Budapest, 1901. május hó 22.
XI. Évfolyam.
40. (999.) szám.
KÖZTELEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I
AZ ORSZÁGOS
MAGYAR GAZDASÁGI
LAP.
EGYESÜLET HIVATALOS
KÖZLÖNYE.
M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán és szombaton. Á E országos magyar gazdasági egyesület tagjai Ingyen kapják.
Az Országos Magry. Gazdasági Egyesület tulajdona.
Hem tagoknak" lóflzetésl díj: Égési érre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre 5 korona.
Az egyesületi Un6c. felügyelete aUtt:
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bndapest (Köztelek), Üllői-út 35. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.
egyesület összes ügyei iránt s erős itélőtehet- randumunkhoz, egyéb megszorító intézkedéseket ségével s érdekes felszólalásaival Igen sok. is követel, melyeket a földmivelési és kereskeeszmecserére adott az ő közreműködése alkalmat. delmi miniszternél juttatott kifejezésre, neveze- : Egyesületünk Steiger elhunytával különösen is tesen a kereskedelmi törvénynek a szállításokra veszteséget szenvedett azért, mert mint a székes- vonatkozó egyes szakaszait szintén módositani főváros törvényhatósági bizottságának befolyásos kívánja. E kívánalom azonban felesleges akkor, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tagja, egyesületünk érdekeinek mindig meleg amidőn a tőzsde törvényhozási uton való szabápártolója és felkarolója volt. Azt hiszi, hogy lyozása követeltetik. A Pestvármegyei Gazdasági lótenyésztési és lóvásár rendezőegyütt érez a választmány szólóval abban, hogy Egyesületnek a Szövetséghez intézett ezen átirata bizottságának Steiger Gyula elhunyta fölötti fájdalmát és rész- az őrlési engedély- kérdésével is foglalkozik s 1901. évi május hó 25-én (szombat) délelőtt vétét a választmány jegyzőkönyvileg is kifejezze. ez a közgazdasági szakosztály javaslatai között (Helyeslés.) Egyúttal jelenti még, hogy az egye- foglaltatik s. az , erre vonatkozó előtérjesztést 10 órakor a „Köztelken" tartandó ülésére. sület nevében az elhunyt ravatalára koszorú szóló ott fogja mégtenni. Javasolja, hogy a . Fő-tárgyak: Pestmegyei Gazdasági Egyesület átiratát, melybén helyeztetett. Egán Ede beadványa a luxus-lóvásárok Az igazgató választmány' az elnök előter- kijelenti, hogy csatlakozik a Szövetség álláspontjához, az igazgató-választmány örömmel reorganizácziója tárgyában. jesztéséhez hozzájárul. vegye tudomásul. Szövetség titkárja bemutatja a mult választWertheimstein Alfréd javaslata katonaság Az igazgató-választmány az előterjesztés- : . birtokában levő kanczák tenyésztésbe vétele mányi ülésről felvett, az elnök és. két hitelesítő által aláirt jegyzőkönyvet, mely a „Köztelek"-ben hez hozzájárul. ügyében. is közzé volt téve. Tudomásul szolgál. • Szövetség titkárja bejelenti, hogy az UdvarA mai* ülésről felveendő jegyzőkönyv hite- helyvármegyei Gazdasági Egyesület a Szövetség : Az OMGE. igazgató-választmány a, lesítésére a végrehajtó-bizottsági elnök ajánlatára tagjai közé belépését határozta el s mindazon kívánalmaknak ** ' eleget tett, t r " amelyek -1—1 -a belépéshez Máday Izidor és Benner Gusztáv tagokat kéri fel. úgyis mint a Gazdásági Egyesü„ . szerény „ anyagi - ~ helyzete * IVze- azonban Pozsony város átirata a városi liget átengedése szükségesek, letek Országos Szövetsége végrenem engedi meg, hogy tagdijat fizethessen ügyében. ennek elengedését kérelmezi. hajtó-bizottságának ülése. Szövetség titkárja bejelenti, hogy a II. mezőSzóló javasolja, hogy e méltányos kívánagazdasági országos kiállítás helyéül Pozsony (1901. május 15.) lom teljessittesék s az igazgató-választmány Jelen voltak gróf üesseicffy Aurél elnöklete város törvényhatóságától átengedni kért városi előterjesztést tegyen a Szövetségi nagygyűlésligetet a törvényhatóság május 6-án tartott közalatt Bujanovics Sándor és gróf Zselénski Róbert nek az Udvarhelymegyei Egyesület tagul való felgyűlése egyhangúlag átengedte. Az igazgatóalelnökök, Baross Károly, id. Gséry Lajos, dr.választmány Pozsony város törvényhatóságának vételére nézve azzal, hogy a szövetségi tagdija elengedtessék. Csillag Gyula, dr. Darányi Gyula, Esterházy a liget átengedéseért átiratban fejezi ki köMiklós herczeg, Galgóczy Károly, dr. Gaal Jenő, szönetét. Az igazgató-választmány ily értelemben ~ Hertelendy Ferencz, dr. Hutyra Ferencz, Kostyán határoz. Ferencz, Libits Adolf, Máclay Izidor, báró ManSzövetség titkárja jelenti, . hogy a „Hangya" Szövetségi tagok átiratai. clorf Géza, Mezey Gyula, Nyáry József, Perlaky Szövetség titkárja előterjeszti, hogy a tőzsde- szövetkezet, mely a Szövetség tagjául belépett, Elek, Benner Gusztáv, Beusz Henrik, Sághy Gyula, reform tárgyában a Békésmegyei Gazdasági Egye-100 koronában kéri az évi dijat megállapítani. gróf Somsich Béla igazgató-választmányi tagok, sulet altal mult evben megindított mozgalomnak Az előző ülés határozatából folyólag felkéretett Bernáth Dezső és dr. Fáy László egyesületi volt kifolyása a mult szövetségi nagygyűlés a Hangya, hogy mint országos jellegű szövettagok, a tisztviselőkar részéről Foster Géza azon állásfoglalása, amely a fedezetlen határidő- kezet 1000 kor. évi" tagdíj fizetési kötelezettséget igazgató, Bubinek Gyula a Szövetség titkárja, üzlet eltörlését s a tőzsde törvény utján való vállaljon magára a szövetségi alapszabályok érSzilassy Zoltán szerkesztő-titkár, Buday Barna és szabályozását szorgalmazta s amely azon memo- telmében, de az igazgatóság fentartja határozatát Jeszenszky Pál titkárok, Kirclmer Lajos pénztárnok randumban nyert kifejezést, amelyet a Szövet- s tekintettel arra, hogy fejlődőben levő intézés de Pottere Brúnó segédtitkár. ség a képviselőházhoz beterjesztett. A Bihar- mény, 100 korona tagdíjjal való felvételét kéri. stmány a Hangya s Gróf Dessewffy Aurél elnök megnyitja az megyei Gazdasági Egyesület a Szövetség memotagdíjjal való felvételét ülést, üdvözli a megjelent tagokat. Bejelenti, hogy randumával szemben elfoglalt álláspontját az az ülésről gróf Széchenyi Imre és Almády Géza a összes gazdásági egyesületekkel közölte, igy a hozza javaslatba a Szövetségi nagygyűlésnek. székes-főváros kiküldöttje kimentik elmaradásukat. Pestvármegyei Gazdasági Egyesülettel is, amely Közgazdasági szakosztály javaslatai. Bejelenti Steiger Gyula igazgató-választ- tárgyalván a biharmegyei javaslatot, azzal szemmányi tag elhunytát, ki mint választmányi tag, ben a Szövetség álláspontját foglalta el s csatSzövetség titkárja előterjeszti a közgazdasági az utolsó két évtizedben melegen, érdeklődött az lakozva a képviselőházhoz benyújtott memo- szakosztály javaslatait:
A Z OMGE. K Ö Z L E M É N Y E I . Meghívó
Londoni rézjegyzéshez alkalmazkodva a mai naptól visszavonásig- ^ ^
LESZÁLLÍTOTTUK
a vegytiszta a u s s i g i
és„ H u n g á r i a "
nagyobb mennyiség vételénél kisebb „ „
...
... ...
IOO k g r . - k é n t a b b u d a p e s t i
r é z g á l i e z n a k ...
á r á t
64 k o r o n á r a 65 „
raktárunk
„MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE" Budapest, ¥., Alkotmány u. 31. M a i számunk 2 0 oldal.
86
KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS
HÓ 22,
"40. SZÁM
11-Hí
ÉVFOLYAM.
délyt a minisztérium eddig egyet sem adott ki, választmány elé, mely azt egész terjedelmében a) A Sárosmegyei Gazdasági Egyesületnek a munkás- és cseléd-segélypénztárról alkotott tehát mindazok, akik munkásközvetitéssel fog- magáévá teszi. törvény módosítása tárgyában előterjesztett át- lalkoznak tényleg mind megbüntetendők volnáBuday Barna titkár: A kivándorlási bizottnak s hogyha ez nem történt meg, az a helyi ság a kivándorlás gazdasági bajainak szanálása iratára ; b) a Magyar Malátagyárosok Egyesületének hatóságoknak járatlanságában és részben a törérdekében esetről-esetre javaslatokkal járul a átiratára vonatkozólag, mely a vám- és a keres- vény intézkedéseinek figyelembe nem vételében választmány elé, de csakis oly javaslatokat ragad kedelmi szerződések megujitása alkalmából ér- rejlik. ki, melyek sürgős elintézést igényelnek, ezek vényre juttatandó kívánalmaikat tartalmazza ; Szóló azt hiszi, hogy mindazt, ami a szak- .közé tartozik a székelyföldi szövetkézetek ügye, c) a Temesvármegyei Gazdasági Egyesület- osztály javaslatában foglaltatik, a minisztérium melyre nézve a kivándorlási bizottság javaslatba nek a tiizkár elleni biztosításoknál felmerülő előzetesen bevezette s ennek folytán a felterjesz- hozza, hogy kéressék fel az Országos Központi eljárási dijak apasztása tárgyában előterjesztett tés intézése tárgytalan. Hitelszövetkezet, hogy a Székelyföldön megyei javaslatát. Gróf Dessewffy Aurél elnök: Az igazgató- központokat létesítsen, melyek hivatása volna, (A szakosztály javaslatai a „Köztelek" 34. választmány nagy megnyugtatására szolgál, hogy hogy az ottani drága jelzálogkölcsönöket konvertálás utján kivenné az idegen pénzintézetek számában közöltettek.) amint előtte szóló közölte, a minisztérium a Az igazgató-választmány a szakosztály ja- bajok leküzdésére lépéseket tett és javasolja, kezéből. vaslataihoz hozzájárul. A Székelyföld rendkívül nagy eladósodáhogy az igazgatóválasztmány a minisztérium De Bottere Brúnó segédtitkár előterjeszti a által ez ügyben tett lépéseket örvendetesen tudo- sának és az ottan elharapódzó uzsorakölcsönök közgazdasági szakosztály javaslatát a délvidéki másul véve, a felterjesztés intézését határozta el. ellensúlyozására felkérendő volna Csik vármegye mezőgazdasági munkások kivándorlásának meg- Megtörténik. törvényhatósága, hogy ' a kezelésében levő 1 akadályozása tárgyában. (A szakosztályi javaslat millió forintnyi alapot, melynek kamatai kultuSzövetség titkárja előterjeszti a közgazda- rális czélokra fordíttatnak, továbbá erdőbirtokaia „Köztelek" 34-ik számában közzé volt téve.) Mint uj niomentumot különösen kiemeli azt a sági szakosztály javaslatait a) a Pestvármegyei nak jövedelmét ezen jelzálogkölcsönök konvertényt, hogy a kivándorlottak tetemes része Német- és Debreczéni gazdasági egyesületeknek a tálására fordítsa. országban reked, azok pedig, kik visszajönnek, mezőgazdasági termények áralakulását befolyáA székelykivándorlás irányítására nézve a oly lerongyoltan és kedvezőtlen anyagi és er- soló tényezők szabályozása ügyébén intézett át- bizottság javaslatba hozza, hogy intéztessék felkölcsi kondiczióban térnek haza, hogy hosszú irataira; b) a Magyar Tűzoltó-Szövetség által terjesztés a földmivelésügyi miniszterhez á Széidőre nagyobb munka kifejtésére képtelenek. kidolgozott tüzrendészeti törvényjavaslat-tervezet kelyföldön a marosvásárhelyi iparkamarával Különben egészen eltekintve attól, hogy á vissza- ügyébe® és e) az Erdélyi • Gazdasági Egyesület- "kapcsolatos mezőgazdasági és erdészeti munkatérők mily százalékban és mily állapotban jönnek nek javaslatára vonatkozólag, mely a katonaság- közvetítő intézet felállítása ügyében. A bizottság haza, a Délvidék mezőgazdaságára ezek is teljes nak aratás idejére való szabadságolását szor- e javaslata indokolásául felhozza szóló, hogy munkaerőveszteséget képeznek, mert a legfőbb galmazza. (A szakosztályi javaslatok a „Köztelek" ujabban a kereskedelemügyi miniszter tervbe munkaidő alatt, azaz nyáron távol vannak és 34. számában egés.2 terjedelmükben közzé vol- vette, hogy Marosvásárhely az ottani kereskecsak őszszel térnek vissza, mikor rájuk már nincs tak téve.) delmi és iparkamarával kapcsolatos munkaközoly nagy szükség. A legutóbbi 3 héten belül Az igazgató-válaszmány a közgazdasági vetítő intézetet állit fel, a földmivelésügyi miniszismét 750 bácskai munkás vándorolt ki, kéri szakosztály javaslataihoz hozzájárul. ter intézkedése kérendő volna tehát, hogy az intehát a közgazdasági szakosztály javaslatának eltézet ne csak ipari, de földmunkásokat is közfogadását. A kivándorlási bizottság javaslatai. Az előterjesztett szakosztályi javaslathoz Bernáth Dezső szerint a Székelyföldön a Forster Géza igazgató: Midőn a kivándorlási • Bemáth Dezső szólalt fel és jelzi, hogy bizottság foglalkozott a kivándorlási kérdésekkel, közvetítés nem igy történik, a mint előadó érinazon intézkedések, melyek a javaslatban ez irány- felölelte a székely kivándorlás kérdését is s tette. Szóló a helyszínén tapasztalta, hogy azon ban kéretnek, a minisztérium részéről már nagy- abból a szempontból, hogy miként lehetne a szé- vidékekről, honnan -nem megy ki aratásra munrészt meg is tétettek. A Bácsmegyéből kiinduló kelyek kivándorlását megakadályozni, illetve más kás, a munkaközvetítőnél legkevesebb munkás kivándorlás kétirányú, az egyik Szilézia és útra terelni, sokféle javaslat merül fel a bizott- jelentkezik s egyáltalán nem fogadják el a Pózén felé irányult, a másik rész egészen más ság tárgyalásai során. Szóló maga részéről tanul- munkások azokat az árakat, a melyeket Magyartermészetű s az a Rajna felé gravitál. A Pózenbe mányozva ezen kérdést, azon meggyőződésre országon az ő munkájukért fizetnek, ugy hogy és Sziléziába kivitt munkások rendesen rövid jutott, hogy tulajdonképp a székelyeket mező- Erdélyből nem vállalkoznak magyarországi időre, csak a nyári munkára mennek ki s igen gazdasági állandó munkára s telepítési czélokra munkára. Szóló tehát azon nézetben van, hogy nyomorultan térnek vissza. Ez már három-négy legkevésbé lehet felhasználni, mert természetük a mezőgazdasági munkaközvetítés nem fog év óta észleltetett, az első években nagy mennyi- nem az, hogy az állandó hosszas földmunkákat eredménynyel járni. Különben azt tartja, hogy a ségben mentek ki a munkások, az utóbbi évek- kedvelnék s ők inkább a kereskedelem és ipar székelyföldi kivándorlás nem is nevezhető kiben azonban számuk már kevesbedett s az idén felé hajlanak. El lehet azt mondani, hogy a ma- vándorlásnak, mert alig tíz százalék az, amely már igen kevés ment ki. A másik része a ki- gasabb képzettséget igénylő munkákat sziveseb- nem tér vissza a kivándorlók közül. Azt szóló vándorlásnak tulaj donképen nem is kivándorlás, ben végzik a székelyek, mint a földmunkát. Szóló elismeri, hogy a Székelyföldre Barsmegyéből hanem valóságos kiözönlés a Rajna felé; onnan e meggyőződésre az által jutott, hogy látta, mi- visznek répamunkásokat, de nagy átlagban tollasodva jönnek vissza a munkások, ami ösz- szerint a romániai kivándorlás is nemannyira a véve Erdélyben több az olyan jelentkező, a ki tönzés arra, hogy utánuk menjenek mindtöbben. földmunkálathoz, de inkább a könnyebb és a munkást keres, mint a ki munkát keres, ezért Ezt a kivándorlást a rajnamenti gazdasági egye- közönséges román nép felett álló munkák vég- nem tartja szóló eredményesnek a mezőgazdasületek tervszerűen idézik elő ; mikor a kor- zését vállalják el a székelyek. Ujabban pedig azt sági munkaközvetítő felállítását. mány ezt megakadályozni igyekezett, akkor a látjuk, hogy mindenfelé az osztrák iparczikkek Forster Géza: A kivándorlási bizottságban Rajnai gazdasági egyesület folyamodott a föld- árusításával vándorolnak a székelyek azon czie kérdés több oldalról megvitattátván, azon megmi velésügyi minisztériumhoz és előterjesztéssel men, hogy székely háziipari czikkeket árulnak. győződés nyert kifejezést, hogy az erdélyi élt a budapesti német konzul utján, hogy ne Mindebből szóló azt a következtetést vonja le, részekben a hitelszövetkezetek alapítása a közakadályoztassák meg ez a muUkáskiözönlés, mert hogy a székely népnek ily foglalkozást adni ségekben hiányzó vezető elem nélkül nehézséők e munkásokkal emberségesen, jól bánnak s lehetne a turisztika nagyobb mérvű fejlesztéségekbe ütközik. A földmivelési miniszterhez intéigazságos uton akarnak járni. Miután azon vel Magyarországon. Az erdélyi turisztikát szépen zendő felterjesztésben tehát hangsúlyozni kelemberek még sem maradnak . ott állandóan, fejlesztik az ottani kereskedelmi testületek, azonlene, hogy az állam még áldozatoktól se riadjon hanem részben visszajönnek s visszajövet szocziá- ban ezen fejlesztés lassú., aihiatt, mert Erdélybe vissza és szervezze ugy a hitelszövetkezeteket lis és nemzetiségi tekintetben nem kedvező impreszmás uton, mint Budapesten keresztül nem lehet a Székelyföldön, hogy állami megbízott, vagy a sziókat hoznak magukkal: ezt a kivándorlást meg- eljutni s igy az erdélyi részek annyira el vannak Központi Hitelszövetkezet megbízottja szervezze akadályozni kötelességének tartotta a kormány zárva a világforgalomtól, hogy oda utazni sena hitelszövetkezeteket állami költségen és ügyelsősorban azzal az eszközzel, a mely neki leg- kinek sincsen kedve. Nagy akadályul szolgál vitelüket vezesse mindaddig mig a községi közelebb állott, t. i megtiltotta azt, hogy ható- az Észak-Magyarországra terelődő idegenforvezető elemekre reá lehet bizni. Ezzel kéri sági engedély nélkül az 1898. évi második tör- galom Erdély felé való terelésének az, hogy az kiegészíteni szóló a bizottsági javaslatot. vényczikk alapján bárki is munkásközvetitést észak-magyarországi részek nem birnak Erdély . Buday Barna Bemáth Dezső felszólalására eszközölhessen, szerződtethessen s akik erre vál- felé csatlakozással. Eddigi vasúti politikánk helyreflektálva, utal a marosvásárhelyi kamarának lalkoztak, azokat szigorúan megbüntettette; le- telen irányban járt el mikor Budapest fejlesztéazon memorandumára, melyet éppen ezert muntartóztatta a pózeni gazdasági egylet alelnökét, sére törekedett s szerinte okvetlenül oda kellene a ki közbenjárt és hatósági engedély nélkül itt hatni, hogy a Budapestről kiinduló sugarak kásközvetitő intézet ötletéből folyólag a keresközvetített munkásokat. De a dolog végkép való összeköttessenek az erdélyi részekkel is, illetve kedelmi miniszterhez intézett. A memorandum megakadályozása még sem sikerült, mert közve- összecsatoltassanak azon részekkel, a melyek tu- korántsem oda konkludál, hogy ott már a muntítés nélkül is kimennek azok az emberek. E risztikai szempontból kiváló fontossággal birnak. kásközvetítés kérdése meg volna oldva, sőt a kivándorlás megakadályozásának egyik módját Hogyha az idenforgalom lefelé tereltetik Erdély kamara maga jött rá arra, hogy a mezőgazdaabban találta a minisztérium, hogy a munkások- felé, a székely népben hasznos elemet lehetne sági földmunkásokat valamiképp nyilván tartani nak adott vasúti kedvezmények megszorittattak kapni, mely mint vendéglős, vezető, kocsis stb. és közvetíteni kellene, mert ez közszükséget annyiban, hogy ezután a munkás-igazolványokra alkalmazást találhatna. Ott vannak továbbá a pótol. Erre nézve szóló felolvassa a kamara utazási kedvezmény csak akkor adatik, hogy ha hires erdélyi ásványvizek, amelyek ma kihasz- memorandumának egyes pontjait. az igazolványokat a munkaközvetítő ellenőrzi: nálatlanul vannak, ezek forgalombahozatalával is Máday Izidor arra kiván súlyt fektetni, különben pedig felkéretett a kereskedelemügyi a székely nép nagy rétege találna foglalkozást. hogy az ott meglevő munkásközvetitő szervezet miniszter, hogy a szomszédos forgalmon tuli Ha tehát ezirányban intézkedések történnének, igénybevételére buzdittassanak az érdekeltek, kedvezményeket csak akkor engedélyezze, hogy akkor a székely népnek kereseti forrása támadna helyesli tehát, ha a miniszter figyelme e kívánha az ezirányu kérvényeket a hatósági munka- és vissza lehetne tartani ezt a népet a kivándor- ságra felhivatik, de egyúttal felhivandók az közvetítő hivatalok irják alá; a továbbiakra lástól és megmenteni ekként a magyar államnak, ottani gazdasági egyletek és mindazon tényezők, nézve megjegyzi szóló, hogy magán közvetítő a mert ez a nép az ottani nemzetiségek közé melyek a vármegyékben a közéletre befolyással törvény értelmében csak engedélylyel közvetít- ékelve, nemzeti misszióra hivatott, Erre vonat- birnak. het munkásokat, de ily magán közvetítési enge- kozólag határozati javaslatot terjeszt.az igazgatóRuUnek Gyula, Bemáth Dezső, és Máday Izidor ismételt felszólalása után az igazgató-
40. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM-
KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS
HÓ
22.
833
ből 4612 kor. használtatott fel, azonkívül 1000 U j tagokul beléptek. kor. a főváros adományából. Az államsegélyből Alapitókul: br. Ámbrózy István földbirtokos, a minisztériumnak visszatérittetett 1388 korona Dungyerszky Bogdán földbirtokos. 30 fillér. Bejelenti még, hogy a vásár az egyeÉvdijas tagokid: Kugler Nándor intéző, sületnek 1683 korona tiszta jövedelmet eredméMűszaki bizottság javaslatai. Csengery Mihály birtokos, Lukács László birJeszenszky Pál tikár előterjeszti a műszaki tokos, Laufer Adolf intéző, dr. Mattyasovszky nyezett. A választmány a jelentést örömmel bizottság javaslatait a Liptómegyei Gazdasági Miklós min. fogalmazó, Langer Makár birtokos, veszi tudomásul. Egyesülettel karöltve a folyó év folyamán ren- Polatzek János államhivatalnok, Mandel Lóránd Jelentés a Festetics-szoborról. dezendő aratógép-verseny ügyében. A műszaki gazdatiszt, Toifel Oszkár gazdász, Lévay István Jeszenszky titkár jelenti, hogy a szoborbizottság elkészítette a bemutatás tervezetét s az gazdatiszt, Skorics Tivadar intéző, Csiliz-radelőző ülés határozatából folyólag felterjesztés ványi uradalom, Zdrahál Gyula államhivatalnok, bizottság eredeti megállapodása szerint a szobor intéztetett a földmivelésügyi miniszterhez, hogy Nagy Miklós gazdatiszt, Csengery Kálmán bir- folyó évi szeptember havában lett volna lelepa rendezés czéljaira 1500 korona államsegélyt tokos, Riedl Viktor intéző, Délvidéki löldmiv. lezendő. engedélyezzen. gazdasági egy., Lang Ernő birtokos, Bauer Samu A bizottság legutóbb ülést tartván KesztA miniszter csak 600 korona segélyt enge- gazdatiszt, Pavelka Albin löldbirt., Skublics Alajos helyen, megállapította a leleplezés részleteit, de délyezvén, a bizottság javasolja, hogy újból fel- gazdatiszt, Pohl József gazd. gyakornok, Haraszti ez eredeti tervtől eltérni volt kénytelen s a Oszkár birtokos,Kereskedelmi és iparkamara Misfenforgó viszonyokra való tekintettel a szobor terjesztés intéztessék a segély megadása végett s csak az esetben rendeztessék a bemutatás, ha kolcz, Győrffy Gyula orszgy. képviselő, Hegyes- leleplezését a jövő év május havára halasza kért segélyt a miniszter megadja. Az ez irányú halmy Lajos min. titkár, Windisch Richárd gazd. totta el. Tudomásul szolgál. felterjesztés az ügy sürgősségénél fogva a tanint. tanár, Uray István pénzügyi tanácsos, választmány utólagos jóváhagyása mellett elnöki- Magy. kereskedelmi részvénytársaság, Wagner Jelentés a Köztelek székház építkezéséről, leg intéztetett el. Jelenti még, hogy a verseny Mátyás földbirtokos, Károlyi János gazdatiszt, az Istvántelek átadásáról és a jövő ülésszakLiptó-Szent-Miklós közelében szeptember. 1-én Pottyondy József földbirtokos, Duchon Ferencz ban az ülések helyiségeiről az építés tarfog megtartatni. Az igazgató-választmány a mű- gyakornok,Lauer Károly gazdatiszt, Windischlmre tama alatt. szaki szakosztály javaslatait elfogadja s hozzá-, mérnök, Gosztonyi Miklós földbirtokos, MakaseForster Géza igazgató bejelenti, hogy az járul a műszaki bizottság azon javaslatához is, wicz Arthur tiszttartó, Deutsch Gyula gazdatiszt, hogy a kender és manillafonal vámkezelése oly Mayer Jakab intéző, Kaszinó-egylet Halas, uj székház építése anyira előre haladt, hogy módon változtathassák meg, hogy a vám 5 frtot Bott Róbert intéző, Kállai Lajos gyárigazgató, május hó végén, vagy junius elején a tető felgr. Károlyi Gyula földbirtokos, Bernáth Sándor rakatik. Ennélfogva az épitő-bizottság elfogadta tegyen ki." kasznár, Bereczky Sándor birtokos, Szemethy az építész azon javaslatát, hogy a régi épület Forster Géza igazgató előterjeszti, hogy az Elemér kasznár, Szende József birtokos, Papp egy része még a folyó év folyamán átalakíttasállategészségügyi államosítása folytán oly intézJános gazdatiszt, Schön M. B. bérlő, Tóth István sák, így a főlépcsőház s nagyterem helyisége is. kedés léptettetett életbe, hogy az állatok vasúti földbirtokos, Orbán Ferencz bérlő, Mahler Mihály Bejelenti a választmánynak, bogy a mai választszállításánál azon állatok is állatorvosilag megbirtokos, Gergács János gazdatiszt, gr. Bethlen mányi ülés az utolsó, mely e teremben tartatik vizsgálandók, melyek levágásra voltak szánva. István birtokos, Dobránszky Béla ispán, Merényi s hogy a jövő ülések, mig az uj székház felA földmivelési miniszter belátván ez intézkedésKálmán gazdatiszt, Huiber János lelkész, Miná- épül Pestvármegye hozzájárulása folytán a megyei nek a gazdaközönségre nézve sérelmes voltát, rovits Pál intéző, Goriupp Antal bérlő, dr. Sig- székházban fognak tartatni. Bejelenti még, hogy rövid uton kérdést intézett egyesületünkhöz, mund Elek vegyész, Elek Pál igazgató, Molnár az Istvántelek eladása perfektté válván, a vájjon nem volna-e czélszerübb ezen intézkedést telek átadatott s annak értéke az átíratással József bérlő. a gazdaközönség érdekében hátályon kivül készpénzben ki fog szolgáltatni az államvasuhelyezni. A miniszter erre nézve hajlandóságát A taglétszám 371 alapító, 3168 évdijas, 23tak által. fejezi ki s az intézkedés megszűntetését az tiszteletbeli, összesen 3 5 6 2 tag. Tudomásul szolgál. egyesület véleményétől teszi függővé. Az igazAz igazgató-választmány az újonnan jelentAz igazgató-választmány az egyesület 1900. gató-választmány a levágásra szánt állatok vasúti kezetteket a tagok sorába felveszi. évi vagyonmérlegéről és költség jövedelme szállításánál az állatorvosi vizsgálatot szükségesLatinovits Illés elhunyt alapító-tag 262 frt számlájáról a számvizsgáló-bizottság jelentését nek nem tartja s köszönettel veszi tudomásul a 50 krt kitevő alapítványát fia Latinovits Géza helybenhagyólag tudomásul vette s az egyesületi földmivelési miniszter ez iránybani intézkedését. nevére ruházta át az igazgató-választmány. tanács által előterjesztett 1900. évi költségelőAz igazgató-választmány az alább elintézett irányzatot elfogadja és a közgyűlés elé terJavaslat a „Köztelek" lapnak tagilletmény tárgyakat vette tudomásul: jeszteni határozza. czimén való küldése ügyében. Aradvármegyei gazdasági egyesület a Az igazgató-választmány helybenhagyólag Szövetség végrehajtó-bizottságába kiküldötteket Jeszenszky Pál titkár előterjeszti az igaz- vette tudomásul, hogy az egyesület igazgatója nevez. gatóság javaslatát a „Köztelek" szétkül- a Tattersall igazgatóságába beválasztatott. désére nézve. Eddig az volt szokásban, hogy a Baranyavármegyei gazdasági egyesület a A magyar kir. központi statisztikai hivatal Szövetség végrehajtó-bizottságába kiküldötteket választmány által felvett uj tagok czimére a kebelében működő áruforgalmi statisztika állandó „Köztelek"-hup félévre visszamenőleg meginditta- értékmegállapító-bizottságba a választmány Szilassy nevez. Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos tott azon reményben, hogy az illetők tagdíjfize- Zoltán szerkesztő-titkárt küldi ki. Egyesülete a Szövetség végrehajtó-bizottságába tési kötelezettségüknek eleget fognak tenni. Ez számos esetben nem történvén meg, az egyesüuj kiküldöttet nevez. Az egyesületi tanács javaslatai. Sárosvármegyei gazdasági egyesület a let igazgatója javaslatba hozza, hogy a jövőre Jeszenszky Pál titkár előterjeszti az egyesüSzövetség végrehajtó-bizottságába uj kiküldöttet csak azon uj tagoknak küldessék meg a „Köztelek"-\np visszamenőleg, akik legalább egy évi leti Tanács javaslatait. nevez. A választmány tudomásul vette a Tanács Békésvármegyei gazdasági egyesület köszö- tagdijat befizetnek. azon intézkedését, hogy az állásáról betegsége netet mond a Szövetség közreműködésével febr. Az igazgató-választmány a javaslatot el- miatt ideiglenesen szabadságolt Sporzon Vilmos 15—16-án B.-Csabán rendezett gazdasági elő- fogadja. segédtitkárt állása alól felmentette és helyét adások támogatásáért. Titkár bejelenti, hogy az igazgató-választ- egyelőre be nem tölti. Ugyancsak tudomásul Biharvármegyi gazdasági egyesület átirata mányban a székesfőváros képviseletében eddig vette a választmány, hogy a Halle-ban folyó a „Gazdák Biztosító Szövetkezete" támogatása Maluska Alajos foglalt helyet, aki polgármesterré évben rendezendő mezőgazdasági kiállitás tanultárgyában. választatván s különben is a három évi man- mányozására a kiállitás igazgatósága Jeszenszky Pestvármegyei gazdasági egyesülete át- dátum lejárt; ennek folytán felkérte az egyesü- Pált küldötte ki. irata a két biztosító szövetkezet egyesítése let a fővárost, uj képviselő delegálására. A főA Tejtermelők Országos Egyesülete igaztárgyában. város képviseletében ujabb 3 évi időtartamra gató-választmányába az egyesület képviseletében Pozsonyvármegyei gazdasági egyesület a Almády Géza tanácsnok küldetett ki. Tahy István küldetett ki. díszközgyűlésen való képviseltetésért köszönetet Tudomásul szolgál. Tudomásul vette a választmány, hogy a Jeszenszky Pál titkár előterjeszti a sörárpaZalavármegye törvényhatósága átirata a kiállitás rendező-bizottságának javaslatait. A bi- Magyar Gazda- és Erdőtisztek Országos Egyepozsonyi II. mezőgazdasági országos kiállitás zottság az idei sörárpakiállitást komlókiállitással sületének május 5-én tartott jubiláris közgyűlésen az egyesület képviseletében gróf Dessewffy Aurél erkölcsi támogatása tárgyában. kapcsolatosan javasolja rendezni akként, hogy a elnök, Libits Adolf és Hegedűs József választA Magyar Mezőgazdák Szövetkezete az kiállított komlók dijaztassanak is. A bizottság mányi tagok vettek részt. „OMGE," által a szövetkezeti czélokra adott javasolja a választmánynak, hogy a kiállitás A Miskolczon junius hó 9-én tartandó 3000 koronáért köszönetét fejezi ki. rendezési költségeire 1000 korona államsegély gyapjuaukczióra az egyesület képviseletében kéressék a földmivelési minisztertől. Az igaz- Szilassy Zoltán szerkesztő-titkár küldetik ki. Az OMGE. belügyei. gató-választmány a bizottság javaslatát elfogadja. A gyapjuaukcziók vezetésével megbizott Egyúttal a választmány a Budapesten szervezni Gróf Dessewffy Aurél elnök ajánlatára a vállalat azon kérelemmel fordult az egyesületválasztmány a mai ülésről felveendő jegyzőkönyv óhajtott komlóaukcziók rendezésének eszméjét, hez, hogy az aukcziók üzletszabályzatának móhitelesítésére Galgóczy Károly és Libits Adolf mely ez idő szerint sikerrel nem biztat, egyelőre dosítását engedélyezze. Az üzletszabályzat 1896. elejtette. tagokat kéri fel. évben állapíttatott meg, a mikor a gyapjuminősitő intézet még fenn nem állott, a vállalat vezeElhunyt tagok bejelentése. Jelentés a tenyészállatvásár eredményéről. tője azt kéri, hogy a szabályzatba a gyapjuminőTitkár a tagmozgalomra vonatkozólag tesz Jeszenszky Pál titkár előterjeszti az idei sitő intézetre való hivatkozás kifejezetten bevéelőterjesztését. Az egyesület tagjai közül a leg- tenyészállatvásár eredményéről szóló jelentést. tessék s hogy a gyapjuaukczió-bizottságában az utóbbi választmányi ülés óta elhunytak: Steiger A felhajtás az idei vásárra csekélyebb volt aukczió vezetője, mint miniszteri biztos szereGyula alapító és választmányi tag, Bezerédj ugyan az előző évinél, de az eladás jelentéke- peljen s végül, hogy az értékek s szabályzatban István, Kocsis István, Mankoviczky József és nyen nagyobb volt. Eladatott összesen 74,465 koronaértékben legyenek kifejezve. Németi Béla évdijas tagok. Az igazgató-választ- kor. értékű állat. A földmivelési miniszter A választmány a módosításokhoz hozzámány a tagok elhunyta felett ^részvétét fejezi ki. dijakra 6000 koronát engedélyezett, mely összeg- járulását adja. választmány a kivándorlási bizottság javaslatait Forster Géza és Máday Izidor módosításaival fogadja el.
89
KÖZTELEK,
Az Osztrák-Magyar Bank tudatja az egyesülettel, liogy a nyitrai fiókintézet május 6-án kezdte meg működését, mig a marosvásárhelyi fiók május 20-án fogja működését felvenni. Tudomásul, vétetik. Több földmivelési miniszteri leirat tudomásul vétele után elnök a választmányi ülést berekeszti.
A munkássegélypénztár és a gazdák. (ib.) A törvényhozás a munkásbiztositás ügyében nem utánozta a külföldi példákat s az 1900. XVI. t.-cz. alapján létesített «Országos gazdasági munkás- és cselédsegélyző - pénztár» megalkotásában mellőzte a teljes biztosítási kényszert. Felfogásunk szerint igen okosan járt el a törvényhozás, hogy nem tette kötelezővé a biztositást: ennek költségét ma Magyarországon nem tudná elviselni sem a birtokos, sem a cseléd, sem a munkás. De ezenfelül helyeselnünk kell a kötelező biztosítás mellőzését azért is, mert a biztosítás kötelező formája mindenre jó, csak arra nem, ami a gazdasági munkásügyek terén minden helyes szocziálpolitikai alkotásnak első kelléke: liogy t. i. a Urtokos és cseléd, munkás között a patriarchális vi-
szonyt istápolja. A magyar munkás-segély-
pénztárnak — mint minden intézménynek ahol a megterhelésekkel nagyon megfontoltan kell eljárni — lehetnek hibái és hiányai, az azonban bizonyos, hogy igen alkalmas eszközül kínálkozik arra, hogy gazdasági cselédeink jövőjéről jólelkűen gondoskodván s részt vévén az uj intézménynek önkormányzati elvekre fektetett helyi igazgatásában,
minden birtokos
tevékeny munkása legyen a társadalmi s gazdasági békés fejlődés biztosítását czélzó
akcziónak. A földmivelésügyi miniszter, a
mikor a segélypénztárra vonatkozó törvényjavaslatának indokolásában a terve-
TÁRCZA. Szerelmi élet az állatvilágban. — Irta : Bársony István. — Sokáig volt elterjedve az a nézet, hogy az állatol csupán ösztönök vezetik s kormányozzák. Az érdeklődők az önfentartás, meg a fajfentartás ösztönében keresték s látták az állat minden cselekvésének s viselkedésének a rugóját. Az előbbihez tartozott a táplálkozás és önvédelem, beleértve ebbe a tanyakeresésre és biztosításra szolgáló működést is, amennyiben a jó é.s biztos tanya (fold alatt levő barlang, faodu, dőlt fa alja, padlások rejteke, várrom, sziklahasadék, régi kazal, járhatatlan sűrűség stb.) valósággal nagy védelme az erre szoruló állatnak. A fajfentartási ösztön pedig az állat szerelmi életének volt magyarázója, oly módon, hogy mindazt, ami ezzel összefüggött, egyszerűen levonták az emberek az ösztön kategóriájába, amit tulajdonképen fizikai, testi, ingerek hoznak létre. Mai napság az állatnak ilyen, mondhatnók: gépies degradálása jórészben megszűnt. A megfigyelések hosszú és hiteles sora bizonyítja, hogy az állatok fejletebb részének nyilvánvalóan öntudatos gondolkodása van. Az érzelmeket is ösmerik, nemcsak az érzéseket. Tudnak emlékezni, kombinálni, tervezni, még pedig gyakran meglepő számítással és okossággal ; hálát és szerétetet éreznek, valamint gyülölsé-
1901.
MÁJUS
HÓ
22,
zett intézménynek erre az előnyére utalt, nem hiába számított a magyar birtokosok készségére. Eddigelé közel jár az ezerhez azon birtokosok száma akik alapítótagul beléptek a pénztárba s a'mint értesülünk nap-nap után jelentik be a birtokosok cselédeiket a pénztár rendes tagjai közé. Azzal, hogy cselédeit a maga költségére beíratja a pénztár rendes tagjai közé, minden birtokos kettős eredményt ér el. Az egyik az, hogy cselédeit öregségükre lehetőleg biztosítja, a másik az, hogy az emberszeretet e cselekedete által cselédeit a vonzódás kötelékeivel magá-' hoz füzi. Még nem akadtunk emberre, a ki ne áldozott volna szívesen erre a czélra s meg vagyunk győződve arról, hogy minden birtokos, ha csak elhárithatlan okok nem gátolják jó szándékának kivitelében, fel is véteti cselédeit a segélypénztár tagjai közé. Viszont azonban tudjuk azt, hogy nagyon sok birtokos van, aki tájékozatlan a tekintetben, hogy mely módokon biztosíthatja magának a cselédek biztosításának előnyeit s milyen módon jártak el gazdatársai, épen azért indokoltnak tartjuk ismertetni azt az eljárást, a melyet tudomásunk szerint eddig a birtokosok közül többen helyesnek ismertek el.
"40. SZÁM
11-Hí
ÉVFOLYAM.
c) azoknak a cselédeknek pedig, akik több mint három (öt, hatstb)
év
óta
állanak
szolgálatban, megfizeti a birtokos a felvételi dijat s fizeti helyettük az egész tagsági dijat. Minden esetben természetesen áll az a feltétel is, liogy az illető cseléd eltekintve szolgálati idejétől, jóravaló, becsületes ember legyen. Nézetünk szerint helyes hogy a birtokosok ilyenformán járnak el, mert ezen a módon legjobban lehet méltányolni a cseléd szolgálatait. A midőn ezt jelezzük, nem álljuk meg, hogy egy gyakran hallható kifogásra megjegyzéseinket meg ne tegyük. Némelyek ugyanis azt szokták a cselédek helyett fizetendő tagsági dij elvállalására nézve ellenvetni, hogyha kifizeti is a gazda a cseléd helyett a tagsági dijat, a cseléd mégis akkor megy el a szolgálatból, a mikor akar s a gazda nem kapja vissza pénzét a pénztártól, se a befizetett dijakat nem tudhatja be egy másik, a kilépett helyett felfogadott cseléd javára. Ez mind igaz, de ez nem is lehet másként s nincsen is szükség arra, hogy másként legyen. A birtokos attól a cselédtől, aki öt évi szolgálat után hagyja el helyét, a törvény 39. §-a értelmében visszakövetelheti mindazt, amit helyette lefizetett: annak a járandóságából levonhatja,
módjában áll tehát annak ugy kiszolgáltatni, hogy követeléseinek fedezete legyen. Az a cseléd pedig,
E részben a legtöbben arra az állásjárandóságait pontra helyezkedtek, hogy: a) a helyett a cseléd helyett, aki az első évben áll szol-
gálatban, a birtokos nem fizeti meg a rendes tagsági dijat, de ha a cseléd a maga költségére be akar lépni, a birtokos megadja neki a felvételi dijat (2 korona;
ha a cseléd több mint 35 éves: 4 korona) ; b) annak a cselédnek aki több mint egy éve áll
szolgálatban,
de
még
nem áll három év óta (némelyek öt-hat évet vettek), kifizeti a birtokos a belépési dijat s viseli a rendes tagsági dij felét; get, haragot, bosszúvágyat. Busulnak, örülnek s ebbeli érzületüknek kifejezés adnak. Megkülönböztetik azokat az embereket, akikkel bármi uton-módon érintkeznek, vagy akiknek az utjokba kerülnek Tanulnak, még pedig néha bámulatos könynyen; tanulásuk gyakran valósággal iskolai természetű (a kutya, a ló kioktatása), de egyúttal mindig tapasztalati alapon levő is. (Valamennyi szabadon élő vad.) Képességeik rendkívül különbözők; vannak köztük igazi lángelmek, de vannak buták is, még pedig ugyanegy állatfaj egyedei közt. Mindez magában véve is gyönyörű és rendkívül érdekes téma, amelyre alkalmilag részletesen térek majd vissza. Ezúttal a helyszűke arra kényszerit, hogy felvetett tárgyamnál maradjak s arról beszéljek, hogy az állati értelem nyilt és megczáfolhatatlan jelenségeiből mennyiben lehet kideríteni, hogy az úgynevezett fajfentartási ösztön az állatoknál sem puszta testiség, hanem — legalább igen sok esetben- — valóságos szerelmi indulat vegyül belé, ugyanaféle, ha nem is eszményien szép, mint a nemesen és tisztán szerető emberé. A természet az állattal is ugy rendelkezett általában, mint az emberrel. Mindenütt a him ostromolja vágyaival a nőt, nem pedig megfordítva, sőt e részben — mellesleg mondva — az állat sokkalta következetesebb. Hisz mig a homo sapiens asszonyai gyakran agilisabbak az önkinálásban bármely férfinál, addig az állatvilág aránylag csak kivételes esetekét mutat fel, amikor a vágyakbán égő nő
aki már több mint öt esztendeig szolgált, bizonyosan jóravaló ember volt, másként nem tartotta volna meg öt évig a birtokos, az ilyen tehát rászolgált, hogy róla gazdája gondoskodott légyen. A birtokos anyagi érdekét nem sérti tehát a törvény a mikor nem engedi visszatartani a cseléd tagsági könyvét s nem engedi meg a befizetett dijaknak más cseléd javára való átszámítását; viszont ez az már maga kináljá magát a hímnek. (A házi galamb tojójától, például, ha véletlenül hoszszabb ideig pár nélkül van, látni csábítási kísérleteket, amik fölötébb érdekesek.) Hogy mik a diadal eszközei, azt minden állatfajra nézve más szabályok határozzák meg. A ragadozók közt a nyers erő kapja meg jutalmát leggyakrabban. De az erő diadalmaskodik kérődzőink szerelmi életében is, mert az erős bak és a kapitális szarvas rendesen elveri onnan gyöngébb társát, ahol ő maga szeretkezik. Ellenben vannak madárfajok, amelyek szépségűkkel, mások amelyek hangj okkal s tánczukkal nyerik meg hölgyük kegyét. Ámbár a verekedés, a fizikai harcz kizárva itt sincs. Példa rá a legtöbb tyúkféle, kivált a fajdok, amelyek ugyancsak párbajoznak, pedig ha idegen kakast nem sejtenek közelségökben, akkor a legbohóbb balletugrásokkal pattognak tojóik előtt, hogy annál jobban tessenek nekik." Igaz, hogy sok esetben nem leljük nyomát a him állat szerelmi indulatában a különös kiválasztásának. A soknejüeknek például a szerelmi lángolás idejében minden nő kapóra jön; pásztorórára a him mindegyikkél kész. De vannak esetek, amikor még a többnejüek is elárulják egyik-másik dulcineájok iránt táplált nagyobb vonzalmukat, aminek semmi értelme és semmi lehetősége sem volna, ha csupán a közönséges érzékiség élne abban a bizonyos állatban. Tudjuk például, hogy a szarvasbika az ő háremében különös gonddal és féltékeny! séggél őrzi: az egészen fiatal teheneket; hatá-
40. SZÁM
11-IK
ÉVFOLYAM.
intézkedés a proletariátus növekedését ellensúlyozza. Az a cseléd, aki helyett egy birtokos valaha fizette a tagsági dijat, ha annak szolgálatából kilép vagy maga is folytatni fogja a befizetést vagy csak olyan helyet keres, a hol a birtokos • szintén hajlandó fizetni a dijakat; szóval az ilyen cselédből nem lesz koldus s az ilyen cseléd nem f o g j a a társadalmi s gazdasági rend ellen törők tömegét szaporítani. A gazda tehát, a mikor a maga s cselédje jóvoltára áldozatot höz azzal, hogy cselédeit beiratja rendes tagul, általában a közérdeknek s különösen gazdatársainak is szolgálatot tett, mert meggyőződésünk szerint épen a munkásbiztositó' intézmény van hivatva arra, hogy a gazdasági cseléd-mizériákon segítsen. Ha azok a birtokosok, akik súlyt helyeznek arra, hogy jó, állandó, hü cselédeik legyenek, most a maguk költségére felvétetik cselédeiket a biztosító intézmény tagjai sorába s elvül megállapítják, hogy a jövőben esetleges cselédváltozáskor csak olyan cselédeket fogadnak fel, akik eddig is tagjai voltak a segélypénztárnak: ezzel a gazdasági cselédek színét-javát szinte kiváltják s biztosítékot nyernek, hogy a jóravaló gazdák jóravaló cselédre tesznek szert. Ha j ó l emlékezünk, a munkás segélypénztárra vonatkozó törvényjavaslat előadói tervezetének tárgyalása idejében a minisztériumban megtartott szakértekezleten gróf Károlyi Sándor pendítetté meg ezt az eszmét, mely igazán méltó arra, hogy azzal a gazdasági egyesületek foglalkozzanak s azt mielőbb megvalósítsák. A gazdasági cselédkérdés, a kivándorlás, a külföldön való időleges munkakeresés miatt minden társadalmi osztálymozgalomtól eltekintve egyre égetőbb lesz a gazdára nézve. Ezen a bajon a törvényhozás s a kormány csak azzal serozottan jobban szereti a menyasszonykákat, mint a matrónákat; ugy hogy az úgynevezett házibarátnak (az a fiatal bika, amely minden vén bika háreme körül settenkedik s titokban veszi ki részét az örömekből) néha szemet is huny, ha csak a mámik közül udvarol valamelyiknek. (Igaz, hogy ez a türelem rendszerint. a vén bika megelégülését, vagy kifáradását szokta jelenteni.) Már pedig mihelyt a válogatás bebizonyítható, az egyszersmind megkülönböztetési képességet s akaratot jelent, ami ismét ízlésbeli s érzületbeli hullámzásokra vezethető viszsz#. Ám ha az állatban ezt a tulajdonságot felfedezhetjük, akkor vak ösztönről már nem beszélhetünk, ha szerelmi életét vizsgáljuk. S ha természetes is, hogy az állat szerelme nem hasonlítható ahhoz a csodálatosan nemes és költői indulathoz, a mi az Isten képére teremtett ember halhatatlan lelkét betölti: de hogy némely állat indulatában találjuk több-kevesebb nyomát a puszta ösztönnél magasabbfoku érzésnek,. az vita tárgya ma már alig lehet. A páros életet élő állatok körében van alkalmunk ennek sok példáját látni. Tudjuk, hogy némely özvegyen maradt madár agyonbúsulja magát a párja után. (Ilyen történet a gólyáról ösmeretes.) Mások, ha egyszer összekerültek, mindaddig együtt is maradnak párban, amíg egyik vagy másik szerencsétlenül el nem pusztul. (Ilyen a galamb és a- fogoly.) De ha a házaséletben való hűséget. meg lehet állapítani: miért ne tételeznők fel, hogy ennek a hűségnek,
KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS
HÓ
22.
835
gíthet, hogy alkalmas intézményeket al- | gondozás és költségesebb takarmányozás nélkül kot, a melyek keretében a munkások s félig vadon nő fel. De mit kezdjen vele a délmagyarországi a gazdák egyaránt méltányolt jogos érdekisbirtokos, ki nem dolgozik ökörrel, földjeinek keik istápolásával megtalálhatják a társa- szétszórt és távoleső fekvésénél fogva nem is dalmi működésnek üdvös eszközeit. A dolgozhat; tehát ökröt nem is nevel s megmunkás segélypénztár is ilyen eszköz a felelő legelő hijján állatállományával nagyrészt társadalom kezében s ha n e m veszszük istállózásra szorul ? Ha a délvidéki németajkú kisgazdát a azt igénybe s n e m élünk v e l e : csak majövedelmezőbb nyugati fajta tenyésztésétől elgunkra vethetünk. tiltják, egyáltalában nem fog tenyészteni. Miért volt eddig szarvasmarhaállománya számra és minőségre nézve a lehető legsilányabb? Mert az ő viszonyai közt a magyar fajta Rovatvezető: Kovács; Béla. tenyésztésében nem talált jövedelmet, jobb A Délvidéki Gazdasági Egyesület állathoz meg nem jutott. Tartott tehát egy-két riskatehenet házi tej szükségletének födözésére s emlékirata a földmivelésügyi jobbra nem is gondolt.
ÁLLATTENYÉSZTÉS.
miniszterhez.
A Délvidék kisbirtokos gazdaközönsége, Temes, Torontál, Bács-Bodrog és KrassóSzörény megyékre kiterjedőleg gazdasági egyesületté tömörült, amely egyesület a mezőgazdaság minden terén igen figyelemre méltó működést fejt ki, különösen azonban az állattenyésztés terén már eddig is nagyon szép eredményeket mutathat fel. Az által nevezetesen, hogy tagjaival megösmertette a bonyhádi tájfajtát segédkezet nyújtott ilyen tenyészanyag beszerzéséhez, tej- és vajtermelő szövetkezeteket létesített s ilyen módon olyan jövedelmi forrásokat teremtett meg tagjai részére, aminőkkel eddig nem rendelkeztek. Hiveivé, barátaivá lettek ennek folytán a tarka marhának s gondolni sem akarnak arra, hogy annak tenyésztésével felhagyjanak. Most tehát, a mikor az Erdélyi Gazdasági Egyesület a magyar-erdélyi szarvasmarha tenyésztése érdekében memorandumot nyújtott be a földmivelésügyi miniszterhez, . kötelességének tartja az egyesület — érdekeinek megóvása szempontjából — indokaival ugyanezen fórumhoz fordulni.
Ellenben az utolsó három év alatt, amióta gazdáinknak megmutattuk a tolnamegyei tenyészeteket és onnan tenyészanyagot hoztunk, a szarvasmarhatenyésztés vidékünkön páratlan eredményeket mutat fel. Sokan még a bikaborjut is felnevelik, üszőborju pedig egyáltalán nem jut már mészáros kezébe. Ahol azelőtt egy-két értéktelen riskatehén állott az istállóban, ott. ma 10—12 darab szebbnél-szebb állat van. A takarmányozás és gondozás ma egészen más, mint volt azelőtt; a kiterjedtebb takarmánytermelés és bővebb trágyaprodukczió pedig nagyon előnyösen alakítják át kisbirtokosainknak egész gazdasági üzemét, véget vetnek az; eddig űzött egyoldalú szemtermelésnek.
Memorandumát kivonatosan a következőkben ösmertetjük. Az egyesület elismeri hazai szürkemarhánk kiváló tulajdonságait, edzettségét, jobb munkabírását, igénytelenségét. Ezen tulajdonságaival azonban csak nagybirtokon és oly helyeken lehet jövedelmező, ahol bőviben van a jó legelő, ahol tehát külön
A 10 év óta fennálló egyesület már régen hangsúlyozta a szarvasmarhatenyésztés fontosságát, de eredményeket csak azon időponttól kezdve ért el, mikor módot nyújtott tagjainak a bonyhádi tájfajta megszerzésére. Az „Erdélyi gazdasági egyesület" memorandumában foglalt programm megvalósítása egy csapással megsemmisítené mindezen'eredményeket. Az Erdélyi Gazdasági Egyesület. memoranduma a tej szövetkezetek és tejgazdaságok felkarolásában „a néphez nem illő élvezeti, fényűzési czikknek meghonosítását s az alholizmusnak" veszélyét látják. A kis Dániának és az egész világnak tapasztalatai az ellenkezőt bizonyítják. A tejszövetkezetek nem is, fillérenkint befolyó jövedelmet, hanem meglehetős tekintélyes havi
legalább valamennyire, érzelembeli alapja van? Ha pedig van, akkor az is lehet, sőt valószínű, hogy már a párok összekerülésekor játszott közre valami fajtája az egymás iránt való különös vonzalomnak, amit joggal tarthatnánk a szerelem érzületéhez tartozó, ahhoz hasonló érzülethullámzásnak. Ahol a természet háztartása a him állatok jóval nagyobb szaporaságát mutatja, ott persze könnyen jut szerep a nyerserőnek, ami a nőt magának biztosítja. Ily esetben nincs alkalma a válogatásnak s a him akármelyik nőért is küzd. Mert fődolog, hogy élettársa legyen. De vájjon ki merné állítani, hogy a fogolyfalka, amely tél végéig együtt van, a tavasz kezdetén történő párokraszakadáskor nem az egymásnak tetszés elve szerint áll össze? A kakasok veszekedése nem kezdődik olyan korán, amilyen korán a párokraszakadás megtörténik. De hát ilyenformán nem is a nyerserő vivta ki a tojó kegyét, hanem valami más, amit miért ne tarthatnánk egyéni vonzalomnak? Minthogy a foglyok közt rendszerint sokkal több a kakas; a tojó az, amelyiknek tulajdonképen módja van válogatni. Hogyan történik ez, hogyan szegődik a tyukocska egy bizonyos kakashoz; ezt eddigelé aligha megbízható módon végig figyelemmel kisérte valaki. Mi csak azt látjuk, hogytsgy szép tavaszeleji napon már párosan van a fogoly; rendesen olyankor, amikor még igazi párzásról, szerelmi pillanatokról nincs szó. Az később következik. Amikor az igazi gerjedelem kora beáll, akkor megérzi azt minden fogoly, tehát a pár nélkül
maradt kakasok is. Ekkor következik aztán a már jegyben járó tojók üldözése, elcsábításának mohó vágya, ami maga után vonja a tyúk által törvényesített kakas beavatkozását. Ilyenkor látjuk a nagy csiricsárét, berzenkedést, tépászkodást a kakasok között. Az ilyen harczok többnyire hiábavalók, mert a tyukocska nem pártol el az ő hites urától, a férj pedig rendesen energikusabb a védelemben, mint a tolakodó udvarló a támadásban. De a vége mégis sok nyugtalanitás, háborgatás, ami mindig káros. A fogoly különben az egyetlen ami igazi tyúkfélénk között, amely mindvégig páros, hűséges életét él. Már a fürj a leghaszontalanabb csapodár, kész arra folyvást, hogy uj nőt hódítson magának, ha mindjárt csak szeretkezik is vele. A fáczán a szolid családos életet épen nem ösmeri; neki háreme van épugy, mint a fajdnak. Mind a kettő a maga módja szerint dallal s tánczczal udvarol feleségeinek. A fajd dala a (dürgés) királyok szivét is lázba hozza, ha tudniillik a királyok vadászemberek. Mily különbség van a fogoly s a fajd szerelmi élete közt! Amaz jóval korábban választ párt, mielőtt igazán párzanék; emez már tele van szerelmi hevülettel, amikor kora tavaszszal először kitátja torkát, hogy hívogató dallal édesgesse magához tyúkjait. A fogoly megmarad együtt végig, a fajd a nászhetek után rá sem néz többé szeretőire. A fogoly buzgón, híven segít párjának a kicsinyek fel'' " i fajd s a fáczán biz ezt nem
91 KÖZTELEK, jövedelmet biztosítanak, melyre a gazda biztosan számithat, még minden más jövedelme bizonytalan esélyektől függő. A tej ilyetén módon való értékesítése mellett a tenyésztés sem szenved rövidséget, hanem a legnagyohb mértékben fellendül, mert a lefölözött tejjel a gazda ugy sem tud mást csinálni, mint hogy feleteti borjaival, malaczaival, a baromfival stb. S nemcsak a tejből van jövedelme, hanem a nyugati fajtának ivadékait hamarább és jobban értékesitheti. Egy másfél-
1901.
MÁJUS
HÓ 22,
Az ilyen bizonytalan kísérletezés helyett .czélszerübbnek tartjuk, ott, ahol a viszonyok megfelelőek, tovább tenyészteni a kitűnő magyar igavonó ökröt, másutt ellenben nem megnehezíteni, de előmozdítani kell; a népnek megfelelőbb nyugati fajta szarvasmarha tartását. Mi is azt kívánjuk, hogy állattenyésztésünk legyen rendszeres és czéltudatos. De a fajták megállapítása ne történjék földrajzi Körzetek, hanem csakis a tenyésztők gazdasági viszonya szerint. Ugyanazon megyében is az
"40. SZÁM
11-Hí
ÉVFOLYAM.
A nagy- és középgazdaságok kiteszik Magyarország mezőgazdasági területének körülbelül a felét. A nagygazdaságok majdnem mind magyar gulyát tartanak, úgyszintén a középgazdaságok nagy része. Ha még hozzáveszszük azon községeket, melyeknek nagy legelőjük van és ahol ökörrel szántanak, ahol tehát a magyar fajtának tartása indokolt, azt látjuk, hogy a hazai szarvasmarhának a gazdasági terület nagyobb része minden igazságtalan kényszer nélkül is biztosítva van. Az annyit dicsért magyar ökör tehát nincs fenmaradásában veszélyeztetve, ha csak a nagybirtok nem hagyja veszni. De ha ez utóbbi eset állana be, akkor is ki panaszkodhatik jogosan? Avagy a kisbirtokos kényszeríttessék saját kárán, olcsó igavonót nevelni a nagybirtosnak ? Osztjuk az „Erdélyi Gazdasági Egyesület" nézetét, hogy a rendszertelen keresztezés és vérkeverés könnyen jellegnélküli, korcs ivadékot eredményezhet. De amennyiben ez megtörtént, éppen annak tudható be, hogy rákényszeritették a községekre a magyar bikát ott is, ahol a nép saját jól felfogott érdekében jobban tejelő tarka teheneket szerzett be. Ezen bajon tehát nem a kényszer kiterjesztése, hanem csak a helyi gazdasági viszonyoknak figyelembe vétele segíthet. Tényleg pl. Bács-Bodrogh vármegyében tagjaink igen nagy kárt szenvednek azáltal, hogy drága pénzen Tolna vármegyéből szerzett teheneik mellé a megyei szabályrendeletnek czélszerütlensége és annak rideg alkalzasa folytán nem tarthatnak nyugati fajta bikát. A kényszer akkor is rosszul esik, ha hasznos és czélszerü, de elkeserít, amikor czélszerütlen és káros.
104. ábra. Marylandi pipadohány, legyező alakban csomózva. éves bikáért 300—500 koronát, egy kétéves üszőért 250—350 koronát kap, magyar fajtájúért négy évi eltartás után sem számithat ennyire. Nem szenved kétséget, hogy a magyar fajtánál is lehet a gyors fejlődést és tejelőképességet fokozni. De gazdasági viszonyaink rohamos átalakulása mellett, legalább a kisbirtokos-osztály ezen sok évtizedet igénybe vevő fejlesztésnek bizonytalan eredményeit be nem várhatja.
egyes községek gazdasági viszonyai egymástól teljesen eltérők, tehát még egy megyében is egy fajtának kötelező megállapítása a községek egy részére nézve a legnagyobb igazságtalanság. Ebből nem az következik, hogy az állattenyésztés terén a rendszertelenséget engedjük gazdálkodni, sem az, hogy a magyar marhát félre kell tennünk, hanem csupán az, hogy a beosztásnál a gazdasági viszonyokat vegyük irányadóul.
cselekszi. Ha vége a mézes időknek, magányba vonul a vén kakas. Hogy mi okozza a szerelmi indulat feltámadását? Ez is a természet fenséges rendelkezéseiben leli magyarázatát. A természet az állat szerelmét, párzását, szaporítását oly időre teszi, amely legjobban megfelel az utód érdekének. Azok az állatok, amelyek tavaszszal párzanak : utódaikat már fel is nevelik, mire á szigorú tél, vagy a nagy megerőltetés ideje bekövetkezik. (Vándormadaraknál az elvonulás.) Azok pedig, amelyeket sokáig hord anyjok a méhében, nyár vegén, vagy pláne őszszel pár-_ zanak, hogy az utód olyankor jöhessen világra" a jövő esztendőben, amikor'ismét itt a tavasz és az uj nemzedék a tél beálltáig kellőképen megerősödhet. Némely állat szerelmi idejét a nőneműek jelentkező vágya szabja meg, mint a kutyafélékét. A him az ily vágy jelenségére gyorsan és minden átmenet nélkül reagál. Ellenben a szarvasbika sokkal korábban kezdi érezni vére pezsdülését, mielőtt háremét összeterelné. Augusztus végén, amikor a szarvasbikák még együtt vannak, kezdődik bennök a jövő gyönyörűségek sejtelme s mindgyakrabban próbálgatják ki agancsaikat, egymáshoz csattogtatva, csöndes tülekedéssel, aminek még nincs harczias jellege. De fokonkint nő bennök az en garde-ba állás szenvekélye, s amint szeptemberben hűvösödik kissé az idő: szétszaladnak, nem tűrik többet egymást; ellenséget, vetélytársat látnak korábbi pajtásaikban s az en garda most már gyakran
komoly tusának, halálos végű párbajnak a bevezetője. Amikor a tavasz ragyogó teljességében virul, akkor főképen a madárszerelmek évadja van. A vizi madáré már-már el is mult. A vadliba, a nálunk költő nagy tőkelud, nagyon korán, néha már márczius elején tojik; a vadruczafélék áprilisban többnyire fészken ülnek. De a fogoly a virágos tavasz évadjában rakja le tojásait. A fáczán, ahol jó helye van, ma-holnap ki is költi már a csibéit; az énekesek javában fészkelnek, már amelyik vagy itt telel, vagy korán érkezik s igy ráért. A négylábúak közül a nyul folyvást szerelmeskedik kora tavasz óta; az őz majd csak a nyár folyamán, a szarvas pláne ősz elején kezdi, amikor puffadttá bőgi majd sörényes nyakát. A ragadozók legtöbbje még a téli fagyok idejében élte szerelmi idejét. A róka, a farkas meg is kölykezett azóta. Hogy ezek mennyiben élnek páros életet, arról sok vita folyt szaklapokban és nem szaklapokban mostanság. Érdekes téma, mint minden, a mi a természet igazságainak a megösmerését könnyíti meg. Ezt a kérdést (ezúttal főkép a róka páros életére vonatkozik a vita), sem egyik sem másik irányban végkép eldöntöttnek tartani nem lehet. Hogy miért, arról jövő czikkemben mondom el- a gazdákat is élénken érdeklő részletes okadatolást.
Végül kéri az egyesület a földmivelésügyi minisztert, hogy a nyugati tarka szarvasmarhának a kisgazdák körében leendő elterjesztését és meghonosítását részesítse hathatós pártfogásában.
DOHÁNYTERMESZTÉS. Rovatvezető: Kerpely Kálmán.
A párisi kiállitás dohányai és dohánygyártmányai. Irta: Kerpely Kálmán. VII. . A mult század elején Virginiában csak sötétszinü burnót- ős bagódohányt, Marylandban barna pipadohányt termesztettek. 1812-től kezdve azonban a világos szinü dohányokat oly nagy mértékben keresték, hogy ezen kedvelt világos szinek előállítására a mesterséges szárítást kezdték alkalmazásba venni; 1828-ig csak a pajtában alkalmazott nyilt fatüzön való szárítás volt használatban, 1865-től kezdve azonban a tüzcsöves rendszerű melegített levegővel való szárítás előbbit mindinkább kiszorította. Ezzel kapcsolatban a termesztés is, a vüágosbarna anyagot adó homokos talajokra terelődött át. Virginiában a dohány a világossárga színtől kezdve a harna, a sötétbarna s fekete színig (utóbbi különleges erjesztéssel) minden átmenetben állíttatik elő és a kiállításon is igen meglepő volt ezen összes színárnyalatokat együtt látni. A sárga szinü virgini,ai dohányt leginkább a belföldön fogyasztják, mig asötétszinüt a külföldi államok jövedékei veszik meg. A legjobb marylandi dohány az ország nyugati részeinek meszesebb talajain nő és nemcsak szép világosbarna színe, hanem kellemes ize miatt is kedvelt; levelei szélesek, nagyok és vékonyak. Homoklevelei „sonborn" elnevezés alatt kerülnek forgalomba, általában csekélyebb értékűek s leginkább pipadohányul használtatnak. Kentucky északi részében és a szomszédos Ohio államban a dohánytermesztésnek már 1785-ben nagy fontossága volt. Kentucky déli
40. SZÁM. 11-IK É V F O L Y A M . részeiben és Tennesseeben eilenben csak 1810 táján kezdett elterjedni. Kentucky - Tennesseenek nehéz, vörösagyagtalajain termesztett dohánya, általában sötétbarna szinü volt, melyet e helyeken kedveltek s előnyben részesítettek. A sötétszinü tennessei dohány ujabban nagyrészt kivitelre kerül; legtöbbet vesz Anglia, Olasz- és Francziaország. Ugy ebből, mint a kentucky-dohányból sok megy ki ezenkívül Németországba, Spanyolországba, Svájczba, Ausztriába és Magyarországba. A világosszinü dohányt először 1852-ben termesztették Észak-Karolina homokos talajain ; ezen dohányt oly örömmel fogadták, hogy termesztése csakhamar elterjedt nemcsak ÉszakKarolinában, hanem Tennessee keleti részeiben és Dél-Karolinában is, a téglabél bagók és ezek takaróanyagául; czigarettának 1864 táján kezdték először használni.
KÖZTELEK,
Í 9 Ó Í . MÁJUS HÓ 22.
837
dának termelési alapját, hanem több más ségre azonban a kubai háború kitörésekor tett egyesült-állam is ezeknek sikeres meghonosi-' szert, amikor Florida szivargyártása óriási mértását tűzte ki feladatául. tékben emelkedett s nem egy úgynevezett ereFlorida tropikus fekvésénél fogva, a havanna deti (importált) havanna Florida kikötőjében,
Ezen államokban általában a sötétszinü exportdohány s a világosbarna, könnyű dohány előállítása a talaj megválasztásától függ. A feltalaj legtöbbnyire homokos vegyületü, nem ritkán jellegzetes homoktalaj, agyag altalajjal. Ott, ahol az agyagos altalaj nagyobb területeken felszínre kerül, nehéz dphány, ellenben ott, ahol 12—20 hüvelyk vastagságú finom szemcséjű homokkal van borítva, könnyű dohány terem. Ohió államában 1864-ben állítottak elő a white-lurleyt a red-burleyből kiválasztás által. Ezen világosbarnaszinü dohányt egyszerre igen szívesen fogadták. A sajtolt és tekercs dohányok borítékjának kiválóan alkalmas; finomabb leveleit czigarettának, aljleveleit pipa-dohánynak használják. Ezen dohány Dél-Óhió s Kentucky középső és északi részeinek mészkő-törmelékes talajain rohamosan elterjedt a termesztése máig is ezen vidékhez van kötve. Ohiónak úgynevezett televényes prairie földjein és vörösszinü agyagos áramlási talajain, ezenkívül még connecticut-magból termesztett s Ohióban honosodott ohió seed leaf dohányt termesztenek, mely szivargyártási czélokra alkalmas; továbbá a „little dutsh"-nak nevezett dohányt, melyet 1869-ben Németországból hoztak és a Zimmer-Spanish-1, mely a kuba-dohánynak egy hybriduma s 1878 táján hozatott be. Mindkettő mint szivarbél keresett. Végül termesztik az úgynevezett közönséges ohiói dohányt, mely a marylandihoz hasonló felhasználást nyer, de nem oly finom levelű s azért árban is alacsonyabban áll.
és szumatra-dohányok termesztésére kiválóan alkalmas ország, a hol ezen féleségek termelésével kiváló eredményeket érnek el. Florida dohánytermesztésének fellendülése 1887-től kezdve számitható, midőn egy nagy
Tampában került hajóra s jutott mint igazi havanna-szivar forgalomba. Az amerikai dohányoknak használati értékére vonatkozó adatait röviden következőkben foglalhatom össze: A marylandi világos-
Connecticutban a dohány már 1640-től kezdve a termesztés fontos ágát képezte, jelenlegi hirére azonban 1840-től kezdve tett szert, különösen annak Connecticut valley-ben (völgyében) termesztett félesége, melyet 1833 táján állítottak elő s mint széles levelű, selymes fogásu, finom szövetű s erezetű, szivartakarónak kiválóan alkalmas féleség ismeretes connecticut seed-leaf elnevezés alatt szerepel a kereskedelemben. Ezeri dohányt Connecticut valley-ben a folyókmenti völgyek és dombok, könnyű homokos talajain termesztik. Régebben, mikor a sötét szivarokat kedvelték, Connecticutnak nehéz, úgynevezett réttalajain termesztették a dohányt; ma már ezeken a földeken alig lehet dohányt látni s termesztése a világosbarna anyagot adó homokos talajokra húzódott át. Floridában és pedig annak homokos vályog feltalaju és vörösagyag altalaju földjein, 1829 táján termesztettek először dohányt, mely csakhamar mint szivarboriték lett keresetté, mely czélra világos szinü, széles, selymes pettyezett levele tette alkalmassá; termesztésével azonban az amerikai polgárháború kitörésekor felhagytak. Később azután az eredeti havanna és szumatra-dohány importja oly erős volt, hogy az „Old Florida" dohány-takaró anyagul nem keresték. Ezen oknál fogva a havanna és szumatradohány-tipusok képezik jelenleg nemcsak Flori-
106. ábra. Connecticut szivartakaró levél.. — 1. széles levelii, 2. havanna magból. részyénytársaság az eredeti havanna- és szumatra-dohányt kiterjedtebb mértékben kezdte termelni és ültetvényeiknek vezetése egy kiváló szakember vezetése alá került. Igazi jelentő-
szinü dohányok, vagy közönséges száritópajtában, vagy a tüzcsöves rendszerű melegitett levegőben, mig a Kelet-Ohióban termesztett hasonló minőségű dohányok legnagyobb részt
KŐZTELEK, 1901. MÁJUS HÓ 22.
838 keményfatüz felett szárittatnak és leginkább mint pipa- és czigarettadohányok szerepelnek és a színesedés szerint osztályoztatnak. E tekintetben Amerikában az első helyet foglalják el. Nagy részük kivitelre kerül Franczia, Németország, Hollandia, Ausztria és' Belgiumba. A termés jóformán a maga egészben a Baltimoreban levő s állami ellenőrzés alatt álló nagy áruházakban kerül eladásra. A White-burley dohány levegőn, szárittatik, csak erős időben fatüz felett. Osztályozásánál leginkább a szin mértékadó s hordókba csomagolva nyílt árveréseken adatik el az áruházakban. — Ezen dohányból, legfeljebb 10% kerül kivitelre, mert nagy abszorbeáló képessége miatt a sajtolt és fonódohányok előállítására kiválóan alkalmas és mint ilyen, Amerikában nagy keresletnek örvend. A homoklevelek (gyers és luks) pipa- és czigarettadohányokat adnak, a legfinomabb levelek pedig a sajtolt és fonódohány takaróit szolgáltatják, mig az anya és hegylevelek általában ezeknek bélanyagát adják. Az amerikai szivardohányok legnagyobb része otthon talál piaczot, melyeken kivül még nagy mennyiségű havanna- és szumatra-dohányt hoznak be. A szivardohányok általában seedleaf elnevezés alatt ismeretesek s szivartaka-
s előbbiekhez hasonlóan kezeltetik. Többnyire sötétebb barna, zsiros leveleket ád, melyek leginkább szivarburoknak s bélnek valók:szivar takarót kisebb mennyiségben, a folyamokmenti könnyű alluvialis talajokon nyernek. Általában az olcsóbb szivarok gyártásánál amint bélanyag nyer felhasználást. Wisconsinnak televényes vályogtalajain termesztett dohány leginkább burokleveleket ad, mely a szivargyártásnál connectiut takaróval s penszilvániai vagy ohiói béllel használtatik fel. Az Ohióban termesztett Zimmer-Spanish és little-Dutsh, kiváló szivarbélanyagot ad. A Zimmer-Spanish kisebb levelű, külső alkotásában a kuba-dohányra emlékeztető s mint hazai szivarbél a belföldi kereskedelemben legkeresettebb ; ezen dohányt a Havannában dívó eljárás szerint fermentálják. Kedveltség dolgában mint bélanyag követi little-Dutsh (petit Hollandais), mely nagyobb levelű s nézetem szerint a hollandiai „amersforti" dohánynak egy honosodott félesége.
40. SZAM. 11-IK É V F O L Y A M . ember már akkor, ha a magot 1/2%-os rézgáliczoldatban csak 6 órán át áztatja. Sőt még az esetben is alig akad üszkös buga a termésben, ha a muharmagot csupán 2 órán át 1/2°/ -os csávázzuk rézgálicz-oldatban. (Ez 0 utóbbi esetben a kísérletnél 2000-en felüli bugában csak 2 üszkös buga akadt.) A praxisban, ha az idő nem sürget, legtanácsosabb 1h°/o-os rézgáliczoldatban 6 órán át csávázni a magot. Ha az idő sürget, ugy használjunk erősebb, 2%-os oldatot s ebben a moharmagot két kéz között dörzsölgetve egyszerűen mossuk meg. A moharüszög olyanformán mutatkozik a mohar bugájában, mint a kőüszög a buza kalászában: azaz az üszögspórák egy meglehetős szilárd burokban foglalnak helyet a magvak helyén. S nagyon sok ilyen burok épen marad a cséplés után is. Azért, amint a buza csávázásánál a csávában folyton keverni kell a magvakat, hogy az ilyen ép üszögszemek a felszínre jöjjenek — meg hogy a levegő kitoluljon a magvak közül s igy a csáva az egyes szemeket jól körülfogja — ugy a mohart is gyakrabban fel kell keverni a csávában s az ekkor a felszínre kerülő üszögspórákkal telt szemeket s velük együtt az értéktelen könnyű moharmagvakat lemeritgetni. Ezt a lemeritgetést akkor is el kell végeznünk, ha a mohart a csávában csak mosogatjuk. Kísérleteinkből az is kitűnt, hogy mig az ép, sértetlen moharmagvak nem igen érzékenyek a csávával szemben, azok, amelyek héja — a tulajdonképpeni maggal összenőtt virágpolyvák — meg volt sérülve, már jobban veszítettek a csávázásnál csirázóképességükből. Végre a mezítelen, héjatlan szemek — a melyek rendesen eredetileg is nagyon rosszul csíráznak — a csávázás után csak elvétve csíráznak ki.
|
107. ábra. Ohióban termelt „Zimmer Spanish" szivarbél-dohány. (Hosszúság szerint osztályozva.) róul, burok és bélanyagul használtatnak. Connecticutban kétféle tipusu szivartakarót ter- G A Z D A S Á G I N Ö V É N Y T A N . mesztenek, a széles levelű connecticut seed-leaf-et Rovatvezető: Mezey Gyula. és a havanna seed-et. Mindkettő árnyékban szárittatik s körülbelül 150 kgros ládákba Mohar csávázása. csomagolva, fermentáltatik. Magán kereskedelem tárgyát képezik, s a használati czél szerinti A. lí. ur a „Köztelek" szerkesztőségéhez osztályozást azok végzik, kik a termesztőktől alábbi kérdést intézte: megveszik. A moharmag üszög elleni csávázásával tétettek-e A széleslevelü connectieutnak (broad- már kísérletek s mily eredméüynyel ? Ha czélszerü a leaf) széles, selymes a levele, rugalmas, gyakran - csávázás, mily módon eszközlendő, hány perczentes finoman pettyezett, szép egyenletes szinü s oldatban." finom erezetű. A Connecticutban termett havanna A mohar üszögbetegsége (okozójá az Usse'ed-leaf kisebb, keskenyebb levelű, de finom tilago Crameri nevű gomba) ellen Linhart alulés selymes tapintású, takaróképessége azonban írottal 1885 és 1886-ban tett csávázási kísérnem oly nagy mint előbbié, vagyis 1000 szivar leteket több irányban, melyek a „Mezőgazdabetakarására jóval több anyag kell belőle. sági Szemle" 1887. évfolyamában részletesen A sötéttebb szinü, kissé sérült vagy szín- leírattak. *) telenebb leveleket buroknak használják. E kísérletekből egyrészt az tűnik ki, Mindkét tipust a szin ős minőség szerint hogy az ép, sértetlen moharmag a rézgáliczosztályozzák s ezen fokozat mindegyikében, oldattal szemben nem igen érzékeny, mert ismét 4 osztályt készítenek a hosszúság szerint. csirázóképességében akkor sem áll be a számbaA conüecticut szivartakaró levél verse- vehető veszteség, ha a mag 2%-os oldatban nyez a szumatraival, legközelebb állván hozzá 14 órán át ázott. Másodszor kitűnik a kísérleáz ösSzes amerikai dohányok között, kivéve a tekből, hogy üszögmentes termést érhet el az Floridában termesztett dohányt. A meszes agyagtalajon termesztett pen*) Lásd a mondott folyóirat 1887. évi kötetének szilvániai- dohány levele, hosszú nem tul széles || 193—204. é& 259—267. oldalait.
Ebből az a tanulság, hogy a gazda azt a mohart, amelyei vetőmagnak szánt, csépeltesse ki kézi cséppel, mert igy sérül meg a legkevebb mag. . Moharvetéseinkben az üszög anynyira el van terjedve, hogy a forgalomba ritkán kerül üszögmentes mag. Pedig a mohar csávázása nagyon egyszerű s mindig biztos eredménynyel jár. Azért sohase vessen a gazda csávázatlan moharmagot s ha e tanácsot követi, ezzel nemcsak jobban értékesíthető magvat termel, hanem ami a fő : gondoskodik arról, hogy a jószág a moharban egészséges, üszögmentes takarmányt kapjon. Mezey Gyula.
Fehérszínű rozskalászok. P. K. ur a „ Köztelek" szerkesztőségéhez az alábbi kérdést intézte : „Mellékelt montagni rozsnak mi idézi a beteges voltát és milyen néven nevezendő f A talaj jó erőben levő televényes főid, az elővetemény tengeri volt." P. K. ur néhány rozsszár kalászos végét küldte be. A kalászok már kibújtak egészen hüvelyükből, kivéve egyet, melynek alsófele még ben van a zöld levélburokban. Addig, mig künn a mezőn az. egészségés rozsnövények rózsás leheletü zöld kalászai alig várják, hogy szétnyíljanak, a virágzás idejét; ezek a kalászok, melyeket P. K. ur küldött be, már elszáradtak, Elszáradtak anélkül, hogy virágot fejlesztettek volna. Halaványsárga, csaknem fehér a színe eme beteg kalászoknak, amelyeken a polyvák keskenyek, fejletlenek, össze vannak zsugorodva; a virágoknak nyomait sem találjuk e beteg kalászok pólyvái között, holott most már az egészséges rozskalászban, ha virágpolyváit szétfejtjük, mindjárt előtűnnek a még most egészen zöldfejü porzók s a fehérszínű kis anya, a mag alapja.
40. SZÁM
11 IK
ÉVFOLYAM.
A kalászokon s a mrilettük levő egy-két levélen nincs semmi parazita, sem gomba, sem rovar, vagy valami más parazita állat. Hogy mi okozhatta e rozskalászok fejletlenségét — tökéletlenségét? — azt csak találgatni lehet, mert sok mindenféle lehet kútforrása az ilyen betegségnek. Hogy a polyvák között hiába keressük a virág lényeges részeit: a porzókat s az anyát, az arra vall, hogy a növény tökéletlenül táplálkozott. Annyira tökéletlenül, hogy a virág emiitett lényeges részei mégcsak torzultan sem fejlődhettek ki. De a tökéletlen táplálkozást is sok mindenféle szülheti, igy az időjárási viszonyok (szárazság, fagy) továbbá paraziták. Természetesen a rozs szárának leszakitott végéből ezt megállapítani nem lehet. A parazita, mely a bajt okozhatta, lehet lejebb, a tövön vagy a gyökérzeten, — az időjárást pedig, amelynek a beküldött rozs ki volt téve, a kérdésttevő jobban tudhatja, mint a felelet adó. Az egyik kalász azonban, az, a mely félig még bent van hüvelyében, s a melynek fehérszínű hegye élénken elüt a zöld hüvelytol : rávezet a valószínű nyomra. Ennek a kalásznak a zöld hüvelyén ugyanis kerekded vagy hosszúkás kis fehér foltokat látni. Ha az ablak elé tartjuk e levélhüvelyt, ugy a foltok hártvásaknak, áttetszőknek látszanak. Ha pedig jó lcézi nagyitón vizsgálgatjuk a foltokat, mindegyik foltnak a közepén egy parányi, csak pontnak látszó nyilast látunk. Mivel a górcsői vizsgálatnál sem a folt, sem tájéka semmi parazita gomba nyomát nem mutatja, bizonyos, hogy a foltokat valami szivó rovar okozta, s- a foltok pontszerű közepe nem más, mint a rovar szúrásának a nyoma. Ha a nyomon itovább kutatunk, gondolhatunk a le-véltetvekre, gondolhatunk egyéb szivó rovarra is, de legvalószínűbb mégis, hogy a kártevő a Thrips frumentaria, az a picziny fekete, gyengeszárnvu rovar, a mely benn mászkál a rozs levelei között már a kalászhányás előtt, s melynek pirosszinü álczáit, a kalászát kihányt gabona polyvái között ez időszaktól kezdve úgyszólván az aratásig meglehet találni. A gazdák a piros álczákat gabonaérlelő vagy buzaérlelő bogárnak hivják. Kártétele a rovarnak rendesen nem nagyobbszabásu, mert legtöbbször csak egyes kalászok azok, a melyekben a virágképzés •elmarad, vagy a melyben a mag a Trips-ek szívásai miatt — későbbi támadásnál — csak •csenevészen fejlődik ki. Mezei/ Gyula.
IRODALOM. Az Országos Iparegyesület évi jelentése, — a mely az e hó 19-én tartott egyesületi közgyűlésen terjesztetett elő, — külön kiadványban is megjelent. A 100 oldalas quartfüzetben az egyesület fejezetenként beszámol 1900/1901 évi működéséről, amelyről szívesen konstatáljuk, hogy az egyesület behatóan foglalkozott mindazon mozzanatokkal, a melyek alkalmat adtak az egyesület egyes szakosztályainak, hogy iparunk érdekében szót emeljen és tevékenységét kifejtse. Az egyes szakosztályok szorgalmas munkálkodása tanújelét adja annak, hogy nemcsak a kellő érzék, hanem ezenfelül az eredményekre törő buzgalom vezérlé őket abban az ernyedetlen törekvésben, mely iparunk egészséges fejlődését czélozza. Az egyes szakosztályok és bizottságok 1900 évi május 20-tól a folyó évi május hó 19-iki közgyűlésig 155 ülést tartottak ; valamennyi szakosztály és bizottság az év alatt többször ült össze, hogy a teendők fölött minél behatóbban tanácskozzék és igy minél érdemlegesebb határozatokat hozhasson az ipari érdekű kérdésekben. Hogy a tényleges eredmények nem allanak ennek a nagyszabású működésnek ará-
KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS
HÓ
22.
839
oldása, az állatrakodó-berendezés oly megoldása, hogy a vásárra érkezett és onnét elszállított állatok külön rakodókon rakathassanak be és ki stb., bennünket mind nem érdekelnek. Érdekel azonban azon reformterv, mely a sertésvásár kibővítésére s egy nagyobbszabásu sertésvágóhidnak létesítésére irányul. Érdekes állapot, hogy most már teljesen nyíltan beismerik, hogy a bécsi sertésvásár szűk s nem elegendő az oda fölhajtott sertések befogadására. Tehát még sincs szükség a román sertések beengedésére ós nem áll az, hogy a bécsi sertésvásár szükséglete — nincsen födözve az oda fölhajtott sertésekkel. Elismerik tehát most már azt, amit a sertéstenyésztő magyar gazdaközönség saját káros tapasztalataiból, a bécsi közvetítő s fogyasztóközönség pedig a leszálló sertésárakból örömmel tapasztal, hogy a bécsi sertésvásáron állandóan túlkínálat áll be s a fölhajtott anyag mennyiségileg túlhaladja a szükségletet. Most már ugy állítják oda a kérdést, hogy a bécsi sertésvásár területének kibővítése a Az iparoktatás kérdéseivel az egyesület város közélelmezési viszonyainak javítása miatt behatóan foglalkozott, és megvette alapját ennek elengedhetlen követelmény. De szóljon egyik híra régen vajúdó nehéz kérdés helyes megoldásá- lapi közlemény teljes eredetiségében: „A bécsi nak ; — foglalkozott az egyesület a kiállítási központi állatvásárcsarnok sertésvásárterülete kérdésekkel és a negatív (vagyis a nálunk nem annak idején 8000 darab sertés befogadására gyártott vagy készített czikkeket felölelő) kiállí- készült. Az utolsó években azonban a fokozott tások, valamint a vidéki kiállitások rendezésének tenyésztés folytán a magyarországi s galicziai kérdésével. Eoglalkozott az ipartörvénynyel kap- élősertésfölhozatalok oly arányban növekedtek csolatos ügyekkel, segélypénztári ügygyei, meg- meg, hogy az átlagos heti sertésfölhajtás 11,000 rendelések gyűjtését, gyárvizsgálatokat, ipar- darab sertésre rúgott. Az idén azonban voltak felügyeletef, szállításokat stb. érintő ipari köz- vásári napok, midőn 12,000 darab, sőt 13,000 értékü dolgokkal, és mindazokkal az általános darab sertés is volt fölhajtva. Természetesen érdekű kérdésekkel, a melyek az egyes szakok csak fölhajtva, de nem vásárra hozva, mert a vásártér helyszűke miatt a fölhozott sertések szerinti iparokban fontossággal birnak. Szűkre mért helyünk nem engedi meg, nagy részét a külső szállásokban .kellett hagyni." „Egy másik hátrány, mely miatt a bécsi hogy mindazokat a fejezeteket, a melyekben az egyesület működéséről beszámol, érdemük vásár látogatói szenvednek, azon körülmény is, szerint méltányoljuk, s igy csak általánosság- h°gy egy nagyobbszabásu sertés-közvágóhid nem ban adunk kifejezést ama meggyőződésünknek, áll rendelkezésre. A nagy fölhajtások mellett és hogy az évi jelentésben elmondottakból követ- arra való tekintettel, hogy a fölhozott élősertésekkeztetve hiszszük, hogy az Országos Iparegye- nek vidékre való eladása már 6 év ó'a be van sület ujabban eredményesebb működése utat tiltva, gyakran megesik, hogy a sertések ezrei fog törni mindazon nehézségeken, melyekkel eladatlanul maradnak vissza a következő vásárra. A „megspórolt" sertések tulajdonosai most, iparunknak küzdenie kell. Z. I. hogy a további károsodástól megmenekedjenek, azt óhajtanák, hogy a sertéseket levágatnák s leölt állapotban mindenféle irányban mozoghatnának vele. De hol vághatnák le sertéseiket, ha nincs megfelelő vágóhíd? Mert van ugyan — Az, ki a bécsi sertésvásári tendencziákat a vertésvásáron már évek óta — egy úgynevezett megfigyeli, érdekes tapasztalatokra juthat, az kénvszervágóhid, de ez nemcsak szűk volta miatt, évszakok változásával megváltozik a szelek hanem még a berendezés tekintetében sem iránya is. Még a téli hónapoknál tartottunk, felel meg a legprimitívebb igényeknek sem. Egy midőn az irányadó bécsi köröknek eleinte gyen- modern berendezésű nagyobbszabásu sertésközgébben, később mindhangosabban nyüvánitott vágóhid létesítésének szükségessége oly nyilvánvaló, óhaja volt, a román sertések beengedése Bécs horjy a városi tanács ez elől most már ki nem város piaczaira. * Főczél volt, mint az mindig térhet." szokásos: a városi lakosság közélelmezési viEgy másik lap igy ír: „Ha egy nagy város, szonyainak javítása. mint Bécs, mely fő- és székváros és igy az Ezen óhaj indoka pedig az : hogy Magyar- egész monarchia, sőt nemcsak a monarchiának,, ország megfogyatkozott sertésállománya miatta hanem a szomszéd államok állatkereskedelmépiacznak élő zsirsertések iránti kereslete nincs nek központja akar lenni, akkor nem szabad eléggé kielégítve. Ezen szellő fújdogált mindaddig, takarékoskodni, hanem vásárját a leggazdagabb mig egy szállítmány román sertés nem jutott berendezéssel kell ellátnia, hogy az állatkereskerülő uton a bécsi piaczra. Mellékes, hogy kedelem Bécs felé vonzódjon." ezen szállítmány minőségi tekintetben a legEddig a tényállás. Csak hazai sertéskeresenyhébb s legszerényebb kívánalmaknak sem kedelmünk javára szolgálhat, ha ezekhez még felelt meg, a tény az, hogy különböző okok egy pár visszatekintést füzünk. behatása alatt ezen óhaj elnémult s a szelTudjuk azt, hogy Németország elzárta lőcske ismét más irányt vett föl. sorompóit sertéskivitelünk előtt, azóta Bécsbe Ma, egyik-másik bécsi lapban, egészen s az ausztriai tartományokba özönlik sertésmás irányt tapasztalunk s a szél egész más fölöslegünk túlnyomó része. Sertéskivitelünk az oldalról fuj, jobban megközelítve a valóságot. utóbbi években óriási méretekben nőtt meg. Abból az alkalomból, hogy Bécs város község- Megnövekedett pedig azért, mert az ujabb kitanácsának személyzetében a vezető egyénisé- egyezési megállapodások következtében akönvgek változtak, vagyis azon osztály, melynek nvebb sertéseink is kivihetők, forgalmunk szahatáskörébe a közélelmezési s a vásári viszo- badabbá tétetett, tehát több sertés özönlött nyok tartoznak, uj osztályfőnököt kapott, meg- határunkon át. Megnőtt a kivitelünk 1896., 1897. pengetik egyes lapok azon reformok szüksé- évek óta még ezenkívül azért is, mert sertés-. gességét, melyek a bécsi állatvásáron most állományunk a kisgazdák kezében — a sertésmár halasztást nem tűrnek. Ezen • reformok vész pusztítása daczára — megnövekedett s igy között között a veszteglő-istállók kérdésének meg- előreláthatólag, rendes körülmények
nyában, ez inkább azon múlik, hogy az ipari érdekekre vonatkozással bíró kérdések és bajok sokfélesége között, az eredmények nem lehetnek annyira szembeszökőek, mint a mennyire ez kívánatos volna ; a minek egyébként egyik főoka az is, hogy az ipari termelés értékesítési kérdéseiben a fogyasztó közönség széles, köreinek indokolatlan közönbössége miatt, még mindig nem lehet a helyes megoldási módokat megtalálni. Meg vagyok győződve róla, hogy ha az Országos Iparegyesület anyagilag kedvezőbb helyzetben volna, és nem kellene, mint az idén is 12030 koronás deficzittel számolnia, ugy* az ipari termelés értékesítési viszonyainak helyes szabályozása érdekében is többet tehetne, mint a mennyire a nyomott üzleti és közgazdasági viszonyok között képes volt. — Biztassuk magunkat azzal, hogy a kitartó czéltudatos munkának elmaradhatatlan eredményei majd csak bekövetkeznek, és jobb közforgalmi állapotok fényesen honorálják majd azt az előkészítő munkát, a melyért az' Egyesület eddig buzgólkodott.
A bécsi sertésvásár.
76 KÖZTELEK, Bécsbe irányuló sertéskivitelünk a jövőben még jobban fokozódni fog. Mi következik tehát most ebből ? Elsősorban tehát az, hogy Bécs város fogyasztása nem növekedik olyan mértékben, mint amily mértékben az oda fölhajtott sertések száma növekedni fog. Természetes tehát, hogy az állandó — s a szükségletet túlszárnyaló — kinálat folytán az élősertés-árak olyan arányban fognak esni, a mely arányban növekedik a tulkinált sertések
1901.
MÁJUS
HÓ
22,
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 305. kérdés. Szőlőmben, melyet most kénporoztatok, egy pár tőkén gyanús beteg levelet találtam; a mellékelt gyanús beteg leveleket kérem megvizsgáltatni s a megállapítandó betegséget és annak okát tudatni. M. K. 306. kérdés. Mult télen a föld erősen meg volt fagyva s erre támaszkodva: luczernán, lóherén, búzán s réten keresztül rövidítve az utat, fatalpu szánkákon hordattam a trágyát, m
"40. SZÁM
11-Hí
ÉVFOLYAM.
lyeken szarvasmarhák, lovak, juhok, sertések stb. szabadon hajthatók. A végrehajtási rendelet ugy intézkedik, hogy erről a községek elöljáróságai minden-évben a legelőre való kihajlás előtt tartoznak gondoskodni. A 42. §. szerint a birtokos, engedélye nélkül mezei, szekér-, vagy gyalogutak tilalmát az illető birtokos kérelmére az elsőfokú hatóság a község területén és a szomszédos községekben kihirdetni tartozik. Ezen törvényes intézkedésből is világos, hogy a községi elöljáróság nemcsak hogy fegyvert nem kovácsolhat az eddigi visszaélésekből, hanem ellenkezőleg azoknak megszüntetésére erélyesen segédkezet nyújtani tartozik. A tilalom foganatosítását és kihirdetését soha sem tagadhatja meg, ha a tulajdonos igazolni tudja, hogy az újonnan vert ut a községi közutak hálózatába felvéve nincs és hogy annak létesítése nem hatósági intézkedés alapján történt. Sz. F. Beteg szölőlevelek. (Felelet a 305. sz. kérdésre.) M. K. zsenge, még fejletlen szőlőleveleket küldött be, a melyek felső lapján Szabálytalan, sötétzöld vagy vöröses foltok láthatók. Alsó lapjukra fordítva a leveleket, itt a felső lapon látható foltoknak megfelelőleg vöröses vagy fehérszínű, szőrös kinövéseket találunk, A betegség az u. n. szösz-vagy nemezbetegség, melynek' okozója egy szabad szemmel nem látható atka, a Phytoptus vitis. A szöszbetegség nagyon gyakori szőleinkben, de rendesen más alakban mutatkozik, mint azokon a leveleken, a melyeket M. K, küldött be. Ugyanis, ha a betegség későbben jelentkezik — már fejlettebb leveleken, — akkor a levelek felső lapján hólyagos kinövések láthatók, a levelek alsó lapján pedig, a testi hólyagoknak megfelelőleg fehér vagy barna szőrökkel bélelt gödrök. A beküldött zsenge leveleken hólyagok, s igy természetesen gödrök sem észlelhetők ; a levél alsó lapján a szösz egyes foltokban egyenletesen terül szét. A szöszbetegség rendesen nem tesz észrevehető kárt, s inkább csak akkor veszélyes, ha a fürtöket támadja meg, mert akkor megakadályozza a gyümölcs normális kifejlődését. A betegség ellen a beteg levelek mielőbbi összeszedését és elégetését lehet ajánlani, továbbá jó hatása van a kénporhintésnek is. DélFrancziaországban, hol néha igen károsan jelentkezik a szöszbetegség, a tőkék téli leforrázásával is védekeznek ellene oly módon, mint ezt a védekezésmódot a szőlöiloncza (Tortrix Pilleriana) ellen alkalmazzák. M. Gy. Szánuton kiveszett növények. {Felelet a 306. sz. kérdésre.) A növényeknek, hogy élhessenek, szükségük van a levegőre, mégpedig tiszta levegőre, mert a növények éppenugy léle^enek mint az állatok : a levegőből felveszik az oxygént s szénsavat adnak ki magukból. Ha a növényt elzárjuk a levegőtől, vagy ha olyan levegőben tenyésztjük, a melyben meggyülemlett a szénsav: a növény is betegeskedik majd elpusztul, akárcsak az állat. Ismeretes dolog, hogy ha a hótakaró el kezd olvadni s erre ismét hideg napok állanak be, a melyek alatt a hó jégkérget kap : a vetések tönkre mehetnek,, levegő hiányában megfuladnak. De megfulad a növény akkor is, ha földfeletti része nincs is elzárva a levegőtől, de el van zárva ettől a növény gyökérzete, mert a növény nemcsak levelével, hanem gyökérzetével is lélekzik. Igy tehát hó- vagy jégkéreg nélkül is megfuladhat a növény a nagyon letaposott talajban, a melyből a levegő nagyrésze kiszorittatik, s a melyben a megmaradt levegő is, éppen a gyökérzet lélekzése folytán, csakhamar megtelik szénsavval, mi megmérgezi, megfulasztja a növényt,, mert az ilyen tömött talajt a külevegő ném járja eléggé, s igy a talajban meggyülemlett szénsav nem hordatik el.
Az élősertés-árak csökkenésénél meglesz azon arány, azaz azon a bécsi és vidéki, vagy a bécsi és pl. a németországi piaczok közötti árkülönbözet, mely árkülömbözet mellett kifizeti magát leölt sertéseknek más osztrák tartományokba, Cseh- s Morvaország nagy fogyasztóképességű gyárvárosaiba vagy pedig a közeli Szászországba való kivitele. Mi következik még ? A bécsi sertésvásár megnagyobbittatik, mert az oda tőlünk fölhozott sertések elhelyeFelelet. zésére nincs elegendő hely. Biztosra vehetjük, Magkereskeűő szállítmányának ellenőrhogy az illetékes körök nem sokáig fognak késni azzal, hogy a sertésvásárteret meg ne zése a gazda részéről. (Kiegészítő felelet a nagyobbítsák. Hisz beláthatják nem is sok „Köztelek" 34. számában közölt 278. számú gondolkodás után könnyen ezen kérdésnek kérdésre.) A felelet utolsó bekezdésében fográjuk nézve nagy közgazdasági horderejét, de lalt azon megjegyzés, hogy az eljárást a buziási még ha nem látnák is be, ott van a bécsi főszolgabírói hivatalnál lehet megindítani, ugy „Vichhándler grémium" okos tanácsa, mely a értelmezendő, hogy az ülető gazda a panaszt vásártér megnagyobbitását erősen sürgeti. Több a buziási főszolgabírónál is megteheti, a hamihely lévén a vásárterén, még több sertés fog sítás utján elkövetett kihágás megtorlására odaözönleni, — ez prófétáskodás nélkül is be- azonban azon helynek hatósága lesz illetékes, a látható — tehát olcsóbb lesz az élősertés. Amint mely helyen a kereskedő telepe van. A buziási a sertésvásártér meg van nagyobbítva, akkor főszolgabíró tehát a nyomozás teljesítése után hozzálátnak egy nagyobbszabásu közvágóhíd az ügyet oda áttenni tartozik. Például ha a építéséhez, most tehát lesz kikészítő. telep is, magkereskedő budapesti czég, az illető kerületi mely a nagy és az üzemben tartásra elegendő elöljáróhoz. számú anyag értékesítésére lesz jó. Igaz ugyan, hogy hasonló esetekben a Az osztrák államvasutakról minden szak- magkereskedő által elkövetett büntetendő cseember tudja, hogy igen jó üzleti szellemmel lekmény az 1895. évi XLVI. t.-cz. 3. §-ának vezettetik, s igen előzékenyen alkalmazkodik nem csak a), hanem c) pontjába is ütközik, az állatszállító s kereskedő körök igényeihez, mert a kereskedő az illető magvakat nemcsak s teljesiti azok kívánalmait. Igen gyorsan meghamisította, hanem egyszersmind forgalomba készen lesznek a jéghütővel ellátott husszállitó is hozta és igy eljárásában kétféle kihágás van vagonok, melyekkel a leölt sertéseket, zsirt, eszmei halmazatban és ennek a logikai követszalonnát igen könnyen vihetik a határon át kezménye az volna, hogy mivel a hamisítás Budapesten, a forgalombahozatal pedig Buziáson messzebb távolságokra is. El lesz tehát érve csakhamar minden, sőt történt, a két hely kihágási bírája az ügyben még az oly sokszor hangoztatott kívánság is: a eljárni egyaránt illetékes legyen, vagyis a szeszerint, hogy az- eljárás hol indult meg, az városi lakosság jobb közélelmezé-e. Lesz nagy vásártér, benne sok és olcsó illetőt akár a kerületi elöljáróság, akár a fősertés, közvágóhíd, husszállitó vagon, stb. szolgabíró megbüntethesse: mindazonáltal a Egészen jól fog menni az üzlet, s a magyar földmivelésügyi miniszter, mint ezt saját tapaszsertések, melyeket Bécsben olcsón vettek meg, talásomból és gyakorlatomból tudom, ezt a felmegjelennek a cseh, morva, szász s német fogást nem osztja, hanem egyedül a kereskedő piaczokon levágott állapotban. A bécsi „gros- telepének hatóságát tartja az eljárásra illetéscláchterek" ismét nyernek pár milliót, a kesnek. Hasonló esetekben a károsult gazda tehát magyar tenyésztő által produkált — jól prohelyesen teszi, ha a panaszt a saját főszolgadukált, de olcsón átadott — anyagon. Mert csak nem hiszszük el, hogy ezen üz- bírójánál adja be, de legyen rá figyelemmel, letben a magyarok is részesedjenek? A mi hogy az előnyomozati adatok beszerzése után tudományunk csak addig ér, hogy az anyagot az ügyet a hamisítás helyének kihágási bírájáolcsón eladjuk. A nyerészkedést már másoknak hoz tegyék át, nehogy magát hosszadalmas hagyjuk. Mások nem panaszkodnak, hanem huzavonának s a főszolgabíró által hozott hatáSs. F. "tesznek, azaz vállalkoznak s gondolkoznak. Fá- rozat. megsemmisítésének tegye ki. Községi közút czéljára való kisajátítás. radozásukért pedig ne sajnáljuk tőlük a megérdemelt jutalmat sem. Ez a magyar tenyésztő (Kiegészítő felelet a „Köztelek" 34. számában közölt 281. számú kérdésre.) Fenti számú fes hizlaló ismert tulajdonsága. Ha majd mások szedik el előlünk a jobb leletünk kiegészítéséül közöljük még a mezőértékesítés előnyeit s szedik le a jó piaczok gazdaságról és mezőrendőrségtől szóló 1894. tejfölét, minekünk már csak az alja marad, évi XII. t.-cz.-nek és az ezen törvény végrevagy csak az üres tál. Nekünk van anyagunk, hajtásáról szóló miniszteri rendeletnek idevágó a mi a bécsieknek nincs. A bécsieknek van intézkedéseit. Ezek szerint, mielőtt a község vállalkozási kedve és üzleti szelleme. Az meg az előmunkálatok iránti engedélyt a vármegye —t nekünk nincs. Most mi átadjuk az egyetlent alispánjától kérhetné, a 39. §. értelmében a a mint van : az anyagunkat, most már igazán földmivelésügyi miniszterhez kell folyamodni a kisajátítási jog megadása végett s ezen kérvénynem marad semmink. Hjha! de azután nem szabad ám irigy- ben részletesen fel kell soiolni a kisajátítás kednünk, ha ők járnak kocsin s mi csak az indokait és igazolni kell a kisajátítást szükséuton ballagunk gyalog, s szívjuk be azt a port, gessé tevő mezőgazdasági közérdeket. Csak ha mely a vágtató fogat után az uton vissza- ezen kisajátítási jog megadatott, lehet a községnek előmunkálati engedélyt kérnie. marad ! Dorner Béla. Ugyanezen ügyre nézve fontossággal bírnak az 1894. évi XII. t.-cz. 42. §§-ai is. Az Külömböző növények, s mindegyikük ismét előbbeni szerint minden községben meghatáro- fejlődésük egyes szakaiban, külömbözőképpen zandók azok az utak, (marhacsapások) ame- bírják elviselni a levegőtől való elzárást.
KÖZTELEK,
40. S Z Á M . 11-IK É V F O L Y A M . .Mert a növények csakis a szánuton vesztek ki, ebből az következik, hogy a kárt más nem okozhatta, mint a trágyával terhelt szánokkal való járatás. Magyarázni ezt azután másból nem lehet, mint abból, hogy a szánuton a hó is, a talaj is összetömődött, s igy a növények kellő levegő hiányában megfuladtak, kivesztek. M. Gy.
VEGYESEK. Mai számunk tartalma:
Oldal OMGE. közleményei. .. 831 A munkássegélypénztár és a gazdák 834 A bécsi sertésvásár. ... 839 Tárcza. Szerelmi élet az állatvilágban. 834 Állattenyésztés. A Délvidéki Gazdasági Egyesület emlékirata a földmivelésügyi miniszterhez. „ ... 835 Dohánytermesztés. A párisi kiállítás dohányai és dohánygyártmányai. 836 Gazdasági növénytan. Mohar esávázása. ... 838 Fehérszínű rozskalászok. 838 Irodalom 839 Levélszekrény. 840 Vegyesek. .. 841 Kereskedelem, tőzsde. 843 A földadó revíziója. Egy kis hir jelent meg a minap a lapokban, mely szerint Darányi földmivelésügyi miniszter egyetértőleg a pénzügyminiszterrel felhívta a gazdasági egyesületeket, hogy válaszanak bizalmi férfiakat, akik a földadókataszterhelyesbités munkájánál a kiküldött közegeket támogassák. A kataszter helyesbítése a kormány programmjába újból felvett földadórevizió' alkalmából vált aktuálissá s hogy most valahára keresztül is lesz vivé; ismerve a mostani kormányzat igazságos munkálkodását, bizton hiszszük s örömmel regisztráljuk, hogy az előkészítő munkálatokba a gazdasági egyesületek igy a legjobban érdekelt gazdaközönség is bevonatik. Mert hogy nagy és égető szükség van erre a revízióra, azokból a panaszokból, amelyeket a gazdaközönség köréből, de kölönösen a a kisgazdáktól hallani, a földadó igazságtalan voltára nézve, tisztán kivehető. A kataszter helyesbítése, kisebb adókulcs és a temérdekjövedelmipótadónak leszállítása volnának a teendők s hogy ezek elseje, vagyis a kataszter helyesbítése már megkezdődött, remélni lehet, hogy ezek után a földadó méltányos kivetése is el fog következni. Minálunk végeredményében minden egyenes és nem egyenes adó a földet terheli. A 25°/o-os jövedelmi pótadó, azután az a sok mindenféle járulék a különböző vármegyei és községi pótadők, az egyházi, iskolafentartási adók, a nagyobb földbirtokost, de különösen a kisgazdát sújtják érzékenyen. Fogyasztási adóink
A legjobb
junius hó végén. Mindannyi egyszerű földmives, ki a gazdaság és szőlőmivelés minden ágában jártas. Egy közülük vinezellériskolát is végzett; Ezeket igénybe venni óhajtók forduljanak a bér megjelölése mellett az iskola igazgatóságához. Földmivelő rabok. Plósz Sándor igazsága ügyi miniszter jelentős reformot készül életbe léptetni azáltal, hogy a börtönök és fogházak lakóinak nagyobb részét az ipari munkák helyett földmivelésre készül szorítani. Elejét venné ezzel azon számos felszólalásnak, amely a hazai iparoskörökből hangzott fel érdekük megvédése meltett; másrészt, minthogy a rabok legtöbbje úgyis a földmiveléssel foglalkozó néposztályból kerül ki — a börtönben nehezen megtanult valamely iparágat ha kiszabadul, a legtöbbje nem folytatja, ez a tanulás tehát reá nézve elvész, mert rendszerint a földmiveléshez tér visza, feleslegessé tenné a nagy fáradtsággal és műhelyek berendezésének költségeivel járó tanítást. Azonkívül még egészségük sinyli meg a zárt helyen való kényszeredett munkát az azelőtt a szabadban való dologhoz hozzászokott földmives embereknek. A tervnek különösebb nehézsége nem volna, mert mint a sátoralja-ujhelvi börtön rabjainak a szőlőmivelésre való befogásából láttuk, kellő ellenőrzés, czéltudatos irányítás és kitartással szép eredményeket lehetne elérni. A szegedi Csillagbörtön rabjainak egy részét akarják most kertészettel foglalkoztatni s e végből Szeged közelében 15 hold földet bérelnek ki, ahol a szegedi rabokat foglalkoztatni akarják.
A temesvári mezőgazdasági kiállítás. A „Délmagyarországi Földmivelők Gazdasági Egyesülete " által rendezendő mezőgazdasági kiállításra a Délvidék öt tekintélyes vármegyéjéből több ezer kiállító jelentette részvételét. Az élőállatok csoportjában részt vesz: 800 szarvasmarha-, 600 ló-, 300 sertés- és 160 baromfikiállító, 6G0—700 drb tiszta vérben tenyésztett és keresztezett állatokkal. A borkiállításban részt vesz 300 kiállító 700 fajborral (hegyi, kerti és homoki, gyümölcs- és mézborral). Azonkívül disz- és konyhakertészetre, háziipari czikkek, valamint a mezőgazdasági gépek, eszközök, műtrágyák és egyéb fogyasztási árukra nagy számmal vannak a jelentkezők. Az egész kiállítás, mely tiz katasztrális holdban terül el, négy fő- és tizennyolcz kisebb pavillonból áll. A kiállítást május 26-án d. e. 10 órakor nyitja meg Darányi földmivelésügyi miniszter védnök. Az orsz. állattenyésztési felügyelők a U j siillőtenyésztő-telep. Mint a „Bud. kiállítás harmadik napján tartják kongresszusukat Lev. értesül, Darányi földmiv. miniszter rendeTemesvárott. Lovagló-versenyek. Ünnepe lesz pénte- letére az orsz. halászati felügyelőség egy tisztviselője beutazta a Balaton zalai részét s ott ken a magyar lovas-sportnak, az OMGE. akkor több helyütt kijelölte a haltenyésztő területeket. rendezi évi rendes díjlovagló-versenyeit. Az a Madárvédő egylet. Darányi földmivelési szines kép, amely évenként egyszer, májusban a budapesti Tattersall versenyterén látható, miniszternek a mezőgazdasági hasznos madarak újra megelevenedik s a ragyogó uniformis és a érdekében történt intézkedései sok helyütt társadalmi akczióra indította a madarakért lelkehölgyek színpompás tavaszi toilette-je csak emelni fogja az érdekesnek Ígérkező versenye- sülőket. Győrből jelentik a Bud. Lev.-nek, hogy ott Zeehmeister Károly polgármester több előket. Előttünk fekszik a verseny részletes prokelő férfiú felhívására értekezletet hívott egybe, grammja s e szerint a díjlovaglás A) vagyis melynek czélja a madárvédő egylet megalaazon csoportjában, amelyben eddig dijlovaglási kítása. versenyt még nem nyertek, vannak beosztva, Éves telivércsikók árverése. A május 15-én 25 lovas öt csoportba osztva vesz részt. A Díjugratás 38 nevezéssel járult. Ezt követi a a budapesti Tattersallban megtartott éves telivérDíjlovaglás B) csoportjának versenye azokkal esikók árverésének forgalmi kimutatását adjuk alább. Az árverésre felhozott 141 drb esikó a lovasokkal, a kik enemü versenyt már nyertek. Érdekes lesz ezeknek a mérkőzésük. A verse- közül 99 drb cserélt gazdát s mint egyik-másik tétel mutatja,igen tekintélyes s a felhozott anyag nyek legszebb része a Jeu de barre 7 csoportra kitűnőségéhez mért áron. Legtöbbet fizettek két egyenként 3—3 lovassal van beosztva. Bona-Vista csikóért. Az egyik Beretvás Endrétől Utazási kedvezmény a mezőgazdasági báró Springer Gusztáv tulajdonába ment át kiállításra felrándulóknak. Darányi földmive- 25,000 koronáért, a másikat a monostori ménes lésügyi miniszter közbenjárására Hegedűs keres- adta el Szemere Miklósnak 30,300 koronáért. kedelmi miniszter, a mezőgazdasági kiállítást Olyan ár ez, a melyhez hasonlót nálunk alig megnézni óhajtó kisgazdák érdekében akként fizettek még csikóért. intézkedett, hogy ha legalább tizen jönnek egy Az árverés, részletes kimutatása ez : csoportban a vasúton fel, Ill-ik osztályú jegygyei Beniczky Ádám gróf Degenfeld Imrének jöhessenek Budapestre és mehessenek haza. A 1600 kor. (ménesenként 1600 kor.), gr. Károlyi féláru kedvezmény váltására a megyei gazda- Mihály Mr. Whitének 1400 kor., gr. Károlyi Mihály Losonczy Gyulának 2500 kor., gróf sági egyesületek igazolványai szükségesek, hogy Károlyi Mihály Szemere Miklósnak '8600 kor., az utazás tényleg a kiállítás megtekintéseért gr. Károlyi Mihály Mauthnernek 1000 kor., gróf történik. A gróf Esterházy-féle csákvári föld- Károlyi Mihály Lederernek 500 kor., gr. Károlyi Mihály gr. Andrássy Sándornak 500 kor. (mémives-iskolát több, a katonasorozáson már túllévő, részben már feleséges növendék végzi nesenkénnt 14,500 kor.), Losonczy Elemér báró Harkányi Andornak 4000 kor., Losonczy Elemér Söllingernek 11,600 kor., Losonczy Elemér
f r a n e z i a és m a g y a r l u e z e r n a m a g ,
muharmag, pohánka, tengeri f é l é k b ő l : alesuthi, Í a k n r m á l i y r O | > n m a »
v ö r ö s
841
1900. MÁJUS HÓ 22.
a bor-, szesz- és söradó, a czukoradó, a husadó is a földet és a gazdát terhelik végeredményükben, ezen földtermékek megadóztatása által. Mindezekért régen hangoztatott kívánsága teljesülne a gazdának a földadó igazságos kivetése által. Az a hir, hogy a gazdákat a munkába be akarja a kormányzat vonni mindnyájunk megelégedésével találkozik s csak arra akarjuk kérni az intéző kormányköröket, hogy tényleg hallgassák is meg a gazdákat és adjanak is helyet jogos követeléseiknek.
vörös lóheremag',
biborhere,
mustármag, gomborka, ta Faszi-repcze, székely, Pignoletto, Cinquantlno, továbbá m í n í
o b e r n d o r f i ,
e c k e n d o r f i ,
o l a j b o g y ó a l a k u ,
N l a m m u t h , valamint r a f f i a h á n c s és r é z g á l i c z legelsőrendü minőségben, a legjutányosabban kaphatók
HAITIIMi;
ÖIIÖ\
B U D A P E S T E N , VII., R o t t e n b i l l e r - u t c z a 3 3 . s z . , VI., A n d r á s s y - u t 2 3 . s z .
842 _ Mauthner Viktornak 2700 kor., Losonczy Elemér Mr. Whitének 4900 kor., Losonczy Elemér gróf Károlyi Istvánnak 2300 kor., Losonczy Elemér Geiszt Gáspárnak 1300 kor. (ménesenként 26,800 kor.), gr. Károlvi István br. Üshtritz Zsigmondnak 1200 kor., gr. Károlyi István Geiszt Gáspárnak 2800 kor. (ménesenként 4000 kor.), Lebaudy Róbert Herczog Mórnak 5200 kor., Lebaudy Róbert Világhy Gyulának 400 kor., Lebaudy Róbert Mr. Whitének 6500 kor., Lebaudy Róbert Szemere Miklósnak 17,000 kor., Lebaudy Róbert Herezog Mórnak 800 kor., Lebaudy Róbert Herczog Mórnak 2000 kor., Lebaudy Róbert báró Königswarternek 6100 kor., Lebaudy Róbert Egyedy Lajosnak 500 kor., Lebaudy Róbert Egyedy Lajosnak 1300 kor., Lebaudy Róbert Herczog Mórnak 1000 kor., Lebaudy Róbert Herczog Mórnak 1000 kor., Lebandy Róbert Jékey "századosnak 1200 kor. (ménesenként 47,100 kor.), Monostori ménes gr. Andrássy Sándornak 1100 kor., Monostori ménes br. Königswarternek 9300 kor., Monostori ménes gróf Andrássy Sándornak 1100 kor., Monostori ménes br. Königswarternek 19,100 kor., Monostori ménes Egyedy Lajosnak. 1000 kor., Monostori ménes Péchy Andornak 6300 kor., Monostori ménes Jankovich B. Gyulának 1300 kor., Monostori ménes Szemere Miklósnak 30,300 kor., Monostori ménes Herczog Mórnak 13,000 kor., Monostori ménes Lederer Sándornak 4100 kor., Monostori ménes Losonczy Gyulának 1500 kor., Monostori ménes gr. Degenfeld Imrének 1000 kor., Monostori ménes Herczog Mórnak 6000 kor., Monostori ménes Péchy Andornak 5200 kor. (ménesenként 100,300 kor.), Chernel György Schindler íjászlónak 7100 kor, Chernel György Losonczy Gvulának 2000 kor.. Chernel Gvörarv gr. Orssichnak 700 kor., Chernel György Világhy Gyulának 500 kor. (ménesenként 10,300 kor.), Beretvás Endre Mr. Whitének 700 kor., Beretvás Endre Rexa Arthurnak 500 kor., Beretvás Endre báró ' Springer Gusztávnak 25,000 kor., Beretvás Endre Klein Nándornak 400 kor., Beretvás Endre Rexa Arthurnak 200 kor., Beretvás Endre báró Königswarternek 5100 kor., Beretvás Endre Rexa Arthurnak 300 kor., Beretvás Endre Klein Nándornak 300 kor., Beretvás Endre Világhynak 300 kor., Beretvás Endre Egyedy Lajosnak 2200 kor., Beretvás Endre Rexa Arthurnak 300 korona, Beretvás Endre Geiszt Gáspárnak 400 korona (ménesenként 35,700 korona). Luczenbacher Miklós Péchy Andornak 1600 kor., Luczenbacher Miklós Mr. Lincolnnak 800 kor., Luczenbacher Miklós Péchy Andornak 4000 kor., Luczenbacher Miklós Mautner Viktornak 4000 kor., Luczenbacher Miklós Péchy Andornak 3900 kor., Luczenbacher Miklós Mauthner Viktornak 600 kor., Luczenbacher . Miklós Herczog Mórnak 2300 kor., Luczenbacher Miklós gróf Deovnl'eld Imrének 1700 kor.. Luchenbaclier Miklós gróf Károlyi István 3900 kor. (ménesenként 22,800 kor.), Balogh Kálmánná Söllinger Rezsőnek 700 kor., Balogh Kálmánná Herczog Mórnak 11,000 kor., Balogh Kálmánná Klein Nándornak 300 kor., Balogh Kálmánná Herczeg Taxisnak 800 kor., Balogh Kálmánná Mr. Whitének 500 kor., Balogh Kálmánná Klein Nándornak 300 kor. (ménesenként 13,600 kor.), gróf Teleki József gróf Wenckheim Dénesnek 3100 kor., gróf Teleki József báró Springernek 1200 kor. (ménesenként 4300 kor.), Kápolnás-Nyéki ménes báró Springernek 3100 kor., KápolnásNyéki ménes Rohonczy Gidának 600 kor., Kápolnás-Nyéki ménes Schindler Lászlónak 3500 kor., Kápolnás-Nyéki ménes Péchy Andornak 2000 kor., Kápolnás-Nyéki ménes Mauthner Viktornak 4600 kor., Kápolnás-Nyéki ménes Klein Nándornak 300 kor. (ménesenként 14,100 kor.). Jankovich Bésán Gyula báró Harkányi Andornak 12,200 kor., Jankovich Bésán Gyula báró Üchtritz Zsigmondnak 6000 kor., Jankovich Bésán Gyula Herczog Mórnak 12,300 kor., Jankovich Bésán Gyulának Mr. Adria 7100 kor. (ménesenként 37,600 kor.), gróf Zichy Antal LosonczyGyulának 500 kor. (ménesenként500kor.), gróf Zichy Béla Mauthner Viktornak 2700 kor., gróf Zichy Béla báró Königswarternek 3600 kor., gróf Zichy Béla Egyedy Lajosnak 1100 kor., gróf Zichy Béla báró Springernek 2200 kor., gróf Zichv Béla gróf Wenckheim Dénesnek 6700 kor, (ménesenként 16.300 kor.), lovag Guttmann Mór. Klein Nándornak 400 kor. (ménesenként 400 kor.), gróf Andrássy Géza gróf Orssichnek 1000 kor., gróf Andrássy Géza báró Harkányi Andornak 1600 kor., gróf Andrássy
KÖZTELEK,
1901. MÁJUS HÖ 22.
Géza Rohonczy Gidának 1000 kor., gróf Andrássy Géza gróf Wenckheim- Dénesnek 1500 kor., gróf Andrássy (íéza báró Harkányi Andornak 2000 kor. (ménesenként 7100 kor.), Jékey Alajos Rexa Arthurnak 400 kor. (ménesenként 400 kor.), gróf Zichy Antal Fejérváry alezredesnek 800 kor. (ménesenként 800 kor.), lovag' Guttmann Mór Heiss Oszkár fhgy.-nak 500 kor. (ménesenként 500 kor.). Összeg: 358,700 korona. Erdélyi Kalauz. Praktikusan összeállított útmutató jelent meg ezzel a czimmel Kolozsvárt, az Erdélyi Kárpát-Egyesület kiadásában, amely elvezet minket Erdély összes természeti szépségeihez s megismerteti velünk Erdély minden nevezetesebb helyét és utmutatást ad mindenre nézve, amire utazás közben szükségünk van. A könyv ára az E. K. E. tagjainak 4 korona, nem tagoknak 6 korona. Megrendelhető: Budapesten Eggenberger-féle czégnél, vagy Kolozsvárt az Erdélyi Kárpát-Egyesület titkári hivatalában. Útmutatás a káposztapillangó hernyójának irtására. A földmivelésügyi miniszter kiadásában a káposztapillangó életmódja és az ellene követendő védekezésre és irtására hasznos kis füzet jelent meg, melyet a m. kir. rovartani, állomás irt meg. A füzetet az „OMGE." 3 fillér levélbélyeg ellenében portómentesen küldi meg.
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi ezég jelentése.) Budapest, 1901. május 18. Az időjárás a lefolyt hét folyamán is kedvező, nagyobbára derült és meleg volt. Csapadék gyakrabban fordult elő, de csak rövid ideig tartott. A vetések fejlő-, dése továbbra is kielégítő; — panaszok csak elvétve fordulnak elő — a tavasziaknak azonban tartósabb esőre volna szükség. A vizállás keveset változott. A külföldi piaczokon a csendes hangulat tovább is tart. A fogyasztás nem látja szükségét annak, hogy az üzleten élénkebben részt vegyen és a spekuláczió — a majd mindenütt kedvező terméskilátások mellett — teljesen tartózkodó. A mérsékelt áringadozások igy inkább lefelé törekvő irányt mutatnak. Amerikában az árak kezdetben tartottak voltak, utóbb visszaestek, a hét vége felé azonban alig változtak. A megjelent hivatalos termésbecslés az Unió kilátásait nagyon kedvezőnek tünteti fel. Angliában az árak keveset változtak és a forgalom is mérsékelt maradt. Francziaországban ellenben szilárd hangulat uralkodott; az időjárással — mely hűvös volt — nem voltak megelégedve, habár a vetésekben károk nem észleltettek. A hét végével egyébként az irányzat futólag csendesebbre fordult. Németországban az árak folytonosan csökkenőek. A vetések fejlődése iránti aggodalom kedvezőbb időjárás folytán szünőfélben van, másrészt a külföldi jelentések és erősebb kinálat is befolyással vannak. A déloroSzországi IlifC'k szállón kieli'-u'ilőek. ímliái' elvelve panaszuk is érkeznek. A kinálat egyébként állandóan jó. A balkán államok terméskilátásai szintén kedvezőek. Németalföld és Belgiumban az üzlet nehézkes, a forgalom csekély és az árak alig voltak tarthatóak. Nálunk a forgalom szintén gyenge volt, a kereslet korlátolt és kenyérmagvak épp ugy, mint takarmányczikkek többé-kevébbé olcsóbbak': Csupán zab maradt szilárd. Az üzleti forgalomról e héten a következőket jelenthetjük: Buza az egész hét folyamán lanyha maradt. A kinálat is gyenge volt ugyan, a malmok azonban csak nagyon csekély vételkedvet tanúsítottak s igy a tulajdonosok majdnem naponként engedményeket voltak kénytelenek megadni. E mellett a forgalom is korlátolt volt és az árak körülbelül 10fillértvesztettek. A hét vége felé az irányzat állandóbb volt ugyan, anélkül azonban, hogy ezzel a forgalom is javult volna. Összesen csak 100,000 mm. buza kelt el. A hozatalok waggonáruban gyengék és a forgalom zömét tétel és hajóbuzák képezték. Az összhozatal 107,000 mm., melyből 21,200 mm. ment tovább. Rozs e héten is el volt hanyagolva. A fogyasztás, mely eddig legalább prima áru iránt volt némi figyelemmel," szintén teljesen tartózkodó lett és naponkénti árcsökkenések mellett az árak körülbelül 20fillértvesztettek, daczára annak Imgy a kínálni csak korlátolt maradt. Minőség szerint 14'20—14-50, jobb és prima áruért 14-70 K.-ig jegyzünk helybeli paritásra. Nyiri származékokban alig volt forgalom és névlegesen Debreczen távolságában átvéve 13-90 K. jegyzünk. Uj szokvány rozsért (pestvidéki származékokban) juliusi szállításra helyben kezdetben 14 K., utóbb csak 13'80 K. jegye-tök. Árpa (takarmány- és hántolási czélokra) szintén csendesebb. A kinálat Valamivel jobb volt, az érdeklődés azonban gyengébb maradt és gyárosok, éppűgv mint hizlalók inkább tartózkodó álláspontot foglaltak eí.
40. SZÁM.
11-IK É V F O L Y A M .
Az árak igy tehát 5—10 fillért vesztettek és minőség szerint helyben 13-30 K.-ig alakulnak. Állomásokon átvéve nem volt forgalom. Uj szokvány árpa (tiszavidéki szármezék) augusztus-szeptemberi szállításra helvben 11-70 K. kelt el. Zab e héten valamivel gyengébben érkezett, mig a kereslet a helyi fogyasztás részéről ha nem is élénk, de jobb volt; különösenfinomabbminőségű áru találkozott érdeklődéssel. Az árak körülbelül 20 fillérrel javultak és az elkelt 4000 mm.-ért szín és tisztaság szerint 13-40-—14-20 k. közöttfizettekhelyben. Tengeri, továbbra is csendes maradt és jegyzése is csökkenő volt. Budapesti paritásra 10-55 K. fizettek; a hét végével az irányzat valamivel kedvezőbb és 10-60 koronáig volt elérhető. Tiszavidéki állomásokon a kinálat bővebb, mig a kereslet gyenge. Eme viszonylatokban 10 fillérrel volt kevesebb elérhető és az árak 9-40—10 K. között alakulnak. A továbbvitel czéljaira gyenge volt a forgalom és kötések ellenében cseréltetett néhány ezer mm. Hibás szerb és hazai árut szeszégetők 9-40—9'60 K. vettek helyben. Olajmagvak : Készáru, káposztarepcze nincs kinálva. Káposztarepcze 1901. augusztusra 2670 K-ig jegyzett és ma 26'90—27-— K. zárul; vadrepcze 14—15, gomborka 28—29 kor. jegyez ; lenmag 33—35, kendermag budapesti paritásra 20 kor. jegyez helyben. Hüvelyesek : Babban nem volt forgalom és az árak csak névlegesek. Fehér törpebabot Gyöngyösön, Félegyházán 18, fehér gömbölyübab Mohács, Baja, Zomboron 15'20 Barnababot Kalocsán 12-70, N.-Károlv 11-50 K. jegyzünk. Erdélyi bab minőség és relaczió szerint 12-20—12.80 K. között jegyez. Köles alig volt forgalomban, oláh áru á 9-20-9-60 K. jegyez vám nélkül 3 hóra helyben, mig hazai árut névleg 9' 9-20 K. készpénzen jegyzünk helvben. Bükköny el van hanyagolva. Budapesti paritásra körülbelül 16 K. jegyez. Muhar budapesti paritásra 15 K Napijelentés a gabonaüzletről. 1901. május 21. Az amerikai fél czentes tegnapi áresés következményeként a budapesti gabonatőzsde mai tiz filléres olcsóbb készárujegyzéseiről kell beszámolnunk. Az ideálisán szép időjárás a vetések fejlődésére kedvező befolyással van, és gazdáink az ország minden részéről nagyon jó terméskilátásokkal kecsegtetnek. «eha-néha érkeznek ugyan a gabonacsarnokba rozsdát és féregkárokat jelentő tudósítások, melyek azonban nlolag rendesen csak manővereknek hizunvulnak és i-v már jó eleve meghallgattatására is alig találnak. Természetesen ezen alapot nélkülöző hirek az áralakulásokra befolyással nem bírhatnak. Készbuza ma mérsékelt kinálat és ugyanolyan vételkerlv mellei! Janvha iránvzalul kővel : elkéll összesen körülbelül 28,000 métermázsa tiz fillérig olcsóbb árakon. A statisztikai hivatal mai jejentése szerint a tegnapi nap folyamán 40,366 métermázsa készbuza érkezett Budapestre. Mai eladások : Buza: Tiszavidéki : 300 mmázsa 78 kg. 15.60 782 „ 15.55 400 785 , 15.55 . 100 15.55 200 mmázsa 78 kg. 15.35 korona 3 hóra. 150 77 ,, 15.35 ILO 15.40 Pestvidéki : 600 15.90 100 700. „ 75° „ .15.25 "100 „ 75 , 14.90 Sziváczi: 735 , 14.70 Temesvári: 2000 74j „ 14.40 Törökbecsei: 1300 15.Marosi: 3420 Bácskai: 4200 Raktár: 1800 3400 Vukovari: 2800
7S l
15.20
75 »
15.10
762 „ 15.10 14.90
75 „ 14.75 Rozsban az irányzat lánvha, a forgalom csekélv, árak további tiz fillérrel olcsóbbodtak. Helvben és helvbeli egyenértékre 14-20—14-30 kumnál. elsőrendű minőségű áruért 14-50 koronát jegyzünk, azonnali szálitás mellett, készpénzárakat értve. Takarmányárpában gyenge a kinálat, a hangulat szintén lanyha, az árak csökkenőek. Helyben 13 koronát, jobb áruért 13-20 koronát fizetnek. Zabban az iránvzat valamivel kellemesebb, árak öt fillérrel magasabbak. Minőség szerint helyben 14 koronát, elsőrendű áruért 14-30 koronát' jegyzünk.
40. SZÁM
1 L'-IK
ÉVFOLYAM.
Tengeri alig talál vevőre. Azonnali szállításra 10. korona érhető el budapesti egyenértékben, mig Kőbányán 10-70 kononáig fizetnek. A statisztikai hivatal""--' jelentése szerint a tegnapi nap folyémán 47033 i tengeri érkezett Budapeatre ; továbbszállításra került 13364 métermázsa,
KÖZTELEK,
1901."
MÁJUS
HÖ
22.
Eladásaink nagyban : Husnemüek : vidéki marhahús hátulja 70—90, eleje 60—80 filllér. Középminőségü bárányok 9—10 koronával keltek páronkint. Őzbak 1-60—1-70 koronán értékesíttetett egészben s kilónkint. Tejtermékekből eladtunk: Elsőrendű teavajat 2-40, másodrendűt 2, főzővájat 1-70—1'80 koronán, túrót 24—30fillérenkilóját. Tojás nagyobb mennyiségben érkezett czimünkre. Prima alföldi áru 56—56 koronával nyert elhelyezést. Zöldségfélék közül: Szóló spárga 120—140, közép 80—100, levesnek való 40—60 filléren nyert elhelyezést. Tök 120—140,' salátának való ugorka 20—30 filléren kelt darabonkint. Rózsaburgonya 3—3'20, sárga 3'60—3'80 koronán értékesíttetett, teljes kocsirakományokban 100 kilónként. Rákban, különösen szóló rákban hiány van, annak beküldését ajánlhatjuk.
Felhajtatott összesen 1596 db. Eladatott 649 drb. Jobb minőségű lovakból (hátas) 50 db, eladatott 15 db, 300-450 K.-ért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 100 drb, eladatott 30 drb, 400—800 K.-ért, nehezebb kocsiló (hintós) 150 drb, eladatott 65 drb 360-^50 K.-ért, igás kocsiló (nehéz nyugoti faj) 200 drb, eladatott 40 darab 220—400 K.-ért, ponny 6 drb, eladatott 2 drb 60—100 koronáért. — Középminőségü lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 400 db, eladatott 180 db 110—350 K.-ért, könnyebb félék (parasztló stb.) 600 drb, eladatott 280 darab 50—140 K.-ért; alárendelt minőségű lovakból 90 drb, eladatott 37 drb 18—46 K.-ért. — Bécsi vágóra vásároltatott 70 drb, az állatkert részére vásároltatott 4 drb, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — darab, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — darab, takonykor miatt a gyepmesterhez küldetett — drb.
Szeszüzlet. A hét elején a szeszüzletben az irányzat élénkebb volt és fedezési vásárlások folytán a szeszárak azonnali szállításra a multheti szilárd zárlatjegyzés rint záródnak. Elkelt finomított szesz nagyban adózva 115-50—116.50 K., adózatlanul 46. 46.50 K. helybeli -gyáraktól, mig ellenben vidéki finomitógyárak és szabadraktárak részéről adózatlan szesz 44—45 K., adózott Bécsi vágómarhavásár. 1901. május hó 20-án. szesz 1,15 K. kelt ab állomás. Fass Jenő tudósítása „Köztelek" részére.) Élesztőszeszben a kereslet kielégítő és több tétel Összes felhajtás 5932 db. Ebből magyar 4098 db, zárlatra 117.50 K. adózva és 47.50 K. adózatlanul galicziai 1122 darab, bukovinai 23, német 689 db, kelt el. db, ökör Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mester- hizott 5011 db, legelő 921 db, 'fiatal Denaturált s :osz nagyban 35.50—36.— K.hordc 4475 db, bika 797 db, ..tehén .548 db, bivaly 112 db. Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens utcza. 1901. május 21-én. A székesfővárosi vásárigazA roppant nagy felhajtás következtében az árak gatóság jelentése a „Köztelek" részére.) nyersszesz nagyobb tételekben volt ajánlva és 40. 1—2 koronával hanyatlottak. 40.50 K. felsőmagyarországi cs délvidéki szállításra Felhozatott a szokott községekből 151 szekér réti Árak : prima magyar 62—68'— (70' ), szekunda zárulva is lett. Finomított szesz mezőgazdasági szesz- széna, 27 szekér muhar, 23 szekér zsupszalma, löszekér gyáraktól változatlan áron kelt. alomszalma, — takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 54—60, tertia 46—53, galicziai prima 66'——72 — ), szekunda 56—64, tertia 48—55. Német prima A kontingens nyersszesz ára Budapesten ' 42.9 szekér egyéb takarmány [(zabosbükköny, sarjú stb.) (74 70—76-—. (78—81), szekunda 60—69, tertia 50—59. 6 zsák szecska. 42-50 K. Legelőmarha: szerb és magyar 44'—50—, rosszabb A forgalom közepes. Bécsi jegyzés 41. 41.20 korona kontingens •—, Bika 40—64 (—), tehén 40—64 nyersszeszért. Árak fillérekben q-ként a következők: réti széna minőségű bivaly 36;—^42'—. Az összes eladások, élősúlyban, Prágai jegyzés 111.25 .— korona adózott és 440—520, muhar 540—620, zsupszalma 320—400, alom- és szalma 250—.280, takarmányszalma , tengeri- 100 kilogrammonként, koronákban értendők. 38.25 • .— korona adózatlan szeszért. , egyéb takarmány , zabosbükköny Bécsi szurómarliavár. 1901. május 15-én. FelTrieszti jegyzés 17. .— korona kiviteli szár 480—540, lóhere luczerna — — — , köles hozatott: 4148 borjú, 1178 élő sertés, 1192 kizsigerelt szeszért, 90% hektoliterje. sertés, 298 kizsigerelt juh, 1812 bárány. Kivitelre néhány kocsirakományfinomítottszeszt Az üzlet irányzata általában élénk, csupán a , vásároltak, mely Dél-Törökország felé lett szállítva. bárányok iránt gyenge a kereslet. Budapesfi heti jegyzés: nagyban kicsinyben Árak kilogrammonkint : kizsigerelt borjú 88—94 Állatvásárok. korona korona —), élő borjú príma 96—116, primissima 118—128 (-), primissima - — ( — ) , Finomított szesz .115.50—116-50 117.50—118.50 Budapesti szurómarhavásár. 1901. május hó 17-én. 76—106, prima — — ( 1 I 1 S II I I ,1 , '12—100, hízó -Élesztőszesz ... 117.25—117.50 118.50—110.50 A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósásertés, süldő 80—90 (88—104), kizsigerelt juh 60—80,'pr. Nyersszesz adózva ... 114.50—114-50 115.50—116.50 Denaturáltszesz _„_ ._.. 35.50—36.— 36.50—37.— Felhajtatott : belföldi 1723 db, eladatott 1723 db, kilófillérekben,bárány páronkint 10—26 (—) korona. Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bér- galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli drb, elBécsi sertésvásár. 1901. május 21-én. (Schleiffelder és társai bizományi czég távirati jelentése a „Köztelek" mentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz adatott — drb, növendék élőborju 78 db, eladatott 76 drb, élő bárány —db, eladatott —db; ölött belföldi részére). fizetés mellett értendők. — drb, eladatott — drb, galicziai — drb., eladatott — Felhajtás: 5572 lengyel, 7838 magyar összedrb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, sen 13410 drb. eladatott — drb, növendék borjú — drb. eladatott A vásár lanyha volt. Vetőmagvak ólomzárolása. *) — drb, ölött bárány — drb, eladatott — drb, élő . Árak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélBudapest, 1901. május 19. kecske gödölye 1 drb, eladatott 1 drb. kül prima 77—79 fillér kivételesen 80fillér,közepes fillér, süldő. 66—86 fillér. A budapesti m. kir. állami vetőmagvizsgáló álloA vásár hangulata borjukra élénk, növendék- 60—75fillér.,könnyű más az 1900—1901. idényben, azaz 1900. évi julius hó marhákra lanyha volt, az árak borjuknál emelkedtek, Bécsi juhvásár. 1901 május hó 15-én. Felhajtás 1-étől a mai napig az alant megnevezett magkereskedők- növendékmarháknál .pedig Csökkentek. 1325 db. juh. nél és termelőiméi a következő vetőmagmennyisegeket A vásár változatlan. Arak a következők : Élő borjuk : belföldi t ólomzárolta: Árak: juh 46—49, kiv. —. , raezka 40.—44.— koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 54-—80 — fillér pr. kiló élősúlyban. koronáig, kivételesen 88 koronáig súlyra, galicziai , kiv. — koronáig drbonkint, kor.-ig, kiv. —ií— koronáig súlyra, tiroli — ; koronáig kiv. í— koronáig drbonkint, koronáig ' Mezőgazdán figyelmébe! kiv. — koronáig súlyra, növendék borjú , — koronáig, kiv. koronáig drbkint, 36^46 2753 2248 — 5001 koronáig, kiv. : Mauthner Ödön, Budapest koronáig súlyra." Ölött borjú : M. Mezőgazdák Szöv., Budapest 896 . 2037 276 .3209 belföldi koronáig kiv. — koronáig súlyra, Elismert kitűnő hazai gyártmány! 1507 1632 15 3154 galicziai Haldek Ignácz, Budapest koronáig kiv. ————• koronáig Frommer A. H. ut., Budapest — : 844 1314 i — 2158 súlyra, tiroli •— koronáig, kiv.: koronáig Deutsch Gyula, Budapést ... drbonkint, bécsi -— koronáig kiv. —— koronáig . Klein Vilmos, Szatmár ... súlyra, kecske —•'— koronáig, kiv. Ifj. Freund Sámuel, Szatmár koronáig páronkint, élő bárány 0' •— koronáig 413 — 741 páronkint, ölött bárány — Boross és Szaláy, Budapest — •— koronáig párja. Kohn Mór fiai, üzon Budapesti juhvásár. (1901. május hó 20-án. A Arnstein ésHandley, Szombathely székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósáBeimel ésfia,Budapest 160 155 — gának jelentése a „Köztélek" részére). Lamberger Károly, Budapest ... A vásár hangulata lanyha volt. Kramer Lipót, Budapest i. gazdasági gépgyár Felhajtatott: Belföldi hizlalt firü 418 darab, Felsenburg Tivadar, B.-Gyarmát Funkelstein József, Arad — — . 78 171 — 249 eladatott 418 drb, feljavított juhok -— drb, eladatott — drb, kisorolt kosok 10 drb, eladatott 10 darab, RÉSZ V É N Y T Á R S U L A T| . Singer Zsigmond, Budapest kiverő juh — drb, eladatott -—- drb, bárány — drb, Radwaner és Rónai, Budapest BUDAPESTEN, eladatott —, kecske — db, eladatott — db, boszniai Szávoszt Emil, Budapest .-. —, eladatott — db, szerbiai —, eladatott db. Gróf Teleki Árvéd, Drassó V Á C Z l - U T 10. S Z Á M . Klein Vilmos örökösei, Temesvár 10 110 — 120 angol keresztezés —, eladatott — db, romániai —, Schmeichler testvérek, Bécs — — 60 — 60 durvaszőrü — db, eladatott — db. ""Nöthling Vilmos, Budapest 12 11 23 46. Arak a következők : Belf. hizl. üríi 42—43.— (—) K. Weisz Albert, Ököritó 1 10 — 11 páronkint, ——43 (—) K.-ig 100 kiló élősúly szerint, feljavi- JHummer Mihály, B.-Gyarmat — 2 — . 2 ' " juhok — • — K . .páronkint, — (—) K.-ig kiló élő suly szerint, kisorolt kosok 35—38 K.-ig Összesen 7834 11991320 20145 páronkint, 40—42.— K.-ig 100 kiló élő suly szerint, *) A hazai mezogazdasagra káros amerikai here- kiverő juh —• ' ••••'• K.-ig páronkint, - K.-ig 100 kl. féle magvakat' a magvizsgáló állomás nem ólomzárolja. élős. sz., bárány — K., kecske —*— K. páronkint, 2V2, 31/2, 4, 41/2, 6, 8, 10, 12 lóerejüek. durvaszőrü •—. —•— K. páronkint, K.-ig 100 kiló élősúly szerint, szerbiai —•••— K. páronkint, — A központi vásárcsarnok árnjegyzése nagyban angol keresztezés — K.-ig élősúly szerint, K. páronkint, romániai — K. páronkint, anyajuhok 34'——40''— K. (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. párorikint, 38.—-45.— K.-ig. 100 küó élősúly szerint. (uti m o z d o n y o k , ) Budapesti lóvásár. Bpest, 1901. május 19—20-án. (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a "„Köztelek" Kérjük minden szakbavágó kérdéssel biA hét második felének forgalma valamivel csök- részéi-e.) zalommal hozzánk fordulni, készséggel kent. Megjegyezzük, hogy húsfélékben a fogyasztás kisebb A vásár forgalma a szokatlanul gyenge felhajtás lett. Tejtermékek: az irányzat folyton szilárd. Zőldség- következtében alig közepesnek mondható. A felhajtott adunk kimeritő és felvilágosító választ. nemüek: spárga jó keresletnek örvend, mig salátának állatok minőségileg is túlnyomóan közép és alárendelt való ugorka, tök, saláta olcsóbbak lettek. Őzbak ára minőségűek voltak. A liJi n ni \olta miatt a nem változott. Burgonya vagontételekben is érkezett, különben élénk kereslet megfelelő kielégítésre nem azonban ára változatlan maradt. Árjegyzék kívánatra díjmentesen küldetik. talált.
1600 gözcséplőkészlet üzemben!
ELSŐ MAGYAR
Magánjárók
KÖZTELEK, 1901. MÁJUS HÓ 22,
844
"40. SZÁM 11-Hí ÉVFOLYAM.
STAHEL és LENNED, Triör és Újdonságként ajánlják gőzcséplőgépek számára a „Dorn-féle szabadalmazott uj rendszerű törektöreknek rostákat vas vagy aczéllemezböl, áfából készült törekrosták helyett. Előnyök: 1. a tökéletes lazítása, 2. a töreknek egyenletes felosztása az egész rostafelületen, 3. a rosták eldugulása ki van zárva, 4. rendkívül magasfoku magkirostálás, 5. legnanagyohb tartósság. QnorwíólitácnV1 triörök buza, rozs, árpa, ÍVnlrínPTimtáV" horgany-, vas-és aczéllemezböl s mindennemű lyukasztott uJJGbZiiailLaoUA.. zab stb. tisztítására. UűöpiUyöpi UüIttn. • v a g y hasított lemezek, gazdasági vagy technikai czélokra.
wzam^ím^mmüzm^mm&m
Megj elent » nagyméltóságú m. kir. földmivelésügyí minisztérium anyagi és az Országos Központi Hitelszövetkezet erkölcsi támogatása mellett Dr.
G A L O V I T 8
Z O L T Á N
A Magyar
Szövetkezeti Jog
cz. müve, mely a szövetkezetekre vonatkozó összes jogszabályokat tárgyalja és az összes szövetkezeti eszme minden barátja számára
nélkülözhetetlen kézikönyvül szolgál Ezen mü utmutatóul szolgál:
a szövetkezetek alapítására, a tagok jogviszonyaira, a közgyűlés, igazgatóság és felügyelőbizottságra, ezek tagaijnak jogaira, kötelességére, felelősségére stb. A mü ára portomentesen megküldve 6 K 2 0 fillér. Kötve 7 K 2 0 fillér. Megrendelhető
a Köztelek kiadóhivatalában Budapest, IX, tli-ut 25. II i r d e t é s e k felvétetnek: a kiadóhivatalban
B u d a p e s t , IX., Üllői-út 25. s z á m Köztelek.
H i r d e t m é n y . A karádi uradalomban 125 drb " éves göndörszörii (mangalicza)
fehér
tenyész-kocza van eladó, melyek a helyszínén megtekinthetők. Vevőért kívánságára Sárospatak vagy Szomotor állomásra fogat küldetik. Bővebb felvilágositássál szolgál:
Gróf Mailáth József tiszttartói hivatala 3919
Pta.-Karádon, u. p. Sárospatak. a5asisE5a5g5Bsa5a5gsagi5i5a5i
Szász-Coburg-Gotbai-Fiilöp Ö Fensége füleki
berezeg uradalma
Merino-Elektoral-Negretti juhászatából
20 it) 2 és 30 dl) 3 éves tenyészkos bocsájtatik eladásra. Megtekinthetők a puszta bozitai gazdaságban utolsó posta Fülek, vasúti állomás ugyanott. 3918
Uradalmi
tiszttartóság.
Pályázati hirdetmény. A magy. kir. államvasutak igazgatósága az 1901. szeptember 1-től 1901. év. augusztus hó 31-éig terjedő időközben összegyűlő és feleslegként rendelkezésre álló1 mintegy 6000 drb üres repeze égő- és kenőolajos hordót eladni óhajtván, erre ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A fent kitöltetett mennyiség — a melyekre nézve a magy. kir. államvasutak semminemű kötelezettséget nem vállalnak — nagyobb vagy kisebb is lehet; ennélfogva köteles lenne a vevő a fenti időközben tényleg összegyűlő és eladásra kerülő egész mennyiséget az általa felajánlott egységár mellett átvenni. Az összegyűlő hordók esetről-esetre az 1901. évi augusztus hó végéig, összegyülendők pedig a reákövetkező hónap 25-éig fognak a gyüjtőszertárak által az illető vevő rendelkezésére bocsáttatni és tartozik a vevő ezen hordókat a felszólítás vételétől számított 8 napon belül átvenni és a szertárból eltávolítani. A hordók eladása kötelezettség nélkül azok állapotára történik, miért is hatázottan kiköttetik, hogy az ajánlatban világosan kitüntendő, hogy a felajánlott egységárak a bármely állapotban levő oly hordókért értetnek, a melyeknek minden, bár sérült alkatrészei, ugy dongái, fenekei és abroncsai megvannak. Kiköttetik továbbá, hogy minden ajánló ajánlatával az e felett hozandó határozatig kötelezettségben marad. Az ajánlat részmennyiségre is tehető. Az ajánló a jelen hirdetésben fel nem sorolt feltételekre nézve a magy. kir. államvasutaknak az ócska anyagok eladása iránt 122291/96. sz. a. fenálló általános feltételeket kötelezőnek ismeri el, melyek 30 fillérért a nyomtatványt ártól megszerezhetők és melyek 60 filléres magy. kir. bélyeggel és az ajánlattevő aláírásával ellátva okvetlenül ajánlatához csatolandók. Ezen feltételek az értük járó 30 fillér és 20 fillér postaköltségnek (összesen tehát 50 fillér) a nyomtatványtárnak való, beküldése ellenében kívánatra postán is megküldetnek. Az ajánlatok kizárólag e czélra rendelt és anyag és leltárberendezési szakosztályunkban egy példányban ingyen kapható űrlapon, ennek rovatainak pontos kitöltése mellett állitandók ki. Az ajánlatban az ajánlati ár számokkal és szóval, végre a fenti feltételek elfogadása világosan kiteendő. Javítások- és vakarásnak az ajánlatban előfordulniok nem szabad. Felhivatnak tehát a pályázni szándékozók, hogy idevonatkozó kellően lepecsételt és (egy) 1 koronás magy. kir. bélyeggel ellátott aján'ataikat ezen külfelirattal: «Aján;at üres repczeolajos hordók megvételére 72605/901. számhoz» 1901. évi junius hó 15 ének déli 12 óráig az anyag- és leltárberendezési szakosztályunknál (Andrássy-ut 73. sz. II. em.) benyújtani szíveskedjenek. Bánatpénzképen ajánlott egységár szerint kiszámított értékösszeg 5°/o-a az ajánlat benyújtását megelőző napon déli 12 óráig a főpénztárnál készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban leteendő. Más ügyletek biztosítására letétünkben levő alztositékok ezen ajánlathoz nem fogadtatnak el bánompénzül. Bánatpénz vagy aláirt feltételek nélkül, továbbá elégtelen bánatpénzzel, a kitűzött határidőn tul vagy nem az ajánlati mintán tett ajánlatok figyelembe nem vétetnek. Pótajánlatok sémmi körülmények között nem bocsáthatók tárgyalás alá. Egyébként a magy. kir. államvasutak igazgatósága fentartja magának a jogot, hogy az ajánlatok között, tekintet nélkül az ajánlott árakra, szabadon választhasson, továbbá, hogy a mennyiben ennek ellenkezője az ajánlaton ki nem köttetett volna, tetszés szerinti részmennyiséget engedhessen át, mely esetben az ajánlattevő az átengegett részmennyiséget is köteles átvenni és végre, hogy a czél elérésére más intézkedéseket is tehessen. Budapest, 1901. május hóban. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatík.)
40.
SZÁM
Jk.
11-IK
ÉVFOLYAM.
s z ő l ő
KÖZTELEK,
1901.
és burgonya
p e r o n o s p o r á j á n a k
MÁJUS
HÓ
A szőlő
22.
845
OIDIUM (lisztharmat) betegségének,
a legbiztosabb, kényelmesebb (a pézgálicznál) és olcsóbb ellenszere legbiztosabb, olcsó és a szőlőt egyéb bajoktól ís védő ellenszere
a dr. Aschenbrandt-féle
bordói-por: a dr: Aschenbrandt-féle
réz-kén por.
Ára Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" rakÁra Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" raktárában : tárában : 50 kgos zsákokban _ ... á kg. 70 üller. 50 kg. zsákokban ... _ ... & kg. 50 fillér. 10 kgos zsákokban ... ._ á kg. 74 , 10 kg. zsákokban ... _ á kg. 54 , 5 kgos zsákokban _ á kg. 74 , 5 kg. zsákokban & kg. 54 , PV -A szőlő első permetezéséhez l°/o—il/2%, második permetezéséhez MC• A hol az 1900-ik évben volt oidium először április hóban, a P/3—2°/o; harmadik permetezéséhez l°/o-os oldatott használjunk. — Egy kat. holdra kell 3 permetezéshez 22—25 kg. bordói por, 25—30"/o-al mikor a szőlő hajtása 10—12 cm., porozzunk s másodszor junius hó végén, harmadszor augusztus hóban. — Egy kat. holdra kell S porozáskevesebb, mint a tiszta rézgáliczból. hoz 15—18 kg. rézkénpor. Sokkal kevesebb fogy belőle mint a köISmr A port konyhaszitán a vizbe szitáljuk és kész az oldat. zönséges kénporból. M e g r e n d e l é s e k a pénz b e k ü l d é s e , v a g y u t á n v é t e l e l l e n é b e n a
„Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez" intézendók, Budapest, Alkotmány-u, 31. 0OT A g y á r t á s k o r l á t o l t , t e s s é k i d e j e k o r á n r e n d e l n i .
H T
4 5 0 intelligens magyar gazda e l i s m e r ő b i z o n y í t v á n y á t a h a s z n á l a t i ntasitással együtt bárkinek megküldi a szövetkezet. ~BKi
2. A dr. Aschenbrandt-féle
1900. 1.
A dr. Aschenbrandt-fele
bordói-por
elismerő levelei.
r é z k é n p o r
elismerő
levelei.
P o z s o n y - S z t - G y ö r g y (Pozsony vm.). P á p a (Veszprém vm.)., Az idén a peronoszpóra nálunk igen erősen lépett fel, ugy, hogy a A lisztharmat nálunk az idén roppant mértékben pusztított. En ki csak egy-kétszer és nem elég erős keverékkel védekezett, az okvetlenül először kora tavaszszal használtam „rézkénportmásodszor azonban csak károkat szenvedett a peronoszpórától. Én a bordói port négyszer használtam akkor, a midőn már erősen kezdett mutatkozni és azt észleltem, hogy a por és pedig háromszor 1%-os, negyedszer 2°/o-os oldatot. Keverés mellett a a betegség továbbfejlődését legtöbb helyen megakasztotta. A jövőben is por könnyen oldódott, a fecskendő mindvégig tiszta maradi és a perme az eső ezzel a szerrel fogok védekezni. Lamprecht Lajos, szőlőbirtokos. igen jó állotta ki. Hirschfeld N., szőlőbirtokos. P á p a (Veszprém vm.). Csat a j (Pozsony vm.). A lisztharmat nálunk az idén közepes mértékben lépett fel, én A jelentékeny peronoszpóra-invázióval szemben az idén háromszor háromszor használtam a baj ellen ,,rézkénport" igen jó eredménynyel és használtam a „bordói pornak" 1 illetőleg 2°/o-os oldatát. A perme jól tapadt a mellett a fürtöknek és kierjedt bornak legkevesebb mellékize sem volt. á levélzethez és igen szépen megmaradt rajta. Eddig azurint használtam Besenbach Károly, szőlőbirtokos. védekezésre, melylyel áltálában meg voltam elégedve. A bordói pornak K ö v e s k á l l a (Zala vm.). előnyét az azurin felett abban találom, hogy sokkal jobban tapad a levélEn az idén „rézkénport" háromszor használtam szép eredménynyel, zethez, a többi permetező szert pedig egyáltalán messze felülmúlja. Dr. ugy hogy oidium kárt egyáltalán nem tapasztaltam. A mellett a „rézkénpor" Madurkay Miklós, plébános. véleményem szerint okvetlenül gyorsítja a fürtök és vesszők érését és semmi nemű káros utóhatást a por nem okoz. Ennek alapján én feltétlenül a S i ó f o k (Uj-puszta), (Somogy vm.). A peronoszpóra ellen az idén háromszor védekeztünk 1% illetőleg közönséges kénporral szemben mindig a rézkénport fogom választani. Csemez Elek, szőlőbirtokos. „ , , ,„ , , 2°/o-os „bordói por" oldattal. A perme oly kitűnően tapadt a levélzethez, hogy Z á n k a (Zala vm.). még most is (november) látható a lombozaton annak nyoma. Véleményem szerint ezen szer olcsóbb, kezelése egyszerűbb és az oldat elkészitése sokkal Miután az idén a lisztharmat fellépése kevésbé volt veszedelmes, mint az előző évben, csak kétszer poroztattam ellene „rézkénporral" május gyorsabban megy, mint a rézgálicz oldatnál „A veszprémi káptalan uradalma" elején és augusztus közepén. Az eredménynyel igen megvoltam elégedve, Körmendy László, gazdatiszt. ** mert az oidiumtól, való mentességen kivül a rézkénpor a fürtök és vesszők L«elle (Somogy vm.), íl A dr. Aschenbrandt-féle „bordói pornak" kitűnő hatását tapasztaltam, érését gyorsította. Általában a „rézkénpor nálam igen jő szernek bizonyult mert az idei felette peronoszpórás esztendőben háromszori (l1/2"/" illetve és az összehasonlítva más használt szerekkel, nagyon ajánlatosnak mutat20/o-os) permetezészel tökéletesen megóvtam szőlőmet. Ezen szer aránylagkozik. Csemez József, szőlőbirtokos. Z a l a - M e r n y e (Zala vm.). olcsóbb és jobb mint a közönséges rézgálicz keveréke és nem oly vesződséges, A dr. Aschenbrandt-féle „rézkénport" három izben, junius, julius és mint ez utóbbinak elkészitése. Jövőbén általánosan ezen szert kívánjuk augusztus elején alkalmaztam és hatásával megvoltam elégedve. Véleményem használni. Kajdy Béla, szőlőbirtokos. szerint az áprilisi porozás után az első permetezés elmaradhat. Nálunk • Ságvár (Somogy vm.). RfF. Az idei erős peronoszpóra invázió mellett négyszer védekeztem a dr. némelyek kénmájfecskendezéssel próbáltak védekezni, de ez egyáltalán nem Aschenbrandt-féle „bordói pornak" oldatával. Az oldat a levélzethez igen vált be. Niczinger János, szőlőbirtokos. jól tapadt és a mellette azon előnynyel bir, hogy néhány perczczel a meg— — P e r l a k (Zala m.). száradás után még a tartós eső sem képes azt lemosni. Részemről legmelegebben A nem porozott szőlőkben az idén is sok kárt tett az oidium, de én ajánlom ezen uj szemek használatát. Brüller János, főjegyző. kétszer (először április hó végén, másodszor julius közepén) poroztattam M i k e (Somogy vm.). „rézkénporral" és sikerült szőlőmet az oidiumtól megvédeni. Az itt-ott mutatPermetezőanyagul az idén a „bordói por" 1 W/o 2% és 2Va°/o-os kozó beteg bogyókat még külön beporoztam és örömmel tapasztaltam, hogy oldatát használtam jó eredménynyel a perme az esőzés daczára jól tapadva a por megakadályozta a betegség továbbterjedését, sőt a beteg bogyókat is megmaradt a levélzeten. Frank József, hegybíró. gyógyította. Tapasztalataim szerint soha sem szabad a fürtöket nedves állapotB u z s á k (Somogy vm.). ban beporozni, mert különben a bogyók héjjá megpörkölődik. Úgyszintén A peronoszpóra az idén erősen lépett fel az egész határban. A „bordói ajánlatos inkább többször, mint kevésszer, de erősen porozni. Daczára pornak" 1% l'M'o és 2%-os oldata segélyével az uradalmi szőlőket töké- annak, hogy augusztus második felében is poroztattam és a por még letesen meg birtuk óvni ezen betegségtől. A perme olyan jól tapadt a szüretkor is látható volt, ez a must erjedésére nem volt legcsekélyebb behatással, levélzethez, hogg még ma is (november végén) látható rajta. A por a lomb és a kierjedt bornak sincsen semminemű záptojás szaga. Ennek alapján fejlődését annyira előmozdította, hogy oly szépen 10 év óta nem nézett ki határozottan állithatom, hogy a rézkénpor szerencsés összetételénél, nagy finomsága, egyszerű kezelésénél fogva, de főleg azért, mert káros utóhatása a borra az általam k, clt •. Egyszerű kezelése és biztos hatása mellett nincsen, sokkal föléje helyezhető minden más oidium elleni szernek. Sipos a jövőben is mindig ezen szert fogom használni. „Jankovits Besán-féle uraKároly, gyógyszerész. dalom", Páva József ispán. (Folyt, köv.) Megbízottak
(Folyt, köv.)
k e r e s t e t n e k a k ö z s é g e k b e n szőlős vidékeken, akik a porok terjesztésével és megrendelések gyűjtésével foglalkoznak. — A. m e g b í z o t t a k k e l l ő k e d v e z m é n y b e n részesülnek.
82 KÖZTELEK, 147625/90. szám,
1901.
MÁJUS
HÓ 22,
"40. SZÁM
11-Hí
ÉVFOLYAM.
IMagyai* kir. állarnyasutak.
A magy. kir. államvasutak f. évi nyári menetrendje. A magy. kir. államvasutak és az általuk kezelt magánvasutakon f. évi május 1-én a nyári menetrend lép életbe, melynek lényegesebb eltérései a jelenlegi menetrendtől, a következőkben közöltetnek : A budapest—brucki és györ-fehringi vo-
induló vegyes-vonat az uj menetrend szerint már d. u. Palota—Újpesten a fel- és leszállás nemcsak a 12 óra 52 perczkor fog indulni és közvetlen csatlako- Budapest ny. p. u. és Bécs között közlekedő átmeneti zást nyer az uj gyorsvonathoz Fehring felől. személyvonatoknál, hanem még a következő helyi voA györ—Veszprém—ujdombovári vonalon. natoknál is kizáratik és pedig: A Győrből d. e. 11 óra 52 perczkor Uj-Dombovárra inBudapestről nyugoti pályaudvarról dé.ben 12 óraduló személyvonat Lepsényben csatlakozást nyer a kor, d. u. 12 óra 25 perczkor, d. u. 2 óra 35 perczkor, A budapest—bécsi délutáni gyorsvonat Budapest déli vasút személyvonatához Nagy-Kanizsa felé. d. u. 4 óra 25 perczkor, este 7 óra 50 perczkor, este keleti p. u.-ról 5 perczczel korábban, vagyis már délA bicske-székesfejérvár-sárbogárdi vo- 9 óra 40 perczkor induló vonatoknál a leszállítás; az után 2 óra 15 perczkor indul, a Eécsból reggel induló nalon. A Sárbogárdról d. u. 1 órakor induló v.-vonat ellenkező irányból pedig a Budapest nyugoti pályagyorsvonat pedig Budapest—keleti p. u. 5 perczczel Székesfejérvárott csatlakozásba hozatott ad.v. személy- udvarra reggel 6 óra 30 perczkor, este 8 óra 45 perckésőbben, vagyis délután 1 óra 50 perczkor érkezik. vonatához Budapest-felé. kor, és este 10 óra 15 perczkor érkező vonatoknál a Egyes vonatok Bánhidán és Almás-Füzitőn rendeA székesfejérvár—kis—czelli és Jutás— felszállás. sen, Tatatóvároson és Ácson feltételesen megállanak; veszprémi vonalakon. A Bécsből reggel 7 óra 45 perczkor Budapest nyuSzár állomáson a gyorsvonatok többé nem lógnak megJunius 1-től bezárólag szeptember 15-éig vasár- és gati pályaudvarra érkező személyvonatnál azonban a állani. ünnepnapokon, va'amint csütörtökön Veszprémből Szé- felszállás Vácz, Gőd és Dunakesz állomásokon az idén A jelenleg d. u. Budapestről Bicskére induló helyi kesfejérvárra egy esti személyszállító vonat ismét for- .megengedtetik. . személyvonat forgalma Komáromig kiterjesztetik. E vonat galomba helyeztetik. Pozsony és Bécs között május 5-től bezárólag Budapestről d. u- 2 óra 25 perczkor indul és Komáromba A lris—czel—csáktornyai ukk-tapolczai, szeptember 15-ig vasár- és ünnepnapokon reggel Bécsd. u. 5 óra 19 perczkor érkezik. tiirje—balaton—szt.-györgyi és kisfalud—szt.- ből Pozsonyba és innét este vissza Bécsbe egy-egy helyi Komáromból Budapestre pedig egy uj személyvonat iván—zala-szt.-ivánnl vonalokon. személyvonat ismét fog közlekedni. lesz naponta forgalomba helyezve. E vonat KomáromAz előző évek nyarán Kis-Czell és Zala-Egerszeg A Párkánynána—Léva—Garamberzenczei ból este 7 óra 53 perczkor indul éf Budapestre éjjel között mindkét irányban közlekedett és Kis-Czellen a 10 óra 50 perczkor érkezik. gyorsvonathoz Budapest felé, illetve felől csatlakozó vonalon Léva és Garam Berzencze között junius 1-től A nyaralók és kirándulók igényeinek kielégítése személyvonat ismét forgalomba helyeztetik. E vonat bezárólag augusztus 31-ig egy-egy vonat ismét forgalomba helyeztetek. E vonat csatlakozással Párkányczéljából Budapest és Bicske között május 15-től beNána felöl Léváról d. u. 12 óra 22 perczkor indul; az zárólag szeptember 15-ig vasár-és ünnepnapokon Budapestről d. e. 9 órakor Bicskére induló és onnan este A budapest—galánta—marcheggi és ga- ellenkező irányból pedig oda este 10 órakor érkezik. Az érsekujvár—privigyei vonalon az Érsek8 óra 20 perczkor, valamint este 9 órakor Budapestre lánta— zsolnai vonalakon. visszaérkező vonat helyeztetik forgalomba. E vonatok Budapest nyugoti p. u. és Bécs között a mult újvárról jelenleg d. u. 12 óra 10 perczkor induló sze.közlekedésének tartama alatt Budapest—keleti p. u. és nyáron mindkét irányban forgalomban volt harmadik mélyvonat Érsekújvárról már délelőtt 10 órakor fog Bicske között ugyanazon napokon az előtte Bruck felé gyorsvonat ez idén is I. és II. oszt. kocsikkal fog köz- indulni, mi által e vonat közvetlen csatlakozást nyer a Budapest felől jövő reggeli gyors vonatokhoz. menő személyvonatnál a szomszédos forgalmú menetÉrsekújvárról—Wagy-Surányig egy uj szejegyek használata a Bruck felől utána jövő személyE vonat Budapest nyugoti p. u.-ról d. u. 5 óra 15 vonatnál pedig Bpest—Kelenföld állomást kivéve, az perczkor indul és Bécsbe este 9 óra 15 perczkor ér- mélyvonat helyeztetik forgalomba, mely Érsekújvárról utasok felszállása kizáratik. kezik, Bécsből pedig d. u. 3 órakor indul és Budapest csatlakozással a Budapest felől érkező személyvonathoz Továbbá junius 1-től bezárólag szeptember 15-ig a ny. p. u.-ra este 7 órakor érkezik. Budapest—Galánta— d. u. 12 óra 50 perczkor indul és Nagy-Surányban Budapestről este 7 óra 20 perczkor Bicskére induló Zsolna közölt az 1899. évben forgalomban volt úgy- csatlakozást közvetíti Kis-Tapolczán felé. Tót-Megyer és Nagy-Surány között a személyhelyi személyvonat ismét forgalomba helyeztetik. Buda- nevezett berlini gyorsvonatok ismét fognak közlekedni őrs megállóhelynél a mult nyáron megállott vonatok a olyképpen, hogy Budapest ny. p. u.-ról az indulás este szállítás megszüntettetik és a csatlakozások Érsekf. évi nyári évad alatt is megállíttatnak. 6 óra 15 perczkor az érkezés Zsolnára éjjel 12 óra 13 újváron át tartatnak fenn. A szered—nagy-szombati vonalon mindkét A Budapest és Fehring között közlekedő közvet- perczkor és Berlinbe d. e. 11 óra 19 perczkor; az len gyorsvonatok menetrendje az érdékek jobb kielégí- ellenkező irányban pedig az indulás Berlinből d. u. 4 irányban egy-egy uj személyvonat helyeztetik forgatése végett, lényegesen megváltozik és e vonatok Fehring 15 perczkor, Zsolnáról éjjel 3 óra 45 perczkor és az és Grácz között is közvetlen gyorsvonata folytatást érkezés Budapest ny. p. u.-ra d. e. 9 óra 45 perczkor történik. előbbi vonat Szereden csatlakozást talál az uj berlini Az uj menetrend szerint e gyorsvonat BudapestE gyorsvonatok Galánta és Pozsony között egy- gyorsvonathoz Budapest felé. A jelenleg Szeredről este keleti p. u.-ról reggel 7 óra 30 perez, Győrből d. e. 6 óra 50 perczkor induló személyszállító tehervonat 10 óra 20 p.-kor indul és Fehringre d. u. 2 óra 1 perczhelyett Szeredről, csatlakozólag a Budapest felől jövő ; kor, Grácz déli vasúti pályaudvarra pedig d. u. 3 óra számu helyi vonatok fognak közlekedni és pedig: Buda- ujberlini gyorsvonathoz egy uj személyvonat este 9 óra 46 perczkor érkezik; az ellenkező irányban Grácz—déli pest nyugoti pályaudvar és Érsekújvár között 10 perczkor fog indulni és Nagy-Szombatba este 9 Óra vasúti pályaudvarról d. u. 1 óra 15 p.-kor, Fehringről május 1-től szeptember 30-ig Párkány-Nánán Balassa- 36 perczkor fog érkezni. d. u. 3 orakor, Győrből este 6 óra 58 p.-kor indul és Gyarmat és Léva felől, illetve felé való csatlakozással A budapest- hatsran—ruttkai vonalon. A jeBudapest—keleti p. u.-ra este 9 óra 45 p.-kor érkezik. a mult nyáron is forgalomban volt egy-egy személy- lenleg d. u. 2 órakor Gödöllőről Budapestre induló Ezen uj közvetlen gyorsvonatokon kivül Győr és vonat ismét naponta forgalomba helyeztetik. E vonat helyi vonat Hatvanból kiindulólag fog közlekedni, a Szombathely között mindkét irányban fentartatik a je- Budapest nyugoti pályaudvarról reggel 6 óra 15 percz- honnét d. u. 1 óra 10 perczkor indul. lenlegi gyorsvonat is, de oly menetrend-módositással, kor indul, illetve ide éjjel 10 óra 45 perczkor érkezik. Továbbá Budapestről d. u. 1 óra 30 perczkor való hogy az Győrben a bécs—budapesti, illetve a budaindulással Gödöllőig és Hatvanból Budapestre d. e. 8 pest—bécsi gyorsvonathoz csatlakozni. óra 45 perczkor való érkezéssel egy-egy helyi vonat E gyorsvonat az uj menetrend szerint Szombathely- perczkor érkező zsolnai gyorsvonat Perbetén csak fel- helyeztetik forgalomba. ről d. e. 8 óra 50 perczkor indul és Győrbe d. e. 11 óra- tételesen fog megállíttatni. Továbbá Budapest és Hatvan, valamint Budapest kor érkezik és Szemerén is meg fog állani; az ellenkező Budapest nyugati pályaudvar i.és Párkánynána kö- és Gödöllő, között május. 15-től bezárólag szeptember irányban Győrből d. u, 5 óra 6 pkor indul Szombat- zött, ugyancsak május 1-től szeptetíber 30-ig a mult 15-fg vasáf* és ünnepnapokon egy-egy újhelyi személyhelyre este 7 óra 29 prkor érkezik és Pápától Szombat- nyáron forgalomban volt dé'utáni gyorsított helyi sze- vonat helyeztetik forgalomba. helyig minden állomáson meg fog állani. mélyvonat Párkánynánán—Balassa-Gyarmat és GaramE vonat Budapestről Hatvanba reggel 6 óra 25 Eme gyorsvonatok Szombathelyen a Fehringről berzencze-felé való csatlakozással ez idén is fog na- perczkor indul, visszafelé Budapestre pedig éjjel 10 óra reggel 5 óra 35 perczkor induló, illetve a Fehringre ponta közlekedni. E vonatnak forgalomba- helyezése 40 perczkor érkezik; a Budapestről Gödöllőre közleeste 10 óra 07 perczkor érkező gyorsvonathoz csatla- folytán a Budapest ny. p. u.-ról d. u. .1 óra 45 perez- kedő vonat d. u. 2 óra 45 perczkor indul, Gödöllőről kor Bécsbe induló gyorsvonat Vácz—Nagy-Maros és Budapestre pedig este 7 óra 50 perczkor érkezik. Ez Ellenben a jelenleg Szombathelyről d. e. 11 óra Párkánynánán csupán felszállás czéljából állíttatik meg. utóbbi vonat közlekedésének tartama alatt ugyanazon 10 perczkor Fehringre induló és az onnan este 6 óraA Nagymarosról—Budapest nyugoti pályaudvarra napokon az előtte Ruttka felöl közlekedő személyvonatkor Szombathelyre érkező helyi személyvonat meg- jelenleg este 8 óra 45 perczkor érkező személyvonat nál Gödöllő és Budapest közölt az utasok felszállása Párkánynánáról kiindulólag fog közlekedni. kizáratik. A mult nyáron Szemeréről Győrbe közlekedett esti Budapest nyugoti pályaudvar és Nagymaros között A jelenleg Hatvanból d. e. 10 óra 20 perczkor és vonat ez idén is junius 1-től bezárólag szeptember 30-ig május 1-től szeptember 30-ig Nagy-Marosról este 8 óra d. u. 3 óra 32 perczkor Budapeslre induló helyi személyvasár- és ünnepnapokon forgalomba helyeztetik. 45 perczkor Budapestre, junius 1-től szeptember 30-ig vonatok csak Gödöllőtől kiindulólag fognak közlekedni. A budapest—esztergomi és buda—császár- Budapestről este 7 óra 50 perczkor Nagy-Marosra és A jelenleg Zólyomtól Losonczig közlekedő í'ürdö bitérö ó-budai vonalokon. Nagy-Marosról reggel 6 óra 55 perczkor Budapestre egy- reggeli gyorsteher vonatoknál a személyszállítás csak Május 15-től kezdve vasár- és ünnepnapokon Buda- egy helyi személyvonat helyeztetik naponta forgalomba. a csütörtöki napokon tartatik fenn. pest—nyugoti pályaudvarról d. u. 2 óra 5 perczkor Továbbá május 15-től szeptember 30 ig vasár-és ünnepLosoncztól—Zólyomig is egy gyors tehervonat Pilis-Csabára, Pilis-Csabáról pedig este 7 óra 58 percz- napokon Budapestről d. e. 8 óra 45 perczkor Nagy- minden csütörtökön személyszállitáára rendeztetik be. kor Budapest ny. p. u.-ra indul 1 — 1 helyi személy- Marosra és Nagy-Marosról d. u. 4 óra 20 perczkor A vonat Losonczról d. u. 1 óra 27 perczkor indul és Budapestre, végül május 15-től bezárólag szeptember Zólyomba d. u. 4 óra 11 perczkor érkezik. E vonatokhoz Ó-Budán csatlakozólag Buda—Csá- 15-ig ugyancsak vasár- és ünnepnapokon délben bóraAz aszód—balassa-gyarmat losonczi voszárfürdő—kitérő, és Ó-Buda kőzött egy-egy vonat fog kor Budapestről Nagy-Marosra és onnét d. e. 11 óra nalon, az Aszódról jelenleg délután 3 óra 48 perczkor szintén közlekedni. 40 perczkor Budapestre egy-egy helyi személyvonat Losonczra induló vegyesvonat a Budapest—keleti pályaAz összes személyvonatok Pilis-Csaba ^tábor meg- indíttatik. udvarról d. u. 2 óra 40 perczkor induló személyvonatállóhelynél ismét meg fognak állani. Budapest nyugoti pályaudvar és Vácz kö- hoz is fog csatlakozást nyerni. A pápa—csornai vonalon. zött május 15-től bezárólag szeptember 15-ig vasár- és A zólyom-zólyom-brezói és a zólyom-brézó A csornai hetivásárok napjain vagyis minden szer- ünnepnapokon mindknt irányban az esti órákban 2—2 —tiszolczi vonalon junius 1-től bezárólag augusztus dán Csornáról Pápára a délutáni órákban egy vegyes helyi személyvonat helyeztetik forgalomba. 3 l-ig vasár- és ünnepnapokon Zólyom és Szliács között vonat helyeztetik forgalomba. Budapest nyugoti pályaudvar és P a l o t a - mindkét irányban ismét egy-egy tehervonat rendeztetik A Szombathely—rumi vonalon. Újpest között forgalomban volt helyi vonatok ismét be személyszállításra. Ugyanazon időtartam alatt, ugyanA Szombathelyről jelenleg d. u. 3 óra 25 perczkor fognak közlekedni. csak vasár- és ünnepnapokon Zólyom-Brézóról este
40. SZAM ÍÍ-ÍK ÉVFOLYAM. 9 órakor, ez idén is számíttatik egy személyszállító tehervonat Beszterczebányára. Végül május 1-től szeptember hó 30-ig vasár- és ünnepnapokon Zólyom-Brézóról Zólyom felől való csatlakozással este 8 óra 57 perczkor Breznóbányára induló helyi vegyesvonat helyeztetik forgalomba. A budapest—miskolcz—lawocnyei és a miskolcz—kassai vonalakon. A mult évben Budapest és Kassa között Csorba felé, illetve felől csatlakozólag junius 15-től szeptember 15-ig forgalomban volt gyorsvonatok ez idén ugyanazon időtartama alatt csak Budapest és Miskolcz közölt fognak közlekedni és e vonatok Miskolczon Kassa felé illetve felöl a gyorsított személyvonathoz fognak közvetlen csatlakozást találni. A gyorsvonat Budapest—kelati pályaudvarról este 9 óra 45 perszkor indul és Miskolczra éjjel 1 óra 39 perczkor, Kassára pedig a csatlakozó személyvonat reggel 4 óra 40 perczkor érkezik ; az ellenkező irányban Kassáról a személyvonat éjjel 11 óra 40 percekor, Miskolczról a csatlakozó gyorsvonat éjjel 2 óra-37 perczkor indul és Budapest—keleti pályaudvarra reggel 6 óra 55 perczkor érkezik, A Budapestről este 8 óra 55 perczkor Szerencs felé induló és Szerencs felöl Budapestre reggel 6 óra 35 perczkor érkező személyvonatokhoz Miskolczon Kassára, illetve Kassáról csatlakozólag egy-egy gyorstehervonat rendeztetik be személyszállításra. Ezen vonatok Kassán, a kassa—oderbergi vasút vonataihoz szintén csatlakozást közvetítenek. A fürdőévad tartamára, vagyis junius 15-től bezárólag augusztus 31-ig Munkács és Szolyva-Hársfalva között mindkét irányban naponta egy-egy tehervonat ismét személyszállítással fog közlekedni. A kisterenne—kisújszállási vonalon Kisújszállás és Szalók-Taskony között a mult évben közlekedett vegyes vonatok ismét forgalomba helyeztetnek." A miskolcz—füleki vonalon a Bánrévéről este 9 óra 20 perczkor induló vegyesvonat helyett a Fülekről este 7 óra 10 perczkor induló személyvonatnak közvetlen folytatásaként Miskolczig egy személyvonat fog közlekedni. Feled és Balogfalva között a fürdővonatok ismét forgalomba helyeztetnek. A pelsőcz— murányi vonalakon a jelenleg Pelsőcztől Jolsváig személyszállítással közlekedő esti tehervonatnál a személyszállítás megszüntettetik. A feled-tiszolczi vonalon a jelenleg csak Rimaszombattól Feledig személyszállításra berendezett délelőtti tehervonatnál a személyszállítás a tiszolcz—rimaszombati vonalrészre is kiterjesztetik. A budapest—kolozsvár—predeáli és a budapest—arad—tövisi vonalakon. A jelenleg Kolozsvárról és Aradról egyesítve, Budapest—keleti pályaudvarra délután érkező és innét ugyanezen irányokba egyesítve induló délutáni gyorsvonatok Budapest és Szolnok között ismét elkülönítve fognak közlekedni. A budapest—aradi gyorsvonat mindkét irányban május 1-től, Arad és Tövis között, junius 1-től pedig Tövis és Predeál között folytatást nyer és Predeában ismét közvetlenül csatlakozik a román vasút gyorsvonatához Bukarest felé, illetve felől. Budapest és Nagy-Káta között május 15-től bezárólag szeptember 15-ig vasár- és ünnepnapokon mindkét irányban egy-egy helyi vonat forgalomba helyeztetik. Minden vasár- és ünnepnapon, valamint a radnai bucsunapokon Mária-Radnától—Aradig este egy helyi vonat indíttatik, minek folytán ezen napokon a Tövisről—Aradra 8 óra 57 perczkor érkező személyvonatnál, Mária-Radna és Arad között a szomszédos forgalmú és menettérti jegyeknek használata kizáratik. Brassó és Predeál között, mindkét irányban egyegy tehervonat naponta személyszállítással fog közlekedni, mely Predeálról röggel 7 óra 55 perczkor Brassóba és Brassóból este 8 óra 19 perczkor Predeálra érkezik. A Brassóról minden pénteken d. u. 2 óra 10 perczkor Ágostonfalvára, valamint a Predeálról szintén minden pénteken reggel 5 óra 11 perczkor Brassóba induló tehervonatnál, a személyszállítás megszüntettetik. A hatvan—szolnoki vonalon Jászberényből— Szolnokra egy tehervonat szállításra rendeztetik be, mely Jászberényből d. e. 11 óra 33 perczkor indul. A budapest—püspök-ladány—kőrösmezői vonalon. A Budapest—P.-Ladány—Máramaros-Sziget között közlekedő gyorsvonatok folytatólagosan MáramarosSziget és Körösmező között ismét forgalomba helyeztetnek és Borkút állomáson is meg fognak állani. E gyorsvonat Körösmezőről d. e. 9 óra 30 p.-kor indul, illetve oda este 7 óra 20 p.-kor érkezik s mindkét vonat Körösmezőn, a cs. kir. államvasút vonatávai Stanislon felől, illetve felé csatlakozásban fog állani. A Budapestről este 7 óra 5 perczkor M.-Szigetre induló és onnét ide reggel 5 óra 45 perczkor érkező személyvonatok Körösmezőig, illetve onnan kiindulólag fognak közlekedni és Körösmezőn szintén csatlakozásban fognak állani a cs. kir. államvasút vonatával Sztlanislau felé, illetve felől. Ellenben a jelenleg Máramaros-Szigetről d. e. 10 óra 24 p.-kor Körösmezőre induló és a Körösmezőről M.-Szigetre este 7 óra 10 perczkor érkező vonatok forgalma megszüntettetik. A Debreczenből d. u. 3 óra 37 perczkor Püspökladányra induló gyors tehervonat személyszállításra rendeztetik be. A Szatmár-Németiből délután 2 óra 47 perczkor Pöspök-Ladányba induló személyvonat Debreczenben
KÖZTELEK,
1901. MÁJUS HÓ 22.
csatlakozást nyeraSze
s felől érkező személyvonat-
A Szabadka—dáljai vonalon ZomborrólNemesMiliticsre junius 1-től bezárólag augusztus 31-ig vasárés ünnepnapokon délután egy tehervonat ismét személyszállításra rendeztetik. A baja-zombor-uj vidéki vonalon Rigyiczáról— Bajára jelenleg minden szerdán és szombaton közlekedő és reggel 6 óra 33 perczkor Bajára érkező személyvonat a fenti napokon kivül, kisérletképen vasárnapokon is forgalomba helyeztetik. A budapest-llumei vonalon Budafok állomáson a Budapestről reggel 7 óra 15 perczkor induló gyorsvonatnál a felszállás az este 8 óra 35 perczkor ide érkező gyorsvonatnál pedig a leszállás megengedtetik. Az összes gyorsvonatok Skrad állomáson utasok fel- és leszállása czéljából feltételesen megállíttatnak. A Fiume és Delnice között junius 1-töl bezárólag szeptember 30-ig, vasár- és ünnepnapokon mindkét irányban a mult nyáron közlekedett egy-egy helyi személyvonat ismét forgalomba helyeztetik. A kaposvár—fonyőd—fürdőtelepi vonalon a mult nyáron junius 15-től bezárólag augusztus 31-ig mindkét irányban naponta közlekedett egy-egy fürdővonat az idén is forgalomba helyeztetik. A somogy-szobb—balaton—szt.-györgyi vonalon junius 15-től bezárólag augusztus 31-ig vasárés ünnepnapokon mindkét irányban az idén is egy-egy fürdővonat fog közlekedni. A z üszög—barcsi vonalon Barcs és BaranyaSzt.-Lőrincz között mindkét irányban kisérletképen egyegy uj vonat fog közlekedni, mely Barcsról csatlakoA brassó—zernesti vonalon ugy, mint az előző zással a Pakracz felől érkező vonathoz d. u. 1 óra 20 években, mindkét irányban egy harmadik esti vegyes- perczkor fog indulni és Baranya-Szt.-Lőrinczen Buda™T,ot „» ÍJ/- forgalomba helyeztetik. A jelenleg pest és Eszék felé csatlakozást talál; az ellenvonat Brassóból d. i ' " perczkor Zernest-felé induló pedig Baranya-Szt-Lőrinczről, csatlakozással a Budapest és Eszék felől érkező vonatokhoz d. u. 3 óra 45 perczkor fog indulni és Barcson a Pakracz felé induló vonatA brassó-kézdi-vásárhelyi és sepsi-szent- hoz közvetlenül csatlakozik. A dugoseló—novskai és banovajarugagyörgy—palánkai vonalakon. A mult év nyarán « -ipnapokon Tusnádról Brassóba közleke- pakraci vonalakon. A lipiki fürdőközönség igényeinek kielégítése czéljából a budapest-fimei nappali gyorsdett fürdővo idén n napokon jur vonatokhoz való csatlakozással Dugoseló—Banovaruga— bezárólag szeptember 15-ig fog közlekedni. Pakracz között mindkét irányban, ugy mint a mult évA nagyszeben—fogarasi és Olthid-kitérő— verestoronyi vonalakon. A mult nyári évad alatt ben, egy-egy közvetlen személyvonat helyeztetik forvasár- és ünnepnapokon forgalomban volt kiránduló- galomba. E vonatoknak forgalombahelyezése folytán a jelenvonatok az idén is május 15-től bezárólag szeptember leg Pokraczról Banovajarugára reggel 7 óra 50 parcz30-ig fognak közlekedni. kor induló és az onnan Pakraczra este 7 orakor A budapest-orsovai vonalon Budapestről— érkező vegyesvonat forgalman kivül helyeztetik. Czeglédig egy uj személyvonat fog közlekedni, mely A körös—belovár—verőczei vonalon misuniBudapest ny. p. u.-ról este 9 óre 5 perczkor indul. lovaci és józseftárnai szárnyvonalán Misunilovac és E vonatnak forgalombahelyezése folytán a Buda- Józseftárna között mindkét irányban egy-egy teherpest—nyugati pályaudvarról este 10 óra 10 perczkor vonat személyszállításra rendeztetik be, mely vonat Szegedre induló gyorsvonat Vecsés és Monor álílomá- Belovárról kiindulólag, illetve Belovárig fog közlekedni. sokon egyáltalán nem, Pilis és Alberti-Irsa állomásoA zágráb—csáktornyai és zabok-krapina— kon pedig csak feltételesen fog megállíttatni. vonalakon. Zapresic és Zabok—Krapina—Teplitz és A Budapest—nyugati pályaudvarról d. u. 2 óra folytatólag Krapina között a mult évben naponta for30 perczkor induló gyorsvonat Oroszlámos állomáson galomban volt fürdővonatok junius 1-től bezárólag utasok fel- és leszállása czéljából feltételesen meg fog szeptember 15-ig ez idén is forgalomba helyeztetnek. állíttatni. ' . Varasd és Varasd-Tepütz között a mult évben vasárés ünnepnapokon forgalomban volt egy-egy vonat ez A kiskun-félegyháza—csongrádi és kiskun-félegyháza—kiskun-majsai vonalakon a idén is ugyanazon napokon junius 1-től szeptember 15-ig bezárólag fog közlekedni. jelenleg minden kedden és pénteken közlekedő heti vásári vonatok megszüntettetnek. A varasd—goluboveczi vonalon mindkét irányban naponta egy-egy tehervonat személyszállításra A szeged—rokus-szegedi vonalon a Sza- berendeztetik. badka felől Szeged-Rokusra d. u. 3 óra 26 p.-kor' A nyári menetrendre vonatkozó egyébb részletes érkező személyvonathoz csatlakozólag, uj személyvonat adatok ugy a menetrend-hirdetményekből, valamint az helyeztetik forgalomba, mely Szegeden csatlakozást állomásokon a kapusok, illetve személypénztárnál, nemnyer a Budapest felé közlekedő gyorsvonathoz. különben a városi menetjegyirodákban darabonkint 30 A szeged—rokus—szabadkai vonalon Ka- fillérért kapható menetrend-könyvecskékből vehetők ki. marás erdőre és Palics-fürdőre kiránduló közönség A jelenlegi menetrendből az uj menetrészére junius 1-től bezárólag szeptember 15-ig vasár- rendbe való átmenetre nézve a t.-oz. közönség és ünnepnapokon mindkét irányban egy-egy személya következőkre figyelmeztetik: vonat ismét forgalomba helyeztetik. A budapest—arad—tövisi vonalon a budaA sziged—karlova - nagybecskerekl és pest—aradi gyorsvonat, mely jelenleg Budapest és nagykikinda—karlovai vonalakon. Szeged és Szolnok között a kolozsvári gyorsvonattal egyesítve Karlova között, mindkét irányban közvetlen csatlako- közlekedik már április 30-án a kolozsvári gyorvonattól zással Budapest felől illetve felé, egy-egy harmadik elkülönítve Budapestről d. u. 2 óra 15 perczkor fog vonat helyeztetik naponta forgalomba; a jelenlegi indulni és már Tövisig fog közlekedni. A f. évi május hó 31-én Budapestről Aradon át vonatok menetrendje pedig akként módosittatik, hogy a Nagybecskerekről reggel induló vonat kivételével, mely Tövisre érkező gyorsvonat már Predeálig fog közletovábbra is csak Nagykikindán át fog csatlakozással kedni, ellenben a predeál—arad—budapesti irányban bírni Budapest felé, valamennyi többi vonat Szegeden közlekedő gyorsvonat május 31-étől junius 1-ére hajló éjjelen Predeáltól—Tövisig még nem helyeztetik forát is Budapest felől és felé közvetít csatlakozást. galomba, hanem junius 1-én éjjel is még csak Tövisről A temesvár—Józsefváros—buziásfürdöi vo- indíttatik. nalon. A fürdőévad tartamára, vagyis junius 1-től beA budapest—miskolcz—kassai vonalon a zárólag szeptember 15 ig, a mult évben is közlekedett jelenleg Kassáról éjjel 10 óra 40 perczkor induló szeegy-egy személyvonat forgalomba helyeztetik. A josse- mélyvonat április hó 30-án már uj menetrendje szerint nova—aninai vonalon. A Marillavölgybe és Stajerlakra, vagyis éjjel 11 óra 40 perczkor fog indulni, a Budavalamint vissza való utazás kedvezőbbé tétele czéljából pestről este 8 órakor Kassára induló személyvonat pedig junius 1-től bezárólag augusztus 31-ig a, nappali vegyes Hatvanból, az április hó 30-ika és május 1-je közötti vasutak helyett mindkét irányban egy-egy személyvonat éjjelen, nem mint jelenleg 10 óra 25 perczkor, hanem is forgalomba helyeztetik. 10 óra 22 perczkor fog uj menetrendje szerint indulni. A Kassáról este 9 órakor Miskolczra induló személyA budapest—zimony—belgrádi vonalon Bács-Topolyáról Szabadkára az esti órákban egy teher- szállító tehervonat csak május 1-én vezettetik be először. vonat személyszállításra rendeztetik be. Budapest, 1901. április hó. Továbbá a jelenleg Újvidék és Judia között köz- • lekedő vegyesvonatok az india—zimonyi vonalrészre is kiterjesztetik. Ellenben a Kis-Kun-Halasról Szabadkára esti 7 óra 28 perczkor érkező tehervonatnál a "-személyszállítás Utánnyomás nem dijaztatik. megszüntettetik. A kis-körös—kalocsai vonalon a mult nyáron közlekedett egy-egy reggeli személyvonat ismét forgalomba helyeztetik. A Püspök-Ladányból reggel 4 órakor SzatmárNémetire induló személyvonat Ermihályfalván csatlakozást nyer a személyvonathoz Nagyvárad felé. A debreczen—nagyléta—vértesi és sárándderecskei vonalon. A Szepes-Sóstóra kirándulóknak Debreczenbe való visszautazhatása érdekéből május 15 tői bezárólag szept. 15-ig vasár-és ünnepnapokon Derecskéről—Debreczenbe fog ismét közlekedni. A nagy-károly—zilahi vonalon a Zilahról éjjel 2 óra 54 perczkor induló vegyesvonat N.-Károlyban csatlakozást nyer a gyorsvonathoz Budapest felé. A szatmár-németi—fehér-gyarmati vonalon minden szerdán Fehér-Gyarmatból SzatmárNémetiig a reggeli órákban egy tehervonat személyszállítással fog közlekedni. A nagyvárad—püspök-fürdői—félixfürdői vonalon a mult nyáron közlekedett fürdővonatok ez idén is forgalomba helyeztetnek. A küküllőszög—sóváradi vonalon a Sóváradról reggel Küküllőszögre induló vegyesvonat ez utóbbi állomáson csatlakozást nyer a gyorsvonathoz Brassó felé. A kis-kapus—nagy-szebeni vonalon Nagyszeben és Vízakna-fürdő között, a fürdővonatok május 15-tői bezárólag szeptember 15-ig az idén is naponta forgalomba helyeztetnek.
Az igazgatóság.
848
KÖZTELEK,
É
lelmi szerek értékesítését eszközlik az előirt o/« mellett Felvilágosítást és csomagolási utasítást ingyen nynjt tagok és nem tagoknak.
1901.
ö Magyar Gazdák 6 Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete
HATÓSÁGI KÖZVETÍTŐ B U D A P E S T S Z É K E S F Ő V Á R O S KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOKÁBAN. Siirgőnyczim: Aurora—Budapest. ^ ^
J " Uradalmak, gazdaságok, földbirtokosok, szeszgyárak stb. körében kitűnően bevált
, P e f
f
MÁJUS HÓ 22,
(Porcellán-Email-Festék)
Hnsnemüket, fUstölt liust, vadakat, szárnyasokat - élő és leölt állapotban, tojást, vajat, halat burgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyümölcsöt stb.
Kizárólag elsőrendű
m a g y a r erdélyi f a j igás ökör én növendék m a r h a gazdag választékban kapható
LÁSZLÓ TESTVÉREK Nagy-lklódon p o s t a - távírda,- é s v a s ú t á l l o m á s a Szamosvölgyén Kolozsvár közelében.
A
„KÉVEKÖTÉL"
a 20-ik században a számító gazdának nélkülözhetetlen segédeszközévé vált, mert nemcsak olcsóbb, de még időt is takaríthatunk meg vele I Géparatás mellett, lm marokrakóval aratunk és a gabonát a Bellám-féle kévekötelekbe kötözzük, 3 3 % aratási k ö l t s é g m e g t a k a r í t á s é r h e t ő e l a k é v e k ö t ő - a r a t ógép munkájával szembem, mert a fenti kéveköteleknek használata 7 8 % - a l olcsóbb,, mint a kévekötő-aratógéphez szükséges manilla zsineg. De nagy - a megtakarítás a kézi aratásnál is, mert a Bellán-féle kötelek, '85%-al o l c s ó b b a k a zsuppkötőknél ős 9 7 % - a l o l c s ó b b a k a gabonából csavart kötőknél. Csak az a gazda használ tehát mai napság még zsupp vagy gabonakötőket, a ki a Bellám-féle köteleket nem ismeri, vagy nem számol a költségekkel. A számok ugyanis, melyek e tárgyban kiadott prospectusomban minutiosus gonddal és a gyakorlatnak is teljesen megfelelőleg állíttattak össze, — fényesen bizonyítják a fentebbi állítást és kéveköteleim fölényét.
T e s s é k p r o s p e k t u s t és á r j e g y z é k e t k é r n i .
Kimerítő árjegyzéket az összes gazdasági kötélárukról u. m. istrángok, kötöfékek, rudalókötelek, zsákok és ponyvákról (háziipari készítményekről is) készségggel és ingyen küld, nagyobb megrendeléseknél jutányos ajánlatot tesz
ÍÉlitf
Gr ö dl ö 11 ő .
Dr. FABINYI v. kórházi orvos, specialista. Meglepő eredmény gyengeségi állapotoknál. Rendelés »—3-igr; este 6 8-igr. Megrendelhetők a szerzőnél, legegyszerűbben a pénz előleges beküldése mellett.
Gazdák 8 gazdálkodik figyelmébe. Számos uradalomba már bevezetett
50%-al olcsóbb mint bármely más világitó anyag. Próbaküldetnények 2 korona utánvét mellett. Kívánatra prospektus ingyen és bérBurián Vilmos veje,
Budapest, IX., Soroksárl-o. iO.
4m Legnagyobb dijak fajta 1 b iny^i ™ienyeságos szöveggel ?20 fül. bélyeg
ADOLF HENíCwien
X. Himbergerstrasse No 103/VII. A bécsi ^ házinyultenyésztöEladő birtok. GBmörmegyében, a Sajó völgyén, egészséges és termékeny Tidéken^egy^l200 Qföllel száhóid rét, 313 hold erdő, 73 hold 4116 bírtok, mely házi kezelésben van, minden él6 és holi sefegyütt, sVabadkélbőí eladó. Van két majorudvar, gazdasági épületekkel. Talaja a legjobb minőségű, erdeje tiszta lölgy, melyből 35 hold lábas erdő, a
BUDAPESTEK, V I I . ker., E r z s é b e t - k ö r ű t 12. szám. Levelekre díjtalanul válasz, kívánatra gyógyszerek.
Helyesbített hajójáratjegyzék, „Adria" magy. kir. tengerhajózási részv.-társaság Vezérügynöksége: HOFFMANN S. és V.
„ „ „ , *
„
„ , „ „
Pergamoh Hamburgi Paira (C, L.) Liverpool London Mátyás király Cette Arabian Liverpool Valencia* Mátyás király Barcelc Aleppo (G. L.) Liverpool Andrássy Gibraltár1, London Hamburg Rotterdam BátZri Hull, Newcastle o/T. , Volturno
Bordeaux* St-Servail
Széchenyi
5—15 10—20 15—25 15—25 21—31 .21—31
21—31
Alicante, Rouen* Deák 21—31 Algier, Glasgow* Matlekovits 21—31 London Syria 21-^-31 Antwerpen • Szent István 25/YI. i) Ha a gőzös indulása előtt 8 nappal elegendő rakomány be nem jelentetett, az igazgatóság fentartja magának a jogot, e kikötőt nem érinteni. A *-al:megjelölt viszonylatokban a gőzös Triesztet is
Azon tejtermelSk, ^kik tejüket
Friss gyümölcsöt
előbb fo'rduM^dveskedSinrt. Spitzer JaKab Budapest, TO, Romfoach-utcza ^18.
főzeléket
Biztos hatású patkány és egérirtószer 3 adag 2 koronáért kapható Varga
Kecskeméti Gonservgyár,
Tej!!
Tej!!
ha™znáítVaUk.ktarall>an * A
^ííSs
u t a M A és
ízhlrsferSl aóló 1884. ín III. tönínyraiki,
Kecskemét. Ajánlatok Itéretaelt.
1.1 adó a fővároshoz közel egy szép, kényelmes urilak, gazdasági épületekkel, nagy konyhakeit évi béfletbe'is kladh»tó- Tulaj* (Pestmegye.) ' 88SS Birtokeladás Nógrádmegyében^Alsó és Felső
& végrehajtására vonatkozó
BELLÁN MÁTYÁS kender*- és kötéláru ipartelepe BACS-CSÉB.
ÉVFOLYAM.
Egy tagban 1448 hold, á 1200 négyszögöl, melyből 73 prima rét, 345 prima szántó, 1030 hold 40 éves szép zárt cser- és tölgyerdő, melyből 400 hold irtható. Kitűnő szállítási viszony. Vasút, országút helybén. Jó gazdasági épületek, szép vidék, jó vadászat. 200.000 korona teher; f. év junins hó 20-án önkéntes árverésen 250.800 korona kikiáltási ár mellett eladásra kerül. Ezen birtokhoz még 2000 holdtól 8000 holdig összefüggőleg vehető. Bármikor megtekinthető. Bővebbet „Kedvező alkalom" jelige alatt Mezei Antal hirdetési irodája Budapest, IV., Eskü-ut 3920 5. sz. (Klotild pálota) továbbit.
állattenyésztési m. k. felügyelő
Legnagyobb tisztaság. — Sok évi tartósság.
• Lutz Ede és Társa,
11-Hí
Gazdáknak fontos!
Falakon és fán porcellánszerü, mosható mázolatot ad. Nincs por, piszok, penész a vele m á z o l t falakon. Gazdasági üzemek, mint tej-, vajkezelési és sajtkészitési helyiségek, istállók, gépházak, élesztőkamrák, konyhák, fürdőszobák, klosettek stb. részére felette célszerű. Kimerítő ajánlattal és prospectussal szívesen szolgálnak az egyedüli gyárosok: a)
"40. SZÁM
Nagy birtok önkéntes árverés.
— — J
helyben"
KÖTeoses6n '
miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben.
erdő és nagy beltelek lakással és melléképületekkel^ el-
Ara b«rmcnt«» kUd«mi 1 b-t 10 kr.
máfBocskéT"1' T4TÍTd* 3955
40 SZAM. 11-IK ÉVFOLYAM. Hirdetési ír lí sióig SO Allét, ezen (elül min, sió a.flllér.kiivár betűkkel minden szó S fll Kishlrdetések elOre flzetend
KÖZTELEK, 1901. MÁJUS H0 22. Osak mezőgazdák é« a szakirodalom terményei, továbbá állást keresők és adók hirdetményei vétetnek fel e kedvezményes rovatban és árban.
KIS HIRDETÉSEK
O W t > l y l e T » I e l u - » Ttowaiolaiiah, m e l y e k k e l T & l ^ z r a s z a k a é g e g l e T é l b é l y e ^ e t
B E T Ö L T E N D Ő ÁLLÁS. írnoki állás a kálozi uradalomban, julius l-én betöltendő. Pályázhatnak jó sikerrel végzeit, katonai kötelezettsé güknt •
daiiszt ki jő bizonyítványokkal rendelkezik keres mielőbbi belépésre egy ispáni vagy kulcsári állást. Szíves megke-
A sárvári m. Ur. tejgazdasági szakiskola ^ .jelenlegi tanfolyaÍSdasági6 akadémiát, iíletőlef gazd. tanintézetet végzett, 8 paraszt ember'. Megkeresések
Rambouillet kosok
mindenkor nagyobb mennyiségben, dus
Gépészeket és Kazánfűtőket a „Ma-
3 drb Marhamérleg E
Gr6f
leTeleatlapot kfllaanek.
Földbirtokos aknak erős szekériSikerékta'pat ajánlok, 1 3 éveset, kitűnő any kapható Aradmegyében.
Eredeti
E
^
S
Albert^4!!"
^Yaskor^2Pvfm|
4 drb Hídmérleg
Morvaország.
Han^(vetőárpa 19 koronáért kapható éq tBiin'/dVsáffi szakiskolát
n s w *
DÉNES
MANÓ
HR
Jtszens z k y P á 1
nniion/Jnli
n o v e n a e K OKO" és üsző ÍLUTOÍ.
Y ö r ö s t a r k a
ÁLLÁST
tinó üsző íéS
Tejgazdasággal foglalkozók-
„Bakáék Boszniában" kötetre. Ah™nyvTun1ius Előfizetés! áSÍcorona,
HALDEK
Laky Imrénél, BUDAPEST,
B u d a p e s t , Károly-körut 9. sz, olajbogyóalaku
k
WEILEE^ é*
paprika kölest
R a p h i á t
sser
UIm.„„
J í
87 K Ö Z T E L E K ,
1901.
GŰZMIVELÉS. Nagyobb területek szántását gőzekével hajlandó vagyok elválallni; épúgy
mélyrigolozást •1* A a
szölö-telepitésekhez.
Érdeklődők kéretnek, hogy alanti czímemliez irdaljanak. p p n u f> gőzszántási vállalkozó _
WOLFF
t R fi 0 ,
BUDAPEST-KELENFÖLD.
MÁJUS
HÓ 22,
"40. SZÁM
11-Hí
ÉVFOLYAM.
Magyar-olasz áruforgalom Fiume, Yelencze, Aneonán át. A fenti forgalom részére folyó évi junius hó 16-ávál egy uj díjszabás lép életbe, mely által az 2897. évi május hó 16-tól érvényes hasonnevű díjszabás I. és II pótlékával együtt hatályon kivül helyeztetik. Eltekintve a jelentéktelen díjmérséklések, illetve dijfelemelésektől, melyek a jelenleg érvényben lévő díjszabással szemben az uj díjszabásban foglaltatnak, ezen utóbbi még annyiban és eltér az előbbitől, hogy számos áruezikk és állomás, melyeknek az eddigi tapasztalatok szerint nem volt forgalmuk és arra a jövőben sincs kilátásuk a díjszabás egyszerűsítése szempontjából abból kihagyattak. A szóban forgó díjszabás példányai a magyar királhi államvasutakk d díjszabási osztályában lesznek annak idején kaphatók. Budapest, 1901. évi április hó 30-án. A magy. kir. államvasutak igazgatósága a részes vasutak nevében.
! Kaszáláshoz! JFMaszáláfi, ^ § aczél szénagyüjtőfi, eredeti „ Johnston«-gyártmány és
JCollingswortfí-szénagyüjtöfi olcsón, szavatolt és utói nem ért minőségben kedvező feltételek mellett kaphatók
Bacher és Nlelichárnál Budapest, VI., Nagymező-utcza 68. Á r j e g y z é k e k i n g y e n és M c C Ö R i r i I C K
H A R V E S T I N C }
bérmentve.
t lU
I I I M I
(
O t l l M M
(Chicagói aratógépgyár.)
Kévekötő aratógép 9 Fiikaszálógép sKöszörükészülék
„Daisy" marokrakó aratógép Szénagyüjtö gereblye és Kévekötőfonal gyártmányai.
ÍVe
vásároljon,
mig
gépeinket
nem
látta
árainkat nem kérdezte!
Olcsó tartalékrészek óriási raktára. Tessék mintakönyvet kérni!
William
J. Stillman
igazgató
Budapest, "V., Váczi-ut 30. .Pátria" irodalmi ét nyomdai réMvénvtiraasáu nyomása, Budapest (Köztelek)
