MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE" Budapest, Y Alkotmüny-n, 31

Budapest, 1901. május hó 8.

XI. Évfolyam.

36. (995.) szám.

KÖZTELEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I

LAP.

AZ O R S Z Á G O S MAGYAR GAZDASÁGI E G Y E S Ü L E T H I V A T A L O S KÖZLÖNYE. M e g j e l e n i k m i n d e n s z e r d á n és szombaton. Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják.

Az Országos Ilagy. Gazdasági Egyesület tulajdona.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Az egyesületi Uniói felügyelete alatt:

Bndapest (Köztelet), ÜUői-út 35. szám.

Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre 5 korona.

AZ OMGE. K Ö Z L E M É N Y E I . Ülésnapok a Köztelken. 1901. május 8-án d. u. 4 órakor. Országos törzskönyvelő-bizottság ülése. „ május 11-én d. ^ 10 órakor. Pozsonyi II. mezőgazd. kiállítás igazgatósági ülése. „ május 15-én d. u. 3 órakor. Igazgatósági választmány ülése. „ május 16-án d. e. 9 órakor. Szőlőtermelők Szövetkezetének alakuló

Kéziratokat a szerkesztőség nem küld v

irata a fedezetlen határidőüzlet eltörlése tárgyában. 6. Udvarhelyvármegyei gazdasági egyesület belépési nyilatkozata a Szövetség tagjai sorába és kérelme a tagsági díj elengedéseért. 7. „Hangya" szövetkezet a szövetségi tagdijat száz koronában kéri megállapítani. Közgazdasági szakosztály javaslatai:

8. Sárosvármegyei gazdasági egyesület átirata a munkás- ős cselédsegélypénztárról alkotott 1900. évi XVI. törvényczikk módosítása tárgyában. 9. Magyar malátagyárosok egyesületének emlékirata a vám- és kereskedelmi szerződések megújítása alkalmából érvényre juttatandó kívánalmaik tárgyában. 10. Temesvármegyei gazdasági egyesület átirata a tűzkár elleni biztosításoknál fölmerülő Meghívó eljárási dijak apasztása tárgyában, az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" 11. Javaslat a délvidéki mezőgazdasági igazgató-választmányának, munkások kivándorlása megakadályozása tárgyában. úgyis mint a 12. A Pestvármegyei és Debreczeni gazda„Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége" sági egyesületek átiratai a mezőgazdasági tervégrehajtó-bizottságának mények áralakulását befolyásoló tényezők szabá1901. évi május hó 15-én, azaz szerdán d. u. lyozása ügyében. 13. A magyar tűzoltó-szövetség átirata a 3 órákor a „Köztelken" tartandó tüzrendészeti törvényjavaslat-tervezet ügyében. 14. Erdélyi gazdasági egylet átirata a I V . ü l é s é r e . katonaságnak aratás idejére való szabadságolása tárgyában. Tárgyak: Kivándorlási bizottság javaslatai: A) Közösen elintézendő ügyek : la. A turisztika fejlesztése a Székelyföldön 1. Mult ülés jegyzőkönyvének bemutatása. és kapcsolatbahozása a magyarországi idegen2. Jegyzőkönyv hitelesítésére két tagforgalommal. kiküldése. 16. Megyei hitelszövetkezeti központok 3. A tagosítás ügyében a választmány létesítése a Székelyföldön. felhatalmazása, hogy a további intézkedések 17. A marosvásárhelyi iparkamarával kapfoganatosításával az elnökséget bizza meg. csolatos mezőgazdasági munkaközvetitő-intézét 4. Magyar szőlő- és gyümölcstermelők felállítása. szövetkezete alapítóinak előterjesztése. Műszaki bizottság javaslatai : Szövetségi tagok átiratai: 18. Liptómegyében aratógépverseny ren5. Pestvármegyei

^

gazdasági egyesület át-

dezése tárgyában.

19. Kender és manila uj vámtételei n Miniszteri leiratok. 20. Földmivelésügyí miniszter leirata a pozsonyi II. mezőgazdasági kiállítás anyagi támogatása, továbbá a rendező-bizottságban való képviseítetése tárgyában. 21. Igazságügyi miniszter a magyar áltatalános polgári törvénykönyv tervezetéhez készült indokolás II. kötetét küldi. 22. Földmivelésügyí miniszter értesítése a " szőlő- és gyümölcsszállitással kapcsolatos intézkedések életbeléptetése ügyében a kereskedelmi miniszterhez intézett beadvány pártolása tárgyában. 23. Földmivelésügyí miniszter leirata a gyapottermesztési kísérletek foganatosítása ügyében, 24. Földmivelésügyí miniszter leirata a kedvezményes vámdijtétel mellett behozatalra kerülő szerb gabona származásának igazolására nézve fennálló határozmányok módosítása tárgyában. Tudomásul veendők: 25. Aradvármegyei gazdasági egyesület a Szövetség végrehajtó-bizottságába kiküldötteket nevez. 26. Baranyavármegyei gazdasági egyesület a Szövetség végrehajtó-bizottságába kiküldötteket nevez. 27. Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesülete a Szövetség végrehajtóbizottságába'uj kiküldöttet nevez. 28. Sárosvármegyei gazdasági egyesület a Szövetség * végrehajtó-bizottságába uj kiküldöttet nevez. 29. Békésvármegyei gazdasági egyesület köszönetet mond a Szövetség közreműködésével febr. 15—16-án B.-Csabán rendezett gazdasági előadások támogatásáért. ; 30. Biharvármegyei gazdasági egyesület átirata a „Gazdák Biztosító Szövetkezete* támogatása tárgyában. 31. Pestvármegyei gazdasági egyesület átirata a. két biztosító szövetkezet egyesítése tárgyában.

Londoni rézjegyzéshez alkalmazkodva a mai naptól visszavonásig-

LESZÁLLÍTOTTUK

a vegytiszta a u s s i g i és „ H u n g á r i a " r é z g á l i c z n a k

árat

nagyobb mennyiség vételénél 64 koronára kisebb „ „ ... „. ,_. _._ ... ... ... ... 65 „ 100 kgr.-ként ab budapesti raktárunk

„MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE" Budapest, Y„ Alkotmüny-n, 31. M a i s z á m u n k 3 0 oldal.

758

KÖZTELEK, 1901. MÁJUS HŐ 8.

kenyen emeli az a körülmény, hogy ellenállás nélkül adódott, ellenszenvnek, makacsságnak egy szalmaszála sem állott a törvényes jogvédelem jelén formájában történt kiszolgáltatásának útjában s az ide figyelő közvélemény harmóniájába ez a törvény egyetlen zavaró hangot nem vitt bele. Vívmány belőle csakis igy lehetett, hogy ne erőszakolja bele a paragB) Az OMGE. belügyei. rafusok ridegségét abba a patriárkális vi35. Két hitelesítő tag kiküldése. szonyba, amelyet a föld urai és a föld 36. üj tagok bejelentése. 37. Elhunyt tagok bejelentése. munkásai között még nagyobb jogi viv38. Tagsági ügyek. mányok árán is hiba lett volna gyengíteni. 39. Székesfőváros képviselete az igazA közgyűlésre összesereglett gazdagató-választmányban. 40. Jelentós sörárpakiállitás rendezése tisztek tehát jó szivvel megünnepelhették az ő törvényüket, mert senkinek sem ügyében. 41. Jelentés komlóaukcziók rendezése fájt az, ami nekik, örömet okozott, senkiügyében. nek szemeit nem sértette az az örömtűz, 42. Jelentés tenyészállatvásár eredményéről. amelyet a törvényalkotó Darányi miniszter 43. Jelentés az építkezésről és Istvántelek átadásáról és a jövő ülésszakban az ülések tiszteletére kigyújtottak. És a bizalomnak az az ujabb záloga, melyet Darányi miniszhelyiségéről az építkezés tartama alatt. 44. Az OMGE. 1900. évi vagyonmérlege ter a gazdatiszti kartól vett át, nem lesz és költségjövedelem-számlájának bemutatása. a legutolsó az ő diadaljelvényei között. 45. 1902. évi költségvetés megállapítása •Jelentős bizonyitéka az annak, hogy Daaz OMGE. részére. rányi miniszter politikájában a gyenge és A tanács javaslatai: pártfogolandó elemek támogatása a végig 46. Sporzon Vilmos s.-titkár állásáról való húzódó vörös fonal és hogy ugyanezen lemondása ügyében. altruisztikus vonás húzódik végig az egész 47. Képviselet a „Tejtermelők egyesülete" agrármozgalmon, amelynek mindennapi igazgató-választmány áb an. 48. Képviselet a „Gazdatisztekorsz. egye- életnyilvánulásai közé tartozik, hogy jogvédelmet kér és sürget a gyengébbek sülete" jubiláris közgyűlésén. 49. Képviselet . miskolczi gyapjuaukczión. számára. 50. Gyapjuárverési szabályzat módosítása. Százötven gazdatiszt hagyta el szerény 51. Osztrák-magyar bánk a nyitrai és falusi tűzhelyét, hogy köszönetet mondmarosvásárhelyi fiókintézetek működésének megjanak azoknak, kik érdekeiknek hiv letétekezdését jelenti. ményesei voltak mindenkoron. Bujanovics Budapest, 1901. május hó 6-án. Gróf Dessewffy Aurél s. k., és Máday koszorút fonhatnak a köszönet elnök. virágaiból, melyeket onnan hoztak a mi derék gazdatisztjeink az illatos mezőkről. Meghívó Kiknek munkájuk sikere a jó Isten kezéaz Országos Törzskönyvelő-Bizottság f: évi ben van s kiket a dermesztő jég s az május hó 8-án, szerdán délután 4 órakor a élethervásztó nap az imádkozásra tanítanak meg, ezek a férfiak tudnak hálásak „Köztelken" tartandó ülésére. és tudnak szerények lenni. Még az egek Főtárgyak: is mosolyogva néznek talán azokra a fér1. Uj tenyészállatok felvétele. 2. Az Országos Törzskönyvbe bejegyzett fiakra, akik a gazdatiszti kar jogosult szarvasmarhák bélyegzése. törekvéseinek begyepesedett útját egyen3. Uj sertés-magántörzskönyv. gették. 4. Folyó-ügyek. De az utegyengetés munkája befeKostyán Ferencz, elnök. jezve még nincsen. A gazdatisztek szorgalma és intelligencziája szolgáltatja a Gazdatisztek. kulcsot a magyar föld rejtett kincseinek a Május hó elsején életbe lépett a tárházához. Semmiféle foglalkozásnak földbirtokosok és a gazdatisztek közötti olyan széles tere nincsen mint az övékjogviszonyt szabályozó törvény; és az nek. És a tevékenységnek ebben a nagy életbeléptetéssel majdnem egybeesett a birodalmában az emberbaráti szeretetnek gazdatisztek országos egyesületének köz- egyetlen szilárd épület sincs emelve. A gyűlése, melyben fennállásának huszadik nyugdíjügynek csak parlagföld jut még ma évfordulóját ünnepelte meg. A húszéves is. Száz egynehány munkás szörnyű erőegyesület múltjában nincsen mozzanat, vel tart fenn egy nyugdíj egyesületet; ha nincsen alkotás, mely méltóbb határjelzője még ezer sorakoznék hozzájuk, palota lehetne ennek a két évtizedes pályafutás- lenne abból, mely olcsó és biztos védelnak, mint ez az uj törvény, a jogvéde- met nyújtana a küzdelemben kifáradtaklemnek ez a régen sürgetett intézményes nak. De nincs elég harsány hang, mely biztositéka. áthatolva a ködön, építkezésre hívhatná Elég későn történt, hogy a gazda- fel azokat, akikre majdan, az otthontalantiszteket, akik a modern kultura követel- ság boldogtalansága vár! ményeivel állanak szemben, a modern Pedig lám a tavasz is eljött; smajogi felfogás védelme alá vette; ám azt ragd köntösben a mező, koronával büszmondják, hogy várt leány várat nyer. A kélkedik a fa s azt hihetnők, a tertörvény nem felel ugyan meg teljesen a mészet duzzadó ereje nem ér határt. vágyott ideálnak, ámde értékét jelenté- Látni fogjuk azonban a hullását a le32. Pozsonvvármegyei gazdasági egyesület a díszközgyűlésen való képviseltetésért köszönetet mond. 33. Zalavármegye törvényhatósága átirata a pozsonyi. Ű. mezőgazdasági országos kiállítás erkölcsi támogatása tárgyában. 34. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete az OMGE. által a szövetkezeti czélokra adott 3000 koronáért köszönetét fejezi ki.

36. SZÁM. II-IK ÉVFOLYAM. veleknek és meglátjuk majd, hogy a dus lombkorona egyetlen verébüóknak sem ad oltalmat. Mit ér a becsülettel kiszolgált élet, a jól végzett munka öntudata, mit ér bármely büszke diadal, ha mieinknek biztos'fészket rakni nem sikerült? Mit ér az, ha a törvény enyhe sugaraiban sütkérezünk, de nem gondoskodunk arról, hogy családunk tüzhelyénék melege tovább tartson, mint az a szappanbuborék, amelyet emberi életnek nevezünk ? A gazdatisztek jelen ünnepe szép volt, de az lenne csak az igazi ünnep, ha a gazdatisztek országos nyugdíjügyének közös erővel emelt épületét avathatnánk fel, amelyben legalább tízezer magyar család találhatná fel nyugalmának biztosítékait. B. B.

ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Kovácíy Béla.

Mangalicza-sertés helyett berkshirei vagy yorkshirei? A „Köztelek" egyik olvasója az alábbi kérdést intézte a szerkesztőséghez: „A sertésvész nagymérvű pusztításai miatt a mangaliczasertések. tenyésztésével felhagyván, a yorkshirei és berkshirei angol hússertések tenyésztésére óhajtanánk áttérni, ebből kifolyólag kérek szivés felvilágosítást a következő kérdésekre : 1. Hazai viszonyainkra való tekintettel az említett fajták közül melyik ajánlatosabb a tenyésztésre, t. i. a vész. ellen melyik bír nagyobb ellenállóképességgel, melyiknek gyorsabb a fejlődési ideje és melyik alkalmasabb a mangaliczával való.keresztezésre ? 2. Bármelyik tenyésztetnék a ,két fajta közül akár tisztán, akár keresztezve: van-e piacza hazánkban és hol nagyobb számú 500—1000 db ilyen süldőnek? milyen idős korban és páronkint minő súlyban szokták az ezen fajtájú süldőket a tenyésztők.értékesíteni,illetvetovábbhizlalás végett a kereskedőnek átadni ? 3. Hol és körülbelül mily árban lehetne ilyen fajtájú tenyészsertéseket beszerezni? Megjegyzem, hogy a kérdéses tenyésztésnél alkalmas legelő mellett a sertések csat szemestakarmányban (tengett, árpa) részesülhetnek". Kérdésttevő mindenek előtt abból indul ki, hogy a sertésvész nagymérvű pusztítása miatt a mangaliczasertésről a berkshirei vagy yorkshirei tenyésztésére akar áttérni. Azon feltevésben látszik tehát lenni, hogy a két utóbb nevezett sertés kevésbé fogékony a vész iránt. Ez bizonyára tévedésen alapuló nézet. Meglehet, hogy egyes olyan vidékeken, ahol a nyájbani tenyésztés nem szokásos s ahol tényleg leginkább az utóbb említett sertések tartatnak, á sertésvész nem tesz olyan nagy. pusztításokat, mint olyan vidékeken, ahol a nyájbani tartás miatt a sertések egymással folytonosan érintkeznek; e különbség azonban nem a fajtában, hanem a különböző tartásmódban kereshető és található fel. Ha a mangaliezákat pusztítja a sertésvész, ugyanolyan tartásmpd mellett épen ugy fogja pusztítani a berkshirei vagy yorkshirei sertéseket is, Ez a szempont tehát a cserénél ne legyen mérvadó. Épen ugy nem lehetséges különbségeket találni, a vész^szel szembeni ellentállóképesség tekintetében; a yorksliirei és berkshirei között sem s igy a tenyésztendő fajta megválasztásánál ez a körülmény szerepet egyáltalán nem játszik. Ami azokban a hideggel szemben való ellentállóképességét illeti, avagy legeltethetésiképességet a berkshireinek határozottan előny nyújtandó a yorkshireivel széniben. A csere tehát csak az esetben eszközlendő, ha más szempontok teszik az indokoltá. Ha tiszta vérbeni s nyájbani tenyésztés czéloz-

36. SZÁM. Í I - I K

ÉVFOLYAM.

tátik, akkor inkább ajánlható a bershirei, mint amely a yorkshireinél edzettebb, jobban honosul, kevésbé meleg istállóban is jól diszlik, legelőt is igen jól értékesít s mint amely általában véve is jobban terjed az országban, mint a yorkshirei s igy minttenyészanyagiskeresetebb. Mangaliczávali. keresztezési terméke is igen jó, de feketetarka szinü s ezért — én részemről -— uradalmi tenyésztésre nem ajánlom, habár több uradalmat ösmerek ahol igen jó eredménynyel tenyésztik e feketetarka sertést. Ha keresztezés czéloztatik, akkor inkább a yorkshireit lehet ajánlani, mint amely szin tekintetében sem diferál. A yorkshirei-mangalicza keresztezés hosszabb törzszsel, rövidebb lábakkal bir mint a mangalicza, ennél gyorsabban fejlődik, szaporább, kétszer malaczoztatható; kitűnően tur ; a yorkshireinél edzettebb, de istálló és takarmányozás tekintetében a mangaliczánál igényesebb. Megfelelő '. takarmányozás mellett egyéves korára épen ugy eléri az egy mm.-át, mint a yorkshirei s aszerint van benne hizott állapotban is több vagy kevesebb zsir, amint takarmányozva lett. A nálunk szokásos kukoriczán való hizlalással mindenféle sertésben sok a*zsir. Az u n. hússertéseket még mindig Bécsben lehet a legjobban értékesíteni és pedig 7—8 hónapos korban s félig hizlalt állapotban 70—80 kgm élősulylyal, egyrészt mert az ilyen sertésből lehet exportra alkalmas legjobb sonkát készíteni, másrészt mert az ilyen adja a legjobb " hust. A nehéz disznónak sonkája is igen kövér, másrészt a városi ember 4—5 kilós sonkánál nehezebbet nem vesz, de meg a postán való szétküldésre is. az ilyenek alkalmasak. Ugyhiszem azonban, hogy 500—1000 db ilyen malaez Budapesten, Kassán avagy más vidéki városban is könnyen találna piaczot, csak egykét hentessel közvetlenül kell érintkezésbe lépni. A legeltetést a megbeszélt sertések mindenike jól türi s különösen a lóheréseket, luczernásokat igen jól értékesitik. Tengeri és árpa különösen keverve, kitűnő takarmány részükre, amit azonban a hússertésekkel soha ne etessünk szemesen, hanem mindég moslékká keverve, amelybe kevés répát, tököt, télen forrázott lóhérét, luczernát adjunk. Különös gond fordítandó a malaczok etetésére, amelyekkel csak kukoricza vagy árpalisztből készült félsürü moslékot etessünk. Berkshireiket tenyészt a kassai m. kir. gázdas. tanintézet, a magyar-óvári gazdas. akadémia, Kovácsy Sándor ádámosi gazdasága gtb. yorkshireiket tenyészt Pfaff Mátyás Práznócz, Eckstein Bernát Baldur stb. A berkshirei ára 1 éves korában rendesen 100 korona, választott malaez korában 20—30 korona. A yorkshirei valamivel drágább. f csy.

DOHÁNYTERMESZTÉS. Rovatvezető: Kerpely Kálmán.

A párisi kiállítás dohányai és dohánygyártmányai. Irta: Kerpely Kálmán. III. 4. Fülöp-szigetek. (Manilla-dohány.) A Fülöp-szigetek (Philippinák) dohányát, minősége szerint szivartakaró burok és bélanyagnak használják s legtöbbnyire igen szép gesztenyebarna szine által van jellegezve. A termés legnagyobb részét különben a belföldi dohánygyárak dolgozzák fel. A fti.löp-szigeti dohányok közül, a manilladóhány a legismertebb, mely nevét a főváros után nyerte. A termesztett dohány 3/4-ed része á Luzon szigetén levő Isabella és Cagayan tartományokból kerül ki és a legjobb minőségű anyag is innen származik. Az észak és délen fekvő . Nocos-, Albra, Union tartományokban,

KÖZTELEK,

Í900. MÁJUS HÓ 8.

759

továbbá a. Cebu, Negro és Panay szigeteken is valószínű,- hogy a nyugalom és rend helyreállítermesztenek dohányt, de kisebb terjedelemben tásával az amerikaiak uralma alatt az uj feleés csekélyebb minőségben. A legértékesebb , pitvényesek egész raja fogja a szigeteket ellepni anyagot adó Isabella és Cagayan tartományok- s a manillai dohány, a fogyasztó piaezokon ban, a Cagayan és más folyók mentén ter- nagyobb jelentőségre fog szert tenni. mesztik a dohányt. 5. Kelet-India. A folyamok, a partmenti földeket minden Angolország kelet-indiai gyarmatainak paévben elárasztják, 8—10 hüvelyk vastagságú, igen termékeny iszapréteget hagyván hátra. villonjában, nagyobb mennyiségű szivar volt beEzen oknál fogva a földeket sohasem trágyáz- mutatva, melyeknek egy része Indiában, más zák s 40—50 évig is folyton dohányt dohány része Borneóban termesztett dohányból készült. után termesztenek. Az elárasztott területek finom, A kelet-indiai dohányok a kereskedelemben „kelet-indiai vagy bisbath" elnevezések alatt de erősebb, a dombosabb helyek könnyebb anyagot szolgáltatnak. Utóbbi területeken októberben, ismeretesek s. általában csekélyebb minőségű előbbieken — az áradás veszedelme miatt — anyagot adtak. Szivargyártásra csak ujabb idődeczember—januárban ültetik ki a dohányt, ben kezdik •— az okszerűbb termesztés folymely márczius illetve májusban kerül törés alá. tán — használni, bár közkedveltségre szert tenni nem voltak képesek. A fülöp-szigeti lakók, évszázados szokás Kelet-Indiában a dohányt ugyan nagy alapján hanyagul termesztik és kezelik a dohányt. A spanyol uralom alatt, a jövedék felügyelőket mennyiségben termesztik (175 millió kg.) a benés tanítókat küldött ki a dohánytermesztő tarto- szülöttek, de ennek legnagyobb része belföldi mányokba s igy a termesztőknek kénytelen-kellet- fogyasztás alá kerülr len nagyobb gondot kellett kifejteniök. Most Ujabban Indiának madraö-i kerületébeii azonban az amerikai-spanyol háború folytán, a a dohány szakszerű termesztésével és kezelészigetek anektálásával és a spanyol egyedáru- sével oly eredményeket érnek el, melyek arra ság megszűntével, a benszülötteknek amúgy is nyújtanak kilátást, hogy a belőle készült szivarok lustálkodásra hajló természete ismét felülkere- az európai igényeknek is megfelelők lesznek és kedett. A belföldi nagy dohánygyárak tulajdonát nemcsak mint ilyen, de leveles alakban is képező s igen nagy kiterjedésű dohányföldeken exportképes árut fog adni. Ezen dohányok rossz azonban a dohány termesztése és kezelése minőségüket, leginkább a benszülöttek hanyag . mintaszerű. kezelésének és a szakszerű fermentálás hiányáA szabad ágyakban nevelt palántákat nak köszönhették; ujabban azonban a kávé3 lábnyi kötésben ültetik ki és a nap heve ültetvényesek figyelmüket a dohány termesztéellen, rézsútosan leszúrt banán-kéregdarabkák- sére is kiterjesztik s annak különösen gondos kal védik. fermentálása folytán jó minőségű árut képesek A dohány növekedése arányában, az alsó előállitani, mert a madrasi kormányzóságban ertéktelen 5—6 levelet, már előzetesen eltávo- fekvő Nigili-folyómenti vidékek máskülönben a lítják. Az érett leveleket letörve, botokra fűzik dohány termesztésére igen alkalmasak, amenyés egyszerű szerkezetű pajtákban megszárítják. nyiben a májusban kiültetett dohány 2—2l/-2 A kellően megszáradt és színesedett leveleket hónap alatt teljesen kifejlődik, megérik vagyis a botostól leveszik és erjesztés czéljából máglyákba finom levélszövet s borda fejlődésének egyik rakják, melyek 10-!—12 nap múlva átrakatnak. főfeltétele, a gyors növekedés, a klimatikus és További 5—6 hét alatt az erjedő dohányt még talajviszonyoknál fogva lehetővé van téve. A két-háromszor átrakatják, mely czélra csakis benszülöttek nemcsak a termesztés körű} járszakértő munkások alkalmaztatnak. Mert idő nak el gondatlanul, hanem a tövestől levágott előtt bontva meg az erjedő máglyákat, a dohány érett dohányt 15—20 napig egyszerűen kint kellő színesedése: megakasztatik, viszont .tul- hagyják a földön száradni, vagy legjobb esetfüllesztve, a levelek megfeketednek, vagy legalább ben sövényekre aggatják fel; természetes,hogy is értékükből sokat, vesztenek. Ezen munkáknak ezen eljárással szivaranyagot termeszteni nem helyes keresztülvitele csakis hosszabb gyakorlat lehet: másrészt a fermentálást is oly roszszul után sajátítható el. s tökéletlenül végezték, hogy a dohány legtöbbAz erjedés befejeztével a leveleket leszedik nyire összesült, összeégett. a pálczákról és osztályozva,' 10' levelénkint" Az indiai dohány általában keskenylevelü csomózzák és 10 csomónként kötögetik. Az értékesebb anyag leveleit összehajtják s olyformán és vastagbordáju, finomabb gyártmányokra nem csomózzák, hogy 1 0 ^ 10 levél bordája pár- váló, miért is telepitvényesek nem ezt, hanem szumátra, illetve borneo féleséget termesztenek huzamosan fekszik egymás mellett. ültetvényeiken. Az I-ső osztályba kerülnek a hibátlan, Borneo szigetén, melynek északi része az tökéletes szivartakaró levelek; egy folt vagy lyuk azonban elegendő, hogy már a III-dik osz- angoloké- (déli és keleti része Hollandiáé) szin* tályba sorolják, mely burokleveleket szolgáltat. tén termesztenek dohányt, mely minőségileg azonban sokkal jobb az indiai dohánynál s A III. és IV-dik osztályba a hihásabb szinü vagy-rongyoltabb bélanyag kerül s végül az nagyrészt az olyannyira hires szumátra dohányj V-ik osztály előbbi négynek hulladékát képezi hoz hasonlít. A borneo-szigeti dohánytermeszs olcsó szivarok bélanyagául vagy czigaretta- tés még egészen uj keletű, amennyiben csak 1886-ban vette kezdetét, az európai dohánydohányul nyer felhasználást. piaczokon azonban kezdettől fogva szívesen A megváltozott viszonyoknál fogva (a fogadták s nem egy esetben a szumátra-dospanyol uralom megszűntével) különösen Cagayan hány árában fizették. Ez természetesen csak és Isabella tartományok emelkedtek jelentősé- a legjobb minőségű borneo-dohányokra vonatgükben, ahol tapasztalatilag rendes kezelés kozik, melyek ugy a levél finomságában, mint mellett havannaszerü dohány állitható elő, sőt a . színezés és égőképességben elsőrendű szivaraz ujabb termesztési kisérleteknél az eredeti takaró anyagot adnak; máskülönben a bomeószumátra dohánynyal nyertek igen kedvező beli dohányoknak tekintélyes része, gyengébb eredményeket. minőségű anyagot szolgáltat, részint szürkésManillában magában hetvenötnél több fakó színénél, részint megbízhatatlan égőképesszivar- és czigaretta-gyár működik, melyek közül ségénél fogva. a „La Insular" nevü a legnagyobb, a mennyiBorneóból az utóbbi években évenként ben 3000 munkást foglalkoztat. Ezt követi a \ l k millió kilogramm leveles dohány kerül „Companla Geheral de Tabacos" mely nagy kil terjedésű, termékeny területeket vásárolt össze exportra, mintegy 2 k-—3 millió forint értékIsabella és Cagayanban, ugy, hogy szükségletét ben ; 100 kgr. leveles dohány ára főátlagban 140—180 frt között ingadozik. saját termésű dohányaival fogja fedezhetni. Miután a Fülöp-szigeteken még igen sok, a dohánytermesztésre kiválóan alkalmas és olcsón vásárolható föld áll rendelkezésre, igen

7

KÖZTELEK,

GAZDASÁGI GÉPÉSZET. Rovatvezető : ifj. Sporzon Pál.

Kühne-féle többsoros kapáló-gép. (Jalsoviczky János tiszttartó által átalakitva, kormány vezetésre.) Kühne-féle,regy igavonó-állat után készült kétrudas többsoros kapáló-gép oly módon, mint a gyárból kijön, nagyon nehezen kezelhető, minélfogva munkavégzése kevés, hátránya a következőkben nyilvánul: A két rud közé fogott állat félrelépése alkalmával az egész sor kapát, mi a földben megy, irányában azonnal megváltoztatja. Ezen .változásokat pedig a kormányt tartó ember oly gyorsan, mint ahogy az egymásután bekövetkezik, helyrehozni nem képes, minek következménye az, hogy a kapakés a palántát kivágja. A többsoros kapáló-gép czélja, hogy legalább egyszerre oly szélességet kapáljon, mint egy sorvető-gép szélessége. Ha ily szélességet kapál egyszerre és a kapák kellő mélyen járnak, hogy a gyomot kiirtsák, ahoz egy igavonó állat ereje kevés, minek következménye, hogy az igavonó állat ide-oda lép, mert egypnes irányban terhét vinni nem képes. Ezen akadályokon segítendő, alakítottam át az egyfogatú többsoros ;kapáló-gépet kétfogatú kormányozható szerkezetre, miáltal a

1901.

MÁJUS

HÓ

15.

állást vett fel, mint a vétő-gépeknél, ennek következtében nyomban vezethető a kormánykerék s igy a kapáló-gép gerendelye az egvenés irányából nem térhetvén el, a hátsó kapakormány által a kapákat biztosan lehet a sorok mellett vezetni. Az igavonó állatok épen ugy fogatnak be, mint á sorvető-gépekriél s ezen módozat mellett, mivel az igavonó állat félrelépése nem vonhatja maga után a kerék állásának irányát, bátrabban haladhat. Ennek az a következménye, hogy naponta ezen módosítással 10 kat. hold kapálható meg s igy a kapálás holdanként kevesebbe is kerül. Kapálási költségek átalakitatlan egy "igavonó állat által vont kapáló-géppel: két ló, váltva, napi munkájaá 2 kor. — 4.— kor. egy ember (vezető) fizetése á h20 = 1.20 „ egy gyerek (lóvezető) „ á 60 = 0.60 „ kapáló-gép ára 220 korona, tiz éven át használva és a befektetett tőke kamatait számítva, esik egy évre 23 korona, mivel 60 hold földet 3-szor = 180 holdat lehet évenként megkapálni, esik egy hőidre 12 1 /2 fillér, egy napi munkára 6 holdra 0.75 „ összesen kerül 6 hold kapálás 6.55 kor. kerül egy hold kapálás 1 korona 07 fillérbe. Kapálási költségek átalakított kormányozható kapáló-géppel:

94. ábra. Kühne-féle többsoros kapáló-gép. fent leirt nehézségek el lettek kerülve és a gép- | 2 ló napi munkája k 2 korona — 4.— kor. pel másfélszer annyi munkát jól és biztosan 2 kormányos ember, á 1.20 kor. = 2.40 „ lehet végezni. 1 lóvezető-gyerek ... ... 0.60 „ Fenti ábrán látható a szerkezet kivitele. Tekintve, hogy többsoros kapáló-gépeket csakis kapáló-gép ára 220 korona, tiz éven azon gazdák alkalmaznak, kik sorvető-géppel át használva és a befektetett tőke rendelkeznek, mivel a többsoros kapáló-gép 5°/o-át számítva, esik egy" évre 23 megkívánja, hogy a kapálandó növény egyenes korona, mivel 100 hold földet 3-szor és egymással bizonyos szélesség mellett pontosan kapál, végez 300 holdat, esik egy párhuzamos vonalakban legyen vetve, ebből holdra 7.75 fillér, esik egy napi kifolyólag egyesitettem a sorvető-gép első tenmunkájára 10 hold végzése után 0'77 „ gelyét a kapáló-gép hátsó részével, ezt annál összesen 7.77 kor. is inkább mertem ily módon összeállítani, mert ugyanazon időben, mikor kapálás ideje van, a kerül egy hold kapálás 7 korona 77 fillérbe. vétő-gép pihen, és átengedheti a kapáló-gépnek Fenti számitások alapján kitűnik, hogy vezető készülékét, miáltal a benne fekvő tőke az átalakított géppel holdanként 29"3 fillérrel egyrésze jobban is ki lesz használva több jövekevesebbe kerül a munka' és sokkal jobb delmet is hoz. munka végezhető, mint az egy igavonó állattal A többsoros kapáló-gép kettős rúdját, rud- vont régi rendszerű kapáló-gépekkel. tartó vasát és hámfáját leszerelve, helyébe két Mult éven 66 hold tak. répát háromszor egymásfölé helyezett fagerendát oly hosszaságban alkalmaztam, hogy az első tengely 70 hold tengerit egyszer kapáltam be jó sikerfordítása alkalmával a kerekek elférjenek a rel és eddig el nem ért kevés költséggel. kapáló-gép kereke előtt ugy, hogy a fagerendáig Jalsoviczhj János, akadály nélkül fordítható legyen. A fagerendelyek <\ alakban lettek a kapáló-géphez erősítve, a másik végükön pedig két kengyelvas által a vetőgép első tengelyén alkalmazott derékszöget fogják alól és fent körül, minélfogva a kormányszerkezet ép oly

38. SZÁM

11 -IK

ÉVFOLYAM.

Románia és Oroszország között létrejött halászati egyezmény. — Aromán földhitelintézet 1900-ik évi számadása és mérlege. — A romániai földhitelviszonyok. (G-aál Gyulának, a m. kir. földmivelésügyí miniszter, .bukaresti szaktudósitójának jelentése.) Románia és Oroszország között halászati egyezmény jött létre, melyet a román szenátus már elfogadott s mely az újonnan megalakuló képviselőházban történt elfogadás után, mi kétségkívül be fog következni azonnal életbe lép. Az egyezmény főbb pontjai, melyek a román halászati törvénynek megfelelnek, következők: Az egyezménynek alá van vetve a halászat a Duna által képzett delta minden ágában, akár Oroszországhoz, akár Romániához tartozik, a torkolat előtt elterülő tengerrészen és a Dunában s a Pruthon, ott, hol ezen két folyó határt képez Románia és Oroszország között. Tilos oly halászati eszközöket használni, melyeknél a nyílások kisebbek, mint négy czentiméter oldalt mérve, de az egyes kormányoknak jogában áll külön esetekre és bizonyos határidőre ezen szabály alól kivételt engedélyezni. Dinamittal vagy kábitó eszközökkel halászni egyáltalában tilos, szintúgy a folyó vagy vízfolyás több mint felét elfoglalni, hogy a vándorhalak szabad közlekedése meg ne akadályoztassák. Név szerint fel vannak továbbá sorolva azok a halfajok, melyekre a halászat miden év április hó elsejétől junius hó elsejéig feltétlenül tüos, szintúgy az egyes halfajoknál az a minimális nagyság,, melyen alól az illető, fajtabeli halat fogni nem szabad, illetve, ha fogva van mindjárt vissza kell bocsájtani. Hogy továbbá a vándorhalaknak a folyóba való szabad be- és kivándorlása biztosíttassák, minden Dunaágnak a tengerbe való torkolatánál egy-egy zóna állapíttatott meg, melyben a halászat mindenkor tilos. Ezen területek a torkolattól a tenger felé és vissza felé a folyóba egy kilométer kiterjedéssel birnak. Mindkét kormány gondoskodik az egyezmény határozmányainak pontos megtartásáról és mindegyiknek lesznek állandó külön megbízottjai, kik egymással érintkeznek és a teendő intézkedéseket időközőnkint megbeszélik. A román külügyminiszter által a javaslathoz csatolt indokolás kiemeli, hogy míg azelőtt az aldunai halászat a szomszédos országokat halakkal ellátta, e vizek halgazdasága a halászatban követettt rablógazdaság folytán annyira ősökként, hogy 1895-ben Románia 7-5 millió kg. halat volt kénytelen behozni, mig a kivitel csak 700,000 kg.-ot tett. Az 1896-ik évben hozott halászati törvény már lényeges javulást idézett elő a halászati ügyekben, ámbár a szomszéd parttulajdonos államokkal való egyezmény hiányában az nem volt minden tekintetben végrehajtható. Mindamellett jelenleg már az évi kivitel 5'2 millió kg-ot tesz, mig a behozatal 3'5 mülió kg.-ra csökkent. A Dodbrudsában levő, államtulajdont képező halászatokból a bevétel, mely 1895-ben csak 590,000 lei volt, ámult évben már 1.350,000 leire emelkedett. A román kormány a halkivitelt kedvezmények adása által is előmozditani iparkodik. Igy már előzetesen friss halaknak gyorsáruként az ország kikötő helyeiről Verciorovára való szállítására, jelenleg pedig Smardiosa állomásáról Verciorova, Predeal és Bradujeni kilépő állomásokra transitó szállítására kedvezményes szállítási díjtételeket állapított meg, melyek a szállítási dij részben való visszatérítésében állanak, ha a kivitel okmányilag igazoltatik. A vasúti szállítmányok tekintetében még kiemelendő, hogy a román belügyminisztérium rendelete folytán beleknek Ausztria-Magyarország

36. SZÁM

11-IK

ÉVFOLYAM.

•agy Németországba való kivitele vagy ezen országokból való behozatalánál, ha azok besózva, jól zárt hordókba csomagolvák, vagy ha jól vannak szárítva és csomagolva, származási bizonyítvány elömutatása nem követeltetik. Folyó év márezius hó elején tette közzé a román első földhitelintézet (Prima societate de credit funciar román din Bucuresei) 1900. évi számadását és vagyonmérlegét. Az ország gazdasági viszonyaira nagy fontosságú ezen intézet adataiból a következők emelendők ki. Az intézet 1873-ban alapíttatván, fennállásának 28-ik évét töltötte be. Fennállása óta 1900. év végéig 370.997,700 lei névértékben adott kölcsönöket földbirtokra, mely összegből emiitett év végéig 111.819,620 lei törlesztetett, Ugy, hogy ezen időpontban a birtokosok tartozása 259.178,080 lei-t tett. 1874-től 1884-ig a kötvények kibocsátása évente körülbelül 7Vs millió lei-t tett, 1885-től 1894-ig évente 9Va milliót, 1895-től 1900-ig évente ll 1 /* milliót Az első kötvények (64 millió lei) 7°/o-kal bocsájtattak ki s 100 lei névérték mellett árfolyamuk eleinte 50 lei körül volt, mely 1891-ig mikor 5°/o-ra konvertáltattak 103 leire emelkedett. Az 5°/o-os kötvények (272 millió lei), melyek kibocsájtása 1884-ben kezdődött 100 lei névérték mellett, 85 lei árfolyamról 1898-ban 98 lei-re emelkedtek, de az 1900-ban beállott krízis folytán ismét 92-re estek. Az 1898-ban kibocsájtott 4%-os kötvények (-34 millió lei), melyek eleinte 92-ős árfolyamon keltek, 1900-ban 76-ra estek. A tartaléktőke 13 millió lei-t tesz és pedig áll 6 millió névértékű 5%-os kötvényekből, a megszavazott kölcsönök értékéből viszszatartott l/2°/o-ból, az intézet évi tiszta jövedelmének 90°/o-ából, melv a tartaléktőkéhez csatoltatik s ezen összegek kamatjából. Az 1900-ik évben a pénztári forgalom 47 milló lei-t tett és pedig 24 milló lei bevétel, 23 millió lei kiadás. Az intézet fennállása óta 93 birtok árvereztetett el a kötelezettségek nem teljesítése miatt 99,103 hektár kiterjedésben, mely birtokokra 16 millió lei volt betáblázva. Ezen birtokok 19 millióval árvereztettek el és pedig l 14V2 millióért magánosok, A h millióért az intézet vásárolt. Mi különösen az 1900-ik évet illeti, a jelentés kiemeli, hogy az 1899-ik évi gazdasági krízis miatt az intézet 1900-ik év elején válságos helyzetben volt. Fizetendő volt a szelvényekre és a kisorsolt kötvényekre 5 millió lei, á pénztárban pedig nem volt több mint 340,000 lei. Ekkor az intézet a Banca Nationala közvetítésével, melynél kötvényekben álló tartaléktőkéjét deponálta, a bécsi Lánderbanktól 4.900,000 lei-t vett fel, hogy kötelezettségeinek eleget tehessen és nem nyúlt erélyesebb eszközökhöz a krízis folytán hátralékban maradt földbirtokosokkal szemben, hogy azokat kímélje és a földbirtok értékét ne szállítsa le. Igy 1900-ban csak 18 birtok árvereltetett, melyeknél ezen rendszabály már elkerülhetetlen volt. Ezen 18 árverésből három esetben á birtokok 14,000 hektár kiterjedésben 1.056,000 lei árban a társaság tulajdonában maradtak, mig a többi esetben 13,000 ha, 3.600,000 lei árban magánosok tulajdonába ment át. Ezen birtokok irányában az intézetnek bekebelezett teher és hátralékos kamat fejében összesen 4 millió 350,000 lei követelése volt. Azonkívül van hat birtok mintegy 6000 pogon (egy pogon körülbelül egy magyar hold) kiterjedésben, korábbi árverések folytán az intézet birtokában, melyből kettő időközben már eladatott, á többi pedig bérbe van adva. Azonban az 1900-ik év kedvezőbben alakulván, a Lánderbank iránti tartozást ki lehetett fizetni és az év végével 5.300,000 lei értékű tartozások maradtak ugyan, azonban ezek folyó évi február hó 15-ig 1.600,000 lei-re szálltak le az időközben eszközölt fizetések folytán.

KÖZTELEK,

1901.

MÁJUS

HÓ

8.

Felemlítendő azonban, hogy a mult évi ősz óta a hivatalos lap nagyon gyakran közöl a hitelintézet iránti tartozások nem teljesítése folytán kiirt árveréseket az illető földtulajdonosok ellen. Az 1900-ik év végén a hátralékos kamattartozások 12 millió lei-t tettek. 1900-ban 79 birtokra adatott bekebelezett kölcsön 6000—1.500:000lei összegben éspedig 39 esetben a birtokokon már volt előzetesen kölcsön, 40 esetben egészen uj kölesönről volt szó. Adatott pedig összesen 9,780,000 lei ezen birtokokra, melyek szakértők által 61 millió lei-re, a társaság által 39 millió leire becsültettek, tehát a becsérték 24%-a adatott kölcsönképen. Arról, hogy Romániában a földbirtok mily arányban van megterhelve, a földhitelintézet jelentése nem ad felvilágosítást, csak azt tudjuk, hogy 1817 birtokon van ilyen kölcsön. Azonban e napokban Demeter S. Nenitzescu, a nemzeti bankigazgatója „A földbirtok terhei, tőke és hitel" czim alatt egy füzetet közölt, melyből erre vonatkozólag a következő adatok merithetők. Románia 13.135.744 hektár kiterjedéssel bíró területe következőképp oszlik el: szántóföld és rét 6.978,596 hektár erdő 2.774,048 szőlő és szilvás ... ... 216,656 müvelés alatt nem áll (folyók, mocsarak, sziklák, utak, beépített területek stb.) 3.166,444 összesen 13.135,744 hektár. A szántóföld és rétből esik: a magán nagybirtokra 1.787,857 hektár a kisbirtokra (parasztbirtok) 4.408,379 „ állami birtok ... 239,024 „ már parczellált, de még el nem adott állambirtok... 143,122 „ közczélokra az állam által adott birtokok 3,824 „ holt kéz (egyházak, kerületek, községek, kórházak stb.) tulajdona ... ...;... 396,389 „ . összesen... 6.978,596 hektár. Ebből 6.488,201 ha föladónak van alávetve, a többi ettől mentes. Az erdőkből 1.085,083 ha az államé, 166,720 ha a holt kézé és koronauradalmaké (83,000 ha), 1.200,735 ha a nagybirtoké és 321,560 ha a parasztbirtoké. Szerző szerint Romániában a mezőgazdasági mivelés alatt álló földbirtok (szántóföld és rét 6 millió 978,596 ha) 4558 millió lei értéket képvisel, az állami erdőké 48 milló lei-t, a magántulajdonban levő erdők, szőlők és szilvások értéke 135 millió lei-t, tehát az összes mivelés alatt álló birtok 4962 millió lei (tehát közel 5 milliárd) értékre becsülhető, melyből 1114milió lei érték a nagybirtokra esik. Az adó szempontjából a pénzügyminisztérium által eszközölt becslés szerint a tiszta jövedelem a földbirtokból, az állami birtoktól eltekintve, 211 millió lei-t tesz ki, melyből földadó czimén 11 millió lei, illetve a pótadók hozzászámitásával 21 millió lei fizetendő, eltekintve a szőlők és szilvások után fizetendő adótól, mely 1 milió lei-t tesz ki, tehát a tiszta jövedelem majdnem 10°/o-a. Ezenkívül fizet a földbirtok a bekebelezett terhek után 26 millió lei kamatot a földhitelintézet s más magánintézeteknél, tehát körülbelül a tiszta jövedelem 12%-át. Azonban mig az adó az összes adó alá eső földbirtok után fizetendő, a bekebelezett terhek főkép az eladható birtokok által viselendők. Igy mig a parasztbirtokon csak 3 millió, a szőlőbirtokon 5 millió lei bekebelezett teher van, az 1114 millió lei értékre becsült nagybirtokon 379 millió lei bekebelezett teher van, eltekintve az ezen birtokra, mint biztosíték bekehelezett s kamatot nem hajtó 43 milliótól. E szerint tehát a nagybirtok értékének 34%-a erejéig meg van terhelve. Ehhez járul-

ván még az adó, mely pótlékkal együtt 10°/o-ot tesz ki, ezen számítás szerint a nagybirtok tulajdonosa tiszta jövedelmének csak 56°/o-át élvezheti. Azonban, hogy mily arányban oszlik el tényleg az adó nagybirtok és kisbirtok között, arra nézve szerző sem talált megbízható adatokat. 1900. év végén a földbirtoknál a bekebelezett terhek 431 millió lei-t tettek, melyből 259 millió, mint fentebb kimutattatott, a földhitelintézetre (credit funciar), 172 millió magánjelzálogra esik. Ebből 43 millió lei mint bekebelezett biztosíték kamatot nem hoz. Szerző szerint Románia összterületének 15'08°/o-ameg van terhelve a credit funciar által. Ami a bekebelezett terhek után fizetendő kamatot illeti, fentebb ki volt mutatva, hogy a credit funciar 5°/o-os zálogleveleket 1898. óta csekélyebb mértékben 4°/o-osokat bocsájt ki s a kölcsön elvételekor uralkodó árfolyamoktól függ, mekkora a tényleg fizetendő kamat. A többi jelzálog után fizetendő kamat átlagban számítva, szerző szerint, 9'92°/o-ot tesz ki és pedig a , Banque agricole" nagybirtokosoknak ád kölcsönöket a nemzeti bank mindenkori kamatlába alapján 3°/o hozzáadásával, a „Credit agricole" pedig a kisbirtokosoknak 10°/o-ra (12% késedelem esetében) ád kölcsönöket biztosítékra. Ez azonban a legkedvezőbb eset. Különben a nagybirtok is magánpénzintézeteknél és magánosoknál csak 24%-ra és ennél megasabb kamatra kap kölcsönt második helyre, a kisbirtokos pedig, kinek a bérlő vagy korcsmáros a rendes hitelezője, 60—500-ig terjedő kamatra kap rövid lejáratú kölcsönt. A „Banque agricole" 1894-ben alapíttatott s 9.159,000 lei alaptőkével bir. Adott pedig 1899. év végéig következő kölcsönöket; előleg terményekre ... 108 millió lei zálogkölcsön 29 váltók 91 „ előleg értékpapírokra 2 összesen 230 millió lei. A „Credit agricole", mely leginkább kisbirtokosok által vétetik igénybe, alapíttatott 1881-ben s újra megalakult 1892-ben 20 millió lei alaptőkével bir s 3, 6 és 9 hónapra 50—1000 lei-ig terjedő kölcsönöket ad zálogra, 1893— 1899-ig évente 2 millió lei-n felül adott kölcsönöket. Szerző közöl egy kimutatást, melyben a magánosok által adott jelzálogkölcsönök kamatláb szerint osztályozva ki vannak tüntetve. Ezen, összesen 133 millió lei-t kitevő összegből 5ö/o-on alul csak 1 l h millió van kiadva, 5°/o-ra 5 millió, 6°/o-ra 11 millió, 7%-ra 5 millió, 8%-ra 13 millió, 9°/o-ra 14 millió, 10%-ra 49 mülió, 12%-ra20 millió; innen lefelé megy, de 18°/o-nál is még 4 miihót tesz ki s terjed mindig kisebbedő arányban 36%-ig. Ez oly kamatteher, melyet a földbirtok nem képes elviselni, de hogy ily magas a kamatláb, természetesnek tűnik fel, ha tekintetbe vétetik, hogy az országban nagyon kevés a disponibilis tőke, a külföldi töke azonban biztosítva nincs, miután idegen földbirtokot nem szerezhetvén, el van előle véve a lehetőség nem fizetés esetében s földbirtokot magához váltani; igy a nagy koczkázat csak a magas kamatlábáltal ellensúlyozható.

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 237. kértlés. Próbát szeretnék tenni 5000 • - ö l trágyázott, kötött agyagtalajban nyári repcze termesztéssel Alsó-Tolnában. Mely fajta a legajánlatosabb és legbővebben termő ? mennyi mag kell 1000 D-ölre? Mikor vethető ? Hol szerezhető be a mag és mily árban ? E. 7„

9

KÖZTELEK,

288. kérdés. 10 mm. konzerv-borsómagot szereztem be magamnak, szándékom ezzel ez évben kísérletet tenni, kérem velem tudatni, mikor van a vetés ideje, mennyi vetőmag szükséges 1 kat. holdra, milyen sortávolságra vetendő, szükséges-e védnövényt vetni s milyen aratás és eséplési módja a legjobb és legegyszerűbb ? W. J. 294. kérdés. I. Mikor telik be- egy külső cselédnek törvényszerűen az éve akkor, ha a külső cseléd április hó 1-én lépett a szolgálatba? Lehet-e egy külső cselédnek, ki április hó 1-én lépett a szolgálatba, alapom ok nélkül február hó 1-én a szolgálatot felmondani ? avagy csakis november hó 2-án, tekintet nélkül arra, hogy mikor lépett a külső cseléd tényleges szolgálatba; az 1876. évi XIII. t.-cz. 61. §-a csupán azt mondja: külső cselédeknél a fölmondásnak a szolgálati idő lefolytát megelőző két hó előtt kell megtörténnie stb. II. Érvényes-e egy oly mezőőr esküje, kiről feleskettetése után kiderült, hogy valamely bűntett miatt hosszabb szabadságvesztéssel volt büntetve és hogy egy ilyen mezőőr főlmondási ideje egyenlő-e a külső cselédekével, avagy más a felmondási idő, ha igen, miben áll ezen törvényes eljárás. Dr. B. F. 295. kérdés. Mely uton-módon adhatnám én el hizómarháimat (36 darab), melyek május végén már eladhatók lesznek, de csak julius elsején szándékozom piaczra vinni. Hízó ökreim jók, kistestü, tarka marhák. Beodra. P. B.

Felelet. Nyári repcze termesztése. (Felelet a 237. kérdésre.) Kérdésttevő tulajdonképen tavaszi repczével óhajt kisérletezni. Tavaszi repcze van kétféle; u. m.: a káposztarepcze és a réparepcze, ezek egyikének a termesztése se ajánlatos a mi viszonyaink között, mert termésük bizonytalan. Atavaszi káposztarepcze többet ér mint réparepcze. A káposztarepcze vetésideje ápril végétől május közepéig terjedhet. Szórva vetésnél 8—10 litert, sorbavetésnél pedig 7 litert számithatunk 1000 • - ö l r e . A remélhető középtermés a szóban forgó területen 6—8 Hl. között ingadozhatik, mig egy Hl. mag súlya 68—74 kg.-ot tesz ki. A mag beszerezhető magkereskedőnél is, de ajánlatosnak tartanám a „Köztelek"-ben hirdetni és igy valamelyik nagyobb uradalomtól beszerezni a vetőmagot, amelynek ára 11 "50—12 frt szokott lenni métermázsánként. M. 8. Borsótermesztés. (.Felélet a 238. sz. kérdésre) A borsó vetésének ideje mindjárt a tavasz kezdete táján van; márczius második fele és ápril eleje. Ha azt látja, hogy' kevéssé zsizsikes a borsó, akkor kevesebb, ha meglehetős zsizsikes, akkor több mag kell. A mag mennyisége a szórvavetésnél 130—170 liter, a sorbavetésnél pedig 90—140 liter között váltakozik. A növény tőtávolságának a 30 cm. tökéletesen megfelel. Fontosnak tartom az aláiakarást ugy 5 cm.-re, nehogy a madarak pusz-

A

l e g j o b b muhai-mag,

1901.

MÁJUS

Cselédek szolgálati ideje. (Felelet a 294. sz. kérdésre.) I. A cselédeknek szolgálati ideje a szerződő feleknek tetszése szerint állapitható meg; az egy évre terjedő szolgálati idő, a törvény (1876. XIII. t.-cz.) 60. §-a szerint csakis akkor tekinthető mérvadónak, vagyis a jogi vélelem erre nézve csak akkor áll be, ha a szolgálati idő tartama tekintetében a gazda és cselédje a szegődéskor nem határoztak. Ellenkező feltétel hiányában tehát az április hó 1-én szolgálatba lépő cselédnek szolgálati ideje egy év múlva telik le, mely előtt 2 hónappal a cseléd jogosan mondhat fel. Az a körülmény, hogy ily esetben a február hó 1-én történt felmondás alapos okból származik-e vagy nem, a törvény határozott rendelkezése szerint nem szolgálhat alapul arra, hogy a gazda a felmondás elfogadását megtagadhassa. Abban az esetben tehát, ha kérdést tevő a felfogadás alkalmával, a szolgálat tartamát, cselédjével egyetértőleg meg nem állapította, ugy cselédje a törvény szempontjából egy évre szegődöttnek tekintetik és ennek folytán az egy évet 2 hónappal megelőzőleg, vagyis á szolgálatba lépéstől számítva 10 hónap múlva a felmondási jog kérdést tevő cselédjét feltétlenül megilleti. II. Az 1894. évi XIL t.-cz. a mezőőr esküje tekintetében világosan intézkedik, midőn 82. §-ában kimondja: hogy a „mezőőr a bizonyítási képességet azonnal elveszti, a mint a kizárási okok valamelyike beáll — és ebben az esetben állásából azonnal elbocsátandó. Ezeknek a kizárási okoknak egyikét az képezi, ha a mezőőr „bármely bűntett, vagy nyereségvágyból eredő vétség miatt elitélve volt", melyre nézve nem tesz különbséget az, hogy az elitélés már a szolgálatba lépés előtt történt-e meg, vagy pedig az után következett be. Az ily mezőőr, ha az mindjárt felesketett is — a bizonyítási képességet elveszti, a mennyiben vallomása minden körülmények között aggályosnak fog tekintem. Az ily felesketett mezőőrt tehát, akire a bűntett miatt történt elitélés rábizonyul, a gazda minden felmondás nélkül azonnal elbocsáthatja. A törvény végrehajtása tárgyában 1894. évi október hó 17-én 48,000. sz. alatt kiadott földmiv. min. rendelet 78. §-a értelmében, kötelessége azonban a gazdának, vagy az elbocsátott mezőőr alkalmazójának, az elbocsátás esetét, annak okával együtt, a szolgálatból való kilépés után legkésőbb 15 nap alatt a ..föleskető hatóságinak bejelenteni s afölesketésről szóló bizonyítványt és szolgálati jelvényt

l ' r a n e z i a és m a g - y a r l u c z e r n a m a g , poliánka,

t e n g e r i f é l é k b ő l : alesutlii,

mustármag-, székely,

38. SZÁM

HÓ 15.

títsanak benne. Más növénynyel keverten vetni csakis azon esetben találom czélszerünek, ha takarmánynak termesztjük a borsót. Az érés ideje felette egyenetlen, mert mikor a borsó alul már is elvirágzott, csak akkor kezd felül virágozni és mert ezen felső virágzást bevárni nem lehet, legjobb akkor learatni a borsót, a mikor az alsó hüvelyek teljesen kifejlődtek. Nagybani termesztésnélkaszával, a kisebb mérvűnél pedig sarlóval, avagy kézzeli kihúzással történik, amikor is kisebb petrenczékbe teszszük utánérés végett. A szemtermés 8—15 hl. között ingadozik, mig a szalmatermés 12—16 q. tehet és a borsószem hektolitersulya 75—80 kg.-ig terjedhet.

11 -IK

Ha állatai nem exportképesek, ugy a nevezett bizományosok közül az, kit kérdésttevő fölkér, vagy a budapesti, vagy a bécsi vásáron fogja állatait eladásra bocsájtani. Mindenesetre helyesen jár el, ha állatait szakértővel megbecsüiteti, aziránt, hogy azok minősége (qualitása) melyik sorozatba tartozik. Megmondom azt is, hogy miért s egyúttal megjegyzem azt is, hogy miért nem ajánlhatom azt, hogy egy tenyésztő, vagy hizlaló — tehát olyan gazda, ki az állatkereskedelem titkaiba beavatva nincs, maga kisértse meg az állatok vámkülföldre való exportálását, közvetítés kizárásával tehát direkte saját rizikóra. Gazdák eddig, kik ezirányban kísérleteket tettek, eddig igen kevés kivétellel, mind érzékenyen károsodtak. A külföldön ugyanis a bizományosi intézmény nincsen ugy kifejlődve, mint pl. Budapesten vagy Bécsben, de nincsenek oly nagyjelentőségű vásárok sem, mint az emiitett két helyen. Megvannak azonban a rendes exportőrök, kik az ottani mészárosoknak úgyszólván rendes szállítói, azaz: csaknem bevásárlói, kik állandóan gondoskodnak aziránt, hogy vevőiknek a szükségelt minőségű anyagot beszerezzék! Most már ezáltal a külföldi mészáros és exportőrje között oly szoros a viszony, hogy oda egy idegen elem, egy harmadik személy — tehát egy idegen gazda — be nem férkőzhet. Ha most a gazda állataival egy ilyen külföldi vásáron megjelenik, ugy neki az exportőrrel versenyezni kell, ez pedig rendszerint nem sikerül, s a gazda még sokkal ala

vörös lóheremag-, gomborka,

Pignoletto,

ÉVFOLYAM.

beszolgáltatni. Ugyanezen határidő alatt a gazda uj mezőőr alkalmazásáról is tartozik gondoskodni. Dr. Csay Lászlő. Hizómarhák eladása. (Felelet a 295. sz. kérdésre) Ha kérdésttevő a vásári szokásokat ismeri, aza,z ebben az irányban gyakorlottsággal — üzleti routinnal — rendelkezik, ugy azt ajánlhatom, hogy kösse le magának a közvetítés hasznát, azaz vigye maga eladásra szánt állatait a budapesti, vagy bécsi vásárra. Ha azonban az adásvételi módozatokban gyakorlottsága nincsen, ugy nem marad más hátra, mint az, hogy állatait közvetítő — tehát ügynök, vagy bizományos — igénybevételével értékesítenie. Ha állatai elsőrendüek, azaz exportra alkalmasak, ugy kösse ki, hogy állatait exportra szánja, azaz Németország valamelyik vásárára küldesse a bizományos által. Mit értünk elsőrendű, azaz exportra alkalmas vágómarha alatt ? Rendes körülmények között finomabb fajtájú (tehát finomhusu) fiatal tarkamarhát, mely tökéletesen kihizott és darabonkint átlag legalább 750 kg. élösulylyal bir. Ha kérdésttevőnek ilyen áruja van, ugy legjobban ajánlhatom, lépjen érintkezésbe valamelyik jobb s megbízhatóbb budapesti marhabizományossal (többek között: „budapesti marhavásártéri vásárpénztár részvénytársaság", vagy Braun József és fia Budapest, Királyi Pál-utcza 21.), mely czégek külföldi exportőrökkel állandó összeköttésben vannak s az exportra alkalmas marhának vidéken ab istálló való eladásával is foglalkoznak. Ez a legalkalmasabb eladási módozat s ez uton fogja állatait — ha azok valóban exportképesek — a legjobban értékesíteni.

Mborhere,

taraszi-repeze, Cinquantino,

továbbá

t a k a r m á n y r é p a m a ^ mint: oberndorfi, eckendorfi, olajbogyőalaku, V Ö r Ö S IHammuth, valamint r a f f i a h á n e s és r é z g á l i c z legelsőrendü minőségben, a legjutányosabban kaphatók

OTACTHNER

Ö»Ö\

BUDAPESTEN, VII., Rottenbiller-utcza 33. sz., VI., Andrássy-ut 23. sz.

36. SZÁM

11-IK

ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

1901.

MÁJUS

HÓ

8.

763

hangúlag elfogadta a tanácsnak azt az indítványát, hogy a Il-ik mezőgazdasági kiállítást a szép ligeti díszkertben tartsák meg. A város a lUdapestl gabonatőzsde. kiállítás kedvéért a parkban mesterséges tavat (Guttmann és Wahl budapesti terménylétesít és más átalakítást végeztet, hogy a kibizományi czég jelentése.) állítás külső képe is a lehető legszebb legyen. Budapest, 1901. május 4. A mezőgazdasági kiállitás-nak állandó Az időjárás e hét kezdetével derült és meleg volt, nagy érdeklődő közönsége van ugy a fővároskésőbb fokozódó felhőzet mellett gyakrabbi, habár csak ból, mint a vidékről. Az udvarnak Budapesten rövid ideig tartó csapadék következett be, mely a veidőző tagjai közül Frigyes főherczeg nejével tésekre igen előnyösen hatott.. Azok fejlődése egyébként és leányaival május 1-én közel két órát töltöt- majd mindenütt nagyon kielégítő. A vízállás mérsékelten tek a kiállításon s az udvar itt időzése alkal- emelkedett. Külföldön ugyancsak enyhe idő van, mely csupán Középeurópa egyes részeiben esős.' mával az arisztokráczia is nagy számban sietett A külföldi piaczok üzletmenete kezdetben továbbra felhasználni az alkalmat, hogy a kiállítást meg- is élénk maradt, utóbb azonban csökkent és az emeltekintse. Május 5-én a gazdatisztek egyesületé- kedő irányzat is alábbhagyott. A németországi haussenek ünnepélyes közgyűlésére a fővárosba rán- impulzusok megszűntek, jóllehet a terméskilátások nem javultak ; ugy látszik azonban, hogy tudatára jöttek dult gazdatisztek tekintették meg a kiállítást s annak, hogy lokális viszonyok az uj termék árát illetőujabban József főherczeg is arról értesítette a leg nem elégségesek és csak a világtermés viszonyai földmivelésügyi minisztert, hogy a mezőgazda- lehetnek az uj termékre mérvadóak. A tengerentúli sági kiállítást Klotild főherczegnővel együtt piaczokon a későbbi határidők iránti felfogás szintén csendesebb és csak prompt buza szilárd, mert egyrészt május 9-én szándékozik megtekinteni. a látható készletek ismét tetemesen csökkentek — Gazdatársadalmi szervezkedés. Az esz- Bradstreets szerint 2.400,000 bushellel — másrészt az tergomvidéki gazd. egyesület legutóbbi köz- export-üzlet is kedvezően fejlődött. Egyenlegként a loco buza 1 Va c. magasabb, mig a későbbi határidők s/4 c. gyűlésén elnökévé választotta Horváth Béla fő- vesztettek. Az angol piaczokon a forgalom jobb volt és H u szamunk tartalma: Oldal ispánt s elhatározta, hogy a jövőben teljes erő- az árak is emelkedő irányt követtek, utóbb azonban OMGE. közleményei. .. 757 vel fog munkálkodni a gazdasági élet emelésén. csökkentek, éppúgy mint. Németországban, a hol a foGazdatisztek ... ... ... ... ... ... 758 Alelnökökké Büttner Bóbertet és Perényi Ár- gyasztás kezdetbén még nagyobb beszerzéseket eszközölt. A' forgalom később is aránylag kielégítő volt ugyan, Románia és Oroszm-szá- közüli lélívjöll halászali pádot, titkárá Szabó Gézát választották meg. prompt buza azonban szintén visszaesett, az őszi határ. egyezmény. — A román földhitelintézet 1900-ik Kertészeti kiállítás Pápán. A pápai kerté- idők pedig a mult héthez viszonyitva 3 m. olcsóbbak. évi számadása és mérlege. — A romániai földhitelviszonyok.. " 760 szeti egyesület folyó évi szempember hó A franczia piaczokon az. árak kezdetben emelkedőek a mi azonban csak rövid ideig tartott és az őszi második felében védekező eszközök versenyé- voltak, Állattenyésztés. terminusokra fennálló report. is csökkent. A többi conMangalicza-sertés helyett berkshirei vagy yorkshirei ? 759 vel kapcsolatosan négy napig terjedő, helyi tinentális piaczokon némileg javultak a fogyasztási jellegű, általános kertészeti kiállítást rendez az viszonyok és az árak tartottak maradtak. Dohánytermesztés. ev. ref. főiskola .tornatermében; A kiállítás Nálunk a hangulat lanyha maradt, a kereslet Á párisi kiállítás dohányai és dohánygyártmányai. 759 czélja: Pápa és vidéke kertészetének összes mérsékelt és az árak csökkenőek voltak. Buza kivételéGazdasági gépészet. ágait, viszonyát s állapotát méltóan bemutatni. vel a forgalom is korlátolt maradt. A májusi határidő e héten vette kezdetét és eddig összesen Kühne-féle többsoros kapáló-gép 760 A kiállítás kiterjed: A kertgazdaság összes felmondása 383,000 mm. buza, 47,600 mm. tengeri, 500 mm. rozs Levélszekrény. _„ ... 761 ágaira, u. m. mű- és diszkertészet, konyha- és 300 mm. zab átvételével jelentették be.. Ez utóbbi Vegyesek. .. ... ... 762 kertészet, gyümölcsészet, szőlészet, borászat, czikkek hamarosan találtak átvevőre, csak a buza átKereskedelem, tőzsde. 763 méhészetre és az ezekhez szükséges eszkö- vétele nehézkes és csekély. Az üzleti forgalomről e héten a következőket Szerkesztői üzenetek ... 764 zökre. 1. Mü- és diszkertészetből: Élővirágok j elenthetjük : cserepekben, levágott virágok és parkirozási Nemesség-adományozás. A király Haller tervek. 2. Konyhakertészetből: Mindennemű József tanácsos, a herczeg Esterházy-féle hit- konyhakerti termény nyersen és befőtt állapot- talált. A csökkenő határidőpiacz behatása alatt a tulajbizományi javak igazgatója és törvényes utó- ban. 3. Gyümölcsészetből: a) mindennemű donosok azonban ugyancsak erős eladási hajlamot tanúsítottak és igy az árak az elég élénk forgalom daczára dainak a közügyek terén szerzett érdemei el- gyümölcs friss és befőtt állapotban; b) gyü- 10—20 fillért vesztettek.. Az üzlet későbbi folyamán az ismer.éseül a magyar nemességet a „hilibi" mölcsfa-alanyok és ojtványok ; c) gyümölcsborok irányzat ugyan kellemesebben alakult, ez azonban csak .rövig ideig tartott és a hét vége felé csekély érdeklő-; előnévvel adományozta. és párlatok. 4. Szőlészetből: a) Szőlő friss Házasságok. Szádecsnei és kardos-vaszkp állapotban; b) szőlővesszők és ojtványok. 5. dés mellett ismét lanyha hangulat uralkodik. Az összforgalmat 150,000 mm.-ra teszszük, a hetihozatal a staSzádeczTey Géza Hantházáról, eljegyezte Herte- Borászatból: Borok palaczkokban. 6. Méhészet- tisztikai hivatal jelentése szerint 179,000 mm.-ra rug, lendy Ilonát, Vidornya-Lakon. — Béthy Béla ből : a) élő méhek ; b) méz- és viasztermények; melyből 19,000 mm.-át vittek tovább. Rozs e héten is csak csekély érdeklődéssel találmájus hó 19-én tartja esküvőjét Hoff'mann Matild- c) méhészeti eszközök. 7. Kertészeti eszközök dal Békés-Csabán. és gépek: a) öntözés, nemesítés stb.-re alkal- kozott és a gyenge forgalmon kizárólag a helyifogyasztás vett részt. E mellett csak jobb és írnom minőségű Halálozás. Özvegy gulácsi Guláesy Ferenczné mas eszközök; b) mindennemű gyümölcs-cso- áru volt értékesíthető, gyenge sőt középminőségü áru is alkalmas eszközök, készülékek, alig volt elhelyezhető. A mérsékelt kínálat daczára az szül. kassai Kassay Amália urnő folyó évi május magolásra hó 3-án, életének 85-ik évében, rövid szenvedés kosarak; c) gyümölcs-feldolgozáshoz szükséges árak alig tartottak és minőség szerint budapesti után Budapesten elhunyt. Jeszenszky Pál az eszközök: aszalók, zuzók, sajtók, pároló-gépek. paritásra 14-80—15, príma áru 15-20 K.-ig jegyez. Nyiri származékokban alig volt forgalom. Debreczenben 13'90 „ OMGE" titkárja anyósát gyászolja az el- rosták, stb.) d) Kerti bútorok, virág-állványok, K. fizettek. stb. 8. Védekező eszközök: Permetezők, szénhunytban. Árpa (takarmány- és hántolási czélokra) csenA Festetich-szobor. A Keszthelyen felállí- kénegezők, viharágyuk. A kerti eszközök és a desebbre fordult és a hét folyamán is nyugodt maradt tandó Festetich-szobor bizottsága a napokban védekező eszközök kiállítása, tekintettel a meg- A kínálat ugyan nem lett bővebb, a keresletet azonban ugy a gyárosok, mint a hizlalók részében csökkent és tartandó versenyre, országos jellegű lesz. A tekintette meg a szobrászati mesteriskolában a mérsékelt forgalom mellett az árak körülbelül 20 fillért már készen levő főalakot, amelyet Lukácsy védekező eszközök versenye a kiállítás második vesztettek. Minőség szerint 12-80—13-40, jobb fajtákat Lajos szobrász mintázott. A bizottság tetszését napjának délelőttjén a m. kir. földmives iskola 13-50 K.-ig jegyzünk helyben és helybeli paritásra. Állomásokon átvéve nem volt forgalom. teljesen megnyerte a sikerült alkotás, igy az kertjében és szőlőjében fog megtartatni. Zab valamivel bővebben érkezett, mig a fogyaszrövid idő múlva öntés alá kerül, csupán azt Védekezés a gabonafutrinka ellen. Az tási kereslet gyengébb lőn. Az árak mindazonáltal válvárják meg, hogy Festetlek Tasziló gróf is megujabban beérkezett gazdasági tudósítások szerint tozatlanul tartottak és a forgalomban volt körülbelül tekintse. A szobor leleplezése előrelátható5000 mm.-ért szín és tisztaság szerint 13-40—14 K.-íg az ország egyik-másik vidékén a gabonafutrinka fizettek helyben. Finomabb áru csak csekély mérvben lag szeptember hó végső, vagy október első felléptét észlelték. Nehogy e rovar veszedelmes van kínálva. napjaiban lesz. mértékben elszaporodjék, a földmivelésügyi Tengeri tiszavidéki állomásokon jól volt kinálva, Gazdatisztek ünnepe. A „Magyar Gazda- miniszter arra utasította a Rovartani állomást, a nélkül azonban hogy megfelelő érdeklődéssel találkotisztek és Erdőtisztek Országos Egyesülete" . hogy állítson össze egy rövid utmutatást, amely zott volna, minélfogva árából körülbelül 10fillértvesztett. Relaczió szerint 9-20—ÍO'OIO K.fizettek.Helyben május 5-én tartotta ünnepélyes közgyűlését, a a gabonafutrinkát és az ellene sikerrel alkal- tengeri 10-8472—10-80 és budapesti paritásra változatmelyen nagyszámban jelentek meg az egyesület mazható óvó- és védőeljárást ismertesse. Ez az lanul 10-65—10-60 K. között jegyzünk. Kőbányán hizutmutatás most jelent meg és megszerezheti lalók az eladott körülbelül 60C0 mm.-ért prima áruban tagjai. Az ünnepélyes közgyűlésről, melyen az bárki, aki azt (esetleg levelezőlapon) akár a 4 fillért, a folyó határidő jegyzéseinél többet fizettek, egyesület 20 éves évfordulóját ünnepelte s a földmivelésügyi m. kir. minisztériumtól, akár a mig szerb tengeri kisebb tételekben néhány fillérrel a liaiáridöji'gyzés" alalt kelt" el. mely alkalomból a gazdatiszti kar egyúttal Rovartani állomástól (Budapesten V. ker. Nádor-u. Olajmagvak : Készáru káposztarepcze nincs Darányi földmivelésügyi miniszter — a gazda- 58.) kéri. A miniszter ezzel egyidejűleg arra is kinálva. Káposztarepcze 1901. augusztusra 26'80 K.-ig köttetett és ma 26'70—90 K. jegyzünk : vadrepcze 14—15 tiszti törvény megvalósítója iránt is — ünnep- utasította a Rovartani állomás főnökét, hogy gomborka 28—29 kor. jegyez ; lenmag 23—25, kendermag folyó évi május hő 5-én Szolnokon s az állomás budapesti paritásra 20. kor. jegyez helyben. ség keretében rótta le háláját és elismerését, egy más szakembere pedig Szerepen (Bihar) a Hüvelyesek : Babban nem volt forgalom és az Mmeritő tudósítást találnak olvasóink mai gabonafutrinka ellen való védekezésről előadást árak csak névlegesek. Szerb ajánlatok továbbra is bőmellékletünkben a „Gazdatisztek Lapjában". tartsanak és a gazdákat a teendőkre nézve ki- vebben vannak a piaczon. Fehér törpebabot Gyöngyösön h','.lrií\ házán )8. I'Hht líümlmívühah Mohács, Baja, tanítsák. Zomboron 15'20 Barnababot. Kalocsán 12'70, N.-Károlr A pozsonyi mezőgazdasági kiállítás. Po11-50 K. jegyzünk. Erdélyi bab minőség és relaczió zsony város május 8-án tartott közgyűlése egy-

csonyabb árban sem képes portékáján túladni, mert a mészárosnak az exportőrre egyrészt a hitelezés végett, másrészt a jövő üzleteire való tekintetből szüksége van, tehát tőle vesz s nem az idegentől, ki igy quasi bojkottnak lévén kitéve, kénytelen állatait eladni ugy, a hogy azt kérik, á levágási kényszer miatt tartogatnia pedig nem lehet. Ez az egyik ok. A másik nem kevésbbé fontos. A gazda ugyanis — s ez általánosan ismert dolog — elfogult állatai iránt, túlbecsüli azokat minőségi tekintetben, elsőrendűnek képzeli azt, mely még nem az. A gazda tehát egymaga nem képes megitélni az állat kvalitását, nem érti annak minőségi osztályba való sorolását (klasszifikáczióját), tehát nem ért ugy hozzá mint a kereskedő, nem is képes tehát megbecsülni annak valórii értékét, azaz azt, hogy kifizeti-e magát az állat exportálása, s hogyan találja meg benne számítását? Dorner.

VEGYESEK.

KERESKEDELEM,TŐZSDE.

11

KÖZTELEK,

Köles alig volt fajgálombari; oláh áru á 9-20-^-9-60 K. jegyez vám nélkül 3 bóra helyben, míg hazai árut névleg 9—9-60 K. készpénzen jegyzünk helyben. Bükköny el van hanyagolva. Budapesti paritásra körülbelül 16—16-50 K. jegyez. Muhar budapesti paritásra 15 K. Napijelentés a gabonaüzletröl. 1901. május 1. Folyton nagyobb hozatalok mellett ma teljes iizlettelenségről kell beszámolnunk, egyben a malmok vizszavonulását a készárupiaczról nem annyira a nagy árukészletnek, mint inkább a jelenlegi igen rossz lisztüzletnek tulajdonítva. • Készbuzá ma jó kinálat mellett teljesen elhanvagpltatott. Elkelt összesen körülbelől 2400 mm, tiz fillérig olcsóbb árakon. Mai eladások : Tiszavidéki : 500 mmázsa 78 100 100

kg. 1 15.70 15.60 15.70 15.20

79 „ 15.80 7-85 , 15.70 785 „ 15.70 775 , 15.80 50 „ 76° , 15.— „ „ 50 mmázsa 765 kg. 14.— korona 3 100 „ 75 , 14.80 „ Felsömagyarországi: 75 „ 14.80 „ „ „ 100 Bihari: 400 „ 80 „ 15.80 „ „ „ Rozsban az irányzat és az árak változatlanok. Helyben és helybeli egyenértékre 15 koronát, elsőrendű minőségű áruért 15*20 koronás készpénzárakat jegyzünk azonnali szállításra. Gyengébb minőségű árura alig találkozik reflektáns. Takarmányárpában gyenge a kinálat, a hangulat és árak tartottak maradtak. Helyben 13'20 koronát, jobb áruért 13 50 koronáig jegyzünk. Zabban változatlan árak mellett kellemes az irányzat. Minőség szerint helyben 13.20—13.70 koronát, elsőrendű áruért 14.— koronát fizetnek. Tengeri mérsékelt kinálat mellett 5 fillérrel olcsóbbodott. Azonnal szállítandó áruért 10.55 korona érhető el budapesti egyenértékben, Kőbányán 10.75 koronáig fizetnek. Tiszavidéki áru továbbra is teljesen el van. hanyagolva. A szeszüzletben a forgalom e hétnek elején változatlan élénk volt és néhány nagyobb üzlet létesült is változatlan áron azonnali és májusi szállításra Elkelt finomított szesz nagyban azonnali szállításra adózva 115-50—116.50 K., adózatlanul 46. 46.50 K. helybeli íinomitógyáraktól, míg ellenben vidéki finomitógyárak és szeszszabadraktárak részérőlfinomítottszesz adózva 114. 114.50 K., adózatlanul 41.44.50 K. volt ajánlva ab állomás. Elesztőszeszben a kereslet meglehetős élénk és jő vételkedv folytán több tétel változatlan ár mellett kelt el. Denaturált szesz nagyban 35.50—36.— K. jegyeztetik. Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens nyersszesz e hétnek elején gyérebben volt ajánlva és csak néhány kocsirakomány lett megvásárolva 40.50 K. szeszszabadraktárosok részéről felső-magyarországi állomásokhoz szállítva. korona kontingens Prágai jegyzés 111. .— korona adózott és —.— korona adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 16.50—17.— korona kiviteli szeszért, 90% hektoliterje. Kivitelre e hétnek elején több kocsirakomány finomított szeszt vásároltak, mely Üszkübb felé lett szállítva. Budapesti heti jegyzés: nagyban kicsinyben korona korona Finomított szesz 115.50—116-50 117.50—118.50 Élésztőszesz ... 117. 117.50 118. 119.— Nyersszesz adózva ... 114.- -114-50 115.50—116.50 Denaturáltszesz 35.50—36.— 36.50—37.— Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bérmentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz fizetés mellett értendők. 38.

1901.

MÁJUS

HÓ15.38.

A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. A magyar gazdát vásárcsarnok ellátó szövetkezete üzleti jelentése. 1901. május 4. Hozatalaink kivétel nélkül az összes áruczikkekből jelentékenyen emelkedtek s tekintettel a hó első napjaiban beállani szokott kedvezőbb pénzviszonyokra, jó árak mellett helyeztettek el. Az elhanyagolt spárgaüzlet is kedvező fordulatot vett. Tejtermékekben szűkében van a piacz., A tojásárak is emelkedtek. Őz nem érkezik kielégítő mennyiségben, húsfélék közül borjú ára hanyatlott. Nagybani eladásaink: Szóló spárga 120—160, közép 80—100, levesspárga 50—60fill.mellett kelt el kgként. Salátának való ugorka 20—40fillérennyert elhelyezést. Tök 140—200 ' fillér mellett nyert darabonként elhelyezést. Prima alföldi tojás 56—56-50 K.-ért értékesíttetett eredeti ládánként. Tejtermékek közül prima teavaj 220—230, főzővaj 180—200, édes tehéntúró 28—30 filléren nyert azonnali elhelyezést. Húsfélék közül nagyobb hozatalaink voltak bárányokból, azokat szilárd irány mellett és pedig nehéz példányokat 12—14, kőzépminőségüeket 9—10 koronával értékesítettük páronkint. Vidéki borjut hosszan mérve 68—76 koronáért adtunk kilónkint. özbak 1-60—2 koronán kelt el kilónkint. Élőbaromíiból eladtunk idei rántani való csirkét lüO—2, sütni valót 2-50—3 koronán párját.

SZÁM

11 -IK

ÉVFOLYAM.

kiló élősúly szerint, szerbiai —•— K, páronkint. — angol keresztezés — K.-ig élősúly szerint, K, pájoníifit, romániai — K. páronkint, anyajuhok —•——-—-— tC. páronkint, — —.— K.-ig 100 kiló élősúly szériát.

Felhajtás: 5444 lengyel, 757.8 magyar összesen 13022 drb. A vásár igen lanyha volt. Árak kilónként élősúlyban fogyasztási adó -nélkül prima 79—81 fillér kivételesen 82fillér,közepes 61—77 fillér könnyű — fillér, süldő 56—76 fittéc. Szerkesztői üzenetek.

Ifj. H. L. urnák, Szeredmje. A kérdés egyáltalán nem komplikált. A czimhasználat jogos voltának megállapítása végett az ungvári főszolgabírónál kell a kéTvényt beadni s csatolni kell hozzá annak a birtokosnak; nyilatkozatát (bizonyítványát), aki folyamodót 1900 január l-e előtt az , intézői czim használatára tényleg félhatalmazta, továbbá annak a borsodmegyei községnek, amelynek hatósága területén a folyamodó által kezelt birtok fekszik, előljárósági bizonyítványát arról, hogy folyamodó az intézői czimet tényleg használta. Megjegyezzük, hogy a levelekben való czimzés, nem bizonyíték, mert bizony a levélboritékokon manapság igen bőkezűen osztogatjuk a czimeket ! B. J. urnák, Orahovicsa. Tőzeg beszerezhető gróf Nádasdy nádasd-ladányi uradalmában Fejérmegye és a tőzegipar-részvénytársuláttól Budapest. P. K. urnák, Pta-Vida. Nem szükséges, hogy a jószágfelügyelői czim használatának engedélyezése miatt az elsőfokú hatósághoz forduljon. Mint okleveles gazdatiszt a törvényben megállapított bármely gazdatiszti - cziszéna, 52 szekér muhar, 35 szekér zsupszalma, 34 szekér met jogosan viselheti. K. P. urnák. Miután az ellenőri czimet 1901 alomszalma, 4 takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 29 szekér egyéb takarmány (luczerna, zabosbükköny, sarjú, január hó l-ig már tényleg viselte, azt jogosan viselheti ezentúl is; de szükséges, hogy a czimhasználat engedéstb.) 300 zsák szecska. lyezése végett az elsőfokú hatósághoz kérvényt nvujtA forgalom élénk. Árakfillérekbenq-ként a következők: réti széna son be. Egy előfizető. Csenger. Aföldmivesiskolátvégzett 360—520, muhar 540—620, zsupszalma 400—520, alomszalma 220—280, takarmányszalma 280—300, tengeri- gazdatisztek nem okleveles gazdatisztek, tehát ugyanszár , egyéb takarmány , zabosbükköny azon minősítés alá esnek, mint olyanok, akik semmiféle 460—560, lóhere , luczerna 520—520, köles iskolát sem végeztek. Ezek más czimet, mint amelyet 1901-ik évi január hó l-ig viseltek, nem használhatnak. , sarjú 440—440, szalmaszecska 400—440. Illetve a jövőben nem okleveles ispán nem lesz előlépÖsszes kocsiszám 421. Összes suly 526250 kg. tethető intézővé, kasznárrá, felügyelővé s igy tovább. Az illető földmivesiskolát végzett fiatalember nem vehető fel a gazdasági tanintézetre négy gimnáziumi osztály Állatvásárok. végzése alapján, mert a gazdasági tanintézetre való fölBudapesti szurómarhavásár. 1901. május hó 3-án. vétel hat gimnáziumi osztály végzéshez van kötve. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósá-S. Á czimhasználat megállapításában mindig az gának jelentése. a főszolgabiróság illetékes, amelyhez a gazdatiszt 1901. Felhajtatott: belföldi 1418db, eladatott 1418 db, január 1. előtt tartozott. A gazdasági intéző és gazdagalicziai — drb, eladatott — drb, tiroli drb, el- sági tiszttartó között különbség lévén, tehát e két czim adatott — drb, növendék élőborju 27 db, eladatott korántsem azonos egymással. 27 drb, élő bárány 20 db, eladatott 20 db; ölött belföldi — drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, eladatott — drb, növendék borjú — drb. eladatott • Mezőgazdák figyelmébe! " — drb, ölött bárány — drb, eladatott — drb, : élő kecske gödölye 2 drb, eladatott 2 drb. A vásár hangulata élénk volt, készlet mind elElismert kitűnő hazai gyártmány! fogyott. . Arak a következők: Élő borjuk: belföldi koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 52"—76-— koronáig, kivételesen 82 koronáig súlyra, galicziai ;— kor.-ig, , kiv. koronáig drbonkint, kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig kiv. koronáig drbonkint, koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék borjú —, koronáig, kiv. koronáig drbkint, 44—46 koronáig, kiv. — koronái? súlyra. Ölött borjuj: 3 — koronáig kiv. — belföldi koronáig súlyra, gazdasági gépgyár galicziai koronáig kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig R É S Z V É N Y T Á R S U L A T drbonkint, bécsi koronáig kiv. koronáig súlyra, kecske — koronáig, kiv. BUDAPESTEN, koronáig páronkint, élő bárány 12' 16"— koronáig K Ü L S Ő V Á C Z I - U T 7. SZÁM. páronkint, ölött bárány —• •— koronáig párja. Budapesti julivásár. (1901. május hó 6-án. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése a „Köztelek" résiéré). Felhajtatott: Belföldi h.' ;lalt ürü 162 darab, eladatott 162 drb, feljavított juhok 202 drb, eladatott 202 drb, kisorolt kosok — drb, eladatott — darab, kiverő juh — drb, eladatott drb, bárány — drb, eladatott •—kecske — db, eladatott — db, boszniai 21/2, 3Vs, 4, 4Va, 6, 8, 10, 12 lóerejüek. —, eladatott — db, szerbiai —, eladatott db. angol keresztezés —, eladatott — db, romániai —, durvaszőrü —, db, eladatott — db. A vásár hangulata néhány vidéki mészáros vásárlása következtében élénkebb volt, jó minőségű ürükért (uti m o z d o n y o k . ) kg.-kint 2fillérrelmagasabb árakat fizettek.

1600 gözcséplökészlet (izemben! ELSŐ

MAGYAR

Magánjárók

Árak a következők : Belf. hizl. ürü 38—43.— (—) K. páronkint, 44—46 (—) K.-ig 100 kiló élősúly szerint, feljavított juhok 28—36-— K. páronkint, 40—42— (—) K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kisorolt kosok K.-ig páronkint, .— K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kiverő juh —•• K.-ig páronkint, ——— K.-ig 100 kl. élős. sz., bárány — K., kecske —'— K. páronkint, durvaszőrü —. •••—K, páronkint, K.-ig 100

Kérjük minden szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk fordulni, készséggel adunk kimeritő és felvilágosító választ. Árjegyzék kivánatra díjmentesen küldetik.

S6. S Z Á M lí-IK É V F O L Y A M .

KÖZTELEK,

1J01.

MÁJUS

HÓ 8.

765

STAHEL és LENNEB, Triör és Újdonságként ajánlják gőzcséplőgépek számára a „Dorn-féle szabadalmazott uj rendszerű törekrostakat vas vagy aczéllemezböl, a fából készült törekrosták helyett Előnyök: 1. a töreknek tökéletes lazítása, 2. a töreknek egyenletes felosztása az egész rostafelületen, 3. a rosták eldugulása ki van zárva, 4. rendkívül magasfoku magkirostálás, 5. legnanagyobb tartósság. QnoníiálitáonV • triörök buza, rozs, árpa, ú|!ljUMlld!>UL z a b stb. tisztítására. lelmi szerek értékesítését eszközlik az előirt o/o mellett. Felvilágosítást és csomagolási utasítást ingyen nyújt tagok és nem tagoknak.

É

^ Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete

HATÓSÁGI KÖZVETÍTŐ BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOKABAN, J^)

Sürgönyczím: Aurora—Budapest,

ÉiMiÉÉt Dr. FABINYI v. kórházi orvos, specialista. Meglepő eredmény gyengeségi állapotoknál. Rendelés 9—3-is; este 6—8-1*. BUDAPESTEK, V I I . kcr., K r z s é b e t - k ö r u t 13. szám. Levelekre díjtalanul válasz, kívánatra gyógyszerek.

(p

A p.-csányi elsőrendű tehenészet felhagyása folytán

Czim: Grünwald Testvérek gazdasága (Hevesmegye.)

Kizárólag

Igás és

Egy szakértő társ kerestetik, | ki különösen marha nevelésben szakértelemmel bírna. Óhajtok birtokomon marhaállományt nagyban felállítani eladásra. A birtokom erre a czélra igen alkalmas, vasúti állomás Xürje birtokomon, van saját ipar- I vágányom mérleggel. Megkívántatik, hogy a T társ 30 ezer korona tőkével rendelkezzen. Birtoktulajdonos

u. p. T ű r j e (Zalamegye.)

3844 I

PALÁNTÁT ültetésre különösen Agnelli borsos menthájáról uj fajról szállít mig készlete tart Agnelli József plébános Csári, posta Sasvár, Nyitramegye. A palánta: szép, erős, egyévet betöltött. Ára 1000 drb 25 frt o. é. (50 kor.) Tiz ezer drb vevésnél ezre 15 frttal. Nagyobb mennyiségeknél az ár még kedvezményesebbé leend. 100 drb 5 frt. Ab itt vasúti vagy postai állomás. A termesztésre való utasítással a palántával kívánatra szolgál.

kilenczven drb jó tejelő simmenthali származású — részben hasas részben f r i s s fejős — tehén együtt vagy egyenként eladó.

magyar

Husnemüket, füstölt hust, vadakat, szárnyasokat— élő és leölt állapotban, tojást, vajat, lialat burgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyümölcsöt stb.

Különféle gyógy és műszaki 384i évelő növényeiről

FEJŐS TEHÉN.

CSÁNY

horgany-, vas- és aczéllemezböl s mindennemű lyukasztott vagy hasitott lemezek, gazdasági vagy technikai czélokrá.

elsőrendű

erdélyi

f a j

ökör

növendék

marha

gazdag választékban kapható

LÁSZLÓ TESTVÉREK gazdaságában Nagy-lklódon posta- távírda- és vasútállomás a Szamosvölgyén Kolozsvár közelében.

Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető :

A sertés javitásaés hizlalása

gazdák és hizlalók használatára. B Irta K . K u f f y Pál. Ara portómentf s küldéssel 1 forint 10 kraiosár.

mm

Épület anyagok eladása. A „Köztelek" átépítése folytán jókarban levő s még használható k ö v e t k e z ő épületanyagok megvásárolhatók az OMGE. igazgatósá-

gánál, Budapest, IX., Köztelekben. Egy vörös-márvány kútfej kagylóval, kelheimi folyosó-lapok, karzat és lépcsökorlát fából, 100 folyóméter, igen jó karban. Üvegajtók, csillagos ablakok. 3 drb kitünö töltö cserépkályha, nagy helyiségek fűtésére. Járda koczkakövek. 2 darab kapu. Használt tetöbádog.

766

KÖZTELEK,

1901.

MÁJUS

38.

H Ó 15.

SZÁM

11 -IK

ÉVFOLYAM.

ElectoralnegretU koseladás Strasser Zsigmond eladja Tolna-Tóthkeszi i a legjobb és leghathatósabb szer penész-

J

nedvesség

törzsnyájbeli

nem maró, nem fest

negretti,

következő adatok álapján és áron.

' Uradalmak, gazdaságok, földbirtokosok, szeszgyárak körében a I k legjobban bevált. — Kitűnő bizonylatok. — Egyedüli gyárosai: Festékgyárak:

) Lutz Ede és Társa, Pozsony. M E G J E L E N T a nagyméltóságú„„ n m. kir. föltlmivelésügyi minisztérium _ „ és az Orsz trszáges Központi Hitelszövetkezet eranyagi kölcsi kölcsi támogatása támogatása mellett Dr. GALOVITS ZOLTÁN D A M a g y a r Szövetkezeti Jog -ez. müve, mely a szövetkezetekre-vonatkoz óösszes jogszabályokat tárgyalja és az összes szövetkezetek, valamint a szövetkezeti eszme minden barátja számára nélkülözhetetlen kézikönyvül szolgál. Ezen mű utmutatóul szolgál: A szövetkezetek alapítására, a tagok jogviszonyaira, a közgyűlés, igazgatóság és felügyelöbizottságra, ezek tagjának jogaira, kötelességére, felelősségére stb. A mű ára portomentesen megküldve 6 K. 20 fillér., kötve 7 K. 20 fillér. Megrendelhető

a KÖZTELEK" kiadóhivatalában Budapest, IX,, Üllői-ut 25.

1

szám száma 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7' 7 7 , 7 8

8

o ö

a a

•
4 5 6 10 12 18 16 20 24 35 5 13 17 21 22

1 1

•1

kg-.

kg. korona szám száma

kg-

58 61 73 64 57 65

8'20 5-20 8-80 7-50 6'80

62 62

67 53 70 64 46 .55 58 50 65 63 63 58 67 55 57

8'30 8'60 6-50 ' 8-20 7-50 7'50 9-50 6-50 5'— 8'30 6-50 7-30 10-50 6-30 7'— 7-50

100 8Q 100 80 100 100 100 100 80 100 100 120 100 100 80 100 100 100 100 100 100 100 100

9

3

9 9

5

9

9

9

250 100 150 150 200 .200 200

60 62 73

14 16

9 9 9

_

60 64

7

9

kg. korona

17 19

53 60 55

22 26 27

58 55 55 51 58

29 30 31 25

57 56 58

80 100 250 200 80 100 150 100 120 100 120 150

-

Az 1898. és 1899-ik évi gyapjú melegen mosva 600 koronáért, 1900. évi szennyesen nyirva 154 koronáért lett eladva métermázsája. Megtekintés és vétel végett Szabó István kasznárhoz (Posta Tolna-Tőthkeszi táviratilag Felső-Iregh, küldöncz Tóthkeszi) fordulandó, ki kívánságra kocsit a fürgedi vagy tamásii vasútállomásra rendel.

_ konyhakeit iható- Tulaj?

B u d a p e s t e n , S t r a s s e r

állattenyésztési m. k. felügyelő Gödöllő. Munkái i Baromfi hizlalás 1 kor. Baromfi tenyésztésre voLegnagyobb dijak

A D O L F H E N N , Wien

elektorai

hágó kosait

i

ellen.

Testsúly

Szagtalan,

és

gazdaságá-

miatt 4 6 d r b

1900. évbe szennyese

okozta

levegő

Testsúly

nyálka ezek

dohos

1900. évbe szennyese nyirva

és

irányváltozás

Kos

falmállás, valamint

Kos

fnyomba, | gomba

ban

Megrendelhetők a szerzőnél, legegyszerűbben a pénz előleges beküldése mellett.

Szalmavétel. A/áníátok^rra^lb^Veszprém Tdtvázson.yi bérgazdasíig

Friss gyümölcsöt főzeléket Első Kecskeméti Conservgyár, Kecskemét. AjánlatóJt téretneft.

Legjobb

Z s i g m o n d n á l

Zrinyi-utcza 9. tudakozódhatni. arégy

Uradalmak

rekiitd-aratógép, jutá.

és gazdák

3847

figyelmébe.

Alulírott részvénytársaság ajánl kitűnő minőségű, trágyázási czélokra alkalmas száraz m é s z p o r t

Tej!! Tej!! irmeioK, kik tejüket dhelyezni óhajtanák,

a dobresti állomáson kocsiba öntve 10000 kilónként 40 koronáért. •

Biliari Eripar és Mészégető részv.-társ. Bihar-Dobrest.

erfurti kerti magvak valamint

legjutányosabban

a

világhírű

vásárolhatók

RADWANER ÉS RÓNAI magkereskedésében Budapest, , V., N á d o r - u t c z a

8. szám.

3895

SZAM. 11 -IK ÉVFOLYAM. r, kövér betűkkel minden szó 8 fillér

KÖZTELEK, 1901. MÁJUS HO í

KIS HIRDETÉSEK lelyekkel rálaizi

ttztUoségrew l©vélt»éíy®gy<34 T R g y le-rel«!®61»i»ot k f i l d t a n e k .

Gazdatiszt! Tejgazdaságban állást keres azonuali belépésre, Gazdasági Írnok. jártlsZd15Séfi ^íkorWM^OOO korona óvádlkk^rbiró,' tejáuis^azonn^betÖHetuiö.^CSÉ^ gazdasági szakiskola üzletA sárvári gazdasági tanintézetet végzett, vezetői tanfolyamát és földtlr. tejgazdasági szakpályázók véfetoelnek8 flgye. mlves-iskolát kitűnően végila tanfolyamának lembe.:Blzonyltványmásolatok- tehenészettel ^ gazdas4g0.?aí sikerrel kezelt, 37 éves, nős° gyermektelen gazdatiszt. Czim a kiadóban. 8856 Andrássy ut 4. sz. intézendő!^ Delbreczeni gatóságáhoi Pályázat jó eredményei *végzett®*!? Uiisziiíirí állomásra. 0600 íves, nőtlen, ev. ^ref. vallású holdas, egy tagban fekvS, alföldi gazdaság önálló kezeléfelsSbbtókolitvígzeU^gazdaALLATOL tlszt. Évifizetésés járulékok : 1 drlb 6 éves, kere8 Z készpénz, 1000 kgr. b'uza, 1080 kilogr. rozs, 2TO0 kgr. árpa, kiad?hivata"ban. ' ° 3885 Fó'kertészi kukoricza^ltóO k rgbúrZmnea3 g6 Uter^bor^ B6^kgr^sf,° f50 alkalmazást keres a kertészet ró'm "kath4^Eétalbanőtl ' éPZ6-t később lesz1 °Vmegál^apiti^a! vagyok ^H^almazásbaru^Sz^ves Pályázatok az „Orsz. Magyar megkeresi ssk „M. 27.^ala^a Gazdasági Egyesület" titkári hivatalához (Budapest, Köztelek) nyújtandók be 1901. Tizenegy évi Ságb—Kdnyi. 10 darab 3 május 11-ig. 3888 gyakorlattal^biró izr.nSt gaztis^tavírttboAyhkd^rés" Méltóságos bárd Üebtrltz ben szimmenthal-bonyhádi Emil uradalmában Böös-ön keresztezésii Iiágóképes ^iclirTilS/ ^FÍs^me^P ^segéd gazdatiszti 018 P0SU Apcz, Hevesmegyeí "

bstOltkrdüállAs,

J ^

Ispán

holdasSbi™okÍt°>lenZeg

9SB

Eredeti Rambouillet kosok

mindenkor nagyobb mennyiségben, dtis választékban kaphatók

Gróf Herberstein Albert S I I 1 uradalmi igazgatóságinál Strilek, Morvaország.

Hanna vetőárpa

mig a készlet tart 100 kgként

19 koronáért kapható vasúti állomásainktól.

15-le Bmeg" felelő állást keres. Czim a kiadóhivatalban. 3878

Seget tftt,"m!ekath.íggakzdí szok. Akik irodai és külső részesülnek! ^Ti^fizetés^OO korona és teljes ellátás mosáson Katonakötelezettkivül. Sajátkezüleg Irt folyamodványok bizonyitványmáso- vriSra klsg|azda2fla,eTee|y M latokkal,^ az^Uradalmi Szám^ható'áitóst bk™slrcel-f°fad" Cs.-Mágocsi uradalomban folyó évi julius hó 1-én betöltendő egy urad. Vinczellér képezdét ellenőri állás, melynek végzett, nőtlen, kiszolgált 12 m3 hasábfa8és élelmezési a tiszta jövedelmi száítóliban gazdaságban Isjártasfszevaló részesedés. Pályázhatnak rény Igényét mellett alfelsőbb gazdasági tanintézetet kalmazást keres. Szíves jó sikerrel végzett, oly keresztény egyének, kik lehetőleg a MAJfJT Ferenc* Budapest" német nyelvet is birják és 11., Ilunfalvy-utczn 2.^sz. testiEfogyatkozástól mentek. Egy évi próbaidő kiköttetik. Fényképpel ellátott folyamodírnoki ványok gróf Károlyi Imre 6 nagyméltóságához czimezve vagy gyakornoki állást keres szerény igényű, földmivesvégzett s nagyobb uraBáni József jdszágfel- iskolát már alkalmazva volt, Ugyelő, Os-Mágoes. 3897 dalomban katonai kötelezettségének e'eget tett,^ szép ir®8salg !?ir;5> l , Azjujnépi

tiné usz o én

végzett,teavaj és sajtgyártás Lajos Budapest, V., Visegrádi egyének bizonyitványmásoUradalmi lataikat, igényeik megje.'ölésével Elek Lipót kir. keres- kertész, jó bizonyitványnyal. kedelmi tanácsos czimére küld- azonnali belépésre^állástkeresjék Nagykanizsára. 3901

ÁLLÁST KERESŐK, Számtartó mérlegképes, a kettős könyvvitelben, magyar és német levelezésben teljesen jártas, több év óta egy nagyobb uradalomban van alkalmazva, izr., nős, megbízható, azonnali belépésre megfelelő állást keres. Szíves tálba intézendők .Számtartó 8181" jelige alatt. 3181 Állást keres e^IokomobUrtzsnáf0te°W^ gépész, ki a villanyvilágitási kezelésben is jártas. 6 évi gyakorlattal bir, miután Budapesten nagyobb gyárakban volt állást akár'havi, akár évi konvenczióra elvállal. Czim a kiadóhivatalban. 3778

A sróf Esterházy-féle csákvári földmives - iskolát több, a katonasoro-

WEILE^ ég E I S I E ^ K l e i n és Spitzer Kis-Czellí kereskedik. Megrendelések egyezség szerint bármikorra ls elfogadtatnak.

&&

Bővebbet Fantus Fülöp

feleséges nÖVeildélt végzi jhnlus^hó ;v%én. Mindannyi Eladti kosok. sáISZésrUszőlto™eÍésl ^nde^ ágában jártas. Bgy közülök Özvegy bárd Sebosberger Zslgmondné ő méltóságának Ezeket igénybe venni óhajtók forduljanak a Ibér IIK'SJelölése mellet az iskola igazgatóságához. .3892 Crépész, 25 "évi Jelei'Mzonyíttványnyal, ezaszgyárhoz is szakértő, csépállást elfogad.' Székfy Gyula, Heves-Pisztó. 3903

Kis-Czelli kereskedők.

eredeti északnémet

Becserélek ócska marhamázsákat uj marhamérlegekre. Minden mérleg törvényesen hitelesítve öt évi jókarban tar3903 tás mellett.

DÉNES MANÓ Eckendorfi mérlegműszerész olajbogyóalaku, eredeti franezia

B U D A P E S T ,

VII., Dohány-utcza 78.

eredeti norinbergi

tarló répamagot,

ELADUNK

magas esiraképességü

muharmagot, hajdinát, paprikakölest,

kölcsön adunk

világos hosszú

PONYVÁKAT,

Raphia

TAKARÓ

mindenféle nagyságban, uj

háncsot

jutányos árak mellett. Agrárászok figyelmébe. A legolcsóbb és legelónyösebb

TERMÉNY

ZSÁKOT repezeponyvákat

a legjutányosabb árak, illetve kölcsöndijak mellett K O H N és S T E I N zsák és p o n p a gyári raktár BUDAPEST, V. Béla-u. 5.

tiztos hatású l-t'8sjoi-sal»l> szépdnrüakkaia eM?" JeleSeg patkány és egérirtószer fejlődésü és igen szapora fajta —^az^urüak^ szőlő és^ gyümölfm^órt ? Yorkshlre - Eredeti B 0 k eladók kg? 120 flUé°.*B18leg y zése^ket e^ogad Zseny István temmS^c'zim a°pftdőhlvaW^

Megvételre

vlgyS6 ééve/^°"a°eiá-rdS'Z? sanktartŐtta5y1akCf,eer'8s'csonkifo^ásManóknak kel? feimL

A

sárvári m. M l

Tökmagr a szürke indiai Mamuth - és vörös Chinai keresztezéséből tejgazűasácfi szakiskola eltartható és bőtermősége rendkívüli. Magjából kapható : legközelebM tanfolyama Pestmeg?ertlKUő"" 2Ako°rotnI' f. évi augusztus 6-áu kezdődik és deczember 31-ig tart. Felvételi feltételek az intézeti igaigatóságnál meg8 gazdálkodók ügyeimébe. 3899 tudhatók.

Gazdák

YEGYESEL

as'^Sfá is helyben, ' felvilágo-

). Orosháza. 3874

Károly-körut 9. sz.

Birtok eladás. Budapesttől^óra távOMgra

bonyíiád-simmenthali üsző

xx eladó. xcx

magnagykereskedése

B u d a p e s t ,

4 drb Hídmérleg 3000 kg. horderejű százados, toló sulylyal 4 méter hosszú, 2 méter széles.

luczernamagot,

Vöröstarka

árért vállalkoznak

300 darab nagytestű Rambouillet anyabirka és 15 drb hágókos, úgyszintén 13 darab lVs—2 éves

HALDEK

1500 klg. hordképességü erős vaskorláttal 2Va méter hosszú 1V2 m. széles

arankamentes, államilag ólomzárolt magyar

és űszö borjakat

Tenyészállat eladás.

3 drb Marhamérleg

takarmányczukorrépamagot,

még zék. 'pályázókW^^egkiván•• n ílílmazá™"' zf™8 ™egfe.'e15 Igen szép, válogatott vSrBsben ' tökéletes jártassággal talban. ' 3887 tarka slmmenthall jellegű 1—2, bi.janak és több éves gazdasági gyakorlatuk legyen. 3893 Földmives iskolát írnoki növendék ökör legprímább, 1—2 esetleg 3 kitűnő sikerrel végzett kaths a állás a ^kálozi^ uradalomban, gazdaság Jsszes^ágaib 8^lattal blmtfus

Csak mezőgazdák é» a szakirodalom terményei, továbbá állást keresők é> adók hirdetményei vétetnek fel e kedvezményei rovatban «s árban.

50°/o-al olcsóbb mint bármely más világító anyag. Próbaküldemények 2 korona utánvét mellett. Kivánatra prospektus ingyen ét bérmentve. Burián Vilmos yeje,

Hídmérlegeket olcsóbban ajánják

Budapest, IX., Soroksári-u. 10. B n n e r J . L . é s Társa

KÖZTELEK,

768

1901.

MÁJUS

Kenéz / o l t á i m ó

=

Nagyobb területek szántását gözekével szölő-telepitésekhez.

ÉVFOLYAM.

csudaballai

1020 h o l d a s b i r t o k a

N^ l Oé i r r e l i a s s o n b é r b e

=

kiadó.

Részletes feltételek megtudhatók:

Érdeklődők kéretnek, hogy alanti czimemliez forduljanak. » M ft 1 i™ mm _ a> s> <> gőzszántási vállalkozó

t R il 0,

11 -IK

T u r k e v e , (Jász-Nagykun-Szolnokmegye) közvetlen közelében, vasúttól 7 kilóméterre új építkezéssel és szép lakás kerttel folyó évi október 1-től

hajlandó vagyok elválallni; épágy

W0LFF

38. SZÁM

HASZONBÉRLET.

GŰZMIVELÉS. mélyrigolozást

H Ó 15.

KENÉZ

budapest-kelenföld.

ZOLTÁNNÁL,

Turkeve.

! Kaszáláshoz!

SFütiaszálófi, ^ ^ aczél szénagyüjtőfi, eredeti „ J o h n » t o n « - g y á r t m á n y és

ffioílingswortfí-szénagyüjtőfi olcsón, szavatolt és utói nem ért minőségben kedvező feltételek mellett kaphatók

Bacher és Melichárnál Budapest, VI., Nagymező-utcza 68. Á r j e g y z é k e k i n g y e n é s b é r m e n t v e. M c C O R Ü I I C K

H A R V E S T I N G

I H A C H O I E

C O M P M I

(Chicagói aratógépgyár.)

Kévekötő aratógép 3 Fiikaszálógép ' § Köszörükészülék

„Daisy" marokrakó aratógép Szénagyüjtö gereblye és Kévekötöfonal gyártmányai.

§Ne

vásároljon,

mig1

gépeinket

nem

látta

O

árainkat nem kérdezte !

3

Olcsó tartalékrészek óriási raktára. Tessék mintakönyvet kérni!

sm

s

W i l l i a m J. Stillman igazgató Budapest, V., Yáczi-ut 30. .Pttria" irodalmi él n

ívttoasfia nvomása, Budapest (Köztelek)