IX. Évfolyam.
Budapest 1899. november hó 1.
18. (842.) szám.
KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.
. rv;
;
_ TAhSDl í
AZ ORSZÁCOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Ülésnapok a Köztelken. 1899. okt. 4. d. u. 4. Egyesületi tanács 1899.
„
1899.
„
11. d. u. 4 ó. OMGE. közgazdasági szakosztályának ülése. 15. d. u. 4. OMGE. igazgatóválasztmányának ülése.
Meghívó az Országos Magyar Gazdasági Egyesület „Közgazdasági Szakosztályának" 1899. évi november hó 11-én (szonjbaton) d. u. 4 órakor a „Köztelken" tartandó ülésére. Fő-tárgyak: 1. A földmivelési miniszter leirata az őrlési forgalom és szabadraktárak 2. A pénzügyminiszter leirata az elemi csapások folytán a bérlőknek adandó földadóleengedés tárgyában. 3. A osztrák központi állomás átirata a kereskedelmi szerződések megkötésénél, a gazdasági érdekek megóvása tárgyában. 4. A „Telepítési kérdések" megvitatása azon alkalomból, hogy a földmivelési miniszter ez ügyben értekezletet óhajt tartani. Gróf ZsélénsTci Róbert szakosztályi elnök..
Pályázati felhívás. Az „Országos Magyar Egyesület" az általa kezelt földmivesiskolai alapítványi helyek közül pályázatot hirdet : A Bakó János-féle alapítványra évi ösztöndíj 120 frt. Ezen alapítványra; pályázhat elsősorban borsodmegyei illető-
Megjeleli* miaflei szerdái és szombatos.
Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t ( K ő z t e l e k ) , Ü l l ő i - é t 35. s z á m . Kéziratokat a szerkosztőség nem küld vissza.
ségű egyén és oly magyar honpolgár fia, ki 16-ik életévét betöltötte, a mi keresztlevéllel igazolandó, továbbá iskolai bizonyitványnyal igazolandó, hogy a pályázó jól tud írni és olvasni. Pályázhat ezenkívül magyarországi földmivesiskolába már felvett tanuló is, ha ezt az illető földmivesiskola igazgatója által bizonyítja. Kellő okmányokkal felszerelt bélyegételen kérvények folyó évi november hó 10-ig az „Országos Egyesület" igazgatóságáh Köztelek) nyújtandók be. Forster Géza
Pályázat a Csáki Petronella-féle alapítványi helyekre. A néhai Csáky Petronella grófnő által magyarországi gazdasági tanintézeteken tanuló vagyontalan ifjak részére tett alapítvány kamataiból négy (egyenkint 300 frtos) ösztöndíjra a folyó 1899/1900. tanévre a földmivelésügyi miniszter pályázatot hirdet. Ezen ösztöndíjra elsősorban a teljesen árva, ilyenek hiányában pedig oly szegénysorsú hallgatók pályázhatnak, a kiknek atyjuk nem él. A pályázni szándékozók kellően felszerelt kérvényeiket a földmivelésügyi m. kir. miniszterhez czimezve f. évi november hő 25-ig bezárólag a magyar-óvári m. kir. gazdasági akadémia, vagy az illető gazdasági tanintézet igazgatóságánál nyújthatják be.
Földmivelésügyi
költségvetés.
A földmivelésügyi miniszter költségvetéséből nemcsak a mezőgazdasági közigazgatás állapotára szoktunk következtetéseket vonni, hanem azokra az irányelvekre is, a melyek a kormányzati ténykedésnek utat jelölnek s a gazdaságpolitikai intencziókat kifejezésre juttatják. Az előttünk fekvő 1900. évi költségvetés méltatása alkalmával tehát nemcsak arra kell ügyelnünk, vájjon a miniszter a tárczája rendelkezésére kért alapot czélszerüen osztja-e fel a mezőgazdasági élet közszükségleteinek szempontjából, hanem, hogy vájjon a napi élet ügyeit-bajait kellőleg átértette-e, kifejezésre jut-e kezdeményezéseiben, vállalkozásaiban az azokhoz való alkalmazkodás, hátteréül szolgál-e annak a költségvetésnek valamely politikai előrelátással kidolgozott programm ? Mindezen szempontok elbirálhatása a költségvetés alapos taglalását feltételezi s a fontosabb kérdésekre nézve erre az alaposabb vizsgálódásra alkalmat is veendünk; ezúttal a költségvetés általános s rövid méltatását bocsájtván előre. A Darányi minisztersége óta évrőlévre örömmel konstatáljuk, hogy mezőgazdasági adminisztrácziónk fejlődik és tökéletesbül s még akkor is, amikor a kormányt és törvényhozást nyiltan vádoltuk a mezőgazdasági érdekek mostoha kezelése miatt, azt az egyet el kellett ismernünk, hogy mezőgazdasági közigazgatásuk szépen rendezkedik és tökéletesbül, a mi azt jelenti, hogy a miniszter egyénileg átérti a feladait s jő gazda a maga riszortjában. Különösen két évvel ezelőtt érdemelte ki Darányi ezt az elis-
Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Budapest, V., Alkotmány-u. 31 M a i szitmui)* 16 ol«lal.
KÖZTELEK, 1899 NOVEMBER HO 1. merést, a mikor a rendelkezésére álló aránylag csekély eszközökkel, feladatainak ellátása mellett, rég elhanyagolt társadalmi bajok gyógyitására is sikerrel vállalkozott. Mert fel kell jegyeznünk, hogy mikor ennek a nagy agrár országnak körmére égett a szocziális kérdés, Darányi volt az, a ki, mint a régi világból való szolgabirák, szűken dotált tárczája keretén belől, közigazgatási uton, három helyen is hóna alá nyúlt a bajnak — és nem eredmény nélkül. Az 1898-ik évi költségvetés úgyszólván vivmányszámba ment, mikor a mezőgazdasági ismeretek terjesztését, a munkáskérdést és a ruthén ügyet felkarolta és számukra több százezer forintnyi fedezetet teremtett. Megtalálta ugyanekkor már Darányi azokat az irányelveket is, a melyek nyomán azóta a mezőgazdasági élet közszükségleteit fokozatosan kielégíteni törekszik. Az irányelv jövő évben is, kiváltképpen a kisexisztencziák sorsának istápolásában jut kifejezésre, még pedig részben a szakértelem terjesztése, részben az állattenyésztés fellendítése által. Ez a két föczim'9 mutat a kiadásban legnagyobb emelkedést a mult évihez képest és alaposan vizsgálva azokat a czélzatokat, amelyek a költségvetésen végighúzódnak, meg kell találni bennük a kisemberek baján minden uton-módon való segíteni törekvést és meg kell találnunk a Darányira legjobban illő azt a jelzőt, hogy ö a nép minisztere. Az 1900. évi költségelőirányzat egészében emelkedést tüntet fel a mult évihez képest. Az előirányzott összes rendes kiadások 42.470,059 koronát tesznek ki, 2.341,997 koronával többét, mint ez évben. A kiadási többlet pedig 4.645,567 korona, 1.087,659 . koronával több, mint 99-ben volt. A mezőgazdasági adminisztráczióra
fordítandó kiadások tehát ismét jávai növekednek. Az emelkede.tt kiadások alábbi föczimek javára oszlanak el; még pedig a szőlöszet és borászat 622,990 koronával, gazdasági tanintézetek és mezőgazdasági ismeretek terjesztése 523,486 koronával, az állattenyésztés és havasi tejgazdaság 382,510 koronával, kertészet és gyümölcsészet 90,390 koronával, állategészségügy 59,696 koronával kapnak többet, mint 1899-ben. A szőlőszet és borászat czimén előirányzott jelentékeny kiadási többlet javarészében átmeneti jellegű s azért szükséges, hogy az állami szölőtelepek a szőlők^ rekonstrukcziója érdekében teljes erélylyel hozzáláthassanak a közszükséglet által igényelt ojtványok előállításához. A gazdasági tanintézetek javára kitüntetett kiadási többletet beruházások veszik igénybe. Az állattenyésztés javára emelkedett kiadások a köztenyésztés számára szükséges apaállatok beszerzésére s a ruthén akcziő szélesebb mederbe való terelésére szolgálnak. A kertészet emelkedett dotácziójából gyümölcsfeldolgozó gépek beszerzését és az utak befásitásának előmozdítását vette tervbe a miniszter. Egyebekben a költségelőirányzat a f. évi költségvetéssel szemben szembeötlöbb változásokat nem tüntet fel, miután a fontosabb czimletek kielégítéséről legalább is oly mértékben gondoskodott a miniszter, mint az 18«9. évben. Haladást tehát különleges irányokban a szőlő- és a gyümölcskul| J tura fejlesztése érdekében tapasztalunk, a továbbiakban növekedett kiadások pedig ismeretterjesztő mezőgazdasági szakintézmények fejlesztését és az állattenyésztés fellendítését czélozzák. Azt hiszszük, nem akad mezőgazda, aki akár egyik, akár másik irányban ne szívesen látná a miniszter fokozódó gondoskodását. Az előirányzóit összegnek okos elosztását ille-
Nézem a magányos hollót, a mely a szerelem e kábító levegőjében magányosan bámul. Az erdészek, a kerülők, a favágók mind ösmerik már. A kiket az idén besoroztak, mind Rablók otthon.*) csitri gyerekek voltak, a mikor az a holló már Irta: Bársony István. egyedül lakta a nagy fa koronáját. Egy nagy fa látszik az erdőben messziről Mintha ő volna, az erdő lélkiösmerete, s annak a tetején ül egy holló. Az a fa sok- ugy őrködik ott, a magasban. Ha el is tünife kal magasabb a többinél ; tán ezeréves is rövid időre, visszakerül megint. Estenden hallani van. Sötét fején ugy összefolyik a dus lomb, néha a hangját, a mint a síkságról felhőmagashogy semmi nyilást sem. sejterii rajta. A ki ságban hazafelé for-dul. Olyankor magánbeszédbe nem tudja, hogy fa, boglyának is nézhetné merül; kipróbálja a torkát, van-e még benne innen. érez : „kro-kro-kro!" Talán figyelmeztető az a nagy fán taA holló csak ül rajta mozdulatlanul s nyázó vércsecsaládnak, hogy félre az útból, várja az éjszakát. Egyebet nem várhat, hisz jön a gazda. már esteledik. Nagyon alkalmatlanok neki a vércsék ; Május vége felé vagyunk, hosszú a náp. Az erdőben messzire szalad az árnyék s na- sokát sikognak, sokat lábatlankodnak körülötte. Most is ott libeg egy fölötte s ugy villan le gyokat nyújtózik a fák közt : ez mutatja az időnkint, mintha bosszantani akarná a koalkonyodást. Máskülönben egy csöppet sem mor öreget. csöndesült a nappali élet. Inkább dalosabb Közelebbről szeretném megfigyelni ezt a még Valahány rigó, mind csupa éberség. A berkekben szól a fülemüle ; ott ül a párja kötekedést; arrább húzódom lassan, nem keegy kis iromba fészken; annak csattog a bül- resve ösvényt, csak a hollóra ügyelve. Vájjon ott marad-e? Vagy megérzi, hogy háborgatják bül madár. s szállást változtat erre az éjszakára. Buja zöld bokrok közt furakodom előre ; *) Mutatvány Bársony Istvánnak néhány hét múlva megjelenő uj diszmüvéből, Czime „Magyar természeti és minden mozdulatomra susog az erdő, mintha j csupa selyem volna. Leveles vesszők állják vadászati képek,"
T Á R C Z A.
88. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM. tőleg nem támasztható vita, valamint az is kétségen felül áll, hogy a fö|ldmivelésügyi miniszter a kielégitendő közszükségleteket fölismerve, sok mozgékonysággal és ötletességgel siet azok kiszolgálására. Érdemeiből mit sem,vön le az, ha költségvetésének szerény keretein belül még mindig nem rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek egyes, hivatásos gondoskodása alá bocsájtott ügyek hathatósabb fellendítésére szükségesek volnának. Mert a múlttal szemben bármely vívmánynak tekintendő is, hogy kormányzati ténykedéseinek hathatóssá tételére p. o. a szakoktatás, a tudományos mezőgazdasági intézmények, az állattenyésztés fellendítésére és az állategészségügyi adminisztráczió fejlesztése javára oly összegeket állíttatott és állíttat fokozatosan tárczája fedezetéül, a milyenekről nem régen legfeljebb álmodhattunk ; másfelől mindemellett tagadhatlan, hogy azok az erőforrások, a melyekkel a miniszter dolgozhatik, még mindig igen csekélyek, szemben azokkal az országos kérdésekkel, a melyekre bennünket a költségvetés egyes tételei emlékeztetnek. Hiszen ha közelebbről vizsgáljuk a dolgot, a a kisexisztencziák protekczionálására fordított mindennemű kiadásai a költségvetésnek nem egyéb, mint a földmivelö nép sorsa iránt eddig tanúsított figyelmetlenségnek apró pénzben való pótlása, nem egyéb mint a lélekfentartás művészete ; a szakértelem terjesztése állami segélyezéssel arra figyelmeztet, hogy hiányosak és kivételes pótlásra szorulnak a népoktatás ügyét szolgáló mezőgazdasági intézmények ; a felsőbb szakoktatás s a tudományokat szolgáló intézmények szükségleteinek gyarapodása arra emlékeztet, hogy a modern élet követelményeit ezek is csak most kezdik megérteni s mikor egyoldalról egy állatorvosi főiskola tárul fel utamat, szelíden tartóztatnak; dé hogy még sem akarok megállani, végig-végig suhintanak rajtam. A kökény belém akad, ugy marasztal, kissé gorombán. A galagonya még fehér, illatos virágát is nekem igéri. Lábam alatt bársonyos fü, szinte sajnálom, hogy rá kell lépnem. Megyek előre, beljebb. Egy szőke rigó nyomon kisér a sűrűség közt és egyre veszekedik; velem : „mit akarsz itt? hova igyekszel erre ? nincs itt senki, nincs itt semmi, a mi neked való !" Látni nem is látom, ugy körülfog a bozót. Még a nagy fát sem látom ; nyakig vagyok a kövér páfrányban, a melyből alig-alig hogy; ki tudok vergődni. Amint megállok, hogy kifújjam magamul, halk summás csapja meg fülemet.; Fészkes madarát rebbehtettem ki a bokrából. '' A bokor alatt csöndes, egyforma, surló moszatolás bujkál. Az egy megriadt kigyó, a; mely az avar közt keres menedéket. Érzem, hogy kipirultam a csörtetés nem könnyű munkájától. Pedig még előttem a java. Azért sem tágítok. Neki a vadkomlónak, az iszalagnak! Ennek a kis polypnak, a mely ezer karral csimpaszkodik mindenbe, a mi közéje téved.
88. S Z Á M . 9 - I K É V F O L Y A M .
KÖZTELEK,
1899
NOVEMBER HÓ
1.
előttünk egyik legújabb v í v m á n y gyanánt, ' költségvetés pusztán a mezőgazdasági ugyanakkor a gazdasági főiskola hiányát élet kormányzatilag kielégíthető elemi fokozódottan érezzük, A z állattenyésztés szükségleteinek biztosításáról gondoskoés egészségügy terén m é g n e m v a g y u n k dik, a múlthoz és a körülményekhez tovább, m i n t h o g y a régi primiliv állapoképest n a g y , de a feladatokhoz képest tokból igyekszünk kibontogatni köztenyészigen szerény eszközökkel. Mezőgazdasági tésünket. A szőlőkultúra istápolása, ami közigazgatásunk kiszolgáltató képessége pedig az oroszlánrészek egyikét követeli i l y e n f o r m á n tagadhatlanul n ő és tökélea költségvetéstől, szomorúan idézi emlé- tesbül, á m azért hiba v o l n a azt hinni, kezetünkbe az országos pusztulásnak hogy e z z e l a költségvetéssel az állam e g y sötét k é p é t ; a ruthén akcziónál arra áldozatkészségének és gondoskodásának kell gondolnunk, v á j j o n a z o n n y o m o r u l t v é g s ő határait elérte v o l n a már. n é p ügyének felkarolása érdekében eleget I g e n sok kérdés fekszik m é g előttett-e ez az ország, amikor a sorsukról tünk olyan állapotban, h o g y azok érdev a l ó gondoskodást a f ö l d m i v e l é s ü g y i mi- kében a f ö l d m i v e l é s ü g y i miniszter költniszter riszortjába utalva, segélyforrás ségvetésében l e g f e l j e b b jóakaratának s gyanánt az évi költségvetésnek e g y alig buzgalmának adhatta tanúbizonyságát, a szembetűnő tételét állítja oda. S végül melyeknek megoldása azonban a törvényaki annak a b i z o n y o s hárommilliós teleh o z á s magasabb feladatai k ö z é tartozik. pítési alapnak lassú olvadását f i g y e l e m A költségvetés tárgyalása alkalmat fog mel kiséri már Valami öt esztendő óta, adni arra, h o g y ezeket a feladatokat a g o n d o l k o z ó b a eshetik, v á j j o n történt-e m a g y a r t ö r v é n y h o z ó i testület tagjai feltöbb e z e n a téren is, mint lassú toldozelevenítsék és megoldásukat sürgessék az gatás, íoltozgatás, bevarrási kísérlete e g y ország színe előtt. nagy foltnak apró tűkkel, v é k o n y , szakadós fonallal? Mindent e g y b e v e t v e , a költségvetés é v r ő l - é v r e f o k o z ó d ó gyarapodása habár haladásszámba m e g y , v í v m á n y n a k csak igen relatív értelemben tekinthető. Vívm á n y igen. is az, h o g y akadt e g y földmivelésügyi miniszter, aki felismerve feladatait, sok olyan ügyre terjeszti ki kormányzati tevékenységét, amelyeket eddig az országos mulasztás sarokban hagyott és m ű k ö d é s e hatályossá tételére n a g y o b b összegeket mozgósít, mint amilyeneket elődjei biztosítani képesek voltak. Éppen ez oknál f o g v a teljes elismeréssel és biz a l o m m a l viseltetve a földmivelésügyi miniszter működési programmja iránt, költségvetését csakis méltatólag v e h e t j ü k tudomásul. D e a költségvetés tárgyalása alkalmával nem szabad figyelmen kivül h a g y n i azt a szempontot, h o g y ez a Most már nem is annyira megyek, mint inkább úszom ; zöld levelek közt s lengő, könnyű indákon, a melyek hinárosdit játszanák velem, ugy körülhálóznak. Néha megbírnak, máskor meg leszakadoznak, a mint beléjök fekszem, azt remélve, hogy Ián könnyebb lesz kieviczkélnem, ha átkapaszkodom rajtok, mintha beléjök gázolok. Régóta tart ez a mulatság. Vagy csak nekem tetszik ugy, mintha se hossza, se vége nem lenne ? Kezdek türelmetlenkedni ; annál rosszabb. Jobban sietek, de azért gyorsabban nem tudok haladni. Hanem kifáradok gyönyörűen. Nyitott szájjal lélekzem, lihegve. A vadméhek itt zugnak-dongnak a fejem körül, rám sem ügyelnek ; a bokorszeder fehér virágait dézsmálgatják. Ohó! Valamit érzek, Valamit, a mi a pokolkői jön. Milyet facsart az orromon, hajh! Ha az erdő valamennyi virágát egy bokrétába fűzném, akkor is ez a nyirkos szag kisértene. A vizslának is becsületére válnék, ugy szimatolok. Keresem az irányt amerről a sátáni bűz jött. Nem lehetek messze a forrásától. Amott mélyedése van az erdőnek ; a legvadabb, legelhagyatottabb bozót ott van. A vad komló ott már járhatatlan. Korhadó vastag fatörzsek
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Monostori Károly.
Kísérletek
szerbiai
sertésekkel.
(Válasz a „Köztélek" 86. számában megjelent hasonló czimü czikkre.) A Okos eszmék vajúdás nélkül is megszülethetnek ugyan, de minden eszmének a megtisztulásához bizonyos proczedurának kell lefolyni, mig az, mint mondani szokták: .eldől". Azon tétel, hogy edzettebb lény többet elbir, mint a gyenge és az, hogy az edzettebb szervezet az őt megtámadó betegségeknek sokkal jobban ellentáll, már á tapasztalás szűrőjén szivárgott át s igy'az megdönthetlen igazság lett, azon fölvetett kérdés, hogy magyar zsirsertéseink igen sok helyen tultenyésztett beteges szervezetét egy hasonló, sőt mondhatni ugyanazon fajtájú edzettebb tenyészetnek vérével keverjük s ezáltal a most uralgó sertésvész ragálya iránt ellentállóbbá tegyük — az emiitett tapasztalati igazságból indult ki — a kísérletezés útjára. Az eszme tavaly látott e lap hasábjain feketéinek közte ; azok alatt valóságos barlangok vannak, félig a fában, félig a földben. Jártam valaha arra, onnan tudom. Ott, ott! . . . Már nem sietek. Már elfeledtem vércsét, hollót. Csúszva, lopózva haladok ; siklóm a zöld levelek közt, a simogató indák közt, a melyek nem zörögnek, inkább elnyomják a magok susogásával az én mozgásom neszét is. Rablótanya közelében vagyok. A hóhértelep felől állandóan hozza felém a szellő a maró bűzt. A ragadozó bestiák háza tájékán van ez a szag otthon. A ki meg nem szokta, annak megfájul tőle a feje s émeIyedik a gyomra, mint a tengeri betegségben szenvedőnek. Az ördögök konyháján főzhetnek ilyen illatosan. Tessék képzelni egy felásott temetőt, a mely mosdatlan sátánkölykek hálóvaczka. Ezt aztán szellőzheti az erdő akármennyit. Hiába az ! De mikor éppen ez az átható, lélekzetet elfojtó parfüm a biztos jele annak, hogy lakják a tanyát. Ugy csúsztam, mint az a kigyó, amelyre majdhogy rá nem léptem az imént. Vitt a kíváncsiság. Mintha halk nyafogást, idétlen mormogó
1637 napvilágot és mindenesetre csakis örvendetes dolog konstatálhatni azt, hogy a magyar tenyésztők meghallgatták az eszmét és meg is mozdultak. Azt is örvendetesen lehet jelenteni, hogy a kérdésnek a „Köztelek"-ben való közzététele után rövid idővel Kégl György széles körben ismert és becsült fehérvármegyei földbirtokos volt az első a magyar gazdák között, a ki a szerb sertésekkel való kísérletezésre határozta el magát. Utána kis időre Szabadhegyi Zoltán cs. és kir. kamarás hontvármegyei déméndi birtokára és József főherczeg uradalmi kormányzósága a kisjenői uradalomba hozattak szerbiai sertéseket tenyésztési czélokra, ezeken kivül még néhány uradalom és földbirtokos. Miután egy tenyésztési kisérlet eredményét szerintem hónapok alatt, egyszeri malaczozási eredmény mellett megítélni nem elégséges, a magában véve is érdekes és engem különösen érdeklő kísérletezési eredményeket gyűjtögetve, bizonyos hosszabb idő után egy „végleszámolásban" óhajtottam közzétenni, kimutatva azt, hogy milyen eljárás mellett és mi módon lehetséges elérni azt, hogy a vérkeverés magyar tenyészeteinknek valóban előnyére váljék. A kísérletezések eredményeit első sorban is az emiitett és csak később a többi (itt föl nem sorolt) birtokokról és tenyészetekről volt szándékom beszerezni, egyrészt azért, mert az odahozott import jószágot részint magam is válogattam ki az eredeti helyen, részint mert az emiitett birtokokon követett tartási, tenyésztési eljárást ismerem s igy az ott elért kísérletezési eredményeket már említett szempontokból is — föltétlen bizonyító erejűnek lehet majd elfogadnom. Ismételve hangsúlyozom azonban, hogy egyszeri malaczozás után eredményről nem lehet szó, ahhoz 2—3 évnek tapasztalata szükséges, de még ez esetben is csak akkor, ha minden egyéb mellékes körülmény, közbe netn lép, vagy zavarólag nem hat. A közölt kísérletezés eredménye kétségkívül érdekes, de arra, hogy ezen esetből azt állithassuk, „hogy a Szerbiából importált sertés a vésznek éppúgy ki van téve, mint hazai f a j t á k " — még kissé korainak tartom. Megjegyzem mi okból. Korai még az ítélet, mert az első malaezozásból még semmire sem következtethetünk. Tudomásom szerint másutt is megtörtént az, hogy az importált koczák keverék fajtájú malaczokat ellettek, a szerint, amint még Szerbiában különféle kanokkal görgöttek meg. (Errehangokat hallottam volna. Attól megtudtam, hogy itthon vannak. A nagy sűrűség tisztulni kezdett előttem. Még egy pár lépés ; csak még egy pár! . . . Lassan, nagyon lassan hajlítottam el a bokrokat utamból. Egy kövér mogyoróbokor takart el ; a mögül kukuskáltam ki a rablók tanyájára. Szerencsére magasabban álltam s lenézhetem a hajlat fészekre. Ha ugyanegy színvonalban vagyok, nincs rá eset, hogy megpillanthassak valamit abból, amit igy láttam. Vagy harmincz lépésnyire tőlem akkora kopár, térség volt, mint egy szoba. A gyér fű lenyomtatva, megtépázva rajta; azután sok toll mindenütt, néhány nyulláb, elszórtan csontok, amelyek fölött légyrajok kavarogtak. A kopár tér egyik sarkában ledőlt óriás fa dereka feketéllett. Az alól éppen most ugrott ki valami. Egy buta kis állat; sötétszürke, hegyes orra, hegyes fülű, élénk szemű. Meglapult, mint á játszó macska s félrecsapott, ostobácska pofáját kőt első lábára fektette. Abban a perczben felpattant egy másik éppen olyan kis buksi a térség közepéről egy rakás gaz mögül. (Azt eddig észre se vettem.) Apró, mókás szökésekkel, a hátát meggörbítve ment neki amannak s rávetette magát.
1638 nézve bővebben tájékoztat a ,Mezőgazdasági Szemle" julius és augusztusi számában foglalt ismertetés.) Természetes dolog, hogy ezen „összevissza"' malaczokra, melyek különben, hideg időben, sok viszontagság (és anyjukat itt-ott ért ütések, ostorcsapások) mellett tették meg a hosszú utat anyjukkal együtt, — valami nagy súlyt helyezni nem lehet, sőt nem is jöhetnek e tekintetben számításba. Számításba szerintem csakis a rendszeresen és fajtisztán tenyésztett malaczivadék jöhet. Azon koczáknál, melyeket személyesen válogattunk — az eladó megmondotta, hogy azt, hogy hasasok-e, vagy nem ? — n e m tudja, sőt azt nem is óhajtottuk, hogy hasasok legyenek, mert itthon bugatás alá való vételük volt szándékban. A szerbiai importált anyagot minden fölhozatalnál láttam a kőbányai veszteglés alatt és azt állithatom, hogy azon anyag, melyet Szabadhegyi Zoltán ur és József főherczeg uradalma kapott — valamennyi eddig fölhozott tenyészanyag között a legprímább volt (szerbiai árut kvalitásul véve az összehasonlításnál). Nem csodálkozom tehát, hogy a koczák egy része elvetélt, vagy meddő maradt, a kan pedig megtagadta a hozzáfűzött reményeket. Ilyen anyaggal természetesen kísérletezni nem lehet. Szerbiában — mint azt az emiitett czikkben kifejteni igyekeztem — nincsen szó tenyésztési eljárásról; s igy tél idején (mert majdnem az összes anyag akkor vásároltatott) vagy őszszel, midőn az évi ivadék már kiherélve hizlalásra készíttetik elő s magnak hagyott jószágban nemcsak hogy válogatni nem lehet, hanem egyáltalán leeresni kell eladó jószágot, természetes dolog, hogy a kiküldött egyén, aki különben elismert szakértő, a fölkutatott és rendelkezésre álló anyagból a legjobb akarattal sem volt képes jót összeszedni és kiválogatni. Különben a hűség kedvéért megjegyzem, hogy a kiküldöttek a kapható anyagot — a minőség daczára is — fölhozták, hogy itt legyen és hogy itt följavitva és „kirakatva" majd annak idején tenyésztésre használható legyen. Az anyag nagyrésze ugyanis még nem volt ivarérett sem.
KÖZTELEK, 1899 NOVEMBER HO í.
Hogy az emiitett kísérletezési eredményre visszatérjünk — hangsúlyoznunk kell, hogy ezen negatív eredmények által még nem lehet az ügyet eléggé megvilágitottnak tekintenünk és ezirányban még több oldalról jövő adatnak és eredménynek összegéből és több évi malaczivadéknak viselkedéséből lehet a kérdést fölállítani, hogy az ajánlott tétel bevált-e vagy Az azonban, hogy sertésvészben éppúgy sem ? Értesülésem szerint egyik helyen a szerb pusztulna, mint a mi mangaliczánk — erősen malaczok elhullási százaléka körülbelül 25 állithatom, hogy rendes körülményeit között — százalék volt, 75 százalék magyarral szemben, a dolog nem igy áll. Az, hogy éppúgy ki van téve a sertésvésznek, mint a mi fajtánk, már másik helyen az eredmény fényesen igazolta az áhítottakat, a mennyiben a magyar manmás dolog. Megjegyzem, ezt nem állította tudtommal senki. A sertésvész ragálya megtá- galicza ivadék elpusztult s az „összevissza" szerb ivadék pedig megmaradt. Tehát egyik madja ezt is épp oly vehemencziával, mint a eredmény — javítja vagy viszont ronthatja is a magyart, de a szerb sertés a bajt győzelmesen kiállja, vagy legalább is Tcevesebb veszteségi másikat.Különben, hogy az említett czikkben köszázalékkal megy át rajta, mint a honi man- zölt statisztika kvotiense kissé egyenlőtlen — az nyilvánvaló. Tizenhét darab szerbiai betegaliczánk. ges anyától származó malaczczal szembeállíSzakértőktől nyert értesülés szerint az tani — 400 és egynéhány honi — és minden egészséges levágott szerb sertések bonczoláesetre kevesebb viszontagság után létrejött — sánál vagy levágásánál (hentesek előtt is ishonos malaczot — nem adhat igazságos eredmert a dolog) egyes belső szervekben találményt, már a számbeli egyenlőség miatt is. ható, de már begyógyult kóros elváltozások Ezen kísérletnél az anyák hibáiért az utódok tanúskodnak amellett, hogy az állat „annak malaczivadéka bönhödött meg — tehát nem idején" sertésvészben szenvedett. Ismét szakaz eljárás, hanem az „anyag" nem vált be. értők állítják azt, hogy a talált kóros elváltoDorner Béla. zások milyenségéből Ítélve az állat oly erősen beteg volt „annak idején", hogy ugyanazon mérvű betegséget magyar mangalicza nem élte volna tul, azaz mig vele a szerb mangalicza kilábol, a magyar elhull.
GAZDASÁGI GÉPÉSZET.
Sertéshizlalók körében ismeretes dolog a sertésvészben beteg sertés „jambózása".*) Ezen hang 1000 sertés közül elárulja, hogy melyik a beteg és ez jelzi a közeli elpusztulást. A magyarországi hizlalókban a „jambózó" sertést már elveszettnek tartják, mig Smederewo szerb község hizlalóiban az ilyen sertést csupán „betegesnek" tartják és igen kevés az, a melyik ha „jambózik" is, de elpusztul. A „jambózó" szerb sertés pár napig fekszik, keveset eszik, fájdalommal űrit s lassankint magához tér, azaz kiállja a bajt, sőt még a szállítást is kibirja a hosszú vasúti uton. Nem puszta légből kapott állítás tehát Hallomásom szerint másutt is pusztult az, első malaczivadékból bélhajoJcban egy pár da- az, a mit ezen irányban hangoztatnak. Mily rab a fölhozatal után, sőt a magállatokból is, nagy horderejű dolog volna, ha a kísérletezések beválnának és a vész okozta nagy pusztíde ismétlem, hogy akinek fogalma van azon állapotokról, melyek között a sertések Szer- tás veszteségi százaléka alább szállíttatnék. biában télvíz idején a falvakban összeszedet*) Igy hivják, ha az állat a hizlalóban fájdalmatek, a kereskedő óljaiban összezsufoltattak, san, síró, beteges hangon szakgatottanjvisit, nyöszörög a= kiválögattattak, a vasútnál lerakattak, az nem jainbózik. Pár napi ^jambózás" után az állat elpusztul, Hemperegtek s aközben halkan nyafogtatták egymást. Addig-addig, hogy egyszer csak megmozdult mögöttük egy bokor s közéjök ugrott egy nagy vörös róka. Egyiken is lódított egyet, a másikon is, azzal szent volt a béke. A róka mama nyomában egy harmadik ilyen kis furcsaság tötyögött. S amint szemem véletlenül a korhadt fára tévedt, megint megláttam ott egy apró hóhért, amint kipislogott alóla s nagy érdeklődéssel szemlélgette, hogy mi folyik idekint. A ledőlt vén fa alatt lakott a rablócsalád. Ott bizonyosan bejárója volt a rókalyuknak. Egy galy, amit véletlenül a karom alá fogtam volt, elszabadult. Arra megrezdült a bokrom. Egy pillantás alatt üres volt a rablók bálterme. Az apróság hanyatthomlok rohant a fa alá; a vén róka egyetlen ugrással tűnt el abban' a bokorban, amelyből az imént előjött. Meg nem moczczantam volna a világért sem. A nagy csönd megnyugtatta az erdőt. Egy szénczinke röppent le a tollas területre s felcsipett egy fészekbe való pelyhet. Arra elöntötte a rablócsaládot a vak vérszomj, egymás után pattogtak elő megint. A nagy gyorsaságból látszott, hogy valamennyinek kint volt a szeme, ugy leselkedett folyvást.
88 SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM,
fog csodálkozni azon sem, ha azt hallja, hogy fele az állatoknak elpusztult. A sertés fürge, akaratos, vad, futkos, rohan, ha űzik ugy megiramodik, hogy agárnak is beválnék, a vasúton marakodik, töri magát, kihevül, havat eszik stb., egy szóval erősen „kitesz magáért" s ezenközben betegséget könnyen szerezhet.
Rovatvezető : Ifj. Sporzon Pál.
E g y középbirtok felszerelése gépekkel. V. K. ur alábbi kérdést intézte hozzánk: Mint kezdő gazda 450 holdnyi birtokomat fokozatosan gépekkel akarom berendezni. Többek közt egy 15 soros vetőgépet akarok venni, mely gyártmány az, mely legkevesebb vonoerőt kiván ? A vetőgép hegyes vidékre volna alkalmazandó. A talaj nagyrészben közép kötött agyag, kisebb részben kötött agyag, mily sortávolság felel meg leginkább ? Továbbá akarok egy külön vetőgépet venni, melylyel 6 sorban tengerit vetnék; alkalmas-e szóhanforgó talajra ily vetőgép ? Azért akarok ily vetőgépet külön, mert a 15 soros nem elég széles, hogy 6 sor tengerit lehetne vetni és a 15 soros gép sokkal nehezebb, mint a 6 soros. Mely gyár által készített egyes, kettős és altalaj ekék volnának a legalkalmasabbak, hogy jó munka
Még egy ötödik apróság is került, tudja négyen négyfelől kapaszkodtak belé, ugy húzta isten honnan. mindegyik magának. Messziről ugy tetszett, Róka mama szimatolva bujt ki a bokrá- mintha összenőtt volna az orruk s most seból. Szeret csémre felőle fujt a gyönge szél, hogysem tudnának széjjelválni. Az ötödik azmeg nem érezhetett. Most már csak a kölykeit alatt ott lovagolt, ügetett, bukdácsolt körülötfigyelte. Azok pedig bolond játékba keveredtük s tátott szájjal leste, hogy ha legalább a tek. Kinevezték az egyiket egérnek, a többi holt egérke farkát elcsíphetné. meg volt a — róka. (Mi lett volna egyéb?) Egyetlen lövéssel mind az ötöt a másAz „egér" neki-neki iramodott; a többi utána világra lehetett volna küldeni. De nem volt mind. Utolérték s tépték, czibálták. Fülek és puska nálam. farkak huzgálása történt. Nézném a róka Különben akkor is a rókamamáé lett volna mamát, hogyan örül ennek a vitézi tornának? az elsőség. Ő utána a kölykeket összeszedni hát csak hűlt helye! már csak kismiska lenne. Vége a mulatságnak gondoltam, észreMintha fordult volna a légáramlás ; vagy vett s eliszkolt. csak forgószél támadt? A hátam mögül kezAmint igy tűnődöm, hát jön a róka-mama dett fújdogálni. Csak egy-két másodperczig vissza ; valami van a foga közt, ami mozogna, tartott, de az is elég volt a vén ravasznak, ha tudoa. Egy eleven igazi egérke. hogy megérezze az idegent. Villámként tünt No már ez valami volt. A kis rókák szinte | el a sűrűségben. beleőrültek a szörnyű örömbe, amint anyjok A kölykek rögtön abbanhagyták a pörösközéjök dobta a remek prédát. ködést s uczczu, inaltak titkos tanyájokra, a Hirtelenében rókává változott át a kine- korhadt fa alatt vájt rókalyukba. vezett egér is. Hajrá, neki az igazi egérnek. Vártám egy félórát; egy egész órát, Egy gomolyagba hullottak, összemarakodtak ; amigcsak este nem lett. Elő nem jöttek többet. az alatt a szegény halálraítélt picziség megHanem a hátam mögött a kígyó óvatospróbált elbújni. H m ! ha rókamama résen nem ságával csúszott el valami a sűrűségben. lett volna! De ő csak észrevett mindent s Az volt talán a rókamama, amely megvitte vissza a kis egeret buta kölykeinek. akart győződni arról hogy miféle ellenség férkőzött ilyen közel a rablók otthonához. Végre is agyonnyomták, megfojtották. Akkor
88. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. mellett legkevesebb vonóerőt igényelnének. A mostani sekély szántásról a mély szántásra szeretnék átmenni, de az 4—5 évét megtartván, altalajekét akarok használni, a kettős ekéket vetés alkalmával esetleg forgatásnál, az egyes ekéket ugarszántásnál alkalmaznám. Mely heremagtisztitó gép teszi a legtökéletesebb munkát ? Hol kapható ? , Mely heremagvetőgép a legjobb ? ki késziti ? Kérdésttevő birtokát gépekkel szándékozván felszerelni,; először is azt kérdi, hogy' a 15 soros vetőgépek közül mely gyártmány az, mely legkevesebb vonóerőt kiván? A hegyes vidékre való u. n. tolórendszerü vetőgépek közül hazánkban különösen két magyar gyártmányú vetőgép tünt ki. Ezek egyike a Weiser J. C. nagykanizsai gyárában készült „Zala-Dritt", a másik a Kühne E. gyárában készült „MosoniDriir. Egyenlő gépszélesség s egyforma sortávolság mellett a vonóerőkülömbözet e két gép közt valószínűleg oly csekély, hogy az számba nem jöhet. Általában a vetőgépnél a vonóerőszükséglet nem oly fontos kérdés, amennyiben itt elsősorban a vetés minősége a mérvadó. S ha a vonóerő szükséglet alapján akarnók elbírálni a mai vetőgépeket, ugyan megbizhatlan eredményre jutnánk. Mert hisz ott van az 1897/évi kisbéri nemzetközi vetőgépverseny jelentése, melyben az egyik vetőgép csoroszlyánként csak T87 kg. vonóerőt kivánt, mig a másik 4:09 fegot s az előbbi a VlI-ik lett jóságra nézve, az utóbbi az I-ső. Ez elég egyszerű bizonyítéka annak, hogy nem szabad a vetőgépeknél nagy súlyt fektetni a vonóerő szükségletre. Egyforma széles és sorszámú vetőgépek majdnem egyforma erőt is kivánnnak. Ami a sortávolt illeti, azt hiszem, hogy a 4 " (10'5 cm.) sortávol felel meg a felhozott viszonyoknak. A tengeri vetésére nem lenne czélszerü külön vetőgépet beszerezni. Ez annyib m lenne felesleges kiadás, mert külön tengerivetőgépet kellene készíttetni s az eredmény nem állna arányban a költségekkel. Ha nehezei li kérdésttevő a 15 soros vetőgépet a tengeri vetésnél, szedje le mind a vetősarukat s csak a szükséges 4 darabot hagyja rajta. Nem Jesz az nehéz. Hogy pedig szaporátlannak tartja a munkát 4 sorral, azon bajos segíteni. De nem is olyan szaporátlan az, mint azt kérdésttevő hiszi. Ha a búzánál nem szaporátlan, akkor a tengerinél sem lesz az. A naponként bevethető terület csak olyan nagy az egyiknél, mint a másiknál. Sőt, mivel a leszedett 11 vetősaru súlyával megkönnyebbedett a gép, még esetleg lehet gyorsabban is járatni az igát s igy esetleg nagyobb területet bevetni, mint gabonával. Részemről teljesen feleslegesnek tartom a tengerivetőgép beszerzését. Ami az ekéket illeti, ma is csak a Sack-eke a legjobb. A Sack-féle egyetemes ekében megtalálja kérdésttevő mindazon talajmivelő eszközöket, melyek a mai talajmiveléshez szükségesek. Ugyanazon gerendelyre szerelhet egyes, kettős és altalaj ekét is. Vagy h-a a mélymivelésre akar átmenni akkor egyes ekének a D 10 M N ekét, kettős ekének a Z F N jegyű ekét vegye, mely utóbbira hármas eketestét vagy kettős eketestet vagy egy eketestet és egy altalaj porhanyitót szerelhet fel tetszés szerint. Legjobb, ha hozat magának egy Sack-féle árjegyzéket. Abban elég részletesen és reálisan vannak leirva a különböző talajok s mivelési módoknak megfelelő földmivelő eszközök s azok használási módja, Ezen árjegyzéket megkaphatja Propper Samunál Budapest. A lóheremagtisstitó gépnek pedig Behán\ Sámuel szarvasi rostakészitő „Diadal" rostája fog megfelelni. Ez megmutatta a szolnoki rostaverseny alkalmával (1898.) hogy képes erősén arankás heremagot is megtisztítani. Kapható Behán Sámuelnél vagy a Kühne gépgyárban. A heremagvető gépre pedig külön talán szintén nincs szükség, mert azt is elveti a sorvetőgép. Ha még is akar, van Bácher és
KÖZTELEK, 1899 NOVEMBER HÓ 1. 1637 Melichárnak Budapesten egy uj heremagvetőgépe „HerJcules*, melyet egy ember tol maga előtt. Nagyon egyszerű szerkezetű s 4 méter szélességben vetvén egy menetben, munkabírása nagy. Ezek lennének azon gépek; melyek beszerzése az adott viszonyok közt kívánatos lenne. Magától értetődik, hogy a fent ajánlott gépeken kívül bő vá%;zték áll rendelkezésére kérdésttevőnek többi hazai gépgyárosainknál és gépkereskedőinknél. Abszolúte legjobb gépet ajánlani nem lehet, mert a jónak bizonyult gépek közt aránylag oly kevés eltérés van, hogy ezért egyik vagy másikát mellőzni vagy előtérbe tolni nem lenne méltányos. I. S. P.
GAZDASÁGI IPAR. RovatvezetS: Zalka Zsigmond,
A czukorrépa-szeszgyárak haszna a mezőgazdaságban. Idényszerűnek találom, hogy most, midőn a czukorrépából való szeszgyártás ideje megkezdődött, néhány szóval megemlékezzem azon előnyökről, melyeket a mezőgazdasági répaszeszgyárak a gazdának nyújthatnak. Gzélszerünek vélem ezt annál is inkább, mivel ezen gyártási mód hazánkban még nincs -nagyon elterjedve és tapasztalatból tudom, hogy bizony nagyon sok helyen teljesen ismeretlen dolog," daczára annak, hogy talajunk a czukorrépa termelésére minden tekintetben megfelelő, a mit az bizonyít legjobban, hogy az ország egyes vidékein a gazdák a közelben levő czukorgyárak részére kisebb-nagyobb menynyiségben, kiki tehetségéhez mérten termeli a czukorrépát. Mielőtt azonban áttérnék tulajdonképpeni czélomra, röviden meg kell emlékeznem ezen reánk nézve nagy haszonnal járó, de sajnos, még eddig fel nem karolt gyártási mód keletkezéséről, azaz jobban mondva ismertetéséről. Ezen szeszgyártás hazája Francziaország, hol is ezelőtt mintegy 40 évvel kezdték az első ' répaszeszgyárakat felállítani és a répaszeszt forgalomba hozni. Sajnos, hogy ezen elég hosszú idő alatt még nem valami nagyon terjedt el ezisn gyártási mód, daczára annak, hogy ily módon a legegyszerűbben és a többi gyártási módokhoz viszonyítva talán a legolcsóbban is állitható elő nagyon sok szakember véleménye szerint a legjobb minőségű szesz, amely különösen cognac és likőr gyártására felette alkalmas. Ezen körülményt az is igazolja, hogy Francziaország még a mai időben is egymaga annyi répaszeszt termel, mint Európának öszszes államai együttvéve, már pedig azt mindenki elismerheti, hogy a legjobb és leghíresebb likőrök Francziaországból kerülnek a forgalomba. A hazánkban levő néhány ilyen szeszgyár által termelt, de igen jól finomított répaszeszt szintén nagyon keresik a likőr s egyéb ilyen szeszesz italok készítésével foglalkozó gyárosok. Lássuk tehát most, hogy hol fizetheti ki magát egy 7 hektoliteres répaszeszgyár felállítása. A felelet erre nagyon egyszerű; ott ahol a közelben czukorgyár és nagyon természetes, hogy a czukorrépatermelésre megfelelő talaj is van. Tehát oly nagybirtokos birtokán, vagy pedig több kisebb birtokos egyesülése folytán oly helyen, ahol egy bizonyos czukorgyár részére, nagyban és jó eredménynyel termeltetik a czukorrépa. Véleményem szerint a czukorgyár léte elengedhetetlen főkellék, miután itt értékesítheti a gazda az ő czukorrépáját, a miről általánosan tudva van, hogy minden czukorgyár a
répát lefejezett állapotban veszi át és csak igy dolgozza fel saját . czéljára, mig a répa feje megmarad a birtokos tulajdonában. Ha most a birtokosnak répaszeszgyára van, akkor ezen fejeket felhasználhatja szeszgyártásra, mig ellenkező esetben,, állataival kénytelen feletetni, amely esetben soha sem fogja oly jól értékesíteni, mintha szeszt főzetett volna belőle. Példa erre a mezőhegyesi uradalom, a melyen hét ilyen répaszeszgyár dolgozza fel a legfényesebb eredménynyel a répafejeket. Mindezekből tehát kiviláglik az, hogy nem éppen szükséges ezen czélra az egész répát fölhasználni, hanem elegendő a feje is, miután ez is tartalmaz mindenkor annyi czukrot, hogy bélőle megfelelő mennyiségű és kitűnő szeszt nyerhessünk. A gazdára nézve pedig ennek óriási előnye az, hogy oly áruczikket kapott, melyet bármily hosszú ideig eltarthat anélkül, hogy megromlásnak ki lenne téve, tehát akkor bocsátja áruba, amikor azt czélszerünek véli s még e mellett az a haszna |is megvan, hogy gazdaságából ezzel semmi tápanyagot ki nem visz, miután a szesz csakis a répában levő czukor elerjedése folytán áll elő, a növényi tápanyagok pedig benne maradnak a kilúgozott répaszeletben, amely feltakarmányozás utján értékesül. A gazdára nézve tehát az már magában véve nagy előny, hogy répáját ily módon értékesítheti, hát még ha tekintetbe veszszük azon körülményt is, hogy a jelenlegi modern répaszeszgyárakban mindenütt diffúzió utján nyerik a már előzőleg felszeletelt ^répafejből a szeszt, a mely szeletek a diffuzörből való kieresztés után még mindig kitűnő jó s tápdus takarmányt szolgáltatnak, a mit azután akár frissen is lehet etetni, vagy pedig tetszés szerint be lehet vermeltetni, a mely esetben hónapokig, sőt ha a bevermelés hibátlanul és gondosan történt, évekig is eltartható. Hogy minő különbség van a friss és a bevermelt répaszelet tápanyagtartalma közt, kitűnik a következő adatokból: A friss, tehát a diffuzörből kikerült szeletben van: N. mentes viz nyers rost nyers prot. anyag hamu zsir 89 9 % 2-5% 0-8% . 6'3°/o 0'6% 0'49/o A bevermelt répaszeletben pedig van: N. mentes víz nyers rost nyers prot. anyag hamu zsir. 1 • 1 °/o 6'4»/0 l'l%0'l0/o 88-6% 27% világos bizonyság tehát ez arra nézve, hogy a répaszelet bármelyik állapotában is mindig kitűnő jó takarmányt ad, a mely ugyancsak a már fentebb emiitett uradalomban eszközölt kísérletek és a szerzett tapasztalatok szerint, hizó állatoknak okszerű táplálására igen jó sikerre lhasználtatik évek hosszú során át. Ezen módszer mellett azután a gazdaság részére szükséges trágyamennyiség is nagy részben, ily egyszerű módon biztosíttatik. Végre megemlitendőnek vélem még azon körülményt is, hogy a répaszeszgyárakból nyert moslék- etetésre nem alkalmas és tulajdonképpen nem is lenne mosléknak nevezhető, miután ez semmi más, mint szesztel enitett répáié, amelyben ha van is némi kis tápanyag, azért feletetésre kénsavtartalmánál fogva még sem alkalmas. G. J.
IRODALOM. Athenaeum Képes Nagy Természetrajza. A magyar természettudomány-irodalom a népszerű, összefoglaló természetrajzi munkákban igen szegény. Nincsen könyv, melyben például hazánk faunája és flórája megfelelő módon ismertetve lenne. E hiányon óhajtott a kiadóczég részben segíteni, midőn elhatározta, hogy
1640 a Franz Matthes „Illustrirte Naturgeschichte der drei Reiche für Schule und Haus" czimü nagy munkáját a hazai viszonyoknak megfelelően átdolgozva, kiadja. A magyar kiadásban az állattani rész, melyet dr. Vangel Jenő irt meg és amely 24 tábla szines rajzzal s a szöveg közt 476 ábrával van illusztrálva, 320 nagy negyedrét oldalra terjed és csaknem teljesen uj; mig a növény- és ásványország, melynek átdolgozását dr. Semayer Vilibáld eszközölte és mely 23 tábla szines rajzzal s 329 ábrával van diszitve, szövege pedig 105 oldalra terjed, az eredeti német kiadás uián készült, csakhogy jóval rövidebb és hazánk flórájára, nemkülönben ásványtani viszonyaira vonatkozó adatokkal lett kiegészítve. A munka főrésze az állattan, amely ily terjedelemben és ily módon a hazai litteraturában még tárgyalva nem volt. A szerző benne a modern zoologiai tudományos iránynak iparkodik érvényt szerezni, de egyszersmind a gyakorlati élet követelményeit is szem előtt tartja. Mindenhol kiváló súlyt fektet a biologiai jelenségek kimutatására, de nem feledkezik meg az állatok anatómiai ismertetéséről sem. Iparkodik kimutatni az állatok közt lévő rokonságot,1 valamint azon okbeli összefüggést, mely az ember és az állatok, valamint az ember és a növények, nemkülönben az élő és a nem élő világ közt van. Különösen ki kell emelni az állattannak gyakorlati czélját és a hazai faunának ismertetését. Megtalálni benne mindazon állatok teljes természetrajzi leírását, melyek az emberre nézve hasznosak vagy károsak. így a mezőgazdaságilag és erdészetileg káros, vagy hasznos, táplálékul és gyógyitószerül szolgáló, valamint mérges és élősdi állatok kimerítően vannak leirva. Hasonlóan mindazon állatok is, melyek a gyümölcstermeléssel, szőlőmiveléssel, méhészettel összefüggésben vannak. Mindezeknél azután a Magyarországra vonatkozó adatok pontosan fel vannak sorolva. A munka csinos kiállítása a kiadó-czég becsületére válik. Stílusa magyaros és elnevezései hasonlóan nem sok kívánni valót mutatnak. Aki az efféle munka megírásának nehézségét ismeri, csak méltányolni fogja szerző törekvését és igyekezetét, mert olyan derék munkát végzett, amely minden tekintetben megállja a helyét. Bátran állithathatjuk, hogy ez az első, minden izében igazi magyar állattan, melyben a Magyarországra vonatkozó összes adatok össze vannak gyűjtve és .melyet nem csak a müveit magyar közönség használhat, hanem még a gazdász, kertész, erdész, tanár és tanitó is sikerrel forgathat. A nagy folio-alaku, pompás kiállítású könyv ára kötve 15 forint. A régi Egyptom mezőgazdasága. A mezőgazdaság őstörténetének ismertetése. Irta: Miíhoffer Sándor. Kassa. 1899. Ára 1 frt 30 kr. Mezőgazdasági irodalmunknak termékeny szerzője a fenti mü közrebocsájtásával uj tanújelét adta sokoldalú képzettségének. A kép, melyet a mezőgazdaságáról régtől fogva hírneves Egyptomról nyújt, annak őskorára vonatkozik, azokra az időkre, melyekről írott feljegyzések alig maradtak ránks melyek korunkat2000—6000 évvel megelőzték. A mü első részét a szerző a mezőgazdaság általános történetére vonatkozó s számos érdekes adatot tartalmazó fejtegetésekkel vezeti b e ; áttér ezek után Egyptom birtokviszonyainak'és ezzel kapcsolatban munkás- és adózási viszonyainak jellemzésére, amiből kitűnik, hogy már az őskori Egyptom is jól szervezett állam volt. Nagyon érdekesek a földviszonyokra s különösen a mesterséges öntözésre vonatkozó részletes és beható tárgyalások, csak azt sajnáljuk, hogy ezek a viszonyok megfelelő térképpel nincsenek világosabbá s áttekinthetőbbé téve. Ezeket követik a talaj megmivelésére, a vetésre, aratásra, cséplésre, a kertészet, borászat, erdészet, vadászat, halászat, állattenyésztés, állatgyógyászat, kereskedés és
KOzrgLffi, 1SS9. NOVEMBER HQ I. a mezőgazdasági ünnepekre vonatkozó eléggé alaposan megirt fejtegetések. A különös részben az Egyptomban termelt növények, u. m. gabonafélék, fonal-, vizi-, fűszer-, gyógy- és kertinövények, fák és cserjék, továbbá az ott tenyésztett háziállatok, a szarvasmarha, teve, ló, szamár, juh, sertés, kecske és baromfiak részletesebben tárgyaltatnak. A mü tartalmának ezen áttekintéséből kitűnik, hogy a szerző lehető részletes képet óhajtott a régi Egyptom mezőgazdaságáról nyújtani, ami neki sikerült is, mert a szorgalommal összegyűjtött adatok meggyőződtetnek, hogy az őskori Egyptom mezőgazdasága a fejlettségnek oly magas fokán állott, amely sok tekintetben a jelen kornak is teljes elismerését megérdemli és hogy a terméketlen sivatagságok közé beékelt ezen aránylag csekély területü állam politikai súlyát első sorban nagy gondozásban részesült mezőgazdaságának köszönhette. Hazai irodalmunk hasonló tartalmú müvei egyáltalában nem rendelkezvén, a különben is kifogástalanul^kiállitott könyvet gazdaközönségünk szives figyelmébe ajánljuk.
88 SZÁM. 9-ÍK ÉVFOLYAM. mivelését megnehezíti. A géppel való vetés pedig lassú. Mivel éppen a gyors munka a legfőbb s a vetési munkálatok legnehezebbje a fészkek helyének megjelölése s a fészkek elkészítése, azért talán még a burgonyafészek-ásógépek munkáját lehetne első helyre tenni. Ily burgonyafészek-ásógépet hozatott a debreczeni m. kir. gazdasági tanintézet is Hermann Laas-tól (Magdeburg), melynek munkájáról az alábbi tapasztalatok állnak rendelkezésre : Hogy mennyivel olcsóbb a fészekásógép munkája a kézi munkánál, arra tájékozásul szolgálhat az - alábbi kis kimutatás, mely a debreczeni m. kir. gazdasági tanintézet gazdaságából van véve: 1898-ban bevetett terület (13 kat. hold) költségei: gépvontatásra 2 lófogat á 3 frt . 6 frt — kr. 22 napszámos á 30 kr 6 , 60 , töviselés behúzásra, utána henger 9 „ — „ 240 frt géptőke 5 % kamata . . 12 , — „
összesen 33 frt 60 br. azaz egy Jcat. hold beültetési költsége 2 frt 58 kr. Ezzel szemben 1897-ben egy kat. hold bevetése kézierővel vonalozó után: vonalozó vontatására lófogat. . — frt 80 kr. fészekásás, ültetés, betakarás (napszám) 4 „ 60 „ hengerezés és töviselés. . . . — „ 80 „ Kérdés. összesen 6 frt 20 kr. azaz egy lcat. hold bevetési költség 6 frt 20 kr. 453. kérdés. Táplálhatók-e hasas koczák és süldők szeszgyári burgonyamoslékkal káros Tehát a géppel való fészekásás holdanutókövetkezmények nélkül, s ha igen, a szesz- ként 3 62 frttal volt olcsóbb és 13 holdon moslék milyen adagokban adható? K. A. már az első évben 47'06 frt megtakarítást 454. kérdés. 1. Melyik burgonyavetőgép adott csak a vetési költségen, eltekintve az bizonyult eddig legjobbnak és mennyi ennek egyenletes fejlődés, kőnnyü mivelhetés és napi munkaképessége ? Mennyibe kerül e géppel nagyobb termés előnyeitől. kamatot, törlesztést, fogatos és kézierőt számítva A nagyban való burgonyatermelésnél e egy hold elvetése és mennyibe kerül ha csak megtakarítás még jelentékenyebb összegre rúgkézierővel sorhuzó után vetjük ? hat, ugy, hogy 100 holdas évi termelés mellett 2. Melyik a legjobb burgonyakiemelő és már az első évben megtérülhet a gép beszermennyi ennek napi munkaképessége ? Mennyibe zési ára. (Lásd Mezőgazdasági Szemle 1899. kerül e géppel kamatot, törlesztést, fogatos és április havi füzetét.) kézierőt számítva egy hold elvetése és mennyibe A géppel való vetésnél a Skorpill-féle kerül, ha kézierővel szedjük? B. P. vetőgéppel napjában maximum 3 kat. hold, a fentnevezett fészek ásógéppel napjában 6 hold bevethető. Felelet. A burgonyakiemelőgépek közül pedig, Szeszmoslék hasas koczáknakés süldők- szerény véleményem szerint, a burgonyakinek. (Felelet a 453. sz. Jcérdésre.) A burgonya- szántóeke még ma a legjobb. A többi kiszedőmoslék nagyon természetszerütlen takarmány, gépek munkája még nem tökéletes s mivel azok sem tudnak többet végezni, mint az eke, mi nem csak nagy víztartalmának, hanem annak azt hiszem, hogy valami különös nagy előnyük is tulajdonitható, hogy könnyen bomló anyagokat tartalmaz, melyek miatt kedvező talajul szolgál az eke felett nincs. Mostanában Nick Ede, a a mikroorganizmusoknak, melyek a levegőből a gödöllői koronauradalom jószágigazgatója konstruált egy burgonyakiszedőt, mely állítólag moslékba jutva csakhamar tej- és eczetsaverjedést okoznak, mi 40—41° C.-nyi hőmér- egyesíti magában a burgonyakiszedő gépek előnyeit azok hátrányai nélkül. Mihelyt e gépsékletnél történik legélénkebben ; az ilyenformán megsavanyodott moslék pedig hasmenést és ről adataink lesznek, közölni fogjuk. elvetélést okoz. Ehez járul még, hogy a buri. 8. P . gonyamoslék foszforsavat és meszet tartalmaz, s e miatt nem hat a csontképződésre előnyösen. Ezért nem tanácsos hasas koczák és 3hónaposnál fiatalabb malaczokkal burgonyamoslékot etetni, mert azoknak a legkevésbbé megsavanyodott takarmány is árt, de idősebb süldők már kaphatnak némi moslékot, ha azt az Francziaország. Mozgalom a gabona áráelővigyázatot követjük, hogy fokozatosan szoknak emelése ügyében. A franczia szakemberek tatjuk reá, és hogy 100 kg. élősúlyra nem mindnagyobb tevékenységet folytatnak a gaetetünk 1—2 kg.-nál többet. Gsélkó. bonaárak emelését czélozva. A gazdakörök' s gazdasági egyesületek Burgonyamivelőgépek. (Félélet a 454. kérdésre.) A burgonyaültetőgépek terén még vállvetve versengenek a buzaársülyedés okának ma nem vagyunk annyira, hogy tökéletesen kutatásában s ugy reménylik szanálhatni azt, megfelelő jó burgonyaültetőgéppel rendelkez- ha annak eredetével tisztába lesznek. A képviselőház több tagja is aggodalommal látja a hetnénk. A burgonya vetése manapság általában kedvezőtlen áralakulásokat s azon nézetnek három módszer szerint történik s pedig kézzel adtak kifejezést, hogy az őrlési engedélynek vagy fészekbe — vonalozó után, vagy eke tulajdonitható a gazdák e csapása. A baj orután barázdába, vagy pedig a burgonyaültető- voslására a franczia gazdái egyesületével analóg határozatot hoztak. Azt ugyanis, hogy géppel. A kézzel való vetés, kézileg ásott fész- minden külföldi gabona, mely franczia terükekbe vonalozó után elég drága. Az eke után letre hozatik bármily ürügy alatt, 7 franknyi való vetés nem egyenletes s a burgonya fogatos vám lefizetése mellett engedtessék be, ellenben
LEVÉLSZEKRÉNY.
KÜLFÖLDI SZEMLE.
88. SZAM. 9-IK É V F O L Y A M . minden gabona, mely franezia területről exportáltatnék, 7 franknyi prémiummal dijaztatnék. Határozatukat kérvény alakjában terjesztették a földmivelésügyi miniszter elé, ki az ügy megvizsgálását igérte meg. A Choteau-Thierrv gazdakör választmánya a gabona alacsony árát még a fiktív üzletek makinácziójának, a spekulátorok világraterjedő szövetkezésének és a börzejátéknak is tulajdonítja.
K Ö P T E L E K , 1899
NOVEMBER HO
Í.
adni. Most lesz alkalmunk a legmodernebb csomagolást elsajátítanunk. Anglia. A mezőgazdaság mai helyzete. Az angol gazda nem akar államsegélyről, prémiumról, vagy védvámokról hallani sem, ennek tulajdonitható, hógy a londoni piaezra oly olcsó tengerentúli termékek érkeznek, melyekkel az angol termelő meg sem kísérli a versenyt. A paraszt lassan az ipari czentrumokba húzóA franezia gazdák társulata a társadalmi dik, kereset után látván, a mivelés alatt álló földből meg lesz jó rossz legelő. Most illetékes jogrenden ejthető csorbát ugy véli megelőzni, ha a jelenlegi törvényt modifikálják, ugy, hogy helyen azon fáradoznak, hogy az angol mezőa börzespekulácziók magasabb adóval terheltes- gazdaságot a prosperálás régi fokára emeljék. E czélból kérik a földadó alábbszállitását. senek s a tőzsdeügynökségek szigorúan szabáKövetelik, hogy a kormány intézkedjék, hogy lyoztassanak. Breton képviselő azt sürgette, hogy életbe kell léptetni a buza hivatalos ár- a vasuttársulatoknak tiltassék meg az idegen jegyzését, melyet egy minden tekintetben meg- termékek olcsóbb tarifa melletti szállítása, bízható helyi bizottság állapitana meg. A szak- mint a minőnek az angol termék van alávetve. sajtó meleg hangú felhívásban inti a gazdasági (Ennek ott van magyarázata, hogy a friss szövetkezeteket, hogy ne tágítsanak s ne hagy- angol termék aránylag jobb áron fizettetik, mint az állott, idegenből érkezett). Tény az, ják e kérdést a napirendről letereltetni. Nálunk is nagyon helyén volna, ha valaki hétről-hétre hogy például Francziaországból sokkal olcsóbban lehet Londonba zöldséget szállítani, mint uj alakban frissítené fel ezen tárgyat. az angol vidékről. Az aranka kötelező irtása. Schribaux tanáMiután az angol gazda oly olcsó búzát csára most a francziák mind erélyesebben követelik, hogy az arankairlás a kötelező nem termelhet, mint az indiai, s oly olcsó vágómarhát sem tenyészthet, mint az Egyesültmunkák közé vétessék fel az oly vidékeken, hol a provence-i luezerna magját szokták ter- Államok némely helyén, azért azt a tanácsot melni. Ezt avval indokolják, hogy éppen ezen adják az angol gazdának, termeljen oly anyagovidékekre hoznak be legtöbb amerikai luezer- kat, melyek frissen érkezvén a londoni piaezra, nát (!) A Bruche-du-Rhöne i prefektus tényleg ott jobb áron kelhetnek, mint a messziről érki is adta már rendeletét, melynek értelmében kezett idegen. Ilyen a gyümölcs, virág, zöldott az arankairtás tényleg kötelezővé tétetett. ség, majorsági produktum. Érdekes, hogy 10—20 év óta a norfolki grófságban ez irányA rendelet szerint az arankás folt s azon tul egy méternyi átmérőben a luezerna leka- ban fényes eredményű kísérleteket tettek, de szálandó s szikkadás után a folt közepén ége- hát azok — csodálatos módon — a szomszéd kerületben lakó gazdákat utánzásra nem tudtendő el. Ezen megtörtént munkák után az arankafolt helye konczentrált vasgáliczoldat- ták ösztönözni. Ott olyan területek, melyek azelőtt alig adtak néhány szarvasmarhának, tal öntözendő be. A terület aztán ugy ásandó alá, hogy a kör szélétől kezdve, az ásás a köz- birkának elégséges"legelőt, most felszakittatpont felé folytatandó. A szaksajtó most az ösz- tak s epret, ribizkét s törpe gyümölcsszes luczernatermelőknél kívánja e kötelező fákat tenyésztenek 30—40 hektárnyi kitermunka kimondátását. Majd meglátjuk, hogy jedésben. Általában azt látni, hogy a konyha akkor a provence-i luezerna csakugyan meg- s diszkertészet termékeit holdszámra müvelik szabadul-e parazitájától. Nálunk fájdalom a sok s azok a londoni piaezon rendkívül szép áraintézkedés s tanácsolás daczára mégsem sike- kon kelnek is el. Csak az a baj, hogy a konyhakertészet, páldául a burgonya müvelése sok rült a luezerna e bajától szabadulnunk! kézierőt igényel s ez, ami az angol gazdának Olaszország. A mezőgazdasági termékek hiányzik, mert a népesség nem bízván a csomagolási kiállítása. November hó folyamán mezőgazdaság utáni megélhetésben, a városba Rómában nemzetközi kiállítás nyílik meg, a özönlött. Kirton város környékén például megmelyen főleg a mezőgazdasági termékek he- honosították a gazdák a korai burgonyának lyes csomagolási rendszerét s metódusait fog- hajtatás utáni termelését s elérik, hogy a julius végén vaggonszámra ják bemutatni. Látni fogjuk tehát, hogy kell czentrumokba az expediálandó terméket fa, vászon, bádog, expediálják a burgonyát. Itt már képesek a üveg, karton s szalmába pakkolni. Hogy kell a gazdasági munkások magasabb, úgynevezett „ipari" bérét fizetni s azt érték el vele, hogy fűzfa vesszőkosarakat adjusztálni, egyszóval, hogy kell a gazdának ugy csomagolni, hogyha bármily a nép már kifelé özönlik a városokból s régi messze szállítja is termékét, abban legcseké- elhagyott mesterségét, a földmivelést karolja lyebb hiba se essék. A római orsz. gazda- fel ismét. íme a bizonyíték, hogy a munkássági egyesület, melynek elnöke Castelli a volt nép nem azért hagyja el falusi tanyáját, mert miniszter, egy küldötjét már Párisba küldte, a városi élvezetek után áhítozik, hanem mert ki a Francziaországban szokásos pakkolási odahaza kenyere nincs biztosítva, azt pedig -módokat gyűjti össze s a kiállításon mutatja az intenzív gazdálkodás bárhol is képes bizbe, a francziák, hogy csomagolnak, ha 1—20 tosítani. kg. súlyos árut akarnak nagy távolságokra küldeni. Most az olasz gazd. egyesület a világ összes termelőihez s gyárosaihoz fordul avval a kéréssel, siessenek részvételöket a csomagoGazdasági e g y l e t e k mozgalma. lási versenyben bejelenteni. Kívánatra az egyesület a csomagolási modelleket készpénzA harsmegyei gazdasági egyesület mult ben hajlandó mégjzetni. A csomagolási mód hó 15-én tartotta meg közgyűlését Ordódy Lajos s tárgy ki lesz állítva a gyáros vagy a ter- elnöklete alatt. Az egyesületi tagmozgálmakra melő nevével s az a csomagolási versenyben vonatkozólag Levatich László egyl. titkár berészt is fog venni. A versenyzők nyertesei kö- jelenti, hogy 14 vármegyei község ujolag alazött pénzdijak fognak kiosztatni. Nagyon kí- pító tagul belépett, ezenkívül egy rendes és váncsiak vagyunk rá, ugyan lesz-e számbaveegy pártoló tag léptek az egyesületbe. Előterhető versenyző ? Nagyon jól emlékszünk rá, jesztetett a tartandó gazdasági előadások ügye hogy a szegedi kiállítás alkalmával rendezett is, a melyek szervezését a közgyűlés az elcsomagolási verseny állami diját — a vernökségre bizta. A Nagy-Kálnán megtartott senyzők hiányában nem lehetett kiosztani. tenyészmarha• és. lókiállitásról szóló jelentés Annál inkább örvendünk az olasz kezdeménye- után elhatározta a közgyűlés, hogy az állattezésnek, mert hisz a gazdának s termelőnek nyésztés előmozdítása czéljából ezentúl vándorörökösen azt a bűnét vetik fel, hogy a helyte- kiállításokat rendez, minthogy a megye nagy len csomagolás, illetve az e téreni tájékozat- terjedelménél fogva egy központból ezen czélt lanság okozza, hogy termékén nem tud túl- hathatósan elérni nem lehet. A jövő évben
1641 Aranyos-Maróth jelöltetett ki a rendezendő kiállítás helyéül. Elhatároztatott továbbá, hogy Léván 1900-ban hizottmarhákiállitást is rendez az egyesület, a mi által a bécsi kereskedők érdeklődése az ottani vidék hizlalási anyaga iránt nagyban fölkelthető volna, élénk üzleti összeköttetések jöhetnének létre s igy a jobb értékesítés is biztositható lesz. A földművelési miniszter abbeli felhívására, hogy az egyesület a Barsmegyében termelésre ajánlható gyümölcsfajtákat kijelölje, a közgyűlés Mailáth István kiváló pomologust kérte fel, hogy érintkezésben a vidék termelőivel, állapítsa meg a termelésre ajánlatos gyümölcsfajok lehetőleg szűkre szabott listáját. . Tárgyaltatott ezután a temesmegyei gazdasági egyesület azon átirata, a melyben pártolni kéri azon határozatát, hogy a tőzsde szokványbuza-forgalmából a külföldi búzák kizárassanak. A közgyűlés magáévá tette a temesmegyei gazdák indítványát és ezen szellemben feliratot intéz a kormányhoz. A temesmegyei gazdasági egyesület ugyancsak pártolását kéri azon határozatának, hogy a biztosító társulatok veszedelmes kartelljével szemben az állami tüz- és jégbiztosítás szervezésére a kormány megkéressék. Erre nézve Zongor János kijelenti, hogy nem pártolja az átiratot és az államosítás eszméjét, nem pedig azért, mert az államnak már is nagyra nőtt hatalmát egy ily intézkedéssel tovább növelni nem tartja czélszerünek. Az állam ma egy hatalmas tényező, de mindenhatósága éppen az, amely csökkenti a garancziát arra nézve, hogy egy ily feladatot teljes tárgyilagossággal tudjon megoldani. Óvakodni kell attól, hogy mindenben csak az állam támogatását keressük és mindent egy kézben pontositsunk össze. A társadalmi feladatokat oldja meg a társadalom. A biztosítás kérdését'is a társadalom van hivatva megoldani és azért utal a szövetkezésre, amely ut a gazdaközönség részére is nyitva áll. Indítványozza, hogy a közgyűlés helyezkedjék ezen álláspontra és közölje ezen állásfoglalását a temesmegyei gazdasági egylettel. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta. A gazdasági egyesületek országos szövetségének átirata került ezután tárgyalásra, melyben felhívja az egyesületet, hogy pártolja a tervezés alatt levő tüz- és jégbiztositási szövetkezetet és jegyezzen üzletrészeket. Levatich László titkár felvilágosította a közgyűlést, hogy az első magyar általános biztosító társulattal fennálló szerződés értelmében még három esztendeig van kötelezve az egylet arra, hogy nevezett társulat érdekeit előmozdítsa. Ezen sajnos ténynek tudomásul vétele után, kimondotta a közgyűlés, hogy szerződésszerű kötelezettségéit megszegni nem akarja, de ha az egylet mint olyan, meg is van kötve, nem látja azért a tagok egyéni határozását is megkötve, tehát azt sem, hogy egyesek ne támogassák a központból megindított üdvös mozgalmat. Ily értelemben a gazdasági egyesületek országos szövetsége informáltatni fog. Leidenfrost Tódor ezután ecseteli a folyvást rosszabbodó munkásviszonyokat, amelyek kivált a'megyében mutatnak szomorú képet; helyteleníti, hogy a munkások most már majdnem minden munkanemnél pálinkát, sőt mértéktelenül sok pálinkát kötnek ki maguknak s a munkkáadók csakhogy biztosítsák maguknak a gazdasági munkák végrehajtását, egymásra hezitálnak a pálinkaadagok szaporításában. Ezen minden tekintetben káros állapot megszüntetése érdekében indítványozza, hógy az egyesület keresse meg a megye törvényhatóságát az iránt, hogy hozna egy szabályrendeletet, a mely tiltsa meg azt, hogy a munkaadók a napszám- és szakmánybéreket, melyeket a megyében készpénzben szokás fizetni, pálinka alakjában is fizessék. E kérdésben intézett több felszólalás figyelembevételével a° közgyűlés akként határozott, hógy Leidenfrost Tódor indítványát magáévá tevén, egyszersmind felírni határozott a földmivelési miniszterhez azon kérelemmel, hogy az állami uradalmakban
p p p
___—
H M H
1642 szüntesse meg a pálinkáztatással járó demoralizáló példát s a szomszédos és hasonló viszonyok közt levő megyék gazdasági egyletét is fel fogjakeresni, hasonló intézkedés foganatosítása czéljából. A somogymegyei gazdasági egyesület mult hó 22-én Porrog-Szent-Királyon népies gazdasági előadást rendezett, a melyen Gzeglédy Tivadar mezőgazdasági szaktanár működött közre, mint előadó. Előadás tartatott : a hitelszövetkezetekről és a hitelszövetkezetek megalakításáról. A krassó-szörénymegyei gazdasági egyesület és a mezőgazdasági bizottság mult hó 10-én ülést tartott, a melyet az egyesület rendes közgyűlése követett. Tárgyaltatott az 1900. évi költségelőirányzat, mely 6035 frt bevétellel, 5420 frt kiadással és 615 frt pénzmaradványnyal jóváhagyatott. Ez alkalommal a jövő évi működési programm is megállapittatott. Elhatározta az ülés, hogy a tél folyamán gazdasági élőadásolcat és háziipari oktatásokat rendez 21 előadóval; ezek a következő helyeken tartatnak : gazdasági előadások : Langenfelden, Bogs'án, Uj-Moldován, Mehádián, Teregován, Obrezsán, Facseten, Igazfalván, Bethlenházán, Gavosdián, Korpán, Komoristjén, Kis-Tikványon, .Hezeresen, Bodófalván, Cseres-Temesen, és Istvánfalván ; háziipari oktatások: Weidenthalon, Dragumiresten, Nagy-Kostélyon, Szapárifalván, Bodófalván, Igazfalván és Bálinczon. Elhatározta a közgyűlés, hogy a megyében hitelszövetkezetéket és gyümölcsértékesiiö szövetkezeteket alakit ; a községi apaállatok vizsgálatának idejét tavaszról őszre helyezi ' továbbá, hogy a gyűmölcsfemegrendelések iránt ugy mint a mult évben, a midőn 24 ezer drb gyümölcsfa kéretett, az idén is lépéseket }3sz az egyesület. Végre Szlagna községben egy mintaparasztgazdasáp fellítása határoztatok el.
KÖZTELEK, 1899 NOVEMBER Hö 1.
T E Ö Y I B B I L Mai szárnauk tartalma: Oldal. Az OMGE. közleményei. 1611 Földmivelésügyi költségvetés. ._ 1635 Tárcza. Rablók otthon.'BársonyIstván. .. __ ___ 1636 Állattenyésztés. Kísérletek szerbiai sertésekkel. Dorner Béla. 1637 Gazdasági gépészet. Egy középbirtok felszerelése gépekkel. I. S„ P. .... 1638 Gazdasági ipar. A czukorrépa-szeszgyárak haszna a mezögadaságban. G. J. 1639 Irodalom. Atheneum Képes Nagy Természetrajza. — A. régi Egyptom mezőgazdasága. — 1639 F,*wíi!wfikrénv 1640 Külföldi szemle. 1640 Gozdásági egyletek mozgalma. — ... 16'41 V egyesei, 1642 Kereskedelem, tőzsde. 1643 -1644 Kinevezés. A földmivelésügyi m. kir miniszter a m. kir. állami ménesbirtokok 'és a gödöllői koronauradalom tisztviselőinek létszámában Stockinger Lajos m. kir. gazdasági segédet m. kir. gazdasági intézővé, Oászner Béla díjtalan gazdasági segédet fizetéses gazdasági segéddé nevezte ki.
U j magyar nemes. A hivatalos közlöny okt. 31-iki száma közli, hogy Ő felsége a király Nyiri Jánosnak, a Szabolcsvármegyei gazdasági egyesület tiszteletbeli elnökének és törvényes utádainak, a közőgyek és különösen a mezőgazdaság terén szerzett érdemei elis-. méréséül a magyar nemességet adományozta. Nyiri János, ki mint a kor színvonalán álló, nagyképzettségü gazda Szabolcsmegyében köztiszteletnek örvend, különösen a Felsőtiszavidéki, majd a Szabolcsmegyei gazdasági egyesület élén kifejtett tevékenységével szolgált rá a királyi kitüntetésre, amelyet nemcsak a Nyiri egyéniségét megillető rokonszenvnél fogva fognak örömmel fogadni, hanem a kitüntetésnek azon jelentősége miatt is, hogy a legfelsőbb figyelem ismét egy, a politikai élet szövevényéitől távol álló, független s társadalmi uton A pozsonymegyei gazdasági egye'sület munkálkodott férfiú felé irányult, mintegy tanúközbenjöttével mult hó 22 én cseléddijazás tartabizonyságául annak, hogy a gazdatársadalmi tott Szempczen, mely alkalommal Esterházy téren szerzett érdemek sem vesznek el ezután Miklós gróf szempczi uradalmában három hűnyomtalanul. Ezen jelentőségnél fogva részünkséges cselédnek osztották ki a földmivelési ről is kétszeres örömmel üdvözöljük Nyírit jól miniszter okiratát, a király arczképével ellámegérdemelt kitüntetése alkalmából. tott érmet és a tulajdonos gróf által adomáGazdák biztosító szövetkezete. A Köznyozott emléktárgyakat. A jutalmazott cselédek : Bordás István 80 éves (59 éve szolgál), telek 87. számában közöltük, hogy a „Gazdák Fürstenzeller József 65 éves (52 éve szolgál) Biztosító Szövetkezetének" alaptőkéje javára és Juricsek István 72 éves (49 éve szolgál). eddig 713 alapítvány, 553 üzletrész 724.060 Az uradalomnak az ünnepélyre összesereglett korona értékben jegyeztek. Folyó hó 30-ig becselédségéhez Rovara Frigyes urad. igazgató, érkezett aláírási iveken az alábbiak jegyeztek Burián Pál főszolgabíró és Horváth Jenő egy- alapítványokat, illetve üzletrészeket: Ehrenreich leti titkár tartottak buzdító beszédet. Az egye- József 1, Veszprémi káptalan 5, Ivády Béla 1, Scitovszky János 1, Pesti Első Hazai sület a pozsonyi gazdasági kaszinóval karöltve, főapátság f. évi deczember 3-án rendezi a tervbe vett Takarékpénztár 1, Pannonhalmi agrár gyűlését, mely alkalommal a biztosító, 10, Győrmegyei gazdasági egyesület 1, Szini 1, Fricke Emil 1, Mayer fogyasztási és értékesítő szövetkezetekről tar- Sebő Imre tatnak előadások. Szóba fog kerülni a pozsonyi Oszkár 1, Szalacsy Ferencz 1, Dervarius Imre 1, Abaffy Emil 1, Abaffy Edmund 1, Abaffy kiviteli marhavásár kérdése is, melynek hiánya oly nagy sérelmét képezi a Felvidék gazda- Aurél 1 alapítványt, Szávits Miklós 2, Szente " közönségének. Az agrárgyülés programmjába, Mihály 1, Baglód község 1, Bobolcsay Péter 1. Czup község 1, Bekő János 1, Kámaháza mint értesültünk, a szeszértékesitő szövetkezetek kérdését és egy Pozsonyban rendezendő község 1, Soós János 1, Radamos község 1, mezőgazdasági országos kiállítás kérdését is Tüske Mihály 1, Fehér Vendel 1, Fehér János 1, Zsitkócz község 1, Felső József 1, Bagonya felveszik. község 2, Török Kálmán 1, Filócz község 1, A szatmármegyei gazdasági egyesület f. Berdén József 1, Strelecz község 1, Császár évi november hó 1-én Szatmáron igazgatóMarton 1, Benkócz község 1, Magdus József 1. választmányi ülést tart, melynek tárgyai a kö- Zala-Iváncz község 1, Bakónak község 1, Pu vetkezők : szőlőojtványok árának megállapítása ; kán Mihály 1, Brezovic'za. község 1, Gumilicza téli gazdasági tanfolyam tervezete ; az állat- község 2, Lippa község 3, Kis-Palina község biztosítás támogatása; az őszi közgyűlés ter- 5, Nagy-Palina község 4, Turcsisa község 5, minusa és tárgysorozata; folyó ügyek. Zarkaháza község 2, Szalay István plébános 3, Zoér Iván 1, Zoér István 1, Kurucz István 1, Dabronyák község 5, Göncz János 1, Doma Ferencz 1, Burmen János 1, Strana Flórián 3,
SZÁM. 9-IK É V F O L Y A M . Kókes Gézáné 1, Kebele község 2, Topdak György 1, Simon Miklós 2, Gyertyámos község 1, Felső-Lakos község 1, Alsó-Lakos község .1, Hotticza község 1, Kapcza község 1, Cserenczócz község 2, Közép-Besztricze község 1, Felső-Besztricze község 2, Alsó-Besztricze község 1, Tüskeszer község 1, Zsizsekszer község 1, Belatincz község 2, Deklessin község 2, Ganicsa község 2, Zsakócz község 2, Bratoncz község 1, Adriancz község 1, Lipahócz község 1, Melinicz község 1, Resznek község 2, Csetreg község 5, Saly János 1, Simon Imre l,Both Sándor 1, Farkas Péter 1, Farkas Pál 1,- Koroknyás István 1, Baticz Ferencz 1, Rácz István 1, Baksa község 3, Párszombat község 2, Szabó Döme 3, Wohaupt Osvald 3, Szabó János 1, Lenti-Kápolna község 2, Cseke Dániel 1, Barabás község 2, KerkaKáloczfa község 1, Wirkner Lajos 3, Pta-Kozmadombja 1, Jakabfa község 2, Debes község 1, Szijártóháza község 1, Szombatfa község 1, Belső-Sárd község 1, Külső-Sárd község 1, Török Vendel 1, Nagy István 1, Rédics község 1, Matyasovszky Vincze 1, A.-Lendva község 10, Baranyay Kálmán 1, dr. Kornák Adolf 1, Forintos Titusz 1, Tuss Nándor 4, Szmodiss Viktor 3, Hajós Mihály 3, ifj. Tüske János 2, . Tüske Gergely Márton 1, Tüske Máté 1, Geizinger és Berger 2, Weidinger Salamon l,Friedmann Miksa 1, Steiner Ignácz 2, Tassy Kristóf 10, Szakolcza város 1 üzletrészt. Összesen 29 alapítványt és 186 üzletrész 32,720 korona értékben. Az eddig beérkezett aláírási iveken 742 alapítvány, 739 üzletrész, 756,780 korona értékben jegyeztetett. Eienkivül a vármegyék és városok miniszteri jóváhagyás végett következő alapítványi jegyzéseket terjesztették fel: Zala vármegye 1 alapítványt 1000 kor., Csanád vármegye 3 alapítványt 3000 kor., Pozsony vármegye 2 alapítványt 2000 kor,, Bereg vármegye 1 alapítványt 1000. kor., Sopron vármegye 1 alapítványt 1000 kor., Veszprém vármegye 2 alapítványt 2000 kor., Huny ad vármegye alapítványt 1000 kor., Temesvár sz. kir. város® 2 alapítványt 2000 kor., Szeged szab. kir. város® 10 alapítványt 10,000 kor., Baja tőrv.-hatóságil joggal felruházott város 1 alapítványt 1000Íj kor., Tolna vármegye 1 alapítványt 1000 kor.jjf Somogy vármegye 2 alapítványt 2000 kor„| Nyitra vármegye 1 alapítványt 1000 kor.,|ft Érsekújvár r. t. város 2 alapítványt 2000 kor.J Liptó vármegye 1 alapítványt 1000kor.,Mosonl vármegye 1 alapítványt 1000 kor., Győr vár-Sj megye 2 alapítványt 2000 kor., összesen 54l| alapítványt 34,000 korona értékben. Biztos ki-|| látásba helyezték alapitványjegyzéseket illető-f leg József és Frigyes föherezeg ö fenségeikM Coburg Fülöp kir. herczeg ö fensége, valamintll a királyi koronauradalmak is. Állatforgalmunk Ausztriával. A földmiv.ll miniszter a Magyarország és Ausztria közötti™ kölcsönös állatförgalmat szabályozó rendeleté-B ben közölte, hogy az Ausztriába való szállitá-J sánál minden lóról és minden szarvasmarháról ffl külön-külön marhalevelet keli kiállíttatni, csupánj a sertések, juhok és kecskék szállításánál van f f megengedve az, hogy egy marhalevél több® sertésről, juhról, illetőleg kecskéről állíttassékf ki. Minthogy az állatszállítmányok megérkez-fS tekor a marhalevelek szigorúan megvizsgáltat-jj nak sok kellemetlenségnek és költségnek teszi,! ki magát az a szállító, a ki a marha!evélkiál-|3 litására vonatkozó szabályokat figyelmen kivül I hagyja. Ugyanazért, miután eddig is tapasztal-Jf tátott, hogy a szállítók az előirt szabályokat Jf nem mindig pontosan alkalmazzák, indokolt-1 nak tartjuk az érdekelt közönség figyelmét ezen J| az uton is felhivni a foldmiv. miniszternek a f. "jJ évi szept. hó 23-án 75500. sz. a. kiadott, rész-. j| letesen tájékoztató rendeletére, a mély minden M községi elöljáróságnak megküldetett, igy tehát az || érdékeltek által minden községi elöljáróságnál 1 betekinthető. íMj A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület ,g vármegyéje területén állandó felszínen tartja a I | • tejszövetkezet kérdését. Egyszerre kettő van a ||
m
88, SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1899.
NOVEMBER HO í.
vármegyében alakulófélben, u. m. a szatmári K E R E S K E D E L E M , T Ő Z S D E . . és felső-bányai, mindkettő rég küzd azonban már az alakulás nehézségeivel. Az egyesület Badapesö gabonatőzsia ujabban ismét feleleveníteni kezdi a mozgal(Buttmarm és Víahl budapesti terménybüományi mat s remény van rá, hogy az • elÖhaladott ciég jelentése.) ugy a tejárakra, mint kezelésre kedvező idő Az időjárás a lefolyt hét folyamán száraz és végre elősegíti a rég vajúdó szövetkezetek nagyobbbára derült .volt. A hőmérséklet ennek ellenémegalakulását. ben élénk légáramlatok mellett tetemesen csökkent és Hüvelyes vetemények vásárlása a had- könnyebb éjjeli fagy is gyakrabban lordul, elő. Napaz idő valamivel enyhébb. A mezei munkálatok sereg részére. A 17. hadtest kerületébe tartozó közben gyorsan haladnak előre és korai vetések kielégítő képet élelmező hivatalok azt a megbízást kapták, mutatnak. A vízállás, állandóan csökkenő. hogy a hüvelyesveteményszükségleteket (borsó A külföldi piaczokop az irányzat majd mindenütt. bab, lenese) amennyire lehetséges saját belá- csendes. A spekuláczió, mint eddig továbbra is tétlen, tásuk szerint a termelőktől szerezzék be, ezen- a fogyasztás csak legszükségesebb beszerzéseire szorítkozik és.igy az árak is.nyugodt hangulatban alig tarkívül azonban a lehetőség szerint eszközölhet- tanak. Amerikában az exportkereslet mérsékelt, mert a nek hasonló vásárlásokat a spandaui katonai megdrágult hajófuvar ennek kifejlődését akadályozza,: konzervgyár részére is. A február 15-ikéig első- mig a hozatalok állandóan nagyok és a látható készlekézből való vásárlás utján nem fedezett szál- tek is tetemesen, gyarapodtak. A Bradstreets jelentése szerint az emelkedés a múlt héten 3,275.000 bushelt lítmány nyilvános hirdetés utján fog beszerez- tett ki. Az árak mindazonáltal csak mérsékelt váriáczitetni. A vásárlás feltételeire nezve a legköze- óknak voltak kitéve és egyenlegként alig mutatkozik lebb fekvő katonai hivatalok adnak felvilágosí- változás. Tengeri iránt, melynek terméshozama nem , volt kielégítő, az érdeklődés jó és az ára is emelkedő. tást a termelőknek. -Angliában gyenge forgalom volt és az árak csak nehezen tartottak. A franczia piaczojton kezdetben változatlan volt a hangulat, utóbb buza valamivel csökkent, mig liszt kellemesebb irányzatot követ. A többi kontinentális piaczókon a forgalom korlátolt és a fogyasztás tartózkodó, a mihiz a majd mindenütt bő kínálat is IVIosi j e l e n t m e g hozzájárul. Nálunk a kereslet kenyérmagvak iránt ugyancsak gyenge volt és az irányzat lanyha, mig takar' mányczikkek jobb érdeklődés mellett változatlan taraz 0. M. G. E. titkárjai szerkesztésében tottak maradtak. Az üzlet részleteiről következőket jelenthetjük: Buza az egész héten át csendes irányt követett. A malmok a -vásárlásban tartózkodóak és csak elvétve tanusit egy vágy más lisztgyárunk némileg jobb vételkedvet, mi mellett a forgalom azonban nem birt kifejlődni. Egyetlen üzleti napon volt némileg jobb érdeklődés és az árakban is néhány krajczár emelkedés állott be, ez azonban hamarosan megszűnt és az üzlet csendes kerékvágásába esett vissza. A mult héthez viszoA „Köztelek Zsebnaptár" ezen hatodik évnyítva így 10—12i/a krnyi veszteség mutatkozik. A kífolyama régi köntösében, javított és tetemesen nálat nem volt ugyan sürgető, azonban mindig nagyobb bővített tartalommal bir. a szükségletnél; különösén szerb származékok vannak erősebben kínálva, anélkül, hogy vevőre találnának. A „Köztelek Zsebnaptár" minden más zsebnapAz összforgalmat 125,000 mm.tezsszük (közötte 20,000 tárt'teljesen nélkülözhetővé tesz. mm. szerb). A hetihozatal 260/ 00 mm. rúgnak. A „Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. G. E. Rozs mérsékelten, de inkább sürgetően volt tagok és a „ Köztelek" előfizetői részére bérmentes kínálva, mig ennek ellenében a fogyasztás éppúgy mint a kivitel tartózkodó maradt. A forgalom így nehezkesen küldéssel együtt alakult és az áruk is fokozatosan 10 krt vesztettek. — 1 forint, S O krajczár. ^ — Minőség szerint a hét végével helybeli paritásra 6-25—30 frtnál é3 helyben 6-50 frtnál többet nemfizetnek.Nyíri Megrendelhető származékok üzlettelenek maradtak. a „Köztelek" kiadóhivatalában, Árpa (takarm. és hántolási czélökra) kezdetben csak gyengén volt forgalomban és az árak néhány B u d a p e s t , krajczárral csökkentek. Később azonban gyárosaink jobb érdeklődést tanúsítottak, a kereslet is kedvezőbb lévén, IX., Üllöi-ut 2 5 . ( K ö z t e l e k ) . az árak ismét javultak és szilárdan tartottak maradtak. Előnyben részesült gyengébb (bácskai) áru, mely 5"80 , frt körül 3 hóra helyben adatott el. Minőség szerint • 5'75—6'— frt jegyzünk helyben. Állomásokon átvéve az üzlet csak szórványos eladásokból áll és jegyzéseink inkább csak névlegesek. Néhány kisebb tétel erőteljes ' felvidéki árun kívül, mely 675—7-2,5 frt között kelt el, a többi származékokban alig történt eladás. Zab csak mérsékelten érkezik, a kereslet azonban 144765/99. szám. Magy., kir.; államvasutak. ugyancsak gyenge. Príma tiszta zab csak szórványosan érkezik a piaczra. Az árak a mult héthez viszonyítva Pályázati hirdetmény. egyébként alig változtak és helyben szín és tisztaság szerint 5.10—5-40 frt között váltakoznak. Prima árji ^ (Pirszén (Coaks) szállítása iránt) 1 néhány krajczárral ezen jegyzésen felül is ér el.
M i n e k Gyula és Szilassy Zoltán
Köztelek Zsebnaptár ISOO-ra.
1643 SSapi jelentés 1899.
október 31.
Fenti jelentésünk óta az üzlet folytonosan lany'hul. Az árühozatal nagyobbodása s a csekély vételkedv ugy a készáru, mint a batáridő piaczot üzlettelenné és lanyhává tették. Készbuza mérs9keltén ván kínálva, a malmok alig vásárolnak valamit, a forgalom minimálisra redukálódik s igy az eladott néhány ezer mm. csak 5—10 krral olcsóbb árak mellett talál vevőre. Eladatott: Tiszavidéki:
1000 mm. 80 kg frt 800 „ 80 „ „ 100 „ -SO „ „ 100 , 80 , » 100 „ 79 ,,„ „ 4150 , 78 „ , 500. 78 „ „ 300 , 78 » „ 400 „ 78 „ „
8-65 ' 8.55 8-55 8-20 8-20 8-30 8.15 .8-25 8-25
3 hóra „ „ „ „ , , , „
„.' „ , „ ,,
Adonyi : Szentesi: . • Fehérmegyei-:: Pestmegyei:
1600 * 75 * * 8-10 * * 1200 mm 78 kg frt 8-30 3 hóra 850 » 74 , . 7-80 „ „ 100 mm. 79 kg. frt 8.20 3 hóra 1.00 79 , „ 8.10. - _ 400 , 78 „ „ . 8-25 „ „ 100 „ 78 , , 8-05 „ , 100 „ 78 , „ 8-15 „ , 300 mm. 77 kg frt 8-20 , „ 300 , 76 „ „ 7.10 „ Szerbiai : Rozs csaknem teijesén üzlettelen, Budapesten illetve ennek távolságában ' 6.25-^6.40-ig él el minőség Árpa jobb minőségű üzlettelen, takarmányárpa 5.50—6.— frtig ér el helyben minőség szerint. Zab lanyha, 5 frttöl 5.40-ig ér el helyben. Tengeri, a csekély kínálat következtében szilárd, 5.50 Budapest adatik e'1. ' Határidők, a külföld, .és ..„készáru üzlet hatása alatt, ellanyhultak. Déli 12 órakor jegyez : Köttetett. Déli zárlat. Buza áprilisra 1900. 0 . — 8^30—31 Rozs áprilsra 6-70—72 Tengeri májusra 19X). 0.— 5-06—07 . 5-17—19 Zab áprilisra Káp.-repcze aug.-ra
Szeszüslet.
Ssest. {Goldjlnger Gábor szeszgyári képviselő tudósítása.) A szeszttzletben e hétnek elején az üzletmenet nem volt nagyon élénk és a forgalom korlátolt- Elkelt, finomított szesz nagyban azonnali szállításra adózva 56-25 frt és 21-i.O frt szabadraktárra szállítva. Élesztő* szesz gyérebb kereslet daczára. szilárd és 56'25 frt jeigyeztetett adózya és 21-25 adózatlanul. • . i Vidékifinomitógyárakáltalfinomítottszesz szabadraktárra szállítva 21 frton volt kínálva, de üzlet nem létesült. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersszesz azonnali szállításra'és novemberi szállításra élénkebben volt kínálva, de daczára a szilárd bécsi' kontingens nyersszeszjegyzésnek csak változatlan áron keltel. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 18;— 18-50 forint. Bécii jegyzés 20 40—20.00 frt kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 55-2S—55-50 frt adózott és — — • 19-25 frt adózatlan szeszért. Tengeri ó áruban kevésbbé volt keresve, a készA magy. kir. államvasutak igazgatósága az 190Ö Trieszti jegyzés iO. 10 25 frt kiviteli szeszért évi január hó 1-től számitandólag egy iletöleg három , letek azonban erősen megcsappantak és mult heti jegy- 90% hektoliterje. zések igy változatlanok maradtak. Raktárból átvéve éven át évenkint mintegy . 600 tonna vontatási és 280 A kivitel e hétnek elején néhány tétel f finomítonna mühelyi czélökra szolgáló, razabos pirszén szük- '5-45—50 frt kocsiba téve 5.55 frtig fizetnek, üj ten- tott szeszt vásárolt; geriért felvidéki és osztrák állomásokra való szállítás ségletét biztosítani óhajtván, ez iránt, nyilvános pályáVidéki szeszgyárak közül: Lósoncz, 25 krral' czéljából kerestek és novemberre 4-25, november-február zatot hirdet. olcsóbban, a többiek változatlanul je-gyeznek. Az ajánlatok az 1899 évi november hó 18-ig 4-65—4-67 és fél forintot fizettek helybeli paritásra. Budapesti zárlatdrak e héten: Finomított szesz Olajmagvak: Káposztarepcze (készáruban) alig beterjesztendők, a bánatpénzek pedig a megplőző 56-25—56-75 frt, élesztflszesz 66 25-56 75 frt, nyerskerül a piaczra és helyben 12-25 frtig jegyez. Káposztanapon déli 12 óráig beküldendők. A pályázatra vonatkozó részletes feltételek, ugy repeze 1900. augusztusra 11'70—11-80 frton jegyez. szesz adózva 55 25—55 75 frt, nyarsszesz adózatlan szintén az általános szállítási feltételek, a magy. kir. A mellékczikkekben alig volt forgalom és vadrepcze (exkontingens) — -— •— frt, denaturált szesz 18'— — 18-75 frt. Kontingens nyersszesz —. ;—. 5-50—6-40 frtot, gomborka 10 50—11-— frtot, lenmag államvasutak anyag- és leltár berendezési szakoszAz árak 10.000 literfokonként hordó néíkfil bértályánál (Budapest Andrássy-ut 73 szám II; emelet 43. Ul-50—13-— frtot ér el helyben. Hüvelyesek: Bab. Az irányzat e héten csupán mentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizeajtó) valamint minden üzletvezetőség megtekinthetők aprószémü áru iránt volt határozottan szilárd, a többi tés mellett értendők. ' vagy a megállapított ár előzetes lefizetése mellettx a magy. kir. államvasutak budapesti nyomtatványtáránál minőségek változatlanul jegyeztek. Az üzlet egyébként pósta utján is megrendelhetők, megjegyezvén, hogy az e héten is kellemes volt. Tfienrt aprószémü bab (uj) Gyöngyösön 7-75, Félegyházán 8-— frtig, dunamenti A központi vásárcsarnok árujegyzéke nagyban általános feltételek minden péleányáért 50fillérfizebab Baja-Zomborban 7—7-10, barna bab Kalocsán (en gros) eladott élelmiezikkek árairól. A feltételek pósta után: való . beküldése esetén 20 6-90—7.— frton jegyez. Kendermag 12--, Bükköny 5-75—6-—, Muharmag 6.75 frton jegyez helyben. fillér pósta költség is beküldendő. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezeVetöniagvak. Vörösherében, a hangulat valamivel tének jelentése. 1899. okt. hó 28*0,1, Budapest, 1899 október hóban. csendesebben alakult, az árak azonban változatlanok A hét második felében a forgalom eddigi élénkvoltak. Bánáti áru 62—67, erőteljesebb tiszavidéki és Az igazgatóság. felvidéki 70—72 frlig. jegyez. Luczerna tartósan csendes ségéből veszített. Ez abban leli magyarázatát, hogy ultimo és házbérnegyed előtt állunk. és 43—50 frt között értékesíthető helyben. . (Utánnyomás ném 'dijáztatik.) Húsfélék bár vontalottan, de változatián árak mellett voltak elhelyezhetők. Vadból különösen sok őz/ érkezett, ennek következtében ára nyomott. Jegyzéseink:
164S
KÖZTELEK, 1899. NOVEMBER HÓ. 1.
88. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
Zsombolya, Homoród, Székely-Keresztur, Udvarhely, Fűszerek iíalek. Paprika és I. rendű 1 q. frt 40—60, II. rendű 20—30, csöves — , (szá- Veszprém és Mező-Erked községből (Brassómegye). Horvát-Szlavonországból a juh-himlő miatt a rított) . köménymag , borsékmaga . mák 1 q. frt 25—30, méz csurgatott 30— következő járások helységeiből van eltiltva a bevitel: Gospics, Gracsac, Korenica, Otocsac, Perucsic, 40, sejtekben 1 kg. —• •—, szappan szin 20—25, Udbina, Ogulin, Sluin, írig. közönséges , fehérbor asztali palaezkban 1 lit. A bevitelre kerülő állatok részére hatósá,gi C — -C —, vörös asztali palaczkban 0' 0-—, házi marhalevelek állitandók ki, amelyek szerint a szármapálinka p&Iaczkban — —, ásványvíz píüaczkbrm zási helyen és a szomszédos községekben, nevezetesen határos községek környékén a legutóbai 40 nap alatt Budapesti takarmásiyvásár. (IX. kerület Mester; illető állatok elküldése előtt, járványos és bejeleniRPfi. okt. 31 A székesfővárosi vásárigazgatőság , ,Köttelek" részére). Felhozatott a szokott tendő betegség nem fordult elő. Ha az állatokra nézve valamely betegség megközségekből 131 szekér réti széna, 73 szekér muaaíállapíttatik, akkor az illető marhaszállitmány — amennyi44 szekér zsupszalma, 16 szekér alomszalma, 0 szekér takar ifinyszalma, 20 szekér tengeriszár, — szekér ben meg nem engedtetnék, hogy az állatok a vasúti ewyés takarmány, (luczerna, isabosbükköny sarjú stb,), állomással összeköttetésben álló Dyilvános vágóhidhoz 500 zsák szecska. A forgalom közepes. Arak q-ként a vitessenek — az ide vágó rendeletek értelmében a következők: réti széna 200—300, muhar 210—290, feladó állomásra visszaküldendő. Minden eddigi acs. kir. belügyminiszter, valamint a zsupszalma 130—160, alomszalma 120—120, egyéb íolitikai helytartósági hatóságok részéről az állalforgatakarmány , lóhere , takai-mány.om ügyében a magyar korona országaival egyetértőszalma , tengeriszár —1 , luczsrna 260— leg kiadott beviteli tilalmak és korlátozások elvesztik 260 sarjú 210—240. szalmassecska 170—190, széna (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jaien, Uj zabosbükköny 240-260. összes érvényességüket. U*e. Budapest, 1899. október 80-ról. Tilalom ellenére bevitt állatszállítmányra az 289, suly 361250 kg. HM. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 54—56 1880-iki február 29-iki törvény 46. §-a (bir. törv. 35. II. oszt. 52—54, III. oszt 48—52, eleje I. oszt. 48-49i .) alkalmazta tik. II. oszt. 46—48, m. oszt 42—46, borjúhús hátulja I> Állatvásárok. Bécsi sznrómarhavásár. 1899. okt. 26-án. Feloszt. 60^66, n. oszt 50-60, eleje I. oszt 50-60, II, Budapesti szurómarliavásár. Október hó 27-én. hozatott: 3190 borjú, 2585 élő sertés, 1274 kizsigerelt oszt. 40—50, birkahús hátulja I. oszt 40—44, II. oszt. sertés, 768 kizsigerelt juh, 229 bárány. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósá36—40, eleje I. oszt. 34-36, B. oszt. 32—34, bárány A borjuvásár bágyadt hangulatban folyt és csegának jelentése. eleje 1 db 0. 0—, hátulja •——•—; sertéshús magya? Felhajtatott: 324 drb belföldi, — drb galicziai, kély árhanyatlás volt jegyezhető. Kizsigerelt sertéseknél szalonnával elsőrendű 1 q 44-50, vidéki 36—44, szadrb tiroli, 29 db növendék élő borjú, — db élő nem volt ugyan változás az árakban, de a forgalom lonna nélkül elsőrendű 44—52, vidéki 34—44, sertéslanyha volt. Kizsigerelt juhok áraiban ujabban hanyatbárány ; 8 drb belföldi, — drb galicziai, — drb hús pörkölt —-0 , sertéshús szerb szalonnával — lás volt észlelhető. tiroli, 74 drb bécsi, — drb növendék borjú, 5 drb , szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar Arak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 36—42 — , idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. ölött bárány, — drb élő kecske, — drb ölött. kr., prima 44—52 kr., primissima 54—58 kr., élő borjú Borjuvásár lassú lefolyású vol*. 48—60, füstölt belf. csonttal 0-48—0"75, csont nélkül 0 55 — kr., prima kr., primissima (—) Árak a kővetkezők : Élő borjuk : belföldi 30—45 —., fiatal sertés 33—42 kr., kizsigerelt sertés nehéz —0-85, sonka füstölt külf. esont nélkül —•—•—, szalonna sózott 1 q 46-0—47 0, füstölt 50 —56 , sertés- frtig, kivételesen — frtig dbonkint, —• frtig, kivé- 47—53 kr., süldő 45—54 kr., kizsigerelt juh 28—38 kr., zsír hordóval 51-0—52 0, hordőnélkül 49-0—50-0, kolbász telesen frtig súlyra, növendék borjú 16—28 frtig, bárány páronkint 5—12 kr. nyers 1 kg. , füstölt 72—80, szalámi belföldi 1-0 kivételesen — frtig dbonkint, •— frtig súlyra. Bécsi sertésvásár. 1899. okt. 31-én. (Schleifel• —175, külföldi .malaíz szopós élő 1 db 0-— -0-—, Ölött borjú: belföldi 42—48 frtig, tiroli forint. der és társai bizományi czég távirati jelentése a ,Köztisztított 00— galicziai frtig, növendék borjú frtig dbkint, Baromfi, a) Elö. Tyúk 1 pár frt 0 80-1-10 ölött bárány 6-75—-— frtig, bécsi ölött borjú 42—48 frt, telek" részére). Felhajtás: 4033 lengyel, 6255 magyar sertés, összecsirke 0-50—0-70, kappan hizott 0' 0'—, sovány 1—, kiv. — frtig súlyra. Élő bárány 0'—0-— frtig, kivét. sen 10288 drb. 13D, rucza hizott 2-30—2 50, sovány 1 20—1-60, lud — frtig, élő kecske —•—•— frtig páronkint. A forgalom élénkebb volt. hizott 4-80-5-—, sovány ,2-20-2 60, pulyka hizott 0-— Ara kilónként élősúlyban fogyasztási adó nél-0-—, sovány 2 20—2-60. 6) Tisztított Tyúk 1 db fri Budapesti juhvásár. 1899. október hó 30 án. (A kül : prima 37—38 0 kr, kivételesen — kr, közepes 0-80-0-90, 1 kg. , csirke 1 db 0 50—0'60, 1 kg, •— kr, süldő 32—41 kr. 35—37 0 kr, könnyű , kappan hizott 1 db 00-—. 1 kg. —• •—, székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság Bécsi jnhvásár. 1899. okt hó 29 én. Felhajtás récze hizott 1 db 0 80-1-10, 1 kg. 44-48,félkövér 1 dt jelentése a "Köztelek" részére). Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 2426, feljavított 2947 db juh. 00-—, lud hizott 1 db 1-80-2-60, 1 kg. 44-0-50, juh 487, kisorolt kos —, kiverő juh 150, bárány —, Nyugodt forgalom mellett a mult heti árak érfélköv. 1 db 00-—, 1 kg. , pulyka hizott , szerbiai 136, angol keresz- vényben maradtak. , félkövér 1 db 00 —, kecske —, boszniai 1 db 00-—, 1 kg. Arak : export juh páronként 2223'—, (24), 1 kg. — , ludmáj 1 db 50-0-80, 1 kg. 1.20-1-50, tezés —, romániai — durvaszőrü — db. ladzsir 1 kg. 0-8—1-—, idei liba 1 db . , selejtes juh 16 —20-— frt. Mai birkavásár nagyon lassú lefolyású volt, el- raczka —• adatlanul maradt 588, drb, ebből Bécsbe irányittatott HaL 216. Harcsa 1 kg. frt 0-60—0 80, csuka 0-— 388 drb és 200 pedig haza hajtatott. —0-—, ponty (dunai) 0 65-0 80, süllő —• • - , ke;. m & g j . árassá, eiyesíálot 4aiS»j*oi Arak a következők: Belföldi hizlalt ürü 18—21-— ősege 0-—0-0, márna 40'—60 —, czompó 0-40—0-60. angolna 00-—, apró kevert 0-12—0-20, lazaci , frtig páronkint, 210—22.— frtig 100 kiló élősúly szerint, Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő él kiv. —---frtig, feljavított juhok 15-—17'0 páronkint, 19-— pisztráng 00-—. kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazTej és tejtermékek. Tej 1 üt. frt 0-08—0-08, 20-— frtig 100 kl. élősúly szerint, kisorolt kosok — pár., lefölözött 0-06—0-06, tejszín 0-- 0-—, tejföl 0-25—0-28, kiv.frtig,kiverőjuh 7-0—11-— páronkint, 15—17 frtig gatója, — Felelős szerkesztő: Szűassy Zoltán as tehénvaj (tea) 1 kg. 0-90-110,1. rendű 0-70—0-85, II. r. súlyra kiv., bárány , kecske '0, kiv. frt pár. O. M. G. 1. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: B*day 0-50-0 60-, olvasztott 0-50—60, Margarin I. rendű — raczkajuh 9—13 frt pár., — suly, szerbiai 11-—frt pár., Barnabás, az O. M. G. E. titkára. anyajuh 13—17 frtig páronkint, 100 kiló után 18—20 frt 0-—, II. rendű 00"—, tehéntúró 0-06—0-12, juhturó 38—40, liptói 0-30—0-50, juhsajt 0-32—48, emmenthali sajt 1-10—1-20, groji sajt 0-30—0-50. Liszt ós kenyérmema. Fehér kenyér 1 kg. frt Bécsi vágómarhavásár. 1899. okt. 30. A ! 13 0—13-0, barna kenyér 1Ö 0—110, rozskenyér 11-0 marha- és huspénztár jelentése. \E!sőrangu hazai gyártmány^ —110. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—, 1 —— összes felhajtás 5278 db. Ebből magyar 4081 db, 2 —•—, 8 —•—, 4 —•—, i —•—. HSvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—9, stoke- galicziai 545 db, bukovinai 24, németországi 628 db, raui 20— 24, borsó héjas magyar 10-0—12-—, koptatott hizott 2548 db, legelő 986 db, fiatal 1744 db, ökör 4101 db, bika 478 db, tehén 556 db, bivaly 143 db. magyar 18—15, külföldi 12—17, bab fehér apró 6 - 9 A mai felhajtás 300 drbbal alacsonyabb volt nagy 6.0—12 0, szines 7-0—12-0. Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 39-0—39.— ugyan, mint a múlt heti, ez a körülmény azonban a B. oszt. (1440 db.) 37*0—38-5, meszes 34—35, orosz tojás vásár irányzatára, valamint az árak alakulására nem 100
—, tea tojás 3-30—3-40, törött tojás 00-— volt hatással. Prima áru elérte ugyan az utolsó árakat, de csak nagy nehézséggel. Teljesen lanyhán és neheZöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0. 0-00 1 q 3.0—6.0, Petrezselyem 100 kötés 0.—0-0, 1 q 3. 6.00, zen bonyolódott le az üzlet közepes és alsóbb minőzeller 100 db 0-80—1.—, karalábé 0-60—0.60, vöröshagyma ségű áruknál és még Va—1 frt kilónkénti árengedéssel 100 köt. 00.—, 1 q 3.50—4.—, foghagyma 100 köt szemben is az eladás nehezen volt eszközölhető. A —.—.—, 1 q 16.—20.—, vörösrépa 100 drb 0.50—0-80, növendék-barom-vásár is bágyadt irányzatú volt és fehérrépa ., fejeskáposzta 2-50— 5.—, kelkáposzta 100 db csak jó ökrök tettek itt kivételt, amelyek kielégítő kereslet mellett kilónként 1 frt hasznot hajtottak. Alá0.8—1.0, vöröskáposzta 4.——-8.—, fejessaláta 1.20— rendelt minőségű árukból nem adatott el az ö 1.60, kötött saláta 0•—, burgonya, rózsa 1 q 2. 2.—, sárga 2.10—2.20, külföldi —. , fekete retek 100 mennyiség. drb 0.60—1.20, uborka nagy salátának 100 drb 0.0—0.—, Arak: prima magyar 35—38-— (39 —)frt, szekunda savanyítani való 100 db —.—., savanyitott 1.60—2.50, 30—34 frt, tertia 27—29 frt Galicziai prima 3536-50 zöld papr. 0-20—1-—, tök főző 16-0—30-.0, zöldbab 0 , (—•—) frt, szekunda 31—34 frt, tertia 28—30 frt. Német zöldborsó hüvelyes hazai 1 kg. —.—-.—, fejtett 1 lit. prima 39—41-— (—.—), szekunda 34—38, tertia 29-33 —, tengeri 100 cső 0.5—1.0, karfiol 1Ó0 drb 4.—15.— frt. Legelőmarha: szerb és magyar 20—28'— é. s., paradicsom 1 kg. 0.-—-—.—, spárga 0.——0.—, torma rosszabb minőségű frt é. s. Bika 23—35.50 frt, 1 q 16—18. é. s., tehén 21—33 frt és bivaly 19-21-— frt é. s. Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 6—14, köz. alma 6—8, (Kizárólagosan élősúlyra minden °/o levonás nélkül törvajkörte 30—35, közönséges körte 10—16, szilva magva- ténnek. Az értékesítésben kitüntetett árak ugy értelmeváló 8.——4.—, vörös-.-K-; meggy faj , közön- zendők, hogy egy és ugyanazon eladó, a jobb minőséges———, ringló —, baraczk kajszin , ségű állatok kg.-jáért p. o. 40 frt, a kiverésért pedig őszi -—-—, dinnye görög nagy 10 drb —-—0-—, kicsi 35 krt kap.) —, sárga faj 1 q.—.0 .0, közönséges . Az osztr. cs. kir. belügyminiszter 1899. szept. 22-iki szőlő 1 kg. 18.0-20.0, csemege 18-24, dió (faj papirrendelete szerint száj- és körömfájás miatt szarvasmarha, héju) 24—30, közönséges 18.0—22.—, mogyoró 28—32, juh, kecske és sertés bevitele a következő járások gesztenye magyar 8—12, olasz 14—18, narancs messihelységeiből van eltiltva: Bács-Almás, Orosháza, nai 1C0 db 2-—5 —, pugliai —•—•—, mandarin 0-00— Szarvas, Jád, Gyergyó-Szent-Miklós, Gyergyó-Fölgyes. 0-00, czitrom 1-40-2 —, füge hordós 1 q 18—20, ko- Sárkány, Erzsébetváros, M.-Örményes, Teke, Jám, Alsószorús 18-—20—, datolya 38—42, mazsolaszőlő 38—75, Régen, Felső-Régen, Kőhalom, Felső-Vácz, Csene, egres 1 lit. 00-—, eper 1 kg. 00 — kr.
szarvas 25—35 frt, őz 30—60 frt, vaddisznó "f0--40frt , egészbevéve 100 kgr.-ként. Nyul Ó-90—1-10 frt, fáczán I 1-00—1-40 frt, szalonka erdei 1-20-1"50 fríTdrbja. Vajból nagyobb mennyiség érkezett, a kereslet csekélyebb, ára hanyatlott. I. tea-vaj 0-90—1-10 frt, I főzővaj 0-70—0'85 frt. A tojásüzlet szil'-rd, az árak váttozatlanok. Élőbaromfi elkelt és pedig : Tyúk 0-90—1-10 frt, csirke 60—80 kr. páronként. Tisztítót', baromfiból eladtunk hizott kappant 0-90—1 "20 frtért .drbját. A gyümölcs piaczon lanyha volt az irányzat. Szőlő iiánt már nem mutatkozik érdeklődés ; la sászlá 24—32 kr., gyengébb 18—24 kr. kilőja. Almából csak kiváló elsőrendű minőségűt lehetett jól értékesíteni, mig . alsóbbrendű almát csak leszállított áron tudtunk eladni. Eladásra került batul 6—18, sóvári 6-10, bőr 10—16 és nagy fajkörte 25—30 frtért mmázsánkint. Beküldésre ajánlunk : burgonyát, különösen rózsa és sárga fajtát, -prima tojást,és szép gyümölcsöt.
88. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1899 NOVEMBER HÓ 1. 1637
LVTZ-féle valódi, teljesen ólommentes
a
Porcellán-zománcfestékkel falakon és mennyezeteken oly mosható, igen elegáns és évekig tartó mázolat éretik el, melyen penész és gombaképződés teljesen lehetetlen. — Gazdasági üzemekben, uradalmakban, tejgazdaságokban, évek óta kitűnően bevált, tej- és vajkezelési helyiségek, gépházak, konyhák, fürdőszobák, klosetek, istállók stb. részére, valamint mindott, ahol tisztaságra nagy gondot fordítanak. — Alkalmazása rendkivül egyszerű és olcsó. Szakkörökből való számos elismerő nyilatkozattal,. mintával, színkártyával és prospektussal szivesen szolgálnak az egyedüli gyárosok
Lutz Ede és Társa Pozsony, Gyár-ut 20.
Vöröstarka tinó é s legprímább,
Ü S Z Ő
1—2 esetleg 3 évesek és pedig hizlalni való ökrök eladására és későbbi szerződésre 8566
l e g o l c s ó b b
á r é r t
WEILLER és EISNER
,Haza A pokróezok' a n. é. gazidLaközönség ügyeiméibe a j á n l v a ! Czégünk a legnagyobb uradal- koczkázott gyapjú pokrócz, pokrócz, szürke, fekete, kék - 120/160 om. 2.60 ; 140/176 cm. zöld vagy bordó színben, 130/ tefep)éBArtaiid6tésrámtója P N !- 3.80; 160/190 cm. 4.96 180 cm. 6.80, 160/180 cm. 8.80, gyobb szükségletnél eredet1 1 drb^ uradalmi ^ pokrócz, 160/190jm^l0.60^ 170/210 cm. fuuk-4aU székesfőváros ""'na gyobb pokrócz telepe, gyári omfSo 1^80^25 om'.20.' padlók*'bWonására'^bordeaS 1 drb méntelepi pokrócz, és^zöld színben), 138 cm. széles,
í.60™
csikk^'lioneő* im'lüs ;S12(M8D l 4.«f;' 160/205°™!' .!.4°/.!'9°.. 6™Ó ?P,r
kereskedők.
„ S Z Ő N Y 1 3QHÁZ B U D A P E S T " ^I M I I M 1 b S I l l i Csatornázott rétftfldek bérbeadása.
VVWn
SIEMENS és HALSKE BUDAPEST, VIII., Kerepesi-ut 21. készít; v i l l a m o s v i l á g í t á s i és e r ő á t v i t e l i k ö z p o n t i t e l e p e k e t és b e r e n d e z é s e k e t városok, bányák, gyárosok és magánosok részére, e l e k t r o l y t i k u s berendezéseket, villamos vasutakat, b á n y a v a s u t a k a t , e g y e n á r a m a , f o r g ő á r a m a és v á l t a kozó á r a m ú g e n e r á t o r o k a t és motorokat, vezeték-anyagokat, kábeleket, iv- és izzólámpákat, távíró- és távbeszélő-készülékeket, mérők é s z ü l é k e k e t , vasúti váltőbiztositő berendezéseket, j e l z ő - b e r e n d e z é s e k e t , vízmérőket, vezetékberendezéseket központi telepekhez való b e k a p csolásra, világító testeket.
felvétetnek a kiadóhivatalban ^ BUDAPEST,
Rébeadandó a most csatornázás alá kerülő, a Kovil-Szt-Iváni középrétben elfekvő, az Angol-osztrák bank haszonélvezeti birtokát képező 348 katasztrális hold rét 6 évre. Ezen terület a .volt. titeli esajkág területben fekszik Szt.-Iván község mellett, jelenleg vasúti állomás. Aki ezen földet a helyszínén megtekinteni kívánja, az szíveskedjék pár nappal azelőtt Vályi Ignácz urnák, tiszttartónknak, levelet Felső-Kovilra czimezve küldeni, ki az illetőt a Szt.-Iváni vasüti állomásnál várni . és a birtokot megmutatni fogja. Haszonbéri föltételek negyedévi haszonbéri fizetés előre, továbbá 3000frtóvadékkautióképes papírokban. Zárt írásbeli ajánlatok, mindén óvadék nélkül; légkésőbb november hó 10-ig intézendök az Angol-osztrák bank rétgazdasági igazgatóságához, y Újvidékre, Buza-tér 4.
8786
A telep változtatása végett nagy mennyiségű hiba nélküli
amerikai gyökeres
E l a d ó
szőlővessző,
u. m.: Rup. Monticola gyökeres ezre 12 frt, Vitis solonis gyökeres ezre 10 frt, sima 8 frt. 1. osztályú ákácz-csemete két éves 8 frt ezre, ákácz sorfának való 80 frt ezre; a megrendelésnél az összeg egy harmada előre beküldendő.
Czuczin Ignácz, B á c s - S z t.-T a m á s. 147119/99. szám. C II.
koczkák2 45 n)0
7 1 drb erdélyi hosszúszőrű rócz,^65/96' cm^'dr"* 2°45 Szétküldés kétszer naponta utánvét vagy a pénz előleges beküldése mellett. Nem tetsző árukicseréltetik, esetleg a pénz visszaadatik. 3 0 f o r i n t o n f e l tili r e n d e l é s e k e t Ibérmentve k ü l d ü n k , X^etreil- v a g y s-ürg-ÖM-yczijaa:
v á l l a l k o z n a k Kis-Cselli
nW°,bb'
(erős minőséfcü) * 120,160 "cm 2.26 ; 140/170 cm. 320 ; 160/191
s
z
ő
l
ő
v
e
s
s
Az „Országos Magyar Gazdasági
z
ő
.
Egyesület
„istvántelki immimis" horaoktalaju
Magy. kir. államvasutak. szőlőjéből a következő Hirdetmény. A cs. kir. osztrák államvasutak St. Valentin-Kleia Mtlnkhen vonalain a forgalmi akadályok megszűntek, miért is Bajor országba és azon rendelt szállítmányok, melyek az irányítási szabályok szerint Wien-Sinbachon át volnának rovatolandók, a közvetlen köteléki díjszabások alkalmazásával, de csakis a segély útirányokon át eredményező szállítási határidők biztosítása mellett Bien-Wels-Salzburg vagy WienWels-Passau-on át vezettetenek. 1 éves Tramini piros 3,000 , 14 frt Budapest, 1899. október 12. piros Bakar gyökeres európai vesszők. í-000 • 14 • A magy. kir. államvasutak igazgatósága Olasz Rizling 15,000 ezre 14 frt 2 éves a részes vasutak nevében is. (ütánnyomat nem dijaztatik.) M é f l ^ r * ; ; ; ; lt: gyökeres európai vesszők. Szent-Lőrincz ... . . 2,000 , 14 , Olasz Rizling 8,000 ezre 18; frt Nemes Kadarka .... 500 „ 14 , Mézes febér 1000 » 18 , Veltelini piros 3,000 „ 14 , Cbasselas blanc ... 1000 „ 18 , Madelaine angevine 1,000 , 14 , Nagy Rurgundi ... 1000 , 18 ,
európai és gyökeres szőlővesszők eladók.
Komposztirozott trágyát
leszállított árban, kisebb és nagyobb mennyiségben, az ország bármely Irányában vasúton
Megrendelések az
OrszágosMagyarGazdaságiEgyesület
Budapest—Szt.-Lőrinczi szemétszállító vasút igazgatójához I X . , K ü l s ő Üllől-ut. Budapest „ K ö z t e l e k " intézendök. Hivatalos vizsgálat bizonyította, hogy ez a lótrágyával és pSozegödrök tartalmával komposztirozott, 2—8 évig érlelt trágya sokszorosan felülmúlja a közönséges Istállótriffyit. Az elszállítás tavaszszal vagy őszszel történik a megrendelés sorrendjében. A megMinden kérdezősködésre készséggel szolgál felvilágosítással, úgyszintén küld vegyrendelésnél a vesszők fele ára előre beküldendő, hátralevő rész utánvéttel szedetik be. bontást (analyset) fenti szemétszállító vasút igazgatósába. C omagolásért és vasútra szállításért ezrenkint 1 frt számíttatik. MT Megkeresésedben kérjük a vasúti Állomás esetleg a vasúti szelvényt vélünk Igazgató.
1646
KÖZTELEK, 1899. NOVEMBER HO 1
Ló- és szarvasmarha nyirógép.
M e g j e l e n t
A B a r t o n G i l l e t t e & Co. angol szab. n y i r é o i l é Kitűnik az által, hogy g o l y ó k o n f o r o g , miáltal az o l l ó — a gyors forgás következtében — (2000 forgás egy perez alatt) n e m m e l e g s z i k m e g , az éle tovább tart s nagyon ritkán kell kicseí-élni. A g é p e l p u s z t í t h a t a t l a n , h i b á k a t J b á r k i mechanikus segítsége nélkül k i j a v í t h a t j a . - Ezen újonnan szabadalmazott gépek a vevő közönségnek próbára is kiadatnak.
Sommer M. vezérügynök, B u d a p e s t ,
VII.,
E r z s é b e t - k ö r u t 34.
Ára ab London modol E£ 5.150 = 60 frt, „ L S 7.100 — 90 .frt ab Budapest csakis a fuvarköltség és a vám adandó , hozzá, a mi körülbelül 12—15. frtot tesz ki. . 8804
88.. SZÁM. 9-ik É V F O L Y A M .
az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában
k líilái Uráli8 • ti a
„ K ö z t e l e k " á l t a l
s z e r k e s z t ő s é g e
k i t ü n t e t e t t Két tábla,
p á l y a m ű .
hat ábrával.
~~
IRTA:
WIENER MOSZKÓ.
Szőlővessző-eladás.
' Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó
A c s á n y i m i n t a s z ő l ő t e l e p r ő l (u. p. C s á n y , Hevesmegye) mintegy f é l m i l l i ó fajtiszta, szokványminőségü s i m a bor- é s esemegeszőlőresszS k e r ü l mérsékelt áron eladásra. 8749 Á r j e g - y s é l s k i i r á s i a - t r a "bérnaent-sre. ———
Nagyobb vételnél tetemes árengedmény. —
részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv, ára portomentes megküldéssel: 5 5 Megrendelések
W a s m u t h - f é l e
intézendök,
—
A i egér k á r o k A
! o ® a j @ S á P . a kiadóhivatalba
S a c c h a r i n - S t r y c h n i n - s a b
5 k g r . 31K. 7.50, 25 k g r . 31K. 3 5 . —
m
e
g
n e k .
alkalmazása által
100 k g r . M K .
120.—
E g é r - p n s k á k 3 marka (5 db I postacsomag) ítnrv. ^ * (törv. védvpfl védve) á l t a l u k a h a s z n o s á l l a t o k m e g m é r g e z é s e k i Tan zárva.
Egész községeknek vagy más nagyobb együttes megrendelőknek előnyös árakat szaluink! Egy hektár szántóföldre kb. 1 kiló zab = MK. 1.20 szükséges, hogy a mezei egerektől megszabadíttassák. Egy körülb. 20 hektár területet 6 munkás mintegy 4 óra alatt zabbal alaposan be tud hinteni. — Az elért haszon számokkal tényleg bebizonyítva 600-tól 1000-szeresig. — Geesteinünde-ben módszerünk alkalmazása által 1,350.000 márkát mentettek meg, miután az egérbaczillust siker nélkül alkalmazták. A z egerek megmérgezése ezen módszer szerint oly olcsó, hogy a hibás takarékosság kétszeresen boszulja meg magát.— Hatóságilag történt megállapítás szerint a haszon 500-szorosnál is több.
Hamburg*
W § B & m i B É h & C o . ; A Saecharin-Strychnin-zab feltalálója és legrégibb gyára. Főraktár Ausztria-Magyarország
T
Q
R
Q
K
JÓZSEF
gyógySUeHára,
Budapest,
Kil'ály
utCSa
12.
SS
SZÁM. 9-ík É V F O L Y A M .
Tisztavérü Berkshier augusztusi malaczok kaphatók
B
á
r
ó
N
d r b j a 15 f r t é r t
y
á
H o n t - T a r s á u y i
1647
K Ö Z T E L E K 1899. NOVEMBER HO 1
r
y
A mezőgazdaság bérbeadása miatt petliő-szinnyei fajteiiyésztésl>ől
l e g j o b b és l e g s z e b b 22 d r b telivér fiatal
8756
B é l a
g a z d a s á g á b a n .
gróf
Forgách-féle
simmenthali
h a s a s tehén k é z b ő l el f o g
adatni.
Venni szándékozók forduljanak
Bidló Ignácz
urad. erdő- és jószágfelügyelőhöz P e t h ő - S z i n n y é r e , Böőd, Kassa mellett.
u. p.
A m a g y . kir. államvasutak téli m e n e t r e n d j e . É r v é n y e s 1 8 9 9 . é v i olitólber h ó 1-étól. A vonatok I N D U L Á S A Budapestről. A vonatok É R K E Z É S E Budapestre. A nyufloti pályaudvaron.
A keleti pályaudvaron
ff 1
Tme
Délslő-b-b
20 Konstantinápoly 2102 '! Bécs, Páris, London :v 604 50 Gyíehérvár, N.-Szeben 10 50 Bécs, Graz, N.-Kanizsa ü) gy- v. Kassa, Munkács 15 30 Kuttka,' BeSta' 1501113 Jo6 3;5 Belgrád, Brod Kassa, Poprád-Felka Zágráb, Fiume, Pécs Kolozsvár SBrass<5 ! 50 gy" y. Munká
1 Közlekedik kedden és pénteken. 2 „ szerdán és szombaton. » Csak a hajdzás szünete alatt. ____________ A vonatok indulása Buda-Császárfürdő kitérőről.
A vonatok érkezése Buda-Császárfürdő kitérőbe.
1ARSCHALL L kocsi-,
hajtó-, lovagló-
gözfürésze
é s istállószergyár,
é s fahajlitó
telepe
Pozsonyban, III., Grössling-utcza 16. sz. Ajánlja: landauer broom, félfedeles, nyitott és
hintóit,
igen a
5 elsőrangú éremmel T i s z t i _
Géphajtószijak.
é s p o l g á r i Lószerszámok,
könnyű
vadászkocsijait
é s elegáns
legkülönfélébb
kivitelben é s
alakokban.
kitüntetve.
l o v a g i é
urifogatok
e s z k ö z ö k !
é s gazdasági
lovak
M i n t a r a k t á r a k e r e s k e d e l m i muzeum á l l a n d ó k i á l l i t á s á b a n Budapesten, V á r o s l i g e t . KÉPES ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE.
részére. = = = = = =
164S
KÖZTELEK, 1899. NOVEMBER HÓ. 1.
Tejgazdasági Zsebnaptár a z
1 9 0 0 - i k K
1®
é v r e
JESZENSZKY
PÁL
E l a d ó g y ö k e r e s f á s o j f v á n y o k . Jól meggyökeresedett, fajtiszták, teljesen beforradt fajok. Rlparia l'ortalis-a'! ayon: Olasz Rizling, Mézes fehér, Budai zöld, Kövidinka, Ezerjó, Mustos fehér á 125 frt; fehér Chasselas á 135frt;Muscat d'Alexandrie á 150" frt. Solonls-alanyon: Olasz Rizling, Mustos fehér á 135 frt, Furmint á 145 frt. Rupestris Honticola-alanyon: Furmint á 150frt,Muscat Lunel, Muscat d'Alexandrie á 160 frt, fehér Chasselas á 150 frt. Ezrenkint, helyből számítva, csomagolással együtt. — Megrendeléseket 25% előleg beküldése mellett.elfogad: 8789 Az ecsérí szőlőbirtok R é v f ü l ö p n é l a B a l a t o n m e l l e t t .
Haszonbérlet,
L S Ő É V F O L Y A M. Szerkeszti és kiadja:
— s e b
88. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
Pestmegyében, az abonyi határban
1200 hold első minőségű szántóföld és i á t
:
1900. évi október 1-től kezdve haszonbérbe kiadó. A feltételek Budapesten, Kecskeméti-utcza 14. sz. S p e t t V i n c z e ü g y v é d u r n á i , Abonyban pedig G l a t z B é l a j ő s z á g r e l i i g y e l ő u r n á i tudhatók meg. 8781
az Országos Magyar Gazdásági Egyesület titkárja. j £ r a : ö . JVC. E . tágoknak, a (^azdaíisxtek ö r s z . Egyesülete, valamint a Jejfennelők Egyesülete tagjainak ajánlott küldéssel 1 í r t ' 6 5 kr.
Lapunk bekötési táblája
Bolti ára 2 forint.
i frt S S JkpéiFt (portómenteseíi) kapható
Megrendelhető a „Köztelek" kiadóhivatalában, Budapest, IX., Üllői-ut 25-
Sérlet kerestetik:.
Az egyeéült takarógyárak ez idén általam megint körülbelül 4000 daráb úgynevezett,
árusítanak el közvetettéiül a lótulajdonosoknak nevetségesen olcso áron, u. m. C s a k 2,50 forint darabjaés 4.25 frt prja (6 párnál , bérrnentes szállítással.) Ezen a vastag _ elnyűhetetlen^ takarók olyan melegek, mini a bunda, sötétszürke, vagy sötétbarna t színben, körülbelül 150X195 centiméter nagyok, betakarják tehát az egész lovat. Világosan irott m'egrén-. daléseket, melyek csak; a pénz előleges beküldése yagy utánvét iaollett eszközöíiétöki' t'es-! sék intézni STEINER-féle Bécs, II, Taborstrasse 27.
utánrendelő levél, Így ítai intézőségétől TuiSnaiif'msternf^MSí h plébános Bardyn Lany; ikróf árjegyzék infyen és
•159230 C III szám. Magy. kir. államvasutak,.
•m
(A nemzetközi személyés pódgyász díjszabás II. pótléka kiadása.) A m. kir. államvasutak, igazgatóságától vett értesítés szerint folyó évi novem-; ber hó i-tőí érvényes nemzetközi személy- és* pódgyász' díjszabáshoz II. pótlék lép érvénybe, mely egyrészt Budapest keleti pálya udvar, másrészt Alexandria, Beyreuth, Jaffa Piraus és Smyrna tengeri kikötő állomások közti forgalomban, továbá egyrészt Ancona és Velencze, másrészt Belgrád, Konstantinápoly, Saloniki és Sófiai állomások közti forgalombán közvetlen menetdijakat tartalmaz. Ezen pótlék a m. kir. államvasutak dijszabás-eláriisitó irodájában (VI. Csengeri utcza 33. sz. II emelet) díjmentesen kapható. Budapest, 1899. évi okt. hó l'/-én.
kiadóhivatalunkban. Ó53Í
és
javasai
vetésre
ajánl mindennémü lomb- és fenyömagot, nemkülömben t ö B g y - m a k k o t jó csiraképesség szavatolása mellett a
Magyar Fenyőmag-Pergető-lntézet FARAGÓ
BÉLA
Z a l a - E g e r s z e g e n . Minden kiállításon elsőrangú éremmel kitüntetve. 8676
K A I N IT nagyban és kicsinyben. Megrendelhető az Országos Magyar Gazdasági Egyesület hivatalánál (Budapest Köztelek).
titkári
nagyban wággon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árét egyesütetük pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvételénél fizetendők.
88. SZÁM, 9-ik ÉVFOLYAM. Hirdetési ír 15 szóig SO te., ezen felül minden szó a kr., feltűnő betűkkel 4 fa. Czim közlésénél minden beiktatásnál SO fa. bélyeplleték. .
KÖZTELEK, 1899. NOVEMBER HO 1.
1649
KIS HIRDETÉSEK
Csak' mezőgazdák és a szakirodalom t továbbá állást keresik és adók hirdetményei I ' vétetnek fel é kedvezményes
Csalt oly l e v e l e k r e válaszolnnk, m e l y e k k e l v á l a s z r a s z ü k s é g e s l e v é l b é l y e g e t vag-y l e v e l e z ő l a p o t klildeiiek.
BETÖLTENDŐ ÁLLÁS. közeiébénBudapest levő gazdaságómban
írnok kerestetik, egy kereskedelmi iskolát végzett nőtlen fiatal ember (keresztény) uradalmi megbi'h' tón0ánaklókÍ ÜgyéS éS
benteljesenj'ártas, ésífreeKy 300 holdas gazdaság felügye letét is rábízatnék. Ozim : dr.
36 éves 2 évi gyakorlattal, nagyobb gazdaságban írnoki állást keres. Ozime a kiadóhivatalban.
való és mindenféle í'tjta Gépész, ki nagyobb 1 uradalomban évek. Jármos ökröket, óta mint gazdasági gépész mű- valamint, szép 1—3 éves ködött, fekvő és locomobill
irásba™tudKeesetlegŐtóatul Is beszél. Az állás októberben elfoglalandó. Bizonyítványok másolatokban beküldendők: UraKerestetik dalmi Igazgatóság: Nagymihély, javításhoz és vas eszfcgáíyo^ Zemplénmegye. 8625 . 1900. január 1-én való belépés- . Sós Ispán zett, nős egyén pajtamesteri lakatos munkát végez ; január szolgálatra, kinek teendői közé Ozim : Skrock Bde, uradalmi' gépész, Kárászpuszta, u. p. gazdaságba, ^00. j^nuár?£re! Okorág*K4rász,.B^ranyamegye. Gazdasági tanintézetet végzet- kezelés' éíTarról v^ó'számadás lyekben^ való' felügyelet.^ Az lyámodványok bizonyitványmásolatokkal együtt, — melyek . vissza nem küldetnek. Ör. Farkas^Emil Budapest, V. Br- .kell, katonámeritesnek .é^ jó
ALLATOK,
vőröstarka növendék ökörborjakat
bármely mennyiségben és
szarvasmarha kereskedők Zala - Szt.-Balázs, tett 6 évi gyakorlattal. áUást Nagykanizsa mellett. , 1900. január
zetts%énekénkeget01:tett,k0föídlíteVb ízi!"8 'hí!3 roztf 8k W. ' mives Iskoldt végzett, jelenleg A selymesi mint ^ ispán kisebb birtokon .bérgazdaságba kerestetik egy árpa, 1 hold föld, 1 tehén tarszerény ^ igényű gépész-kovács ság. Szőlő és gyümölcsfák kehol egyS?vi prfbafdő zelésében v jártasak előnyben, Ságban, ,.:::, h kertész értaen aJkonyhakerté- részesülnek. Gróf Zichy József Tamási, u.^^Hajdu^SáSson. 8792 szethez, gyümölcsfák kezeléséhez s némileg a mükertészetEgy 53 éves másolatokkaí°k bjz0°yitv.4ny" 60 kat. hold uj szőlőtelepre kegazdas^ ^Seregélyes 6 Fehér- restetik : egy , inozellér-iskolát Végzett és homoki szőlő'kezelésében^ pár évi gyakorlattal Pályázat. Mélt. gr. Zichy János ur lángi kalinazva, beszél és ir magyarul, uradalmában a következő állá- főzelék,I225'kiló sófl'hold tensokra nyittatik pályázat: 1. Központi segédtiszt, megkiván- geri és i/a hold krumpli föld. Ugyanoda egy nős vinczelíér folyam végzését igazoló végbizonyítvány a magyaron kivül tökéletesen érti (Dzirzon kaB). 35'éves,üűkertész nős, kis r.saládu, nagyobb főúri házakban 14 év ban birása, irodai toeudőkbén és\ többi mint'fentmm' való jártasság, szép irás. Évi Bizonyitványmásolatokkal' zonyitváuyokkal rendelkezik, fizetés 24Ü frt, mosás czirnén 48 frt, világítás czimén 24 frt felszerelt sajátkezüleg írt aján- elfogad, szives megkeroséBok és teljos ellátás, egy évi próba dotueK) Lédig Dezső, Nagy- K. B. jelige alatt a kiadóhivaidő, melynek elteltével, ha az Léta-Vértesreozimzendők. 8816 íalba kéi'othek. B7S7' Keresek fizetése^OO ÍVttál^avitv^íesz. 2. Gazdasági segédtiszt, mely- azonnali belépésre fdldmíves"1 é hez felsőbb gazdasági tanfolyam végzésén kivül némi gyakorlati zett egyént, kit bérgazdaságomképzettség kivántaiik. Évi fize- ba mint felügyelő gazdát óhajtés 240 frt, mosás czimén 48 frt. tanék alkalmazni. Fizetés évi > ilíhríMs ,.,.;„„•„, 21 frt és telM-s 140 in {.» teljes ollátás mosáson Földmives ellátás. 3. Egy megbízható ^ kivüL ^ Ajánlatok czimemro és tejgazdaság szakiskolát végegyén,^ki a baromütenyésztést zett, katona kötelezettségének jelonleg a lo a^Ságnál eleget küldje be erről szóló okmányait tett, gazdaságban bármely megbízható állást elfogad. Czii amegjelölve ebbenfizetésigé- ÁLLAST KERESŐK, kiadóhivatalban. 8S09 vények Öméllóságához iitézve ispánt Alkalmazást keres. az uradalmi felügyelőséghez keres . azonnali, esetleg Egy földmives-ískolát jeles és Nagy-Láng (Fejérm.) külden- állást november hó l-re való belédők. Truka József urad. föl- péssel földmivesiskolát jó ered- kitűnő eredraéuynyel végzett, ügyelő. 8733 ménynyel végzett egyén, kl az állattenyésztés és hizlalás, va- kulcsár, magtáros vagy ehhoz lamint a gazdasági munkála- hasonló állást keres. Állását Földmivesiskolát végzett, a magyar és tót nyel- toknál és könyvvitelben teljes kiadóhivatalban. ' 8818 vet teljesen biró, ha lehetséges Jártassággal bir. Elfogad bármely^kisebb gazdaság önálló Kendelkező, gazda kerestetik, ki már^valamely ^nagyobb gazdaságnál is a kiadóhivatalba megtudható esetleg főtiszti állást keres felsőbb tanintézetet végzett, róm.bizonyitványmásolalok, melyek magyar és tót nyelven irva' . egy tulajdonos három tiradallogyonek, a báró Stummer 42 éves,Gazdatiszt, ró®, kath. .vallású, Sándor-félejószágigazgatóság nős, ki 23 év óta szolgál egy gazdaság bál mely ágában jártas jél'Ilatt ""íiadóMví megyékbm°fekvőUnagyobb ura- tálbaM." kéretnek. 8554 dalmaiban, ki a gazdaság és Megnyerő nős, a kertészet minden ágában teljes jártas urad. kertész trágya-erétZt álfatWztositásban megkeresések a kiadóhivatalba 1 1 CZIm " klad^87B3 mére küldendők Veszprémbe. tafS. " ' •Tejgazdasági Gyakornoki Pályázat.
' lei", rómf^akhy,la23aévbesr^gyÍn:: •óhajt sajtosi állásba vagy. vajgyártásra réndozoti tejgazdaságba belépni 19C0. január l-re. C^im^Sajtmester" jelig > alatt Földmivesiskolát végzett, S! évig a bárói uradaxpress re^ lomba működött, hadkötelezett- eres se ségének mint artiszUett eleget, risztéit es :ie* ÜUT.ÜI, oimííelil \ korlatiiag képzetterélyes flatalgazdaközöns^g! ember állást keres. Szives -Mint gazdálkodó és sokat ,:rö-
Üsző- borjú
eladás.
Hizlalásra
Méltóságos' gróf Berchtold; Lipótné uirnő árpádhalmi uradalmában gulya felosz' ;, tása •folytán
15 d a r a b 3 / * éves, gróf Almásy és -mez®-, hegyesi gulyából leszármazott tiszta ' m a g y a r f a j n g tt « ü s z ő b o r j a eladó. Szives megkeresések az uradalmi tiszttartósághoz Árpádhalom, u. p. Orosháza intézendők. 8797
Eladó Méltóságos Gróf Chorinsky Igóné úrnő endréfalvi tisztavérü inthali tenyészetéből
növendék
ökör
és ü s z ő borjakat mepetelre ejáaíaai
3 drb 2 é v e s bika, 10 „ 2 „ üsző, 10 „ I „üsző. Bővebb értékesítéssel .szolgál 8687
KLEIN ÉS SPITZER S z a b ó lis-Cielli tasMüi.
^ ^
^ i:iadó
cslílaggalf' hátsó" jobtrlábak; sely; született 1891. május 14-én •> • • >:..:•• •.»•..
ban van. Jártasság a gazdaság
Kgy 33 évi gyakorlattal bíró, nős, keresztyén, Középkorú gazda-
kérvényeiket bizonyitványnem küldetnek, küldjék Nagy- letesen birja, beszél azonfelül ságos és Főtisztelendő Ruf Henrik kanonok, jószágkorkoreséseket^J* M.^^üat^a^ mányzó ozimére Suúr IVesz- kiadóhivatalba -intézendők. prémmegye.) 8799 | 8794
ségc van rzélszcrü, tartós, jó és olcsón készített munkákra. minden gazdaság házilag előtássaTsilvese^MolgMok^^Gz^ mem a kiadóhivatalban. 8^03
legjutányosabban 5 kiló 3,50 frt. 25 kiló 15 frt. 100 kiló 50 frt. Gazdasági vegyszerek és állati. gyógyszerek legmérsékeltpbb áron. '
Detsinyi Frigyes, liapst,tiáffllől-ii.2. . 'á fekete'kutyáhoiz. - !
Őszi vetésre Csomós ehir Franczia perje
3 0 forint vétele után
K á r o l y gr. Teleki
tiszttartó
Arvéd úr
E n d r e f alva, u. p. H.-Szécsény,
drassői uradalma,
Vételre kerestetik : báífóképes, hibátlan Nonius vagy Jfuríoso tenyésimén. Ajanlatok a szentegáti uradalom központi hivatalához
Ugyanott kapható
Koncza. 6szi és tavaszi
Eladó 2 éves bzrzderel tenyéazbll
b u z
0% elhullás). Megtekintheti
a,
d u p p a u i
zab; továbbá elsőrendű
VEGYESEK, Kékóriás burgonya.
KoppaíT. bőter MW&f**-:e uradalmi gazda-
magyar tenyészbikák. Megvételre kerestetik
q
tavaszi bükköny
mintázott árájáljlat alapján. STáth, tunk 50 mótermázsápál .nera. Bluseat Ottonel, kisebb mennyiségben, áb kisbeküldése mellett AmázsájíSt • 2 frt, hozzá a zsákok darabja és Sehwarez Nyír-Vaja,' 8zaí
megbizható, gyorsjarásu, 6 éves, fekete törpeló, l!5*cn leglrisebb állatkák, hosszú gazdag /sörény és fark szőri / 11.1 I í ' 1 L ! 1 / < .1
Legalkalmasabb karácsonyi ajándék: magvödör,
éroUségiT^et^M.'óTárra11. k^
nak, auúri gazdasága iészére állásra "pályázat nyfttatik.PFá! lyázóktól megkívántatik felsőbb gazdaságig tanintézet végkötelezettségének eléget tett s
(Sacharín - Strychnln-zab)
Jutányosán
eladó
6 drb 1500. kgr. liórdképességü m. hosszú .P/2 m. széles lOvasoszlop és erős vaskorláttal ellátott Százados uj marba mázsa és 2 drb, 4 m. hosszú tolósuly. rendszerű'/uj-, szekérhid mázsa' és . -ÍOO'O' ko. hordképességü^mplett súlvob; kai tizedes mázsa. Esetleg régi marhamázsák becseréltetnek.: 8810 I>ÉVI:S
MAXÓ
Dohány-utcza 78.
faj virágmagot,Zeelegendí
[aílianer és Rónai BUDAPEST, V., Nádor-utcza 8. sz J. C. Schmidt erfurti mag
164S
KÖZTELEK,
1899. NOVEMBER HÓ. 1.
GÚZMIVELÉS. N a g y o b b területek s z á n t á s á t
gézekével
hajiandi vagyok elvilallni; épúgy
mélyrigolozást
szőlő-telepitésekhez.
Érdeklődők kéretnek, h»gy alanti eiime«hez forduljanak. n I
r P
W uLr r
P D M Ü
tnny,
gözszántási vállalkozó _
BUDAPEST-ÍELENFOLD, Pályázati hirdetmény. A vonalainkon 1900. évben, esetleg a kővetkező 1901. és 1902. évben szükséglendő különféle pályafentartási fák szállítását biztosítani óhajtván, azok szállítására nyilvános pályázatot hirdetünk. Az ajánlatok folyó évi november hó 10-éig az üzletvezetőségünknél, Terézkörut 62, sz. I. em.) a bánatpénz pedig ugyanott, a gyűjtő pénztárnál f, é. november hó 9-éig teendő le, A részletes pályázati feltételek, nemkülönben a megközelítőleg szükséges menyiségekről szerkesztett jegyzékek s ajánlati űrlapok, általános osztályunkban, (Terézkörút 62. sz. L em, 8. sí. atatt) valamint megtekinthetők s ugyanott megszerezhetők. Az üzletvezetőség.
88. SZÁM. 9-IK É V F O L Y A M .
A Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesülete A
f
D
H1 J
Budapest, Köztelek. Útbaigazítással, felvilágosítással szolgál minden adózási vagy műszaki kérdésben. Hivatalos lapja a „ M a g y a r S z e s z t e r m e l ő " támasza a gyakorlatnak.
nélkülözhetlen
Egyesületi tagok ingyen kapják. Egyesületi tagdíj egy évre 70 frt. A „MAGYAR SZESZTEBMELŐ" előfizetési ára egy évre 5 frt. 7144
Egy
és több vasú aiGxói&kóim
egyetemes és
tafajmivelo e s z k ö z e i m olcső ár, e l s ő r e n d ű m i n ő s é g és czélszerü
'^Epcries^X . 1898. ' \ [ október 1—3. legelső díj , \fíllami arany-/ érem.
szerkezetüknél fogva országszerte örvendenek.
legjobb hírnévnek és kelendőségnek
Árjegyzékekkel és árajánlattal szívesen szolgálok.
Bacher Rudolf cs. és kir. k i z á r ó l a g o s
ekegyára
Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68. Magyarországi vezérképyiselő: Szűcs Zsigmond.
UnicimiDrill
fl
sorbaveíSffép sokoldalú használhatóságánál, czélszerü szerkezeténél fogva egész Európában a l e g j o b b hírnévnek: és a legnagyobb Örvend, ezeknélfogva az összes eddigi között az
első helyet f o g l a l j a el. Árjegyzék és bővebb felvilágosítással
Melichar Ferencz cs. és kir. szabadalmazott kizárólagos vetőgépgyára
Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68. .Pátria* irodalmi ég nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest. (Köztelek).
