MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE" Budapest, Y Alkotmány-u. 31

28. (987.) szám.

Budapest, 1901. április hó 6.

XI. Évfolyam.

KÖZTELEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I L A P .

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán és szombaton. Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t (Közteleit), ü l l ő i - ú t 3 5 . s z á m .

Nem tagoknak előfizetési dij: Egész évre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre 5 korona.

Kéziratokat a szerkesztőség nem küld v

Felhívás. A „Magyar Vendéglős- és Kávésipar" czimü lap szerkesztősége oly czélból, hogy vendéglős é s szállodás előfizetői közvetlenül a termelőktől szerezhessék b e boraikat, késznek nyilatkozott arra, hogy lapjában mindazon bortermelő gazdák névsorát állandóan közölje, kiknek eladó boruk van. Ezen állandó táblázatos hirdetésért a szerkesztőség nem kér semmiféle díjazást mindaddig, m i g a z eladó eredményt nem ér el ős eredmény esetén is az eladó termelőre bízza a hirdetés dijának megfizetését. Felhívjuk gazdatársaink figyelmét nevezett lap szerkesztőségének ezen áldozatkészségére és felkérjük különösen szőlősgazdáinkat, hogy e kínálkozó alkalmat saját érdekükben felhasználva bejelentéseikkel minél számosabban forduljanak a „ M a g y a r Vendéglős- és Kávés-Ipar11 szerkesztőségéhez (Budapest, VIII. kér., Józsefkörut 30. I. em.) — A bejelentésnél a pontos czim, ; a legközelebbi vasútállomás, a bor színe, kora, á r a s annak megjelölése kívántatik, vájjon ki van az eladással megbízva.

A luxuslóvásár tervezete, illetve bejelentési ivek a „Tattersall" titkárságánál Budapest, Külső-Kerepesi-ut kaphatók.

1901. évi márczius hóban befizetett alapítványi kamatok és tagsági évdijak. Alapítványi kamatot f i z e t t e k : Hátralékra: Néhai Sztáray Antal örökösei 310'32 koronát. 1901. évre : Gróf Andrássy Aladár 136-50, gróf Andrássy Géza 105, Cséry Lajos 31-50, Dániel Ernő 20, Dungyerszky Bogdán 20, Deutsoh Sándor 20, br. Eötvös Loránd 42, Gorove László 100, Hideghéthy Imre 20, Hets Miklós 22-06, Krausz Lajos 20, Reusz Henrik 20, Sztankovits Ferencz 21, Steinbach István 20, gr. Szapáry Gyula 52-50, néhai Sztáray Antal örökösei 16'32, gr. Teleky Gyula 21, gr. Teleky József 20, gr. Tisza István 20, Vargics Imre 21 koronát. Hátralékra: Bácsmonostori gazdakör, Blau Izidor, Draxler Ferencz, Enyedi Lukács, Gullner Gyula, Halászy Lajos, Löherer Andor 20, Olvasó-egylet Ilyefalván 5, dr. Reusz Andor 20, Robitsek Márton 10, Warga Szigeti László 80 koronát. 1901-re: Báró Andreánszky Gábor, Ágoston József, Altschul

Hencz László, [Heinrich Kornél, Heimann Sándor, Hegedűs Sándor és József, Hercz Zsigmond, Hitter Lajos, Horváth István, Károly, János és József, Hofher és Schrantz, Honig Jakab, Huszti János, Huszág István, Irsay György, Jungreisz Samu, Jovanovics István, Ivánka Oszkár, Kállay Lajos, Kánia Vilmos, Kanta Sándor, Kaim és Heller, Kenderessy l-Vmu-z. Kqipu-h Henrik, Keczer Miklós, Kiss Lajos és István, Kiss Abel, Kilényi • Pál, Madi Kovách László és János, Kovács Imre, Kovácsy Sándor, Kozma Zoltán és Andor, Kohn Imre, Köttsei A. F„ Kleckner Ferencz, Kránszky Lajos, Kralovanszky K., Krausz Izidor, dr. Kramer Tivadar, Kramer Lipót, Ktihne Ede, Kulai népkör, Laufer Adolf, Landsgraf János, Langer Makár, Lang Ferencz 20, Ledniczky István, Laner Károly 10, Leidenfrost Ottó, Lestyánszky Sándor, Lipthay István, Lichtenberger Ignácz, Loósy Adolf, Lónyay Ferencz, Lovas Béla, Luzsenszky Henrik, Luperszbek József, Lukács László, Lyka István, Máttyásy E Major Vendel, Madách Aladár, Mayer Jakab, Majtényi Ádám, Matkovich Zsigm., dr. Mattyasovszky Miklós, Magyar élelmiszer-szállitó r.-t., Makarevics Arthur, Mitsky Sándor, Molnár József, Mogyoróssy Zsigmond, ifj. Meskó Sándor, Mezei Gyula, Nagv Lajos, Miklós és János, Nérei Ödön,- Neumann Zsigm. és Frigyes, Nöthling Vilmos, Obláth Lipót, Oftier József, Orczy Zoltán, Oppenheim Elemér és Henrik, Ormódv Vilmos, Ordódy Pál és Géza, Parragh Albert, Pavelka Albin, Pappszász Lajos, Palkovits Sándor, Pethő György, Perczel Dezső, Pfeiffer Mátyás, Pékár Imre, dr. Piufsich Frigyes, PlószPál, Pokomády Imre, Püspöki Géza, Radnay Győző, Radvaner és Rónai, Rajner Kálmán, dr. Reusz Andor, Riedl Viktor, Roth Ignácz, Rohonci.y Gedeon, Rotter Béla, Rothmayer Imre, Röck István, Rudnav Béla, Sarbó Vilmos, Sághy Gyula, dr. Salgó József, Sebestyén Henrik, Schuber Imre, dr. Suhajda István, Szilágyi Gyula, Szitányi Géza 20, Simon András 10, Szőnyi Zsigmond, Singer Zsigm. és Társa, Szalzmann és Társa, Szávos?t Emil, Szemethy Elemér, Széli Pál és Ödön, Székely

Igazgató.

XVIII-ik tavaszi luxuslóvásár. A „Budapesti Tattersall Bészvénytársaság" az idei XVIII-ik tavaszi luxuslóvásárt 1901-ik évi április hó 28., 29. és 30-ik napjain rendezi az „Országos Magyar Gazdasági Egvesület" védnöksége alatt a „Tattersall" istállóiban. A luxuslóvásár díjazással lesz egybekötve. Négyes fogat részére 2, kettős és jucker-fogatok, valamint hátaslovak részére egyenként háromhárom, mindössze 11 dij osztatik ki, összesen 2400 korona összegben, amelyből 3 dijat a székesfőváros adományozott.

.

Bujanovich Sándor, dr. Chorin Ferencz, Csengery Lóránt, Cseusory Mihály. Cseh Galamb Gw, Csernyus Alán, Csiliz-radványi urad., Czaher Gusztáv, Csiky Dénes, Darányi Kálmán, Dalmy László, Deutsch Gyula és Sándor, Dessewffy Arisztid,- Deme Gyula, Délv. földm. egyesület, Dolnay Ignácz, Dobokay Lajos, Draxler Ferencz, Duchon Ferencz, Édelstein Ármin, Emich Gusztáv, Enyedi Lukács, Etter Kálmán 20, Faragó Kálmán, Fahn László 10, Fintor Dezső, FiScher Jakab, Fuchs Béla, Gara Alajos, Geiszt Gyula, Geittner és Rausch, Grassi

László, Hammersberg

Londoni rézjegyzéshez

singer és Polakovits, Schleiffer Aladár, Schön M. B., Schosberger Lajos, Strasser Henrik, Zsigmond és Sándor, Stengel József, Steiner Ignácz, Stern Béni, Strobel Zoltán, Stoliczka J., gr. Steinlein Ottó, Sütő János, Tattersall rt„ Tanitó-képezde Esztergom, Teleki Géza,Thurner Nándor, Töttösy Andor, Trombitás Ignácz. ' Lajos, Tóth Imre, Tolnay Lajos, Tréger Albert Akos, Ungár Arnold, Umrath és Társa, dr. Varga Gyula, Vécsey Loránd, Wagner Géza és Mátyás, Walter Nándor, Weltner Jakab, Weinberger Sándor, Weininger Vincze, Wighart Ernő, Windisch Imre, Wolf Ottó, Wolf B„ Zemplényi László, gróf Zichy lu-adalom, Ziegler Nándor 20 koronát. 1902-re: Fuchs Béla 2 koronát.

alkalmazkodva a mai n a p t ó l visszavonásig-

LESZÁLLÍTOTTUK a vegytiszta

a

u

^

^

i

g

i

és

„

H

u

n

g

á

r

i

a

"

r

é

z

g

nagyobb m e n n y i s é g vételénél kisebb „ IOO kgr.-ként ab budapesti r a k t á r u n k

á

l

i

c

z

n

a

k

á

r

á

t

64 koronára 65

„MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE" Budapest, Y„ Alkotmány-u. 31. M a i s z á m u n k 28 oldal.

KŐZTELEK, 1901. ÁPRILIS HÓ 6.

Riasztás. Yilmos császár az agráriusok ellen. A porosz országgyűlés elnökségének fogadásakor Vilmos császár mint táviratozzák, igen éles szavakkal emlékezett meg az agráriusok agitácziójáról. — Ki van zárva, — mondotta erős hangsulylyal — hogy a gabonavámot öt márkánál magasabbra emeljék. Majd a beszélgetés során még egyszer nyilatkozott a gabonavámról eképpen: — Mig a konzervatívok le nem nyelik a csatornát, addig nem irom alá a vámtarifákat s akkor is csak azokat fogom megerősítem, amelyeket én akarok! A császár e nyilatkozatai mindenfelé nagy feltűnést keltenek, bár hitelességükre bizonyíték nincsen.

Az összes budapesti lapok, mint nagy szenzácziót közölték a napokban a fenti hirecskét, bár elég óvatosak a végén hozzátenni, hogy a hir hitelességére bizonyíték nincs. Ami szép hegedüszóban nem jelent egyebet, mint azt, hogy az egész hírből tulaj donképen egy szó sem igaz. Mi a czélja tehát ennek és a hasonló tendencziáju híreknek? Kétségkívül nem más, mint kislelküséget önteni a magyar agráriusokba is, hogy hiszen az agráriusok még Németországban sem boldogulhatnak, pedig ott a parlament nagy többségét alkotják, ugy, hogy a törvényhozás egyenesen az ő elhatározásukon fordul meg, mit akarunk tehát mi szegény magyar agráriusok, akik a parlamentben nagyon is gyengén vagyunk képviselve. De van ennek a hazai és külföldi merkantilis sajtóban az utóbbi időben á német vámtarifákra és kereskedelmi

TÁRCZA. „Bús az magyarnak élete". — Irta: Bársony István. — Penczi Gáspár ispán ur végül arra a meggyőződésre jutott, hogy igaza vagyon az Írásnak, amikor m o n d j a : nem jó az embernek egyedül lenni. A szent házasságra gondolt, ami annál tefmészetesebb volt, mert csakugyan elkövetkezett az ideje, hisz' közelebb volt m á r a negyvenhez, mint a harminczhoz. Aztán meg olyan embert, aki pusztán tanyázik, ott él, oda van kötve : feleség nélkül igazán nehéz becsületes sorban elképzelni. A legény-ember ilyen állapotban züllik, pusztul, hisz senki sem viseli gondját, nincs aki még egy inggombot is kellőképen felvarrjon neki; a k a m a r á j a meg egyre üres, ha tele volna i s : kilopná a bejáró így aztán Penczi megbizonyosodott arról, hogy. asszony nélkül a helyzet tovább m á r nem igen tartható. Nem lévén túlságosan válogatós, h a m a r megakadt a szeme a berki jegyző kisasszony-leányán, akinek az a híre volt, hogy n e m is éppen szegény leány, visz majd az u r a házához egy kis holmit, azonkívül mindenféle házijószágot; tehénkét, malaczkát, a p r ó m a r h á t ; meg vagy két egész telket kap örökségül. Kijárogatott ilyenformán a jegyzőékhez az ispán ur, még pedig minthogy a pusztáról a faluba hosszú lett volna gyalogszer; egy könnyű kétkerekű talyigát használt erre a czélra, amely elé befogatta a Rárót, a keshedt fakót s aztán

szerződésekre vonatkozólag megjelent híreszteléseknek • és fejtegetéseknek más czéljuk is és ez nem egyéb, mint a közönség megfélemlítése. Azt akarják ugyanis ezek a kis hamisok a közönséggel elhitetni, hogy abban az esetben, ha a német agráriusok vámjavaslatai megvalósulnak, akkor a kereskedelmi szerződések kötése lehetetlenné válik és egy általános vámháboru fog bekövetkezni, melynek legelső eredménye a magyar mezőgazdaság tönkremenetele lesz, mert kivitelünk összes kapui bezárulnak s Magyarország a saját zsírjába fog belefulladni. Hát bizony ez elég súlyos kilátás és megérdemli, hogy ezzel az ügygyei behatóbban foglalkozzunk annál is inkább, mert a magunk részéről nemcsak helyeseljük a német agráriusok eljárását, hanem a magunk viszonyai között követendőnek is tartjuk. A merkantilis sajtó fejtegetései nézőpontjából tekintve ezt az állításunkat, az majdnem a magyar mezőgazdaság ügyeinek elárulásával egyenlő, be kell tehát bizonyítanunk, hogy mégis nekünk van igazunk. Azzal ma már tisztában van mindenki, hogy Németország magatartása a vám- és kereskedelmi ügyekben ugy nagyhatalmi állásánál, katonai erejénél, valamint közgazdasági jelentőségénél fogva az összes európai államok magatartására irányadó lesz. A német agráriusok és ezekkel a német törvényhozás határozottan a védekezés és az elzárkózás politikáját akarja a legközelebb megújítandó kereskedelmi szerződésekben a nyers termelő államokkal szemben érvényesíteni. Ez az elzárkózási és védekezési politika irányul első sorban is az amerikai és az m a g a hajtott a jegyzőékhez, amilyen gyakran csak tehette, a gazdasági dolgok végeztével. Rárót ugyan a legjobb akarattal sem lehetett volna összehasonlítani az amerikai ügetővel, de azért elég tüz lakozott benne. Volt egy pár jó tulajdonsága, amit kicsinyelni igazságtalanság lett volna. Például nem közönséges fokú megbízhatóság jellemezte. Ha a gazdája megállította valahol s azt m o n d t a : Ráró, csöndesen légy, itt várj r á m békességgel, Ráró szót fogadott. Nyári munka idején akárhányszor elácsorgott egy árnyas f a alatt, ahova Penczi vezette a talyigával. Nem mozdult, csak éppen h o g y , a farkával csápolt, igy kergette magáról a legyet. Ha pedig Penczi, a munkások nyomán gyalogolva, megunta a dicsőséget s a maga m ó d j a szerint egy éleset füttyentett (két ujját a szájába dugván), akkor a lovacska hátracsapta a fülét, felkapta a fejét, felébredt csöndes morfondirozásából s szépen megindult a barázda mellett, arra, amerre a gazdája volt. Útközben jól ügyelt, hogy minden kátyút, árkot, akadályt elkerüljön, nehogy feldűljön a talyiga, amelyen néha rajtfelejtette Penczi a puskáját. így értették egymást s a lovacska annyira vitte, hogy h a a jegyzőéktől vacsora után hazaindultak, ő vigyázott az egész uton, anélkül, hogy biztatni, vezetni, kormányozni kellett volna. Nagyon jól tudta a legsötétebb időben is, nem-e van zökkenő az uton, s ha megesett, hogy Penczi egy pohár borral többet ivott s elálmosodott, az sem volt baj, mert Ráró ugy hazavitte, hogy csak akkor ébredt fel szunyókálásából, mikor a tanyai kuvaszok otthon ugatni kezdtek s a talyiga megállott. De h a nem volt is szó derültebb (vagy tán nyomottabb) hangulatról, a lovacska min-

28. SZÁM il-IK ÉVFOLYAM. orosz nyerstermelés ellen. Ebben nekünk is igen nagy érdekünk van. Hiszen két évtizede mással se akarták agrár-törekvéseinket letorkolni, mint az amerikai és orosz túltermelés versenyének előtérbe állításával. A német agráriusok tehát magas vámokkal akarnak védőgátakat emelni az amerikai és orosz nyerstermények Németország felé hömpölygő hullámainak. Ámde Németország nem képes a maga nyersterményszükségleteit előállítani, másrészt pedig Németországnak óriási ipara van, amely termékeinek jelentékeny részét a külföldi piaczokon kénytelen értékesíteni. Németországnak tehát kötelessége ugy fogyasztóiról, valamint ipari termelőinek érdekeiről is gondoskodni. Az eddigi vám- és kereskedelmi szerződéses rendszer — a legtöbb kedvezmény — alapján ezt egyáltalában nem tehette, sem nem védekezhetett, sem fogyasztói és iparosai érdekeit kellőképen ki nem elégíthette. Magas védővámokat u. i. nem léptethetett életbe az amerikai és orosz nyerstermények ellen, mert fogyasztói érdekei szenvedtek volna azáltal, hogy más államok nyersterményeit sem szerezhették volna be alacsonyabb vámtételek mellett. Mihelyt pedig egy állam kedvezményt kapott volna azért, hogy a német ipari termékek értékesítésére viszont előnyös helyzetet nyújtson, a többinek is ugyanazokra a kedvezményekre jogos igényük támadt, ennek folytán a vámvédelem tulaj donképen az egész vonalon kudarczot vallott volna, anélkül, hogy a fogyasztók érdekei vagy az ipari termékek kivitele kedvezőbb helyzetbe jutottak volna. Szerencsére az EgyesültÁllamok a Francziaországgal legutóbb denkor résen volt s kifogástalanul viselte magát, ugy, hogy Penczi bátran elmaradozhatott apró utain. Ilyenkor az volt a szokása, hogy önfeledten kezdett dudolászni, mindjobban belemelegedett s csakhamar fenhangon fújta a nótáját. E z t : „Bús az magyarnak elete. . ." Mindig ezt f ú j t a ós soha meg nem unta. Mást talán nem is tudott. De ezt nagyon értette, soha el nem hibázta. Tetszett neki a saját hangja. Gyakran lehetett hallani esténként, amikor m á r minden elcsöndesült, hogy jön hazafelé a keresztesi ispán és danolja a pusztaságnak, ahol semmiféle rajt'kapatástól sem kellett tartania. „Bús az magyarnak é l e t e ! " Az bizony. De még csak akkor lett igazán bus, mikor behívták fegyvergyakorlatra. Tartalékos tiszt volt, de főhadnagy szeretett volna lenni s vállalta az utólagos próbaszolgálatot. Most már le is mondott volna a dicsőségről, de röstelte, minthogy a jegyző-kisasszony is tudott róla s kérhetlenül követelte r a j t a a második aranycsillagot. A bevonulás tehát megtörtént — gondolom hat hétre — s á tanyai ügyeket ezalatt a szomszéd gazdaság tisztjének felügyelete mellett az írnok vezette. Ez az írnok pedig Boglár Kanut volt, az imposztorságairól hires és nevezetes legény, aki rettegésére tudott lenni mindeneknek, bolond tréfái jniatt, amiken az eszét folyvást törte. Ő volt az, aki a dákosi árendásnál kifúrta egyszer a falat s vizipuskával lövöldözött arra a vendégre, aki a divánon feküdt. Ugyancsak ő volt az, aki mikor megbíztál^

27. SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM.

42

KÖZTELEK, 1901. ÁPRILIS HÓ 3.

kötött szerződésükben megmutatták a helyes utat a védekezésre a vám- és kereskedelmi szerződéseknek a minimális és maximális vámtarifa alapj án való megkötésével. Hiszen a legtöbb kedvezmény alapján álló jelenlegi vám- és kereskedelmi szerződések mellett is tan minimai és maximai vámtarifa, de mi haszna, ha sohasem érvényesülhet tulaj donképeni czélja szerint, mert az egyik államnak adott minden kedvezményre a többi összes szerződött államoknak jogos igényük támad, anélkül, hogy azért bármi uj viszontszolgálatot volnának kénytelenek nyújtani, vagyis tehát a kereskedelmi szerződéseknek épen fő alapelvük, a „do ut des" elve egyáltalában sohase tudott érvényesülni. Az „adsza—nesze" elvének érvényesítése a főtörekvése a német agráriusoknak.

között van állandósággal felruházva és végül ily módon lehet csak az esetleg változó viszonyoknak is megfelelő vámvédelmet állandóan biztositani. Persze, a régi rendszer merkantilista híveinek ez nem megfelelő, a merkantilis érdek nem a nemzeti munka minél gyümölcsözőbbjutalmazására törekszik, hanem a terményeknek és áruknak minél nagyobb forgalmára, mert a közvetítésnek ez adja legnagyobb anyagát. Nem törődik a merkantilis érdek azzal, hogy a termelő megtalálja-e a számítását, a fődolog előtte az, hogy az árut egyik kézből a másikba minél nagyobb mennyiségben és minél többször mozgósítsa. Ha már most a kereskedelmi szerződés egész hosszú idejére nincs lekötve a vámtétel, hanem az a viszonyok szerint változtatható, a kereskedelmi kombináczió a spekuláczióban korlátolt, mert soha sem biztos abban, hogy a ma érvényes vámtétel mikor válEzért nem akarják ők ez eddigi tozik, ezzel a határidőüzlet túlságosan legtöbb kedvezményes záradéku vámkoczkázottá válik, sőt a nemzetközi forés kereskedelmi szerződéseket, hanem galomban esetleg lehetetlenné is. Ezért a minimai és maximai vámtarifa alapnem kell a merkantilistáknak a minimalján akarnak minden egyes állammaximal tarifa, hanem a legtöbb kedvezmal szerződni olyformán, hogy minden ményes záradéku állandó vámtételes egyes állammal szemben a törvényben kereskedelmi szerződés. megállapított határok között a vámtarifákat aszerint áliapitsák meg, amint az Ezért van a minimal-maximal vámillető állammal szemben levő érdekeik tarifák alapján kötendő szerződések elleni parancsolják és megfelelő ellenszolgálta- ádáz harcz és ezért van a vámbáboruval tást tudnak maguknak biztositani. Ki való riasztás. De ennek felülni ma már kételkednék abban, hogy az állami érde- senki sem fog. Hiszen jól tudjuk, hogy keknek ez a szerződésforma a legmeg- -azért, mert p. o. Németország vámtarifelelőbb. Legmegfelelőbb azért, mert min- fájában a buza maximális tarifáját 7 márden állammal szemben a fenforgó viszo- kában akarják megállapítani, még nem nyok szerint alkalmazható a vámtarifa, következik, hogy ez a tarifa minden állam mert a tarifa a szerződés egész tartamára ellen érvényesüljön is. Sőt nem fog csak a minimai és maximai határok | életbelépni azokban a szerződésekben, hogy valami eljegyzési kártyát nyomasson, (ha a talyigát. Egy hét múlva elég volt, ha azt már éppen bemegy a városba), hát gyászkeret- mondta Boglár: „Bús", — Ráró abban a p e r c z tel rendelte meg a kártyát. Majd hogy fel ben sárkánynyá változott. nem bomlott emiatt a párti. Lehet gondolni, hogy megszokta ezt hat ő volt az, aki egy lakodalmon, egeret hét alatt, amikor végre Penczi előkerült. eresztett a málészáju nagybőgős gallérjába. Első szava az volt Boglárhoz: „Gondját A czigányt csakhogy a nyavalya ki nem törte, viselte-e Rárónak. de még a tánczoló vendégeket is, amikor közé— De bizony gondját á m ! jük rontott bőgve a more s mintha hirtelen — No, deréK ember. (Átadott neki száz megveszett volna, a padmalyig ugrált. szivart, megemlékezésképen.) És még száz eféle nyomta a lelkét BogEstefelé aztán indult régi kedves ú t j á r a a lárnak. talyigával. A réti hid t á j á n m á r minden tanyai Penczi azzal vált el tőle, hogy különös épület messze volt, ember a r r a n e m járt, igazi pusztai magány volt ott. Penczi r á k e z d t e : figyelmébe ajánlotta Rárót. Gondját is viselte Boglár hűségesen. Ment „Búúús . . . " vele mindennap a gazdagságba össze-vissza, s Abban a perczben majdhogy ki nem esett ugyancsak b a j a volt, hogy estefelé a fakó min- a talyigából, olyat rántott rajta Ráró és aztán dig erővel a berki útra akart rátérni. Az volt fülét lecsapva, horkolva vágtatott. Nagy kinnal, a járása, amikor a g a z d á j a ült a talyigán. ügygyel-bajjal tudta megfékezni Penczi. — Ej, Boglár egyet gondolt. Elkezdte danolni azt ej, gondolta, de tüzes vagy. T á n biz keveset mozogtál, mig oda voltam. Kis vártatva utola bizonyos jól ösmert n ó t á t : érte megint a dalolás vágya. Kezdte h a l k a n : „Bús az magyarnak . . .!" S mikor odaért, hogy — „élete,' - — akkor „Búúús . . . ! " húzott a csöndes állatra az ostorával. — Ujjé! Mi a haragos mennykő ütött beléd, Ráró elszörnyedt s ragadni kezdett. Nem m á r m e g i n t ? — tudakolva a fogát is összevolt ilyesmihez szokva. De a Boglár erős keze szorítva, amint minden erejét" összeszedve rángatta vissza a vágtató lovat. csakhamar megfékezte. Másnap megint ugyanez a jelenet követRáró tajtékzott. Penczi i z z a d t ; igy érkezkezett. tek a jegyzőékhez. Ott elidőzött egy kicsit PenBoglár a réti hid tájékán elkezdte b ú g n i : czi, hisz hat hete nem látta már a szive bál„bús az magyarnak" . . . „élete" •— puff! — ványát. Éjjel volt, amikor hazaindult. Ilyenkör Ráró megint megkapta a magáét s elragadt ész ugy sem hajtott, csak a lóra bizta, hogy az ügyeljen az útra. Eleresztette a gyeplőt, nagy nélkül. Harmadnap már akkor kezdte a nyugta- kényelmesen megkereste a szivarját, a gyufáját lankodást, amikor a nóta első hangját kitivöl- s rágyújtott. Mikor a sziyar égett, rögtön rázentötte Boglár. Az ütést sem várta, csak ragadta dítette : -Búús . .

amelyekben megfelelő rekompenzácziót kaphatnak. Nem fog érvényesülni monarchiánkkal szemben, ahol ipari érdekei vannak Németországnak. De föltéve, hogy érvényesülne, ezzel szemben nekünk is meg van a védelmünk lehetősége első sorban a keleti államokkalszemben, melyeknek nyersterményei hazánkat elárasztják anélkül, hogy ipari érdekeink nyernének, hiszen a keletnek jóformán egész piaczát nem a magyar és 7iem is az osztrák, hanem az angol, franczia, belga és a német ipar dominálja. A vámháboruval való riasztásnak nem hiszünk. Épen azért a német agráriusok törekvéseinek veszélyétől sem félünk, sőt magunknak is abban az irányban kell dolgoznunk, hogy küszöbön álló kereskedelmi szerződéseink a minimai és maximál vámtarifa alapján a legtöbb kedvezményes záradék mellőzésével köttessenek meg. Sz. Z.

DOHÁNYTERMESZTÉS. Rovatvezető: Kerpely Kálmán.

A dohány termesztése Romániában. Az OMGE. dohánytermesztés! bizottságának f. évi február hó 25-én tartott ülésén előadta: Kerpely Kálmán. A nyár folyamán az OMGE. megbízásából Romániába utaztam, az ottani dohánytermesztési viszonyok tanulmányozása v é g e t t ; az ott szerzett tapasztalataimról óhajtok mai előadásom folyamán egyetmást elmondani. Bomániában kivétel nélkül török eredetű czigarettadohányokat termesztenek, 4000—4500 hektár területen körülbelül 16—20 ezer termesztővel 1 /a— l U hektáros parczellákon, mert az ottani dohánytermesztés csakis kisgazdák kezén van. De ami erre következett, azt tán még Boglár és megsokalta volna. Báró elkezdett vágtatni s egy rántással lehúzta a talyigáról a könnyelműen odadobott gyeplőt. Azt a sötétben meg sem tudta m á r fogni Penczi. A fakó ragadt. .Nem volt mivel megfékezni. Penczi üvöltözött: H ő ! Hó ! H a h ó ! ! . . . Nem használt az. Ráró mind ugy hallotta azt is, mintha a nóta folytatása volna s várta, hogy mikor vágnak m á r végig rajta, mint rendesen, a Boglár idejében. Pokoli hajszával robogott a fakó a vak sötétségben. Minden m á s ló biztosan összetörte volna magát is, a talyigát is, a gazdáját is. Ráró ezt nem cselekedte, h a n e m berobogott minden b a j nélkül, b á r tajtékozva, az ispáni ház nyitott udvarára. Boglár ott várt a folyosó lépcsőjén. Penczi káromkodva, fújva mászott ki a talyigából. Meglátta Boglárt, aki pipázott s a serczegő parázsló dohány tüze rávilágított egy cseppet az arczára. — Maga bizonyosan zabbal tömte folyvást ezt a dögöt. A szent s e b i r v e l e ; mondta nekihevülten. — Biz' az kapott egy kis zabot felelt Boglár, hisz meghagyta ispán ur, hogy jól viseljem gondját. — Nono, igen — mondtam, hogy jól — de nem ennyire. Csoda, hogy most itt vagyok vele. Majd összetört. Holnap igába kell adni egy pár hétre. Hozassa be helyette a kis tarka kanczát: Az szelíd, mint a bárány. Jó é j s z a k á t ! — Jó éjszakát! Elváltak. Penczi n e m láthatta, hogy fojtja vissza Boglár a kaczagását.

43

KÖZTELEK,

Romániában, hol épen oly alapokon nyugvó dohánymonopolium van mint nálunk, a dohánytermesztő vidékeket két főcsoportra oszthatjuk, Az egyikbe sorozhatjuk azon vidékeket, hol a

1901.

ÁPRILIS HÓ 3.

nek nagyobb terjedelemben előállítva és pedig a romanatzi, dambovitza, ilfov, jalomítza, tutova nevű körzetek síkságain. A másik főtermesztési kerület a domb és

51. ábra. „Monopol", özv. Dőry Vilmosáé 2 éves szimmentháli bikája. közönséges minőségű czigaretta dohányok ter- I hegyvidék és pedig Moldvában és Dobrudzsám e s z t e t n e k ; ezek az úgynevezett siki dohányok, ban, hol eredeti török Jaka dohányt Törökorpielyek különösen az oláh havasaiföldön lesz- J szagból importált maggal termesztenek ős pedig

27. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. u j a b b időben kiváló eredménynyel, amint azt a helyszínén tapasztaltam. Amíg a síkságokon a talaj agyagtartalma, 3 5 — 4 5 % között ingadozok, igen finom szemcséjű homokkal keverve, a domb- és hegyvidéken a talaj 1 5 — 3 0 % agyag mellett 4 0 — 5 0 % durva homokot s kavicsot (kőtörmelék) tartalmaz. Ezenkívül a domb és hegyvidék déli lejtőnek kiváló előnyétőt eltekintve, a levegői is párateltebb a sok belvíz miatt, miért is a szárazság nem oly gyakori, mint a síkságokon. Hogy Dobrudzsa és Moldva dombos vidékein és a romániai borvidékeken kitűnő minőségű török dohányt lehet előállítani, annak részben oka az, hogy a törökországi tapasztalat szerint is a finomabb minőségű.ezigarettadofiányok az ily domb- és hegyvidékeken állíttatnak elő-; másrészt a talajviszonyok is eltérőek, mert Dobruzsában kőtörmelékes és elegendő mésztartalommal bíró területeken termesztik török módszer szerint a dohányt. Romániának régebben. meglehetős dohánykivitele volt, ugy hogy Törökországba is nagyobb mennyiségű dohányt vittek ki, de minthogy a beváltási árak fokozatosan csökkentek, ennek folytán a dohánytér. mesz tés lehúzódott a Síkságra, ahol. bár minőségileg rosszabb, de nagyobb levelű és nagyobb tömegű dohányt voltak képesek előállítani. Ennek következtében Romániában, a kiváló dohánytermesztő vidékeken a termesztés mindinkább csökkent, miután a termesztők a jövedék által adott 25 fros átlagárakkal kijönni nem tudtak, tekintettel arra, hogy ezen kiváló dohányvidékeken hektáronként 5 ^ 6 q-nál többet termeszteni nem voltak képesek. A román dohányjövedék bukaresti vegykisérleti állomásának vezetője dr. Popovits, ki a jövedék megbízásából, hosszabb tanulmányokat végzett kül földön, különösén pedig Törökországban, egy memorandumot adott be a román dohányjövedékhez, kifejtve a módozatokat, eljárásokat, melyekkel Romániában a termesztést minőségileg emelni lehetne s azt bizonyos mértékben exportképessé tenni, mint régebben • volt, különösen azon vidékeken, hol a romániai török lakosság rég idő óta előszeretettel foglalkozott a dohánytermesztéssel.. A román dohányjövedéki központ elfogadta Popovits javaslatait,' a vegykísérletí állomás vezetése alól felmentette s főfelügyelő czimmel korlátlan hatalommal ruházta fel Románia dohánytermesztése minőségi fokozása tekintetében azzal, hogy az elért eredményekről számoljon be a jövedéknek. Ennek következtében Popovits elsősorban azon vidékekre terjesztette ki figyelmét, melyeken h a j d a n kiváló török dohányt termesztettek, Dobrudsában ennek török nemzetségü lakosai közt, akikről tudva volt, hogy annak idejében á dohánytermesztéssel nagy előszeretettel foglalkoztak. Mielőtt azonban Popovits hozzáfogott volna a dohánytermesztés ilymódon való átalakításához, a dohányjövedéki központi igazgatóság kiküldött egy jövedéki tisztet Maczedoniába, egy év időtartamára, aki Xszanti vidékén egy évig tartózkodva, a dohánytermesztés és kezeléssel, annak a raktárban való kikészítésével, fermentálázásával megismerkedett, ugyanekkor a román jövedéki központ két raktárnokot, (altisztet) küldött ki Maczedóniába, kik különösen a dohánynak szakszerű feldolgozása, osztályozása és kikészítésével ismerkedtek meg és amikor visszatértek Romániába, hoztak magukkal négy-öt maczedoniai előmunkást, kik a jövedéktől 105 frank havi fizetést k a p t a k ; a szükséges előtanulmányok birtokában Dóbrudsa egyes kiváló dohánytermesztő vidékein a termesztők közt a török módszer szerinti termesztést méghonosittatták és Romániának dohánytermesztési viszonyait javítani törekedtek. Amikor Popovits igy felszerelve szakemberekkel hozzáfogott a dohánytermesztés javításához, első főfeltétele az volt, hogy a völgyeket és a sík vidéket elhagyva, mindinkább a dombos vidékekre huzódótt fel a termesztéssel. A dobrudsai nagyobb kiterjedésű kincstári erdőket

28. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. a teljes kiirtás kötelezettségével 10 évre ingyen kapták a termesztők oly módon, hogy 10 év múlva hektáronként 20 frank, körülbelül 10 frt évi bér fizetésére köteleztettek; ily módon Popovitsnak sikerült 3 év alatt mind följebb jutni a dohánytermesztéssel a domb és hegyvidékeken. A másik dolog, mire kiterjesztette figyelmét, az volt, hogy az állami támogatásban részesülő dohánytermesztőket az előirt sortávolság betartására kötelezte és a dohány rendszeres mivelésére szoktatta. Azelőtt ugyanis az aprólevelü dohányokat 70/70 czentiméteres kötésben ültették, ami n e m felelt meg, Popovits kötelezte a termesztőket 25 cm. növénytávolság mellett 35 és 50 cm.-es váltakozó sorokkal ültetni a dohányt. Támogatta a termesztőket ezenkívül a Szamson vidéken divó szárító p a j t á k elkészítésében, kötelezővé tette a botra kötött rövidebb pórék alkalmazását, kioktatta őket a dohány szakszerű osztályzására és bálozására a szükséges bálozó vásznak ingyen kiosztásával s ilymódon sikerült oly minőségű dohányt előállitátani Dobrudsában, melyet a jövedék q-ként 60—65 írtért váltott be. Tehát mégegyszer olyan magas beváltási átlagot értek el azon termesztők, akik a dombvidékeken az eredeti török dohánymaggal előírás szerint termesztettek dohányt, mint Románia egyéb vidékein. Mikor a termesztők. látták azt, hogy fáradozásaikat kellő siker koronázza, akkor m á r a következő években sokkal nagyobb számban jelentkeztek a folyamodók és jeienleg igen szép kiterjedésben látható a török módszer szerinti termesztés Dobrudsa és Moldova dombvidékein. De nem elegendő a dohányt előírás sze• rint termeszteni, hanem a raktárakban természetének megfelelő m ó d o n kezelni is kell, ennek következtében azon vidékeken, ahol török módszer szerint termesztették a dohányt, megváltoztatták a raktári kezelést is. Ez volt egyike a legnagyobb dolgoknak, miután a munkásokat, kik a beváltó hivataloknál dolgoznak, ezen egész u j eljárásra ki kellett oktatni. Kiválogatták a legügyesebb leánymunkásokat, kik a Maczedoniából hozott előmunkások vezetése alatt elsajátították a szükséges ismeréteket s most már teljesen megbízhatóan dolgoznak, a török módszer szerinti basi-bali, bogtsa és basma kötegek elkészítésénél. Ezzel kapcsolatban megváltoztatták természetesen a fermentálás eljárásait is, amennyiben n e m máglyában, de a vászonba kötött kis bálokban, török módszer szerint kezelték s 30, 40, 50, 60 kilogrammos dohánykötegeket oly módon, hogy a fermentálás szakszerű szabályozásával egészen oly minőségű dohányt állítottak elő, mint amilyent Maczedoniában Xankti vidékén volt alkalmam látni. Ami a borvidékeken való kísérleteket illeti, ezek két év óta folynak; a filloxera által kipusztított szőlőterületeket használják fel dohánytermesztésre és pedig elsősorban a leordeni és dragaschani borvidékeket. Ezen dohányok kiváló finom minőségűek voltak ugy, hogy a beváltásnál 70—80 frkot fizetett q-ként s mikor a dohányjövedék a beváltás után saját szempontjából osztályozta, kitűnt, hogy a borvidékeken előállított török dohány 7 frankot ér okkánlcént ( F A kg.). Ezen eljárással m á r 1—2 é v . alatt is sikerült a r o m á n dohányjövedéknek a török dohány behozatalt bizonyos mértékben csökkenteni ős reménylik, hogy a török dohányok egy jó részét képesek lesznek hazai termesztéssel pótolni. Ezen u j a b b termesztési irány eredményeképen kitűnt, hogy nekik a Romániában termesztett török dohány feleannyiba kerül, mint a hasonló minőségű behozott eredeti török dohány. Mig azelőtt a román dohányt, csak a III. és IV-dik osztályú czigarettadobányokra használhatták, most m á r (kisérletképen) az I-ső rendű czigarettadohányhoz 25°/o belföldi török dohányt kevernek; a Il-od osztályú czigarettadohány eddigelé 8 0 % török és görög, csak 2 0 % romániai dohányból állott, jelenleg m á r 5 0 — 6 0 % belföldi török dohányt kevernek hozzá,

KÖZTELEK, 1900. ÁPRILIS HÓ 6.

581

"anélkül, hogy a fogyasztóközönség a különbséget I szokásos termesztési módszerek alkalmazásával megismerné. • oly minőségű dohányt előállítani, mint amilyen Ezen eredmények azt mutatják, hogy a | Törökországban Xanti vidékén" terem.'

52. ábra. „Ficzkó", Wolff testvérek 1 éves szimmentháli bikája.

53. ábra. „Czitrom", Puskás Béla 31/'? éves szimmentháli tehene.. r o m á n dohányjövedéknek sikerült a megfelelő 1 A r o m á n dohányjövedéknél életbeléptetett helyek kiválasztásával és a Törökországban ! u j intézkedések, ezzel még kimerítve nincsenek

Köztelek, i90i. április ho 6. őrizni. Ezen altiszti rangban levő ellenőrök havonként 80—100—120 frankot kapnak s mindegyiknek körülbelül 400 hektár föld van a kezére .bizva, melyért felelős. Ezen felügyelők hetenként, vagy kéthetenként a munkaidő szerint, összehivatnak az egyes központokba, ahol referálnak, utasításokat kapnak s azután ismét kimennek a vidékre a termesztők közé, ahol az ellenőriző tisztet a központ utmutátása szerint egyöntetűen gyakorolják. Ezen altisztek kvalifikácziója földmivelési iskola végzéséhez van kötve. Különben is Romániában a jövedéki tiszteknek kivétel nélkül bizonyos szakképzettséggel kell birniok, mely előképzettség gazdasági tanintézet, vagy akadémia végzéséhez van kötve; a magasabb jövedéki tisztviselői állásoknál megkövetelik a gazdasági akadémiai képzettséget,, sőt ezen alkalmazottak legnagyobb része nemcsak Bukarestben végzi a gazdasái felsőbb tanintézetet, de kiküldetnek Hajiéba, Párisba, Berlinbe stb. a magasabb gazdasági szakismeretek elsajátítása végett is. Természetes, hogy

Döbrudsában és moldvai dombvidékekor mintatelepeket állítottak tol, amelyeken a dohánytermesztők gyermeKeií — n.iután iiiind kis termesztők — a dohány szakszerű kezelésére oktatják. Ezen gyermekek, a beváltó hivatalnál is alkalmaztatnak oly czélból, hogy a czigarettadohánynak maczedon eljárás szerinti kezelését is elsajátítsák. A mintatelepeken, azon jövedéki altisztek, kiknek feladata folyton a termesztők között élni és szakszerű utasításokat adni, szintén szakszerűen kiképeztetnek. De ily mintatelepek nemcsak a bor- és dombvidéken vannak, de a havas alföldön is, ahol siki dohányokat termesztenek, amennyiben ezen dohányok minőségét is javitani akarja a r o m á n dohányjövedék azáltal, hogy a jobb és helyesebb termesztési eljárásokra" szoktassa a népet. Ezen alföldi vidéken levő mintatelepek közül egyet Goestben .megnéztem, ahol a dohánytermesztő parasztgyermekek egyenként 200 négyszögöl dohányföldet kapnak, melyen az összes termesztési munkákat, kellő felügyelet riiellett, el kell

y g j w m m m

L

28. SZÁM. ll-IK ÉVFOLYAM. amelyek a romániai dohányjövedéknél 3 — 4 év óta alkalmazásban v a n n a k ; az eredmények biztosak és meggyőződésem, hogy Románia rövid időn belül elfogja érni azt, hogy a finomabb czigaretta-dohányokból tetemes kivitele lesz. Meggyőződésem, hogy nálunk Magyarországon is vannak oly vidékek, amelyeken török czigaretta-dohányt jó sikerrel termeszthetünk ; nekünk is vannak ily kiváló borvidékeink, ahol anélkül, hogy ez a szőlőtermesztés rovására menne, kitűnő minőségű dohányokat lehetne előállitani. Anélkül, hogy a nagylevelü és kerti dohányok termesztését Magyarországon csökkenti és ezeknek a termesztését a nagytermesztőktől elvonni kellene, épen a czigaretta-dohány termesztésének meghonositával lennénk képesek a kistermesztők sanyarú helyzetén segíteni, mert a czigaretta-dohány termesztése az összes külföldi tapasztalatok szerint a kisgazdának való, ki a sok pepecselő munkát kis területen, s a j á t családjával képes ellátni. A feles kertész rendszer keretébe a termesztés ezen iránya nem illeszthető be, mert kellő sikerre nem vezetne. Hogyha a magyar -dohányjövedék a szükséges előtanulmányokat megszerzi és egynehány szakközegét közvet ! enül Törökországban .képezteti ki, meggyőződésem, hogy hazánk bizoiiyos vidékein igen jó czigarettadohányokat leszünk képesek előállitani.

ÁLLATTENYÉSZTÉS.

ffjjk <

Rovatvezető: Kovácsy Béla.

A XVIIL tenyészállatvásár díjnyertesei. l y i f H ^

l

t

i

51. ábra. „Kedves", Somssich Imre gr. 4 éves bonyhádi tehene. • végezniök és 'ezenkívül a czigaretta-dohányok ' okszerű kezelésében is kiképeztetnek. . í1* A"'*szünidőben a gyermekeket berendelik a be váltóhivatalba és raktárakba, ahol havi 15 frank fizetésért végzik és tanulják a dohányosztályozást ; a fizetésen kívül ingyen iskolakönyveket is kapnak. Azonkívül vannak még mintatelepek oly vidékeken is, amelyeken eddigelég még dohányt nem t e r m e s z t e t t e k ; ilyen a kalugareasca-i borvidék, ahol a filloxera által elpusztított szőlőterületeken több kísérleti mintatelepekét állítottak fel és újólag kitűnt, ami különben is tapasztalati tény, hogy ahol finom. zamatos bor terem, ott kitűnő finom és zamatos dohány is termeszthető. Ezenkívül a konstazai körzetben közel (10 kilométerre) a Fekete-tengerhez mészkőmáladékos talajokon létesíttetett egy kísérleti mintatelep. Ami a dohánytermesztésre való felügyeletet illeti, e tekintetben is követésre méltó elj á r á s van alkalmazásban. Az úgynevezett termesztési ellenőrök főfeladata folyton a termesztők között tartózkodni s azokat oktatva ellen-

Az idei tenyészállatvásárra felhajtott anyag minősége tekintetében nagy átlagban véve, talán mögötte maradt az előbbi tenyészállatvásárok 1 ' ;nak, de azért most is akadt akárhány szép példány, melyet méltán ért a biráló-bizottság kitüntetése. Az első dijakat nyert állatok közül néhányat bemutatunk alábbi képekben, Erdélyi udvari fényképésznek a vásár helyszínén tett felvételei nyomán. Sajnos, Draskovich Iván gróf magyar fajta bikája és P f a f f György yorkshirei k a n j a n e m akarták a fotografáláshoz okvetlenül megkívántató „barátságos arezot" mutatni s igy ezek képeinek szemlélésétől olvasóink meg vannak fosztva. A magyar-erdélyi szarvasmarhák csoportj á b a n Gáspár József királyhalmi tenyésztő „ Bojtár" nevü 2BA éves bikája (50. ábra) nyerte el az első dijat, 400 koronát. A szimmenthaliak közül az I. bikadijat, 300 koronát, özv. Döry Vilmosné felső-leperdi tenyészetéből származó „Monopol" nevü, 1899. április 25-én elletett bikája nyerte el (51. ábra), melynek apja Darázs, 360. orsz. törzskönyvi számú bika, anyja XXII. Magda, 1739. orsz. törzskönyvi számú tehén.

ilyen kívánalmakkal szemben a fizetés is kellő arányban áll s az inspektorok 800—700—600 frank a dohánybeváltófőtisztviselő 550—500—400 Ügyane csoportban az első bikaborjudijat, frank, a dohányjövedéki segédtiszt pedig a 100 koronát Wolf testvérek várpalotai tenyészerint, amint raktári, vagy termesztési osztályb a n alkalmaztatik, havonként 300—250—200 szetéből való, „Ficzkó" nevü, egyéves bikának .frank fizetést kapnak. A dohányjövedékeken (52. ábra) ítélte oda a jury. kivül 1884-től kezdve egy „termesztési alaAz első tehéndijat, 200 koronát, a szintén pot" létesített., mely akként gyarapszik, hogy a Wolf testvérek várpalotai tenyészetéből szártermesztőktől kilogrammonként 2 centimet vissza- mazó, most Puskás Béla kolozsvári tenyésztő tartanak. Az alap m a több, mint egy millió tulajdonát képező, Gzitrom nevü tehén (53. ábra), frank, melyből (nem számítva a rendesen adni orsz. törzskönyvi száma 2633. nyerte el, a p j a szokott előlegeket) igen olcsó k a m a t r a pénzt Pompás 218. o. t. sz. Széli Kálmán-féle bika, kapnak a termesztők; a legutóbbi időben any. Czitrom o. t. sz. 523., Wolf-féle eredeti már a két centimet nem csatolják a ter- importált simmenthali tehén. mesztési' alaphoz, h a n e m a pénzt, amely A tájfajtáknál az I. tehéndijjal 200 koévenként 70—75,000 frankot tesz ki, ezen bor ronával, kitüntették Somssich Imre gróf hetesi és dombvidékek kiváló dohánytermesztőinek uradalmának „Kedves" nevü 4 éves szimmensegélyezésére használják fel. A segélyben ré- thal-bonyhádi tehenét (54. ábra.) A borzdereszesülő termesztők ezen összegből kötelesek sek közül a biráló-bizottság Kohner Zsigmond maczedoniai száritókat és a dohány kezelésére és Adolf dr. szászbereki „Istók" nevü 1 éves és eltartására szolgáló eszközöket és helyisége- montafuni bikaborját (55. ábra.) I. díjjal, 200 ket beszerezni, illetve felállítani és fentartani. koronával jutalmazta meg. Ezek volnának egész röviden azon újítások, I

27. SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM.

Miért nem jó hizó a magyarerdélyi szarvasmarha. Minél általánosabban terjed el hazánkban a piros-tarka szarvasmarha, annál szembeötlőbbé lesz ezen s a hazai fehérszőrű szarvasmarha hizóképessége közötti különbség. Mig egy pirostarka 5 esztendős ökör 1*5, sőt 2 kilogrammot is gyarapszik naponta, addig a magyar ökör ugyanazon a takarmányon csak 0"8, legfeljebb 1 kg.-mot súlyosbodik, de igen sok esetben csak 0 ' 5 kg.-mot avagy annál is kevesebbet. Ez pedig óriási nagy különbség akkor, mikor a gazdának minden fillérrel számot kell vetni, s ugyancsak számot is vet. a mit bizonyít azon körülmény, hogy hizlaldákban mindig több tarka marhát látunk, sőt nagyon sok gazda van m a már az országban, aki magyar ökröt be sem állit. Kétséget n e m szenved, hogy e nagyon jelentékeny diferencziának egyik igen jelentékeny oka abban kereshető és található fel, hogy a magyar ökör, jóformán kizárólag csak akkor kerül hízóba, mikor a j á r o m m á r végképpen lecsigázta, ellenben a tarka ökör 5 éves korában vásároltatik e czélra, mégis a nagy differenczia elegendő magyarázatául nem szolgál e körülmény, kétségen kívül vannak egyébb tényezők is, melyek e feltűnő különbségeket eredményezik. Foglalkozzunk tehát e kérdéssel kissé behatóbban.

KÖZTELEK,

1901. ÁPRILIS HÓ3.46

alább — sokkalta csekélyebb mérvben rendelkezik mint a piros-tarka szarvasmarha. Hogy az intenzív táplálás minő hatással van a gyomor fejlődésére, azt Wiíclcens tette tanulmány tárgyává, s azt tapasztalta, hogy azok a bárányok, a melyek hosszabb ideig lettek tejjel táplálva, s hasonló fehérjedus takarmányokkal gyomorszerkezetüket illetőleg egészen m á s fejlődést mutattak mint azok, a melyek szénán, s más fehérjeszegény takarmányokon lettek tartva. Amazoknál ugyanis a negyedik, az oltógyomor sokkalta nagyobbra fejlődött mint emezeknél, s a gyomornedvet, azon folyadékot elválasztó -mirigyeket, melyek a fehérje féléket megemésztik, sokalta nagyobb számban találta fel amazoknál mint emezelaiél. A fejlődés első stádiumában való intenzív táplálás tehát a gyomornedvmirigyek nagyobb mennyiségbeni kifejlődését vonja m a g a után, a minek természetes következménye, hogy az ilyen állat nagyobb mennyiségű fehérjedus takarmányt jobban képes megemészteni későbben is, élete egésztartamaalatt. A magyar-erdélyi szarvas-

izomzata összeaszott, a koncz, a czomb üres, szőrzete hosszú és borzolt. Mennél hosszabb ideig tápláltatik a borjú tejjel vagy egyéb fehérjedus takarmánynyal, annál kisebb m a r a d a h á r o m első gyomor, nagyobb lesz a negyedik, az ojtógyomor, annál jobban fejlődött, izomzata de sőt csontozata is hatalmas, szőrzete sima, fénylő, s annál kedvezőbb az élősúly és vágósuly közötti arány, a mely azután későbbre, az élet egész t a r t a m á r a is megmarad. De sőt a csontok fejlődésére is befolyással van a takarmányozás. Sanyarú takarmányozás mellett a csöves' csontok hosszban növekednek, vastagságbani fejlődésben visszamaradnak, a lapos csontok fejlődése sem lesz erőteljes. A csigolyák tövis nyujtványai, ugy nemkülönben a lábak hosszura nyúlnak, a lapoczka ellenben keskeny marad. A jól táplált állatok ellenben csontozat tekintetében is jobban fejlettek; csontozatuk vastagsága szembeötlő, többnyire igen széles lapoczkával, erőteljes nagy medenczével b í r n á k ; a bordák nagyon szélesek, és a csigolyákból erős ívvel indulnak, s innét v a n az,

A szarvasmarha hizóképességére a fejlődés gyorsasága s a takarmányértékesités mérve van elhatározó befolyással. Az állatoknak ezen két tulajdonsága pedig szoros kapcsolatban v a n ; mennél gyorsabban fejlődik valamely állat, rendszerint annál jobb takarmányértékesitő is és ellenkezőleg. Az állatok lassú vagy gyors fejlődése azonban nem annyira' fajtatulajdonság, a miként az sok helyt feltüntetve van, s a miként azt általában hiszik: mert átörökittetik ugyan az ezen tulajdonság iránti hajlam, de érvényre csak akkor jut, h a az állat már kora fiatalságáb a n dus takarmányozásban részesül. S a gyors fejlődés érdekében éppen az szükséges, hogy mindjárt életének kezdetén dus takarmányozásb a n részesüljön, mert a mit ilyenkor elmulasztunk, azt későbben helyre pótolni azért nem lehet, mert a gyors fejlődés előfeltéte, hogy a szervek másként alakulnak mint a lassan fejlődő állatoknál. Igen érdekesek azok a megfigyelések, melyeket e tekintetben Lehmann tett, s a melyek azt bizonyítják, hogy, a silány táplálásban részesült malaczok, a melyek tehát csak burgonyát fogyasztottak, lassan fejlődtek, tüdejük, szivük, taájuk nagyra nőtt, azok ellenben a melyek több fehérjét s kevesebb szénhidrátot fogyasztottak gyorsabban fejlődtek, látszólag nagy mellkasukban kicsiny tüdő, kicsiny sziv volt elhelyezve. Hasonló megfigyelések tétettek szarvasmarhákon is. Baudemont azt találta, hogy gyorsan fejlődő szarvasmarhák mellkasátmérője bár nagyobb, tüdeje azonban jóval kisebb mint a lassan fejlődőké. Az élősúly, ugy nemkülönben a kivágott négy negyed súlya a tüdők súlyához viszonyítva nagyobb volt a gyorsan fejlődő, mint a lassan fejlődő fajtáknál. A lassan fejlődő egyedeknél a tüdő súlya ugy viszonylott a testsúlyhoz, mint 1 : 143-hoz, a középgyorsan fejlődőké mint 1 : 216-hoz, a gyorsan fejlődőké mint 1 : 314-hez. A lassan fejlődő Garonnais-Sinussini szarvasmarhánál az övméret 2'57 méter, a tüdősuly 6'49 kg., a középgyorsan fejlődő normandi szarvasmarhánál az övméret 2'97 méter, a tüdők súlya 5'80 kgramm, a gyorsan fejlődő Shorthorn-Angus szarvasmarhánál az övméret 3'01 méter, a tüdők súlya 3"85 kgram volt. Az övméret nagysága, s a tüdők súlya közötti ezen fordított arány nagyon is feltűnő dolog, s határozottan azt bizonyítja, hogy a kicsiny tüdő kelléke a gyors fejlődésnek, illetőleg a nagyobb hizóképességnek, a mély kellékkel a mi magyarerdélyi szarvasmarhánk — ez időszerint leg-

55. ábra. „Istók", Kohner Zsigmond s Adolf egyéves montafusiTjikaborja. m a r h a mindig csak czellulóz- ós szénhydrátdus, fehérjeszegény takarmányfélék, emésztéséhez lett hozzá szoktatva s igy akkor amikor hizlaldába kerülvén jobb takarmányok adatnak elibe, n e m képes azokat olyan mértékben megemészteni, mint pirostarka szomszédja, amely gyerekkora óta gondosabban lett kezelve, jobb a n táplálva. Ugyancsak a WilcJcens által végzett kísérletekből az vis kiderült, hogy mennél kisebb a gyomor, annál kedvezőbb az arány az élősúly és vágósuly között s ellenkezőleg; továbbá, hogy mennél fehérjedusabb takarmánynyal tápláltatik az állat, annál kisebb m a r a d a gyomor és ellenkezőleg. Különösen fiatal állatoknál szembetűnő a gyomor nagysága s a test nagysága közötti arány. Mennél nagyobb — szarvasmarhánál — a h á r o m első gyomor, annál kisebb és fejletlenebb a test, amiről bármikor meggyőződhetünk, hiszen pókhasú, és szépen fejlődött borjut látni egyáltalán n e m lehet. Az ilyen borjú fejlődés tekintetében elmaradt,

hogy a leggyorsabban fejlődő 1 ?" husfajták""ovmérete nagyobb a középgyorsan fejlődő tejelő fajták övméreténél, sőt nagyobb az erő'cermelő fajták övméreténél is. Az erőtermelő fajtáknak bár mély, de többnyire nem elég dongás mellkasuk van, ellenben a hizó fajtáknak mellkasa kivétel nélkül nagyon dongás, s egyszersmint nagyon mély is. S a nagy hizladalmasságnak valószínűleg a mellkas ezen alakulása az egyik fő oka, mert a körülötte lerakódott nagy menynyiségü izomzat is gátolja a különben is kicsiny tüdőt mély lélegzetvételre, s igy akadályozza a nagyobbfoku anyagcserét, a fokozottabb oxidácziót, s ezáltal lehetségessé teszi a felvett takarmányoknak a hizlalás czéljaira való nagyobb mennyiségbeni felhasználását. Mindezekből kifolyólag tehát annak, hogy a magyar-erdélyi szarvasmarka nem hizhatik olyan jól mint a gyorsabban fejlődő pirostarka, egyedüli oka a lassú fejlődés. Ennek a következménye, hogy a gyomor, nevezetesen az ojtó gyomor nincsen képesitve nagyobb mennyiségű

47

KÖZTELEK, 1901. ÁPRILIS HÓ 3.

fehérjedus takarmány megemésztésére, hogy a tüdők tulnagyok lévén, a testben igen erős oxidáczió folyik s ezért a felvett takarmány nagyon jelentékeny része használtatik fel fűtőanyagul. Lehetséges, czélszerü volna-e a magyar marhát odamódositani, hogy gyorsabban fejlődővé, jobb hízóvá váljon ? Ilogy lehetséges, azt bizonyítja Sperker Fórencz, gróf Teleky Arvéd s mások tenyészete; hogy czélszerü-e az egy olyan kérdés, amelyre nagyon is ellenkező nézeteket halhatunk nyilvánítani. Az a kérdés, miben rejlik nagyobb haszon, abban-e ha- az ökröt használjuk 6 — 8 évig, de megjavított állapotban és legfeljebb fél áron adjuk el, mint ahogy vettük, avagy abban, ha csak 3 — 4 évig használjuk, de kissé feljavítva, ugyanazon áron adhatjuk el, mint ahogy vettük. Én azt hiszem, hogy az utóbbi eljárás hasznosabb volna a gazdára. Mi kifogás van a m a a gyorsan fejlődő piros-tarka ökör e l l e n ? Jól huz, nagy terhet továbbit, kissé lassu, nagy melegben lefekszik a barázdában. Ez az utóbbi a legáltalánosabb panasz. Ha a magyar tehén borját intenzivebben táplálnák, ugy hogy az három éves korára kész ökör legyen, ennek következtében valamivel tüdejét is megkisebbitenők, következésképen ennek is le kellene feküdni a barázdába'? Bizonyára nem, mert a tarka' ökör sem azért fekszik le. mintha tüdejének kicsinysége miatt túlságosan elfáradt volna, hanem azért, mert nincs ahoz a nagy meleghez hozzászokva, mint egy hűvösebb éghajhat szarvasmarhája. Ellenben az a magyar szarvasmarha, amely itt alakittatik át kisebb tüdejüvé és kisebb szarvuvá — mert ez is együtt jár — bizonyára n e m fogja sokalni a meleget kisebb tüdővel sem s ez átalakításnak összes hátránya talán az lesz, hogy rövidebb ideig lesz használható, hogy 6—7 éves koráb a n hizlaldába kerül. Ez azonban nem hátrány hanem előny, mert az ökör annál többet- veszít értékéből, mennél tovább j á r igában s az ökörtartás igazán raczionális m a j d csak, akkor lesz, ha 3 — 4 évi használat után ugyanazon áron értékesítheti ökreit a gazda, amelyen vette. Mindaddig azonban, amig a magyar ökör csak 6 éves korára fejlődik ki teljesen, ez él n e m érhető. Én részemről tehát helyesnek tartanám, ha egész gazdaközönségünk a magyar-erdélyi szarvasmarha fejlődésének gyorsítására törekedne, s csak követésre méltó példának állítom oda azon úttörő erdélyi gazdákat, akik e tekintetben már is oly szép. eredményeket értek el. Kovácsy

Béla.

TAKARMÁNYOZÁS. Rovatvezető: Cselkó István.

Állati hullaliszt mint takarmány. .Németországban 6 é v ' ó t a h a d a t izentek a gyepmesteri intézménynek, mert az állati járványok egyik főterjesztőjőnek tartják. Ugyanis az a primitív mód, melyet a gyepmesterek a hullák elvitelénél követnek, amennyiben lajtorjás talyigán vagy közönséges parasztkocsin szállítják, a dögtérre, mely alkalommal, a testnyílásokon kiszivárgó nedvek az egész utat beszennyezik; továbbá a dögterek ' czélszerütlen megválasz-. tása és hiányos bekerítése, minélfogva nemcsak kutyák ős.rókák látogatják meg, melyek egész, hullákat vagy hullarészeket kaparnak ki, h a n e m gyakran háziállatok is legelnek r a j t u k ; végre a gyepmesterek miveletlen és indolens szolgaszemélyzete, mely sokat változik és szabad bejárással bír mindazon udvarok és istállókba, ahonnét hullákat szállít el, mindmegannyi eszközei a takony-, száj- ős körömfájás, lépfene s a többi állati járványok" terjesztésének. Ezért Németországban már régóta azzal az eszmével foglalkoznak, hogy a hullákat okszerűbb módon semmisítsék meg. Bottinger pl. m á r 27 év előtt

a r r a t a n í t o t t minket a müncheni állatorvosi iskolán, hogy az állati hullák egyedüli czélszerü megsemmisítési m ó d j a az, h a magas hőmérsékek fölhasználásával trágyát készítünk belőlük. Ez az eszme azonban csak 6 év óta valósult meg Németországban, amennyiben ugyanis 6 év óta egyes nagyobb városok mellett a szomszédos falukat és majorokat is hatáskörükbe vonó telepek keletkeztek, melyeknek czéljá az állati hullákat a hygienia követelményeinek megfelelőleg, s a gazdák, érdekeit kevésbbő károsító módon, mint ahogy azt a gyepmesteri intézmény teszi, ugy földolgozni, hogy műtrágyául, vagy állati takarmányul lehessen használni. Lássuk csak egészen röviden, hogy mikép működnek ezek a telepek, melyek a hatáskörükbe tartozó falvak és majorokkal többnyire telefonnal vannak összekötve. Ha valamely faluban egy állát elhull, akkor jelentést tesznek róla a községháznál, ahonnét, telefon vagy posta u t j á n a hullaföldolgozó teleppel tudatják azt, mely utóbbi a hulla nagyságának megfelelő érczczel kibélelt ládaszerü kocsival elhozatja s föltagoló helyiségében.. lenyuzatja és föltagoltatj a azt, mi rendesen ,a telep állatorvosának jelenlétében történik. Ha az állat ragályos betegségben hullott el, akkor bőröstül együtt dolgozzák föl, eltérő esetben pedig csak a hust, csontokat, zsigereket, gyomorős béltartalmat, szóval az egész hullát, kivévén, a bőrét. A földolgozás különfélekép történhet, nevezetesen a Podewills, Ottó stb. eljárások szerint. Lássuk ezek közül az első helyen emiitettet ős pedig azért csak ezt, mert a megbeszélendő hullatiszt is ezen eljárás szerint készült. ' A Podewills-féle eljárásnál a hulla. földolgozása egy vasköpenynyel ellátott, hermetikusan elzárható dobban történik, mely tengelye körülforogni képes, s melyben egy vashenger van, 1 mely a hullát és különösen a csontokat a dob forgása közben szétzúzza. A dob nagysága akkora, hogy 1—2 nagy hulla (mintegy 600 kg.) fér bele. Ebben a dobban élőbb 3 óra hosszat gőzölik a föltagolt hullát, azután körforgásba helyezve a dobot szétzúzzák- azt, s most megállítják a dohot, hogy a zsir a szétfőtt,és öszszezuzott hulla fölszinén gyűljön össze, ahonnét leszedve szappanfőzésre használják. A zsir leszedése után ú j r a forgásba helyezik a dobot, miáltal a hulla annyira összezuzódik, hogy a következő szárítás alkalmával darabszerü porrá változik át, mely a pörkölt kávédarára emlékeztet. Az összezúzott hulla szárítása ugyanazzal a dobbal történik, melylyel eddig közölték, de azzal az eltéréssel, hogy mig eddig a dob hermentikusan volt elzárva s a forró gőz közvetlenül, a hullát érte, most kinyitják a dobot, s a gőzt abba az űrbe vezetik, mely a dob külső fölülete s köpenye között van. Hogy a 7 — 9 óráig tartó szárítás alkalmával elillanó gázok el ne bűzösitsék a telep környékét, egy kondenzátort szokás alkalmazni, mely a gázokat megsüriti. A. hulla szárítása által mintegy 3 0 % hullaliszt ég , 5 ^ 6 % hullazsir nyerhető. A hullaliszt abszolúte sterilis, mert a gőzölés és szárítás túlhevített (130—155° C. hőmérsékletű) gőzzel történik, minélfogva még a ragályos betegségekben elhullott állatok hullalisztje is bátran használható trágyázási vagy takarmányozási czélokra. Németországban különben ojtási kísérletekkel is meggyőződtek arról, hogy a ragályos betegségekben elpusztult állatok hullatisztje teljesen ártalmatlan, ami igen természetes is, mert öly baktériumot vagy spórát n e m ismerünk, mely huzamos ideig elbírná a 130—155° C.-nyi hőt. A hullaföldolgozótelepek eddig csak arra gondoltak, hogy a hullalisztet mint műtrágyát hozzák forgalomba, s a g a z d á k ' szívesen is vásárolták e czélra, mert a hullaliszt foszforsavb a n ős nitrogenben is gazdag, mely alkatrészek mennyisége egyenkint mintegy 8 % körül változik benne. Egyes állami intézetben azonban u j a b b a n takarmányozási kísérleteket is eszkö-

27. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. zölnek a hullaliszttel, s különösen maiaczokkal kipróbálva, bizonyos értelemben nagyon figyelemreméltó takarmánynak mondják azt. Ugyanis az erősen növekedő malaezok ős süldők hálásak az állati eredetű takarmányok iránt, különösen ha azok ásványi anyagokban is gazdagok, mely tekintetben pedig a hullaliszt nagyon fölülmúlja az amerikai hlisextraktgyárakból származó huslisztet; pedig a sertések utóbbi iránt is elég hálásak, ámbár a husliszt távolról sem képes a malaczók csontképződését ójy előnyösen befolyásolni mint a hullaliszt. Németországban tehát etetési czélokra kezdik most a hullalisztet használni, s miután ez a takarmányozás körében a legfiatalabb újdonságok egyike, szabadjon nekem az „Illustrierte Landw. Zeitung" mult évfolyamának utolsó száma nyomán egy ilyen takarmányozási kísérletről a következőkben referálnom : A J e n a szomszédságában!lévő zwátzeni földmivesiskola 1899 február 8-án ugyanazon koczától származó 10 drb hetes yorkshire-meisseni félvér malaczot állított hízóba s azokat ivar és suly szerint két egyenlő csoportba osztva, 8 hónapig ugy hizlalta, hogy az egyik csoport hullalisztet is, a másik pedig csak más takarmányt kapott, de a takarmány mindkét csoport számára ugy választatott meg, hogy az össztakarmány vegyi összetételében (táptartalma s táparányában) alig mutatkozott eltérés. Ugyanis a táparány a 3 szakaszra beosztott hizlalás alkalmával következőkép változott a két csoportnál : Időszak

I. csoport II. csoport hullaliszttel 1 : 4-44 1 : 4131 II. 1 : 1 : 7'35 1 : 7'45 A hullaliszttel tartott állatok takarmánya volt (kg): I. III. i d ő i i k lefölözött tej 11-0 14-0 10"0 burgonya 5"5 28"0 20"0 árpadara 2'2 — — lóbab l-l földi diópogácsa 0"138 07 — hullaliszt 0-069 1'05 0"5 A hullaliszt nélkül tartott süldők kaptak (kg.): .1. II. .III. i d ő s z a k lefölözött tej 11-0 14-0 10"0 burgonya 5'5 28 - 0 20'0 árpadara 2"2 2'1 TO lóbab l-l — földi diópogácsa 0'275 2'1 075 Megjegyzendő, hogy a III; időszak kezdetén mindkét csoportból 2—2 süldő levágatott, mi érthetővé tészi azt, hogy a III. időszakban miért kaptak a folyton súlyosbodó állatok kevesebb takarmányt mint előbb. A süldőcsoportok élősúlya következőkép változott (kg.) csoport: I. csoport II: csoport hullaliszttel 8 hetes korban 60:5 60'5 az I. idősz. végén 109.0 ÍIO'O a II. „ „ 348-0 360-0 a III. „ „ 283-0 ] 302-0 ) a III. „ elején } 434"0 } 452'0 1 levágott 2 süldő 1 5 P 0 J 150'0 J A sulyszaporodás tehát volt: az I. csoportnál a II. csoportnál . 373-5 kg. 391-5 kg. A süldők által fogyasztott takarmány pénzértéke : az I. csoportnál a II. csoportnál 229-13 márka 250'91 márka. E szerint 1 kg. súlygyarapodás került: az I. csoportnál a II. csoportnál '61-34 fillérbe 64"08 fillérbe A takarmány következő pénzértékkel vétetett itt s z á m í t á s b a :

28. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. 1 kg. lefölözött tej 1 „ burgonya 1 „ árpadara 1 ., lóbab 1 „ földidiópog. 1 ,, hullaliszt A süldők vágósulya nélkül):

ára 7 fillér „ 3"6 „ , 13'5 13-0 , 16'5 .. 15'0 (fodorháj és bélzsir

I.csoport H. csoport husliszttel a III. idősz. elején lev. 2 süldőé 74"83°/o 76-66°/o a III. „ végén , 3 „ 79-86°/o 77"81°/o A kísérlet különben simán folyt le, mért az állatok mindig jóízűen ették takarmányukat, sőt az I. csoportbeliek mohón falták a hullalisztet, ugy, hogy sokkal több hulla^sztet is lehetett volna velük etetni, mint amennyit kaptak. A hullaliszt továbbá nagyon előnyösen hatott az I. csoportbeli állatok étvágyára, mi valószinüen a hullaliszt ásványi anyagainak tulajdonitható. Ezért ugy vélekedik a kísérletező, hogy a hullaliszt esetleg jó szolgálatot tehetne akkor, ha az állatok tápfelvevőképességét fokozni akarjuk, pl. ha a hizlalás lefolyását gyorsítani óhajtjuk. A III. időszak kezdetén levágott 2—2 süldő sem kényszerűségből, h a n e m tisztán csak a kísérletező kíváncsisága miatt került idő előtt kés alá. A hullaliszttel táplált süldők a szóban forgó kísérletnél valamivel kevésbbé jól gyarapodtak ugyan mint a másik csoportba tartozók, de ez kétségtelenül nem a hullalisztnek, h a n e m

KÖZTELEK,

56. ábra. A Parmiter-féle gazdasági lokomi iv mély szántásnál. az individuálitás szerint változó hizékonyságnak tulaj donitható; ugyanis igen valószínű, hogy a második csoportba tartozó süldők valamivel hizékonyabbak voltak mint az első csoportbeliek. A csontképződést előnyösen befolyásolta a húllaliszt. Ez választott malaczok és süldők hizlalásánál annyiban fontos, mert a szokásos takarmányfélékkel intenzive hizlalt állatoknál gyakran gyöngék és görbék lesznek a lábak, miután a dara kevés meszet, a burgonya pedig azonkívül kevés foszforsavat is t a r t a l m a z ; így t e h á t a darával és burgonyával bőségesen táplált növendékállatokkal már a csontképződésre és a végtagok erősödésére való tekintettel is czélszerü hullalisztet etetni. Legszembetűnőbb befolyással azonban az állatok husminőségére volt a hullaliszt, amenynyiben ugyanis a hullaliszttel táplált állatok tömegesebb hust, de kevesebb zsirt és h á j a t termeltek, mit legjobban azon lehetett észrevenni, hogy mig a hullaliszttel táplált süldők izmai csak mérsékelten voltak zsirral átszőve, a másik csoportba tartozók- husa igen kövér volt. Azon hentesek is, kik a kérdéses süldők husminőségének megbirálására kérettek föl, oda nyilatkoztak, hogy a hullaliszttel táplált süldők husa kivétel nélkül jobb s a fogyasztó Ízlésének megfelelőbb mint a többieké. A hullaliszt tehát határozottan előmozdította a husképződést ós gátolta az izmok elzsirosodását, mi valószínűleg még szembetűnőbb lett volna akkor,

585

1901. ÁPRILIS HÓ 6.

ha az állatok több hullalisztet kaptak volna. Ebből a szempontból különösen akkor bir a hullaliszt a süldőhizlalásnál fontossággal, ha a hizlalást sokáig akarjuk folytatni, mely esetben a hullaliszttel elejét vehetjük az izmok túlságos elzsirosodásának; a húllaliszt tehát arra képesiti a hizlalót, hogy a süldőket hosszabb ideig hizlalhassa, anélkül, hogy az állatok túlságos elzsirosodásától tartania kellene. A hullalisztnek az izmok és csontok fejlődésére gyakorolt előnyös hatása azonban nemcsak a hizlalásnál, de az állatok fölnevelésénél is figyelemre méltó, és különösen a gyorsan fejlődő sertésfajtáknál fontos, mert utóbbiaknál gyakori az angol betegség (csontporhanyóság), melynek kifejlődését megakadályozhatjuk a hullaliszttel. így tehát azt mondhatjuk, hogy kár lenne a hullalisztet csak trágya gyanánt használni, mert a hullaliszt igen becses takarmány :is, trágyaértéke pedig utóbbi esetben sem vész kárba, miután az állati testben végbemenő anyagcsere úgyis nagyobbrészt a trágyatelepre juttatja a hullalisztben lévő növényi tápanyagokat. A megbeszélt kísérlethez használt hullaliszt következő vegyi összetétellel b í r t : emészhető fehérje 49-7°/o emészthető zsír 16'8% N.-mentes vonadék 4" 1 % A hullaliszt főbecse tehát fehérje, zsír- és ásványi anyagokban való gazdagságában rejlik. Cselhó István.

Némi eredményeket értek is el ezen a téren, mint pl. a gőzszántásnál, a járgányoknak motorokkal való helyettesítésénél, u j a b b a n a gazdasági magajáró uti lokomotivoknál. De ezek csak részlegesen oldják meg a fogatoserő helyettesítésének kérdését s mivel beszerzésük s használatuk csak jelentékeny tökebefektetéssel létesíthető, a középbirtok a velük járó előnyökben, megfelelő befektetési tőke hijján, n e m részesülhet. Annál nagyobb figyelmet érdemel Parmiter F. angol gazda és mérnök gazdasági lokomotivja, mely éppen a középbirtokok számára készült azon czélból, hogy a drága igáserőt jórészt . helyettesítse. ' Parmiter, ki maga is középbirtokos, tudatában volt annak, hogy a drága fogatos erő helyett előnyösebb lenne egy olcsóban dolgozó olyan lokomotív, mely a szántás, behordás és fuvarozási munkák nagyobb részét csakúgy elvégezheti, mint az igáserő. 0 maga egyébként szószerint a következőket írja gépéről: „Mezőgazdasági fuvarozás volt találmányomnak vezető elve, mert e nélkül a legjobb gőztalajmivelő rendszer is aránylag kevés értőkkel bir a középbirtokosra nézve, miután n e m teszi őt képessé az igásállatok erejének kímélésére s azoknak az aratási idényben nagyobb mérvű kihasználására". Parmiter ily irányú kísérleteit és munkásságát siker koronázta, amennyiben gazdasági lokomotivja mai alakjában, mint azt három-év tapasztalatai bizonyítják, teljesen bevált. E loko-

57. ábra. A PE miter-féle gazdasági lokomotív ugarolásnál.

GAZDASÁGI GÉPÉSZET. Rovatvezető : ifj. Sporzon Pál.

A Parmiter-féle gazdasági lokomotív. A mezőgazdasági üzem számos terhei közt az igásállatok beszerzési és tőkéje, azoknak fentartása kétségkívül egyike a legnagyobbaknak. Mig a nagybirtok és kisbirtok aránylag könnyebben viselhetik a terhet, az előbbi a nagyobb tőke és külterjesebb gazdálkodás, utóbbi az olcsóbb felhasználás és jövedelmezőbb kihasználás következtében; a középbirtok, melyet a viszonyok kényszerítő h a t a l m a mindinkább a belterjesség felé szőrit, nemcsak hogy n e m könnyíthet e terhen, de mindinkább kénytelen azt nagyobbítani. A belterjesebb gazdálkodási rendszerrel szaporodik a m u n k a is, különösen a fogatoserő m u n k á j a s így az igásállatok beszerzési és fentartási tőkéje is növekedik. Misem természetesebb tehát, hogyha a drága fogatos erő valami olcsóbb gépierővel lenne pótolható vagy legalább jórészt helyettesíthető, jelentékeny tőke szabadulna fel a középbirtokosság kezén, melylyel a drága igásállat helyett más, több hasznot h a j t ő befektetés volna eszközölhető. A fogatoserőnek gépierővel való helyettesítése már régibb idő óta foglalkoztatja ugy a gazdákat, mint a mezőgazdasági gépgyárosokat.

motiv egyaránt felhasználható talajmüvelésre és fuvarozásra s igy az igáserőt a * két legnehezebb m u n k a alól képes jórészt felszabadítani. Szerkezetére névvé a lokomotív — mint azt a mellékelt ábrák mutatják — általában hasonlít az u. n. utimozdonyokhoz, amennyiben a kazán és gőzgépelrendezés itt is olyan, aminő amazoknál található. Van azonban egy része, mely a közönséges utimozdonyoknál nincs meg ez a gép hátsó tengelyére húzott bordázott járóhenger. E bordázott henger teszi első sorban a Parmiter-lokomotivot használható, jó gazdasági lokomotivvá. Köztudomásu tény ugyanis, hogy az utimozdonyok — eltekintve a beszerzési költségektől — főleg azért tudnak elterjedni a mezőgazdaság szolgálatában, mert járómüvük a reájuk nehezedő nagy suly következtében csak száraz, szilárd és jó uton működhet rendszeresen. Mihelyt a nagy, nehéz gép puhább talajra, felázott földre, rossz útra kerül, már csak. erőfeszítéssel mozoghat tovább, sőt nem ritkán eí is akad. Már pedig a gazdaságban csak olyan utimozdony lesz igazán jól használható, mely ugyanazon utakon és helyeken, hol a közönséges gazdasági igásszekér eljár, szintén eljárhat ugyanakkor, mikor a szekér. Az őszi és tavaszi vizek idején, vagy a téli sikos utakon se legyen a géppel való fuvarozás lehetősége kizárva. Végre ami a fődolog, n e legyen a gazda kénytelen a beszerzett uti loko-

586

KÖZTELEK,

1901. ÁPRILIS HÓ 3.

motiv miatt esetleg nagyobb költséggel utakat rendbehozni, hidakat, átjárókat ú j r a építtetni. Parmiter lokomotivja megfelelt fenti kívánalmaknak s nemcsak teljesen megbízható szántógép, hanem haszonnal alkalmazható fuvarozó-gép is, mint az a következőkből látható :

azért volt megfelelő, mert az illető mozdony aránylag keskeny talpú kerekeken járt. Ezek a kemény földön is könnyen, szembetűnő nyomokat hagytak, melyeket, ha a gép után járó szántó eszköz fel is szántott, az meglátszott a a barázdákon. A szántás n e m egyenletes az ilyen gépek után, meglátszik a gép utja. a barázdák n e m egyenlően tömöttek. „ Ez, ha a télire barázdán heverő szántásnál n e m is nagy I. Parmiter gazdasági lokomotivja mint góztalaj- hiba, de mindenesetre n e m kívánatos az olyan mivelőgép. szántásnál, melyet vetés követ. A gőzerővel való . talajmivelésnek tudvaA Parmiter lokomotív nem keréken jár tevőleg kétféle módja van. Az egyik az, mikor szántás közben, h a n e m — mint az ábrákból is a gőz- vagy egyéb erőgép' közvetlenül húzza kivehető — széles, rovátkolt járóhengeren. E m a g a u t á n az ilető talajmivelő eszközt, tehát henger a felszántandó vagy fellazítandó földazzal együtt jár. A másik mód pedig az, mikor szelet egész felületét egyenletesen n y o m j a le. a talajmivelő eszköz sodronykötelek segélyével Külön barázda-nyomot nem hagy m a g a után, huzatik útjában, mig az erőgép vagy erőgépek tehát a gép után működő talajmivelő észköz, a megmivelendő terület valamely p o n t j á n vagy egyenletesen lenyomott talajt mivelvén meg, szélén állanak fel s mozognak tovább a munka abban egyenletes munkát is végez. folyamatának megfelelően. Az eddig használt közvetlenül működő Az első mód szerint mindenesetre olcsóbb ily gépek munkaközben puhább talajra érve, volna a gőzerővel való talajmüvelés, mert nem mélyen levágnak kerekükkel, sőt süppedős helyen lenne szükség a költséges sodronykötél beren- meg is sülyednek, megakadnak s nagyobb erőldezésre és tartozékaira. Csakhogy ez a módja ködés után szabadulnak ki. Ez ugyan a száraz a " gőztalajmivelésnek eddig többféle okokból nyári időben ritkaság számba megy, de annál nem sikerült. Legelső sorban nem sikerült azért, gyakrabban előfordul tavaszszal és őszszel külömert az illető erőgép, mozdony csak: száraz, nösen a hullámos felületű táblák mélyebb szilárd s lehetőleg egyenletes felületű talajon helyein.

53. ábija. A Parmiter-féle gazdasági lokomotív tar -törésnél. képes dolgozni. Másodsorban nem sikerült azért, mert a végzett m u n k a minősége és mennyisége n e m minden esetben kielégítő. Á másik módot, bár munkamennyiség és minőség dolgában kielégítő eredményeket ád, a velejáró nagy befektetési tőke és üzemköltség csak korlátolt mennyiségben teszi elterjedhetővé. A Parmiter-lokomotiv mindkét gőztalajmivelési-módra egyaránt alkalmazható. Mint közvetlenül dolgozó erőgép, a hozzá akasztott talajmivelő eszközt maga után húzza, mint közvetve dolgozó pedig sodronykötél segélyével vonatja az illető talajmivelő eszközt. Hogy miként dolgozik a Parmiter-féle lokomotív a közvetlen talajmivelésnél, azt az 56., 57., 58. és 59-ik ábrák mutatják. Az illető talajmivelő eszközt a gép nagy járóhengere mögött keresztrudra akasztják, megfelelő munkamélységre beállítják, mire a gép megindul a kivánt irányban s épp ugy húzza az eszközt tovább, mint az igáserő. Maga a munkamód s annak megoldása tehát nagyon egyszerű. Ami az ilymódon végzett talajmivelési munka minőségét illeti, az csak olyan jó, sőt talán jobb is némely esetben, mint az igáserő által végzett munka. Az eddig használt és gyártott közvetlenül működő gőztalajmivelőgépek legtöbbjénél a munkaminőség ugyanis

27. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. A vele végzett kísérleteknél 1 : 10 arányú emelkedésen is szántott 3 b a r á z d á s ekével 6" mélyen. A mellékelt ábrákat*nézve, az 56. sz. ábrán, mely a gépet - mélyebb szántás alkalmával mutatja, látható, hogy a jobboldali hátsó járókerék le van húzva tengelyéről. A többi ábrákon ugyan r a j t van a gépen a két hátsó járókerék, de azért a gép mégis a hengeren jár. Ennek a berendezésnek az a _ czélja, hogy akkor, mikor a. gép nagyobb terhet huz vagy rosszabb utakon kénytelen járni,. a széles hengert használja. Jó uton, könnyebb teher előtt, mikor nem kell attól tartani, hogy a kerekek elvágnak, a hengerre nincs szükség. Tehát az utak s a végzendő munka minősége szerint választható meg a járómü, minek viszont az az előnye, hogy kedvező viszonyok közt nem kell a gépnek a nehéz hengert mozgatni s így kevesebb tüzelőanyagfogyasztás mellett is gyorsabban járhat. A gép szerkezetének több} része az ábrákból elég vüágosan kitűnik. Hengerkazánjának két oldalán egy-egy vastartó van felfüggesztve, melyek közül a jobboldali a gépet vezető egy vagy két munkás számára szolgál állóhelyül s egyúttal a tüzelőanyagot is — kőszén — tartalmazza. A baloldali tartóban, — melynek űrtartalma elég nagyra van szabva,

59. ábra. A Parmitát-féle g zdasági lokomotív kultivátorral végzett tarló-törésnél.

A Parmiter-lokomotiv, mivel széles hengeren jár, sokkat kevésbbé [van kitéve a megsülyedés eshetőségének. Miután a gép fősulya a hengerre nehezedik, ez pedig azt nagy felületre osztja el, n e m egykönnyen álhat elő, még puha, ásott talajon sem, hogy a 'gép megsülylyedjen. Mig az eddig közvetlenül dolgozó gőztalajmivelő gépeknek aránylag nagy sulylyal kell birniok, hogy az utánuk jövő talajmivelő eszközt a nehéz, kötött talajban, vagy lejtőn fel vagy felázott, csúszós felületen vontathassák, addig Parmiter gépe aránylag kevés önsúly mellett — 6 HP. ily gép 6V2 tonna sulyu — is nagy vonóképességei bír. Az előbb emiitett gépek ugyanis aránylag kisebb felületen érintkeznek a talajjal s igy a súrlódás is kisebb, tehát a vonóképesség is csökken, holott a Parmiterlokomotiv aránylag nagy felületen jár, hengerének keresztbordái jól belekapaszkodhatnak, a talajba s ezzel aránylag kevés önsúly mellett is megvan a nagy vonóképesség. A csekély önsúly pedig csökkenti a megsülyedés lehetőségét. És ez az oka annak, hogy a Parmiterlokomotiv mint mezőgazdasági lokomotív oly jól bevált. Könnyű, tehát puhaföldön is eljár, széles alapon,mozog, tehát a rossz dülőutakon is járhat, jól huz, tehát sikos, lejtős helyeken is használható.

hogy a gép hosszabb időn át működésben maradhasson — van a víz. Rendes körülmények közt annyi vizet hord magával a gép, hogy vízhordó kocsira szükség nincs. Ha napokon át dolgozik esetleg ugyanazon területen, akkor utána akasztható egy vízhordó kocsi, melyből szükségszerint ellátja magát a gép vízzel. Külön vizhordás és gépház felesleges. Hajtóműve általában megegyezik a rendes utilokomobilok hajtóművével és ugy van elrendezve, hogy vele tetszés szerint vagy a járóhenger vagy a hátsó kerékpár hozható működésbe. Maga a gép kétféle nagyságban készül és pedig 4 és 6 névl. lóerőre. Mindkettőnél a szerkezet ugyanaz, csakhogy a 6 lóerős nagyobb munkabirásu. A gőzgépek componud rendszerűek. Ami a Parmiter-lokomötiv munkáját a közvetlen szántásnál illeti, arra nézve az alábbi adatok szolgálhatnak felvilágosítással. Maga a szántás ez esetben éppen ugy történik mint az igaerővel való szántás, tehát forgókkal, ágyak szerint. A gép a forgókon — mint azt a kísérletek bizonyítják — helyesen megválasztott kormányozó készüléke segélyével csak oly könnyen fordul és áll be az uj barázdába, mint az igáseke. Munkabírására vonatkozólag a közvetlen

27. SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. szántást illetőleg a következő adatok állnak rendelkezésre: Könnyű és középkötött talajon, keverő vagy vetöszántásra a 6 lóerős gép naponként 6 acre-t (48«/i6oo kat. hold), néhéz kötött talajon 4 acre-t (21286/IBOO kat. hold) szántott fel 8" (22 cm.) mélyen. Tarlótöréskor nSegfer felelően többet végez. Vezetésére a közvetlen szántásnál két emberre v a n szükség, az egyik útközben füt, a barázdák végén k i - é s beemeli az ekéket, mig a másik kormányoz. A munkaköltség, beleszámítva a munkások, szén és olaj árát, a rendes szántásról acrenként (1-124 • - ö l ) 4-56 koronába, a mélymivelésnél 6" 56 koronába került. Az 59; sz. ábra a gépet kultivator előtt mutatja be. Ily munkánál a gép munkabirása n a p o n k é n t felmegv 8—10 kat. holdra is. Mint az előbbiekből látható, a közvetlen talajmivelési munka a Parmiter-lokomotivval meg van oldva. Magától értetődik, hogy nemcsak a szántást é s a kultiválást lehet vele végezni, h a n e m a talajmivelési munkák többi részeit is, tehát a boronálást, hengerezést és grubberozást. De ezekre, az utóbbi munkát kivéve — Parmiter n e m használja gépét rendszeresen, amennyiben az más irányban hasznosabban alkalmazható mint ezen, rendszerint

KÖZTELEK,

60. ábra. A Parmiter-féle gazdasági lokomotív közvetett talajmivelésre felszerelve. kevesebb erővel is gyorsan végezhető munkáknál. De bárminő előnyösnek lássék is a Parmiter-lokomotiv, mint közvetlenül működő gőztalajmivelő, az mégsem használható minden alkalomkor ezen működési m ó d j a mellett. Vannak esetek, mikor valamely terület megmivelése m á r nagyon kívánatos lenne, de vannak r a j t a oly helyek, részletek, melyekre géppel rámenni nem lehet, vagy nem előnyös. Különösen áll ez a grubberozásnál, mikor az őszszel felszántott terület tavaszszal vetés előtt ineggrubberozandó. Gyakran megesik, hogy az illető terület egyik-másik része még oly puha vagy nedves, hogy az a gépet, vagy n e m bírná meg, vagy ha meg is birná, ott a gép több kárt csinálna, mint hasznot. Parmiter erre az eshetőségre is gondolván, gépét ugy szerkesztette meg, hogy azzal a talajmivelési munkák közvetve is, . sodronykötél segélyével végezhetők. A Parmiter-lokomotiv a közvetett talajmivelő munkára ugy szereltetik fel, mint azt a 60. és 61. sz. ábrák mutatják. A gép két hátsó kerekének helyére két sodronykötéldob jut, melyekről a talajmivelő eszközt huzó sodronykötelek a gép melső kerekei elé fektetett talpra szerelt vezető korongon át jutnak a megmivelendő terület két szélén elhelyezett horgonykocsikra s onnan a mivelőeszközhöz. A járómüvet hajtó szerkezet ugy állíttatik

1901. ÁPRILIS HÓ 3.

587

gondos megválasztásával, a kidolgozás alaposbe, hogy az csak a sodronykötéldobokat hajtja. Egyébként pedi'g az elrendezés ugy történik, ságával és részletezésével, a hazai viszonyok mint az egylokomobilos körülforgó gőztalaj- állandó szem előtt tartásával, világos és mamivelő rendszernél. Csakhogy itt még az az gyaros stílusával az ujabb gazdasági irodalom előny van meg, hogy a gép beállhat a felszán- legkiválóbb m u n k á j á t képezi. tandó területre s középen felállva, maga előtt Cserháti mint t a n á r és a növénytermeszdolgoztatja a talajmivelő eszközt addig, mig tési kísérleti állomás vezetője több mint egy az egészen közelébe nem jutott. Ekkor imét évtizeden át gyűjtötte az adatokat nagy munhátrább megy, feláll a neki kedvező helyen s k á j á n a k megírásához. De ezeket az adatokat lolytatja munkáját. Azzal, hogy a gép bemehet nem a külföldi irodalom igazán jeles termékeia felszántandó területre s hogy két dobról ből vette ki, hanem a magyar mezőgazdaság oszthatja le a kötelet, képes félannyi kötéllel gyakorlati mezején szedte össze. Évenként száz akkora területet befogni, mint a régi körülforgó és száz gazdával érintkezve, szász és száz rendszernél lehet, vagyis 16 acre (ll 384 /iooo kísérletet téve, száz és száz tapasztalatról érkat. hold befogására nem 1600 yard (1450 m.), tesülve, a magyar mezőgazdasági növény terh a n e m csak 800 yard (728 m.) kötélre ' van .mesztés viszonyainak oly alapos ismeretére szüksége. Ennél a munkánál a gépen csak egy tett szert, aminőre másnak alkalma sem lehet. ember van, a másik a talajmivelő eszközt És az épen Cserháti könyvének legnagyobb vezeti. A gép munkabirása igy kevesebb ugyan, erőssége, hogy az elmondottakban nemcsak mint a direkt müvelésnél, de miután rendszerint állandóan szem előtt t a r t j a a hazai viszonyocsak grubberozáznál dolgozik igy a munkabírás, kat, hanem minden fontosabb esetben hivatkotekintve a grubber m u n k a szélességét, majd- zik az egyes helyeken és különleges viszonyok nem annyi, mint a rendes szántás, sőt könnyebb között tett tapasztalatokra, ugy, hogy ezzel talajoknál több is. A főelőny itt mjndenesetre j] mintegy önmaga ellenőrzésére adja meg a m e g az, hogy a talaj süppedékes nedves állapota felelő útbaigazítást s illetőleg az elmondottak nem képezhet akadályt a megmiveléssel helyességét élő példákkal igazolja. Általában szemben. I rendszere induktív. Tapasztalatait a d j a . elő és | ezekből vonja le az általános értékű szabályoA Parmiter-lokomotiv tehát mint talajI kat, nem pedig felállított elmélethez szabja támivelő erőgép megállja helyét. I f j . Sporzon Pál. '

61. ábra. A Parmiter-féle gazdasági lokomotív sodronykötéllel grubberozva.

Könyvismertetés.

pasztalatai ismertetését. Ezzel a rendszerével teljesen meggyőzni képes. Általános és különleges növénytermeszCserháti különleges növénytermesztése 6 tés. (II. kötet: Különleges növénytermesztés.) fejezetben tárgyalja a gabonaféléket, a hüveIrta és a földmiv. miniszter támogatásával ki- lyeseket, gumós- és gyöknövényeket, az olaa d t a : Cserháti Sándor. 153. ábrával a szöveg josnövényeket és a kereskedelmi növényeket. közt. M.-Óvár 1901. Ara 9 korona. Ezen fejezetekben minden egyes növénynyel, Alig mult egy éve, hogy Cserháti nagy melynek a hazai mezőgazdaságban csak némi m u n k á j á n a k első kötete az általános növény- jelentősége is van, fontosságának és jelentőségének megfelőleg több-kevesebb részletességgel termesztés megjelent s a tudói szerző máris beváltotta igéretét, amidőn most második kötet- foglalkozik ugy, hogy e könyv minden gazdáként a különleges növénytermesztésről szóló nali a legjobb és legbiztosabb vezérfonalát képezi a mezőgazdasági növények termesztésénél. részt közrebocsájtotta. Egy ilyen nagy összefoglaló és vezérfo- Kezdő gazda époly haszonnal veheti kezébe, nalat képező munkának ismertetése és bírálata mint a gyakorlatban m á r tapasztalatokkal bíró, általánosságban n e m tartozik a legkönnyebb mert az előbbi biztos útbaigazítást nyer minfeladatok közé, mert lelkiismeretesen kell mér- den egyes növénynek igényeiről és termesztése legelni mindent, még a legkisebb részleteket is módjáról, az utóbbi pedig impulzust és további az igazságos vélemény kimondása előtt, mivel ösztönzést kap termesztésének tökéletesítéséhez mint jól tudjuk, a mezőgazdasági növények és ezzel a lehető legnagyobb jövedelem előállítermesztésének sikerére sokszor jelentéktelen- tására való törekvéshez. Ki kell emelnünk azt is, hogy Cserháti a nek látszó apró részletek elhatározó befolyással bírnak. De különösen mérlegelni kell azt, most megjelent különleges növénytermelésében vájjon a szerző a hazai viszonyokat teljesen az általános elveket csak érinti, az egyes nöismeri-e és figyelembe vette-e minden tekintet- vényeknél csak hivatkozik reájuk és csak ritkán ben, mert a legszebb theoriák, h a a viszonyok- — mikor elkerülhetetlennek látszik — fejtegeti kal ellentétben állanak, a. gyakorlati életre' az általános elveket, hanem nagyon helyesen nézve tulajdonképen elvesztik minden értékü- az általános növénytermelésben elmondottakat ket. A jelen esetben szerencsére az ismertetés alapul véve, csak az egyes növények termeszés bírálat m u n k á j a a legkönnyebbnek bizonyult. tésénél jelentkező különleges termesztési viszoCserháti könyve helyes beosztásával, a tárgyak nyokkal és termesztési módozatokkal foglal-

24 KÖZTELEK, 1901. ÁPRILIS HÓ 3. kőzik. Ezen rendszer mellett elkerüli az ismétléseket és. a hosszadalmasságot, anélkül, hogy ez a részletesség rovására történnék. Cserháti m u n k á j a büszkeséggel tölthet el mindenkit, akinek a magyar mezőgazdaság fejlődése szivén fekszik, mert nemcsak azt bizonyítja, hogy a mi hazai szakembereink, ha a kellő eszközök rendelkezésükre állanak, teljes mértékben képesek magas hivatásuknak megfelelni, hanem azt is, hogy olyan szakembereink is vannak immár, akik a legelőhaladottabb mezőgazdasági kulturával biró idegen államoknak is diszére válhatnának, akik n e m elégszenek meg azzal, hogy állásuknak nehéz kötelességeit a kathedrán teljesítsék, h a n e m tudományuk és bő tapasztalataik tárházát, munkát és fáradságot nem kiméivé, jutalmat nem várva a legszélesebb körök számára feltárják és hozzáférhetővé teszik, hogy ezzel a hazai mezőgazdaság ügyét előmozdítsák. A tudós , szerző megtette kötelességét, amidőn kiváló munkáját közrebocsájtotta. A gazdaközönségen fordul meg, h o g y . e munkának az igazi gyümölcsei is megteremjenek. Forgassák és tanulmányozzák gazdatársaink e. kitűnő müvet, mely a gazdálkodás tudományát foglalja magában. Tanuljanak belőle, hogy termelésüket tökéletesítsék, jövedelmeiket fokozzák. Mert tisztában kell m á r egyszer a magyar gazdának is jönnie aziránt, hogy a mezőgazdasági termelés keserves m u n k á j á b a n a leghatalmasabb fegyver a boldogulásra a szakismeret, amelyet igaz, tapasztalatok u t j á n is meglehet némi részben szerezni hosszú évek sorának verejtékes küzdelmei, számos csalódások és sokszor anyagi veszteségek utján, de a j ó könyvekből rövid idő alatt, aránylag csekély fáradsággal, mások tapasztalatai alapján sokkal tökéletesebben érhető el a szakismeret, amelyet még mindig oly sokan nélkülözhetőnek tartanak a gazdálkodás terén. Amidőn a fentiekben vázlatosán ismertettük inkább az irányát, értékét és jelentőségét Cserháti most megjelent különleges növénytermelésének, nem állhatjuk meg, hogy a magyar gazdák nevében elismerésünket fejezzük ki a szerzőnek teljesített munkájáért és köszönetünket a földmivelésügyi miniszter urnák, hogy segélyezésével a mü megjelenését lehetővé tette. És nem adhatunk jobb tanácsot olvasóinknak, mint azt, hogy szerezzék meg minél többen és forgassák mindennapi olvasmányul. Nemcsak hasznot fognak belőle látni, h a n e m élvezetet is fognak benne találni. A csinosan kiállított könyv ára 9 korona. Szerkesztőségünknél is megrendelhető.

VEGYESEK. Mai számunk tartalma: OMGE. közleményei Riasztás. Könyvismertetés...

Oldal 577 578 587

... _ Tárcza. „Bus az magyarnak élete". ... ... __ ... Dohánytermesztés. A dohány termesztése Romániában Állattenyésztés. A XVIII. tenyészállatvásár díjnyertesei Miért nem jó hizó a timstyar-enlrlyi szarvasmarha. Takarmányozás. Állati hullaliszt mint takarmány Gazdasági gépészet. A Parmiter-féle gazdasági lokomotív Vegyesek. ... Kereskedelem, tőzsde. Szerkesztői üzenetek

578 579 582

584 585 588 590 591

A „ K ö z t e l e k " l e g k ö z e l e b b i száma a húsvéti ünnepekre való tekintettel, uem szerdán, hanem csak szombaton, április 1 3 - á n f o g megjelenni; s ezért mai számunk a rendesnél bővebb tartalommal jelenik meg.

Meghívó a „Mezőgazdasággal és erdészettel foglalkozók n y u g d í j i n t é z e t é i n e k Budapesten 1901. évi április hó 14-én, vasárnap délelőtt lOVa órakor a „Köztelek" nagytermében tartandó

YII-ik rendes közgyűlésére. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. A jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kiküldése. 3. Az igazgatóság jelentése és az 1900. évi zárszámadás és a mérleg bemutatása. 4. A felügyelő-bizottság jelentése. 5. Határozathozatal a zárszámadás és mérlegre vonatkozólag. 6. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság kiegészítése. 7. Esetleges indítványok, melyek az alapszabályok 31-ik' szakasza értelmében a közgyűlést megelőzőleg két héttel az elnöknek írásb a n benyújtandók. Budapest, 1901. április hó 1-én. Az igazgatóság. A király a gazdasági munkásokért. A m a g á n és családi alap főigazgatója Cheriek Emil b á r ó értesítette Dárányi földm. minisztert, hogy ő Felsége folyó évi márczius hó 28-án kelt legfelső elhatározásával az „Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár "-nak a legfelső családi alapból 6000 koronát méltóztatott adományozni s egyben elrendelni méltóztatot, hogy a családi alap birtokainak másféle nyugdíjellátásra igénynyel n e m biró alkalmazottjai a segélypénztárba felvétessenek, ö Felségének e nagylelkű elhatározása bizonyára nagyjelentőségű esemény a munkáspénztár jövőjére nézve, mert ezzel ő Felsége a gazdasági munkások és cselédek érdekében alkotott ezen h u m á n u s intézmény iránt nemcsak jóakaratát fejezte M, h a n e m a h u m á n u s intézmény támogatására oly fényes példát nyújtott, amelyet bizonyára lelkesedéssel fog követni mindenki. Itt említjük meg, hogy gróf Széchényi Pál 1000 koronás alapítványi összeget nyújtott be a munkássegitő-pénztár javára. Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezet. A Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezet igazgatósága megbízatását az őszi közgyűlésen tudvalevőleg azon kijelentéssel fogadta el, hogy a szövetkezet ügyeinek beható tanulmányozása után, az év folyamán még értekezletet és rendkívüli közgyűlést fog egybehivni, amelyen az őszi közgyűlés folytán módosított alapszabályokat és ügyrendtervezetet beterjeszteni, továbbá a szövetkezet tagjait az ügyek állásáról és a jövő kilátásairól tájékoztatni fogja. Ezen rendkívüli közgyűlés f. hó 11-én d. e. 10 órakor Budapesten a vármegyeház termében fog megtartatni és értesülésünk szerint az igazgatóság azon kellemes helyzetben van, hogy eddigi tapasztalatai alapján, a jövőt illetőleg teljesen megnyugtató képet tárhat a szövetkezet tagjai elé. A budapesti YDI. díjlovaglás tervezetének helyesbítése. A folyó évi budapesti dijlovaglási, dijugratási és jeu de barre-verseny nem csütörtökön május hó 23-án, hanem pénteken május hó 24-én fog megtartatni. Ebből kifolyólag a díjlovaglásra jelentkezők m á j u s h ó 23-án d. e. 8 órakor tartoznak lovaikat "a bírálóbizottság előtt előlovagolni. Ugyanaznap, tehát m á j u s 23-án d. e. 10 órakor a Tattersall irodáj á b a n történend a versenyzőknek csoportokba való beosztása, valamint a csoportok és az ugratás sorrendjének a versenyzőkkel közlése. Egyebekben a kiadott tervezet teljesen érvényben marad. A versenynap változtatásának oka az, hogy m á j u s 23-án, Sopronban, az ottani

27. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. tiszti verseny-egyesület rendez lófuttatást, Ferencz Ferdinánd és Ottó főherczeg urak Ö csász. és királyi Fenségeiknek pártfogása alatt. Az őrlési forgalom reformja Francziaországban. Most, hogy a szenátus a franczia gazdák által oly kedvetlenül fogadott Bons d'importation törvényjavaslatot elvetette, a franczia kormány az őrlési forgalom r e f o r m j á r a gondol és máris egy törvényjavaslat fekszik a franczia parlament előtt, amelyet indítványképpen a kormány adott be. A jelenleg érvényben levő őrlési forgalmi törvény szerint a behozott buza 6 heti vámhitelezést élvez s nemcsak az importáló maga, de az is fizetheti, akire czedálva van, ami a lisztexport folytonossága következtében n e m is j á r nehézséggel ; ugy hogy tényleg n e m is fizetik azt készpénzen soha. Áz uj törvényjavaslat szerint a vámot ezentúl az importáló molnár közvetlenül tartozik fizetni, és ez vissza lesz fizetve a lisztkivitel alkalmával az adóhivatal utján. A franczia gazdák a javaslat első részét helyeslik, a második részét nem, mert attól tartanak, hogy ezek a visszafizetések agiotagera fognak okot szolgáltatni. Azt ó h a j t j á k tehát, hogy ez a vámvisszatérítési papír ne legyen átruházható és hogy a kivitel a lehető legrövidebb határidő alatt legyen foganatosítva. A belterjes gazdálkodás. Nem csupán a mezőgazdaságnak, de az egész magyar gazdasági életnek egyik legfontosabb kérdése az egyoldalú szemtermesztésből való kibontakozás a belterjes kulturára való áttéréssel. A kérdés állandóan napirenden van a sajtóban, a törvényhozás vitáiban s a gazdák szakegyesületeinek tanácskozásain. A belterjes gazdálkodás ügyét szolgálják a kormány által kinevezett vándorló szaktanárok, akik az ország különböző vidékein, így a felvidéken és Erdélyben a len- és a komlótermesztésben oktatják ki a gazdákat. Hogy a vándor-szaktanári intézmény bevált, tanúság r á az is, hogy a földmivelési miniszter Kolozsvárra komlótermesztési és K a s s á r a lentermesztési u j szaktanárokat nevezeit ki. Nagyon kedvező jelnek veszszük, hogy Kaposvár viszont tejgazdasági állandó szaktanárt kapott a földmivelési minisztertől. A földmivelési miniszter által nemrég közzétett jelentés szerint a tejszövetkezeti akczió tudvalevőleg a Dunántul érte el legszebb eredményeit. Az u j szaktanár kinezése valószínűvé teszi, hogy a jövőben az eddiginél is biztatóbb, nagyobbszabásu eredményeknek nézünk elébe. Tenyészállatok állami díjazása. Darányi földmivelési'miniszter tenyészállatok díjazására 45,320 koronát utalványozott. Állattenyésztésünk fellendítését mindenesetre jellemzi e körülmény; hat évvel azelőtt mindössze 6000 koronát fordított a földmivelési miniszter tárczájából a kisgazdák tenyészetének emelésére. Ez évben csupán a tenyészállatgondozók maguk 4500 korona jutalmat kapnak. Magyar képviselet Mexikóban. Mexikób a n tartózkodó hazánkfia Bánó Jnnő ur tudatta velünk, hogy három mexikóival társulva, egy magyar kereskedelmi ügynökséget állított, amelynek czélja magyarországi terményeknek ős ipari czikkeknek közvetítése, viszont oda való terményeknek Magyarországba való irányítása. Felhívjuk tehát t. tagjaink figyelmét ama körülményre s amennyibe vele üzleti összeköttetésbe lépni óhajtanának, ide iktatjuk Bánó Jenő ur czimét. Semor Eugenio de Bánó, America, Mexicó Republica Mexicó 5 A/a de Alzate No 1. Orosz és szibériai vaj Európában. Az 1897-iki esztendő nagy fordulatot hozott létre az oroszországi vajpiaczokon, amelyek azelőtt csakis a helyi szükséglet kielégítésére törekedtek. Különösen a szibériai vajforgalom bontotta meg erősen a rendet, előnyére a vajkereskedelemnek, a mennyiben Szibériából m a már egész vonatok szállítanak vajat ugy a belföldi, mint a külföldi piaczokra. A szibériai részeken több mint 250 tejgazdaság működik m á r s ezek a gazdaságok közel 1 millió pud (egy pud = 16*38

KÖZTELEK, 1901. ÁPRILIS HÓ 6.

28. SZÁM. -11-IK ÉVFOLYAM.

kgr.) vajat produkálnak. Ennek a produkcziónak _ tschenthaler-czég. ajánlatának mellőzésével.-egy fő százaléka igen jó és jó kvalitású vajból áll, magyar részvénytársaság alakuljon. Egy szükebbmig 30 százalék k ö z é p . é s gyenge minőségű. A körü bizottság küldetett akkor ki a fmancziális előgyenge minőségű v a j természetesen n e m kerül munkálatok végzésére. Ez a bizottság munkáexportra, mert az többnyire olajos izü, sőt latait befejezvén, most számol be működésékesernyés is a rossz kezelés miatt, a miben a ről- a teljes értekezletnek. Az eddigiek szerint produkczió részesül. A szibériai vajtermelésnek a szükséges 500,000 korona alaptőke körülnagy jövőt lehet jósolni, föltéve, hogy a további belül már együtt is van, amennyiben egy budafejlesztésre nézve meg lesz a megfelelő szak- pesti tőkepénzes 200,000, helybeli jegyzések erő és meg lesz a szükséges tőke is. A kül- 100,000, a Tschurtschenthaler czég 150,000 földre Oroszországból • 1897-ben 529,000 pud koronát jegyeztek. vajat, 1899-ben 572,000 pudot vittek ki, a Marhabeviteli tilalom Németországba. januártól—novemberig terjedő 10 hónap alatt, A ragadós tüdőlobnak jelenlegi elterjedéséhez 1900-ban pedig ugyancsak 10 hónap alatt közel mérten és a német kormány által folyó évi 1.100,000 pudot, tehát máris megkétszereződött márczius hó 22-én 99. sz. alatt közzétett kiaz export, a kivitelben szerepelt v a j tulnyomómutatás szerint a szarvasmarháknak Németlag Szibériából származik. országba való bevitele a ragadós tüdőlob esetBor és szőlő tartánykocsikban való szál- leges behurczolásának veszélye miatt ez időlítása. A n é m e t vasutak tarifa és forgalmi szerűit Magyarország Trencsén vármegyéjéből bizottsága f. évi február hó 14-én tartott ülésé- .tilos. ben az érdekelt körök kezdeményezésére megállapította azon anyagok jegyzékét, melyek tartánykocsikban szállíthatók és ezek közé' felvette „Mai lapunkhoz mellékeljük Kollerich Pál a bort és a betaposott, zúzott szőlőt is. és Fiai jónevü budapesti sodronyszövet-, fonatMunkáslakások építése. A földmivelés- és szitaáru gyári czég árjegyzékét, amely árügyi miniszter Hódmező-Vásárhelv városában jegyzékben felsorolt czikkek közül, mint idényépítendő munkáslakások czéljaira 10,000 kor. szerűekre, a t. olvasóközönség figyelmét külöállamsegélyt engedélyezett. A miniszternek erre nösen a drótkerítéseire hivjuk fel. Az' emiitett vonatkozó leirata élénk örömet keltett a város- czég a bekerítendő telek pontos méreteinek b a n a szocziálista munkások között is. A közlése vagy égy kis vázlatrajz beküldése eselakásokat a város támogatásával 150. négy- tén készségesen ad tájékoztató felvilágosítást szögöles parezellákban épitik 15 évi részlet- és díjmentesen szolgál részletes költségvetéssel". törlesztés mellett. Tenyészbika- és üsző-kiállítás. Az Abaujtornavármegyei gazdasági egyesület április 3-án tenyészbika- és üszőkiállitást rendezett. Gömör-, Szepes, Sáros, Zemplén, Borsod és Abaujtorna vármegyék vettek részt e kiállításban, a melyen leginkább a pizgaui, szimmenthali és kénsavas-kálit, kénsavas-ammont, magyar f a j dominált. A pinzgaui faj bíráló-

NYILTTER.*)

ESziiperfaszfátot,

bizottságba Widder Mór abauj széplaki földbirtokosnak csoportos kiállításáért díszoklevelet és első dijat, Pukoj János tomori földbirtokosnak a másodikat, Moys Antal györgyi földbirtokosnak a harmadikat, Kovács Géza nádasdi és Schell Gyula nagyidai földbirtokosnak a negyedik dijat ítélte oda. A magyar faj tenyésztéseért díszokleveleket k a p t a k : báró Sennyey páczini és gróf -Forgách mándoki uradalmai. Tenyészbika-dijakat 20-an kaptak. A Karszt befásitása. A földmivelésügyi miniszter avégből, hogy előmozdítsa a fiumei kopár területek hefásitását, elrendelte, hogy. a fiumei állami csemetekertből a fiumei telek-' és erdő-tulajdonosoknak megfelelő számú csemetét bocsássanak a rendelkezésre. A fiumei városi hatóság hirdetményt tett közzé, melyben tudatja, hogy a csemeték, előleges bejelentés mellett a cosalai csemetekert vezetőségénél kaphatók, ahol a csemeték fajaira is felvilágosítással szolgálnak. A grohovoiaknak a földmivelésügyi miniszter a napokban 254 darab különféle gyümölcsfát küldetett, melyet most osztanak ki az ottani kerttulajdonosok között. A székesfehérvári konzervgyár ügye u j a b b akczió folytán j o b b r a fordult. Folyó évi február hó elején Zichy Jenő gróf elnöklete alatt Budapesten értekezletet tartottak, mely azon ujabb tervet tette magáévá, hogy a Tschur-

J o b b n

mt

Felhivjuk gazdaközössség! ffggyelgnét

melyek az év folyamán több sorozatban, julius é s s z e p t e m b e r h ó n a p o k b a n tartatnak meg. Az aukcziókra felküldött és „Gyapjuárverést vállalat Budapest, Dunaparti teherpályaudvar* czimzett gyapjuküldemények a M. A. V. összes vonalain tetemes díjkedvezményben, valamint ingyen raktározásban részesülitek.

Gyapjuárrerési

vállalat

HELLER M. sTÁRSA, BUDAPEST, V., Er:séM-íér 13. f M e g j e l e n t az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom Üzleti berendezése a ,Köztelek* szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. I r t a : Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére é3 az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv ára portómentes megküldéssel : 55 krajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők.

K o s t jelent

(dohánytrágyázásra)

ÍZ 0. M. G. E. titkárjai szerkesztésében

Eainitot, 4ö°]0-os és

egyéb

káiitrágyasét

mütrágyaféléket

elismert

kitűnő minőségiben legolcsóbban szállit

„HUNGÁRIA" asHrágya, kéasav és vegyi ipar részvénytársaság

Közlelek1 9 0 1Zsebnaptár -re. A .Köztelek Zsebnaptár* ezen h e t e d i l t év f o l y a m a régi köntösében, javított és tetemesen bővített tartalommal bir. A „KSztelek Zsebnaptár* minden más zsebnaptárt teljesen nélkülözhetövé tesz. A „Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. G. E. tagok és a „Köztelek" előfizetői részére bérmentes küldéssel együtt i—= 3 korona 50 fillér. = — Megrendelhető

a „Köztelek" kiadóhivatalában,

B U D A P E S T , ken., F ű r d o - u t c z a 8. s z á m .

B u d a p e s t , IX., Ü l l ő i - u t 2 5 .

*) Az e rovat alatt közlöttekért nem válal fele-

Iflailtl&nei

k

sm^

«

|gp bb

meg

Rubinek Gyula és Szilassy Zoltán

Cfailisalétrc-mot,

megbizhatőftb

6 s ja

a t. ez.

Rovasavas-kálit,

n e m is a j á n l h a t u n k , mint a m i n ő k e t n

91899, (vi forgalom: 26,480 bál. %

magvakat

27 év

0dOXI

(Köztelek).

óta

csász. és kir. udvari magkereskedése VII., Rottenbiller-utoza 33 sz.

Andrássy-ut 23 sz. Budapestens z VI., á l l í t .

KÖZTELEK, 1901. ÁPRILIS HÓ 3.

590

Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bér mentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz fizetés mellett értendők.

Dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi m . kir. miniszter megbízásából: Ausztria, Németország és Dániában tett tanulmányútja alapján IRTA

Jeszenszky Pál az O. HE. Q. E. titkára. 2 k o r o n a . Megrendelhető G. E . t i t k á r i h i v a t a l á b a n .

Á r a : az O. M .

KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Outtmann és Wahl bizományi czég jelentése.)

budapesti

termény-

Napíjelentés a gabonaüzletről. 1901. április 4. A leszámoló iroda ma ujabb 121.000 métermázsa nemzetközi buza felmondását teszi közhírré — s ép mennyiség, melynek behatása alatt malmaink ma ismét nagyon tartózkodó vételkedvet tanúsítottak. Mindenesetre a közbeeső ünnepek is nagyban befolyásolják a rendes üzletmenetet és így kedd előtt nagyobb forgalomra alig van kilátásunk. A béesi tőzsde tegnapi egész forgalma egy tétel mezőtúri buza eladására szorítkozott ós a többi külföldi tőzsdék szintén általános üzlettelenségről jelentenek. Az utolsó „Bradstreets" kimutatás szerint a huzakészletek az Egyesült-Államok területein további 849.000 bushellel apadtak és ezek daczára New-York ma ismét lVs centtel, Chicago pedig 2 centtel olcsóbb jegvzéseket küldött. ' , Készbuza nálunk ma jó kinálat, de gyenge vételkodv mellőlI szilárd iráuyzsilol Mivel. Kikeli 'összesen Rozsban csendes az irányzat, árak mérsékelt .kínálat mellell nem vállozlak. " Helyben és helybeli egyenértékre 14.80—15.— koronát, elsőrendű áruért 15.20 koronás készpénzárakat jegyzünk azonnali szálTakarmányárpában gyenge a kinálat, a hangulat változatlan árak mellett szilárd. Helyben 12.10 koronát, jobb. áruért 13.50 koronáig fizetnek. Zabban szintén szilárd az irányzat, árak nem .változtak. Minőség szerint helyben 12'90—13'30 koronát, • elsőrendű minőségű áruért 13'60 keronát érhetünk el. Tengeri mérsékelt kínálat mellett csendes, tiszavidéki áru csak néhány fillérrel olcsóbban talál vevőre ; Készen álló áruért 10.60 korona érhető el budapesti , egyenértékre, Kőbányán 10,80 koronát fizetnek. Szeszüzlet. A szeszüzletben e héten a közeledő ünnepek folytán élénkebb kereslet uralkodott és a szeszárak - azonnali szállításra változatlanul szilárdan a legutóbbi zárlatjegyzés szerint záródnak. Elkelt finomított szesz nagyban adózva 116—116.50 koronáig, adózatlanul 46—46.50 koronáig nagyban, helybeli gyáraktol, mig ellenben vidéki szeszgyárak 1 koronával olcsóbb árajánlatok mellett szintén nagyobb tételeket adtak el. Elesztőszesz helyheli gyáraktól adózva 117.50 K„ adózatlanul 47.50 K. kelt nagyban és 2—3 koronával drágábban kicsinyben. k A denaturált szesz ára nagyban 35.50—36.— Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens nyersszesz e héten gyérebben volt ajánlva és csak néhány kocsirakomány kel el 40 koronáig azonnali szállításra. Finomított szeszt változatlan áron jegyeznek. ára nyersszesz 42 50 K ,COntingens Budapesten 42. Bécsi jegyzés 41. 41.40 korona kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 111.50 .— korona adózott és 38.50- .— korona adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 17..— korona kiviteli szeszért, 90% hektoliterje. Kivitélre néhány tétel finomított szeszt vásároltak. Budapesti heti jegyzés: nagyban kicsinyben korona korona Finomított szesz 116. 116-50 117.50—118.50 Elesztőszesz __ 117. 117.50 118. 119.— Nyersszesz adózva ... 114. 1Í450 115.50—116.50 PenaturáHszesz 36, 36,50 37,- 37,50

Vetőmagvak. (Mautner Ödön tudósítása.) Majdnem minden gazdasági magféle forgalma folytonosan élénk volt és nem oly szűk korlátok közt mozgott, mint más évek április havának első napjaiban, amidőn már ugyancsak előrehaladottnak mondható az évad. Tőrös lóhere árai a mult heti jegyzésekhez képest még tovább is hanyatlottak, daczára annak, hogy nagyobb mennyiségek keltek el. Luczerna után rendkívül élénk a kereslet, a forgalom erősebb volt. a mult hetinél, néhány arankamentessiU illannia, plnnibozott nagyobb tétel franczia eredetű mag 58—64 koronán kelt el 50 kg.-ként. A bükköny ára hanyatlott; mivelhogy az előrehaladott vetési idényt tekintve, az, eladók szabadulni akarnak készleteiktől s helylyel-közzel sürgősen kínálják azokat. Baltaczimből nagyobb mennyiségek adattak el leszállított árakon és a külföld szintén érdeklődik a czikk iránt. Muharmagot keresik. Perjefüvek áremelkedése Angliában még nem állapodott meg és a jelentések azt fejezik ki, hogy egyelőre még nem lehet tudni, mikor éri végét e rohamos árfelszökkenés. Takarmányrépamagvakra e le-, folyt héten is tetemes rendelések érkeztek és a forgalom igen élénk volt, főképen azonban csak megbízható vetőmagra vetnek ügyet a gazdák és az ilyenből ezidőszérint még minden keresletnek eleget lehet, tenni. Jegyzesemk-50 klgrammonként Vörös lóhere elsőrendű öregszemü Vörös lóhere középminőségü Vörös lóhere gyengébb minőségű... Luczerna magyar 1elsőrendű Luczerna ma i n ógü Luczerna franczia ... ... ... Luczerna olasz Muharmag Baltaczim Bükköny

Budapesten 62—66 korona 50—54 „ 48—50 „ 42—44 42—46 65—70 „ 50—52 9' 9'50 „ 13—14-— „ 7'——8'— ,

Tetőmagvak ólomzárolása. *) Budapest, 1901. márczius 31. A budapesti m. kir. állami vetőmagvizsgáló állomás az 1900—1901. idényben, azaz 1900. évi julius hó l-étől a mai napig az alant .megnevezett magkereskedőknél és termelőknél a következő vetőmagmennyiségeket ólomzárolta:

Mauthner Ödön, Budapest._ .__ M. Mezőgazdák Szöv., Budapest 817 1873 276 2966 Haldek Ignácz, Budapest 1201 1461 11 2672 Frommer A. H. ut„ Budapest... 654 991 — 1645 Deutsch Gyula, Budapest 407 648 — 1055 Klein Vilmos, Szatmár ... Ifj. Freund Sámuel, Szatmár ... Boross és Szalay, Budapest ... Kohn Mór fiai, üzon Beimel és fia, Budapest... Arnstein ésHandley, Szombathely Funkelstein József, Arad Lamberger Károly, Budapest 140 — 238 Felsenburg Tivadar, B.-Gyarmat Kramer Lipót, Budapest ... ou — . aUu Radwaner és Rónai, Budapest 82 81 — 163 Singer Zsigmond, Budapest... ... 61 84 — 145 Szávoszt Emil, Budapest 80 63 — 148 Gróf Teleki Árvéd, Drassó 25 99 5 129 Klein Vilmos örökösei, Temesvár 10 110 — 120 Schmeichler testvérek, Bécs ... — 60 — 60 Nöthling Vilmos, Budapest 12 11 23 46 Weisz Albert, Ököritó 1 10 — 11 Hummer Mihály, B.-Gyarmat ... — 2 — 2 [Összesen 6564 10760 315 17639 *) A hazai mezőgazdaságra káros amerikai hereféle magvakat a magvizsgáló állomás nem ólomzárolja.

Szám:

0

0/1.

I.

WR.

II.

II/B

III.

Ár: Kor. 24.75 24.— 23.20 22.70 21 50 19.— 16.50 Köleskása: Szám 0 1 2 3 4 Ár : Kor. 25.— 24.— 23.— 22.— 20.50 Rizstakarmány liszt Király malmi dercze Takarmány dara 10.20 K. 10.80 K. 9.80 K. Rozskorpa 9^80

27. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. Ae Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósi. Sása a .Köztelek' részére. Budapest, 1901. április 4 és. Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, telj súlyt tiszt* súlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti vagy hajóállomáshoz szállítva:

.: 25.— 24.— 23 20 22 80 22.20 21 4020.— 17 80 - 5 40 Duz&Korpa 8-as takarmányliszt finom goromba

A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól.

A közelgő húsvéti felében forgalmunk ig___ , _ szükségletet teljesen fedező mennyiségben voltak hozatalaink, melyek közül különösen bárányok, füstölthusneműek, halak, valamint tojás képezték a leginkább keresett áruezikket. A vételkedv általában élénk és ennek kihasználásával beküldőinknek igen kedvező árakat számolhattunk el. Ami 'az eladásokat illeti, következő árak voltak érvényben. Elkelt: Husnemüek közül bárány és pedig elsőrendű, minőségben 12—16, silány minőségben 8—9 koronával páronkint. Borjú élénk kereslet mellett minőség szerint 70—85 filléren kgként. Vidéki marhahús — melyből a tételek fokozott mértékben érkeztek — 64—68filléren nyert, elhelyezést. Nehéz pörkölt sertések 80 fillér mellett találtak vevőre. Füstölt húsfélék 1-20—1-30 kassai, nagyszebeni, galgóczi sonkák 1-60—1'80 koronán értékesíttettek kgként. Tejtermékek közül prima. teavaj 2-20—2'60, főzővaj 1'90—2'00 koronán, friss édes tehén turó 28—32, liptói turó 80, groyi sajt 90—140 filléren kelt kgként. Az irányzat szilárd. A tojásüzlet kedvező fordulatot vett. A mult héten beállott jelentékeny áresés után a hangulat kedvezőbb lett és miután már a tojás ára a minimumra leszált, ma 60—61 koronáért könnyen volt elhelyezhető. Elő és vágott baromfinál a hangulat változatlan és kedvező, az árak lényegesen nem változtak. Hideghusvásár az Orczi-uti élelmi piaezon. 1901. április hó 5-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhozott Budapestről 57 árus 100 drb sertést, 1 árus 7 drb süldőt, 1000 kg. friss hust, 2600 kg. füstölt hust, 400 kg. .szalonnát, 300 kg. hájat, — kg. kocsonyahúst. Forgalom élénk. Árak a következők : Friss sertéshús 1 kg. 96—104 fillér, 1 q — K„ süldőhus 1 kg 112—136 fillér, 1 q K, füstölt sertéshús 1 kg. 108—128 fillér, 1 q K., szalonna zsírnak 1 kg 96—104 fillér, 1 q K„ füstölt szalonna 1 kg] 104—108 fillér, 1 q K, háj 1 kg. 108—112 fillér, 1 q K, disznózsír 1 kg. 112—120 fillér, 1 q K, kocsonyahús 1 kg. 60—68 fillér, füstölt sonka 1 kg. 128—144 fillér, 1 q K. Hideghusvásár a Garay-téri élelmi piaezon. 1901. április 5-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhozott Budapestről 39 árus 10 darab sertést, 2 árus 5 darab süldőt, 3000 kgramm friss hust, 4000 kg. füstölt hust, 300 kg, szalonnát, 100 kg. hájat, — kg. zsirt, — kg. kolbászt, — kg. hurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyahúst, — kg. disznósajtot, — kg. (— drb) sonkát, —kg. töpörtőt. Vidékről és pedig: a szokott helyekről 6 árus 62 darab sertést és — drb süldőt. Forgalom élénk. Árak a következők: Friss sertéshús 1 kg. 96—96 fillér, 1 q 84—88 korona, süldőhus 1 kg. 112—120 fillér, 1 q korona, füstölt sertéshús 1 kg. 128—136 fillér, 1 q 110—120 korona, szalonna zsirnak 1 kg. 100—140 fillér, 1 q korona, füstölt szalonna 1 kg. 128—136 fillér, 1 q — korona, háj 1 kg. 108—112 fillér, 1 q ; korona, disznózsír 1 kg. 120 fillér, .1 q korona, kocsonyahús 1 kg. 60—64 fillér, 1 q korona, füstölt sonka 1 kg. 136—140 fillér, 1 q korona, kolbász 1 kg. , disznósajt 1 kg. , hurka 1 drb , töpörtő 1 kg. fillér. Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mesterutcza. 1901. április 5-én. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhozatott a szokott községekből 80 szekér réti széna, 16 szekér muhar, 11 szekér zsupszalma, 1 szekér alomszalma, 2 takármányszalma, •—• szekér tengeriszár, 3 szekér egyéb takarmány (zabosbükköny, sarjú stb), 200 zsák szecska. A forgalom lanyha. Árak fillérekben q-ként a következők: réti széna 360—580, muhar 500—600, zsupszalma 320—360, alomszalma 280—280, takarmányszalma , tengeriszár , egyéb takarmány , zabosbükköny

27. SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. •

, lóhere , luczerna , köles , sarjú 440—460, szalmaszecska 360—400. Összes kűcsiszám 113. Összes suly 163850 kg.

Budapesti szurómarhavásár. 1901. április hó 4-én. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése. Felhajtatott : belföldi 1115 db, eladatott db, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli drb, eladatott — drb, növendék élőborju 15 db, eladatott — drb, élö bárány 1441 db, eladatott — db ; ölött belföldi 23 drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, eladatott — drb, növendék borjú — drb. eladatott — drb, ölött bárány 5852 drb, eladatott — drb, ölött kecske 5 drb, eladatott — drb. A vásár lefolyása általában élénk volt. Árak a következők: Élő borjuk: belföldi koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 54'—72'— koronáig, kivételesen 76 koronáig súlyra, galicziai — , kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig; kiv. 1 — koronáig súlyra, tiroli — koronáig kiv. koronáig drbonkint, koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék borjú , koronáig, kiv. koronáig drbkint, 38—44 koronáig, kiv. koronáig súlyra. Ölött borjú : belföldi — koronáig kiv. — koronáig súlyra, galicziai — koronáig kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig drbonkint, bécsi koronáig kiv. koronáig súlyra, ' kecske koronáig, kiv. koronáig páronkint, élő bárány 8' 17 — koronáig páronkint, ölött bárány 4'——16— koronáig párja.

KÖZTELEK, 1901. ÁPRILIS HÓ3.27 ökör 44.—^-48.—, jobb éhén 42. 62.—, kivételesen tarka tehén —.—, magyar tehén középminőségü 42. 62.—, kiv. 67.—, alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 42. 62.—, kiv. —.—, szerbiai ökör jobb minőségű 50. 58.—, kiv. 60.—, szerbiai ökör középminőségü 42. 48.—, kiv. —.—, szerbiai ökör alárendelt miiiőségü —.— .—, kiv. -—.•—, szerbiai bika 44. 62.—, kiv. —.—, szerbiai bivaly 32.——41.— kiv. —.—, magyar legelőmarha I. rendű —. .—, kiv. —.—, II. rendű —. .—, kiv. —•.— koronáig métermázsánkint, élősúlyban. Budapesti lóvásár. Bpest, 1901. április 4-én. (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a xKöztelek" részére.) A forgalom közép volt. Felhajtatott összesen 587 db. Eladatott 382 drb. Jobb minőségű lovakból (hátas) 6 db, eladatott — db, K.-ért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 10 drb, eladatott — drb, K.-ért, nehezebb kocsiló (hintós) 15 drb, eladatott 2 drb 380—430 K.-ért, igás kocsiló (nehéz nyugoti faj) 50 drb, eladatott 28 darab 200—300 K.-ért, ponny 4 drb, eladatott 1 drb 76 koronáért. — Középminőségü lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 100 db, eladatott 30 db 134—180 K.-ért, könnyebb félék (parasztló stb.) 300 drb, eladatott 210 darab 70—110 K.-ért; alárendelt minőségű lovakból 102 drb, eladatott 61 drb 16—38 K.-ért. — Bécsi vágóra vásároltatott 51 drb, az állatkert részére vásároltatott 2 drb, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — darab, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — darab, takonykor miatt a gyepmesterhez küldetett — drb.

Ápril 19. Ápril 13. Ápril 13. Ápril 15. Ápril 15. Ápril 15.

Ápril 16. Ápril 16. Ápril 18. Árpii 18. Ápril 20. Ápril 25.

Marosvásárhelyi a tkvi ha- özv. Gazda 40592 kir. tvszék tóság Józsefeié Budapesti a tkvi ha- Tiller 116583 kir. tvszék tóság Henrikné Aranyos-maróthi a tkvi ha- Kaltenbach 2858ö"< kir. tvszék tóság Gvuláné Szécsényi a tkvi ha- özv. Bere 4: ' f i i kir. jbiróság tóság Albertné Szegedi a tkvi ha- Jiraszek 41U.?:' kir. tvszék tóság Nándor Szatmárnémeti i a tkvi ha- „The Budfaln Go; 'kir. tvszék tóság u. General Minin Properties Conr>. Limited" 16400u Budapesti a tkvi ha- Fischer 91030 kir. tvszék tóság János Kolozsvári a tkvi ha- Horovitz 48000 kir. tvszék tóság Sámuel a tkvi ha- Zatureczky 9600# Gyuláné tóság a tkvi ha- Ruczai 82860 tóság János Madách 5631* tóság a tkvi ha- Adler 5100«

Ápril 25. 57137 a tkvi ha- Gellén Kőbányai sertés vásár. 1901. évi április hó 5-én. Dezső (Első magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefonjelena. tkvi ha- Javorszky $2200 tése a „Köztelek" részére.) tóság Jánosné Az üzlet kissé lanyha volt. .Bpesti I—III. k. a tkvi ha- Zupka 62827 Budapesti juh vásár. (1901. április hó 1-én. A Heti átlag-árak: Magyar válogatott 320—380 kilotóság Andrásné székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósá- grammos nehőz 96—98 .fillér, 280—300 kgrammos nehéz kir. jbiróság gának jelentése a „Köztelek" részére). 92—94 fillér, öreg 300 kg. túli 86—92 fillér, vidéki sertés Nezsideri a tkvi ha- Patzolt 59262 fii., szerb 85—90 fillér, román fii., Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 111 darab, könnyű Józsefné kir. jbiróság eladatott 111 drb, feljavított juhok 100 drb, eladatott tiszta kgr. páronkint 45 kgr. életsulylevonás és 4o/o Május 2. Budapesti a tkvi ha- Sréter 294589 engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri (ó) 11 '30 100 drb, kisorolt kosok — drb, eladatott — darab tóság Árpád kir. tvszék kiverő juh — drb, eladatott drb, bárány — drb, korona, árpa (ó) 13"60 korona Kőbányán átvéve. — eladatott —, kecske — db, eladatott — db, boszniai Helyi állomány: márczius 29-én maradt 41394 darab. — Május 10. Bpesti I—III. k. a tkvi ha- Schlesinger 345193 db. Felhajtás: Belföldről 4775 darab, Szerbiából 2363 drb, —, eladatott — db, szerbiai —, eladatott kir. jbiróság Ignácz angol keresztezés —, eladatott — db, romániai —, Romániából darab, egyéb államokból darab, * 54589 atkviha- Mogos durvaszőrü — db, eladatott — db. összesen 7125 drb. F ő ö s s z e g : 48523 drb. Állomány kö ség közönsége drb. — Elhajtás: budapesti Árak a következők : Belf. hizl. ürü 36—38.— (—) K és felhajtás együtt —: Beke 407S1 páronkint, 42—44 (46) K.-ig 100 kiló élősúly szerint, feljaví- fogyasztásra (I—X. kerület) 818 drb, belföldre Budapest Íha tólág " Miklós tott juhok —• •— K. páronkint, ••— (—) K.-ig környékére 722 darab, Bécsbe 437 drb, osztrák tarto100 kiló élő suly szerint, kisorolt kosok K.-ig mányokba 330 drb, Ausztriába — drb, Német birodapáronkint, .— K.-ig 100 kiló élő suly szerint, lomba — darab, egyéb országokba — darab, összesen kiverő juhok —• K.-ig páronkint, — K.-ig lOOkl! 2330 drb. A szappangyáxakban feldolgoztatott 3 darab, Szerkesztői üzenetek. élős. sz., bárány — K„ kecske —•— K. páronkint, szállásokban elhullott — darab, waggonokból kirakott Cs. L. urnák, Tapolcza. A czikket megkaptuk, de durvaszőrü —. •— K. páronkint, — K.-ig 100 hulla 10 drb, borsókásnak találtatott 10 drb, összesen 20 darab. Maradt állomány 46193 darab. A részvényszállá- véleményt csak a rovatvezető bírálata után, adhatunk. kiló élősúly szerint, szerbiai —•— K. páronkint, — van elhelyezve. Az egészségi és sokban 1150 darab K. urnák, Futták. Kérjük máskor a nevet is kiangol keresztezés — K.-ig élősúly szerint, K. páronkint, ' K. tranzitószállásökban maradt márczius 29-én 2113 darab. írni. A szóban forgó két szövetkezet között semmi összeromániai — K. páronkint, raczkajuhok —• — Felhajtás: Szerbiából 2363 drb, Romániából — drb, köttetés nincsen. páronkint, —.— K.-ig 100 kiló élősúly szerint. összesen 4476 darab. — Elhajtás: 1275 darab, maradt Budapesti gazdasági és tenyészinarhavásár. 1901. állomány 3201 darab és pedig 3201 darab szerb és • Hm«*sx«AK Bar/elmébe! drb román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től évi április hó 4-én. (A budapesti közvágóhíd és marhamáig 92 darab a fogyasztás alól kivonatott és technikai vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott: 172 drb, úgymint: jármos ökör első czélokra feldolgoztatott. minőségű — drb, közép 16 darab, alárendelt — darab. Bécsi vágómarhavásár. 1901. április hó 1-én. Elismert kltonö hazai gyártmányi Fejőstehén: fehér 3 drb, tarka 109 darab, tenyészbika Vass Jenő tudósítása „Köztelek" részére.) — drb, tarka tinó — drb, fehér — darab, jármosbivaly Összes felhajtás 4742 db. Ebből magyar 3264 db, — drb, bonyhádi 44 darab, hizlalni. való ökör — darab, galicziai 880 darab, bukovinai 39, német 559 db, 1 6 0 0 gőzcséplökészlet üzemben! üsző fehér — darab. hizott 3981 db, legelő 761 db, fiatal db, ökör Jármosökrökre az üzlet gyenge, fejős tehenekre 3646 db, bika 581 db, tehén 476 db, bivaly 39 db. változatlan. Az üzlet vontatott volt. Az árak a mult hetihez Kővetkező árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos hasonlóak. ökör 690-— K.-ig, középmin. jármos ökör 690 Árak: prima magyar 64—68'— (—•'• ), szekunda K.-ig pár.-kint, alárendelt minőségű jármos ökör 690—— 54—63, tertia 46—53, galicziai prima 65' 72'— K.-ig páronkint, jármos bivaly 60Ó K. é. s. mm., (74—•—), szekunda 56—64, tertia 48—55. Német prima gazdasági gépgyár K.-ig páronkint, jobb minőségű jármos ökör 72—78'— (79—80), szekunda 64—70, tertia 54—-63. K.-ig é. s. mm.-kint, tarka bekötni való ökör Legelőmarha:, szerb és magyar 44—50'—, rosszabb —'—, Bika és tehén 40—64 ( ) 550— K.-ig é. s. mm. Fejőstehenekért és pedig: Fejős- minőségű RÉSZVÉNYTÁRSULAT szőrü magyar tehén koronáig darabonkint, és bivaly 32'——42—. Az összes eladások, élősúlyban, tarka kevert származású tehén 150—230 K.-ig darabon- 100 kilogrammonként, koronákban értendők. BUDAPESTEN, kitA, bonyhádi tehén 240—340 K.-ig, kiv. korona Bécsi sertésvásár. 1901. április 2-án. (Schleiffelder K Ü L S Ő V Á C Z l - U T 7. SZÁM. -.darabonkint. és társai bizományi czég távirati jelentése a „Köztelek" részére). Budapesti vágómarhavásár. 1901. április 4-én. Felhajtás: 4270 lengyel, 6392 magyar össze(A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelensen 10662 drb. tése a „Köztelek" részére.) A vásár lanyha volt. Felhajtatott: 2124 drb nagy vágómarha, nevezeÁrak kilónként élősúlyban fogyasztási adó néltesen: 1081 darab magyar és tarka ökör, 71 darab prima 85—87 fillér kivételesen 88fillér,közepes magyar és tarka tehén, 510 drb ,szerbiai ökör, 203 drb kül szerbiai tehén, 14 drb boszniai ökör, — drb boszniai 67—83 fillér könnyű — — fillér, süldő 60—80 fillér. tehén, 206 drb bika és 39 drb bivaly. Ji/I, 31/i, 4, 41/!, 6, «, 10, l t lőerejfiek. Minőség szerint: 14 darab elsőrendű hizott, Ingatlanok árverései (é0,000 korona becs111 drb középminőségü és 81 drb alárendelt min. bika, értéken felül.) 496 drb elsőrendű hizott ökör, 854 drb középminőségü (Kivonat a hivatalos lapból.) ökör és 20 drb alárendelt minőségű ökör; 83 darab elsőrendű hizott tehén, 408 drb középminőségü tehén, Ápril 9. (u*i mazdonyok.) Verseczi 57 darab alárendelt minőségű tehén. kir. jbiróság K*r|0k minden »z«kb»vágó k*rd*«»«i biA vágómarha felhajtás 300 drbbal kisebb volt, Újpesti mint a mult héten s miután a nagyhéti húsfogyasztás Ápril 9. zalommal hozzánk fordulni, k<«z«*gg»l kir. jbiróság sekélyebb, a vásár irányzata lanyha volt, az árak adunk klm»rlt6 é» f«lvllágo«ltó válaazt. változatlanok. Budapesti Ápril 10, atkviha- özv. Koller 90464 kir. tvszpk Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör tóság Jánosné jobb minőségű 60. 64.—, kivételesen 67. .— K„ Ápril 11, Budapesti atkviha- Ernyei 49896 kizott magyar ökör középminőségtt 50.——.58,—>, kiv, —, kir, tvszék tóság Fererwzné Arlteyzék Uváaalri «1mwU»»~ WMítfe.

ELSŐ MAGYAR

Magánjárók

28 K Ö Z T E L E K ,

szabad.

„HYDRA"

1901.

27. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.

Á P R I L I S H Ó 3.

vetőgéptölcsér

,.V„ mely „A„At íoio^t; .a ^otfiD-íntnlnsArfiknél hajlékony aczéltömlő'b'öl, végét jelenti vetőgéptölcséreknél eddie eddig előelőfordult kellemetlenségeknek.

SzaMt

szerint a lepzélszerU és legtartósabb tölcsér.

Yéleménye Hajlékony mint a gummr, ruganyosabb mint bármely más vetöfléptölcser Soha sem törik vagy szakad és ellentáli minden elgorbulesnek. — A tömlő fala teüesen zárt lévén, a vetőmag csakis a rendeltetési helyére juthat. Ezen tölcsérekkel felszerelt vetőgépek kaphatok : Nicholson gépgyár r.-t.-nál Budapest, VI., Külső Yáczi-ut 5., Kühne E. ur gépgyárában Moson-Budap e s t . _ Ezenkívül a tölcsérek minden nagyobb műszaki üzletben beszerezhetők. Nagybani eladás: Pforzheimi fémtömlögyár társ. Magyarországi vezérképvlselőjénél F O D O R Ö D Ö l f l műszaki irodájában Badapest, VII., Kertésa-utcaa 41. Leírások k í v á n a t r a készséggel küldetnek.

A isaromfi felneveléséhez

angol kosok PICK m ,

Tölgymakk

Dr.

fa cserje és gyümölcsmagot 3290

J.Z elismert legjobb és legfejlesztöbb tápszer tojótyi I kok, kacsák és ludak " A ' I Leírással és áíjégyzékkél Fattinger elismert jó b; I« .--v, kutya-, (Fattinger világhírű kutya Sár- stb. tápsze— <—— •.«"

ajánl a

Magy.

magpergetö-gyár

F A B I N Y I

Rendelés » - 3 - i g ; este « - 8 - i s .

minden kiállításon kitüntetve, legutóbb ezüst

1. «z.

v. kórházi orvos, s p e c i a l i s t a . Meglepő eredmény gyengeségi állapotoknál.

Faragó Béla Zala-Egerszegen; PáHsban

KOlsS-Ktrtpati-ui

gyökeresen gyógyít számos évi kórházi működése alatt nyert gazdag tapasztalatai alapján med. univ.

nemkülönben mindenféle erdészeti Fettinger husrostos baromfieledele,

• 8 W 1 L D 1 Ű BUDAPEST,

BUDAPESTEM, V I I . ker., E r z s é b e t - k ő r u t 18. szám. Levelekre díjtalanul válasz, kívánatra gyógyszerek,

éremmel.

Árjegyzék bérmentve.

Földbirtokosok,

gazdák és r a k t á r T á l l a l a t o k stb, figyelmébe.

BECK és GERGELY ^

Ausztria-Magyarországon általam bevezetett s mindenki által hasznosnak elismert

ponyva-kölcsönző intézmény

^

BUDAPEST,

V.

ker.,

J3erizinIoeomobiIok

Váczi-út

®

IS.

m S

ajánl igen csekély kölcsöndij mellett 96 • mtr. és 48 • mtr. nagyságú telitett

kazal ponyvákat, mezei termékek és vasúti waggonok betakarásához, továbbá 12 • mtr. nagyságú, behordáshoz alkalmas s z e k é r p o n y v á k a t , miáltal sáját ponyvák költséges beszerzése megtakarittatik. Úgyszintén

zsákok is kölcsönöztetnek igen olcsó árak és előnyös feltételek mellett. Ugyanitt legolcsóbban szerezhetők bé uj és használt "7°R

telitett

ponyvák,

valamint szekérponyvák 7 korona ; és 9 korona, varrás nélkdl egy darabból szőve csinvat ponyvák 16 korona, továbbá uj és használt « m IjW ója. S j r minden nemben, gabona, faszén, lis « 9 €St B% U ? rn% korpás zsákok stb.

Legolcsóbb beszerzési f o r r á s .

m

m %

Qőzekék

£ v

J3enzinmotorok * v

4

í

't

É

R u s t o n P r o c t o r Co.

CSÉPLŐGÉPEI.

¥ é s z e n átment másfél é v e s

tenyészkanok kaphatók

Ócska zsák és ponyva minden mennyiségben a legmagasabb áron megvétetik.

NAG-EL ADOLF B u d a p e s t , V. Arany-János-utcza 12. T E L E F O N . 3 5 - 9 8 .

Sürgöny-czim: Nagel Adolf, Budapest

Nagy-Szalonta, (Pata-puszta).

919

28

KÖZTELEK, 1900 ÁPRILIS HO 6

SZAM. 11 -IK ÉVFOLYAM.

czukorrépa

128 Mauííiíier-féle oberndorfi

A Z

OLY KITŰNŐEN BEVÁLT

IMPREGNÁLT

TAKARMÁNYRÉPA-MAG EGYEDÜL

CS.ÉS KIR.UDVARI MAGKERESKEDÉSÉBEN

KAPHATÓ

BUDAPESTEN

ROTTENBILLER UTCZA35ÉS ANDRÁSOT23.

KÖZTELEK, 1901. ÁPRILIS HÓ 6.

28. SZÁM. 11-1K ÉVFOLYAM.

szárított kőbányai hizottsertés-trágyánkat, g y e n g é n áttelelt őszi v e t é s e k feljavítására \ gyors, olcsó és biztos hatással l&kfa nemzetkőzi v9tőgáPT«r.«vy «li5 dij: itatni arewy tmm. M -ai nemzetközi vetőgéprerseny első dij: nagy flaewi* m w irtat EédiMOBŐTásárhelyi vetőgápTerMny «ls6 d j : t n s y k m Marosvásárhelyi vet"őgépver»eny első dij : arany érem. 1899. Szegedi kiállítás első dij: legnagyobb elismeri*.

niely bámulatos gyors és biztos hatása által feltűnő elterjedésre tett szert. Csak előjegyzések, sorrendjében szállíthatunk, miért is megrendelések tavaszí szállításra mielőbb beküldendők!

BUDAPEST-KŐBÁNYÁI TRÁGYASZÁRITÓ-GYÁR

Bosányi, Schietrumpf és Társa Budapest,

\m.

j WEISER J. C. gazdasági gépgyára líÁCÍl'KANIESil.

Isgajakb ét

faffJoSíb

Z i 3

ambad. kiváltható kapa cmiklyókkal ellátott alkalsias

L

WetömagBurgonydf1 bötermő, duskeményitötartalmu

fajburgonyák,

M a r k i s c h e Z w i e b e i , M a g n u m B o n u m , Odine, Hann i b á l métermázsánkint 4 k o r o n a ' árban, vevő zsákjaiban, franco állomás eladó. Waggonvételnél árengedmény. — Bővebb értesítés

***

Ssegyes t & I a j b e x e g y a r á n t

L M - B

2.

Lovag Keiszler Gusztáv, Pa-CsordaM, u. p. Bicske.

Ajta^:

e&

V., Bálvány-utcza

L

MnwtSgépát további tzab „Perfeoíe* ölesé éi igen jó, kdrniyH veUMpét, l^árób B e * e » U s*»k-rí) dszerii aczélekélt, k.ranáit, j á r ^ y ^ u é M a y t t t e restátt és Klstíeüféle gazdasági gépeit.

Jlaati Jp." PS2. kézi-tolé pépakapa és töltögető, i II frl árjegyzék ingyen és birniMtve.

j B ó n i g y á r t e l e p [_ é s

m e z ő g a z d a s á g i r é s z v é n y t á r s a s á ; ezelőtt Mamlel Eduárd és Társai NYÍRBÁTORBAN ajánlja előnyösen ismert, szabadalmazott

2 tengelyű „Boni" eketaligáit. Megrendelhetők: Nyírbátorban fenti ezégnél, BUDAPESTEN KANNés HELLER ezégnél, . „Magyar Mezőgazdák Szövetkezeté

Gazdák Biztosító Szövetkezete Budapest, V., M á r i a V a l é r i a - n t c z a ÍO. (Thonet udvar)

az Országos Magyar Gazdasági Egyesület úgyis mint a

Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége erkölcsi támogatásával.

Alakult • 1800.

Bizfosiiéki alap: összesenT 1,600,000 kor. Biztosításokat elfogad tűz- és Jégkár ellen. Az üzlet eredményében biztosított tagok a dijarányában részülnek. Biztosítási ajánlatokat elfogad közvetlenül a központ vagy a képviselők közvetítésével és felvilágosítással és nyomtatványokkal minden irányban készséggel szolgál 1898 aa igazgatóság.

Miu án szab. kéttengelyű „Bóni" Bketallgájuk czélazerii szerkezetéről és tárgySzB^dtem^kfrem\i "racMmi^gazdasfSack-féle eketaligát a legrövidebb idS alatt szab. „Bőni" eketaligávS átalakit8 n

Nyírbátor, 1900. jan. hó 2Mikolay Laj.

28. SZÁM 11 1K ÉVFOLYAM.

595

KÖZTELEK, IjOl. ÁPRILIS HÓ 6.

Hirdetmény. A bábolnai m. kir. állami ménesbirtokon folyó évi április hó 30-án délután I órakor 1 3

d a r a b

g á l d

fiatal

t i i b e r k i i l l i i r a

n e m

s i i i u u e i i í liáli

b i k a f o g n y i l v á n o s s z ó b e l i u t j á n

r e a -

t e n y é s z á r v e r é s

e l a d a t n i .

Előzetes bejelentésre kocsik küldetnek az ácsi és a nagy-igmándi állomásra. Az árverésre kerülő állatok közelebbi leirását tartalmazó jegyzék az árverési feltételekkel együtt a ménesbirtok igazgatóságától megszerezhető. Budapesten, 1901. évi márczius hó 23-án. 3688

M. kir. földmivelésügyi miniszter.

22735/901. számhoz.

"www&Sea O'aöltnaitcc: JUlipmne iEitt-Itttag f ^ X ^ X ^ S Z : jnií^jtu^—t)rei«,beríraaciuuíenbcíitrt,oiertelja^riflfi. 1-60 §\nm

gaiií»niii!íí)fi|cftlidi£ } ú k \ i §

W i e n , I., S c h a u ü c r g a s s e 6. zunachst der k. k. Hofburg, dem Volksgarten, Michaelerplatz u. Kohlmarkt u. J~~ ™

VETŐGÉP a MATFAETH A Co. újonnan szerkesztett =

" A G R X C Q X v A , , — (merítő kerekes rcnd?zer) mindenféle mag és különböző vetömennyiség részére, a kerekek kicserélése nélkül, hegyes és lapályos vidékre. Konynyü járás, legnagyobb tartósság, igen olcsó ár.

Arató-gépek.

Széna-forgatók ) |Ap r í í r p Széna-gyüjtők / 'OBrorB. ^különlegességeket,

WAYFARTH P Í és Társa.

Bérleti ^ ^ ^ hirdetmény.

A somi vó vásárhelyi v a l l á s a l a p . u r a d . t u l a j d o n á h o z tartozó, Veszprémmegyében

Kis-Acsád község határában fekvő S44 ;:r:, kat. hold kiterjedésű „Újfalu" pusztai birtok a rajta lévő g a z d a s á g i é p ü l e t e k k e l együtt az alólirotl minisztérium IX-ik ügyosztályában (V. kerület Vadász-utcza 33. sz.)

f. 1901. évi május hó 15-én tartandó nyilvános zárt ajánlatu verseny utján 1901. évi október hó 1-től kezdődő 15 évi bértartamra haszonbérbe fog adatni. A 2000 korona bánatpénz letételét igazoló pénztári nyugtával felszerelt és 1 koronás bélyeggel Írásbeli zárt ajánlatok a fent jelzett nap délelőtti 10 órájáig a minisztérium segédhivatali igazgatóságánál nyújtandók be. A részletes haszonbéri és versenytárgyalási feltételek a minisztérium segédhivatali igazgatóságánál, valamint a somlyóvásárhelyi közalap, kir. gazdasági felügyelőségnél a hivatalos órák alatt betekinthetők. Budapest, 1901. évi márczius hó 28-án. 3689

A vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztériumtól.

KÖZTELEK

1901. ÁPRILIS

HO 6

28

szám.

i 1-ik

Évfolyam.

líindennema tejgazdasági e n k M ét gépet izállit, tejgazdasági telepeket és tejszöretkezeteket rendes be u

Separator Részvény-Társaság ezelőtt P f a n h a u B © ?

A .

Budapest, V., Báthory-utcza 4. szám.

Cepiiovsky & Co. mezőgazdasági gépgyára B Ő M 1 S C H

B R O D

b e i

P R A G .

Ausztria-Magyarország legnagyobb talajmivelési gépek gyára. Ajánlja általánosan jónak elismert és bevált gazdasági gépeim és eszközein kivttl a tavaszi idényre a kővetkezőket: 1. Répa kapa, egy soros, „Cernovsky szabadalma" eddig több mint 30,000 drb használatban, valamennyi répatermelő országban. r 2. Ugyanaz combinálva három soros répa miivelőgépre, minden vetogepre alkalmazható és minden talajra alkalmas, emellett nagy emberi erö megtakarítás. 3311 8. Kukoricza kultivátor, igen könnyen alkalmazható burgonya, szülő és komló kertekben. 4. Chilisalétrom szóró, 2, 4, 5 és 6-soros. 5. Legújabb kilenczsoros kultivátor, Mod 1900 , egészen kovácsolt vasból és aczélból, a tavaszi vetésnél pótolhatatlan és nélkülözhetetlen.

Ealmár Vilmos Budapest,

VL kerflltt, Teréz-körut 3. tzám. a ca«horasági T h o m & s - m ü v e k magyarországi rezérképviselője ajánl:

Tlomasftszf&tllsztet (BmmU), m ® „H&rfellin" dohánytrágyát, E alnltot A

műtrágyák

Legújabb

béltartalmáért

szerkezetű

kitűnő

a legolcsóbb III. 11.11,

szavatolok.

—

trágyaszóró

gépak m

áron.

r ® H t ® B éu l e l k i i s m e r e t e i

kiszelgfilá*.

Neubauer Sándor, Győr.

1ZIVATTYUK

ERLEGEK,

Legjobb, legegyszerűbb lógereblye kiválóan alkalmas, széna, lóhere és gabona részére 22—36 acélfoggal, 21k—2lli mt. nyomtávolsággal. egészen aczélból és ból, igen könnyű járású. Aratógép-kés

minden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági és des és ItMmirlegek iparczélokra. \ közlekedési, gyári, n L e g j o b b gummi- é s k e n d e r t ö n l i k . Embermérleiek. né legek hizi hannálstri, H i n d e n f é l e csöveit. I |ek. Commandlt-tárBaság Mlvsttya és A r f g y « é k . k injjyen é s b é r m e n t v e .

T T T T • "

fiAPVKNS » lailkJ,

Lucernát, lóherét, répa- I magot, fü magva kai minden czélra és minden egyéb

Pf V e t ő m a g o t

"•0

WÍPTI ff T I K

nnTiTmniiiliiiifluiMl.

5, J Á

JULIUS

CAROW

gazd.

gépgyára

XT Xrf O XC:

O É P O I ^ A J A T , valéftl tlusta olívaolajat, e l s ő r c m « ő •avtalanltott repczeelajat, stb. disznózsírt, szalonnát és szalonnáról lerázott sót.

Kocsikenöcsöt, Petroleumot, Zsákokat,

takaró- és sxekérponyvákat, rányfestékeket, fedéllakot,

kát-

M Ű T R Á G Y Á T

F e r t ő t l e n í t ő s z e r e k e t , áron és szavatolt jó miu. m. karbolsav, karbolpor, ereolin, zöldgálicz stb. nőségben. rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb. | mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok lóherét, luozernát é s e g y é b magvakat é s kérek mintázott s z í v e s ajánlatokat.

» legjutányosabb

KRAMER

LIPÓT,

BUDAPESTEN,

V.

k e r . , A k a d é m i a - n t c z a s z . Telefon. Budapest,

Sürg&nyczim i „CERES" i r j e m é k k e l és résaletes K l l i a aJtelatoMtal M v t a a t r a w l g á l e f c .

27. SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM.

34

KÖZTELEK, 1901. ÁPRILIS HÓ 3.

HAIDEKKER

SÁNDOR

[ s o d r o n y s i 6 v e t « , l o n a t - és k e r i t é s - g j á r a

Budapest, VIII. kerület, Üllői-ut 48-ik szám.

_:

A J A N L J A :

p^nuiyu11u

B!ü„

sodronyfonatát,bánosok

bekerítésére igen alkalmas, a mennyiben horganyozott ( r o z s d a m e n t e s ) sodronyból készitve, lyukbősége csak 5 czentiméter, á r a pedig négyszögmétérenkint csak 5 0 f i l l é r . A sodronyfonat hossz-szálai (két huzalból) csavarva lévén, a k e r í t é s nagfy e l l e n á l l ó Itépesséjfg-el tolr. .OH e l i s m e r ő - l e v é l áll r e n d e l k e z é s r e .

Lapunk bekötési táblája

6 % jövedelem alap án

2 kor.

eladó uradalom közel vasúthoz, közepette B u d a p e s t , B é c s é s Grácznak. Egyenlő távolságban Győr bathelyhez.

és

Á r 500.000 frt. Fizetés kedvező. Ajánlat „Rente BVaVoM, alatt e lap kiadóhivatalába.

3707

(portómentesen>

MadóUivatalunkbaii. \\i;>viíii s

CAEBOUHEUM

Szom-

Prima talaj, erdő, nagy és kisvad.

72 fili.

kapHató

(SZABABAIOM) 25

év óta a leghatásosabb f a t e l i t ő s z e r .

A V E N A R I U S

R . , CARBOUNEÜMGYÁRA |

AMSTETTESÍ-ben.

3

35 KÖZTELEK, 1901. ÁPRILIS HÓ 3. lelmi snrek értékenitését eszközük az előirt °/« mellett Felvilágosítást és csomagolási utasítást ingyen nyújt tagok és nem tagoknak.

É

Értékesítésre elfogad; ^ Magyar Gazdák Hnsnemüket, füstölt Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete hnst, vadakat, szárnyasokat—élö és leölt állaH A T Ó S Á G I KÖZVETÍTŐ pótban, tojást, vajat, BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOKABAN. Q

Sürgönyczim: Aurora—Budapest,

(p

halat burgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyümölcsöt stb.

27. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.

Minden

erdei

fajta

csemetéket

erdők és sövények alakításához, szép és olcsó: fenyő, erdei f e n y ő , f e k e t e fenyő, s z o morú fény5, Dou^las fenyő, v ö r ö s f e n y ő , vörös és fehér é g e r f a , a k á c z f a , f e h é r j u h a r , b e r k e n y e és b o d z a f a c s e m e t é k e t ajánl

6utsverwaltung

BOROWNA

posta: B O C H N I A , Galiczia. Á r j e g y z é k kívánatra ingyen.

J P á l y a s z a t . A győrmegyei gazdasági egyesület

titkári

2. 3. 4. 5.

állásra

Feltételeit: nden gazdasági szak , gazdasági tanintézet végzett magyar auauiporgár, a ki a levelezés és egyéb fogalmazás terén kellő gyakorlattal bir. A pályázó szakképzettségét, illetőleg minősítését igazoló okmányok a kérvényhez csatolandók. A titkár illetménye évi 2000 korona fizetés és 400 korona lakbér. A pályázati kérvények a .Győrmegyei gazdasági egyesület* közgyűléséhez intézve a titkári hivatalhoz Győrött czimzendők. Pályázati határidő 1901. május hő l-ig, később beérkezett < kérvények figyelembe nem vehetők. Kelt Győrött, 1,901. márczius 4.

egyéves önkéntes

L E N N I ? Mindazon ifjak, kik az előirt Iskolákat nem végezték, előkészültségükre és foglalkozásukra v;ló tekintet nélkül miíszerezhetlk az egyéves önkim esi jogot. S188 A. ki már sor alatt állott, elkésett. SzUIetésl «v bözlendfi.

LICHTBLAU ALBERT a katonai előkészítő tanf. igazgatója, Debrecz?nben. Tanbizottsá«: eddel DBAVOEKTZ .TÁSÍOS ny. magy.

TÖLGYFÁBÓL. A legolcsóbb, legtartósabb és lég-

szállításra gazdasági

és tejüzemhez

M a r i i t és T a tej kannagyár

3361

Alsó-Lieszko pr. Bellus, Trencsénm.

Gazdák, iparosok!!

Fricke Emil s. k.,

3654

Szab, tejszállitó kannák

5 j*

első alelnök. Faragó-féle

C s í l d s o s n ö p -

k e n ő c s o

Biztos hatású szer, csüdsömör, hám és nyeregtörés ellen Faragó-féle

Versenyfluid.

Izom, ízület-rándulás, valamint rokkantság esetében kitűnőnek bizonyult. 1258 Mindkét szer, több nagyobb uradalomnál, valamint kisebb gazdáknál kipróbálva; már több év óta Igen jó eredménynyel használtatik. Kapható a feltaláló és készítőnél

FARAGÓ

M A Y E R

R a k t á r : f l u d a p e s t , V., L i p ó t - k ö r n t 1 8 .

Pályázat. A Békésmegyei G a z d a s á g i Egylet-uél a

bíig^tSiffidT.

S

k»rül«»tl gyógizerésx Kornouburg-, Bécs m«U«tt. 19 eztigt-érem, 30 dl»z- ,

F I A I

nofoVofky4vM™ mdeU| e j s a j t ó v a l * 0bb keze!é"™emftHS,som "eípés

ÖDÖN

gyógyszerésznél T ő t - K o m l ő s Békés-megye. 1 nagy tégely Csüdsömörkeniics 2 korona. 1 kis „ „ „. „ I , 1 üveg Versenyfluid 3 deciliter 2 , Másolat. T.kintetea gjőgysierísz ur!

Kwizda Ferenc János

E.

0 év óta fennálló motorgéPiyár n-.alomí pltésietl ozé S z c m b a t haSyen, (Magyarország).

titkári

állás

lemondás folytán megüresedvén, ezen állásra .pályázat nyittatík. Javadalma : Készpénzben, mely havonként előre íizettetik, 2400 korona és 200 kor. irodabér, illetve természetben irodahelyiség. — A titkár az egylet székhelyén B.-Csabán tartozik lakni. — Ö vezeti a gyűlések, szakosztályok és bizottságok jegyzőkönyveit ; végzi az egylet Írásbeli teendőit, őrzi az egylet iratait, szerkeszti az egylet értesítőjét, végrehajtja az ig. választmány határozatait. Esetleg a pénztárt is kezeli. — Megkívántatik, hogy ugy elméleti mint gyakorlati ismeretekkel birjon a mezőgazdaság terén, fogalmazásban jártas legyen. Előnyben részesülnek a kiknek akadémiai képesítésük van és szövetkezeti ügyekben jártasok. — Választása határozatlan időre történik. — A kik ezen állást elnyerni óhajtják, szabályszerűen felszerelt kérvényüket, melyben a pályázó kora, vallása, képesítése, eddigi alkalmaztatása igazolva legyen, f. évi április hó 15-ig az egylet alulirt igazgató elnökéhez nyújtsák be. — A megválasztott állását lehetőleg mindjárt a megválasztás után elfoglalni tartozik. Kelt B-Csabán, 1901. márczius 25-én. Békésmegyei Gazdasági Egyesület: Dr. Zsilinszky Endre, igazgató elnök.

3705

Magy. kir. államvasutak. 5372/901. sz. Pályázati hirdetmény. Az alulírott igazgatóság a magy. kir. államvasutak czéljaira az 1901, és 1902. évekre évenként szükséges mintegy 8,700 .métermázsa nentralis olaj szállítását biztosítani kívánván, ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A szállításra vonatkozó részletes módozatokat magában foglaló „ajánlati felhívás" valamennyi hazai kereskedelmi és iparkamaránál, az országos iparegyesületnél a m. kir. kereskedelmi muzeum igazgatóságánál, valamint a magy. kir. áll .mvasutak üzletvezetőségénél megtekinthető és a magy. kir. államvasutak anyag és leltár beszerzési (AIII) szakosztályánál (Budapest, Andrássy-at 73. sz. II. emelet 44.) az ajánlattételre szolgáló űrlappal együtt kapható. A pályázati feltételek kiegészítő részét képező általános szállítási feltételek a magy. kir. államvasutak budapesti nyomtatványtáránál szerezhetők meg. A szabályszerűen kiállított ivenkint egy koronás magyar kir. okmánybélyeggel ellátott ajánlatok lepecsételve és a borítékon ezen felírással: „Ajánlat 5372/901. számhoz" ellátva, legkésőbben folyó évi április hó 17-én déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak anyag és leltár beszerzési szakosztályában átadandók, illetve posta utján ugyanoda beküldendők. Ugyanezen időpontig átadandók, ugyanott a kötelező minőség minták is. Bánatpénz gyanánt az ajánlott mennyiség értékének 5° o-a készpénzben, vagy állami betétekre alkalmas értékpapírokban az ajánlatok benyújtására kitűzött határidőt megelőző nap déli 12 óráig az alulírott igazgatóság budapesti főpénztáránál leteedő. Később benyújtott ajánlatok, valamint az1 olyanok is, a melyekre nézve az előirt bánatpénz le nem tétetett, nem vétetnek figyelembe. Budapest, 1901. márczius hóbán. Az igazgatóság.

28. SZÁM 11 -lív

A „Siófok" Balatonfürdő r.-t. siófoki faiskolájában és kertészetében eladásra kerülő fát, cserjék Stíl. árjegyzéke.

Eladó tehenészet.

Iskolázott, kiültetni való 6 - 7 éves akáczfa per cent. 20—25 — kor. ... .. a»-»R._ fekete nyárfa juharfa (acer platanoides) 8 éves átültetett szomorú fűzfa 3 - 4 méter 20-30.Fenyő c s e m e t é k : jegenye fenyő (pinus picea) átültetett 4 éves, 20—30 cm. magas ... ... jegenye fenyő (pinus picea) 15—20 cm. magas 4.különféle kiültetni való"cserj7 ... " . ."... 20-25.gleditschia 4 - 5 éves per mille 24 kor. 3.60 akácz és gleditschia „ „ 10 „ fekete nyárfa 1 éves „ „ 10 „ nagy gyümölcsü ananas szamócza 1.50 „

Gróf Hadik Barkóczy Endre ur a méltósága tav a m a t (Zemplénmegye) uradalmában, 22 darab tehén é s 2 4 darab különféle nemii é s korai növendékből álló, o r s z . t ö r z s k ö n y v e z e t t é s tuberculinozott simmentháli t e h e n é s z e t eladó. Bővebb felvilágosítással

az uradalmi

tiszttartóság;

Tavarnán

szolgál.

3652

i-uius georgina, legszebb fajban, névvel 10 drb " " 3— " szőnyeg növények. Az árak Siófokon, a vasúthoz szállítva értendők, csomagolás nélkül, mely önköltségen számíttatik. 3667 Megrendelések utánvét mellett eszközöltetnek F i a m e n t L a j o s t á r s u l a t i f ő e r d é s z által, S i ó f o k o n (Veszprémmegye).

•• • • Méltóságos Gróf Károlyi Lajos ur tótmegyeri • • merinö electoral negretti törzsnyájában 80 drb •

Tenyészkos eladás. l t é í

é v e s

k o s

Hirdetések

e l a d ó .

Uradalmi felügyelőség. ^

< TAVASZI IDÉNY. ~ m

599j

KŐZTELEK, 1901. ÁPRILIS HŐ 6

ÉVFOLYAM.

1900. Párisi kiállítás jury tag.

felvétetnek:

a kiadóhivatalban

Budapest, XI., Ü l l ő i - ú t 25. szám Köztelek.

§ s r TAVASZI IDÉNY. Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:

EÜHiri

G.

A sertés javitásaés hizlalása

mm

g a z d á k é s hizlalók

használatára.

gazdasági gépgyára Mosonban. (Alakult 1856.)

szántóföld

és rétboronáit,

—

Ajánlja a jelenlegi idényre: Sackrendszerű éhéit, 2—3 vasú ekéket legjobb kivitelben Laaeke-féle hires hengereit, exstirpátorokat.

Hírneves „ H u n g a r i a D r i l l " merítő rendszer sik vidékre, „ M o s o n i D r i l l " toló-vető rendszer begyes vidékre

Hajójáratjegyzék.

A D R I A magy. kir. tengerhajózási részv.-társ.

Vezérügynöksége Hoífmann S. és V.

•1901. április havában a kővetkező pőzösök indulnak: a gőzös neve j ^ ;

Honnan:

F ö r a l c t á r i

Budapest, YI. ker., Yáczi-körut 57,

Elsőrendű uradalom! 4500 hold, ebből ca 3100 hold szántóföld, 650 hold rét, 750 hold legelő, urilak, gazdatiszti lakház, 2 majorban elegendő gazdasági épületekkel kellően ellátva, jó karban közel vasúthoz, Dunántul 38000 írtért

b é r b e a d ó , esetleg két részben is kiadó. Közelebbit direct komoly reflektánsnak l371ie ,

Österreicher Bernátnál, Nagy-Kanizsán.

Hull, Neuwcastle o,

„HAMPHSIREDOWN" JUHOKKitűnő hus, jó gyapjú, n a g y suly Ezen kiválóan értékes

Algier1), Glasgow*

Nagy Lajt iarnarlft (O. L.)f 20-80 3. Kemény 20-80 íálmán király 25/1V. 1901. a gőzös neve||április

angol j u h - f a j t a bámulatosan Korai

fejlettségénél fogva utolérhetetlen ezenkívül pedig oly erős szervezetüek, hogy

minden éghajlathoz alkalmasak, és a hus minőségére nézve egyedül állanak. Közelebbi felvilágosítást nyújt

JAMES E, RAWLENCE, a Hampshire Down juhtenyésztők szövetségének titkárja.

SALISBURY, England.

,ett, az igazgatóság fentartja magának érinteni. »-gal jelölt megjelölt viszonylatokban a gözös Triesztet is érinti Középtengeri szolgálat. FIÚMÉBÓL: „Rákóczy" 4-én, „Árpád" 10-én, „Zrinyi" 18-án és „Tisza" 25-én. MARSEILLEBŐL : „Tisza" '7-én, Adria 14-én, „Rákóczy" 21-én, " B) vonal: Fiume-Malta-Sioffla-Marseille. FIÚMÉBÓL: „Buda" 6-án, „Adria" 13-án, „Szápáry" 20-án, „Adria" 27-én. MARSEILLEBŐL: .Szapáry" 6-án, „Adria" 13-án, „Buda" 20-án és „Árpád" 27-én.

600

28

SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM.

A magy. kir. államvasutak gépgyárának vezérügynökségs B U D A P E S T ,

V á c z i - k ö r u t 33. szám.

a j á n l j a a m a g y . kir. á l l a m v a s u t a k g é p g y á r á b a n

g ő z c s é p l ő

k é s z l e t e i t ,

készült

'

s z a l m a k a z a l o z ó i t ,

„Millennium"

g-5

íj | c

jfjí

leguja.t>t»

fűkaszáló-,

szerkezetű

éskévekötő

marokrakó-

aratog-épeit,

továbbá: a szab. osztr.-magyar állámvasúttársaság resiczai mezőgazdasági gépgyárában készült 4 lóerejü gőzcséplőkész1997 léteit, Sack-rendszerü, aczélöntéstt e k e f ő v e l ellátott e k é i t és egyéb mezőgazdasági eszközeit. 1997

Haszonbéri hirdetmény. <*róf B e r c h t o l d Lipót ő m é l t ó s á g a S o p r o n m e g y é b e n Peresznye és Horvát-Zsidány község határaiban fekvő h á r o m g a z d a s á g b ó l m i n d ö s s z e c i r c a 130Ö k a t . h o l d szántóföld, e s e t l e g k a s t é l y ával é s vadászattal á l l ó b i r t o k a folyó évi szeptember 1-től egymásután következő

Kitűnő minőségű hasított, hegyezett és tisztított t ö l g y f a s z ő l ő k a r ó 1-60, 1-80 és 2 méter hosszban bármely állomásra szállítva minden mennyiségben kaphat'ó:

N E Y Á R M I N fakereskedonél Kolozsvárii,

Korais-uteza

I. s z .

A karók 2 0 d a r a b o s csomagokba vannak dróttal 3643 kötve.

Kizárólag-

elsőrendű

Uradalmak, gazdaságok, földbirtokosok, szeszgyárak stb. körében kitűnően bevált

iPOP (Porcelláii-Email-Festék)

gazdag választékban kapható

Falakon és fán porcellánszerü, mosható mázolatot ad.

a Szamosvölgyén Kolozsvár közelében.

Fontos ujitást képeznek az ekegyártás terén /jÉSlSfifc ) •

f. évi április hó I5-é1 déli 12 óráig a peresznyei uradalom ínfózőségének, Peresznye, Sopronmegye nynjlsák be. Később benyújtott ajánlatok figyelembe nem fognak vétetni. Az ajánlatban világosan megjegyzendő, hogy ajánlatievő a bérleti szerződés feltételeit ismeri. A bér'.eti feltételek a peresznyei uradalmi irodában megtekinthetők. A beérkezett zárt ajánlatok április 16-án fognak felbontatni s a legjobb ajánlattevővel a szerződés megköttetni; kijelentvén, hogy a szerződés csakis a tulajdonos jóváhagyasa esetén tekinthető érvényesnek. 3473

m a g y a r erdélyi f a j igás ökör és n ö v e n d é k m a r h a

LÁSZLÓ TESTVÉREK gazdaságában Nagy-lkíódon posta- távírda- és vasútállomás

ga

12, esetleg 15 évre haszonbérbe adatik. Bérelni szándékozók felhivatnak, hogy. zjrt ajánlataikat a félévi bérösszegnek megfelelő készpénz vagy óvadckképésnek nyilvánított értékpapírokban mellékletével

Legnagyobb tisztaság. — Sok évi tartósság. Kincs por, piszok, penész a vele mázolt falabon. Gazdasági üzemek, mint tej-, vajkezelési és sajtkészitési helyiségek, istállók, gépházak, élesztőkamrák, konyhák, fürdőszobák, klosettek stb. részére felette célszerű. Kimerítő ajánlattal és prospectussal szívesen szolgálnak az egyedüli gyárosok:

Sack Rudolfnak magy. kir. szabadalmazott p o r m e n t e s e n elzárt, kenőt megtakarító kiváltható nsKáfefcal II m P ellátott, k o p á s t ó l I | p \ majdnem t e l j e s e n m e n t

f I

T I l p F y w

A i ^ ^ W J i1 H Imi 1 / Ü l H ^S^/Sfksj*© ü.i^i Q'W

eketaliga kerékágyai.

taligáknál hetenként e g y s z e r i B n * k e n é s e l é g s é g e s , mely alkalommal I a k e r e k e k e t sohasem kell a t4 m 'ngelyről levenni.

í^ack-rkrk ' ily laügái 0 koronával, a " " " ' " " a . mrlymivelő (rajol) ekéké 12 koronával drágábbak a közönséges ekék taligáinál. Ezen uj taligákat, melyekről s z á m o s k i t ű n ő bizonyítvány i s áll m á r r e n d e l k e z é s e m r e , ajánlom a t. gazdaközönségnek.

Proppei* N a m n B u d a p e s t , V., V á c z i - k ö r u t 52. sx.

a)

Lutz Ede és Társa,

1 fijtíMóMb fi

Az

Országos

Magyar

Gazdasági

EgyesC/et

t u l a j d o n á t képező Istvántelki szőlötelepen kisajátítás folytán a következő felszerelések ős ojtvány szőlővesszők a z alább j - z e t t árban

ELADOK: 3000

Ripária Sauvage alanyra ójtót 1 éves mézes fehér ojtv. db'.ii:

500 „ , » , „ 1 éves Chasselas blanc ojtvány » ~-,jo 1 „ Eclair'permetező gép használt n 20.— 1 „ Mabil rendszerű borprés l'/a heetoliteres űrtartalommal kevéssé használt „ 110.— Az árak a Palota-újpesti állomásra állítva értendők, az ojtványok csomagolásáért ezrenkint 2 koronát számítunk. Megrendelések az

OrszágosMagyarGazdaságiEgyesület igazgatójához intézendők.

28. SZÁM. lí-IK ÉVFOLYAM.

601

CELLER1N HENRIK WIEN, V|l Matzleinsdorferstee 3.

VÍZSZIVATTYÚ - GÉPEK Előnyei:

Előnyei:

Engedély nem . szükséges.

-SSSöKendkivüli egyszerű szerkezet é s szolid kivitel.

1 2 0 0 hold tagositott

Vezetéséhez és kezeléséhez nem kell t tanult gépész. Bárki' is kezelheti. S e Q

í

állo-

birtok,

elíő minőségű szántó, kaszáló, r é t és legelőből, (marha, juhtenyésztésre felette alkalmas) valamint d i n n y e t e r m e l é s r e k i t ű n ő t a l a j b ó l , sóskút használatból, szőlő, k ő b á n y a , erdőrész leiből, gyümölcsösből, lakóház, gazdasági s e g y é b épületekből, m a j o r t e l e p b ő l álló n r i birtok, halászati és vadászati j o g g a l 1901. n o v e m b e r l i ó

Nincsenekszelepei, rugói, emeltyűi, excenterei sem más érzékeny részei. A tüzelő, illetve működtető anyag I kőszén, koaksz, faszén, kukoriozacsutka stb.

Mindenütt felállítható. Tüzelés mint bármely közönséges kályhánál.

Haszonbérbeadás. Szolnok-Doboka megyében két város közölt, a vasúti máshoz félórányira fekvő egy

10-től k e z d v e

több évre haszonbérbe adatik. Érdeklődőknek felvilágosítást ad Dr*. D ö m ö t ö r

László

3716

ügyvéd, Budapest, VIII., Üllői-ut 16 a.

í í í í

Mindennemű tornaszereket )

í-Si l e g j o b b m i n ő s é g ű

I

! gazdasági k ö t é l n e m ü e k e t , ; I E R é s W E I S Z , <J !B L E kötélgyártó czég Budapest. Raktár és iroda: H Á B O L Y - K Ö B Ü T f

V. S Z Á M .

Ajánlásra méltó tárgyak: t o r n a - e s z k ö z ö k . Cocos I n t t e ü n j e s c k ' i lábtörlők, ruhaszárító kö- ' telek, I

halhálók, k é z i t á s k á k stb. továbbá gazd a s á s i c z i k k e k u. m.: i s t r á n g , kötőlék, rudaló gabonaz s á k o k , vizliatlan p o n y v á k , itató é s tűzi v e d r e k , k e n d e r tömlők, hevederek, kender, k ó c z stb. a legjutányosabb eredeti i gyári árban

Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezet. • . •,

•

•. . . .

.

_

. -V

•

—-£

Meghívó a Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezet

Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. (

Magv. kir. államvasutak. 5372/901. szám.

Pályázati hirdetmény. Az alulírott igazgatóság a magy. kir. államvasutak czéljaira az 1901. és 1902. évekre évenként szükséges mintegy 1850 m3 telítetlen -bűkkfakoczka és mintegy 207,000 mtr. = 21-5 m8 hézaglécz szállítását biztositani kívánván, ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A szállításra vonatkozó részletes módozatokat magában foglaló „ajánlati felhívás" valamennyi hazai kereskedelmi ós iparkamaránál, az országos iparegyesületnél, a m. kir. kereskedelmi muzeum igazgatóságánál, valamint a magy. kir. államvasutak üzletvezetőség nél meglekinthető és a magy. kir. államvasutak anyag és leltárbeszerzési (A III.) szakosztályánál (Budapest, Andrássy-ut 73. sz. II. em. 44. ajtó) az ajánlattételre szolgáló űrlappal együtt kapható. A pályázati feltételek, kiegészítő részét képező általános szállítási feltételek a magy. kir. államvasutak budapesti nyomtatványtáránál szerezhetők meg. A szabályszerűen kiállított ivenként egy koronás magy. kir. okmánybélyeggel ellátott ajánlatok lepecsételve és a borítékon ezen felirattal: „Ajánlat 5372/901. számhoz"- ellátva legkésőbb folyó évi április hó 17-én déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak anyag és leltárbeszerzési szakosztályában átadandók, illetve posta utján oda beküldendők. Ugyanezen időpontig átadandók ugyan- ott a kötelező minőségi minták is. Bánatpénz gyanánt az ajánlott mennyiség értékének 5°7o a készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban az ajánlatok benyújtására kitűzött határidőt megelőző nap déli Í2 óráig bz alulírott igazgatóság budapesti főpénztáránál leteendő. Később benyújtott ajánlatok, valamint az olyanok, melyek nem pontosan és nem a részletes módozatok betartása mellett tétetnek, valamint az olyanok is, a melyekre nézve az aláirt bánatpénz le nem tétetett, nem vétetnek figyelembe. Budapes*, 1901. márczius. A magy. kir. államvasutak igazgatósága.

Budapesten, a vármegyeház termében fog megtartatni. Tárgysorozat: 1. Az alapszabályok módosítása. 2. Az előterjesztett ügyrend tárgyalása és megállapítása. 3. Felhatalmazás az igazgatóság részére a telepen tervezett átalakításokhoz és az erre szükséges összegnek, kölcsön útján leendő beszerzéséhez. 37i3

Az

igazgatósúg.

602

KÖZTELEK

1091. ÁPRILIS H Ó 6 . Elsőrendű nemesi iflnő szántóföíTésTét egy tag

28

SZÁM; 11 I K E V F O L Y A S I

Tisztavérü bergsltiri sertéstenyésztéséből Kovácsy Sándor ádámosi gazdaslgának bárminő kom tenyész-

A ra 15 m éíe 26 á"a fyk é^ t ™hi,ky "' Prof. Orth. Hója fehér, husii Irh-r, K,n,.,',.,« no;rv. I- ,.;.•!s,U,I Ára mm -kínt 0 kór. SpArgai

II. évfolyam. Szerkeszti és kiadja Budapest, IV., AranySez-otcza 1 J e s z e n s z k y P á l n

acz ® ' gerendelylyel, állitható szarvakkal, p á n c z é l l e m e z e k k e l , a c z é l ö n t v é n y eketesttel.

Clsar Többvasu ekék, e a r Finom-, szántó-, csuklóés rét-boronák, Háromtagú- és egytagú hengerek, egyetemes-sorvetögépek,

Umrathés Társa Budapest, V., V á c z i - k ö r u t 60. szám.

^ ^ na 1 m

Gazdák figyelmébe!

Gazdatisztek Órsz. Egyesülete* valamint a Tejtermelők Egyesülete tagjainak ajánlott kül-

Spárgagyökér, kaphatók ltŐ darabja két ko Apostag, Pestmegye. 31 Ela<1 ó s p á r g ag yöKér, spárgagyökér, 100 drt) 5 kor. Kim Andor Felső-Irogh, TolnaAkácz, jegenyenyár, gyök.

pasattutti

Olasz

Rizling

szőlővessző

eladó

Liptay Jenö-nél H a s h a l m á n , 3724 posta: Királytelek.

Erdei csemeték,

helyében. Hozzánk érkezett számtalan kérdésre ez uton van szerencsénk t. vevőinket értesíteni, hogy még "van eladó : 60000 drb magasdereku

almafa 1 drb. 4 0 - 7 0 fillér úgyszinte körte, cseresznye, baraczk, szilva stb. díszfák és cserjék, rózsa és földieper stb. Fenyüfák 70 kitűnő fajban, darabonkint 24 fillértől feljebb.

Radwaner

Megrendelhető a kiadóhivatalban, Bpest, IX., Üllőiut 25. szám. Az utolsó oly

években

kedveltté

vált

Tarátszállítom eredeti i m p o r t á l t j ő iniiioségl>en r z

P á r i s : Grand Prix.

legjutányosabban vásárolhatók :

3 k o r . 30 f l l l . Bolti ára 4 korona.

Képes árjeoyzéiet kívánatra MM: Faiskola Kezelöség Csendlak, pósta: Yas-Ferenczfalva, 31.

Legjobb fűmagvak

3 drb Marhamérleg 1500 klg. hordképességü erős vaskorláttal 2V2 méter hossza IV2 m. széles 4 drb Hídmérleg 3000 kg. horderejű százados, toló sulylyal 4 méter hosszú, 2 méter széles. Becserélek ócska marhamázsákat u j marhamérlegekre. Minden mérleg törvényesen hitelesítve öt évi jókarban tartás mellett.

32'2 koronával DÉNES MANÓ |)(ll on Jev6 gabonára. <s kövér sertéseke ; egyéb jászig- f

kizárólag itt kapható. 1900-ban 30mm.-át, 1901. szintén mm.-iU szállítottunk a kisgazdákból álló magyaróvári szarvasm arha tenyésztő egyletnek.

is - Olcsó szalonnával és zsírral egész éven üt szolgálhatok. Bauer B. Gyula Budapesten, VIII., Kerepesi-ut 73. szám. Minden felvilágosítás dljtala-

m a még a legelter-

erdei fenyőcsemete,

a

ergenteulli spárgagyökér Bönl síártelelBp és mezeoazűasáal részvénytársaságnál, ess líyirbsítorban. 3725

Oberndorfi répa

SOMA

mag , &®£°^kBéé8gtei-mélly-

" Budapest, VII, Kercpesi-rit 10-

50 k i l á n k é n t .

lóherét még

szállít

Prairie Székely

Hansen

Chr.-féle

P I C H BERTÁ-nál Kön. Weinberge, Prága mel-

királyné és

u. p. K o n c z a .

Fairbanks Mérleg és gépgyárrészvénytársaság. Városi Iroda é« r a k t á r Budapest, Andránj-ut 14

drassói uradalmában, u . p., t . é s v . á l l . : Koncza,

állattenyésztési m. k. felügyelő G ö d ö l l ő . Baromfi tenyésztésre vonatkozó tudnivalók 1 kor. Tyuktenyésztés 2 korona. Lud- és kacsatenyésztés

tengeri.

Székelykincs burgonya, diófák, sorfák, csemeték. P e k i n g i gácsérok, t o j á s o k még k a p h a t ó k :

magnagykereskedése és kir. fensége udvari

ojtó táblái, v a j -

budapesti m a g vizsgáló állomás ólomzára alatt.

mérlegmüszerész B U D A P E S T , VII., Dohány-utcza 78.

József főherczeg ő cs.

sajtojtó

csupasz (jeruzsálemi) á r p á t , egyéb gazdasági magot legnagyobb á r o n é r t é k e s í t és m i n t á z o t t ajánl a t o t kér S694

WOLF

=== P e c z Á r m i n = fálskolatulejdonos Bpest, VIII., Kálvária-tér (

Megrendelhetők a szerzőnél, legegyszerűbben a pénz előleges beküldése mellett. Tökmag:

Gözcséplökészleteket

szállítója B U D A P E S T , K á r o l y - k ö r u t O. Magyar k i n c s tesit5jénél"B°A^eMPllJózi plébánosnál, Osáilvia: Sasv Nyitramegye, ára métermázsi kaphatók a gyógy- és műszí évelő növények palántai, kü! nősen Agnelli-féle borsos

Gazdák s gazdálkodik figyelmébe. Számos uradalomba már bevezetett

uólü 1881. éri III. iöriííjdikk, a végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben. Ara b é r m t n t n bttld«s**l

m

líriH

50%-al olcsóbb mint bármely más világító anyag. Próbaküfdeirények 2 korona utánvét mellett. Kívánatra prospektus Ingyen ét bérmentve.

Burián Yilmos veje, Budapest, IX., Soroksárl-u. 10. zsákkereskedő Budapest, VII.", Hársfa-utcza 27. Közvetítők

BrunnerJ. L. és Társa Budapest, V., Váczi-ut 162.

28 SZAM. 11-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1901. ÁPRILIS HO 6.

beiktatásonként. I

Oaedt

l»T»lekr. •
K I S HIRDETÉSEK melyekkel ráJ

8ETÖLTEÍIDÖ ÁLLÁS

: több évi gyakorlattal b t, előnyben részesülni sbell folyamodványmáso- gazda, a Duna és Tisza közötti >k kíséretiben,fizetésiigé- nagyobb, gazdaságaiból kitűnő bizonyítványai vannak. Nö!« megjelölósér •

azdaGazdatiszt,

^

émiát végzett, a gazdaság

s t t t s i f s

icharcl tolnai

a^migya,r, némrt és romái Ozim: Fieissner i pán, Egyed

&

i m e g fe 1 e ] ő * p ró b a az ö 1 gálat ^ Mdttl? f s ' k i n e v e z é s é s intézetbe vaíófelvétel történik! sajátkezüleg" irt," fó'^ikerrel víyzett ^ felsőbb gazdasági

y

Érettségizett i. akadémiára készm!nén korlattal már bir, óhajtan Oki. gazdatiszt,

Szám tartói rnokségméy^Iháío™ -yel- PáiyázhaTnak0IgÉu intézetet végzett s a me; iasáa^nunden *l?
brz'ínyXáíynyal^l'ohe"""" fényképpel felszerelt aj SZ b

vaIó birása is 1b lirísbaií" 8 ÖTet Z5 Zim

kmdjék F ih H

" ' k mezőgazdák éa > »zakiroda!om terményei, továbbá állást keresők és »a«k hirdetményei vétetnek fel e kedvezményes rovatban éa Árban.

gem le-rélbéiyeyet Tayy levelezőlapot kUdneh.

Gazdatiszti á l l á s t zeUekeres?aén^,m3atébvr3, Irős"

glóriáiról 6 ™" k g"d®®4gi

603 c

Vöröstarka

tinó usz o ••

éa

n

Csiky Testvérek \ / e k e t e ^ jeKyVelen

iVCS

legprímább, 1—2 esetleg 3 évesek és pedig hizlalni való ökrök eladására és későbbi szerződésre árért vállalkoznak

WEILEf; éj3 EIMI^ Kis-Czelli kereskedők. Brachfeld

gyakorlattal, 36 éves, nős keresztény gazda, a gazdaság minden ágában, különösen a

J-.ijos

lárom éves anyajuhával Kezelőtiszti Jt keres az.nnali bel-pésn razda«gág^ minden ágáhai mives és tejgazdasági szak

l jártas, nős, ._,,„ ijpáni állást Mélyben, vagy Dél-

Kit gazdasági segédtiszt felvétetik mi ságos gróf WJmpft'en Siegf

tett, életkor 26 'évig^ fe lasági tanintézeti diplot

na készpénzben, 3 heklobor,^teljes ^ellátás (Agy.

Keszthelyi gazdasági tanintézet h; mányaitmabbanéh^n° m'í

íodványok

Házvezetőnői axt. keres egy intelligens épkoru özvegy nő, (híva-

Számtartő endők.

51 ezőgraz d a s á g o m részére több évi gyakorlat a keresek. Ámulatok & j/vadai mazási lgényck^megje ol 'Séve csány izimro kéretnek. 37H

ÁLLÁST KRRRSÖF,

iŐk9' vezetésében Ü" k t t szes^irodai teendőkben ^eyesl

ALLATOK. Tehenész gazdának,

Földmiresiskolát itaíbií^flsí'^™' kiadóhivatalban. '

drassói uradalmában u. p. t. és áll.: Koncza, hová az aradi gyorsvonaton direct kocsi megy.

kwU^'bLV'íife"'^ fe c fiflf ""a tó?é ny el ve í ' aéínüeg

a

l kilátásba onyitványokkai Kai* m k r e r i S S

Gazdasási ntuli grófl uradalomba, inalt belépésre, vagy

16-ig; Mosás és ágyin kivül teljes ellátással, ó Imre urad. kasznár, 6, u. p. Szigetvár. 3B91

|e\6'siAZ?g?nye°kkm7gjelftkésóa idó továbbit"8 " '

a,a

"

a k

'

kitűnő iniikertész.

gazdaságot gazdasági t nyitványokkil rendelkezik, á nali belépésri

Teleli Arvéd

369Í

Kaphatók még: Pekingi kacsák és tojásaik.

Nagyméltóságú őrgróf Pallavicini Sándor u r mindszent—algyői uradalmában 3632

15 drb 3 éves

magyar %%% b i k a

Eredeti

Rambouillet kosok Gróf Herberstein Aibsrt ,181

)k Szakai Jánoí

Sejfédt állást

Gépészkovács é^glpköriilUavitásokat iB^rtl! kerestetik cséplőgép mellé

K l e i n és Spitzer Kis-Czeíll kereskedők. Megrendelések egyezség szerint bármikorra is elfogadtatnak.

mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók

bb uradalom-

sében, n igényű, o

legjutányosabb^rakín aján-

lO gyors 'fejlődési! edzetten nevelt

% n a s y m é l tóság'ii

Ok leveles « ki :;:> . holdas birtoégy éve, mint segédtiszt kalmazva, előzőleg - —

úgyszintén legprimálib

és J í r mlekötni o i való BkrSket

elsőrendű

atja. Ozim a kiadőhiva

Folyamodni azáüSrvéuyeiket, akay gazdasági tanizonyitványmásola-

növendék ökör és űszö borjakat

IjOvag B i e d e r n t a n n

Oazdai,

uradalmUiszttartóságnál. C két pályázó1 értesíttetik m!

Igen szép, válogatott vSrőstarka simmenthali jellegű 1—2, (8) éves 1346

uradalmi Igazgatóságánál Strllek, Horva^rszáfl.

van eladásra felállítva. Megtekinthetők a Mindszent vasútállomás mellett lévő Mindszenti majorban.

Árak 160 írttól 300 írtig. Csongrád—Sándorfalva 1901. márcíius hó

UM föinísBzőség. VEGYESEK. Csalamádé

Hanna vetőárpa mig a készlet tart 100 kgként 19 koronáért kapható vasúti állomásainktól.

bronz nul.yltat darabonként 8 korona, továbbá

költő ===== • tojások

töí"1 örb*S6o>annz ges pulyka tojás 20 flíér •

pekins kacsa, arany liaml»ui-s:I tyúk és világos brali-

Zsákok

I 604

KÖZTELEK,

1901.

ÁPRILIS

HÓ6

2 8 . SZÁM

11-IK

ÉVFOLYAM.

Ajánlja jól felszorelt^műhelyét mindennemű,

TAKÁCS OSÜKÍR gőzcséplőkészletek

GÖZEKÉKET, üAZ-UTIHENGEREKET SŐZ-UTIMOZDONYOKAT

gépgj'íira BUDAPEST, Köztelek-utcza 6. sz. Üllöi-ut mellett.

= = = = = javítására. = RAKTÁRON TART: mindennemű mezőgazdasági gépeket és eszközöket. u. m: vetöaéneket, rostákat, ekéket 3241 morzsolókat, szecskavágókat J á r g á a y o s - é s t i s z t i t ó eséplőlcészleteke-b. Raktáron tart: kijavított gözcséplőkészleteket, valamint az Első Magy. Gazd. gépgyárban készült uj gözcséplőgarniturákat. Csereüzletek köttetnek. — Mérsékelt árak, kedve:ö fizetési feltételek.

ét

•

hftflkéisteseUi

szarícazettd

éa l a ^ l c t á b b

ártó

mellett

A

tzállH

Szegedi

kenderfonógyár

részvénytársaság

Szegeden

ajánl a r a t ó g é p e k h e z való ismert kitűnő minőségű

matiila k é v e k ö t ö f o n a l a t JOHN F O W L E R & Co. 1 4 hm-k. BUDAPEST KELENFÖLD "ZT kévekötő fonalat magyar kenderből valamint egy külön eliárással a czélnak époly jól megfelelően előállított, több nagy uradalomban kipróbált

Ir*4ft, raktár,

JariMmttoly. ét

villaaaa

minden aratógép szerkezetnek megfelelő gombolyagban. Ugyanott g a z d a s á g i k ö t é l á r u k és v a l ó d i k e n d e r z s á k o k jutányos árban, kaphatók.

vaautea.

KAINIT nagyban é s kicsinyben. az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkári Megrendelheti hivatalánál (Budapest Köztelek). Á r a k : nagyban waggon-rakományonként a b Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállitva 130 írt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból e g y e sületi tagok részére 2 frt 80 kr., n e m tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesütetük p é n í tárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvételénél fizetendők.

O

K *

l

immúnis

MEchl homok

1

1 1 i

vermelésü

közp.

kezelöségénél

|

ELADÓ:

J

amerikai—európai,

|

millió 2 é v e s g y ö k e r e s é s 3 millió s i m a v e s s z ő j t valamint korlátolt m e n n y i s é g ű fásojtvány. Ez idő szerint

8 2 0

f a j mivelés alatt.

•

1

1

jf

A telep Bécs, Budapest, Prága, Szeged és Parisban elsőrendű érmekkel lett kitüntetve. 5443

| ?

Több száz elismerő levél tanúskodik pontos, lelkiismeretes kiszolgálásról. «

H A R V E S T I N G

M C H I M E (Chicagói

>< se

»

István

é s ojtványtelepei

TATA-TŐVÁROSON őszi

.1 -S

o

M c C O R H I C K

Lásd a "KÖZTELEK" 8. számában megfelelő hirdetésem. " 3 H

Kévekötő aratógép -o Fükaszálógép 3 Köszöriikészlilék

C O M P A M aratógépgyár.)

„Daisy" marokrakó aratógép Szénagyüjtö gereblye és Kévekötöfonal gyártmányai.

§

N e

vásároljon,

® p

m i g -g é p e i n k e t

árainkat Olcsó

n e m

tartalékrészek Tessék

n e mlátta

óriási

mintakönyvet

W i l l i a m J. S t i l l m a n

ralítára.

kérni!

igazgató

Budapest, "V., Váczi-ut 30. .Pátria" irodalmi él nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest (Köztelek)

s

lsérdezte I