TI. évfolyam.
Énáipest,
évi augusztus hó 26 án.
69. (510.) szám.
KÖZ- É S MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI E C Y E S Ü L E T H I Y A T A L O S KÖZLÖNYE. Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t ( K ö z t e l e k ) , í l l l ő i - é t 35. s z í n , Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissz*.
A* •razágoi m, gazdasági egyesület tagjai ingyen kapj&k. Nem tageknak előfizetési dij: ggé— érre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
AZ OMGE. K Ö Z L E M É N Y E I . IV. Országos gazdakongresszus. A IV. országos gazdakongresszus tagjául való jelentkezés határideje folyó a u g u s z t u s h ó 20-ára volt megállapítva, minthogy a rendező-bizottságnak a kedv e z m é n y e s vasúti m e n e t j e g y e k r e jogositó igazolványok kieszközlése, főként pedig a tagok részére esetleg szükségelt lakások f e n t a r t h a t á s a végett, a tagok s z á m a felől eleve t u d o m á s s a l kellett birnia. A bizottság a jelentkezőket ezután is felveszi a kongresszus tagjául, a z o n b a n az érintett kedvezmények kieszközlését csak a lehetőség szerint, a u g u s z t u s h ó végén tul pedig egyáltalán n e m biztosithatja. A tagul való jelentkezés a gazdasági egyesületek és megyei mezőgazdasági bizottságok által kiküldött hivatalos tagok részéről 2 frt 50 kr., a r e n d e s tagok részéről pedig 5 frt tagsági dij beküldése mellett történik a „Gazdasági egyesületek ezredévesi kiállítási i r o d á j á n á l , " (Budapest, IX. Üllői-ut Köztelek) hol a részletes tervezet is megkapható. A
Burgonyakiemelő-géppróba. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a földmivelésügyi minisztérium támogatásával f. évi szeptember hó 25. és 26. napjain burgonyakiemelő-géppróbát rendez, mely a f. évi április hó 20-án megtartott burgonyaültető-géppróbának folytatását képezi. A próba Budapest közelében, Rákos-Kereszturon gróf Vigyázó Sándor uradalma területén tartatik meg. Részt vehetnek ugy bel- mint külföldi gépgyárak. A legjobbnak talált két kiemelő gép állami aranyéremmel, az ezek
után legjobbnak talált gépek állami eziistés bronzérmekkel és oklevelekkel füntettetnek ki. A gépek behozatala vámmentes. Bejelentéseket az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkári hivatala augusztus hó 3 l-ig fogad el; a gépeknek legkésőbb szeptember hó 20-ára a próba színhelyén kell lenniök. A géppróba tervezetét az OMGE. bárkinek rendelkezésére bocsátja.
öt magát is b á m u l a t b a ejti: a r a n y e r e t fedezett fel. Több jövedelme v a n a b b ó l a jelentőségére nézve kicsinylett foglalkozásból, mint m á s o k n a k derék birtokuk u t á n . Az eredmények felvillanyozzák, ügyének buzgó apostola lesz s hirdeti sikereit mindenfelé. A nagy többség szívesen megbámulja s azután kimondja reá, hogy az egy k u r i ó z u m ; egy fecske, mely n e m csinál n y a r a t . De a hivek s z á m a lassanként mégis szaporodik, kis t á b o r verődik össze. Szinte l o p v a látnak a m u n k á h o z s a szervezkedéshez e R o b i n z o n o k ; a hangzatosságokhoz szokott közéletben szavok is alig v a n .
Méhészek kongresszusa. Őszinte szívből üdvözöljük azt a derék m u n k á s c s a p a t o t , a mely első ízben tartott országos értekezletet e n a p o k b a n s ezzel az ezredév f o l y a m á n tartandó gazdasági kongresszusok sorozatát megnyitotta. Első eset volt ez, hogy a m a g y a r m é h é s z e k országos megbeszélés tárgyává tették a méhészeti ügyeket. Hiszen még alig n é h á n y évtizeddel ezelőtt is, a mezőgazdasági tevékenységnek ez az ere, csup á n egyesek ártatlan kedvteléséből táplálkozott. Ugy voltunk vele, m i n t a gazdasági termelés többi kisebb ágazataival, melyeket a K á n a á n n a k tartott magyar föld urai észre v e n n i n e m akartak. Minden á l m u n k a súlyos szemeket omlasztó aranykalász volt s egyéb jövedelmi forrásokat kiaknázatlanul h a g y t u n k . A természet önkénytes adományait az emberi élelmesség világszerte h a s z n o sítja m á r s mi m é g mindig készséggel fizet ü n k hallatlan összegeket olyan t e r m é nyekért, a melyeket csekély fáradsággal m a g u n k is előállíthatnánk. Akad n é h á n y vállalkozó, a ki kíváncsisággal vegyes buzgalommal hozzá lát a termelés különleges n e m e i h e z ; kertészkedik, méhészkedik, hernyókat tenyészt. S az e r e d m é n y
Csak csekélyke töredéke a kicsinylő figyelemnek kiséri őket. És évtizedek lassú m u n k á j a kell hozzá, míg a közjó s z á m á r a megnyitott t á r n á t észrevesszük s mig két h á r o m e m b e r n e k ügye, polgárjogaival utat tör az országos ügyek közé. A fokozatos fejlődés e lassú mozzan a t a i n m e n t keresztül m é h é s z e t ü n k is. Talán n e m is régen merész dolognak tartottuk volna ezt az ügyet az ország figyelme elé állítani. Pedig a m a t h e m a t i k á n a k akkor is m e g volt a maga biztos kalkulusa, és e számítás szerint egy kaptár m é h m a j d n e m annyit jövedelmez, m i n t sok birtokosnak egy hold földje. De n e k ü n k e n n é l több kellett: kézzel fogható bizonyíték, a melyet ezerek és milliók drasztikus ereje támogat. Ez sem hiányzik. Wekerle S á n d o r , a nagy p é n z e m b e r m a g a mutatott reá, hogy Felső-Ausztria jólétét a m é h e k szorgalm á n a k köszönheti. T a n ú s á g ez arra, hogy a m é h é s z k e d é s százezrekre n é z v e é p p e n ugy szolgáltathatja a j ö v e d e l e m forrását, m i n t egyesekre nézve. Jelentőségében ez a termelési ág egy oldalról sem
Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Budapest, Alkotmány-utcza 31., Váczi-körut sarok. . n y á r i
Gabona zsákokat, Lisztes zsákokat, Takaró ponyvákat, Szalonnát, Zsirt/ Kötél árukat, B B ^ ^ B
á r j e g y z é k: e t
i d é n y r e
a j á n l n n lk :
Cséplési szeneket, Gépolajokat, Petroleumot, Kocsi-kenőcsöt, Olajfestéket, Állatorvosi gyógyszereket, k í v á n a t r a
b é r m e n t " *' e
"Hm Vasneműeket, Tejgazdasági szereket, Gazdasági faeszközöket, Mérlegeket, Műtrágyát. k ü l d ü n k .
Mai számunk 16 oldal. / t h r
R m M m a
2
KÖZTELEK, 1896. AUGUSZTUS Hö 26.
kicsinyelhető, sőt fokozott mérvet ölt akkor, mikor a gazdasági válság a termelésnek főcsatornáján torlaszokat emelt. Hóna alá kellett tehát nyúlni ennek az ügynek, még pedig jó erősen, hogy minél többen meglássák; mert a fő tényező, a mit még keresve keresnünk kell hozzá: a népszerűség. Az alkalom igen okosan s helyesen volt felhasználva, most az ezredéves ünnepségek alatt és a gazdasági válság szinte krónikaszerü tünetei között. Dicséret illeti Darányi földmivelésügyi miniszter jó érzékét is, ki a kongresszuson személyes megjelenésével és nyilatkozatával, állásának és egyéniségének erkölcsi tekintélyét latba vetette. Wekerle Sándor, mint a kongresszus védnöke, talán nem elég szerencsével volt megválasztva. Mert miért ne legyünk Őszinték? — az arany valutának ez a megalkotója, a ki Ausztriával a magyar gazdáknak rózsás helyzetét igyekszik elhitetni, nem bizonyitotta magát soha annak, a kinek védőszárnyai lennének hivatottak a magyar gazdatársadalom jobb törekvéseit megoltalmazni. Ám azért készséggel hisszük, hogy ezúttal a nála letétemény.ezett ügynek hasznára válni teljes jóakarattal igyekezett. És éppen igy reméljük azt is, hogy ez a kongresszus fő czélját fellelte abban, hogy a gazdasági tevékenységnek egy elhanyagolt terére komoly érdeklődőket vonz. Figyelemreméltók és hasznosan értékesithetök mindazon határozatok, melyeket a kongresszus hozott. De a méhészeti szakképzés kérdése kiváló fontos voltánál fogva provokálja, hogy külön is rámutassunk.
A kongresszus a szakértelem fejlesztése érdekében egy méhészeti iskola felállítását tartja mindenekelőtt szükségesnek s e kívánalmával a III. országos gazdakongresszus álláspontjára helyezkedett. Erre a méhészeti iskolára csakugyan elkerülhetlen szükség van, ha a méhészkedést a közfoglalkozás számára akarjuk hasznosítani. Addig hiába való egyesek rábeszélő lelkesedése, mig ehhez a foglalkozáshoz szükséges gyakorlati ismereteket bárkinek elsajátítani módjában nem áll. Különösen a kisgazdákra volna áldásos egy ilyen, gyakorlatilag képző szakiskola, a kik eddig csak különös hajlamuktól ösztökélve és a kárvallással járó próbálgatások utján juthattak tökéletlen eredményekhez. A méhészkedést, mint általános jövedelmi forrást csakis a szakismeret terjesztésével nyithatni meg; a szakiskola felállítása tehát a legkomolyabb figyelmet érdemli meg azon kérdések között, melyeknek megoldását a kongreszszus a közel jövő teendői közé sorozta. Adassék elismerés annak a lelkes munkáscsapatnak, a mely ezeket a kérdéseket a közérdeklődés asztalára fektette és kisérje törekvésüket az a haszonhajtó eredmény, a melyet a méhészet felkarolásától a magyar gazdák javára méltán várni lehet. Reméljük, hogy a kormány, melynek képviselője a kongresszuson különben is hangsúlyozta a méhészkedés nagy fontosságát, módot fog találni arra, hogy az ott felvetett kívánságok a közjó érdekében mielőbb testet ölthessenek. B. B.
munkás öt ujját is átszeli, ha a czölöpverésnél a legördülő sulyok a munkás csapat közé rebben, ha a lendkerék szija a munkás zubbonyszélét elkapja s a szerencsétlent a sodorja. Egy szóval védeni akarja A kárpótlás kérdése „véletlen magasba azon véletlen, kívülről eredő testi szervezetében kárt okozó események elől, melyekbe baleset"-nél. munkája végzése közbe, ha vigyáz is, lépII. ten-nyomon belebotolhat. Éta ebédutáni siestámban csibukszó Az ilyenformán keletkezett sérülésekért, toellett felvetem magamban a kárpótlás kér- sebekért, horzsolásokért, a belső szervezetdését, mindig csak oda lyukadok ki, hogy: ben beállott zavarokért az idegrendszer bom„A gazda a munka közben véletlen baleset lásáért, az agyrendszer, a látási vagy hallási által sújtott munkásának kárpótlással tar- képesség csorbításáért kér kompenzácziót. tozik." Ha pedig a munkás megöletett, ha Lehet, hogy ezen axióma megrögzité- mint a katona a harczmezőn — kötelessége sére sokban hozzájárult a belga Sainctelette végzése közben érte utol a halál — csahíres mondása, ki igy beszélt meggyőződéssel ládja, felesége, vagy árváinak, kiknek talán nagy sokadalom előtt: egyedüli támasza volt, jogos legyen kárpót„A gazda nemcsak a végzett mun- lást kérni, — kap is — csak hogy kevés kát tartozik megfizetni, hanem emberét a benne a köszönet s vigasztalása az, ha a munka véghezvitelével járó véletlen balese- könnyek áradatát indítja meg 1! tek ellen is biztosítania kell. Ügyelnie kell a De hát hogy is állapíttassák meg ezen munkás épsége felett ugy, hogy az este, munkáját végezve, testileg olyan ép marad- kártalanítás, melynek jogos voltát senki sem vonja kétségbe. Tegyük fel, a gazda kártajon, mint reggel, midőn munkába állott." Ez aztán alaposan van megmondva I lanítást akar nyújtani, szeretné azonban mélMeg vagyok róla gjőződve, ha nem részle- tányossági aktusát élesen körvonalozva látni. Nettó számításban akarja adósságát tezném a thémát, megesnék velem, hogy akárhány gazda fejemhez vagdosná azt a törleszteni. Ha felvilágosítást nyerendő a külpapírtekercset, melyen e gondolatok nyomda- földi igazságszolgáltatási prqczedurákat tanulmányozza, azt látja, hogy azok szerint a festék alakjában nyertek nyilvánulást. a pórul járt munkás húzza a rövidebbet, De értsük meg egymást!? A véletlen baleset nem betegség. A mert a kimért kártalanítás kevesebb, mint a belga miniszter a véletlen, az előre nem szenvedett kár. látott baj ellen óhajtja a munkást biztosítva | Svájczban például a bíró nem szavazlátni. i| hat meg nagyobb kártalanítást a munkásHa például a gép kazánja robban fel, nak, mint évi fizetésének hatszorosát. A a forgó körfürész az eléje tolt deszkával a II gí'Zda azonban soha sem kényszeríthető 6000
T Á R C Z A.
69. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.
NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető: Kerpely Kálmán.
Tengeri termelési eredmények. Ö A növénytermelési kísérleteknél sokan követik el azt a hibát, hogy apró területeken végzik azokat s a növényeket kerti mivelésben s aprólékos gondozásban részesitik. Az ily módon elért kedvező siker után az illető újdonság ugy állíttatik oda, mint amelynek termelése felülmúlja az ismert hasonló növényféleségekkel elért legjobb eredményeket. Kétségen kivül, a helyesen eszközölt kísérleteknek, melyeket rendszerint csak kis területeken végeznek, nagy horderejűk van, de az esetleg mutatkozó kedvező eredményt nem szabad a legnagyobb siker igérésével felruházni. A tengerinél — annak sok fajtája között — éppen nagy alkalom nyilik a próbálgatásokra, mert a különböző klimatikus körülmények, az érési idő tekintetében kivánt feltételek s a használati czél, más-más fajtának adják az elsőbbséget. Az alábbiakban néhány kipróbált tengeri fajta több évi termési eredményét közlöm (lásd a táblázatot), a melyek az itteni fejérmegyei viszonyok között jól megállják helyüket; a két utolsó azonban csak két éve kerülvén felszínre, még a kísérletezés stádiumában van. Az adatokat az utolsó 3 évről vettem, pontos számadások alapján, a mely évek közt egy jó (1893) ,egy rossz (1894) és egy kitűnő tengeritermésü év (1895) volt. A cső és szem közötti aránynál, a letöréskori suly a tavaszszal lemorzsolt piaczképes szem súlyához képest van feltüntetve; mert gyakorlati szempotból az a fontos, hogy a letöréskori csöves mennyiségből tavaszszal mennyi piaczképes szem várható. A kimutatásban közölt korán érő tengeri félék május elején vetve, szept. elején megérve, a búzának előveteményeit képezik s ezért mérsékelt trágyázásban részesülnek. A franknál magasabb kártérítési összeg fizetésére. Ilyen esetben egyébiránt a Svájczi biró számoló művészeti képességéről is bizonyítványt kell, hogy adjon. Hogy megállapítsa a munkaképtelen vagy az erősen sérült exisztenczia értékét előveszi az életbiztosítási társulatok által szerkesztett halandósági tabellákat. Ezek alapján aztán kiszámítja az idős, vagy fiatal ember a gyermek normális keresményét, azt, mit munkaképessége tartama alatt családjának megszerethetett volna, persze a megcsonkított vagy sebesültben még meglevő munkaerőt szinte számitásba veszi. < Mindent latba vetve, kijelenti Ítéletét: Megszavaz bizonyos összegecskét, mely ideigóráig megóv az éhenhalástól, — de idegenkedik az évi járadék kiszabásától. Lássuk csak e számadás néhány példáját. Egy gépészről legyen szó, ki a cséplőgép téves indítása folytán, fején súlyosan megsérült — ugy, hogy majd a szemevilágát vesztette el. Élte virágjában levő, 40 éves munkás volt ki 300 munkanapot számítva, évente 675 forintnyi keresményre tett szert. A véletlen baleset után vagy 8 hónapig teljesen munkaképtelen lett s auztán csak félnapig dolgozhatott 6 héten keresztül. Orvos, patikára, egyáltalán gyógykezelésre ráment vagy 150 forintja. A biró ugy Ítélkezett, hogy megtérítette neki az orvoslási diját, aztán megítéltette 8 hónapi egész napi s aztán 6 heti félnapi keresetét. Az orvosszakértő, ki megvizsgálta, ugy találta, hogy sérülése következtében egész életén át 20%-át vesz-
69. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1896. AUGUSZTUS HO 26.
Átlagban «
kg-
H (O8 kg.%
1596 1164 78 78 Páduai fehér . 1751 1032 75 59 Florentini . . 1678 1112 78 66 Később érők: Fehér lófogu . , 1944 1232 72 63 Javított közönséges öregszemü . . 1953 1118 74 57 Szalontai . . . — — —— Muraközi . . . — — ——
EZREDÉVES
KIÁLLÍTÁS.
Az állatorvosi akadémia kiállítása.
í ^ i á li
m
1221
939 594 75 63 161 79 73 1401 992 77 70 1005 518 74 51 29] 75 48 1890 987 75 52 840 458 76 54 1965 1172 77 59 1494 914 77 61 1342 787 72 58 2131 1467 67 68 1805 1162 70 64 1137 62173 54 1781 ] 1548 794 72 51 1901
75 57 1623 922 74 57 77 51 1724 881 74 51 77 63 1274 745 75 58
későbbiek ápril utolján vetve, szept. utolján, okt. elején évnek meg, buza után régebben trágyázott földbe jönnek. A minden évben legtöbb termést adó fehér lófogu hátránya az, hogy alakjánál fogva nem akceptabilis piaezi áru, de jó abraknak és csalamádé vetésre, a mennyiben zölden is a legnagyobb tömeget adja. Szükségesnek tartom ezek mellett megemlíteni azon tengeri fajtákat, a melyeket szintén több éven át, ugyancsak nagyobb területen párhuzamosan vetve ós mivelve elhagytunk, miután azok eredménye az itt kimutatottak megett maradt. Ilyenek voltak a korán érők közül a Cinquantinó, Pignolettó ós alcsuthi, melyek kevesebb termést adtak, továbbá a Jcanadai, mely hasonló voltugyan mindenképp a florentinivel, de mert ez szebb sárga szine következtében értékesebb piaczi árut képezett, ezzel helyettesittetett. A később érők közül pedig a Compton, a fehérvári nagy öreg szemű; ezeket hasonló tulajdonságaival legyőzte a szirmiai javított közönséges öreg szemű; végül ugy a korai
és késői Prairie valamennyi megett maradt, ugy a termés mennyiségére, mint az érés idejére nézve olyannyira, hogy az őszi derek által gyakran tönkre tétetett. A tengeriről és kísérleti termesztéséről szólva még egyet jegyzek itt fel. A tengeri szárát mint egészben értékes takarmányt igyekezve megnyerni, egyik évben próbául egy pár hold 47 cm. távolságban mivelt, vékony szárú s dus levelű kanadai tengerit kaszával levágtunk akkor, midőn már a szem jól kifejlődött s keményedni kezdett, a szár azonban még zöld volt. Kis kévékbe s kupaczokba összerakva, arról a csövet, midőn már tűrhetően megérett letörtük. A szem minősége gondos kezeléssel elég jó lett, szára pedig természetesen kitűnő takarmányt adott, de a szem mennyisége épen V3-dal lett kevesebb, mint rendes körülmények között, a vele való munka pedig Vs-dal többe került. A tengeriszár ilyetén értékesebbé tétele tehát nagyon drága lenne. Bály Kálmán.
tette munkaképességének. Évi fizetése tehát évente 135 forinttal kevesebb leend.j Emberünk éppen 41 éves volt. Az életbiztosítási tabellák még 26 évi élbetési időt jósoltak neki. Hogy egy 135 forintnyi életjáradékot biztosítsanak neki erre az időre, neki 2000—2200 forint végkielégítési tőke lett volna megítélendő. Karikás szám kedvéért az 1500 frtos végkielégítési összeget állapították meg. Ugy történt, hogy az előbb említett számokat hozzávetve, szerencsétlen gépészünket a svájczi biró 2235 forintnyi végkielégítési öszszeggel látta el. A berni canton egy tejgazdaságának majorjában történt, hogy a bognárinast gazdája a szecska vágáshoz rendelte. Rá kevés időre a pajtából kihallatszott velőtrázó sikoly tanúskodott róla, hogy odabent baj történt. Tényleg, a fiúnak jobb kezét roncsolta szét a gép. A biró tekintetbe vette az inas csekély fizetését, de azt sem hagyta figyelmen kivül, mit a fiu mint mesterlegény a közel jövőben kereshetett volna. A halandósági tabellák meg ugyancsak hosszú munkaidőt jósoltak neki. Ugy történt, hogy a fiu elvesztett jobb kezéért 2000 franknyi végleges kielégítési összeget nyert, A svájczi törvénytudók tehát a gazdával fizettetik a kárpótlást, nem kutatva, vájjon terheli-e valami tekintetben mulasztás vagy vétkes hanyagság? Nálunk az ilyent injuriának vennének s méltán. Nagyon tisztán jutott eszembe e kérdés taglalásánál a Kaczkiás Józsinak, a nyalka fiatal házasnak az esete. A világért nem lehetett leteremtettézni róla a borjuszáju ingét, még az etetés alkalmával sem!
Hordta, mert az asszonynak „tetszett"! Pilátus módjára kerülök tehát krédóba, ha egyenes rendeletem áthágása mellett történik a baj s mégis engem tartana megsarczolandónak a törvény embere. Mondok még egy eklatáns esetet: A szomszédos pusztán, télen csikorgó hidegben, ló által vontatott járványos géppel vágatta szecskáját a birtokos. A szecskavágó bent működött a takarmánykamrába, a „göppli" meg künt az udvarba. A lójáratást végző Hansi kocsisnak, ispánja nagyon érthetően magyarázta meg, — lovagló ostorát megsuhintva, — hogy ne üljön a járgány közepén levő deszkalapra, mert klumpájával elcsúszhat a jeges helyen s egyenesen belemászik a fogaskerekek közé, honnan csak mint Náché fog előkerülni. Evvel az ispán hátat fordítva, a többi dolga után nézett. Félóra után szaladtak neki jelenteni, hogy a Hanzi belecsúszott ülés közben a göpplibe s eltörte mind a két lábát. Az orditásától megvadult ló meg összezúzta az egész gépet. Tessék, gondoltam magamban a mint az esetet hallottam; ki fizet most kárpótlást — két felé ? Szinte láttam magam előtt a svájczi bírót, kinek füstölgött az üstöke az igazságszolgáltatás nehéz terhe alatt. A márványlap egy s ugyanazon pontjára hulló vízcsepp végre kivájja azt. Ha a fáradhatlanul kutató emberi elme soká tépelődik egy problémán, végre nyitjára is jön annak. Körülbelül igy jártam én a „véletlen balesetek" kérdésével. Azt hiszem megoldottam azt. A gazdaságomban dolgozó összes munkások szerződött, átalany vagy napszámpénzéből a ,véletlen balesetek" kasszája ja-
Magyarország egyetlen állatorvosi iskolája 100 éves múltra tekinthet vissza, de e 100 esztendőből legalább is 80 nem a haladásnak, hanem a stagnálásnak és visszaesésnek képét tünteti a vizsgálódó elé, ugy hogy az utóbbi 20 év az, amelyről hízelgés nélkül jegyezheti fel az állatorvosi szakoktatás kutatója, hogy ez az ügy, bár nagy lépésekkel mindinkább előre halad, s ma már oly nivót ért el, amely sok tekintetben megüti, de legalább is megközelíti, sőt némely tekintetben felül is múlja a külföld enemü intézményeit. Bár egy korlátolt határok közt mozgó kiállitás egy bizonyos intézmény nívójának feltüntetésére csak részben alkalmas, nem lehet elvitatnunk, hogy a hazai állatorvosi szakoktatás mérvére igen kedvező világítást vet mind az, amit az állatorvosi akadémia egyes osztályai a millennium alkalmából exponáltak. Ha visszapillantást vetünk ez iskolának csak 25 év előtti állapotára is, amikoron 3 volt a tanárok száma s 2 év volt a tanfolyam, melyben magyarul és németül tanítottak nyomorúságos taneszközök igénybevételével irni-olvasni tudó, de egyéb előképzettségnélküli ifjakat, valóban örvendetesnek kell hogy lássuk a mostani állapotokat, mikor 10 tanár gazdagon felszerelve taneszközökkel, magas színvonalon oktat 6 osztályt végzett ifjakat 4 éven keresztül. Habár a tananyag teljes mértékéről ezen akadémia kiállítása egész képet, a dolog természeténél fogva nem is nyújt, belé enged pillantanunk annyira, hogy a haladást ugy is óriásinak mondhassuk. A mezőgazdasági csarnok e fülkéjébe lépve, azonnal szembe ötlik a boncztani oszvára 2%-ot levonok s rendesen el is könyveitettem azt. A nyert összegecskéhez hozzá csatolom ugyanezen czim alatt azt, melyet a gazdaságom tiszta jövedelme ugyanekkora százalék alakjában kimutat. Ha már most Hanzi nálam a szecskavágás dolga mellett csuszkasportot üz s meg is nyomorodik attól — az orvos s patika költséget nem magam viselem, összezúzott járgányon reparálására meg az ő obolusai is hozzájárulnak. Az igy összegyűlendő tőke megengedendi még azt a fényűzést is, hogy a sveiczi humanitást utánozzam, azaz a munkaközben halálosan sérült családjának, az elhunyt hatszoros évi bérét nyújthassam kárpótlás gyanánt. Újításom terhét— a pár krajczárnyi levonást — a munkásnép nem sajnálja, végre magam sem érzem meg, csak Vilmos gyakornok ur fájlalja, kinek egy rendes rubrika kitöltésével szaporodott a teendője. Keserűségének sub rosa folyást is szokott engedni, amennyiben engem a „német rendszer" plagiumával vádolva, e rendbeli bokros érdememet teszi csúffá. Turpisságát azonban szívesen elhallgatom, mert sok tekintetben van igaza. Ma lelkiismeretem nyugodt. Ha a munka nyüzsgő zajából a szerencsétlenül járt munkás vérfogyasztó jajkiáltása hallatszik, ha az összeroncsolt tetemre az özvegy, árva, szülő fájdalmas könnye „hull, van módom a fájdalom enyhítésére, anyagi károsodásom nélkül s emellett a humanitás köve1 telményeinek is megfeleltem. Uj mentére uj paszomány való, a haladó kornak uj regulák kellenek. Azok, kik majd a „véletlen balesetek" kérdését veszik tárgyalás alá — szívleljék meg az elmondottakat, Jankó Szilárd. 4HÉ
1222 tály kiállítása; remek csont, izom, szalag s idegkészitményeivel s különös feltűnést keltenek nagyszerű — corrosivval leetetett — véredénypreparatumai, melyeknél különbet specziális boneztani, készítmény műhelyek sem állítanak elő. Érdekes e kiállításban még Kincsem csontváza, és egy borjnpraeparatum, melynek szive a nyakán van, továbbá egy szép olajfestmény, mely a zsigereket ábrázolja. Minden tárgy az osztályvezető dr. Nádaslcay és segédszemélyzetének a müve. Az élet- és szövettani osztály vezetője dr. Tangel mindenekelőtt nagyszerű szövettani gyűjteményével tűnik ki, mely 400 készítményből áll s magába foglalja mindazon górcsői praeparatumokat, melyek a házi állatok szövettanából a tanítás czéljaira az akadémián felhasználtatnak. Nagybecsű e gyűjtemény annál inkább, mert minden darabja az intézet laboratóriumában készült. Ugyané tanár bemutatja az általa módosított Ludwig-féle lélekző készüléket, mely arra szolgál, hogy vele egy bizonyos időn belül elfogyasztott éleny s kilehelt szénsav mennyisége meghatároztassék. A készülék lényegesebb alkotó része egy gazometer, mely élenyt tartalmaz s két lengethető üvegedény, melyekben szénsavat elnyelni s megkötni képes baryumhydroxyd van. Ezen csövek segélyével egymással és a kísérleti állat légcsövével közlekednek. Egy, a gazometer és az állat légcsöve közé beigtatott s fokokra osztott üveggömbből fogyasztja a kísérleti állat az élenyt, melynek tehát ily módon tudni lehet a mennyiségét, a kilehelt szénsavat pedig a mondott Baryumhydroxyd elnyelvén, abban meghatározható annak a mennyisége is. A módosítás abban áll, hogy a készüléket mesterséges lélegzésre is lehet használni. Az élettani kísérlet t. i. sokszor oly természetű, hogy az állat mozgása zavarólag h a t ; ezt megakadályozandó, az állatot curaraval meg kell mérgezni; minthogy azonban a curara a légvételeket is beszünteti, mesterségesen kell az állatot légvételre birni; ezt eszközli a készülékre alkalmazott, higanynyal töltött üvegedény, mely lengetés közben szívást és nyomást fejt ki váltakozva s így a tüdőben a levegőt folyton ujitja. Egy másik érdekes tárgya a kiállítónak az élve bonczoláshoz alkalmas légfüdrő. E készülék lényegében egy kettős rézfallal bíró szekrény, melynek falakközti üregét viz tölti ki. E vizet tetszésszerinti hőfokra lehet felmelegíteni s e fokon megtartani, igy tehát a fenn üvegtáblával záródó szekrényben az éppen kívánatos, pl. 3T°C. meleg, uralkodhatik. Az ezen szekrénybe tett állatnak pl. ha hasüregét megnyitják, hogy a belek mozgását tanulmányozzák, azt a nélkül tehetik, hogy lehűléstől vagy egyéb zavaró hatástól tartani lehetne. A szekrény elzárható ajtócskákkal is bir, melyeken keresztül ideg- és központi idegrendszerizgatások, vérnyomás tanulmányok stb. eszközölhetők a kísérleti állaton. Harmadik saját konstrukczióju tárgya a kiállítónak egy operáló asztal, élve bonczolások czéljára. A vivisectionak alá vetett állatot legalább a kisérlot tartamára életben tartandó, többi között elkerülhetlen az alkalmas rögzítés és a fertőzés mentes tiszta kezelés. A bemutatott asztal vasból és üvegből készült, tehát könnyen s biztosan tisztán tartható. Az állatot igen elmésen szerkesztett készülék lehetőleg kínzás nélkül rögzíti s a vele járó szájkosár a műtőt esetleges harapástól jól védi. Egy további saját konstrukczióju készüléke a kiállítónak a gyomorcsapoló cső, melyet az ejtett seben keresztül a gyomorba vinni, ott rögzitni, szükség esetén megnyitni, gyomornedvet lecsápolni és ismét elzárni lehet. Bemutat továbbá dr. Tangel egy
KÖZTELEK, 1896. AUGUSZTUS HO 26. kormozó készüléket, mely pontos, egyenletes és gyors kormozást enged meg u. n. grafikus görbék felvételére. Ez is a kiállító szerkesztése s jósága mindjárt demonstrálva van a kiállított grafikus görbékben, melyek különféle élettani működésekről vannak általa felvéve. Yégre ugyancsak a grafikus görbék között láthatjuk azokat, melyeket egy uj borjú szívverésével vett fel, melynek szive a bőr alatt a nyakon, s nem a mell üregben volt. Ugyanazon borjú volt ez élve, mely kidolgozva dr. Nádaskay gyűjteményében található. Az állatorvosi akadémia leggazdagabban felszerelt élettani osztályának e becses kiállítása csak halvány képet nyújt azon remek taneszközgyüjtemónyről, mely felett ez az osztály rendelkezik, ugy hogy érdemes azt, valamint természetesen az egész akadémiát is, külön is tanulmányozni, vagy legalább is megtekinteni. Már egészen más természetű, de rendkívül tanulságos s nagymértékben feltűnést keltő a dr. Bátz kiállítása. A kórboneztani osztály e jeles tanára egy nagy szekrényben hengerüvegekbe elhelyezetten a hazánkban a házi állatokban előforduló élősdieket mutatja be. Együtt lehet itt látni a háziállatokban tartózkodó véglények, férgek ós a betegségeket okozó rovarok nagy számát. Különösen érdekes és értékes a belső férgek csoportazata, melyből egyetlen fontosabb alak sem hiányzik s nagy számban tartalmaz ritka példányokat is, mint a milyenek a Cheira-canthus hispidus és a Simondsia paradox a sertés gyomrából, mely utóbbit Rátz tanáron kívül csak még Simond találta. Hasonlóképpen nagy ritkaság a filaria acutiuscula s egészen uj alak a Dipylidium Chyzeri-nek nevezett galandféreg, melyet kiállító talált a macska beleiben s ő ismertetett először tudományos szempontból is. Mindezen és számos itt fel nem sorolható ritkább élősdi fajoknak érdekességet sajátságos alakjukon kivül főleg az kölcsönöz, hogy legnagyobb részt súlyos betegségeket okoznak a megtámadott állatokban. Ugyancsak dr. Rátz tanár kiállította továbbá nagy számát a sertésvész következtében beálló káros változásokat mutató állati szerveknek. Láthatók itt az egészen könynyen lefolyó betegség következtében támadó boneztani elváltozások mellett a hetekre, hónapokra terjedő kórfolyamatok után fellépők is. A bőrön, nyelven, gégében, gyomorban, belekben, vesében, hólyagban keletkező eltérések mellett láthatók a tüdőben, mellhártyán, szivén stb. fellépő megbetegedés következményei is a legkülönfélébb stádiumokban. Míg az élősködő állatok előbb jelzett pompás gyűjteményét inkább tudományos szempontból mondhatjuk szerfelett érdekesnek és értékesnek, addig ez utóbb mondott gyűjteménynek nagy gyakorlati értéket kell tulajdonitanunk, mert a laikusabb gazda és a szakértőbb állatorvos egyaránt bő tanulságot meríthet abból a sertésvészre nézve. Ismét más, de az előbbivel rokontermészetű szép kiállítás a dr. Preusz tanáré. Az állami bakteriológiai intézet vezetője, mindenek előtt 1000—5000-szeres nagyítású mikrofotografiákat mutat be, melyeket saját maga készített, az intézetében előállított praeparatumokról, t. i. a baczillusokról, coccusokról, spiriliumokról, penészgombákról stb. Képekben feltüntetve bemutatja még kiállító a difteria elleni gyógysavó előállításának minden fázisát s edényekben magát a savót: továbbá az intézetében előállított mailéin t, tuberkulint és a serczegő üszök ellen használt ojtóanyagot, végre pedig különféle erre szolgáló eszközök mellett a reakeziókat tünteti fel, melyeket a mondott ojtóanyagok állatokban felidéznek. Mint hazánkban egészen uj keletű dolog, ez a ki-
69. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM. állítás szakértőre és laikusra nézve egyaránt érdekes. A sorban az akadémia sebészeti osztálya következik aztán. Ez osztálynak két tanára dr. Varga igazgató és dr. Plósz rendk. tanár mindenekelőtt egy oly gazdag mütőeszlcözgyüjteményt mutatnak be, mely külföldön is ritkítja párját. Dr. Plósz bemutat azonkívül egy fertőzésmentes eszközszekrényt, egy kötözőanyag sterilizálót s egy igen szép kóros szemgyüjteményt. • Az akadémia belgyógyászati és vegytani osztáhja más csoportokban állított ki.' " A mezőgazdasági csarnokban az akadémia állattenyésztési és patkolástani osztálya van még képviselve, felettén figyelemreméltó tárgyakkal. A patkolástani osztály vezetője Sehweuszky Ármin állatorvos ós főtanitó, nem kevesebb, mint 717 tárgyat állított ki, még pedig különböző patakészitményeket és vasalt patákat ; lólábvég készítményeket és különféle eszközöket; hibás és kóros patákat; marhacsülköket vasalva és vasalatlan ; pata betéteket, pataczipőket, végtag- és patamérő eszközöket; vasaló szerszámokat stb. Igen érdekes koliekcziók a következők: 1. az akadémia patkolójában szokásos vasalás ; 2. a cs. és kir. s a honvéd hadsereg patkolása; 3. különböző, jelenleg világszerte még flkalmazásban levő patkók; 4. eredeti németországi patkók, és patkolás; 5. angol patkók és patkolás; 6. franczia patkók és patkolás; 7. olasz patkók és patkolás ; 8. orosz patkók és patkolás; 9. chinai patkolás; 10. amerikai patkolás; 11. török vasalás; 12. különböző szabadalmazott patkók régiek; 13. különböző szabadalmazott patkók ujjak; 14. Régi és ókora patkók; 15. a legkülönfélébb patkósarkok és patkószegek. Egy szóval nincs patkóforma és vasalási mód, nincs vasalási eszköz és eljárás, mely e gazdag gyűjteményben be ne volna mutatva. A körömnek minden hibája és betegsége s a hibás körmöknek mikénti vasalása épp ugy fel van tüntetve, mint a segédeszközök, melyek a czélra szolgálnak. Ki merjük mondani, hogy gazdagabb ilynemű kiállítás még sehol se volt látható. Végül az akadémia állattenyésztési osztálya vezetőjének, Monostori tanárnak kiállításáról kell mindenekelőtt azt megjegyeznünk, hogy fajta koponyagyüjteménye (23 drb) méltó feltűnést kelt. Azonban azt hiszszük, hogy páratlan a gyapjú- és szőrgyüjteménye, mely 460-féle s külföldön is ritkítja párját az a fog-gyüjtemény, mely 64 darabban, a házi-állatok korát tünteti fel. Érdekes a takarmány gyűjteménye is, (106-féle) különösen azért, mert sok külföldit is tartalmaz és a romlott eleségeket is feltünteti. Még számos más igen Ízlésesen csoportosított tárgyat mutat b e ; többek között különféle zabiákat, etető rácsokat, nyiróollókat, usztatókat, hibás végtagcsontokat, lábvédő eszközöket, stb. ugy hogy kiállított tárgyainak darabszáma a 700-at meghaladja. Gyapjugyüjteményében képviselve van a nemezes, fényes és fürtös gyapjúnak majd minden változata; fel van tüntetve általa a gyapjufinomság, belső alkat, tetőalakulás, szín, zsir, szóval a gyapjúnak minden tulajdonsága. Szőrgyüjteményében csoportosítva van szín szerint a ló és marha. E gyűjteményéből alig hiányzik néhány ritkábban hozzáférhető állatnak a szőre és nem hiányzik belőle az ember szőrzete sem, mely minden szinváltozatban fel van véve. Egy szóval az állatorvosi akadémia csoportkiállitása egyike a legérdekesebbeknek, leggazdagabbaknak, ugy, hogy szivesen és megnyugvással ajánljuk olvasóink figyelmébe annak megtekintését és tanulmányozását.
69. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.
GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. Rovatvezető: Mezey Gyula.
A vetőmagvak hamisítása. A gazdaközönség a különféle vetőmagvak vásárlásánál, melyeket a magkereskedőktől kénytelen beszerezni a legnagyobb mértékben ki van téve a kereskedők haszonleséséből származó különféle üzelmeknek. Különösen áll ez az olyan magvakra, a melyeknél puszta rátekintéssel nem lehet elbírálni, hogy vájjon megfelelnek-e a szavatolt minőségnek s nem tartalmaznak-e idegen magvakat, esetleg olyanokat, ; a melyek kikelésük után tönkre teszik az egész vetést s igy a gazdának érzékeny kárt okoznak? A magkereskedőktől a gazda leginkább a here-, fü- és répamagvakat szerzi be s igy ezen magvakkal történnek a legkülönfélébb visszaélések. A herefélék ma már olyan fontos szerepet játszanak gazdálkodásunk terén, hogy nincs gazdaság, a melyben ne szerepelnének. Nem tekintve a mult évi abnormis árhanyatlást egyike a legértékesebb vetőmagvaknak. Igy könnyen érthető, hogy a meg nem engedett s a gazdára nézve érzékeny kárral járó manipulácziók főtárgya a herefélék magva volt. A magvizsgáló állomások, de különösen a budapesti, mint központban levő a legtöbbet tehetett s tett is ez üzelmek meggátlására s hogy üdvös és áldásos munkáját még ez ideig teljes siker nem koronázta, annak jórészben oka maga a gazdaközönség. Még ma is számtalan gazda van, a ki azt hiszi, hogy a hereféléket az arankától nem lehet megtisztítani s igy nem is vesz plombozott vetőmagot. A berefélék arankamentesitésénél a mag nemcsak az arankától, hanem az éretlen, apró, töredezett heremagvaktól és a fűmagnak nagyrészétől valamint az apró földrészektől is meg lesz tisztítva s igy kerül a vizsgálat alá. Ha a mag arankamentes, de sok szemetet s idegen magvat tartalmaz, a megvizsgáló állomás nem plombozza le. A teljesen arankamentes magot varratlan zsákokba töltik be, minden egyes zsákba az állomás igazoló bárczáját is betéve, aztán erős zsineggel bekötve az igazoló barcza lemetszett felét az állomás hivatalos ólomzárjával ráerősítik. A tisztítás után, mivel egynémelyik áru 10—40% is veszíthet, hozzászámítva még az ólomzárolás költségeit is, az áru tetemesen drágább lesz. Tiz gazda közül 9-nek nem jut eszébe, hogy a mikor a vásárolt magot megkapta megvizsgálja, vájjon sértetlen-e az ólomzár s benne van-e minden egyes zsákban az állomás igazoló bárczája? A cselédek, a hogy a mag megérkezett, ugy viszik ki a földre s töltik bé a vetőgépbe. Mikor aztán egyszer eldugul a magszekrény, előkerül az igazoló bárcza. A kereskedők mint a tények beigazolták, jól ismerik a gazdának ezt a hanyagságát s megtörtént az az eset, hogy ügyesen fölbontották az ólomzárat s a zsák tartalmát arankás maggal cserélték ki. A vetés már a második évben tönkrement s a gazda nem kis mértékben okolta a magvizsgáló állomást, mint a czéljának meg nem felelő intézményt. Huzamosabb idő óta figyelemmel kisérem a „Köztelek" „Kérdéseit" czimü rovatát s csaknem állandóan megtalálom a következő kérdést: „Jó minőségű, trágyázott, kitűnően megmunkált földbe vetettem ilyen meg ilyen magot a kellő mennyiségben, mégis a vetésem ritka. Mi lehet ennek az oka?" stb. Az ilynemű kérdésre adott feleletek között igen ritkán szerepel a mag csiraképessége, pedig a látszólag egészséges mag lehet -igen rossz csiraképességü. A kereskedők magvaikat mindig megcsiráztatják az állomáson s bi-
KÖZTELEK, 1896. AUGUSZTUS HO 26. zonyos %-ot garantiroznak a gazdának. Ez a gazdának elég. Alig van olyan, a ki a vett magból mintát küldene a magvizsgáló állomásra csiráztatás végett, hogy a kereskedő állításáról meggyőz ő dj ék. A herefélék, különösen a lóher, évek múlva sem veszít színéből, sőt a luczerna is jól kezelve egy-két évig megtartja rendes színét. De igen sokat vészit csiraképességéből. S ha már most ilyen mag lett keverve a friss mag közé, nagyon könynyen megeshetik, hogy annak esetleg 20— 40°/o-a csiraképtelen s igy a sok kiadással járó munka nem hozza meg a kivánt eredményt. A másik, a gazdára nézve mindinkább fontosabb vetőmag a mesterséges legelők és kaszálók létesítéséhez szükséges f ű m a g ; mert ma már nálunk a gazdálkodási irány súlypontja mindinkább a takarmánytermesztés és állattenyésztés felé hajlik. A mi kereskedőink fümagszükségletüket Németország, Hollandia és Svájczból szerzik be. Magyarországon alig pár uradalom foglalkozik fümagtermeléssel s ezek is a kezdet nehézségeivél küzdenek. A fűmagnak nagyrészét gazdáink nem ismerik s ha legelőt vagy kaszálót akarnak létesíteni, nem a magvizsgáló állomásokhoz, illetve a növénytermelési kísérleti állomáshoz vagy más szakértőhöz fordulnak véleményért a fűmagkeverékre nézve, hanem a magkereskedőhöz. A kereskedő aztán, mivel ezen a téren eddig semmiféle törvényes ellenőrzésnek nem volt alávetve, igyekszik a legtöbb esetben kihasználni előnyös helyzetét s bátran állithatni, hogy a fümagkeverékek 20—40%-a nem felel meg sem a czélnak, sem pedig a szavatolt minőségnek. A fűmagnak felismerése, különösen a keverési arány megállapítása nem könnyű dolog s mégis talán egyetlenegy gazda sem küldött az állomáshoz fűmagvat csiráztatás, tisztaság s a keverési arány megállapítása végett. A répamagvaknál általánosan ismert hamisítási mód, hogy a víztartalom 14°/o-nál több s hogy az áruba bocsátott mag rendesen keverve van régi, csiraképességét már jórészben elvesztett maggal. E tűrhetetlen állapoton segítendő, az 1895. évi III. országos gazdakongreszuson Thaisz Lajos a budapesti m. kir. állami magvizsgáló állomás I. assisztense egy javaslatot nyújtott be, mely javaslatot a kongresszus kibővítette és elfogadta. E javaslat képezi mintegy magvát a most megjelent miniszteri rendeletnek. Ugyanis a földmivelésügyi minisztérium felszóllitotta a m. kir. budapesti állami vetőmagvizsgáló állomást, hogy egy javaslatot terjeszszen fel a vetőmagvak hamisításának meggátlása tárgyában. Az állomás vezetője, meghallgatva a nagykereskedők s a gazdák véleményét, a kettős érdek szemelőtt tartásával elkészítette javaslatát s azt a minisztérium elfogadva „A földmivelésügyi m. kir. miniszternek 1896. évijunius hó 9-én 38296. sz. alatt kiadott rendelete a mezőgazdasági termények, termékek és czikkek hamisításának tilalmazásáról szóló 1895. évi XLVI. t.-cz. végrehajtása tárgyában „czim alatt kiadta. A törvényben pontosan körül van irva a hiteles mintavételi szabály. Melyet azonban hosszadalmassága miatt itt nem közölhetek. A vető- és fümagvak forgalomba hozataláról a következő szabályokban intézkedik : Minden vető- és fűmagnál köteles a kereskedő az illető mag tisztasági s csiraképességi %-át, sőt ha a mag származásához valamely különös tulajdonság van kötve, a származást is hitelesen igazolni. Az olyan magvakat, melyek a megvizsgáló állomás által ólomzárolva nincsenek, a kereskedő tartozik saját ólomzárjával vagy pecsétjével ellátni.
1223 A lóher- és luezernamagvakat csak akkor szabad forgalomba hozni, h a azok teljesen arankamentesek, úgyszintén az egyéb vetőmagvakat is csak akkor, ha káros gyomok magvait nem tartalmazzák. Ez a két legfontosabb dolog, mely a gazdára nézve elkerülhetlenül szükséges. Mivel a rendelet szerint a gazdáknak, gazdasági egyesületeknek és gazdaköröknek a vetőmagvizsgáló állomások a legfontosabb vizsgálatokat teljesen díjtalanul eszközlik, nagyon kívánatos volna, hogy gazdáink mi-* nél nagyobb mérvben igénybe vennék e czélból a vetőmagvizsgáló állomások munkásságát. Barna Balázs.
GAZDASÁGI VEGYTAN. Rovatvezető: Dr. Liebermann Leo.
A párisi nemzetközi vegyészeti kongresszusról. II. Törekvések a talajelemzések tökéletésitésére. A kémiai talaj elemzésnek még mindig meg van az a gyenge oldala, hogy nem képes kellő biztonsággal kimutatni, hogy a földben talált növényi tápanyagokból, mennyi az, a mi a növényzet által azonnal értékesíthető ? Pedig ez az, ami a mezőgazdát első sorban érdekli, mert csak akkor, ha a valóban assimilálható állapotban levő növényi tápanyagok mennyiségét ismerjük, leszünk képesek azt is megmondani, hogy egy bizonyos talajnak van-e szüksége bizonyos trágyafélére és mennyire. Mostani tudásunkkal ott állunk," hogy pontosan csak a növényi tápanyagok összes mennyiségét vagyunk képesek meghatározni, de csak körülbelül azt, hogy ezekből mennyi a könnyebben oldható. Ez utóbbi résznek,meghatározása nem szilárd, jól megállapított tudományos alapból indul ki, mert ilyen alap eddig nincsen, hanem konventionalis módszerek szerint történik, melyek nem is általánosan elfogadottak, hanem egyes országok, sőt az egyes országokon belül is, kisebb nagyobb szakkörök nézetei vagy Ízlései szerint változók. A gazdaközönséget, de talán még egyes vegyészeket is, kik ezen specziális tárgygyal behatóbban nem foglalkoznak, talán meg fogja lepni,, ha kimondom, hogy ezen a téren oly nagy a tétovázás, hogy kivált a különböző országokban végzett talajelemzéseket igen gyakran még össze sem lehet hasonlítani egymással. Nagyon természetes, mert ha az egyik vegyész hígított sósavval, a másik egy százalékos salétromsavval, a harmadik eczetsavval, a negyedik 1 vagy 2 perczentes czitromsavval vonja ki a földet s még hozzá változó ideig s mindegyik azt a tápanyagmennyiséget közli, mint assimiláltatót, a melyet oldószerében talált: nincs mód arra, hogy ezen nagyon különböző vegyszerek hatása alatt feloldott anyagok mennyiségét egymással összehasonlíthassuk. Nagyon természetes tehát, hogy a vegyészek türelmetlenül várják ezen állapot megszüntetését, mely igen nagy mértékben megakadályozza a haladást, de nagyon természetes az is, hogy míg egy általános konvencziónális módszerben sem tudnak megállapodni, nem tudván dűlőre jutni arra nézve, hogy a sok között melyik volna hát az, a mely a valót azaz a természetes viszonyokat legjobban megközelíti. Még türelmetlenebben várhatná a praktikus mezőgazda ezen kérdés szerencsés megoldását, mert nem csekélyebb dologról van szó mint arról: meddig lesz még kénytélen a gazda költséges és kedvező időjárás mellett is legalább egy teljes esztendeig tartó trágyázási és
1224
KÖZTELEK, 1896. AUGUSZTUS Hö 26.
termelési kísérleteket végezni, hogy arra az egy- marad szabad állapotban. A drainvizekben szerű kérdésére: kell e trágya, milyen és salétromsavas sók alakjában találjuk. mennyi ! némileg kielégítő választ kapjon. Honnan vette a salétromsav azon aljakat ÉrdekSs módon megvilágítja ezen vi- (kalit, meszet, nátront stb.) melyekkel sókat szonyokat p. o. a hallei kísérleti állomásnak képez ? Világos hogy azon kőzetekből, vagy már több év előtt közölt azon tapasztalata, ásványokból, melyek a földben vannak s hogy egyenlő foszforsavtartalmu talajok, da- világos tehát, hogy oldó hatást gyakorolt reájuk. Azt hiszem, hogy a fentiekből is eléggé czára annak, hogy a többi növénytápanyagok tulmennyiségben voltak jelen, igen kü- kitűnik, mily nehézségekkel kell még meglönböző eredményeket adtak foszforsavtrá- küzdeni, mig a valóban praktikus talajelemgyázásra. Az egyik talajon a foszforsavtrágya zés problémája megoldottnak lesz tekinthető. megnégyszerezte a termést, a másikon nem A párisi kongresszuson sokat beszéladott semmi eredményt 1 tünk róla ; érdekkel hallgattuk Garola előMarokért a kémiai talaj elemzések töké- adását, a ki azt állította, hogy a talajban letlenségének ezen ujabb eklatáns bizonyí- tapasztalatai szerint háromszor annyi nötéka arra indította, hogy a szóbanforgó tala- vénytápszernek kell lenni, mint á mennyit jok, valóban disponibilis foszforsavtartalmát igen hig (körülb. 1%-os) salétromsavval kiujabb módszerek segítségével jobban meg- oldhatunk, figyelemmel kisértük az öreg állapítsa; nevezetesen igen hig czitromsav tudós Déherain javaslatát, mely szerint legés oxálsav, valamint czitromsavas és oxál- czélszerübb lesz még mindig az eczetsavat savas sók oldatait használta a talajok ki- használni, de sem meggyőződésre, sem bárvonására. Különösen jó eredményeket kapott minemű megállapodásra nem jutottunk és 1 százalékos czitromsav-oldattal, a mennyi- nem juthattunk s a kongresszus legczélszeben azt találta, hogy azon földek, melyek- rübbnek találta ezen életbevágó kérdés taben a foszforsavtrágya nem szaporította a nulmányozására egy bizottságot kiküldeni, termést, több egy százalékos czitromsavban melynek tagjai a franczin Garola, a német oldható foszforsavat tartalmaztak, mint a dr. Clus (Halléből) és ezen sorok irója. többiek, miből tehát az következett, hogy Dr. Liebermann Leó. ama földek már annyi disponibilis foszforsavat tartalmaztak, hogy a foszforsavtrágyázás fölösleges volt. LEVÉLSZEKRÉNY. Azonban Marekernek ezen, pár óv előtt megjelent közleményéhez fűzött reményeink nem akartak megvalósulni. Kérdések. Az 1 százalékos czitromsavoldat, mint a talaj disponibilis foszforsavtartalmának 258. kérdés. Mikor legczélszerübb a reagense nem akart mindenütt beválni. Hogy burgonyaföldet trágyázni? Szabad-e közvetn.iért válik bo egy esetben és miért nem a lenül vagy minő előveteményhez kell a másikban, azt nem tudjuk és nagyon nehéz trágyát adni? is lesz annak egyhamar végére járni. A taÖrkény. P. H. J. lajokban nagyon komplikáltak a viszonyok. A tápanyagokat egyrészt a növénygyökerek 259. kérdés. Ez év október 1-én egy savanyu váladéka oldhatja, de másrészt biztosan egyéb agentiák is hatnak reájuk. birtok bérlete lejár; bérlőnek szerződése érIlyen oldóhatást gyakorol már maga a viz, telmében a bérlet leteltével 400 hold fekete még nagyobbat a változó mennyiségben ugart (1200 négyszögölével számitva) kell kétszeri szántással visszaadni, azonban nincs jelenlevő szénsav. De vannak még olyan agentiák, melye- több 250 hold fekete ugarnál; a birtok ket az agrikulturchemikusok eddig nem igen olyan, hogy csakis fekete ugarba lehet vetni. Kérem .velem közölni, milyen kártérítést vettek figyelembe. A legközelebb megtartott párisi nem- követelhetek. x Vésztő. F. V. zetközi vegyészeti kongresszus mezőgazdasági szakosztályának egyik ülésén két ilyen dologra figyelmeztettem a szakosztályt. Az 260. kérdés. Ez év október 1-én, illetve egyik az, hogy a növények gyökérzetének szeptember 1-én veszek át egy elcsigázott meg van az a sajátságos tulajdonsága, hogy talajú 5—600 holdas birtokot, a talaj bara közömbös vegyhatásu sókat felbontja, a sók nás agyag középnehéz talaj, a földek 10 bázidait visszatartja, a savat pedig elbo- év óta rosszul szántva tulvettettek és kevecsátja, azaz vissza adja környezetének. set trágyáztattak, a talaj hegyes, 65 kat. 4 Ha tehát p. o. a gyökér chlorkalium hold kétszer gyengén megszántva /B hüvelyk vizes oldatában van, ebből felveszi a kalit mélyen fekete ugar lesz átadva; szeptember 1-én én ,azt búzával akarnám bevetni és és a vizbe szabad sósavat juttat. De mi természetesebb már most mint műtrágyával pótolni a hiányt. A megdrágíaz, hogy az igy keletkezett szabad sósav, tott mivelést behozza-e a műtrágyázás és oldolag fog hatni más anyagokra, melyek milyen, mennyi műtrágyát használjak ? továbbá a tarlóföldben rozs alá jó-e a műtrákörülötte vannak. Ebben az esetben tehát számolnunk kell a gyázás. A földek az 1891/92., 92/98. és szabad sósav oldó hatásával is, mélyet a gyökér 93/94. években tele voltak cecidomiával — ez idén kevesebb a cecidonia — kérem az maga készített a közömbös chlorkaliumból: Ez csak egy eset egy példa. Más sókat ezen csapás elleni védekezést is tudatni is képes a gyökér hasonló módon felbontani, velem. Pa-Csicsal. P. B. ugy hogy világos, miszerint nem egy, hanem több savak oldó hatása fog a talajban nyilvánulni. 261. kérdés. I. Talajomat ugy oldható Egy másik, eddig kellően ügyeimre vegyi, mint ásvány alkatrészében megvizsnem méltatott körülmény a következő. gáltatni óhajtván, kérem szives értesítését A nitrogéntartalmú anyagokból, a mint hogy egyik és másik irányban hová fordultudjuk a talajban levő fermentumok és gom- jak ? II. A mult évről maradt ki szuperfoszbák salétromsavat készitenek, még pedig je- fátom, melynek zsákai elrothadván, a foszlentékeny mennyiségben. fát a levegővel érintkezett. A „Köztélek" Már a priori sem lehetne fel tenni, egyik előző számában olvastam, hogy a hogy ezen erős ásványi sav hatás nélkül szuperfoszfátot szétszórás után azonnal alá maradna környezetére, de a talajokon ke- kell szántani, mert ha az hosszabb ideig a resztül ment csapadékvizek (a drainevizek) földszinén marad, az oldható rész a levegő vizsgálata ki is mutatja, hogy ezen sav nem élenye által átváltozik és oldhatatlanná
69. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM. válik. Már most kérdés, nem változott-e a kimaradt és levegővel érintkezett szuperfoszfát át oldhatatlanná és elszórás esetén a növényre felszí vhatatlanná. Dobuhát. N. Q. 262. kérdés. Homokos talajon gazdálkodom. Habár ez idén nem is, de leggyakrabban szárazságtól szenvedünk, ez okból tisztelettel kérdem, nem volna-e előnyös a a nedvesség befogadása czéljából altalajturó ekét használni? Mivel nincsen elég munkaerőm arra, hogy összes szántóföldeimet ily módon miveljem, mi volna előnyösebb, az altalajturó ekét az őszi vagy a tavaszi vetések alá használni, feltéve, hogy tavasziak alá is őszszel végeztetnék be a szántás. Szedres. B. P. 263. kérdés. Száraz és nedves szántóföldek, nemkülönben száraz és nedves rétek miféle mesterséges trágyával és mikor volnának legczélszerübben trágyázandók. Hol szerezhetők be az ajánlandó mütrágyafélék legelőnyösebben. Breznóbánya, P. A.
Feleletek. Felelet a 257. számú kérdésre. Katonai előfogatokat szolgáltatni éppolyan polgári kötelezettség, mint például beszállásoJás alkalmával a katonai személyeknek és lovaknak aránytalanul csekély dij ellenében férőhelyeket szolgáltatni. Ez az intézmény törvényen alapszik és helyi szabályrendeletekkel is szabályozva van. Az illető város erre vonatkozó szabályrendeleteit természetesen nem ismerjük. Dr. Sz. F. Trágyázás burgonya alá. Felelet a 258. számú kérdésre. Ha a burgonya alá közvetlenül trágyázni óhajtunk, akkor a jól érett trágyát még őszszel kell kihordani és leszántani. Ez esetben a trágya a burgonya minőségére káros befolyást gyakorolni egyáltalán nem fog, a mennyiséget pedig tetemesen fokozza. A burgonyának ily irányú közvetlen trágyázását csak ajánlhatom, mert annak jó hatásáról alkalmam volt többszörösen meggyőződést szerezni.
Műtrágyák buza alá. Felélet a 260. számú kérdésre. A őszi buza és rozs azon növényeink közé tartoznak, melyek a műtrágyát legbiztosabban meghálálják. Eddigi tapasztalataink szerint a magyar holdanként (1200 D-öl) adott 100 kgr. 16—18%-os szuperfoszfát teljesen kielégítő, melyet a vetőszántás előtt szórunk ki és szántunk le. Csakhogy az egyoldalú foszfortrágyázás akkor lesz hasznothajtó, ha a földben, ezenkívül elegendő nitrogén és kálium áll a növény rendelkezésére. Káliumról itt beszélnünk nem kell, ez az agyagtalajban elegendő mennyiségben van jelen; annál fontosabb azonban ezen gyengén trágyázott földekben a nitrogén kérdése. Jó trágyaerőben álló (vagy közvetlenül trágyázott) földben a nitrogén is meg van s az egyoldalú foszfortrágya kielégítő; ez esetben nyerhetjük a legtöbb tiszta jövedelmet. Ha azonban talajunk nitrogénban szegény, akkor ezt műtrágyával'pótolni kell, a mi már költségesebbé teszi az eljárást. A nitrogén trágyára vonatkozólag már most következőkre kell ügyelni. Ha a foszfortrágyák daczára azt látjuk, hogy a buza (rozs) őszszel nem fejlődik jól, akkor magyar holdanként 30 kg. chilisalétromot szá-
69. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM. mitva, ezt a vetésre egyszerűen felszórjuk (szeptember végén, október elején) s ugyanezen mennyiséget tavaszszal is kiszórjuk a bokrosodás idején (ápril hó folyamán). Ha őszszel kielégítő a vetés fejlődése, akkor szükség esetén csak tavaszszal adunk m. holdankint 40—50 kg. chilisalétromot. Ily eljárás mellett a szuperfoszfát s chilisalétrom kombinált használata is jól fizet. Ami a cecydomia elleni védekezést illeti, két eljárást követhetünk. Az egyik az, hogy a bevetendő földön egy pár vetőgép szélességben lehető korán vetünk búzát (rozsot), mely vetést azután, ha a cecydomia álczái kikeltek benne, egyszerűen mélyen leszántunk. A másik eljárás, hogy csak a rajzás befejezte után (október második felében) vetünk. K. K.
KÖZTELEK, 1896. AUGUSZTUS HO 26. Házasság. Kovács Albert gömörmegyei gazd. egyesületi titkár oltárhoz vezette Márki Imre sarkadi uradalmi kasznár leányát, Irénkét. Halálozások. Eggerihofer Gyula földbirtokos meghalt P.-Sárkányon. — Rácz András földbirtokos meghalt Turkevén. — Idősb bikfalvi Kovács József földbirtokos elhunyt Jebbágyfalván.
Hajsza a szövetkezeti eszme ellen. A gazdatársadalom mind jobban kezdi megelégelni a részvénytársaságok működését, a melyek a közérdeknek hangoztatásával tulajdonképpen nyerészkedési czélokat szolgálnak. Fokozza a részvénytársaságok e kizsákmányolási törekvéseit a kartellek létesítése, a melyek a közgazdaság minden terén felütik fejüket. Ezen irányzattal szemben majd ezen, majd pedig amazon a téren erélyes szövetkezeti mozgalmakkal találkozhatunk, a melyek, hogy nem lehetnek a részvénytársaságoknak innyére, —mert korlátlan hatalmukFelelet a 261. sz. kérdésre. I. A talaj nak a megdöntését czélozzák, — felesleges is bizonyítgatni. Tény az, hogy a kartelben kémia vizsgálata bármely vegykisérleti állomáson eszközölhető (magyar-óvári, debre- álló részvénytársaságokkal szemben csakis a czeni, kassai, keszthelyi, kolosmonostori szövetkezés az egyetlen mód, az egyetlen eszköz a megküzdésre. A legnagyobb korlátgazdasági tanintézeteknél) II. A mult év óta raktáron fekvő szu- lansággal uralkodott Magyarországon a bizperfoszfát értékéből veszíthet az által, hogy tosítótársaságok kartelje. Ezen mondhatjuk vizben oldható foszforsavának egy része egyedárusággá fejlődött kartel megdöntését vízben nem oldható foszforsavvá alakult át czélozták az „Országos Kölcsönös Biztosító s így a talajba hozva lassúbb hatású. De Szövetkezet" megállapitói. Bizonynyal merész hogy ezen átalakulás mily mérvű, arról csak vállalkozás a mai viszonyok között, a midőn kémiai elemzés alapján kapható biztos fele- csak nyerészkedésre alakult társulatokban let. Különben az ilyen szuperfoszfát is fel- összpontosul a bizalom. Ezen szövetkezet használható, csakhogy bővebben kell ki- megalakulására ügyet sem vetettek eleinte a szórni; például m. holdanként 100 kg. biztosító társulatok, a mint azonban tért kezdett hódítani, a biztosító-társulatok is leszálhelyett 150 esetleg 200 kgrot. y—n. lították dijaikat, hogy ezáltal versenyképességüket fentartva a régi biztosított feleket is megtarthassák. Midőn azonban az sem haszAltalajturó-ekék használata. Félelet a 262. számú Jcérdésre. Az altalaj-nált, a tisztességtelen verseny terére tértek és rágalmakkal, gyanúsításokkal halmozták turó ekére vonatkozó kérdésre igen egyszerű a felelet. Az altalaj porhanyitását különösen el ügynökeik utján a szövetkezetet és azt a répa és tengeri hálálják meg (esetleg ha lehet mondani, hogy országszerte valóságos ugy fordul a sora, a luczerna is). Az altalaj hajszát indítottak meg a kölcsönös biztosítóporhanyitást tehát ezen tavasziak alá fogjuk szövetkezet ellen. Legújabban Nagy-Kőrösön adni olyformán, hogy őszszel az ugaroló fejtenek ki ily dicséretes működést az „Első szántás alkalmával minden eke nyomában magyar általános/ a „Bécsi," „Adria/ „Fona turó-eke jár. Miután az altalaj porhanyi- siere," a „Magyar Franczia" biztosító-társatást ugyanazon földön csak 4—5 évenkint ságok ügynökségei karöltve, a mi természevisszatérőleg alkalmazzuk, igen természetes, tes is, miután maguk a társulatok kartelben hogy a répa vagy tengeri után következő állanak egymással, illő, hogy maguk az ügykalászosok is hasznot húznak a mélyítésből. nökségek is egyöntetüleg járjanak el a közös ellenség a szövetkezettel szemben. Nagy-Kőrös Ky. eddig érinthetlen terület volt és ott korlátlanul domináltak a részvénytársaságok, most azonban, hogy a szövetkezeti biztosítás eszméje ott is hódítani kezd, megindult a hajsza és hírVEGYESEK. lapi közleményekben, aláiratlan falragaszokon ezrével szétszórt nyomtatványokon arra Mai számunk tartalma: Oldal intik a közönséget, hogy a szövetkezetnél ne IV. Országos gazdakongresszus. — Burgonyabiztosítson és a részvénytársasági biztosítás kiemelő-géppróba. ... ... 1219 égig való emelésével, gyanúsításokkal halMéhészek kongresszusa ... ... ... ..... ... ... 1219 mozzák el a szövetkezetet. A biztosító-társuTárcza. A kárpótlás kérdése „véletlen balesef-nél 1220 latoknak még a hatóság is szolgálatjába szegőNövénytermelés. dött, a mennyiben épp az „Első Magyar Tengeritermelési eredmények. Boly Kálmán. ... 1220 Altalános Biztosító Társaság" ottani ügynöke Ezredéves kiállítás. hatósági közeg is s ezen foglalkozást még Az állatorvosi akadémia kiállítása 1221 azzal is tetézi, hogy városi hajdúkkal idézi Gazdasági növénytan. be a szövetkezetnél biztositókat s reábeszéA vetőmagvak hamisítása. Sar'na Balázs 1222 léssel s fenyegetéssel igyekszik őket el vagy Gazdasági vegytan. illetve visszahódítani. Érdekesnek tartottuk A párisi nemzetközi vegyészeti kongresszus. Dr. Liebermann Leó. — ... — — 1223 ez esetet felemlíteni, mint a tisztességtelen Levélszekrény 1224 verseny egyik eklatáns példáját, a mely a jelenlegi kartelgazdálkodásnak folyománya. Vegyesek. 1225 Ez az eset azonban korántsem áll egyedül, Házasság. — Halálozások. — Hajsza a Szövetkes nemcsak a biztosítás terén találkozunk zeti eszme ellen. — A budapesti gyapjúaukcziók. — A szerb sertésbehozatal. — Arpavele. Ideje volna már, ha a tisztességtelen vásár. — A bortörvény u j Végrehajtása. — verseny ellen törvény oltalmazná a közönÁllategészségügyi értesítés, — A szőlővessző séget s ne csak az ügynök, de maga a ezóg behozatali tilalom, szigorítása. — Ekeverseny. 1226 vagy társulat is, melyet képvisel, felelős leKereskedelem, tőzsde. ... — 1226 gyen tetteiért. Budapesti gabonatőzsde. — Szeszfizlet. — Műtrágyák. — Élelmiczikkek a budapesti hetivásáron. — Budapesti takarmányvásár. — Allatvásárok: Budapesti szurómarhavásár. — Bécsi vágómarhavásár. — Bécsi sertésvásár. — Bécsi szurómarhavásár. — Bécsi juhvásár. Párisi juhvásár 1228 Szerkesztői üzenetek 1228
A budapesti gyapjuaukcziók ez évi második sorozata szeptember hó 23. és 24. napjaira van kitűzve. Ezen aukezióra szeptember hó 15-ig lehet beküldeni gyapjút „Oyapjuárverési vállalat, Budapest, Dunaparti pályaudvar" czimen. A gyapjúk ugyanott a XII.,
1225 XIV. és XV. számú helyiségekben maradnak raktáron és szeptember hó 21-től nyilvános megtekintésre bocsájtvák. Az árverés maga ismét a fővárosi vigadó kistermében történik, mindkét napon délután 4 órakor. A szerb sertésbehozatal. Mint az előjelekből arra csaknem biztosan következtetni lehetett, a szerb sertések behozatalának engedélyezése immár ténnyé vált. A szerb sertésállomány egészségi állapotának megvizsgálására kiküldött vegyes bizottság e hó 24-én adta át szömélyesen a földmivelésügyi miniszternek jelentését, a mely szerint lelkiösmeretes, a'apos és fáradtságot nem ismerő tanulmányozás alapján kénytelenek egyhangúlag kijelenteni, hogy a sertések egészségi állapota Szerbia királyságában ez idő szerint teljesen kedvező. E jelentés alapján a magyar és szerb kormány között létrejött egyezmény értelmében a földmivelésügyi miniszter kénytelen megszüntetni az eddigi határzárt s megengedi, hogy Szerbiából f. évi szeptember hó 2-tól kezdve 120 kgos, vagy azon felüli sertések a kőbányai veszteglő szállásokba felküldessenek. A szerb sertések maximális létszáma az első 16 napra 3500, későbbre pedig 7000 darabban van meghatározva. A földmivelésügyi miniszter azonban ezen rendelkezésével egyidejűleg a kőbányai piaezot a magyarországi származású sertések számára is megnyitni szándékozik, mi végből a kőbányai összes fertőzött szállások fertőtlenítését elrendelte, hogy annak befejeztével Kőbánya a magyarországi sertések számára is megnyitható legyen. Azok a föltételek, a melyek mellett magyarországi sertések egyelőre 30.000 darabra korlátolt számban Kőbányára kivihetők, a következők : 1. csakis 120 kgros vagy azon felüli sulylyal biró falkás vagy más hizlaldában együtt tartott sertés szállítható Kőbányára; 2. mielőtt a sertések Kőbányára szállíttatnának, harmincz napig állami állatorvos megfigyelése alatt kell állaniok és csak abban az esetben bocsáthatók fel Kőbányára, ha ezen harmincz napi megfigyelési idő alatt az illető falkában vagy hizlaldában betegedési eset elő nem fordult; 3. ha a sertések tulajdonosai kötelezik magukat arra, hogy a Kőbányára felhozott falkáikban gyanúsaknak látszó állatokat a kőbányai állategészségügyi hivatal egyszerű felszóllitása után az illető falkából azonnal eltávolítják és levágatják; 4. sertéseket csupán azon fertőlenitett szállásokba szabad beállítani, a melyek vasúti vágánynyal közvetlenül öszszeköttetésben állanak és a sertések fel- és lerakására külön rakodóval bírnak. A földmivelésügyi miniszter továbbá a seriésvész miatt eddig fennállott forgalmi korlátozásokat a gazdaközönség érdekében lehetőleg — a mennyiben az a közönség sérelme nélkül történhetik — enyhíteni kívánván, legújabban kiadott rendeletével megengedte, hogy a szertésvészszel fertőzött azon községekben, hol a helyi viszonyok miatt a sertések istállóban nem tarthatók, az egészséges sertéseket a tanyai vagy pusztai legelőkre kihajthassák, sőt járványmentes pusztákról legeltetés czéljából más tanyára, illetve pusztára is áthajthassák, elrendelte azonban hogy az egészséges falkák a gyanús vagy fertőzött sertésektől szigorúan elkülönítve tartassanak s ezekkel semmi módon ne érintkezhessenek. Egyúttal azt is megengedte a földmivelésügyi miniszter, hogy a sertésvészben elpusztult sertések hullái ott, hol az rendőri felügyelet alatt történhetik, ipari czélokra s szappanfőzésre felhasználtassanak. Árpavásár. A zemplénvármegyei gazdasági egyesület S.-A.-Ujhelyben f. év - szeptember 8 és 9 napjain árpavásárt tart. Ezen vásárra bejelentéseket az egyesület titkári hivatala legkésőbb augusztus 31-ig fogad el s minden ezen vásárra vonatkozó kérdezősködésre válaszol. Ezen vásárra meghívta az
1228 egyesület a müncheni konzulátus és a fiumei j kormányzóság utján a külföldi terménykereskedőket sör- és malátagyárosokat; a külföldi és hazai kereskedelmi kamarák közvetítésével pedig a külföldi és a hazai sörgyárosokat és kereskedőket. A vásár élénknek ígérkezik az eddigi bejelentések után itélve. A bortörvény nj végrehajtása. A borhamisítását s a müborok forgalomba hozatalát tiltó törvényünk van ugyan, de azért a müborok épp óly tömegesen kerülnek forgalomba. mintha az ezt tiltó törvény nem is léteznék. Oka ennek, a végrehajtási rendelet meg nem felelő volta. A borhamisítás terén uralkodó óriási visszaélésekről a kormánynak is van tudomása, s mint a B. L. irja, a földmivelósügyi miniszter elrendelte a bortörvény végrehajtási rendeleteinek uj átdolgozását, sőt — a mint említett szaklap irja — a minisztériumban már foglalkoznak is az előmunkálatokkal. Részünkről nagyon üdvösnek tártjuk, a miniszter ezen intézkedését s csak azt óhatjuk, hogy az eddigi tapasztalalatokon okulva erélyes intézkedésekkel tegyék végkép lehetetlenné a borhamisítók üzelmeit. Állategészségügyi értesítés. A földmivelésügyi minisztérium a marhavész és egyéb ragadós állatbetegségek állásáról aug. hó 19-én a következő kimutatást teszi közzé: Magyarországon: I. Keleti marhavész: Magyarország, Fiume és környéke, valamint HórvátSzlavonország egész területe ez idő szerint vészmentes. — II. Lépfene: össz. 52 községben 72 udv., kev. 36 község 44 udvar. — III. Veszettség: összesen 208község, 220 udv., több 13 közs., 16 udvar. — IV. Takonykór és bőrféreg: összesen 107 községben 134 udv., több 7 közs., 7 udv. — V. Ragadós száj- és körömfájás: összesen 388 községben 4034 udvar, több 73 községben 694 udvarral. — VI. Ragadós tüdölob : összesen 6 közs. 6 udv., több 1 közs., 1 ndvarral. — VII. Himlő : összesen — községben — udv., több — közs., — udv. — VIII. Tenyészbénaság és az ivarszerveken keletkező hólyagos kiütés: összesen 10 községben 120 udvarral, több — közs., kev. — udvarral. — IX. Rüh-kór: összesen 75 községben 251 udvar, több 1 közs., 2 udv. — X. Sertésorbáncz: összesen 289 községben 2125 udv., több 27 közs., 240 udvar. — XI. Bivalyvész: összesen 9község20udv., több 6 község, 17 udvar. — XII. Sertésvész: összesen 2142 község, — udv., több — közs., — udvar. A szőlővessző behozatali tilalom szigorítása. A külföldről való szőlővessző behozatal, a különféle szőlőbetegségek behurczolásának veszélye miatt, mint ösmeretes tiltva van s csak miniszteri engedélylyel hozhatók be esetről-esetre vészmentes területről szőlővesszők. A behozatali tilalmat a kormány még 1892-ben rendelte el s azóta több ízben szigorította, illetve terjesztette ki másmás országokra is. Legutóbb a mult év ősszén szigorította meg a kormány a tilalmat Francziaország ellen, az ott konstatált veszedelmes szőlőbetegségek fellépte miatt. Daczára azonban a szigorú tilalomnak, egyes szőlőbirtokosok még is találtak módot annak kijátszására s hozattak be vesszőt a külföldről. Ezen kihágási esetek a kormány tudomására jutván, a kereskedelemügyi miniszter a következő rendeletet adta k i : „Megütközéssel kellett meggyőződnöm arról, hogy az e részben korábban kibocsátott szigorú tilalmak daczára, még mindig behozatik szőlővessző a magyar állam területére: Hivatkozással az ez ügyben kiadott rendeleteimre ismételten figyelmeztetem a pósta és tivirdahivatalokat, hogy az 1882. évi XV. törvényczikkbe iktatott nemzetközi filloxeraegyezmény 6-ik czikke értelmében szőlővesszőknek a magyar allam területére behozatala, úgyszintén átvitele tiltva van, illetőleg csak a földmivelésügyi m. kir. miniszter
KÖZTELEK, 1896. AUGUSZTUS HÓ 20
69. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM
Ha egy czikkről ily dicsérőleg nyilatkoznak, ur által esetről-esetre kiadott külön engedély ajánlatos, hogy azt mindenütt, a hol még alkalmaz/a alapján történhetik. Felhívom ennélfogva a nem lett, legalább kísérletképp' n alkalmazzák. posta- és távirdahivatalokat, hogy a szőlővesszők behozatala és átvitele tekintetében Tagadhatatlan legfennálló óvrendszabályok lelkiismeretes végjobb vetőgége a je1 lenkornak a Melichár rehajtásai annyival is inkább szoros kötelességüknek tartsák, mert ellenesetben, tekintettel arra, hogy gondatlan eljárás mellett a „Unicum Drill" külföldi ' szőlőbetegségek behurczolásának megakadályozása iránt elrendelt legszigorendkívül egyszerű és feltétlen szolid rúbb óvrendszabályok is illuzoriusok maradkivitelű. nak s ebből az országra esetleg nagy köz1447 gazdasági kár háromolhatík, kénytelen lenLeirás ás árajánlattal bérmentve szolgál nék a gondatlan posta- és távirdaközegek ellen a legszigorúbban eljárni." Ebeverseny. A hódmező-vásárhelyigazd. cs. és kir. szab. vetögépgyára, egyesület f. évi szeptember 21-én Hódmezővásárhely város határában középkötöttségü : BUDAPEST, = fekete talajon szántás- és ekeversenyt rendez. V. k e r . , V á c s i - l s ö r u t 7 8 . s z á m , Az ekeversenyben ekéikkel résztvenni óhajtó vidéki gyárosok, iparosok a versenyre leküldendő ekéiket saját költségükön kötelesek Ne mulaszsza el egy Hódmező-Vásárhely város vasúti állomására elszállítani. A gazdasági egyesület sem a gazda sem a legjobb költségek megtérítésére nem vállalkozik, hírnévnek örvendő sem a szállítás közben, sem az ekeversenyen munkaközben történt sérülésekért felelősséget nem vállal. Avasuti állomástól azonban a versenyre leküldött egyes és kettős ekéket, nemkülönben altalaj munkáló Saek ekéket a kísérletet tenni, melyek anyag, kivitel és olcsó áruknál az összes eddigi konkurrencziát legyőzni gazdasági egyesület saját költségén fogja a fogva, Képesek. versenytérre kiszállítani és a verseny megÁrajánlattal bérmentve szolgál történte után az ottani vasútállomásig visszavitetni. A gazdasági egyesület az ekék felB Á C H E R R U D O L F adását ós azoknak az illető gyároshoz vagy iparoshoz a helybeli vasúti állomástól akár vasúton, akár bármiféle módon történő szállitásátvagyaszállitásértjáró költségeket magára Budapest, V á c z i - k ö r u t 78. s z á m . nem vállalja. Az ekeversenyben bemutatott ekék eladási árai kitüntetendők, hogy az esetben, ha esetleg vevő jelentkezik, az KERESKEDELEM, TŐZSDE. ott mindjárt a helyszínén megvásárolható legyen. Az ekeverseny dijai következők : I. dij : Budapesti gabonatőzsde. arany érem. II. dij: ezüst érem. III. dij: (GUttmann és Wahl budapesti terménybizományi bronz érem. IV. dij: díszoklevél. E versenyre czég jelentése. bejelentéseket a hódmező-vásárhelyi gazdaBudapest, 1896. augusztus 25. sági egyesület titkársága szeptember hó A lefolyt hét időjárása változó volt. Kezdetben 15-ig fogad el. A szántásversenyben részt- erőseb b légáramlatok mellett borús, hűvös időnk volt, mely a cséplési munkálatokat akadályozta, később vevősre jelentkező gazdák saját cselédeik vezetése alatt álló fogataikkal kötelesek a azonban emelkedett hőmérséklet mellett ismét derült idő uralkodott. A vízállás emelkedőben van. A mi az versenytéren megjelenni. A versenyben győz- aratási eredményt nálunk illeti, ugy csak most tűnik tes fogat tulajdonosa díszoklevelet, a nyer- ki mekkora károkat okozott a mult hetek zivataros tes fogatoknál működő cselédek pedig I-ső időjárása, és hogy terméseredményünk jóval csökkent. dijul 2u koronát, Il-ik díjul 10 koronát, Külföldről különböző értesítések érkeznek. Németországban egyrészt szárazság, másrészt tulnedvesség Ill-ik dijul szintén 10 koronát kapnak. okozott károkat és az aratás csak közép eredményt
MELICHÁR
FERENCZ
egyetemes aczélekéimmel
Legmagasabb kitüntetés. Weigl J. cs. és kir. udvari kocsigyáros czég Prerauban és Bécsben az innsbrucki nemzetközi kiállítás alkalmával különleges kocsi- és szánkóiért a legmagasabb elismerés, az arany éremmel lett kitüntetve. Fontos mezőgazdáknak. Több mint 20 éve, hogy a „Carbolineum" faconserváló olaj, és máz fontos szolgálatokat tesz a gazdaságban, mely oknál fogva erre már a legelső szaklapokban utalás történt. Az eredeti gyártmány egy m. kir. szabadalom véde'mével állíttatik el6, azon felül a feltaláló Avenariusnak a 1895i XII. c. cz. védjegytörvény életbeléptével annak neve törvényileg is biztositatott. Ezen czétszerü és olcsó famáz elismeit fontosságáról alábbiakban közlünk a nagyszámú elismerő iratok közül két nyilatkozatot, számot tevő gazdasági körökből. A Bauer-féle birtokkezelSség Ihásziból a következőket i r > : „Mi a Carbolineumot az itteni birtokon valamennyi jókarban levő és uj zsindelytető, úgyszintén kocsik, szántóeszközök bemázolására farészekhez, melyek az idő változásainak ki vannak téve — alkalmazzék. Carbolioeummal való bemázolás által jelentékeny megtakarítást érünk el tetőjavítási költségekben, miért is gyártmányuk mint tetőmáz különösen ajánlatos. Gyakori megrendeléseink a Carbolineum jóságának legjobb bizonyítékai." Továbbá a gróf Breurer-féle ménes-inté^őség Pilis-Maróthon következőkép nyilatkozik : „Kellemes kőtelességennek tartom önt értesíteni, hogy az ön által szállított Carbolineum ugy puha mint kemény fa bemázolásához istállóajtók, kerítések,lovagló iskolai barriéreknél, 'igen jól bevált.és én azt hasonló czélokra jósága, olcsósága és könnyű alkalmazhatóságánál fogva mindenkinek legjobban ajálnhatóp." •
tiin'et ki. Francziaországban már a csépléshez fogtak a termés azonban nem felel meg a várakozásnak. A külföldi piaezok üzletmenetében bár a hangulat állandóbb és kedvezőbb, még nem következett be a remélt nagyobbszerü javulás. Árcsökkenések nem fordultak elő, a forgalom azonban továbbra is kis keretben mozog és az üzleti tevékenység korlátolt. Amerikában az árak kezdetben a ig változtak, később jobb kiviteli kereslet folytán javultak. Anglia kezdetben csendes, később szilárdabb üzeletet jelent multheti árak mellett, míglen Franczia és Németország áremelkedésekről tudósít. Ugyancsak kedvező hangulatot jelent Holland, Belgium és a Svájcz, hol a készlett k fogytán vannak és bár a fogyasztás csak a legszükségesebbet vásárolja, magasabb árakat kénytelen megadni. A mi piaezunkon élénk üzleti tevékenység fejlődött és ugy kenyérmagvak, mint takarmányezikkek tet.mes árjavulást tüntetnek fel. Az egy ünnepnap által megrövidített üzleti hét részleteiről következf ket jelentjük: Buzi már a hét elején jó keresletnek örirendelt. A kínálat nagyobbára vaggonáiuKl állott, mely a malmok élénk vásárlási kedvének nem volt elegendő. Egyrészt az eddigi kedvezőtlen időjárá , másrészt az, hogy a látszat szerint a malmok alig rendelkeznek búzakészletek felett, nagyobb keresletet okozott. Szilárditólag hatott az üzletre a litsztüzlet kedvezőbb helyzete és igy már régen nélkülöző.t terjedelmes napiforgalom mellett a tulajdonosok fokozatosan ca 30 krnyi árjavulást vihettek keresztül. A hetiforgalmat 300.000 mm.-ra tesszük és nem hagyhatjuk felemlités nélkül a határidőpiaezot sem, a hol fedezési vásárlások a készáru üzletre nem kevésbé hatottak ízilárditólag közre. A hetihozatalok 149.000 mm.-ra rúgnak. Rozs a külföld, mint a helyi fogyasztás részére egyaránt kerestetik, a mérsékelt kínálat azonban a keresletnek nem felel meg. Az árak tehát e czikknél is emelkedőek és mult héthez k pest 35—10 krral
KÖZTELEK, 1896. AUGUSZTUS HO 26.
69. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM. magasabb. Helyben és Budape t távolságában átvéve 5-85—6'- frtot fizettek. Árpa takarmány és hántolási fzálokra kelemesebb és minőség szerint 3.75 - 4.— frt ér el helyben, Néhány kisebb tétel : szerb árpa elvámoltan ab Budapest 8 8 0 - 9 0 frt között kelt el. Állomásokon átvéve a hangulat valamivel csendesebb, mert a vevők eddigi vételeik lebonyolításával lóvén elfoglalva tartózkodóbakká lettek. Mindazonáltal élénk volt az üzleti tevékenység és a mult hét árai alig szenvedtek változást. Tiszavidéki középminőségekért 5 5 0 - 6 2 5 frt, felvidéki áruért 6-50—6-75 frt, a dé'i vasút m eni én 5-55—6 — frt, príma áruért 7 25 frtot fizettek állomáson átvéve. Zab hiányzik. A hozatalok nagyon gyengék mig ellenben a fogyasztás élénk vásárlási kedvet tanúsít és 40 krral magasabb árakat fizet. Minőség szerint 5.60—6.— frt érhető el ab Budapest. Uj tengeri csupán a felmondás czéljaira és igy is alig érkezik. Eladások szórványosan fordulnak elő és egyes waggonok 3'70 frton keltek el. Olajmagvak : káposztarepeze ugyan kellemesebb, üzlet azonban alig fejlődik és u j áru á 9: 10.50 frt, bánáti repczét 9.75 frt, vadrepcze 4.50—75 frt, gomborka 7.50 frton Cassa jegyzünk Budapesten átvéve. Hüvelyesek : Bábban a kinálat tovább csende3, egyes fedezési vásárlásokra árak azonban megszilárdultak. Uj áruban trieurt aprószemü babot ab Félegyháza-Gyöpgyös á 7.75 forint, nagyszemüt á 7.— frton, a déli vasút mentén levő állomásokról, úgyszintén dunamenti állomásokról 6.50—7'— frton, bárna babban á 6" frtot jegyzünk. Bükköny 4.75— 5.— , Muhar 5.50—.75, Kendermag 8.50, Lenmag 8.50—9.50 frt Budapesten. Köles 4-50—5"— forint helyben.
Napi jelentés 1896. augusztus 25. Búzában a hangulat ma nyugodtabb. A malmok vételkedve, a tegnapi óriási bevásárlások folytán ma megszűnt. Elkelt ca 25000 mmázsa 15, 20 krral olcsóbb Eladatott: Tiszavidéki:
500 mm. 81 kg. 81 „ 100 „ 81 „ 100 „ 100 „ 81 „ 150 „ 81 „ 800 „ 81 „ 80 . 400 „„ 300 „ 80 „ 200 mm. 80 kg. 200 „ 80 „ 200 „ 80 „ 100 „ 80 , 200 „ 80 „ 100 , 80 „ 80 „ 100 „ 80 „ 1000 , 81 „ 100 „ 100 „ 80 „ 80 „ 100 „ 79 „ 100 „ 80 „ 100 „ 79 „ 4)0 „ 10C0 mm. 79 kr. 100 „ 79 » 500 „ 79 „ 500 „ 79 „ 79 „ 200 „ 80 , 400 „ 100 „ 100j f„ 79 „ 100 „ 78 , 100 , 79 , 79 „' 100 „ 79 „ 200 „ 78 „ 100 „ 100 , 77 „ 100 „ 76 „ 80 „ 10*1 „ 80 „ 300 „ 80 „ 1700 „ 79 „ 100 „ 1C0 , 79 „ 80 ,. 300 „ 79 „ 200 , 100 „ 79 , 79 „ 100 „ 100 „ 79 , 860 „ 78 „ 78 „ 300 , 350 „ 75 » 79 , 100 „ 78 , 400 „ 78 „ 100 „
á 7 40 frt 3 hóra „ 7-32V2 „ , „ „ „ 7-25 „ 7-20 „ „ „ 7-30 „ „ „ 7-30 » „ „ 7-321/2 „ . » 7-30 „ , á 7-30 frt 3 hóra „ 7-30 , , „ 7 30 „ „ » 7-15 „ „ > 7-20 , „ » 7-25 , , , 7-25 , » „ 7 30 „ , „ 7-321/2 . , » 7-321/2 „ , „ 7-321/s „ „ , 7-321/2 „ , „ 7 20 „ „ „ 7-20 „ „ á 7'25 frt 3 hóra . 7-16 „ , „ 7-25 „ „ „ 7-25 „ „ „ 7-20 » , , 7-321/2 „ „ ,, 7-20 „ „ „ 6-95 „ „ » 6-95 „ „ , 7-10 ,. „ . » 7-15 „. „ » 7-15 , , „ „ 7*05 ,, „ » 7-„ „ ,, 7.— „ „ „ 7.25 „ „ „ 7'171/a „ , , 7-20 „ „ ,, 7-20 „ „ „ 7-15 „ „ „ 7-15 „ „ , 7-071/2 , , ,7-„ , » 7-10 , „ » 7-15 „ „ „ 7-10 „ „ „ „ „ „
6-90 7.071/2 7-071/2 7-071/2
.. „: „ „
, „ .. „
a vételkedv szintén,, hanyatlott; a tegból ma már kénytelenek voltak az elis szilárd maradt. Árpábc... az üzlet továbbra Jó minőségű felsővidéki árpák iránt a külföld részéről még mindig nagy a kereslet s 7'50—8 frtig kelnek mig a tiszavidéki közép és silány minőségű árpák iránt a kereslet kevés.
Zab kevés kinálat mellett nyugodtabb mm. 5450— frtig érhető el. Állomási vevők hiányzanak. Határidők daczára a szilárd külföld jegyzéseknek továbbra is lanyhák maradtak, délfelé azonban berlini esőhirekre ismét szilárdabb a hangulat. Következő kötések történtek: Köttetett. Déli zárlat.
1227
80—100, csirke 35—60, kappan hízott , récze hizott 90—100. récze félkövér 70—1C0, lud (liba) hizott 2f 0—320, lud liba félkövér 200—220, pulyka hizott 250-300, pulyka félkövér , Galamb , ludmáj hizott 20-100 krig. Tojás. Hozatott a fővámtérre vasp. kb. 45,000, db] hajón kb. 25.000 darab, 3 kocsin kb. 1,5000 db helybeli árusoktól 25000, db, összesen kb. 10,100, db. A vásár élénk. Nagybani árak: 1 láda friss (1440 Őszi buza 6-91—6-92—•— frt 6.91—92 frt. db) 3000—3100 kr., 100 db 210—260 kr., tojás meTavaszi buza 1897 7-27-7 28-*-*- » 7-18-19 , szes 1 láda (1440 db) k., 210 db Őszi rozs —• •— '— , 6-17—19 „ kr., 1 db krig. Tengeri aug.—szept. — ' — — ' '— „ j 3.73 —75 , Az ujvásártéri piaczra felhozatott a szokot, Tengeri máj.—jun. 3-90—362—•— , 3 88-89 , községekből vasp. kb. 16000 drb, kocsin 6500 drtt, Őszi zab —• • •— » 5-30-32 „ gyalogárusok 5100 drb, helyb. árusok 14000 darab, Repczeaxig.-szept.-re--—f—•• fi, £10-60-70 , összesen 40900 darab friss tojás. A forgalom Julius tengeri. • •— „ '— , élénk. A következő árak jegyeztettek : friss tojás Tavaszi rozs —• • •— , •— , 1 drb 2—2, 100 darab 170-195 40 krért 20—24 Tavaszi zab — •—*—'— » '— „ drb, 1 láda 1440 drb 2300—2800, meszes tojás 1 db 100 , 40 krért db, 1 láda 1440 drb krig Szeszijzlet. Zöldség. Hozatott a Ferencz József-rákpartra vasp. 900 q, hajón 440 q, kocsin 2600 q, helyb. árusok Szesz. (G oldfinger Gábor szeszgyári főtisztviselő kb. 1600 q, össz. kb. 5540 q vegyes zöldség. A vásár é. tudósítása. Nagy. árak sárgarépa 100 k. 30 - 400,1 q , A hét elején a szeszüzletben ismét lanyha petrezselyem 100 cs.40 -500, i q , zeller irányzat uralkodott és a szeszárak l ó krral olcsób- 100 db 50-120, karalábé 100 db 50-140, vöröshagyma ban jegyeznek. 100 db 25—200, 1 q 350—500, fokhagyma 100 f. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens 303—1000, l q 1000-1200, fehérrépa 100 darab nyersszesz e hétnek elején nagyon gyéren lett kínálva fejeskáposzta 1 q krajczárig, vörösrépa 100 és üzlet nem is létesült. darab 50—100 krajczárig, fejeskáposzta 100 darab Galieziából kontingens nyersszeszt 14.25 -14.50 260-6CO, kelkáposzta 100 db 60—140, vöröskáposzta frton kínáltak szeptember hóban kezdődő zárlatra, de 100 db 300—700, fejes saláta 100 db 80—200, kötöttüzlet a magas ár folytán nem létesült. saláta 100 db , burgf. belföldi 1 q 160—250, Csehországból Prágából adózott burgonyaszeszt külföldi , fekete retek 100 db 70—200, 50.10—50 30 frton, adózatlan szeszt 14.30—14.40 frton hónapos retek 100 csomó , Ugorka s. való kínáltak. 100 db 2 5 - 30, ugorka savanyu 100 db 40—90, A kontingens nyersszesz ára Budapesten 14'88— zöldpaprika 100 db 6—25, tök 100 db ,200—500, 15.— frt. paradicsom 1 kg. 30—150, zöldbab 1 1. 6—12, zöldBécsi jegyzés 15.60—15.70 frt kontingens borsó 1 kg. zöldborsó fejtett 1 1. 20—40 krig nyersszeszért. Zöldtengeri 100 cső 6 0 - 120 krig. Prágai jegyzés 50.10—50.30 adózott burgonyaFelhozatott az ujvásártéri piaczra a szokott közszeszért. ségekből szek. kb. 1260 q, gyalog és helyb. árusok által Brünni jegyzés 10-50—10-75 frt exkontigens 560 q, vasp. — q, összesen, mintegy 1810 q vegyes szeszért. zöldség. A forgalom élénk. Árak a következők: BurA kivitel 400 q finomított szeszt vásárolt, mely gonya 1 zsák 40—110, uj 1 q 170—200, fejeskáposzta Fiúmén át tovább lett szállítva. 100 db 200—450, vöröskáposzta 100 db , kelVidéki szeszgyárak közül: Baja, Maros-Vásár- káposzta 100 db 80—140, paradicsom 100 db 40—160, hely, Kenyérmező 13 krral drágábban, a többiek vál1 puttony 30—60, fejes saláta 100 db , kötött tozatlanul jegyeznek. saláta 100 db , ugorka savanyítani való 100 db Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 30—40, ugorka savanyu 100 db 40—5 zöldpaprika 51-25—51-75 frt, élesztőszesz 61.76—62.— frt, nyerslOü db 10—25, zöldbab hüvelyes 1 kg. 7 8, 1 zsák szesz adózva 50.50—61.— frt, nyersszesz adózatlan 30—60, zöldborsó héjas 1 kg. 7 -8, zöldborsó fej12.25—12.50 frt, denaturált szesz 17. 17.25 frt. tett 1 liter 18—24 krajczárig. Kontingens nyersszesz —• •—. A Hunyady-téri piaczra felhozatott kocsin 1200 q , Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül gyalogárusoktól kb. — q, helybeli árusoktól kb. 300> % budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés össz. 250 q ; élénk forgalom mellett a következői árak mellett értendők. jegyeztettek : burgonya 1 zsák 80—100, 1 q 180)-2O0> fejes káposzta 100 db 300—500, vörös káposzta 10© drb Élelmiczikkek a budapesti hetivásáron. 1896. év , kelkáposzta 100 db 60—120 paradicsom 100 augustzus 25-én. A székesfővárosi vezérigazgatóság db 4 0 - 2 0 0 , 1 puttony 3 5 - 4 5 , fejessaláta 100 db 100— jelentése. —150, kötöttsaláta 100 db - , ugorka sav. valólOO db 20—30, savanyitott 100 db 70—70, zöld paprika Halvásár a haltéren. A fővámtéri, Ferencz József100 db 10—30, zöldbab hüvelyes 1 kg. , zöldbab rakparti és haltéri piaczra 9 helybeli halász és halkereskedő által 45 q és vidéki kocsikon 2 q, hüvelyes 1 zsák 60—70, zöldborsó héjas 1 k g . —, zöldborsó fejtett 1 liter 40—40 krig. összesen 45 q kevert hal hozatott. A vásár lanyha Az árak métermázsánkint 2—5 frttal csökkentek. Gyümölcs. Hozatott a Ferencz-József-rákparti Viszontelárusitók fizették a hal q-át nagy élő piaczra vaspályán kb. 700 q, hajón kb. 300 q. kocsin 90—110, nem élő 6 0 - 6 5 , közép nagy élő 45—70, nem 1400 q, helybeli árusok által kb. 1500 q, összesen élő 28—40, apró élő 20—30, nem élő 12—16 frtig. kb. 3900 q vegyes gyümölcs. A vásár élénk volt. Vad. Hozatott a fővámtérre vaspályán db, Nagybani árak : Fajalma 1 q 1200—1800, köz. alma hajón db, kocsin db, gyalogosok által 1 q 500—1200, fajkörte 1 q 1500—2500, közönséges db, összesen — db ; a forgalom lanyha volt. Nyul körte 1 q — , köz. dió 1 q , szilva 100—120, Vadlúd , Yadrécze , Fáczány magvaváló 1 q 600-1400, szilva vörös 1 q 400—700, , Szalonka erdei , Fogoly 40 60, szilva aszalt 1 q füge 1 kg. , mogyoró Fürj —, Fenyőmadár — kr. 1 q , gesztenye belföldi 1 q , geszBaromfi. Hozatott a fővámtérre vaspályán kb. tenye olasz 1 q , czitrom j l láda 450 - 500, 9000 db, hajón kb 3600 db, — kocsin kb. 4000 db, őszi baraczk 100 db 150—400, szőlő közönséges 1 q helybeli árusoktól kb. 2000 darab, összesen kb. 21000 1500—2500, szőlő csemege 1 kg. 25—35 krig, dinnye görög nagy 100 db 8—12, dinnye görög kicsiny HO db. A vásár élénk volt. Nagybani árak páronkint: tyúk db 3-—7, sárga faj 100 db 12—18, dinnye sárga 100—120, csirke 65—110, (idei kiv. ), kappan közönséges 100 db 6—12 frt. hizott , kappan sovány 100 —120. récze hízott —— , (idei —) lud öreg h lud (liba) u j Az ujvásártéri piaczra felhozatott a szokott közhíz. 360—650, uj lud sovány 220—240, öreg ) ségekből vaspályán kb. 80Cq, kocsin kb. 2500 q, gyapulyka hizott idei , sovány. 200—300, gyöngy- log és helybeli árusok 180 q, összesen 3 480 q vegyes tyúk 121—130, galamb pecsenyének 40—60 krig. gyümölcs. A forgalom élénk. Árak a következők: Az ujvásártéri piaczra felhozatott a szokott közFajalma 100 db , 1 kg. 24—30, 1 db 3—5, ségekből vasp. kb. 1100 db, kocsin 1800 db, gyalogközönséges alma 100 db 40—140, 1 kg. 10—16, 1 db 1/2—2, köz. alma 1 put. , körte, fajt 100 db árusok 400 db, helybeli árusok 200 db, összesen 36C0 db baromfi. A forgalom élénk. Az árak páron260—300, körte faj 1 kg. 25—30, körte faj 1 db 3—5, , szőlő köz. 1 kg. 25-30 kr, kint következők: tyúk 100—140, csirke 60—110, szőlő csemege 1 kg. idei hizott kappan sovány , dinnye görög, nagy 100 db 1000—1500, dinnye görög hizott récze 200-300, sovány récze 100—140, hizott nagy 1 db 14—20, dinnye görög kicsiny 100 db 300— lud (liba) 380—580, sovány lud 220—250, hizott pulyka 7C0, dinnye görög kicsiny ldb 4—10, dinnye sárga faj , gyöngytyúk , 100 db 500—1000, dinnye sárga faj 1 db 8—16, dinnye ) sovány pulyka sárga köz. 100 db 360—700, dinnye sárga köz 1 db galamb pecsenyének krig. 4 - 1 0 , szőlő csemege 1 kg. , szőlő közönséges Az István-téri élelmi piaczra élő baromfi hely kg. 30—40 krajczárig. beli és vidéki árusok által kb. 800 pár hozatott fel A Hunyady-téri piaczra felhozatott a szokott árak a következők: páronkint ty'uk 140—150, csirke községekből vasp. 50 q, kocsin q, helybeli és idei 70—120, kappan hizott , sovány gyalogárusoktól kb. 100 q, összesen kb. 400 q vegyes jércze hizott 180—200, sovány 130—150, hizott lud 500—600, • sovány 300-400, pulyka hizott , gyümölcs, közép forgalom mellett árak a következők : fajalma 100 db , 1 kg. 18 - 2 0 , 1 db sovány 250—300 krig. A forgalom élénk. 2—6, köz. alma 100 db , 1 kg. 1 0 - 1 2 , 1 db Tisztított baromfi, helybeli ós vidéki árusok 1—2 kr, körte faj 100 db , körte faj 1 kg. által kb. 18C0 d b : forgalom élénk. Árak: Jércze
1228
69. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1896. AUGUSZTUS Hö 26.
'26-40, körte faj , őszi baraczk 100 db , dinnyo, görög nagy 100 db 1C00—1800, dinnye gör., 1 db 18—30, dinnye, görög, kicsiny 1 db 4—15, diunye görög, 100 db , dinnye görög kicsiny, 1 db , dinnye sárga faj 100 db , dinnye sárga faj 1 db 5—20, dinnye, sárga köz. 100 db 6U0-1000, dinnye, sárga, köz. 1 db 5—10, szőlő csemege 1 kg. 40—50, szőlő közönséges 1 kg. 28—30 kr. Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mesterutcza, 1896. augusztus 25. A székesfőv. vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére). Felhozatott a szokott községekből 95 szekér réti széna 123 szekér muhar, 32 szekér zsupszalma, 7 szekér alomszalma, — szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár 6 szekér egyéb takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny,, köles stb.), 1300 zsák szecska. A forgalom gyenge. Arak q-ként a következők : réti széna 180—270, muhar uj 180—240, zsupszalma 160—180, alomszalma 130—1,60 egyéb takarmány — , lóhere , takarmányszalma — — — , tengeriszár luczerna — sarjú , szalmaszecska 200— 220, u j széna , zabosbükköny 220—250. Összes kocsiszám 276 suly 220.800 kg.
Állatvásár ok. Budapesti gazdasági és tenyészmarliavásár. 1896 aug. hó '23—24-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Közteleit" részére.) Felhajtatott : 1109 drb, úgymint: jármos ökör elsőminőségü 220 db, közép 573 db, alárendelt 127 drb. Fejőstehén: fehér 7 drb, tarka 57 drb, bonyhádi 13 drb, tarka ökör 79 drb, tenyészbika — drb, fehér hizlalni való — db, üsző — db, jármosbivaly 26 db, hizlalni való tinó 20 db. , A mai országos gazdasági marhavásárra jó minőségű ökröt igen keveset hajtottak fel s minthogy igen sok nagyobb gazdasággal foglalkozók csakis ezeket keresték, a vásár vontatott irányzat mellett folyt le. Az ökrök azonban legnagyobb részt mégis eladattak. A tarka ökröket bekötési czélra adták el leginkább súlyra. A fejőstehénvásárra igen kevés tehenet hoztak, melyek élénk irányzat mellett gyorsan adattak el. Vágómarha- és borjúvá sár jelentéktelen volt. Nagyobb vásárlók: Dréher Antal Vaál 20, br. Stummer Bódog 30, Bischitz D. Lucsa 60, gr. Szécheny Daruvár 60, Tüköri Alajos Daruvár 20. Liebner József Kakucs 48, Fischer és Grünnault Polgárd 30, Hoffer Ignácz T.-Szele 16, Hochvert Adolf Szászbefeg 66, Wahrmann Bichárd Tó-Almás 18 db jármos és bekötni való ökör. Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos ökör 320—395, középminőségü jármos ökör 250—315, alárendelt minőségű jármos ökör 175—220, hizlalni való 240 — 350 forintig páronkint. Jármosbivaly —•— 445, jobb minőségű jármos ökör , fehér bekötni való ökör frtig páronkint. Fejőstehenekért és pedig : Fehérszőrű magyar tehén 65, tarka, kevert származású tehén 87—150, bonyhádi tehén — frtig, tinó 115—150 frtig páronkint. Budapesti lóvásár. Budapest, 189G. aug. 23—24. A budapesti vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Az u. n. János napi orsz. lóvásár forgalma részint a kedvezőtlen időjárás, részint azon körülmény miatt, hogy az a székesfehérvári, dunaföldvári, gyöngyösi stb. orsz. vásárokkal egy időbe, .esett, alig középszerűnek jelezhető. A kevés számban felhajtott állatok túlnyomó része közép és gyenge minőségű lévén, a jobb minőségre irányzott kereslet kellő kielégítésre nem talált. Az üzletkötések legnagyobb része a helybeli és környékbeli vevőkre esik, az elért árak a jobb minőségüeknél az átlagos áraknál alacsonyabban jegyeztettek, a középminőségüeknél némileg emelkedtek. Felhajtatott össz. 2202 drb. Eladatott 725 drb Jobb minőségű lovakból hátas 40 db, eladatott 18 db 100-255 frtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 70 db, eladatott 40 db 100—250 frtért, nehezebb kocsiló (hintós) 60 db, eladatott 25 db 105—450 frtért, igás kocsiló (nehéz nyugoti faj) 100 drb, eladatott 30 drb 80—140 frtért, ponny 10 db, eladatott 4 db, 60—100 frtért; közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 250 db, eladatott 50 db 60—155 frtért, könnyebb félék (parasztló stb.) 500 db, eladatott 240 db, 35—110 frtért; alárendelt minőségű lovakból 1172 db, eladatott 318 db, 10—30 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 52 db, frt, az állatkert és kutyák részére vásároltatott 4 db, frt, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott 2 darab, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott 1 db, takonykór miatt a gyepmesterhez küldetett — db. Budapesti szurómarhavásár. Aug. hó 25-én A székes fővárosi közvágóhíd és marhavásári igazgatóság jelentése. Felhajtatott: 572 drb belföldi, —drb galicziai, — drb tiroli, 55 drb növendék élő borjú, — drb élő bárány; — drb belföldi, — db galicziai, — drb tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, drb ölött bárány, — db élő kecske.
A borjuvásár gyors lefolyású volt. Arak a következők. Élő borjuk: belföldi frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 35—45 frtig, kivételesen 48 frtig súlyra, növendék borjú 17—35 frtig, kivételesen — frtig drbonkint, frtig súlyra. Ölött borjú: belföldi , tiroli frtig, galicziai frtig, növendék borjú frtig dbonkint, bárány frtig, bécsi frtig súlyra Elő bárány —• •— forintig páronkint. Élő kecske —' — frtig páronkint, kivételesen — frtig. Bécsi Tágómarhavásár. 1896. aug. 24. A bécsi marha- és huspénztár jelentése. Összes felhajtás 5930 Hb. Ebből magyar 4288 db, galicziai 359 db, bukovinai S 6, németországi 767 db, hizott 3174 db, legelő 727 db., fiatal 2029 db., ökör 4110 db, bika 671 db, tehén 745 db, bivaly 404 db. A szombati vásárra 745 darabot hajtottak fel. Szemben a mult héttel, ma 800 dbbal több hizott ökör lett felhajtva. Ezen nagy kínálat folytán érzékeny reakczió állott be, a mennyiben még az élénk keresletű prima áruk is métérmázsánkint 1 frtot vesztettek, többi áruk még többet estek. A nagyszámú gyengébb minőségű árukban az üzlet igen lanyha és nehézkes volt, az árveszteség ezeknél mintegy 2 frtra tehető métérmázsánkint. Gyengébb minőségekből nagymennyiségű eladatlan maradt. Arak : prima magyar 33—35 ( ) frt, szekunda 29- 32 frt, tertia 26—28 frt. Galicziai prima 33—36 ( ) frt, szekunda 30—32 frt, tertia 27—29 frt. Német prima 35 -38— (39—), szekunda 31—34, tertia 28—30 frt. Legelőmarha: szerb és magyar 20—28 é. s., rossz minőségű frt é. s. Bika 22—30 frt é. s., tehén 20—30 frt é. s., bivaly 15—20 frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra, minden °/o levonás nélkül történnek. Az értékesítésben kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyanazon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 krért, a kiverésért pedig 35 krt kap.) Egyes eladások : Magyar hizó ökrök. Eladók: Ar Blau testvérek, Temesvár Hacker L., Sopron 28Va — Hacker Miksa, Sopron 30 — Józsefv. spirituszfinomitógyár, Temesvár , 34'/a — Kellner Dávid, Pápa 32Va — Lederer és Kálmán, N.-Várad 35 — Neumann testvérek, Arad 3 5 — 3 Nyitray Jakab, Nagy-Kanizsa ... 32 — Schwartz M. Mátészalka ... 34 — Weisz M. & fia, Munkács ... 33 — Erdélyi hizó ökrök. Eladók: Br. Bors és társa, M.-Vásárhely 35 — Kosch & Schobel, Sz.-Régen ... 33 — Voith Gergely, Deés 37 — Német hizó ökrök. Eladók: Blau testvérek, Temesvár 38 — Frisch F., Versecz 36»/2 — Hacker Miksa, Sopron 37 — Neumann testvérek, Arad 38 —
Ar
Arak klgrammonkint: kizsigerelt borjú kr., prima kr., primissima '— kr, élő borjú 25—38 kr., prima 34-40 kr, primissima 46—50 (—) kr., fiatal sertés 34—43 kr., kizsigerelt sertés nehéz 46—52 kr., süldő 46—56 kr., kizsigerelt juh 26—38 kr., bárány páronkint kr. Bécsi juhvásár. 1896. aug. 20-án. Felhajtás. drb juh. A mai vásár gyenge lefolyású volt, árak valaínivel csökkentek. Árak: export juh páronként 18—2225, raczka 12-17, selejtes juh 9—15.
5911
Párisi juhvásár. 1896. aug. hó 17-én. Felhajtá 17791 drb juh. Irányzat nehézkes.
Szerkesztői üzenetek. Névtelen levelekre nem válaszolunk. T. olvasóinkat kérjük, hogy hirdetési s bármely más anyagi ügyekben ne a szerkesztőséghez, hanem közvetlenül a kiadóhivatalhoz szíveskedjenek fordulni, miután a szerkesztőség csupán a lap szellemi ügyeivel foglalkozik. H. E. Eperjes. A beküldött czikk térhiány miatt maradt ki a jelen számból. Jövő számban hozzuk. M. S. Ecséd. A közös hadügyminiszter azon rendeletéről, melyben meghagyja a csapattestparancsnokságoknak, hogy a két évet szolgált katonák tartós szabadságolásánál azokat a katonákat, kik besoroztatásuk előtt főldmiveléssel foglalkoztak, előnyben részesítsék, a f. hó 5-én megjelent számunkban irtunk részletesebben. Ez ügyben különben a honvédelmi miniszter is intézkedett legutóbb, elrendelvén, Ihogy mindama tartalékos katonákat, kik főldmiveléssel és gazdálkodással foglalkoznak, ezután ne tavaszszal vagy nyáron, a legtöbb munka ideje alatt, hanem őszszel hívják be fegyvergyakorlatokra. Csanádmegyében 1880-ban 6.356, 1890-ben, 6.197 1893-ban 5.807 lélek született.
27 29
— —
Az Orsz. magyar gazd. egyesület tulajdona.
32l/2 25V2 33 1 31 33 32Va
— — — — — — —
Lapfelügyelő-bizottság: Gróf Dessewffy Aurél, Bernát István, dr. Darányi Gyula, Forster Géza, Galgóczy Károly, dr. Hagara Tiktor. — Főszerkesztő és kiadásáért felelős: Forster Géza az O. M. G. E. igazgatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az O. M. G. E. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Jeszenszky Pál.
34 — 33
— — —
35 341/2 33Vs 35
— — — —
Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy f. é. április hó 25-től az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár ezentúl szombaton tartassák meg. A vesztegvásárra felhajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárolt megyék közül augusztus 7-től kezdve további rendelkezésig csakis a következő vármegyék vannak száj- és körömfájás miatt zár alá helyezve és csakis ezen vármegyékből nem hajthatók fel állatok a vásárra és pedig: BácsBodrog. Baranya, Fejér, Heves, Nógrád, Pest-PilisSolt-Kis-Kun, Pozsony, Somogy, Sopron, Tolna, Vas, Veszprém, Zala vármegyékből és Debreczen, H.-MVásárhely, Szabadka és Zombor sz. kir. városokból. Az itt elő nem sorolt vármegyékből az ismeretes feltételek mellett állatok szabadon szállíthatók a vesztegvásárra. Bécsi sertésvásár. 1896. augusztus 18-án. Be lett jelentve: 8426 drb. Felhajtás: 3660 drb fiatal sertés, 3817 drb kövér sertés, drb rideg sertés. Összesen: 7477 drb. A vásár irányzata élénk volt. Arak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül: prima 46 47'— (—) kr., közepes 4445, könnyű 40—43 — kr., fiatal sertés 34—43 kr. Bécsi szurómarhavásár. 1896. aug. 20-án. Felhozatott: 3134 borjú, 1004 élő sertés, 697 kizsigerelt sertés, 249 kizsigerelt juh, 25 bárány. A gyenge kereslet folytán a borjuvásár lanyha volt, príma borjuk 3 krt, gyengébb minőségűek 6 krt vesztettek kilónként. Kizsigerelt sertések változatlanok. Kizsigerelt juhok lanyhán keltek el.
Gőzcséplők
Szigorúan a magyar sági viszonyokhoz alkalmazott mányok.
gazdagyárt-
Az összes gazdasági gépeket tartalmazó árjegyzékkel, szakbavágó felvilágosítással és tanácscsal, árak és feltételek közlésével szívesen és díjmentesen szolgál
ELSŐ M A G Y A R
GAZDASÁGI G É P G Y Á R részvény-társulat.
Gyártelep: Budapest, Misi
Táca-tt l
6 9 . SZÁM. 6 - I K ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1896. AUGSZUTUS HÓ 26.
Kölcsönös Biztosító Szövetkezet, B U D A P E S T E N , VIII., J ó z s e f - k ö r u t 8 . Alakult 1894. évban. Elnök: T E L E K I Géza gróf. Alelnök: C 8 Á V O S S Y -Béla. Igazgatósági tagok: AND1ÍÁSSY GÉZA gróf. BUJANOVICS SÁNDOB, DESSBWFPT ABISTI1), KOMJÁTHY BÉLA, PÉCHY TAMÁS, PÜSPÖKY EMIL, BUBINEK GYULA, SZEJITK1BÁLYI KÁLMÁN. SZILASSY ZOLTÁN, SZÖNYI ZSIGMOND, SZTÁBAY ISTVÁN gróf, TELEKI SÁNDOB gróf. Vezérigazgató: S Z Ő H Y I Z s i g m o n d . A z O r s z á g o s M a g y a r K ö l c s ö n ö s Biztosító S z ö v e t kezet a gazdaközönség általános elismerése szerint hiven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az
1229
Kévekötő zsinórokat g i legjobb minőségű ajánl a
BLEIER é s WEISZ,
l ó h á l ó k , kézitáskák stb. továbbá gaz- \ daságl czifckek u. m.: istráng-, kötőfék, rudaló gabona- 1 zsákok, vízhatlan ponyvák, itató és tűzi vedrek, kendertömlők, hevederek, kender, kócz stb. a legjutányosabb eredeti j gyári árakon.
rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával. é s termények
(szalmás
eleség)
M T Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta díjból 5% díjengedményben részesülnek. T p ® Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztositiák, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut® 8. sz.) és a vidéken létesített Ügynökségek.
99
ADRIA99
magy. k i r . t e n g e r h a j ó z á s i Vezérügjnökséffe:
HOFFMANN
részvény-társaság. S. és V.,
Budapest.
1896. szepterber havában a következő gőzösök fognak közlekedni: 1896. szejtemíer
Bordeaux Hull, Newcastle °/T Liverpool Rotterdam, Antwerpen London New-York Hull^Newcastle °/T 2
Liverpool Liverpool Hull, Newcastle «/T Rio de Janeiro, Santos Retterdam, Antwerpen Liwerpool
Grimsby, Leith • Fiume, Triest Triest, Fiume
Alsatian Andrássy Narva Karthagó Jókai Kedar (C. L.) Széchenyi Szent-László Athéniam
20—30 20—30 20—30 20—30
Kálmán Király 15—25' Matlekovits 15—25 Aleppo (C. L.) 15—25 Deák Petőfi 20—30 Tibor Bordeaux , Lesbian 20—30 Liverpool London Wm. Bailey Zrínyi 20—30 Rotterdam, Antwerpen Mátyás Király 1) Ha a gőzös indulása előtt 8 nappal Gibraltar, Algír vagy Tanger kikötőkbe elegendő rakomány be nem jelentetett, az igazgatóság fentartja magának a jogot e kikötőket nem érinteni. 2 ) A gőzös Barcelonán kivül még egy második spanyol földközi tengeri kikötőt fog érinteni, esetleg Cadixot. Atrakodási szolgálat közvetlen hajóraklevelekkel a felsorolt kiindulási kikötőkből az összes földközi és adriai kikötőkbe, valamint az osztrák Lloyd levantei, keletindiai, chinai és japáni vonalaira. KÖZÉFTEUTGEBI SZOLGÁLAT. A) Fiume-Malta—Sziczilia—Marseille-i vonal szeptember 7-dikén „Buda", 15-én „Adria", 21-én „Tisza", 28-án „B. Kemény", gőzös indul Fiúméból Marseillebe és szeptember 2-dikán „Tisza", 9-dikén „B. Kemény', 16-dikán „Szápáry", 23-án „Buda", 30-án „Adria", gőzös indul Marseilleből Fiúméba. JS) Tyrrltenni vonal. Az elsőosztályu gyorsgőzös „ Á r p á d " minden vasárnap délben Marseilleből—Genuába, minden hétfőn este 8 órakor Genuából— Nápolyba és minden szerdán délután 4 órakor Nápolyból egyenest Marseillebe indul. íume
Magyar királyi államvasutak. 108417/96. C/II. sz. Hirdetmény. Délnémet-osztrák-magyar vasúti kötelék. (Elő baromfinak gyorsáruként való szállítása f. é. szeptember 1-től érvényes díjszabás kiadása.) A fent megnevezett köteléki forgalomban f. é. szeptember hó 1-ével uj díjszabás lép.életbe, élő baromfinak tetszés szerinti mennyiségben gyorsáruként való szállítására. Ezen díjszabás közvetlen díjtételeket tartalmaz egyrészt a magy kir. államvasutak és a cs. kir. szab. délivaspálya társaság (magyar vonalak) állomásai, másrészt a württembergi kir. és a badeni nagyherczegségi államvasutak, a pfalzi vasutak, a hesseni Lajos vasút, a Maina-Neckar vasút, a M. m. frankfurti királyi vasutigazgatóság és a Szt.-Johann-Sawarbrücke m. kir. vasutigazgatóságok állomásai közötti forgalomban. Ezen füzetben „Budapest" állomásnál kitett díjtételek a budapest-józsefvárosi állomáson, esetleg feladásra kerülő szállítmányokra is érvényes. Ezen díjszabás a részes vasutigazgatóságoknál 30 krért kapható. Budapest, 1896. augusztus hó 18-án. A magyar k i r . államvasutak igazgatósága, egyszersmind a részes vasutak nevében is.
Pályázat. 5—15 ' . 5—15 10—20 10—20 15—25 15—25 15-25 15—25
Barcelona ) Algier1) Glasgow London
Vtóii megreMeM ptosan eszközöltetlek. Képes irjegyzék j
Samaria (C. L.) Mátyás Király Tibor Finland Zichy Nagy-Lajos Sultana Hesperia (A. L ) Kedar (C. L.) Palermo
jJ
kötélgyári czég Budapest. 1 Raktár és iroda: Károly-körut 9. szám, a gróf Hadik-Barkóczy féle házban [ Gyártelep : Hajtsár-ut 7307. sz. ) Ajánlásra méltó tárgyak: torna-eszközök, Cocos futószőnjeffcK, jj • lábtörlők, ruhaszárító kö- r telek,
épület és átalány (pauschal) biztositásnál
A takarmány
5
| gazdasági k ö t é l n e m ü e k e t , p
A sopronmegyei
gazdasági
egyesületnél a
titkári állás lemondás következteben megüresedvén, annak betöl1614 tésére ezennel pályázat hirdettetik. P á l y á z n i k í v á n ó k n a k az e g y e s ü l e t e l n ö k s é g é h e z intézendő k é r v é n y ü k b e n k i kell m u t a t n i o k f e l s ő b b gazdasági fanintézeten n y e r t elméleti, valamint gazdasági gyakorlati szakképzettségüket, i r o dai és a z ügykezelési s z a k b a n , nemkülönben a s z a k i r o d a l o m t e r é n való j á r t a s s á g u k a t , eddigi foglalkozásukat és működésűket. A titkár főbb teendőit képezik: a gazdasági i r o d a i t e e n d ő i n e k e l l á t á s a , az e g y e s ü l e t é r t e s í t ő i n e k k i a d v á n y a i n a k s z e r k e s z t é s e , a folyó ü g y e k n e k az ü l é s e k r e való előkészítése é s e l ő a d á s a ; az ü l é s e k j e g y z ő k ö n y v e i n e k m e g szerkesztése, népies szakelőadások t a r t á s a az irodának és a szükséges nyilvántartásoknak vezetése s a könyvtár kezelése. Egyebekre nézve a megválasztott titkár részletes utasítással f o g elláttatni. A titkártól megköveteltetik, hogy a m a g y a r nyelv mellett a n é m e t e t is, s z ó b a n é s í r á s b a n b í r j a . A t i t k á r i á l l á s 1200 f r t é v i fizetéssel 4 0 0 f r t l a k á s b é r r e l és m i n t filloxera biztos a m e g y é t ő l 2 0 0 f r t t a l v á n j a v a d a l m a z v a . A kellőleg felszerelt f o l y a m o d v á n y o k a z e g y e s ü l e t e l n ö k s é g é h e z i n t é z e n d ő k és a g a z d a sági e g y e s ü l e t t i t k á r i h i v a t a l á h o z (Sopron Széchenyih á z II. emelet.) f o l y ó
é v i s z e p t e m b e r
h ó
15-éig-
b e k ü l d e n d ő k . A z á l l á s folyó évi o k t ó b e r h ó 1. f o g l a l a n d ó el. Sopron, 1896. a u g u s z t u s h a v á b a n .
A sopronvármegyei gazdasági egyesület elnöksége.
1230
KÖZTELEK,
1896. AUGUSZTUS
Hö
26.
6 9 . SZÁM. 6 - I K
Árverési hirdetmény.
Cs. és kir.
s z e p t e m b e r
é s 1 § 9 6 .
l i ő
6 - a n
egnagyobb és legrégibb az országban. Alapíttatott 1831. 8 S Uitüiitetés.
s z e p t e m b e r
BECS,
V,, M 4 r i » V a l é r i a - u t c s a 1 0 . — I., V o l t c s g a r b s n s ' b r a e e e 1.
h
é
1 3 - á n
m i n d e n k o r délelőtt 9 órától k e z d v e a l e g t ö b b e t í g é r ő k n e k készpénz fizetés mellett nyilvános önkéntes árverésen eladatnak. Tudakozódásokra felvilágosítást ad Varga Ignácz tiszttartó Muhipusztán, u. p , Nyékládháza. iei3 Arverelni szándékozók kívánatára a Nyékládházi vasúti á l l o m á s o n a g a z d a s á g f o g a t a i f o g n a k r e n d e l k e z é s r e állani.
Gróf Csáky
ELSINGER M. J. és FIAI BUDAPEST,
f o l y t a t ó l a g
szab.
vízmentes szövotgyár,
A Muhi gazdasághoz tartozó g a z d a s á g i g é p e k , e s z k ö z ö k é s e g y é b f e l s z e r e l é s i t á r g y a k Szakáld községben ( V a s ú t á l l o m á s N y é k l á d h á z a ) a h e l y s z í n é n é v i
ÉVFOLYAM.
V Í Z M E N T E S T A K A R Ó K (PONYVÁK), kazalok, gépek, kocsik és vasúti kocsikra olcsóbb és legjobb elpusztíthatatlan minőségekben, továbbá
REPCZE-PONYYÁK, MAGGYÜJTÖ-PÖNYYÁK, TÖMLŐK,
E S Ő K Ö P E N Y E K és Ö L T Ö N Y Ö K kautschukból és anélkül. T Ű Z I - ÓS I T A T Ó - V E D R E K , S Á T R A K ,
LINÓLEUM,
Á R J E G Y Z É K ÉS M I N T Á K I N G Y E N És B É R M E N T Y E . „ L E G G Y O R S Ü B B K I S Z O L G Á L Á S . " Minden város jobb üzleteiben a mi gyártmányainkat tartják, s szíveskedjen határozottan E L S I N G E R gyártmányt kérni. 928
László
prakfalvi vasgyárai ( S z e p e s m . ) , é v e k óta
"bádogtetök
Magyar kir. államvasutak. 109951/96. C/II. sz.
födésével
R á « i Sándor.
f o g l a l k o z n a k , leírással, b i z o n y í t v á n y o k , á r a j á n l a t és m i n t á v a l s z í v e s e n szolgálnak. Ezen tetők láthatók az állatés kiállitási téren, és a bányászati kohászati csarnokbap,. ~ISfii
Árt 1 forint 50 kr.
sociaiismus. B czimen jelent meg R UBINEK GYULA az 0. M. Gr. E. ügyvezető titkárjának nagy érdekű tanulmánymüve hazai szocziális bajaink okairól, keletkezéséről s azok orvoslásának módjairól. A füzet 1 forintért lapunk kiadóhivatalánál megrendelhető, a pénz előleges beküldése mellett.
MŰTRÁGYÁT minden minőségben szállít bárhova 1349 versenyképesen
kénsav- és műtrágyagyára
Központi iroda: PRÁGA, Heinrichgasse 27,
H
N
A
.
M
A
magy
.
B u d a p e s t , VI., M o z s á r - u t c z a 9 .
Honfoglaló őseink históriája czimü könyvet, irta Alpári Lajos, mely zamatos magyarsággal tárgyalja ezred' éves multunk történetét. A könyv 8 darab szép képpel van diszitve. Ára bérmentes küldéssel 25 kr. Megrendelhető a kiadóhivatalban.
árverése tólag
helyiségében A
A puszta-so mórjai berezegi uradalom ségénél
lovak
3 M 42 M M M o f t ó ó l M i i üsző eladó.
Bővebbet b á r ó B u s c h m a n n P U S E T A - S O M O R J A , (posta helyben.)
1 6 0 S intéző, Mosonmegye.
évi
ménesekből
o k t ó b e r
4-ig-,
kisorolt
h ó
3 - t ó l
é s 9.-től
folyta-
b e z á r ó l a g
a „ T a t t e r s a l l "
fog
leirását
árverési
dése mellett intéző-
állami
B u d a p e s t e n
talmazó
állatok.
1 8 9 6 .
bezárólag
11-ig úti
Eladó
kir.
anyakanczák, számfeletti fiatal kanczák, kiselejtezett heréltek
Magyarország ezredem története
TIZEDES MERLEGEK súlyokkal együtt, telette olcsó árban kaphatók; O
Lóárverési hirdetmény.
Ajánljuk mindenkinek, a ki Magyarország történetét dióhéjba szoritva birni óhajtja, hogy rendelje meg a Független Újság kiadásában megjelent
8 C H R A M A.,
K
Hirdetmény. (Németalföld-osztrák-magyar-vasuti-kötelék.) Folyó évi október hó l-jével a fenti kötelék forgalomban kocsi és fuvarlevelenként legalább 5000 kg. súlyban elszállítandó hajlított fából készült bútor küldeményekre módosított díjtételek lépnek hatályba, minek folvtán az említett időponttól kezdve a németalföld-osztrák-magyar kötelék It. rész, 3 füzetének folyó évi május hó 1-étől érvényes I. pótlékában foglalt vonatkozó díjtételek hatályon kívül helyeztetnek. Az uj díjtételek tekintetében az érdekelt végvasutaknál, illetőleg állomásoknál szerezhető bővebb felvilágosítást. Budapest, 1896. augusztus lá-án. A magy. k i r . államvasutak igazgatósága, egyszersmind a részes vasutak nevélbeu is. (Utánnyomás nem dijaztatik.)
k e r e p e s i
megtartatni. és a részletes feltételeket tar-
jegyzék
a
postabélyeg
a „ T a t t e r s a l l "
bekül-
igazgatóságától
kapható. m e g j e g y z é s : rolt m é n e k
Az állami méntelepekből
és heréltek j e g y z é k e
később
fog
kisoköz-
zététetni. Budapesten
1896. é v i a u g u s z t u s
hóban.
Földmivelésügyi magy, kir, miniszter,
69. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.
1231
KÖZTELEK, 1896. AUGUSZTUS HO 26.
L a p u i k M & d é M i a t a l á t e n ^ B u d a p e s t Öllői-ui 2i*
(Köztelek.)
a következő g a z d a s á g i s z a k m u n k á k és r e g é n y e k leszállitott áron k a p h a t ó k :
Magyar Gazdasági Czlmtár A sertés javítása
mBzöoaíflasáörol mezörenáörsBflröl szóló 1894. irt HL tsnréaycílöc,
pontos és legmegbízhatóbb
a végrehajtására vonatkozó
miniszteri rendelet, magyarázatokkal
el-
látva, e g y f ü z e t b e n .
és
aaag-y n e g - y e d a l a l s , 3 6 ítr t e r j e d e l e n & b e a . Tr.rtal m a z z a az ö s s z e s
gazd. egyesületek, g a z d a k ö r ö k , földbirtokosok, u r a d a l m a k , h i t M z o m á n j o k , b é r l ő k , gazdatisztek, erdészek
l i i z l a l a s a
gazdák és hizlalók használatára.
czimeit.
Irta:
Miután az össze? gazdasági egyesületek tagjainak névsora a lakhely és utolsó posta pontos megjelölésével benfoglaltatik, a gazdasági egyesületeknek és kereskedő világnak nagyon ajánlható.
K .
H n f f y P á l uradalmi főtiszt. E 3 Ára portómentes küldéssel 1 f r t 1 0 í t r . ma
Á r a f ű z v e 7 f r t , kötve 7 f r t 5© k r .
Ára bérmentes küldéssel 1 frt 10 kr. A
mesterséges
leszállított árosa: borok NEM SZABAD SZERETNIE, s ^ ö - EGY CSODAEMBER KALANDJAI. lg
1
©!!
é r d e k e s
Lajos. Ara portómentesen megküldve 1 forint helyett 40 krajezár.
készítésének forgalomba h o z a t a l á n a k tilalmáról szóló
A mezőgazdaság és mezőrendőrségről szóló 18U4. évi Xll-dik törv.-czikk alapján összeállított:
r e g é n y e k
AZÁraERDÉSZ ÜR FIA. J S S t í t t i * portómentesen megküldve 1 frt hely. 40 kr.
DPT T R
L
Irta Conan Dsyie, fordította Fáy J. Béla. Ara portómentesén megküldve 1 frt helyett 40 kr.
A
MALOM TÖRTÉNETE. Il/IVÜT
Káté községi mező- és hegyőrök Ára portómentes küldéssel 20 kr. II.
portómentesen megküldve 1 frt. helyett 40 kr.
Káté az uradalmi csőszök
Irta Anna Vertua Gentile. Ára portó- « V C Á D T \ ( \ f l Irta Mathers Helén DEiliilrt. mentesen megküldve 1 frt helyett tViíil 1 A l i f i i ) U i l i / U l l . Ara portómente40 krajezár. sen megküldve 1 frt helyett 40 krajezár. Ára portómentes küldéssel 20 kr. Összeállította: dr. BALKAY BÉLA. M a g y a r á z ó j e g y z e t e k k e l elMindkettő csinos zsebkönyvalaku A látta : Dr. L ó n y a y F e r e n c z . fordította: Fáy J. Béla. Ara portómentesen küldve 1 frt helyett 40 krajezár. keménytáblába van kötve és 20 Ára 8 0 kr. megküldve 1 frt helyett 40 kr. oldalas jegyzék-naplóval ellátva.
Törvény
MI
SZERELEM?
í T t ó ! BONDA MIKLÓS.
Bérleti hirdetmény. A magy. kir. közalapítványi uradalom tulajdonát képező s Veszprémmegyébe kebelezett P a d r a g község határában fekvő az ajkai vasúti állomástól mintegy 8 kilómeter távolságban lévő r ii
• 11U1011 a rajta lévő épületekkel együtt, a nagymélt. m. kir. vallás és közoktatási Ministérium IX-ik ügyosztályában
Magyar kir. államvasutak. 112116/C/II. sz. Hirdetmény. Osztrák-magyar-svájczi vasuíi kötelék. (A gyümölcs kivételes .díjszabás érvényen kívül . helyezése.) *F. é. októbor hó 1-vel a fennti kötelékben az 1893. évi november hó 1-től friss és aszalt gyümölcs szállítására érvényes kivételes díjszabás, a hozzá tartozó ír számú pótlékkal együtt érvényen kívül helyeztetik. A helyébe lépő uj kivételes díjszabás, mely dijfélemeléseket tartalmaz, annak idején ki fog hirdetBpest, 1896. augusztus hó 19-én. A in. lvir. államvasutak igazgatósága, a részes vasutat névé-
;* Valódi
Dr.
K R Ö C Z E R
LÁSZLÓ-féle
szabadalmazott ruggyanta ojtószalagokat Dr Kröczer László úrtól személyesen jóváhagyott minőségben és nagyságban szállít
SGHMEIDLER 1.1. cs. és kir. ruggyanta és celluloidnemüek gyára
BÉCS, Főuzlet:
I
i228
Fióküzlet:
VII/2., Stiftgasse 19. sz. 1 1 . fcer, G r a i e n 10 sz. Sürgönyczim: C U I i l U S C H l I E I B i E R . Egy Kilogramm ára l'rt 10.40.
1896. évi szeptember hó 25-én tartandó nyilvános zárt ajánlatu versenytárgyalás u t j á n 1897. évi november hó 1-től 1922. év október hó 31-ig terjedő 25 évre haszonbérbe fog adatni. A részletes versenytárgyalási és haszonbérleti feltételek a Ministérium segédhivatalainak igazgatóságánál és az alólirt közalapítványi gazd. felügyelőségnél a hivatalos délelőtti órák alatt megtekinthetők. Somlyóvásárhely, 1896. augusztus hó 16.
A iMMm eud. fsliiisfe
A legelterjedtebb néppárti heti élezlap,' változatos szöveggel, mulattató eredeti képekkel, a polit It t\l ostorozott heti eseményeivel, versekkel, adomatárral, kép-, szám-, sakk- és szórejtvényekkel és sok más mulattató dologgal. Előfizetési ára.: egésa é-srxs frt, fél é-srxs 2 fr-b, negyed évre 1 fr-b. A szegényebb, de olvasni szerető közönség számára a „HERKÓ PÁTER" Dépies kiadását egész évre 2 írtért, negyed évre 50 krért küldjük. A „HERKÓ PÁTER" tót nyelven is megjelenő heti élezlap egész évre 2 frt, fél évre 1 frt, negyedévre 50 kr. Márczius hó óta német nyelven is megjelenik a „HERKO PÁTER" heti élezlap. Naptárok, magyar, német és lót nyelven, az idő előrehaladottságánál fogva már csak 20 fcr. darabonkint. Szerkesztőség és kiadóhivatal: B U D A P E S T , IV. k e r ü l e t , Z s i b á r u s - u t c z a 7 - d i k s z á m .
1232
KÖZTELEK,
1896. AUGUSZTUS H ö
26.
Kiadja a „ B o r á s z a t i L a p o k " . S z e r k e s z t e t t e : BAROSS fjOggr
<£L m ű .
69. SZÁM. 6-IK
ÉVFOLYAM.
KÁROLY.
t a r t a l m a :
E l ő s z ó . I r t a : Baross Károly, a „Borászati L a p o k " szerkesztője. A király látogatása a borkiállításon. M a g y a r o r s z á g s z ő l ő - é s b o r t e r m e l é s é n e k t ö r t é n e t e . I r t a : H e r c z e g h M i h á l y e g y e t e m i t a n á r . (A r ó m a i h ó d í t á s előtt. — A r ó m a i a k u r a l m a a l a t t . — A h u n n o k , a v a r o k és f r a n k o k u r a l k o d á s a i d e j é b e n . — A v e z é r e k k o r á b a n . — A z Á r p á d királyok alatt. — Az A n j o u királyok uralkodása alatt. — A török hódoltság korában. — Mária Terézia uralkodásától m o s t a n á i g . — A filloxéra-vész i d e j é b e n ) . A m a g y a r s z ő l ő t e r m e l é s s t a t i s z t i k á j a . I r t a : R u b i n e k G y u l a a z 0 . M. G. E . t i t k á r j a . (A m a g y a r b i r o d a l o m szőlőterülete. — A m a g y a r b i r o d a l o m b o r t e r m e l é s e . — A z u j j á telepítés.) A g a z d a t á r s a d a l o m m ű k ö d é s e . I r t a : S z i l a s s y Z s o l t az 0 . M. G. E . t i t k á r a . A s z ő l ő m ű v e l é s t é s b o r á s z a t o t é r d e k l ő f o n t o s a b b t ö r v é n y e k . I r t a : dr. S z i l á r d F e r e n c z k ö z - és v á l t ó ü g y v é d . ( A filloxera elleni v é d e k e z é s . — R e k o n s t r u k e z i ó . — S z ő l ő d é z s m a - v á l t s á g . — A d ó k e d v e z m é n y e k . — B o r t ö r v é n y . — H e g y községek. — Boritaladó.) A „ B o r á s z a t i L a p o k " t ö r t é n e t e . I r t a : A n g y a l Dezső a budai kertészképző intézet tanára. A s z ő l ő r o v a r e l l e n s é g e i . I r t a : Sajó Károly a m. kir. rovartani állomás nyug. főnöke. A h á r t y á s szárnyú rovarok. (A darázsok. L ó d a r á z s . K ö z ö n s é g e s d a r á z s . N é m e t d a r á z s . ) — L e p k é k — ( Z u g ó p i l l é k . Zöld szőlőlugas pille. Szövő l e p k é k . B a g o l y p i l lék. A szőlőfürt m o l y pilléje.) — L e g y e k . ( S z ő l ő g u b a c s légy. E r j e d é s i l e g y e k . ) — B o g a r a k . ( C s a j k ó . A k é t v a l ó d i c s e r e b o g á r . A s á r g a c s e r e b o g a r a k . ) — D i s z b o g a r a k , o r r m á n y o s b o g a r a k . ( O t i o r h y i n e h u s L i g u s t i c i . A k e n d e r m a g b o g á r . A czinczérek. A levélb o g a r a k . ) A fél f e d e l e s s z á r n y u a k . ( A szőlő filloxorája.) — A s z é n k é n e g e z é s . — A f u t ó h o m o k i m m u n i t á s a . — A z e l á r a s z t á s . — A z a m e r i k a i szőlőfajok. ( A p a i z s t e . v e k . — A z e g y e n e s s z á r n y ú r o v a r o k . ( A s z ö c s k é k i g s á s k á k . A s e r t e f a r k u r o v a r o k . ) — A z a t k á k A p e r o n o s p o r a . I r t a : S z i l á r d G y u l a , f ö l d m i v . i s k o l a i s. t a n á r . A lisztharmat. — A z a n t r a k n o z i s . — A black-rot. — A fakó rothadás vagy Witherot. — A gyökérp e n é s z . I r t a : Mezey G j u l a , a magyar-óvári gazd. akadémia tanára. A szőlő m é z g a b e t e g s é g e . Irta: Sajó Károly. A s z ő l ő m i v e l é s é s b o r á s z a t a z e z r e d é v e s k i á l l í t á s o n . I r t a : R o m b a y Dezső. ( A szőlészeti és b o r á s z a t i biz o t t s á g . — A szőlészeti c s a r n o k . — F ö l d v á r y L á s z l ó p a v i l l o n j a . — A b o r c s a r n o k . — A b o r k i á l l í t á s s z a b á l y z a t a . — A b o r k i á l litók névsora.) Jelesebb m a g á n s z ő l ő t e l e p e k M a g y a r o r s z á g o n . N a g y részben a teleptulajdonosok által beszolgáltatott adatok a l a p j á n e g y b e á l l í t o t t á k :• R á c z S á n d o r , m . kir. szőlészeti és b o r á s z a t i f e l ü g y e l S ; Serfőző Géza, a p e s t v á r m e g y e i g a z d . e g y l e t t i t k á r a ós R o m b a y D e z s ő . Ismertetett magántelepek i Almási Balogh Tihamér, Kecs- Debreczeni szőlő és borter- Karácsonyi Camilló gróf, Móczár Andor Félegyháza. Steinberger, Kalocsa. Muhoray Kálmán, Jászberény. Szabó Lajos és tsa, Uj-Léta. kemét. melő szövetkezet telepe. Kamenicza. Agárdy Jenő, Izsák. Deutsch Sándor, Felső-Halom.Karácsonyi Gyula gróf, Kova- Migazzi Vilmos gr. Ar.-Maróth. Szabó József, Kalocsa. Nagy Ignáez, Balaton melléke. Szarka Mihály, N.-Körös. Altstok P . fiai, Hungária- Dienes Barna s Fazekas Sándor szinez. Nagyvárad szőlőszete. Szalay Bálint, Gulács. telepe. Károlyi Tibor, Nyírbátor. telepe, Uj-Léta. Oppenheim E. H., Nyárs-Apáti.Széchy Ferencz, Nyitra. Balázsi József, Érkörtvélyes. Birhám Ede, Tópest. Károlyi Tibor, Karuly. Oppenheim E. H., Izsák. Szily László, G.-Szt-Márton. Bartalos Kálmán. Izsák. Erdélyi szőlő-ojtvány telep, Kovácsy Miklós, Szakácsi. Ormódi Adolf, Gyöngyös. Szi/y Pongrácz, Vázsnok. Bátory A n t a l , . Örkény-Szt.- _ Medgyes. Krausz Péter, Csengőd. Ormódi Béla, Királyhalmok. Sziget/i Gábor, Paks. Ilona. Érmeiléki első szőlő-ojtvány Körmendi Sándor, Moór. Bayer, Eger és Verpelét. Lengyel Antal, Pta-Szanda. Palóczi Horváth Istv. Örkény. Tauszig Zsigmond, Pécs. telep, Nagy-Kágya. Blaske László, Győr-Szt.-Iván. Fachleitner Mihály, St.-Endre. Leszlényi Arth. Győr-Szt-Iván. Perényi Józsefdr., Kecskemét. Tschida Ártur, Paks. Pestvármegye szőlőszete. Uzoritsch Pál, Izsák. Borászati Lapok, Pilis-szántói Filloxera ellen védekező mis- Lindmayer Ferencz, Ajón. Pestvármegyei g. e., Halas. Vass Imre, Sárospatak. Liszkay Lajos, Izsák. telepe. kolczi egyesület. Vékony Antal, Tázlár, Magyar szőlőtelepi társaság, Rácz György, Kula. Bory Béla, Pta-Bánháza. Forster Géza, Concohát. Rákóczy telep. Weiner L., Örkény. Bodrog-Szerdahelyi immúnis Földváry László, D.-Haraszti. Királyhalmok. homoktelep részvény-társ. Gauser János, Csongrád. Majláth Géza gróf, Patvaros. Rombay Zsigmond, Pankota. Weiss D. H., Gyöngyös. Brogli Béla, Máza. Rombay Zsigm. Király-halmok.Wandmann Vilmos, Gyón. Glevitzky Sándor, Sárospatak. Mayer F. A., Kéty. Zichy R, grófné, Bedá-Szinérráralja, Buding Károly, Nagy-Ösz. Hangé! István, Szegzárd. Meisels Lajos, Beregszász. Sipos Imre, Sajgó. Zselénszky R. Ménes s ü j - A "ad. Csákvári mintaszőlő. Heinrich József,Királyhalmok. Meisels Vilmos, Beregszász. Suly László, B.-Almádi.. Kollár János, M.-Berény. Stark Ad., B.-Csaba. Horváth„"Ödön báró, Alvincz. Mezey Pál, Nyíregyháza. Cseh Mihály, Velencze. Szőlős-Ctyál. Jálics Géza szőlős-gyáli szőlő uradalmának monográfiája. Irta: Rácz Sándor, m. kir. szőlészeti felügyelő. (A. szőlős-gyáli gazdaság ismertetése. — Kezelés és személyzet. — A szőlő. — A fajták megválasztása. — A kiválasztott szőlőfajták vesszőjének megszedése, kiteleltetése, szaporítása és gyokereztetése. — Homokkötés és talajelőkészités. — A szőlőteriilet beosztása és a tőkék távola. — Az ültetés. — A szőlő rendes és évenkint felmerülő munkái. — A szőlő ellenségei. — Amerikai anyatelep, ojtvány és ojtványiskola. — Munkásképzés. — A termelt fajták rövid ismertetése.) A filloxera által elpusztított szőlők felújításának előmozdítása tárgyában alkotott 1896. évi V. t.-cz. hiteles szövegre. MÜMELLÉKLETEK é s KÉPEK. M ű m e l l é k l e t : A király. — Gróf Andrássy Aladár és azon főrangú hölgyek arezképei, a kik a királyt a borászati kiállítás megnyitásakor fogadták. Arczképek: A mű az alábbi férfiak arczképeit, a kik a múltban és jelenben vagy irodalmi vagy egyéb szereplésükkel a magyar szőlőmivelés terén érdemeket szereztek. Angyal Dezső, dr. Asbóth Sándor, Avarfly Géza, Bajor Dezső, Bujanovits Sándor, Cserháti Sándor, Czeiner Nándor, Darányi Ignáez, Dobokay Lajos, Entz Ferencz, Enyedy Lukács, Földváry László, gróf Festetics Andor, Ferk Miklós, Galgóczy Károly, Hieronymi Károly, Hermann Ottó, Herczegh Mihály Jókai Mór, dr. Horváth Géza, dr. Kossutány Tamás, Korizmics László, Kodolányi Antal, Kosinszky Viktor, dr. Kröczer László, Keöd József, Linhart György, dr. Lieberman Leó, dr. Mágocsi Dietz Sándor, Márkus József, Molnár Lajos, Mádai Izidor, Mathiász János, Májer Henrik, Mezey Gyula, Miklós Gyula, Molnár István, Petrovits István, dr. Perényi József, Rácz Sándor, Rombay Dezső, Rubinek Cyula, gróf Széchényi Gyula, Sall Ferencz, dr. Siposs Árpád, Sauerwald János, Szalay Imre, Szabó Lajos, Szilárd Gyula, Sajó Károly, Somsich Pál, dr. Szilárd Ferencz, Szilassy Zoltán, Varga Imre, dr. Vedrődy Viktor, Wény János, Wimmer Károly. Rajzok, fényképek. A mű szövegében 145 rajz, térkép és fénykép szolgál az olvasónak magyarázatul.
$ m r A mű nagy album alakban jelent meg 240 oldalon. Bolti ára 3 frt A „Köztelek" előfizetőinek és az O. M. G. E. tagjainak 2 frt. A „Borászati Lapok" régi előfizetői díjtalanul kapják.
tm~ UJ ELŐFIZETŐI
a „Borászati Lapoknak"
ha a félévi előfizetési dijat (2.50) beküldik dijt. kapják. A „Borászati Lapok" gazdag tartalmával megjelen minden vasárnap. Előfisetése: egéss éirre 5 frt; félévre 2 frt S O kr.
A „Borászati Lapok" kiadóhivatala: Budapest, (Köztelek).
'ZS 'L Eza^n -ABAUPT '+8[t}j93i "XI -sadBpng : •epojt ZB p^g[ozs rESSBjisog^iTAial qqaAgq s? j'BH'BZ^tq^rtp AfijqEzsdEjB BJ^BlI^Aig -}BlBfll?A ^nifEI'E gis^pa^zsajaAu uiau ^jaui "jwppiaWíílP qqosojogai b bj^uiijzs spugASg nsíjzoil -pqSoj uo5[oj jaippza S9 pgzsgpjg 'ígíjsBpzEgpzgin '-BiCrp lAggÁzp Sp Blfip ilÍ?s}UE:sp[0.i 'BJCrpSnAn' : )-B5[OB^iiS0}Z!q ip^pspsg •9l0Z9}U!Í!pSi!/CU }|0Z05||B|B0J lajjazsapja sa -pzEBozaw -uaraCip 3ps9}ijaAzp3[ sp ^os^jtsoS'giTAigj 91UA uaq -Agg za z y 'aaspzgAigqia jrelá'B} Haiuapraq -?}zso 0}tiaAZ03[S'gn? -5fBjn ppaq sp s o ^ i i q -pjoj -za B BCPIBCE a^apis -aÁBa SOBEZSJO ^ajzsjjopja sa 5|9izs!}iépzEB JBABBUI V
F85T
' Z « "TS
Bzoin-jaszof 'isadBpng 'zoi| -|B}UV ApBJBA tBraxnoiBzjq uof|npioj 'ifuqo ^nosa;05[ sas9jzsaiJ0) s o l u o p SBSBUI ÁSB'A BfjE3[B IU|9J9S0|9 JJf -ZEq XS0J9AQJ ÍJgzs ASÍA' 'z-eyv iuu9A xí»f ÍBUI -lEpBin ÁSEA jQ5[OiJ[q t5] y •Ziwd S8 W - l T f l 'Jto^rnAu n9S9AiZs qqaAQa I ^ B Z S sbuioh? ooot — 'JJJ L 9M 001 Jaá ojEqdB?! SZŐJ Tfgai[ TSRJ.IO ueqriS -?ST3pZB§ (ltl5[EZS 'd 'ti) |5|!U -Ijaw-'N AqBuojo))
•ABaqp-BAuBqp)| B|ag snqojoa : ijppugzxntzo qaigAg^ •teqergp -zsgAug^Btj 19IJ9q nnjBp -Bj'n x-öAuioiitorats b jB^nsa 'loims-ssBoi 'loAjuod 5|apBA| •api sa OA( QGSO BJSTÍJLIIRZS TZSBAB) 'A3BA 'IZS0 3[O|TI^CB ' 9J9S91IS9ffp9(l PAGJi
Z09Í
9 1 9 1 ' 5 I
-ASüfí' 3[0SBp0Z05[Epnx - B t > A B | o i SBUi]B)([B Bj|azajBdj 0||B uöqB| qjp 0 9 ^ 3 -W 8/TI Ioisbuiohb tAl?q?ra. -ÁSBÍÍ uaq^ASaniSaf] 0pB|3
• m m fZQl • V W í WBIB raizo 0|Bqptn§9ta nBqjBjBA •iqppBT5[B5[9S9S9J93[gam S9A -izg sí aujaqinsffu BAoq s BU)Bqítso^ziq ^fpApt JBH? a§9S}}9zd93[5[Bzs s aAu^ja '9ni9n9f B^ZSIJ 'aAjfójpt l^nqB^jozs joq 'IUJ9AU|9 UBUIBAJOJ
zsp
za ' UBQ3[0|
-jiq nsaA5[9j qqB3[is ojuosBq A3BA
ZB
uopipj[B
SAIP)
-aqai ifBqo » s e | | e » z s ! » - 9 l 3 z a i | Ajo 'jiq IB5[3[OAU -BA^jAuoziq punjijj 'sBjj^f sí
UAQI9)IAAAUO3]
B
JMAI
'UOXU
-B[BA TIBq'lBSB Tqqoi S^SBP
-E>|P3A BBSBPZEB |AUB5||BA e PI!P[ nasgitranugq -uípj -opB|a 'nggsouiin mm} -PL 'Auo>|5inq izso b 003
A§n 'saignuéj Bdajjo^nzo AuBqop '9f)Zsi;pj9z9Tt
-36SI
-ZBS B J M I N 'SATAZA^PJOZS B
'61 snjzsngnB '9681
9t n 'qqafiaj lojjnuoj s jH?3[uoqB.iBp >|BAAúodazodaa T[9iEqdB:s[ UBsaAirepír y^AÁxiod sa) -uauiziA }JOA UEqp2ii?uzsEq jazsASg sg fn jmni'BjBA 'uaq •uosa|o>] >|BAÁuod sajuaiuzjA '•zs •(,>! UZ0ÍII-1!U0.I031-JCSBÍÍ
U B q ? J 5 l > | B J U B X 2 5| ? SZ
'U9P9I§9Z0
}[93
S9 D95[JA^ TSB}ZSOJ9J V IOQ 13 'pú S9Sp'L9ÁGT}I9J TG^SBP
-ZB§ *A)ldBJBZ05[ ip9|§9ZÍ) B }SB}TS0GBIIAI9J qq9Apg •>[0jBq)fnAu9q IBUBBS -HOZiq 0Z3J3AJB ZB U3UIZS -Á|aq 13 IÍ5BA |9uB9S0|aABn|9i •pzsB dB|Bzox jpa|Baz3 13 sí 5[0)Bin^fB il ac t s ? J T pxozs I3J5[O:|JODOS9 BNAZOJBD ÁSBA
T
Bi3fBn 9ZOJBcI
a a H O S M
saASa
imui
' 9 J ( 9 I I I J 9 J ZS9§9 ZB A§I1 S[9S
-?pz93[3ara
S9J9AJ?
zy
I8ST -2[opu9pin3i sí ^gsgppugjggui e EAoq 'aASgrasaioqEzg BpBQ-BZSji u^dsi SOLUIIA J3||BA PIM uasg^nanifip IVPVIY -op-ep }J9J5[0S W Z 'BA^Ilf^ZSTIBqi'Bf
-}[9SZ 0A9A zoqjiiSBA IAUE:S[
-JBH-B'Í3[13X Bf-'tniii BBIÚAuoíi Ó I M IZSO ngaspuiui qqgzs -391; ns9uiJ9j igpi }BCBg 893 X
-UBQIB}
-BAiqopBi3[ B
raizg
6
:PIP[UEPTOQ JGQUOZSBTJ 'EA^IS
-ojziq SaiiAÍno5[5i9iaí sgp -pZJ9ZS SOÁUQjg •ppUEpEJE u9-j j g q o p p ^EIUI ^pAugin -1T1J05[ ip^IBSO 'U9q9X9Z05[ SOJ?A e V|J8q SBPIOI) 009
3{9I9101t9J m m
9A9I UBQSTOB TrajBziq PN?UO
TOSgjpi
§BSBpzB§
S9toj
-I9q ÍB U9A9 q q o ; '[B^BIIOSI
•5[P49qiU!5[ -9)3q 2íai9}9}I9J ISBpBp ZB
0Z9AP9Í
U9S9J9AJ-B SOU?A[lAa oprrejjB) x i j t ! í í í i ! i i o z á x S9 I O H M 9 6 •a - p 9H -no ' 9 6 8 1 OJÍIOJ B BAJZSOPJ BI5[^naZ9-IBd SBp _ l°q (saiP-O OOTt) S « » « ! - j f p . i a r o m o s a í í a j t o ZÉ
-BAS IA9 zhzi S9A9 zs
''Q}B5[ 'TIIOJ 'izsjiepzeg
S9;idei9). -pipzs B TCAp[ U05[ppU99; iS^SBpZBS B 'BAZBTU -1135[1B UBA UBDSI JUIUX B ) 0
A9 Z TiBquioiBpBjn' qqoÉ -BU Agg UEQ^Aggrajgrg^; T5[ s ugA§g }}9Z§GA U9OAN;I2[ S9 S9[9F Í¥I05[ST S9Atrap[oj 'JI^ 'Ül IBpB ZB' '-qiB5[ -J 'SOU 'S9A9 63 Agg gjgfgsig jgq -0)5[0 S9J95( )S"B[|Ti {UBdS[ >09 T •WSA-zpjt BIBJ -BAiqOpBiq dB[ 9 }SBp0Z03[ -Bpivj nrátzo „EpzsB B}U|H|" — 'BflB}Z01R!A I9qBft9Z9 «9insgu íBSBny — -afgzgj - u i 9TTBNG 2(0)A[QD9ZGI[ p ^ u
-13q Agg 3a[iia|Of >|jzoi||UBfE ajasa|aza>| OHEUO ^o^jjq -UBBEUI |0}i)s|a aaqoji|o jzsu -BpZB6 IB1BLJ S0U0T{-|-)0 ugq -S9[gAAti05[ S9 -ra^ZS juttn -B|BA 'p3ZSBAg9Ag 'S?[B]Ziq , S91.ZS9A«9)G'9ZS9F
'UEQBGB
ugpuiux g^sBpzÉggzgui y
-IE}EAiq9pBi3l 13 unzo 'Jfiz -o^jaEfB gjsgjdgso ggpgsg í sgjgíj ISEIIE i5[ouj'i ASBA ijzstjpgggs : JJOA EAZBRAJB3[ 'uEqxuoiBpEJti qqoAgBU JBUI 13] s 'ipzsaq ;95[9Ai9An ^ A j o q S9' janiba 'jEAgEin 'zsBpzB® ngpou sgÁg 68 })9Z§9A }9|9Z9)U[ lSBSBp -ZEg q q g s p j U^q^zsgit y •3[9U)9ja5[ Bq?JBJBAiqOpEL5[ dEt g n-e\« „ J l " 3I01BÍUBÍE saAizg 19} s§> j a m j a JBAS -Bin 9;9J9utsiApA{í 'rapo^ -L^PZBG SL S9J9ZIJ GJRAGPUEJ 5[ESO EUIOA 9PUBF
-tBq ppiií z ? 'saia3[ SO!)J[EJ 9jqqOS95[ AgEA9J9-t j g q p ^ o 'Hazait UE9i[Buo X9M9í[is qqotgai B ^B5[05[Oi. -jtq AgBa JB iiai[9Ag i5[ '[B3[ -5[0)BIU'B[B sa 5[OAUBA\IAUOZ -iq puiHpi '[B^BiJ03[BAg TAG QQP) 'UBA aj[9uu9A3 z 'sou 'S9A9 0^ 'ZSBpZEg 9Jjq JB5[ -^OJBIUBfB of suggqpjui
Í8SI •UBqiBiBAiqgpBiJi B raizg •SB}J?C uosafiav UEqEs^z -og[op[gj sg 'ugqsEqgzgsifg} 'uaq^gzsgugqgj 'ugqs^zs^Au -gHBn? 'naqsai9Z9AAAuo3[ 'uEqEgB UOpUIUI g^SBpZEg E 'Ú^dst JUlÚl 19Z93[ • }0g -^SEpzEg' qqóAgBU Agg Saj -ugigt '[BHEIJOHBAS IA^ qqgi 'zs^pzBg naz§9A ugsgigf 'sou '-qp35[ -ragj 'BJqqEJ -EuiEq §9[jgsg aapsjg jBiiuBf S9J95[ }SB||B !}ZSJLEPZBG •f UBq[E}BATq9pBi5[ E uiizg •sgjg^i is^n? nJigzsuio[B2|iB U^|U 9)Z9S9A[g 5[0)BIJ03[BAg IA9 'J 'P19Z9AZSE5[EZS 'jp[ •só ggprataf 'ugAgg 09Z§9A }EI05[SX ig^SEpZBg E Agg t9SI 'WEJE ASar „•§" ragpiii3[ zoqEjEiEAtq -opBi3[ dE[ a tagjg3[ }9ngs -gsgj95[§aui saAizg •UEqraoi -ÉpEjn IPIPJIB' npu9jpsx9 Agg BAZBUqB3[lB UEA UBdsi jutui ggiugjgt 'piq^io jazs -gq inAiij ugApAu jBAgBui B I5[ 'jgquig |B^Btj n a ) }9g -9{g3[gug9SH9z9i9;o3[ Eao}E5[ 'ns^ixBA 'q}E5[ ' r a p j 'ugpon 'sgAg 63 ojiq JE})BIJ03[ -BA3 IA? 8 S9 •pgzggA }Ei02[ -SI s9Airap[0j iugzagjqgp E ' GJJGQ9)2(0 PS-I 'saj8)| ISB||B jJZSIJBpZEB 0[]13UO
8QST -iBq -)BIBATQ9PBI5[ B tatzQ -SB; - J B . C ngsgfigj UBq^gij sgzsso J9ZSG;J95( B *3[BUUBA IBAU^A
tmo«*°MI
—'
•l»f a; imijsSÜI q(|l»iS«aÍ8'ií - 2 o f e z [ » f s^ - u ^ B S t t i j
SIIIII 111 HM S-BIII[13>[1B U130I -?AT5[ 9JS9Í9TOP!PZS p [ 0 q 001 Vm mxm loqrejpiJiq ipaig9Z9 nioiBpBjn IAII^A -^dBjBS^n'BA !P?l3azo y
-jiAuoziq of 3[9ni5[ 'zsg)jg5[ •'p[0 o^Bqztqggúi 'aÉzpf 'UGIG^guijgAg 'son 'S9AG
9J-T JAQO)5FO saJ85| }SB||y AT9I "5[gn}gjg5[ -zs "0T Bzo}n-AuB>[jBg ' a g ^ •]jjJv ^SGDBPNG 3[BnsBjpuy ISOB5[
-nq
5[ojEiu^ry -Br[Bn?A(9 IPqaiaj 1B[OJÍSIBJ A3BA ^9}J93[ ^9J9ZS91J92[BqAu01[ B S }BCp9ttIS1J1IBq pjpzs 'jg^azsaqg-cn B i^ig -rana^ai sadgjf st ;9tz9ni35['jjgEs^fo tuoStzg -[auS9szp5[ qqoÁB -BU AgBA I^USOJBA sgjgq ^SBJj? IZS91J951-B103ISIBJI
' A u a u i ; a p j i i |
««a n •nno(«oq»a
...
•••a 'I»J t«MI»®om « « |
lasaAöaA ZOQt •UBAJJEH-ZOBA 'HBdsi A|Bqiw IJBS jtnAu js^isoS^iiAja^i 003 Bjy -rao z n 'BSJBS soSbiia •tíaxnoS^q (íWBn?
n p i Ő V W Ö i L
;[OA)
JAAJIAJ ]OBUB SAA9 GT
(Augji^-jgauBoona) l^apJO IBUJOqu lAuojzsog opí|3 •JJANAPINSJ FODUFOZAIAAAI
V.ÍÍTÍ.V
•UBqiB;BAiqopBt5[ B 9xniz3-lzsi;BpzEg Aus)zsgjg5[ S9A9 IS OJtq !B5[5]0)BlUVfB 9f s? iE^i3po3[EAg qqBzs -zsoq 'ygzggA }9}9z9}imiB} q q o s p j 'sgja^ li z s !l -pgggs A3ea u z s i i p p z g a V"J«<<JI-> V - > 1 S A S ^ S I ( U V : S
-IEJT[B uaqggsgmni a g;d -Bupq 8 s ? Hazg?A pu93[ -ts S9iaf Wl02[st saAirapípj 'jpj japa^aAou uÉqgESBpzBg jzsíjpaggs IBBSEPZE£) TiQT •o;Eqpri}Saui st ratza E joq 'stau^aj?^ Eq'iB}BAiq9pBi5[ E HB[B raizo „EpzEfi NUI|BB -JOZS SBA' sa sa}a|nsaaa" -goj[a sí -BUI i?upEiES9 u n p j gg^gsa •^u^Eq^idBnBggui } g f0 A p f u ^ j e BfB5[uimi saíajnsoaq S9 BuqÉgjOZS SEA ^Oq B 'lujnC zoqsBip? |5[orai9mg}9i -gzs BquioiBpBan A3BU ueAio 'jjq IBSSIXEld 0H95[ U3J9J JloAu'gin'opil^BZS igESEp -zBgozgui E p[ 'jgquig JBJBIJ IjazgaA }9j9z9^nraBj igBS -BpzBg iA[9q;zsg^ luopoui pf sg UBZ9C 9ZBUUEZS ipq -p?[BSD s9gjssg)zsij Agg B.IZSBIBA
0091 -uBqiBiBAiqopBi^ B uiiza -Jiq XBGG^SSEP^F ÁI UEqs'giQinEd ^tinnEjBA UBq -QEÍIIININ IGESEPZBG -BAZBUI
IB5[IB UBA UBqilIOl'BpEin qqoAgsu Agg st ggtagiaC í BAZEUIIE^B HOÁ SJ UBq -3[Eui[EpBjn qqöASBU j^tu I5[ 9jg-i j^nuEf A3bA jgq -UI9A0U
3191 'TOU9P -IU5[ Bq?[B)EAiq9pEI5[ dB[ 9 HB]B ggqg.r -Hl 5[oibi -UECB n ö w n a IB515[0)B10SBni -Au^AJlAnOZtg '3{[^B)pBgoj - p j BqgESEpzBgjaq igAggnt -pEjgou qqoA3Eti Agg ga-i IBUUBf 'Jtq IBgg^SSE^JBC sgpia5[pi ' -q}s uaqjgzsati -gqg^ s? s^jzsguug; Edgj -J02[nz9 'UBqSBp05[[BpZBg AISU91UI ZB p[ '}ZS!JBpZB9 6I9T 'Í9P -ugpjn3[ EqiBiBAiqppBt3[ B HBIE 9gl[9f „ - g ' - a " -19P11121 inau BZSSIA ^AAPUI 'TE^OJBTOSETNAU^AIIAUOZTQ 3[0)BINERY - S ^ N A SGF[GJ sg 0 0 3 TAG SAPZG 'XEUUOZB
9Z
OH
SÍUZSŰÖflV
'9681
-)'nXuzoqEfiEsp}BBzBB! B|0>js| SaAjUipigi -Jllí UI jJBA0)|BS3 B aAzauijzo zoquinuaizsiúiui jjH -ui ' |ABns9|aAjuip|p^ b
sada^gg -S9d9-5[ piozEgt -ÍJOAU'GAJIAUOZIQ ;ZA sg ' j t q -IAAAUOSJ -PZBS ' B ';}9ZG9A )ET03[SL - PZB§ 15[ ''JZL '^OLLJI IG^SBPZEG AG9'J[P91S9J93[
TT9I "E^ZEÍip UI9U }BUtoAntIE)fl — 'psogzg-'j (s^uioti^nsEA PVZS9A)1 iEUZSE3[ SOUIJI^ z^u^ : uiraQ -S9S9S5[UZS sE)B}iuugq' S9A[9UI9ZS ';nu -azs SEpodEflEgaui s a p z g — í 5[EU)EqzBAf9d spu^ASg ugppu pjtq . xE)iBiJ03[BAg iA9 Au^qgu 'itSEHBA -jzi 'aqsapasgjn uof s^q^ I5[0ii -JI ASg gjspdgigq qBuúozE BqSESEpzBg tpsagzs y S6QI •^bib ggqaf „BpzBO saaag" 5[pptiapirÍ5[' EqiE;EAiq9p'Bi5[ E 3[0)EIU?ry -9S)J9 Ü9pa -njt5] 5[0[EZB^ sa ;89}9A !|95|3|9da8 B T5[ 'uaAgg 11SDI05[I9 UEjBJSEg OJ15J -gq BqgBSEpzBg qqoAgE^j (•tn Agoraog 'AUEJ -BX) 3]PpngpnP[9q zgqraizo q q p i g ' t u i '3[9u;9p|n5[ uigu "BZSSIA 5[9A{9UI '^NAGG '[EJF
-3[o;EtposEtti-Atr9A)iAuoziq 5[9AugAJ92[ jpjgzsípj ugs -gpugy 'EAZBUI[BpBABf UBA jBSSBiBna s g f p i sg igss^i -gzgzugdzsgif JJJ GX ! A,B Q sbh? ugzg -JiBUBrpiij ra -IOzbSI ^0)E[j05[BAg 'tA? Agg qqE[Eggi ASoq '5[i)E)u?Ai5[ -ggut ip^pzEAfBd í 5[3bw!AU ;BZ^A]Bd puugzg ajAigtu 'aqsapasajn uof SE|[B PIOUJ! ifiBsepzsfi Agg jgAaf x pq jg'quigjdgzs lauaBaé^oujaq - o j ui0|BpBJn iAUEJEJ. y '^opuazgjui uoAuassag •EUUJZS
ZOQ^SO^BGZEGI
-gEZSp['llU0dZ05[pajJ|V ABUI
-JI'ZS I'O'JB 5[0AUT3A'P0TTI13AL0J FLBZ?ARÉ,J -OPUAIIOIAQ IEUUOZB
UEq^uqBpBjn ipAuassaq -Einjtzs Jit pgjjfy AEUtiizg JOjg S0g?SpH9JÍ 'gA)03[ -9qA§9 UBA SEZBUIfEpBABf 911? IpqsB^BjBqiEtn q j p 8 Bjtzimg zx 'PlÖJPinEzs njgj -njai (IQ • 0031 V) Pioq f 'Bdj"9 jg;i[ói5[gq f i 'SZŐJ i9}i[op[9q ' f z 'Bznq J9)qoi -3[9Íq 91 '[9qs^5[Ei tuaqi-azsgui - j a j '[Pqzu^dzsaíj 00Q |aA|Apux 's^n? IJEUZSB)!
>I;>A"IV»III ' N I I I I I O Z S I E I P A
'MTZZZQX
•3UB ia^ "9681 'jsadEpng QI9T -[nsazs^ U9q^ -Aupjg uBqB[Bj[E 'lujEjnuijgj sadg^ lapAaHO isoajojeh? A3EA }Aui?A)iAuoztq 919ZS IPias^íggAjg JIEU^UIBAiojue} lp1_9Z9A}9]Zn B[05fSB]EZS -BpZBgfgj IJBAJBS B 3an9S9 '[OJ;B'IJ:O5[BA3 ig^sEpzBS }}0}E)A[0j 3igpt qqo} U'pjn gjzgggAgq ' 3[oAuBra[iuiB; -3[Bzs ;3BSEPZBS B i5[ y y ; •}B;B[0SEra sgjg}iq 2[BUUB A3BA 'jAu^A^iíuoziqggApioz -Egi jgsazgjAp jgzgjuíuB} lg?SBpZBS 'jp[ 'UI SEIU A]gui -B|BA ASEA BIUI9PB5[B igBSBp -ZEg UEA9-ÍBAgEin y -g •AuEAjiAuoziq iS9[02[jg ~z ' -igigÁgpzsgjgjt • 1 : iu;OJESO na^í ^B5[OAUEUI5JO pzg3i}gAO>[ B zaqAugAjg5[ i^BZEAjEd y
jEggESSBij^f sgfig; u g q p j
1MM3QHIH m 88SI
'S9J951 'ISBH? S9AJ
'sa«A05)zsadaB -|>|0 AB3 "")jpS9«!9)j l S B | | y
• j e i s t u t r a MiJf •ui i j f S n s 8 i 9 A i i u p i g j
JE^IBAUBAPOUIBAIOJ -jjajazs qaj ]B5[5foAu^ui5[o jjojosiaj QQ^[B ZE sa HOIEQG pAgAggf -ggApq SOJJ[ 09 ü-iazsAi^q -BZS B Agoq 'j[Bu}BAiq[gj ^pzoijgpuBzs raz^A|^d y •;iiiAuoztq 5[gas9U[9pj9 gjpspp^zgd^n -I5[ iqqBAOj E IE)I? 9S?p -oviira saAu^uipgjg o p u ; ZE EQ 'ggra ^ÍJBWIQQBZSSOQ ugqpsg UOZB ÍJBSO S? pafja} Bj-OS oq jaquiajdazs Z68I 191-1 oq j a q o ^ o IAB j BSBZ -BLUIBILLB SEflpUpJZSO ZV -^raoii? 5f!íEqzoA?j ^gn 8 ™ 9Spp05(ZS9l>[ g^SpBqBZS 2[ES9 'gA^iggpi si p5[ppiuiizs s o s ^ o z s B' pgggs 'tg^s -EpzEg SBfipuejzso z y -JB3[[B ugssgqg^ 19}IUB^ ^uiui íreqJtBzs igBSBpzEg E PAOPI Agi Agoq 'iigASo} jB^oAu^minuB) iqq^AO} UEq5[EAgj?}5lBZS lg?SEpZEg E s? 3[gugfpa5[Í9uisiggiH IBA^gB ugpmui jgjiÁAgn igESEpZEgpZaUX UI9ZS3[0 ZB 'a^A^BJZBiniBínE si ^öqgui 9{9^lA gBSEpzEg E jiiAppigzg 'j[gsSB^Bziqgaui sí ^EA^SE} -IUEJ ^BAGJN^GÍJGUI sgAgg ''UEAXIIBFESTG
UEA JGAGJGZGAJG
m n o A A Z
S-J^BJ
pEqBzs* ON? i9qs?}iS?iiA sg S9TOJ 'l9q?q o z s Mozojo^nq Agg s^ loqripup^zsp ^jj (zipzs IP) 003 iA? S^HE uozg oüjajiapjiq )BZBA|Bd |auuaza JUBJ! asaj|p;aq si j|E !P afias jBBSBpZBB SBflpUpJZSp OAO[ aqsapasajn IBUBIO^SI SBAJUI -pipi J|1| -UI [JBA05JBS0 V
•*-'>!
•^lí-niíaíljq
)IGJGZSP9UI
sgApq si?)Bpio i}9jgui[g ZB '9Azg5[p9g9s ^gqgra 9J9Z -AtguigzsuBj B[Oi[Si ZB ASoq l ipu9Z9d93[ JE^EPE'P} S 9IU -U9J q95[ sjguagAgg ugnpu 'jjgupgggs igESEpzBg SEfip -UpJZSO 9PITEZBUIIE2[IB zy ' •aA}03igqAgg
G A S G
OS I?nsB^raq nspuro
Jíi-9
'isyzs
w
KÖZTELEK,
1234
1896. AUGUSZTUS H ö
Bérszántás g-sekével A legújabb eredeti F e w l e r - f é l e Componnd Közekékkel talajmivelésre vállalkozik 527
W O L F F E R N Ő gőzszántási vállalkozó, Budapest,
Kelenföld,
Fowler-telep.
A budapesti
gyapjú - aukczlók i \ L ' ; )
ez idei első s o r o z a t a j u l i u s h ó 8 - á n m e g i n d u l t . Á r v e r é s i r a k t á r g y a n á n t a m . kir. á l l a m v a s u t a k d u n a p a r t i t e h e r p á l y a u d v a r á n a k e g y h e l y i s é g e szolgál. A z e z e a r a k t á r b a c z í m z e t t J és s z e p t e m b e r h ó 30-ig eladott g y a p j ú k u t á n s e m r a k t á r - j b é r , sem retn r a k t á r h o z való szállítási b e r a k - I t á r o z á s i és m é r l e g e l é s i d i j n e m s z á m i t t a t i k . ; A z o n f e l ü l ezen g y a p j a k s z á l l í t á s i d i j k e d v e z m é n y b e n j is f o g n a k részesülni.
6 9 . SZÁM. 6-ÍK
26.
ő cs. és kir. apóst. Felsége legmagasabb elismerése.
ÉVFÖLTAM.
m
parafln-, Ceresin-, stearingryertyák és zsiradékárn-gryár
Gu^t. W a g e n B i i a
i á
n, W i e n .
Központi iroda: TI. Magdalenenstrasse 16, a Theater a, d. Wien mellett, ajánl elismert kitűnő minőségben legolcsóbb gyári árakon: ásvány-, gépkenö-olajat és zsiradékot. Orosz ásvány-kenőolajat (Bakusine, Oleonaphta) legjobb fagymentes gép-kenőolajat, olívaolajt,faolajt, ásvány-gépolajat mezőgazdasági gépekhez; Wagenmann-féle hengerolajat és hengerzsirt a gőzhengerek kenéséhez; szabad, kocsikenöos. fekete, sárga, kék, uszó, olasz világos I. és II. minőségben, szolid gyártmányok legolcsóbb gyári áron, teherkocsik és hegyitargonczák stb. kenéséhez. Ásvány világító olajok: petróleum stand, white. Gyári petróleum veszélytelen, csak 40° C-nél gyújtható; sálon petróleum, császárolaj egészen fehér és veszélytelen. Sieraingyertyák. Bécsi stearingyertya, I. minőségű, narancs vagy rózsaszínű csomagolás. Austria gyertya I. minőség, narancs- vagy rózsaszínű csomagolás, Ceresin (ásványviasz), templomi gyertyák minden vallásfelekezetnek. Brillant parafln diszgryertyák, sárga pinczegyertyák. NB. Mintákat gyártmányaimból ingyen küldök. •
3 f e l v i l á g o s i t á s o k k a l szolgál
i
H E L L E E K és T á r s a ! Budapest, V., Erzsébet-tér 13. sz.
HIRDETÉSEM
felvétetnek a kiadóhvatalban BUDAPEST, Üllői-öt 25-dik szám.
arűotíneum. [ Cs. és Kir. szabadalom. — Kémet birodalmi szabadalom. Több mint 20 évé bevált óvószer a fa-rcttiadása és tapló I ellen, továbbá nedves falait ellen. Jótállás mellett biztos liatásn. Esyszerü alkalmazás, olcsó árak mellett és a fának szép \ dióbarna szint kölcsönöz. Több száz elismerő irat gazdasági üzenektől rendelkezésre áll.
\A „ C a r b o l i n e i i m 4 6 név t ö r v é n y e s e n vWíHH v a n . Csak oly
edények tartalmaznak valódit, „Carbolineum" név áll.
utánzatoktól 5
kgros
mindenkit
posta-csomagok
melyeken a
óvunk!
frt 1.60
franco.
A somlyóvásárhelvi m. kir. közalapit, uradalom tulajdonát képező alanti bértárgyak, az alulirt f e l ü g y e l ő s é g h i v a t a l o s h e l y i s é g é b e n
1896. é. szeptember 21-én cl. e. 10 órakor zárt ajánlata versenytárgyalás utján bérbeadatnak: 1. A k a r a k ó i 5 1 7 1 1 1 B / i e o o h o l d a s b i r t o k 1 8 9 7 . é v i o k t ó b e r h ó 1-töl 12 é v r e . 2 . A k a r a k ó i v í z i m a l o m 14 4 0 0 /i6oo h o l d f ö l d d e l é s a k ü l ö n álló molnár-lakkal, u g y a n a z o n időponttól s z á m i t o t t 3, e s e t l e g 6 é v r e . 3. A m e n y e k e i ( B á n d k ö z s é g h a t á r b e l i ) 13374%2oo h o l d a s birtok u g y a n a z o n i d ő t ő l s z á m i t o t t 6 é v r e . 4. A m e n y e k é i viziörlö és f ü r é s z m a l o m m i n t e g y 6 hold földdel, u g y a n a z o n időponttól számitott 3, esetleg 6 évre. Miről bérleni k i v á n ó k azzal értesíttetnek, h o g y m a g y a r n y e l v e n irt, z á r t , 50 k r o s b é l y e g g e l é s a l a n t megjelölt bánatpénzzel ellátandó ajánlataikat, — m e l y e k boritékán feljegyzendő, h o g y a fenti bérletek melyikére n y ú j t s á k be ajánlataikat, a felügyelőségnél a zárverés megkezdéséig benyújthatják, m i v e l k é s ő b b e n érkező, távirati v a g y utóajánlatok figyelembe vétetni n e m fognak. B á n a t p é n z ü l a k a r a k ó i f ö l d b é r l e t n é l 650 frt, a karakói malomra 70 f r t , a m e n y e k e i bérletre 140 f r t , a m e n y e k e i m a l o m r a 50 f r t c s a t o l a n d ó a z ajánlathoz. A z ajánlatokban a beígérendő évi bér s z á m és betűvel o l v a s h a t ó a n kiirandó, s kijelentendő, h o g y ajánlattevő a bérleti feltételeket, m e l y e k a felügyelőségnél az árverésig betekinthetők, — ismeri, s h o g y a z o k n a k m a g á t aláveti. A versenyzők közti szabad választási jog a n a g y m . m . kir. vallás- és közokt. M i n i s t e r i u m n a k tartatik fenn. Somlyóvásárhely,
AMSTETTEN, BÉCS, BUDAPEST.
Iroda: Budapest, ¥11. ker., Csömöri-ut 16. szám.
1597
1896. é v i a u g u s z t u s
16.
A gazd, felügyelőség.
mmm
„PÁTRIA" irodalmi és nyomdai részvénytársaság, Budapest, Üllöi-ut 2S. (Köztelek).
