(997.) szám.
Budapest, 1901. május hó 15.
XI. Évfolyam.
KÖZTELEK KÖZ- ÉS M E Z Ő G A Z D A S Á G I LAP.
A Z ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán és szombaton. Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják.
Szerkesztőség ős kiadóhivatal:
Az Országos Magy. Gazdasági Esjesiilct tulajdona.
Az egyesületi Un4c» felügyelete alatt: Nem tagoknak~lőflzetésl díj: Égési évre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre Főszerkesztő és kiadásért felelés: For.tcr Q«za az OMQE. Igazgatója. Felelős szerkesztő: Sxilassy Zoltán az OMGE. szerkeszté-titkára. 5 korona.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Ülésnapok á Köztelken.
Az Országos TörzsköiiyvelőBizottság ülése. (1901: május 8.)
Jelen voltak Kostyán Ferencz elnöklete alatt: Forster Géza, Nagy Gábor, " Pirkner János, báró Podmaniczky Gyula, Beusz Henrik, Sierbán János bizottsági, tagok, Szilassy Zoltán titkár mint előadó és Wilfing Nándor törzskönyvvezető. Elnök üdvözli a megjelent tagokat és az ülést megnyitja. Előadó jelenti, hogy a Bizottságba kiküldött tagok 6 éves cziklusa lejárván, a földmivelési minisztérium részéről Darányi Béla, dr. Hutyra Ferencz, Nagy Gábor, Pirkner János, báró Podmaniczky Gyula, Sierbán János, Szily Tamás és Tormay Béla; az OMGE. réMeghívó széről Kostyán Ferencz elnök, Bernrieder János, az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" Forster Géza, mádi Kovács László, Libits Adolf, Nick Ede, Bákos Béla, Beusz Henrik és Széli közgazdasági szakosztályának Kálmán lettek a követező 6 évre kiküldve. - 1901. évi május hó 20-án (hétfőn) d. u. 4 órakor . Az utolsó ülés óta bejelentett tenyész.a „Köztelek" nagytermében tartandó ülésére. állatok közül a Bizottság felvette a következőket : . Tárgy: A magyar szarvasmarhák könyvébe: A A tagositási kérdés rendezése tárgyában a -Szolnok-Doboka vármegyei gazdasági egyesület szatmári püspökség 2 tehene ; a kis-szállási által kiküldött bizottság javaslatainak tárgyalása, uradalom 8 tehene; gróf Chotek Bézső 1 bikája — e kérdésben állásfoglalás — és az igazság- és 5 tehene; a vukovári uradalom 7 tehene. — ügyi miniszterhez teendő felterjesztés anyagá- A borzderesek könyvébe: Kohner Zsigmond és dr. Kohner Adolf 12 tehene, gróf Lónyay Elemér nak megvitatása. 8 tehene. — A szimmenthaliak könyvébe: Jeney Budapest, 1901. május hó 7. Lajos uj tenyészete, 3 bika és 24 tehén és Gr. ZselénsM Bóbert s. k.' üszővel; a m.-óvári gazd. akadémia 1 bikája; a szakosztály elnöke. Nádasdy Ferencz gróf 1 bika és 2 tehén; Grosz Antal 1 bika és 1 tehén; Ordódy Pál 1 bika és 3 tehén; Apponyi Sándor gróf : 6 Meghívó tehén; Biró Albert 1 tehén ; özv. Dőry Vilmosnő 4 bika és 7 tehén; Drascke Bichárd báró 3 A Magyar Szőlő- és Gyümölcstermelők Szö- tehén ; Hadik-Barkó.czy Endre gróf 1 tehén ; vetkezetének folyó évi május hó 16-án azaz Horn Dávid 1 tehén; Stein Lajos dr. 4 tehén; csütörtök délelőtt 9 órakor a Köztélek nagySzéli Kálmán 2 bika és 4 tehén; Perczel termében tartandó alakuló közgyűlésre. Lajos 2 tehén; Báth János 8 tehén; Zichy (Tárgysorozatot lásd a „Köztélek" 35. számában.) János gróf 1 tehén; Zichy Nándor gróf . 6 tehén. A bonyhádiak könyvébe: Apponyi Sándor gróf . 10 tehén. A kuhlavdiak könyvébe : Gülcher
1901. május 15-én d. u. 3 órakor. Igazgatósági választmány ülése. „ május 16-án d. e. 9 órakor. Szőlőtermelők Szövetkezetének alakuló közgyűlése. „ május 17-én d. e. 10 órakor. Díjlovaglást rendező-bizottság ülése. „ május 20-án d. u. 4 órakor. Közgazdasági szakosztály ülése.
==== Londoni
r ézjegyzéshez
Budapest (Köztelek), íllői-út 35. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.
Jakab uj tenyészete 47 tehén és előjegyzésbe45 tehén. A Bizottság ezenkivül több tenyészet meg' szemléltetését határozta el és tudomásul veszi, hogy ezidőszerint 301 szarvasmárhatenyészet 10,217 állattal, 30 lótenyészet 1,433 20 juhászat 5,858 ,, és '31 sertéstenyészet 1,842 „ • összesen: 382 tenyészet 19,150 állattal van az Országos Törzskönyvben bejegyezve. Titkár. előterjeszti ezután a törzskönyvvezető által kidolgozott tervezetet, az Országos Törzskönyvben nyilvántartott szarvasmarhák jelzéséről, melynek keresztülvitele czéljából^a Bizottság elhatározta, hogy dr. Darányi Ignácz földmivelési minisztert felkéri, engedje meg, hogy a bélyegzés eszközlésére az állattenyész' tési kerületi felügyelőket igénybévehesse. A Bizottság továbbá elfogadta a torzskönyvvezető által szerkesztett serté's-inagántörzskönyv tervezetét a hozzávaló útmutatással. egyetemben, melynek kinyomatása és -önköltségfen való forgalombahozatalára nézve intézkedett. Titkár ezzel kapcsolatban jelenti, hogy 1894. szept. 15-ike óta 128 megrendelőnek 13289 szarvasmarha-magántörzskönyvi rovatlap és 1897. február óta 28 megrendelőnek 2401 ménes-magántörzskönyvi űrlap, összesen 156 megrendelőnek 15.690 rovatlap szolgáltatott ki, Örvendetes tudomásul szolgál. Titkár jelenti végre, hogy a magyar fajta szarvasmarhák könyvének folytatólagos kiadásához a kézirat elkészült. A Bizottság ugy ennek, valamint a sertések törzskönyvének kiadását elhatározta. . Pirkner János inditványára a Bizottság elhatározta, hogy a tenyésztőkhöz felszólítást intéz a törzskönyvezett állatok tuberkulinozásának . okmányolt bejelentése érdekében, mivel ezen körülmény, ha az ojtás ideje és kedvező eredménye az illető állat törzskönyvi kivonatán feljegyeztetik, az állat értékét tetemesen emeli. Végül báró Podmaniczky Gyula, mint uj tagja a Bizottságnak, kérdést tesz, vájjon történtek-e' már lépések a magyarországi ügeto-
alkalmazkodva a mai naptól visszavonásig1
LESZÁLLÍTOTTUK
a vegytiszta aussigi és „Hungária" rézgálicznak árát nagyobb mennyiség vételénél
...
kisebb
... ... ... ___•__.
„
„
... ...
IOO k g r . - k é n t a b b u d a p e s t i
... 6 4
. . . ... ... ... ... 0 5
koronára „
raktárunk
„MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE" Budapest, Y, Alkotmány-u. 31. M a i s z á m u n k 3 0 oldal.
46 KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS
HÓ22,"40
tés nyerhetése végett egyik csoporttól a másikig kell vándorolniok. Bár helyesnek kell tartani azt, hogy ez elkerültessék, másrészről még sem lehet megtiltani, hogy egyes uradalmak a maguk gyűjteményes kiállításának keretében, továbbá a gazdasági egyesületek az ő kiállításukban a terményeket mellőzzék. Ilyformán a kérdés, mit Cserháti felvetett s mit a rendező-bizottság ülése is helyeselt, olyként volna megoldható, hogy ha mindazok a termények, amelyek a gyűjteményes kiálllitásban foglaltatnak, másodpéldányban a teméskiállitás számára is beküldettetnének. A gazdasági egyesületek figyelmébe ajánlandó volna, hogy ne egyedenkénti terménykiállitást rendezzenek, hanem igyekezzenek oly mintákat előállítani esetleg keverés által is, amely az ottani kereskedelmi áru jellegének megfelelnek. A bizottság az előterjesztett tervet elfogadta s felkérte Cserháti Sándor gazdasági akadémiai tanárt, a részletes tervezetek és a bejelentési iv elkészítésére. A pozsonyi kiállításII. főcsoportja Előadó: a 2-ik alcsoport tartalmazná a t. i. azon terményeknek gyüjtemé(növénytermesztési kiállítás) ren- vetőmagvakat, ményes kiállítását, amelyek vetőmagvakul használtatnak, elsősorban takarmánymagvak, egyéb, dező-bizottságának ülése. szómestermények, gabonafélék amennyiben vető(1901. május 7.) magnak alkalmasak. E csoportba volna beoszJelen voltak Rovara Frigyes elnöklete tandó a vetőmagtenyésztők kiállítása is, valaalatt Barna Balázs, Czolor Gyula, Cserháti Sán- mint egy szénakiállitás, mely azon szempontdor, Csérer Lajos, dr. Dégen Árpád, Erdélyi Pál, ból volna rendezendő,, mert Moson, Sopron, Fricke Emil, Károly Rezső, dr. Kováts Ferenez, Győr, Nyitra, Komárom vármegyék igen jelenKrolop Alfréd, Meskó Pál, Rásky Mihály, Sarlay tékeny mennyiségű szénát termesztenek, melyet Károly, Schier Lajos, Taisz Lajos bizottsági ta- külföldön, kivált a szomszéd osztrák tartomágok, Szilassy Zoltán főcsoportbiztos előadó. Az nyokban értékesítenek. Ily szénakiállitás rendeegyesület tisztviselőkara részéről Forster Géza zése tehát igen nagy jelentőséggel bir s kíváigazgató, RuUnek Gyula ügyvezető-titkár és de natos volna, hogy azon vármegyék gazdasági Pottere Brúnó s.-titkár. egyesületei, melyek területén szénatermesztés Rovara Frigyes elnök üdvözölvén a meg- kivitelre nagyobb mérvben űzetik, működési jelenteket, az ülést megnyitja. Vázolja a kiállí- területük különböző szénát s annak botanikai tás e főcsoportjának fontosságát különösen a elemzését bemutatnák, hogy igy azok értékére nyugati határszélen Pozsonyban, ahol a kiállítást következést vonni lehessen. a külföld is nagyobb figyelemmel fogja kisérni. Ugyané csoportba volna bocsátandó a Felkéri a főosoportbiztost, hogy a főcsoport ter- komlókiállitás is, melynek csoportbiztosául vezetét előadni szíveskedjék. Csérer Lajos komlótermesztési szaktanárt ajánlja, valamint a len- és kenderkiállitás is. Szilassy Zoltán főcsoportbiztos bejelenti, • Az előadó előterjesztése elfogadtatik. hogy a mai ülésről Rohrer Ferenez, Varga KálElőadó: a 3-ik alcsoport volna az gronommán, Poőr Titusz, Levatich László, elmaradásukat levélben mentették ki. A bizottsági tagságot geologia és a kisérletügy kiállítása, mihez csanem fogadhatták el: Hensch Árpád és Linhart tolandó a rétöntözés és alagcsövezés s általában a talajjavítás. György. A szegedi kiállítás alkalmával külön tanA jelen ülés főczélja megállapítani a II. főcsoport programmjának kereteit. Szóló rövi- ügyi-kiállítás volt, az Alföldre nézve fontosság,den előadja azon kereteket, amelyeket előzete- gal bíró földinivesiskolai oktatás eszközei egy földsen a Pozsonyban tartott rendező-bizottsági ala- mivesiskola keretében voltak kiállítva. A pozsonyi kuló ülésen elmondottak alapján egybeállított s kiállításon ily kiállítás nem volna indokolt, ellenben szükséges volna a gazdasági ismeretek termely a tárgyalások alapját képezheti. A II. főcsoport hat alcsoportra volna osz- jesztésének egyik-másik módját bemutatni, mely tandó, eltérőleg a szegedi kiállítástól, mely 12 minden gazdára nézve egyformán érdekkel bír s ez alcsoportra volt osztva, de most czélszerübbnek a kísérletezés ügyének bemutatása. Szóló javalátszik a rokontermészetű dolgokat kevesebb solja, hogy erre fektettessék a fősuly, mert a kísérletezés ügyének kiállítása tisztán a kormány alcsoportba foglalni össze. Az I. alcsoport volna a szemestermények ki-terhére törtéimék s nem remélhetjük, de nem állítása, melyben búza, árpa, rozs, zab, borsó is kérhetjük azt, hogy a földmivélési kormány volna kiállítva. Az egyesület egyik legutóbbi kétféle kiállítás költségeit viselje, ezért a kísérválasztmányi ülésén egy külön buzakiállitás ren- letezés ügyét kell tökéletesen bemutatni s oda dezése is elhatároztatott, úgyszintén az OMGE. törekedni, hogy a kísérleti állomásnak gyakorlati által évenként megtartani szokott sörárpa-kiálli- működését s ezeknek a gyakorlatban hasznosíttás' a pozsonyi kiállítás alkalmával ezen al- ható elért eredményeit mutassuk be lehető tökécsoport keretébe volna beosztandó ; ennek foly- letesen. tán az alcsoport külön buza- és sörárpaSzóló a magyar-óvári növénytermesztési kiállitás tartatnék. Czélszerü volna az alcsoport kísérleti állomás, továbbá a magyar-óvári nökeretébe egy külön burgonya kiállítás és eset- vénytani kísérleti állomás és budapesti rovartani leg egy takarmányrépakiállitás megtartása is, állomásnak bemutatását tartaná szükségesnek mivel a gazdák meglehetős tájékozatlanul álla- olykép, hogy azon kísérleteik eredményét, menak a takarmányrépa fajták és azok értéke te- lyek a gyakorlatban feltétlenül beváltak, mutaskintetében. Ugyanez alcsoport foglalná magában sák be. Nem gondol itt magas tudományos kia tőzegkiállitást is. A tőzegnek mint mezőgazda- állítást, de olyant, amely a gyakorlati gazdákat sági terménynek 'értéke és jelentősége folyton érdekli. növekszik s a kiállítás körzetébe eső Moson Ezzel is bizonyos mértékig összefüggésben és Fejér megyékben a tőzeg jelentékeny telepek- áll az agronomgeológiának bemutatása. Á talaj ben található, de kihasználva nincs, czélszerü ismeretének nagy befolyása van a gazdálkodás volna tehát ha a tőzeg mint nyers-, mint feldol- sikerére s nálunk sajnos kevés gazda ismeri a gozott és mint trágyázásra alkalmas szerekkel maga talaját alaposan, annál kevésbé ismeretes kevert anyag a kiállításon bemutattatnék. Ez al- egy-egy egész vidéknek talaja. Czélszerü volna csoportba osztatnék be a műtrágyák kiállí- ha a minisztérium agronomgeologiai osztálya az tása is. ország több vidékéről eszközölt felvételeiről kéElőadó egy fontos körülményre hivja fel a szített térképeket a térképen kimutatott talajokbizottság ügyeimét s ez az, hogy a pozsonyi kal együtt kiállítaná. Ez a magángazdálkodás alakuló gyűlés alkalmával Cserháti tanár felve- szempontjából azon eredménynyel járna, hogy tette azt, hogy a termények csoportosan állíttas- egyes gazdákat rábírná gazdaságuk ily módon sanak ki s a gyűjteményes kiállítások lehetőleg való felvételére és ezáltal hozzájárulnának -Magyarország talajtérképének elkészítéséhez s terményeket ne tartalmazzan.il i áttekinthetősége és a bírálat ez esetben nehéz- Magyarország talajismeretének tökéletesítéséhez. ségekbe ütközik s a bírálóknak a kellő áttekinUgyan e csoportban volnának kiállitandók a
lovak törzskönyvelése ügyében, miután tudomása szerint a magyar ügetőket is az osztrák Trabrenn verein tartja nyilván, Titkár felvilágosításul megjegyzi, hogy már 1897-ben tett a Bizottság ez irányban tanulmányokat, de az akkori viszonyokban egy ez irányban megindítandó mozgalom nem Ígérkezett czélravezetőnek. Azt hiszi azonban, hogy — különösen, ha az előtte szóló, a lótenyésztő és sportkörökkel való folytonos érintkezésénél fogva, ezen körökre magánúton is hatni igyekezni fog — m a már egy az Urlovasok Szövetkezetének, mint a budapesti ügetőversenyek rendezőjének, felügyelete és ellenőrzése alatt álló magyar ügető-törzskönyv létesítése ős a külföld részéről való elismertetésé nem fog akadályokba ütközni.
. SZÁM
11-Hí
ÉVFOLYAM.
talajjavításra vonatkozó dolgok. A Felvidéken, hol a gazdák általában rosszabb minőségű talajjal birnak, de különben is, ahol a mezőgazdasági kultura a legmagasabb fokon áll, ott van legtöbb helye a talajjavításnak is. Szóló azt hiszi, hogy nemcsak a pozsonyi kultúrmérnöki hivatal, de a magángazdák is fognak kiállítani s ezáltal ép azon vidéken a talajjavítás végrehajtására ösztönzést nyújtanak a többi gazdának is. A földmivelésügyi miniszter felkérendő volna, hogy az állami intézmények ezen vázolt kiállításai egy külön pavillonban helyeztessenek el. A bizottság előadó javaslatához hozzájárul. Előadó: A 4. alcsoport volna a gyűjteményes kiállítások alcsoportja. E csoport két részre volna osztandó: és pedig a gazdasági egyesületek és az uradalmak gyűjteményes kiállítása. Az uradalmak kiállítására nézve azt az óhajt fejezné ki a rendező-bizottság, hogy iparkodjanak az uradalmak gazdálkodási rendszerüket s azok eredményét minél egyszerűbb alakban bemutatni. A gazdasági egyesületek gyűjteményes kiállításánál az egyleteknek arra kell törekedniük, hogy lehetőleg működésűk területének gazdálkodási viszonyait mutassák be; másrészt á sajátmaguk működésének eszközeit és eredményeit is. Ezen egyleti gyűjteményekben fősúlyt kell fektetni a kisgazdák gazdálkodási rendszerének bemutatására, ezeknek gazdasági épületei, gazdálkodási rendszerük képekben, modellekben és rajzokban való bemutatása volna eszközlendő és végül kívánatos volna az illető megyék területén létező mintagazdaságok bemutatása is, tervrajzokban, képekben, leírásokban. Az egyesületek saját működésűk bemutatásánál tagjaik számát, vagyoni viszonyait, gazdálkodási módszerét mutatnák be, továbbá az apaállatok beszerzéseterén és a községeknek apaállatokkal való ellátása ügyében kifejtett működésüket olyképpen, hogy szembeállittatnának oly állatok, amelyek régebben a községekben voltak. Az egyesületek bemutathatnák továbbá az általuk rendezett háziipar tanfolyamok készítményeit is s végül a gazdasági egyesületek gyűjteményében foglalnának helyet azon uradalmak gazdasági kiállításai, melyek az egyesület területén vannak, de külön gyűjteményes kiállítást nem rendeznek. A gazdasági egyesületeknek arra kell törekedniök, hogy kiállításuk belső értéke legyen magas s ne törekedjenek egymást a czifrálkodásban felülmúlni. A bizottság előadó javaslatához hozzájárul. Előadó : Az 5-ik alcsoport volna a dohányjövedék kiállítása. Arra nézve már történt megállapodás, hogy kéressék fel a jövedék, hogy tekintettel azon körülményre, miszerint Pozsonyban dohány-gyár van, rendezzen be egy kisebb pavillont, hol czigaretták állittasanak elő hazai czigarettadohányb ól és azok a kiállítás területén és idejében árusittassanak. Javasolja, hogy kéressék fel a jövedék arra is, hogy mutassa be a komáromi körzetbe tartozó dohánytermesztőknek a dohány anyagát is, mint külön kiállítási gyűjteményt. A bizottság előadó javaslatához hozzájárul. Dr. Kováts Ferenez előteijeszti a 6-ik alcsoportnak : a retrospektív kiállításnak tervezetét. E kiállítás czélja a nagyközönséget felvilágosítani, hogy miben áll a gazdáknak egyesületekben való működése s egyáltalán szervezkedése. Szóló csak akkor tehet majd konkrét javaslatokat a tervezetre nézve, hogyha a magyar muzeumokat és egyes nagyobb történelmi múlttal bíró uradalmak gyűjteményeit és felszereléseit áttanulmányozhatta, amit ez év nyarán be fog fejezni. A retrospektív kiállítás kétíéleképen eszközölhető. 1. A magyar föld és a magyar gazdának egymáshoz való viszonya a történelemben, hogyan munkálták meg és kik munkálták meg, mily czélal a földet s miként fejlődött a történelmi időben a mezőgazdaság, mily befolyással volt reá az idegen kultura, a történelmi események s a nemzet viszontagságos történelme. 2. A másik része volna a kiállításnak bemutatni a muzeumok leltárából azon gazdasági eszközöket, gépeket, fenmaradt térképeket stb., amelyek mintegy tanúi a lefolyt időknek. Ide sorozhatók az első gazdasági gépek, a prehistorikus idők ekéi és eszközei. Ezen történelmi kiállítás czélja és leírása egy röpiratban magyar nyelven kivül égy vagy több idegen nyelven szerkesztendő s a kiállítás látogatói közt szétosztandó,
38. SZÁM. 11-1K É V F O L Y A M .
KÖZTELEK,
1900. MÁJUS HÓ
15.
Ez volna nagy vonásokban a retrospektív kiállítás programmja. Kéri a bizottság tagjait s kivált az óvári akadémia tanári karát, hogy őt a kiállítás anyagának összehozásában támogatni szíveskedjenek. A bizottság a 6-ik alcsoport programmjához hozzájárul. Szilassy Zoltán előadó indítványára a bizottság a kiállítás igazgatóságának azt az előterjesztést teszi, hogy a tiszteletdijakból a 2-ik főcsoport részére is megfelelő számú tiszteletdíjakat tartson fent, nevezetesen a buzakiállitás, vetőmagvak tenyésztők kiállítása, gazdasági egyletek kiállítása és az uradalmak gyűjteményes kiállítása díjazására egy-egy jelentékeny tiszteletdíjnak adományozását hozza a bizottság javaslatba a kiállítás igazgatóságának. A sörárpa- és komlókiállitás dijainak adományozására pedig a bizottság a magyar sörgyárosok egyesületét javasolja felkérni.
mely alig fogja az árakat emelni; a Société Nationale dAgriculture szintén ellene azért, mert biztos terhet ró a kincstárra, s bizonytalan előnyt ad csak a gazdának ; a Société Nationale d'Encouragement á lAgriculture szintén ellene azért, mert á spekuláezió eszközének tartja ; végül a Société des Agriculteurs is elég hideg állást foglalt vele szemben. Hasonló elvi álláspontot juttatott kifejezésre a nemzetközi gazdakongresszus is. Mindez annál nagyobb sulylyal esett a mérlegbe, mert maguk a franczia gazdák vezérei is (Méline, Vogüé marquis, Sagnier, Graux) belefolytak e véleményekbe s igy állást foglaltak a javaslat ellen.
A franczia szenátus márczius hó 8-iki ülésében több napig tartó igen érdekes vita után nagy többséggel (176 szavazattal 103 ellen) elvetette a buzakiviteli jutalmakról szóló javaslatot, a melyet a képviselőház már elfogadott volt, s melynek törvényerőre emelkedése a franczia gazdák egy részének igen élénk óhaját képezte. Voltaképen három külömböző javaslatról volt szó. Az első (Andrieu és Gouzy) felhatalmazta volna a kormányt, hogy á mozgó skálát hozva be, a gabonavámokat az árak szerint szabályozza. Ezt a javaslatot maga a-vámügyi bizottság is elejtette, miután a termesztés mai állapota szerint a vámok bármely tétele mellett sem érvényesülhet az egész vám.
Az egész kérdés teljes megértésére szükséges megjegyezni, hogy a búzaárak átlaga 1890-ben 25, 1891-ben 27,1892-ben 23, 1893ban 2172, 1894-ben 197b, 1896-ban 187a, 1897-ben 33 frank volt; a mely évben a kormány kénytelen volt élni a vám felfüggesztésének jogával. De csakis ezen egy évben volt kivételesen nagy terméshiány. Az árak mind a belföldi termelés arányában fejlődtek, mely fokozatosan emelkedett, mig a fagyasztás a tudvalevő okok miatt nem követte a termelés emelkedését. Az 1899-iki átlagár ugyanezen ok miatt 18 frankra sülyedt le. A jelenlegi ár .19 frank; miután pedig a francziával azonos búzánál a londoni ár 16 frank, a vámvédelem most is még mindig három frankkal érvényesül.
Mindennek daczára annál erősebbé vált a javaslat mellett a mozgalom, minél közelebb jutott a törvényerőre emelkedés lehetősége. Az ország nagy részében megindult a mozgalom. A bizottság felkérni javasolja a körzetébe Gyűlések, kérvényezés s különösen a választók eső gazdasági egyesületeket, hogy helyi bizott- felszólítása napirenden voltak. A helyzet érdeságaikat megalakítva azok működésűket mielőbb kességét fokozta az, hogy a szenátus vámügyi megkezdjék s a központtal lehető sűrűn érint- bizottsága a javaslat mellett, pénzügyi bizottkezésbe lépjenek. sága ellene foglalt állást s a vámügyi bizottság Végül Rovara Frigyes elnök ajánlatára a előadója, Viger, egykori földmivelésügyí miniszbizottság Szilassy Zoltán főcsoportbiztosnak a főcsoport programmjának előkészítéséért köszö- ter volt. Ö tőle eredt maga az eszme is. 1896-ban, az őrléskikészitési eljárást szabályozó netet szavazott. német törvény megalkotása után nyújtott be ily javaslatot; de, mint a vita folyamán utóda szemére vetette, egy évi minisztersége idején A buzakiviteli prémium Franczia(1898 juniustól 1899 juniusig) hallgatott vele, országban. annak, ellenére, hogy a körülmények ugyan(György Endre, a m. kir. földmivelésügyí miniszter lon- azonosak voltak s csak most állott ismét elő a javaslattal. doni szaktudósitójának jelentése.)
A másik javaslat (Pontbriand grófé) egyszerű kiviteli prémium megállapítását kivánta a vámtétel összegében, egyúttal pedig a szabad raktár és az „admission temporaire" "(ideiglenes bebocsátás, t. i. a nálunk a gabonafélék tekintetében ,,őrlési forgalom" név alatt ismert kikészitési eljárás) teljes eltörlését követelte. A bizottság ezt tul messze menőnek találta, s magának a javaslattevőnek beleegyezésével a harmadik (Debussy-féle) javaslatot ajánlotta, melynek csak egyik válfaja volt, s voltaképen csak névben külömbözött tőle a (Papelier és Jenal-féle) negyedik javaslat. A vámügyi bizottság javaslata tehát némi módosításokkal a Debussy-féle javaslat volt. Ezen javaslat kimondja, hogy 1-ször minden buza vagy búzaliszt kivitele, bárhonnan való eredetű is, jogot ad egy behozatali utalványra (bon d'importation). a melyet a vámhivatal állit ki, jelezve a kivitt buza mennyiségét és súlyát, s az azért járó behozatali vám összegét. 2-szor. Ez a „bon d'importation" az előmutatóra átruházható. 3-szor. Érvénye egy évig tart kiállítása napjától. Az előmutató ezzel fizetheti a behozott kávé, tea és kakaóért járó vámot. 4-szer. Közigazgatásilag állapítandó meg, hogy a liszt vámja müy arányban áll a búzáéhoz. 5-ször. Az 1887-iki és 1892-iki rendeletek (melyek drágaság idején a vám felfüggesztésére adnak jogot) alkalmazhatók itt is. Ezen törvényjavaslat sorsa iránt általános volt az érdeklődés. Igaz, hogy a gazdaközönség leghivatottabb tényezői már korábban a javaslat ellen nyilatkoztak. A Conseil supérieur de l'Agriculture ellene nyilatkozott, mint oly kísérletnek, a
A buza vámja 1894-ben emeltetett fel ötről hét frankra. Ez a vám átlag körülbelül feléig érvényesül, tudniillik átlagosan jó termések mellett is mintegy. 31/2 frankkal drágább a buza Párisban, mint Londonban. Kétségkívül azon jelentékeny készlet, mely az országban van s melynek bentmaradását elősegíti az „admission temporaire", a kikészitési eljárás, nyomasztólag hat a búzaárakra, bár ez az eljárás tagadhatlanul elősegíti a lisztkivitelt s igy igen természetes az a felfogás, hogy amennyiben az az ipar érdekében el nem törülhető, ellensúlyozás adassék neki. Maga Viger is ugy magyarázta javaslatát s az eredeti indokolásban is az volt felemlítve, hogy a javaslatot csak annyi időre akarják, mig Francziaország állandóan buzakiviteli állammá lesz, a mit legfeljebb tiz év múlva várnak, mivel a készletek és az őrlési forgalomban bejövő buza leszámításával á rendes években külső behozatalra már most sem szorul Francziaország. Igen helyesen utalt a vita folyamán a kormány arra, hogy ha az őrlési forgalom a baj, miért nem vezetik érvelésőket egyenesen az ellen. Mellesleg megemlítendő, hogy a földmivelésügyí miniszter időközben ezen forgalom módosítására egy javaslatot nyújtott be, mely nemsokára tárgyalás alá kerül. E javaslat szerint a buzabehozó köteleztetik mindjárt a behozatalnál lefizetni a vámot, melyet csak akkor kap vissza, ha a lisztkivitel legfeljebb csak két hónap alatt történik; azonfelül csak az a két fél kapja vissza a deponált összeget, akit a behozataltól számitett nyolcz nap alatt a behozó, mint kivivőt jelent be. Ezen
793 javaslat által az őrlési forgalomban való viszszaéléseknek akarja elejét venni a kormány. A javaslat védői azonban e téren az ipar érdekeit hangsúlyozták, melyeket ők mindaddig tiszteletben akarnak tartani, mignem ő rajtok vétetik be az iparpártolás költsége. Hasonlóul késznek nyilatkozott a kormány ugy a tőzsdereform kérdését, valamint a gabonahatáridőüzlet kérdését is tárgyalni, ha arra komoly alap van. Konkrét nyilatkozatokat azonban nem tett. A javaslat ellen érvek gyanánt a pénzügyi szempontok érvényesültek, melyeket a pénzügyminiszter fejtett ki. Bizonytalan nagyságú és esedékességű kiadásoknak teszi ki a kincstárt, meíy kiadások a kávé-, kakaó- és teavám egész jövedelmét, esetleg 140 millió frankot is felemészthetnék. És azután cui bono ? Az utolsó tiz évátlagában 10 millió mázsára tehető a kivitel, ami 70 millió frank uj kiadást képezne a kincstár terhére. A tett számitások szerint • ezen 70 mülió kiadásból legfeljebb 20 millió jutna a termelőnek, a többit a szállítás, üzérkedés emésztené fel, mert maga az árkülönbözet a londoni és párisi árak közt is behozandó, mely pedig az egész vámnak s így a prémiumnak közel felét teszi. Az egész számítás igy állana : a londoni ár 16, a párisi 19 frank. A londoni árhoz hozzáadva a kiviteli jutalmat, volna az ár 23 frank, tehát 4 frankkal több a párisinál. E négy frankot terhelné : a közvetítő kereskedés legalább 1/2 frankkal, a szállítás legalább l V i frankkal s a bon vevőjének haszna legalább l k frankkal. Ez együtt 2 frank. Maradna tehát a nyerésség 2 frank; vagyis 10 milliónál az állam kiadása 70 millió frank, s a gazdák haszna a legjobb esetben 20 millió frank. Amellett nem lehetetlen, hogy Anglia behozná a „Countervailing duty" név alatt ismert kiegyenlítő vámot, amit Amerika és Kelet-India már is alkalmaz a prémiumot adó államokból behozott czukorra. Francziaország fenyegetett vele nem egyszer más országokat, Belgium a lisztre meg is tette, Németország komolyan figyelmeztetett rá. A kettő közül egyik: vagy Anglia szedne a franczia kincstár pénzét vámban, vagy a franczia kincstár táplálná olcsón az angol munkást. Elég a czukor esete, melybe . belekényszerittetett a franczia kincstár, de ott a prémiumot maga a czukor, t. i. a belföldi czukorfogyasztó közönség fizeti. Pedig az is nagy teher a kincstárra, s csak két évre volt kilátásba helyezve. Az az áldozathoz aránytalanul kevés haszon is, csak a nagybirtokosnak és spekulácziónak jutna. A kisbirtokos nem vihet ki, tehát nem nyerne; a lakosság többi része pedig csak szenvedne mellette, a munkás legjobban. A búzában folyó tőzsdei játék ingere még a prémiummal szaporittatnék s igy még nagyobb volna. Pedig az árak állandóságára kellene törekedni. Azt is figyelembe kell venni, hogy uj dolog volna a kiviteli prémium. A német törvény más, mert a helyzet más. Ott, mióta 1894-ben az orosz szerződés hatásának ellensúlyozására behozták, főleg a keleti határokon történik a behozatal és nyugaton és délen á kivitel, s a kettő kiegyenlíti egymást, de a két határ messze lővén egymástól, helyesebb ez a rendelkezés. Francziaországban semmi más rendeltetése nem volna, mint az árak szabályozása. Ez pedig veszedelmes preczedens volna. Minden termesztési ág azonnal igényelné, s a kincstár végre sem volna képes a terhet elviselni. Ha a búzának megadatik miért nem a bornak, selyemnek, stb. ? Amellett a belföldi piacz tuldrágitása nem lehet nemzeti érdek. Maga a pénzügyminiszter hozta fel, hogy a mint az accapareurök ellen nagy mozgalom megindult, épugy a visszahatás a collektivizmus felé hajtaná a fogyasztókat, a kik utoljára is a nagy többséget képezik. Az árak állandó fentartása nem képezhet állami feladatot, de különösen kényes
49 KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS
HÓ22,"40
ez akkor, ha az csak a belföldi piaczokat [ földi termesztés javára, még akkor is, hogy ha sújtja. I ez a termesztés teljes értékesítéséhez külföldi Bámily érdekesek voltak is a javaslat piaczokat igényel, nem lévén elegendő nekik pártoló részéről felhozott adatok arra nézve, az, hogy a vámtétel félig érvényesülése már hogy a kenyér árára aránylag mily kevés I most is kedvezőbb helyzetet biztosit nekik
. SZÁM
11-Hí
ÉVFOLYAM.
[meg volt a javaslatnak. Azonban a felvetett kérdés nagy fontossága s eszmék tisztázása e téren bizonyosan nagy hasznára volt a gazdaközönségnek.
DOHÁNYTERMESZTÉS. Rovatvezető: Kerpely Kálmán.
A párisi kiállítás dohányai és dohánygyártmányai. Irta: Kerpely Kálmán. V.
95. ábra. Dohányföld előkészítése Szumatrában az őserdő irtásával. befolyása van a buza árának, s erre alapított azon okoskodásuk, hogy a két frank áremelkedést megfizetheti a fogyasztó azért, mert a hazai termesztést védve, állandó ellátást biztosit magának : világos, hogy valakinek meg kell
m.ás országok termesztőinél. Minden esetre nagyon érdekes küzdelem fejeztetett be e törvényjavaslat elvetésével; azt sem lehet elhallgatni, hogy épen a miatt, mert a képviselőház jelentékeny többséggel fogadta el még julius
ábra. Az erdőirtásos dohányföld fölszántása. fizetni az áremelkedést s az a valaki csak a fogyasztó lehet, s ez annál fontosabb, mert a javaslat pártolóinál nem az lehetett a czél, hogy a kivitelt elősegítsék, hanem az, hogy a vámvédelem egész összegét biztositsák a bei-
hóban, azóta nagy volt a remény a prémiumok behozatalára, s a legutóbbi túlnyomott árak részben azzal voltak magyarázhatók, hogy az eladások a javaslat sorsának eldőltéig tartózkodók voltak. Ez az i
A lebugázást megelőzőleg az ültetvény inspektora határozza meg hol, mennyi és minő magtőkéket kell meghagyni. A magtőkék oly terebélyes növésüek, hogy a 10 láb magasságot is elérik és három oldalról felkaróztatnak. A mag szedése, tisztítása, osztályozása és eltartása mintaszerű és a lehető legnagyobb gonddal történik; az I-ső rendű magot bádogszelenczékben tartják, melyeket a felügyelő kezeiből nem ad ki és a palántanevelésre is csak az előirt szükséges mennyiséget osztja szét. Ez az oka annak,: hogy vétel utján jóformán lehetetlen szumátra-mag birtokába jutni. Az érett dohányt rendesen tövestől vágják le a déli órákban, ha külsőleg teljesen száraz. A tövestől levágott dohányt, a munkások hátára szerelhető hordó-készüléken, az u. n. pikulanban viszik a száritó-pajtákba, ahol külső jellegei és hosszúsága szerint osztályozva s rudakra kötve, a sedria-fákra felaggatják. Ugyanekkor becsülik meg a zöld dohány értékét is, mely alapon a szakmányban dolgozó kinai kulikat kifizetik. A dohány törésének ideje és módja stb. mind rendeletileg van szabályozva és szigorú ellenőrzés alatt áll. Á száritó-pajtáknak alacsony oldalfalazata és magas tetőzete, a nipa-pálma leveleiből készült úgynevezett „atrap "-takarókkal van befedve; az oldal- és homlokfalaknak csapóablak módjára készült atrap-fedőlemezei,téljesen kinyithatók. A dohány szárításának és színesítésének munkálatai külön pajta-mesterek felügyelete alatt áll, kik a szellőztetésre vonatkozó utasításaikat közvetlenül az inspektortól nyerik. Bégebben — a sötétebb szinü dohányok előállításánál — a világosság kizárásával szárították a dohányt, ujabban azonban az olyannyira keresett világosbarna szinü dohány nyerésére, ép ellenkezőleg járnak el és a szellőztetőket a lehetőség szerint mind nyitva tartják, de ugy, hogy a dohányt a nap közvetlen ne érhesse. Nedves időben, a pajtákban szétosztott keményfatüznél szárítják a dohányt. A szárítás és színesítés befejeztével (30— 36 nap múlva) a dohánytöveket leaggatják s a rajta levő leveleket, két csoportba elkülönítve letörik; a dohánytő felső felén levő u. n. lellce leveleit is a szár alsó felén levő u. n. száraz levelek külön osztályt alkotnak, melynek mindegyikében a foltosság, sérülés stb. szerint még két alosztályt készítenek. Az ily módon előosztályozott levelek csomózva és vászonnal bélelt kosarakba rakva, az erjesztő-pajtába vitetnek, mely az ültetvénynek legnagyobb s legköltségesebb épülete. Ezen épületben máglyázzák, erjesztik, osztályozzák, csomózzák, bálozzák, sajtolják és mázsálják a dohányt az európai piacz számára. Ezen épületnek mind a négy oldala nagy üvegablakokkal és ajtókkal van ellátva, hogy a munkások teljes világosság mellett végezhessék a dohány osztályozását. A erjesztő-pajtában az erjesztő- és osztályozó-mesterek veszik át a dohányt, melyet tulajdonságai szerint eltérő méretű máglyákba raknak s minden máglyát hőmérővel látnak el; a mint a hőfok a dohány minősége szerint 60—70° C.-t elérte, a máglyák folyton nagyobbodó méretekben átrakatnak. Az erjedési proczesszus alatt minden adatot egy rovatos könyvbe pontosan feljegyznek; a dohánymáglyákat az adminisztrátor naponkint átnézi s utasításokat
38. SZÁM. 11-1K É V F O L Y A M . ad a további kezelésre nézve. A világosbarna szin előállítása végett, ujabb időben a dohányt alacsonyabb hőfoknál erjesztik. A főfermentálás befejeztével a-csomózott dohányt kibontják és szin, hosszúság és egyéb tulajdonságok szerint 16 osztályba osztályozva, újólag csomózzák oly preczizitással, mely valóban bámulatra méltó s teljesen kiérdemelte az európai piacz bizalmát. A véglegesen átosztályozott dohányt ismét igen nagy méretű (3 méter széles és hosszú, 2Vs méter magas) és hőmérőkkel ellátott máglyákba rakják, melyekben a dohány újólagos felmelegedését folyton éber figyelemmel kísérik. Az utóterjesztéssel együtt az egész fermentálási proczessus kiirülbelül 6 hónapig tart s egyike a legkényesebb és igeri nagy lelkiismeretséget igénylő munkáknak. Tulgyors erjesztésnél a levelek megfeketednek, tullassu fermentálással pedig színükét és fényüket vesztve, törékenyekké lesznek. Szumatrában igen nagy gondot fordítanak arra is, hogy a kiváló dohánytermelő talajokat a lehetőség szerint kíméljék s termőerejüket fentartsák. Szumatra dohányföldje kiváló tulajdonságait tapasztalatilag igen hamar elveszíti s ezt sem a talaj mivelésével, sem műtrágyák alkalmazásával fentartani, illetve pótolni nem lehet. Az egyedüli mód a dohánytermesztő földnek újbóli beerdősitésében áll. Az erdei irtásföldön 2 ^3 éVig dohányt termesztenek' s-azután 6—8 évig parlagon hagyják feküdni a befásodás czéljából, tehát oly eljárás, mely csakis a tropikus klima alatt vezet sikerre. Szumatrában a parlagon fekvő dohányföld 6—-8 év alatt ismét teljes erdei vegetáczióval van fedve, mely idő alatt a föld újólag visszanyeri azt a humuszban gazdag szemcsésen porhanyó, rugalmas struktúráját, melyet a finom minőségű dohány okvetlen megkíván s 2—3 éven át ismét kiváló terméseket fog szolgáltatni. Csakis ott, a hol ily alapon űzik a dohány termesztését tartható fenn a prima dohány, ellenkező esetben minőségileg tetemesen vészit, a mint azt egyes ültetvényesek szomorú példája nem egy esetben igazolta. b) Jáva. A Jáva-szigetén termett dohány a hollandi piaczokon igen nagy szerepet játszik és minősége szerint mint szivar-takaró, burok és és bél, továbbá mint vágóanyag nyer felhasználást. Jáva-szigetén a dohányt szintén nagy kiterjedésben termesztik, a versenyt azonban a szumatraival, különösen szivartakaró anyag szempontjából nem állja ki; levelei rövidebbek, keskenyebbek és általában véve kevésbé szép szinüek. A jáva-dohány különben régebbi minőségéhez képest hanyatlást mutat, aminek okát a talaj kimerülésében és az erdők nagyarányú kipusztításában keresik, mely utóbbi körülmény a csapadékviszonyokat, a termelésre kedvezőtlen módon befolyásolta. Jávában a telepitvényesek nemcsak saját földjeiken termesztenek dohányt, hanem a benszülöttek előzetes egyezség alapján az európaiak részére saját földjeiken is termesztenek dohányt, melyet azután tövestől levágva, a telepitvényesek tulajdonát képező száritó-pajtákba szállítanak bizonyos meghatározott árért és a felszabadult földet rizstermesztésre használják még fel. A termesztés ily iránya melleit, tekintettel az igen szétszórtan fekvő földekre, az ellenőrzés jóformán kizártnak tekinthető, a benszülöttek az érett és éretlen dohányt vegyesen, egyszerre vágják le, mely körülmény lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy a jávadohányok általában véve, kevésbé szép szinüek és nem ritkán kellemetlen izüek. Ezzel szemben azonban a zölddohányt átvevő vállalkozóknak, a termesztéssel semmiféle rizikójuk nincsen s csakis a szárítás és további kezelés képezi feladatukat, miért is kisebb költséggel dolgoznak, mint a szumatrai ültetvényesek. Sőt a benszülöttek igen gyakran saját pajtáikban szá-
KÖZTELEK,
1900.
793
MÁJUS HÓ 15.
rítják a dohányt, mely esetben a szerződéses vállalkozó csakis a dohány további kiképzését (fermentálását) látja el, hogy abból exportképes árut állithasson elő. Á dohánynak osztályozása, csomózása és csomagolása, a ! szumatra-dohányéhoz hasonló.
minőségű jáva-dohányt a Soerakarta és Djokjokarta tartományok adják, mely a kereskedelemben „Vorstentanden-dohány" neve alatt ismeretes ; tiszta, fehér hamuval égő, jóminőségü, kellemes izü szivartakaró és illatos bélanyagot ad. Probolingo tartományából kerül ki
97. ábra. Dohánytelep Szumatrában, száritó-pajtákkal és kiültetett, u. n. árnyékoló fáeskákkal védett palántákkal. A jáva-dohányból két egymástól lényege- i a „loemadjang" dohány, mely szivaranyagnak sen eltérő értékű áru kerül eladásra és pedig kevésbé értékes s inkább vágóanyagnak való. a rendes (anya) termés levelei és az úgyneve- A kediric nevezetű, különösen burokanyagnak, zett kacsalevelek „scrubs" elnevezés alatt. Hol- I a besocki és banjoemas nevű dohányJbélanyag-
98. ábra. Szumatrai do.kányerjesztő-pajta belseje. landiában igen sokat dolgoznak fel utóbbiból is, de Németország és Anglia is nagy mennyiséget vesz, különösen utóbbi ország, hol a jávai scrubs szép világosbarna. szine miatt, hosszura vágott pipodohánynák igen keresett. A legjobb
f
"
'sí']
' nak való; az úgynevezett rembang dohány csupasz I nyelű, igen változó minőségű, gyakran saját| szerű, de azért kellemes izü bélanyagot ad. A benszülöttek által saját czéljaikra terI mesztett dohány toeban, poeloe stb. nevek
KÖZTELEK,
796 alatt ismeretes és hosszú vágású finom czigaretta-dohányok készitósére szolgál leginkább belföldi fogyasztásra. Érdekesnek tartom még felemlíteni, hogy Jávában, az eredeti szumatra-maggal végzett termesztési kísérletek nem vezettek kellő eredményre. (Folyt, köv.)
TAKARMANYOZAS. Rovatvezető: Cselkó István.
A szarvasmarhahizlalás uj elmélete és a mai gyakorlati hizlalás, i. Valóban nagyon érdekes s a gyakorlati gazdákra nézve nagyon fontos a szarvasmarhahizlalás uj elméletére vonatkozó, a „Köztelekben" közzétett néhány czikk. Kellner, a möckerni kísérleti állomás vezetőjőnek adatai nálunk is a gyakorlati életben több helyt nyertek beigazolást, de egyet szabadjon megjegyeznem s ez az, hogy Kellner igen valószínűen nyugati fajta, jobb hústartó s nem egészen leesigázott ökrökkel tett kísérletet s hogy szerény véleményem szerint ami magyarfajta teljesen lezsarolt, az őszi vetés befejezte után ugy november—deezemberben beállított mustra jármas ökreinket talán czélszerübb volna a regi elmélet szerint hizlalni. Tudok egy temesvári szeszgyárost, mély az itteni vásárokon a fiatal kifejlődött, igen j ó húsban levő tarka marhát összevéve, szeszgyárában a moslékon és kevés szénán kivül, zsír- és szénhydrátdus tengeridarán hizlalja, de viszont ismerek egy ugyanoda való kereskedőt, ki a szeszmoslékot bérletben birja s aki összevesz sovány magyar ökröt is s ez inkább a mümalomtól bevásárolt ocsút — mely úgyszólván tiszta vadborsó, bükköny stb. fehérjedús anyagokból áll — használja hizlalásra s mint ő mondja, így jobban jár. De szabadjon ez alkalommal bemutatnom egy nagy alföldi uradalomban megejtett hizlalást. Három gazdaságban egy napon lettek beállítva "a mustra jármos ökrök; sulyuk a következő volt: B. gazdaságban 8 drb 477 kg. átlag súlyban. 490 Az ökrök mind egyforma öreg 14—15 éves magyarfajta mustra jármosökrök voltak. A göbölyök 3 hónapon át a teljes számban lettek hizlalva, amikor is a megejtett mázsálás szerint az eredmény a következő volt: B. gazdaság beállításkor 8 drb 3818 kg., III/1-én 4693 kg., sulyszap. 1*22 kg. B. gazdaság beállításkor 19 drb 9315 kg., III/1-én 10,435 kg., sulyszap. 0'66 kg. P. gazdaság beállításkor 22 drb 10,940 kg., III/1-én 12,080 kg., sulyszap. 0*57 kg. Ekkor B. gazdaságból 2 drb mint rosszul hizó kimustráltatott és eladatott, P. gazd. mind a 22 drbot végig hizlalta ugyan, de ezekből 3 drbot a kereskedő, mint nem megfelelőt nem vett át s igy a végeredmény ez volt:
kilogramm tor. fill. kor. fii 1. B. 8 3818 5015 0*79 2076 44 259 54 2. B. 17 8350 10155 0*53 4204 40 247 30 3. P. 19 9460 10699 0*38 4429 80 233 14 Jegyzet: A teljesen lezsarolt mustrákért 120—160 koronát ígértek párjáért. Látva, hogy az utóbbi két gazdaságban, mely a régi bevett szokás szerint hizlalt, az
1901.
MÁJUS
HÖ
15.
eredmény jóval gyengébb, mint az általam vezetett B. gazdaságban, melyben a hizlalás és táparány elmélet szerint eszközöltetett, kezdettem a dolog után kutatni, ezt elérendő, az alább mellékelt adatokat állítottam össze. Látva a fenti adatokat, szerény véleményem szerint a következő dolgokra lehetne következtetni : Az a sovány elcsigázott mustra jármös ökör habár teljesen kifejlődött állapotban van is, a mig a huslerakodásnak azt a bizonyos fokát el nem éri, amikor azt szokták mondani, hogy „jó húsban van", ép ugy megkívánja a fehérjemennyiség betartását, mint a növendék vagy munkában levő állat, azért gondolom én, hogy B. gazdaságban az eredmény jobb volt.
GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. Rovatvezető: Jtezey Gyula.
Rozsdás buza. „Szeptember 22-én meglehetős szárazságban vetettem egy tábla búzát, mely elég szépen kikelt. A búzának egy nagy része kiveszett és mint az a) alatt idecsatolt, korhadt gyökereket hagyott maga után, másik része, bár ritka, elég szép üde, de közbe-közbe rozsdás levelek láthatók, mint a b) alatt idecsatolt minta mutatja. A buza szuperfoszfáttal trágyázott bükköny után . lett vetve. Tisztelettel kérdezem, mi 'okozhatja a két
Egy darabra esik naponta az 500 kilogramm élősúlyra véve I.
III. Jegyzet
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Tengert ocsu dara .__>... — — — — -— — 4 — — -5 Buza 2 — — 2 — — 2 — — g 1 Bétiszéna 5 4*5 4 15 10 5 10 8 5 £® Polyva ... ... 3 2 2 3 2 1 3 2 1 MH Bépa .... 25 25 25 10 15 20 15 20 20 -g % Árpadara... ... 0'5 05 2 4 2 — 2 2 o®^ Bozsos borsódara — — — — — — —Í 1 2 "3 ^ jg Tengeridara 2 2*0 3 — 4 8 — 3 6 § g % Bükkönydara 1 2*5 2 — — — — — — A takarmány pénzértéke , '• -.5! drbonként és naponként 62'4 72 9 72*60 88-80 107*20 98*80 62'00 88*20 102*40 2 S ^ A takarmányban van Dittrich és König szerint 1000 kg. élősúlyra átszámítva <m .S Szárazanyag 26*54 26*41 25*65 38*30 37*40 31 "31 29*64 32' 14 32*16 2 | § Fehérje... 2*83 3'10 2*91 3*36 3*29 2*86 2*52 2*83 3*13 Zsir 0-57 0-64 0*61 0Í50 0*93 1*05 0*49 0 7 1 0*90 - g Szénhydrát 15*81 16*27 15"95 20*29 22*96 20*66 17*05 19*36 20*95 Az emészthető tápanvagok g S összege ' 17-21 20*07 19*50 24'15 27*18 24*57 20*06 22*90 24*98 ^ Táparány 6 5*6 6*1 6;3 7*6 8*1 7*1 7*4 7*7 g g Jegyzet: Polyvából B. gazdaság bükkönypolyvát, R. és' P. gazdaság buzapolyvát etetett. A buzaocsut, melyben 3/4-részben vadbükköny, borsó stb. volt, a borsónak fele értéke szerint vettem. A rozsos borsóban a rozs és borsónak külön-külön vettem tápalkatrészeit. A takarmányértékárak az azon évben a Bánságban tényleg divó árak szerint lettek felvéve. Ha azonban tovább megyünk, látjuk, hogy B. és P. gazdaságokban is megvan a kivánt fehérjemennyiség, sőt még több is, igaz de az emészthető nitrogénmentes anyagokból aránylag még több foglaltatik s igy bizony megtörtént az, amiről maguk a hizlalók is panaszkodtak, hogy az ökrök az utolsó időben különösen már csak a répa és tengeri füllesztőt fogyasztották jóizüen, ennek pedig okát épen a möckerni kísérlet alapján abban vélem fellelni, hogy az állatok a hizlalás közepén — amint azt a mázsálási eredmények mutatják — sem voltak olyan kondiczióba s nem érték el azt a súlygyarapodást, amikor a Kellner szerinti 25°/o emészthető szervesanyagtöbbletet (?) felvenni tudták volna s igy bizony csak azt fogyasztották el a takarmányból, amit jobban szerettek. Látjuk továbbá még azt is, hogy az ilyen sovány állattal etetett felesmennyiségü emészthető nitrogénmentes anyagnak, továbbá a régitől eltérő nagyobb mennyiségű takarmánynak az adagolása jóval drágább lehet s az eredmény is kisebb lévén, kétszeres kár, vagyis: B. gazdaságban 0*79 kg. napi sulvgyarapodás került átlag 63*9 fill.; B. gazdaságban 0'53 kg. napi súlygyarapodás került átlag 98*2 fill.; P. gazdaságban 0*38 kg. napi súlygyarapodás került átlag 84*2 fill.; Szerény véleményem szerint tehát azt következtetem mindezekből, hogy mig egyfelől biztosabb kulcsot ad a helyes takarmány összeállításhoz a Rellner-féle elmélet, másfelől viszont még körültekintőbbek kell, hogy legyünk az állat kora, tápláltsága és fajtája iránt, mint eddig. Papp Miklós. (Folyt, köv.)
bajt, tehet-e a most mutatkozó rozsda nagyobb kárt és hélyesen jártam-e el, hogy a búzatáblát sorok irányában jól megfogasoltam ?" S. S. ur Veszprémmegyéből kétféle búzát küldött be. Az egyik csomagban (mely &-vel volt jelelve) meglehetős növekedésű a buza, csak szine nem egészséges ; nincs benne egyetlenegy üde zöld 'levél sem. A levelek vagy egészen lilák, e szinnek többféle árnyalatában, ugy, hogy a levélnek nemcsak egész hüvelye és lemeze lilaszinü, hanem lila a hüvely és a lemez között lévő hártyás kis fülecske és nyelvecske is. Vannak azután egészen sárga vagy halaványzöld levelek, végre tarkák, a midőn a sárga, de még inkábí) a halaványzöld leveleket kisebb-nagyobb lila foltok tarkítják. Rozsdának — valami rozsdagombának — nyoma sincs a búzán, igy S. S. e búzát csakis lila, vöröses szine után mondhatta rozsdásnak. Sárga és lila szine után első pillanatra azt a benyomást keltette benem a buza (a b minta), hogy az egyrészt a talaj nedvességét, másrészt a tavaszi fagyokat sinyli. Amint az egyes töveket szétszedegettem és vizsgálgattam, nem is találtam semmi parazitára, sem állati parazitára, sem gombára. De ebben a szétszedegetésben néhány száradó tőre akadtam, melyeket szétbontva láttam, hogy ezek már rothadásnak indulnak s e rothadó tövek belsejébe: vagy rágásí morzsalékra, vagy tejfehérszinü, lábatlan, fejetlen, körülbelül 6 mm. hosszú álezára, vagy körülbelül ugyancsak ilyen hosszú szép sárga bábra akadtam. Ugy az álezát, mint a bábot könnyű felismerni, az a klóropszlégy álezája illetve bábja. Tehát ez észlelet a mellett szólt, hogy a . szóbanforgó búzában a klóropszlégy is puszti-
38. SZÁM. 11-1K
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1900.
MÁJUS
HÓ
15.
tott s amit ez meghagyott, abban bizonynyal a Hogy a fogasolás segit-e a búzán? azt fagy s valószínűleg a talajnedvesség is tett kárt. bajos megmondani, ártani azonban nem Erre előszedtem a másik (a-val jelölt kül- ártott vele. " , Mezey Gyula. deményt, amely teljesen elszáradt növényekét tartalmazott s amelyről S. S. azt irja, hogy ez a kiveszett részből van. GAZDASÁGI GÉPÉSZET. Ebben a száraz búzában mindjárt feltűnt Rovatvezető: ifj. Sporzon Pál. még ilyen összeaszott állapotban is a buza töveinek, közvetlen a gyökérzet feletti megdagadása, továbbá az, hogy a búzának igen sok A mezőgazdaságban alkalmazható volt a sarja. motorokról. E jelenségek mindjárt arra vallanak, hogy A közgazdaság majd minden ágának feja klóropszlégy támadásával van dolguk, tehát, hogy a veszprémmegyei búzában az veszett ki,, lődése, valamint a minden téren mindinkább az száradt el egészen, a melyet a klóropszlégy I észlelhető verseny, napról-napra szükségessebbé teszi azt, hogy ugy a kis- és középgazdaságban, megtámadott. Szétszedve e száradt buzacsomökat, látni mint a kis- és középiparban az eddig használt lehetett, hogy belül a buza még nincs tökéle- és sem eléggé megbízható, sem eléggé olcsó tesen elszáradva, hanem csak rothadásban van. vizi-, állati és emberi erőt lehetőleg olcsó, megS ugyancsak rothadásnak, penészedésnek indulva, bízható és czélszerü géperővel pótoljuk, azaz meg lehetett találni a klóropszlégy bábjait is. | helyettesítsük. Igy pl. az. őrlésnél, cséplésnél,
793 (szénnek) a vasúti állomásoktól távolabb tekvő pontokra való szállítása, s fuvarozása sok esetben körülményes és megbízható gépésznek és fűtőnek megszerzése sok bajjal-gonddal és ezzel kapcsolatosan sok költséggel is jár. Már maga azon körülmény, hogy ezen gépek az adott viszonyok között ennyire elterjedhettek, azt bizonyítja, hogy mezőgazdaságunknak motorikus erőre szüksége van és éppen azért hasznos szolgálatot teszünk, ha a mezőgazdaságnál felhasználható egyéb motorokra is felhívjuk a gazdaközönség figyelmét. A gázmotor mint kisebb gép csakis oly városokban alkalmazható, a melyekben a gép hajtásához szükséges gáz megszerezhető; ezen motorok tehát inkább a nagyobb városokban fennálló ipartelepek, mint a mezőgazdaság részére valók. . Ugyanezt mondhatjuk a villanymotorokról is, melyeknek üzemben tartásához az áramfejlesztés czéljáböl megfelelő központi
99. ábra. Majorság alaprajza központi motorberendezéssel A klóropszlégy a telet álcza állapotban "szokta tölteni, emiitettem is, hogy a lilaszinü buza között most is lehetett még álczát találni. Ebből az a tanulság, hogy a klóropszlégy szépen kihúzta a telet, s hogy most tavaszszal a kiveszett búzával a legtöbb közülök tönkre ment. Tehát az időjárás, mely megkárosította azt a búzát, a melyet még a klóropszlégy meghagyott, nagy kárt tett magában a légyben is. A klóropszlégy bábjai nemsokára majd szárnyas legyekké lesznek, s e legyek majd a kalászhányásban levő búzára vagy más gabonára rakják petéiket, amelyekből a kibújó álczák a kalász nyelét rágják meg s tesznek igy kárt a termésben. Tehát számithatni arra, hogy a klóropszlégyből a mi megmaradt, az nyáron ujabb kárt fog tenni. Ennek a várható kártételnek meggátlására már nem igen lehet tenni valamit. A jövő őszszel azonban résen kell lenni, csalogató vetést tegyen, s amennyire az időjárási s a gazdálkodási viszonyok engedik, halaszsza lehetőleg későre az őszi vetést.
takarmánykészitésnél, vizhuzásnál, deszkafürészelésnél stb. Az utolsó évtizedek nagyszerű technikai alkotásai ezen szükséglettel is számoltak és évek hosszú sora alatt fokról-fokra haladva, különféle kisebb és nagyobb motorikus erőt bocsátottak a mezőgazdaság és ipar rendelkezésére. Ma a következő motorikus erőket ismerjük, amelyekkel a gazdaságban találkozunk: 1. a gőzmozgony, 2. a gőzmotor, 3. a gázmotor, 4. a villanymotor, 5. a petróleummotor, 6. a benzinmotor, 7. a spirituszmotor, 8. a Dieselmotor. Ezen itt felsorolt gépek között legjobban elvan terjedve a gőzmozgony és a gőzmotor különösen egyes kisebb városokban, helységekben s gazdaságokban. Az ezen gőzgépeknek egyszerű szerkezete, könnyű kezelése, eléggé olcsó beszerzési ára, czélszerü.szállítási módja, s aránylag nagyobb munkaképessége elősegítette ezen gépeknek az elterjedését, bár azoknak üzemköltsége igen nagy, a tüzelőanyagnak
telepekre van szükségük, már pedig gazdaságok részére ilyen központi telepeknek felállítása, hacsak valamely előnyös vizierő nem áll rendelkezésre, igen költséges lenne. A mezőgazdaság igényeinek jobban megfelelne a petróleum-, vagy benzinmotor; bár ezen gépeknek szerkezete még nem egészen tökéletes s megbízhatóságuk sem teljes s épen ezen hátránynak tulajdonitható azon körülmény, hogy ezen motorok daczára annak, hogy a gőzmozgonynyal s gőzmotorral szemben bizonyos előnyöket nyújtanak, nem voltak képesek eddigelé ugy elterjedni, mint azt különben várni lehetne. Főhátrányuk a petróleum- és benzinmotoroknak az, hogy 1-szőr a hajtóerő fejlesztéséhez szükséges petróleum, vagy benzin, minthogy ezen két anyag adó alá esik, ha az adómentességet nem veszszük igénybe, drága, vagy ha az adómentességet az erre vonatkozó törvény és rendeletek határozmányainak figyelembevétele mellett igénybeveszszük, gazdaságunk kezelését sok eset-
53 KÖZTELEK, ben kellemetlen ellenőrzésnek stb. teszszük ki. Másodszor. Nagyobb mennyiségű (pl. már 500—1000 kg.) petróleumnak avagy benzinnek elhelyezése, tekintve ezen anyagoknak robbanékonyságát, igen gyakran a közigazgatósági hatóságnak beavatkozása mellett sok bajjal s gonddal jár. Daczára az eddig előfordult kisebbnagyobb robbanásokkövetkeztében életbeléptetett óvrendszabályoknak, időközönként még most is olvashatunk benzinrobbanásokról, melyek az okozott anyagi károkon kivül igen gyakran még a munkásokat is veszélyeztetik, sőt volt eset már arra is, hógy a gép körül foglalatoskodó munkásoknak élete is áldozatul esett. Ezenkívül ezen motorok műszakilag még nem teljesen befejezett egészek s éppen azért megbízhatóságuk is, amint azt már fentebb is érintettük, nem megnyugtató. Az utóbbi időben Németországban a spirituszmotorok kezdenek tért hódítani. Ezen motorok elméletre és szerkezetre nézve egyenlők a petróleum- és benzinmotorokkal. Ugyanis a munkaerőt fejlesztő hőség nem külön edényben mint pl. a gőzgépeknél a kazánban, hanem villamos vagy más megfelelő gyújtó készülék segélyével magában a hengerben állíttatik elő és pedig ügy, hogy a hengerbe hatoló petróleum, benzin vagy spirituszkeverék a gyujtókészülék segélyével robbanásszerűen meggyulad s az igy támadt feszerő a hengerben levő dugattyura hat s azt valamint általa a forgattyut mozgásba hozza. A spirituszmotorok, nem is véve figyelembe azon körülményt, hogy a spiritus olcsóbb s nem is oly veszélyes, mint a petróleum vagy benzin, már azért is terjednek Németországban, mert a spiritusz mezőgazdasági termény s ha ennek ujabb s megfelelő fogyasztási tért lehet teremteni s biztosítani, egyúttal a mezőgazdaságnak is szolgálatot tesznek. Németországban minthogy kőolajforrásai nincsenek, a petróleum s a benzin még azon esetben is adó alá esik, ha az motorikus czélokra használják fel, mig ellenben a denaturált szesz'után az adót visszatérítik s minthogy a spirituszmotorokban benzolinnal kevert szeszt használnak az igy felhasznált spiritusz után az adó visszajár. A spirituszmotor különben a mezőgazdaságban megfelel, habár üzemköltsége tekintve, hogy a szesz hőegysége, összehasonlítva azt a kőolajjal, kevés s ennélfogva beszerzési ára, még ha az adótól eltekintünk is, magas, aránylag nagy, amint az egyébiránt az alább közzétett összehasonlító táblázat adataiból is kitűnik. A fentemiitett motorok rövid ismertetése után áttérünk az u. n. Diesel-hőmotorra, mely motor, a mióta annak elméletével Diesel R. müncheni mérnök a nyilvánosság elé lépett, egyaránt foglalkoztatja még mindig ugy az elméleti, mint a gyakorlati szakférfiakat. Nevezett mérnök folyó évi február 9-én a „Magyáí Mérnök- és Épitészegyletben" felolvasást tartott a róla elnevezett hőmotorokról s ezen felolvasás alapján a következőkben ismertetjük — természetesen csak néhány sorban — ezen hőmotort. Diesel R. mérnök a hoelmélettel foglalkozva azon tapasztalatra jött, hogy az eddig használt géprendszereknél a fűtőanyagokban (szén, kőolaj, gáz, szesz) felhalmozott melegmennyiségeknek csak csekély százaléka használtatik fel munkaerő kifejtésére, azoknak túlnyomóan nagyobb százaléka elvész, elpárolog, megsemmisül. Ezen kérdésnek bővebb fejtegetése és a tényeknek alapos ismertetése messze meghaladná ezen czikk keretét, mindazonáltal tájékozásul ide iktatjuk, hogy kisebb gőzgépeknél (lokomobiloknál) a felhalmozott melegmennyiségnek csak mintegy 5% változik át hasznos munkává, 95% pedig elvész, azaz az ilyen gépekkel való munka, nemcsak hogy nem gazdaságos, hanem egyenesen káros és pocsékoló. Diesel tehát ezen hátrányos állapot megszüntetésén fáradozott s habár elméleti eredményeit nem is birta a gyakorlatban teljes
1901.
MÁJUS
HÓ22,"40
pontossággal alkalmazni, az általa szerkesztett motoroknál jóval előnyösebben használja ki a melegséget, mint eddig bármely más motornál. A Diesel-motornál a hőmennyiségnek mintegy 35—40% változik át hasznos munkává. A Diesel-motor szintén kazán nélkül dolgozik s elmélete abban áll, hogy valamely hengerben a levegőt annyira összesűrítjük, hogy annak hőfoka, még mielőtt azt valamely fűtőanyaggal kevernők, az izzásig emelkedik és csak az igy felhevített levegőbe vezetjük be lassan, megfelelő szabályozókészülékkel, a finoman elosztott vagy elporlasztott fütő- vagyis tüzelőnyagot, (nyers kőolajat, petróleumot, szénport, benzint stb.) ahol ezen bevezetett anyag érintkezve az izzó levegővel, lassan, tehát nem robbanásszerűen, teljesen elég és az igy keletkező magasfeszültségű gázkeverék terjeszkedése adja a dugattyura a működő erőt. Amint tehát látjuk, a Diesel-motor elmélete hasonlít a petróleum-, benzin-és spirituszmotorok elméletéhez, a különbség csak az és épen abban rejlik nagy előnye, hogy mig azoknál a fűtőanyag külön gyujtókészülék segélyével robbanásszerűen ég el, addig a Dieselmotornál, amint azt az imént megírtuk, az égés külön gyujtókészűfélr nélkül s nem robbanásszerűen, hanem lassan és teljesen történik. A Diesel-motor minden eddig ismert gép között a legtökéletesebb és bizonyos nagyságig a leggazdaságosabb és a legelőnyösebb is.
Előnyeit a következő pontokban sorolhaljuk fel: 1. Gyujtókészülék nélkül működik és üzeme teljesen veszélytelen. 2. Eltérőleg minden eddig ismert motortól, melyek kizárólag benzinnel, finomított kőolajjal, spirituszszal, vagy más hasonló drága s az állami közegek által ellenőrizett égőanyagot használnak, a DieseJ-hőmotor nyers kőolajjal (naftával) dolgozik és galicziai, román avagy orosz.,nyers olaj egyaránt czélszerüen használható. 3. Füst vagy egyéb kellemetlen égési termékek nem bántják a környéket, mivel az elégés tökéletes. 4. Az előző három pontban foglaltak alapján a Diesel-motor az építési és rendes tüzrendőri szabályok szerint bárhol felállítható s nem képezi hatósági felügyelet vagy ellenőrzés tárgyát. 5. Csekély helyen elfér s nem kell hozzá sem kémény sem külön épület. 6. Üzemre mindig készem van s bármely időben előkészület nélkül, egy egyszerű csapnak megnyitásával megindítható. 7. Igen kevés fűtőanyagot használ s ezt is a tényleg t-eij esitett munkamennyiségnek megfelelően; üzembentartása tehát olcsó., 8. A Diesel-gép kezelése nem oly körülményes, mint a gőzgépé, hanem a lehető legegyszerűbb, miért is a vizsgázott, u. n. okleveles gépészre nincs szükség, valamint fűtőre .
. SZÁM
11-Hí
ÉVFOLYAM.
sem, mert a gépet nem kell fűteni, az maga táplálkozik, valamint a kenést is maga végzi. A gondozáshoz elég egy józan, szorgalmas s értelmes cseléd, pl. a faragó gazda vagy a kovács, aki a gépgondozás mellett egyéb teendőit is végezheti. 9. A Diesel-gép kevés részből, állván a javítás is kevés. 10. A vízfogyasztás, minthogy ugyanazt a vízmennyiséget ismételten fel lehet a hengerhűtéshez használni, csekély. 11. Igen kevés fűtőanyagra (ezen esetben nyers kőolajra) lévén szüksége (tényleges lóerőnként s óránként 210—250 grammra) a fűtőanyag fuvarozása s az ezzel járó költség, öszszehasonlitva azt a szénnel, majdnem egészen elesik, a mi különösen ott, hol a vasút távolabb fekszik s az utak sem jók, igen fontos. Megemlítjük itt még, bogy a nyers olajat semmire se lehet használni, s azon kivül zárt edényben kell tartani, miért is ezen fűtőanyag kevésbé van elpocsékolásnak kitéve mint pl. a szén, vagy a finomított kőolaj, vagy a. szesz, a mely anyagokat fűtésre, világításra s italra lehet használni. 12. Végül még megemlítjük, hogy a -Diesel-gépnél jaz összesfizikai-folyamat, mely a fűtőanyagnak energiává való átalakulására szolgál, a gép munkahengerében megy végbe és pedig fűtés, gyujtókészülék, izzótestek, lámpák vagy elgázolok alkalmazása nélkül, a mi gyakorlati szempontból sok előnyt nyújt és üzemzavarok ellen biztosit. Hogy ezen rövid ismertetésünk lehető kerek legyen, a következő táblázatban kimutatjuk az itt ismertetett motorok beszerzési s üzemköltségeit. Költségek összehasonlítása. Amint a táblázat adataiból kitűnik, a beszerzési ár legkisebb a gőzlokomobilnál s leglegnagyob a Diesel-hőmotornál; az üzemköltség azonban éppen ellenkezőleg: legkisebb a Diesel-motornál, s legnagyobb a gőzlokomobilnál vagyis oly helyeken, ahol a motorikus erőre nemcsak a cséplésnél, hanem kisebb-nagyobb munkáknál, azaz egész évben szükség van, eltekintve egyéb előnyeitől, legolcsóbb a Diesel-hőmotor, és pedig annyira legolcsóbb, hogy ezen hőmotornak magasabb beszerzési ára évi 2000 üzemórát számítva 3 év alatt teljesen megtérül azon megtakarításban, amelylyel a Dieselmotor üzemben tartása olcsóbb, mint a gőzlokomobil üzemben tartása. A Diesel-motorokat 2'5, 5, 10, 15, 20 lóerőtől kezdve egészen 120 lóerőig épitik, sőt az utóbbi időben 2, 3 vagy 4 Diesel-gépnek összeállításával, már nagyobb telepnek szerkesztésével is foglalkoznak; amint tehát látjuk, ezen motor nem csak a kisebb erejű gépeknél, hanem bizonyos körülmények között még nagyobb géptelepeknél is előnyösen dolgozik. Diesel-lokomobilokat, azaz olyan gépeket, melyek kerekeken szállíthatók, á kerekeken elhelyezve használhatók, egyelőre nem építenek ugyan, ezen körülmény azonban egyáltalán nem zárja ki azt, hogy a Diesel-gép a mezőgazdaságnál is nagy előnynyel legyen használható. Nagyobb gazdasági telepeken, a melyeken a motorikus erőre folytonosan, tehát nemcsak a cséplés ideje alatt, hanem az év többi szakaszán is szükség van, a Diesel-gép tekintve azt, hogy a legolcsóbb, minden időben, s minden előkészület nélkül munkakész, teljesen tüzveszélytelen, szóval a fentebb felsorolt előnyökkel bir, a legmegfelelőbb. A Diesel-gép megfelelő helyen felállítva s megfelelően felszerelve a cséplésnél is jól használható, azaz a Diesel-gépnek, egyéb rendkívüli előnyeit azon körülmény, hogy kerekeken még nem szállítható ide-oda, egyáltalán nem befolyásolja. A lokomobil-rendszernél ez alkalmazkodott az asztagok helyéhez, állógépeknél mint pl. a Diesel-gépnél az asztagnak kell a motorhoz alkalmazkodni, azaz az asztagokat ugy kell rakni, hogy a különféle ponton felállítható cséplőgépet a motor transzmissziójával hajtani lehessen.
38. SZÁM. 11-1K É V F O L Y A M .
A gép fajtája
5
Í
§ £
<
10
o
k Gőzlokomobil
KÖZTELEK,
1900.
MÁJUS
r
0
2-20
n
m
e
*
a
k
ó
r
0
r
á 0
r n
a
5000-8200-
33-
18—
' 180—
1800'-
3600'—
5400—
13-20
132—
1320-
2600'—
3960—
Benzin-lokomobil ___
8200--
. 18—
7-20
72—
720'-
1440-
2160—
Spiritusz-lokomobil...
8400'-
24—
12—
120—
1200-
2400—
3600—
Álló Diesel-motor*)—
9000'-
14—
3-08
30-80
308'-
öle-
k ö l t s é g; e k
G ő z 1 o: ko m o bi 1 2000 K ö l t s ég r é g z l e t e k
3000
ü z e m ó r a k o
Leirás és javitás
...
Fűtőanyag
ö s s z e li a s 0 n l i t
2000
m
|
k 7"/o = 630
630
250
50/0 == 450
450
3600
5400
616
924
600*)
Szénhordó és fütő
600*1
600
Összesen... ._.
5550
7350
Nagyobb gazdaságokban az igy központosított cséplésnek megvan a maga előnye, mert az ilyen gazdaságokban folyamatban levő nagyobb mérvű takarmányozás és hizlalás, mennyiségű szalma és takarmány stb. felhalmozását teszi szükségessé. A mellékelt két ábrában egy átnézeti és egy keresztmetszeti rajzot mutatunk be, a mely tájékoztatásul szolgálhat arra nézve, hogyan lehetne ilyen állógépet valamely gazdaságban czélszerüen felállítani.*) Bapaich Richárd.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 300. kérdés. Gazdaságomban nagyobb mennyiségű takarmányrépamag maradt ki, melyet nem tudván kellőkép értékesíteni, kénytelen vagyok jövő évre eltenni és akkor elvetni. Eddig i 5 kilót vetettem el kát.' holdankint; miután semmiféle növénytermesztési munkában nem találtam arra nézve felvilágosítást, hogy a répamag egy év alatt mennyit veszít csiraképességéből, ezért tisztelettel kérdem, jövő évben hány kilóval vessek több magot kat. holdanként, mint az idén. V. L. 301. kérdés. Egy 900 hold nagyságú, nem túlságosan kötött talajú birtok áll 800 hold szántóföldből és 100 hold rétből. A 800 hold szántóföldből 50 hold luczerna a fordából különválasztatik. A hátralevő 750 holdra következő vetésforgó terveztetik: 1. Repcze (egész istállótrágya és szuperfoszfát). 2. Buza. 3. Czukorrépa (szuperfoszfát). 4. Árpa. 5. Tengeri (fél istálótrágya). 6. Buza. 7. Here. 8. *) Fenti közleménynyel nem lehet mindenben egyetértem, mert bár tény, hogy a Diesel-motorok sokkal gazdaságosabban dolgoznak mint a közönséges petróleum- vagy spiritusz- és gázmotorok, de azok a mezőgazdasági üzemben még nem mutatták be képességüket s azért a többi motorok még egyáltalán nem mondhatók roszszaknak. Rovatvezető.
g V z e t
0
500
...
á s a
3000
e 1 1 ! t t
50/o = 250
Gépész
*) 40 m. transz924— misszióval együtf
D i e s e l -m ó t o r
10°/o - 500
Kamat.
Jegyzet
a
...
ü ze m
15.
| 1000 J 2000 | 3000
1 > ü
Petróleum - lokomobil
T e l j e s ;
HÓ
F ü t ő-a ny a g k O l t . é , í e
600
600
2296
2604
-
*) Minthogy a gépész több gépet is kezélhet, ennélfogva annak teljes fizezeteseűi51 csak 600 kor. egy ilyen gép terhére.
Buza. 9. Tengeri (egész istállótrágya). 10. Buza. 11. Czukorrépa (szuperfoszfát). 12. Árpa. 13. Tengeri (fél istállótrágya). 14. Len (fonálnak). 15. Buza. Kérdés, -helyes-e ezen tervezet ugy növénytermesztés, mint üzem szempontjából? Istállótrágya a közel fekvő városban olcsón kapható. 302. kérdés. Dombos területen fekvő bérletem szerződésében a tulajdonos jót állt — tekintve, hogy a kataszteri és telekkönyvi térmérték a mivelési ágak megváltozása folytán nem mérvadó — legalább 1300 hold szántóföld és 220 hold rétterületért és feljogosított, hogy kétség esetén ezt felmérethetem és hiány esetén a mérési költségek megtérítésén kívül kárpótlást kapok. A mérést oki. mérnök eszközölte horizontúi projekczió szerint és 120 hold hiányt konstatált; a tulajdonos a mérés ez alapjával szemben lánczczal kívánja a földet felméretni, miután a birtok igen dombos. Kérdem, mely módszer szerint kell a földet törvényesen felméretni, van-e erre törvény, avagy döntvény és mikép szól. " H. S. 303. kérdés. Elmúlt őszszel fésűs anyabirkát hoztam az Alföldről, a birkában, miután a fejérmegyei juhász a rüheléshez nem igen ért, a rüh elterjedt. Kérdem, hogy mint lehetne a birkát e veszedelmes bajtól alaposan megszabadítani és vájjon nyirás után mily összetételű fürdő volna ajánlatos? Kis-Hörcsök. Sz. E. 304. kérdés. Egy idő óta marhaállományom u. i. tehén, borjú és gőbölyeim az alsó állkapocs és nyeldeklőn daganat (guga) által lesznek megtámadva. Ez mindenesetre ragályos. Megjegyzem, hogy ezen állatok mindegyike egész más takarmánynyal él, a betegség tehát alig származhatik a takarmánytól. Kérném tehát szíves válaszukat, hogy mit lehetne tenni? W. B.
Felelet. Takarinányrépamag csirázóképessége. (Felelet a 300. sz. kérdésre.) A takarmányrépa
793 magja egy év alatt (feltéve, hógy frisstermésü magról van szó) nem igen vészit csirázóképességéből, ha száraz helyen tartatott, sőt megtörténik az is, hogy a második évben jobban csírázik-; mint az elsőben. Erre azonban nem szabad építeni, hanem szükséges, hogy a vetést megelőzőleg a répamag csirázóképességéről kísérletileg, csiráztatás által, megbizonyosodjunk. A kísérletből kiderül, hogy a kérdéses mag a vetés ideje táján hány százalékkal csírázik? s az eredmény a mérvadó azután arra nézve, hogy a magból kat. holdanként mennyivel vessen többet a rendesnél. A jóminőségü répamagnak 100 csomójából (terméséből) legalább 80 szokott kicsírázni ( = 80%) mégpedig ugy, hogy e 80 magcsomóból legalább 150 csira bújik ki (ennyi a csírázó magcsomóban — termésben — a csírázó mag). Leghelyesebben cselekszik a kérdésttevő, ha répamagjából a jövő év február havában ugy Í U kg.-nvi átlagmintát küld be valamelyik magvizsgáló állomásra, mert a magyar magvizsgáló állomások a gazdasági magvakat legfontosabb tulajdonságaik tekintetében (minő a csirázókepesség, általános tisztaság, azonosság) gazdáknak ingyen vizsgálják meg. Ilyen állomások (m. Icir. vetőmagvizsgáló állomások) vannak Budapesten, Magyar-Óvárott, Debreczenben, Kassán, Keszthelyen és Kolozsvárott. M. Oy. Helyes-e a tervezett vetésforgó ugy növénytermesztési, mint üzemi szempontból? {Felelet a 301. sz. kérdésre.) Hogy valamely vetésforgó helyes-e vagy sem, ezt a növények sorrendjéből megállapítani nem lehet, mivel ehhez a helyi viszonyoknak, kiváltképen a talaj termőerejének az éghajlatnak és a birtok közgazdasági helyzetének ismerete feltétlenül szükséges. Mindazáltal a vetésforgók megszerkesztésénél követendő vezérelveket szemelőtt tartva, a tervezett vetésforgó ellen a következő kifogások emelhetők : Feltűnő hibája, hogy a repcze, ami alatt valószínűleg őszi káposztarepcze értendő, buza után következik, mert a buza letakaritása után ugy a talaj kellő előkészítéséhez, mint az alkalmazandó trágya kellő elkorhadásához hiányzik a szükséges idő, minélfogva ilynemű repczevetéstől megfelelő terméseredmény nem várható. Kifogás alá esik továbbá, hogy a buza kétizben tengeri után következik, amin azonban koránérő tengerifajták termesztésével segíteni lehet. Végül kifogásolható, hogy az erőltetett termesztési rendszer daczára csak két teljes és két fél trágyázás, összesen tehát 15 év alatt csak 3 teljes trágyázás terveztetik, holott istállótrágya közelben olcsón kapható, a tervezett forgó pedig az egy lóhertől eltekintve, a talaj termőerejét nagymértékben igénybe vevő növényeket tartalmaz. Ha ennélfogva a rendelkezésre álló szántóföld természeténél fogva nem nagyon gazdag növényi tápanyagokban, akkor a tervezett rendszertől megfelelő termések csak bő trágyázás esetén remélhetők, minélfogva ez esetben mind a négy trágyázás alkalmával teljes trágyázás lenne adandó annál is inkább, mivel a közvetlenül trágyázandó növények, u. m. a repcze és a tengeri a bő trágyázást jól meghálálják s az utánuk következő gabonafélék megdőlésétől alkalmasint tartani nem kell. Kívánatosnak mutatkozik azonkívül, hogy a luczernás is a rendes forgóhoz, de csakis mint melléknyomás csatoltassék, olyformán, hogy ez a 16-ik szakaszt alkotva, addig használtatnék, mig megfelelő termést ad, azután feltöretnék és a forgóba illesztetnék, mig időközben más szakaszon uj luczernás alakíttatnék, amely czélra a len látszik alkalmasnak. Hogy a tervezett vetésforgó üzemi, jobban mondva jövedelmi tekintetben megfog-e felelni, ez főképen az elérhető átlagtermésektől függ és ha kat, holdanként a gabonaféléknél 9—-10, a repczénél 8—9, a tengerinél 12—15, a czukorrépánál 140—150 q átlagtermésekre lehet számítani, a jövedelem is megfelelő lehet, a tervezett műtrágyázás üzleti helyessége iránt
800 pedig csak trágyázási kísérletek nyújthatnak megbízható tájékozást. Hensch. Helyes földfelmérési rendszer. (Felelet a 302. számú Jcérdésre.) Az egyedül helyes és megbízható felmérési rendszer horizontális projekczió szerinti felmérés. A láncz megbízhatatlan és csak egészen kis távolságok felmérésére alkalmas. A haszonbérlőnek tehát teljesen igaza van és joggal követelheti ugy a hiányzó terület arányában való kártalanítást, mint a felmérés költségeit. A kérdésnek ezen kétségen kivül helyes megoldása nem alapszik semmi országos törvényen vagy jogszabályon, hanem a tudomány és tapasztalat, a fizika és mathematika törvényein. Mert igaz, hogy geometriai szempontból egy dombos, hepehupás vidék sokkal nagyobb felületet reprezentál, mint a neki megfelelő vízszintes vetület, ámde gazdasági szempontból a kettőnek értéke egy és ugyanaz. Érdekes ennek a látszólagos ellentétnek a magyarázata. Ha pl. veszünk egy kúpalakú dombot, annak az alapja és egyszersmind horizontális projekcziója természetesen sokkal kisebb terület lesz, mint a fölötte levő kupfelület, mely utóbbi egyenlő az alap kerületével, szorozva azt a csúcstól a kerülethez vont függőlegesnek-félmagasságával. Ámde ha e két felületet mint termőterületet tekintjük, figyelembe kell vennünk ama természeti törvényt és tapasztalati tényt, hogy a növények, akár fák, akár füvek, a nehézkedési erő hatása folytán abszolút függélyes irányban nőnek, vagyis, hogy ugy száruk, mint gyökerük főiránya mindig az abszolút vizszin síkjára merőleges. Akárhány ilyen merőlegest huzunk már most a kupfelületen keresztül a horizontalis prejekcziójára, vagyis a kup síkjára, azt fogjuk tapasztalni, hogy egyrészt nem képzelhető egy ilyen irányú vonal sem, mely a projekczión el nem férne, másrészt, hogy a kup felületén egyetlen-egygyel sem vagyunk képesek több ilyen vonalnak helyet találni, mint ahány a vetületen elfér. Más szavakkal mondva a kupterületén egy fával, egy fűszállal, tehát egy szem gabonával sem teremhet több, mint amennyi a kupfelület horizontális projekczióján terem. Ebben fekszik főleg annak logikai szükségessége, hogy minden felmérés és minden térkép a dombozati viszonyok figyelmen kivül hagyásával a horizontális projekczió szerint készüljön. A dombozati viszonyok feltüntetése a térképeken egész más eszközökkel és módokkal történik, kataszteri szempontból azonban teljesen irreleváns. Nem is képzelhető, hogy a felmérés a relatív sikalakulások részleteit követhesse s ilyen kísérlet legföllebb hallatlan konfúziókra vezetne. Lánczczal legfölebb egyes kisebb távolságokat lehet megközelítő pontossággal felmérni, a területei felvételére a mérnökök optikai eszközei szükségesek s igy a láncznak a geodéziában csak igen alárendelt szerep jut.
v
KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS
HÓ
15.
mutat. A sárgás szemecskék a daganat metszetlapján vagy a daganatból kivett nedvben némelykor már szabad szemmel is észrevehetők, határozottan azonban mikroszkóppal ismerhetők fel. A fertőző gombák a legnagyobb valószínűséggel az árpakalászok tokiászaival nyomulnak be a nyelv és a foghus finom sérülésein keresztül, a mélyebb szövetrétegekbe és itt tovább szaporodva, megindítják, majd folyton ébren tartják a daganatok fejlődését, melyek később, midőn nagyobbra nőttek, akadályozzák a nyelv és az állkapcsok mozgását s ezzel a, táplálkozást. A baj ellen való védekezés czéljából ajánlatos általában olyan árpa szalmáját, mely vizáradásos, talajvizes helyen termett, szarvasmarhákkal nem etetni, illetőleg ha a baj már mutatkozik, a szálastakarmányt megváltoztatni. A betegség állatról-állatra nem ragad át s azért a betegek elkülönítése nem s^üséges, az istálló alapos kitisztogatása és tisztántartása azonban ajánlatos. Abetegségkezdeti stádiumaiban gyógyítható; a" beteg nyelv és foghus eesetelése jodtinkturával, nagyobb daganatok megoperálása, esetleg jodkáliumnak belső beadása az erre alkalmas eljárások. A kezelést az egyes betegek kora, továbbá a bántalom alakja szerint esetről esetre a helyszíni vizsgálat alapján állatorvosnak kell megállapítania, —y.— Határkérdés. (Kiegészítő felelet a ,,Köztelek" 34-ik számában közölt 280. sz. kérdésre.) A határmegjelölés rendeleteire nézve törvény nem intézkedik, azonban az 1894. évi XII. t.-cz. 33. §-a azt rendeli, hogy a birtok határainak jelzése tárgyában a törvényhatóságok a törvény életbeléptetésétől számított egy év alatt szabályrendeletet alkotni tartoznak. Ezen szabályrendeletnek tehát azóta minden megyében készen kell lennie és ebben kellett a törvényhatóságnak a törvény végrehajtásáról szóló rendelet szerint megállapítani különösen azt: 1. mik és minő alakú tárgyak lehetnek , a határjelek; 2. a birtoktestek melyik határpontjain alkalmazandók ezek; 3. mily határidő alatt állitandók fel, illetőleg pótlandók a határjelek? Kérdés már most, hogy a kérdésttevő megyéjének szabályrendeletében milyen intézkjflések foglaltatnak, különösen a határárkok és a határfák tekintetében? Az sem lehetetlen, hogy a megyei szabályrendelet ezen intézkedései esetleg többé-kevésbé összeütközésben, vannak a feleletünkben jelzett magánjogi állásponttal. Ha azonban a szabályrendelet az árkolás módja és a sorfák ültetése tekintetében részletes intézkedést nem tartalmaz, akkor feltétlenül a feleletünkben jelzett elvek az irányadók. Mivel az egyes megyei szabályrendeleteket nem ismerhetjük, a kérdés azonban érdekel, igen lekötelezne bennünket a kérdésttevő, ha megyéje szabályrendeletének a határárkokra és határfákra vonatkozó részét velünk közölné, annál is inkább, mert akkor a kérdés érdemére nézve egészen határozott felvilágosítással szolgálhatnánk.
Sz. Juhok rühössége. {Felelet a 303. sz. lcérdésre) A juhok rühössége az állategészségügyi törvény rendelkezése szerint a hivatalból jelentendő betegségek közé tartozik. Mindenekelőtt tehát azt ajánljuk, hogy a baj föllépését jelentse be illetékes hatóságának, mely azután Annyit már most is jelezhetünk, hogy a ez esetet saját szakértőjével megvizsgáltatja. Ez utóbbinak feladata az állatok kezelése iránt határjeleken változást tenni nem sürgős dolog, is intézkedni s itt erre vonatkozólag csak mert a földbirtok határjeleinek fölállítására és annyit jelezhetünk, hogy az ujabb időben féntartására az 1894. évi XII. t.-cz. 35. §. érleginkább 2—3°/o-os kreolin fürdőket szokás telmében a községi elöljáróság ügyel fel s a rendelet szerint tartozik a községi határban levő erre a czélra alkalmazni. —y.— Sugárgomlbabetegség. {leletet a 304. sz. határjeleket évenként hóolvadás után, de legkérdésre.) A betegség a legnagyobb valószínű- feljebb május hó 1-éig megvizsgálni: a törvény ség szerint a sugárgombabetegség vagy actinomy- 34. §-a szerint pedig vitás határjelkérdések elkosis, melyet a sugárgomba vagy actinomyces intézése a községi elöljáróságoknál kérendő bovis okoz. Finom, elágazó fonalakból áll ez, és elsősorban közigazgatási útra tartozik. A kérmelyek egymással nemezszerüen összeszövődve désttevő tehát semmi veszteségnek, vagy költegészen kölesnagyságu, többnyire halvány- séges pernek sem teszi ki magát, ha addig sárgás gümbölyü telepeket képeznek; a telep mig erre nézve hatósági felszólítást nem kap, az ~ Sz. F. felületéről kinyúló fonalvégek meg vannak vas- egész .ügyet nem bolygatja. tagodva és ennek folytán a telep kis nagyítás alatt a málnáéhoz hasonló, szemecskés felületet
38. SZÁM
11 -IK
ÉVFOLYAM.
VEGYESEK. Mai számnak tartalma:
Oldal OMGE. közleményei. 791 A buzakiviteli prémium Francziaországban ___ 793 Dohánytermesztés. A párisi kiállítás dohányai és dohánygyártmányai. 794 Takarmányozás. A szarvasmarhahizlalás uj elmélete és a mai gyakorlati hizlalás. 796 Gazdasági növénytan. Rozsdás buza — 796 Gazdasági gépészet. A mezőgazdaságban alkalmazható motorokról ___ 797 levélszekrény. _ 799 Vegyesek. ... 800 Kereskedelem, tőzsde. 802 Szerkesztői üzenetek 803 Tejtermelők tanulmányútja. A tejtermelők egyesülete f. évi junius hó első harmadában tanulmányuti kirándulást rendez Frigyes főherczeg tescheni (Osztr.-Szilézia) uradalmának, illetve híres tehenészetének és tejgazdasági berendezéseinek tanulmányozására. A kirándulásban résztvevőket Wekerle Sándor v. b. t. t., a tejtermelők egyesületének elnöke vezeti. E kirándulásban résztvehet bármely tejtermelő gazda, ha nem tagja is a tejtermelők egyesületének. Miután a kirándulók száma legfeljebb negyvenre terjedhet, felhívjuk az érdeklődőket, hogy résztvételi szándékukat a Tejtermelők Egyesülete titkári hivatalánál (Budapest, Köztelek) mielőbb bejelenteni szíveskedjenek. A kirándulás az utazással együtt 4 napra terjed. Költség 90—100 korona. A kirándulás időpontja és programmja legközelebb fog közzététetni. A király a mezőgazdasági kiállításon. F. hó 13-án magas látogatója volt a városligeti iparcsarnokban elhelyezett mezőgazdasági kiállításnak. Ő felsége a király közel másfél óráig érdeklődéssel szemlélte végig annak minden csoportját, kimerítő felvilágosítást kért a kalauzoló uraktól, minden részletnél s különösen a szegényebb földmivelő osztály helyzetének javítására irányuló intézmények iránt érdeklődött és a földmivelésügyi miniszternek a kisgazdák érdekében létesített intézményei fölött elismerésének több izben adott kifejezést. A pozsonyi II. mezőgazdasági országos kiállítás diszelnökei. Bujanovics Sándor udvari tanácsos, az „OMGE." alelnöke vezetése alatt 11-én tisztelgett a pozsonyi országos mezőgazdasági kiállítás bizottságának küldöttsége Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszternél, felkérvén őt a kiállítás diszelnökségének az elfogadására. A miniszter rendkívül szívesen fogadván a küldöttséget, készséggel fogadta el a diszelnökséget, annak a reményének adván kifejezést, hogy a pozsonyi kiállítást bizonyára a legteljesebb erkölcsi és anyagi siker fogja koronázni. A kiállítás másik diszelnöke gróf Dessewffy Aurél az „OMGE." elnöke. A tőzsdereform a szegedi kamarában. Az ujraalakult szegedi kereskedelmi kamara a minap tárgyalta a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének fölterjesztését, melyet a képviselőházhoz intézett a tőzsde törvényhozási reformja tárgyában. Okosan és nyugodtan foglalkozván vele, elismerte azt, hogy a határidőüzletet meg kell óvni attól, hogy szerencsejátékká fajuljon. A kereskedelmi kamara előadója Bauer Gyula nem tekinti a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének a tőzsdei határidőüzlet ügyében való
KÖZTELEK,
38. SZÁM. 11 -IK É V F O L Y A M . állásfoglalását sem a tőzsde, sem a kereskedelem ellen intézett támadásnak, csak a szaktestület kötelező érdekképviseletének, melyet annál rokonszenvesebben fogad, mert valósággal meglevő és általánosan érzfett bajok orvoslásárai irányul. Kötelességének tartja a kamara, hogy támogassa ezt a törekvését oly értelemben, amint a közérdek mindenek fölé helyezése és a jogosult szakérdekek méltányolása mellett megoldható. Ennyit kívántunk mi, többet nem. És hogy ilyen felfogást és hangot hallunk javaslatunk mellett, épen hivatalos kereskedői intézmény részéről, ez mindenesetre igazolja álláspontunk helyességét, bizton engedi remélni, hogy végre el kell érnünk azt, amire oly régóta törekszünk, hogy a tőzsde körüli kérdésekből az oda nem tartozó s a helyzetet csak zavaró melléktekintetek kizáratnak és törvényhozás uton a valódi közérdeknek megfelelőleg fog a reform végrehajtatni.
Községi parczellázások. Két helyről is kapunk hirt azon üdvös eljárásról, hogy maguk a községek lépnek közbe, ha területükön egy nagyobb földbirtok kerül eladásra s azt a falubeli kisbirtokosok részére megszerezni igyekeznek. A békés-csabai parczellázás után most Orosháza községe a Schossberger-örökösök birtokát, továbbá a biharmegyei Fugyi község, egy határukban fekvő s eladásra kerülő 970 holdas birtokot szándékozik megvenni és arra 40—50 családot telepíteni. Mindenesetre üdvös dolog ez, mert a földvásárló kisbirtokosságnak természetes és érdektelen képviselete tárgyal az eladókkal, azokkal szemben kellő anyagi garancziát nyújthat és ott, ahol a vevők fizetésképessége a bankszerű mértéken alul van, ezt a hiányt a saját hitelének latbavetésével XY-ik mezőgazdasági vándorkiállítás ellensúlyozhatja. Az orosházai eladás, illetőleg Halléban. A „Deutsche Landwirtschafts-Gesell- vétel egész reális alapokon van tervezve. A schaft" idei vándorkiállítását. Halléban fogja vevők a vételár 50%-át készpénzben fizetik rendezni, f. évi junius 13. és 18-ika közt. A be rövid lejáratú részletekben, 50%-át pedig terménykiállitásban az első helyet a vajkiállitás törlesztéses jelzálogkölcsön alakjában kapják. fogja elfoglalni, melyhez 700-nál több bejelen- Az egész kis vevőknek pedig csak 15%-ot kell tés érkezett már be. Azon mellékcsoportok, befizetniök, a 35%-ot egyelőre a községi hitel amelyek a múltban is, a „Deutsche Landw. pótolja, de a parczellák csak akkor íródnak Gesellschaft által rendezett vándorkiállításokon át a vevők nevére, ha a vételár felét teljesen láthatók voltak, most ismétlődni fognak. Igy a törlesztették és igy csak az 50%-nyi jelzálogos magkiállitás a szőlő- és gyümölcsborkiállitás, kölcsön maradna rajta. A fugyi község által a gabonanemüek, kapásnövények, az ipari nö- vásárlandó birtok fizetési föltételeit nem tudvények és a méhészek kiállítása. Nagy kiterje- juk, de valószínűleg itt is az érték feléig tördése lesz a mezőgazdasági eszköz-és gépkiálli-. lesztéses kölcsönnel, feléig készpénzzel történik tásnak, melynek. egyik érdekes és vonzó részét majd a vételár kiegyenlítése. A mi e mivelea műszaki fölhasználáson alapuló gépek, esz- teknek sikerét és hasznát illeti, az csak 4—5 évvel a parczellázás és telepítés után lesz látközök kiállítása és bemutatása fogja képezni. ható, de hiszszük, hogy a siker el nem fog Könyv az állatorvosi közszolgálatról. maradni. Mindenesetre érdemes azonban a megDr. Koós Mihály földmivelésügyi miniszteri segéd- említésre és elismerésre, hogy egyes községek titkár az „Állatorvosi közszolgálatiról szóló ilyen helyes, jótékony gazdasági miveletre válmüvét, mely az állatorvosi közszolgálat államo- lalkoznak lakosaik érdékében. Vajha minél több ' sitásáról szóló 1900-évi XVII. t.-czikknek és a követőkre találnának! végrehajtása iránt 95.000/900 szám alatt kiadott rendeletnek magyarázatát tartalmazza, Telivéranyag-árverezés Kisbéren. A kisbéri lapunk hasábjain már ismertettük. Dr. Koós Mihály ezen munkájá gyakorlati útmutatásokat m. kir. állami ménes állományából május hó 17-én d. u. 1 órakor kilencz db egyéves és ad a törvény alkalmazására s igy alkalmas egy drb kétéves angol telivér csikó fog azonarra, hogy abból a m. kir. állatorvosi közszolgánali készpénzfizetés mellett nyilvános árverésen lat által közvetlenül- oly sok oldalról érintett eladatni. Ezen a m. kir. állami ménesben nevelt gazdaközönség az állatorvosok közérdekű föltelivércsikók árverezéseinek czélja a telivérnek a adatai felől, minél közelebbi tájékozást nyer- monarchiában való terjesztése lévén, a kisbéri jen. A munka ára példányonként 5 (öt) korona, csikók vételére csak magyar vagy osztrák honegyes példányok szállítási dija 50 (ötven) polgárok bocsáttatnak, akik arra kötelezik magufillér és megrendelhető a szerzőnél (Budapest, kát, hogy a megvett lovakat soha külföldinek I. Tábor-utcza 2.) a pénz előleges beküldése vagy külföldre sem el, sem bérbe nem adják. mellett vagy utánvéttel. Feltételek: A kikiáltási áron alul egy csikó sem adatik el. Azon vevők, kik a helyszínén a Pályázat. A komáromi m. kir. földmivesiskola igazgatósága 4 állami ösztöndíjas és 8 vételárt nem kívánnák lefizetni, kötelezőt állitfizetéses helyre, melyek f. é. október hó 7-én hatnak ki, amely legkésőbb f. évi szeptember töltetnek be, pályázatot hirdet. Pályázati felté- hó elsejéig okvetlenül beváltandó. Addigra a telek : 1. az ingyenes helyekre kizárólag csak csikó a vevő veszélyére és költségére a ménesszegénysorsu, földmives ifjak vétetnek fel s ben visszatartatik. A megvett csikók ingyentartás mellett még nyolcz napig a ménesben maradhatteljes ingyenes ellátásban és oktatásban részenak, mely idő alatt azonban minden eshetőség sülnek. 2. A kik saját költségükre vétetnek fel, a vevőt terheli. Ugyanez alkalommal azonnali azok az ellátás és tanításért évi 300 koronát készpénzfizetés mellett az alábbi magántulajdonosok angol telivérjei fognak árverés utján el-
A
l e g j o b b muharmag,
f r a n e z i a és m a g y a r l u c z e r n a m a g , pohánka,
tengeri f é l é k b ő l : alcsuthi,
t a k a r m á n y r é p a m a g
mustármag-, székely, mint:
801
1901. MÁJUS HÖ 15.
tartoznak fizetni. 3. Mind -az ingyenes, mind pedig a bejáró fizetéses helyekre 17 étet betöltött ép, egészséges testalkattal biró, a földmives-oSztályhoz tartozó ifjak vétetnek fel. A folyamodványok f. évi augusztus 5-ig a m. kir. foldmivesiskola igazgatóságához Komáromban nyújtandók be, hol a részletes feltételek is megtudhatók.
Kenderkikészitő a Székelyföldön. A Székelyföldön egyik gazdasági iparvállalatot a másik után tervezik és valósítják meg. Csak a napokban adtunk hirt az udvarhelymegyei lenkiké szitő-gyár létesítéséről, melynek a kormány is támogatást igért, most egy helyes alapokra fektetett kenderkikészitő tervét vettük Borszéky Soma nyug. min. tanácsos úrtól. Azért jegyezzük meg, hogy helyes alapokra fektetett terv, mert a vállalat tervezeténél Borszéky nemcsak a termelést, hanem annak a piaczát és az értékesítést is biztosította azáltal, hogy a hadsereg részére kendervásznat szállító vállalkozóval, tehát az ország egyik legnagyobb fogyasztójával tervezi felállíttatni a kenderkikészitőt. Ez volna talán legnagyobb előnye a tervezetnek, de van még más is. A szegedi kenderkikészitőnél az áztatásra szükséges vízmennyiséget gőzerővel szivattyúzzák az áztatóba és a felfrissítéshez újra ki kell szivattyúzni az elhasznált vizet az áztatóból. Ez a müvelet 20%-kal drágítja meg az eljárást, ami a Gyergyóban tervezett áztatóknál — mivel ott a hegyről foly a bő forrásyiz — elmarad. Nem kismértékben lesz előnyére az áztatásnak az a körülmény, hogy Gyergyóban két hatalmas hőforrás áll rendelkezésre, az úgynevezett Bánffy-féle gyógyfürdő forrásai, melyeknek vize a fürdőben 27° Celsius és szabad lefolyással a Marosba ömlésénél 18° Celsiusra hül le s az ilyen hőfokú vízben a kender 48 óra alatt teljesen elkészül. Tehát a 8—10 napi áztatás mellőzve lesz. Ilyen
vörös lóheremag, g-omborka,
Pignoletto,
oberndorfi,
adatni : gróf Esterházy Mihály tallósi méneséből 6 drb éves csikó, 14 anyakancza, 1 drb 3 éves káncza- és 1 drb 3 éves mén, báró Harkányi Andor szent-gróthi méneséből 7 drb éves csikó, Beretvás Endre tulajdonából 6 drb anyakancza. A Magyar Szőlő- és Gyümölcstermelők Szövetkezete május 16-án d. e. 9 órakor tartja a Köztelken alakuló közgyűlését. A Szövetkezet az OMGE. úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége központjának erkölcsi támogatása mellett alakul meg. Egy üzletrész 100 korona. A szövetkezet működése különösen két irányba terjedne ki; az egyik a termelés irányítása a külföldön kedvelt csemegeszőlőfajok termelése szempontjából, másrészt a külföldön képviselet felállítása, amely a szövetkezet tagjainak csemegeszőlő-küldeményeit átveszi, elhelyezi, illetve átvételét ellenőrzi, az Üzleteket lebonyolítja s a tagok érdekeit állandóan képviseli. Nemzetközi lóvásár Érsekujvárott. A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület által a f. évi május hó 5-én és 6-án rendezett nemzetközi nagy lóvásár Érsekujvárott, a kereskedők és tenyésztők nagy érdeklődése mellett tartatott meg. A vevők részéről oly nagy volt az érdeklődés, hogy a jobb lovakat már akkor megvették, midőn azok Érsekújvárra hozattak s nem is kellett azokat a vásáron kiállítani. A vásár ilyenformán már tulajdonképen 3-án megkezdődött. A felhajtott jobb lovak mind eladattak. A hazai kereskedőkön kivül leginkább Berlinből, Bécsből, Boroszlóról, Brünnből, Prágából, Frankfurtból és Brüsszelből voltak vevők. Eladatott mintegy 450 darab ló, 620 korona átlagárban. A jövő évi XX-ik nemzetközi érsekújvári nagy lóvásár újra május hó első hétfőjén s a megelőző vasárnap délután fog megtartatni.
biborliere,
taraszi-repeze, Cinquantino,
továbbá
eckendorfi, olajbogyóalaku,
v ö r ö s N l a m m u t h , valamintraffiaháncs és r é z g á l i c z legelsőrendü minőségben, a legjutányosabban kaphatók
MAUTHNER
ÖDÖN
B U D A P E S T E N , VII., R o t t e n b i l l e r - u t c z a 3 3 . s z . , VI., A n d r á s s y - u t 2 3 . s z .
j£varf
802 előnyök mellett a vállalkozó hajlandónak nyilatkozott a Gyergyóban tervezett kenderkik észitő költségei befektetésére, csupán a kendertermesztést óhajtja biztosítani a gazdák részéről, hogy a szükséges mennyiség termesztésénél a kikészítő telep fennakadást ne szenvedjen, s igy a Borszéky tervezete csak rövid idők kérdése, ami a székely kivándorlás csökkentésére éppen ezen a siralmas állapotban levő vidéken nagy befolyással lehet. Svéd mezőgazdasági kiállítás és kongresszus. A Svédországban minden ötödik évben tartani szokott és kiállítással egybekötött mezőgazdasági értekezletek ez év julius 8-tól 14-ig fognak tartatni, a Stokholmtól mintegy 5 órányira fekvő Oefle városában. A kongreszszus programmjába előadások, tárgyalások, kísérletezések és kiállítások vannak tervbe téve. A kiállítók érem, pénz és oklevelekkel tüntettetnek ki, melyekre 70.000 márka van előirányozva. A kiállítás feloszlik 1. állatkiállitásra és pedig ló-, szarvasmarha-, juh- és sertéskiállitásra, melyekre ez ideig 500 drb ló, 1000 drb szarvasmarha 200 juh és 100 drb sertés van bejelentve. A kiállítók főleg svéd és norvég állattenyésztők. Az állatkiállitás keretében baromfi- és méhkiállitás is rendeztetik. Belesznek továbbá mutatva 2. gépek és eszközök, 3. állati és növényi termékek, 4. tejgazdaság, 5. erdészet, 6. kertészét, 7. halászat és 8. a mezőgazdasági segédtudományok körébe tartozó tárgyak. Románia 1901. évi terméseredményei. [Gaal .Gyulának, a m. kir. földmivelésügyi miniszter bukaresti szaktudósitójának jelentése.) Az őszi vetemények Romániában 1900-ban következő eredményt mutatják fel. Tengeri 2-019,058 hektáron adott átlag 14-8 hl-t, összesen tehát 29-858,600 hl-t, 1899-ik évben a termés 4-8 hl, az utolsó öt év átlaga pedig 12-5 hl volt. Ezen az országra nézve legfontosabb kultúrnövény tehát az átlagosnál valamivel jobb termést adott a mult évben. A legjobb termések 17—19 hl-rel voltak a Duna mentén levő alföldi kerületekben, hol legnagyobb kiterjedésben miveltetik is a tengeri és Moldva néhány kerületében, a legrosszabb 6—9 hl-rel a Dobrudsában és Románia nyugati részében a Kárpátok alja. A köles, mely kiterjedtebb mértékben csak a Dobrudsában és a mellette fekvő Baragan síkságon termesztetik,összesenl66,625ha-on,csak 4-3 hl-t adott hektáronkint, a tatárka pedig csak 857 ha-t foglalt el 10-2 hl terméseredménynyel. A borsó külön 25,823 ha-on volt vetve s 7-5 hl-t adott, azonkívül a tengeri sorai közé vetett borsó termése összesen 340,270 hl-re becsültetik. Bab, lencse s egyéb hüvelyes 1781 ha-t foglalt el és 11-8 hl terméseredményt adott. A len összesen 13,240 ha-t foglalt el s főkép Dobrudsában termesztetik. A termés magban 6-9 hl, fonálban 0-2 q ha-kint.; kender 5390 ha-on adott 8 hl magot és 3-8 q. fonalat ha-kint. Ipari növények, melyek közt ánis, czikória és mák (137 ha) szerepel, 299 ha-t foglaltak el. A kapások közül burgonya 11,147 ha-on műveltetett s annak kiterjedése inkább csökkenni, sem mint emelkedni látszik. A terméseredmény 77-8 q. volt hektáronkint. Takarmányrépa összesen csak 38 ha-on volt kimutatva. A czukorrépa 12,392 ha-t foglalt el és adott 190'9 q-t ha-kint, mig 1899-ben még csak.. 6170 ha-on miveltetett 120-8 q. eredménynyel. Összesen tehát Romániában 2.365,600 q. czukorrépa termeltetett, mely után mintegy 230,000 q. czukör gyártasa várható, mely mennyiség az ország eddigi belfogyasztását jóval felülmúlja. A takarmányfélék összesen 608,524 ha-t foglaltak el és pedig 85,772 ha-t a mesterséges, 522,749 ha-t a természetes kaszálók és rétek. A terméseredmény 18-7 q. volt ha-kint, mi középtermésnek felel meg. Mig a mesterséges takarmányfélék kiterjedése fokozatos, de lassú emelkedést mutat, a természetes kaszálók fogynak, de oly arányban, hogy a takarmányféléknek szánt terület a mesterséges takarmányok emelkedése daczára mégis csökkenik, mi a* állattenyésztés hanyatlására enged következtetni. Az 1900. év őszén gabonával bevetett terület következőkép mutattatott ki :
KÖZTELEK,
1901. MÁJUS HÓ 15.
1900. őszi 1899. őszi buz» 1.560,941 ha 1.589,980 ha rozs 184,277 ha 164,299 ha őszi árpa 23,849 ha nem lett külön kimutatva repcze 182,660 ha 248,434 ha E szerint a b vizával bevetett terület valamelyest, a repezével bevetett terület pedig tetemesen csökkent, míg a rozs területe némi emelkedést mutat. A szőlők terméseredménye a szintén most közzétett kimutatás szerint hektáronkin 239 hl. volt és pedig azok össszterülete 148,000 ha-ra becsültetik, melyből 10,000 ha honi fajokból, 1000 ha amerikai fajokból van rekonstruálva. Az 1899-ik évi átlagtermés 13-9 hl. volt. A szilvások, melyek területe 74,671 ha-ra becsültetik, 49-6 hl. termést adtak hektáronkint, tehát rendkívül jó termést, miután 1899-ben — mikor a termés szintén jónak mondatott — csak 29-6 hl. volt hektáronkint s ezért is volt oly nagy az elkeseredés a földmives lakosság között az 1900. évben behozott szilvaszeszadó ellen, mert épen a legjobb termés idejében hozatottbe az a hektáronkint való adóztatás ellenében.
KERESKEDELEM,TŐZSDE.
38. SZÁM. 11 -IK É V F O L Y A M .
változott. Tiszavidéki állomásokról a kinálat tartósén jó" a nélkül, hogy megfelelő kereslet mutatkoznék. Relácziók szerint 9-40—10-10 K. fizettek. Továbbszállítás czéljaira néhány ezer mm. 10-12 fillérrel a májusi határidő jegyzésen felül kelt el, mig hibás szerb tengeri 30 fillér a májusi jegyzésen alul adatott el Egészséges hazai áru budapesti paritásra 10-55—10-65 K. között jegyez, mig Kőbányán 10'85 koronáig fizettek. Olajmagvak : Készáru káposztarepcze nincs kínálva. Káposztarepcze 1901. augusztusra 27"— K.-ig jegyez és ma 26"60—26"80 K. zárul; vadrepcze 14—15, gomborka 28—29 kor. jegyez ; lenmag 33—35, kendermag budapesti paritásra 20 kor. jegyez helyben. Hüvelyesek : Babban nem. volt forgalom és az árak csak névlegesek. Fehér törpebabot Gyöngyösön Félegyházán 18, fehér gömbölyübab Mohács, Baja, Zomboron 15'20 Barnababot Kalocsán 12-70, N.-Károly 11-50 K. jegyzünk. Erdélyi bab minőség és relaczió szerint 12-80—13.50 K. között jegyez. Köles alig volt forgalomban, oláh áru á 9-20—9-60 K. jegyez vám nélkül 3 hóra helyben, mig hazai árut névleg 9920 K. el van hanyagolva. Budapesti paritásra körülbelül 16—16-50 K. j.egyez. Muhar budapesti paritásra 15 K. Napijelentés a gabonaüzletről. 1901. május 14.
Budapesti gabonatőzsde. ('Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Budapest, 1900. május 11, Az időjárás e hét első felében borús és gyakrabbi, habár csak rövid ideig tartó esőzésekkel volt egybekötve; később az idő kiderült és enyhe maradt. A vetések majd mindenütt nagyon kielégítően fejlődnek és csak a rozsvetés ritka állapota ellen panaszkodnak. A vízállás csökkent. A külföldön mienkhez hasonló volt az időjárás. A külföldi piaczokon a hangulat csendesebbre fordult és az árak is mérkékelten csökkentek; e mellett a forgalom is gyengült. Amerikában az üzlet szilárdabban indult ugyan, minthogy a látható búzakészletek tetemes mérvben — a Bradstreets becslése, szerint 3.327,500 bush. — csökkentek és a kiviteli üzlet is jó volt később a bissierk nagyobbmérvü eladásokat eszközöltek és különösen prompt buza volt lanyha. A mult héthez viszonyítva az árak körülbelül 4 c. vesztettek. Angliában az előforgult áringadozások alig eredményeztek változást ; a hangulat azonban ugyancsak csendes és a forgalom is gyengült. A franczia piaczokon szilárdabb felfogás uralkodott. A vetések fejlődését il~ " panaszok érkeztek és a spekuláczió vételei mellett buza Va frc. emelkedett. Németországban ugy prompt buza minta későbbi határidők már a hét kezdetével gyengültek és Vóc/iM\ alig ->K„változtak. W, !t i-Aza-orosz korlátolt forgalom mellett később ajánlatok is bővebbek voltak és az árkövetelések mérsékeltebbek. A többi kontinentális piaczokról mérsékelt üzletet és alig változók árakat jelentettek. Nálunk a kereslet az összes gabonaczikkekben gyenge volt, a kinálat azonban szinte mérsékelt maradt. Az árak csak nehezen tartottak és inkább némileg olcsóbbak. Az üzleti forgalomról a héten a következőket jelenthetjük: Buza kellemes irányzatban indult. A megjelent hivatalos termésbecslés szilárditólag hatott és minthogy a határidőpiacz is emelkedő volt, a malmok is jobb vételkedvet tanúsítottak. A hangulat azonban rövidesen ellanyhult. A kedvezőüenebb lisztüzlet folytán a vevők tartózkodóbbak lettek, a tulajdonosok e mellett előzékenyek voltak, a korlátolt kinálat azonban az árak jelentékenyebb visszaesését megakadályozta. Átmenetileg a forgalom később ugyan javult, általában az üzlet azonban csak votatott és az árak a mult héthez viszonyítva egyenlegképp 5fillérrelolcsóbbak. Az összforgalom 90,000 mm. Fel akarjuk még említeni az export részére bajor és délnémet számlára helyben történt eladásokat is, melyek körülbelül 20,000 mm.-át tesznek ki és ex uszály Budapest köttettek. A hetihozatal 215,000 mm.-ra rug, melyből 13.700 mm.-át vittek tovább. Rozs e héten is csak csekély érdeklődéssel találkozott, a kinálat mérsékelt ugyan, azonban annál sürgősebben alakult, mig a fogyasztás csak jobb és prima árura reflektált és gyengébb minőségeket figyelmen kívül hagyott. Az export tétlen. Az irányzat lanyha maradt és árak a mult héthez viszonyítva 10 fillérrel olcsóbbak. Minőség szerint 14-70—90, jobb és prima árut 15—16-10 K.-ig jegyzünk helyben és helybeli paritásra. Nyiri származékok üzlettelenek. Árpa (takarmány- és hantolási czélokra) csupán szerb áruban kötött nagyobb eladások folytán volt élénkebb forgalmú. Hazai áru gyengén van kínálva és gyárosoknál teljes multheti árakat 13-40 K.-ig ért el helyben. Hizlalóknál a kereslet csekély. Szerb áruból nagyobb tételek á 12.60 K. 3 hóra elvámoltan keltek el helyben átvéve. Állomásokon átvéve maláta- és sörárpákban forgalom nincs. Zab bővebben van kínálva, mig a kereslet a rendes keretet nem haladta tul. Az irányzat mindazonáltal kellemes maradt és az árak jól tartottak. Szin
mint a tartósan ideálisan szép időjárás következtében és daczára annak, hogy Amerika ma, honnan eddig lanyha jelentések érkeztek, magasabb árakat jelzett, a gabonaüzletben általános lanyhaság uralkodik, anélkül azonban, hogy a kenyérnemüek árai nagyobb változást szenvedtek volna. Egyedül a tengeri árai, mely czikkben nagyobb realizácziók történtek, csökkentek érzéKészbuza ma bő kínálat és a malmok tartózkodó vételkedve mellett lanyha irányzatú volt; elkelt körülbelül 12.000 mm. néhány fillérrel olcsóbb árakon. Mai eladások : Tiszavidéki : 100 200 150 200 mmiízsa 200 100 I 100 100 50 ' „ Pestvidéki : 900 500 200 Hartai: 2000 500 Marosi: 200 Bácskai :
79 , 15.90 „ 785 , 15.90 „ 785 „ 15.80 » 78^ fcg.15.70 korona 3 hóra. 788 , 15.60 , 782 , 15.60 „ 78 „ 15.50 „ 77a „ 15.60 „ 77 „ 15.60 , 762 ^ 15.55 „ 785 , 15.60 76 , 14.90 76 , 14.90
„ „ „
752 , 15.50 76 „ 15.50
, „
745 „ 14.80
„
75 „ 15.50 , Dunaföldvári: 820 745 „ 15.10 „ 875 76a , 15.10 Sziváczi: 700 748 , 15.05 „ Fehérmegyei : 785 „ 15.60 „ 800 7Ö0 775 „ 15.60 „ Szt-Tamási: 5300 75' „ 15.40 , Rozs mérsékelt kinálat és tartózkodó vételkedv íellett lanyha irányzatot követ. Helyben és helybeni paritásra 14-70 koronát, elsőrendű minőségű áruért 14—15-10 koronás készpénzárakat fizetnek azonnali szállításra. Takarmányárpában gyenge a kínálat, árak tartottak. Helyben 13'20 koronát, jobb árukért 13-60 koronát jegyzünk. Zabban az üzlet mérsékelt kinálat és korlátolt vételkedv mellett változatlan volt. Minőség szerint helyben 13-30—13-70 koronát jegyzünk, elsőrendű áruért 14-20 koronát fizetnek. Tengeriben bő a kinálat, a fogyasztás csökkent. Arak 5 fillérrel olcsóbbak. Azonnali szállitasra budapesti paritásra 10"50—10'60 korona érhető el. Kőbányán 10-55—10-65 koronát fizetnek. Állomásokon: Gyoma 9-90, Kenderes 9'85, Karczag 9-95, Kisújszállás 10, Déva-Ványa 9'75, Török-Szt-Miklós 10 és Nagv-Kikindán 9-85 koronát követelnek. Szeszüzlet. Változatlan élénk kereslet folytán a szeszüzletben e hétnek elején nagyobb forgalom uralkodott és a szeszárak változatlanul a multheti zárlatjegyzés szerint
38. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1901. MÁJUS HÓ 15.
Príma belföldi tojás eredeti ládáját 56-00—56-50 záródnak. Elkelt finomított szesz nagyban adózva koronával adtuk. •115-50—116.50 K., adózatlanul szabadraktárra 46. Tejtermékek közül : Elsőrendű teavaj 220—240, 46.50 K. helybeli fmomitógyáraktól, mig ellenben vidéki finomitógyárak és szeszszabadraktárak által adózatlan főzővaj 180, turó 36—40 filléren nyert azonnali elhelyezést. finomított szesz nagyfean tartányokuan szállítva ab álloÉlőbaromfiból idei rántani való csirke 140—160, más 44. 44.50 K. volt ajánlva és több üzlet létesült. Adózottfinomítottszesz vidéki gyáraktól kisebb sütni való 240—26', tyúk 230—260, idei. liba 8—9 koronán kelt el párja. tétplekbén 115 — K. kelt el. Zöldségfélék közül szóló spárga 140—200, közép Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens nyersszesz e hétnek elején főleg azonnali szállításra 80—90 levesnek való 60 fillér. Prima fejes salátának volt élénkebben ajánlva és a jó vételkedv folytán több száza 160 fillér, másodrendű áru 80 fillér. Tök darabja kocsirakomány és tartány ab délmagyarországi és félsö- 140—160 fillér, salátának való ugorka 16—60 fillér. Zöldbab 5.00 korona kilónként. magyarországi állomás;40.——40.50 K. el is kelt. Őzbak 160—180 filléren kelt egészben kilónként. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 42. 42-50 K. Bécsi jegyzés 40.40—40,60 korona kontingens Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mesternyersszeszért. Prágai jegyzés 111.——111.25 korona adózott ós utcza. 1901. május 14-én. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) 38. 38.25 korona adózatlan szeszért. Felhozatott a szokott községekből 182 szekér rét Trieszti jegyzés 16.50—17.— korona kiviteli széna, 32 szekér muhar, 28 szekér zsupszalma, 23 szekér szeszért, 90% hektoliterje. alomszalma, 2 takarmányszalma, — szekér tengeriszár, Kivitelre több tétel finomított szeszt vásároltak, 8 szekér egyéb takarmány (zabosbükköny, sarjú, mely Üszkübb és Szaloniki felé lett szállítva. stb.) 600 zsák szecska. Budapesti lieti jegyzés: nagyban kicsinyben A forgalom közepes. korona korona Árakfillérekbenq-ként a következők: réti széna Finomított szesz ... ... 115.50—116-50 117.50—118.50 440—560, muhar 560—600, zsupszalma 300—400, alom• Élesztőszesz 117. 117.50 118. 119.— szalma 240—270, takarmányszalma 280—340, tengeriNyersszesz adózva ... 114. U4'-50 115.50—116.50 szár , egyéb takarmány zabosbükköny Denaturáltszesz 35.50—36.— 36.50—37 — 540—580, lóhere , luezerna , köles Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bér- : , sarjú 420—t420, szalmaszecska 400—400. mentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz Összes kocsiszám 281. Összes suly 365300 kg. fizetés mellett értendők.
Bécsi szúró m arhavár. 1901. május 9-én. Felhozatott: 4235 borjú, 2921 élő sertés, 1490 kizsigerelt sertés, 296 kizsigerelt juh, 2286 bárány. Borjuvásáron csak prima áru tartotta meg árát, gyengébb qualitások olcsóbban keltek. Sertések és bárányok lanyha irányzat mellett alacsonyabb árakon keltek. Árak kilogrammonkint : kizsigerelt borjú 68—86 ), élő borjú prima 88—108, primissima 110—120 ( , prima ( ), primissima (—), fiatal sertés 56—76, kizsigerelt sertés, nehéz .80—88, llizó sertés, süldő 76—90 (104), kizsigerelt juh 60—76 pr. kilófillérekben,bárány páronkint 10—30 (—) korona. Bécsi sertésvásár. 1901. május 14-én. (Sehleiffelder és társai bizományi czég távirati jelentése a „Köztelek" részére). Felhajtás: 4329 lengyel, 7103 magyar összesen 11432 drb. A vásár lanyha volt. Árak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül prima 78—80 fillér kivételesen — fillér, közepes 60—76 fillér könnyű fillér, süldő 64—84 fillér. Bécsi julivásár. 1901 május hó 9-én. Felhajtás 1784 db. juh. Állandóan rossz párisi jelentések folytán csekély vételkedv mutatkozott, mmek következtében áz ü?let lanyha volt. Árak: juh 44—46, kiv. , raczka 40.-42.— fillér pr. kiló élősúlyban.
Szerkesztői üzenetek.
Strausz Rezső urnák, Az a czikk lapunk 1900. évi 55-ik számában 1085. oldalon jelent meg. Ha ez a szám Önnél nem volna meg, tessék a kiadóhivatalból megVetőmagvak ólomzárolása. *) Budapesti szurómarhavásár. 1901. május hó 10-én. rendelni. Az ára értékjegyekben beküldhető. Budapest, 1901. május 12. A székesfővárosi közvágóhíd es marhavasar igazqatosaK. V. urnák. A törvény a gazdatiszti czim rangfokozatáról nem intézkedik, csupán azt állapítja meg, A budapesti m. kir. állami vetőmagvizsgáló állo- gának jelentése. Felhajtatott : belföldi 1579 db, eladatott 1579 db, mily czimeket nem használhatnak a jövőben a kellő más az 1900—1901. idényben, azaz .1900. évi julius hó 1-étől a mai napig az alant megnevezett magkereskedők- galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli drb, el- minősítéssel nem bíró gazdatisztek. Hogy melyek e adatott — drb, növendék élőborju 38 db, eladatott czimek, azt a „Köztelek" utóbbi számaiban sokszorosan nél és termelőknél a következő ' ' ' 15 drb, élő bárány 8 db, eladatott 8 db; ölött belföldi közöltük már. A megállapított gazdatiszti czimek nemet óloinzárólta: — drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — elnevezését nem ismerjük, de ilyenekre nincs is szükdrb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, ség, mert Magyarországon csak a magyar jelzők haszeladatott — drb,' növendék borjú — drb. eladatott nálata birhat érvénynyel. — drb, ölött bárány — drb, eladatott — drb, élő Heh. Á. urnák, Szt-Endre. Amennyiben Ön ar 3 3 kecske gödölye 3 drb, eladatott 3 drb. kasznári czimet 1901. május 1. előtt már használta, a .1 é t e r törvény .értelmében joga van ezután is viselni. KérvéA vásár hangulata élénk volt. nyét tessek a szt-endrei foszolgabiro-hivatalhoz' — Mauthner Ödön, Budapest Arák a következők: Élő borjuk: belföldi M. Mezőgazdák Szöv., Budapest koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 56'—82 — 1 koronás bélyeggel ellátja — beadni. Haldek Ignácz, Budapest koronáig, kivételesen 88 koronáig súlyra, galicziai W. Á. urnák, Lajosháza. A gazdasági akadémián, Frommer A. H. ut., Budapest... , kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, gazdasági tanintézeteken vizsga csakis az előirt tanDeutsoh Gyula, Budapest ... ... kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig folyamok hallgatása után tehető le. Más mód nincs, Klein Vilmos, Szatmár ... kiv. — koronáig drbonkint, koronáig mint az akadémiára, vagy tanintézetre belépni, annak . Ifj. Freund Sámuel, Szatmár ... 59 743 " — kiv. koronáig súlyra, növendék borjú —, két, illetve három éves tanfolyamát hallgatni s félévenBoross és Szalay, Budapest • koronáig, kiv. koronáig drblrint, 44—52 ként vizsgázni, csakis igy lehet bizonyítványt szerezni. Kohn Mór fiai, Uzon . koronáig, kiv. koronáig súlyra. Ölött borjú : Bármily hosszú gyakorlat után is az előirt tanfolyanlok Arnstein ésHandley, Szombathely belföldi koronáig kiv. — koronáig súlyra, hallgatása nélkül, vizsgák tehát nem tehetők. Beimel ésfia,Budapest ... galicziai — koronáig kiv. koronáig Lamberger Károly, Budapest ... súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig Kramer Lipót, Budapest drbonkint, bécsi koronáig kiv. koronáig ' Mezőgazdáit figyelmébe! Felsenburg Tivadar, B.-Gyarmat súlyra, kecske 8' koronáig, kiv. Funkelstein József, Arad — — koronáig páronkint, élő bárány 10' 14'— koronáig Singer Zsigmond, Budapest ... páronkint, ölött bárány — • — • — koronáig párja. Radwaner és Rónai, Budapest kiismert kitűnő hazai gyártmány! Budapesti julivásár. (1901. május hó 13-án. A Szávoszt Emil, Budapest székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósáGróf Teleki Árvéd, Drassó gának jelentése a „Köztelek" rés-ére).. Klein Vilmos örökösei, Temesvár Felhajtatott: Belföldi h.' hit ürü 613 darab, Schmeichler testvérek, Bécs ... eladatott 613 drb, feljavított juhak 144 drb, eladatott Nöthling Vilmos, Budapest .. — 144 drb, kisorolt kosok — drb, eladatott — darab, Weisz Albert, Ököritó ,.. . ldverő juh — drb, eladatott drb,. bárány — drb, Hummer Mihály, B.-Gyarmat eladatott —, kecske — db, eladatott — db, boszniai 1 Összesen —, eladatott — db, szerbiai —, eladatott db. angol keresztezés •—, eladatott — db, romániai —, durvaszőrü — db, eladatott — db. gazdasági g é p g y á r A vásár hangulata csekély kereslet folytán lanyha l központi vásárcsarnok áru jegyzése nagyban volt, az árak 1—2fillérrelkg.-ként csökkentek. RÉSZ VÉNYTÁRSULAT j Árak a következők : Belf. hizl. ürü 35—42.— (—) K. (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. páronkint, 42—44 (—) K.-ig 100 kiló élősúly szerint, feljavíBUDAPESTEN, tott juhok 28'—34— K. páronkint, 38—40— (—) K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kisorolt kosok K.-ig V Á C Z l - T J T 19. S Z Á M . páronkint, .— K.-ig 100 kiló élő suly szerint, Üzletmenetünk a hét második felében is kedvező kiverő juh —• K.-ig páronkint, K.-ig 100 kl. lebonyolítást nyert. A felhozatalok mennyiségre és élős. sz., bárány — K., kecske —•— K. páronkint, minőségre a piacz igényeinek teljesen megfeleltek. A durvaszőrü —. •••— K. páronkint, K.-ig 100 vételkedv változatlan jó, konyhanemüek közül a spárga kiló élősúly szerint, szerbiai —•— K. páronkint, — örvend folytonosan nagy keresletnek különösen a ezonezó- angol keresztezés — K.-ig élősúly szerint, K. páronkint, háti spárga, mely az idei spárgák közül legjobbnak romániai — K. páronkint, anyajuhok —•• •— K. bizonyul, 2.00 koronás árban talált elhelyezést. Ebből páronkint, —. -.— K.-ig 100 kiló élősúly s:'.erint. Berlinbe is történtek megrendelések. Különös eseményBécsi vágómarhavásár. 1901. május hó 13-án. 2Vs, 31/2, 4, 41/2, 6, 8, 10, 12 lóerejüek. ként feljegyezzük, hogy a legutóbbi két nap alatt Vass Jenő tudósítása „Köztelek" részére.) Nagy-Kőrös és Újvidék állomásokrol mintegy 30 kocsiÖsszes felhajtás 5448 db. Ebből magyar 3774 db, rakomány fejessaláta érkezett, melynek elhelyezése csak nyomott árakon volt eszközölhető. Élő baromfi is tö- galióziai 782 darab, bukovinai 1C4, német 788 db, hízott 4333 db, legelő db, fiatal 1115 db, ökör megesen érkezett Szerbiából és ennek hatása alatt az további esést mutatnak fel. A vajuzlet rendkívül szilárd ; 3786 db, bika 1023 db, tehén 565 db, bivaly 74 db. (uti m o z d o n y o k . ) Az üzlet változatlan volt. ugy a vaj, mint turó még mindig nem áll kellő menynyeségben rendelkezésünkre.. Tojásban a hangulat válÁrak : prima magyar 62—68'— (70' ), szekunda Kérjük minden szakbavágó kérdéssel bitozatlan jó, az árakban lényeges változások nem for- 56—61, tertia 46—55, galicziai prima 66'- 72'—zalommal hozzánk fordulni, készséggel dultak elő. ( —), szekunda 58—65, tertia 48—57. Német prima adunk kimerítő és felvilágosító választ. . Nagybani eladásaink: 72—78 — (80 ), szekunda 64—71, tertia 52—62. Húsfélék közül bárányokat küldtek fel nagyobb Legelőmarha: szerb és magyar 46'—50'—, rosszabb minőségű 46—50'—, Bika 40—63 (66), tehén 40—64 ékben. Azokból " •" ' ' • " '' *'"• és bivaly 36' 42'—. Az összes eladások, élősúlyban, gék 6—S kororú Árjegyzék kívánatra díjmentesen küldetik. 100 kilogrammonként, koronákban értendők. mérve 76—80 fillérei
Állatvásárok.
1600 gözcséplökészlet üzemben!
ELSŐ MAGYAR
Magánjárók
i ^
.
'
_
KÖZTELEK,
80-1
1901.
MÁJUS
HÓ
15.
38. SZÁM
Uradalmak,
ponyva-kűlcsűnzö intézmény
ajánl igen csekély kölcsöndij mellett 96 • mtr. és 48 • mtr. nagyságú telitett
k a z a l
p o n y v á k a t ,
mezei termékek és vasúti waggonok betakarásához, továbbá 12 • mtr. nagyságú, behordáshoz alkalmas szekérponyvákat, miáltal saját ponyvák költséges beszerzése megtakarittatik. Úgyszintén
zsákok is kölcsönöztetnek igen olcsó árak és előnyös feltételek mellett. Ugyanitt legolcsóbban szerezhetők be uj és használt 726
ÉVFOLYAM.
g a z d a s á g o k , földbirtokosok, g y á r a k stb. r é s z é r e
Földbirtokosokp Ausztria-Magyarországon általam bevezetett s mindenki által hasznosnak elismert
11 -IK
szesz-
Bessemer-Festék (védjegyűi) kitűnő szolgálatokat tesz.
Feltétlenül hathatós máz rozsda ellen, mindennemű vasszerkezetek, vas- és hullámbádogtetők, tartok, istállóvasgerendák, kerítések, vaskapuk, vasablakok, gépek, lokomobilok stb. részére. Mint famázolat is kitűnő konzerváló szer. Tartósabb,
szaporább és a légköri s vegyi behatásoknak
sokkal jobban ellenáll mint minium és olajfesték.
Festékgyárak: LutzEdeéS Társa,
telitett ponyvák,
valamint szekérponyvák 7 korona és 9 korona, varrás nélkül egy darabból szőve csinvat ponyvák 16 korona, továbbá uj és használt áSS* < 4 JL. ü m
Mxr
ÍM n
Ócska zsák és ponyva minden mennyiségben a legmagasabb áron megvétetik.
NAGEL ADOLF B u d a p e s t , V. A r a n y - J á n o s - u t c z a
TEIjEFOIV. 35-98.
12.
Sűrgöny-czim: Nagel Adolf,
^mmtam Szász- Cohurtj- Go thai- Fülőn berezeg Ö Fensége fül&ki uratlalma Merino-Eíektoral-Negretti juhászaiéból
20 db és 30 db 3 éves tenyészkos bocsájtatik eladásra. Megtekinthetők
a
pta.
Hir&etaaaézvsr.
minden nemben, gabona, faszén, liszt és korpás zsákok stb.
Legolcsóbb beszerzési forrás.
bozitai
gazdaságban
posta Fülek, vasúti állomás Uradalmi
utolsó
ugyanott. tiszttartóság.
Hirdetmény. A magyar királyi államvasutak igazgatósága nyilvános ajánlati tárgyalást hirdet a Budapest—Józsefváros állomáson előállítandó vegytani laboratórium épület létesítéséhez szükséges építési munkák végrehajtására. "A tervek, a költségvetés, az egységárjegyzék, a szerződési tervezet, az ajánlati minta, a pályázati feltételek, valamint a munkák végrehajtásához kötött föltételek tekinthetők. Az ajánlatok legkésőbb 1901. május hó 18-án déli 12 óráig benyújtandók alólirt igazgatóság építési főosztályában (Teréz-körut 56. szám II. em. 10. ajtó.) Az ajánlatok egy korona, az ajánlat mellékletei ivenként 30filléresbélyeggel ellátva és lepecsételve a következő felirattal nyújtandók be: „Ajánlat a BudapestJózsefváros állomáson létesítendő vegytani laboratórium építési munkáira." Csak az összes munkákra tett ajánlatok fognak figyelembe vétetni. Az ajánlat benyújtását megelőző napon, vagyis 1901. évi május hó 17-én déli 12 óráig 2400 azaz kétezernégyszáz korona bánatpénz teendő le a magyar királyi államvasutak központi főpénztáránál (Andrássy-ut 75. sz. földszint) akár készpénzben, akár állami letétre afkalmas értékpapírokban. A bánatpénzről szóló letétjegy az ajánlathoz nem csatolandó. Az értékpapírok a legutóbb jegyzett árfolyam szerint számittatnak, de névértéken felül számításba nem vétetnek. Budapest, 1901, évi április hóban.
A karádi uradalomban 125 göndörszörü
drb
8áéves
fehér
(mangalieza)
t e n y é s z - k o c z a van
eladó>
melyek a helyszinén megtekinthetők.
Vevőért kívánságára Sárospatak vagy
Szomotor állo-
másra fogat küldetik. Bővebb felvilágositássál szolgál:
Gróf Mailáth József tiszttartói hivatala 3919
Pta.-Karádon,
u. p.
Sárospatak.
É p ü l e t a n y a g o k e l a d á s a . " A „Köztelek" átépítése folytán jókarban levő s még használható k ö v e t k e z ő épiiBetanyagok megvásárolhatók a z OEYiGE. igazgatóságánál, Budapest, IX., Köztelekben.
Egy vörös-márvány kútfej kagylóval, kelheimi folyosó-lapok, karzat és lépcsökorlát fából, 100 folyóméter, igen jó karban. Üvegajtók, csillagos ablakok. 3 drb kitünö töltö cserépkályha, nagy helyiségek fűtésére. Járda koczkakövek. 2 darab kapu. Használt tetöbádog.
3 8 1 1 - n t gVFOt,YAM. ^ 147625/90. szám.
KÖZTELEK 1901. MÁJUS HO 15.
805_
Magyar kir. állaim asutak.
A magy. kir. államvasutak f. évi nyári menetrendje. A magy. kir. államvasutak és az általuk kezelt magánvasutakon f. évi május 1-én a nyári menetrend lép életbe, melynek lényegesebb eltérései a jelenlegi menetrendtől, a következőkben közöltetnek : A budapest -brucki és g y ö r - f e h r i n g i vonalakon : A budapest—bécsi délutáni gyorsvonat Budapest keleti p. u.-ról 5 perczczel korábban, vagyis már délután 2 óra 15 perczkor indul, a Bécsből reggel induló gyorsvonat pedig Budapest—keleti p. u. 5 perczczel későbben, vagyis délután 1 óra 50 perczkor érkezik. Egyes vonatok Bánhidán és Almás-Füzitőn rendesen, Tatatóvároson és Ácson feltételesen megállanak; Szár állomáson a gyorsvonatok többé nem íognak megállani. A jelenleg d. u. Budapestről Bicskére induló helyi személyvonat forgalma Komáromig kiterjesztetik. E vonat Budapestről d. u. 2 óra 25 perczkor indul és Komáromba d. u. 5 óra 19 perczkor érkezik. Komáromból Budapestre pedig egy uj személyvonat lesz naponta forgalomba helyezve. E vonat Komáromból este 7 óra 53 perczkor indul és Budapestre éjjel 10 óra 50 perczkor érkezik. A nyaralók és kirándulók igényeinek kielégítése czéljából Budapest és Bicske között május 15-től bezárólag szeptember 15-ig vasár-és ünnepnapokon Budapestről d. e. 9 órakor Bicskére induló és onnan este 8 óra 20 perczkor, valamint este 9 órakor Budapestre visszaérkező vonat helyeztetik forgalomba. E vonatok közlekedésének tartama alatt Budapest—keleti p. u. és Bicske között ugyanazon napokon az előtte Bruck felé menő személyvonatnál a szomszédos forgalmú menetjegyek használata a Bruck felől utána jövő személyvonatnál pedig Bpest—Kelenföld állomást kivéve, az utasok felszállása kizáratik. Továbbá junius l-től bezárólag szeptember 15-ig a Budapestről este 7 óra 20 perczkor Bicskére induló helyi személyvonat ismét forgalomba helyeztetik. Budaőrs megállóhelynél a mult nyáron megállott vonatok a f. évi nyári évad alatt is megállíttatnak. A Budapest és Fehring között közlekedő közvetlen gyorsvonatok menetrendje az érdekek jobb kielégítése végett, lényegesen megváltozik és e vonatok Fehring és Grácz között is közvetlen gyorsvonatu folytatást nyernek. Az uj menetrend szerint e gyorsvonat Budapestkeleti p. u.-ról reggel 7 óra 30 perez, Győrből d. e. 10 óra 20 p.-kor indul és Fehringre d. u. 2 óra 1 perczkor, Grácz déli vasúti pályaudvarra pedig d. u. 3 óra 46 perczkor érkezik; az ellenkező irányban Grácz—déli vasúti pályaudvarról d. u. 1 óra 15 p.-kor, Fehringről d. u. 3 orakor, Győrből este 6 óra 58 p.-kor indul és Budapest—keleti p. u.-ra este 9 óra 45 p.-kor érkezik. Ezen uj közvetlen gyorsvonatokon kivül Győr és Szombathely között mindkét irányban fentartatik a jelenlegi gyorsvonat is, de oly menetrend-módositással, hogy az Győrben a bécs—budapesti, illetve a budapest—bécsi gyorsvonathoz csatlakozni. E gyorsvonat az uj menetrend szerint Szombathelyről d. e. 8 óra 50 perczkor indul és Győrbe d. e. 11 órakor érkezik és Szemerén is meg fog állani; az ellenkező irányban Győrből d. u. 5 óra 6 pkor indul Szombathelyre este 7 óra 29 prkor érkezik és Pápától Szombathelyig minden állomáson meg fog állani. Eme gyorsvonatok Szombathelyen a Fehringről reggel 5 óra 35 perczkor induló, illetve a Fehringre este 10 óra 07 perczkor érkező gyorsvonathoz csatlakoznak. Ellenben a jelenleg Szombathelyről d. e. 11 óra 10 perczkor Fehringre induló és az onnan este 6 órakor Szombathelyre érkező helyi személyvonat megA mult nyáron Szemeréröl Győrbe közlekedétt esti vonat ez idén is junius l-től bezárólag szeptember 30-ig vasár- és ünnepnapokon forgalomba helyeztetik. A budapest—esztergomi és buda—császárfürdő— kitérő—ó-budai vonalokon. Május 15-től kezdve vasár- és ünnepnapokon Budapest—nyugoti pályaudvarról d. u. 2 óra 5 perczkor Pilis-Csabára, Pilis-Csabáról pedig este 7 óra 58 perczkor Budapest ny. p. u.-ra indul 1—1 helyi személyE vonatokhoz Ó-Budán csatlakozólag Buda—Császárfürdő—kitérő, és Ó-Buda között egy-egy vonat fog szintén közlekedni. Az összes személyvonatok Pilis-Csaba -tábor megállóhelynél ismét meg fognak állani. A pápa—csornai vonalon. A csornai hetivásárok napjain vagyis minden szerdán Csornáról Pápára a délutáni órákban egy vegyes vonat helyeztetik forgalomba. A Szombathely—rumi vonalon. A Szombathelyről jelenleg d. u. 3 óra 25 perczkor
induló vegyes-vonat az uj menetrend szerint már d. u. Palota—Újpesten a fel- és leszállás nemcsak a 12 óra 52 perczkor fog indulni és közvetlen csatlako- Budapest ny. p. u. és Bécs között közlekedő átmeneti zást nyer az uj gyorsvonathoz Fehring felől. személyvonatoknál, hanem még a következő helyi voA györ—veszprém—ujdombovári vonalon. natoknál is kizáratik és pedig: A Győrből d. e. 11 óra 52 perczkor Uj-Dombovárra inBudapestről nyugoti pályaudvarról délben 12 óraduló személyvonat Lepsényben csatlakozást nyer a kor, d. u. 12 óra 25 perczkor, d. u. 2 óra 35 perczkor, déli vasút személyvonatához Nagy-Kanizsa felé. d. u. 4 óra 25 perczkor, este 7 óra 50 perczkor, esto A bicske—székesfejérvár- sárbogárdi vo- 9 óra 40 perczkor induló vonatoknál a leszállítás; az nalon. A Sárbogárdról d. u. 1 órakor induló v.-vonat ellenkező irányból pedig a Budapest nyugoti pályaSzékesfejérvárott csatlakozásba hozatott a d. v. személy- udvarra reggel 6 óra 30 perczkor, este 8 óra 45 percvonatához Budapest-felé. kor, és este 10 óra 15 perczkor érkező vonatoknál a A székesfejérvár—kis-czelli és Jutás— felszállás. veszprémi vonalakon. A Bécsből reggel 7 óra 45 perczkor Budapest nyuJunius l-től bezárólag szeptember 15-éig vasár- és gati pálvaudvarra érkező személyvonatnál azonban a ünnepnapokon, valamint csütörtökön Veszprémből Széfelszállás Vácz, Gőd és Dunakesz állomásokon az idén kesfejérvárra egy esti személyszállító vonat ismét for- megengedtetik. galomba helyeztetik. Pozsony és Bécs között május 5-töl bezárólag A kis—czel-csáktornyai ukk—tapolczai, szeptember 15-ig vasár- és ünnepnapokon reggel Bécstürje —balaton—szt.-györgyi és kisfalud—szt.- ből Pozsonyba és innét este vissza Bécsbe egy-egy helyi iván—zala-szt.-ivánni vonalokon. személyvonat ismét fog közlekedni. Az előző évek nyarán Kis-Czell és Zala-Egerszeg A Párkánynána—Léva—Graramberzenczei között mindkét irányban' közlekedett és Kis-Czellen a gyorsvonathoz Budapest felé, illetve felől csatlakozó vonalon Léva és Garam Berzencze között junius l-től személyvonat ismét forgalomba helyeztetik. E vonat bezárólag augusztus 31-ig egy-egy vonat ismét forgaUkkon Tapolcza felől és felé, Türjén pedig Balaton- lomba helyeztetik. E vonat csatlakozással PárkánySzt-György felől, illetve felé fog csatlakozást találnia. Nána felől Léváról d. u. 12 óra 22 perczkor indul; az ellenkező irányból pedig oda este 10 órakor érkezik. A budapest—galánta—marcheggi és gaAz érsekujvár—privigyei vonalon az Érseklánta—zsolnai vonalakon. d. u. 12 óra 10 perczkor induló szeBudapest nyugoti p. u._ és Bécs között a mult újvárról jelenleg Érsekújvárról már délelőtt 10 órakor fog nyáron mindkét irányban forgalomban volt harmadik mélyvonat mi által e vonat közvetlen csatlakozást nyer gyorsvonat ez idén is I. és II..oszt. kocsikkal fog köz- indulni, a Budapest felől jövő reggeli gyors vonatokhoz. Érsekújvárról—Nagy-Surányig egy uj szeE vonat Budapest nyugoti p. u.-ról d. u. 5 óra 15 perczkor indul és Bécsbe este 9 óra 15 perczkor ér- mélyvonat helyeztetik forgalomba, mely Érsekújvárról kezik, Bécsből pedig d. u. 3 órakor indul és Budapest csatlakozással a Budapest felől érkező személyvonathoz d. u. 12 óra 50 perczkor indul és Nagy-Surányban ny. p. u.-ra este 7 órakor érkezik. Budapest—Galánta— csatlakozást közvetíti Kis-Tapolczán felé. Zsolna között az 1899. évben forgalomban volt úgyTót-Megye r és Nagy-Surány között a személynevezett berlini gyorsvonatok ismét fognak közlekedni szállítás megszüntettetik és a csatlakozások Érsekolyképpen, hogy Budapest ny. p. u.-ról az indulás este újváron át tartatnak fenn. 6 óra 15 perczkor az érkezés Zsolnára éjjel 12 óra 13 A szered—nagy-szombati vonalon mindkét perczkor és Berlinbe d. e. 11 óra 19 perczkor; az ellenkező irányban pedig az indulás Berlinből d. u. 4 irányban egy-egy uj személyvonat helyeztetik forga15 perczkor, Zsolnáról éjjel 3 óra 45 perczkor és az lomba, mely Nagy-Szombatból reggel 6 óra 5 perczkor érkezés Budapest ny. p. u.-ra d. e. 9 óra 45 perczkor indul és oda reggel 7 óra 31 perczkor érkezik. Az előbbi vonat Szereden csatlakozást talál az uj berlini történik. E gyorsvonatok Galánta és Pozsony között egy- gyorsvonathoz Budapest felé. A jelenleg Szeredről este 6 óra 50 perczkor induló személyszállító tehervonat egy csatlakozó helyi vonat által nyernek folytatást. A helyi forgalom kielégítésére ismét megfelelő helyett Szeredről, csatlakozólag a Budapest felől jövő ujberlini gyorsvonathoz egy uj személyvonat este 9 óra számú helyi vonatok fognak közlekedni és pedig : Buda10 perczkor fog indulni és Nagy-Szombatba este 9 óra pest nyugoti pályaudvar és Érsekújvár között május l-től szeptember 30-ig Párkány-Nánán Balassa- 36 perczkor fog érkezni. Gyarmat és Léva felől, illetve felé való csatlakozással A budapest- hatvan—ruttkai vonalon. A jea mult nyáron is forgalomban volt egy-egy személy- lenleg d. u. 2 órakor Gödöllőről Budapestre induló vonat ismét naponta forgalomba helyeztetik. E vonat helyi vonat Hatvanból kiindulólag fog közlekedni, a Budapest nyugoti pályaudvarról reggel 6 óra 15 percz- honnét d. u. 1 óra 10 perczkor indul. kor indul, illetve ide éjjel 10 óra 45 perczkor érkezik. Továbbá Budapestről d. u. 1 óra 30 perczkor való E vonatok közlekedése folytán a Budapest ny. p. u.-ról indulással Gödöliőig és Hatvanból Budapestre d. e. 8 reggel 7 óra 30 perczkor induló és ide este 9 óra 25 óra 45 perczkor való érkezéssel egy-egy helyi vonat perczkor érkező zsolnai gyorsvonat Perbetén csak fel- helyeztetik forgalomba. tételesen fog megállittalni. Továbbá Budapest és Hatvan, valamint Budapest Budapest nyugati pályaudvar és Párkánynána kö- és Gödöllő között május 15-től bezárólag szeptember 15-ig vasár- és ünnepnapokon egy-egy újhelyi személyzött. ugyancsak május l-től szeptember 30-ig a mult nyáron forgalomban volt dé'utáni gyorsított helyi sze- vonat helyeztetik forgalomba. mélyvonat Párkánynánán—Balassa-Gyarmat és GaramE vonat Budapestről Hatvanba reggel 6 óra 25 berzencze-felé való csatlakozással ez idén is fog na- perczkor indul, visszafelé Budapestre pedig éjjel 10 óra ponta közlekedni. E vonatnak forgalomba helyezése 40 perczkor érkezik; a Budapestről Gödöllőre közlefolytán a Budapest ny. p. u.-ról d. u. 1 óra 45 percz- kedő vonat d. u. 2 óra 45 perczkor indul, Gödöllőről kor Bécsbe induló gyorsvonat Vácz—Nagy-Maros és Budapestre pedig este 7 óra 50 perczkor érkezik. Ez Párkánynánán csupán felszállás czéljából állíttatik meg utóbbi vonat közlekedésének tartama alatt ugyanazon A Nagymarosról—Budapest nyugoti pályaudvarra napokon az előtte Ruttka felöl közlekedő személyvonatjelenleg este 8 óra 45 perczkor érkező személyvonat nál Gödöllő és Budapest között az utasok felszállása kizáratik. Párkánynánáról kiindulólag fog közlekedni. A jelenleg Hatvanból d. e. 10 óra 20 perczkor és Budapest nyugoti pályaudvar és Nagymaros között május l-től szeptember 30-ig Nagy-Marosról este 8 óra d. u. 3 óra 32 perczkor Budapestre induló helyi személy45 perczkor Budapestre, junius l-től szeptember 30-ig vonatok csak Gödöllőtől kiindulólag fognak közlekedni. A jelenleg Zólyomtól Losonczig közlekedő Budapestről este 7 óra 50 perczkor Nagy-Marosra és Nagy-Marosról reggel 6 óra 55 perczkor Budapestre egy- reggeli gyorsteher vonatoknál a személyszállítás csak egy helyi személyvonat helyeztetik naponta forgalomba. a csütörtöki napokon tartatik fenn. Továbbá május 15-től szeptember 30 ig vasár-és ünnepLosoncztól—Zólyomig is egy gyors tehervonat napokon Budapestről d. e. 8 óra 45 perczkor Nagy- minden csütörtökön személyszállitáára rendeztetik be. Marosra és Nagy-Marosról d. u. 4 óra 20 perczkor A vonat Losonczról d. u. 1 óra 27 perczkor indul és Budapestre, végül május 15-től bezárólag szeptember Zólyomba d. u. 4 óra 11 perczkor érkezik. 15-ig ugyancsak vasár- és ünnepnapokon délben bóraA z aszód—balassa-gyarmat—losonczi vokor Budapestről Nagy-Marosra és onnét d. e. 11 óra nalon, az Aszódról jelenleg délután 3 óra 48 perczkor 40 perczkor Budapestre egy-egy helyi személyvonat Losonczra induló vegyesvonat a Budapest—keleti pályaindíttatik. udvarról d. u. 2 óra 40 perczkor induló személyvonatBudapest nyugoti pályaudvar és Váoz kö- hoz is fog csatlakozást nyerni. A zólyom—zólyom-brezói és a zólyom-brézó zött május 15-től bezárólag szeptember 15-ig vasár- és ünnepnapokon mindknt irányban az esti órákban 2—2 —tiszolczi vonalon junius l-től bezárólag augusztus 31-ig vasár- és ünnepnapokon Zólyom és Szliács között helyi személyvonat helyeztetik forgalomba. mindkét irányban ismét egy-egy tehervonat rendeztetik Budapest nyugoti pályaudvar és P a l o t a Újpest között forgalomban volt helyi vonatok ismét be személyszállításra. Ugyanazon időtartam alatt, ugyancsak vasár- és ünnepnapokon Zólyom-Brézóról este fognak közlekedni.
42 KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS
HÓ22,"40
.
SZÁM
11-Hí
ÉVFOLYAM.
9 órakor, ez idén is számíttatik egy személyszállító A Szabadka- dáljai vonalon Zomborról Némestehervonat Beszterczebányára. Militicsre junius 1-től bezárólag augusztus 31-ig vasárVégül május 1-től szeptember hó 30-ig vasár-, és , A Püspök-Ladányból. reggel 4 órakor Szatmár' ' ' ' nótszemélyünnepnapokon Zólyom-Brézóról Zólyom felöl való csat- Németire induló személyvonat Érmihályfalván csatlakolakozással este 8 óra 57 perczkor Breznóbányára induló zást nyer a személyvonathoz Nagyvárad felé. A baja-zombor-uj vidéki vonalon Rigyiczáról— y':. -helyi vegyesvónat helyeztetik forgalomba. Bajára jelenleg minden szerdán és szombaton közlekedő A budapest—miskolcz—lawocnyei és a és reggel 0 óra 33 perczkor Bajára érkező személyvonat mískolcz—kassai vonalakon. A mult évben Budaa fenti napokon kívül, kisérletképen vasárnapokon is A Szepes-Sóstóra kirándulóknak Debreczenbe való forgalomba helyeztetik. pest és Kassa között Csorba felé, illetve felől csatlakozólag junius 15-től szeptember 15-ig forga1 ómban volt visszaiitazhauw:! órlok'-bril mi jus 1;'. t•'>; be/;'irú!a;í szept, A budapest-flumei vonalon Budafok állomáson 1 •- gyorsvonatok ez idén ugyanazon idő tartama alatt esak 15-ig vasár-és Ünnepnapokon Derecskéről—Debreczenbe a Budapestről reggel. 7 óra 15 perczkor induló gyorsBudapest és Mískolcz között fognak közlekedni és e fog ismét közlekedni. vonatnál a lel , [ ,„ „ , A nagy-károly zilahi vonalon a Zilahról éjjel érkező gyorsvonatnál pedig a leszállás megengedtetik. ív? vonatok Miskolezon Kassa felé illetve felől a gyorsított , i i személyvonathoz fognak közvetlen csatlakozást találni. " A - 54 p 1 1 i Az összes gyorsvonatok Skrad állomáson utasok csatlakoz * 'st nyer a gyorsvonathoz Budapest felé. fel- és leszállása czéljából feltételesen megállíttatnak. A gyorsvonat Budapest—kelati pályaudvarról este szatmár-németi—fehér-gyarmati voA Fiume és Delnice között junius Írtől bezárólag . ' 9 óra. 45 perszkor. indul és Miskolczra éjjel 1 óra 39 perczkor, Kassára pedig a csatlakozó személyvonat nalon minden szerdán Fehér-Gyarmatból Szafmár- szeptember 30-ig, vasár- és ünnepnapokon mindkét reggel 4 óra 40 perczkor érkezik ; az ellenkező irány- Németüg a reggeli órákban egy tehervonat személy- irányban a mult nyáron közlekedett egy-egy helyi személyvonat ismét forgalomba helyeztetik. ban Kassáról a személyvonat éjjel 11 óra 40 percekor, szállítással fog közlekedni. Miskolczról a csatlakozó gyorsvonat éjjel 2 óra 37 perczA nagyvárad—püspök-fürdői—félixfürdői A kaposvár—fonyód—fürdőtelepi vonalon kor indul és Budapest—keleti pályaudvarra reggel'6 óra vonalon a mult nyáron közlekedett fürdővonatok ez a mult nyáron junius 15-től bezáró'ag augusztus 31-ig idén is forgalomba helyeztetnek. 55 perczkor érkezik. mindkét irányban naponta közlekedett egy-egy fürdőA küküllőszög—sóváradi vonalon a Sóvárad- vonat az idén is forgalomba helyeztetik. A Budapestről este 8 óra 55 perczkor Szerencs A somogy-szobb — balaton—szt.-györgyi vofelé induló és Szerencs felől Budapestre reggel 6 óra ról reggel Küküllőszögre induló vegyesvonat ez utóbbi 35 perczkor érkező személyvonatokhoz Miskolezon állomáson csatlakozást nyer a gyorsvonathoz Brassó felé. nalon junius 15-től bezárólag augusztus 31-ig vasárKassára, illetve Kassáról csatlakozólag egy-egy gyorsA kis-kapus—nagy-szebeni vonalon Nagy- és ünnepnapokon mindkét irányban az idén is egy-egy 8Í tehervonat rendeztetik be személyszállításra. Szegen és Vízakna-fürdő között, a fürdővonatok május fürdővonat fog közlekedni. Az üszög—barcsi vonalon Barcs és BaranyaEzen vonatok Kassán, a kassa—oderbergi vasút 15 től bezárólag szeptember 15-ig az idén is naponta Szt.-Lőrincz között mindkét irányban kisérletképen egyvonataihoz szintén csatlakozást közvetítenek. forgalomba helyeztetnek. egy uj vonat fog köz'ekedni, mely Barcsról csatlakoA fürdőévad tartamára, vagyis junius 15-től beA brassó—zernesti vonalon ugv, mint az előző zással a Pakracz felől érkező vonathoz d. u. 1 óra 20 ' zárólag augusztus 31-ig Munkács és Szolyva-Hársfalva között mindkét irányban naponta egy-egy tehervonat években, mindkét irányban egy harmadik esti vegyes- perczkor fog indulni és Baranya-Szt.-Lőrinczen Budavonat az idén is forgalomba helyeztetik. A jelenleg pest és Eszék felé csatlakozást talál; az ellenvonat ismét személyszállítással fog közlekedni. Brassóból d. u. 5 óra 10 perczkor Zernést-felé induló pedig Baranya-Szt.-Lőnnczről, csatlakozással a Budapest A kisterenne—kisújszállási vonalon Kis- vonat helyett egy uj vonat fog közlekedni, mely Brassó- és Eszék felöl érkező vonatokhoz d. u. 3 óra 45 perczújszállás és Szalók-Taskony. között a mult évben közkor fog indulni és Barcson a Pakracz felé induló vonatlekedett vegyes vonatok ismét forgalomba helyeztetnek. ból már d. u. 3 óra 30 perczkor indul. A brassó-kézdi-vásárhetyt és Sepsiszent- hoz, közvetlenül csatlakozik. A mískolcz—füleki vonalon a Bánrévéről este A dugoseló—novskai és banovajaruga9 óra 20 perézkor induló vegyesvonat helyett a Fülek- györgy—palánkai vonalakon. A mult év nyarán :\ r ről este 7 óra 10 perczkor induló személyvonatnak köz- vasár- és ünnepnapokon Tusnádról Brassóba közleke- pakraei vonalakon. A lipiki fürdőközönség igényei"elégitése czéljából a budapest-fimei nappali gyorsdett fürdővonat az idén is ugyanazon napokon junius vetlen folytatásaként Miskolczig egy személyvonat fog khoz való csatlakozással Dugoseló—Banovaruga— 1-től bezárólag szeptember 15-ig fog közlekedni. \ közieked! i. -z közölt mindkét irányban, ugy mint a mult évA nagyszeben fogarasi és Olthid-kitérő— Feled és Balogfalva között a fürdővonatok ismét 'gy-egy közvetlen személyvonat helyeztetik forverestoronyi vonalakon. A mult nyári évad alatt, forgalomba helyeztetnek. galomba. A pelsőcz—murányi vonalakon a jelenleg vasár- és ünnepnapokon forgalomban volt kirándulóli vonatoknak forgalombahelyezése folytán a jelen-' Pelsőcztőí Jolsváíg személyszállítással közlekedő esti vonatok az idén is május 15-től bezárólag szeptember ig Pokraczról Banovajarugára reggel 7 óra 50 percz30-ig fognak közlekedni. tehervonatnál a személyszállítás megszüntettetik. or induló és az onnan Pakraczra este 7 órakor A feled-tiszolczí vonalon a jelenleg csak RimaA budapest-orsovai vonalon Budapestről— érkező vegyesvonat forgalman kívül helyeztetik. szombattól Feledig személyszállításra berendezett dél- Gzeglédig egy uj személyvonat fog közlekedni, mely A körös—belovár—verőczei vonalon misunielőtti tehervonatnál a személyszállítás a tiszolcz—ríma- Budapest ny. p. u.-ról este 9 óre 5 perczkor indul. vaci és józseftárnai szárnyvonalán Misunüovac és '.'szombati vonalrészre is kiterjesztetik. zseftárna között mindkét irányban egy-egy teherE vonatnak forgalombahelyezése folytán a BudaA budapest—kolozsvár—predeáli és a buda- pest—nyugati pályaudvarról este 10 óra 10 perczkor nat személyszállításra rendeztetik be, mely vonat pest arad—tövisi vonalakon. A jelenleg Kolozs-, Szegedre induló gyorsvonat Vecsés és Monor álllomáilovárról kiindulólag, illetve Belovárig fog közlekedni. várról és Aradról egyesítve, Budapest—keleti pálya- sokon egyáltalán nem, Pilis és Alberti-Irsa állomásoA zágráb—Csáktornyái és zabok-krapína— udvarra délután érkező és mnét ugyanezen irányokba kon pedig csak feltételesen fog megállíttatni. vonalakon. Zapresic és Zabok—Krapina—Teplitz és egyesítve induló délutáni gyorsvonatok Budapest és A Budapest—nyugati pá!yaudvarról d. u. 2 óra folytalólag Krapina között a mult évben naponta forSzolnok között ismét elkülönítve fognak közlekedni. 30 perczkor induló gyorsvonat Oroszlámos állomáson galomban volt fürdővonatok junius 1-től bezárólag A budapest—aradi gyorsvonat mindkét irányban utasok fel- és leszállása czéljából feltételesen meg fog szeptember 15-ig ez idén is forgalomba helyeztetnek. május 1-től, Arad és Tövis között, junius 1-től pedig Varasd és Varasd-Tepütz között a mult évben vasárTövis és Predeál között folytatást nyer és Predeában A kiskun-félegyháza—csongrádi és kis- és ünnepnapokon forgalomban volt egy-egy vonat ez ismét közvetlenül csatlakozik a román vasút gyorskun-félegyháza—kiskun-majsai vonalakcn a idén is ugyanazon napokon, junius 1-től szeptember vonatához Bukarest felé, illetve felől. minden kedden és pénteken közlekedő heti 15-ig bezárólag fog közlekedni. Budapest és Nagy-Káta között május 15-től bezá- jelenleg A varasd—goluboveczi vonalon mindkét . rólag szeptember 15-ig vasár- és ünnepnapokon mind- vásári vonatok megszüntettetnek. irányban naponta egy-egy tehervonat személyszállításra két irányban egy-egy helyi vonat forgalomba helyeztetik. A szeged—rokus—szegedi vonalon a Sza- berendeztetik. Minden vasár- és ünnepnapon, valamint a radnai badka felől Szeged-Rokusrá d. u. 3 óra 26 p.-kor A nyári menetrendre vonatkozó egyébb részletes bucsunapokon Mária-Radnától—Aradig este egy helyi érkező személyvonathoz csatlakozólag, uj személyvonat adatok ugy a menetrend-hirdetményekből, valamint az vonat indíttatik, minek folytán ezen napokon a Tövis- helyeztetik forgalomba, mely Szegeden csatlakozást állomásokon a kapusok, illetve személypénztárnál, nemről—Aradra 8 óra 57 perczkor érkező személyvonatnál, nyer a Budapest felé közlekedő gyorsvonathoz. különben a városi menetjegyirodákban darabonkínt 30 Mária-Radna és Arad között a szomszédos forgalmú és fillérért kapható menetrend-könyvecskékből vehetők ki. A szeged—rokus—szabadkai vonalon Ka menettérti jegyeknek használata kizáratik. marás erdőre és Palics-fürdőre kiránduló közönség A jelenlegi menetrendből az u) menetBrassó és Predeál között, mindkét irányban egy- részére junius 1-től bezárólag szeptember 15-ig vasár- rendbe való átmenetre nézve a t.-cz. közönség egy tehervonat naponta személyszállítással fog közle- és ünnepnapokon mindkét irányban egy-egy személy- a következőkre figyelmeztetik: kedni, mely Predeálról raggel 7 óra 55 perczkor Brassóba vonat ismét forgalomba helyeztetik. A budapest—arad—tövisi vonalon a budaés Brassóból este 8 óra 19 perczkor Predeálra érkezik. • A sziged—karlova - nagybecskereki é j pest—aradi gyorsvonat, mely - jelenleg Budapest és A Brassóról minden pénteken d. u. 2 óra 10 perczSzolnok között a kolozsvári gyorsvonattal egyesítve kor Ágostonfalvára, valamint a Predeálról szintén minden nagykikinda—karlovai vonalakon. Szeged és közlekedik április 30 án a kolozsvári gyorvonattól pénteken reggel 5 óra 11 perczkor Brassóba induló Karlova között, mindkét irányban közvetlen csatlako- elkülönítve már Budapestről d. u. 2 óra 15 perczkor fog zással Budapest felől illetve felé, egy-egy harmadik tehervonatnál, a személyszállítás megszüntettetik.: naponta forgalomba; a jelenlegi indulni és már Tövisig fog közlekedni. A hatvan—szolnoki vonalon Jászberényből—- vonat helyeztetik A f. évi május hó 31-én Budapestről Aradon át menetrendje pedig akként módosittatik, hogy , Szolnokra egy tehervonat szállításra rendeztetik be, vonatok a Nagybecskerekről reggel induló vonat kivételével, mely Tövisre érkező gyorsvonat már Predeálig fog közlemely Jászberényből d. e. 11 óra 33 perczkor indul. továbbra is esak Nagykikindán át fog csatlakozással kedni, ellenben a predeál—arad—budapesti irányban A budapest—püspök-ladány—kőrösmezői bírni Budapest felé, valamennyi többi vonat Szegeden közlekedő gyorsvonat május 31-étől junius 1-ére hajló éjjelen Predeáltól—Tövisig még nem helyeztetik forvonalon. át is Budapest felől és felé közvetít csatlakozást. galomba, hanem junius 1-én éjjel is még csak Tövisről A Budapest—P.-Ladány—Máramaros-Sziget között A temesvár—Józsefváros—buziásfürdői vo- indíttatik. közlekedő gyorsvonatok folytatólagosan Máramaros1-től beA budapest—mískolcz-kassai vonalon a Sziget és Körösmező közölt ismét forgalomba helyez- nalon. A fürdőévad tartamára, vagyis junius 1 l 15 ig, ámult i zárólag szeptember jelenleg-Kassáról éjjel 10 óra 40 perczkor induló szetetnek és Borkút állomáson is meg fognak állani. forgalomba helyeztetik. A josse- mélyvonat április hó 30-án már uj menetrendje szerint E gyorsvonat Körösmezőről d. e. 9 óra 30 p.-kor egf-egy személyvonat vonalon. A Marillavölgybe és Stajerlakra, vagyis éjjel 11 óra 40 perczkor fog indulni, a Budaindul, illetve oda este 7 óra 20 p.-kor érkezik s mind- nova—aninai valamint vissza való utazás kedvezőbbé tétele czéljából pestről este 8 órakor Kassára induló személyvonat pedig két vonat Körösmezőn, a cs. kir. államvasút vonatávai junius 1-töl bezárólag augusztus 31-ig a, nappali vegyes Hatvanból, az április hó 30-ika és május 1-je közötti Stanislon felől, illetve felé csatlakozásban fog állani. vasutak helyett mindkét irányban egy-egy személyvonat éjjelen, nem mint jelenleg 10 óra 25 perczkor, hanem A Budapestről este 7 óra 5 percekor M.-Szigetre is forgalomba helyeztetik. 10 óra 22 perczkor fog uj menetrendje szerint indulni. induló és onnét ide reggel 5 óra 45 perczkor érkező A Kassáról este 9 órakor Miskolczra induló szemé yszemélyvonatok Körösmezőig, illetve onnan kiindulólag A budapest-zimony—belgrádi vonalon fognak közlekedni és Körösmezőn szintén csatlakozás- Bács-Topolyáról Szabadkára az esti órákban egy teher- szállitó tehervonat csak május 1-én vezettetik be először. ban fognak állani a cs. kir. államvasút vonatával vonat személyszállításra rendeztetik be. Budapest, 1901. április hó. Sztlanislau felé, illetve felől. Ellenben a jelenleg MáraTovábbá a jelenleg Újvidék és Judia között közmaros-Szigetről d. e. 10 óra 24 p.-kor Körösmezőré lekedő vegyesvonatok az india—zimonyi vonalrészre is induló és a Körösmezőről M.-Szigetre este 7 óra 10 kiterjesztetik. perczkor érkező vonatok forgalma megszüntettetik. Ellenben a Kis-Kun-Halasról Szabadkára esti 7 óra A Debreczenből d. u. 3 óra 37 perczkor Püspök- 28 perczkor érkező tehervonatnál a személyszállítás Ladányra induló gyors tehervonat személyszállításra ren- megszüntettetik. deztetik be. A kis-körös—kalocsai vonalon a mult nyáron A Szatmár-Németiből délután 2 óra 47 perczkor közlekedett egy-egy reggeli személyvonat ismét- forPüspök-Ladányba induló személyvonat Debreczenben galomba helyeztetik.
Az igazgatóság.
38. SZÁM
11-IK
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS
HÓ
15.
Al. szóló A SZÖIŐ peronosporájának é ®
b u r g o n y a
a legbiztosabb, kényelmesebb (a rézgálicznál) és olcsóbb ellenszere
a dr. Aschenbrandt-féle
OIDXXJM (lisztharmat) betegségének,
legbiztosabb, olcsó és a szőlőt egyéb bajoktól is védő ellenszere
bordói-por. adr. Aschenbrandt-féle
réz-kénpor.
Ára Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" rakAra Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" raktáriban : tárában : 60 kgos zsákokban „ . á kg. 70 üller. 50 kg. zsákokban ... _ _ ... á kg. 50 Sllér. 10 kgos zsákokban ... __ á kg. 7i , 10 kg. zsákokban á kg. 54 . 5 kgos zsákokban _ á kg. 74 5 kg. zsákokban ... á kg. 54 , Mf A szőlő első permetezéséhez P/o—ll/sP/o,"második permetezéséhez MT A hol az 1900-ik évben volt oidium előszőr április hóban, a P/i—20/o; harmadik permetezéséhez 1%-os oldatott használjunk. — Egy másodszor junius hó vékat. holdra kell 3 permetezéshez 22—25 kg. bordói por, 26— 30%-aZ mikor a szőlő hajtása 10—12 cm., porozzunk gén, harmadszor augusztus hóban. — Egy kat. holdra kell 3 porozáskevesebb, mint a tiszta rézgáliczból. Sokkal kevesebb fogy belőle mint a köW A port konyhaszitán a vízbe szitáljuk és kész az oldat. hoz 15—18 kg. rézkénpor. zönséges kénporból. M e g r e n d e l é s e k a pénz b e k ü l d i!se, vagy u t á n v é t e l e l l e n é b e n a
„Magyar Mezőgazdák Szövetkezetiéhez"intézendők, Budapest, Alkotmány-u. 31. W 94T
A gyártás korlátolt, tes!sék idejekorán rendelni.
4 5 0 intelligens magyar gazda e l i s m e r ő b i z o n y i t v á n y á t a h a s z n á l a t i utasítással együtt bárkinek megküldi a szövetkezet.
1900. 1. A dr. Aschenbrandt-féle b o r d ó i - p o r elismerő levelei.
2.
A
dr.
Aschenbrandt-féle
i - é z k é n p o r
"BŐ
elismerő
levelei.
I z s á k Reviczky-telep (Pest vm.). P a - K c m e n e s (Vas vm.). A „bordói porral" általában nagyon meg voltam elégedve. Főelőnye előAz idén nálunk igen erősen lépett fel az oidium és rohamosan puszszőr, hogy könnyen oldódik, ennélfogva nagyobbszabásu telepeknél a munkát gyorsabban lehet vele végezni, másodszor igen jól tapad, harmadszortította el a nem porozott szőlőket. Én az uradalmi szőlőt három izben, másodszor és harmadszor junius biztosan megvédi a szőlőt és negyedszer perzselést soha nem okoz. Luksa először közönséges kénporral, májusban, és augusztus első felében „rézkénporral1' poroztattam be, mert a közönséges János, szőlőtelep-kezelő. kénpor alkalmazása után mégis mutatkozott lisztharmat. A dr. AschenK a l o c s a (Pest vm.). brandt-féle „rézkénpor" nemcsak kis mértékben, de az erősen megtámadott A helylyel-közzel igen erősen mutatkozó peronoszpóra ellen az idén töknél is megakasztotta a betegség tovaterjedését' és azokat alaposan meg is kétszer védekeztem dr. Aschenbrandt-féle „bordói porral". Az első perme- gyógyította. A közönséges kénpor és a rézkénpor között a külömbség igen nagy, tezéshez lV2°/o-os, a másodikhoz 2V2°/o-os oldatot használtam, melynek per- mert a „rézkénpor" hatása 4—5 nap után szemmel látható volt még akkor méjét az eső egykönnyen nem mosta le. A „bordóipornak" az eddig ismert is, a mikor a baj már előrehaladt stádiumban volt. Részünkről a „rézkénpermetező anyagokkal szemben a lehető legjobb hatását tapasztaltam. por-t", mint az oidium elleni biztos és gyógyító szert bárkinek nyugodt Horváth János, szőlőbirtokos. lelkiismerettel ajánljuk. „Gr. Eszterházy Sándor szőlőgazdasága." Knol P a k r a c z (Pozsega vm.).. Ferencz uradalmi szőlőkezelő. Általában a peronoszpóra vidékünkön az idén sok kárt okozott. Én "" P o d g o r á c z (Verőcze vm.). kétszer 1%, illetőleg 2o/o-os „bordói ^or"-oldattal védekeztem ellene és ezen Kétszeri „rézkénpor" használatával az uradalom szőlőjét az oidium alkalmazásának jó hatását tapasztaltam. Az eső csak akkor mossa le a ellen teljesen megbírtuk az idén óvni és az itt-ott mutatkozó betegség a második, permét, ha permetezés közben éri a szőlőt. Paulin József, szőlőbirtokos. porozás után terjedésében azonnal megakasztatott. Egyéb káros utóhatását sem R é c s e (Pozsony vm.). tapasztalván ezen szert minden más szerekkel szemben ajánlatosnak tartjuk. A peronoszpóra az idén későn jelentkezett, ugy, hogy kétszeri per- „Gr. Pejacsevich Pál uradalma," Mayer L. megbízott. metezéssel a szőlőmet teljesen megtudtam védeni. A „bordóipor" hatásával teljesen meg voltam elégedve és főelőnyének azt tartom, hogy elkészítése M a r t i n é i (Verőcze vm.). könnyebb s igy a por kevesebbe is jön, mint a régi bordói keverék. Bénák Az általam kezelt uradalmi szőlőkben, a hol előzetesen „rézkénporral" István, plébános, védekeztem, lisztharmat egyáltalán nem jelentkezett. A fürtök izére és a must S z e n t - G y ö r g y (Pozsony vm.). terjedésére az alkalmazott pornak semmi káros utóhatása nem volt. Mig Az idei erős peronoszpóra-járvány mellett háromszor kellett permetezni, mely czélra én mindannyiszor bordói por oldatot használtam. A perme a mult évben az antraknozis a fürtöket megtámadta és részben elpuszaddig az idén a porozás folytán a sebek szépen behegedtek és a bogyók olyan jól tapadt a levélzetre, hogy 15 pereznyi száradás után azt többé esőtította, le szebben fejlődtek ki mint rendesen^ A „dolnji-miholjaci uradalom. Berger nem mosta. Kuczmonda János, szőlőbirtokos. Dezső, ispán. P o z s o n y (Pozsony^vm.). F e r i c a n c i (Verőcze vm.). A peronoszpóra az idén julius közepe táján erősen lépett fel a határ A porozott szőlőkben az idén az oidium számba vehető kárt nem tett helytelenül kezelt szőlőiben, de én kétszeri „bordói por11 oldatnak permetezésével tökéletesen képes voltam a szőlőket megóvni. Első izben 1V«% a „rézkénpor" utólagos alkalmazása mellett a beteg bogyók is meggyógyultak másodízben lV2°/o-os oldatot használtam. A por igen könnyen oldódott fel, a és a betegség tovább nem terjedt. Miután a „rézkénpor" utólagos alkalmazása mellett a fürtök, must és ujbor izére káros behatást nem szenvedett, fecskendő mindvégig tiszta maradt és az eső még azon perméi sem mosta le a levélzetről, melyet munka közben ért. Én 8 éven át használtam rézgálicz ezen szer véleményem szerint igen ajánlatos Merkel Péter. és mészkeveréket, de az idei tapasztalataim után mondhatom, hogy ezen uj J u t a s - p u s z t a (Veszprém vm.). szernek határozott előnye az, hogy a készítésnél a munka nem oly nagy, Tapasztalataim szerint csakis a rézkénpor felel meg tökéletesen a lisztgyorsabb, rövid félannyi idő alatt végezhető, mint a régi eljárásnál; a mellettharmat elleni védekezésnél, mert jól tapad és azért hatása tartós, a fürtök pedig ezen oldat elkészítését még a legtudatlanabb munkásra is bátran rá lehet gyorsabb érése folytán nagyobb czukortartalomra tesznek szert és a mustot bízni. Akik csak ezen kitűnő szernek használatát nálam látták, remélhetőleg nem telíti záptojás szaggai. Szüts Dániel, tanitó és szőlőbirtokos. jövőben mind ezen port fogjak hasznaim. Leimcather György, a „Pozsonyi l í e v e c s e r (Veszprém vm.). Szőlészeti Egyesület" első jegyzője. Az idén háromszor használtam rézkénport, melyet kitűnő szernek tanultam ismerni, mert az oidium betegség továbbterjedését azonnal megakasztja S á r d (Somogy vm.). Az idén először használtam dr. Aschenbrandt-féle „bordói port" a és a beteg bogyókat is teljesen meggyógyítja. Győn-ffy Géza, szőlőbirtokos. Z i r c z (Veszprém vm.). peronoszpóra ellen, az s igen hatásosnak bizonyult, mert kétszeri permetezés A „rézkénpor" idei használata ugyanoly eredményes volt, mint a mellett szőlőmet a peronoszpóra nem támadta meg, a mellet pedig perzselést sehol nem okozott és az eső a permet nem mosta le. Zákold Ferencz, szőlő- megelőző évben. "Zirczi uradalom" Lajer Nándor, jószágkormányzó. birtokos. (Folyt, köv.) Megbízottak
(Folyt, köv.)
k e r e s t e t n e k a k ö z s é g e k b e n szőlős vidékeken, akik a porok terjesztésével és megrendelések gyűjtésével foglalkoznak. — A m e g b í z o t t a k k e l l ő k e d v e z m é n y b e n részesülnek.
80g
KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS
HÓ
15
38.
SZÁM
11 -IK
ÉVFOLYAM.
STAHEL és LENNEB, Triör és Újdonságként ajánlják gőzcséplőgépek számára a „Dorn-féle szabadalmazott uj rendszerű törekrostákat vas vagy aczéllemezböl, áfából készült törekrosták helyett. Előnyök: 1. a töreknek tökéletes lazítása, 2. a töreknek egyenletes felosztása az egész rostafelületen, 3. a rosták eldugulása ki van zárva, 4. rendkívül magasfoku magkirostálás, 5. legnanagyobb tartósság. triörök buza, rozs, árpa, Specziálitások: T* zab stb. tisztítására. Cséplőgéprosták: lelmi szerek értékesítését eszközlik az előirt o/o mellett. Felvilágosítást és csomagolási utasítást ingyen nyújt tagok és nem tagoknak.
É
Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete
HATÓSÁGI KÖZVETÍTŐ BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOKÁBAN. Sürgönyczim: Aurora—Budapest,
(ö
J msicmsms^msmzmimvm { _
Nagy birtok önkéntes árverés. Husnemiiket, füstölt liust, vadakat, szárnyasokat—élő és leölt állapotban, tojást, vajat, halat burgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyümölcsöt stb.
főzeléket
A Magyar Szövetkezeti Jog
cz. müve, mely a szövetkezetekre vonatkozó összes jogszabályokat tárgyalja és az összes szövetkezetek, valamint a szövetkezeti eszme minden barátja számára
kézikönyvül
szolgál.
Ezen mű utmutatóul szolgál: A szövetkezetek alapítására, a tagok jogviszonyaira, a közgyűlés, igazgatóság és felügyelöbizottságra, ezek tagjának jogaira, kötelességére, felelősségére stb. A raü ára portomentesen megküldve 6 K. 20 fillér., kötve 7 K. 20 fillér. Megrendelhető
Kec skeméti^Consei vgyár, Ajánlatot kére B i r t o k eladás. Budapesttől 1 óra Hvolság fekvő fehérmegyei B30 n holdas prima blrtolc, ig(
magnagykereskedése
B u d a p e s t , Károly-körut 9. sz. eredeti északnémet
Eckendorfi olajbogyóalaku,
Gazdák
eredeti franczia
takarmányczukorrépamagot, arankamentes, államilag ólomzárolt magyar
luczernamagot,
eredeti norinbergi
tarló répamagot, magas esiraképességü
muharmagot, hajdinát, paprikakölest,
II. évfolyam. Szerkeszti és kiadja Jeszenszky Pál
3 kor. 30 f i l l .
ii
50%-al olcsóbb mint bármely más világító anyag. Próbaküidensények 2 korona utánvét mellett. Kívánatra prospektus Ingyen ét bér
Budapest, I I , Soroksári-n. 10.
R a p h i a háncsot
Tej!!
Tej I !
(
eddigi szőlőbt a phylloxerát Szükségtelenn
Gazdáknak fontos
,1 állattenyésztési m. k. felügyelő Munkái: Baromfi hizlalás 1 koi. 50 fillér. Baromfi tenyésztésre vonatkozó tudnivalókikor. Tyuktenyésztés 2 korona. Lud- és kacsatenyésztés
világos hosszú
jutányos árak mellett.
f. évi augusztus 6-án kezdődik és deczember 31-ig tart. Felvételi feltételek az intézeti igazgatóságnál meg3899 tudhatók.
G ö d ö l l ő .
Büfián Vilmos veje,
épületi melyből 35 hold lábas erd5, a többi cserhántásra berendezett területlxagyás müfákkal. Város közel, vasúti állomás helyben, országút mellett. Az adásvételi fellételekre nézve felvilágo-
v. kórházi orvos, specialista. Meglepő eredmény gyengeségi állapotoknál. BUDAPESTEN,
Bolti ára 4 korona. Megrendelhető a kiadóhivatalban, Bpest, IX., Üllőiut 25. szám.
Dr. FABINYI
V I I . ker., E r z s é b e t - k 8 r u t 12. szám. Levelekre díjtalanul válasz, kívánatra gyógyszerek.
A sárvári in. kir, ifli iM tanfülyí
Tökmag eltartható és bőtérmősége rendkívüli. Magjából kapható: Tarnai Bertalannál Apostag,
gyökeresen gyógyit számos évi kórházi működése alatt nyert gazdag tapasztalatai alapján med. univ.
Rendelés 9—3-ig:; este 6—8-i*.
a KÖZTELEK" kiadóhivatalában Budapest, I X , Üllői-ut 25.
HALDEK
Egy tagban 1448 hold, á 1200 négyszögöl, melyből 73 prima rét, 345 prima szántó, 1030 hold 40 éves szép zárt cser- és tölgyerdő, melyből 400 hold irtható. Kitűnő szállítási viszony. Vasút, országút helyben. Jő gazdasági épületek, szép vidék, jó vadászat. 200.000 korona teher ; f. év junins hó 20-án önkéntes árverésen 250.000 korona kikiáltási ár mellett eladásra kerül. Ezen birtokhoz még 2000 holdtól 8000 holdig összefűggőleg vehető. Bármikor megtekinthető. Bővebbet „Kedvező alkalom" jelige alatt Mezei Antal hirdetési irodája Budapest, IV., Eskü-ut 3920 5. sz, (Klotild palota) továbbit.
Friss gyümölcsöt
MEGJELENT
a nagyméltóságú m. kir. földmivelésügyi n anyagi és az Országos Központi Hitelszö kölcsi támogatása mellett Dr. GALOVITS ZOLTÁN
nélkülözhetetlen
horgany-, vas- és aczéllemezből s mindennemű lyukasztott vagy hasított lemezek, gazdasági vagy technikai czélokra.
sitő szövetkezetekről 1 korona 60 Elér. Megrendelhetők a szerzőnél, legegyszerűbben a pénz előleges beküldése mellett.
Hirdetmény. (Uj személydijszabás életbeléptetése a Szatmár-Nagybányai vasúton). Ezen vasúton f. évi junius hó 1-én uj személydijszabás lép életbe, mely a menetdijak tekintetében csak azon változást tartalmazza, hogy azok koronaértékben vannak kitüntetve. Az uj díjszabás, melylyel az 1896. évi május hó 1-én életbelépett díjszabás érvényen kivül helyeztetik, a magy. kir. államvasutak dijszabáselárusitó irodájában (Budapest, Csengeri-utcza 33. sz.) 20fillérértkapható. Budapest, 1901. április hó 25-én. Az igazgatóság. Utánnyomás iiem dijaztaiik. Eladó a fővároshoz közel egy szép, kényelmes^ urilak, ^ gazdasági
T e j Il ii tő, lef»l»zö^(Alfa.Sepaí ator) jő kariban, a Tali-Mi
douos SzöUösy^Gábor,'PécSelen (Pestmegye.) 38 í Eladó. egy majdnem uj, 1000 kg. ™érőMheramkidörisölőSr ^Hsztitő^ egy Kühne-féle szelelő-üszög rosta. Ozim a kiadóban. 3781
gs
Érdeklődőknek "té gositással szolgai « Miklós kasznár nr sísit'fjM^vetKezetA molő bizottsága. '1S3908
KipzUasaeil 1
'Hi/niriJ, 'l'Víisílij 'l
a végrehajtására vonatkozó Czukorrépa jmSwmÍTVetzelei-féle hál
miniszteri rendelet, magyarázatokkal el-
ságos 820™??®1 20 fill. bélyeg,
ADOLFHENNTwien
X. Himbergerstra s se No 103/VII.. A bécsi házinyultenyésztő - .
KÖZTELEK, 1900. MÁJUS HÓ 15. 793
38. SZÁM. 11-1K É V F O L Y A M .
KIS HIRDETÉSEK
15 Hóig 60fillér,ezen felül minden
OWt
al
y l » T e l e l s r » •ftlmszolmilc, m e l y e k b e i T á l a a z
BETÖLTENDŐ ÁLLÁS,
todasági
írnok
Gazdasági írnok. Nagyobb uradalomban Írnoki gazdasági tanintézetet végzett, pályázók' vfíelhelnek figye-
A gróf Esterházy-féle csákvári földmives - iskolát több. a katonasoro-
Csuk mezőgazdái és a «i»kírod»lom terményei, továbbá Ailáit keresik és addk hirdetményei vétetnek fel e kedvezményei rovatban és árban.
s l«v
3 drb Marhamérleg
Ezeket igénybe venni óhajtók
1500 klg. hordképességil erős vaskorláttal 2Vs méter hosszú lVam. széles
jelölése mellet az iskola igazgatóságához. 8392
Irnoki állás a kálozi uradalomban, julius 1-én betöltendő. Pályázhatnak jó sikerrel végzett, katonai kötelezettségüknek eleget tett, róm. kath. gazdá-
számtartó kalmazást nyer, ugyanő mezőgazdasági szeszgyárr kapcsolatos kisebb gSzmaloi téglagyár és gazdasági müv korona és teljes ellátás mosáson letek felügyelete, magtárk kivül. Sajátkeziileg irt folya- zelés és könyvelés képez modványok bizonyitványmásolatokkal, az Uradalmi Számtartóaághoz Kálóz, Fehérmegye
4 drb Hídmérleg
ALLATOK,
Eladó gílhatókít^'
Eredeti Rambouillet
Kerestetik
mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók Ajánla'ok
Baftn
Bnálló gazdatiszt bérgaadaságiies-Biittyfii
1. egy gazdasági gyaltor-
ÁLLÁST KERESŐK,
Számtartó mérlegképes, a kettős kSnyvverezésbenteUesen jártaMöbb Inevezettek előléptetésre ^díjszabályzatok értelmé1 nyugdíjra tarthatnak
Gróf Herberstein Albert 3131
Ispánt keresek, (zakképzettségge? "Yir.* J
Gróf Nákó Sándor úr, Ő\ Mél-
jeHge°álattSea kiadóhivatalba A sárvári ir. tejgazdasági szaKelőzőleg gazdasági aksadémlát, intézetet
uradalmi Igazgatóságánál Strllek, Morvaország.
Hanna vetőárpa
mig a készlet tart 100 kgként 19 koronáért kapható vasúti állomásainktél.
Vöröstarka
tinó
a igazgatóságához jéSgeal
éM
mm
u
S
o n
Z
legprimább, 1—2 esetleg 3 évesek és pedig hizlalni való ökrök eladására és későbbi szerződésre
Lo'JÍI^V^
gazdasági szakiskola 'üzletrazdaságok
gyermektelen gazdati "a'uíirott 31-ig aj bb nyuitsák •e, mert KesooDen erkező folyaTizenegy évi vétetnek fl8:3'elembe n e m daUszt" ki "jó bizo'nyitvánl Sr»gry-Szt.-M1M<SS, május hó 7-én. Gróff \ íilvó Sándor titkári Ilii
ócska marhamázsákat uj marhamérlegekre. Minden mérleg törvényesen hitelesítve öt évi jókarban tar3902 tás mellett.
DÉNES
MANÓ
mérlegmüszerész B U D A P E S T , VII., Dohány-utcza 7 8 .
kosok
Egy évi próbaidő kiköttetik Fényképpel ellátott folyamod-
Pályázati hirdetmény.
Becserélek Eladó irb 3 éves és 5 drb 2 íyész jgazolványnyal hér, magyar faji részbika, továbbá 1 Sres és 20 drb 2 éves f agyar fajuttsző,az .•zöségnél Rasztina,
én^ki' jelenfeg fel-
Gazdasági iskolát
jó sikerrel végzett, oly keresztény egyének, kik lehetőleg a német nyelvet is birják és
3000 kg. horderejű százados, toló sulylyal 4 méter hosszú, 2 méter széles.
K i a d ó kosok. zvegy báró Schosberger slgmondné ó méltóságának
^ gazdatiszt ^
„Bakáék Tenyészállat Boszniában" eladás.
JÜK, 300 darab nagytestű B a m b o u i l l et anyabirka és 15 drb hágókos, úgyszintén 13 darab 11/2—2 éves
bonyhád-simmentliali üsző xx eladó, xx Bővebbet Fantus Fülöp 3831 kasznár, Polgárdi, Fejérmegye.
czimü humorisztikus kötetre. A könyv junius elején fog megjelenni. Előfizetési ára 2 korona, bolti ára 3 korona. Előfizethetni ugy e lap kiadóhivatalában, mint a. szerzőnél:
Laky Imrénél, BUDAPEST, IV., Szerb-utcza 3. ELADUNK és
kölcsön adank TAKARÓ
PONYVÁKAT, mindenféle nagyságban, uj
WEILE^ ég m m \ Kis-Czelli kereskedők.
"termény növendék
ökör
és üsző b o r j a k a t
ZSÁKOT
repezeponyvákat
- 'agjutányosabb árak, il-
ngyKintén Jeírprlrrtábta
i megkeresést i képes gazdatiszt ( m ev oia^onállóatatéz5Í
JfAGYLAJOS gazd. Tflískrheiy,
Gépész, akatos, rézműves, esztergályos Lárom nagyobb uradalomtól 5 évi jeles bizonyiltványnyal,
gat? magyarországi bel-
K l e i n és Spitzer Kis-Czelli kereskedők. Eladó juhok. Hencz test vérele bél-gazda iirtt és 800 db. fiatal anya-
" • Í ' Í S W
VEGTSSEK, Eladó birtok estmegyei 250^ kat. h'
Uradalmak figyelmébe! kondenzátoros stabilgőzgépek:51 és elektrótectmikiról VÍÍSíázott gépísz, ' ' -' gépészeté
810
KÖZTELEK;
1901.
MÁJUS
HÓ 15.
38. SZÁM
gűzmivelcs. Nagyobb területek szántását gözekével
Kizárólag elsőrendű
s z ő l ő - t e l e p í t é s e k h e z .
gazdag választékban kapható
Érdeklődők kéretnek, hogy alanti czimemkez forduljanak. m r r U L r r
W
I l
r o u i i t K N U,
gőzszántási vállalkozó M BUDAPEST-KELENFOLD.
i r cl e t é s
e
L Á S Z L Ó
XI., Üllöi-út
25. s z á m
T E S T V É R E K
N a g y - l k l ó d o n posta- távírda- és vasútállomás
k
a Szamosvölgyén K o l o z s v á r közelében.
felvétetnek: a kiadóhivatalban Budapest,
ÉVFOLYAM.
magyar erdélyi f a j igás ökör és növendék marha
hajlandó vagyok elválallni; épúgy m é l y r i g o l o z á s t
II-IK
Köztelek.
! Kaszáláshoz! SFűfiaszálófi, § § aczél szénagyüjtőR, eredeti
„ Jolui!stoii"-gyártmány
és
ffloűingswortfí-szénagyüjtőti olcsón,
szavatolt
é s utói
nem
é r tminó'ségben
kedvező
feltételek
mellett
kaphatók
Bacher és IHlelichárnál Budapest, VI., Nagymező-utcza 68. Á
r j
e «»' y z; é I í e k
i n g y e n
é s
b é r m e n t v e .
McCOBMICK H A R ¥ E S T O G HAtlIlVi: Kévekötő
aratógépgyár.)
aratógép
„Daisy" marokrakó
-o F ü k a s z á l ó g é p i
COMPAMT
(Chicagói
Szénagyüjtö
Köszörükészülék
aratógép
gereblye
é s
Kévekötőfonal gyártmányai.
§Ne
vásároljon,
® |
mig
gépeinket
nem
látta
s
árainkat nem kérdezte ! O l c s ó tartalékrészeli Tessék W i l l i a m
óriási
mintakönyvet
J .
S t i l l m a n
raktára.
kérni! i g a z g a t ó
Budapest, V., Váezi-ixt 30. .Pátria* irodalmi él nyomdai réwvénvtirsisíB nvomísa, Budapest (Köztelek)
