Budapest, 1897. évi január hó 13 áti.
VII. évfolyam.
4.
(5fiO)
szám.
KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I L A P . AZ ORSZÁCOS MAGYAR GAZDASÁCI E C Y E S Ü L E T HIYATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t ( K ö z t e l e k ) . Üllííi-út 35. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.
z országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 írt 50 kr.
AZ OMGE. KÖZ LEMEN YEI. Figyelmeztetés. Az utóbbi időben számosan az OMGE. tagj a i közül a Köztelek kiadóhivatalához, vagy a Köztelek zsebnaptár utalványain, küldik be a tagsági fizetéseiket; mindezen utalványok a „Pátria" részvény-társaságnak kézbesittetnek, a mi sok zavarra és fölösleges munkára vezet, igen kérjük tehát tagjainkat, hogy a tagdijakat az OMGE. pénztárához legczélszerübben, a Köztelek első számához mellékelt s áz egyesület pénztára czimére kiállított postautalványokon szíveskedjenek beküldeni.
Igazgató választmány ülése. (1897. január 9-én) Jelen voltak gróf Dessewffy Aurél elnöklete alatt gróf Andrássy Aladár és Bujanovics. Sándor alelnökök, Bálintffy Pál, Bernát István, id. Cséry Lajos, dr. Csillag Gyula, dr. Darányi Gyula, dr. Gaál Jenő, Gálgóczy Károly, dr. Hutyra Ferencz, Hegedűs József, gróf Károlyi Sándor,. Kodolányi Antal, Koppély Géza, Kostyán Ferencz, Kvassay Jenő, Libits Adolf, Molnár István, Reusz Henrik, Sommsieh Andor, gróf Széchenyi Aladár, Tahy István, Tisza István, Tormay Béla és gróf Zselénski Róbert vál. tagok. A tisztviselő kar részéről Forster Géza igazgató, Szilassy Zoltán szerkesztő titkár, ' Rubinek Gyula ügyvezető titkár, Buday Barna segédtitkár és Jeszenszky Pál társszerkesztő. Gróf Dessewffy Aurél elnök üdvözli a megjelent választmányi tagokat, az ülést megnyitja. Igazgató b e m u t a t j a a mult választmányi ülésről felvett jegyzőkönyvet, melyet azonban még az egyik hitelesítésre kiküldött tagnak nem volt alkalma aláirni. Tudomásul szolgál. A mai ülésről felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére a választmány az elnök a j á n l a t á r a Kodolányi Antal és Bálintffy Pál vál. tagokat kéri fel. Tagsági ügyek. Igazgató jelenti, hogy a mult ülés óta az egyesület tagjai közül elhalálozás nem történt.
I. Uj alapitó tagoltul jelentkeztek : Ángya, Dezső a kert. tanint. igazgatója 400 koronái Bacsák Pál kir. tan. földbirtokos 400 korona, ifj. Paikert Alajos évdijas tag 500 korona. II. Évdijas tagolcul jelentkeztek: V.Balogh Lajos lelkész, gazd. lapszerkesztő, Bácskai Izidor haszonbérlő, Boér Endre földbirtokos, Cziner György földbérlő, Dessewffy Aurél földbirtokos, Deréky Gyula fbirtokos, mérnök, Duehon József uradalmi ispán, dr. Farkas Mihály gazd. iró, F e h é r Amadé oki. gazdász, joghallgató, Gara Alajos gazdálkodó, Grosz S á n d o r fbirtokos, dezsánfalvi Gyika Elemér fbirtokos, Kobek Kornél fbirt,, Kropf. Ignácz urad. felügyelő, Költsey Antal fbirtokos, dr. Horváth Jenő ügyvéd, Horváth István urad. kasznár, Mamuliti Jenő főherczegi gazd. segédtiszt, Recska Ernő urad. ellenőr, Skafszky Ferencz gazdatiszt, Schmidt Bódog főherczegi urad. ispán, Szávits Miklós cs. és kir. tartalékos főhadnagy, fbirt., Szőllősi S a m u jószágbérlő és szeszgyáros, Zboray Bertalan gazdatiszt, gr. Batthyány Pál földbirtokos. A választmány az ú j o n n a n jelentkezetteket örömmel veszi fel a tagok sorába. Igazgató jelenti, hogy a mult év végén 139 tagnak j á r t le a tagsági cziklusa, a k i k a n nak idején a „Köztelek" lapban felszólittattak a tagsági cziklus meghosszabbítására. Kilépésüket bejelentették Berzeviczy Egyed, Brosch Károly, Csapó Lajos, Petrovics Miksa, Tomcsányi Lajos, Tomka S á n d o r , T o b i s c h Ede és Venczelly Mihály. Mindazon tagok cziklusát, akik azt meg n e m hosszabbították, vagy kilépésüket be nem jelentették, az alapszabályok 7. §. b) p o n t j a értelmében a választmány u j a b b hat évre meghosszabbítottnak veszi s nevezetteket u j a b b hat évre tagokul tekinti. Ezek névsora a következő: Altorjay László, Apt Ödön, Ágoston József, Bálás István, Balássy Árpád, Baross Károly, Bartakovits Ágost, Bartal Aurél, gr. Batthyány Zsigmönd, Bába Viktor, Beökönyi Viktor, gr. Berchtold Arthur, Beretvás Endre, Bernáth Béla, Biró Kálmán, dr. Bíró Lajos, Bogisich György, Ifj. gr. Bolza József, Boronkay László, Brüll Mór, Burger Pál, dr. Chorin Ferencz, Csanádmegyei Gazdasági Egyesület, Cserháti Sándor, ifj. Cséry Lajos, Deininger Imre, Egedy Sándor, Emődy József, Engel Jónás, Fancsovits Mátyás, Fáy Árpád, Fáy
Barnabás, Figdor Dezső, Fogarasmegyei Gazdasági ; Egyesület, Franki Ede, Frankéi] Samu, Fürst Ödön, Ghyczy Imre, Günther Ágoston, Gajáry Ödön, Geittner és Rausch czég, Gonda Béla, Gyémánt Sámuel, Haader György, Halbrohr Sándor, Haldek Ignácz, br. Harkányi János, Hász Béla, Hedry József,; dr. Hegedűs János, Isaák István, Jeszenszky Ándor, Jónás Ödön, Juhász Bálint, Katócz Simon, Kiss István, Kormos Alfréd, Kovács Sebestyén Endre, Laszkáry Gyula, Lászlovszky Kálmán, Leidenfrost Gyula, Leidenfrost Ottó, Levatich László, Lichtenegger Gyula, Lichtschein Dezső, Lipovniczky Imre, Lipthay István, Lónyay Gábor, Löcherer Andor, Luperszbek József, Malatinszky György, Martinovich Gyula, Mayer Pál, Metzger György, Mock Imre, Mogyorósy Zsigmond, Murai Róbert, Muslay Gyula, Müller Lajos, Nagy Pál fodor, Návay Emil, Dr. Neumann Zsigmond, Noszlopi Emil, Ormódy Vilmos, Ottlik Péter, Pfeiffer Arthur, Pfeiffer Kálmán, Pfitzer Sándor, Plachy Gyula, Plachy József, gr. Pejacsevich Arthur, dr. Peregrini János, Pettenkofer Sándor, Posztóczky Iván, Dr. Pólya Jakab, Putnoky Mór, Rakovszky István, Reé Jenő, Reiszig Alajos, Renner Gusztáv. Rónay Albert, Röck István, Rubinek Gyula, Rusz Gyula, Scitovszky János, dr. Smialovszky Valér, Samassa János, Sátori Miksa és Mór, Simon Pál, Simon Róbert, Somogyi Gyula, gr. Somsich Imre, Stern Lajos, dr Szabó Gyula, Szabó Károly, Szabó László, Szalay József, Szánky Sándor, Szeniczey Ákos, Szi'belth László, Szilassy Béla, Szilárd János, Szobotka Adolf, Szüry Kálmán, Ifj. Tamássy József, Tarisch Cajetán, Tolnay Lajos, Dr. Tóth Imre, Udvarhelymegyei Gazdasági Egyesület, Vadászfy Jenő, Vass Lipót, dr. Velics Antal, Weidenfeld Lajos, Weiner Jakab, dr. Wekerle Sándor, gr, Zichy Antal. Igazgató jelenti, hogy a mult ülésből kifolyólag Pongor S a m u n a k azon föltételhez kötötte a választmány a tagok sorából való kilépést, ha szorult anyagi viszonyainak igazolására községi bizonyítványt küld be. Ez megtörténvén, nevezett a tagok sorából törlendő volna. A választmány hozzájárul igazgató javaslatához. A mai taglétszám tehát 418 alapitó, 2477 2895 tag.
Magyar Mezőgazdák szövetkezete, Budapest, Alkotmány-ütcza 31. Váczi-körut sarok. -gt
/)'
Több évi tapasztalat után bebizonyult, hogy a legtöké, letesebb és tartósságánál fogva a legolcsóbb és legtökéletesebb permetezőgép a Vermorel-féle
^jtófeJ™
K
|
ljJL^jígíjSo wl/Mli ef'rf P l m/// p|l
/
y
„ E
C
L
A
I
R
"
^ ^ p f p g ö peronospora permetező, mely eddig minden versenynél az első dijat nyerte el. " K i z á r ó l a g o s m a g y a r o r s z á g i képviselet. BBH Ár 21 lorint csomagolással MH—— , , A . a r a r i n " 1 frt 25 kr. kilogrammja, „ t t é z g á l í c z " 28 frt métermázsánként, „ B a f l f i a h á n c s " 48 kr. kilogrammja.
A t. e z . g a z d á k é s s z ő l ő b i r t o k o s o k figyelmébe. §0§T
Az
előrelátható
tömeges
taTasasi
rendelésekből kifolyólag — késések e z é l j á l b é l — k é r j ü k k ü l ö n ö s e n az
meg-
elkerülése „ECLAIR"
permetező megrendeléseket előjegyzés végett mielőbb h o z z á n k juttatni.
M a i s z á m u n k 38 oldal.
HS^l
Köztelek, 1 8 9 7 . j a k u á r h ő iá. döttjeivel együtt tartandó szalitanáeskozmúny Növénytermelési szakosztály javaslatai, egybehivását. Szerkesztő titlcár előterjeszti a növényterMolnár István: nem osztja azt a nézetet, melési szakosztály javaslatait. A szakosztály hogy a kísérletezés ügye czentralizáltassék; legutóbbi ülésében foglalkozott Luft Károly hivatkozik külföldi példákra, hol a kísérletezés uj-verbászi kenderkészitéssel és feldolgozással ügye épp ott mutat fel eredményeket, hol az foglalkozó szakegyén által a földmivelési mi- állomások deczetralizáltatnak. niszterhez benyújtott memorandummal, mely a Kvassay Jenő felvilágosításul megjegyzi, hazai kendertermelés föllendítésére 'nézve foghogy a szakosztály ugy fogta fel a központi lal magában javaslatokat s mely memorandukisérleti Hllomás eszméjét, hogy az egyöntetű mát nevezett az egyesülethez is megkíildötte, működés kifejtése végett egy vezető központ azon kéréssel, hogy az OMGE. a memorandum állíttassák fel, mely az országban szerte műmellett pártolólag irjon fel a miniszterhez.. ködő különböző kisérleti állomások működéséA szakosztály tárgyalván á memorandumot, nek irányt ad; egy szerv lesz a központ, mivel a benyújtó súlyt helyez a községi olcsó hova a vidéki állomások ügyei összefolynak és kenderáztatók létesítésére, továbbá a kender feldolgoztatnak. kikészítéséhez értő gyakorlati szakmunkások Kodolányi Antal rámutat a mostan fennkiképzésére s végül a kender, értékesítését elősegítő intézmények létesítésére, — ezek mind álló állomások azon hiányára, hogy működésük oly kívánalmak, melyekkel az OMGE. már ré- nem tervszerű, hanem évről-évre való kísérlegebben foglalkozott; ennek folytán a szakosztály tezés. Az egyöntetűség pedig megkívánja, hogy azon javaslatot teszi, hogy intézzen az OMGE. ha valamely kísérlet megtétetik, az több éven a földművelésügyi miniszterhez felterjesztést, keresztül végeztessék. Pártolja a szakosztály melyben míg egyrészt Luft Károly memorandu- javaslatát. A választmány a szakosztály javaslataimát pártolólag ajánlja a miniszter figyelmébe, addig másrészt különösen a kender értékesíté- hoz hozzájárul és felterjesztésben kéri a földsét előmozdító kenderakcziók létesítésére hívja művelésügyi minisztert a kisérleti ügynek a fel a miniszter figyelmét, valamint arra is, szakosztály javaslatában lefektetett elvek alaphogy a vízjogi törvény rendezése alkalmával ján való országos rendezésére. a földmiv. miniszter által a községi kender- Az OMGE. alapszabály-tervezetén a szövetáztatók szervezésére kiadott szabályrendeletnek, ségi alakuló ülésből kifolyólag foganatosítandó mely a belügyminiszterhez végrehajtás végett változtatások. tétetett át, — életbeléptetését sürgesse meg. Gróf Dessewjfy Aurél elnök megjegyzi, A választmány a szakosztály javaslata ér- hogy a módosított alapszabálytervezet, melynek telmében fölterjesztés intézését elhatározza. I. része az OMGE. alapszabályainak megváltozSzerkesztő titkár előterjeszti, hogy a nö- tatását czélozza, a II. rész pedig a szövetség vénytermelési szakosztály a legutóbbi ülésében alapszabálytervezetére vonatkozik, a választfoglalkozván a kísérletezési ügy szervezésével, mány összes tagjaimak megküldetett. E tervemelylyel már a III. orsz. gazdakongresszus is zetet a szövetséges gazd. egyesületek 13-iki részletesen foglalkozott s e tekintetben részle- alakuló ülése elfogadta s 26 gazdasági egyesütekbe menő javaslatokat is tett. A földműve- lettel az országos szövetség megalakitottmak lésügyi miniszter ur ez ügyben ujabban egy mondatott ki. A választmány teendője most e szaktanácskozmány összehívását tervezi s a tervezetet letárgyalni s azt esetleg elfogadva, szakosztály most, a midőn a kísérleti ügy szer- egy rendkívüli közgyűlés elé terjeszteni be. vezésére vonatkozó javaslatait benyújtja, abból Az igazgató-választmány beható eszmea szempontból indult ki, hogy a kísérleti ügy csere után, melyben elnökön kivül gróf Andrássy szervezése akkor vezet eredményre, ha az egé- Aladár, Bujanovics Sándor elnökök, Tisza szében felkaroltatik. A szakosztály javaslata a István,-gr. Károlyi Sándor, gr. Zsélénski Rókövetkező: bert, Széchenyi Aladár gróf, Koppély Géza, Mondja ki a választmány, hogy a mező- Libits Adolf, dr. Darányi Gyula, Galgóezy gazdasági kísérletezés intézményeinek minden Károly, Kodolányi Antal, Forster Géza, Bernát vonalon való szervezését elodázhatatlannak István, Oaal Jenő, Csillag Gyula, Rubinek tartván, — felkéri a földművelésügyi miniszter Gyula és Szilassy Zoltán vettek részt, — az urat annak megvalósítására. Evégből kéri az OMGE. alapszabályait némi módosítással, míg OMGE. hogy: a szövetség alapszabálytervezetet némi stiláris 1. A kísérleti állomások munkálatainak módosításokkal elfogadta ós rendkívüli közgyűeredményessége és megkönnyítése ezéljából a lés elé terjeszteni határozta. A rendkívüli közfőváros közelében központi kísérleti állomás gyűlést február 14-én d. e. 10 órára tűzte ki s egyúttal a módosított alapszabályok értelmélétesíttessék. 2. E központi állomás megfelelő nagyságú ben a szolgálati és fegyelmi szabályzat kidolföldbirtokon czélszeriien berendezett gazdaság- gozására Bujanovics Sándor elnöklete alatt Libits Adolf, Máday Izidor, Bálintffy Pál, gal láttassék el. Kodolányi Antal és dr. Darányi Gyula választ3. A kísérleti ügy adminisztrácziója a mányi tagokból álló bizottságot küld ki. központi kisérleti állomás egyes szakosztályai A gazdasági egyesületek országos szövetfőnökeinek tanácsa utján intéztessék, 4. A központi kisérleti állomás ölelje föl: ségének költségeihez az 1897. évi hozzájárulás a) a mostani növénytermelési kisérleti állo- költsége fejében az igazgató választmány 3000 koronát szavaz meg. mást, melynek személyzete szaporítandó és költségvetése emelendő, úgyszintén szervezendő Átiratok. fiókállomásokkal kibővitendő ; 6) a vegykisérleti állomásokat, melyek önállósitandók és a kellő 1. A főváros tanácsa a Vásárcsarnokszakegyénekkel és felszereléssel ellátandók; c) bizottságba egy tag kiküldését kéri az egyesümegfelelő számú fiókokkal szervezett állattáp- lettől. A választmány a Vásárcsarnok-bizottlálási és tejgazdasági kisérleti állomást; d) egy ságba Forster Géza igazgatót küldi ki. ujj onnan szervezendő növényélet- és kórtani 2. Békés vármegye alispánja megküldi az állomást; e) a jövőben még fejlesztendő állami egyesületnek Békés vármegye monográfiájának rovartani állomást; f ) gépkísérleti állomások II. és III. kötetét. önállósítását és jobb felszerelését; g) egy do3. Az országos erdészeti egyesület meghánytermelési kisérleti állomás felállítását; h) küldi az OMGE. könyvtára részére az ezredegy a gazdasági iparok szolgálatában álló éves ünnepély alkalmából kiadott „Magyar technológiai kisérleti állomás felállítását, mely Erdészeti Oklevéltár" czimü három kötetes a létesítendő szőlőszeti kisérleti állomásnak történeti forrásmunka egy példányát. kiegészítésére alkalmas borászati osziálylyal Köszönettel vétetnek. Való kibővítésére szolgáljon. 4. A „Magyar Dohányujság" segélyezé5. kísérletezés ügyének szervezése előtt a sére a választmány 1897. évre 150 frtot utalszakemberek és gazdasági egyesületek kikül- ványoz az e czélra rendelkezésre álló alapból.
4 . SZAM. 7-IK É V F O L Y A M . 5. A Deutsehe Landivirthsehaftliche Oesellsehaft felkéri az OMGE.-t, hogy a németországi gazdákkal teendő tanulmányi kirándulásának rendezését vállalja el. A választmány örömmel veszi- tudomásul, a német gazdasági egyesület értesítését s megbízza a pénzügyi bizottságot, hogy a felmerülendő költségekre nézve előterjesztést tegyen. 6. A Nyitra vármegyei gazdasági egyesület meghívja az OMGE.-t a folyó hó 16-án a nyitrai városháza nagytermében tartandó agrárius felolvasásra. Tudomásul, szolgál. A katonai korpa ügye. Igazgató felolvassa a földművelésügyi miniszter ezirányu leiratát, melyben értesiti az egyesületet, hogy a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete a katonai élelmezési raktáraknál előállított rozskorpát továbbra is a gazdák részére való közvetítés végett át nem veszi, egyrészt azért, mert a beszerzési ár tulmagasan van megszabva; ugy hogy a tiszta buzakorpát olcsóbb árban szerezheti be a közönség, másrészt meg azért sem, mert a katonai kincstártól átveendő korpához a magas ár mellett rendkívül sok hulladék adatik hozzá, mely étetési czélokra egyáltalán nem alkalmas. De az átvételi és szállítási költségek is, valamint az átvételnek nem fixirozott_határideje is tetemesen megdrágítják a korpa átvételét. Mindezt azért közli a miniszter az egyesülettel, hogy a mennyiben a maga részéről mégis óhajtana a szóban forgó korpára igényt tartani, eziránt a miniszterhez előterjesztést tegyen. A választmány felterjesztést intéz a miniszterhez és kéri, hogy hasson oda, miszerint a katonai kincstár a rozskorpa árát a változott viszonyoknak megfelelőleg szabja meg s a Mezőgazdák Szövetkezete áltál sérelmesnek talált átvételi módozatokon könnyítsen s ujabb elhatározásáról az egyesületet értesíteni' kegyeskedjék. Köszönettel vette tudomásul a választmány a földművelésügyi miniszternek azon értesítését, hogy az egyesület kiadásában havi folyóiratként megjelenő „Gazdaságtörténelmi Szemle" segélyezésére 1897. évre 1000 frtnyi segélyt engedélyez. 1897. évi gazdasági előadások. Segédtitkár előterjeszti az irodalmi és tanügyi szakosztály javaslatait. A szakosztály javaslatba hozza, hogy az idei gazdasági előadások február hó 15., ,16. és 17-én tartassanak meg. Az igazgató-választmány az irodalmi szakosztály javaslatához hozzájárul. 1897. évi tenyészállatvásár. Az igazgató-választmány utasítja az állattenyésztési szakosztályt, hogy az 1897. évben rendezendő fenyészállatvásár tartására nézve a jövő választmányi ülésre előterjesztést tegyen. Ezzel az ülés véget ért.
A német börze-sztrájk. Ki hitte volna, hogy a n é m e t börz é k n e k : a berlini, stettini, hallei és kölni b ö r z é k n e k dúsgazdag urai, visszaéléseik törvényes meggátlása ellen é p p e n ugy és ugyanazok fegyverekkel h a r c z o l j a n a k mint a betevő falatjukért dolgozó vagyontalan szegény m u n k á s o k vagy éppen a szocziálista b a n d á k , kik feltüzelve éa talán félre is vezetve egyedül a sztrájkb a n látják és keresik boldogulásuk eszközét. Valóban, e z e n páratlan esemény méltó jelenségéül szolgál az u j a b b kor
MBHMHOMMMiPffiHKBHHHHH)
4. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. nagyszabású átalakulásainak, midőn képzelhetlen dolgok s z e m ü n k előtt játszódn a k le, s az egyes osztályok között eddig fennállott korlátokat eddigi összes erkölcsi motívumaikkal ropogva és recsegve látjuk összetörni s porba hullani. És látjuk a példát a pénz uraitól — a nagy g a z d a s á g b a n és fejedelmi diszben élő a m a milliomosoktól, kik idáig a világot uralták és a kik a szegény e m b e r észj á r á s a szerint: m u n k á t l a n u l gyűjtötték halomra k ö n n y ű szerrel kincseiket ; kik a törvény n a g y kedvezményein felül ö n ö n maguk szabtak törvényt saját eljárásuk fékezetlensége érdekében a termelök milliói felett. H a a m a szegény emberekre gondolunk, a z o n vagyontalan nyomorultul élő, s a j á t kenyerét alig megkeresni képes m u n k á s o k r a , m i d ő n egyik vagy másik esetben sztrájkjukról n y e r ü n k tudomást, polgári érzületünk egyszerre m e g d ö b b e n és kevesen lehetnek, a kik sztrájkjukat e n y h é n Ítélnék meg, h a n e m a legtöbben a legszigorúbb hatósági beavatkozásra söt a csendörszuronyokra apellálnak. Ezek pedig k ö z t u d o m á s szerint legtöbbször csak a m i n d e n n a p i betevő falatukért küzdenek, legtöbbször hogy a nélkülözésben kifáradt szegény családjukat fentartani és kisded gyermekeiket a hazának felnevelni képesek legyenek. A b ö r z e urai pedig n e m a m i n d e n n a p i betevő falatért küzdenek, h a n e m a m a k ö n n y ű szerrel gyűjthető kincsekért, a m a milliókért, melyekért egyik vagy másik n e m z e t termelése verejtékes fáradtsággal dolgozott n e m r i t k á n egy teljes éven át. Azok dolgoztak h o s s z a n — kes e r v e s e n ; ezek aratnak gyorsan — könyörtelenül. Idáig a m a börze urai körül forgott a világ, a m a urak akaratát teljesítették a k o r m á n y o k és a t ö r v é n y h o z á s o k b a n is azok érdekei döntöttek n e m c s u p á n egy, h a n e m m a j d m i n d e n nagy és országos kérdés felett. De törekvéseik mindég titk o s a n , láthatatlanul és észrevétlenül n y o m ták le a mérleg serpenyőjét s a j á t javukra. A nagy közönség előtt e sztrájk ugy néz ki, m i n t h a az a börze eddigi urain a k élet-halálharczát k é p e z n é eddig élvezett és ö n ö n m a g u k által törvényesített jogaikért. A kik a z o n b a n mélyebben látnak a kulisszák mögé, egyszerre belátják, hogy az egész börze-sztrájk csak a közönség félrevezetésére ravaszul kitervelt színpadi k o m é d j a . Mert mit bizonyít e börzesztrájk ? S e m m i egyebet, mint azt, hogy a m a négy n é m e t börzének urai — halálmeg, vetést játszva — c s u p á n a h a t á s kedvéért sztrájkolnak eddigi kiváltságuk visszanyerése érdekében és c s u p á n arra szorítkoznak, hogy ama négy börzén nem kötnek üzleteket. De n y o m b a n , a m i n t a régi börzékről kimentek, bementek egy szomszédos k á v é h á z b a , ottan a szabad vásár czimén ismét egész t e r j e d e l e m b e n
KÖZTELEK, 1897. JANUÁR HÓ 13. csinálják, ugy, mint eddig a b ö r z é n ü z leteiket. Ez t e h á t az igazi világra szóló páratlan s z e m f é n y v e s z t é s ! A börze urai e m e tényükkel szolgáltatták a legjobb fegyvert a k o r m á n y o k és a nagy közönség, k ü l ö n ö s e n pedig a gazdák kezébe, mert e m e tényükkel igazolták be a világ előtt kézzelfoghatóan, mindenki által érthetően, teljesen világosan, hogy a börzékre t u l a j d o n k é p p e n eddigi kiváltságaikkal szükség n i n c s e n . De a börziáner okos, számító és ravasz ember. Egy csapással szeret két legyet ütni. Most is ugy v a n . Sztrájkol a tözsdeintézmény kiváltsága érdekében a törvény, a kormányok s a gazdák ellen— a z o n b a n üzleteket köt ugy, m i n t eddig — de most m á r teljesen kijátszva az állami és kormányi felügyeletet a szabad, vásár ürügye révén. Söt tovább m e n nek. Most m á r a szabad vásár czimén m é g a tőzsdei illetékek és a d ó z á s alól is kibújni s z á n d é k o z n a k s igy rázzák le a reájuk ujabb időben alkalmatlannak látszó k o r m á n y ellenőrzését és felügyeletét is a méltányos és jogos adózással egy csapásra. Idáig ez specziális egy sztrájk. Csakhogy a lóláb h a m a r kilátszik, mert azt mindenki látja és t u d j a , hogy a „szabad vásár" még a m a korlátokat is nélkülözi, melyet idáig a börzék m é g megtűrtek.
53
jegyzett terményárak leginkább „szokvány " árak, a melyek a tényleges fogyasztásra kerülő á r u k n a k áraira ugy s e m szólnak. Ezeknél fogva az ez idő szerint lejátszódó börzei sztrájkot a gazdáknak ö r ö m mel kell üdvözölniük, mert a r a v a s z k o m a m o s t az egyszer jó c s a p d á b a került. Most l á t h a t j a ország-világ, hogy méregfogai n e m oly n a g y o n veszedelmesek. A börzék erélyes és szigorú megrendszabályozása most m á r sztrájkjuk alkalmából a n n á l i n k á b b indokolt, m e r t h a ezekkel s z e m b e n kellő erélyes intézkedéseket az állam és k o r m á n y o k n e m tesznek, a sztrájk fegyverével k ü z d ő többi rétegei a n é p e k n e k egyszerre vérszemet k a p n a k s akkor a m e g é l h e t é s ü k b e n gátolt, amúgy is kizsákmányolt osztályok és csoportok példát véve a börzesztrájkról u g y a n a z o n előnyöket és jogokat fogják követelhetni, de egyúttal a m a p é l d á b a n a törvénytisztelet kötelessége is meglazulv á n teljes anarkiára v e z e t n e — s oly társadalmi — forradalmi állapotok keletkezh e t n é n e k , a hol az érdekeiben idáig is sértett tömegei a n é p e k n e k a m a példaadók u t á n indulva — egyenesek ellenük törnek. A magyar gazdák törvényes intézkedéseket sürgetnek a börzei visszaélések ellen, mely visszaéléseket a börzéket támogatók s a j á t é r d e k ü k b e n idáig beigazolA börzék idáig is a polgári törvényen t a k n a k n e m találták. Csattanósabban kivül állottak, söt sokan azt tartották, n e m végződhetett e m e színielőadás, m i n t hogy azok fölött állanak. És ezen hely- a n é m e t börzék sztrájkjával. V o n j u k le zetet m a a m a sztrájkkal m é g elönyö- ezekből a helyes tanulságot, tegyük minsebbre a k a r j á k változtatni a börze okos d e n oldalról vizsgálat tárgyává ezen igen urai. Ez a legjobb u j m u t a t á s arra, b o g y érdekes jelenséget s h a e n n e k a gazdák ezekkel csakugyan alaposan kell végezni eleget tettek, legnagyobb ellenségüket a s oly szigorú rendszabályokat kell üzelmeik leglovagiasabb m o d o r b a n fegyverezhetik le. meggátlására hozni, melyeket k ö n n y ű • Hisszük, hógy e m e n a g y feltűnést szerrel — és v a k m e r ő e n s z e m b e nevetve keltő események a b u d a p e s t i börze urait — ki n e j á t s z h a s s a n a k , h a n e m hogy ők is a helyes ú t r a vezérlik s hogy ezen is valódi polgári becsületttel szerezhessék okulva v a l ó b a n az ország h a s z n á r a igyem e g többi polgártársaik m ó d j á r a ke- keznek lenni a m e g o l d a n d ó r e f o r m o k nyerüket. ösvényén. L. A. Hogy a m a négy német tőzsde sztrájkol, az n e m képezhet sem egy ország kereskedelmére, a n n á l kevésbbé NÖVÉNYTERMELÉS. a világkereskedelemre b á r m i n ő befolyást, Rovatvezető : Kerpely Kálmán. vagy akadályt. Mert h a — m o n d j u k : — a gabonaárjegyzés szünetelne is ama négy n é m e t börzén, az sem az árala- Zöldtrágyázás a nyiri homokon. kulásra, s e m az üzlet m e n e t é r e befolyásÖ A belvizlevezető nyiri csatornázások sal abszolúte n e m birna — m e r t m a folytán lassanként kiszáradnak a nyirségi füves pl. a világkonjunkturákat a tengeren- fenékek, 'apad a takarmánytermő terület és túli és egyéb összes külföldi tőzs- legelő; az eke utóbb kalászos, tengeri s ugar dék jegyzéseiből v o n j u k le. H a t e h á t alá feltöri e helyeket, de zabos bükköny, csalamádé stb. mesterséges takarmányokkal menn e m c s u p á n e négy n é m e t börzének, de nél kevesebb földet vetnek be helyettesitésvalamennyi n é m e t börzének az árjegyzé-
KÖZTELEK, 1897. JANUÁR HÓ 13.
54 utána kellett járni valamely talajjavító eljárásnak. így próbáltatott meg a zöldtrágyázás kék csillag fürttél. A talaj igen könnyű sárgás homok, melynek csak a mélyebben fekvő táblarészin van barnás szine az 1—2% humusz s 2—4% agyag folytán. Sőt ezen „fenekek" szokás szerint üdébbek is. A zöldtrágyázási kísérletre csillagfürt használtatott. Hogy a Nyírség száraz klímájú tavaszán a rozsba közbevetett csillagfürtből nem sok lett, az szintén valószínű volt. Ha nagyon jókor vetjük — a jobb aláboronálás kedveért — a majd mindig rendesen beálló májusi fagy elbánik a gyenge csillagfürttel: ha a fagyra való tekintettel későn vetjük, akkor a rozs már fejét hányja, ugy, hogy a felszórt magot nem boronálhatjuk alá, minek következtében hiányos lesz a kelés. De meg az ilyen vetésnél az tapasztaltatott, hogy a csillagfürt elnyurgul, gyengén fejlődik s ha még hozzáveszszük, hogy aratás idején levágván fölüle a rozsot, mily nagy hőfok lepi meg a hozzá nem szokott növényt: elmegy ennek minden kedve a dus lombozástól. A homokos dűlőbe ugy is be levőn állítva a fekete ugar (jobban mondva a „sárga ugar"1, mert a kizöldülő ugart a birka rágja le), bevetjük: tavaszszal idejében az ugart zöldtrágyás növénynyel. A zöldtrágyázás ezen módja sokkal biztosabb. A homokon úgyis jókor érik a tengeri, a mennyi erővel csak lehetett, igyekeztünk a tarlót jó mélyen felszántani, ugy, hogy tavaszra csak az extirpálás maradt, mi ugy márczius 20-ika táján meg is történt. Nyomban még a borona járt a földön, vetés után pedig a henger. A régi Khüne-géppel 14 cm. sortávolságra vettetett el kat. holdanként 120 1. mag. Szerencsés vetés után jó eső volt, így a kelés siirü és egyenletes lett. A junius is esős volt, a csillagfürt rohamosan takarta be a földet s julius végén egy gyönyörű kékviratu föld tarkállott elő. Alászántás előtt a zöldtermés 100—120 q-ra becsültetett 1 kat. holdon. Leszántás előtt (augusztus 17-én) háromtagú henger nyomta le a növényt s nyomában a lánczczal felszerelt Sack-eke igen szépen takarta alá a zöld tömeget. A rozs vetése augusztus 21-én vette kezdetét; ugyanakkor tiszta fekete ugarba is vetettek rozsot, így tehát az összehasonlítás lehetséges volt. Hogy csaknem a kalászhányásig a két vetésben figyelemre méltó különbség alig volt, az természetes, mivel a zöldtrágya elkorhadása nem megy gyorsan végbe. A csillagfürt után vetett rozs megtermettebb, szemdusabb volt s még érdekes az a jelenség is, hogy mig az ugarba vetett rozsban a bagolypille hernyója ugyancsak szépen tett kárt, addig a esillagfürtös táblában alig találkozott egy pár elkényszeredett féreg (!) Aratáskor is figyelemre méltó volt a különbség, mert a szalma vastagabb; a kalásza jóval nagyobb, szemdusabb, s a szemek súlyosabbak voltak, a mit a következő számbeli adatok is igazolnak: Terméseredmények. 1 kat. holdon termett kereszt . . 18 á 32 kg. 16, 5 á 30 kg. 1 kat. holdon termett métermázsa 5"76 q 4'95 q Egy hektoliter súlya 76 kg. , 74'5 kg. A hektl. súlyt kivéve, a mely igen szépnek tekinthető — általán a számok a Nyírséget kommentálják. A különbségek azonban mindenütt figyelemre méltók. A pénzérték különbségét tekintve, a rozsot 6 írttal számítva a csillagfürtös tábla javára 4"86 frt jut kat. holdanként. Az bizonyos, hogy ha a kiszórt mag árát (á q 9 frt) a kiszórás, hengerezés, aláforgatás költségeit számítanák, hát a nyert
összegek fölemésztenék a fenti többletet, de mindezzel mindenesetre fölér azon hatás értéke, mely a talaj erőinek visszapótlásában nyilvánul. Viszonylag azonban még elég olcsó a csillagfürtös zöldtrágya, kivált ha az esetleg alkalmazandó istállótrágyával hasonlítjuk össze. Pl. kiszórnánk 1 kat. holdra 200 q trágyát — tehát közepes mennyiséget — ennek értéke á 20 kr = 40 frt, mely összegnek csak azon részét számithatjuk, amely a trágyából az első évben használtatik föl; ez a gyorsan ható homoknál 60% = 24 frt, tehát a csillagfürtnél (7'02 frt pro kath. hold) 16 frt 98 krral drágább, bár az is igaz, hogy az istállótrágya hatása több irányú, erőteljesebb stb. Hogy évente újból és újból a csillagfürtből magtermő táblát kell üzemünkbe beállítani, az szinte természetes, mert 9-—10 frtos ár mellett a magkereskedőtől a magot hozatva: ez a módja a termőerő _ egyensúlyozásának is illuzióriussá válik. Csérer Lajos. Fenti czikkre két megjegyzésem van. Az egyik a vetési bagolypille hernyójára vonatkozik, mely a fekete ugarba vetett rozsban nagy kárt tett, ellenben a zöldtrágyás rozsban nem. Ezen tapasztalati tény — a hernyó kártékony voltát tekintve — nagyfontosságú s a további kutatást indokolttá teszi. Lehetséges, hogy ezen falánk férgek a csillagfürt élvezetétől — ennek nitrogéntartalma folytán — elpusztulnak. Ez irányban a megfigyeléseket folytatni kell, mert esetleg egy könnyű védekezési eljárás birtokába jutunk. Másik megjegyzésem a zöldtrágyázás keresztülvitelére vonatkozik. Olyan silány homokon, melyen még a fekete ugarba vetett rozs is csak 4 q métermázsát terem kat. holdanként, egyoldalú zöldtrágyázással sem fogunk megfelelő eredményt elérni, mert a csillagfürttel hozunk ugyan a talajba nitrogént, de káliumot és foszfort nem. Ezeket tehát okvetlen műtrágyák alakjában kell pótolnunk, hogy a zöldtrágyázés nitrogén többletével megfelelő eredményeket elérhessünk. Ezen czélra a homokon kainitot és a Thomássalakot használhatjuk ; és pedig a kainitból k. holdanként 4 q-t a csillagfürt elvetése előtt, a Thomassalakból 2 q-t a csillagfürt leszántása előtt.
4. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. korú állatok vásároltatnának, mert az évesek vásárlása, a népies lótenyésztés fejlődésére, semminemű befolyással nem bír. Kis gazdáink, ha valóban kitűnő éves méncsikójuk van, azon még 2—300 írtért sem hajlandók túladni, mert reménylik, hogy az mint négyéves 5—600 Irtot fog érni, évi 100 frtért a csikót szívesen fölnevelik. Azért kerül az éves csikóknak csak 40—50%-a a méntelepekhez, mig a többiek, még négy éves koruk előtt kiheréltetnek. Az éves méncsikók vásárlása azzal szokott indokoltatni, hogy a kisgazda nincs abban a helyzetben, hogy mént felnevelhessen, hanem kénytelen azt, midőn csintalan s nyugtalan kezd lenni, azaz 1—2 éves korában kiheréltetni. így vész el a köztenyésztésnek igen sok kitűnő anyaga, s a kisember az állami ménvásárlások előnyében nem részesülhetne. Ez érvelés azonban igen gyenge lábon áll, mert látjuk, miszerint gazdáink mind arra törekszenek, hogy minél több mént felneveljenek, a lókereskedőlc a méneket szivesebben vásárolják, jobban fizetik s még saját rizikójukra és költségükre kiheréltetik. Másrészt meg tapasztaljuk, hogy igen csekély azon éves méncsikóknak a száma, amelyek kisgazdáktól vásároltatnak s valószínű, hogy aránylag több teljes korú mén vásároltatik tőlük, ugy hogy semmiképen sem indokolható ez intézkedésnek további fentartása, hanem inkább szaporitandók a teljes kora ménvásárlások; legczélszerübb hároméveseket venni, mert ezeknek a javát a kereskedők még el nem vitték, amint az a négyéveseknél és öregebbeknél rendszerint történni szokott.
Nagy befolyással volnának hivatva lenni a népies lótenyésztérse, a katonai lóvásárlások, a melyeknek csélszerütlen szervezéséről a szakés napilapok már sok ízben megemlékeztek. Helyesebb is volna azokat inkább beszüntetni, mintsem a jelenlegi praxist még tovább folytatni, mert a gazdaközönség elkeseredik. Tisztán látja, hogy teljesen ki van szolgáltatva a lókupeczeknek, még a hadsereg is ezeknek törekszik hasznot juttatni, még a hadsereg is ezeket pártolja a gazda rovására. Ez az általános vélemény, mely megerősítést nyer azon esetekkel, midőn a bizottság által visszautasított ló, a kupecz ujjain keresztül mégis beválik. Ilyen visszautasított lóért azután a tulajdonos még kevesebbet kap a kereskedőtől, mint az elővezetés előtt ígértek neki. A bizottság két-három helyről távozik olykor, a nélkül, hogy egyetlen lovat vett ÁLLATTENYÉSZTÉS. volna, e ritka ős kevés vásárlások miatt, a Rovatvezető: Monostori Károly. gazdák már nem is tartanak számot a katonai lóvásárlásokra, lovaikat bármely kínálkozó alkalomkor eladják s a bizottság elé sokszor csak Népies lótenyésztésünk, azokat vezetik, amelyek nyakukon maradtak. Épp e miatt kerül oly sok silány anyag a bini. zottság elé, de e visszás helyzetet a bizottsáHasznosítás. gok eljárása teremtette meg, melynek megA lótenyésztés iránti kedvet nagyban ne- szüntetésőre — nézetem szerint — más mód veli a kisgazdák körében az, ha a tenyésztett nincs, mint a kereskedők tökéletes kizárásával, és felnevelt állatjaikat jól értékesíthetik s azo- az összes katonai lovakat a tenyésztőktől bekat egyáltalában kellőképpen hasznosíthatják. szerezni. Az első években költséges volna az Ezúttal nem kívánok foglalkozni a kereskedés eljárás és sok nehézséggel járna, de idővel a utján való értékesítés és a gazdaságban munka- hadikincstár nyerne, a lóállomány minősége képpeni jövedelmezés viszonyaival, hanem főleg pedig emelkednék. Szükséges továbbá, hogy a az állami befolyással létesülő hasznosítás katonai lóvásárlóbizottságban oly tisztek legyenek, kik a „paraszt" lovat is ismerik s kéegyes módozataival. Nagyot lendítene a népies lótenyésztésen pesek azt megítélni, hogy kis kenés-fenéssel, a méntartás alapos rendezése, hogy sok tulaj- „toalettbehozással" belőle mit lehet alkotni. donos jogtalan hasznot ne húzzon, a fáradozó, A ménvizsgálatok, kanczadijazások, állami iparkodó, rizikóval dolgozó tenyésztővel szem- mén- és katonai remonda lóvásárlások mindég ben, aki kitűnő apaménjét jelenleg, a sok 1—2 őszkor, október s november hóban tartassanak koronáért fedező silány csődör miatt, kellő- meg és mindig ugyanazon időben egyszerre, leképpen nem hasznosíthatja. hetőleg mindig a járás vagy kör ugyanazon heBefolyással bírna — mint már szintén lyiségében, mert számolni kell népünk közöemlitve volt — a tenyészkanczák fokozatos nyösségével. díjazása is • és e kanczák ingyen fedeztetése az Gazdáink nem igen kisérik figyelemmel, állami mének által, mindkettő szép anyagi tá- hogy mikor lesz Jódijazás vagy állami ménvámogatást nyujtna az érdemes tenyésztőknek. sárlás, oly ritkán történik ez, hogy az érdeklődést ily dolgok iránt állandóan ébren tartani Jó apamének tenyésztésére inpulzust adnának — az anyagi szép haszon reményében —• nem lehet. Százszor elfelejtik a dobszóval hiraz állami mén vásári ások is, ha 'csakis teljes detett, megkárosodással nem járó dolgokat.
4. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1897
55
JANUÁR HÓ 13
Állandó intézkedéseknél sohasem hagyható figyelmen kivül „a megszokottság hatalma", sőt" törekedni kell azt minél inkább kihasználni. Ha egyes vidéki központokban minden évben ugyanazon időben tartatnának a ménvizsgálatok és ezzel egybe kötve,, vagy állami ménvásárlás, esetleg kanczadijazás, vagy katonai lóvásárlás is volna mindig összekötve, idővel az utolsó falusi gazda is tudná, hogy mikor és hol lesznek mindezek, a lótenyésztés emelését czélzó eljárások megtartva. Nyilvántartaná ez időpontokat, akár csak az orságos vásárokat és állatján addig tul nem adna. Lassan hozzászoknának a környékbeli községek ménvásárló bizottságai, a tenyésztők, luxus lókereskedők és az érdeklő közönség is, ez alkalommal megjelenni; a hogy az ma is némely vidéken már szokássávált, kellőképpen azonban nem fejlődhetik a vizsgálat idejének minden évben való változása miatt. Mint az e téreni kormányzati támogatások összes nemei, ugy a katonai lóvásárok is azoknak, kiknek érdekében e rendszer életet nyert, — a tenyésztőknek -— hasznot nem igen hoznak. Mert eltekintve attól, hogy bizottság kéthárom helyről távozik, anélkül, hogy lovat vett volna, nagyon rossz hatással van az is, hogy ha éppen vesz is egynehányat, azt sem kapja első kézből. Látjuk, hogy a tehetősebb és intelligensebb gazdák, a lótartást szükséglő intelligenczia s kereskedő világ, lószükségleteinek fedezése alkalmával többnyire odatörekszik, hogy közepes áron oly anyagot szerezzen be, amelyet esetleg mint remondát 20—30%-os haszonnal értékesíteni lehet. Igaz, hogy ezek a szószoros értelmében nem vehetők lókereskedőknek, mert lovat tulajdonképpeni szakmájuk üzésére vesznek s azokon csak véletlen alkalmakon adnak tul, kénytelenek Tévén azokat minélelőbb pótolni.
esküdjön. A közvetítési dijt törvénytelennek kellene nyilvánítani; igéret esetén sem volna az közigazgatásilag behajtható, megmaradván a tulajdonosnak még mindig az a joga, hogy a kupeczet jutalmazhassa. Ha a hasznot az fogja zsebre tenni, a ki fáradozott s rizikóban volt, nem pedig a kupecz, a ki a mai körülmények és elfajult viszonyok nyomása mellett azt jogtalanul élvezi, a lótenyésztés iránti kedv bizonyára emelkedni fog. A ten-yészmének és kanczák nyilvántartassanak a községek, az első és másodfokú hatóságok által; azoknak jegyzéke helyi lapokban közzététessék, hogy a beszerzési források ismeretesekké váljanak. Az alkalmas mének fedeztetési dija a bizottság hozzájárulásával határoztassék meg; ily dijak azután közigazgatásilag is behajthatók legyenek. Kellene még szólani a lóversenyekről, de azok mai szervezetükben a népies lótenyésztésre kevés befolyással birnak s nagyon valószínű, hogy addig, mig utódprodukálásra képtelen heréltek ós átszármazó bajokban levő tenyészképes állatok bocsájtatnak a gyepre, nem igen lesznek a népies lótenyésztésnek direkt előmozdítói. Mindezeket röviden összefoglalva, a népies, lótenyésztésnek — állami befolyással — a következőkre van szüksége: 1. a méntartás alapos rendezésére; 2. a tulajdonosoknak jó tenyészkanczák tartására való szoktatására; 3. a csikóneveléshez szükséges „mozgó területek" vagy legelők megteremtésére, fentartására, esetleg helyes rendezésére; és végre 4. a hasznosítás terén arra a pártolásra, mely a kisgazdát a kereskedők és kupeczek karmaiból megmenti.
A bizottság — mint az másképp nem is lehetséges — csak egyes lótenyésztési központokon szokott megjelenni, ahol a környékbeli községek lakói lovaikat elővezetik. Az Alföld majdnem minden községében találkozik oly egyén, aki kisebb-nagyobb mérvben lókereskedéssel s lókupeczkedéssel foglalkozik. Ezek a katonai lóvásárokra egy-két lovat szoktak elővezetni, mint saját tenyésztésű állatot, mert a • vásár helyén mint lókereskedők többnyire ismeretlenek. Ma tehát ugy állunk a remonda tenyésztéssel, hogy abból a haszon a tulajdonképpeni tenyésztő zsebébe sohasem jut. A katonai kincstár lószükségletének egy részét — s talán nagyobb részét — tudva és akarva lókereskedőktől szerzi be, a másik részét pedig akaratlanul és nem tudva kisebb kaliberű „alkalmi lókupeczektőr. Nem hiszem, hogy az egy óv folyamán vett remondáknak 5%-a került volna direkte az első kézből, a katonai kincstár tulajdonába. Ez a mai helyzet képe, javítani rajta községi helyhatósági tulajdonjogigazolványokkal nem lehet, egyrészt mert azt hitelesen bizonyítani, hogy egy-egy ló sajáttenyésztésü, a község nem mindig lenne képes, másrészt meg sok visszaélésre adna ily . szabály alkalmat. A mellett költséges s körülményes lenne, ami ismét éppen az egyszerű kisgazdát riasztaná el attól, hogy ily uton értékesítse állatját. Itt is csak az lehet a- gyógyszer, mint már emiitettem, a gazdaközönséget kitartásra ösztönözni és hozzászoktatni a minden évben ugyanazon a helyen és ugyanazon az időben tartandó katonai lóvásárokhoz, tömeges bevásárlások által. Mert nem lehet a kisgazdát ily vásárokhoá* édesgetni, hogy ha a bizottság az elővezetett anyag felett csak lenéző gunynyal szemlét tart, vásárolni pedig nem szokott. V Végre felemlitendök még a közvetítők túlkapásai, a kik sokszor 5—10°/o-ot követelnek a tulajdonostól, a mit kénytelen megadni, hogy állatján •— a melyre szüksége nincs — túladhasson s -akupeczsereg. ellene össze ne
Ezekben törekedtem, a népies lótenyésztés bajait összegezve, felsorolni és ama állami beavatkozásokat érinteni, melyek azoknak megszüntetésére befolyással bírnának. Midőn a mezőgazdasági törvény végrehajtási rendelete megjelent, a lótenyésztésügy iránt érdeklődők abban a nézetben voltak, hogy az a lótenyésztéssel, állattenyésztésünk legfontossabbikával, azért nem foglalkozik, inert azt egy külön rendeletben szándékszik majd a miniszter — mindenre kiterjedő figyelemmel — szabályozni. Azért iparkodtam a népies lótenyésztés mai állapotáról rövid, de lehetőleg teljes képet nyújtani és soraimmal mintegy sürgetni á lótenyésztési rendeletnek megjelenését.
24. kérdés. „Homoki birtokom 75 (1200) hold, ebből 30 hold őszi rozsvetés, 7 hold gyenge marhajárás. Fenmaradt 12 hold sötét, 25 hold világosabb homok, mely utóbbiból 13 hold uj irtás s így pihent erdei talaj, Kérdem tehát, hogyan vessem ezt a 27 holdat tavaszszal, hogy 5—6 lovam és 3 nagy és 7 kisebb barmomnak elég takarmánya jusson s- értékesíteni való magvas vagy gumós termékem is maradjon. A 37 holdból 4 hold, cselédföld s márcziusra körülbelül 150 kocsi istállótrágyám van." Budapest. J. Á. 25. kérdés. Sáros lovak lábáról a sarat, czélszerübb-e kifogatásuk után azonnal lemosni, vagy pedig addig várni, mig a sár lábukra szárad ős csak azután távolitani el onnan. P.-Parácz K- P.
Feleletek. Erdőirtásos földben alkalmas ekék. (Felelet a 13. sz. kérdésre.) A friss erdőirtáson az első szántások alkalmával, bármily rendszerű ekét használnának is, az eketörés majdnem bizonyos. A legjobban irtott erdőföldben is maradnak gyökerek és tönkök, melyek a mélyebb szántásnál az eke orra elé kerülve, azt útjában hirtelen megakasztják s ilyenkor, ha a tönk nem enged, vagy az eke át nem csúszik rajta, rendesen az ekefej törik le a gerendelyről. Ezen a bajon némileg lehet segíteni azáltal, hogy a csoroszlyát mélyebbre állítjuk az eke orránál. Ilyenkor, ha gyökér vagy tönk van az eke útjában, a csoroszlya azzal biztosan összetalálkozik, s ha erős a találkozás, csak a csoroszlya törik el, az eketestnek nem lesz baja. Igaz, hogy a mélyen állított csoroszlyával a szántás nehezebben s így lasabban is megy, de viszont az ekében nem esik oly könnyen kár.
Erdőirtásos földbe csak a legjobb anyagból készült ekék valók, melyek egyhamar nem törnek. Ilyen ekék a legújabb, eredeti Sackféle magasított aczélöntősü ekefejjel bíró egyetemes ekék. Ezek már a gyakorlatban, az erdőirtásos földön is, igen jól beváltak. A rendes középmély szántásra a D & M N jegyű eredeti Sack-eke, melylyel 21 cm. mélységig lehet szántani, megfelel. Ára 46 forint. i. S. P. Foszl'orsavas mész a növendékállatoknak. (Felélet a 14. számú kérdésre) Kérdésttevőnek ugy látszik kikerülte a figyelmét azon hasonló kérdésre adott feleletünk, melyet laHajnal József. punk mult évi 88-ik számában hoztunk. Mivel azonban nincs kizárva az sem, hogy a szóban forgó szám nincs birtokában, ismételten bár, de szívesen közöljük a következőket. LEVÉLSZEKRÉNY. A növendékállat csontvázának további felépítéséhez a mészvegyületeket s ezek között a foszforsavas meszet is, az eleségekben veszi Kérdések. fel. Gyakori az eset, hogy ilyen vegyület kellő 22. sz. kérdés. A nyári hizlalásnál minő mennyiségben ván a takarmányban, de van tápszerekkel kellene kezdeni, folyatni ős be- eset arra is, hogy nincs elég benne. Előbbi fejezni a hizlalást? Rendelkezésemre áll: esetbén .bár nem forog fenn szüksége a foszluczerna, árpa és tengeri, forsavas mész nyújtásának, annak adagolása Zala-Csány. Sz. L. különösen manapság, mikor már nem drága az 23. sz. kérdés. Oly vidéken lakom, hol anyag, még se káros, mert fel nem használtatván kiürül és a trágyába kerül; ám az utóbb magyar fajú mének nincsenek és igy kanczáim egy részét (10—12 drbot) nem birom itt fedez- jelzett esetben igen jótékony, előnyös hatást tetni és fedező mént sok utánjárásom daczára fejt ki a foszforsavas mész ós azért, nyújtása sem birtam venni. De van magamnak egy ily esetben egyenesen szükséges. Ez okból ma sajátnevelésíi ménem, amely Kisbér öcscsétől már mindenütt ott, a hol ásványi anyagokban, származik és amelyik azon időre, mikorra kan- de különösen mészvegyületekben szegény a czáim fedeztetésre kerülnek, 2 éves 4 hónapos talaj és növényzet, széltében adagolják a foszlész ós most is már 165 cm. - magas ós rend- forsavas meszet, még pedig jó eredmőnynyel, kívül kifejlődött. Kérdem tehát, hogy szükség Bár e vegyület nagyobb adagokban sem esetén használhatnám-e ezen mént fedeztetésre ártalmas, abrakra hintve és u. n. takarmányés mily csikókat várhatok utána. Még csak azt csontlisztet értve, a következő mennyiségekben akarom megjegyezni, hogy ezen ménnél a nemi adható az naponta a növendékállatoknak. Borösztön • annyira ki van fejlődve, hogy most is júnak 1Q—15 gramm, csikónak 10—15 gramm, fedezne már. báránynak ' 5—10 " gl'amm, malacznak 5—10 gramm, csibéknek V4—-Va gramm. M. K. Keretye. K. A.
56
KÖZTELEK,
Szeszmoslék sertéseknek. (Felelet a 15. sz. Jcérdésre.) A szeszmoslék a marháknak képezi elsőrendű hizlaló takarmányát, azonban hizó sertéseknek is előnyösen nyújtható. Adható pedig ezeknek 100 kiló élősúlyra és egy napra kétszeri ivásra 4 liter, frissen és langyos melegen. Ezzel együtt vagy külön, szükséges burgonyát s illetőleg árpát vagy kukoriczadarát is nyújtani, különösen a hizlalás második és utolsó szakában, mert igy n e m un rá a sertés a moslékra és h u s a és zsiradéka jobbá lesz. Nagyobb adagot adni a hizónak egészségügyi okokból se t a n á c s o s s a mondott adagot rideg sertések ős meddő koczák is b a j nélkül fogyasztják, tehát azon fél évet meghaladott süldők is tarthatók. Már apróbb malaczoknak, hasas ós szoptatós koczáknak n e m tanácsos a szeszmoslékot nyújtani, mert elvetélésekkel, malaczpusztulásokkal j á r h a t . Minden állatra káros a moslék, ha romlott, azért aki frissiben etetheti, nagy előnyben van a felett, aki azt n e m teheti. Kérdésttevő burgonyát, répát nem használván szeszfőzésre, n e m lehetetlen, hogy moslékját az imént mondottnál kisebb napi adagokban, szoptatós koczáinak is b a j nélkül nyújthatja. Tegyen erre nézve egy-két hasas koczánál kísérletet, az 'legjobban meg fogja mutatni, hogy jövőben nyújthatja-e ezeknek is vagy nem a szeszmoslékot. Ha egyébiránt elől jelzett tanácsomat követni akarja, ugy az árpát vagy kukoriczadarát fejenkint ós n a p o n t a Va—1 literen kezdve külön és szárazon, a harmadik (déli) etetésre nyújtsa disznóinak s h a burgonya, répa vagy tök felett rendelkezik, azt a langyos moslékb a n elkeverve a d h a t j a akkora mennyiségben, a mekkorában állatai jó ízűen elfogyasztják. A mondott mennyiségű moslék mellett azonb a n sokat n e m fognak elfogyasztani sertései.
A Fükeverék mélyrétegii televényes talajra (Felelet a 17. sz. kérdésre.) Hogy 'a luczerna oly kiváló eredménynyel termelhető nevezett gazdaságban s életképességét 7 ő v e n t u l is telj e s e n megtartja, azt kell következtetnem, hogy egy mélyrétegü televényes agyag vagy vályogtalajról van szó. így mindenesetre indokolt, hogy az évelő takarmá nynövényekkel bevetendő terület fele (100 hold) luczernával vetessék be, mert ez az Alföldnek legjobb s legbiztosabb takarmánynövénye, akár zölden, akár szárítva értékesitessék. A felmaradó 100. hold ellenben — mely tavaly trágyázott kapásokkal volt bevetve — oly évelő takarmánynövényekkel lenne • bevetendő, hogy abból 7 éven át, a luczernával együtt a nyári zöldtakarmány ős szénaszükséglet kikerüljön. Miután jelzett jóminőségü talajra, oly évelő takarmánynövényünk nincs, mely egymagában vetve 7 évig kitartana s jóminőségü takarmányt szolgáltatna, azért is egy 7 évi időtartamra szóló váltókaszálót kellene létesíteni, mely 7 év múlva feltörve rendes forgóba vétetnék s helyette u j kaszálóterület hasittatnék ki. A kaszáló főrészét pázsitos füvek alkotnák, kevés vöröshere, kúszó here, szarvas kerep és vérfő csabairral keverve. Ezen mesterséges kaszáló első sorban is a szénatermelés czéljainak szolgálna s csak annyiban, amennyiben a szükség kivánná használtatnők közvetlenül zöldtakarmánynak. Ezen czélra következő keveréket ajánlom : ^ >. g-g jS cs
Vetőmagmennyiség kat. holdanként 20°/'o ráadással
15 F r a n c z i a p e r j e ( A v e n a e l a t i o r ) 1 5 ' 5 k g 5 2 ' 5 k g 10 Csomós ebir. (Dactylis glomerata) 4"5 „ 52*5 „ 15 Aranyzab (Avena flavescens) 15 „ 52"5 „ 10 Réti csenkesz (Festuca pratensis). . 5 „ 12 - 5 ' ;) 15 Komócsin (Phleum pratense) 2'5 „ 52"5 „ ,10 Angol p e r j e (Lolium perenne) 5 „ 52'5 „
1897. JANUÁR HÓ
5 Vörös here (Trifolium pratense) 10 Kúszó here (Trifolium repens) 5 Szarvas kerep (Lotus corniculatus) 5 Vérfő csabair (Foterium sanguisorba) . . . . . . .
13.
1 „ 52'5 : „. l - 5 „ 52'5 „ 1
„ 52 - 5 „
V„ „ 52'5 „
Ezen keverék összeállításánál tekintettel voltam a talaj erőállapotára, valamint arra is, hogy a szarvasmarha részére fog — első sorb a n is — takarmányt szolgáltatni. Nem hagytam figyelmen kívül azon körülményt sem, hogy taraczkos füveket kihagytam a keverékből, nehogy feltörés után taraczkos legyen a szántóföld. A keverékbe felvett pázsitféle füvek s leveles takarmányok olyanok, melyek magvai a magkereskedők u t j á n jóminősőgben könnyen beszerezhetők. Daczára annak nem fog ártani, az idejekorán beszerzett magvakat azonosságuk, tisztaságuk és használati értékükre egy magvizsgálóállomássál megvizsgáltatni, mely ezen vizsgálatokat a gazda részére díjtalanul eszközli. Az „Alföld" részére a legközelebbi állomás, a debreczeni magvizsgáló-állomás. Egyúttal azon tanácsot adom, fenti keveréket n e m a magkereskedő által összeállittatni, hanem a magvakat külön-külön beszerezve, a keveréket otthon elkészíteni. Hogy a keverék vetése minél egyenletesebb legyen, következő eljárás követendő: a franczia perje, csomós ebir, aranyzab, angol p e r j e s vérfő csabair összekeverve külön vetendő el; a komócsin, vörös és kuszóhere, a szarvas kerep magvait összekeverve, az előbbiekre keresztben vetjük el. Az őszszel megszántott földet, jól meggrubberolva, a vetést lehető korán tavaszszal. eszközöljük, védőnövényül például zabosbükkönyt választva, mely hamarosan lekerül a talajról. Ellenkező esetben az árpát ajánlom védőnövényül, á zabot semmi esetre sem. A vetés évében a keverék őszszel már esetleg egy kis kaszálást ád, de ezt óvatosan s n e m tulkésőn kell elvégezni. Jövő tavaszszal hengerezünk s rendesen kaszálunk. A későbbi években tavaszszal fogasolunk. Szükség esetén a 3 — 4 éves váltókaszáló őszszel már legeltethető. Ha a váltókaszálót időközönkint egy kis komposzttal vagy ganajlével megtrágyázzuk, akkor 7 évnél tovább is használható, mindaddig mig gyepje annyira megritkul, hogy tovább fentartani n e m érdemes. K. K. Újszülött borjak vérliasa. (Felelet a 18. kérdésre.) A nyújtott takarmány, ha. hibátlan, tökéletesen alkalmas arra, hogy tehenei tejeljenek s borját is neveljenek. A borjak pusztulásának oka tehát felfogásom szerint nem a nyújtott takarmány elégtelenségben, vagy alkalmatlan, a szopósakra káros mivoltában keresendő, h a n e m fertőző anyagokban, melyek az újszülöttekbe jutva azoknál az u.- n. fehér hasfolyást idézik fel. Már az a körülmény, hogy borjai 4 — 5 napos korukban erős hasmenésben szenvednek, határozottan arra vall, hogy vagy már betegen jönnek a világra, vagy — a mi valószínűbbnek látszik — az első 2—-3 napon betegszenek meg és pedig abban a betegségben, a melyet tudományos nyelven újszülöttek vérhasánák (Dyseritéria neonatorium) neveznek. Hogy e veszedelmes b a j ellen n e m tartotta kérdésttevő szükségesnek állatorvos t a n á c s á t kikérni, az valóban érthetetlen, de h a m á r tanácsért hozzánk fordult, s a j á t érdekében ajánljuk, hogy a mondandók szerint a szükséges teendőket lelkiismeretesen h a j t s a végre, mert azok akkor se fölöslegesek, ha n e m a szóban forgó bajjal van dolga, h a n e m talán csak meghűlésből eredő, avagy mástermészetü, de n e m fertőző gyomorős bélhuruttal. 1. A születő borjak köldökzsinórját, hasuktól 4 ujjnyira, kösse le s a kötés mögött ollóval levágván, a esonkot kenje be frissen oltott mészszel, a borjukat pedig tartsa száraz, tiszta, meleg és világos helyen.
4. SZÁM. 7 - I K
ÉVFOLYAM.
2. Tisztittassa ki az istállót minden tár-'* gyaival együtt gyökeresen, aztán a mosható részeket súroltassa le forró mosószóda-luggal, a falakat pedig meszeltesse meg frissen oltott oly mészszel, melybe 3%-nyi erősségig kreolint tett. Hajtsa ezt végre hetenkint egyszer, m a j d csak 2 hetenkint s egyszersmind mosassa le állatai körmeit oly folyadékkal, melynek 100 liternyi vizében 3 kiló réz- és 3 kiló vasgáliczot adott fel. 3. Mosassa meg valamennyi vemhes és leelett tehenének péra- és végbélkörnyékét gyökeresen 2 % - o s kreolinoldattal előbb 2, aztán 4—8, végre pedig 30 naponkint több,, hónapon keresztül s méhhüvelyüket öblögető (irrigator) segélyével hetenként kétszer, m a j d egyszer, aztán kéthetenként egyszer fecskendezze ki ugyanolyan erőségü kreolinoldattal, de vemheseknél vigyázzon, hogy az irrigator csövét 1 arasznál beljebb a hüvelybe ne vigye, mert ha beljebb tolja, mesterségesen elvetélést idezhet fel nálunk. Éppen mert az utóbbi dolog, kényes természetű, végezze azt saját kezűleg, vagy bizza állatorvosra. Ne tartsa kérdésttevő theoretikus szőrszálhasogatásnak az itt mondottakat, h a n e m olyanoknak, melyek alkalmazásával biztos siker érhető el, feltevén még, hogy a magzatburkok (pokla) kirothasztása kőrdésttevő tehenészetében nincs szokásban. Ha azonban szokásban volna, szüntesse be azt okvetlenül és pedig ugy, hogy ha a mondott irrigácziókra azok legkésőbb 48 óra alatt el nem távolodnak, állatorvossal vétesse el. Egyébbiránt, a mint észreveszi, hogy az újszülött vagy 1—2 napos b o r j ú nem szopik, n e m iszik, s az előbb félkemény, sárgaszínű, bélsár helyett higat. m a j d egészen folyékony, rothadt édeses szagú, fehérsárga, esetleg véres bélsárt ürít- előbb erőlködve, később önkényte! lenül, adjon n e k i ' be a készletben tartott következő szerből: 1. Riczinusolajból a borjú nagyságához mérve reggel 10—50 és este 10—50 g r a m m o t ; aztán m á s n a p 2. főzzön meg 100 g r a m m colombó-gyökeret IV2 liter vizben, szűrje le s adjon hozzá 50 gramm opium-tincturát ós 500 gramm borsosmentaszörpöt s rázza jól össze. E keverékből adjon 3 óránként egy-egy kis kávésfindzsányit, egy-egy borjúnak. Végre figyelmeztetem, hogy h a lehet, a még egészségesnek látszó borjakat helyezze külön a betegektől s ez utóbbiak ürülékét n a p j á b a n többször tisztittassa ki és lehetőleg a trágyagödör mélyére hordassa. . A Hizlaló takarmány. (Felelet a 19. sz. kérdésre.) A A rendelkezésre álló takarmányok mindegyikét fel lehet használni hizlalásra. Még pedig a hizlalás első időszakában etetendő 1000 kg élősúlyra: áztatott répaszelet savanyitva 50 kg, kukóricza 3 kg, tökmagpogácsa 2 kg, lóbabó 2 kg, jóminőségü II. oszt. réti széna 5 kg és buzaszalma felszecskázva 15, kg. Középértéket véve fel, tartalmaz 31'078 száraz anyagot, 2'552 fehérjét, 14"683 szénhydrátot és 0 ' 5 8 8 zsirt, 1 : 6 ' 3 arány mellett. A második i d ő s z a k b a n : áztatott répaszelet savanyitva 50 kg, buzaszalma 15 kg, buzapolyva 2 kg, tökmagpogácsa 3 kg, lóbabó 2 3/ 4 kg, kukóricza 5 kg, jóminőségü réti széna 5 kg. Ezen takarmánykeverékben 3T285 száraz anyag, 3'033 fehérje, 14-696 szénhydrát és 0-847 zsir foglaltik. Táparány 1 • 5"4. A harmadik i d ő s z a k b a n ; áztatott répaszelet savanyitva 50 kg, buzaszalma 10 kg, buzapolyva 6 kg, tökmagpogácsa 2 kg, lóbabó 3 kg, kukóricza 5 kg, jóminőségü II. oszt. réti széna 5 kg. Tartalmaz 30" 174 szárazanyagot, 2-714 f e h é r j é t ; 14'467 szénhydrátot és 0'652 zsírt. Ezen takarmánykeverék nemcsak az ökrök, h a n e m a növendék tinók hizlalására is felhasználható. Azonban amig az ökrök felhizlalásához öt h ó n a p elegendő idő, a tinók felhizlalásához a kérdésben közölt három hónapot ke-
r-
•
evygn^F^I
l 4. SZÁM. 7-IK
ÉVFOLYAM.
veslem, ha még olyan jó kondiczióban vannak is ; czélszerü volna t e h á t legalább tizenöt hétre meghosszabbítani. Minthogy azonban a kérdésben jelzett mennyiségű- lóbabó, tökmagpogácsa, és kukoricza a hizlalás befejeztéig elegendő nem lesz, szükséges mintegy 15—20 mm. kukoriczát, 25—28 mm. lóbabot és 10—12 m m . tökmagpogácsát pótlólag beszerezni. J. O. Tengerietetés bárányoknak. (Felelet a 20. sz. kérdésre.) Növendékállatoknak legalkalm a s a b b abraktakarmányát a zab és árpa képezi, a z o n b a n a ki ezek felett n e m rendelkezik, bátr a n nyújthatja a kukoriczát is. Három hónapos merinó bárányoknak, feltevén; hogy azok 25—28 kilósok és csecstől elválasztottak, 55 deka mennyiség nem sok, sőt kevés a b b a n az esetben, h a az adott luczerna talán n e m elsőrendű. Ha esetleg nemes gyapjúra doigozik a kérdésttevő, határozottan jobb lesz a nyújtott kukoricza helyett 75 dekáig m e n ő zabanyagot adnia a bárányainak, különösen az esetben, h a tenyészállatolská kivánná felnevelni őket, mert a tengeri inkább a fagygyu produkcziónak kedvez, a zab pedig a gyapjú kvalitására előnyös. Természetes, hogy jó luczernán minden abrakpótlék nélkül és sok ember nevel bárányt, de a mi abrakot kérdésttevő nyújt, az n e m vész kárba, mert szebb növendékekben térül meg. A • Gyakori felfúvódás megakadályozása. (Féléiét a 21. sz. kérdésre.) Az ismétlődő felfúvódásnak raczionális takarmányozás feltétele-,, zése mellett, a jelen esetben az lehet az oka, hogy az előgyomrok falában is fejlődtek hólyagok és fekélyek, melyek miatt a bendő beteg fala nem képes jól összehúzódni s igy a benne képződő gázok nem távoznak el kérődzés közben, illetőleg felböfögés u t j á n a szájon keresztül, h a n e m a bendőben megrekedve, azt felpuffasztják. Ebben az esetben a gyuladás elmultával a bendő ismét visszanyeri összehúzódó képességét s ezzel a felfúvódásnak oka is megszűnik. Lehetséges azonban, hogy valamely régibb szervi bántalom rejlik a háttérben, mely most a száj- és körömfájás miatt nyilvánvalóvá lett, egyrészt, mert az emésztőszervek működése renyhébb, másrészt pedig, mert a kóros anyagokat tartalmazó sok nyálka lenyeletése után a bendőben rendellenes erjedést indított meg. Az ilyenkor okul szolgáló szervi bántalmak közül főleg a gümőkór jön tekintetbe és a jelen esetben a tuberkulin-próba megejtése helyén volna, mert pozitív eredmény esetén a bika a tenyésztésből ki volna zárandó, a negatív eredmény pedig megnyugtató volna a tenyésztésre való további használat szempontjából. Mindenképpen ajánlatos lesz egyébiránt az állatot erjedésre kevésbé hajlamos takarmánynyal etetni, az emésztést és az ürítéseket szabályozni (pl. maréknyi mesterséges karlsbadi sóval minden etetésre) és a szokottnál többszöri etetés mellett egyszerre kevesebb takarmányt adni, az állatnak. Nyári hizlaló takarmány. (Felelet a 22. sz. Tcérdésre.) A Amíg télen többnyire vala mely gyöknövény, igy burgonya, vagy r é p a felhasználásával szokás hizlalni, amely a fehérjék és szénhydrátok mellett még elegendő vizet is tartalmaz, addig nyáron leginkább a frissen kaszált zöld takarmánynemüekkel juttatjuk be a szervezetbe a megkívánt vízmennyiséget. A zöld takarmányfélék azonkívül fehérjében és szénhydrátokban is gazdagok s ez utóbbiak, nevezetesen a czelluloze emészthetősége sem változik, ha lehetőleg még virágzása előtt vagy virágjában lett kaszálva. A zöld takarmányfélék mellett sikeresen etethetők a szemes termények is darált állapotban, valamint szalmafélék vegyesen felszecskázva a zöld t a k a r m á n y n y a l ; végül valamely szálas takarmány nyújtandó. Hogy most m á r milyen takarmánynyal kell kezdeni a hizlalást s milyennel folytatni és befejezni azt, ebben a tekintetben főszabályul tekintendő, hogy az első időszakban inkább
KÖZTELEK, 1897. JANUÁR HÓ
13.
nagyobb teriméjü s vizenyősebb takarmány nyújtandó kevesebb darafél ével és szénával s csak a hizlalás második időszakában adagoljunk többet a f e h é r j e d u s szemestakarmányféléből s emeljük a széna mennyiségét is. A harmadik időszakban végül, amely óppenugy mint az előbbiek 6—,7 hétig tarthat, ismét valamivel tágabbá tehetjük* a fehérjék és szénhydrátok közti arányt ugy, hogy a dara mennyiségét csökkentjük. A ' rendelkezésre álló zöld luczerna, s szemes á r p a és tengerihez t e h á t venni kell még középjó buzaszalmát, amelyet a zöld takarmánynyal jól felszecskázva etetni és virágj á b a n kaszált vörös hereszénát. Ezen takarmányokból 1000 kg élősúlyra számítva az első időszakban v e e n d ő : Zöld luczerna teljes virágjában kaszálva 40 kg, buzaszalma 20 kg, á r p a d a r a 5 kg, tengeridara 5 kg. és virágjában kaszált vöröshere széna 3 kg. Középszámitásban tartalmaz 29'234száraz anyagot, 2'509 fehérjét, 14'606 szénhydrátot és 0-604 zsírt 1: 6'4 arány mellett. A második i d ő s z a k b a n : zöld luczerna 40 kg, b u z a s z a l m a 10 kg, á r p a d a r a 10 kg, tengeridara 5 kg, vöröshere széna 6 kg. Ezen takarmánykeverékb e n 27-440 szárazanyag, 2'978 fehérje, 15-142 szénhydrát és 0'688 zsír foglaltatik. Arány 1 : 5'6. A harmadik időszakban : zöld luczerna teljes virágjában 4 0 kg, buzaszalma 1472 kg, á r p a d a r a 7 kg, tengeridara 6 kg, vöröshereszéna 4 kg. Tartalmaz 27 - 921 száraz anyagot, 2-792 fehérjét, 14-816 szénhydrátot és 0"677 zsirt. A táparány 1 : 5'9. A hízóknak ezenkívül 4 0 — 6 0 gr. só is adagolandó naponként és darabonként. J. Q. Leliet-e 2 éves és 4 hónapos csödörrel hágatni. (Felélet a 23-ih sz. kérdésre.) A ló lVa- éves korában ivarérett s h a nyugoti vérű, m£r 3, ha keleti vérü. m á r 4 éves korában tenyészérett. Kérdésttevő csődőre 2 éves és 4 hónapos korára kétségtelenül ivarérett lesz, de tenyésztésre érett n e m s ennélfogva bármily erősen fejlődött is jelenleg s lesz méginkább akkor, mikor hágatni kívánna vele, igazán szépen sikerült csikókat utána alig remélhet, mert ha Kisbéröcscsétől származik, akkor nagy részben angol vérü, az ily vérü lovat pedig 4 éves koráig n e m t a r t j a tenyészérettnek senki. Nincs egyébiránt kizárva, hogy kivált öregebb kanczákból, elég jó csikók eshetnek egy olyan tulfiatal csődör után i s ; de ajánlani az ily hágatást n e m lehet. < Különben h a jól számitok, Kerettyéhez elég közel, pl. Baksán, Galambokon, Nován, Söjtörőn oly állami mének állnak rendelkezésre, a melyek kérdésttevő kanczáira alkalmasak, vagyis n e m nóriaiak, h a n e m angol és arabsvérüek. Tanácsolom hát, hogy a két éves csődörével való hágatás eszméjéről tegyen le s küldje kanczáit a mondott helyek valamelyikére avagy aztán Somogyba és csak akkor hágasson Kisbéröcscse csődörével, h a 4-ik évéhez közelebb lesz már, mint a 3-ikhoz. s—y. Patamosás. (Félélet a 2ő-ik számú kérdésre.) Munkából érkező lovak patái nagy fokban át vannak melegedve a vértől, mely bennük munka közben fokozottabb mennyiségben és nagyobb gyorsasággal kerengett, azért azokról a sarat a kifogás után azonnal és hideg vízzel lemosni n e m tanácsos, langyos vízzel a z o n b a n lemosni n e m ártalmas. Minthogy azonban a munkából hazaérkező lovak egész testükben is fel vannak melegedve s többnyire erősebben meg is vannak izzadva, előbb testüket szokás leszárítani s csak azután patáikat megmosni. A z egész eljárásra nézve hasznos tanácsokat találhat kérdésttevő „A lóismeret kézi könyve" czimü illusztrált műben, hol pl. a szóban forgó dologra nézve (a 141-ik oldalon) a következők foglaltatnak. „Az átmelegedve és izzadtságtól boritottan h a z a érkező lovakat megeresztett hevederrel és kikapcsolt álladzó • lánczczal addig jártassák, körül, mig lehűltek.
57 Rpssz, szeles időben azonban vezessék azonnal az istállóba. Ezután a nyerget (hámot) és a kantárt leveszik, kés alakra faragott fával az izzadtságot és a sárt gyorsan lekaparják, a lovat vászontörlővel letörlik és szalmával lecsutakolják. Ezt követi a kefével való tisztogatás, azután pedig a paták tisztogatása következik, nevezetesen a p a t a talpát és a nyirt a homoktól és az apró kövecsektől kitisztogatják és végül, miután a p a t a teljesen lehűlt, megmossák. ós szárazra törlik.". Mi.
VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Figyelmeztetés. — Igazgatö-valasztmany.ülése. — A németi börze-sztrájk. ... ... ... ... ... Növénytermelés. Zöldtrágyázás a nyiri. homokon. Cqérer Lajos. ... Állattenyésztés. Népies lótenyésztésünk. Rajnál József. ... Levélszekrény.... _. Vegyesek. ... Kereskedelem, tőzsde. ... ... ... Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — Élelmiczikkek a budapesti hetivásáron. — ÁUatvá,sárok : Budapesti szurómarhavásár. — Bécsi vágómarhavásár. — Bécsi szurómarhavásár. — Bécsi sertésvásár. — Bécsi juhvásár. — Párisi juhvásár. .1. ..., _ ... ... Szerkesztői üzenetek. ... ...
Oldal 51 52 53 53 55 57 60
61 61
Az orsz. szeszértekezlet k i m e r í t ő tudósításának elkészithetése és kUzölhetése végett l a p u n k egy f é l n a p p a l k é s ő b b e n j e l e n i k meg a szokottnál. Kinevezések. A földmivelésügyi miniszter gróf Szapdry Pált a vezetése alatt álló minisztériumhoz ideiglenes minőségű díjtalan miniszteri fogalmazó-gyakornokká nevezte ki. — A mezőgazdasági termények, termékek és cziklcek hamisításának tilalmazásáról szóló 1895. évi.XLVI. t.-czikk végrehajtása tárgyában kiadott rendelet 16. §-a értelmében szervezett állandó fölülbírál ó tanácsba a földmivelésügyi miniszter három évi időtartamra elnökül lormay Béta miniszteri tanácsost, tagjaivá dr. Wartha Vincze cz. min. tanácsos József. műegyetemi ny. r. tanárt, dr. Mágócsy Dietz Sándor tudomány-egyetemi m. tanárt, dr. Bittó Béla szabadalmi biró József-műegyetemi m. tanárt, dr. Tangl Ferencz állatorvosi akadémiai ny. r. tanárt, dr. Liebermann Leó kir. tan., az országos chemiai intézet és központi vegykisérleti állomás igazgatóját, dr. Dégen Árpád a budapesti m. kir. áll. vetőmagvizsgáló állomás vezetőjét, dr. Békésy Sándor m. kir. iparfelügyelőt, mint a m. kir. kereskedelemügyi miniszter szakközegét és Szilassy Zoltán az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkárát, mint , gazdasági szakközeget kinevezte; titkárává pedig Harsányt Gáspár min. segédtitkárt kirendelte. MegMzatások. A földmivelésügyi miniszter Kondor Ferencz halmosi lakost és állami iskolai tanítót, Vas vármegye muraszombati járására nézve, Wigner Lajos zgribesti lakost, Krassó-Szörény vármegye témesi járására nézve, Krasznyánszky Antal lednicz-rovnyei lakost, Trencsén vármegye puchói járására nézve, Álmásy Mihály pancsovai lakost, Pancsova város területére nézve, az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. Házasság. Müller József nagybirtokos, oltárhoz vezette Baján, Tury Mátyás földbirtokos és városi főügyész, leányát Emmát. Halálozás. Felső-kubini Meskó Tamás földbirtokos, Árvamegye volt szolgabirája'és közgyámja 90 éves korában meghall. « Kérelem. Felkérjük azon t. olvasóinkat, kiknek működésben levő községi takarék magtárak létezéséről tudomásuk van, szíveskedjenek szerkesztőségünket erről tudósítani, s egyben azok alapszabályait is megküldeni czimünk és költségünkre. Faiskolát kezelő tanítók megjutalmazása. A magyar földhitelintézet a gyiimölcsészet és fatenyésztés terén érdemeket szerzett tanítók megjutalmazására az 1896. évben 2500 frtnyi összeget adományozott. A dijak odaítélésére a földmivelésügyi miniszter egy biráló-bizottságot hívott össze, a m e l y , — az első helyen a j á n l o t t a k f a i s k o l á i n a k szakértői megvizsgálása alap-
58 ján — a következő faiskola - kezelő • tanítókat jelölte ki megjutalmazásra: a 300 frtos első pályadíjra: 1. Kondor Ferencz halmosi (Vasvármegye) állami tanitót; a két 200 frtos második pályadíjra: 1.- Steierlen Gábor kőszegi (Vasvármegye) polgári iskolai igazgatót,' 2. Orosházy Péter szuchányi (Hontvármegye) ág. ev. tanitót, fatenyésztési vándortanítót; a 18 egyenkint 100 frtos harmadik pályadíjra: 1. Pap Jakab naszódi (Besztereze-Naszód vármegye) ; 2. Palencsár Vidor bártfai (Sáros vármegye) ; 3. Marosi Pál antalóczi (Ung vármegye); 4. Kerekes Imre diósgyőri (Borsod vármegye); 5. Magyar György dunkófalvi (Bereg vármegye); 6. Juhász Pál váraszói (Heves vármegye) ; 7. R. Fucsek Gyula jász-a.-szt.-györgyi (Szolnok vármegye); 8. Lázár Gergely füzesgyarmati (Békés vármegye) ; 9. Kuzmányi György sziráki (Nógrád vármegye); 10. Tatár József h.-böszőrményi (Hajdú vármegye); 11. Boldizsár László szakáli (Nógrád vármegye); 12. Márkus János csiktusnádi (Csík vármegye); 13. Pataky Béla csékuti ('Veszprém vármegye); 14. Csizy Miklós g.-simoni (Gömör vármegye); 15. Kovalik Nándor kubachi (Szepes vármegye): 16. Szám József bátaszéki (Tolna vármegye); 17. Csik Mihály viski (Máramaros vármegye); Kovács Ferencz bolhói (Somogy vármegye) tanítókat. Az olcsó marhasó. Azon törvényjavaslatot, melyet a pénzügyminiszter a marhasó árának leszállítása érdekében terjesztett a képviselőházhoz, tegnap tárgyalta és fogadta el a Ház. A javaslat a só árát egységes alapárban 5 frtban állapitja meg, melyhez még a szállítási és egyéb kezelési költségek számittatnak hozzá. A sónak átlagos ára eddig 9—9 írt 50 kr. volt, de vidékenként eddig is nagyon változott, így lesz ez a jövőben is, mert pl. Budapesten eddig a só ára 11 frt 02 kr volt, ezentúl 6 frt 83 kr. lesz, Szegeden eddig 10 frt 83, ezentúl 6 frt 54 kr., Pozsonyban eddig 11 frt 53 kr., ezentúl 7 frt 23 kr., Erdélyben és a felvidéken — hol a szállítási költségek egy minimumot tesznek ki — volt eddig is és lesz a jövőben is a legolcsóbb a marhasó. A képviselőház elfogadta a nyitramegyei gazdasági egyesület azon kívánságát, hogy a marhasó 50 klgr.-os plombozott zsákokban hozassék forgalomba s a közönség csak az esetben tartozik azt elfogadni, ha azokat sértetlen plombbal szolgáltatja ki az eladó. A nyitraiak azon javaslatát, hogy 10 klgr.-os ólomzárolt zsákokban is árultassék a marhasó, a Ház nem fogadta el, a mit nagyon helytelenítünk, mert ez a kis gazdák szempontjából felettébb kívánatos lett volna; ugyancsak elvetette a Ház azon javaslatot is, hogy a sóárudák lehetőleg a földmivelőkből álló hitelszövetkezeteknek adassanak ki. A javaslat azon intézkedése ellen, mely a só vásárlásánál kapott bárczák megőrzését kötelezővé teszi, számos felszólalás történt, főleg azért, mert az sok zaklatásra fog okot szolgáltatni, a Ház többsége azonban a javaslat ezen intézkedését is elfogadta. Tőzsdereform-ankét. A tőzsdereform ügyében összehívott ankét Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter elnöklete alatt tegnap tartott ötödik ülésén a terményhatáridöüzlet eltiltásáról tárgyalt. A tőzsde reformálásának ez egyik legfontosabb pontja, mert a visszaéléseket a tőzsdekörök a diíferencziális játék révén űzhették eddig zavartalanul, csaknem törvényes szankczió alapján. Az agráriusoknak nem képezi czélját — a mtnt azt a börziánerek eddig hitték — az effektív áruval kötött határidőüzlet eltörlése, csupán az illegitim különbözeti játék betiltását szorgalmazzuk. Ennek erkölcstelenségét és káros voltát az ankéten .megjelent agráriusok oly meggyőző érvekkel mutatták ki, sőt Décsey Zsigmond kir. táblai tanácselnök megczáfolhatatlanül bebizonyította, mennyire könnyen hálózhatják be és tehetik tönkre a tőzsdeügynökök a tapasztalatlan elemeket, hogy a merkantilisták ellenbizonyitékai ez argumentumokkal szemben éltörpültek s
KÖZTELEK, 1897. JANUÁR HÓ
13.
nem kételkedhetünk azon, hogy a kereskedelemügyi miniszter azon benyomást nyerte, hogy itt gyors és radikális intézkedésekre van szükség s hogy a különbözeti játék fentartása a jövőben lehetetlen. Állatforgalmi tárgyalásuk Német- és Oroszország között. Ismertettük annak idején azokat a titkos diplomácziai okmányokat, melyeket a „Magyarország* czimü napilap tett közre a Németország s Oroszország között folyó tárgyalásokról s a melyeknek az volt a czélja, hogy Németország,, a mi rovásunkra Oroszországnak kedvezményeket biztosítson az állatbevitelt illetőleg. Mint a bécsi N. W. T. irja: Darányi földmivelésügyi miniszter e napokban Bécsben tartózkodva ez alkalommal főleg, a német birodalomnak a magyar állatkivitel ellenében történt állásfoglalása ügyében járt el. A miniszter feladata abban állott, hogy a külügyi hivatal utján elejét vegye minden oly egyoldalú kedvezménynek, melyet Németország az oroszoknak esetleg hajlandó volna biztosítani. Németország ezen eljárása ellen annyival inkább • szükséges a legerélyesebb tiltakozás, mert egyrészt közöttünk egyesség áll fenn az állatforgalmat illetőleg, másrészt pedig nem indokolható a németek eljárása azzal sem, hogy Oroszország állategészségügye fejlettebb volna a miénknél, mert hiszen tudvalevő, hogy e tekintetben mi mégis sokkal felette állunk Oroszországnak. Szükséges volt Darányi miniszter intervencziója annál is inkább, mert a porosz képviselőházban a napokban fognak egy indítványt beterjesztem, a melynek értelmében követelik, hogy a kormány törekedjék arra, hogy tengeri és szárazföldi vesztegzáron át a a külföldről érkező állatokat négy heti vesztegzárnak és tuberkulin-próbának veti alá: hogy az oroszországi szárnyas és sertés behozatalát megtiltja; végül hogy az Ausztria-Magyarországgal megkötött állategészségügyi egyezmény 6. pontja értelmében az Ausztria-Magyarországból érkező szarvasmarha ellen időről-időre a bevitel rögtönös tilalmát alkalmazza. Mint e kívánságokból is kitűnik, az akczió éle Magyarország ellen irányul, de remélhető, hogy az indítvány nem fog keresztül menni, már csak azért sem, mert ez a hus szerfeletti megdrágulását vonja maga után Németországban, a minek a német kormány a lakosságot ki nem teheti. Gtazdatánczestély Nyitrán. A nyitramegyei gazdák által a f. január 30-án Nyitrán rendezendő gazdatánczestélyre a meghívók már szétküldettek, aki tévedésből nem kapott volna, forduljon a nyitramegyei gazdasági egyesület titkárához. A Magyar gazdatisztek és erdőtisztek országos egyesülete f. év január hó 14-én csütörtökön d. u. 3 órakor az egyesület hivatalos helyiségében (IX. Lónyay-utcza 7. sz.) választmányi ülést tart, melynek tárgysorozata a következő., A mult ülés jkvének bemutatása. Két hitelesítő tag kiküldése. Ügyvezetői jelentés. Tagok mozgalma. Kongresszusi számadások előterjesztése. Kérvények, folyamodványok. Folyó ügyek. Folytatólagosan a Mezőgazdasággal és erdészettel foglalkozók nyűgdijegyesülete tart ülést ugyanott, a következő tárgysorozattal: A mult ülés jkvének bemutatása. Könyvelés és pénztár megvizsgálása. Igazgatói jelentés. Folyó ügyek. A kőbányai sertéspiacz helyzete. A kőbányai sertéspiaczon fenforgó nehézségek elhárítása czéljából a budapesti kereskedelmi és iparkamara felterjesztést intézett a földmivelésügyi miniszterhez, a melyben intézkedéseket kér életbeléptetní a forgalom megkönnyítése végett. A jelentés kifejti, hogy a most elmúlt év második felében a piacz forgalma csaknem kizárólag szerb származású sertésekre szorítkozott s annak daczára, hogy a piacz már október 15-től kezdve megnyittatott a magyar sertések számára is, a piaczra felhozott 40 ezer darab sertés között csak 300 darab volt magyar származású. E körülménynek indító oka az a szigorú rendelet, melyet a földmivelésügyi minisz-
4. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. ter a magyai ^zarmaza^u sertéseknek Kőbányára való felhozatala tárgyában kiadott s a mely — a jelentés szerint — a felhozatal lehetőségét teljesen lehetetlenné teszi. Többek között teljesíthetetlen intézkedést tartalmaz, a rendeletnek az a része, mely kimondja, hogy Kőbányára csak oly sertések szállíthatók, melyeknek tulajdonosai hiteles nyilatkozattal kötelezik magukat arra, hőgy a falkáikban gyanúsaknak látszó állatokat az állategészségügyi hivatal egyszerű felszólítására, kártérítésre való igény nélkül leszüratják, a falkák nagyobb fertőzése esetén pedig az e czélra kirendelt vegyes bizottság határozata alapján az egész falkát kártalanítás nélkül azonnal vágóhídon értékesitik és az aklokat fertőtlenítik. Káros hatása van továbbá azon rendeletnek, a melynek értelmében Kőbányára csak olyan sertések szállíthatók, a melyek falkákban együtt neveltettek, vagy hizlalókban együtt tartattak és 120 kg. vagy ezenfelüli sulylyal bírnak. Indokolatlan továbbá a jelentés szerint azon intézkedés, mély szerint a Kőbányára szállítható sertések száma 30 ezer darabban állapiltatoít meg, a későbbi beállítások pedig csakis az onnan időközben elszállított sertések számának arányában és a 30 nappal előre teendő bejelentések sorrendjében engedélyeztetnek. Nagyon sérelmesnek mondja a jélentés azon intézkedést, hogy a vásárokon vett u. n. szedett sertések Kőbányára nem szállíthatók s végül kifejtvén indokait, kívánja, hogy a hazai sertéstenyésztés, hizlalás és kereskedés emelése, illetve megmentése érdekében az említett rendelet intézkedései hatályon kivül helyeztessenek. A magunk részéről is szívesen elismerjük, hogy a rendelet sok tekintetben tulszigoru s annak egyes intézkedései enyhítendők, de az ellen a leghatározottabban tiltakozunk, hogy a szedett sertések Kőbányára való felhozatala megengedtessék, mert ezeknél az ellenőrzés lehetősége teljesen ki van zárva, inficziált voltuk pedig a legtöbb esetben csaknem kétségtelen, ugy, hogy a piaeznak újbóli befertőzése a rendelet ezen pontjának hatályon kívül helyezése esetén a legrövidebb idő alatt feltétlenül bekövetkeznék. Ennek pedig a piacz újbóli zár alá vétele volna a következménye, a mit sem a tenyésztők, sem a sertéskereskedők érdeke nem tesz kívánatossá. Szőlőrekonstrukczió. Az 1896. V. t.-cz. értelmében adandó kölcsönöket engedélyező országos bizottság, már a legközelebbi napokban tartja első ülését, a mely elé már fognak kölC&ön-kérvények terjesztetni. Eddigelé daczára annak, hogy sem a kölcsön-feltételek, sem a kérvényminta stb. még nem lett közhírré téve, 600,000 frton felül érkezett kérvény a bankhoz. A bank vidéki szervezetének terve és szabályzatai most vannak a földmivelésügyi m. kir. miniszter jóváhagyása elé terjesztve; mig a telekkönyvi hatóságoknak kiadandó, s a kölcsönökre vonatkozó részletes utasításokon szintén dolgoznak az igazságügyi minisztériumban. Kölcsön-kérvényeket azonban a bank má,r elfogad, a hozzá fordulóknak pedig ad. kérvény-mintát. A telekkönyvi hatóságok legtöbbje szintén kiszolgáltatja már bélyegmentesen a hiteles telekkönyvi kivonatokat. Élő és leölt állatok bevitele Amerikából Angliába. Érdekesen fejtegeti egy angol újság azon okokat, hogy miért nyújtanak az amerikai állat- és hus exportőrök előnyt az élő állatok szállításának szemben a leölt állatok szállításával. Az exportőrök . felfogása szerint az angolok ugyanis azért adnak előnyt az élő állat bevitelnek, mert a fagyasztott hus szállítása tetemesen költségesebb, mint az élő állatok szállítása. Olyan hajók, melyek szarvasmarha és egyéb állatok szállítására vannak berendezve a visszatérésnél bármily áruval megrakodhatnak, mig ellenben a fagyasztott hust szállító, s ezért hűtő helyiségekkel felszerelt hajók egyéb áruk szállítására nem alkalmasnak s miért a visszautazás alkalmával legfeljebb értéktelen rakományt vihetnek magukkal, a mi azután a fagyasztott hus síállitási költségeit megdrágítja,
H M
M
11'llllllWiliiiiiffilJIIB^I'llPW. 1 1 1
4. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. Az amerikai exportörök továbbá azt is állítják, hogy az- angol fogyasztók nagy ellenszenvvel viseltetnek a külföldön levágott állatok iránt, melyeknek h u s a fagyasztott állapotban kerül Angliába. A fő ok azonban az, hogy a fagyasztott hus idegen eredete minden nehézség nélk ü l megállapítható, mig az élő állapotban szállított állatok husa, melyek csak Deptfortban vagy Liverpoolban vágatnak le, angol eredetű állatok h u s a gyanánt adhatók el, a mi a fogyasztást teljesen biztosítja. A bécsi biztosító-társaság magyarországi fiók-igazgatósága hozzánk intézett levelében hivatalosan közli, hogy a társaságnak egyáltalában nincs szándéka a magyarországi főügynökségeit feloszlatni, sőt magyarországi üzletkörét ujabb képviseletek szervezésével kiterjeszteni óhajtja. Amidőn ezt közöljük, kötelességünk kijelenteni, högy előző közleményeink teljesen jóhiszeműek voltak, de mint utólag kitűnt, félreértésen alapultak. A kolozsmonostori állami vetőmag-vizsgáló állomás az 1896. évben összesen 1696 munkálatot végzett; ebből a túlnyomó rész arankavizsgálatokra esik. Megvizsgált az állom á s 1014 mustra lóhermagot arankamentességre vonatkozólag ós leólmozott 522 zsák lóh e r é t ; megvizsgált továbbá 51' luczernamintát arankamentességre és leólmozott 8 zsák luczernát. Ezenkívül volt csiráztatási próba 88, tér- fogat, sulymeghatározás stb. Állami mének kiosztása. Az állami méntelepekben elhelyezett mének az egyes fedeztetési állomások részére a következő sorrendben és napokon fognak szétosztatni. J a n u á r 13-án Rimaszombatban, 18-án Nagy-Kőrösön; 20-án Dorozsmán, 21-én Székesfehérvárott, 22-én Baján, 23-án Bábolnán, 25-én Palinban és Verseczen, 27-én Békés-Csabán, 28-án NyitraBajnán, 31-én Nagy-Atádon, február 5-én SepsiSzt-Györgyön, 7-én Homoródon, 9-én Deésen. A győri sertéskiviteli piacz és a Győrött létesítendő uj vágóhíd létesítése ügyében a város közgyűlése által kiküldött bizottság m á r megállapította a sertésszállások szabályozásának direktíváit és az u j vágóhíd főtervét. A sertéstelepek számára mintegy 116 hold szomszédos területet óhajt kisajátítani. Ezen a területen ü j utczákat nyitnak. A telepet ellátják csatornázással, vízvezetékkel, központi világítással. Az u j vágóhidat külön-külön a szarvasmarha, sertés és apróállatok vágatására rendeznék be, hütőkemenczékkel, jéggyárral és szárnyvasúttal. A kiviteli piaczot a város a modern igényeknek minden tekintetben megfelelően ó h a j t j a berendezni s a mennyiben ennek megfelel, óhajtandónak tartjuk, hogy a földmivelésügyi kormány mindazon kedvezményeket m e g a d j a a piacznak, a melyek egy kiviteli piaczot megilletnek. Külföldi lovak szállítása Angliába. ÉszakAmerikából és Kanadából az utóbbi időben igen nagy mennyiségben szállítanak Angliába lovakat; ezen körülmény a londoni omnibuszés kocsilovak árát nagyban leszállította a mi a belföldi tenyésztőkre óriási veszteségekkel jár. Az árak darabonkint mintegy 10 font sterlinggel estek. Oly lovak, melyekért ezelőtt még csak 2 — 3 évvel is 25—30 fontot fizettek, m a m á r 15—20 fontért kaphatók. Közönséges és értéktelenebb bármily f a j t á j ú lovak csak rendkívül olcsón értékesíthetők, de sok esetben a legalacsonyabb árakon is alig adhatók el. Az igazán jó és n e m e s lovak értékére azonban e behozatalnak kevés befolyása van. Agrárius vándorfelolvasások. Mint m á r mult számunkban jelentettük, a nyitramegyei gazdasági egyesület e hónap 16-án, szombaton délelőtt tizenegy órakor Nyitrán a városház nagytermében agrár-fölolvasást rendez. A folalvasáson ifjabb Széchenyi Imre gróf a bimettolizmusról és Rubineh Gyula a szabad, verseny és a középosztály pusztulásáról fog értekezni. Eredetileg az volt tervbe véve, hogy Bernát István tart felolvasást a „tőzsde ós a
KÖZTELEK, 1897. JANUÁR HÓ
'II'1
"II
1 1 — ~
I i
il
13.
gazdák" czim alatt, közbejött akadályok miatt azonban Bernát István felolvasását a február hó folyamán tartandó második agrárfelolvasásra volt kénytelen elhalasztani.- A gazdaszövetség képviseletében ez alkalomból többen fognak felrándulni Nyitrára'és pedig Bujanovich Sándor alelnök, Bálintffy Pál, Hajdú István, Kodolányi Antal, Reusz Henrik, Szilassy Zoltán stb. A felolvasás után bankett lesz 1 frtos teritékkel a ki ezen részt akar venni, az jelentkezzék f. hó 14-ig a nyitramegyei gazd. egyesület titkárnál. A torontálmegyei gazdasági egyesület f. évi j a n u á r hó 3-án tartotta rendes félévi gyűlését Nagy-Kikindán zombori Rónay Ernő elnöklete alatt. A közgyűlés az elnökség előterjesztésére elhatározta, hogy a gazdasági egyesületek szövetségébe fyelép, hogy a létesítendő mintatelep vezetése és kezelése egy h á r m a s tagu bizottságra bizassék, továbbá, hogy az idei tél folyamán a földmivelésügyi minisztérium anyagi támogatásával népies felolvasások deztessenek. Az indítványok előterjesztésénél Rónay Ernő főispán indítványozta, hogy a gazdasági egyesület alapítson egy szövetkezeti alapon álló olajgyárat, mely hivatva lenne az egész délvidéken, de különösen Torontálmegyében máris félkarolt riezinus növény termesztésének nagyobb lendületet a d n i ; indítványozza továbbá, hogy az egyesület lépjen érintkezésbe a nagybecskereki gépgyár és javító-intézettel s annak prosperálását mozdítsa é l ő ; ezenkívül pedig s a j á t hatáskörében támogassa a vármegye által most létesített megyei hitelszövetkezet. Végül gr. Bethlen Miklós terjesztette elő ama javaslatát, högy a gazdasági egyesülőt oda hasson, hogy a megye területén a lótenyésztés h a t h a t ó s a b b fejlesztése érdekében egy állami méntelep létesíttessék, a mennyiben pedig ez kivihetetlennek bizonyulna, ugy a legközelebbi közgyűlésnek javaslatot terjesszen elő. hogy miképpen gondolná a megyei tenyószménszükségletet fedezhetni. Ausztrália terméskilátásai. Üj-Dél-Walesben a búzával bevetett területet mintegy 980.854 akerre becsülik, melyről előzetes becslés alapján körülbelül 80 százalékot, azaz mintegy 784.683 akert fognak learatni, mig a többit zöld állapotban takarmányozási czélokra használják fel. Az idén bevetett terület az 1895-ik évben bevetett területnél 187.990 akerrel nagyobb. A terméskilátások a déli kerületekben általán véve kedvezőknek mondhatók, ellenben a nyugati részekben a tartós szárazság folytán a vetések sokat szenvedtek. Viktóriaállamban eleinte igen jó terméseredményekre volt kilátás, melyet a z o n b a n a kedvezőtlen időjárás tetemesen csökkentett, h a b á r esetleg bekövetkező esőzések még sokat javíthatnának a t e r m é s e n ; ennek hiján azonban alig lesz nagyobb a termés, mint a mult silány évben volt. Dél-Ausztráliában a rendkívüli szárazság a buzavetésekben nagymérvű károkat okozott. Egyelőre csak mintegy két bushel t e r m é s t reménylenek akerenként, ez pedig az 1895-iki termésnek csak felét teszi ki. A beérkezett jelentések szerint az össztermés 1V2 millió aker bevetett terület u t á n alig lesz több 3 millió bushelnél. Tőzsdereform Francziaörszágbau. A börzék reformjának szükségét érzi minden állam ; kezdte Németország, folytatta Ausztria, most nálunk indult meg a mozgalom ez irányban, a legközelebbi jövőben pedig a franczia kormány szándékozik a párizsi tőzsdét újjászervezni, és pedig oly formán, hogy a tőzsdeügynökök számát szaporítani fogja, miáltal a tőzsdei tranzakcziók megkönnyítését óhajta elérni s lehetővé akarja tenni, hogy a tőzsdéhez hozzáférhessen mindenki, a ki ott érdekelve van. Baromfi- és madárkiállitás Gráczban. A stájerországi I. baromíitényésztő-egyesület Gráczban f. é. márezius hó 19-tőÍ 22-ig tartja meg XI. nagy baromfi- és madárkiállitását az ottani iparcsarnokban. A kiállításon nagyszámú I
59 állami és külön dijak fognak kiosztatni. A kiállítás igazgatósága m á r most hivja fel a tenyésztőket és érdeklődőket, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a kiállításon. A kiállítás p r o g r a m m j á t február hó elején fogják szétküldeni; a ki ilyenre igényt tesz, annak kívánatra az egyesület elnöke Friedrich Schuh (Grácz, jL-andhaus,) megküldi a programmot, valamint a kiállításra vonatkozó egyéb adatokát is. Vonatmegállás. Az államvasutak igazgató' ságától nyert értesülésünk szerint a Budapest ny. p. udvarról éjjel 10 óra 4 0 perczkor Szeged felé induló 7 Í 4 . sz. személyvonat f. évi j a n u á r hó 20-tól kezdve a Ferencz József-laktanya, n e v ű megállóhelyen éjjel 10 óra 50 perczkor feltételesen meg fog állani.
Francziául tanulók + * * * és beszélők könnyen és kellemesen g y a k o r o l h a t j á k e nyelvet a „ L e P r o g r é s " ezimü f r a n czia szépirodalmi hetilap segítségével, mely m a g y a r , illetve ( k ü l ö n k i a , dásban) német
jegyzetekkel kisérve közli a modern franezia irodalom legjelesebb termékeit.
Előfizetési á r a : Egry é v r e ... Félévre Negyedévre
8 frt. * „ 3 „
Mutatványszámot kívánatra i n g y e n küld a kiadóhivatal:
Budapest, VIII., József-körut 33*
A legolcsóbb és legjobb m a g y a r heti újság
„Független mezőgazdasági
és politikai
Újság" képes
hetilap.
A „Magyar Gazdaszövetség" népies közlönye. Előfizetési á r a :
Egészévre 2 frt, félévre 1 frt. Lapunknak czélja a magyar nép értelmiségének emelése, kiválóan súlyt helyezünk a gazdasági szakismeretek fejlesztésére, elsősorban czélunk pedig az, hogy a nép között veszedelmesen terjedő szoczialisztikus fércz lapokat és olvasmányokat ellensúlyozzuk, illetve kiszoritsuk a miben minden gazda kell, hogy saját érdekében segítségünkre legyen. E z é r t k é r j ÜK a f ö l d b i r t o k o s o k a t , b é r lőket, gazdatiszteket s mindenkit a k i nép b a r á t j a , hogry t e r j e s s z e é s r e n d e l j e megr a „jFÜCtCETIiKlS U J S Á € r " - o t .
A „Független Ujság"-ot Sándor, Móra István, Péterffy Tamás, Petrus Jenő, Pósa Lajos, Rexa Dezső, dr. Szilárd Ferencz. Lapunk gazdasági r.szének munkatársai: Baly Kálmán, dr. Bernát István, Cserháti Sándor, Hajdú István, Hreblay Emil, Jeszenszky Pál, Kerpely Kálmán, Löcherer Andor, Monostori Kálmán, Práznovszky Ágost, Rovara Frigyes, Rubinek Gyula, K. Ruffy Pál, Sporzon Pál, Száhlender Gyula, Szilassy Zoltán, Sztankovich János, Vasadi Balogh Lajos, Wimmer Károly.
A „Filg-g-etlen Ú j s á g - " olcsóságával,
főleg
a szerényebb
igényeinek
felel
viszonynak
meg.
E l ő f i z e t é s i p é n z e k -a k i a d ó h i v a t a l n a k B U D A P E S T , IX., Üllöi-ut 2 5 . Köztelek küldendők p
Tessék
mutatványszámot
kérni.
TMJ
60
KÖZTELEK, 1897. JANUÁR HÓ 13.
*
rolhiui.ilr
V
H E L L E R H. S TARSA, —
>
BUDAPEST, V. ker„ M e t - t é r 13.
^
r
—
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti
gabonatőzsde.
(Guttmann és Wahl budapesti termény bizományi ezég jelentése.)
mérsékelt, mindazonáltal változatlanul tartottak és szín és íisztaság szerint 5.60—6.15 frt között érhető ol ab Budapest. Tengeri (ó) alig jön eladásra és 4.0510 frton jegyez helyben. Uj tengeri iránt a kereslet gyenge és Budapesten 3.35—40 frtot fizettek. Állomásokon átvéve is korlátolt a forgalom és felvidék valamint Ausztria számára prompt áruért Jászladányon 3.— frt, Keczelen 3.05 frt, Kisújszálláson 3.071.2 frt, Dévaványán 2.90 frt, Becskereken 2.92Vs frt, Újvidéken 3.05' frt. Januármárcziusra ugyanott 3.25 frtot fizettek. Olajmagvak: káposztarepeze változatlan, a forgalom gyenge maradt. Készárut 11.50—12.50 frt, bánáti repezét 10.50 írt; vadrepezét 4.75—5.— frt, gomborkát 7.75 frton jegyzünk. Káposztarepeze 1897 aug.-szeptemberre, 11,30—35 frton jegyzett. Hüvelyesek: Babban a hangulat csendes és e héten is csak névleges árakat jegyezhetünk. Uj bab : gyöngyösi és félegyházai trieurt aprószemü 7.50 frt, nagy 7.— frton, déli vasút és dunamenti áru 6.50—75 frton, barna dunamenti állomásokon 6.50 frton jegyez. bükköny 5.25, Muhar 5.—, Kendermag üzlettelen 7'50, Lenmag 8.50—75 frt, Köles változatlanul 5.40—65 frton jegyez. Seremagvak-. A hangulat ártartó, a forgalom azonban korlátolt. Ui vöröshere: Bánáti 38—40, erdélyi 40—46, felvidéki 46—47 frt. Luczerna (ó) 35—38 frt, uj 40—48 frt jegyzünk helyben. Príma áru iránt mindkét herefajtábán jvbb '
Budapest, 1897. január 9. Napi jelentés 1897. január 12. Az időjárás a lefolyt héten nagyobbára száraz volt, havazás csupán a hét utolsó,napján fordult elő és Készbuza ma ugyan gyengén volt kinálva, mala hőmérséklet is tartósan hideg marad. A vetések ál- maink azonban kevés véielkedvet mutattak, lanyha lása általánosságban kielégítő; bár egyes vidékekről irányzatnál elkelt köriilbélül 15000 mm., az árak 5 krig férgek és egerek által okozott károkról érkeznek jelentések. A vízállás alig változott. Külföldön az időjárás nagyol b e ^ l i i ben fordult elő utóbbi időben esőzés. Az Európa külön-böző részeiből a vetésekre vonatkozólag beérkezett tudósítások eléggé változó: Németország, Hollandia Belgiumban az abnormalis enyhe tél, tekintve a fagy hirtelen megújulásának lehetőségét — aggodalmakra ad alkalmat, Francziaországban egyre tart az esős idő, mely a vegetáczió tulhamar fejlődését és a férgekek elszaporodását teszi félőssé. Romániában és. Oroszországban a.fiatal vetésre igen szükségesnek mondják a "hó-, takarót, mely éddig hiányzik. Olasz- és Spanyolországban a vetések. kondicziója mindeddig kitűnő, mig az amerikai egyesült államokban a mult hónaphoz viszonyítva rosszabbodást mutati Indiában a helyzet az utolsó tudósítások szerint még folyton kritikus és az argantiniai. termés tényleg deficzeinczióját igazolja látszik azon körülmény hogy mig tavaly ez időtájt 40, ezelőtt két évvel ötvenen felül, jelenleg csak hat hajó rakatott meg. A külföldi piaezokon a szilárd irányzat továbbra is fennáll, s az árak jól tartottak, bár a kereslet e héten gyengébb volt. Amerikában az árfolyamok gyakrabbi variáczióknak voltak kitéve, bár erre alig volt különös ok. -A látható készletek mérsékelt szaporulata, a contremihe eladásai kezdetben nyomasztólag hatottak az árakra, melyek később fedezési vásárlásokra és jobb európai Mrekre ismét emelkedésnek indultak, utóbb azonban egyenlegként mégis 2 c. árveszteség mutatkozik. Angliában a hét elejével ugy buza, mint lisfct iránt emelkedett áraknál jobb volt a kereslet és a- hangulat később is kellemes maradt. Francziaországban is jobb vételkedv nyilvánult a fogyasztás részéről, mely a magasabb követeléseket is megadta, a mihez Németország is csatlakozott, habár a forgalom szük keretek között mozog. Németalföld, Belgium és a- Svájcz vál. tozatlan kellemes irányzatot jelentenek. Nálunk a kereslet gyengült/a jegyzések, azonban alig változtak. Az érdeklődés továbbra is főleg buza iránt nyilvánul, mig a többi czikkek — takarmányárpát kivéve — eí vannak hanyagolva. Az üzleti hét részleteiről következőket jelenthetjük : Buza kezdetben szilárd irányzatra talált és a malmok készségesen vásárolták a kínált raktár tétele•jíet 5—rlO krral magasabb árak mellett is. Rövidesen azonban tetemes eltanyhulás következett be. A mult heteken eszközölt. nagyobbmérvü ^bevásárlások folytán, melyek a malmok készleteit nagyban növelte és az evvel kapcsolatos átvételek a vevők tartózkodását • idézte elő, a hangulat- csendessé vált és ha lényegesebb árcsökkenés nem történt ez csupán a kínálat mérsékelt voltának tulajdonítható. Az árak a mult héthez képest körülbelül 10—15 krral alacsonyabbak. A hetiforgalmat 160,000 mm., a hozatalokat 34,000 mm. teszszük. Ro-zs gyengén, főleg a fogyasztás czélra volt forgalomban, kivitelre alig történtek eladások. Az árak multheti jegyzéseiket alig tartották fenn és az eladásra került kb. 6000 mm 6.65—75 frt kelt el helyben és Budapest távolságában átvéve. Árpa takarmány . és hántolási .czélokra csupán égetőknél talált jó érdeklődésre, mig hizlalók és gyáro, sok tartózkodóak. Az előbbiek kb. 5—10 krral magasabb árakat . fizettek és jobb áru 4.45—50 frton, gyengébb 4.15—30' frt között volt helyben értékesíthető. Állomásokon átvéve az üzlet pang. ' Zab elég jól van kiriálva, jobb és prima áru azonban továbbra is hiányzik. Az árak, bár a kereslet
5000
•45
Készrozs ma nem kelt el, névleges árként 6-50— 55 frt Pest paritással volt elérhető. Árpa keresetlen, hántolási és etetési czélokra 4-20—30 frt ab itt kelt el. Tengeri lanyhább, a forgalom benne majdnem szünetel. Zab leginkább tartja:magát, amennyiben a készletek kicsinyek. Határidők csekély forgalom mellett lanyha Newyorkra és enyie időjárásra lanyhák. Következő kötések történték: Tavaszi buza . Máj.-jun. buza . 4
6-7$—6-76—6-78— Őszi rozs . Tavaszi zab. Őszi zab . . Uj tengeri . Uj repeze .
. . . . .
4. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. Szeszüzlét. Szesz. (Grotífinger Gábor szeszgyári főtisztviselő A hét elején . a szeszüzletben a tartós kínálat folytán lanyha irányzat utalkodott és a szeszárak ismét 25 krral olcsóbban jegyeznek. Finomított szeszben igén gyér a kereslet, mert a fogyasztók , nagyobb készletekkel rendelkeznek és a detailüzletek forgalma igen csekély. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontigens nyersszesz e hét elején igen élénken volt kinálva és lanyha irányzat mellett kontigens nyersszesz 43—13-13 frton kelt el. Galioziából kontigens nyersszeszt 13'25 frton kínáltak azonnali szállításra, de üzlet nem létesült, Morvaországból exkontingens finomított szesz 11 frton lett ajánlva nagyban tartályokban szállítva. A kontingens nyersszesz ára Budapesten Í4 S5— 14-50 frt. Bécsi jegyzés 15'——15'20 frt kontingens1 nyersszeszért. Prágai jegyzés .50-40—50 &0 adózott burgonyaszeszért. Brünni jegyzés. 10-75—11— 'frt exkontigens finomított szeszért. Trieszti jegyzés 8-25 -•— frt magyar, kiviteli szeszért. A kivitel a hét elején szünetelt. Vidéki szeszgyárak közül: Temesvár, Baja, Lúgos, Kolozsvár 1/s, a többiek Vt frttal olcsóbban jegyeznek. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 51-50—51.63 frt, élesztőszesz 51.50—51.75 frt, nyersszesz adózva 50.50—50.75 frt, nyersszesz adózatlan 12. -12.50 frt, denaturált szesz 17:25—17.50 frt. Kontingens nyersszesz —. .—. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők. Élelmiczikkek a budapesti hetivásáron. 1897. év január 12-én. A székesfővárosi vásárigazgatóság je- . Halvásár a halt ren. A fővámtéri, Ferencz Józsefrakparti és haltéri piaezra 9 helybeli halász és halkereskedő által 40 q és vidéki kocsikon — q, összésen 40 q kevert hal hozatott. A vásár élénk. Az árak métermázsánkint 1—2 frttal csökkentek. Viszontelárusítók fizettek a hal q-át nagy élő 80—100, nem élő 60-70, közép nagy élő 45—65, nem élő 35—40, apró élő 24—32, nem élő- 18—20 frtig. Tad. Hozatott a fővamtérre vaspályán 150 db, hajón — db, kocsin 50 db, gyalogosok által 200 db, összesen 400 db; a forgalom é^énk. volt. Nyul 100—140, Vadlúd — -, Vádrécze ——, Fáczány J , Szalonka erdei —., Fogoly ' , Fürj , Fenyőmadár 15—20 kr. Baromfi. Hozatott a fővámtérre vaspályán kíj. 3000 db- hajón kb. db, — kocsin kb. 1000 db, helybeli árusoktól kb. 2000. darab, összesen kb. 6,000 db. A vásár élénk volt, Nagybani árak páronkint: tyúk 120—140, csirke 65—115, (idei kiv. —), kappan hizott 160—200, kappan sovány 140—170, récze hizott —— -, idei —) lud öreg hiz. t lud (liba) uj híz. 500—750, uj lud sovány 320—400, " Az ujvásárti ri piaezra felhozatott a szokott községekből vasp, kb. 600 db, kocsin 320 db, gyalog-árusok 800 db, helybeli árusok 1300 db, összesen 3020 db baromfi. A forgalom élénk. Az árak páronkint következők : tyúk 120—140, csirke 80—130, idei , hizott kappan 1-50—190, sovány. ,—' hízott récze ' 280—300, sovány récze 120—150, hizott lud. ,(liba) 500—800, sovány lud 260—270, hizott pulyka 300— 450, sovány pulyka 250—300, - gyöngytyúk , galamb pecsenyének — krig. Tisztított baromfi, helybeli és vidéki árusok által kb. 2000 db: forgalom, élénk. Árak: Jércze 80—90, csirke 35—60, kappan hizott 90—100, récze hizott 20—60, récze félkövér 90—100, lud (liba) hizott 200 -250, lud liba félkövér 160—180, pulyka hizott -250—300, pulyka félkövér 220—170, galamb - — — , ' ludináj hizott 20—100 krig. Az István-téri élelmi piaezra élő baromfi helybeli és vidéki árusok által kb. 900 pár hozatott fel, árak a következők: páronkint tyúk 100—140, csirke idei 70—120, kappan hizott 150—160, sovány 120—140, récze hizott 200—26Ó, sovány 150—160, hizott lud 400—500, sovány 200—300, pulyka ' hizott 400—500, sovány 200—300 krig. A forgalom élénk. Hideghusvásár az István-téri élelmi piaezon. 1897. január hó 12-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhoztak Budapestre a szokott községekből: 89 árus 35 db sertést, — árus 40 db süldőt, 1800 kg. .friss, hust, 400 kg. füstölt hust, 600 kg. szalonnát és 400 kg. hájat. Vidékről és pedig: A szokott helyekről: 27 árus 443 db sertést, 29 db Etűdöt, —.—;kg. friss hust, 570 kg. füstölt hust, — kg. hust és db malaczot. A forgalom élénk. Árak a következők : Friss sertéshús 1 kg. 52—58, 1 p 4400—5200, süldőhus 1 kg. 5&—70, 1 q 5100—5200, füstölt sertéshús 1 kg. 68—72, 1 q 6200—6300, szalonna zsírnak 1 kg. 56—58, 1 q 5400-5500- füstölt
4. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM-
KÖZTELEK, 1897. JANUÁR HÓ 13.
-, dinnye sárgafaj 100 szalonna 1 kg. 60—68, 1 q 5600—5700, háj 1 kg. 60 dinnye görög kicsiny 1 db —62, disznózsír l,kg. 58—60, 1 q 5406—5500, ko- db , dinnye sárgafaj 1 db ,'dinnye sárga csonyahús 1 kg. 82—48, füstölt sonka 1 kg. 76—80, köz. 100 db . dinnye sárga köz. 1 db -,—. 1 q krajczárig, malacz 1 db frt. szőlőcsemege 1 kg. 50—80, szőlő közönséges 1 kgkr. Tojás. Hozatott a fővámtérre vasp. kb. 3,000 db, hajón kb. darai, 3 kocsin kb. 25,000 db, helyBudapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mesterbeli árusoktól 3,000 db, összesen kb. 85,000 db. utcza, 1897. január 12. A székesfőv. > ásárigazgatóság A vásár élénk. Nagybani árak: 1 láda friss (1440 db) jelentése a „ Rőttel k" részére). Felhozatott a szokott 3200—3400 kr., 100 db 280—300 kr., tojás meszes községekből 87 szekér réti széna, 63 szekér muhar, 1 láda (1440 db) 3000—3100 k., 210 db kr., 28 szupszalma, 11 szekér alomszalma, — szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 13 szekér egyéb 1 db krig. Az ujvásártéri piaezra felhozatott a szokott takarmány (lóhere, luezerna, zabosbükköny, köles stb.), községekből vasp. kb. 6000 db, kocsin db, 800 zsák szecska. A forgalom gyenge. Árak q-ként a gyalogárusok 10000 darab, helyb. árusok 16000 darab, következők: réti széna 230—300, muhar uj 220—250, összesen 39000 darab friss tojás. A forgalom zsupszalma 150—165, alomszalma 130—145, egyéb , lóhere — —, takarmányélénk. A következő árak jegyeztettek: friss tojás takarmány — , tengeriszár —, luezerna 1 db 21/2—3, 100 darab 220—250 40 krért 14—17 db, szalma 1 láda 1440 darab 3000—3400, meszes tojás 1 darab , sarjú 200—235, szalmaszecska 190—200, széna 21/2—3 220—230, 40 krért 16—18 darab, 1 láda , uj , zabosbükköny . Összes 1440 db 3100—3200 krig. kocsiszám 212, suly 169.600 kg. Zöldség. Hozatott a Ferencz József-rakpartra vasp. 300 q, hajón q, kocáin 50 q, helyb. árusok kb. 100 q, össz. kb. 45Q q vegyes zöldség. A vásár és Állatvásárok. Nagy. árak sárgarépa 100 k. , 1 q 400—450, Budapesti szurómarliavásár. Január hó 12-én petrezselyem 100 cs. 120—400, 1 q 450—500, zeller 100 db 50—200, karalábé 100 db 80—120, vöröshagyma A székesfővárosi közvágóhíd t* marhavásár igazgatóság 100 db 60—240, 1 q 300—300, fokhagyma 100 f. jelentése. Felhajtatott: 94 drb belföldi, drb galicziai, 800—1000, 1 q 800—1000, fehérrépa 100 db 100—220, fejeskáposzta 1 q 60—80,. 100 db 400—500, vörösrépa — drb tiroli, 40 drb növendék élő borjú, 87 drb élő 100 db 60—120, kelkáposzta 100 db 50—120, vörös- bárány; 165 drb belföldi, 121 drb galicziai, 28 drb drb növendék borjú, 338 drb káposzta 100 db 400—>1000, fejes saláta 100 db 1200— tiroli, 87 drb bécsi, 1500, kötött saláta 100 db , burgonya belföldi . ölött bárány, — drb élő kecske. A borjú- és bárányvásár élénk lefolyású volt. 1 q 200—250, külföldi — —y fekete retek 100 db Árak a következők: Élő borjuk : belföldi 50—120, hónapos retek 100 csomó , ugorka savanyítani való 100 db - , ugorka savanyu 100 frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 40—46 frtig, kivédb , zöldpaprika 100 db 10—50, tök 100 db telesen — frtig súlyra, növendék borjú 16—30 frtig, 500—800, paradicsom 1 kg. , zöldbab 1 J. , kivételesen — frtig dbonkint, 22—23 frtig súlyra. zöldborsó. 1 kg. — - — , zöldborsó fejtett 1 1..-——, Ölött borjú : belföldi 58—64, tiroli 60—63 frtig, galicziai 56—62 frtig, növendék borjú 38—40 frtig darazöldtengeri 100 cső — krajczárig. bonkint, bárány — frtig, bécsi 62—66 frtig súlyra. Élő Felhozatott az ujvásártéri piaezra a szokott községekből szekéren kb. 240 q, gyalog és helybeli áru- bárány 5'75—9 frtig páronkint. Élő kecske sok ájtal 74 q, vaspályán q, összesen mintegy frtig páronkint, kivételesen —— frtig. Bécsi vágómarhavásár. 1897. január 11. A bécsi 314 q vegyes zöldség. A forgalom élénk. Árak a következők: Burgonya 1 zsák 50—120, uj 1 q 160—190, marha- és huspénztár jelentése. Összes felhajtás 3750 db. Ebből magyar 2556 db, fejeskáposzta 100 db 300—700, vöröskáposzta 100 db , kelkáposzta 100 db 80—130, paradicsom 100 galicziai 150 db, bukovinai 242, németországi 802 db, db :, 1 puttony , fejes saláta 100 db <• hizott 2647 db, legelő — db, fiatal 1103 db, ökör —, kötött saláta 100 db , ugorka savanyitam 2679 db, bika 328 db, tehén 678 db, bivaly 65 db. A szombati vesztegvásárra 1478 dbot hajtottak való 100 db, ugorka savanyu 100 db , zöld paprika 100 db 10—50, zöldbab hüvelyes 1 kg. , fel. A mai felhajtásban, mely a mult hetinél csak jelen1 zsák 10—50, zöldborsó héjas 1 kg. , zöldborsó téktelenül volt nagyobb, a prima, áru hiánya nagyon héjas 1 kg. zöldborsó fejtett 1 liter krajczárig. érezhető volt s ezért daczára a többi áruknál uralkodó A Kunyady-téri piaezra felhozatott kocsin . 150 q, lanyha irányzatnak, prima áru 50 krrral emelkedett mégyalogárusoktól kb 20 q, helybeli árusoktól kb 130 q, termázsánkint. Többi minőségekben elegendő nagy volt össz. 500 q; élénk forgalom mellett a következő árak a kinálat es vontatott üzletmenet mellett mult heti jegyeztettek: burgonya 1 zsák 70—90, 1 q 180—200, árakat fizették. Az összes felhajtás eladatott. Árak: prima magyar 36. 39.— frt, szekunda fejes káposzta 100 db 200—400, vörös káposzta 100 db —-, kelkáposzta 100 db 80—140, paradicsom 100 31—35 frt, tertia 27—30 frt Galicziai prima 3;. 39.— db, 7-, 1 puttony —, fejessaláta 100 darab (43-50) frt, szekunda 32 - 35 frt, tertia 27—31 frt. Német : , kötöttsaláta 100 db ugorka sav. való prima 40—43'— (—.—), szekunda 35—39, tertia 30—34 100 db — , savanyitott 100 db , zöld frt. Legelőmarha . szerb és magvar 21—29 é. s., rossz frt é. s. Bika 21—32 frt é. s., tehén 19—30 paprika 100 db , zöldbab hüvelyes 1 kg -, minőségű zöldbab hüvelyes zsák , zöldborsó héjas 1 kg frt é., bivaly 17—20— frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra, minden levonás nélkül történnek. Az értékesitébesn , zöldborsó fejtett 1 liter krig. Gyümölcs. Hozatott a Ferencz-József-rakparti piaezra vaspályán kb. 700 q, hajón kb — q, kocsin — q, helybeli árusok által kb. 600 q, összesen kb. • krért, a kiverésért pedig 35~krt kap.) 1300 q vegyes gyümölcs. A vásár élénk volt. Nagybani Egyes eladások : Magyar hizó ökrök. Eladók: árak: Fajalma 1 q 2000—3500, köz. alma 1 q 600— : Ár Ár 1600, fajkörte 1 q , közönséges körte 1 q Graumann Gusztáv, Pécs 28 — — — 1300—1600, köz. dió 1 q 1300-2600, szilva magbaváló Hacker L., Sopron 34 — 33 — 1 q , szilva vörös 1 q , szilva aszalt Miksa, Sopron 36 1 — 32 — 1 q füge 1 kg. 16—17, mogyoró 1 q 2400—3500, gesz- Hacker Löble H. N., Nagyvárad — ... 42 — 40 — tenye belföldi q 9Ö0—2200, gesztenye olasz 1 q 1800— Neumann Arad 38Vs — 341/2 — 2200, czitrom egy láda 280—340, őszi baraczk 100 db Weisz M . testvérek, f i a , Munkács 38 — á5 — , szőlő közönséges 1 q 2600—3400, szőlő csemege 1 kg 40—45 krig, dinnye görög, nagy 100 db Erdélyi hizó ökrök. Eladók: -* , dinnye görög kicsiny 100 db , sárga faj — 100 db , dinnye sárga közönséges 100 db Czell Frigyes és fia, Brassó ... 35Va — 33 Német hizó ökrök. Eladók : Blau testvérek, Temesvár 41'/a — 39i/a — Frisch F., Versecz 39 — 37 — Hacker Miksa, Sopron 38 — 371/2 — Neumann testvérek, Arad 42 — 38 — Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy —.— 1 kg. 20—40, 1 db 2—5, közönséges alma 101 db , 1 kg. 10—26, 1 db 1/2—3, köz. az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár alma 1 put. , körte, fajt 100 db — , ezentúl szombaton tartassék meg. A vesztegvásárra felkörte faj 1 kg. 25—30, körte faj 1 db 2—5, szélőcse- hajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy mege 1 kg. 50—60, Szőlő köz. 1 kg. 30—40 kr, dinnye rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárolt görög, nagy 100 db • , dinnye görög nagy 1 megyék közül november Űrtől* kezdve további rendeldb , dinnye görög kicsiny 100 db , dinnye kezésig csakis a következő vármegyék vannak száj- és görög kicsiny 1 db 4—10, dinnye sárga faj 100 db körömfájás miatt zár alá helyezve, és csakis ezen vár, dinnye sárga faj 1 db , dinnye sárga megyékből nem hajthatók felállatok a vásárra és pedig: Árva, Bereg, Baranya, Bihar, Esztergom, Fejér, Heves, köz. 100 db - — — d i n n y e sárga köz 1 db szőlőcsemege 1 kg —, szőlő közönséges 1 kg. Jász-Nagy-Kun-Szolnok, Komárom, Mármaros, Moson, Nyitra, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Pozsony,. Sáros, Somogy, 40-50 krajczárig. A Hunyadi-téri piaezra felhozatott a szokott Sopron, Szatmár, Szepes, Tolna, Trencs>'n, Ung, Vas, községekből vasp. 10 q, kocsin 10 q, helybeli és gyalog- Veszprém, Zala, Zemplén és Zólyom vármegyékből és árusoktól kb. 10 q, összesen kb. 30 q vegyes gyümölcs, Debreczen, H.-M.-Vásárhely, Kassa, Kecskemét, Nagyközépforgalom mellett árak a következők: fajalma 100 várad, Pozsony és Szeged sz. kir. városokból. Az itt elő db , 1 kg. 26—40, 1 db 4—7, köz. alma 100 nem sorolt vármegyékből az ismeretes feltételek mellett db —, 1 kg. 10—16, 1 db 1—2 kr, körte faj állatok szabadon szállíthatók a vesztegvásárra. 100 db , körte faj 1 kg. 46--50, körte faj 3—6, Bécsi sertésvásár. 1897. január 12-én. (Schleiffe:őszi baraczk 100 db — , dinnye, görög nagy 100 der és társai bizományi czég távirati jelentése a „Köz, dinnye görög telek" részére). db , dinnye görög 1 db kicsiny 1 db — d i n n y e görög 100 db — , Felhajtás: 3997 db, ebből süldő 3381 db.
Bakonyi sertésből a felhajtás a mult hetinél több mint 2000 darabbal csekélyebb, minek következtében az árak emelkedtek s az üzlet elénk. Árak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nél- ' kül: prima 46—-47.— kr, kivételesen 48 kr, közepes 45 kr, süldő 32—40 kr. Bécsi szurómarhavásár. 1897. jan. 7-én. Felhozatott: 3599 borjú, 2527 élő sertés, 2860 kizsigerelt sertés, 498 kizsigerelt juh, 692 bárány. Borjuk szilárd irányzat mellett mult heti árakon adattak el. — Kizsigerelt sertésekben élénk Voit a kereslet, de az utolsó árak a tulnagy felhajtás folytán nem voltak tarthatók. — Többi áruk változatlanul irányultak. Arak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 36—40 kr., prima 42—50 kr,, primissima 52—60 kr., élő borjú kr., prima kr., primissima (—) kr., fiatal sertés 32—40 kr., kizsigerelt sertés nehéz 40 48 kr., süldő. 40—54 kr.,. kizsigerelt juh 24—38 kr., bárány páronkint 4—12 kr. Bécsi jiíhvásár. 1897. január 7-én. Felhajtás: 1070 db juh. ' A vásár a kis felhajtás fojytán jelentéktelen volt. Árak: export, juh páronként 18—20.50 X—-—) ráczka —.—, selejtes juh 12.—14—. Párisi juhvásár. 1897. január 11-én. Felhajtás : 19,231 db juh. Irányzat rossz. Rimaszombati országos állatvásár. Január 7-én. (Brauner Gyula vármegyei állatorvos tudósítása). Felhajtatott.' ló 1242, szarvasmarha 2654, összesen 3896 db állat. Sertésvásár a már másodízben fellépett sertésvész miatt megtartható nem volt. A felhajtott szarvasmarhák általában jó minőségűek voltak, mig a lovak csupán kielégítő kondicziót mutattak. A vásári forgalom közepes s legnagyobbrészt a vidéki, bpesti, bécsi, morvaországi .mészárosok czéljaira, vagyis levágásra alkalmas mustraökrők, tehenek, bikák, növendékállatok adásvétele körül csoportosult. Igás, . tenyészállatok között és a lóvásárban lanyha üzletirányzat uralkodott. Vásári kinálat jóval nagyobb lévén,. mint a kereslet, ezen körülmény természetszerűleg némi árdepressziót idézett elő; s hogy nagyobb árcsökkenés be nem állott, ez az eladók szilárd magatartása mellett az elegendő takarmánykészleteknek. tulajdonítandó. Levágásra elszállíttatott: Freibergbe 16, Bécsbe 40, Budapestre 70 db ökör; Salgótarjánba 30 db növendékmarha. Igás I. oszt. ökrökből Nyitrába 18, Hevesbe 20 db. Morva lókereskedők 2 vaggon remondának alkalmas lovakat szállítottak el. Jegyeztetett: Igásökör I. oszt. 320—380, II. oszt. 240—320, mustra 165—240, növendék ökörtinó 3 éves 160—180, 2 éves 110—130, 1 éves 60—75 frt páronkint. Magyar tehén tenyésztésre 75—120, mustra 57—90 frt, Tarka tehén tenyésztésre 80—130, mustra 90—125 frt. Magyar üsző 2 éves 55—70, 1 éves 35—45, tarka 2 éves 65—80, 1 éves 35—50 frtig. Mustra magyar és tajka bikák 85—115 frtig darabonkint. Hintós ló 340—450, könnyebb kocsiló 240—340 frt páronkint. Remonda ló 180—300, közönséges 70— 120, vágni való 30—70 frt, csikó . 4 éves 220—250, 3 éves 150—220, 2 éves 13Q—150, 1 éves 60—110 frt darabonkint. Szerkesztői üzenetek. Szőreglii gazdaság. Ezt hirdetés utján legköfiV' nyebb megtudni, mely czélból ajánljuk egy kishirdetés közzétételét. W. V. Versecz. A törvényjavaslatot, mint mai számunkból látni méltóztatik, e hó 11-én tárgyalta és fogadta, el a képviselőház. M. I. Rákospalota. A szövetkezeti tűzbiztosítás nem uj dolog, mert már több év óta működik nálunk is egy ily intézmény, a kölcsönös biztosító szövetkezet és , pedig igen jó sikerrel. A havonkénti dijbefizetés, a mint azt ön proponálja, nem vihető keresztül, mert ez oly nagy adminisztrácziót feltételez, a melynek fentartása óriási pénzbe kerülne. A czikket nem közölhetjük. F. 1. és tsa. A feltett kérdésre tanácsot adni nagyon bajos, annyival inkább, mert nem ismerjük a bérbeadó tulajdonost s igy nem tudhatjuk azt sem, hogy lehet-e véle szép szerével is boldogulni. Hanem azért egy jó tanácscsal mégis szolgálunk: ha a bérlettel igy is megtalálja a számítását és tud boldogulni, sohase perlekedjék, hanem járjon az illető nyakára s zaklassa őt békés kérelmekkel, mig eleget nem tesz kötelességének. Ha azonban a szerződés be nem tartása önnek válóban súlyos hátrányokat' okoz, akkor bizony ne habozzon elfogadni ügyvédje tanácsát, mert há mind irja, a per is sikerrel fog ' levelében ' ' ugy. ,n, a hogy ' V : beküldött tagsági dijat átadtuk a pénztárnak. B. Mernye. Felszólalását sajnálatunkra figyelmen kivül hagyni vagyunk kénytelenek, miután a szóbanforgó kitüntetést a hivatalos lap nem közölte s ezt tarthatjuk authentikusnak. az Orsi. magy. gazd. egyesület tulajdona. Lapfelügyelő-bizottság: Gróf Dessewffy Aurél, Bernát István, dr. Darányi Gyula, Forster Géza, Galgóczy Károly, dr. Hagara Viktor. — Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Jeszenszky Pál.
12 KÖZTELEK,
1897. JANUÁR
B U D A P E S T E N , VIII., J ó z s e f - k ö r u t 8. Alakult 1891, évbail. Elnök: T E L E K I Géza gróf. Alelnök: C S Á Y O S S Y Béla. Igazgatósági tagok: ANDKÁSST GÉZA gróf, BUJANOTICS SÁND03, DKSSEWFFY AMSTID, KOMJÁTHY BÉLA, PÉCHY TAMÁS, PÜSPÖKY EMIL, BÜBISEK GYULA, SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZILASST ZOLTÁN, SZŐNYI ZSIGMOND, SZTÁBAY ISTYAN gróf, TELEKI SÁNDOR gróf. Vezérigazgató: SZŐHYI Zsigmond. A z O r s z á g o s M a g y a r K ö l c s ö n ö s Biztosító S z ö v e t k e z e t a gazdaközönség általános elismerése szerint hiven megfelel hivatásának; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az
épület és átalány (pauschal) biztositásnál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával. A takarmány és termények (szalmás eleség) biztosítása szintén a legkedvezőbb feltételek mellett eszközölhető. A dijak itt is a lehető legmérsékeltebbek. M T Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta dijból 5% díjengedményben részesülnek. ""3KS Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztositiák, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 3019
B
HÓ
i
13.
r
4 . SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
t
k
b
o
r
l
e
t
.
Közvetítők teljesen kizárva. kir. államvasutak.
Líocomobil kocsialj szerkezetek
Magyar királyi államvasutak. Hirdetmény, lő helyi érdekű vasutakon 1895. évi deczember A magy. =„. li 1-től évényea kflzös árudijszabáshoz (II. rész) a györ-veszprém-dombovári h. é. vasüt györbakony-szt-lászlői illetve bakony-szt-lászló-veszprémi vonalának megnyitása napjától a XVII., a zólyombrezó-bréznóbánya-tiszolczi h. é. vasút redő köz-"—'"* a XVIII. pótlék lép életbe. A XVIII. pótlék az általános rész kiegészítését rész zólyombrézó-br. nóbtayaárudíjszabását, a XVII. pótlék pedi ' kiegészítését tiszolczi li: é. vasút árudijszabását wi-^i^io. Ezen pótlékok példányai a m. kir. államvasutak díjszabási szakosztályába póldányc ' "" •rt kaphs'--^ n t m m > n r r ó X9-éi Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijazt
o
Veszprémmegyében, két vasút állomás közelében, egyik pedig helyben, kitűnő fekvéssel, körülb e l ü l 1650 h. (1200 Dől) n a g y o b b r é s z t első m i n ő s é g ű szántóföld, megfelelő és k i t ű n ő állapotban lévő g a z d a s á g i é p ü l e t e k k e l és ú j o n n a n épitendő bérlől a k k a l 16 é v r e k i a d a n d ó . A z élő és holt leltár, v a l a m i n t a vetések, készpénzben váltandók meg. A b é r t a r t a m 1897. o k t ó b e r h ó 1-től v a g y 1898. j a n u á r h ó 1-től kezdődik. Bővebb felvilágositással a tulajdonos BAUER A N T A L , Ihászi puszta u . p . Pápa, s z o l g á l . 3136
flomoMő
telepítése.
Irta: Rácz Sándor. Ára I frt 50 kr.
e g é s z e n vasból, 10 l ó e r e j ü l o e o m o b i l o k h o z i g e n jó k a r b a n , a z o n n a l j u t á n y o s á n m e g v é t e t n e k . í r á s b e l i a j á n l a t o k l e í r á s s a l ós suly megnevezésével „Falirgestelle 3 3 6 5 " jelige alatt M . D u k e s Naclif. hirdetési irodájához WIEN, I., W o l l z e i l e No. ö. intózendök. 3129
Lapunk kiadóhivatalában, Budapest, Üllői-ut 25, (Kőztelek.) a következő g-azdasági szakmunkák és regények leszállított áron kaphatók:
Mezőgazdaságról Magyar Gazdasági Czlmtár A sertés javítása liislal&sa fflezdrenflörségröl gazdák és hizlalók haszMóló 1894, ért III. töryisyczlH, a végrehajtására vonatkozó
miniszteri rendelet, magyarázatokkal
és
a a g y s i e g y e d a l a l s , 3 S í v terje&elesaabea,. T a r t a l m a z z a az ö s s z e s g-azd. e g y e s ü l e t e k , gazdakörök, földbirtokosok, uradalmak, hitbizományok, bérlők, gazdatisztek, erdészek
el-
látva, e g y füzetben. Ára bérmentes kUldéssel i frt 10 kr.
A
mesterséges k o k
Igen érdekes reg'ények leszállított áron: NEM SZABAD SZERETNIE. EGY CSODAEMBER KALANDJAI. Lajos. Ara portómentesen megküldve 1 forint Irta Conan Doyle, fordította Fáy J. Béla. Ara
forgalomba h o z a t a l á n a k tilalmáról szóló
Irta: K .
K ^ f f y P á l uradalmi főtiszt. S B Ára portómentes küldéssel 1 f r t 1 0 Kr. rai A mezőgazdaság és mezőrendőrségrSl szóló 1894. évi XlI-dik törv.-czikk alapján összeállitott: L
portómentesen megküldve 1 frt helyett 40 kr.
Káté községi mező- és hegyőrök
AZÁraERDÉSZ ÜR FIA. T A portómentesen MALOM TÖRTÉNETE. portómentesen megküldve 1 frt hely. 40 kr. megküldve 1 frt. helyett 40 kr.
Ára portómentes küldéssel 20 krn.
helyett 40 krajczár. készítésének
nálatára.
pontos és legmegbízhatóbb czimeit. Miután az összes gazdasági egyesületek tagjainak névsora a lakhely és utolsó posta pontos megjelölésével benfoglaltatik, a gazdasági egyesületeknek és kereskedő világnak nagyon ajánlható. A r a fűzve 7 frt, kötve 7 frt 5 0 kr.
1
í
UÍIÜUU,
Káté az uradalmi csőszól
DFT T H Irta Anna Vertua Gentile. Ára portó- I M/ÍV II T VC ÁDVíííP Irta Mathers Helén D ü L L / i . mentesen megküldve frt helyett M Ű A l i Eld Ara portómente(számára. 40 krajczár. sen megküldve 1 frt helyett 40 krajczír. Ára portómentes küldéssel 20 kr. Összeállította: dr. BALKAY BÉLA. Magyarázó jegyzetekkel elMindkettő csinos zsebkönyvalaku látta : Dr. L ó n y a y Ferenez. fordította: Fáy J. Béla. Ara portómentesen küldve 1 frt helyett 40 krajczár. keménytáblába van kötve és 20 Á r a S Ó Lei-. megküldve 1 frt helyett 40 kr. oldalas jogyzék-naplóval ellátva.
Törvény.
MI A SZERELEM?
BONDA MIKLÓS. f & a s r . f e
4.
SZAM.
f-IK
KÖZTELEK, ml.
ÉVFOLYAM.
J A N U Á R HO ÍÉ.
KIS H I R D E T E S E K .
szó 3 kr., feltűnő betűi
Csak mezőgazdák és a szakirodalom terményei, továbbá állást keresők és adók. hirdetményei Tétetnek fel e kedvezményes rovatban.
Csak oly levelekre yfaaszolnnk, melyekkel válaszra szükséges lerélbélyeget vagy levelezőlapot küldenek. Tisztélettel kérjük mindazokat, kik valamely jeligés hirdetésre ajánlatukat kiadóhivatalunkba küldik, azokhoz a megfelelő levélbélyeget csatolni szíveskedjenek, mert a kiadóhivatal azt saját költségén nem továbbithatja.
BETÖLTENDŐ ÁLLÁS, KerestetiH felsőbb gazdasági tanintézetet vikriis. „ mh,,.,!<, túri' uradalom részére 500 frt készpénz, szabad lakás, 2 db. tehén és azok borjainak 1 évigtartása, 15 db. sertés legeltetés, valamint mintegy 600 frtot érő 1-én. Ajánlkozók9 forduljanak bizonyítvány másolatokkal az m&lmi jószág^tígyelőségliez Ferttegy Egy írnoki álüs joa 1897. február hő 15-én a Taranyi Sradalom Fiiímökségénél üresedésbe. Megkívántatik, hogy a pályázó felsőbb gazdasági intézetet végzett legyen. Több évi ^gyakorlattal bíró és ben részesülnek. A fizetés, teljes ellátás és szabad 1lakáson kivi I , ' ... szerint. Pályázatok ellátva bizouyi' vám- más.xlkmikkiil c/imlnv. Tavanyba Sómogym. küldendők. Méltóságos Báró Schosberger Zsigmond ár uradalmaiban egy gazdasági írnoki állás jött üresedésbe, melyre kizárólag csakis felsőbb gazd. tanintézetet jő sikerrel végzfll íiutai i-n, bőset piüyiW-. és takarításon kivül teljes elhints ós iU. I'l«5 évlvn :»kk 'limitül pedig 300 frt készpénz. Hiteles bizonyítvány másolatokkal és arczképpel elütött folyalag az 'uradalmi jőszágigazga'tóságim Tura (Pest-megye) intéGépészkovács kerestetik, ki jó lővasaló legyen 800 holdas fejéimegyei gazdaságba mielőbbi belépéssel, javadalmazása 250 frt, 85 mérő gabona, egy hold tengeri föld, egy^líter tej, két sertéstartás, -imHi.lv íüzi-Uílii. . vi;í ü hi isk i.i/.onyitvány másolatokkal a kiadó-
JÓ családból származó nőtlen gazr dász, öt évi gyakorlattal, márcz". vagy április 1-én való belépés3Vi evig volt^egy mez-ógazdaalkalmazva, jelenleg pedig 3600 Szives^ajánMok^,,Becsületes^' eziH e z elő'tiszt akadém'iá?végzÍtt,' kfai IS.lttenyésztés, hizlalás, azonkivül, a gazdaság önálló vezetésében' jártas,Jelenleg is nagyobb ura^ g ^ ^ ^ M ^ változtatna. ™zim Az a d a i eredménynyel végeztem s'már uradalomban ^azd ™™kké it teljes megelégedésre szolgáltam, mit bizonyítványokkal igizolok, hasonló szolgálatot keresek s az állást rögtön elfoglalhatom, Ede Pozsony, Apácza pálya. Erélyes és me|bidiató^l6 évi^ prakszissal, számvitelben jártas gazdatiszt,
Segédtiszti állást^ keres april l-re egy földgyakorlattal birófiatal'ember* ki az egyszerű és kettős köny vság köriili' teendőkben jártassággal bír. Czim a kiadóhivaGazdálKodó, kinek eddig saját bérlete volt, atyja, jártas az összes gazdasági teendőkben, szorgalmasós rendkívül megbízható, állást lalhatja. Czim a kiadóhivatal-
Gazdatiszti állást keres kii 1 1. .1 kai biró ügyes, szakképzett, róm. katb. vallású, nőtlen 39 ágában teljesen jártas, a gazdasági számfejtés, kettős konyái belsí^ugy a külső gazdasági Képzett gyakorlati teljes képzettség, jő gazdatiszt, ki nagyobb gazda- írással, nyelvismeretekkel és ságot^már.kezelt^önáUőan, azon- kellő intellígentíával Ktí gazdatiszt^ a kl az említetteken kívül fizetés^OO frTkészpénz.^ő mm! száraz és zöld ojtás, megfelelő tűzifa, 2 drb. marha- kultura, szőlőültetés, pinczekezelés és az tartás. Kuzmineczi bérgazdaság u. állatoknak a ragályos betegsé3121 gek elleni védoltását p. Rasioja. is sikereKerestetllc megbízható majorgazda, ki maBizonyitvány másolatok Lázár Benőhoz Zdenclnára intézendők. 3125
a
ÁLLÁST KERESŐK, Jő cí&ládból származó, szolid, 83 évi gyakorlattal, több éven át bélterjes gazdaságnak volt teljesen önálló bizalmi állásban lévő kezelőtisztje, dohány és lés, úgymint a gazdaság több ágaiban, valamint a könyvvitel-
gy^bb Mrtokban °sMréíyMtételek mellett titkár, pénztárnok, számvizsgáló, mezőgazdatiszt vagy szelőkezelötiszt azonnali be:jpési« alkalmaztatni kivan. Szives megkeresések „ R " jelige alatt e lap kiadóhivatalához Gazda, 40 éves, nőtlen, Izr., ki huzamosabb ideig volt elsőrendű gazdaságban alkalmazva, miről kitűnő bizonyítványokkal rendelkezik, kulcsári állást keres
Gazda, Szabadalmazott kl ao éren át a gyakorlati téren tiz é v i g is e l t a r t ó keres azonnali belépésre nar U8 miht a küigSáaság mfnden ágában jáitas. Czim a ' 6 m/m vastag, 200 c/m. hosszú, egy posta csomag ©líleveles 100 drb I frt 60 kr. 1000 drb 15 frt. Ugyanily fó^izoíyiWányny'ai ^T^némi
portiókötelek
telek mellett valamely gazda-' Ságban alkalmazást keres. Czim a kiadóhivatalban. • 8070, Erdővéd, szatban és kutya idomitásVan teljesen ^rtas. állást keres: Kertész, ágában teljesen jártas, 50 éves, 3 gyermek atya, Magyarországon 10 évett működik, melyről kitűnő bizonyítványokkal bír, uradalomnál vagy villában kertésa állást keres. Czim a kiadőSzent-imrei íöldmives-iskolát igen jó sikerrel végzett, 27 éves nőtlen egyén, gazdaságban Írnoki vagy ehhez Czim a kiadóhivatalban. 3119 3 3 éves, nős, izraelita, kiszolgált katona, aagazdaságZönállő Vezetésében^ állaltenyésztésben, hizlalásban tehenészetben jártas, 16 évi gyakorlattal rendelkezik nagyobb uraaaimokből. lelenleoévek óta mint ispán működik, állásától megválni, alkalmaztatás esetén állásából bármikor bármely' szakába rágú^illAsf, l>r. IiitWRí Himrik Hódmező3132 vásárhely.
kévekötelek
4V2 m/m vastag, 150 c/m hosszú egy próba postacsomag 200 drb-al I frt 60 kr 1000 darabot 7 frtért szállít utánvét mellett; úgyszintén más gazdasági kötélnemüeket ajánl legjutányosabb árakon
némijövőt biltositoatnafSzives megkeresések kiadóhivatal utján kéretnek. 3098 Gazdatiszt, izr., 12 évi gyakorlattal, a gazdaság minden ágában teljesen állás tS k eres. ^Szives megkeressek re czim a kiadóhivatalban. 8103
Gazdasági gyakornok, nem épen fiatal, ki jelenleg grófi uradalomban sági teendőkbén jártassággal bír, szerény igényak mellett gyakornoki, vagy segédtiszti 11 I s ulyan gazdaságban, hol Inkább szorgalmat, mint akadémiai tanulmányt igénylik. Czim a kiadóhiva-
Megvételre Ursstetii, kisehb vagy nagyobb fjürfí inliiiilcií 'laiksiin-is. esetleg már levágott fák is. Szives ajánlatok a feltétek megjelölésével „Tölgyfa" jelige alatt Birtok Ais^felavoaiiban.Szl
Bellán Mátyás, Bács-Cséb.
3033
felajánlja szolgálatait mindenféle mag, gabona és termény eladására és vételére.
I X A I ^ D E K Ö csász. és kir. Fensége J ó z s e f f ő h e r c z e g és 0 királyi Fensége F ü l ö p Szász-CoburgGothai h e r c z e g udv. szállítója
Budapest, gabonacsarnok. Dr. Lendl Adolf, T J j !
T T j !
Gazdaközönség szives figyelmébe.
praeparatoriuma és
tanszerkészitő-
alapvonalai.
BUDAPEST,
pej^legyen. Czim a kiShívatalban. 3128
II. Donáti-u. 7. Legmagasabb és magas elismerések; aranyérmek, díszoklevél stb. stb. miniszteri ajánlások. 2036 Ajánlkozni e m l ő s ö k és m a d a r a k természethü,művészi és tartós kitőinésére. Jutányos árak. Az állatok friss állapotban előleges preaparatio nélkül küldendők be.
Eladó
Magyar kir. államvasutak.
Még néhány ezer, éves tenyész csilla A kisgazdák szükségleteikapható, tavaszi szállításra a hez mérve irta és 35 ábrával haltenyészdéjében. Szintugy el- ellátta MONOSTORI KÁROLY. fogad előjegyzést idei csehÁra S O kr. ponty ivadékrji Oorclms Béla haltenyé'íiő Kőbánya Ohegy. 3097 Ot d a r a b fiatal hasas bivaly eladó. Hol, megmondja a kiadóhivatal. 8111 esebb hizlaldákat, dolgozását, ölést,
Kerestetift
ennBh
bérlőnél^zaíónak.^
'83isí
Eladó beltenyésztés kikerülése végett „Sumperer" angol telivér mén, 14 eves, színe sárga, nagysága 16 marok. Bővebb felvilágosítást ad Jaross Móricz, Koltha, Eladó sgy kiváló szép 1V» éves, 160 cm. Don Jol áüamfa 'S't "- J™ vebbet a tifilijdono?lteméMiHií0snil Bűd-Szt-Mihclyon, Szabolcsmegye. 3U93
VEGYESEK, 75 mtaldadó. Czim orSSmf8felügyelőség, Os. Sándorfalva, 8094
magkereskedése 3344 Budapest, Károly-körut 9. sz.
P0KR0CZ és
nemezárii gyári raktár.
A n. t. közönséget van szerencsém értesíteni, hogy kényelme szempontjából fenti árukból ' Budapest, Károly-körut 5.
dúsan felszerelt raktárt tartót
Pokrócsok a legolcsóbb áraktól alegfi nomabb minőségig. Meg nem felelő árukért, bérmentes visszaküldés ellenében, ez összeg visszatérittetk.
Pontos slelfcllsmereteslaszolgálág
Sonnenschein B, Budapest, Károly-körut 6. A magyar jazdatisztek <* ordötisztek országos egyesülete ajánlja a í.
Hirdetmény. gyitásáról. A _ szövegbe nyomtel.^Irta^Mmostori Károly ^BudaMegjelent és kapható :
Könyves Kálmán m. ind. Eészveaytáisasig gazdasági könyvkereskedőin VII., Eeiíf83i-út22.
! szab, hídmérleg
jó? 'bel1 e r 5 8 l h ° é y l b i h 0 " : , l y tlxall b i í a , hágóképes kor-
Kendermag,
M Teleki Ariéi
drassói uradalmában u. p. Konca. Szétküldés ab Alvincz és Szászrégen utánvéttel. A pénz előre küldőjének áru franco megy. Továbbá lucerna mag, vörös lóhere mag, baltaczim, feliér paszuly, Heineféle és Dupaui zab kaphatók. 304 7
Tavaszbuzát
' Intézete
ÁLLATOK,
1000-ed éves kiállításon legmagasabb díjjal: díszoklevéllel kitüntetve. Répamag. Sárga Oberndoríí állami ólomzár alatt, 50 kilonkint 12 forintért 500 kilónként lOOfrtértkapható
kiünő minőségben ajánl
mag- és termény ügynök, bel- és külföld ré-
Eladó fekvésű magyarajku . vidéken
Eladó „Gazdák-Vásárcsarnok-Ellátó-Szgvetkezeté"-nek 4 db. üzletrésze. donos éringedrrSnyre hajlandó.
°SSZtérieífegyek kiadást. é ™ A magy. kir. álíamvasutakon jegyek^ az^ ^utazó közönség gaSg1titkáriehivataláan kívül (Andrássy-ut 75.) a magy. kir. államvasutak budapesti és bécsi menetjegyirodáiban is (előbbi Budapest Hungária szálló, a másikBécs Karntnerring, Grand Hotel) fognak kiadatni. lágosit saját v ít.-550 frt, ayi kiállítási illeték fizetendő. ^A bérletjegyek megrendelése 1
el"látogafóyje|y államvasutak főpénztárának (Budapest Andrássy-ut 75.) vagy pedig a magy. kir. államajtó 5. (A szigorú •i felülvizsgáláso-
írodájának"1 fnungári^Vzálíó) illetőleg bécsi menetjegyirodájának (Karntnerring. Grand Hotel), béKmentvemegküldpndő. Budapest, 1897. január 5-én. Az igazgatóság. (Utánnyomat nem dijaztatik.)
szolgál a
Magyar kir- államvasutal Hirdetmény. A magy. kir. államvasutak szombathelyi üzletvezetőségének kezelése alá tartozó győrBSn™Sz™ásIló-Vészpré™ és Veszprém-Veszprém város-i vonalrészei Zircz és Veszprém T
' "bp^s™ 18ö6a^czembeer II-án. Az igazgatóság(Utánnyomás nem dijaztatik.)
KÖZtÉLÉK,
64
1897. JANUÁR H ö
4 . SZÁM. 7 - I K ÉVFOLYAM.
13.
Bérssántás g-sekével A legújabb eredeti F e w l e r - f é l e C o m p o u n d g ő z e k é k K e l talajmivelésre vállalkozik 527
W O L F F E R N Ő g ő z s z á n t á s i vállalkozó, Budapest,
Kelenföld,
A Zaiathnai kén kováiul ipar r. t.
Fowler-telep.
Brassói kénsav
Birtok bérbeadás és csererdő eladás. 1. Gróf F o r g á c h L á s z l ó M á n d o k i u r a d a l m á h o z tartozó T o r n y o s - P á l c z a , L á s z l ó t a n y a , U j f a l u - R i c s i k a i
kb, 3000 m. holdat kitevő gazdaság m é l t á n y o s feltételek m e l l e t t l i é r h e a d ó . 2. A T i s z a - S z t . - M á r t o n i h a t á r b a n k b . 200 m . h o l d cserezésre a l k a l m a s t ö l g y f a t e r i i l e t cserkérge, — ( m i u t á n az erdő m é g ez é v b e n k i i r t a t i k ) , — olcsón eladó. A bérletre v o n a t k o z ó f e l t é t e l e k m e g t u d h a t ó k Szikszay S á n d o r t i t k á r n á l ; a c s e r k é r e g e l a d á s r a nézve Répászky István u r a d a l m i erdésznél M á n d o k o n (Szabolcs megye.) 3122 (Utánnyomás nem dijaztaiik.)
www
Lapunk bekötési táblája
a
g y á r v e z e t ő s é g
3012
B r a s s ó n ,
v a l a m i n t
a központi iroda
BUDAPEST. IV., Bécsi-utcza 5. sz. Eladok jól összeforrott, 45.000 gyökeres szőlő párosítást, 100.000 hazai vesszőt fajtisztán. Ripária porlálison, Olasz Rizling, Budai zöld, Bálint, Bakator, ezre 110 frt. Csemegefajok Portalison: Schassla piros és fehér vegyesen, Muskat Lunel, ezre 120 frt. Rupestris monticolán: Passatuti, ezre 130 frt. Berlandierin Mézesfehér, 200 frt. Hazai vesszők: Juhfark, Bálint, Olasz Riezling, Budai zöld, Fíhér szőlő, Oportó, Zsíros fekete, ezre 3 frt. A vesszők épek, s minden károsodástól mentek. Kívánatra eddigi vevőimtől számos elismerő levelet mutathatok fel. Megrendelésnél az ár Vs-át foglalóul kérem. Ojtványok készítésére 1897-re előjegyzést elfogadok:
BURftYÁN LAJOS
1 f r t 3 6 I t r é r í (portómentesen)
kapható kiadóhivatalunkban.
műtrágyagyára
a j á n l : m i n d e n n e m ű száraz é s k ö n n y e n szórható s u p e r foszfátot, répa-, szőlő- és árpatrágyát Thomassalaklisztet, chilisalétromot, kénsavas a m m o n i á k o t é s m i n d e n e g y é b m ű t r á g y á t szavatolt béltartalommal. F ö l v i l á g o s i t á s o k k a l é s részletes á r j e g y z é k k e l szívesen szolgál
3045
Kötres-Kálla,
(Salanaeg-ye.)
w w wmimm^m
F ö l d m i v e l é s ü g y i
111 a
v . k i r .
M
i n i s t e r .
79788. sz. IV/1.—189fr.
Pályázati hirdetmény. A gazdasági ismétlő i s k o l á k c z é l j a i r a
gazdasági vezérfonal és olvasókönyv megírására pályázatot nyiíok. A két egymástól független m ű közül az előbbi a néptanítók részére, segédeszközül szolgál, utóbbi pedig a tanulók olvasókönyve lesz. A tanitók számára szolgáló „ G a z d a s á g i v e z é r f o n a l " rendeltetése, hogy abban a tanitók teljes tájékozódást szerezzenek a mezőgazdasági értelem és érzék fejlesztése, — a gazdaságvitel ágainak jövedelmező kezelése és átalán a kisgazdák részére szükséges tudnivalók tanitása felől. A gazdasági ismé'tlő iskola tanulói s z á m á r a szolgáló olvasókönyvnek, vonzó olvasmányokban tartalmaznia kell mindazon tananyagot, amelyet a vallás és közoktatási minister 1896. évi 60,764. sz. alatt kelt rendeletével kiadott tantervben ezen iskolák három évfolyamára megállapított, a szám- és m é r t a n kivitelével. A v e z é r f o n a l legfittebb l O , — az o l v a s ó k ö n y v l e g f ö l e b b 3 4 g a r m o n d n y o m á s ú í s r e t e r j e d h e t ; — mind kettő világosan, egyszerűen és kiválóan-magyarosan í r a n d ó ; — az olvasókönyv e mellett még a tanulók értelmi és érzelmi világához alkalmazó ttan, induktív tanítási modorban s n e m e s e n népies irálylyal. P á l y á z a t i h a t á r i d ő 6 hónap. A pályamüveket egy a földmivelés és vallásügyi ministeriumok által erre felkért vegyes bizottság bírálja meg. A pályanyertes m u n k á k a t tárczám terhére adatom ki és az 1000, Illetve 5000 példányból álló első kiadások tárczám kizárólagos tulajdonai l e s z n e k ; ezek elfogyása után a szerzők a második és a többi kiadásokban bármely pótlást vagy váltóztatást csak azonesetben tehetnek, ha erre vezetésem alatt álló ministerium előzetes engedélyét megkapták. A p á l y a d í j m i n d k é t m ű n é l i v e n k i n t százhatvan ( 1 6 0 ) k o r o n a . Az idegen kézzel , irt és jeligés levéllel ellátott pályamunkák a vezetésem alatt álló ministerium iktató hivatalába, a jelen hirdetmény keltétől számított 6 h ó n a p alatt nyújtandók be.
3092
Budapest, 1896. deezember 27.
Földmivelésügyi m. kir. Minister.
.Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).
