Yin. évfolyam.
Budapest, 1898 évi jimius hó 15.
48. \
KÖZTELEK KÖZ- É S MEZŐGAZDASÁGI LAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÖLET MIYATALOS KÖZLÖNYE. A* anzágos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nen tagoknak előfizetési dij: EgÓM ÍTI» 1® frt, félévre 5 frt, negyodévre 2 Irt 50 kr.
Meaeloiii miaáes szerdái és szombatéi.
"7J)
Szerkesztőség és kiadóhivatal: B n l l f e i t (K*l (telet « l l « i - * t SS. BEáaa. Kéziratokat a szerkeaztfejég nem keld vise
akkor 6-63, most 6"66, végül 100 hektáron felül a jelzett két időpontban egyaránt 0'09, A törpebirtokok aránya tehát csökken, a kisparasztbirtoké állandó, a nagyobbaké emelkedő, kevéssel a következő csoporté, állandó a nagybirtoké. Azt hiszszük , kedvező jelenség a bajor gazdasági viszonyok állandósága mellett. Ugyancsak ezt világítja meg az, hogy 100 hektár összterületből jutott a 2 ha aluli gazdaságokra 1882-ben 4-63, 1895-ben 4'92 ; a 2—5 ha gazdaságokra előbb 12'09, most 12-05, az 5—20 ha gazdaságokra akkor 47.22, A bajor mezőgazdasági közmost 47-85, a 21 — 100 gazdaságokra 33-11 igazgatás .*) i, illetve 31-86, a 100 hektáron felüliekre akkor 2*85, most 3*32. A konszolidált viszonyok s a (1890-1897.) paraszt birtokok helyzetét s ebből folyólag poBajorországnak 5.779,176 főnyi lakoságá- litikai erejét e számok érdekesen mutatják. ból a mezőgazdaság, kertészet, állattenyészet, Áttérve az 189.0—97. év mezőgazdasági erdészet és halászat 2.647,665 lelket tart el, igazgatására, látjuk, hogy 1889-től 1896-ig a lakosságnak tehát közel félét. Az arány, 33,952 hektáron eszközölt vizbevezetési s ellá— mint általában a német birodalom területén tási munkálatokat 3 millió 369 ezer márka érmindenütt — csökken, mert az iparos, keres- tékben, hektáronkinti átlag tehát 99 márka. kedő népesség jelentékenyebb arányokban nö- 'Szövetkezeti alapon eszközölt talajjavítások vekedik. Bajorországban az 1882. évi nép- száma 34-ről 60-ra emelkedett az emiitett időszámlálás szerint a mezőgazdaságból élő lakos- szakban. E szövetkezetek által érdekelt volt ság arányszáma 50'89 yolt, ez a legutóbbi Í889-ben 980 tag 1595 ha és 43,110 márka — 1895-ki — számláláskor 45'81-re csökkent; a költséggel, 1896 évben 1731 tag 3256 ha tefogyás l'25°/o, de a német birodalomban 3-77ű/o.' rülettel és 295,672 márka költséggel. A talajAzonban a hanyatlás daczára is a mezőgazda- javítások eszközlése érdekében a gazdasági ságban (a mellék üzemágak nélkül) az önálló egyesületek mellett 1895. év óta állami tőzegtulajdonosok, bérlők s vezető főtisztviselők kulturintézetek állanak fenn, a tőzeg kutatása száma 6'42%-kal emelkedett. Ez államban és hasznosítása érdekében. 663,7$5 gazdaság van 5.945,736 ha területtel, A vizszabályozás terén eszközölt tevékenymelyből mezőgazdasági czélra 4.341,577 mező- ségből kiemeljük, hogy az 1822 km. össz'fogazdaságilag használtatik. A gazdaságok száma lyamhosszból 2065 szabályoztatott és igy 6360 2'60%-kal csökkent, de a terület 4'20%-kal ha terűletet nyeretett. emelkedett. Egy gazdaság átlagos nagysága A hegyi patakok dulásának elejét veendő, 8'4-ről 9 hektárra nőtt. 51 patak 125 km. hosszban 1.769,242 márka Valóban tanulságosak az alábbi számok, költséggel, melyet legnagyobbrészt az állam melyek a gazdaságoknak területszerinti megosz- (s a „Kreis".közigazgatás) viselt, rendeztetett. lását mutatják, az 1882. és 1895. évben. Hidrotechnikai irodát is szervezett az állam. Eszerint 100 gazdasági üzem közül volt: 2 A vízellátás czéljára önálló intézet működik, hektáron alul 1882-ben 38'49,1895-ben 35"64; mely a községi vizellátótelepeket díjtalanul 2—5 ha, előbb 24"27, most 24"92, 5—20 ha tervezi és vezeti.' 19 évi tevékenysége alatt előbb 30-52, most 32'69 ; ' 20—100 hektár 214 müvet létesített 274 községben 7 millió, márka épitési költséggel. Ennek 32'3%-kát a *) Die landwirtschaftliche Verwaltung in Bayern 1890—1897. Dr. Englert F.-től. A SchmoUer-féle Jahrbuch tűzoltási alapból fedezték, mely alap az állami épület- s engedélyezett ingóelleni tüzbiztositóidei füzetében. *
Megjelent
AZ O M G E . K Ö Z L E M É N Y E I . Országos sörárpakiállitás és sörárpavásár. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület f. év október hó 1-től 15-éig Budapesten a Köztelek palota helyiségeiben országos sörárpakiállitást és ezzel kapcsolatban sörárpavásárt is rendez, mely utóbbi már augusztus hó 20-án nyilik meg s tart október hó 10-ig. A kiállításra beküldendő árpaminta menynyisége 5 kgr. Árpaminták a kiállításra augusztus hó 1—20-áig küldhetők; későbben érkező mintákat a rendezőség el nem fogad. . Figyelmeztetjük a t. gazdatársakat, hogy a rendezőség csakis az esetben vesz fel a kiállításra árpamintákat, ha azok az általa szétkülderidő bejelentési ivek kíséretében küldetnek be. A kiállítás és vásár tervezete s bejelentő ive e hó végén küldetik szét az ismertebb' sörárpatermelő gazdák czimére. A rendezöbizottság.
Figyelmeztetés. A stassfurti kálisyndikátus a gyümölcsfák trágyázásával végzett kísérletek eredményét összegyűjtötte és egy munkában kiadta, amely „Tapasztalatok a gyümölcstrágyázás köréből" czimet viseli. Ezt a 178 lapra terjedő és számos ábrával illusztrált munkát az érdeklődők ingyen és bérmentve megszerezhetik a „Köztelek" szerkesztőségénél. Szerkesztőség.
az OMGE. kiadásában megjelenő lapok és kiadott könyvek nyomtatott jegyzéke. Ezen jegyzékben fel vannak mindama müvek sorolva, melyekből még példányok kaphatók ; nagyobb megrendeléseknél tetemes árleszállítás nyujtatik. A jegyzék kívánatra bárkinek is megküldetik, ha ez iránt egyesületünkhöz^ fordul. Igazgató.
igen k e d v e z ő n js'inlíitolclcul k é s z s é g g e l szolgál
a MAGYAR MEZŐGAZDÁK
SZÖVETKEZETE
Budapest, V. ker., Alkotmány-utcza 31. sz. M a i s x á m a n k 20 o l d a l ,
888 vállalatok járulékaiból képeztetik. Ezenkívül ugyanezen alapból hasonczélra 232 magánfélnek félmillió márkát meghaladó összeget engedélyeztek; Az 1884. év óta fennálló mezőgazdasági járadékíntézet(LandeskuItur-Rentenanstalt)1896. év végéig 3!i/.i°/o-ra nyújtott kölcsönt. A szükséges összegek 4°/o-os járadékok kibocsátása által fedeztetnek. A szükséglet folytán a kölcsön, illetve járadéktőke 2 millióról 4-re emeltet, a f. évben 8 millióra. 1896. év óta 31/a°/o-os járadékok bocsáttatnak ki, azóta 31A°/o-kal kamatoztatnak, a 1 /4% kamatveszteséget az állam viseli. A kölcsönök 8 /i% törlesztési járulék mellett 52 év alatt fizetendők. De az időtartam tetszés szerint szabható még. Az ezen intézet által engedélyezett 3 l /2 millióból 2*4 millió vizlevezetési, fél millió folyamszabályozási, 300 ezer márka utlétesitményekre szolgált. Igen figyelemre méltók azon intézkedések, melyek a jelzett évben uralkodó gabonaárhanyatlás súlyának enyhitésére tétettek. Az önsegély, a szövetkezeti ügy,, talajjavítás előmozdittatott. A mezőgazdasági kölcsönös szövetkezetek, a vetőmagvak, trágyák,, tenyészállatok, takarmány közös bevásárlását, a gabona, állatok közös eladását sikerrel vették kezükbe ; mintegy ,500- szövetkezet működik e czélra 35,000 taggal; ez nemcsak anyagi előnyökkel járt, hanem a szakszerű vizsgálattal is előnyöket okozott. A mezőgazdasági üzemben folytonos ; haladása köszönhető a közösen beszerzett eszközöknek és tárgyaknak. 1195 gépet (ekék, hengerek, trágyaszórók, araté- és cséplőgépek, daramalmok, íriőrök, , permetezők, tejczentrifugálok stb.) szereztek be, igy közel 600 ezer márka értékben. Érdekes idézni a következő számokat. Bajorországban találtatott: 1882. évben 1895. évben. . 838 drb 2,181 drb 84 H „ 2,580 „ 21,529 „ 55,234 „ 72,533 •„ 128,753 „ általán gazd. gépek 93,258 „ 194,000 „ Az intenzív és okszerű gazdálkodás fényes bizonyítékai ezek. Mi mellett megemlítendő, hogy a gőzcséplőgép-szövetkezetek száma 1887. évről 1896 ra 282-ről 431-re, tagjaik száma 4913-ról 7899-re nőtt és vagyonuk egy millió kétszázerer márka. A gabnaárak emelésére a legnagyobb tartós hatással volt a gábnamivelésnek és értékesítésnek szövetkezeti utón való javítása. A mivelés jő vetőmagvak kiválasztása, vetőmagvásárok, jó magvak kisorsolása s kísérletek, valamint közös beszerzés által mozdittatött elő. Nemkülönben a gazdák oktatása, a tisztitásnak és osztályozásnak közösen triőrök által való foganatosítása által. Nagy haladást tett a közös eladás. Csak 1895. év óta 18 szövetkezeti tárház keletkezett, de még több tervezés s kivit'. 1 alatt áll. Az állam kamatmentes és csekély kamatlábú kölcsönök által támogatta a törekvéseket. A tárházakkal tett tapasztalatok kedvezőek. A tárolt áru gondosabb kezelésűnek s osztályozottnak találtatott s jobban is volt értékesíthető. Ezt igazolja, hogy a katonai kincstár szabadkézi összbevásárlása búzánál 11-ről 67%-ra, rozsnál 12-ről 23%-ra, zabnál 10-ről 35 százalékra emelkedett. Más czikkeknél is hasonló 1 intézkedések történtek. A komlótermelés tulnagymérvü kiterjedésének korlátozása mellett nagy súlyt helyeztek a szövetkezeti termelésre; közös száritó s kikészítő telepek élénken alapittatnak; az állam itt is anyagi támogatást nyújt. A takarmánytermelés igen jelentékeny szereppel birván Bajorországban, kiváló gondot fordítanak reá. A gazdasági egyletek, szövetkezetek itt is sikeres munkássággá] dicsekedhetnek. E törekvéseket az állam 3 millió márkával mozdilotta elő, mely takarmány, vető- és trágyaészközökre vetőgép (szórvavető) • '
KÖZTELEK, 1898. JUNIUS HO 15
48. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM,
fordíttatott, ez összegből 77%-ot az érdekeltek jelzáloghitel bankot alapítanak egy millió márka már vissza is fizettek. A szölömivelés 51680 kamatmentes állami tőkével, ezenkívül épp üzemmel s 22652 hektár területtel bir; a utóbb 3 milliót adott az állam 3%-ra, igazszőlőterület szépen emelkedik. Évi 7000 már- gatási költségre évi 00,000 márkát. Az állam kát adott az állam jó vesszők beszerzésére; a gazdasági egyesületeknek engedte- át a bank minta szőlők jutalmazása, műtrágyák beszer- alapítását, tőkebeli hozzájárulását. Ezek kezükbe zésé, rovarkárok meggátlása, a határok ren- is vették.s megalkották a „Bayerische Landdezése szolgáltak annak előmozdítására. A wirtschafts Bank"-ót( mint korlátolt felelősségű .szőlőtermékek eladására, kezelésére .szövetkeze- szövetkezetet (szász mintára). Egy* üzletrész tek szintén keletkeztek. Binczészetek államilag is 100 márka, a tag 1000 márkáig szavatol. 5000 támogatottak. márkánkénti kölcsön után egy-egy üzletrész A bank jelzálogleveleket bocsát ki A kertészet 'és gyümölcsösééi terén is az jegyzendő. 1 1 egyesületi tevékenységre kiváló figyelmet szen- 3 /8°/o-ra-, kezelési költségre aa kölcsön /4%-ka teltek. Vándortanárok, faiskolakezelők, minta- fizetendő, törlési 1százalék /2; az annuitás azonban legalább 4 /i%'.- telepek, jó fajták terjesztése, díjazása mind szolgálták e czélt. A* utóbbi tíz év alatt a Az eladósodás mérvének megállapítására gyümölcsészeti és kertészeti egyletek száma, 1894, évben a telekkönyvi hivatalok statisztikai 243-ról 430-ra, a tagoké 21456-ról 31432-re felvételt eszközöltek. Az árverés alá kerülő nőtt, söt e szövetkezetek köteléket is al- birtokok száma csökken. kottak. De jelentős átalakuláson ment át a szeAz álMlenyésztés emelkedett. Állami ménmély-hitel, melynek helyes rendezése tudvatelepek s mének állanak a gazdák rendelkezélevőleg a nfehéz feladatok közétartozik. Bajorsére. Jó kanczák kisorsolás utján osztatnak; országban a feladatot nagy sikerrel majdnem lóversenyek és lódijazások vánnak. A szarvasegészen a szövetkezetek végzik. 1887-ben 211 marhatenyésztésre szövetkezetek alkottattak s 1 hitelnyújtó szövetkezet Volt 21753 taggal, most gyarapittatnak. Ezek száma tíz év alatt 373-ról 1797 szövetkezet 162,562 taggal. (Ebből Raiffei487-ré emelkedett 15,453, illetve 25,164 taggal. sen-féle 1718, Schulze-féle 79). E szövetkezeTenyésaegyesületek vigyáznak a megfelelő a'nyag tek három köteléket alkottak. Megjegyzett, kiválasztására. Ez egyesületek egymással szöhogy külön önálló szövetkezeti központ műkövetségbe lépnek, tenyészfelügyelőket tartanak.; dik 1893 óta oly feladattal, hogy a tagszövetA fcjfermefó'-szövetkezetek száma 18-ról 57-re kezetek alapítását, kezelését és vezetését ellenszállt fel 10 év alatt, akkor 718 volt, most őrizze. Ennek az állam két milliót ad, ebből 4121 tagja van. Elhullott állatokért az állam 100,000 márkát kamat nélkül, a többi 3°/o-ra. 1896-ban 125 ezer márka ; kártérítést nyújtott.; Az e kötelékbe tartozó egyletek száma 1345. A baromfi-lenyésztő egyletek is nagy haladást Végül e részletnél megemlítendő, hogy fi tettek, számuk a jelzett tíz év alatt 56-ról mezőgazdasági birtokkal kereskedők rendőri 106-ra emelkedett 7724 tagról 15,606 tagra. ellenőrzés alatt álló hiteles könyveket köteleA méhészeti egyletek száma előbb 256, most sek vezetni .az áruba bocsátott birtokokról. 323 (14,032, illetve 17,563 taggal), a halászati egyleteké 87, illetve 95, akkor 6653, ujabban Az adóügy terén is több fontos intézke8098 taggal. dés történt a jelzett folyó évtizedben, melyekA mezőgazdasági biztosítás köréből meg- kel a terhek könnyítése czéloztatik. kmunkásemlítendő, hogy az épülettüzbiztositás állami és cselédviszonyok ott sem kielégítők, a panamonopolium tárgya. 1895/96-ban 1.649,884 szok általánosak, de nem háríthatók el, mert épület volt 2791 millió márka értékben biz- a gazdasági viszonyokban gyökereznek. A munkatosítva és 4958 épületért 4.252,339 márka közvetítést, melyben Bajorország elől áll, a kárösszeg fizettetett ki. Az ingóbiztositást mezőgazdasági munkásokra is ki akarják ter26 engedélyezett magánbiztositóintézet végzi. jeszteni. E czélra most 424 üzletszerű és 168 1895 ben félmillió falusi biztosításuk volt kö- nem ilyen jellegű munkaközvetítő áll a gazdazel 3 milliárd márka értékkel s 4 millió 821 közönség rendelkezésére. szer márka évdijjal ' _(r78°/oo a. bizt. összegA szakoktatás emelésére a müncheni műnek). 4 4 millió kár egyenlittetelt ki. A jégbiz- egyetem szolgál. 1895. évben Weihenstephantosítás szintén állami, de meg van engedve 4 ban „mezőgazdasági s sörfőzde akadémia' bizt. társulatnak; ez terjedőben van. 143,000 létesült. Kapcsolatos vele egy kertészeti iskola. gazda (az egésznek ötödrésze) biztosított jég Az állatorvosi akadémián a halászat részére ellen 233 millió márka erejéig. 1897-ben tanszék szerveztetett. A vándortanitói intéz2.015,295 díj ellenében 2.337,600 márka kárt mény ujjászerveztetett. Állattenyésztési felügyelő (114%) fizettek ki. Az állami hozzájárulás kineveztetett. Halászati vándortanítót is küldévente 110,000 márka, egy tagra eső kezelési tek ki. A kísérleti ügy terén is javítások eszköltség csak 67 fillér! közöltettek. Az egyesületi élet emelésére az Az állatbiztosítás is terjed. 1887-ben 263 alapszabályok revidiáltattak. S hogy a kisközségi biztosító egylet volt 21,147 taggal, gazdák részvételé megkönnyittesék, minden 1896. évben 649 egylet 41,952 taggal; ezeken községnek megadatott a jog, ha nem tagok is, kívül az utóbbi évben 8 társulat is foglalko- delegáltakat küldeni , a kerületi egyletbe. A zott e biztosítási ággal s náluk 16,000 állat gazdasági egyleteknek 71113 tagjok van. A (köztük 11,815 ló) volt biztosítva 9 millió specziális czélu gazd. egyletek száma 2371-ről márka értékben. 1896-ban viszontbiztosító 484l-re emelkedett 173.016 tagról 393.064 intézetet létesített az állam az állatbiztosítás tagra. részére; alaptőkéje félmillió, évi hozzájárulás Befejezésül megemlítendő, hogy mező40,000 márka. A kár felét az országos inté- gazdasági czélokra az évi állami hozzájárulás zet, felét a községi szövetkezet viseli. A mult legutóbb majd 3 millió márka, de ebben nincs évi okt. 31-ig 814 községi egylet csatlakozott benn a vizépitészeti, állatorvosi személyzet e központhoz. '.,'••/költséges az emiitett gazdasági bank tőkéje, Végül megemlítjük, hogy a kötelező A három millióból közel egy millió fordittátik mező- és erdőgazdasági JaZeseíbiztositás közei- lótenyészrei. két millió munkásra terjedt ki. 19,404 baleset Bizonyára igeh érdekesek és • figyelemreután 1'4 millió márkát fizettek ki 1895. méltóak a vázlatosan előadott számok s- jelenévben. ségek. Hazánk most van e téren a fejlődés: A vasutak — állami s magán helyi vas- nagy s nehéz utján, ami más nálunk, más utak — 800 km. hosszban épültek. A vasút külföldön, ott volt idő a fejlődés. lassú tempói kivételes díjszabások engedélyezésével, a tár- ját bevárni, nálunk pedig egyszerre kell k é s i házaknak nyújtott kedvezményekkel (telek, intézményeket teremteni, holott a külturábart, vágánycsatlakozás) szolgálta a mezőgazdaság mi más viszonyok között vagyunk. Éppen ezértügyét. kell figyelnünk, haladottabb államok, minő A hitelügy tudvalevőleg nagy fejlődést köztük Bajorország, mezőgazdasági viszonyaira, ért' el éppen Bajorországban. 1896-ban állami 8. I
4 8 . SZAM.
8-IK
K Ö Z T E L E K , 1 8 9 8 . J U N Í U S H O 15. 3
ÉVFOLYAM.
GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. Rovatvezető: Mezéy Gyula.
Ifj, Lészay Ferencz magyar-gorbói erdélyimagyar jellegű szarvasmarhatenyészetéből származó bikának képét kíigazitásul mai számunk 68. á b r á j a m u t a t j a . SzerJc.
Élesztőgombák a szó'lőfürtön. Egy olasz mikológus, Berlese, igeri érdekes kísérleteket tett annak kitudására, hogy mikor és hogyan kerülnek a must erjedését okozó élesztőgombák a szőlőre.*) Berlese kísérletei szerint az élesztőgombák csak a szőlő érésének idejében kerülnek a bogyóra, még pedig állatok közvetítésével. Főközvetítők a legyek és a tipolyok, de ezek mellett a hangyák is játszanak bizonyos szerepet. A különböző legyek stipölyok az élesztő-gombák csiráit emésztő- csatornáikban hordozzák, s azokat a bélsárral együtt ürítik kí a szőlőbogyókra. ' Az élesztőgombák az említett rovarok belsejében nemcsak högy n e m szenvednék, h a n e m ellenkezőleg Berlese azt találta, hogy kedvező hőmérséklet s táplálkozás mellett az élesztők m á r gazdáik beleiben sarjadzani kezdenek. így kísérleteivel az egyik légy, amely Saccharomyces apiculatus rievü élesztőgomba 5ÓÖ "sejtét szívta magába : tíz n a p múlva már 3500 sejtet ürített ki. Berlese megfigyelései alapján ázt hiszi, hogy a must erjedésénél szerepet játszó Saccharomyces apiculatus és Saccharomyces ellipsoideus rievü éleszt ő g o m b á k a telét a szóbanforgó rovarok bélcsátornájában töltik. • A legyek és stipolyok külső testrészei is terjeszthetik az élesztő gombákat, de n é m nagy mértékben, mert a rovarok szőrözetébe, vagy lábaira t a p a d t élesztősejtek máskor nehezen kerülhetnek a szőlőbogyók felületére, mint akkor, ha a bogyók h é j a nedves és ragadós. Berlese szerint a légáramok csak csekély szerepet játszanak az élesztőgombák terjesztésében. #
GAZDASÁGI GÉPÉSZET. Rovatvezető : ifj. Sporzon Pál.
Termény tisztitó gép verseny I Mikor az OMGE. a szövetségbe lépett gazdasági egyesületekkel, a többek közt a gépversenyek ügyét és r e f o r m á l t a és megkészítette azok egyöntetű rendezésének szabályzatait, ki-
Pedig ebben is csak ugy, mint a többi csoportnál, vannak újítások, vannak olyan egyedek, melyeket a gazdaközönség nagy része talán csak árjegyzékek rajzaiból, vagy egyáltalán nem ismer. A terménytisztitó-gépeknek rendkívül fontos szerepe van, különösen riálunk, hol még nagy átlagban vajmi ritkák a tiszta, gazmentes vetések, s hol még a terménytisztitásá is* sok helyen nagyon is felületes módon végeztetik. Némely vidékeknek specziális gyomfajtái valóságos csapásként hatnak az ottani gabona vagy egyéb szemes termény termelésére. Pedig h a megfelelő tisztitó-gépeket használnának s a gyomirtásnak többi munkálatait sem hanyagolnák el, e gyomok bizonyára sokkal jelentéktelenebb kárt okozhatnának, mint okoznak most. De eltekintve a gyomirtástól, a terményeknek piaczképessé télele is csak a terménytisztitó - gépek munkájával lehetséges. S hogy mégis annyi szemetes, egyenetlen 8 tisztítatlan termény kerül mint ilyen píaczra, annak legfőbb oka — szerény véleményem ; szerint — a meg nem felelő tisztitó-gép s annak helytelen alkalmazása. Igaz, hogy bizonyos tisztítógépek, mint pl. a közönséges gabonarosta, m á r évek hosszú sora óta a legáltalánosabb elterjedettségnek örvend
ábra,. Erdélyi bika ifj. Lészay Ferencz magyar-gorbói tenyészetéből.
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Monostori Károly.
Tejelő jellegű erdélyi magyar bika. A „Köztelek" f. évi 45. és 46. Számában „Egy tejelő jellegű erdélyimagyar m a r h a t e n y é s z t é s r ő r czimü czikkben ismertettük ifj. Léséay Ferencz magyar gorbói szarv'asmarhatenyészetét. A 46-ik számban két képét hoztunk, melyek közül a 67. ábra tévesen van „Erdélyi bikának ifj. Lészay Ferencz m.-gorbói tenyészetéből" mégjelölve, — mint azt minden Olvasónk azonnal észrevehette — mert az egészen más, a mely tévedésből a nyomdában á helyes kép metszetével kicserélődött, amit csak a kinyomatás után vehettünk észre. *) Ref. lásd: Zeitschrf. f. Pflanzenkr. VII. köt.
hozzá van szokva a nak — sok esetben — gyarló munkájához. E szokás pedig m á r a n y nyira meggyökeredzett, hogy a gazda n e m is gondol m á s berendezésű, javított szerkezetű gépre, h a n e m m e g m a r a d a régi megszokott gép mellett s dolgozik vele ugy, ahogy tud. Tagadhatlan, hogy a régibb ga"bonarostákkal is lehet tisztítani a szemestakarmányt, sőt m a j d n e m teljesen tisztára lehet vele némely esetekben a gabonát szétválasztani ; de az is tény, hogy az egyszeri megmunkálásra csak a legritkább esetekben sikerül s akárhányszor — különösen a vetőmag kiválasztásánál — két-háromszori á t m u n kálásra van szükség, hogy kielégítő eredmény legyen elérhető.
Ez a többszöri megmunkálás pedig pénzbe kerül, melyhez ugyan szintén hozzá van szokva a gazdaközönség, azt hívén, hogy ennek igy kell lenni s ezt m á r a munka minőmüsége kívánja igy, hogy több[ 1. A Bajzáth féle kosárbetét hosszmetszetben, ször is átrostáltassék az illető terábra. < 2. A Bajzáth-féle kosárbetét nézetben. mény. { 3.. A Bajzáth-féle kosárbetét keresztmetszetben. De ha azt tapasztalná, hogy amit mondta volt azt is, hogy ezentúl évenkint egy, | a régibb rendszerű géppel csak két-három a szükséghez mérten esetleg több gépcsoport- átmunkálással tud elérni, azt most egy u j a b b ból is az eddigieknél alaposabb és gyakorlati rendszerűvel egyszeri megmunkálással is elvájjon megmaradna-e a régi gép értékkel biró versenyeket fog rendezni, hogy érheti, igy módot nyújtson a gazdaközönségnek az mellett ? illető gépcsoport egyedeivel, azoknak m u n k á * Bizonyára nem ! jával s esetleges újításaival akár közvetlen Már pedig, mint minden gazdasági gépszemlélés, akár pedig kimerítő részletes jelen- nél, ugy a termény tiszti tó-gépeknél is történt tések u t j á n megismerkedni. haladás minden irányban. S ha n e m is voltak olyan szembeötlő, egyszerre feltűnő újítások, Az OMGE. műszaki bizottsága az 1898. évre terménytisztitó-gépek versenyét tűzte ki. mint a minő .pl. a Sack-eke, vagy mint a hegyi E gépcsoport m á r évek hosszú sora óta vetőgépek, aratógépek stb.-nél, azért itt is megvan az ujitás, javítás minden alaknál, nem volt bemutatva a m a g a HIH
4
mely újítás jóságáról meggyőződést szerezni, azt hiszem közérdekű dolog a gazdákra nézve; De meg specziáíis tisztítási módokra számos különleges gép készült, melyeket, ha a gazda ismerne, bizonyára alkalmazná ! Ezeket pedig ugyancsak akkor ismerheti meg, ha munkájokat látja vagy végzett munkáinak eredményeit olvashatja. Ezeket tudva, határozta el az OMGE. és a gazdasági egyesületek szövetsége, hogy terménytisztitó-gépversenyt rendez. E verseny feladata lesz, amennyire ez lehető, felvilágosítást adni arról, hogy a mai terménytisztitó-gépek — ideszámítva a már régellen használatlan levölcel is — mennyire tudnak megfelelni feladatuknak. És éppen ezért, mert már huzamosabb idő óta nem voltak a terménytisztító gépek ily összehasonlító tanulmány, vagy verseny tárgyai, e versenyen nemcsak az újdonságok, hanem, amennyiben ezt lehetségessé teszik a gépgyárosok, a már régebben használatban levő és ismert gépek is bírálat alá vétetnek. Hogy a terménytisztitó-gépek ilynemű tanulmányozására és ismertetésére szükség van, azt a gazdaközönség legjobban érezheti. S hogy e verseny a gazdaközönség nagyobb érdeklődése mellett fog végbemenní, azt hinni lehet már csak azért is, mert ilynemű verseny már rég nem tartatott. ; A gépgyárosok fcedig nagyobb megnyugvással pézhetnek e verseny elé, melyen gépeik alápos megbirálása alá esnek. A gazdaközönség joggal elvárja s elvárhatja, hogy minél számosabb gépet ismerhessen meg, mit a gép'gyárosók, tekintve az ügy fontosságát, bizonyára lehetővé fognak tenni. i f j . Sporzon .Pál.
Kosárbetét cséplőgépek számára, A megkopott kosárral biró cséplőgépeknél, különösen ázott vagy szívós gabona cséplésekor gyakran megtörténik; hogy nem csépeli ki a gép jól a magot, a kalászban szem marad. Ilyenkor -rendesen azzal iparkodnak segíteni a bajon, hogy a dobkosarat szorosabbra állítják. Ezen állitásnál ugyan jobban kimorzsoltatik a szem a kalászból, de viszont a dob is hamarább vagy könnyebben eltömődik. E bajon segítendő, Bajzáth Ignácz, uradalmi gépész szabadalmaztatott egy általa szerkesztett kosárbetétet, melylyel, állítása szerint, még az áztatott szalmás gabonából is ki lehet csépelni a szemet. E kósárbetét, mint a melléket 69. számú ábra mutatja, homoruan behajtott, lyukgatott öntött vaslemez, melyen öt, rovátkás lécz van végighúzva. E rovátkák — az ábrán A 3-al jelezve — ugy állnak, mint a verőléczes dob sínjein levő rovátkák, hogy a kalászt ne engedjék inorzsolatlanul keresztül. Az egész betétet. 8 csavar tártja a kosárhoz, az ábrákon a csavarok helyei A1-el vannak jelezve A készülék a dobkosár alsó harmadára lesz szereíve, ugy, hogy a kosár azért megmaradhat rendes- állásában s SZÍVÓS gabonánál sem kell azt szorosabbra állítanunk, csak a betétet kell közelebb hozni a dobhoz. Hogy a betét kimorzsolja a szemet a kalászból, az valószínű, de hogy nem-e fogja azt törni, száraz gabonánál, azt csak a próbák határozhatják meg. Mindenesetre régibb, kopott kosara cséplőgépeknél esetleg előnyösen lesz alkalmazható. Egyébként erre nézve a feltaláló, Bajzáth Ignácz uradalmi gépész Székelyhidon, részletes felvilágosítást adhat, amennyiben bizonyítványai szerint kosárbetétjével már-több helyen próbát tettek, amely kísérletek eredményei, annak gyakorlati bevállóságára nézve, kedvezőleg dőltek el. i. S. P.
KÖZTELEK, 1898. JUNIUS HO 15
HALÁSZAT. Rovatvezető: landgráf János.
A halak ellenségei az állatvilágból. Kezdve legzsengébb koruktól s végig a teljes kifejlettség idejéig a halaknál minden életkorban megtaláljuk az ő pusztító ellenségeiket a rovarok, saját osztálybelieik, a madarak és az emlősök között, melyek egyéb más táplálékuknál mindmegannyian szivesebben fogyasztják a halat, ha hozzájuthatnak. Jelentősek ezen hal ellenségek a patakok és folyók halászatánál is s igy ott sem szabad őket figyelmen kívül hagyni, sokkal veszedelmesebbek azonban a tógazdaságokra, ahol bőv é b e n t a l á l j á k a halat s ahol valódi csapásszámba mehetnek pusztításaikkal. Itt minden módot meg kell ragadni kiirtásukra, hogy a részükről fenyegető: kárveszélyt elháríthassuk. A tógazdaságokbán a legtömegesebb pusztítást az ívó- és növéndéktavakban okozhatják ezen zsákmányoló rablók az ikra és zsenge ivadék között, amiért is főbenjáró jelentőségű ezen tavaknak a megvédése betelepedésök, látogatásaik ellen. A rovarok közül egyike a legveszedelmesebbeknek a vizipoloskák fajához tartozó Noto,necta gláúca, mely ha betelepszik az ívótóba, naponta százig menő ikrát vagy félannyi egykét napos ivadékot is képes felemészteni. E mögött egyáltalán nem maradnak el pusztítás dolgában a csikbogarak s különösen álczáik sem, melyek hasonlóképp tömérdek ikrát és ivadékot -pusztíthatnak el. A szegéses csiklogár (Dyticus marginalis) még a nagyobb halakra is reá veti magát; róla írja Borne, hogy tavai lehalászása alkalmával egy tóban talált olyan pontyokat, melyeknek oldalaiba egész lyukakat rágtak ezen bogarak. A viz felszínére leginkább csak akkor jönnek a csikbogarak, ha felkavarodik az iszap, rendesen abba elbújva a fenéken szeretnek tartózkodni. Ezen vizirovarok létfeltétele a viz, s igy ellenök ugy védekezhetünk legsikeresebb, ha tavainkat egész télen át, sőt tavaszszal is ameddig csak lehetséges szárazon tartjuk. A védekezésnek ez a módja tökéletesen kielégítő, noha némelyek még tovább is mennek, ugyanis a szárazzá tett tófenékei mészszel gyengén meghintik, vagy pedig az iszapréteg tetejéről bizonyos vastagságot kihordanak s azzal együtt természetesen sok benne rejtőző vizirovart is. Ezen utóbbi védekezési módnak inkább a patakoknál van jelentősége, ahol nem tudjuk oly könnyű szerrel szárazzá tenni, s szárazon tartani a medret, mint a tógazdaságoknál. A patakok benépesítésénél pedig szintén igen jelentős tényező, hogy a költőházákból kihelyezésre került zsenge ivadék (lazacz-félék) oly helyre jusson, ahol lehetőleg védve van ellenségeitől. A rovarvilágból való ellenségek elleni védelemre ajánlja a „Correspondenzblatt für Fischzüchter" czimü folyóirat februári száma a patakmedernek megtisztogatását az illető helyeken, és pedig egyszerűen lapáttal és seprűvel. A ragadozó halak elleni védelemről természetesen csakis a tógazdaságoknál lehet beszélni, a közyizeknél bajqs beleavatkozni a létért folytatott küzdelembe. A tógazdaságokba a tápláló viz hozza be a különböző fajta halakat, melyek bejutása ellen a befolyásnál, a vizhozó árkot átfogó rostélyzattal lehet és kell is védekezni, mert ha p. o, a növendéktavakba csukák jutnak be, iszonyú lakmározást visznek véghez az apró halak között. A kétéltűek közül számottevő károkat a a kecskelékák (Rana esculenta) , szoktak okozni az ívótavakban, ha nagyon elszaporodnak. Hogy be ne telepedhessenek egy-
48. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM, könnyen az ivótavakba, czélszerü azokat körülkeríteni. A kerítést egymás mellé sürün ledugdosott sima vesszők alkotják, melyek kissé kifelé dőlnek, hogy a békákat a keresztülmászásban megakadályozzák. A már betelepedett békákat horoggal vagy hálóval nem nehéz kifogdosni. Ha egy békát üvegedénybe s lefedve a viz szélére állítunk, hangjával maga köré gyűjti a tó egész békanépességét s ekkor hálóval tömegesen lehet őket kifogni. A béka ikrája fekete aprószemü s vagy hosszú fonalos vagy csomósán kocsonyás anyagba beágyazott. Könnyű szerrel ki lehet szedni a tóból, s szárazra dobva mihamar tönkre megy. Nagyobb, szelid természetű halak között csak annyiban károsak a békák, hogy részben azok táplálékát is fogyasztják. Ha ragadozó halakat tenyésztünk, ott a nagyobbak tavakban már inkább hasznosak, mint károsak, amenynyiben azok szíves örömest megeszik őket, kiváltképp a békaporontyokat. A madarak közül szép számmal kerülnek ki halellenségek. Védekezni ellenök csapóvassal és rendszeres vadászással lehet. A gémek mindegyik fajára el lehet mondani, hogy veszedelmesen szereti a halat, kiválik azomban közülök falánkságával a szürke gém (Aodea cinera L.) Ez annyira óvatos, hogy lövéssel csak ritkán lehet elejteni, sokkal könnyebb csapóvassal megfogni. A fogásra alkalmas csapóvasat a tó azon részén helyezzük el, ahol halászgatni szokott. A vasat, illetve az álul rajta levő vasczöveket a tó fenekébe szurjuk be oly mélyre, hogy a hágóra csalétkül tűzött, hal a viz felszínén legyen. Felállítás után a vasat iszappal, lehetőleg eltakarjuk. Az igy felállított csapóvas a gémet csőrénél fogja meg, amiért is nem szabad azt nagyon erősen a fenékbe szúrni, mert akkor a gém könnyen kiránthatja magát. Máskép is szokták a gémet csapóvassal fogni, t. i. sásból és iszapból kis szigetet hordana össze a tóban, mely a gémet lakmározás után pihenésre csábítja, a mikor is a sás és iszap közé rejtett csapóvas foglyul ejti őt. Legradikálisabb módszere irtásuknak az, ha fészkeiket keressük fel,, s azokat szétrombolva a kicsinyeket is elpusztítjuk. A gémfélék többi fajtájától is hasonló módon lehet megszabadulni. A Mrákatnák vagy kárókatonák (Carbo cormoranus) roppant falánkságuk miatt — naponta 3—4 kg. halat is elfogyaszt egy-egy —• s szaporaságuknál fogva felette veszedelmesek a halászatra. A csendes vizeket, tavakat jobban szeretik mint a folyókat. Csak az éveken át törhetetlen kitartással folytatott irtásuk szabadithat meg ezen veszedelmes rablóktól. Brehm mondja róluk, hogy ha egy-egy koloniának ifjú generáczióját ellövik, kipusztítják, az öregek tömegbe verődve repkednek ide-oda, mignem végleg űzőbe vétetve ott hagyják régi tanyájukat, s csak több mérföld távolra keresnek uj, megfelelő otthont. Ha nem is oly mértékben mint a kárakatna, általában a buvárés ruczafélék is kártékony látogatói a tavaknak, különösen, ha a növendéktavakhoz férhetnek hozzá. Szorgalmas vadászés mellett még mellékjövedelmet is nyújthatnak. Csapóvassal költés idején legalkalmasabb őket fogni, ekkor a vasat a fészek közelében szokták elrejteni, A halászsassirályok s más ragadozó madarak legszokottabb módon lőfegyverrel irthatok és tarthatók távol a halas vizektől. Csapóvasat számukra a vizbevert karókra szoktak állítani, melynek hágóján vagy csak fagaly van pihenő gyanánt, vagy esetleg hal vagy valami kisebb madár. A jégmadár (Alcedo ispida) majdnem kizárólag hallal él, következőleg nagy veszedelme a halasvizeknek. Legszívesebben a pisztrángosok környékén tartózkodik.
48
S2AM. 8-IK
ÉVFOLYAM.
Borne .emiili, hogy ő mintegy félhektárnyi területen, ahol pisztrángot tenyésztett, tizenh á r o m éven át több mint 700 dbot, ejtett el ezen szép tollazatú apró madarakból s ha n e m védekezik oly kitartással eljenök, egyszerűen lehetetlenné tették volna a pisztrángok tenyésztését. Csapóvassal nem nehéz megfogni, ösmerve azon szokását, hogy szeret a viz fölé nyúló száraz galyakra reá telepedni, ahonnan a z t á n villámgyorsan veti magát a vizbe a kiszemelt préda után. A fogására alkalmas könnyű j á r á s ú esapóvasat a parton földbevert karó tetejére erősítjük s a csapóvas hágójára kis darabka fehér fát tüzünk, melyre biztosan rátelepszik a j é g m a d á r zsákmányt lesni s a k k o r m á r fogva is van. A karók földből kiálló része körülbelül egy méter hosszú lehet. Patakok mentén fekete czérnából kötött hálóval is megkeríthető a kis rabló. A körülbelül 2 méter m a g a s h á l ó v a r ugy félméter magasságban kötik át a patakot és pedig egészen lazán, hogy a megriasztott, hálóba ütődött m a d á r vergődés közben annál biztosabban belebonyolódhassék a hálóba. A hálószemek kvadrátok 3 centiméter oldalhoszszal. Az emlős állatok közül a vizi cziczkány (Sorex fodiens) ez az apró állat kész veszedelme az ívó- és növendéktavaknak rpppant falánkságával s a lazaczfélék tenyésztésénél a költőházaknak. B a j t a kell tehát lennünk, hogy elejét vegyük ezen félelmes kis ellenség pusztításainak. Többféle m ó d o n védekezhetünk kártevései ellen : ^strichninnel, amikor is azt vagy apró halakba r e j t j ü k vagy az ikra közé k e v e r j ü k ; egérfogóval, ekkor az egérfogóba csalétkül halikrát vagy apró halat helyezünk b e ; végül j é g m a d á r n a k való csapóvassal. A vidra (Lutra vulgáris) kétségkiviil legveszedelmesebb ellensége a halas vizeknek, mert nemcsak táplálkozik a hallal, de arra pusztán csak szenvedélye kielégítésére is vadászgat. Ha m ó d j á b a n van a válogatás, a pisztrángot választja kedvencz csemegéjéül. Nappal rendesen o d ú j á b a n alszik, á m b á r olykor a s z a b a d b a n is meg szokta azt cselekedni s ekkor a különben rendkívül óvatos állat egész jól megközelíthető. Zsákmányolásra éjszaka indul s a patak p a r t j a i mentén le vagy felfelé, avagy egyik viztől a szárazon át a másikhoz többed magával nagyobb szabású, egy-két hétre terjedő kóborlásokat is szokott véghez vinni. Ha tehát a nyomra állított csapóvas egy ideig nem is fog vidrát, abból még nem következik, hogy a felállítás rossz, a vidra megneszelt valamit, de az is lehet az oka, hogy kóborolni ment. A vidra vadászása a r r a való kutyákkal kissé költséges, lesből pedig igazán csak a legszenvedélyesebb vadászoknak való, annyira fáradságos. Legjobban czélhoz vezet, h a csapóvasakkal kisértjük meg hatalmunkba keríteni őket. Természetes, hogy itt a csapóvas felállításán fordul meg a dolog, ha az ügyesen van oda állítva a vidra előbb-utóbb fogva va,n, de h a megszimatolt valamit, elkerüli a gyanúsnak látszó utat. A felállításnál vannak bizonyos általánosan betartandó tapasztalatok, melyeket a vidra szokásainak megfigyeléséből merítettek, az igazi jó felállításához azonban gyakorlat kell. A vidrának mindazon vizeknél, ahova halászni jár, megvannak a maga rendes bejáró utjai, úgyszintén a külön kijáró utjai is. A legelső dolog ezek kinyomozása. Bejáró utakat a part meredek helyein szeret választani, s itt az ut felső részén, ahol még jár, r á lehet találni hullajtására, mely tele van halpénzzel és szálkával. A bejáró ut innen kezdve csusztatószerü, mert a vidra itt már n e m járni szokott a vizhez, de felülről egyszerűen lecsúszik. A kijáró utakat szívesen választja homokos zátonyos helyeken, s ezeket kapaszkodó lábnyomairól is fel lehet ismerni. Csapóvasat ugy a bejáró, mint a kijáró utakon lehet és kell is felállítani. A kijáró útnál ott szokták
KÖZTELEK, 1898. JtlNtUS HO
15.
a csapó vasat felállítani, ahol az m á r viz alá ért, ugy hogy a vas felett mintegy 10—20 czentiméteres viz legyen. Ennél tehát meg van a rendkívüli előny, hogy csónakról vizben történhet az elhelyezés, s igy a vidra kitűnő szaglásától nincs mit tartartanunk. Az elhelyezett csapóvasat azután iszappal, vízinövényekkel, vagy azzal amit a környezet megkíván kellőképpen betakarják, hogy a régi és megváltozott állapot között lehetősen semmi különbséget ne lehessen észrevenni. Ha valami ok miatt nem lehetne a vasat a viz alatt felállítani, akkor közel a vizhez a szárazon állítják, ugy mint a bejáró útnál szokásos. Megeshetik, hogy a talaj sziklás volta, vagy valami m á s ok következtében nem lehet azt a földbe sem ágyazni, ekkor durva homokból vagy kavicsból kupaczot hánynak össze a kij á r ó ut elejére s amint észreveszik, hogy a vidra ott már hullajtott, abba ágyazzák be a csapóvasat. A bejáró útnál az ut felső részén, helyezik el a esapóvasat, ott t. i., ahol a vidra még j á r . Teljesen a földbe ágyazzák ugy, hogy a hágója szineljen a földdel s azután lombbal, földdel stb. eltakarják, hogy ne lehessen észrevenni. A betakarásnál arra mindenkor vigyázni kell, hogy a földrögök vagy kavicsszemek oly helyre ne jussanak, ahol megakadályozhatják a rugó működését. A vasakat csalétek nélkül szokták felállítani , s oly hosszú lánczra és kötélre erősitik meg, melylyel a vidra elérheti a mély vizet, ahol megfullad. A czöveket a reá kötött kőtéllel, lánczczal együtt szintén be kell ágyazni s földdel stb. eltakarva lehetőleg észrevehetetlenné tenni. Az n e m szorul magyarázatra, hogy ezekkel az erős csapóvasakkal óvatosan kell bánni. Apróbb tavakat bekerítéssel is meglehet védeni, ha t. i. a drótkerítés nemcsak a föld felelt mintegy fél méter magasságban, de a föld alatt is ugyanolyan mélységben körülfogja a tavat. Érdekesen illusztrálja a vidrák mennyisége és az illető viz halnépessége közötti összefüggést az Ilm folyón tett következő megfigyelés, mely mintegy 2 mérföld hosszú folyószakaszra vonatkozik. Ezen a szakaszon öt év alatt 62 vidrát pusztítottak el s ennek következtében a halászat, mely ott a megfigyelés első évében körülbelül 200 kg. halat produkált, az ötödik évben 900 kg. körül hozott. Muraközy
Endre.
Kartel és állami kedvezmény. Az évszakok nem következnek egymásután 1 pontosabb sorrendben, mint követik jelenleg nálunk egymást a kartelek. Eleinte a ' c z u korkartel, azután a kőszénkartel, legutóbb pedig a mezőgazdát nagyon közelről érintő jégbiztositási kartel és végre még egy agyonhallgatott kartel, melyről később szólunk, követeli, hogy számoljunk vele. Csak nem régiben irta egy amerikai közgazdasági szaklap, hogy a „Ring"-ek szervezői a 19-ik századvég rabíólovagjai, a kartelek létesítői pedig ugyanezen időszak kalózai. Európában és különösen nálunk Magyarországon tartózkodóbbak az emberek s n e m igen nevezik a dolgokat oly szókímondóan a nevükön, mint teszik ezt tengerentúli laptársaink, vájjon nyerünk e türtőztetésünkkel, vagy veszitünk-e, ezt eldönteni m á s r a bizzuk. Tudtunkkal a ^ - b i z t o s i t á s i kartel n e m u j nálunk, m á r máskor is kölcsönösen állapították meg a biztosító társulatok a jégdijakat. P á r h u z a m o s eljárásuknak azonban — valljuk meg őszintén és dicséretökre legyen mondva — n e m annyira agresszív mint inkább önvédelmi jellege volt és főképpen a m a bizonyos professziónátus jégcsinálók ellen irányult, kik jégdíjaikat éppen csak a kárösszegből való levon á s u t j á n szokták kiegyenlíteni s ha a Gondviselés nem ad jégesőt, akkor helyettesíti azt egy pár vagy egy tuczat . . . szijostor.
891 Nem helyeseljük egyébiránt, hogy a biztosító társulatok azon fizetőpinczérek példája után indulnak, kik a zöldben, midőn megered az eső, a szélrebbent „bliczczelő" vendégek „ c z e c h " - j é t kivetik azon , vendégekre, kik helyükön .maradtak és fizetni készek. Ezen eljárás n e m méltó, hogy belevitessék a milliókkal dolgozó biztosító társulatok ügyvitelébe, pedig ha megkérdeznők azoknak intézőit, ők bizonyára leplezetlenül beismernék, hogy a jégbiztositási díjtételek megálapitásánál az elemi koczkázat mellett a jégcsinálások és egyéb visszaélések is tekintetbe vétetnek. A „Köztelek" folyó hó 18-iki számában megelégedéssel olvastuk, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesület n e m fogja összefont karokkal nézni ezen életbevágó kartelt és a mozgékony nyitramegyei gazdasági egyesület javaslatait bizonyára m á s javaslatok is fogják követni, hogy valamiképpen megállhasson a gazda az őt körülövező kartelek közepett. Ha jól tudjuk, a mult évben jött létre még egy k a r t e l : A műtrágyagyárak kartelje, mely ugy látszik egész csöndben létesült, részünkrőL legalább egy lapban sem olvastunk róla, amivel a z o n b a n nem azt akarjuk mondani, hogy ez kevésbé volna fontos, mint bármely más, a gazda érdekeit érintő kartel. Nem is a lapok révén tudtuk meg, h a n e m közvetlenül a gazdától. E sorok írója éppen látogatóban j á r t egyik dunántuli gazdarokonánál, midőn az valódi cavalleria rusticanával adta ki az útlevelet egy vigécznek, ki „műtrágyában u t a z o t t . " — Ugyan, miért bánsz oly keményen az utazókkal? Hát ez m á r a harmadik vigécz, ki műtrágyát akar nálam eladni; de az idén kartelt kölöltek és hallatlanul felcsavarták az árakat. — ?.? — ügy, hogy ezelőtt fizettem a szuperfoszfát kilóperczentjét , 21 krajczárjával egy 1 8 % s foszforsavas műtrágya vaggonját tehát 378 frton, most 24 krt kér, ami vaggononkint 432 frtot jelent s igy 54 frttal többet, mint azelőtt fizettem, külső ok pedig az árak felcsigázására nem forog fenn. E gazda tehát az ő kilencz vaggon műtrágya-szükséglete után 486 frt kiadási többlettel lelt volna kénytelen a mütrágya-kartelnek adózni, érthető tehát az előzékenység, melylyel az utazókat kikísérte a portájáról. Később fogott \ egy mütrágyagyárost, kí n e m volt benne a kötelékben, ettől vett aztán 22 1 /a krajczárjával kilóperczentenkint, tehát 405 frton vaggonját s daczára, hogy nem is bocsátkozott alkuba karteles gyárakkal, mégis 27 frttal többet kellett fizetnie, mint azelőtt, midőn kartel még n e m volt. Ezt a kelleténél talán kissé körülményesebben elmondott egy esetet h a szorozzuk annyival, a h á n y ezer hazai gazda a korral haladva műtrágyát alkalmaz gazdaságában, akkor számokban kifejezve is megtaláljuk azt a nagy közgazdasági sérelmet, amelyet ez a suba alatt*) létrejött kartel hazai mezőgazdaságunkon ejt. A papirbuzával üzérkedő tőzsdét közgazdaságilag erkölcstelennek tartjuk, ilyennek tartjuk a jégbiztositási kartelt is, a szocziálizmus magyarországi fattyuhajtásait is. Mindezek fenyegetik mezőgazdaságunk vilális érdekeit, de mindezek önerejükből támadó nyilt ellenségek és legalább n e m kérnek állami kedvezményeket a harczhoz. A műtrágyagyárakról ezt n e m mondhatjuk : A m. kir. államvasutak mérsékelt, sőt rendkívüli módon mérsékelt viteldijakat szabtak a műtrágyára. Összes vonalain a műtrágya a II. kivételes díjszabásba tartozik, teljes kocsirakományokban való feladásnál. Tetszés szerinti *) Kipattant a titok ! Éppen most olvassuk a M. N.'ban, hogy a mütrágya.gyárosok is kartelt kötöttek. .
892
KÖZTELEK, 1898. JUNIUS HO 15
mennyiségben (als Stückgut) a „B"-osztály díj- segíteni, minthogy a haszálás után kiirtani és tétele 10%-val kurtítva nyer alkalmazást. így a fentnevezett eljárást követni. például Budapestről Nagyváradra tetszésszerinti Azonban egy szomszédom azt az eljárást mennyiségű műtrágya után 100 kilónkint 96 ajánlja, hogy hagyjam meg a 25 holdon az fillér, vagyis 48 krajczár, teljes kocsirakomá- idei termést és őszszel pedig, mikor megszárad, nyokban 100 kilónkint 58 fillér, vagyis 29 gyújtsam meg, hogy megégjen, ami pedig megkrajczár fizetendő. marad vágjam, ki kapával. Kérdem a tisztelt Ez ugyancsak olcsó díjtétel és élénk ta- gazdatársakat, hogy melyik a helyesebb eljárás núságát adja a kormány bőkezűségének. A mű- és van-e még más módja, megjegyzem, hogy trágyagyárak élnek is e manificzencziával: szántani nem lehet, miután sok benne a vak „franko minden állomás" ajánlják a műtrágyát, tuskó. tehát világos, hogy e kedvezményt ók élvezik, nem Soósd. K. S. ;pedig a mezőgazda-, mert amennyivel a kedvez256. kérdés. Munkáshiány miatt aratógép ményes vitelbér olcsóbbá tenné az árut, azt a beszerzéséről gondolkozom, mely aratógép kartéles műtrágyagyárak ártöbblet képében sóz- (marokrakó) ajánlható leginkább dombos fölzák rá a gazdára. dekre s dűlt életben lehet-e egyáltalán ilyennel Van hazánkban műtrágyagyár, mely az dolgoztatni? Szerkezet tekintetében kellő szilárdság és imént emiitett indirekt kedvezményeken kívül még közvetlen állami kedvezményekben is könnyüség mellett a kezelésben lehető egyrészesül. Nevezetesen 15 évi adómentességet szerűség kívánatos, hogy paraszt ember is Sz. E. élvez. Azon gépeit és eszközeit, melyek bel- vezethesse a gépet. földön nem szerezhetők be, teljesen vámmen257. kérdés. Etethető-e fejős tehenekkel tesen hozták be külföldről. Sőt vámmentesen darált köles, nincs-e ennek a tejelésre káros hozták be a külföldön beszerzett épitő anya- befolyása? Ha etethető, mekkora legyen" a napi gaikat is. adag? Horka. L. B. Hálátlanságról nem szólhatunk ; mert a nemzetgazdasági életben az ilyennek fölemlitését mosolylyal szokták illetni; de azt bátran Feleletek. elmondhatjuk, hogy a mezőgazdaság többi antagonistái, mondjuk pl. a szocziálista munkások, Áruyékszékberendezés gazdasági csekiknek karteljét ugy nevezik „Trade Union" leg- lédl akolsbari. {Felelet^ a 254. kérdésre.) A legalább nem igényelnek állami kedvezményt, nem jobb rendszerű árnyékszékekre nézVe igen élveznek a vasúton kivételes tarifákat, hanem könnyen adhatok a kérdésttevőnek tanácsokat, megfizetik a rendes vasúti jegyeiket magukért a ámbár nem tudom, hogy közönséges vagy pe3-ik osztályra. dig tőzeges ürszékeket kiván az illető gazdaGépeiket és eszközeiket sem kívánják ságában felállítani. Én részemről nem ajánlhavámmentesen behozatni,' megfizetik a vámot és tom eléggé a tőzegtonnás ürszékeket, a mea rendés vitelbért izgató nyomtatványaik, pokol- lyek két irányban nagyon előnyösek, ugyanis gépeik és egyéb eszközeik után,. ha tehát er- az ürülékeket teljesen szagtalanítják, ezenkíkölcsösséget nem is, de jó Ízlést határozottan vül pedig oly értékes trágya készül általuk, a többet fejtepek ki, mint némely gyár; mert ál- mely tartalomban felülmúl minden mü és lami kedvezményeket elfogadni és élvezni ós a istállótrágyát ; porózus voltánál fogva egészen mellett külföldi gyárakkal kartelre lépni a hazai ugy vethető akár sorra, akár szórva, mint bárgazda rovására, szelíden'mondva, izetlenség. mely műtrágya. Nem így áll a dolog a közönséKormányunk másképp kontemplálta a mű- ges tőzég nélküli székékben gyűjtött emberi trágya szállítására engedélyezett kedvezményt. ürülékkel,-ezt azért is, hogy infernális bűzt ne az épületek között, azért is, hogy Azt akarta, hogy a gazda élvezze. Ez a ked- terjeszszen 4 vezmény .a porba esett, legalább a gazda ér- értéke a vegyi átalakulás folytán el ne veszdekeire nézve és jó lesz, ha kormányunk le- •szen, minden 2—3 nap ki kell hordani a. telepre, a hol ismét tőzeggel, • gubacsliszttel vonja ezekből a konzekveneziákat. Ha gyári kedvezményeket nyújt, jó lesz vagy törekkel kell kezelni és vegyíteni ; mely ezeket bizonyos föltételekhez kötni, nevezete- munkához azonban — ha csak czigány nincsen sen, ha a kedvezményt élvező hazai telep a közelben — embert aligha tud fogni : mert a Versenyvállalatokkal olyan egyezségre lépne, legszegényebb magyar cseléd is lealázónak, melynek akár kartel akár ring, vagy bármely tartaná ma még segédkezni ezen munkánál, más formában az a végczélja, hogy a gazda- mit nem is lehet rossz néven venni, miután közönséget megsanyargassa, megsarczolja, ily általa társai folytonos maró gúnyjának tenné esetben szűnjenek meg az állam nyújtotta ki magát. kedvezmények. D . K. Egészen más természetű á tőzegtonna tartalma, ez egy fekete, száraz, szagtalan tömeg, mely semmiféle undort nem gerjeszt, miután minden emberi ürülék lerakás után mechanikai LEVÉLSZEKRÉNY. szerkezeténél fogva egy kevés tőzegport hint az ürülékre és azt mindig takarva, teljesen szagtalanítja is, ezzel tehát elbánik bárki is, a Kérdések, mennyiben az ürszékből a tonnát kihúzva egy '254. kérdési A majorságban széjjelfekvő e cZélra egyszerű falábakdn álló tetőzet alatt bselédlakásokat szeretném árnyékszékekkel el* kiüríti, a hol ezen ányag a levegővel érint-, látni; melyik, illetve minő mai nap e tekintet- kezve teljesen' megszárad és szétomlik, ugy hogy bárminő gazdasági termény alá trágyául ben a legjobb rendszer. Mibe kerül egy ürszék, mely az ily igé- nagy sikerrel alkalmazható. nyekhez képest a legegyszerűbb kiállitáá mellett Ilyen tőzeges ürszéket az én -svéd minolcsó és tartós legyen, s ami a fődolog, kiürí- tám után készit Bencsik József lepsényi asztatése, könnyű, czélszerü, tartós és egyszerű los darabonkint 16 frttal, tőzegpurha kapható legyen ? N.-Ladányban gróf Nádasdy Tamás gazdaságában vagy gróf Hunyadinál Kéthelyen SoHomok. Szabó Károly. 255. kérdés. Egy száz holdas kaszáló, mogyban, mmázsánkint 80 krral. Egy emberre amély erdő volt, az utóhajtás egynegyed- évi szükségletül elég 50 kgrm. " részén annyira megerősödött, hogy a széna Ha azonban kérdésltevő csak közönséges kaszálását akadályozza. Nézetem az volt, hogy ürszékeket akar használni, ugy építsen akár a kiirtott kaszálóra közvetlen az irtás és első téglából, akár deszkából egy négyzetméter belszénakaszálás után az őszi és téli száraz világu árnyékszékeket, a melyen elől a bejáró hónapokban birkát kell rá ereszteni, hogy a ajtó, hátul pedig egy 3 láb magas ajtót alkalgyenge hajtást lecsipdessék és az avas füvet, maz, a melyen át a tonna ha megtellett, vasamit a kasza visszahagy, jól rágják és ugy fogantyujánál fogva kihuzatík és a telepre hiszem, hogy most sem lehet rajta másképp szállitatik. Ülőül készíttessen olyan megfelelő
4 8 . SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM, lyukkal ellátott ülőkét, a minő minden régi árnyékszókeken van, a mely alá a hátsó ajtón át az üres tonna egyszerűen betolatik. Tonnául használjon kettéfűrészelt petróleumos hordót, amelyre megfelelő két fület, fogantyút csináltat a kezelés szempontjából a kovácscsal. Ilyen árnyékszéket állíttathat minden cselédházhoz;szükség szerint egyet-kettőt és iparkodjék cselédeit akár szép szóval, akár büntetéssel rászoktatni, gondoskodván az ülőkének tisztántartásáról, mert a bepiszkított ülőkétől irtózik minden ember. Ezek a legolcsóbb árnyékszékék, meg is felelnek ugy a hogy a czélnak ; de nem a mai kívánalmaknak, a mikor már lassankint kezd átmenni a köztudatba, hogy a gazda boldogulásának egyik főtényezője : minden hulladéknak gondos megtakaritásá és okszerű kezelése ! Lininer S. Erdőirtás kaszálóvá való alkalmassá tétele. {Felelet a 255. kérdésre.) Leghelyesebb eljárás, ha a tuskó hajtásokat nyár derekán vágjuk lé, mikor már nem képes újból hajtani s minthogy itt csak 20—25 hold elcserjésedett. kaszálóról van szó, nagyon helyesen teszi a birtokos, ha a kaszálás előtt mindig levágatja, hogy ne yeszszen oda a bokrok között feltolakodó fü se, hanem az is kaszaélre kerüljön; ha netán nagyobb hajtások mutatkoznak megint, julius, augusztusban vághatok, illetve, ha lehet, gyökerestől kiszedendők, ha e munka egy-két évig ismétlődik, lassanként kivesznek. Igen előnyös, ha tavaszszal az avar füvet is felperzseljük, mi nemcsak a rétet javítja, a ,visszamaradt hamu utján, hanem a gyökerek hajtó képességét is csökkenti s idővel tönkre teszi, ilyenkor azonban jobb birkát nem bocsátani oda sarjukaszálás után, hogy tavaszra elegendő magas avarfü maradjon, mert minél nagyobb a perzselő tüz, annál pusztitóbb hatása is a gyökerek hajtóképességére. 1 Földes János, m. kir. főerdész. Aratógép dombos vidékre. {Feleiet a 256. sz.- kérdésre.) A marokrakó aratógépekkel épp ugy lehet dombos vidéken dolgozni, mint a sikon. A lejtőnek, melyen a vetőgép még eljár, az aratógépre sincs semmi különös befolyása, legfeljebb az, hogy lejtőn fel nehezebben megy a gép. Éppen azért lehetőleg ugy kell a gépet járatni, hogy keveset kelljen neki a lejtőn fel s lefelé dolgozni, inkább a lejtőn kereszt irányban járjon, mint pl. az eke. E czélból jó lenne itt is fogásokra osztani a learatandó területet, mint a szántásnál. Dőlt életben is lehet dolgozni mindenféle aratógéppel, csak kezelni kell azt tudni. Első feltétel az, hogy nem szabad a dőlés irányában kaszálni, hanem a gépet azzal szemben kell járatni. Ha pedig több oldal felé van dőlve foltonként a gabona, akkor éppen ugy mint azt a kézi kaszás is is teszi, forogni kell a géppel s a dőlés irányában ifiindig üresen járni. Az ilyen foltok, miután egész táblák, csak igen ritkán dőlnek meg többféle irányban, a rendes kaszálásból kihagyandók s csak mikor már az álló vagy egyfelől dőlt gabonát levágta a gép, kell a foltokat több oldalról neki kezdve levágni. Szerkezeire nézve lényegtelen eltérések vannak a mai marokrakó aratógépek közt, Egyik másik talán nehezebb, valamivel nehezebben jár, de rendesen kezelve mind jól dolgoznak. Nálunk ismertebbek az Adriance, Deering, Osborne, Mr. Gormick, Johnston, Wood, Jones, Favorita, Albion marokrakók. Mindegyikkel jól dolgozik hegyen és sikon . egyaránt az, aki nem restelli a fáradságot a gépet alaposan megismerni s aki azt rendesen kezeli, szorgalmasan olajozza. Még az egyszerű paraszt ember is -— persze az értelmesebbje — egy-két nap alatt teljesen tisztába jöhet a gép szerkezetévei s kezelési módjával. S ha egyszer ezzel tisztában van, akkor dolgozni is jól fog Vele minden körülmények közt. i, S, P,
4 8 . SZAM. 8-IK
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1898. JUNÍUS HO
15.
893
lünk, a Hangya országos központi szövetkezet legközelebb Hollóházán, Kecskeméten és Sápon fog fogyasztási szövetkezetet alapítani. „Mensa academica" f e l á l l í t á s a a m.-óvári gazdasági a k a d é m i á n . A magyar-óvári m. kir. gazdasági akadémiai hallgatók „Segélyző Egylete" fennállásának negyedszázados évfordulója, alkalmából egy mensa academica létesítését, határozta el, hol szegénysorsu akadémiai hall-, gatók, különösebben sanyarúbb viszonyok között' élő magyar gazdatisztek fiai a lehetőleg olcsó; élelmezésben részesülhetnének s igy egyik legnyomasztób.b anyagi gondtól fölmentve, jóval könnyebben szerezhetnék meg a mai nap m á r minden téren okvetlenül megkívánt szakképzettséget. Mert bizony sajnosan kell tapasztalnunk, hogy az ország egyetlen gazdasági főiskoláján, Budapest, Rottenbiller-utcza 6/a. sz. (1. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének a pesti Magyar^Óvárott, — hol .mellékkeresetre szer aligha van kisebb alsó, pesti felső, pilisi alsó, pilisi felső, váczi egyébként sem tehető, szükség egy .mensá academacára, mint BudaMai s z á m u n k t a r t a l m a : Oldal alsó és váczi felső járásai. 2. Budapest székes- . főváros. 3 / F e j é r vármegye. 4. Székesfehérvár pesten. A „Segélyző Egylet" felhívást intéz a Az OMGE. közleményei. ... ... ... ... 887 t. j. sz. kir. v.). Szegzárd (Tolna vármegyének magyar gazdaközönséghez, hogy szép tterek-, A bajor mezőgazdasági közigazgatás. S. I. 887 danaföldvári, központi, tamásii és völgységi já- vésében segítségére lenni szíveskedjenek. Aki. rásai). Pécs (1. Baranya vármegye. 2. Pécs t . j . a m e n s a academica 1 létesítéséhez bármily Kartel és állami kedvezmény. D. K. ^ 89F f. sz. kir. v.). Gyönk (1. Tolna vármegyének csekély adománynyal is hozzá kiván járulni, Gazdasági növénytan. dombovári és simontornyai járásai. 2. Somogy küldje adományát egyenesen a „Segélyző Egylet" Élesztőgombák a szőlőfürtön. 889 vármegye). Csáktornya (Zala vármegyének Csák- elnökségéhez, Magyar-Óvárra. tornyái, alsó-lendvai, kanizsai, letenyei és novai Állattenyésztés, járásai). Tapolcza (Zala vármegyének tapolczai,, Hízó j u h a i n k a f r a n c z i a piaczon. A Tejelő jellegű erdélyi magyar bika. ... 889 sümegi, zala-szent-gróti, keszthelyi, zala-egermult évben Párizsban a La Villettei marha-,: 1 Gazdasági gépészet. szegi és paosai járásai). P á p a (1. Veszprém vásárra 1,849.864 darab hizó juhot hajtottak Terménytisztitó gépverseny, i f j . S'porzon Pál. ... 889 vármegye. 2. Győr vármegye. 3. Győr t. j. sz. 1896-ban.kir. v. 4. Komárom vármegye. 5. Komárom t. j. föl 94.662 darabbal többet mint Halászat. sz. kir. v.). Sopron (1. Sopron vármesrye. 2. E s z á m b a n Németország. 52,528, az osztrákA halak ellenségei az állatvilágból. Muraközy E. 890 Sopron t. j. sz..' kir. v. 3. Vas vármegye). magyar monarchia 71,414 darabbal szerepelLevélszekrény 892 Pozsony (1. Pozsony vármegye. 2. Pozsony t. nek csak, holott 1896-ban még 153,227 darab 1 Vegyesek 893 j. sz. kir. v. 3. Moson vármegye). Nyitra (1. juhunk kelt el Parisban. Bár monarchiánk a Nyitra vármegye. 2. Bars vármegye. 3. TrenKereskedelem, tőzsde 894 csén vármegye). Esztergom (1. Esztergom vár- legtöbb kedvezményt élvező országok közt; helyet foglal, a francziák mégis följogosítva Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — A közmegye. 2. Hont vármegye.) Szirák (Nógrádvár- éreztek magukut elrendelni, hogy ürüinket. ponti vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en megye). E g e r (Heves vármegye). Mező-Kövesd gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Állatvá(1. Borsod vármegye. 2. ' Gömör és Kis-Homt pusztán a Sanatoriumnak csúfolt járvány-fésárok : Budapesti szurómarhavásár. — Bécsi vármegye). Tarczal (1. Zemplén vármegye. 2. szekben szabad árusítani, holott pl. a spavágómarhavásár. — Bécsi szurómarhavásár. Abauj-Torna vármegye). Beregszáz (1. Bereg nyolok juhaikat Francziaországban szerte a — Bécsi sertésvásár. — Bécsi juhvásár. — 895 vármegye. 2. Ung vármegye). Szinyér-Váralja szabad piaczon árusíthatják.. Ebből az igaz, Szerkesztői üzenetek , 895 (1. Szatmár vármegye. 2. Szatmár-Németi t. j. jelentékenyebb hasznuk nincsen miután csak sz. kir. v. 3., Ugocsa vármegye). Szilágy-Somlyó teljesen elromlott valutájuk (jelenleg 100 frank Czimadományozás. Bendl Godofréd gazdasági felügyelőnek Ö felsége a gazdasági igazgatói czimet ado- (Szilágy vármegye). Bihar-Diószeg (1". Bihar aranyban 200 pesetassal egyenértékű !) teszi vármegye. 2. Nagy-Várad t. j. v.) Ménes (1. lehetővé, hogy 10 frank költség mellett 18—20 mányozta. Megbízatás. A földmive ésügyi m. kir. miniszter' Arad vármegye. 2. Arad t. j. sz. kir. város). frankon árusíthatják Párisban alárendelt áruKorda Andor földbirtokost, magyar-csékei. lakost, Bihan Fehértemplom (1. Temes vármegye. 2. Temes- jokat, szóval a spanyol inváziótól sem a vármegye magyar-csékei járására 'nézve a gazdasági vár t. j. sz. kir. v. 3. Versecz t. j. v. 4. Krassótudósitói tiszttel bizta meg. Szörény vármegye.) Debreczen (1. Hajdú vár- franczia, sem az algiri ürühizlalónak nincs mit tartania. Mi azonban móltón aggódva nézKötelező s z ő l ö p e r m e t e z é s . Hirlapi értesü- megye. 2. Debreczen t. j. sz. kir. v. 3. Jászhetjük, hogy m á j u s h a v á b a n összes hizó juhlés szerint Alsó-Fehér, Hajdú, Ung és Szeben Nagy-Kun-Szolnok vármegye. 4. Szabolcs vár1,938 drb , megye). Kecskemét (1. Pést-Pilis-Solt-Kiskun bevitelünk volt vármegyék törvényhatósága szabályrendeletileg vármegyének kecskeméti, alsó, kecskeméti felső, 6,133 „ kötelezővé tette a peronoszpóra elíen való kiskun alsó, kiskun, felső, pesti közép, solti ellenben 1897. m á j u s h a v á b a n 1896. „ „ 8,222 „ permetezést és e szabályrendeleteket a föld- alsó, solti közép és solti felső járásai. 2. Csonmivelésügyi miniszter jóváhagyta. Az értesülés grád vármegye. 3. Hódmező-Vásárhely t. j. v, '1895. „ „ 11,296 B szerint egyik kereskedelmi- és iparkamara, 4. Szeged t. j. sz. kir. v. 5. Békés vármegye. 1894. „ „ 18,643 , melynek területe fontos szőlővidék, felterjesztés- 6. Csanád vármegye). Szabadka (l.Bács-Bodrog hizóürünk került volt még a párizsi piaczon b e n hivta fel a kormány . figyelmét ez ügyre s vármegye. 2. Baja t. j. v. 3. Szabadka t. j. sz. eladásra. Mikor mozognak már diplomatáink az egész országra nézve kötelező permetezés kir. v. 4. Zombor t. j. sz. kir. v. 5. Torontál igazunk é r d e k é b e n ! kimondását kérte. Hason irányban m á r az vármegye. 6. Pancsova t. j. v.) Nagy-Enye.d (1. M a r h a r a k o d ó á l l o m á s engedélyezése. A Alsó-Fehér vármegye. 2. Hunyad vármegye. 3. OMGE. is intézett felterjesztést a földmivelósSzeben vármegye. 4. F o g a r a s vármegye). Dicső- földmivelésügyi miniszter a m. kir. államvasutak ügyi kormányhoz,- melyben kifejtette annak Szent-Márton (1. Kis-Küküllő vármegye. 2. Nágy- kezelésében levő szab. pécs—barcsi vasút szükségét, hogy a peronoszpóra ellen való Küküllő vármegye. 3. Udvarhely vármegye). vonalán Baranya vármegye területén fekvő védekezésre a szőlősgazdák törvényileg kötelez- Torda (1. Torda-Aranyos vármegye. 2. Maros- Péllérd állomást, továbbá a kis-küküllő-völgyi tessenek. Nem tudjuk, hogy mi történt ezzel a Torda vármegye. 3. Maros-Vásárhely t. j. szab, h. é. vasút vonalán, Kis-Küküllő vármegye felirattal, konstatáljuk azonban, hogy az érde- kir. v. 4. Kolozs vármegye. 5. Kolozsvár t. j. területén fekvő Küküllövár, Dicső-Szent-Márton sz. kir. v. 6. Szolnok-Doboka vármegye. 7. Besz- és Bónyha állomásokat marharakodó állomásokul kelt közönség, — okulva a saját kárán, — s a j á t ötletéből kezd r á j ö n n i a helyes ú t r a . tercze-Naszód vármegye).., Ha m á r törvényt nem kapnak, e példák nyomain kellene elindulni a többi érdekelt törvényhatóBézgáliez és a z u r i n k e d v e z m é n y e s szállíságoknak is s kívánatos volna, h a a földmive- t á s a . A kereskedelemügyi miniszter ur 42643/IV. lésügyi kormány legalább megfelelő szabály- számú rendeletével szőlőpermetezéshez a rendeleti mintákkal ösztönözné a vármegyéket peronoszpóra viticola pusztítására szükséges hasonló eljárásra, mert a tapasztalatok után rézgálicz és jegeczes azurin szállítását a m. reményünk sincs, hogy az évről-évre jelentékeny kir. államvasutak összes vonalain kedvezményes peronöszpórakárok ellen a permetezés kőte- díjtétellel engedélyezte. Az erre jogosító igazolIrta: lezővé tétele nélkül kellő sikerrel védekez- ványok az „Országos Magyar Gazdasági EgyeS S I L Ü S S V Z O I T á H hetnének. sület" titkári hivatalánál is beszerezhetők. az 0. M. G. E. szerkesztő titkárja. A 352. oldalas, finom papirrá nyomott, 102 képpel diSzőlőszeti és b o r á s z a t i f e l ü g y e l ő s é g e k U j f o g y a s z t á s i szövetkezetek. A Magyar . szitett munka s z a p o r í t á s a . A filloxera. által elpusztított szőlők Gazdaszövetség Hangya czimü fogyasztási ós bolti á r a 4 forint; felújításának előmozdításáról szóló 1 8 9 6 : ¥ . értékesítő szövetkezete m á j u s 19 : én Egerváron 0. M. G. E. tagok és a „KÖZTELEK" előfizetői t.-czikk alapján szükséges intézkedések gyors, (Vasm.) alapított fogyasztási szövetkezetet. A 3 f r t 5 0 ki*, pontos és az ügy érdekének minden irányban tagok száma 29, kik együtt 1.00 üzletrészt jekedvezményes áron rendelhetik meg megfelelő végrehajtása és különösen a szolgál- gyeztek. A közgyűlés egyhangúlag Simon István tatandó szölőkölcsönök ügyei, n e v e z e t e s e n : a plébánost választotta meg elnökül; ügyvivőnek a „ K Ö Z T E L E K " k i a d ó h i v a t a l á b a n kölcsönök helyes^ czélirányos s a törvény értel- Heiner József van kiszemelve. Amint értesü(Budapest, IX., Üllői-ut 23.)
Köles f e j ő s t e h e n e k n e k . {Felelet a 256. kérdésre:) Ha a szóba hozott köles alatt a Panicum miliaceum értetik, ugy az dara alakb a n és szecska közé keverten, mint igen kitűnő erőtakarmány tejelő tekeneknek is oly adagokban nyujtható, a milyenben pl. zabot szokás nyújtani, t. i. fejenkint és n a p j á r a 4 — 5 kilóig. Nagyobb adagok lágygyá tehetik a tejből nyert vajat. Sokkal kiválóbb szolgálatot tesz a köles a lovak takarmányozásában, hol zabképpen adható, avagy avval keverten nyújtható, ugynemkülönben kitűnő eleségét képezi a köles a baromfiaknak, melyeknek keményebb tésztává gyúrva legczélszeriibb adni. /\
mében és szellemében való felhasználásának ellenőrzése, továbbá a szőlőbirtokosok által fokozottabb mértékben igényelt szaktanácsok, felvilágosítások és utbaigazitásoKnak minden irányban való megadása, szóval a szőlészeti ós borászati szakszolgálatnak a folyton fokozódó igényeket kielégítő ellátása érdekében a földmivelésügyi miniszter az eddigi szőlészeti ós borászati felügyelőségi kerületek számának szaporítását és u j beosztását határozta el. Eszerint a közigazgatási beosztásnak és a szolgálat érdekeinek szem előtt tartásával az eddigi 21 szőlészeti és borászati felügyelőségi kerületből 27 ily kerületet alakított. Az u j kerületi beosztást, a székhelyek és zárjel között a felügyelőségi kerületek megjelölésével alább közöljük.
VEGYESEK.
Amerikai mezőgazdaság
KÖZTELEK, 1898. JUNIUS HO 15
894
Szibperfoszfát chilisalétrom kénsavas-káli kénsavas-ámmon és egyéb műtrágyaféléket, továbbá
=rézgálicz
98-99% jegeczckben és ő l ' Ö l v e valamint egyéb
permetező
anyjagokal
legjutányosabban ajánl a
„ H U N G Á R I A műtrágya, kénsav és vegyi ipar részvénytársaság Budapesten, V á c / i körút 2 1 .
Magyar általános kötanyaggyár. Schottoia Budapest.
Ernő,
ÜZLET: VI. ker, Andrássy-út 2, (Fonciére palota). GYÁR: VI. ker., Révay-uteza 16. A cséplőidény küszöbén, ajánlom a gépeknél a nm. belügy- és kereskedelemügyi minisztériumok által tartandóknak előirt „
E
l
s
ő
kötszereimet
s
e
g
é
l
y
"
pléhdobozban.
Kötszerdobozaimnak a nm. belügyminisztérium által előirt tartalma: 1. Egy „Esmarch"-féle pólya, I mtr. hosszú tömlővel. 2. Vashalvagos gyapot. 3. Jodoform-gaze. 4. Bruns gyapot, karbólgyapot és 2 calicot-pólya. Á r a 6 f r t 50 k r .
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti
gabonatőzsde.
(Guttmann és Víahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) 98. június 11. közönként fordult elő. A vetések országszerte lisan fejlödnek,' de jogos aggályokra ad okot a legtöbb helvtt mindinkább terjedő rozsda, mely főkép a korai vetéseket támadta meg és esetleg még a fejlődés utolsó stádiumában is igen nagy károkat okozhatna. A vízállás alig változott.
Francziaországban a kilátások nagyában még mindig kedvezőek, de már távolról sem dicsérik oly egyhangúlag a vetések állását.- A kelleténél " sok - eső •. és erős szelek sok vidéken megdöntötték a vetéseket, melyekben rozsda is kezd mutatkozni. Belgium és' Németalföldről igen hűvös nedves idjárást jeleznek,« mely azonban eddigelé beigazolható kárt nem pkozhatott. Németországban a legutóbbi napokban jobbra fordult az idő és a kilátások jó középtermésre engednek következtetni. Oroszországban eddigelé meg vannak a vetések állásával elégedve. Az. Egyesült-Államokban a helyzetet még mindig rendkívül kedvező színben tüntetik fel ugy a magán-, mint a washingtoni hivatalos jelentések is. Mindnyája megegyezik abban, hogy ugy a bevetett terület nagysága, mint a vetések kondieziója nagyon sokkal haladja meg a tavalyit. Az összhozamra vonatkozó becslések 650 és 800 millió bushel között ingadoznak. Ezen nagyszerű aúspiciumot, valamint a sok veszteség által meggyengült chicagói haussepárt szorult helyzete a legutóbbi napokban rohamos árcsökkenésre vezetett az összes amerikai piaczokon. Prompt buza 12, szeptemberi 4 centet vesztett. Minthogy azonban az exportkereslet az utolsó jelentések szerint javult és a látható készletek érezhetőleg megcsappantak, egy közeli árjavulás az amerikai piaczokon nem valószínűtlen. A látható készletek a mai jelentések szerint kb. JflVs millió bushelre rúgnak, inig tavaly ilyenkor három, kitéve harmincz és harmadéve 28 millió bushellal többre A behozatalok Indiából e héten még mindig növekedést, Argentiniából ellenben rohamos csökkenést tüntetnek fel. Egészben véve azonban az Európa felé jelenleg útban levő búzamennyiségek igen tetemesek. E héten 5.636,000 quárterre rúgnak, szemben a tavaly ilyenkori 2.215,000 és az 1896-ki év megfelelő időszakában kitüntetett 3.634,000 quarterrel. Nálunk az üzlet ugyancsak nehézkes és az árak kezdetben erősen csökkentek. Később buza iránt valamivel jobb kereslet mutatkozott, anélkül azonban, hogy ez az áralakulást befolyásolta volna, míg takarmány czikkek zab kivételével — tartósan csendesek voltak. Az üzleti hét részleteiről a következőket jelenthetjük: Buza iránt nagyon gyenge volt az érdeklődés. A malmok különösen a hét1 elején voltak tartózkodóak és valóban csak i li tett a piac z n hozott kisebb tételeket értékesíteni. Természetszerűleg az árak is nagyobbmérvü csökkenést tüntettek fel és az első két üzleti napon kb. 50 krt vesztettek. Később néhány malom ismét jobb vételkedvet tanúsított, a forgalom is némileg javult anélkül azonban, hogy ez által az árak lényegesebben változtak volna. Külföldi búzákból nagyobb ..•:••. ', • HÜ • : ...••:• zömét. Az összforgalom e hétfen kb. 50,000 mm., a hozatalok 45,000 mm. Rozs a fogyasztás teljes tartózkodása mellett jóformán üzlettelen maradt. Közönként néhány kocsi került eladásra a vidékre való elszállítás czéljából és ezek 25—*30 krral voltak olcsóbbak mint a múlt héten. Helyben és Budapest távolságában 8.50-8.75 forinton jegyzünk. Árpa (takarmány és hántolási czélokra) alig van kínálva, de keveslet sem mutatkozik. Gyárosoknak nincs szükségletük és hizlalók alig fizetnek 16.75-7.— írtnál többet helyben illetve Kőbányán átvéve Zab elég bőven erkezik és a helyi fogyasztásnál megfelelően gyorsan értékesíthető. Az árak jól tartottak maradtak és a forgalomban volt kb. 4000 mm. nagyobbára hajóban érkezett áru szín és tisztaság szerint 7-20—7-60 frt között, príma áru esetleg 10 krral drágábban is kelt el. Tengeri a folyó határidő árán esetleg 5 krral drágábban jegyez. Tiszavidéki állomásokon csak mérsékelt a kérésiét és Mezőtúron .5-20—5-25 frt, Szarvason 5-12Va—17Vs frtot fizettek. Olajmagvak Káposztarepczében készáru e héten sem volt forgalom, névlegesen 11.75—12.50 frt. Határidők : káposztarepcze augusztusra Í210—12"25.frt között jegyzett, a hét végével 12-30—12-35 frton zárul. Gomborka ca. 12' 12-50 frt, vadrepcze ca. 5"50—6"25 frt, lenmag nincs kínálva 10—10-50 frt, kendermag 8'-r—8-50 frt Budapesten. TJj bánáti repcze hajó állomásokon 10-75 —11-— l'rt ki 1 kisebb- tételekben. Hüvelyesek : Bab e héten ismét teljesen üzlettelen maradt és kereslet nem mutatkozott. Jegyzéseink tehát inkább csak névlegesek : Gyöngyösön 7'— frt, Szegzárd 6-75 -frt, Baján 6'80 frt, ó barna babot Kalocsán 5-50 frt, uj 6'— frt. Köles csendes és üzlettelen. Jegyzésünk 4.75 frtot helyben. Vetőmagvak : Vöröshere változatlan, a forgalom jóformán szünetel. Minőség szerint bánáti 3235-— frt, durvaszemü felvidék áruért 3740'— frtot fizetnek. Luezemát csak szórványosan kínálnak és hazai termésű áru 3542'— frton jegyez. Muliarmag 6*—r—6'25 frtot ér el helyben. Bükköny üzlettelen, helyben 5'50—5-7§_ frtonjegyez. Napi j e l e n t é s 1898. j u n i u s 14. Az összes külföldi piaczok lany-hasága, különösen azonban az amerikai jegyzések csökkenése igen befolyásolta a mai határidőüzlet irányzatát.
48. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM, Az őszi buza tegnapi zárlati jegyzése mindjárt a forgalom kezdetével 9.42—43-ról 9.33—34-re csökkent,1 mely árfolyam a délelőtt folyamán — időközönként változott. Határidőre következő kötések történtek. Köttetett. Déli zárlat. Juniusbüza . . . 11-43—11-45—tl'43 11.40 Szept. buza . . 9-33-9-35—9-31—9'32 Szept. rozs . . . 7-14—7-10—7-08— 7 07 Jul.-aúg. tengeri . 5-21— 5-20—5:1§— 51$—— Szept. zab . . . 5-80—5-81—5-82 5"83 Káposztarepcze aug.-szept. 12'50— 12-50 Készáruban következő kötések történtek: 1230 mm. 76 kg. á 12-20 frt 3 hóra Vásárhelyi : 75 „ . 11'50 „ Tiszavideki: , 100 , 77 . » 12-25 „ , 800 , 72 , , H'70 „ „ Báeskai : 1300 , 72 . Oláh: 1000 , 75 „ » 9'70 , „ Temesvári: 2900 „ 71 „ „ 10-80 „ „ A többi gabon.anemben nem volt kötés. Szeszüzlet. Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő tudósítása.) A szeszüzletben a hét elején az üzl etmenet változatlan gyér volt és a forgalom nem volt kielégítő. Daczára a finomitógyárak jóval olcsóbb jegyzéseinek és sürgős kínálatainak, a vételkedv korlátolt, mert a vevők máig régebb kötésekkel bírnak és a rossz üzletmenet folytán még ezeket sem tudják lebonyolítani. — Elkelt finomított szesz nagyban ,58—58 50 frtig. Vidéki gyárak által 58 frton azonnali és későbbi szállításra. Mezőgazdasági szeszgyárak részéről érkeztek ugyan eladási ajánlatok, de a nagy árigények folytán üzlet nem létesült. Galicziából kontingens nyersszeszt tar'.ályokban őszi szállításra 18 frton kínáltak. A kontingens nyersszesz ára Budapesten .2020-25 forint. / Bécsi jegyzés 2010—20-30 frt kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 56"50 frt adózott és 20'25 forint adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 14.— frt kiviteli szeszért 90%. A kivitel e hétnek elején tőbb tétel finomított, szeszt vásárolt, mely Üszküb felé lett szállítva. Vidékj, szeszgyárak 25—75 krral olcsóbban jegyeznek. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 58' 58-25 frt, élesztőszesz ' 58-——58-25 frt, nyersszesz adózva 5757 25 frt, nyersszesz adózatlan (exkontingens) 17' 17'75 frt, denaturált szesz 22 50 —23 — frt. Kontingens nyersszesz —. .—. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők. A k ö z p o n t i v á s á r c s a r n o k á r u j e g y z é s e nagyban (en g r o s ) e l a d o t t élelmiczikkek á r a i r ó l . Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének jelentése 1898. junius hó. 1 f-én. A hét második fele sablonszerű ismétlése első felének ugy áru, mint elért forgalom tekintetében. A zöldség-, tejtermékek- és gyümölcsfélékből álló küldemények kielégítő számban, de csekély dimensióban érkeznek, mig borjukkal és marhahússal a nagy meleg folytán csak a legközelebbi vidékről lehet a szállítást megkisérleni Egyedüli nagy tételünket képezte a borvásárra érkezett 146 hl. bor eladása, mely ügyletet a gyenge vásár folytán csak ma, az utolsó napon sikerült ^ I'üli Jegyzéseink a következők: Borjú egészben 50—54 krig, sonka ugy prágai, mint hazai 1-05—1-10 frt, szalámi (téli) 1-60—1-70 frt, nyári 90 kr. kgrja. 'Teavaj 1—1-20 frt, főzővaj 70—85, tehéntúró 16—18, tejfel 24—26 kr. kgrja. Spárga 20—70, zöld borsó (hüvelyes) 4—8 krig kgrja, ugorka 2—15, zeller 2—6 krig drbja. Cseresznye belföldi 10—18, egres 4—6j földi eper 20—40 kr. kgrja. Kacsa sovány 1É40, liba félkövér 4—5 frt párja. Tojás (tea) 100 darab 2-50—2-80, közönséges (1440. drb) 27—28 frt. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése. Budapest, 1898. junius 11-én. Hus. Marhahús hátulja L oszt. 1 q frt 52—56 II. oszt. 46—52, III. oszt. 40—46, eleje I. oszt. 50—52 II. oszt. 40—50, III. oszt. 36—40, borjúhús hátulja I. oszt. 56—60, II. oszt. 52—56, eleje I. oszt. 56—58, II. oszt. 40—56, birkahús hátulja I. oszt. 50—52, II. oszt. 36—50, eleje I. oszt. 42—44, II. oszt. 36—42, bárány eleje 1 db 1. 4-—, hátulja • •—, sertéshús magyar
48. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. szalonnával elsőrendű 1 q 58—60 0, vidéki , sza- ] lonna nélkül elsőrendű 62—64, vidéki 53—50, sertéshús pörkölt -0, sertéshús szerb szalonnával — r , szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar , idegen (vidéki) —, sonka nyers 1 kg. 60-80, fűstölt belf. csoDttal-60—0-90, csont nélkül 0'80 —0:90, sonka füstölt külf. csont nélkül —• •—, szalonna sózott 1 q 55-5—57-5, füstölt 60'—62-, sertészsír hordóval 63—63 0, hordó nélkül 61'0-61 0, kolbász nyers 1 kg. — , füstölt 60—80, szalámi belföldi 130 —150, külföldi , malacz szopós élő 1 kg 3-00-7—, tisztított 0-70—90. Baromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár frt 1-10—1.40' csirke 0'50—1-20, kappan hízott • , sovány , récze hizott 0' 0—, sovány 1-20—1*40, lud hízott 5-50—6-—, idei 2 40—5 00, pulyka hizott - 0 ' — , sovány —-0—0-00. b) Tisztított. Tyúk 1 db frt 0-50—0-75, 1 kg. , csirke 1 db 0'45—0 60, 1 kg. , kappan hizott 1 db 0-0'—, 1 kg. —•——•—, récze hizott 1 db 0 0—, 1 kg. —.félkövér 1 db 00 ~ , lud hizott 1 db 2'20—3"50, 1 kg. 5 0 - 0 55, félköv. 1 db 1-60-2-20, 1 kg. — , pulyka hizott 1 db 0: 0-—, 1 kg. , félkövér 1 db 00-—, 1 kg. —, ludmáj 1 db 10-0-70, 1 kg. 1-20—1-50, ludzsir 1 kg. 70—1-00, idei liba 1 db —•—•—. Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-80—1-00, csuka 0-80 — 1 20, ponty (dunai) 0 30—0 60, süllő —•——•—, ke csege 0-—O'O, márna —-40—-60, czompó ,0-50—0-60, angolna 00'—, apró kevert 0'25—0 35, lazacz , pisztráng —• •—. Tej és tejtermékek. Tej 1 üt. frt 0-08—O-CÓ, lefölözött 0-C6—0-07, tejszín 00-—, tejföl 0-20—0-30, tehénvaj (tea) 1 kg. 0-90—1 20,1. rendű 0-80-0 85, II. r. 0-60—80-—, olvasztott 0-60—60, Margarin I. rendű 0-—, II. rendű 00-—, tehéntúró 0-16—0-20, juhturó 45—45, liptói 0-44—0-54, juhsajt 0 48-48, emmenthali sajt 1-10—1-10, groji sajt 0-72—0-72. Liszt és kenyérnemü. Fehér kenyér 1 kg. frt 18 0—20'0, barna kenyér 15'0—15 0, rozskenyér 14 5 —14-5. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—, 1 —'—, Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 14—18, stokeraui 22—36, borsó héjas magyar 10-0—13-—, koptatott magyar 13—15, külföldi 17—24, bab fehér apró 7—11, nagy 8—12, szines 8-00—10. Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 27 7—28 50 II. oszt. (1440 db.) —• •—, meszes , orosz tojás 100 db. —, tea tojás 2-30—3-—, törött tojás 0" 0— Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 4. 8 —, 1 q 13-—16-, Petrezselyem 100 kötés 4-0—8-—,1 q 15-0—18-0 zeller 100drb48'0, karalábé 1-0—1-60 vöröshagyma 100 köt. —-80—1-30, 1 q 6-5—8-—. foghagyma 100 köt. 5-—10 0, 1 q —• •—, vörösrépa 100 drb 0-80—1-40; fehérrépa , fejeskáposzta 25-0—28-0, kelkáposzta 100 drb 1-00—2-00, vörös káposzta 0"— fejessaláta 0-40— Ó 80, kötött saláta 0-2—0-60, burgonya, rózsa 1 q 3'50 4 20, sárga 3-80—4-20, külföldi —• -, fekete retek 100 drb 0.20—1-50, uborka nagy salátának 100 db 5'—20'—, savanyítani való 100 db —•—>—, savanyitott 0 00—0-— zöld papr. 1-2-2-0, tök főző 0-1—0-8, zöldbab 0-16—0 30 zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. —-04—-09, fejtett 1 üt. 15—-24, tengeri 100 cső •—•, karfiol 100 db —• •—, paradicsop 1 kg. 0-25—0-30, spárga 015—0 60, torma Gyümölcs. Fajalma 1 q frt —, köz. alma —, fajkörte , közönséges körte , szilva magva, váló —• •—, vörös —, aszalt , cseresnye faj 18-25, közönséges 06—20, meggy faj 08—22, közönséges — — , ringló , baraczk kajszin —, őszi , dinnye görög nagy 100 db — — , kicsi — , sárga faj —•—•—, 1 kg. közönséges szőlő 1 kg. —• •—, csemege , dió (faj, papirhéju) -— :, közönséges 25—30, mogyoró 25—30, gesztenye magyar , olasz , narancs messinai 100 db —-0—0"0, pugliai 4 0-6-0, mandarin 0-00— 0-00, czitrom l'60—2-20, füge hordós 1 q 20—22, koszorús 22-—24, datolya 38—44, mazsolaszőlő 50—65, egres 1 üt. 6 - 9 , eper 1 kg. 20—0-40 kr. Fűszerek és Italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 30—60, II. rendű 10—20, csöves 3Q—35—, (szárított) . köménymag ————, borsókamag —— . mák 1 {q. frt 38—40, méz csurgatott 0-25— 0-45, sejtekben 1 kg. —• •—, szappan szín 20—25, közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit, 0*40—0"50j vörös asztah- palaczkban 0-40—0-50, házi pálinka palaczkban 40 —50'—, ásványvíz palaczkban Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mesterutcza, 1898. junius 14. A székesfőv. IX. ker. elöljáróság jelentése a ,Röztelek" részére). Felhozatott a szokott községekből 175 szekér réti széna, 10 szekér muhar, á8 zsupszalma, 13 szekér alomszalma, 0 szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 0 szekér egyéb takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles sü>.\ 1600 zsák szecska. A forgalom élénk. Árak q-ként a következők: réti széna 160—290, muhar uj 270—330, zsupszalma 150—160, alomszalma 120—140, egyéb takarmány , lóhere , takarmányszalma — — , tengeriszár , luczerna , , sarjú —0 0, szalmaszecska 180—200, széna ——, uj —, zabosbükköny —0 0. összes kocsiszám 242, suly 266200 kg.
895
KÖZTELEK, 1898. JUNÍUS HO 15. Állatvásárok. Badapesti szurómarliavásár. ' Junius hó 8-án. A székes/óvárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság Jelentése. Felhajtatott: 1135 drb belföldi, —— db galicziai, drb tiroli, 15 db növendék élő borjú, 14 db élő bárány; — drb belföldi, — drb galicziai, — drb tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb őlött bárány, — drb élő kecske. A borjú és bárányvásár hangulata vontatott lefolyású volt. Árak a következők: Élő borjuk: belföldi —••—— frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 26—42 frtig, kivételesen 44 frtig súlyra, növendék borjú 23—26 frtig, kivételesen — frtig dbonkint, •— frtig súlyra Ölött borjú : belföldi frtig, tiroli frt, galicziai frtig, növendék borjú frtig dbkint, ölött bárány 0-—-0 — frtig, bécsi ölött borjú - — , kiv frtig súlyra. Élő bárány 48'— frtig, kivételesen írtig élő kecske —•— •— frtig páronkint. Hizlalt ürü
Primaborjuk üzlete változatlan, ellenben a közép- • és rosszminőségüek lanyha irányzat mellett kgrkint 2 krral csökkentek. A kizsigerelt sertések üzlete szintén lanyha volt és kgrkint 1—2 kr árcsökkenést szenvedtek. A többi áru változatlan. Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 46—66 kr., prima kr., primissima kr., élő borjú 36 42 kr., prima 44—52 kr., primissima 54—56 (—) kr., fiatal sertés 38—51 kr., kizsigerelt sertés nehéz 54—58 kr., süldő 50-60 kr., kizsigerelt juh 24—40 kr., bárány páronkint 5—13 kr. Bécsi juhvásár. 1898. június hó 8-án. Felhajtás 516 db juh. A csekély felhajtás rögtön a vásár kezdetén eladatott és az árak kgkint 1—2 krral javultak. Árak: export juh páronként 2627'—, kivét. —•—, raczka , selejtes juh —•——*— frt.
Budapesti juhvásár. 1898. junius hó 13-án. (A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése a "Köztelek" részére). Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 600, feljavított juh 393, kisorolt kos —, kiverő juh —, bárány , kecske —, szerbiai —, angol keresztezés —, romániai — durvaszőrü — db. Borjú és birkavásár vontatott lefolyású volt. Árak a következők: Belföldi hizlalt ürü 19 0—22-0 frtig páronkint, 23'0—24-00 frtig 100 kiló élősúly szerinl, kiv. 25 frtig, feljavított juhok 16-0—18-0 páronkint, 22-— 23-— frtig súlyra, kiv. —, kisorolt kosok •—, kiv. — frtig, kiverő juh —• '— páronkint, '—• •—, kiv. ; frtig súlyra, bárány —, kecske —0'—, anyajuh , suly, angol keresztezés , romániai —, durvaszőrü ——'— frtig páronkint, 100 kiló után — frt.
. P. H. urnák, Budapest. Pályamunkájának jeligés levelét visszaküldöttük, kéziratát azonban visszatartottuk, mivel a pályamunkák kéziratait kezeink közül ki nenr adhatjuk. D - y . urnák, Szatmár. A beküldött legyek . és bogár, amelyek a virágzásban levő rozs kalászait ellepik, ebben nem tesznek kárt. A bogár a Malachius viridis fajhoz tartozik. M. L. urnák. Kengyel. A buza kalászában élősködő apró .fekete rovarok a Phloeothrips staticeS Hal. fajhoz tartoznak. Czinober veres lárvái, az u. n. vörös vagy érlelő férgek a szem érésekor elég nagy számban találhatók a buzaszem takaró levelei, pálhái alatt. Az általuk okozott kár, amelyet a növényi tápláló nedvek szívása által okoznak, ugy a búzában, mint a rozsban a következőképpen nyilvánul. A kalász felső része el van száradva, sápadt színű; magvat nem érlel és a rendes pelyvák helyett vékony, meggörbült fonálszerű I képletek fejlődnek; emellett a kalász alsó része zöld és . normális fejlődésü. Ezen kártételük azonban rendesen oly csekély, hogy alig vehető számba, amennyiben rendesen az amúgy is gyenge, hitvány kalászokban ütnek tanyát s ha hiányzik is a kalász hegyén néhány szem, ezek rovására azonban az alsóbbak annál kövérebben fejlődnek. Az ellenük való védekezést tehát nem tartjuk szükségesnek. B. L. urnák, Nyitra-Nagy-Bélicz. A beküldött , szőlőlevelen mutatkozó betegség az u. n. nemezbetegség (crinosis), amelyet a Phytoptus vitis nevü atka okoz. Minthogy a Borsodmegyei Gazdasági Egyesülettől beküldött rovarok annyira összeszáradt és tönkre ment állapotban érkeztek hozzánk,, hogy nem lehetett a faját meghatározni, ennélfogva a m. kir. rovartani állomás közvetlenül a kérdésttevőtöl ujabb küldeményt kért be.
Bccsi vágómarhavásár. 1898. junius 13. A bécsi marha- és huspénztár jelentése. Összes felhajtás 5779 db. Ebből magyar 3815 db galicziai 800 db, bukovinai 236, németországi 928 db hizott 4143 db, legelő db, fiatal 1645 db, . ökör 3809 db, bika 748 db, tehén 925 db, bivaly 297 db. Szombaton a vesztegvásárra 464 darabot hajtottak fel, a mult hetihez képest 500 drbbal több állott eladásra, a vásáron kivül direkt istállókba 443 darab adatott el. Tultömeges felhajtás következtében a vásár lanyhán kezdcdött és az árak prima 1 frttal, minden más minőség 100 kgrként 1—2 frttal csökkent a mult hetivel szemben. A bikák üzlete meglehetős gyenge volt és az árak szintén 1 frttal csökkentek, bivalyok üzlete igen lanyha és jóval olcsóbb árakon adatott el, mint a mult héten. A vásár igen rosszul záródott, az árak még alább szálltak és eladatlan áru is maradt. Árak: prima magyar 33—35-— (—•—)frt, szekunda 36'bO 29- 32 frt, tertia 25—28 frt. Galicziai prima 34(—•—) frt, szekunda 31—33 frt, tertia 27—30 frt. Német prima 36—39-— (—.—), szekunda 32—35, tertia 28—31 frt. Konzervökrök . 24-—28 — é. s., rosszabb minőségű frt é. s. Bika 24—33-— (—) frt é. s„ tehén 22—31 frt és bivaly 17—22 — frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra minden % levonás nélkül történnek. Az értékesítésben kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyanazon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 krt, a kiverésért pedig 35 krt kap.) Egyes eladások: Magyar liizó ökrök. Eladók: Ár Ár Grubitsch Pál ... ... 30 — 29—28 — Hacker L., Sopron „ . ... 36 — 35 — Löwinger Sal. Nyögér 31 — 28 — Neumann testvérek, Arad 35 — L3 — Német hizóökrök. Eladók : Blau testvérek, Temesvár— . 39 Hacker Miksa, Sopron 34
— —
36 33
— —
Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár ezentúl szombaton tartassék meg. A vesztegvásárra felhajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárt megyék közül a következő vármegyék vannak tüdővész miatt zár alá helyezve és csakis ezen vármegyékből nem hajthatók fel állatok a vásárra és pedig: Árva, Liptó, Nyitra, Pozsony (Csallóköz határa kivételével), Szepes, Trencsén és Turócz, továbbá Pozsony sz. kir. város és Mosonymegye Rajiba járása. Bécsi sertésvásár. 1898. junius 14-én. (Schleifelder és társai bizományi czég távirati jelentése a ,Köztelek" részére). Felhajtás : 3940 lengyel, 3672 magyar sertés, összesen 7612 drb. Az üzlet vontatott. Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül : prima 53—54 kr, kivételesen 55 — kr, közepes 46—52-— kr, könnyű 46—52 kr, süldtő 38—52 kr. Bécsi szurómarliavásár. 1898. junius 8-án. Felhozatott: 4449 borjú, 774. élő sertés, 1065 kizsigerelt sertés, 181 kizsigerelt juh, 368 bárány.
Szerkesztői üzenetek.
A* O r s z . masry- s a i d . e g y e s ü l e t t u l a j d o n a . Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G.E. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Budai Barnabás, az 0. M. G. E. titkára.
| Elsőrangú hazai gyártmány. \
' J & Í É MAGYAR Í'AZDASÁGI GÉPGYÁR RÉSZVÉNY-TÁRSULAT
BUDAPESTEN. Magyarország legiagvsM és •gycdlfl
| gazdasági
gépgyára,
mely a gazdálkodáshoz szükséges
mr Ssszes nn gazdasági gépeket gyártja. I Rendelések megtétele slött kérjük minden I szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk I fordulni.
Részletes árjegyzékkel I * szakszeri feMlágMJtás«l
48. SZÁM, 8-ik ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK. 1898. JUNIUS HO 15.
J^
JF
W
CSEPLESRE*SZEN ?
I - a
o ü z t r a n i
k é t s z e r
m o s o t t
BADHTAY K Á R O L Y - n a l
legkitűnőbb bel-
~
íémíí
k o T á c § § z é i i
m.
kőszén és coaks n a g y k e r e s k e d ő .
Mielőtt fűkaszálóg a z d a
s a j á t
T h e
vagy aratógépekben
é r d e k é b e n
fedezné,
m i n d e n
H a r w e s t e r
C o .
t e k i n t s e
J o h n s t o n
szükségletét
5899
m e g
a
a világ első amerikai a r a f ó g é p g y á r á n a k készitményeit, melyekből a KIZÁRÓLAGOS K É P V I S E L E T E T és mintaraktárt Magyarország részére mi bírjuk.
Minden gépet megpróbálás, más gyártmánynyal összehasonlítás végett a tisztelt g a z d a k ö z ö n s é g r e n d e l k e z é s é r e bocsájtjuk.
B á c h e r Rudolf és Melíchár Ferencz gépgyárosok
Budapest, VI., Nagymező-utcza 60. szám. Árajánlattal készséggel szolgálunk.
4 8 . SZÁM 8-IK
KÖZTELEK,
ÉVFOLYAM.
1898. JÜNIÜS HÖ
897
15.
Magyar élelmiszer-szállító r.-t,
5035/pln. sz. 1898.
ffaiyázati
üirdetmény,
Az adai m. kir. földmíves iskolánál üresedésben álló ösztöndíjas gazdasági segédi alkalmazás betöltése iránt ezennel pályázat hirdettetik. Ezen alkalmazás évi 500 (ötszáz) forint ösztöndíj, egy bútorozott szoba fűtés és világításból álló szabad lakás élvezetével van egybekötve. Az alkalmazandó ösztöndíjas gazdasági' segédnek nőtlen egyénnek kell lennie s feladatát képezendi, hogy a fanszemélyzet mellett segédkezve az elméleti oktatás helyes módszereit elsajátítván, egyes ismétlések megtartá-" sával is megbízassák, ezenkívül a gazdaság vezetője mellett is alkalmaztatván; az okszerű mezőgazdasági üzletvitel minden ágával megismerkedjék és a gazdasági szaktárgyakban további tanulmányokat tegyen, hogy így idővel a gazdasági szakban, mint oktatót lehessen alkalmazni. E végből az ösztöndíjas gazdasági segéd előadási és tanítási képességeiről próbaelőadás' tartásával nem különben tudományos készültségéről a részére kiszabott munkaterv figyelembe vételével a kitüzeíjdő időben és módon szóbeli és Írásbeli utón számot adni tartozik. Az ösztöndíjas gazdasagi seged a szokásos szünidőket is ideértve, csak szabadsag kieszközlése mellett távozhatik állomásáról. Az ösztöndíjas alkalmazása rendszerint egy évre a-jelen esetben 1899. szeptember hó 30-ig terjed és csak azon esetben hosszabbittatik meg, ha az illető eredményes' működése által a "további kiképeztetésre-érdemesnek bizonyult. A pályázni szádékozók felhívatnak, hogy a szabályszerű 50 kros bélyegjegygyel ellátott és az alább felsorolt okmányokkal felszerelt folyamodványaikat folyó-évi julius hó 15-ig a földmivelésügyi m.. kir. ministerhez czimezve. az adai m. ldr. földmivesiskola igazgatóságához nyújtsák be. A pályázati kérvényekhez a következő okmányokat kell csatolni: 1. Keresztlevelet. 2. Erkölcsi bizonyítványt. 3. A magyar-óvári gazdasági akadémia vagy valamely gazdasági 'tanintézet elvégzését igazoló' végbizonyítványt vagy annak hiteles másolatát. 4. A ki a gazdasági szaktanulmánzok bevégezte után több ideig folytatott gazdasági gyakorlatról, esetleg a sárvári tejgazdasági szakiskola üzletvezetői tanfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítványt vagy állatorvosi oklevelet képes felmutatni, általában előnyben részesül. F ö l d m i v e l é s ü g y i m. k i r .
Magy. kir. államvasutak. 13813/111. szám.
minister.
Üzletvezetöség Miskolzc.
Pályázati hirdetmény. A m. kir. államvasutak Miskolcz állomásán a vendéglői üzletre 1898. évi október hó 1-től számítandó 3 évi időtartamra ezennel nyilvános pályázat hirdettetik. A vendéglőt bérbevenni óhajtók felhivatnak, hogy szabályszerűen bélyegzett, Valamint kellő bizonyítványokkal felszerelt ajánlatukat folyó évi junius hó 25-én déli 12 óráig a m. kir. államvasutak miskolczi üzletvezetőség titkári hivatalához. e czim alatt : „Ajánlat a miskolczi pályáveildéglő bérletére 13813. Számhoz" lepecsételt bofitékban téritvény mellett nyújtsák be. Az ajánlattevő köteles a miskolczi üzletvezetöség gyüjtőpénztáránál f. évi junius hó 24-én déli 12 óráig bánatpénzképen Í5Ö0 frtot készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapitokban letétbe helyezni, vagy oda posta utján beküldeni, Inivel különben az ajánlat figyelembe vétetni nem fog. A vendéglő bérletére vonatkozó feltételek a miskolczi üzletvezetöség forgalmi és kereskedelmi osztályában (II. emelet 25. ajtószám), a hivatalos órák alatt megtekinthetők, miért is áz ajánlattevőkről feltételeztetik,: hogy a feltételeket ismerik s azokat magukra nézve egész terjedelműkben kötelezőknek elfogadják. , A feltételektől eltérő ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. A m. kir. államvasutak igazgetósága fentrrtja magának a" jogot, hogy az ajánlattevők közül — téliintet nélkül az ajánlati bérösszegre — szabadon választhasson. Miskolcz, 1898. május hó 28-án. (Utánnyomat nem díjaztatik.) Az üzletvezetőség.
Pest-Pilis-Solt Kis-Kun-5 Bács-Bodrog~, Jász* Nagy-Kun-Szolnok-, Csongrád-, Csanád-, Torontál-, Tolna-, Szabolcs-, Hont-, Nógrád-, Nyitra-, Komárom vármegyék bármely vasútállomására a legolcsóbban és a legkitűnőbb minőségben szállít vasúti kocsirakományokban
égetett fehér meszet
B a r o s s Károly
földbirtokos,
P i l i s - S z á n t ó (Pest vármegye).
Ügynökök ugyanezen vármegyék területére kerestetnek.
Sertésbizományi osztály B U D A P E S T , VII., R E R E P E S I - I J T 3 9 . SERTÉSKŰLDEHÉNYEK CZIME : eladásra: " ' hizlalásra: Magyar élelmiszer-szállító részv.-társ TELETO!sr. Magyar élelmiszer-szállitó részv.-táps. Budapest-Ferenczváros, Budapes!-Xó'bánya. Sürgönyeziin: Consiun, Budapest.
Budapest, postabélyeg
kelte.
T. cz. Van szerencsék tisztelettel értesíteni, hogy társaságunk, mely az élelmi czikkek forgalmának emelését tűzte ki czélul, üzletkörét f . évi julius hó 1-töl a sertésüzletre is kiterjeszti és ezen időponttól kezdve a Budapest-Ferenczvárosi consumvasáron valamint Kőbányán
sertések
bizományi
eladásával
is fog foglalkozni, mely üzletágukat t. czim szives figyelmébe ajántani bátorkodunk'. A tisztelt gazdaközönség különös figyelmébe ajánljuk ; továbbá, hogy kőbányai szállásainkat hizlalás czéljából, sovány sertések elhelyezésére ar legelőnyösebb feltételek mellett• bocsátjuk rendelkezésre és a beállított sertések teljes gondozását a kihi&lálásí idő leteltéig elvállaljuk. r r Társaságunk ezen kivül útmutatással szolgálj a legkedvezőbb díjtételek elérhetésére s az esetleg tévesen felszámított többletek visszkereseténél közbenjár,r feladatunkká fogjuk tavábbá tenni, a sertésküldemények szállítási határidejét; közvetlen és legrövidebb csatlakozások kihasználása által, a lehetőségig leszállítani és az esetről-esetre tudomásunkra hozott szállítási, 'nehézmények, késedelmek és hiányok orvoslása iránt a szükséges lépéséket fejeink érdekében haladélctalanul megtenni. Fontos feladataink tudatában, vállalatunk vezetésére a sertés bizományi üzlet terén már hosszú éveken át möködő és tapasztalt szakembereket nyertünk meg, fötörekvésünk lévén tisztelt megbízóinkat minden tekintetben kielégíteni és azoknak a legmesszebb menő előnyöket nyújtani. ' > Remélve, hogy szolgálatainkat t. cz. is állandóan igénybefogja venni, magunkat szives pártfogásába ajánljuk. Teljes tisztelettel Magyar éleimiszer-szállitó r é s z v . - t á r s . Bnjanovlcs Sándor Küsíler Henrik
Kénjük t. megbízóinkat, sertés-szállítmányaik feladásáról bennünket sürgőnyileg ért 5066 eln.
Pályázati hirdetmény. A hódmező-Vásárhélyi magy. kir. földmives iskolánál üresedésben álló ösztöndíjas
gazdasági segédi alkalmazás betöltése iránt ezennel pályázat hirdettetik. Ezen állás évi 500 (ötszáz) forint ösztöndíjból és egy bűtotozott szobából, fűtés, világításból álló szabad lakás élvezetével van egybekötve. Az alkalmazandó ösztöndíjas gazd. segédnek nőtlen egyénnek kell lennie s feladatát képezendi, hogy az iskola tanszemélyzete mellett segédkezve, az elméleti oktatás helyes módszereit. elsajátítván, egyes melléktárgyak tanításával is megbizattassék,. ezenkívül a gazdaság vitele mellett is alkalmaztatván, az okszerű mezőgazdasági ügyvitel minden ágával megismerkedjék és a gazdasági szaktárgyaltban további tanulmányokat tegyen, hogy idővel a gazdasági' szakoktatásnál lehessen alkalmazva. ' E végből az ösztöndíjas gazdasági segéd előadási és tanítási képességeiről próbaelőadás tartásával, nemkülönben tudományos készültségéről a részére kiszabott munkaterv figyelembe vételével a kitűzendő időben és módon, szóbeli és Írásbeli utón, számot adni tartozik; Az ösztöndíjas gazdasági segéd, a szokásos szünidőket is ide értve, csak szabadság kieszközlése mellett távozhatik állomásáról. Az ösztöndíjas alkalmazása 1899. évi szeptember hó 30-ig terjed és csak S/Oii I Imii li >/,inl ni iui n _ i i .w d inw nuil •),•! mutatni, általában előnyben részesül. . Budapesten, 1898. évi május hó 26-án. Földmivelésügyi
m. kir.
w
minister.
48. SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1898. JUNIUS HO 15.
898
HIRDETMENY.
2620 A.szám.
Az alább megnevezett állomásokban elhelyezett cs. és kir. közös hadseregbeli és m. kir. honvédcsapatok élelemszükségleteinek közös biztosítása irántA
T A R G Y A L Á S
T A R T A T I K A következő katonai élelem-s zükégletekre nézve havonként naponként naponként ragj 3 hsí. vagy éven- •a szalma ként körülkímélj belül fa széna •n a M •i 1 szalma
1 mely g -§
számára
JET a
a jelenleg
mely csapat
á 11 o m á"s ahhoz tartozó
U á á adagonként 3400 1 450DE | 6001-2100 1 8 50 ?S 840| 4200 3 1 ir , gram. a grammal 1' 1 a 8 "3 £ adag minázsa adag
helységekkel
.ír S
m <J
Pozsony
-
Trencsén
-
Pozsony
-
Trencsén .
-
Nagy-Kanizsa Kis-Kanizsa vagy Lazsnak a s •is Kőszeg =33 g -
.
Jo
00 Ü 2
s ű
ál
cs. és k. hadsereg
|
1
f J J!
a 1 1 á § ír -ST a s. Ö 2 M 8 s
|
ce a s
.s M S
m. kir. honvédség
Sopron
Sopron
-
Nagy-Kanizsa
-
Kőszeg
-
T S n «> -o d
Pozsony
-
Trencsén
-
Pozsony
-
Trencsén
-
741 18 483 69 18
18
225 138
85 18 106
51
51
640 390
75
Z s 430 19 288 75 19 1 2 2$18
cs. és k. hadser3g
1698
673 10b
1
1 M -8 £ s 2
235 146 10080 5960
75 45
60 15 55
1.2 l |
1
í i
1
150 75 25 30 70
285j 176
44
5 22 40 230 150 50 40 25 20 85 t i
100 60
36
8 40
-o 2 454 23 306 87 23
23
285 142
51 26 104 66 100 150 30 70 35 180 50
23
23
285 142
48 20 60
7
7
85 52
o 00
215
7 n 5 : 27
8 35
150 30 10 20 50
70 35 150 45 15 25 16 60
2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és nvédek számára egészben körülbelül: 250 100
8 1 11200
150
1000
100
•a-s
150
» á 'S <8
24
1
|
t
1160 600 90 450
8
8 276 30
§
t !
304 14 45 224 1135 1000
23
I 408
honvédség
m kir' honvédség
19 778
300 50 50 60 150
8
® 3 403 23 270 90 23 s
cs. és k. hadsereg
1500' 800
424 133 48 606 48 8440 4645 149 370
> a
.8
® f i
1. Helyőrségi csapatok, intézetek, el szigietelt ek (is honvéd-csapatok számára
1 * L Sí
$
h Ü t á r i fl ő a következő czikkekr e
Ja
||
1
t
|
1 Í'l s A takarmányra nézve a kézvényelési határidő, ha a viszonyok vagy a csapat érdekei ezt megkívánják és ha ez által a kincstárnak több kiadás nem lesz okozva, 10, egész 15 ^napra, a
cs. és k. 260 hadsereg • l l cs. 'és k. ság által s a szállí140 hadsereg s tóval egyetértőleg izállitiasára a fentemiitett állorrlásokra az ajánlatok a cs. és meghosszabbítható. cs. és k. hads. 3. Átvonulások. Minden fentemiitett 1 t IV, pontja értelmében teendők. honvédség szükséglete rí és m.k. honv. előkészített feltételi vfm állomáson ÉSZREVÉTEL. A) A cs. és kir. hadsereg katonai közigazgatása határozottan ellátott ajánlatoknak, lepecsételt boríték alatt, az előirt bánatpénzekkel együtt az fentartja magának a netán rendelkezésére álló saját készleteit a szerződési időszakon illető állomás szükségletének tárgyalására kitűzött napon legkésőbb délelőtti 10 oraig kell a tárgyaló bizottsághoz beérkezniük, későbben érkező vagy távirati uton tett át használatba vétetni. B) Minden állomáson köteles a bérlő a takarmányadag javítása által a folyó ajánlatok nem vétetnek tekintetbe. 4. Ha valamely ajánlatban a számokkal és betűkkel irt ár között eltérés mutatszükséglet és azontúl tartandó negyedrész ellen eredő többletet az elfogadott árért koznék, akkor a betűkkel irott ár fog helyesnek tekintetni. _ kiszolgáltatni. 5. A részletesebb feltételek a cs. és kir. közös hadseregbeli csapatok szükségC) Az alomszalma 1 /i részének zsupszalmából kell állania. D) Az ajánlatban határozottan kiteendő a fa neme pl. cserfa, bükkfa stb. és letére nézve Pozsonyban és Sopronban 1898. évi junius hó 1-én, és a m. kir. hona hasábok hossza, azután vájjon úsztatott vagy usztatlan-e: a kőszénnél pedig a telep védcsapatok szükségletére nézve Pozsonyban 1898. évi május hó 12-én és Székesés bánya megnevezendő. Sopron, Szombathely és Nagy-Kanizsa állomások részére fehérváron folyó évi junius hó 1-én, keltezett két-két Összehangzó példányban elke„Wies"-i koczkakőszénre (a »Schönegg"-i, „Brunni"-i és „Steieregg'-í aknákból), szitett, a szállítási feltétéleket tartalmazó füzetben foglaltaknak, és a pozsonyi, vala továbbá „Brennberg"-í koczkakőszénre, ezénkivül a Nagy-Kanizsai ál'omás részére mint a soproni cs. és kir. katonai élelmezési raktáraknál és a honvédséget illetőleg a m. kir. pozsonyi IV-ík és székesfehérvári V-ik honvéd kerületi parancsnokságnál, „Trifail"-i kőszénre is teendők ajánlatok. E) Pozsonyban és Sopronban a vállalkozó köteles az elfogadott' árért a meg- valamint a fent idézett állomásokon levő honvédhatóságoknál és csapatoknál naponta határozott időn át egy esetleg összpontosító lovas-hadosztály vagy gyalogezred és délelőtti 9 órától 12 óráig betekinthetők. Különben az előirt feltételi füzet a cs. és • pedig gyalog vagy lovas dandárban vagy pedig egy gyalog-hadosztályban tartandó kir. élelmezési raktárnál (árkusonkint 4 krajczárért) mindenki által megkapható. A gyakorlatok számára szükségelt többlelet kiszolgáltatni. A nagy-kanizsai állomáson m. kir. honvédség részére való szállításokról szóló nyomatott feltételi füzetek az az 5. számú lósorozási bizottság szükséglete, mdly előre még nem határozható és a összes honvédkerületi-, gyalog-ezred vagy zászlóalj-, valamint huszárezred vagy hirdetményben csak általánosan felvétetett, a vállalkozó által az elfogadott árért osztály-parancsnokságoknál, füzetenkint 7 krajczárért megvehetők. beszállítandó. 6. A községek bánatpénz vágy óvadék letételétől fel vannak mentve. Termelők és mezőgazdasági egyesületek azon vállalatokra nézve, a melyet saját F) A bérlő köteles zabraktárában a próbarostálására teljesen alkalmas és jó termelésükkel teljesíteni képesek, óvadék letétele alól szintén fel vannak mentve. állapotban levő szélrostát tartani. Termelők, mezőgazdasági egyesületek és termelők ajánlatai, a kenyér szállítását G) A katonakenyér tiszta rozslisztből, 1400 grammos czipóban készítendő és a csapatoknak átadandó. A katonakenyérhez a sütő liszt egy métermázsájára, azaz illetőleg a sütőiparosok is egyenlő árak mellett, más vállalkozókkal szemben előnyben , .. 101 drb. 1400 grammos kenyérhez a helyben szokásos minőségű sóból 1 kilogramm reszesulnek. keverendő. A kenyérczipó 1600 grammal mérendő ki tésztában, és 1400 grammal 7. Összetes ajánlatok csak akkor vétetnek tekintetbe, ha azok a cs. és kir kisütendő. hadsereg szükségleteit, illetőleg a feltételi fizet XVII-ik, a m. kir. honvédség szükségH) A mozgósítás esetére vonatkozó külön határozványok szállítási feltételek leteit illetőleg a szállítási feltételek füzetének XV-ik czikkelyében meghatározott kereten belül tétetnek és ha együtt véve az egyinkint tett ajánlatoknál előnyösebbek. Nem füzete XXIV. czikkében fog'altatnak. I) A Soproni honvéd-főreáliskola legénységi állománya részére szükséges e<*ynemü czikkeknél az ajánlatban az ár minden egyes czikkre nézve külön kitüntetendő. " 8. A beszállításoknak a fentebbi táblázatban felsorolt állomásokon kell történnie, kenyér és a lóállómánya részére szükséges lótáp, széna, alomszalma és zab valamint az ágyszalma szükségletet a vállalat nyertes a szerződésszerű árban szállítani köteles. és köteles a szállító az ágyszalmát, tűzifát vagy kőszenet a szállítási feltételek 1. A császári és kir. közös hadsereg és a m. kir. honvédcsapatok fent kimu- füzetének X-ik czikkelye értelmében, úgy a cs. és kir. hadsereg valamint m. kir. tatott élelmi szükségleteinek közös biztosítása végett a táblázatban megjelölt napokon, honvédcsapatoknak a laktanyákba, illetőleg a csapatok elhelyezésére szolgáló egyéb helyiségbe megtérítés nélkül elfuvarozni. kizárólagosan írásbeli ajánlatok utján, nyilvános tárgyalás fog tartatni. Ha a szállító erre vállalkozni nem akar, ennek ajánlatában — az esetleg 2. Minden ajánlattevő, a szerződési kötelezettségben már álló és teljesen jóhitelünek bizonyult, vagy a tárgyaló bizottság előtt vállalatképeseknek és megbízhatók- külön igényelt fuvardijak kitüntetése mellett — határozott kifejezést kell adnia, mert nak ismert vállalkozók kivételével, üzleti képességét s erre vagyonának elégséges ellenesetben az vélelmeztetvén, hogy a fuvardíj a felajánlott szállítási árban már voltát, a kereskedelmi és iparkamara által, ha pedig a kereskedelmi lajstromba benfoglaltatik, külön fuvardíjra igényt nem támaszthat. bejegyzett czégje nem volna, az illetékes. gazdásági egylet á'tal kiállított bizonyitAz élelemszükségleteknek az állomáshoz tartozó helyiségekbe való elfüvarozáványnyal igazolni tartozik. — Bizonyítványok, melyek a tárgyalás napjától számított sárii nézve a. cs. és kir. közös hadseregbeli csapatok szükséglete iránt előkészített két hónál korábbi kelettel birnak, tekintetbe nem vétetnek. — A bizonyítványokban feltételi füzet XVII. pontja értelmében külön ajánlat teendő, mert különben feltétéigazolandó vállalatképesség iránya és terjedelme a fentebbi táblázatban van meg- leztetik, hogy az elfuvarozás a követelt szállítási árban már benfoglaltatik. jelölve. Az ilyen bizonyítványok nem az ajánlattevő, hanem a kiállító kamara vagy Ha az elfuvarozásra többen egyenlő árak mellett ajánlkoznának, akkor ezek egyesület által, a tárgyalást megelőző napig mint „bizalmas és sürgős" a tárgyaló közül áz, ki az illető czikkeknek szállítását elnyerte, előnyben részeiül. bizottságoknak beküldendők. Az elkésés következményeit minden körülmények között 9. Azon ajánlattevő, ki közös állomásokon való terményszükségletek szállítáa fél viseli. sára csak olyképen is tett ajánlatot, hogy N. állomás szükségleteinek szállítását 3. Az alábbi mintának teljesen megfelelőleg szerkesztett, 50 kros bélyeggel vállalja a nélkül, hogy ajánlatában határozottan kiemelte volná, hogy a közös Sopron
-
Nagy-Kanizsa
-
X
48. SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.
899
KÖZTELEK, 1898. JÜNIÜS HÖ 15.
sereg és a m. Jíir. honvédség szükséglétére tesz ajánlatot, a m. kir. honvédséggel szemben ajánlatával mindaddig kötelezve marad, mig ettől jóváhagyó vagy elutasító határozatoc nem nyert, tekintet nélkül arra, hogy a közös hadsereg az ajánlatot elfogadta e vagy nem. Határozottan kiemeltetik, hogy a szállitásnyertes ajánlattevőnek értesitése a m. kir. honvéd kerületi parancsnokságok által, csupán az ajánlatnak a honvédség szükséglétére vonatkozó részére szól és, hogy a közös hadsereg szükségletére vonatkozó rész tárgyában, szállitásnyertes értesítést külön az 5. hadtest had biztosságától veendi. 10. Az ajánlkozók a hadsereg, illetőleg a honvédigazgatás irányában ajánlatuk
valamely ajánlat elfogadása iránti nyilatkozatra nézve — megállapított határidőnek betartásáról. 11. Tartalékkészletek készentartása végett a feltételi fűzet VlI-ik pontjára külön figyelmeztetik. 12. Ajánlatok kevesebb mint 14 napi határidővel nem fogadtatnak el. 13. A szállítási feltételek füzetében foglaltak betartására már ajánlatának benyújtásával minden ajánlattevő kötelezve van. Kelt Pozsonyban, 1898. évi junius hó 1-én.
Ajánlati minta.
A közös biztosító bizottságtól.
. . . állomáson s ahhoz tartozó helykelt hirdetmény alapján kötelezem magamat, hogy ( H az 1898. évi junius hó 1-én, 2520. ségeken szükséges: , szóval krajczárral kényérnek 840 grammos (1400 grammos czipókban) adagját zabnak 4200 grammos adagját 1898. évi október hó l-sőtől, deczember hó 31-ig továbbá" . kr., szóval krajczárral szénának 5600 grammos adagját alomszalmának 2100 „ „ „ „ » szecskának 850 „ „ „ » . - . . • ágyszalmának métermázsáját . . frt „ „ „ kemény tűzifának köbméterét . . „ kőszén (milyen fajtájú) métermázsáját . . . „ " • • . . . . » 189 . évi 1-től 189 .'évi hó végéig terjedő időtartamra szállítani, továbbá az átvonuló élelmezést a cs. és kir. közös hadsereg és a m. kir. honvédségbeli csapatok részére, az, előkészített feltételi füzet IV. czikkelye értelmében kiszolgáltatom és ezen czikek elfuvarozását szükséglet helyére — a fent részletezett árakba már beleértve — elvállalom (a szükséglet helyére.való elfuvarozás nélkül), mely ajánlatomért a mellékelt, külön borítékba zárt. (vagy: az ide csatolt 1 elismervény szerint a . . pénztárnál letéteményezett semmi más kötelezettségért nem szavatoló) nevezetesen öszszesen . . . . forint bánatpénzzel kezeskedem. Továbbá kötelezem magamat azon esetben, ha a szállítást elnyerem, hogy legkésőbb 14 nappal az ez iránti hivatalos értesítés után bánatpénzemet a 10 százaléknyi óvadék erejéig kiegészitendem, s ha ezt elmulasztanám, a hadsereg, illetőleg honvédigazgatást feljogosítom arra, hogy ezen kiegészítést a kijáró szálütási keresetemből való levonás utján eszközöltesse. . Egyébiránt a hirdetményben közzétett feltételeken kivül, a tárgyalásra előkészített11898. évi junius hó 1-én keltezett feltételi füzetekben foglaltaknak is alávetem magamat. — Az N nek N-ben kelt, ide mellékelt értesítésé szerint a megbízhatóságomról és vállalatképességemről szóló bizonyítvány közvetlenül az • ' nek fog átküldetni. Kelt N ben, 189 - hó én, ' N. N. (vezeték- és keresztnév, lakhely, megye.) Az ajánlat lepecsételendő és boritékára Írandó : „Ajánlat az 189 -án kihirdetett s 189 —...-én tartandó tárgyaláshoz.", A letéteményezett bánatpénz az ajánlatban részletezendő, a külön borítékon pedig ennek tartalma (készpénz vagy értékpapírok) számokkal és szóval kiírandó. 2520. B. szám. En alólirt
Hirdetmény.
a további bérleti tárgyalás az alanti
következő katonai élelemszükségletekre nézve
a következő czikkekre
3400 4500 5600 2100 850
. Helyőrségi csapatok, intézetek és a cs. és kir. elszigetelt közös hadsereg számára. 753 159 492 600 157
m
2 159
2 19Ö0 1219
6
74
400 200 200
3 &S
tfeslll
ÍM
Á t v o n u l á s o k . Az átvonulásra való élelmi czikkek szállítására a fentemiitett állomásokra illái: a feltételi füzet IV. pontja értelmében teendők. vagy pedig egy gyalog ^hirdetménynek „észfevél A 2620|A számú 1898. • zozdja köteles a • 2. A komáromi élelmezési kerület állomásainak kőszénszükséglet be :atonai államnak előirt há sorban az Annavölgyi kőszén Tétetik igénybe. •i megállapított határidőben ií időn át egy esetleg'ösazpontositandő lovas hadosztály ragy gyalogezrs A közelebbi feltételek naponta reggel 9 órától déli 12 óráig a pozsonyi, komáromi és soproni cs. és kir. hadélelmezési raktárban az ezen targynlasra egybevágó tartalommal kial litott és Pozsonyban, Komáromtan és Sopronban 1898, junius hó l-én kelt két feltételi fűzetben megtekinthetők. ^ ^ , Pozsonv. 1898. évi iunius hó l-én. — ' —
9ÖÖ
KÖZTELEK,
1 8 9 8 . JÜWTÜS H O
Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet.
P f l M T n C földbirtokosok, gazdák és T Ű N I 1 1 9 raktárvállalatok stb.-nek. Ausztria-Magyarországon általam bevezetett s mindenki által hasznosnak elismert
BUDAPESTEN, VIII., József-körut 8.
ponyva-üöicsönző intézetem
Eta) :: TELEKI GÉZA gróf. Alelnök: CSÁVOSSY BÉLA. Igazgatósági tágok: ANDRÁSSY liÉZA gróf, BUJANOVICS SÁNDOR, DESSEWFFY ARISTID, PÜSPÖKY EMIL, RUBINEK GYULA, SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZILASSY ZOLTÁN, SZŐNYI ZSIGMOMD, TELEKI SÁNDOR gróf. Vezérigazgató: SZŐNYI ZSIGMOND.
ajánl igen csekély kölcsöndij. mellett 96 • mtr. és 48 | p o n _y v á k a t , • mtr. nagyságú telített kazalok, vasúti waggonok és más mezei termékek betakarására, továbbá 12D mtr. nagyságú behordáshoz alkalmas szekérponyvákát, miáltal saját ponyvának beszerzése megtakarittatik. Úgyszintén zsákok is kölcsönözietnek igen olcsó árak és előnyös feltételek mellett. Ugyanitt legolcsóbban szerezhetők be uj és használt kátrányos és
AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ SZÖVETKEZET a gazdaközönség általános elismerése szerint ugy a tüz- mint a jégbiztosítás terén hiven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az
telitett p o n y v á k , I s
épület és á t a l á n y (pauschal) biztositásnál
é s 12 érre
z s á k o k
N A G E L A D O L F , BUDAPEST,
szőlő
jégbiztoisitásokat
V., A r a n y JTános-utcza 12.
és a feleknek 6 éves biztositásnál 1 0 % , 12 éves bizti aoo/o díjengedményt ad, mely a díjból évről évre levönátik. A jégbíztositási feltételek mindenben a gazdák kívánalmainak felelnek meg. H P " Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta díjból 5°/o díjengedményben részesülnek. Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, 10% engedményben részesülnek. Bővteb'b felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 5024
HIRDETÉSEK
1
minden nemben, gabona, faszén, liszt és korpás zsákok stb. |3@* M i n d e n 5 0 - k a i o l c s ó b b m i n t b á r h o l . ~9M9 Ócska zsák és ponyv minden mennyiségben a legmagásabb áron meg5162 vétetik.
rendkivül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; — minden más illeték kizárásával. A szövetkezet elfogad 6
48. SZAM. 8-ík ÉVFOLYAM.
15.
felvétetnek a kiadóhivatalba* BUDAPEST, Üllői-nt 25-dik Kzftm.
tenyész sertéseket BÓIÍJ89Í.,ÍTÍXII.törrtfnjraikk, a végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben.
(nagy f e h é r f a j t a ) a többszörösen ldtüntett tenyésznyájból ugyszinte fajtiszta simmenthali tenyészbikákat, emdeni ludakat, Pecking kacsákat, Plymout Rock tyúkokat mindenkor jutányosán elad
Gutsverwaltung Freiling, Fost Hörsching, Ober-Österr.
Crazd. kötéláruk. ZSÁKOK, PONYVÁK,
Mc C O R M I C K
A RaAlegjobbak T Ó Ga világon, ÉPEK
zsinegek, hevederek, tömlök, fehér ruhateritök.
Tornaszerek, függöágyak és mindennemű hálók ipartelepe.
kévekötök és marokrakók; Mc Cormick fűkaszálók, eredeti amerikai kOszörü - készüle'kek, szénagereblye'k e's szénaforgatók legjuttayosabban besze-
5923
'SEFFER ANTAL Budapest
M Ü L L E R c s W E I S Z czéeixél 6446 BUDAPESTEN, VI., Gyár-utcza 66. sz.
IV., (Károly-lakfanya) Károly-utcza 12. sz. m r L A W N . T E 1 M M S T H Gondos kiszolgálat. Vidékre árjegyzék szerint.
ALBION fűkaszáló gépek, ALBION m a r o k r a k ó aratógépek, HARRISON Mc, OREGOR & Co, angol gépgyárából, melyek az összes hazai versenyeken kitüntetésben részesültek, legutóbb a turkevei gépversenyen a r a n y é r e m m e l dijaztattak, kaphatók
GRAEPEL
HUGÓ
gépgyárosnál,
Budapest, V., Külső Váczi-ut 46. szám. Árjegyzék ingyen és bérmentve.
5406
Árjegyzék ingyen és bérmentve.
URADALMAK,
6963
30,000 frtot meghaladó összegekben igen előnyös feltételeit ; mellett - " k a p h a t n a k •l""n—1
törlesztésem
többszörösen első kitüntetést nyertek és minden gazdaságban a legjobbnak elősrqerve. Legolcsóbb árak.
Az eddig látottakat felülmúlja ugy munka, minősége, mint egyszerű szerkezetében.
Zsigmond, Árjeg-yzéls iag-yen
és
Turkeve. "bérmentTre.
kölcsönt
H T m á s o d i k h e l y r e . -3»ffl Levelek, a melyekben megemlítve legyen, hogy mely intézettől, mily feltételek mcllett, mily összegű kölcsön van első helyen bekebelezve, „Káptalani pénz" czimon e lap kiadóhivatalába intélendík. Ügynökük ki- |
szabadalmazott terményrosta Kalmár
valamint
nagybirtokosok
48. SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK 1898: JUNIUS HÓ 15.
KIS HIRDETESEI • ÁLLATOK,
I f i
4
HALDEK
II
Budapest, Károlj-körut 9. vásárol
m
m
nyári repczét,
®
mustár magot, StfSt
takaroponyva*
íliiSll
repczeponyvák
szt.-Iván rozsot,
csomós ebirt,
bíbor heremagot, ;s4k és
poG&bXSí*! é. junius Kő 15-én a U-
BETÖLTENDŐ ÁLLÁS,
rak
™ s r
baltaczim magot. "•• i
növendék ökör és üsző borjakat
KLEIN É S SPÍTZER „alkalmazást keres KépzeUs^é-
elárusitó irodájában (Csen1 W kíért kap£at(?Za : Budapest, 1898. máj. 30.
p i ^ i ;
nej valamint a (J. osztály-
m
uj^lloinás^a feísoilt r a Róz°s^hegy
H P « i
m
f
M
k
Évkönyv"
ÁLLÁST KERESŐK.
TOrRsZt. kölcsön ^I% d 0 r g b afd'a k (
sSSaSBStbaf|kBoltf^a
T ' S
HE s í s f l
902
KÖZTELEK,
1898. JUNIUS HO
15.
4 8 S Z Á M 8-1K É V F O L Y A M .
Gőzmivelés.
Nagyobb területek szántását gőzekéve! hajlandó vagyok elvállalni; épúgy
méíyrigolozást szőlő-telepitésekhez. Érdeklődök kéretnek, hogy alanti czimemhez forduljanak. gőzszántásr vállalkozó Wolft
Ernő,
Budapest-Kelenföld.
A szőlő és gyümölcsfák szági tapasztalatok szerint a
permetezésére,
francziaor- [
rézszappan
|
bizonyult a leghatásosabb s viszonylag a legolcsóbb szernek. (Lásd Mezey Gyula gazd. akad. tanár úr ismertetését a „ K ö z t e l e k " m u l l évi 58-ik s z á m á b a n . ) 1 0 0 liter r é z s z a p p a n - h a b a r é k o t , melegités segélyével a vizén kivül k l g . r é z g á l i c z b ó l é s 1 klg. g y a n t a s z a p p a n b ó l ; hideg uton pedig 2 c s o m a g gyantalisztes kecskem é t i p o r b ó l é s V» k l g . m é s z b ő l l e h e t e l ő á l l í t a n i . E g y c s o m a g g y a n t a l i s z t e s k e c s k e m é t i p o r n a k a z á r a 2 5 kr., a súlya 8 5 g r a m m , s tartalmaz 2 5 0 g r a m m gyantalisztet es 6 0 0 g r a m m kecskeméti port. E z e n anyagok a rézszappan elkészítése és alkalmazására vonatkozó utasítással együtt MAYERFI ZOLTÁNTÓL Kecskeméten szerezhetők be.
\
{ 1
5
ELSINGERM. J . F l A I BUDAPEST, TELFS, BÉCS, V., M á r i a V a l é r i a - u t c z a 10. ( T i r o l . ) I . V o l k s g a r t e n g . 1.
Vízmentes takarók (ponyvák) kazalok, gépek, kocsik és vasúti kocsikra,, olcsóbb és legjobb, elpusztíthatatlan minőségben, továbbá Repcase-ponyváh, m a g g y ü j t ő - p o i i y v á k , k e n d e r - t ö m l ő k , esőköpenyek és öltönyök i a u t s c h u k k a l és a n é l k ü l . Gabona és lisztes zsákok, Ieajobh és lígolssil Tűzi és itatövedrek. Sátrak. Árjegyzék és minták ingyen és bérmentve. Leggyorsabb kiszolgálás. Minden Város jobb üzleteiben a m i1 i t bziveskedjék határozottan EliSISTGER gyártmányt kérni.
I
GŐZEKÉK
I A ,.Köztelek"
BüRRELL RENDSZER KÖZVETLEN ERŐÁTVITEL miután fogaskerekek nincsenek, tehát e r ő m e g takaritá,s és f o k o z o t t a b b m u n k a k é p e s s é g . Valamennyi létező Compound rendszer legegysze: rübbje, az alkatrészek csaknem felére leszállítva. Legkisebb szénfogyasztás. Kevés javitás.
előfizetőinek szíves figyelmébe! Van szerencsénk ajánlani szavatolt legmagasabb dijakkal kitüntetett
Alanti műnek teljés kiadványkészletét átvévén, a .Borászati Lapok" előfizetőinek fcedvezményMáron^S^forint helyét
tisztaságai
Thomasf ogzfátlisztet
szavatolt 15—20% citrátban oldható foszforsavtartalommal és 85—100% porfinomsággal. Felülmulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösön sovány talajok javítására, kitűnő hatású az összes gabonanemüek, kapás és olajnövények, lóhere és luczerna, szőlő, komló és kerti vetéményekre, kiváltképen a rétekre. Legrjobl), leghatásosabb és legolcsóbb fosaforsavtrágya tekintettel hatásának tartósságára, felülmúlja az Összes szuperfoszfátolillt. A citrátban oldható foszforsav-tartalomért szavatosságot vállalunk, neteláni hiányt megtérítünk. Árajánlatokkal, szakmunkákkal' és egyéb, felvilágosítással. a legkészségesebben szolgál A csehországi TbomasmüTek p r á g a i foszfátllszt eladási M á l á n a i
raértóPYiselösége
Göz-utihengerezök.
Magyarország földbirtokosai.
Burroil gőzeke-raKtára. község- járás^és megye^zeru
Két
oizbató ezimek gyűjtésénél, t íegyzékek stt>. szétküldéséi nélktilözíietlen. — VAS8 Józí Könyvkereskedése és mini intiquariuma. Budapest, V]
egy
magyar korona orsz. területén
EALMAH VILMOS,
uradalmat
mágnás,
500,000
BUBAPEST, VII., Erzsébet-körut 34. szám.
forintért,
és Szombathely
Mar-tellin'alegfinomabb dohányncinesitő trágyakizárólagos eladása.
stb. Ajánlatok Maas,
Gazdasági
1 fpt
fteresteíift
J az angol osztrák b a n k rőzsamajori gazdaságában (csaj| k á s kerület Csurog és Zsablya mellett) a z o n n a l i belépésre. I 1 Kívántatik n é m i szakértelem, továbbá a magyar, német és h a lehet a szerb nyelv tudása, a két előbbi I í r á s b a n is. 1 F ő k ö v e t e l é s j ó j e l l e m é s n a g y o n s z é p í r á s . C s a k i s jj « m á s o l a t o k k a l e l l á t o t t m a g y a r é s n é m e t n y e l v b e n sze I kesztett ajánlatok intézendök
llitV
S á m u e l ÚJVIDÉKRE.
elad 600,000
is
kitűnő
között, „Cavalier
és
fekvés,
Győr
kastélyok
park
2"
Wien, / . vzimre
Ottó
alatt küldendők.
Lapunk bekötési táblája
TNl
irno^
egyenként
igazgató úrhoz 5946
36
Sírért
(portómentesen)
kapható kiadóhivatalunkban. P e s t m e g y é b e n v á r o s h á z és vasúti állomáshoz
3
A órá-
nyira fekvő
960 h o l d a s birtok, gazdasági
IMT Esetleg
épületeivel
b é r b e a d ó ,
a városban
fekvő
eladó. B ő v e b b
X>r. B p u e k
lakóházzal
együtt
örök
áron
felvilágosítást
Benő
társtulajdonos,
ú j v i d é k i ü g y v é d nyújt.
i és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).
"f^l
5958
