\0(p\ t
III. évfolyam.
1910. augusztus 28.
47—48. szám.
Jó Szerencsét Műszaki, B á n y á s z a t i é s K o h á s z a t i Heti S z a k l a p . szerkeszti:
Litschauer
Lajos,
Iiir. b á n y a t a n á c s o s .
^ 4Wv
Megjelenik minden vasárnap. =
Itt
Előfizetési
á r a:
egy
évre
Az e l ő f i z e t é s m e g k ö n y n y í t é s é r e Szerkesztőség és kiadóhivatal: c;plmpC7hánva . ö e i n i e c í u a i i } a.
Telefon: 4.C , * 3. s z . e
< ^
^
j ö n , g y ő z ő d j é k
l
12 k o r . havi e g y
(1) k o r o n á s r é s z l e t e k e t i s e l f o g a d u n k . — A megrendelésre vonatkozó aláírások e g y . ^ é
v
r
e
k
o
t
e
l
e
i
ö
k
m e g , h o g y
a z
IRINYI-OLAJFÜTÖ fűtőképessége, teljesen korom és koksz-mentes, szagtalan és tökéletes' égetése minden versenyt felülmúl. Minden féle vas- vagy cserép-kályhába és konyhatűzhelybe a legcseké lyebb átalakítás nélkül, mint valami kis fiók. betolható. A szén fűtésnél sokkal olcsóbb. Legkényelmesebb fűtési, mód. Tetszés szerint szabályozható. A gázfűtés összes előnyeit jL„. Qfl L ., nyújtja. Saját szabadalmunk és gyártmányunk. Hlfli ŰU l\UI• ft
Gőzkazánokhoz, lokomobilokhoz és mindenféle ipari, gazdasági czélra és központi fűtésekhez :: való Irinyi-olajfütökről kívánatra árajánlattal szolgálunk. ::
JYr Olajfűto és Lámpa Gyár Budapest,
VII. k e r . , A k á c f a - u t c z a
4 5 .
Képviselőket és ügynököket országszerte keresünk.
s z .
F E L E
W O HA NK Anyersolajmotorok és lokomobilok Üzemköltségek nagy ság szerint l'/2—2 fillér óránként és ló erőnként.
Nincs robbanó- és tűz veszély! Minden pénzügyőri ellen őrzés és engedély nélkül.
WOHANKA és TÁRSA
Budapest,
V., Yáczi-iörút 76.
MARX ES MEREI t u d o m á n y o s műszerek gyára BUDAPEST, VI. KERÜLET, BULCSÚ-UTCZA
GYÁRTANAK:
7.
SAJÁT GYÁRTELEP, saját telepükön mindennemű bányászati-műszert, theodolitot, méröléczeket, mérőszalagot, feszméröt, hőmérőt, vízszinmeröt, örellenórzö órákat. 16 HP. Magyarország
<2^>
ezirányu
100 m u n k á s . legnagyobb gyára.
Magyar Siemens-Schuckert-Művek B U D A P E S T , V. KERÜLET, L I P Ó T - K Ő R U T 5. SZ. Készít: teljes erőátviteli és világítási telepeket bányák részére; villamos bányavasútakat, szállítógépeket, szivatytyukat, szellőztetőket, világítótesteket, kőzetfúrógépeket é s mindennemű különle g e s bányaberendezéseket.
Bányaaltiszt], bányafelvigyázói és térmesteri állásra ajánlhatunk gya korlati szakembert, aki kisebb bányamérői munkák teljesítésére és tér képezésére is alkalmas. Kérdezősködésekre (10 filléres póstajegy elle nében) „1601. K" jelige alatt a czimet megadja a szerkesztőség. i_
JÓ SZERENCSÉT MŰSZAKI, BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI HETI SZAKLAP.
III. évfolyam.
47-48. szám.
1910. augusztus 28.
Szerkeszti:
LITSCHAUER
LAJOS
kir. bányatanácsos.
Szerkesztőség és o kiadóhivatal:
Szerk.:
„
Kiadóhiv.:
,
,
,
Selmeczbánya
Telefon:
Nyomda:
*. 5. 29.
Megjelenik m i n d e n v a s á r n a p . Előfizetési ára: egy évre 12 K. Az előfizetés m e g k o n y n y í t é s é r e havi 1 K részieteket is e l f o g a d u n k . A m e g r e n d e l é s r e vonatkozó aláírások egy évre
Nyolczvan év Ma gyarország bánya m i v e l é s t e k n i k á j á n a k t ö r t é n e t é b ő l . — A Drüg e r - f é l e m e n t ő k é s z ü l é k 1910. é v ! m i n t á j a . — (10 rajzzal a szöveg között.) Irta: Kállai Géza. — S z e m l e . Bányamivelés. — Vaskohászat. — Fém kohászat. — Kémlészet. — K ö z g a z d a s á g . Bányá szati dolgok. — Új vállalatok. — Mérlegek. — Piaczihírek. — Versenytárgyalások. — Hírek. Sze mélyi hírek. — Bányászegyesületek. — Bányaható sági ügyek. — Társadalmi hírek. — Vegyes hírek. — I r o d a l o m . Könyvismertetés. — Lapszemle.
TARTALOM:
kötelezők.
A közlemények csakis a forrás megjelölésével vehetők
át.
Nyolczvan év Magyarország bányamívelésének és a bányamivelés teknikájának történetéből. Emléklapok
I. Ferencz
József
király
életének
történetéhez. M i n d e n jog
fenntartva.
1830. Aknasugatagon a külső vizek felfogása végett a sóspatakon, vizet levezető zsilipek építését kezdik meg. — Brennberg szénbányáiból, Sopron város (1884-ig) átlag 12519 f. 40 kr., öszszesen 676069 ft. jöve delmet húz. — A Bánság bányászatának rendezésére az utolsó «System»-et kiadják. — Csolnok-on a szénbányákat Miesbach Alajos bérbe veszi. —• Horgospataka, mint bányászhelység, a nagybányai bánya igazgatóság alá van rendelve. — Körmöczbányát I. Ferencz király meg látogatja. — Marosujvárott, Sindler sóügyi igazgató. Az állandó sóvágók számát 130-ra apasztják. A sót ezentúl csak mázsálva szabad elrak tározni. — Mogyorós-on Miesbach bérbe veszi a bányászatot. •— OláhLáposbánya magyaros nevét kezdik használatba venni. Azelőtt Bejutzának és Bajutz-nak nevezték. — Parajdon a régi harangalakú fejtéssel felhagynak és az ősi bányából délnek és éjszaknak 20—20 öl hoszszú szárnyakat nyitnak, a fejtő-talpat pedig 65 öl hoszszúra alakítják át. Főszerszámuk, a faék. — Bozsnyőn a teléri és két ormai antimon bányászat 1823 év óta, jelentékeny jövedelemmel állanak mívelés alatt. — Selmeczbányán főbányagróf: Br. Révay Nep. János. — Soóvárott a Ferencz sófőzőház, mely már 1819-ben is leégett, újra kigyuladt, de csak félig pusztult el. — Sleierlak-on a széntermelés, a bányamivelés megkezdése óta 80000 tonna. A legjobb bánya részvényei 40 frttal kel tek el. A bányakincstár a Porkura völgyben a maga számára megtarJó
Szerencsét
III. 4 7 — 4 8 .
47—48
912
tolt 8 bányamezőt eladja négy bánáti bányatársulatnak, azzal a kikö téssel, hogy a szokásos díjakat fizessék és kokszot készítsenek. Széldöntés által felborított fa gyökérzetének talált smaragddara bok adnak alkalmat a Jakowaja-smaragd-bányák megnyitására a Katharinenburgi kerületben az Ural hegység keleti lejtőin. — Fox meg állapítja, hogy az érczerekben elektromos áramok keringenek. — Altai-ban az arany-torlatokat felfedezték. — Bickford felfedezi a biztonsági gyújtózsinórokat, a melyeket alkalmazni is kezdenek. — Borzmann az ékkel való fojtást ajánlja. — Angolországban Cages-eket használnak szállítás közben. — Szekrény-fúvókhoz hasonló, négyzetes keresztmetszésű sze leitetők alkalmazása Belgiumban. — Bruckmann «Magnatia Dei in Locis subterraneis, oder unterirdische Schatzkammer aller Königreiche und Lánder* czímű munkájának a megjelenése. — Brard P. E. «Grundriss der Bergbaukunde». Dr. C. A. Hartmann-féle német kiadása (Berlin) megjelenik. 1831. Aknasugatagon, a Sóspatakon való zsilip építése közben régi műveletekre találtak. A zsilip építése 1847-ig tart és a vele járó munkálatok közben az ókori mívelésnek igen sok nyomára akadnak; találtak többek között egy 10—16 m mély és 8—10 m széles, és két 48—50 m mélységig, vízzel telt bányát. •— Marosujvárott bányagond nokká Kovácsot nevezik ki. A sófejtés csakis a második bányaosztály ban lehetséges. Selmeczbányán főbányagróf Br. Révay Nep. János. — Veresvízen, Nagybánya mellett, a Sarlós-Boldogaszszony altárót újra megtelepítik. Oyenhausen, a Westfáliában eszközölt mélyfúrásai közben szerzett tapasztalásai folytán, a fúrórudazatot, két részre osztja. — Shaw, a rob bantó töltéseket villamos szikrával süti el és egyszerre több lövést is tesz. — Albert főbányatanácsos, a járás könynyítését czélzó járóberen dezések szerkesztésén fáradozva, a szállógépet (Fahrkunst) feltalálja. 1832. Erdély-ben országos választmány működik, bányatörvény létesítésén fáradozván; munkálatai eredmény nélkül végződnek. — Maros ujvárott, a víz ellen való védekezés közben, halzsírral kevert agyaggal történő döngöléssel kísérleteznek. A kolera ellen való védekezés czél jából, a munkás-telepet körülzárják. A lóval való sószállítást vállalko zónak adják át. — Nagyág vezetésében változás történik. Franzenau veszi át a vezetést; az elhanyagolt ereket és szakadványokat mívelés alá veszi; a lefejtéseket rendezi s csekélyebb értékű erekre is nagy gondot fordít. — Selmeczbányán főbányagróf: Br. Révay Nep. János. A kínaiak mélyfúró-módszerét Saarbrückenben használják. Braccanos konstatálja, hogy erősen konczentrált salétromsav faszálakat, fa rostokat és hasonló szerves anyagokat, igen könynyen éghető anyagokká változtat. Igy keletkeztek a különböző lövőgyapotok, amelyeket a bánya-
913 mívelés körében, azonban nem igen használnak. — Chilében, Capiapoban felfedezik az esüslércztelepeket. 1833. Akna-Szlatinán a Ferencz-bánya aknáját lemélyítik; a sót a 25-ik m.-ben elérik. — Marosujvárott a lóval való sószállítást, 8 órás munkaszakaszonként, egy ló után 1 ft. 44 kr.-ral szabják meg. A víz szivárgások feltárása végett a József-akna körül tizenegy aknát mélyí tenek le. Bányagondnokká Gyújtó Lajost nevezik ki. — Selmeczbányán főbányagróf: Br. Révay Nep. János. Cuba szigeten. Szt. Jágó-n, a rézérczbányászatot újra megindítják. — Dörell bányamester Zellerfelden a Harzban feltalálja a beszálló gépet, a melyet először a Spiegelschacht aknán építenek be és vesznek használatba. •— Pertrick az ülepítő-gépet találja fel. 1834. Bélabányán a Zsóíia- vagy bejáró-akna, állítólag 70 m - e l lehatol az altáró szintje alá, ahol még egy közép és egy második folyosó is mívelés alatt áll. A mélység azonban már el van fullasztva. — Deésaknán az István-bánya mívelésével felhagynak. Mélysége 47 öl. — Faczebányán a régidő óta elfúlt Loretto-bányát a Mátyástáró által víztől •mentesítik és ez által egy időre ismét megélénkül a környéken a bá nyamivelés. A Mihály-bányában áldásos közt ütnek meg, a mely azon ban nem tartós. — Marosujvárott a IV. bányaosztály uj részének mívelését megindítják. A II. bánya keleti oldalának aláhajtását 45° lejtős séggel tiszta sóban kezdik meg. — Nagyágon az 1765-ben megnyitott József-bánya nem jövedelmezvén, egy harmadik, a Ferencz nevű tárót nyitják meg, az előbbinél 74 öllel mélyebben. — Selmeczbányán fő bányagróf: Br. Révay Nep. János. Tőle a vezetést Svaiczer Gábor cs. kir. udvari tanácsos veszi át. — Urvölgy és Ohegy bányamívelési vi szonyait Svaiczer Gábor főbányagróf utasításai szerint megvizsgálják. Finnországban a Ladoga-tó menti réz- és czinnércztelepekel fel fedezik — Törökország egyetlen kőszén medenczéjét (Bender Eregli) feltárják. — Miután a régi angol- és a merev rudazattal dolgozó mély fúrások nehézségei, a rudazat rázkódása folytán, a mélység növekedésé vel folytonosan növekedtek, a rázkódtatások gyengítését czélzó közép részeknek, a fúró működő része s a tulajdonképpeni rudazat közé való becsatolása által igyekszenek a bajon segíteni. A legelső sikerült közép rész: «()yenhausen váltó ollója» melyet először Newkastleben használnak. — Rehmeben, Neusalzwerk mellett, merev rudazattal 2 8 2 5 1 m mély ségig, tovább pedig Oyenhausen-féle váltó ollóval és merev rudazattal 696'6 m mélységig fúrtak. Ehrenbreitensteinban a kínaiak mélyfúró módszerével dolgoznak. — Peshal, a perkuszszióval való gyújtó-módszert ajánlja. — Albert bányatanácsos a drótkötelek készítésének módját feltalálja. A drótból való szállító-köteleket a bányászati szállítás közben alkalmazni kezdik. — Braunsdorf, polarizáló hegységekben eszközlendő mérések czéljaira uj műszert talál fel. 47—48*
914 1835. Brennbergen albérlő Miesbach Alajos. — Deésaknán az egyik sóbányával felhagynak; ezen felhagyott bányáról Kreckvitz 1668-ban már említést tesz. — Dognácskán a királyi kincstár újból szervezi a bányaigazgatást; uj erőket rendel oda, de a megindult hanyatlást már nem tudja feltartóztatni. — Marosujvárott az ötödik bányaosztályt megnyitják. Az aknák mélysége a következő: József-akna 59, Ferenczakna 57, Ferdinand-akna 44 öl. A fejtőtalp területe az 1. bányában 50, a második bányában 1520, a harmadikban 875 és a negyedikben 474 négyszög öl. Nagyágon, az 1824-ben megindított altáróban, februárban lyukasztanak. Az uj Ferencz-altárót, a József-altárónak irányában haj tották. Az általa feltárt magosság 75 öl volt. Időközben az alávájt hatalmas köznek legnagyobb részét megtámadták és lefejtették úgy, hogy a Ferencz-altárónak a befejezésével alig 14 ölnyi érintetlen köz állott még rendelkezésre. — Nagybányán, 10 tn mélységben a Kereszt hegy altárójának horizontja alatt, emberi hullát találnak az omladék alatt, a mely részben be volt vonva okkerrel. Némely testrésze a gáliczos vizek behatása alatt, fagygyúszerű anyaggá változott át. — Besiczán, Graenzenstein Gusztáv bányaigazgatósági elnök, vasgyárat létesít. — Selmeczbányán a bányászat legfőbb vezetője: Svaizer Gábor, cs. kir. udvari tanácsos. — Steierlakon a szénbányászat létesítése Graen zenstein Gusztáv bányaigazgatósági elnök nevéhez fűződik. — Zalatnán, Dr. Reinbold bányaműorvos, a kohó építés-munkálatai közben talált feliratos sírkövek nagy részét megmenti; ezek egynémely darabját há zába befalazza s tizenegy táblán lerajzolja Zalatna szobrászati és fel iratos emlékeit. Ezen kéziratot ma Kolozsvárott a múzeumban őrzik. Régi vágatok és rég felhagyott bányaüregek közelébe érkező bánya vágatokban a munkások a vízbetörés és a gázok előtörése által való veszélyeztetésének megelőzésére előfúrásokat rendelnek el a Düren ke rület számára, április hó 15-én kiadásra került bányarendőri szabály zatai. — Belgiumban, a Cornwall-gőzgépet a bányászati vízemelés czéljaira használják. — K. W. Fromann: «Die Bohrmethode der Ghinesen oder das Seilbohren mit Rücksicht auf artesische Brunnen» (Koblenz) czimü munkájának a megjelenése. 1836. Akna-Sugatagon az Albert-bánya már nincsen mívelés alatt. — Deésaknán a talpmíveletek állal feltárt földalatti vízmedencze állal veszélyeztetett József-bánya beszünése esetére tartalék-bányát (a jelenlegi Ferdinand-bányát) telepítik. — Faczebányán a bányamivelés hanyatlásnak indul. A Sigismundi-táróban az «Alte Manns Kluft* nevű ér szegény maradványain élősködnek. A Mariahilf, a Maria Loretto és az András-táró, öszszeomlanak. A Mátyás-táróban ereszkedőt mélyítenek, mívelését azonban a levegőnek pangása és a betörő vizek miatt b e szüntetni kényszerülnek. Állítják, hogy itt szabad arany volna talál ható. Lajta-Ujfalun a század eleje óta mívelés alatt álló szénterületet
915
külső fejtéssel aknázzák ki. Az üzem élénkülni kezd. — Marosujvávott a talajvizek előtörésétől tartanak. A József-aknát kőgáttal akarják meg védelmezni. A sónak elszállítása hajókon, tutajokon és szekereken tör ténik. — Nagybaniján, a Kereszthegyen beépítik az első gőzgépet. — Selmeezbányán a bányászat legfőbb vezetője Svaiczer Gábor cs. kir. udvari tanácsos. — Vihnyén meghal Pribilla, az Ó-Antal-táró bánya telep tulajdonosa és kitűnő bányagondnoka. Plobert a lövőpor gyorsaságáról értekezik. — Freibergen szabály rendelet jelenik meg, a mely a «Feuerreissen»-nek nevezett gyujlómódszer alkalmazása esetén óvatosságra int. 1837. Deésaknán, a vízbetörés által fenyegetett Ferdinand-bányát üzemen kívül helyezik. — Körmöczbányán, Lobkowilz herczeg, a bécsi udvari kamara elnöke, személyes meggyőződést szerezvén a bányami velés helyzetéről, a Garam-völgyéből hajtandó altáróra vonatkozó ter vezetet helyeseli és jóváhagyja. — Marosujvárott a sóiermelést fokozni kívánják, a miért is más bányaművektől sóvágókat hoznak. A Ferdinándaknába huszonnégy óránként 5000 köbláb víz tör be. — Selmeczbányán a bányászat legfőbb vezetője: Svaiczer Gábor, cs. kir. udvari tanácsos. — Steierlak-ot illetőleg a «Kaiser Ferdinánd Nordbahn» igazgatósága, a keresztülvitt kísérletek alapján kinyilatkoztatja, hogy szene, mely oraviczai szén név alatt volt ismeretes a kereskedésben, kokszolható. A kokszolás eleinte csak a darabos szénnel sikerült. Az apró szenet ekkor még nem tudták értékesíteni. Letöret, Monsban, a közvetetlen hatású gőzgépet, a bányászati vízemelés czéljaira alkalmazza. — A zagyvezetés módját javítják. (Folytatjuk.)
A Drager-féle mentő-készülék 1910. évi mintája. (10 rajzzal a zsöveg között). Irta: Kállai
Gésa.
Lapunk egy rövid közleményében hírt adtam már arról, hogy az ezidőszerint legelterjedtebb légújíló mentő-készüléket-gyártó Driigermű, fenti elnevezéssel egy új mentő-készüléket bocsátott torgalomba Ezen legújabb típusú mentő-készülék hoszszú kísérletezésnek eredménye és megtestesült benne mindazon óhaj és kívánság, melyet a gyakorlat a mentő-készüléktől megkíván. Ez új készüléknek jellemzőjét az képezi, hogy a légtáplálékot nyújtó okszigént és regeneráló anyagot, tehát okszigénhengert és kálitöltényt füsttel és mérgező-gázokkal telt helyi ségekben is ki lehet cserélni és ezáltal a készülék munkaképességét a végsőkig fokozni: azaz órákig tarló mentő-munkát végezhetünk a nél kül, hogy kényszerítve lennénk új mentő-készülék felvétele végett viszszatérni, illetve mentő csapatainkat ujakkal felcserélni ( 1 . rajz). A tartalék municziót (oks/igén-henger és kálitültény) a mentő-csapat
916 magával viszi és a helyszínen az elhasznállak helyébe szereli. A kiváltó mekanizmus oly szellemesen van megfejtve, hogy a készülék pillanatnyi üzemzavara szinte ki van zárva. A kálitöltény mintegy 4 másodpercz alatt, az okszigénhenger pedig félpercz alatt cserélhető ki; a mentő munkás tehát alig egy percznyi munka-megszakítás után további mun kára képesítve van. A municziónak ezen megújítása mindaddig folytat ható, a meddig fizikailag mentési-munkálatokat végezni egyáltalán lehetséges, avagy a meddig okszigén- és regeneráló-anyagkészletünk tart.
1. rajz.
Hogy mily elsőrangú és fontos tényező ez a bányászati mentés és segélynyújtás terén, bővebb megokolásia aligha szorul. Ismeretes, hogy a municzió kifogyása számos mentési-munkálat sikerét kétségessé tette, sőt számos mentő-munkás elszerencsétlenedését okozta. Különösen bányatüzeknél fog ezen készülék kiváló szerepet vinni hol a tűz fészkének a megközelítése és leküzdése két óránál rendsze rint tovább tartó munkát követel. Mentő-készülékek hiánya pedig — ;
917
mint tapasztalatokból ismeretes — szomorú következményekkel járhat. Példának elég a withehaveni bányatüzet megemlíteni, hol a robbanás okozta tűz keletkezésekor négy ember még megmenekülhetett, míg huszonhét órával azulán, vagyis mikor a távolból segítségül hivott mentő-csapat megérkezett, lehetetlen volt a tüzet lokalizálni, csak egy embert is megmenteni. Az új készüléknél a kálitöltény érdemel különös figyelmet, mely szerkezetére nézve hasonlít ugyan az előbbi években készült töltények hez; de a fedő és alaplapok kúpos kiképzésén és a tányérok elhelye zés módján kivül legfontosabb azon különbség, mely szerint az új töl tényeket sokkal gazdaságosabban lehet kihasználni, mint a régieket. (2. rajz). E töltények ugyanis úgy van nak dimenzionálva, hogy teljesítő képességük 3 órára terjed, melyet azonban csak gyakorlati haszná lat alkalmával veszünk teljesen igénybe, míg komoly esetekben 2 órás működéssel is megelég szünk, tekintettel az okszigénv á * ' - t f r w ' i ICX"ÍZJ. >V:-a-.-^-:/~/ henger 2 órás okszigén tartal mára. A töltények eme tulajdon sága olcsóbbá teszi a gyakorlatozást és módot nyújt kisebb tőkével dolgozó bányáknak, a m e lyek a gyakorlati költségek nagy sága miatt mentő-készülékek be szerzéséiül vonakodtak, hogy mentő-készüléket beszerezzenek. Az új készülék két kivitel ben készül. Első az u. n. kétórás készü lék, melynél a municzió kétőránkint váltandó ki. Második az egyórás készü lék, melynél a municziót óránkint 2. rajz. frissítik fel. Megjegyzendő, hogy A Drager-féle kálitöltény 1910. mintája. az egyórás készüléknél haszná latos káli töltény méretei kisebbek mint a kétórás készüléknél haszná latosak és, hogy gyakorlati használatkor teljesítőképességük határáig, másfélóra hoszszat használhatók. Mindkét készülék úgy sisak, mint csutorás lélegzésre használható. A következőkben az óránkint kicserélendő készülék szerkezetet
918
fogom tárgyalni, a mely a kétórás kompendiózusabb kivitelének tekin tendő. Szerkezetileg 2 részt lehet a készüléken megkülönböztetni: I. A sisakot, illetve csutorát. II. A vivőszerkezetet, a be- és kilélegző tömlőkkel és légzsákkal. A sisak, mely minden fejalaknak megfelelőleg formálható az alu míniumból való ablakrészből és szerelvényeiből, valamint az ablakrészt körülfoglaló bőrrészből áll. A sisakon ügyes szerkezetű vizsgáló-szelep van, oly czélból ráerő sítve, hogy a sisak, illetve pneumatikkal felfújható levegőpárna töké letes folytását megállapíthassuk és ezzel a mérgező gázoknak a sisak belsőbe való bejutását megakadályozzuk.
3. rajz.
A csutora és az orrot elrejtő álarcz közös szíjjal lesz a fejen megerősítve, míg a szemet a marógázok és füst hatása ellen levegőpárnás szemüveggel védik. ( 3 . rajz). A háton viselt, szíjjakkal megerősített vivőszerkezet az ismeretes Drüger-féle elrendezésen alapszik, azzal a nem lényegtelen különbséggel, hogy ez okszigén-menynyiséget jelző íiniméter (manuméter) nem a vivő szerkezeten kapott helyet, hanem a mentő-munkás jobboldali fél mellén úgy, hogy annak állását maga a mentő-munkás is leolvashatja, (4. rajz) míg a régi készülékeknél ezt csak a csapatvezető eszközöl hette.
919
A municzió kicserélése igen egyszerű. A vivőszerkezeten az okszigénhenger mellett egy csavarkulcs van ellávolíthatallanúl megerősítve, a melylyel a régi, elhasznált okszigénhenger és a csővezeték a kapcsolatot megszüntetik (5. rajz) és a kiürült hengert szorílógyűrűjéből valamint hatszögletes nyílá sából kiemelik. Majd pedig az új hengert fordított sorrendben he lyezik el, tehát betolják a szorí tógyűrűbe, majd a halszögletes nyílásban elhelyezve (6. rajz) a csővezetékkel öszsze kapcsolják. Ezen harmíncz másodperczig tartó munkálat alkalmával a léleg zés semmiféle fennakadást nem szenved, mert a légzsákban el raktározod levegő ez időre bőven elégséges. Miután a teli henger el van helyezve, megújítjuk a regeneráló kálitöltényt is. A töltény kicseré lésekor az okszigénhenger zárva van. E czélból a kálitöltény papirfolytását jobb kezünk két ujjá val eltávolítva (7. rajz) és a szo rítószerkezet csuklós emelőkarját felemelve a régi töltényt eltávo lítjuk az újat pedig helyébe teszrajz. szük; majd pedig az emelőkart a 8. rajzban szaggatott vonallal jelölt helyzetbe hozzuk, melyet egy rugó ezen helyzetben feszesen tart. A municzió kiváltása alkalmával mérgező gázok nem hatolhatnak a készülék belsejébe.
921 -
A sisakos készülék 16 0 kg; a csutorás készülék 14'8 kg. súlyú. Működése teljesen megegyezik az egyéb légújító mentő-készülékek működésével. E szerint az okszigénhenger zárószelepét elforgatva az okszigén a nyomásszabályozó szelepbe kerül, mely a hengerek 125 atm. feszültségét 6 amt.-ra redukálja; további útjában az okszigén a finiméterhez és injektorhoz kerül, mely utóbbi hatásánál fogva a levegőt megújítva a sisakba, vagy csutorába nyomja, míg a kilehelt fáradt levegőt a regeneráló tölténybe szívja. Ezen készülékek, a melyek csak a folyó évben hagyták el a gyár műhelyeit mindezideig komoly veszélyek leküzdésénél — szerencsére — nem alkalmaztattak, de hiszszük, hogy eleget fognak tenni mind azon kívánságoknak, melyeket a gyártó-czég és bányász közvélemény ezen új készülékkel szemben táplál.
5zemle. BánVa.TTlíV6léS I Mentés a b á n y á b a n . Az angol alsóházban . I legutóbb Twist H. képviselő szóvá tette a mind sűrűbben történő bányaszerencsétlenségeket s követelte, hogy a szerencsétlenség elhárítására és a mentés szervezésére törvényes intéz kedéseket hozzanak. A mostani rendeletek szerint a bányatársaságok jelentést tartoznak tenni mindama balesetekről, a melyek legalább is hét napnál tovább tartó munkaképtelenséget okoznak. A belügyministériumhoz e rendeletek alapján beérkezett jelentések szerint 19U8-ban (ez évről van legújabb, teljes kimutatás) ezerháromszáznegyven bányászt ért halálos baleset, többé-kevésbé súlyosan megsérült száznegyvenegy ezer. A halálos balesetek számát azonban az utóbbi két évben nagy ban növelte a Maypole-i és West-Stanley-i bányaszerecsétlenség úgy, hogy ezer halottat és száznegyvenezer sebesültet lehet az utóbbi évek atlagául számítani. Szomorú és megdöbbentő képet festett Twist a sérüllek ez óriási számáról. Képzeletben menetté formálta egy esztendő áldozatait. Kettős sorokban, három lábnyira egymás mögölt sorakozik a sok megsérült bányász. Negyven mértföld hoszszú a menet s min den hetvenedik sorban egy-egy holttestet kisérnek özvegye és árvái. Ez a szörnyű kép azonban csak egy esztendőre szól. Ehhez csatlakoz hatnak még azok a tízezrek, a kik az előző években lábukat, szemü ket, karjukat veszítették, vagy más módon lettek örökösen nyomorékká a kenyérért vívott küzdelemben s ma az országban szerteszórva nyo morban tengetik életüket. A bányaszerencsétlenség elhárítására Twist azt javasolta, hogy a gyakorlott bányamunkások közül nevezzenek ki bányafelügyelőket. Ha száz ilyen felügyelőt alkalmaznak négyezernyolcz-
922
száz korona évi fizetéssel, ez csak négyszáznyolczvanezer korona kiadást jelentene. Angolország évente kétszázhatvan millió tonna szenet termel. Ha tehát egynegyed fillér adót vetnének ki egy-egy tonna szénre, már ez maga hatszázötvenezer koronát jövedelmezne. Tonnánként két és fél fillérnyi adó pedig kifizetné a felügyeletet, a mentő állomásokat és a fölszerelést. Az angol belügyminister megígérte, hogy törvényjavaslatot terjeszt elő a bányszerancsétlenségnél szükséges mentő munka szerve zéséről, s egy Ígéretének máris eleget tett. A törvénytervezet kötelezi a bányatársaságokat, hogy mentőkészüléket alkalmazzanak és jól kép zett mentőcsapatot szervezzenek. A belügyi államtitkár elmondta, hogy több bányatelepen már van kitűnő mentőkészülék és jól betanult mentő csapat. Ezek azonban magánkezdésen alapulnak és csak kevés telepen vannak még meg. A törvényhozási intézkedés azért is szükséges, hogy általánossá tegyék ezeket az intézményeket. Nagy kerületek vannak még, a hol egyáltalán nincs mentő-állomás. A már meglévő állomások fönlártásához is csak a bányatulajdonosok egy része járul. Igazságta lanság, hogy csak kevesen vegyék magukra ezt a kötelezettséget, holott nyilvánvaló, hogy ha tűz üt ki, vagy robbanás történik olyan bányában, a melynek tulajdonosa nem járul hozzá a mentőállomás föntarlásához, a meglévő mentőállomásnak mégis erkölcsi kötelessége, hogy a mentéshez siessen. Már ebből a szempontból is szükséges, hogy törvényhozás útján általánosan kötelezővé tegyék a mentőállomások létesítését. A bányaszerencsétlenség és a mentő munka szempontjából érdekes kísérletet tettek a dróttalan telefonnal és távíróval is. A kísér let színhelye a hírneves chiselhursti barlang volt. A kísérletezők egy része a hegyoldalban telepedett le, a másik része pedig közel egy kilo méternyire szállt le a krétarétegek mögé. A hegyoldalban körülbelül hat kilogramm súlyú, fényképező-készülékhez hasonló telefonszerkezetet alkalmaztak s a drótokat a krétarétegekbe erősítették. A kísérlet kitű nően bevált. Táviratokat váltottak és zavartalanul beszélgethettek kilenczven láb vastag krétarétegen keresztül. A készüléknek főhaszna, hogy a többi dróttalan készülékhez hasonlóan nemcsak a levegőn keresztül tudja az áramot közvetíteni, hanem a földrétegeken át is. A sikeres kísérleten fölbuzdulva, különböző helyeken tettek újabb pró bát, kitűnő eredménynyel. Ezeknek a kísérleteknek fontossága a bánya szerencsétlenség mentő munkáinál szinte kiszámíthatatlan. Legutóbb például Whitehaven-ben százharmincz bányászt maga alá temetett a táró beomlott kőzete. Egy hétig tartolt, míg ki tudták őket menteni. Bratssdown-b&n 1905-ben tizenegy ember öt napig volt eltemetve. Cherry-ben (Amerika) huszonkét embert mentettek ki kilencz napos sírjukból. Még élénk emlékezetünkben lehet a courrieres-i bányaszeren csétlenség, a mikor a katasztrófa után tizenkilencz nap múlva tudtak csak kimenteni tizenhárom embert, egyet pedig huszonöt nap múlva
923
hoztak a föld színére. A legtöbb esetben azért késtek a mentéssel, mert az ásással is csak tapogatództak és nem tudták milyen irányban vannak az élve eltemetett munkások. Az újabb kísérletezéseknél oly jól bevált dróttalan telefon segítségével a föld gyomrában elzárt mun kások pontosan irányíthatják a mentést és siettetthetik kiszabadításu kat irtózatos helyzetükből. Bp. (192.) s
Vaskohászat. I / ; { ' ™? J °* v
s
+
i
é
or
ács
k
ö
t
ö
^
n é , k ü l
g-
téno brikettezése Rónay módszere szerint.
Az »Eisenzeitung« 3 1 . folyamának 10. száma szerint Rónay vas- és fémbrikettező módszere röviden a következőképpen jellemezhető: A forgács-alakú vas- és fémhulladékok értéke csekély. Öntöttvas forgá csok a kupoló kemenczében való beolvasztásánál nagy tűzi apadék jelentkezik; a vasokszid a salakba megy át és azt nehezen olvadóvá teszi. Nagy levegőhúzás még az anyag egy részét is kihajtja az olvasz tóból. Hogy a vasforgácsoknak az üzemre kedvezőbb alakot adjanak, már igen sok móddal próbálkoztak meg. Vagy úgy jártak el, hogy a forgácsokat gyenge széllel beolvasztották és ily alakban dolgozták t o vább fel, — vagy pedig hoszszabb ideig való hevertetéssel, öszszerozsdásodásukat igyekeztek elérni. Miután a forgácsok öszszetartásátígy sem lehetett elérni, egyrészt azért, mert a széthullásuk ellen a rozsda kellő védelmet nem nyújtott, — a rozsda másrész!, a salakot fölös módon szaporította, — más segítő-módszerekhez folyamodtak. A kötőanyagok használása sem vezetett a kivánt czélhoz. Legújabban Berlinben, R ó nay szabadalmának értékesítésére a »Hochdruck-Brikettirungs-Gesellschaft m. b. H.« czég alakúit, a mely a vas- és fémforgácsokat kötő anyag nélkül, szilárd oly brikettekké nyomja öszsze, melyek úgy a tűz, mint mekanikus behatások ellen is igen nagy ellentálló-képességgel birnak. A Rónay-féle eljárás szerint tömörített vasforgácsokat a Bor sig A. és a »Süchsische Maschinenfabrik, vorm. R. Hartmann A. G. Chemnitz« czég előnyösen hasznosítják. E czégek az üzem takarékos voltát, a csekély tűzi apadékot és az öntvény jóságát dicsérik. (Ke-
desdy) lg. (12).
Fémkohászat. I ,
I
Ú
l
Wngkwaeiicze. AzUraimenti rezolvasztotelepeken ujabban Lebedeff-Pome-
ranzeff-rendszerű lángkemenczéket alkalmaznak, a melyek főleg egy szerű szerkezetük és jó hatásfokuk által tűnnek ki. A teljesen födött kemencze két oldalán regenerátorok vannak elhelyezve. A kemencze és a regenerátorok közé ezenkívül mindkét oldalon egy-egy fatüzelésű kemencze van beépítve. A berendezés következőleg működik: Az el égéshez szükséges levegő először a baloldali regenerátoron áramol át, ott felmelegszik és onnan a baloldalon beépített fatüzelésű kemenczébe
924
megy át. Utóbbiból az égési termékek a lángkemenczébe, ebből pedig a jobboldali, most üzemen kivül lévő kemenczébe, illetve ezen át a jobboldali regenerátorba jutnak és azt felmelegítik. Az égéstermékek végül innen a kürtőbe áramlanak. Egy órai üzem után a kemenczéket átkapcsolják az ellentétes irányban. Most ugyanis az elégési levegőt a jobboldali regenerátorból a most már üzemben levő jobboldali fatüzelésűkemenczébe vezetik, a melynek égéstermékei tovább haladnak a lángkemenczébe, illetve a baloldali tüzelésbe és regenerátorba. Ebben az időszakaszban természetesen a baloldali tüzelőberendezés van üze men kivül helyezve. Az itt leírt módon a kemenczéket minden órában átkapcsolják. A berendezésnek az az előnye, hogy a gázgenerátorok feleslegesekké válnak, az elégés hatásfoka pedig annak folytán javul, hogy a levegő a fatüzelésű-kemenczékbe már előmelegített állapotban kerül s ebből a szempontból előnyben van a Siemens Martin-kemenczéknél alkalmazott gázgenerátorokkal szemben. A kemenczéknek az a hátrányuk, hogy az átkapcsolás után el nem égett fa az üzemen kivül helyezett kemenczékben veszendőbe megy. Ez a veszteség állító lag jelentéktelen és a tüzelőanyag megfelelő feladásával némileg csök kenthető. A feltaláló állítása szerint ez a veszteség nem sokkal na gyobb a Siemens Martin-kemenczék átkapcsolásánál fellépő veszte ségnél. Még az kérdéses, hogy az itt alkalmazott rostélymentes tü zelő-berendezés épen olyan megbízhatóan működik-e és, hogy épen oly jól szabályozható-e, mint a gázgenerátor. A feltaláló a berendezést széntüzelésre is át akarja alakítani, hogy a déli Oroszországban nagy számban alkalmazóit Siemens-Martin-kemenczéket helyettesíthesse (Mé tallurgie). Ku. (16).
KémléSZ6t
1^
r a r ,
y'
^
s
ezüst-meghatározás
tüzl,
vagyis
'__] száraz úton. Grund R. az »Österreichische Zeit schrift für Berg und Hüttenwesen« 1909. évi folyamában czikksorozatot közöl, a mely a pribrami cs. kir. bányaigazgalóság kémlőműhelyeiben kereszlülvitt ezüstprobáló öszszehasonlító kísérletekről beszámol. Az előbb általánosan használt kézzel döngölt csonthamuüzőkék mellett, sajtolt magneziiből előállított űzőkéket is használtak. A csontból való űzőkék, egyharmad-részükben barnaszénhamuból, és kéthar mad-részükben bornyúcsonthamuból készülnek; a gondosan szitált anyagkeverék kötőszeréül agyaglevet használnak. A magnezitanyag öszszetétele: 5 7 3 % MgO, 4()-17% CaO, 0'9°/ Si 0, és 0'98% Fe. — Ha ólmot és ezüstöt egyenlő viszonylatban alkalmaznak, az űzőkeszívás feltűnően leszáll. Az arany meghatározásánál kitűnt, hogy a tégely próba igen jó eredményeket ád. Ze. (15). 0
925
Közgazöaság. BÁNYÁSZATI DOLGOK. (A „Magyar Nemzetgazda" 1910. évi 34. számából). A magyar közgazdasági életnek legelhanyagoltabb ága az érezbányászat. A vasérczeken kivül, melyeknek kiaknázását egy-két megfelelő tőkeerővel biró vállalat eszközli, más fémek bányászása és kitermelése pang. Pedig ha Magyarország nem is rendelkezik Anglia, Amerika vagy Németország érczkincseivel, tekintélyes természeti kincsek nyugosznak a föld mélyében is, várják föltárásukat, azt sem lehetne mondani, hogy ez érezek ismeretlenül nyugodnának, mert alig van valamire való éreztelep, melyeknek kihasználását legalább egyszer nem kötötte volna le a maga számára valami vállalkozó. Nem a kincsek nem ismerése, más akadályok eredményezték azt, hogy érezbányászalunk ma oly elhanyagolt állapotban van. Rövid viszszatekintést vetve azokra a mozgalmakra, melyek az utóbbi években hazánkban a bányá szat terén előfordultak, rikítón magyarázzák meg a pangás okát. Mert mozgalmak vannak. Vállalkozók, bányakapitányságok tevékeny műkö dést fejtenek ki, melyeknek minden egyes mozzanatáról a közönség tájékozva van. Sajnos, azonban e mozgalmak nem a termelő munka jelenségei, leginkább adminislrativ jellegű intézkedések, vagy spekulacziós természetű jelenségek. Spekuláczió a magyar bányászat megölője. Nagyolakaró, tőkével nem rendelkező spekulánsok foglalják le maguk nak legkiválóbb ércztelepeinket. Hangulatos közleményekkel árasztják el a közvéleményt s hiszékeny tőkések félrevezetésére számítva, kik nek tőkéjét akarják a bányák kiaknázására felhasználni. A dolog ter mészetében rejlik, a bányászaihoz nagy tőkék kellenek, ezeket a leg ritkább esetben sikerül biztosítani, s a sokat Ígérően megindult bánya vállalkozás megakad, a közönség elveszti pénzét. Ennek az eredménye, hogy közgazdaságunkat többszörös kár éri. A nem működő bányákba fektetett tőke nem forog, nem kamatoz. A vállalkozó menteni akarja a mi menthető, s lefoglalva tartja magának a bányatelepeket úgy, hogy más vállalkozó nem juthat annak kiaknázásához. De legnagyobb baj annak révén éri közgazdaságunkat, hogy a többszörösen csalódolt közön ség elveszti kedvét és érdeklődését bányavállalkozások iránt. Vonako dik újabb tőkéket bányákba fektetni. A magyar közgazdasági élet nem rendelkezik nagy heverő tőkékkel, elvesztvén ennek is érdeklődését, ter mészetszerűleg más irányba fordult a kiaknázatlan bányatelkek kiter melési joga fölött rendelkezők tevékenysége. Külföldi tőke, letl most a jelszó, melynek megnyerését tűzte ki czéljául minden vállalkozó. S egy-két külföldi vállalkozó kapható is volt. Kissé kétkedve és óvatosan ugyan, de némi tőkéket bocsátottak rendelkezésre. A Bányászat terén
926
ismét mutatkozott mozgalom, de rövidesen ez is elült. A külföldiek, szintén nem komoly vállalkozók, rövidesen busás haszonra számítottak s, hogy ez nem következett be, viszszavonultak. A bányászat pedig ismét téllen nyugalomban várja a jobb idők bekövetkezését. Ez néhány vonásban bányászatunk története az utóbbi néhány esztendőben. Nem említettünk konkrét adatokat, fölöslegesnek tartottuk, mert minden vál lalatra alkalmazható az események ezen menete, csupán nevekben van különbség. A vállalkozások ilyetén szomorú befejezését nagymértékben elősegítette a. bányakapitányságok (kényszerűségből! Szerk.) hiányosan gyakorolt felügyeleLi joga. Bányatelkek adományozásának elintézésével elégett tetlek kötelességüknek. Nem terjedt (mert nem terjedhetett! Szerk.) ki figyelmünk arra, hogy a jogot nyert tényleg él-e jogával és viszonozze-e a közgazdasági élet iránt bányatelepének művelésénél azt a kiváltságot, melyet a telek adományozásával nyert. Kétségtelen, a bányahatóságok tétlensége kivülök fekvő okokban rejlik. Bányatörvé nyünk tökéletlensége megakadályoz minden czéltudalos munkát. Közép kori jogelveken alapuló törvény, mely nem számit a kapitalista gaz dálkodás követelményeivel, nem használ az államnak, sem a vállalko zónak. Lenyűgöző formaságaitól csak újabb időkben tudnak hatóságaink némileg szabadulni, egészségesebb szellemet vive be a bányajogba. Némi érdeklődést mulatnak a bányavállalatok működése iránt is. A bánya jogosítvány elvonásának fenyegetésével igyekeznek a tulajdonosokat telepeik kihasználására rákényszeríteni. Ennek mutatkozik is eredménye, de csekély, mert a legtöbb esetben hiányzik a tőke, mely mindent megakadályoz. Öszszefoglalva, három gátló körülményre akadunk, mely a magyar érczbányás/at kifejlődését megakadályozza. Első sorban az ósdi, hiányos bányatörvény, mely középkori jogelveken alapul. Számos résein kibújnak gyenge, hatálytalan intézkedéseinek alkalmazása alól. Ez ad alkalmat a nem komoly vállalkozók térifoglalására. Spekulacziós vállalkozók működése tehát a második akadály. Ezek elriaszlották a komoly magyar elemet a bányavállalatok teréről és külföldön ekszotikus vállalatok színében tüntették fel a magyar bányákat. Ennek követ keztében nem haladt tőke a magyar bányák felé. Ez az utolsó, de legfőbb akadály a magyar érezbányászat felvirágozásának. Nincs pénz új vállalatok alapítására és a régiek sem rendelkeznek elég eszközzel üzemük bővítésére és felfrissítésére. Annak, a ki e téren javulást akar előidézni,, első sorban az utolsó momentum megsemmisítésére kell törekednie. Nemrégiben sokatigérő vállalkozás alakult ez irányban. A Magyar bank és kereskedelmi r.-t. alakított külföldi érdektársaival egy vállalatot, mely a magyar bányák tanulmányozásával és kiaknázásával kivan foglalkozni. A vállalat még oly fiatal, hogy nem nyílt alkalma nagyobb tevékenységre, remélhető, hogy teljesíti a hozzáfűzött várako zásokat. Hasonló czélú vállalat alakult amerikai tőkével a napokban.
927
Ennek komolyságában kevésbbé bizunk, mivel amerikai részről oly egyének vannak az alapítók sorában, kik eddig leginkább ekzoükus vállalatok kiaknázására szentelték figyelmüket. A dunamelléki bányák kiaknázása bevallott czéljok, de nem hiszszük, hogy bányaműveléshez is fogjanak. Mi csak egy utat látunk a magyar érezbányászat fellen dítésére. Meg kell nyerni a magyar »haute fináncé érdeklődését. Az egyetlen Magyar bank és kereskedelmi r.-t. kivételével ugyanis egyetlen magyar nagy bank sem foglalkozik érczbányákkal nagyobb terjedelem ben. Pedig nagyobb tőkéket hoszszabb időre investálni ma már csak úgy lehet, ha egy nagy bank áll e vállalkozó mögött. Szinte fedezvén tekintélyével ezt és biztosítván közreműködésével a vállalkozás komoly ságát. Külföldi tőkét is csupán egy résztvevő nagy pénzintézet tekin télye képes a közreműködésre megnyerni. A nemzetközi pénzpiacz mindig egy-egy vezető intézet nyomában halad. Új bányatörvény és a magyar nagy bankok érdeklődésének megnyerése, ez a feltétele annak, hogy virágzó magyar érezbányászat létesüljön. Se.
Úí
Vállalatok ^ tetöfedö-anyag gyár. Trencsénből jelentik: J '_\ Trencsén vármegyében uj ipartelep van alaku lóban, a mely nemcsak nagyságával, hanem a termékével is számot tart rá, hogy különös figyelemre méltassák. Az uj gyárban a legújabb és legjobb összetételű tetőfedő anyagot fogják készíteni, a melynek Zenit a neve s a mely sokkal tartósabb és biztosabb minden hasonló készítménynél. A Zenit nem rétegesen készül, mint más tetőfedő-anyag, hanem egyszerre, s ezért még 1200 fok hőségben sem válik rétegekre, hanem változatlanul megmarad az állapotában. A találmány magyar szabadalmát a föltaláló, aki morvaországi ember, eladta egy magyar konzorcziumnak, a mely Trencsénvármegye területén gyárat alapít a Zenit előállítására. A konzorczium tagjai Göpfert Albert és Miksa, Karger Adolf és Leó, Dieter János közjegyző, Hits Károly dr., a Trencséni Takarékpénztár, Rouge György kormánytanácsos (Boroszló) és Pongráce Jánosné grófné, Vágrévfaluról. A szabadalom tulajdonosai 150.000 korona névértékű részvényért átengedik az alakítandó részvény társaságnak a Zenit Magyarországon való gyártásának kizárólagos jogát. Az alapításhoz szükséges tőke megszerzésére 3500 darab 200 korona névértékű részvényt bocsátanak ki, a melyből azonban 2750 darab kerül forgalomba 550.000 korona névértékben. Az alapítási tőkéből 150.000 koronát a szabadalom megszerzésére, 170.000 koronát telekre és épületekre, 230.000 koronát gépekre irányoztak elő, a forgó tőke pedig kezdetben 150.000 korona lesz. A gyárat 6,600.000 darab Zenit évi gyártására rendezik be, a melynek azonban az első évben csak a felét tudják megcsinálni; ez is bőségesen meghozza a befektetett tőke kamatját. A gyárat Lédeczen akarják építeni, a portland-czement-gyár közelében, mivel azonban más községek is tettek igen kedvező aján latot, az alapító-bizottság még nem határozott a gyár elhelyezése dol gában. A részvények jegyzése nagyban folyik a trencséni, trencséntepliczi, illavai, poroszkai, puhói, vágbeszterczei, nagybicscsei, zsolnai, trencsénbáni, vágujhelyi, verbói, nagyszombati és nyitrai pénzintézeteknél 37—38
928
és augusztus 31-én zárul. Bp. (192). — Olajmüvek részvénytársa s á g Kohn Adolf és Társa a Wiener Bank-Vérein magyarországi fiók telepének helyiségeiben f. aug. hó 16-án tartotta meg Kohn ígnácz ke reskedelmi tanácsos elnöklésével alakuló közgyűlését. A társaság, melynek teljesen befizetett alaptőkéje 3,500.000 korona, a mely 5,000.000 koronára emelhető, átveszi a kiváló hírnévnek örvendő Kohn Adolf és Társa győri czég olajgyárának üzemét, valamint a bécsi és buda pesti telepeit. Az igazgatóságba választották: Kohn ígnácz kereskedelmi tanácsost (elnök), Weiner Sándor igazgatót (alelnök), Herzfeld Frigyest, Bechtnitz Bélát, Schlichter Lajost, Schnabel Mór dr.-t, Schwartz Alfrédet. A felügyelő-bizottságba Angyal Armandot (elnök), Bokor Gusztáv dr.-t, Meszszer Miksát és Szepessi Sándort választották. Bp. (195).
MériCSCk
I
Kolozsvári
köszénbánya
r.-t. (Charbonnage
de
^ ' | Kolozsvár) (Kolozsvár) 1909. évi mérlegében sem nyereséget, sem veszteséget nem mutat ki, hanem elszámol 15.023 K passzív és 3251 K aktiv átmeneti tételeket. Ellenben a párisi anyaintézet zárószámadása 111.497 frank veszteséget tüntet fül. Eredményszámlát a vállalat nem tett közzé. Mk. (34).
Piaczi hírek.
ÉRTÉKPIACZ. Értéktőzsdei árfolyam-jelentés.
(A Központi Váltóüzlet R.-T. Budapest, V., Szabadság-tér 3., eredeti heti tudósítása.)
1910. augusztus 18—24. Ganz és Társa vasöntő és gépgyár 4 / °/o kölcsönkötvény . . . . Ganz és Társa vasöntő és gépgyár részvény Magyar által, kőszénbánya 4 " , % elsőbbségi kötvény Magyar ált. kőszénbánya részvény Urikány-Zsilvölgyi köszénbánya 4 ° / elsőbbségi kötvény . . . Beocsini czementgyári Unió r.-t. részvény Eszakmagyarországi kőszénbánya részvény Esztergom—szászvári köszénbánya részvény Felsőmagyarországi bánya- és kohómű részvény Magyar asphalt r - t . részvény . . Salgótarjáni kőszénbánya r.-t. részvény Salgótarjáni köszénbánya r.-t. új részvény (1909. k i b . ) . . . . Nadrági vasipar társ. részvény. . Rimamurány - salgótarjáni vasmű r.-t. részvény Schlick-féle vasöntöde és gépgyár r.-t. részvény Klotild első magyar vegyi ipar r.-t. részvény Kőszénbánya és téglagyár (Drasche) részvény 1
2
18-án
19-én
20-án
22-én
23-án
24-én
99
99--
99
99
3790
3740-
3700
3770
— 650
650 -
653 — 658
694
693 —
693 — 693
340
340'—
340 — 340
220
220-—
220 — 220
560 215
560 — 215 —
641
643 -
625 410
625 — 440 —
560 — 214 — 643 — 625 440 —
689
693 —
— 440 692 — 693--
491
493 —
493 -
493 —
266
263'—
266-—
266--
622
620 —
615 —
622 —
0
560 212 642 625
929
ÉRTÉKPIACZ. A Beocsini Czementgyár R.-T. részvényei.
A
mult hét utolsó napjaiban teljes üzlettelenség uralkodott az értéktőzs dén, azonban ebben az általános lanyhaságban is élénk kereslet mutat kozott egy-két részvény iránt. Igy a Beocsini czementgyári unió rész vényei állandó kereslet tárgyát képezik s igy ezek augusztus 17-én is 15 koronával emelkedtek. A keresletet többféleképen magyarázzák s vannak olyanok is, akik azt mondják, hogy a Beocsini az ez évi üzletév után a mult évinél nagyobb osztalékot fog fizetni. Mi úgy érte sülünk, hogy a társaság ez évre is csak a múlt évi 20 százalé kos 40 koronás osztalékot fogja fizetni. Ezt a helyzetet, a társa ságot az utóbbi hetekben ért szerencsétlenség sem fogja befolyá solni, mert tudvalevő az, hogy a társaságnak nagy tartalékjai vannak, amelyekből a robbanás okozta veszteséget könnyen tudja fedezni. A részvények vásárlásának egyedüli oka az, hogy kamatoztatásukhoz k é pest olcsó az árfolyamuk s igy egyedül mint jó befektetési értékek kerestetnek. Árfolyamuk augusztus 17-én 698 koronán záródott. Et. (196). — FÉMPIACZ. Fémek. Londonban a múlt héten a fémpiaczon szo katlanul szilárd hangulat uralkodott. A réz ára egy egész, a horganyé V és az óné 2 / fonttal emelkedett, ugy hogy a réz most már kb. 4 fonttal drágább, mint a hónap elején volt. Ebben a czikkben az ár emelkedés az amerikai termelés megszorításának a következménye. Az ón drágulását pedig annak tulajdonítják, hogy a fogyasztás rohamosan növekedik és ennek folytán a kereslet rendkívül sürgőssé vált. Szilárd az irányzat a többi fémekben is és különösen az ólom iránt mutatkozik nagyobb érdeklődés. Londonban augusztus 19-én a zárójegyzések voltak: Réz, standard promptra 56 három hónapra 57, ón promptra 154 három hónapra 153 Vgj horgany 23, ólom 12 Y, font sterling tonnán ként. Budapesti jegyzések augusztus 19-én: Réz, elsőrendű hutaáru 148, ón tömbökben 390, rudakban 394, forrasz-ón 50 X 50 mm. 205, hor gany, közönséges 56, elsőrendű hutaárú 63, horganylemez 73, ólom 40, antimon 65, aluminium 185 K, 100 kg.-onként. Mk. (34). — VAS PIACZ. Az amerikai vaspiaczról. Newyorkból jelentik: Az Iron Age szaklap jelentése szerint a vas- és aczélpiaczokon az üzlet állandóan stagnált, a mi erős ellentétben áll a továbbárusítókhoz és a fogyasz tókhoz küldött terjedelmes szállítmányokkal. A fogyasztás és a termelés közti lassú kiegyenlítésre mutat azonban, hogy az aczéltröszt most 41 nagyolvasztót pihentet, mig június 1-én 31 nagyolvasztó pihent. A sín rendelés a legutóbbi héten 19.000 tonnát tett, közte 10.000 a National Pailroad of Mexico rendelése. Szeptemberre 21.000 tonna öntött vascső szállítására kértek ajánlatokat. A nyersvasvásárlás ismét szűkebb körre szorult. A mostani olcsó áron való jelentékeny ajánlatokat a nagyol vasztók visszautasították. Azt hiszik, hogy a produkczió további korlá tozása pillanatnvilag meg fogja akadályozni a további árcsökkenést. Bp. (197). — PÉTRÓLEUMPIÁCZ. Petróleumárak. Budapest, aug. 19. (Hesz Izidor és társa jelentése). Standard petróleum 29 korona. 2 k e resztes petróleum 29 korona. 3 keresztes petróleum 30 korona. 1 ke resztes petróleum 32 korona. Amerikai császárolaj ottani finomítás 62 korona. Belföldi császárolaj 42 korona. Az árak 100 kilogramonként készpénzfizetés mellett, 20 százalék göngysúlylyal, a budapesti vasúti állomáshoz szállítva értendők. Carbolineum I. 15 korona. Carbolineum II. 13 korona. Bacu gépolaj (orosz) 48 korona. Oliva gépolaj I. 96 ko1
2
2
2
47—48*
930
rona. Oliva gépolaj II. 80 korona. Sűrített gépkenőcs I. 68 korona. Sű rített gépkenó'cs II. 5 4 korona. Benzin közönséges 41 korona. Ligroin 80 korona. Bp. (198).
VersenvtárgValáSOk. I , J
O
J
|
Az
vasgyárak savtalan kenő és égö repczeolaj-szukség-
letének szállításával a budapesti Olajipartársaság 147.900, a Kohn Adolf és társa győri czég 89.250 és a Boni gyártelep és mezőgazdasági r.-t. 42.500 K összeg erejéig bízattak meg. — Kénszállítás Zalatnára. A zalatnai főbányahivatal kezelése alatt álló zalatnai kincstári szénkéneggyár 1, esetleg 2 évi, mintegy 30.000, illetve 60.000 q kétszer finomított kénszükségletének biztosítására az aug. 10-én tartott versenytárgyaláson ajánlatot tettek: Conrád és társa (Budapest) a 99"4 / o ként 14 58, a 9 9 % - o s ként 14-08, a 98 %-os ként 1 3 8 8 K-val. Vederamó-gyár (Likata, Olaszország) a 9 9 4 % - o s ként 1 4 7 5 ; a 99 % - o s ként 14-55 K-val. Forgalmi bank r.-t. (Fiume) a 9 9 4 % - o s ként 15-32, a 99 % ként 14'45, a 98 %-os ként 1 4 1 0 K-val. Goldschmid Sándor (Arad) a 99-4%,-os ként 14-80. a 99 %,-os ként 1 4 6 5 , a 98 % - o s ként 14'14 K-val. Schwartz József és társa (Budapest) a 9 9 4 % - o s ként 1485, a 98 °/o-° ként 14-40 K-val. Az ajánlatok közül a Conrád és társa, czég ajánlatát fogadták el. Mk. (34). — A r t é z i kút létesítése Pitva rosban. Az aradi jószágigazgatóság szeptember 10-én d. e. 10 órakor versenytárgyalást tart a Pitvaros községben létesítendő artézi kút fúrási munkálatainak biztosítására. Előirányzott mélység 500 m., befejező fúró cső belső átmérője 80 mm. Az ajánlatok a fenti időpontig nyújtandók be nevezett igazgatósághoz. Mk. (34). ü
-
- o s
_ o s
s
Hírek. SzeiTlélví hírek I
ÁTHELYEZÉSEK. A m. kir. pénzügyminister a I bányahatósági fogalmazási tisztviseló'k létszámában áthelyezte: Polák Károly főbányabiztost a zágrábi kir. bányakapitányságtól fó'nöki megbízással a rozsnyói m. kir. bányabiztossághoz, Medzny János főbányabiztost az abrudbányai m. kir. bányabiztosságtól a zágrábi kir. bányakapitánysághoz, dr. Zelesny Károly bányabiztost a budapesti m. kir. bányakapitányságtól az abrud bányai m, kir. bányabiztossághoz, dr. Hajdú Lajos főbányabiztost a rozsnyói m. kir. bányabiztosságtól a budapesti m. kir. bányakapitánysághoz, végül dr. Sasi Nagy Imre bányabiztost a zalatnai m. kir. bányakapitányságtól az iglói m. kir. bányakapitánysághoz. B. K. L. (16). — HALÁLOZÁS. Guttmann Oszkár, kiváló magyar vegyész-mérnök a múlt napokban meghalt Londonban. Guttmann Oszkár a bel- és külföldön elismert tekintély volt a robbantószerek vegytana terén. Pályá ját a hetvenes évek végén kezdte Bécsben, majd Budapestre került s a Léderer Sándor tulajdonát képező salgótarjáni lövőporgyár igazgatója lett, majd vezető állá sokat töltött be St. Lambrecht dinamitgyárában, a Nobel-dinamit-részvénytársaság nál és még több előkelő helyen, míg végül a 80-as évek közepén Londonban tele pedett le, a hol mint teknikai tanácsadó rendkívül élénk, sikerekben-dús és sokol dalú tevékenységet fejtett ki. A robbantószergyáraknak egész sorát építette Angliában, Németországban, Orosz- és Olaszországban, Amerikában, Ausztráliában és Mekszikóban. Irodalmi téren is sokat működött. Eltekintve attól, hogy a világ legelső £
931 vegyészeti szaklapjainak volt igen keresett munkatársa, megírta a robbantószerek történetét és fejlődését nagyszabású, terjedelmes munkában és több más maradandó becsű önálló munkával is megörökítette nevét a német és angol szakirodalomban. Szakkönyvtára a robbantószerek teknikájában majdnem unikum és nagy értéket képvisel. Most aztán munkásélete derekán érte a tragikus halál. A brüszszeli világ kiállításon, a hol Anglia képviseletében zsüri-tag volt, automobil-balesetnek lett áldo zata. Idehaza a magyar vegyészeti tudományos-világon kivül testvére, Guttmann Ádám budapesti nagykereskedő és kiterjedt rokonsága gyászolja Et. (196). — S c h o l t z Emil 83 éves pléhedénygyáros meghalt, Mateoczon, aug. 18-án. Scholtz vállalatát mint szegény ember kezdte meg és most Magyarország egyik legnagyobb gyárosa volt. Us. (198)).
áSZeffVeSÜletek. I
A
X I
- nemzetközi geológiai kon-
tus 16-án kezdődött Stokholmban a XI. nemzetközi geológiai kongreszsus, a mely augusztus 25-ig fog tartani. A világ minden részéből öszszesereglett geológusokat V. Gusztáv svéd király nevében Gusztáv Adolf királyi herczeg üdvözölte, a ki a kongreszszus diszelnöke s maga is foglalkozik földtani tudományokkal. Az első ülésen ott voltak a ven déglátó svéd nemzet öszszes előkelőségei, az öszszes ministerek és a tudo mányos intézetek vezetői. Hazánkat a kongreszszuson Lóczy Lajos dr. egyetemi tanár, a m. kir. földtani intézet igazgatója képviseli, kivüle azonban számos szakember is jelen van Magyarországról úgy az elmé leti, mint a gyakorlati földtan művelői közül. Augusztus 17-én kezdőd nek a szakcsoportok ülései, a melyek közül különösen a harmadik csoport tanácskozásai elé néznek feszült figyelemmel a geológusok, bányászok és közgazdák egyaránt. Ez a csoport ugyanis a világ vasérczkészletéről fog tanácskozni. Erre a nagyjelentőségű tanácskozásra a földkerekség minden részéből a legjelesebb geológusok beküldték jelen tésüket, a melyeket, a kongreszszust rendező bizottság öszszefoglalva három vaskos kötetben, pazar mellékletekkel illusztrálva adott ki. A mnnka The iron ore resources of the world czimen felöleli az öszszes ismert világrészek vasérczkészletét és pedig úgy a föltárt, mint a föl táratlan vastelepek érczkincsét, sőt még az ez idő szerint vasolvasz tásra nem használatos érczeket is felbecsülik. A rendkívül becses mun kából kiveszszük a következő adatokat: Európában 12.031 millió tonna vasércz van föltárva, s ezenkívül 41.028 millió tonna remélhető a föl táratlan hegységekből. Ázsiának 260 millió tonna a feltárt vasércze, míg a föltáratlan menynyiség 461 millió tonnára becsülhető. Afrikában csak 125 millió tonna érez van bányászatilag föltárva, de rengeteg föltáratlan vasércztelepei vannak, a miknek menynyiséget a geológusok sem merik számszerűen fülbecsülni. Amerika föltárt vasérczeit 9855 millió tonnára, s föltáratlan érczeit 81.822 millió tonnára becsülik az amerikai geológusok. Ausztráliá-ban csak 135 millió föltárt és 68 millió tonna föltáratlan vasérczet becsülnek az angol geológusok. Mindezeket az adatokat öszszegezve Sjögren Hjalmár stokholmi hírneves tanár kifejti, hogy a föld feltárt és eddig fel nem tárt vasérczeiből 10.192 millió, illetőleg 53.136 millió tonna vasat remélhetünk. A mi az európai államokat illeti, ezek között legtöbb vasércze Nagybritemiának van, a melynek készletét Henry Louis newcastli tanár 1300 millió tonna feltárt és 37.000 millió tonna fel-
932
táratlan menynyiségre becsüli. A második helyen Francziaország, har madikon Németország, a negyediken Oroszország, az ötödiken Norvégia s a hatodikon Svédország következik, mig a többi európai államok már csekélyebb készletet mutatnak. Így az öszszes osztrák tartomá nyok vasérczkészletét Uhlig Viktor bécsi egyetemi tanár 250 millió tonna feliárt és 323 millió tonna reménybeli menynyiségre becsüli. Magyarország vasérczkészletét a m. kir. földtani intézet megbízásából Papp Károly dr. osztály-geológus becsülte föl és írta le 120 oldalon, 24 rajzzal és egy nagy térképpel magyarázva. Hazánk ősi bányászkodásához méltóan a legrészletesebb és legkimerítőbb becsléseket nyújtja ez a munka, a melyben Papp geológus Magyarország hét vasipari kerületének minden egyes vasbányáját sorra veszi s úgy a művelésben levő, mint az elhagyott vasbányáknak, sőt még a Kárpátok lefoglalatlan területeinek vasérczkincseit is ismerteti. Részletes tanulmányait azután táblázatokba foglalja, a melyeknek öszszegezéséből kiderül, hogy a magyar szent korona országainak területén 33 millió tonna feltárt és 78 millió tonna reménybeli vasérczkészlet van s ezenkívül 32 mil lió tonna olyan vasércz. a melyet jelenleg vasolvasztásra nem hasz nálnak ugyan, de a melyből idővel a teknikai eszközök tökéletesedé sével vasat olvaszthatnak. Magyarországnak öszszes számbavehető vasérczmenynyisége tehát. 144 millió tonnára becsülhető. Ha felteszszük, hogy a jelenleg félmillió tonnát meghaladó vasérczkivitel megszűnnék, úgy az említett vasérczkészlet Magyarország vasérczszükségletét 86 évre biztosítja. Bp. (196).
B á n v a h a t Ó S á f r i Ügyek. I J
A »Zalatnai m . kir. bányakapi-
; ° ° | tányság« 1910. évi 2/88. szam alalt a következő „Határozat"-ot hozta, 3231. 2788/910. A Mikanesdi Barbura czégű bányatársulat Hunyadmegye, marosilylyei járás Mikanesd község határában fekvő rézkovand bányászatának Vincze, Ferencz, József és Károly védnevü bányatelkei az 1908. évi 93147. sz. elvonási határozat alapján elvonatnak. Az ennek folytán beérkezett zárt vétel ajánlatok alapján a kir. bányakapitányság 1909. évi 25306. sz. alatt ki adott határozatában a fent említett bányatelkeknek a határozat jog erőre emelkedése után Bruck Albert budapesti lakosra, mint legtöbbet ígérőnek való átírását mondotta ki. Ezen határozatok ellen a Mika nesdi Barbura czégű bányatársulat volt igazgatója néhai Bohner Vincze hagyatékának csődtömeggondnoka dr. Franck Ottó wieni lakos 1909. évi 25974. sz. beadványában felfolyamodással élt, mely felfolyamodásra a nagyméltóságú m. kir. pénzügyministerium a jelen számhoz érkezett folyó évi 52674. sz. rendeletével az 1908. évi 93147. sz. elvonási hatá rozatot feloldotta, utasítván a kir. bányakapitányságot, hogy a zárt vétel ajánlattételre újabb határidőt tűzzön ki. Ennélfogva a jelen határozat oly hozzáadással hozatik köztudomásra, hogy a Mikanesdi Barbara czégű bányatársulat tulajdonát képezett Vincze, Ferencz. József, Károly védnevü bányatelkeit megszerezni szándékozók ebbeli zárt vételajánla taikat 1910. évi szeptember hó 31-éig a bányahatóságnál benyújthatják. Erről a dévai m. kir. pénzügyigazgatóság úgyis mint a kir. kincstárnak, mint jelzálogos hitelezőjének képviselője, továbbá az öszszes érdekeltek ezennel értesíttetnek. Kelt Zalatnán, 1910. évi augusztus hó 13-án. M. kir. bányakapitányság. Bp. Kzl. (190.)
933
Társadalmi hírek. I
6
c
^
S*mu igazgató ünnepel-
__J tetése. 1 unott dolog, hogy a rimamuranyi salgótarjáni vasművek központi műszaki igazgatósága Zorkóczy Samu gyári igazgatót a központba szakigazgtóva nevezte ki. Egyénisé gének jelentőségét nem csak az illetékes körök honorálták hanem Ózd egész társadalma. Az egyletek, a tisztikar, a község érzékenyen vettek tőle búcsút. A kaszinó rendkívüli gyűlésen ünnepelte, a hol Zsóry György főszolgabíró indítványára a tiszti kaszinó disztagjává választotta. Az új dísztagért Gyürky Gyula bányaigazgató vezetése alatt külldöttség ment s miután Zorkóczy a gyűlés termében megjelent, megköszönte a megtiszteltetést, újabb zajos ováczióban részesítette őt a közgyűlés. A közgyűlést közvacsora követte, melynek ünnepi szónoka Rösch Fri gyes kohóigazgató volt a ki magasan szárnyaló beszédben méltatta a távozó igazgató elévülhetetlen érdemeit. Felszólaltak még Turóczy Pál ev. főesperes. Dr. Ursziny, Kiszely Sándor, Osváth Zoltán, Dr. Csepela Lajos. Ugyancsak július ,23-án tartott közgyűlést Ózd képviselő testü lete, mely Zorkóczyt díszpolgárainak sorába iktatta. Július 24-én vett búcsút az elnök az ózdi olvasó-egylettől, melynek évek során át elnöke volt. A gyűlésen változhatlan érdemeit Hlavács Samu jegyző tolmá csolta, mire Zorkóczy válaszolt, buzdítva a tagokat a kölcsönös meg becsülésre. Zorkóczy f. hó 7-én távozott családjával Ózdról Budapestre, hogy ott állását 8-án elfoglalja. Munka (8.) — A Marx és Mérei-féle tudományos műszergyár f. é. aug. 19-én ünnepelte tízesztendős fennállását. Ez alkalomból a gyár személyzete Csillag fiatal tehetséges szobrász által készített, művészies kivitelű plakettet nyújtott át főnö keinek, szép beszéd kíséretében méltatva azokat az érdemeket, melye ket mint alapítók s a magyar precziziós mekhanika úttörői szereztek. Az ünnepélyt társasvacsora követte, melyen a czég öszszes személy zete — mintegy százhúszan — családjaikkal résztvettek. Us. (198.) — ELJEGYZÉS. Korbacska István zólyombrézói k. vasgyári hivatalnok eljegyezte Szurok Irénkét Váczról. Zh. (33). — Páljános Károly állami vasgyári hivatalnok eljegyezte Haberfelner Mariska okleveles tanítónőt Vajdahunyadon. Bp. (196.) — HÁZASSÁG. Sárkány Kálmán bányatulajdonos és neje sz. Bemenyik Irén nagyműveltségű Anna leá nyát, f. hó 20-án oltárhoz vezette Riechler Miksa dr. bécsi orvos. A Dobsinán tartott esketési szertartást Scholtz Gusztáv, a bányai ág. h. ev. egyházkerület püspöke végezte. Bh. (34).
Vegyes hírek.
Nehoda Jenő az ózdi gyár új igazgatója
július 31-én foglalta el állását, mely alkalommal a tisztikar tisztelgett az igazgató előtt. Az üdzözlő beszédre Nehoda Jenő válaszolt, kifejtve, hogy a kiváló elődök nyomdokain kíván haladni. Munka (8.) — Kőkorszakbeli lelet. Nyíregyházáról jelentik: Oroson az iskolaépítés alkalmával kőkorszakbeli leletre bukkantak. Jósa András múzeumi igazgató oda utazott. A leletet a megyei múzeumba szállították. Us. (198.) — A párisi meridián megszűnt. Parisból jelentik, hogy a parlament elé egy a tudományos világot bizonyára nagyon érdeklő törvényjavaslatot terjesztettek be. A törvényjavaslat kimondja, hogy a párisi idő megszűnik és helyette a greenwichi időt hozzák be. A kettő közt körülbelül kilencz perez a különbség. M. (198.) — Víztorony eltolása. Az Egyesült Államok Illinois tartományában, Peoria városában a Peoria- és Pekin-vasúttársaság kibővítési munkái
934
miatt kénytelen volt vasból készült nagy víztartótornyát 6 méterrel odább helyezni; ezt a vastornyot, mely 380 m űrtartalmú, 4 vasszerkezetű láb tartotta. A torony magassága a medencze felső széléig 42 m és öszszes súlya 45.000 kg; az eltolásnak pedig lehető legrövidebb idő alatt kellett megtörténnie. A régi alapzat fölhasználása czéljából a tornyot tengelye körűi 180°-kal fordították el úgy, hogy 2 régi lábát meg is tarthatták. Mikor az új alapozás már kellőleg megkeményedett, ekkor a tornyot csavarhálózattal fogták körűi és egyenletes orsó-mozgatással ráfordították az új alapzatra. A munka j\ nap alatt készült el és teljesen sikerült. (J. f. Gasbeleuchtung 1910. 501.) Mm. (30.) 3
x
Iroöalom. Könyvismertetés. | kiadás. Irta Naszályt
%f
József székesfehérvári m. kir. ker. iparfelügyelő.
Szerzőnek ez év tavaszán jelent meg „A gó'zlokomobilok"
czímű m u n
kájának II. kiadása, a mit most fenti czímű követ. Ez a munka rend szeresen, könynyen áttekinthető módon, népszerű nyelvezettel, a stabil gőzkazán és gőzgépüzem körül szükséges öszszes ket tartalmazza. Egyaránt hasznát készülők, valamint gyárosok,
gyakorlati ismerete
vehetik a fütő- és gépész-vizsgákra
üzemvezetők stb. is.
A munka használ
hatóságát bizonyítja az, hogy első kiadása két év alatt elfogyotl. Ujabb nagy
gonddal és kifogástalan
teknikai
kivitellel
adása bizonynyal még az elsőnél is gyorsabb tenni.
A munka 266 oldalon 235 rajzot
készült
bővített ki
népszerűségre
fog szert
tartalmaz, bolti ára hat ko
rona, a »Kazán és Gép-Ujság« kiadóhivatalában (Budapest, VI. Rózsautcza 62.) 6 K díj és 30
fillér
postabér
előzetes
vagy utánvéttel 6 K 85 fillérért megrendelhető. Ku
LcIDSZeiTlle
beküldése
mellett,
(16).
z
I ^ "Österreichische Zeitschrift für Berg- und Hüttenj wesen« 1910. évi augusztus hó 20-án megjelent 33-ik szá
mának tartalma a következő: Közlemények a steierországi szénelőfordulásokról, az Alpok keleti tövénél, dr. Granigg B-től. Aknabetonozások és aknamélyítő-módok az osztrák bánya- és kohómű-társaság üzemeinél, Csermák A. bányainspektor előadása a Morva-Osztrau-bányakerület bányászati és kohászati egyesületének 1910. évi január 15-én és 22-én tartolt ülésein. Uj, nagy ellentálló-képességgel bíró pánczélok Dreadnoghtok' számára s a beépítésükre legalkalmasabb alakok. A termelés olcsóbbítása és egyszerűsítése, Tilscltkert Viktor, ny. á. vezérőrnagytól. Piaczi hírek 1910. év július hónapjáról. Osztrák szabadalmak. Irodalom. Jegyzetek. Londoni fémárak 1910. évi augusztus hó 12-én. Lts.
Joerges Ágost özv. és fia nyomása Selmeczbányán. 1910.
Kutatásban, mélyfúrásban, érez- és szénbányaüzemben járatos, irodai és ügyviteli teendőkhöz értő, bányaiskolát végzeit, nagyon megbízható, üzemvezetésre feltétlenül alkalmas, igen ajánlható, intelligens egyén számára, ü z e m v e z e t ő i , v a g y föfelöri állást keresünk szeptember ele jére. Szives ajánlatokat „1564. R." jelige alatt, továbbít (10 filléres póstajegy ellenében) a szerkesztőség. i_ 4
Bányaiskolát jó sikerrel végzett, huszonhat éves, nős, úgy a bányászati üzemi, mint az irodai teendőkben járatos bányafelőr felmondatlan állá sát változtatni óhajtja. Szives ajánlatokat „1563. K." jelige alatt (10 filléres póstajegy ellenében) a szerkesztőség továbbít. i_ 4
műszaki szíjgyártó
műhely.
B U D A P E S T , V l i l . , K ö z t e m e t ő - u t 12 a W8T Ő F e l s é g e a s z e r b k i r á l y u d v a r i
szállítója
Ajánlja t. cz. bányatulajdonosoknak sa ját készítményü bányabőr felszereléseket
u. m. mindennemű mentő-öveket zárkapocscsal előírásosan készítve.
Mászó-
öveket, biztonsági övek, bánya bőr ruhák eredeti Cromm-bőrből, füst ál arcokat
többféle
mintákban.
Lószer
számokat és mindennemű tüzoltósegédeszközöket.
Árjegyzéket kívánatra köldök.
Jelesen végzett, nyolcz évi gyakorlatot kimutatni tudó, b á n y a f e l m é r ö , főfelőri, üzemvezetői, vagy bányamérői állást keres. Folyamodó 28 éves, nőtlen. Szíves ajánlatokat „1557." jelige alatt (10 filléres póstajegy b e küldése ellenében) a szerkesztőség továbbít. 2 - 3
A hirdetésekre való reflektáláskor
kérjük mindig lapunkra hivatkozni.
Q>
£» N
cj
.2 'n
cj
S Í
o
H
*cj
3
-<5>
:0
cj cj
cn
o
i2
CJ
o «_
s-l
o
o CJ
°
CJ
CJ N Ö O
N u
V)
o
w
o o
O
o H
cj
o
w o o u.
O
o p-
o
cn
rö O .
w o
s
G5
P. O
*CJ N W N W
*CJ 'o N
w =0
o
£> A
hTrdelís'°írR
VTFN
r PoW'^ÍTFNR
ÜRÍTIK N-IINDIG
V
5
cn
w
N ü CS o cj -Sí
rí
cj " 3
-3
"8 I
lapunkra hivatkozni.
*
ROHONCZY PARCZELLÁZÓ
ÉS INGATLAN
BUDAPEST,
J.
ÉRTÉKESÍTŐ
VII., THÖKÖLY-ÚT
VÁLLALAT
17. SZÁM.
Birtokok parczellázását saját költségeimmel fedezem, úgyszintén azok elcserélését esetleg eladá sát csekély díj ellenében pontosan és lelkiismeretesen eszközlöm. Aki házát, birtokát eladni vagy u elcserélni óhajtja, forduljon hozzám, u
Minden tudakozódásra irodám készséggel díjtalanul megadja a kellő felvilágosítást.
szájpadlás és gyökerek eltávolítása nélkül 4 koronától feljebb,
::
10 ÉVI JÓTÁLLÁSSAL.
::
Az általam készített és a párisi fogorvosi akadémia kiálitásán kitüntetett fogak rágásra kitűnően használhatók, könynyen meg szokhatok, a beszédben semmiféle zavart nem okoznak, szagot, ízt nem kapnak, a szájból ki nem vehetők és a valódi fogakat teljesen pótolják. Továbbá aranyhidak és koronák egyedüli specziális készítője ::
S C H A T Z JENŐ V TEKHNIKAI FŐNÖK
Budapest, VII., Wesselényi-utcza 60., I. 4. szám. Fogorvosi intézet =
Rendelés egész napon át este 8 óráig.
Vasár- é s ü n n e p n a p o k o n is.
Szakorvosi rendelés fog- és szájbetegek
részére.
F o g t ö m é s e k a l e g g o n d o s a b b kezeléssel. S p e c z i á l l i s , f á j d a l o m n é l k ü l i f o g m í í t é ' . e k . R é g i r o s z f o g :: s o r o k á t a l a k í t á s a m e g v á r h a t ó . V i d é k l e k 12 ó r a a l a t t k i e l é g í t t e t n e k . A l é r s é k e l t á r a k . ::
A
hirdetésekre való reflektáláskor
kérjük
mindig laptn ra hivatkozni.
finom angol úri szabóterem B u d a p e s t , VIII., B a r o s s - u t c z a 4 . s z á m
I. e m .
A legelegánsabb és legfinomabb úri öltönyöknek és felöltó'knek egyedül az AnglóAmerican czég a specziális készítője, kizárólag angol kelméből.
p t = Készpénz, valamint amerikai hitelrendszer.
=
n
8
|
Közigazgatási ügyekben
§
g
8
?í
u. m. h o n o s s á g i , i l l e t ő s é g i , ö r ö k b e f o g a d á s , h á z a s s á g h o z
g
tés) k i v é t e l e s n ö s ü l é s i e n g e d é l y k i e s z k ö z l é s e , n a g y k o r ú s í t á s , n é v m a g y a r o s í t á s ,
|JJ
szerzése és közigazgatási
ügyekben
FELLHER ÁRMIN
legmegbízhatóbb
diszpenzáczió értesítésadással
(kihirdetés
aluli
§
iparengedély meg-
szolgál.
Úgyszintén
mely ü g y n e k g y o r s é s l e l k i i s m e r e t e s l e b o n y o l í t á s á r ó l , v a l a m i n t a s z ü k s é g e s o k m á n y o k séröl
felmenbár-
^ £g
beszerzé-
gondoskodik.
|
közigazgatási
és okmánybeszerzési
irodája | |
Budapest, VI., Szondy-utcza 79. sz. g Í8888X888888888888888888888I888888888888888888888«!
a l a p í t t a t o t t 1888. évben
a l a p í t t a t o t t 1888. évben
M
tudakoló' és mkas^szó-mté^et tulajdonos:
Székely Sándor JSudapest, Y I . kerület, jjKndrássv-út 6 6 . s z á m . jCereskedelmi é s m a g á n informáeziók legmegbízhatóbban beszerezhetők jutányos díjak mellett.
J<ülön inkas2S£Ó osztály A hirdetésekre való reflektáláskor kérjük mindig lapunkra hivatkozni.
É
B
• • •_
1
IS t i •
I
• • • 0_
! Villamos zseblámpa! Mindenkor használatra készen. Gyenge nyomás az ::
ujjal és
élénk villamos fény árad szét. ::
Teljesen veszélytelen! Könynyen és kényelmesen hordható a zsebben és évekig hasznr. ható. A villamos battéria, h a már felhasznált, újjal helyettesíthető.
===== Ára teljes felszereléssel 3 korona. Nagyító lencsével 4 K. S z é t k ü l d é s utánvéttel.
=
Battéria 1 K.
Neumann József Budapest, VIII., Öröm völgy-utcza 16. szám. •
I •
• •
•
•
•
•
•
•
•
•
•
H El 6
•
B
H
H
I
1
Beretva ö
n
m
a
g
a
d
a
t
az amerikai biztonsági berttva-késiüiékkel. Ez a világ< n a l s g k e l l e m e s e b b latú é s a legjutányosabb gyakorlatlan
haszná
készülék!
k é z is leveszi
A
kifogásta
lanul a legkeményebb szakált gyorsan, simán.
M é g sötétben
is biztosan
és
v e s z é l y t e l e n ü l beretválkozhatunk. Egyedüli v é d e l e m az undorító ragályok, mint
például a szakálsömör
készülék
használatra
készen,
ellen. A legfino-
mabban ezüstözve, portómentesen csak 5 k o r o n a 20 fillérbe k e r ü l s a be
üldése
ellenében,
vagy
pénz
utánvétel
mellett rendelhető:
D. E. Scbefíer , VII. ker., Baross-tér 13. sz. A készüléket csak egyszer kell megvenni, készültsége
kitün5
és e g y emberéleten
át kitart. 1907-ben 50.000
Igen A hiráet'ssk-e való reflektáláskor
darab
s o ke l i s m e r ő
kérjük mindig lapunkra hivatkozni.
k e l t el.
levél.
FÜCHS SÁNDOR épület- és mülakatos-mester
Budapest, VII., Kisdiófa-utcza8 Elvállal mindennemű lakatos- és mechanikai munkákat, úgy mint: épület vasalását, rolót, napellenzőket és diszrácsozatokat, tűz helyeket felelősség mellett és vil lanyszereléseket. Költségve tést és rajzokat dij n é l k ü l küldök.
<•>
V i d é k i szilárdan épített b é r h á z a k r a : 1 0 - 5 0 évi törlesztésre 5%-os kamatozás mel lett, a becsérték 55%-át. F ö l d b i r t o k o k r a : 1 0 - 6 0 évi törlesztésre 4°/ -os kama tozás mellett, a becsérték 70"/„-át. D r á g a k ö l c s ö n ö k e t k o n v e r t á l u n k . Bekül dendő: telekkönyvi kivonat és kataszteri birtokív. T i s z t v i s e l ő k ö l c s ö n : 1 0 - 3 0 év' törlesztésre 6%-os kamatozás mellett. M e g s z e r e z z ü k a l e g m a g a s a b b k ö l c s ö n t . K ö z l e n d ő : életkor és szolgálati idő. Személyhitel 200 koronától 20.000 koronáig 8%-os kamatozás mellett. 0
Orsz. Hitel- és Kölcsönszerző-Vállalat Igazgatósága VI. kerület, Izabella-utcza 67. s z á m . Telefon: 101-28.
Alapíttatott:
Felvilágosítás díjmentes.
n i
191
fllllTP
1898.
évben.
ZZ V á l a s z b é l y e g .
lílinP
C
s
'
e
s
k
-
s z
"
rAULUillu JANUu
o
r
v
o
s
i
p a t e n t s
kötszerész.
érvkötö, haskötőkö
B u d a p e s t , VII., Akáczfa-u. 2 4 . s z á m ,
t
földsz.
E r e s bányasérvkötők, érszorítók, haskötők, vesetartók, műlábak, műkezek, támgépek, érharisnyák, egyencstartók, valamint min d e n n e m ű orthopádiai kötszerek lejutányosahb árban. Árjegyzés ingyen c s bérmentve. — M i n d n saját k é s z í t m é n y e . A
hirdetésekre való reflektál sker kér lik
mindig
lapun'ra hlvatkczn'
BECK KÁROLY épület- és műlakatos, szab. ablakszellőztetö-készülék és önműködő :: zajnélkűli ajtócsukó-készítő ::
Szabadalmi sz. 16794.
Költségvetesekingyen
B UD APEST
Mérték-vétel végett sziveskedjék hozzám fordulni.
VIII., JÓZSef-UtCZa 14. SZ. A
b
l
a
k
s
z
e
l
l
ő
z
t
e
t
ő
Legnagyobb, legnehezebb és díszes Rendes ablakok iskolák, intézetek, magánlakásokhoz' Könynyebb szimpla ablakokhoz Klozetablak
k
á
• • • . .
pa: 25-— 13-9'— 7(30
K K K K
3500 darab már használatban van. Abiakszellőztetö készülékeimet a következő nevesebb helyeken használják: Nemzeti Kaszinó, Keresk. ministerium, Ref. főgimnázium, M. kir. Ludovika, Kispesti áll. elemi iskolákban s több kórház é s iskolában é l vidéken is kitűnőnek bizonyultak.
99 T I T A M I T " Kitünö magyar gyártmány. Ütés- n y o m á s - hö é s fagy iránt teljesen érzéketlen. Bárhová szállítható é s bárhol raktároz ható. Kezelése egyszerű é s veszélytelen. Robbantó erejére nézve az ö s z s z e s eddigi robbanó anyagokkal versenyez. , , ;;• - Ára mérsékelt fbrrrr: Kísérletek a gyár költségén végeztetnek.
Bővebb felvilágosítással szolgál központi iroda és eladási hivatal Budapest, Telefon: 45—31.
V., M é r l e g - u . 3 / a . Távirati czim:
Ceiptitanit. 11—20
A hirdetésekre való reflektáláskor kérjük mindig lapunkra hivatkozni.
1
1
Műszaki és egyéb (Az
árak
100 i v e n k é n t
nyomtatványok.
értendők.)
I. É p í t é s i n y o m t a t v á n y o k . Rsz. 103. E l ő m é r e t » 94. K ö l t s é g v e t é s (építési) belív » 95. „ » külív . . .
. .
K 3"— , 3"— „ 3-—
»
199. D) M u n k a b é r e k é s a n y a g á r a k j e g y -
» » »
201. E ) Á r e l e m z é s (építési) belív . . . . „ 3 ' — 202. . ,, » külív . . . . „ 3 - — 203. É p í t é s i g a z d á l k o d á s i k i m u t a t á s . ,, 3 ' — Némethy, É p i t é s i t a n á c s a d ó , 2 kötetb. K 2 0 — S o b ó , K ö z é p í t é s z e t , 2 kötetben . . , 32*— -
II. B á n y a m é r é s i n y o m t a t v á n y o k . 102. A b á n y a m é r é s t ö k é l e t e s j e g y z é k e 174. H á r o m s z ö g o l d a l a k s z á m í t á s a , 2 db
» » » » »
175. K o m p a s z m é r é s j e g y z ő k ö n y v e . . 176. S z i n t e z é s j e g y z ő k ö n y v e 179. S z ö g m é r é s a s o r o z a t i m é r é s m ó d s z e r i n t , 2 drb egy íven . . . . .
•
III. E g y é b n y o m t a t v á n y o k . 178. B é r c z é d u l a b á n y a m u n k á s o k r é -
»
197. F i z e t é s i n y u g t a á l l a m i t i s z t v i s e l ő k
Mint
K 3"— -
,, 3 — 3 — -
,, 5"—
oly töltőtollat, mely aránylag nem nagy ára mellett mégis minden igényt kielégít, igen ajánlhatjuk a
„ R e d
D w a r f
töltőtollat.
Egyet se adtak vissza — tehát jó! Á r a 7 k o r o n a .
: : : Kitűnő és tartós könyvkötészeti munkák hivatalok részére. : : • Richtei—, Riefler-, Gisy- é s K e r n - f é l e zök eredeti gyári áron.
rajzeszkö
Minden nyelvű szakkönyvek beszerzése ered. bolti áron. m
J o e r g e s Ágost özw» é s fia könyv- és papirkereskedése, l.Snyvkiadóhivatala és könyvnyomdája Selmeczbányán.
A
l.i d e t é s e k r e
való
leflextalaskcr
turj.k
mindi\
U j u i k a
hi/alKo
m
BARTOS ZOLTÁN BÁNYAFELSZERELÉSEK
GYÁRA
B U D A P E S T VI. AR ADI - U. 6 0 S Z .
ÁRJEGYZÉK KÍVÁNATRA. Rendelések Bartos
Zoltán
Budapest, VII, Gizella-út 53. alá czímzendők.
A »Jószerencsét« második [és harmadik7[évfolyamához vászonkötésü bekötési táblákat szállít Grohmann Gyula könyvkötészete Selmeczbá nyán. Beküldöttfévfolyamokat, kötetenkét T(egy évfolyam két |kötetben) bekötve 3 K 20 f árban. Egy-egy kötet egységára J K 60 f. _ . ( i
x
Pályázat. 4120/1910. szám. A vrdniki m. kir. kőszénbányabivatalnál üresedésbe jött 1200 K évi fizetés, természetbeni lakás, évi 80 K fűtési általány és megfelelő jutalékkal java dalmazott m. kir. bányaaltiszti állásra pályázatot hirdetek. Felhívom mindazokat, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen felszerelt kérvényüket, amenynyiben közszolgálulbaii állanak felettes hatóságuk útján ellenkező esetben az illetékes főispán útján 1910. évi szeptember hó 30-ig hozzám annál is inkább nyújtsák be, mert a kitűzött határidőn túl beérkező kérvények figyelembe vétetni nem fognak. Megjegyzem, hogy ezen állásra csak az a pályázó fog kineveztetni, aki a bányaiskolát jó sikerrel elvégezte és a szénbányászat öszszes ágazataiban jártas. Vrdnik, 1910. évi augusztus hó 15-én. Somogyi s. k. m. kir. mérnök, bányahivatali főnök. „16821V." '3
Pályázat. é0(i6;1910. szám. A vrdniki m. kir. kó'szénbányahivatalnál üresedésben levő 1200 K évi fizetés, 80 K fűtési átalány, természetbeni lakással és megfelelő jutalék kal javadalmazott anyagkezelő' altiszti állásra a m. kir. állami szénbányák központi igazgatóságának folyó évi augusztus hó 4-én kelt 3917. sz. rendelete folytán pályá zat hirdettetik. Pályázók feddhetlon előéletüket, életkorukat, elméleti és gyakorlati képzettsé güket, nyelvismeretüket, katonai szolgálati viszonyukat feltüntető hiteles okmányok kal felszerelt és kellően bélyegzett sajátkezüleg irt kérvényüket folyó évi szeptem ber hó 1-éig a vrdniki m. kir. kőszénbányahivatalhoz adják be. Elkésettem vagy kellően fel nem szerelt pályázatok nem fognak figyelembe vétetni. Vrdnik, 1910. évi augusztus hó 8-án.
M. kir. köszénbáyahivatal. 2—2
Bányaiskalát végzett, két-három évi gyakorlatot kimutatni tudó nőtlen bányafelört keresünk szénbányatársulat számára. Okmányolt ajánla tokhoz 3ő filléres, egyszerű folyamodványokhoz 10 filléres póstajegy csatolandó. Ajánlatokat és kérvényeket „1560. N." jelige alatt továbbít a szerkesztőség. 2—4
Teknikai tartalmú hirdetések feluételéuel megbíztuk:
Grosz (Gyárfás) Pál urat Budapest, Rákospalotán. A Központi Váltóüziet Mészvénytársaság Budapest,
(V. ker., Szabadság-tér
Mindennemű értékpapírokat, sorsjegyeket, külföldi pénznemeket, a mindenkori hivatalos lyamon vesz és elad.
3.) érezpénzeket, napi árfo
A kiadóhivatal üzenetei. Előfizetési nyugtatók bélyegmentesek. A hírlapi előfizetési pénzekről kiállított nyugtatók bélyegmentesek. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 1910. évi 6762. sz. a. kelt határozata.)
