H Ta\RNAPI'553T. WALLA JÓZSEF czemen táru-gyára építési anyagok raktárai Budapest, VII. ker., Rottenbiller-utcza 13. sz

VASÁRNAPI

324

19. SZÁM. 1 8 9 3 . 4 0 . ÉVFOLYAM.

UJSÁG.

B U D A P E S T I CZEGEK. Fájós l á b a k r a

F é n y k é p é s z e t i készülékeket műkedvelők számára, legújabb n t l t á v c s ö v e k e t kitűnő s z e m ü v e g e k e t és orrcsiptetőket, megvizsgált m a x i mal-lázhőmóröket, A n e r o i d ( l é g sulymérőket) szabadalmazott rajz­ eszközöket ajánl

ajánlom készítményeimet

GERŐ A D O L F

Budapest

(Fonciere-palota).

Peronospora fecskendők, roggyanta tömlők, kerti fecskendők, és k u t a k r a k t á r a .

5000 KÖZPONTI VÁLTÓ-ÜZLET RÉSZV.-TÁRSASÁG IV., Bécsi-utcza 4. s z á m ,

legelőnyösebben v e s z és e l a d mindennemű érték­ papírokat és pénznemeket.

Legmagasabb

PÉNZ-KÖLCSÖiM SORSJEGYEKRE és egyéb

ERTEK PAP IROKRA olcsóbban mint bárból kaphatók

K0RJ10S OYULA ÉS TÁRSA bank- és váltó-Üzletében,

Vas ágyak matráczczal frt 10 gyermek-ágyak « 9 sodronyniatraczok •• 10 mosdó-asztalok « 4 gyermekkocsik « 12 kerti padok « 7 kerti székek « 3 kerti asztalalok « 8 kerti sátorok « £0 szilárd minőségi), szállíttatnak

Wolf Soma vssbntor- gyári raktára Budapest, Dorottya-uteza 2/v.

Faj-ebek!! régi

Világhírű nevezetes telep. Alapíttatott 1864-ben.

50 nemes faj. Dr. Lengiel Fr.-íéle

nyirfabalzsam. Kir. szab. Svédhonra.

Elvállal nedves lakások szárazzátételi és m i n d e n n é v e n n e v e z e n d ő asphaltburkolási munkákat.

HTa\RNAPI'553T

czemen táru-gyára építési anyagok raktárai Budapest, VII. ker., Rottenbiller-utcza 13. sz. Viillsilltox.iU: G K A N I T T E R A Z Z O , B E T O N I K O Z Á S O K , C S A T O B N Á Z Á S O K , SZÖKŐKUTAK:, C Z E M E N T - L A P O K É S M O Z A I K L A P P K K A L I K Ö V E Z É S E K elliésizitésér-e stb. 5231

1 í aktárt tart: K E B A M I T L A P O K , K E L H E I M I L A P O K , M E T T L A C H I L A P O K , T E B K A C O T T A - A R Ü K , K Ő F E D É L P É P , T É G L Á K , T Ű Z Á L L Ó K É M É N Y R A K T A NYOKBÓL stb.

az arozot vagy más bőrrészeket, akkor másnap csak­ nem észrevehetetlen pikkelyek válnak le a bőrről, a mely ezáltal fehérré es gyöng-éddé válik. Ezen balzsam

kisimítja az arczon a ránczokat és himlóhelyeket, ifja arczszint, a bőrnek fehérséget, gyöngédséget és üdeséget kölcsönöz; a leg­ rövidebb idö alatt eltávolítja a azeplót, májfoltot, anyajegyeket, orrverességet, borátkát s a bór minden más egyéb tisztátalan ság út. Ára egy korsónak, használati utasítással együtt, 1 frt 50 kr.

Dr. Lengiel orvosi BENZOE-SZAPPANA a legalkalmasabb bőrápoló szappan, mely a bórt gyengéddé s finommá teszi s hivatva van a nyirbalzsam hatását előmozdítani. Ára 60 kr. Kapható minden jobb gyógyszertárban-

Főraktár: király -utcza 12.

JÓZSEF gyógyszert Budapest, Aradon: Ring S. gyógyszerésznél.

szabadalmazását esz­ közli mind. államban Réthy János nemzetközi mérnöki és szabadalmi irodája, Budapest, Erzsébet-körut 2 . sz. (népszínház mellett). Legrégibb szabad iroda. Telefon.

TAULMANYOK

Gyári raktára a gartenaui Port­ iandi cement és vízhatlan mész­ gyárnak.

STEINZEUGRÖHREN

20. SZÁM. 1893.

40. ÉVFOLYAM.

B U D A P E S T , M Á J U S 14.

Előfizetési felUtelek: VASÁRNAPI T7JSÁG és I egész évre 1 2 írt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK egjfltt | félévre _ 6 •

Csupán a VASÁRNAPI TJJSÁG I 'f™ i m ® "* I félévre _ 4 •

Külföldi előfizetésekhez a postailag Csupán a POLTTIKAI ÚJDONSÁGOK J * ? ' " ' ™ „ _ _ I ftl.vre _ 2 . 5 0 meghatározott viteldíj is csatolandó.

ARANY JÁNOS SZOBRÁNAK LELEPLEZÉSI ÜNNEPÉLYÉRE.

Pozsony gyönyörű környékén nyaralni szándékozók figyelmébe!! •

V&SKUTAGSKA

9*.

kiránduló és nyaraló hely, 1826-ban alapítva, érdemes hogy Pozsony minden nyári látogatója felkeresse. Az idén uj tulajdonosa által régi jó hírnevéhez méltóan, a modern kor követelményeinek megfelelően van ujolag átalakítva. 2 5 csinosan berendezett szoba áll még az érdeklődő közönség rendelkezésére ; szórakozására pedig: esolnakázás a tavon, szép sétányok és környékén számos kiránduló hely. Uj vendéglőse, mint az ^ A r a n y s z a r v a s szállón régi bérlője is, a városban k i t ű n ő k o n y h á j á r ó l és m é r s é k e l t á r a k mellett figyelmes k i s z o l g á l á s á r ó l , előnyösen ismeretes. S0T Tudakozódásokra rögtön szolgál tással, a tulajdonos, IPozsongban.

felvilágosí­ ~9s

I H

a

Vasiiti megállóhely a „Vöröshid". Bér- és társas-kocsik közieked. a városból.

KOTZO PAL

4867

Már magában véve azon növényi nedv, a mely a nyírfából kifolyik, ha annak torzáét megfúrjuk, ember emlékeiét óta mint a legkitűnőbb szépítő szer volt is­ meretes, ha azonban ezen nedv a fel* találó utasításai szerint, balzsammá alakittatik át, csak akkor nyer úgyszólván csodálatos hatást. H a e s t e meg-kenjük v e l e

(

Andrássy-út 3 0 .

WALLA JÓZSEF

Gyári raktára a gartenaui Port­ iandi cement és vízhatlan mészgyárnak.

8

A MAGYAR ASPHALT RÉSZV.-TÁRSASÁG

BUDAPEST,

V. Ilorottya-iitczii 5. szám.

^-^ Ám}

^^ABj! k 1

Neusclilosz Ödön é s Marcel

CERTÉSZ TÓDOR "•bel- es külföldi rn&iparáruk raktára. BUDAPEST Dorottya-utcza 1. sz. Eivánatrtt uj naffy képes ár­ jegyzékei bérmentve küld.

>mz

<|>

p a r k e t - g y á r a . B u d a p e s t , V., F e l s ő - r a k p a r t 1 0 . Ajánlja kitűnő minőségű puha- és keményfa padozatait. czip észmester Nagy készlet. Számos kitüntetés. V., F ü r d ő - w t c z a 2 . sz. Mintalapok, árjegyzékek i n g y e n és b é r m e n t v e . Dianafurdő-épület.

CAIDEBONI és Társa Budapest.

SCHOTTOLA ERNŐ

^^wgra-w, *a

Gépészmérnök B U D A P E S T "Ollői-ut 18. sz. Seyfarth

Arthur.

első német fajeb-tenyésztö intézete K ö s t r i t z b e n (Németország). Számol eurr'pai udvarnak szállítója, a legmagasabb kitüntetésekkel jutal­ mazva ; szállít jeles specialitásokat modem r e n o m x n i r - . l u x u s - ,

szalon-, vadász- és sport­

kutyákból. — Nagy gyűjtemény

bernáthegyi newfoundluidi mastiffs, német dog-ge, bnldogrg-, terriers, colleis. vér­ ebek, fürjészebek, vadász-. braokler- és borz-ebekből, uszkárok, máltai, rattler, majomfejü és mopszkutyákból, őrebek stb. efélékből.

Jótállás mellett csupán L-f. minöa. Jeles nagy választék. Első rendű ajánlatok minden országból. Sok száz köszönő irat berezegi és grófi házakból, legmagasabb tekintélyek­ től és kinológokról. Gazdagon ilIostráit album 50 fillér; katalógus díj nélkül. Eredeti fényképek ki­ tűntetett kutya-fajoktól, 1 cab. éa 25 miniatűr. 3 márka. Érdekes illnstrált munka: «Der Ennd und seine Baesen, Zucht, Pflege und Dressur" (Az eb éa annak fajai, neve­ lése, ápolása és idomítása) 5 márka.

Kivitel minden világ-r észb el

A j á n l 2>/s, 3 , 3Vz éa 4 lóerejü szöges cséplő-készleteket, továbbá 4, 5, 6, 8, 10 es 12 lóerejü sínes gőzcséplő-készleteket hosszá szalmarázókkal, alsó szelelővel ás rendkívül n a g y felületű rostákkal, árpahéjazó és választóhengerrel. — F a - és szénfütésre ás eredeti szalmafütő-gözmozgonyokat. — Továbbá R. Garret & Sons felülmnlhatlan 40°/o tüzelőanyagot t a k a r í t ó Componnd-gőzmozgonyait. — Legjobbnak e l i s m e r t iBrantfordii ö n m ű k ö d ő amerikai kévekötő aratógépeit. — E r e d e t i a m e r i k a i szénagyüjtőit 1 vagy 2 Iá befogására alkalmazható k o m b i n á l t rúddal. — Sorvető ás szórvavetőgápeket es m i n d e n egyéb kisebb gazdasági gépet.

WtT Jutányos

árak és kedvező feltételek.

Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, Egyetem-utcza 4. szám.)

"^§

TOLDI.

PIROSKA.

A R A N Y J Á N O S SZOBRÁNAK M E L L É K A L A K J A I .

326

VASÁBNAPI UJSÁG.

ARANY JÁNOS. éve, hogy Arany János elköl­ tözött az élők sorából, s ugyanannyi, hogy halálával megpendült az eszme, a mely immár testet ölt. A nemzet gyásza nem sülyedhetett önmagába néma fájdalmával. Kifejezést kellett adnia a veszteség nagyságának s annak a tudatnak, hogy a magyar költészetnek egyik legelső rendű alakja, legnagyobb epikus költője iránt le kell rónia a kegyelet adóját. Földi alak­ jának képmását szoborban örökítette meg, a mely nemcsak a költő dicsőségét hirdeti, hanem a magyar nép áldozókészségét is. Arany János halála először adott alkalmat arra, hogy a nem­ zet részvéte néhány rövid hónap alatt össze­ szerezze a szobor költségeit, megmutatva, hogy a lángész alkotásait nemcsak élvezni tudja, hanem hálás is tud lenni iránta. E hála nem­ csak a szobor költségeinek gyors összeadásában nyilvánult impozáns módon, de mintegy a szo­ bor helyének kijelölésében is. Nem a véletlen műve, hogy e szobor a Magyar Nemzeti Múzeum épülete előtt áll. A mint a honfiak áldozókészsé­ géből megalkotott legelső műintézetünk a nemzet történeti fejlődésének, hazánk földjének minden becses emlékét összegyűjtve őrzi: épen annak a költőnek az érczszobrát kellett e gyűjtemények palotája elé fölállítani, a ki a magyar nép s a magyar szellem legtöbb és legsarkalatosabb tulajdonságait fejezte ki müveiben, a ki nyel­ vünk erejét, rhythmusunk zengzetességét, mon­ dáink éltető elemeit a legművésziebben fejtette ki, a régi maradványokat összeolvasztotta az új kor szellemének vívmányaival, a betemetett múlt emlékeit a XIX. század élő tanúivá, be­ szélő alakjaivá teremtve s megelevenítve az ős­ kor és lovagkor annyi dicsőséges epizódját.

T

IZENEGYEDFÉL

A mily bámulatos művészeti alkotások fűződ­ nek a költő nevéhez: épen oly egyszerűen ne­ mes az életpálya, a melyet megfutott. 1817 márcziusának 2-ika és 1882 októberének 22-ike az a két határpont, a mely életének kezdetét és végét jelöli. A ház, melyben az első napot meg­ pillantotta, ma már nincs meg. Maga mondja a költő: Híre, pora sincsen már az öreg háznak, Honnan elindultam földi utazásnak, Nem is úgy épült, hogy századokig álljon, Csak rövid tanyául, mint a fecskefészek. Ennek a nagyszalontai kis háznak egykori bölcsőjét az Akadémia díszes palotájában felállí­ tott ravataltól hatvanöt év választja el, s az egyszerű földmíves apa gyermekét a nemzet legnagyobbjainak híre s dicsősége koszorúzza. A csonka torony alján játszadozó, s a toronyról Bzájról-szájra járt mesés hagyományokon ábrán­ dozó gyermek önkéntelen kedvteléseit, az ön­ tudatos alkotó művész munkája váltja fel, de ennek forrása az a nép, a mely közt növekedett, s az a táj, a hol gyermekjátékait játszotta. Mint­ egy az anyaföldből merített erőt magának Anteusként, azért kapcsolódott élete és művé­ szete oly szorosan a hazai földhöz és néphez : • övé — mint írja — lantjának bája, övé rajta minden jegy.» Arany János azonban nemcsak a hazai táj levegőjét szívja, nemcsak a magyar nép szel­ lemi világának titkait érti és érzi, hanem a világirodalom legnagyobb költőinek művészetét is tanulmányozza. Még mikor meg sem nyilt költői pályája, még mikor azt hitte, hogy «kö­ zönséges ember lesz, mint más* : már akkor is ismerte a régi klasszikus költőket, tanulta az idegen nyelveket, s Shaksperet és Moliéret kezdte forgatni. Hiába akart aztán lemondani ábrándos terveiről, hiába űzte el magától a

kínálkozó múzsát: az erős költői tehetség ere mintegy önkéntelenül csörgedezni kezdett oly dúsan és oly annyira természetesen, hogy onnantul fogva el volt határozva Arany János sorsa. A népköltészet s a világirodalom reme­ kein finommá fejlett érzéke s müösztöne ahhoz az irányhoz csatolták, a melyet több-kevesebb fontosságú kísérlet után Petőfi jelölt ki a ma­ gyar költők számára. A népköltészet müköltészetté avatva épen akkor aratta a lyrában diadalait, midőn Arany János izgalmas lelkének önkéntelen szatírája «Az elveszett alkotmány» egyes jeleneteit sugalta. Mint ő maga írja Szilágyi Istvánhoz : elszigetelten nézte a megyei pártoskodás hul­ lámveréseit s családjának és hivatalának élt. Hozzá teszi azonban, hogy a (diteraturában is dilettánskodik,» a mi nem másból állt, mint hogy a franczia és angol remekírók műveit ere­ detiben olvasta, sőt fordítgatni is kezdett Shakspereből, Byronból. Mily világosan látta a költői alkotás legmélyebb titkait e rövid pár évnyi tanulmányai után s mily művészi öntudatra jutott eddigi kísérleteivel, semmi sem mutatja inkább, mint az, hogy mig Szilágyi István ba­ rátja «Io Paeán»-nal üdvözli pályanyertes mű­ vét, «Az elveszett alkotmány »-t, addig ő maga szerfölött elégedetlen volt, s szerette volna, ha nevét egészen elhallgatják. «Terjedelméhez ké­ pest — írja e műre vonatkozólag Szilágyinak — igen kevés időm volt kidolgozására, s midőn az egész összeállítva, mint tökéletlen tűnt föl előttem, már akkor nem volt időm újra dol­ gozni. Nincs kerekdedség, nincs a kellő emel­ kedés és elfogyás; epizódjaiért látszik élni.»

20. SZÁM. 1893. 40. ÉVFOLYAM.

nap, míg az oly szép reményű, de korán elhalt Tisza Domokost tanította, enyhítőleg hatott ke­ délyére ; de sorsát biztos révparthoz csak akkor köthette, midőn 1851 őszén Nagy-Kőrösre vá­ lasztották meg tanárnak. Itt élt 1860 nyaráig s ez évek alatt alkotta meg a magyar balladát s írta remekebbnél remekebb elegiáit. Amazokról Gyulai mondja, hogy «egyszerűség, közvetetlenség s plasztikaiság jellemzik balladáit, épen mint a Goethééit.* «Nemzeti hiúság nélkül ál­ líthatjuk, — folytatja Gyulai — Aranyt a nagy német ballada-költő mellé. Bizonyára Goethe fölülmúlja őt kellemben, rejtélyes bájban, a bölcseimi eszmék érzékítésében, a szerelem finom árnyalatú rajzaiban, de tragikai erőre nézve mögötte marad. Ha szabad merész kifeje­ zést használni, Aranyt a ballada Shaksperejének nevezhetnők. Néhány balladája erős tragikai ha­ tású. Kevés versszakban egész tragédiát tár elénk, s mily erővel rajzolja a szenvedély démonizmu­ sát, monomániáját, a lelkiismeret furdalásai köközött szenvedő lélek látomásait.* Arany János balladáiban épen úgy a népköltészet forrásai­ ból merített, s épen úgy ennek alapján alkotta meg a magyar műballadát, mint Petőfi a nép­ dalt. E mellett folyvást szövögette költői terveit a Toldi középső részére vonatkozólag, majd a hun-magyar monda foglalkoztatá s megírta a «Buda halálát*, a tervezett trilógia első reszét.

Ekkor már a fővárosban lakott, eleinte mint a «Szépirodalmi Figyelő* s később a «Koszorú* szerkesztője és a Kisfaludy-társaság igazgatója, néhány évvel utóbb pedig (1865—1879-ig) az Akadémia főtitkára. Helyzetének e változása jótékonyan hatott költői tehetségének mintegy Ismeretes, hogy e mű pályabirái közül a Vö­ újra élénkülésére. A hun-magyar mondában rösmarty véleménye volt legerősb hatással Arany nemzetünk viszontagságait látta megelevenülve Jánosra, kinek mintha folyvást fülébe csengtek s épen azért a magyar eposzt visszavezette legvolna a Vörösmarty szavai, hogy a pályamű éltetőbb kútfejéhez, a nemzeti mondákhoz, hogy
20. BZÍM. 1893. 40. ÉVFOLYAM.

327

VASÁBNAPI UJSÁG.

Darálás Mikló. 1848-iki rajra.

Barabás Miklós 1856-iki rajza.

ARANY JÁNOS A R C Z K É P E I .

vást kisérte, mint az árnyék az utazót. Beteg­ lében a következőket irja ez ügyben Toldi Fesége s főleg szembaja ébren tárták e gondolatát, renezhez, a magyar tud. akadémia titoknoká­ s egy-egy felszálló sóhajban, humoros reflexió­ hoz, ki egyszersmind a Kisfaludy-társaság igaz­ gatója volt: ban fejezte ki panaszát. Utoljára az nEpüot A Kisfaludy-társaság által szalontai jegyző, Arany gus»-ban egyesítette mindazt, a mi végső éveinek Jánosnak adatni rendelt 20 aranyat és 60 pforintot összes reménye, vágya, törekvése volt. Lemondá­ én Pestről magammal lehozván, át akartam adni e sát úgy érezzük, mint ha e nagy lélek, e fényes kétfajta pénzt a tisztelt jegyző úrnak; ő pedig csak a szellem a kielégítetlenség tudatával venne búcsút 20 aranyat vette, nyugtatvány mellett, kezéhez, a 60 küzdelmeinek, szenvedéseinek, sikereinek s pforintot illetőleg arra kérvén, írnám meg a Tekin­ dicsőségének színhelyétől. tetes Úrnak, miszerint ő a szalontai tűzvész által Mi pedig áldjuk emlékét s ünnepeljük nevét. közvetlen semmi kárt nem vallott, mert sem háza, Az ünnep magasztossága nemcsak a legnagyobb sem más vagyona el nem égett; kára csak közvetve magyar epikus emlékét sugározza körül glóriá­ lehet annyiban, hogy most már elszegényedett nép val : kiemeli nemzetünket is a köznapi élet szo­ közt lakván, ez az ő hivatalos fáradozásait oly jó), kott köréből, egyesít minden magyar szivet s mint ezelőtt, nem jutalmazhatja. Ha a Kisfaludytársaság őt, a 60 pforinttal, azon hitben kívánta se­ büszke önérzettel tölt el bennünket. Ugy érez­ gíteni, hogy ő is közvetlen megkárosult: úgy Ő e zük, mintha mi is mindnyájan részesei volnánk pénzt, jó lélekkel, el nem fogadhatja. Ha pedig a a dicsőségnek, mely homlokát övezte; mintha közvetve rá háromlandó kár tekintetéből kívánja őt nemzetünk a lelkesülés órájában a nagy népek azon pénzzel megtisztelni: ez esetben hálaköszönet­ varázserejével birna, [eszünkbe jutván, hogy tel veendi az iránta ismételve tanúsított kegyességet. «nép, mely dicsőt, magasztost így magasztal, Én még október hónapban Biharban maradok. van élni abban hit, jog és erő*. Arany János Ha ez idő alatt méltózlatik a Tekintetes Űr, a Kisérczalakja bármilyen művészi s maradandó faludy-társaságnak Arany Jánost illetendő újabb ha- | becsű, nem lehet oly tartós, mint szellemé­ nek azok a kincsei, a melyek műveiben nemzedékről-nemzedékre gazdagítják a ma­ gyar elméket, nemesítik a sziveket és fej­ lesztik a szép, jó, igaz iránti aesthetikai s morális érzéseket. De szobra is hirdetni fogja a költő elhalhatatlan dicsőségét — mint Lévay énekli — a kit igy magának Múzsák kegyével választott az ég, Nem lesz zsákmánya a nagy éjszakának, Bár földi napja rég leáldozék . . . Elzúg felette az idő patakja, Nevét egyik bérez a másiknak adja, S új nemzedékek szellemfényinél Mindig feltámad, mindig újra él. VÁCZY JÁNOS.

ARANY JÁNOSRÓL. Tudva van, hogy 1847-ben a Kisfaludytársaság pályázatán Arany «Toldi»-ja 20 arany jutalmat nyert. Ez összeget Szőnyi Pál, ki akkor, mint a Tisza-fiúk nevelője, Biharmegyébe utazott, vitte el Szalontára Aranynak. Ugyanekkor a társaság részéről 60 pengőforintot is vitt a költőnek, melyet ez nem akart elfogadni. Szőnyi NagyVáradon 1847 szeptember 28-án kelt leve­

EorOTÍtz Lipót festménye után.

ARANY JÁNOS 1863-BAN.

tározatát velem tudatni: örömmel fogom azt a 60 pforintra nézve végrehajtani. E részben is óhajtva várt becses levelét a Tekintetes Úrnak bizonyosan veendem, ha az N.-Váradra a Tisza-házhoz lesz uta­ sítva. • » A magyar tud. akadémia, tíz évi szünet után ismét nagygyűlést tartván, Aranyt 1858 decz. 15-én elébb levelező, majd ugyanaz nap rendes taggá választotta meg. Arany a következő levél­ ben köszönte meg a megválasztást: Tekintetes Akadémia! Múlt hó 16-án hozzám érkezett hivatalos levélből szerencsém vala megérteni, hogy a Tekintetes Aka­ démia közelebbi nagy-gyűlésén akad. rendes taggá választattam. Bármily örvendetes meglepetésemre szolgált mind a választás, mind azon mód, melylyel az végbe ment: egy perczig sem ringattam magamat oly csalódás­ ban, mintha e kitüntetés irodalmi személyes érde­ meimnek, s nem inkább azon figyelemnek volna eredménye, melylyel a Tekintetes Akadémia az egy idő óta saját körén kívül is nyilatkozott költői törek­ véseket általában méltányolja. És igy, — noha gyé­ ren sikerült kísérleteim a múltban, tört reményim a jövőre, szerény visszalépést tennének kötelessé­ gemmé, erre magamat feljogosítva nem érzem; an­ nál kevésbbé, mert e visszavonulásnak értetlenség s rossz akarat a jelen viszonyok közt oly czélzatokat tulajdoníthatna, melyek a Tekintetes Akadémia iránti legmélyebb tiszteletemmel soha össze nem férnek. Bízom istenben, hogy ad még erőt, ha nem is ama dicső elődök he­ lyét méltóan betöltenem, de legalább némi részben teljesíthetnem azon kötelességet, mely a tekintetes Akadémia által, s alapszabályai értelmében reám ruháztatik. Ily reményben hálás tisztelettel maradok a Tekintetes Akadémiának Nagy-Kőrösön, február 12-én 1859. alázatos szolgája Arany János. Kivül: A Tekintetes Magyar Tudományos Akadémiához, teljes tisztelettel Pesten Uri-utcza, Trattner-ház. * Akadémiai munkásságának első bizonyí­ téka az a jelentés, melyet mint az 1859-ik évi Kazinczy-óda pályázat biráló bizott­ ságának egyik kiküldött tagja írt. A másik két bíráló volt Lukács Móricz és Székács József; az 50 arany jutalmat a Tompa Mihály költeménye (V. sz.) nyerte el. Arany jelentése így hangzik: Tekintetes Akadémia! A Kazinczy-ünnepélyre pályázat utján beér­ kezett tizenhárom szavaló költemény közül minden tekintetben legjobbjuk s átalános becs

328

VASÁBNAPI ÜJSÁG.

20. SZÁM. 1893.

40. ÉVFOLYAM. 20. SZÁM. 1893.

40. ÉVFOLYAM.

VASÁBNAPI UJ8ÁG.

329

*sft*

E AJU

0*&*a

/ise<jri/'.

IfJutf

t.yr£trf~f,

Átt+fl

(f&TisJíívit tsÁ^Ctú£

tiytlJr-

Out. ^*_~-j^dc

/

^

/27

/ ^

4iH 11 I5S&Í*:

PETŐFI ELSŐ LEVELE AHÁNYHOZ.

>sr ^fVf-fWo'' f-ro-h y>»* tfy

jtvÁirr

i^rt.

*4f

váJ^e^uÁ .•

H

^/oi^t^-f-A^t^

tó ^ £ W ^ * / / ^^>^ 4$ 4^^ ••^ ^

t«

c:

) í < A *& , y

szerint is jelesnek találom az 7. szám alattit, melynek jeligéje: «Hív és nagy vala.» — Kenetteljes hang, ódái hév s emelkedés, a tartalom költőisége, eró' a nyelvben adják előnyeit s véleményem szerint ez, mint az ünne­ pély méltóságának legjobban megfelelő, jutalomra érdemes. Utána áll becsre nézve a II. szám alatti, egy hosszabb elmélkedés Kazinczy pályája fölött; elég költői tartalmú, s helyenkint lyrai szökellésekkel vegyes; melyet nyomtatásra szintén méltónak, s dicsérettel említendőnek vélnék. — Figyelmet érde­ mel a VII. számú, rövid jambusokban írt pályamű i s ; és még talán a IV. sz. mint a melyek tartalma, (habár az utóbbinak nyelve kissé lapított), nem költőietlen s hangjok emel­ kedő. A többinek, — noha külformára né­ melyik gondos (mint az ottavákban írt L, to­ vábbá a VI. és IX.) — tartalma vagy szegény, vagy prózai, vagy éretlen fonáksággal teljes; le a Ü l . számúig, mely költészet, nyelv és józanész elleni botrány. Miről teszem alázatos jelentésemet. Nagy-Kőrös, szept. 8. 1859. Arany János a bíráló küldöttség tagja.

./?

Tv-yCö^u,

*~p*l-fz

~'2^m-jíc&-y~i*s£-

*4jdf

mJLA**'.

ARANY JÁNOS.

Pet3fl

ra)za

-

« í * •***»'<&
/

"

íyém^w^^^

7 /

í\_- ^

~

/-ír PETŐFI KÖLTEMÉNYE ABANYHOZ.

A NAGY-SZALONTAI CSONKA-TORONY.

Petőfi rti1*-


si4$.

**-^L_

ARANT JÁNOS KÉZIRATA TOLDI II. ÉNEKÉBŐL.

ste VI-&AJLA)

T i ^ * £ • ^jLckJJ^^J:

I r t Arany ezen kivül még egy bírálati j e l e n t é s t ; az Akadémiai igtató-könyvben a következő bejegyzést t a l á l t a m : «1865. aug. 2 3 . 214. sz. Arany J. Pest. A nyelv­ tudományi pályamű, bírálatával együtt.* E bírálatnak azonban n e m t u d t a m nyo­ m á r a akadni. * 1864. július 17-ikén meghalt Szalay László s halálával megüresedett az aka­ démia titoknoki széke. E hivatalt, az elnökség megbízásából, Csengery Antal vette át ideiglenesen, ki ekkor m á r mint az akadémia jegyzője működött, s vitte 1865 j a n u á r 26-ikáig, a mikor az aka­ démia igazgató, tiszteleti és rendes tagjai, titoknok-választás végett, nagy­ gyűlésre jöttek össze. E nagygyűlésen gróf Dessewffy E m i l elnök elnöklete alatt jelen voltak: Báró Eötvös József, másod-elnök. Gróf Cziráky J á n o s , Deák Ferencz, gróf Károlyi György, Kubinyi ÁgostonJMajláth György, Marczibányi Antal, báró Prónay Albert, Szögyény László igazgató tagok. Báró Kemény Zsigmond, Korizmics László, Kubinyi Ferencz, Lónyay Meny­ hért tiszteleti tagok.

Arany János, Balogh Pál, Ballagi Mór, Czuczor Gergely, Erdélyi János, Fest Vilmos, Fogarasi János, Frivaldszky Imre, Gebhardt Ferencz, Győry Sándor, Greguss Ágost, Hollán Ernő, Horváth Cyrill, Hunvalfy Pál, Jedlik Ányos, Jókai Mór, Kiss Károly, Nendtvich Ká­ roly, Pólya József, Petzvall Ottó, Purgstaller K. József, Pauler Tivadar, Stoczek József, Toldy Ferencz, Tóth Lőrincz, Zsoldos Ignácz és Wenzel Gusztáv rendes tagok.

ARANY JÁNOS 1880-BAN.

ARANY KÉZIRATA ÉLETE UTOLSÓ ÉVEIBŐL.

Csengery Antal jegyző. Összesen tehát 42-en voltak jelen. Az elnök megnyitván az ülést, melegen emlé­ kezett meg Szalay László érdemeiről. Azután felhívta az akadémia szavazatra jogosult tagjait, hogy papírra írván szavazataikat, a titoknoki szobában egybeülendő szavazatszedő bizottság­ nak adják b e ; e bizottság tagjai voltak báró Prónay Albert igazgató tag elnöklete alatt Deák Ferencz és Szögyény László igazgató, s Toldy Ferencz, Zsoldos Ignácz és Wenzel Gusztáv rendes tagok. Miután a szavazás megtörtént, a szavazatszedő küldöttség elnöke jelenté, hogy összesen 42 szava­ zat lévén, ezekből 30 s így nagy többség Arany J á n o s rendes tagra esett, a többi szavazat Erdélyi J á n o s r. tag, ki 8 sza­ vazatot nyert, s Balogh Pál, Csengery Antal, Greguss Ágost és Hunfalvy Pál rendes tagok közt oszolván meg. «A választás eredménye — úgymond ez ülés jegyzőkönyve — kitörő örömmel és lelkesedéssel üdvözöltetvén, szabályszerűleg felsőbb jóváhagyás alá terjesz­ tetni határoztatott.» Arany János r. tag pedig az Akadémia benne helyezett s oly fényesen nyilatkozott bizalmát a követ­ kező szavakkal viszonozta: Mélyen tisztelt Akadémia! Bocsánatot kérek, ha meghatottságom miatt csak néhány rövid szóval fejezhetem ki érzéseimet. Én, Tekintetes Akadémia, még ide a te­ rembe is azon elhatározással léptem, hogy mindenesetre elhárítsam magamról a T. Aka­ démiának netalán személyem felé irányuló bizodalmát. Azt hittem ugyanis, hogy leg­ méltóbban fejezem ki tiszteletemet a T. Aka­ démia iránt az által, ha nem vállalok oly hivatalt, melyre magamat oly sok tekintet­ ben elégtelennek érzem. De most, látva e nevezetes többséget, melyért hálás köszöne­ tet mondok, kész vagyok meghajolni a Tud. Akadémia akarata előtt. Másfelől érzem azt, hogy vannak átmeneti időszakok, midőn a gyenge is köteles eléállni és szolgálni a köz­ ügyet, midőn t. i. az erősebbek visszavonul­ nak, vagy akadályoztatnak. Ily átmenetnek tekintem én, tisztelt Akadémia, e mostani választásomat s a rá következő időt az Aka­ démia életében. — Kijelentem azért, hogy állásomat részemről csak ideiglenesnek kívá­ nom tekinteni. Egy, legfölebb két év meg-

VASÁRNAPI UJSÁG,

330 mutatja l.a képes leszek-e betölteni fontos hivata­ lomat, epy vagy két év a Tekintetes Akadémiának is elegendő a körültekintésre, hogy helyemet alkalmasb egyénnel pótolhassa. Eérem az összes Aka­ démia, az egyes osztályok, az egyes szakférfiak támo­ gatását nehéz pályámon, s ezzel ajánlom magamat mindnyájok kegyességébe. Még a titoknokválasztó nagygyűlés előtt, de ugyanazon napon az igazgatótanács is ülést tartott, melyen az elnök jelentette, hogy a titoknoki fizetés a költségvetésben 2000 írttal van fölvéve, melyből 800 frt szállásbéri általány;

28-ikával kezdődik. Első bejegyzése 22. sz. a. a következő: Pest város főkapu ányi'hivatala. Helyből. A nm. kir. Helytartó tanács 75,052. sz. rendelvénye foly­ tán az alapszabályok hiteles másolatát, két példány­ ban, beküldeni kivánja. Azután is legnagyobb részt maga jegyzett be minden ügyet s csak egyszer-másszor találko­ zunk a Takács István, akkori kiadó kezeirásával. így márczius 7-én Cambridgeből Akin K. né­ mely munkáit küldötte be; úgy látszik a külde-

20. SZÁM. 1893. 40. ÉVFOLYAM.

rétes választékossággal készítette a felsőbb hatóságokhoz intézett fölterjesztéseket. Fogal­ mazványaiban sehol semmi törlés sincs s akárki tisztázatoknak nézné azokat, ha rajok tekint. Pontosan megtartotta a hivatalos órákat, író­ asztala mellett pipázgatva, örökösen csak a hiva­ talos ügyek intézésével bíbelődött. Bár ő maga nyelvünknek legnagyobb mestere volt, csendes kedélyétől mi sem állt távolabb, mint a furor philologorum; nyelvészeti kérdésekben nem

331

VASÁRNAPI UJSÁG.

l ő . 8ZAM. 1 8 9 3 . 4 0 . ÉVFOLYAM.

lők kegyelettel emlegetik, hogy a nagy ünnepek reggelén mindegyik írnokát fölkereste íróaszta­ lánál, kezet nyújtott s úgy kívánt nekik boldog ünnepet. Nemes lelkére szép világot vetnek az alábbi sorok, melyeket egy szeletke papírra föl­ jegyezve találtam, s melyeket egyik alkalma­ zottja ügyében az akadémia elnökéhez intézett: «P. D. bizonyítványát illetőleg: ez kényes tárgy annyiban, hogy a nevezett egyén, normális állapotá­ ban eszes, ügyes és hasznavehető írnoka volt az Akadémiának: de jöttek rá szakonkint szenvedélyrohamok, midőn italnak adva magát, teljesen haszna-

Nagyon érdekesek Aranynak azon beszédei, melyekkel az Akadémia ülésein a főtitkársága idején elhunyt akadémiai tagok halálát jelen­ tette be. Minthogy ezek nagy része szétszórva hevert az Akadémia irattárában, összekerestem őket s néhányat itt közlök időrendi sorban:

A philos.- törvény- és történettudományi osz­ tályok ülése 1865. márczius 6-án gróf Dessewffy Emil elnöklete alatt.

ben, nem leend megvonva Akadémiánktól a végső kegyelet nyilvánítása, s hogy igy é jelesét is befogad­ hatja azon egyszerű, de díszes Pantheonba, melyet emlékbeszédek s Évkönyvei által szokott emelni elhunyt tagjainak. Méltóztassék az Akadémia intéz­ kedni emlékbeszéde iránt. Az Akadémia fájdalmas érzéssel értesült 6. Jósika Miklós tiszteleti és igazgató tagja el­ hunytáról s az illető nyelv és széptudományi osztály határoztatott felhívatni, hogy a feledhe­ tetlen férfiú emlékbeszédéről gondoskodjék.

m 1879. évi fénykép útin.

Fenro&rmdt fényképeik után rajzolta B. Hiracb Keili. LEÁNYA, JULISKA, SZÉLL KÁLMÁNNÉ.

az igazgató tanács az elnök előterjesztésére el­ határozta, hogy az ujdon választandó titoknok­ nak választás adassék 2000 frtnyi fizetés közt, melyből 800 frt szállásbéri általány, és 1200 frtnyi fizetés közt szállással az akadémia bér­ házában. Arany eleinte, egy ideig nem is lakott az akadémia épületében; erről szól egy nem rég a nyilvánosság elé került, megható költeménye, melyet akkortájban írt. Akadémiai szállását, melyben szemeit örök álomra lehunyta, csak későbben jelölte ki részére az igazgató tanács. Megválasztása után Arany azonnal elfoglalta hivatalát. Az igtató-könyvben, melyet 1865 jan. 22-ikéig Csengery vezetett, Arany kézírása jan.

menyre nem volt rá írva, kitől jön s Takács az vitatkozott, legfeljebb megtette a maga szerény 1 1 Akin neve után zárjelbe oda tette e szót (való­ í ^ 7 Tf V P L P1G t Mikor a helyesírás szabályait a nyelvtudo­ színűleg). Arany alájegyezte; «az küldötte. Akin magyarországi egyén, alias Kohn.» Egyébiránt mányi osztály újból átvizsgálás alá vette, a maguk az igtatókönyvi bejegyzések, mint az tanácskozásokban Arany is részt vett. Az egyiK Aranyról máskép föl sem tehető, a legszaba- ülésen a nyelvünket szörnyű rossz kiejtéssel tosabbak; szép, gömbölyű betűi úgy szegzik oda beszélő Budenz azt az indítványt tette: írjunk a gondolatot, mint az a római kőfaragó, a ki minden szót úgy, a hogy kiejtjük. Azi ules vegén Arany csendes mosolylyal közelített Budenznez. kevés szóval sokat akar mondani. •Én csak megleszek valahogy, ha ugy írjuK Arany hivatalát a legnagyobb pontossággal töltötte be. Ugy látszik, azt hitte, hogy minden a szókat, a hogy ejtjük; úgy sem írok többe teendőit neki kell elvégeznie. A mit bármely semmit. De hogy Budenz úr miként fog írni, . . , . írnokra is rá bizhatott volna, azt mind ő maga azt el se tudom képzelni.* Érintkezésében nyájas, alárendeltjei írau fogalmazta. Egy kis hírlapi közleményt épen oly gonddal tett papírra, mint a mily lelkiisme- humánus, nyilt szívű főnök volt. Bégi tisztvise­

ARANY JÁNOSNÉ.

UNOKÁJA, SZÉLL PIROSKA.

II. Arany János titoknok következő szomorú -vehetienné lőn. Ajánlani tehát bajos; nem adni A philos.- törvény- és történettudományi osz­ fcizonyitványt, szintén méltánytalan volna; de ebbe jelentése nyitá meg az ülést: tályok ülésén 1865. július 11-én báró Eötvös az igazat belé irni megint nem lehet, mert akkor •Tekintetes Akadémia! Szomorú kötelességet : József másodelnök elnöklete alatt: nem kapna szolgálatot. Egyébiránt azóta nem is teljesítek, midőn a hírlapi tudósítások nyomán, az ; sürgette, talán nincs is nagy szüksége rá.» Toldy Ferencz r. t. rövid emlékbeszédet Akadémia egy igazgató tagjának múlt február hó mondott Bugát Pál f. hó 9-én elhunyt r. tag A hivatalos iratokat a legpéldásabb rendben 27-én történt gyászos elhunytát kell jelentenem. tartotta. A jegyzőkönyvek mellé szép sorba he­ Nem szükséges kimondanom a nevet: hisz mind­ fölött. lyezte az ügyiratokat; sokszor a csekélyebb pa­ nyájan tudjuk, érezzük, hogy szépirodalmunk egy A titoknok a fentebbi pontban érintett pírszeletet is megőrizte, ha az ülésre vonatkozó régi, fáradhatatlan bajnokáról van szó, ki a mellett, emlékbeszéd után következőkép jelenté be azon följegyzés volt rajta. A csomagokra függesztett hogy a költészet egy ágát, melyben szinte kezde­ veszteséget, mely a M. Tud. Akadémiát f. hó papírlapokra gyönyörű széles betűkkel irta fel a ményező volt, a virágzásnak nevezetes fokára emelte, 5-én érte: jelzetet. Egy csomagra a következő kedélyes — egyszersmind, méltán kedvelt regényei által, Még egy gyászjelentésre hí föl engem a szomorú hathatósan előmozdítá, szélesebb körben is elterIntézetünk tagjai közt, az elmúlt hét szókat jegyezte: jeszté a nyelvújítás diadalát. Legyen szabad most, a kötelesség. *Régi vegyes holmi, amabilis confusióban.* halál engesztelő közbenjárása után, reményinunk, folytán, bő aratása volt a halálnak. Az érett aggas| tyán mellett nem kímélte az ereje teljében levő fiatal hogy bár földi részei nem nyughatnak a hazai föld-

VASÁBNAPI UJSÁG.

332 férfiút sem. Torkos Sándor, váltótörvényszéki igtató, akadémiánknak a nyelvtudományi osztályban leve­ lező tagja, mint e hozzám küldött halotti jelentés­ ből bizonyos, f. hó 5-én, életének még csak 32. évé­ ben, Sopronban, elhunyt. Ha méltó kegyelettel áldozánk az élemedett ősz érdemeinek: fájdalom­ mal tekintünk az elpusztult reményekre is, melyek az ifjúval sírba szálltak. Torkos Sándor, az akadé­ mia közlönyeiben és más folyóiratokban megjelent értekezései által, oly tehetségnek bizonyító magát, kitől a nyelvtudomány terén sok hasznost, sőt újat is várhattunk volna. Szorgalmas tanulmányon s buvárlási szenvedélyén kivül az anyai nyelvnek amaz ép érzékével is meg lévén áldva, mely nélkül H tudomány soha nem biztos eléggé: már is jeleit adta őrfigyelmének a nyelv körül. Ó volt az első, ha jól tudom, ki észrevette, hogy szenvedő formánk, a nyugoti nyelvek befolyása alatt átváltozóban van, egyszerűből segédigés alakká. E tény ellen, mely szemeink láttára történik irodalmunkban, méltán szólalt fel gúnyos boszankodással; mert új szavak fölvétele a nyelvbe nem árt a nyelv szellemének, de a szókötési, s a mi legfőbb, nyelvtani alakok teljes elváltozása, felbomlása, nem a művelt és művelés alatt levő nyelveken, hanem csak a barbár kor viszontagságai alatt állókon szokott megtörténni. Valóban sürgető szükség, hogy a t. Akadémia Tor­ kosnak e hagyományát örökben elfogadja, és gátot vessen a nyelv alaki feloszlásának.

ni. A philos.- törvény- és történettudomány osz­ tályok 1865. október 2-án Dessewffy Emil el­ nöklete alatt tartott ü l é s é n : A folyó év nyarán, alig egy pár havi idő közzel immár másodszor fordul elő a szomorú alkalom, hogy egyszerre ugyanazon ülésben az akadémia kétkét belföldi tagjának gyászos elhunytát kell jelente­ nünk. Alig hangzott el a hír, hogy társutatunk ve­ terán bajnoka, ki intézetünk bölcsőjénél is már ott vala, Bartal György, igazgató és tiszteleti tag nin­ csen többé ; midőn újabb veszteség hire szárnyalá be ritkuló sorainkat, jelentve, hogy Mészáros Imre, philosophiai osztályunk levelező tagja, szintén el­ hunyt. Ő, ki mint egyszerű vadkerti plébános és es­ peres Népnevelési közleményei és egyebek által 1858 körül vonta magára az akadémia figyelmét, annyira, hogy azon év deczember 15-én taggá választatott; — akadémiai értekezésében Seneca mint bölcsész ismertetését tüzó ki feladatául; komoly szándékát tanúsítva, hogy akadémiánkkal, mely őt megválasztó, a tudományok mívelésében közreműködjék; minek eredményéül A társadalom és keresztyénség czimű dolgozatát említhetem. De egyházi felebbvalóinak bizalma kiragadván vidéki csöndes magányából, a birodalmi székvárosban telepíté meg, hol, mint Esztergom főegyházi kanonok, a Pázmány-intézet igazgatóságát vévé által e terhes és fontos hivatalá­ val a zsinati vizsgáló és egyházi könyvbiráló nehéz tisztét is egyesítvén. S talán e foglalatosságai, majd később gyöngélkedése akadályozák gyakoribb meg­ jelenését az irodalmi téren, s korlátolák akadémiai munkásságát a még élete munkabíró delén túl sem igen haladott férfiúnak, ki 54 éves korában hunyt el Bécsben, szept. 25-én. S még ezzel sincs befejezve a gyászjelentések sora. Az akadémia külföldi tagjai közül is kivette arányos részét a halál. Báró Baumgartner András, termé­ szettudományi osztályunk külső levelező tagja, Bécs­ ben a tudományok császári akadémiájának elnöke, több akadémiák, tudós társaságok és egyesületek, részint tiszteleti, részint valóságos és levelező tagja, stb, folyó évi július 30-án, hosszas szenvedések után, élete 71-ik évében csendesen elhunyt.

rv. 1867. márczius 18-iki összes ülésből való a következő gyászjelentés: Tekintetes Akadémia! íme, a gyászjelentések szinte állandó tárgyak lettek üléseinken. Új év óta negyedszer teljesítem e szomorú kötelességet; mi, az esztendő folyamára arányítva, ismét tetemes veszteségek baljóslatát gerjesztheti. Nem szükség mondanom, hogy ez alkalommal az Igazgató Tanács, egyszersmind e tudományos Akadémiánk tiszteleti tagja, Lonovics József kalocsai érsek halála képezi szomorú jelenté­ sem tárgyát; mindnyájan tudjuk, hogy a derék fő­ pap e hó 13-án itt Pesten elhunyt, s pár nappal ké­ sőbb, a kalocsai érseki sírboltba, örök nyugalomra bocsáttatott. Nem is feladatom e helyt vázolni egy hosszú életet, mely gazdag volt mind érdemek- és jutalmakban, mind szenvedésekben; nem kisérhetem meg szónoklati és irodalmi jélességeinek méltatását se; mely utóbbiak, még 1843-ban arra birták az Akadémiát, hogy őt tiszteleti tagjai közé válaszsza. Az Akadémia, elnunyt jelesbjei során, intézkedni fog, hogy Lonovics emlékezete is egy hozzá méltó, teljes emlékbeszéddel újíttassák meg; a mit e perczben tehetünk: kívánjunk csendes nyugalmat a meg­ hidegült porokra.

V. Ugyanazon év decz. 16-án tartott összes üléi sen jelentette be Arany Bérczy Károly halálát, ily szavakkal: Kötelességim legsúlyosabb részét teljesítem, mij dőn egy-egy elhunyt tag halálát kell bejelentenem. I S a jelen év folytán már tizenkettedik halottról ! hangzik itt a gyászjelentés: megdöbbentő arány, | milyen 1S58 óta nem fordult elő. Bérczy Károly, nyelv- és széptudományi osztálybeli levelező tag, folyó hó 11-én, még csak 47 éves korban, elhunyt. Benne egy finom miveltségtí embert és irót vesztet­ tünk el, ki a szépirodalmi, jelesül a beszély-irás te­ rén már a 40-es évek óta jó hangzású névvel birt, ki közelebb az orosz Puskin legjelesebb művének iro| dalmunkba átültetése által műfordítóink kevés szá• mát örvendetesen gyarapító: s kit az Akadémia azon szolgálataiért választa leginkább tagjai közé, s melyeket egy külön s azelőtt kevéssé mivelt szakban, \ a kedvtelési (sport-) irodalom meghonosítása, jele­ stíl «Vadászati Műszótára» s • Vadász- és VersenyLapjai" által a magyar nyelvnek tőn. Mint szépiro­ dalmi pályaművek bírálója, mind haláláig részt vett az akadémiai munkálkodásban, s művelt nemes izlése, biztos ítélete e téren is Akadémiánk előmenete­ lére volt. A t. Akadémia intézkedni fog, hogy emlékezete közöttünk megujíttassék; most kívánjunk békés nyugalmat hamvaira! VI. Az 1868. j a n u á r 27-iki összes ülésen : Tek. Akadémia! A hírlapok meghozák a döbbentő tudósítást; a család gyászjelentése is megérkezett: Erdélyi János nincs többé! Sérteném e perez hangulatát s a jelenlevők érzelmeit, ha részletes adatok felhordá­ sába ereszkedném arra nézve : ki volt ő. Majd eljön a kegyeletes visszaemlékezés órája, midőn felszá­ mltjuk a veszteséget, melynek e pillanatban csak súlya borít el. A mi leginkább fáj, az, hogy e jele­ sünk, — mint előtte annyi más, — még szinte nem vala túl t élete munkabíró delén» s ő a munkát nemcsak bírta, hanem egész lélekkel teljesít é is. Költő, műbíró, bölcsész : e három jelesség összhangzatban fejlett s jutott érettségre nála; mint költő, néhány darabjában senki mögött nem, — mint műbíró, az egyetemest a nemzetivel kapcsolva, minden­ kor a jelen színvonalán áll, s tetemes része van benne, hogy költészetünk a hazai föld érintése által megizmosodjék; mint philosoph, épen hazai bölcsé­ szetünk kisded pantheonának oszlopait rakja vala, midőn a kérlelhetlen halál, a még csak 54 éves férfiút, e hó 23-án oly váratlanul kivágta sorainkból. — Legyen áldott emlékezete! VII. Az 1869. j a n u á r 18-diki összes ü l é s b ő l :

20. SZÁM. 1893. 20.

SZÁM. 1893.

40. ÉVFOLYAM.

IX. Az 1872. október 7-diki összes ülésen : Dr. Schaffranek, az Új-Orleansi Akadémia titkára köszönvén az Akadémiánk által küldött könyveket' egyszersmind jelenti, hogy Vállas Antal még 1869 jul. 20-án meghalt, miről rövid idő alatt a halotti bizonyítványt is igéri megküldeni. "Akadémiánk — úgymond — Prof. Vállasban a tudomány egyik hű apostolát, Magyarország legjobb fiai egyikét vesz­ tette el. Bequiescat in pace!»

X. Az 1875. április 26-iki összes ü l é s e n : Mély fájdalommal mutatom be, úgy a családi,, mint az erdélyi unitárius egyház által kiadott gyász­ jelentést Kriza János tagtársunk, a székely tájszó­ lások és népköltészet kincseinek legavatottabb gyűj­ tője — maga is költő — folyó évi márcz. 26-án tör tént gyászos haláláról, — s nem kevesebb fájdalom­ mal olvasom fel a következő levelet, stb. * Arany akadémiai hivataloskodásának ez em­ lékei egyes papírlapokra, nagyobbrészt a bekül­ dött gyászjelentésekre v a n n a k irva, a nála s z o ­ kott gonddal és csínnal. Némelyiket előbb irónnal stilizálta meg, azután tintával is kitöltötte a, betűket, alighanem csak azért, hogy mint jegy­ zőkönyvi mellékletek megmaradjanak. * 1866. elején m e g h a l t gróf Dessewffy Emil, az Akadémia elnöke. A r a n y r a várt a kötelesség, hogy szavakat adjon a n n a k a mély fájdalomnak, mely a tudós testületet elfogta, s egyszersmind, vigasztalja az elhunyt férfiú özvegyét és család­ ját. S Arany az alábbi részvétiratban mesterileg oldotta meg feladatát: Méltóságos Grófné ! A Magyar Tudományos Akadémia, e hó 10-ón tar­ tott rendkívüli ülésében, mély megdöbbenéssel vette a gyászhírt, hogy tisztelve szeretett Elnöke nincs többé az élők közt. A fájdalom, mely minden arezon tükröződik vala, őszintén hirdeté nagyságát ama. veszteségnek, melyet az első perczekben érezni igenis, de teljes mélysége szerint belátni és felfogni nem vala képes a gyülekezet. Maga a díszes hely, a hol. szomorú összejövetelét tartó ; emlékezés mind arra, mi e tudományos intézet újabb életében buzdító,, emelő, lelkesítő — anyagi és szellemi virágzását előmozdító történt; kétséges tekintet a jövőbe, hol az üresen hagyott nyomok pusztasága oly vigaszta­ lan kilátást enged: minden, minden a nemes El­ hunytnak élénk, de hasztalan visszaóhajtását gerjeszté a szívekben, hogy a megfosztatás érzelme annál'. leverőbb legyen. Mert hová tekinthetne maga körül az Akadémia, hol legelső pillantása Gróf Dessewffy Emil érdemeivel ne találkozzék !

Azonban e lesújtó érzelem közepett is megemlé­ Szemerei Szemére Bertalan meghalt 1869. jan. kezek a gyűlés azon szívekről, melyeket szorosabb 18-án. 0 az Akadémiának 1840-ben szept. 5-én mert bensőbb, szentebb mert családi, kötelék egye­ választott levelező tagja volt. Külföldre menekülése sít vala a Dicsőülttel: melyek elválása tehát a leg­ után. az akkori súlyos idők alatt, nem lehetett nevét mélyebb szakadás nélkül nem történhetett. Ha a. az akad. Névkönyvbe fölvenni; s a hazai alapot bölcselem képes volna, Méltóságos Grófné, balzsamírt jobbra fordultával sem vétetett az újra fel. — Az nyújtani a vérző kebelre : ez Akadémia összes t u d o ­ illető (úgy hiszem törv. tudományi) osztály felhí­ mányát felajánlaná, hogy enyhítse azok fájdalmát, vandó, hogy emlékbeszéde iránt gondoskodjék.— kik szeretett Elnöke szívéhez legközelebb voltak, Temetése idejét még nem tudom. — Budán törtéígy, nem tehet mást, mint hogy néma tisztelettel : nik az. álljon meg az övénél szentebb fájdalom előtt; időtől' s a keresztyén vallás gyógyító erejétől várva el an­ nak enyhületét. VEI. Egy van, mi által az Akadémia, igazi részvételét Az 1869. október 4-ikén tartott összes ülésen : e nagy keserűségben kifejezheté : azon intézkedései­ nek összege, melyek által felejthétlen Elnöke szoMidőn a szünidő elmultával szerencsém van a Tek. Akadémiát ismét üdvözleni, fájdalom, nem ; morú emlékezetét megtisztelni és fentartani el­ tehetem azt a nélkül, hogy meg ne emlékezzem határozta, s melyek közt egyik óhajtása a Di­ azon veszteségre, melyet Akadémiánk e szünidő csőültnek szobrát az 0 alkotta palotában felállít­ tatni ; egyszersmind arczképét, elnunyt jelesei Panfolytán halál által szenvedett. Számaránylag a jelen theonjában, termében, felfüggeszthetni. Ha a kegye j év nem látszott oly mostohának e részben, mint | előzői; de mintha sietett volna kipótolni mulasztá­ let ily nyilván ulásai csak rövid és múló enyhületet. sát, a szünidő alatt csakhamar egymás utón két is nyújthatnak a gyógyíthatlan sebekre: az Aka­ démia iegbensőbb részvéte, hálája és kegyelete, melytagtól fosztó meg bennünket a halál keze : egyik az lyel az elhunyt nemes poroknak áldozik, legyen Mél­ ősz Karácson Mihály, történettudományi osztályunk tóságodnak és a Méltóságos Családnak némi vigasz­ levelező tagja, kit a közelebbi időkben gyakran talásul. láttunk olvasó asztalunknál; másik a természettu­ Kelt a Magyar Tudományos Akadémiának 1866. dományi osztály ismételve jutalmazott tagja, Greguss évi január 10-én tartott rendkívüli összes üléséből.. Gyula, ki férfiukora még sokat igérő delén vált meg tőlünk. Amaz aug. 29-én, ez szept. 5-én hunyt el. Méltóságodnak Mixtasenum ac juvenum densentur funera, nuUum alázatos szolgái: saeva caput Proserpina fugit. A tekintetes Akadé­ Arany János, Báró Eötvös József,mia méltóztatik elhatározni, hogy az illető osztályok titoknok. másodelnök. az elhunytak emlékezetének megújítása felől gon­ Olvasva e mesteri kézzel irt levelet, mely doskodjanak. m i n d e n h a példányképe m a r a d a m a g y a r tollal Egyszersmind nem mulaszthatom el, hogy az írt részvétnyilatkozatokriak, nemcsak nyelvezete Akadémia egy alsóbb rendű tisztviselőjének, a sok bilincsel le bennünket, h a n e m az a meleg érzés oldalulag mivelt, fáradhatlan, bár szerencsétlen is, mely minden sorából kisugárzik. E l lehet Sasku Károly főjavítnoknak jul. 22-én történt halá­ m o n d a n i m i n d e n időkre, hogy az Arany tolla lát fel ne említsem. Szegénységben, mint élt, halván el: az Akadémia gondoskodott tisztességes eltakarítvolt az Akadémia arany tolla. tatásáról.

333

VASÁBNAPI ÜJSÁG.

40. ÉVFOLYAM.

S Arany akkor sem szorult másra, ha idegen nyelven kellett levelet írnia. Angolul, francziául •és olaszul egyforma könnyűséggel fogalmazott. A Dante születésének hatszázados évfordulója alkalmával Florenczben 1865 május hóban tar­ tott emlékünnepély rendező bizottsága Arany­ hoz írt levelében óhajtását fejezte ki, hogy ez ünnepélyen Akadémiánk is képviseltesse magát s az ez alkalommal kiadandó albumba magyar m u n k a is vétessék föl; az Akadémia elhatá­ rozta, hogy Lukács Móricz tiszt, tagot kéri föl képviseletére, a Dante-album számára pedig Aranynak Dantéról írt költeményét küldi meg, több száz példány díszesen kiállított lenyomat­ b a n . Toldy Ferencz pedig megígérte, hogy a magyar Dante-irodalmat tárgyazó dolgozatot fog írni. Erről Arany sajátkezűleg írt olasz levélben értesítette a Dante-bizottság titkárát, Ghivizzani Gaetanót. * Első titoknoki jelentését Arany az 1865. évi ünnepélyes közgyűlésen tartotta. E beszédje, mely az akadémia évkönyveiben megjelent, hű tükre azon év munkásságának, mely Aranyt a titoknoki székbe szólította. Mily végtelen sze­ rénység a bevezetésben s a beszéd befejezésében! Amott kétségek mardossák, hogy a kép, melyet nyújtani akar, n e m lesz elég hű s a szerinte tökéletlen rajz n e m fog megfelelni az akadémia sokoldalú munkálkodásának; emitt a mérték legalsóbb fokára leszálló szerénység, midőn az akadémia halottja iránt rója le kegyeletét s Szalay Lászlóról emlékezik, «kinek elvesztése m i n t tisztviselőé is — úgymond — mennyire érzékeny csapás intézetünkre, semmi sem hir­ deti hangosabban, mint épen az ellentét, hogy én állok megürült nyomán!» Tizenkét évig volt Arany az Akadémia főtit­ kára. 1877-ben mind inkább érezvén egészsége hanyatlását, lemondott főtitkári hivataláról. Le­ mondó levele a következőleg hangzik: Nagyméltóságú gróf Lónyay Menyhért elnök úrhoz ós a Magyar Tudományos Akadémiához intézett alá­ zatos lemondó levele a bentírt főtitkárnak. Nagyméltóságú Gróf, Elnök Úr, Tekintetes Akadémia! Erőm hanyatlása mindinkább s napról-napra meg­ győz arról, hogy a Tekintetes Akadémia iránt csak .*z által teljesíthetem már legjobbban, kötelessége­ met, ha a főtitkári hivatalról, melyet a T. Akadémia érdememen kivül rám ruházni kegyeskedett, vala­ hára lemondok. Midőn — már csaknem tizenkét éve — a Tekin­ tetes Akadémia bizalma által ösztönözve, a titoknoki állást elfoglalni merészeltem : gyöngeségim érzetében már akkor kijelentem, hogy szolgálatomat csupán kisegítőnek, rövid ideig tartó kísérletnek óhajtom •vétetni, helyemet átengedendő avatottabbuak, mihelvt a T. Akadémia bizalma ilyenben öszpontosul. A Tekintetes Akadémia kegyes elnézése és támoga­ tása azonban lehetővé tette nekem e hivatalt mos­ tanig folytatnom, miért legforróbb hálámat nyil­ vánítom. Méltóztassék tehát a főtitkári választás iránt oly módon intézkedni, hogy szünidő után, az ülések ínegnyiltával, helyemet már utódom tölthesse be. Mély tisztelettel maradván Buda-Pesten, 1876. június 7-én Nagyméltóságod és a Tekintetes Akadémia alázatos szolgája Arany János, főtitkár. * Az akadémia, mint tudva van, nem fogadta el Arany l e m o n d á s á t ; helyettesítéséről gondosko­ dott s egy évre szabadságot adott neki. Arany 1878-ban ismételte lemondását, melyet az aka­ démia akkor sem fogadott el s még egy évre meg­ hosszabbította szabadságát. 1879-ben harmad­ ízben kérte fölmentetését a titkári hivataltól; az Akadémia akkor elfogadta lemondását,s minthogy kitűnt, hogy főtitkári fizetését, a melyet az alap­ szabályok 58. §-a élethossziglan biztosított neki, m á r a lefolyt két év alatt sem vette igénybe, és is­ mételve kijelentette, hogy azt végleges visszalé­ pése u t á n sem fogja elfogadni, határoztatott, hogy legalább az akadémia palotájában általa elfoglalt lakásnak további megtartására kéressék föl s egyszersmind tiszteletbeli főtitkár czimével ruháztatott fel. De Arany a lakást sem akarta ingyen. Vég­ rendeletében ezer forintot hagyott az Aka­ démiának mintegy megtérítésül a haláláig élve­ zett lakásért. Az akadémia ezzel az ezer forint­ tal kezdte meg emlékszobrára az aláírást. Dr.

BOEOVSZKT SAMU.

ARANY JÁNOS ÉS PETŐFI SÁNDOR. Gyulai Páltól. A barátság, a mely a két költőt összefűzte, épen oly nemes volt, mint őszinte. Mily különb­ ség köztök s egy eszme és érzés rokonszenvénél fogva mégis mily hévvel forrnak össze szíveik! Petőfi heves, szilaj ifjú, erélyes szellem, a kinek a daezban, küzdelemben mintegy kedve telik. Arany nyugodt férfiú, megtört erélyű, a ki kerüli a zajt s inkább magában évődik, mintsem küzdjön. Petőfi vakon hisz eszméiben, bízik önmagában, erőszakos, kíméletlen s ezt mintegy kötelességének, elvi szolgálatának hiszi, mit sem gondolva a világgal. Arany lelkén a kétely árnya borong, önbizalmatlan, kíméletes, enge­ dékeny, s épen úgy lehangolja a világ, mint saját aggodalma. Petőfi a harag és a merengő szelídség, a düh és a méla ellágyulás közt hány­ kódik, örül vagy búsul, szeret vagy gyűlöl, boldog vagy boldogtalan, de soha sincs nyugalma. Arany szintén mély fölindulások között él, de erőt vesz magán, csendes búskomolyságba merül s úgy bánatját, mint örömét humora mérsékli. Petőfi­ nél egy a gondolat, érzés és tett; Arany a gon­ dolatnál és érzésnél marad s csak a külső körül­ mények nyomása alatt ér a tetthez. Petőfi az ifjúság tüzével, szenvedélyeivel vonzza magához az embereket; Arany a férfiúi erények tisztes méltóságával. S költészetökben is hasonló ellen­ téteket találunk. Petőfi lyrikus, egészen alanyi, a ki elbeszélő költeményeiben is alanyi érzéseit önti ki s mindig önmagát rajzolja. Arany epikus, tárgyilagos, a ki lyrai költeményeiben is majd­ nem annyit merít a tárgyból, mint saját kedé­ lyéből. Petőfi korának nemcsak költője akar lenni, hanem harezosa is egyszersmind, a ki lanttal és karddal ostromolja a társadalmi és politikai intézményeket. Arany inkább a múlt­ ban él, mint a jelenben s inkább követni, raj­ zolni akarja a világ folyását, mint vezérleni. Petőfi élénk, fogékony kedélye minden érintésre föllobban, minden benyomást dallá alakít, még a legröpkébb hangulatot is. Aranynak egészen meg kell telnie, hogy megáradjon köl­ tészete s akkor sem mindig árad meg. Petőfi az önkéntesség ösztönével teremt s gyakran inkább csak homályos sejtelem vezeti, mint világos ön­ tudat. Arany öntudatos művész, de mintha aggodalmassága néha megbénítaná önkéntességét. Petőfi hevesb, változatosb, festőibb: Arany csön­ desebb, mélyebb, plasztikaibb. Petőfi izlése és szívnemessége nem mindig egyerejű képzelme szárnyalásával; Arany képzelme, ha talán lan- j kad is, ízlése, érzelmi nemessége ugyanaz marad. Petőfi költészete az ifjúságé, Arany költészete az érett k o r é ; amabban megtaláljuk az ifjúság soknemű bús és derült fölindulásait, eget ost­ romló vágyát, édes csalálmait, gyönyörét, büsz­ keségét, sőt hóbortjait is, emebben az élet egész komoly hangulatát, férfias küzdelmét, csalódá­ sait, vigaszát, humorát és megnyugvását az er­ kölcsi rend vaskényszerűségében. De ez ellentétek mellett is a naiv lélek és őszinte szív ugyanegy lángja lobogott bennök s a magyar népköltészet ugyanegy sugalmain lelkesültek. Ez mindent kiegyenlített, sőt jellemök és költészetök ellentéteinek némely oldala mintegy vonzotta őket egymáshoz. Arany gyö­ nyörködött új barátja gazdag ifjúságában, I mintha vissza akarná élni benne a magáét, mely rideg és hallgatag volt. Petőfi a tisztelet és sze­ retetvegyes érzésével tekintett a komoly férfiúra, mert soha sem ismert tisztább szivet és neme­ sebb egyszerűséget az övénél. Arany érezte, hogy Petőfi némely különezségei, ballépései bizonyos nagy eszme vagy érzés túlságai és kíméletesen itélt róla. Petőfi büszke lelke meghajolt e sze­ rény és gyöngéd sziv előtt, mely semmit sem követelt tőle, de a szeretet egész melegét árasz­ totta reá. Keveset hatottak egymás jellemére és költészetére, de mindkettő szerette egymásban azt, a mi benne többé-ke vésbbé hiányzott: Arany Petőfiben az erélyt, a szilaj hevet, édes kelle­ met, friss színezetet, könnyed bájt; Petőfi Arany­ ban a nemes nyugalmat, mély érzést, biztos és eleven rajzot, egyszerű fönséget. Soha semmi I sem zavarta meg barátságukat. Petőfi, a ki oly ! sok barátjával összezördült s néha csekély ok I miatt, Aranyhoz mindvégig a legmelegebben j ragaszkodott. Arany mindig úgy emlékezett arra az egy pár évre, melyeket a Petőfivel való ba­

rátságban élt át, mint egy szép álomra. Költe­ ményei között négy-öt vonatkozik a csatatéren minden nyom nélkül eltűnt barátjára. Kora büszkeségének nevezi, üstökösnek, melyet az élők nemzedéke csak egyszer lát s többé soha. Sírját nem tudni, hol van. Bizonyára ott min­ den vércseppből új virág kel és több madár zeng ott a ligeten. Gyakran megjelen álmaiban, de esténkint ébren is hallja könnyű lépteit és fülébe cseng hangja. E bús emlék egy hosszú életen át folyvást kiséri. Harmincz év múlva is látja öt s úgy elmélkedik róla, mint a kit a hellén kor rég mythoszi alakká emelt volna, de így is varázs övezi emlékét; mig kortársait az idő aggitja, ő mindinkább ifjul, szelleméből semmi sem vész el, firól fira száll, mint egy közös eszme. Általá­ ban Arany élete utolsó heteiben sokat emlegette Petőfit, meg akart jelenni szobra leleplezésének ünnepélyén, bár mindentől visszavonulva élt s rég óta nem vett részt se nyilvános, se magán­ gyülekezetben. És épen azon nap reggelén lett rosszabbul s egy hét múlva épen azon déli órában halt meg, melyben barátja érezszobra föl­ emelkedett a Duna partján. De bár a sors oly korán elválasztotta őket egymástól, a magyar nemzet emlékezete örökre összefűzi költői alak­ jukat, mint egy kor ikerszülötteit, egymás kiegé­ szítőit. Arany mint férfiú lépett a költői pályára, Petőfi költői munkássága a férfiúi kor küszöbén szakadt meg. Arany ifjúságát a Petőfié pótolja, a Petőfi férfikorát az Aranyé. A magyar ifjú ajkán mindig hangzani fognak Petőfi szerelmi és szabadságdalai; a férfiú Aranyból fogja me­ ríteni az élet küzdelmeinek eszméit, érzéseit, fájdalmát és vigaszát. Petőfi költészetéből szá­ zadokra kihangzik a kardok csattogása, a trom­ bita hangja, az ágyúdörej, a diadal mámora. Arany költészetében a késő unokák is érezni fogják a hazafi könnyét, gyászát, bilincsét, a le­ győzött Magyarország sóhaját és szenvedése erényeit. És mindkettő rajzaiban örökre fönmaradnak fajunk szellemi törekvései, nemzeti vágyai, jellemző sajátságai, hogy az újabb nem­ zedéket mintegy megóvják az elfajulástól.

VÁLASZ PETŐFI SÁNDORNAK. Arany János költeménye. Zavarva lel kem, mint a bomlott czimbalom ; Örül a szívem és mégis sajog belé, Hányja-veti a hab: mért e nagy jutalom ? Petőfit barátul mégsem érdemeié. Hiszen pályadíjul ez volt kitűzve . . . Szerencse, isteni jó szerencse nékem! Máskép szerény művem vetem vala tűzbe: Mert hogyan lett volna nyerni reménységem ? És mily sokat nyerek. Pusztán a pályabér Majd elhomályosít, midőn felém ragyog: De hát a ráadás! Lelkem lelkéig ér Hogy drága jobb kezed osztályosa vagyok. S mi vagyok én, kérded. Egy népi sarjadék, Ki törzsömnek élek, érette, általa; Sorsa az én sorsom a ha dalra olvadék, Otthon leli magát ajakimon dala. Akartam köréből el-kivándorolni: Jött a sora kereke és útfélre vágott S midőn visszafelé bujdokolnék, holmi Tüske közöl szedtem egynehány virágot. Jöttek a bú-gondok úti czimborának, Összebarátkoztunk, összeszoktunk szépen, Én koszorút fűztem, ők hamiskodának, Eltépték füzérem fél elkészültében. Végre kincset leltem: házi boldogságot, Mely annál becsesb, mert nem szükség őrzeni; És az Iza partján ama hű barátot* . . . Nem is mertem volna többet reményleni. Most, mintha üstökös csapna szűk lakomba, Éget és világit lelkemben leveled: Ó mondd meg nevemmel, ha fölkeres Tompa, Mily igen szeretlek téged s őt is veled. * Szilágyi István, Máramaros-Szigeten.

VASÁBNAPI TT.TRÁG.

334

•

» • •**"• 1893. 40.

ÉVFOLYAM.

SZÁM. 1 8 9 3 . 4 0 . ÉVFOLYAM.

335

J&SÁRNAPI UJSÁG.

ARANY JÁNOS EGY KIADATLAN VERSE.

KEPÉINKHEZ.

Arany Jánost végső éveiben, midőn hosszú hallgatás után néhány versét kiadja a ((Buda­ pesti Szemlé»-ben és lapunkban, sokat ostro­ molták a különböző lapok szerkesztői kiadatlan versekért. Az «Őszikék» szép tisztán le voltak másolva abban a kapcsos könyvben, a melyet (Gyulai Pál ajándékozott Aranynak: de a köny-

Arany János szobrának leleplezése alkal­ mával lehetőleg egy csoportba foglalva mutatjuk be mindazt, a mit eddig a képírás és képfaragás a költőre vonatkozólag előállított. Első sorban Arany János arczképeiről teszünk említést. Mai számunkban a költőnek minden eddig ismeretes arczképét közöljük: még pedig 1848-ból és 1856-ból, a melyeket Barabás Mik-

túlélte férjét, a kinek még utolsó éveiben gond­ ját viselte; 1885-ben halt meg. Arany Juliska Széli Kálmánné ifjú korában hunyt el 1866-ban. Ezt a csapást a mélyen sújtott apa alig volt ké­ pes elviselni, miről első czikkünk végén bőveb­ ben van szó. Aranyóknak életben levő fiuk, Arany László mellett egyetlen vigaszuk a még mint csecsemő árván maradt unoka, Széli Piroska volt, a kit nagyszülői neveltek maguk­ nál a legféltőbb gonddal és szeretettel. Az agguló költőnek, mondhatni, valóságos szeme-

Tt'nykép ntán» A NAGY-SZALONTAI CSONKA-TORONY.

Háry Gyula rajza. A NAGY-SZALONTAI CSONKA-TORONY, ELŐTÉRBEN AZ UJ ARTÉZI KÚT.

Than Mór rajza.

AZ A R A N Y - A L B U M B Ó L . — CSALÁDI KÖR.

-vet féltékenyen őrizte s alig egy-két meghitt ba­ rátjának mutatta meg. De mert annak híre volt, hogy a kapcsos könyvben több kiadatlan költe­ mény van: a költő nem zárkózhatott el a szer­ kesztők elől. Ilyen hangulatban írta Arany az alább közölt sorokat, a melyeket a Gyulai Pálnál levő eredetéről közlünk.

AZ EGRI LEÁNY.

Lotz Károly festményei.

AZ

ARANY-ALBUMBÓL.

MÁTYÁS ANYJA.

Szenvedek én egyben másban, Vén hurutban, fulladásban, Rokkant ideggyengeségben, Félvakságban, süketségben S impertinens dicsőségben.

lós rajzolt; továbbá a Horovitz festménye után készült rézmetszetet, a melynek eredetijéül egy 1863-ban készült családi fénykép, Arany János első fényképi fölvétele szolgált; s még más kettőt, a melyek szintén fényképek másolatai: egyik 1879-ből, mikor «Toldi Szerelme* megjelent, s néhány hónapig minden könyvkereskedés kira­ katában látható volt a költő arczképe; az utolsó 1880-ból való. Ez bottal és kalappal tünteti föl Arany Jánost, a mire czélzást is tett a kép alatt olvasható négy sorban. Családjára vonatkozólag annak a három nő­ nek mutatjuk be arczképét, a kik a költőnek leg­ jobban szívéhez voltak nőve: a felesége, leánya és unokája arczképeit. Aranyné, mint tudva van,

fénye volt Széli Piroska s meg is énekelte élte vége felé egy pár költeményében. 1886. júliusá­ ban halt el virágjában. Az Arany János életében fontos szerepet ját­ szó helyek közül is többet bemutatunk. NagySzalontán legnevezetesebb volna az a ház, melyben Arany János született. De, mint ő maga írja, «híre, pora sincsen már az öreg háznak*. E helyett azt az egykori, 1620 körül épült Csonka-tornyot, a hajdú várda utolsó maradványát mutatják be képeink, mely a vá­ ros főterétől keletre s ez idő szerint még min­ den oldalról házak közé szorítva emelkedik, s melyet a város a végből sajátított ki, hogy Arany ereklyéinek múzeumává alakíttassa át.

VASÁRNAPI UJSÁG.

336 Míg ez az átalakítás megtörténnék, a m á r régebb idő óta gyűjtögetett ereklyék ideiglenesen a reform, gymnázium épületének egy földszinti szobájában vannak elhelyezve. Egyik képünk e szobának azt a részét ábrázolja, melyben Arany ágya (utolsó nyugvó helye), pipatartója, írósze­ rekkel s apróságokkal megrakott íróasztala, egy kis díszasztala, életében készült mellszobra, meg egy karosszéke áll, míg a falon körös-körül a temetéskori gyászkoszorúk szalagjai függenek. Ugyancsak itt v a n n a k még, b á r a képen n e m l á t h a t ó k : Arany utolsó öltözete, ruhás és köny­ ves szekrénye, botja, stb., általában sok kisebbnagyobb tárgy, melyek mindegyikéhez fűződik v a l a m i emléke. A Csonka-torony szomszédságában levő tágas tért pár év óta egy artézi-kút díszíti, melynek kitűnő vize valóságos áldás a Sárrét posványaitól környezett városra nézve. Aagykőrösi t a n á r korában a főgymnázium épülete mellett egy kisded házban lakott Arany J á n o s . Később az iskolaépület tovább folytatása miatt eltűnt ez a csöndes kis hajlék s m a csak

A Margit-szigeten megkedvelt s meg is éne­ kelt tölgyei elkísérték végső nyugvó helyére, a kerepesi-úti temetőbe is, a végképen elhallgatott «agg fülemile» sírja köré, mely fölé egy oroszlán­ lábakra álló egyszerű kőkoporsót emelt fia sarkophagul, egy háromszögű kertecskét csinálta­ tott, a n n a k h á r o m szögletébe pedig egy-egy tölgyet ültettek, hogy hadd teljesedjék be az |a vágya, melyet a Margit-szigetet dicsőítő egyik kedves költeményében így fejezett k i : «A tölgyek alatt szeretek pihenni, Hova el nem hat város zaja, setnmi.t Arany J á n o s műveinek illusztrácziói közül h á r m a t m u t a t u n k be ezúttal, az Arany-album után, a mire R á t h Mór úrtól, kinél e díszmü ezelőtt másfél évtizeddel megielent s m a nap­ ság teljesen elfogyott, az engedélyt előre kikér­ tük. Közülök az első az «Egri leány» IV. szaka­ szához tartozik, midőn a leány kirohan a ked­ vesét meggyilkoló cseh rablókhoz s maga is viaskodik velük; mert a kedvese véréből, mint a költő mondja, egy csepp szivére esett, a mi

20. szilt. 1893. 40. ÉVFOLYAM.

alakjait is bemutatjuk. így bemutatjuk a szobor főalakját, az ülő s m a g á b a n mélázó Arany J á ­ nost s a szobor t a l a p z a t á n levő művészt, Stróbl Alajost; aztán a szobor két mellékalakját, Toldit és Piroskát, a milyeneknek azokat a «Toldi sze­ relmé*-bői ismerjük, Benkő K á l m á n ur a m a t e u r fényképei u t á n . T a l á n fölösleges is megjegyez­ nünk, hogy e fölvételek az agyagminták u t á n készültek Stróbl Alajos m ű t e r m é b e n . A leleple­ zés csak 14-ikén levén : magáról a m a m á r érczöntvényben a Nemzeti Múzeum előtt levő szo­ borról csak ezután a d h a t u n k képeket.

20. SZÁM. 18H3. 40; ÉVFOLYAM

ARANY JÁNOS SZOBRA.

EGYVELEG. * Havasi hírlap. Egy vállalkozó amerikai a Was­ hington-hegy csúcsán rendezett be nyomdát, a hol. egy hírlapot is ad ki «Amoug the clouds» (A felhők között) czímmel. * A czapák is h a n y a t l a n a k . Hajdan fogtak még­ oly példányokat, melyeknek hossza 21 méter volt » fogai 12 Vi centiméter hossznak, ma a leghosszabb^ czápafog már csaL 37 milliméter.

337

VASÁÉN API UJSÁG. híre van. Alig múlt harmincz éves s nevét m á r is egész sereg művészi alkotás tette ismertté. Leg­ kiválóbb alkotásai: Perseus, a Deák-muuzoleum Géniusza és szarkofágja, fővárosunknak egyik nevezetessége, Henneberg tábornok síremléke és igen sok mellszobor, köztük a királyé, József főherczegé, Klotild főherczegnőé, László főherczegé, Hohenlohe herczeg főudvarmestere, Liszt Ferenczé, Zichy Jenő grófé, Pulszky Ferenczé, stb. stb. A művész eleinte a várbazár egyik termében dolgozott. Ez azonban szűk és alkalmatlan volt arra, hogy benne egy monumentális emléket el lehessen készíteni. A közoktatásügyi miniszté­ rium m á r régebb idő óta tervezte, hogy az epreskerti művésztelepen, a festő-mesteriskola szomszédságában, szobrász-mesteriskolát állít fel a magyar kir. mintarajziskola kiegészítéseképen. Stróbl tanára lévén ennek az intézetnek, a miniszter elhatározta, hogy a szobrász-iskola vezetőjévé Stroblt teszi meg. Csakhamar fede­ zetet is találtak az új intézet költségeire. A Deák-szoborra begyült összegből mintegy harminczezer forint fölösleg maradt meg s a minisztertanács beleegyezett, hogy ezen a pén­ zen kulturális műintézet állíttassák fel. így épült fel a szobrászati műterem, mely egyik disze a müvésztelepnek. A görög stílű, magas földszintes épületben van egy óriási műterem, a hol a művész bármilyen monumentális szobor mintáját felállíthatja. Egy felülvilágítással ellá­ tott vestibulum s jobbra egy kis műterem, hol a művész kisebb munkáit mintázza, a bejárattól balra van az iskola, melyben a szobrász-növen­ dékek dolgoznak. Az iskolának több jeles tanít­ ványa van, köztük Holló Barnabás, a ki az akadémia palotáján levő Széchenyi-emléktáblát mintázta. Stróbl gyönyörűen rendezte be vrj műtermét, melyben mindjárt hozzáfogott Arany János szobrának mintázásához. A művésznek rendkí­ vüli nehézségekkel kellett megbirkóznia. Első volt ezek között az, hogy Stróbl életében nem ismerte, sőt sohasem is látta Arany Jánost.

Arczképek és a családtagok előadása nyomán saját fantáziájából mintázta meg tehát a költő arczát és alakját. Nem utolsó dicséret, hogy Aranynak minden ismerőse a megszólamlásig hűnek és jellegzetesnek mondja a szobrot. A művész azt a pillanatot ragadta ki a költő életéből, a mikor a múzsának áldoz. Arany János ott ül a Margitszigeten egy kőpadon, kedvencz tölgyfái alatt, egyszerű magyar ruhában, kissé hajtott testtartással. Térdén van a hires «kap­ csos könyv», melybe első költői gondolatait szokta volt jegyezni s a melyet oly féltékenyen őrzött. A költő alakja mély érzéssel és erőteljes realisztikus felfogással van megteremtve. Bár előtte a könyv, nem abba néz, hanem a szabad természetbe, mely őt mindig inspirálta. Meg­ látszik, hogy el van mélyedve gondolataiba s valami nagy, költői eszmén elmélkedik. E fő alaknak, mely oly hiven jellemzi a nagy költőt, méltó kiegészítője a talapzat alsó részén levő két mellékalak: Toldi és Piroska. Stróbl ezzel a két alakkal kivánta jelképezni az «eposz»-t és a «népköltészet»-et. Toldiban a művész a magyar héroszt, nem­ zeti mondánk halhatatlan hősét igyekezett elénk állítani. Olyannak akarta őt megörökíteni, mint a milyennek Arany jellemzi őt Toldi élőbeszé­ dében : • Rémlik, mintha látnám termetes növését Pusztító csatában szálfa öklelését, Hallanám dübörgő bangjait szavának, Kit ma képzelnétek Isten haragjának. Ez volt ám az ember, ha kellett, a gáton, Nem terem ma párja hetedhét országon : Ha most feltámadna s eljőne közétek, Minden dolgát szemfényvesztésnek hinnétek. > A művész sok erővel alkotta meg Toldi alak­ ját. Hatalmas alakja csak úgy duzzad az erőtől. Testén rövid ujjas bőring van, s mint Arany mondja, «meztelen karjában dagadtak az erek». Válláról medvebőr kaczagány omlik alá, melyet ökölbe fogott balkeze baltérdéhez szorít. Jobb­ jában tartja izmos buzogányát. Jobbfelől van pajzsa, melynek domborműve az általa legyő-

AZ ARANY-SZOBOR FŐALAKJÁNAK MINTÁJA STRÓBL ALAJOS MŰTERMÉBEN.

ARANY JÁNOS LAKÁSA NAGY-KŐRÖSÖN.

képben láthatjuk azt a szerény fészket, melynek falai közt annyi nevezetes férfi megfordult ven­ dégül, mig Arany volt a gazdája, s melynek szűk szobácskáiban annyi remek költői alkotás született. Élete vége felé a kies Margit-sziget volt az a hely, hol a beteges költő nyaranként örömest tartózkodott, üdülést keresve a hatalmas tölgyek tiszta levegőjű árnyékában". Ma is «Arany J á n o s tölgyei »-nek hívják azt a pompás facsoportot, mely a bájos sziget felső végén, a pompás fürdő­ épület közelében áll. Maga a tulajdonos, József főherczeg adta e fáknak ezt az elne'vezést, m i n t a ki á l l a n d ó a n gyöngéd figyelemmel volt a nagy költő iránt. E facsoporton fölirattal is meg van örökítve Arany ott tartózkodásának emléke. De ő m a g a még maradandóbban megörökíté e «tündérkert»-ben volt időzéseit s illetőleg Jó­ zsef főherczeg gyöngédsége i r á n t érzett háláját egyebek közt azzal a szép versszakkal, melyet •Toldi szerelmé»-be halála u t á n rendelt be­ iktatni a 104-ik versszak u t á n 105-ikül eképen: A négy fűz elárvult, sarjai tán élnek Ma is, oltalmában fejdelmi személynek, Ki, hogy e szép sziget rá szállá idővel, Beszőve nagy múltját virányos jövővel. 8 hagyta, hogy a környék agg fülemiléje Éneke utolját ott elzengicsélje, Azután hallgatva ott tárja halálát.. .

* Zante szigete, melyet újabban a földrengés1 aztán boszúra hevítette, de ő belőle «sem lett annyira megrongált, most csaknem az elsülyedés* egri asszony", elesett az egyenetlen harczban. A második illusztráczió Mátyás anyját mutatja, veszélye eló'tt áll. A sziget partja körül a tenger két­ a ki sóvárogva lesi a pillanatot, hogy fiát lássa szer oly mély lett, mint azelőtt s a szárazföld több s csakugyan látja is, hogy j ő a holló izenetével. helyen sülyedt. Érdekes, hogy a zantei katasztrófával egyidejűleg az Etna ismét nyugtalankodik. A harmadik a «Családi kör» genreképe, a mint * Drága levélbélyeg. New-Yorkban nemrég árve­ olvasóink ismerik. Ezzel kapcsolatban megje­ reztek el egy 2 cent névértékű brit-guyanai rózsa­ gyezzük, hogy az őszszel egy új, nagyszabású színű levélbélyeget 1850-ből. Ebből a bélyegből csak díszmunka indul meg szintén Ráth Mór kiadá­ hat példány van, három a British-Múzeumban, sában : Arany J á n o s összes balladái, Zichy Mi­ kettő egy angol és egy franczia levélbélyeg-gyűjtő hály p á r a t l a n szép illusztráczióival. tulajdonában. Ezt a hatodik példányt 2050 forinton Arany J á n o s és Petőfi Sándor kéziratainak is vették meg. több h a s o n m á s á t mutatjuk be ez alkalommal * Az orleansi szűz, d'Arc Johanna, végre mégis olvasóinknak. Itt látható Petőfinek az a levele, szentté lesz. Legalább a pápa már határozatot mon­ a melylyel legelőször üdvözölte Arany Jánost. dott ki a beatificatio tárgyában, mely első lépés a E mellé van csatolva az ugyancsak Aranyhoz szentté nyilvánításhoz. ; A Brocken-hegyen a Harz hegységben, melyet írt üdvözlő lelkeshangú költemény s magának a boszorkányok tanyájának hittek, most igen szép Aranynak 1858-ban ehhez írt pár sornyi meg­ jegyzése. Aranynak e költeményre adott Válasza messzelátó tornyot építettek, honnan 668 községet lehet megkülönböztetni, köztük 89 várost. lapunk m á s helyén olvasható. Bemutatjuk a * ö s z v é r t e n y é s z t é s külföldön. Érdekes megem­ Toldi kéziratának is n é h á n y versszakát, aztán Aranynak m é g egy más, élete vége felé írt köl­ líteni, hogy mig nálunk az öszvér csak ritkaság­ számba megy, addig Spanyolországban 1 millió ösz­ teményét. Ehhez mellékeljük Petőfinek Arany­ vér, Olaszországban 300 ezer, Francziaországban ról és a Csonka-toronyról készített rajzvázlatait. 270 ezer, Amerikában pedig mintegy 2 millió 300 Nemzeti ünnepélyünk mostani tárgya Arany ezer öszvér van. — Ez állatok ára az említett álla­ J á n o s szobrának a leleplezése levén: az egész mokban rendesen magasabb, mint a közönséges­ szobor kis mintájának rajzán kivül fő- és mellék- kocsiba való lóé.

A magyar nemzet nagy költője, Arany János, alig h u n y t a le örökre a szemét, nyomban megindult az országos gyűjtés s nemzeti köz­ adakozásból aránylag rövid időn együtt volt a szoborra szükséges százezer forintnyi összeg. Ekkor megalakult a szobor-bizottság a magyar tudományos akadémia elnöke, Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter elnöklete alatt. A bizottság 1887-ben kihirdette a pályá­ zatot, melynek kitűnő eredménye lett. A pályázatban összes kiválóbb szobrászművé­ szeink részt vettek. A pályázatra tiz pályamű érkezett. Zala György két, Stróbl Alajos, Kiss György, Szécsi Antal, Tóth István, Bezerédi Gyula, Szász Gyula, Róna József és Keszler Adolf pedig egy-egy mintával vettek részt a ver­ senyben. A pályaművek több hétig közszemlére voltak kitéve a városligeti nagy iparcsarnokban, s közönség és sajtó egyhangúlag elismerte, hogy a pályázat a magyar szobrászok erős tehetségé­ ről és hivatottságáról tesz tanúbizonyságot. A bíráló bizottság maga sem tudott válasz­ tani a sok jeles m ű közül és végre is szűkebb pályázatot hirdetett a két legsikerültebb terve­ zet készítője, Strohl Alajos és Zala György kö­ zött. Zalának a pályaműve igen érdekes mű­ vészi alkotás volt. A költőt ülő alakban örökí­ tette meg. Mögötte magas talapzaton lebegett múzsája, a ki a költőt megkoszorúzza. A múzsá­ ban Arany J á n o s kedves unokájára, Piroskára lehetett ismerni. A szűkebb pályázaton, mely az 1888-ik év őszén j á r t le, Stróbl Alajos lett a győztes azzal a művével, mely aztán a végleges szobormű mintájául szolgált. Stróbl Alajosnak m á r régebb idő óta országos

ARANY JÁN0S SZOBRÁNAK MTNTÁJA sTR0BL ALAJOSTÓL.

20. SZÁM. 1893.

VASÁBNAPI UJSÁG.

338 zött «álnok cseh* levágott fejét ábrázolja. Mel­ lette v a n Anjou-liliomos kardja. Mindkét lábán sarkantyús saru van, melyet lábaszárára csa­ vart szíjjak tartanak.

40. ÉVFOLYAM.

A talapzat haraszti kőből épült, Schickedanz Albert t a n á r tervei szerint. Az egész renaissance stílusban van tartva, de görög és római ornamentikája némileg kapcsolatba hozza a Nemzeti Múzeum klasszikus főhomlokzatával. A szoborbizottságnak, jóllehet a szobor n é h á n y rövid esztendő alatt készült el, három elnöke volt: Trefort Ágoston, Stoczek József és Eötvös Loránd báró. Az elsőnek köszönhető, hogy a szobor a múzeum kertjében nyert el­ helyezést. A szobor helyének kijelölése sok vi­ t á r a adott okot. Trefort azután, nehogy a vita m i n d inkább elmérgesedjék, a múzeum kertjét hozta javaslatba, a melyet a bizottság is elfo­ gadott. Ott áll az érezszobor nemzeti kincseink tár­ háza előtt s büszkén hirdeti — nem Arany nagy­ ságát, mert azt minden emléknél jobban hirde­ tik az ő munkái, — hanem a magyar nemzetnek nagy költője iránti elismerését és kegyeletét. Dr. KOVÁCS D É N E S .

ARANY JÁNOS MÜVEINEK

UTOLSÓ

KIADÁSAI.

AZ ARANY-SZOBA NAGY-SZALONTÁN.

Férfias arczán elszánt komolyság ül. Érezzük és látjuk, hogy Toldi nemcsak kalandos vitéz, h a n e m tragikus hős, a milyenek Arany jelle­ mezte. Csakhogy tragikuma nem külső, mint a szomorújátékok hőseié, h a n e m belső. Szivét b á n a t marczangolja, lelkét bú emészti. Bűnhő­ dik könnyelműségéért, melylyel Piroskát elját­ szotta, s elvesztett lovagi becsületéért. Ezért bujdosik messze földre, viv száz csatát, keresi a halált, nyomorog és küzd. Végre e nagy szenve­ dések á r á n tisztul meg lélekben és erkölcsben egyaránt. A művész ezt az önmagával meghasonlott, az emberekkel és saját lelkével harczban álló, s természeténél fogva rettenthetetlen hőst állítja elénk, a kiről Arany két sorban oly találó képet rajzolt: • Mint komor bikáé, olyan a járása, Mint a barna éjfél, szeme pillantása,» Megkapó ellentéte Toldinak a talapzat másik felén levő Piroska, a ki átszellemült arczczal pillant fel a költőre és tölgykoszorút nyújt fel neki. Piroska a Toldi-trilogia legköltőibb alakja, a kit Arany szive vérével rajzolt meg és költői kedélye aranyos derűjével sugározott körül. •Toldi szerelmé»-nek egyik legragyogóbb része a hatodik ének bevezetése, melyben Arany lirai ömlengéssel emlékszik meg leányáról és bálvá­ nyozott unokájáról: • Az a komoly érzés játszi kedély mellett, Melyért idegennek is szeretni kellett; Nyilt szív, ajak és arcz, nevető nagy kékszem... Bola vetett árnyék: de nem 6 az még sem.» Szerencsés ötlete volt a művésznek, hogy * népköltészet múzsáját Piroska alakjában t ü n ­ tette fel. A bájos leányalak magyar r u h á b a van öltöztetve s bár arcza hasonlít az antik szob­ rokhoz, de azért igazi magyar tipus. Stroblnak szerencséje volt e két mellékalak mintázásában, hogy kitűnő modelljei voltak. Akkortájt mintázta ugyanis Széchenyi Béla gróf leányának, Széchenyi Alice grófnőnek a mell­ szobrát. A fiatal grófnő azután megengedte a művésznek, hogy Piroska alakjához felhasz­ nálja az ő sikerült mellszobrát. Toldi mintázá­ sához pedig a magyar athletikai klub legrobusztusabb bajnokai ültek a művésznek. I n n e n ez alakok plasztikai közvetlensége. A szobornak kiegészítő része még elől a turul-madár, mely lanton áll s hátul két álarcz, mely Aranynak Aristophanes-fordításaira vonatkozik. Egyetlen felirata az emléknek:

Arany J á n o s munkáinak legteljesebb kiadása Ráth Mórnál jelent meg. Az utóbbi évtizedben ez a kiadónk terjesztette a költő műveit legin­ kább. Még magával a költővel egyezkedett B á t h az utolsó teljes kiadásra, de a n n a k megindultát m á r Arany nem érte meg. Ugyancsak ő adta ki a hátrahagyott verseket, prózai műveket és leve­ lezést is. Ráth Mór kiadásai a következők: Arany János összes munkái, h á t r a h a g y o t t iratai és levelezése. Fényes emlék-kiadás. Legna­ gyobb 8-rét, dupla velin-papiron, csak néhány •példányban nyomtatva. (Edition de l'amateur.) Szá­ mos műmelléklettel, facsimilével, stb. 12 kötet. Fűzve 55 írt. Könyvkedvelők rendkívül díszes félbőrkötéeóben 90 frt. összes munkái, h á t r a h a g y o t t iratai és levele­ zése. Első teljes díszkiadás, 1 2 nagy 8-adrétű kötet. Fűzve 40 frt 60 kr. Fényes díszkötésben 58 frt. Könyvkedvelök félbőrkötésében 63 forint. Angol kö­ tésben 52 frt. összegyűjtött munkái. Kis 8-r. kiadás, nyolez kö­ tet. Fűzve 15 frt, Fényes díszkötésb. 23 frt. Angol kötésben 20 frt 60 kr. H á t r a h a g y o t t iratai és levelezése. Nagy S-rétű díszkiadás, négy kötet, Tartalom: L Arany László bevezetése. Önéletrajz. Versek. Jegyzetek. II. Arany László bevezetése és jegyzetei. Prózai munkák. III. IV. Arany László bevezetése és jegyzetei. Arany Já­ nos levelezése író barátaival. Mellékletek: Rézmetszetű arczkép azon olajfestményű mellkép után, melyet Horovitz Lipót festőművész egy 1863-ki fény­ kép •— Arany első fényképi fölvétele — nyomán ké­ szített. Bézmet8zetű arczkép azon fénykép után, mely 1880-ban készült és melyre a «Melyik talál* költeménye vonatkozik. Ezen költemény hasonmása az arczkép alatt látható. Petőfi által 1847-ben raj­ zolt arczkép és a nagy-szaloutai Csonka-torony Petőfi által készített rajza. Arany Jánosné, leánya Juliska és unokája Széli Piroska arczképei. Arany János szü­ lőházának, Nagy-Szalonta főterének és csonka tor­ nyának látképei. A geszti park és remetelak MéBzöly Géza festménye után. Arany nagy-körösi lakó­ házának látképe. Az Arany-család azon czímere, színnyomatban, melyre Toldi Szerelme XII. éneké­ nek 112. strófája vonatkozik. Arany János 4 költe-

«Arany és alatta egy a r a n y csillag. A szobrot a volt Turbain, jelenleg Beschorner-féle budapesti érczöntőmühelyben öntötték bronzból. Öntése kitűnően sikerült. A sárgás erezet antik patina födi. Az alakok másfélszeres e m b e r nagyságban készültek és súlyuk mintegy kétszáz métermázsa.

Koren István, Petőfi Sándor aszódi tanítója.

Háry Gyula rajza

ARANY JÁNOS SÍRJA BUDAPESTEN A KEREPESI-ÚTI TEMETŐBEN.

menyének és 4 levelének hasonmása. Petőfi Sándor Arany Jánoshoz intézett első levelének és költemé­ nyének, úgy Arany Petőfi Sándorhoz intézett levelé­ nek hasonmása 1847-ből. Tompa Mihály Arany Já­ noshoz intézett leveleinek hasonmásai köztük 1868. július 31-érői kelt, kevéssel halála előtt írt utolsó levele. Arany János síremléke stb. Fűzve 15 frt 60 kr. Fényes díszkötésben ,22 frt. Könyvkedvelők félbőrkötésében 23 frt. Angol kötésben 19 frt 60 kr. E kiadásból közli lapunk mai száma Arany János­ nak 1863. és 1880. évi arczképét, Petőfi Sándor Aranyhoz intézett levelének és költeményének, úgy­ szintén Arany János «Szívmorál» czímű költemé­ nyének hasonmását.

PETŐFI SÁNDOR ASZÓDI TANÍTÓJA. — Korén István. — A szarvasi temetőben i m m á r két sír dombo­ rul, hova a magyar irodalom mivelői kegyelettel tekinthetnek. Az egyik sir hantja besüppedt, fejénél az obeliszket bevonta az idő moha. E sír­ ban nyugszik a m a g y a r irodalom legrapszodikusabb talentuma, Vajda P é t e r ; a másik sírt a napokban hantolták fel. A nyirkos temetőrögök­ ből n e m serkedt még egy fűszál sem a tavasz melegétől. E sírnak n é h á n y napos lakója Korén István, egykor Petőfi t a n á r a Aszódon. A napok­ b a n temették el az érdemes férfiút hatvan éves tanári működés u t á n . Bavatalánál öregapák gyászoltak, mint volt tanítványok. Karakterisz­ tikus alakja h u n y t el vele a régi t a n á r o k n a k ; a kinek n e m eszköz volt a tudomány, h a n e m él­ vezet addig, mig megszerezte. Jellemzően bizo­ nyítja ezt az a körülmény, hogy mikor ötvenkét éves tanári működése u t á n 79 éves korában nyugalomba vonult, elhatározta, hogy megtanul görögül. Félévi kitartó tanulás u t á n m á r beszélte Homeros nyelvét. A m a i gyenge idegű nemze­ dékben ilyen akaraterőt találni ritkán lehet. Hogy az iskola lelke a tanító, Korén mindjárt pályája kezdetén igazolta. 1832-ben hivták meg Aszódra az ottani algymnáziumhoz, és m á r 1835-ben szép hírt szerzett az ő donatusainak, meg syntaxistáinak. Petrovics István mészáros­ ember létére azzal igyekezett elhárítani Sándor fiáról az esetleges «veszélyeket*, hogy Aszódra vitte Korén keze alá. Az érdemes t a n á r maga így m o n d t a el ezt n e k e m : 1835 sz eptember 3-án m u t a t t a be az apja Petőfit. Korához képest elég j ó növésű, külön­ ben makacs fiúnak látszott. Apja a szülői szeretet megindító szavaival kért, hogy vi­ gyázzak jól a gyerekre. Megjegyezte, hogy Pesten a fiú mindig csatangolt. Arra is kért, hogy vállaljam el fiát kosztba; de arra, le­ gényember lévén, n e m vállalkozhattam. Hogy azonban S á n d o r felügyeletem alatt legyen, a b b a n egyeztünk meg az apával, hogy ott fog kosztolni a fiú is, a h o l én. így került N e u m a n n ékhoz. Azonban n e m sokáig voltunk így, mert N e u m a n n é k n á l való étkezésem életemnek ko-

20. SZÁM. 1893. 40. ÉVFOLYAM.

moly fordulatot a d o t t ; elvettem Neumanné na­ gyobbik leányát, Júliát, attól kezdve Petrovics Sándor az én kosztosom lett.» Arra a kérdésünkre, hogy emlékszik-e híven Petőfi gyermekkori vonásaira, Korén körülbelül így felelt: •Emlékszem. Későbbi arczképeinek egyike sem hasonlít hozzá. A gyermekarezok néha a felismerhetetlenségig megváltoznak. Byen volt Petőfi is. A színész azonban h a m a r kitört belőle. Sokszor deklamácziókon kaptam, a minek persze örültem. Nekem is — tót predikácziókra kellett készülnöm abban az időben. Együtt kergettük szónokló hadonázásainkkal az aszódi verebeket az iskolakertben.» A vad zseniket, a kik nem tanultak, azt vetve okul, hogy Petőfi sem tanult és a szamárpadban ült, kíméletlenül leszidta. • Ostobaság! A zseni sem nő műveletlenül az árokparton. Nem tudom, ki terjesztette Petőfi­ ről ezt a h i r t ; én azonban mondhatom, hogy Aszódon nagyon jól tanult. Órán kivül mindig olvasott. Tanulótársai el is nevezték Könyves Sándornak.* Többször elbeszélte nekünk a jó tanár, külö­ nösen jutalomképen, h a jól viseltük magunkat, mint lett szinészszé «a Sándor*. 1838-ban Aszódra valami vándor szinészhad vetődött. Sándor ekkor 15 éves volt. A fiút ez a gyülevész szinésznép egészen kiforgatta magá­ ból. A penzumokkal adós m a r a d t ; ellenben a n n á l szorgalmasabban bújta a színházat. Egé­ szen elhűltem, — mondta a tanár, — midőn egy reggel beállít hozzám «a Sándor*, hogy adjam ki a bizonyítványát, m e r t ő szinészszé lesz. Ter­ mészetesen letérítettem. (Itt jelezte, hogy a letérítés egy kicsinyt szigorúan, nádpálczával történhetett.) De féltem, hogy a kúra nem lesz tartós sikerű. Féltem pedig annál inkább, mert értésemre esett, hogy a gyerek valami Borcsa nevű színésznőbe beleszeretett. Azonnal meg­ írtam a dolgot az apjának, ki csakhamar meg­ érkezett és az én gyógyszeremet sokkal nagyobb mértékben ismételte a fiún. • Soha sem felejtem azt az érzékeny jelenetet, mikor Petőfi mind ennek ellenére fölcsapott szinészszé. Ismét eljött hozzám az apja s taná­ c s o t kért, mit tegyen. Bizony együtt könyeztünk a «félretévedt» gyereken.* A t a n á r ú r itt még keményebb szavakat hasz­ nált, m e r t gyűlölte a színészeket. «Nem pálya ez, fiaim! meg n e szomorítsátok szülőiteket.* Korén mindig áradozva, kegyelettel emléke­ zett Petőfiről. Azokat az evőeszközöket, melyek­ kel Petőfi asztalánál evett, ereklyékként őrizte, később a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, miről m á r évekkel előbb, 1881-ben Sipos szarvasi közjegyző készítette az átadási okiratot. Ezeket az evőeszközöket Petőfi édes anyja küldte fel • szeretett fiának* abban az időben, mikor Sán­ dor Korennél étkezett. Az evőeszközök diszes, gyöngygyei hímzett tokban voltak,melyetajó édes a n y a m a g a hímzett fiának, hogy meglepje vele. Sándor felettébb gondosan őrizte e kedves emlé­ keket; de, mikor szinészszé lett, hogy Korennél gyanút ne keltsen, e kedves emlékeket odahagyta. J ó helyen voltak. Az öreg ú r hiven megőrizte azzal a virágrajzzal körített iskolai vizsgálati emléklappal együtt, mely szintén Petőfi keze m u n k á j a . 1881-ben, m i d ő n az emléktárgyakat közjegyzői letétbe tette, e szavakat mondotta meghatottan: •Nem szívesen válok meg e tárgyaktól, melyek b e n n e m mindenkor kellemes emléket keltettek; de öreg ember vagyok, biztos helyen akarom tudni a nagy szellem eme féltékenyen őrzött emlékeit.* Petőfi három évig tanult Aszódon. Mikor Pista öcscse is oda került, Petőfi maga m u t a t t a be Korén t a n á r n a k az öcscsét e szavakkal: •A m ú l t esztendőben engem olyan jól taní­ tott, hogy öcsémet is elhoztam m a g a m m a l . Ajánlom a t a n á r ú r jó indulatába!* Abban az időben, mikor Petőfi Aszódon ta­ nult, a syntaxisták szent esküt tettek, hogy kö­ zös ellenzéket képeznek a Korén t a n á r zsarnok tilalma ellen. Petőfi is benne volt a szövetség­ ben, mikor a véd- és daczszövetséglelepleztetett; ő is kikapta a maga részét, mint a t a n á r sógora, a vezér, N e u m a n n Károly. Egy közlékenyebb pillanatban azt is elbeszélte a t a n á r úr, hogy m é r t ültette Petőfit, h a b á r na­ gyon rövid időre, a szamár-padba. Ez egy kissé regényes történet. Petőfi Cancryni Emília aszódi

339

VASÁRNAPI UJSAG.

ARANY JÁNOS TÖLGYEI A MARGIT-SZIGETEN.

árvaleánykához szerelmi verseket irt. A versek, hogy hogy nem, a leányka tanítójának a kezeibe kerültek, ki viszont Korennek mutatta be a sze­ relem igaz költőjének eme gyermekkori kísér­ leteit. A t a n á r úr ez időben Petőfi költészetére vajmi keveset adhatott, mert az osztálytársak örömére beültette érte a szégyenpadba. •Petőfi daezos természetét jól ismertem, — m o n d o t t a ; — de ekkor nem ellenkezett. Szinte csodálkoztam, mint tűri az önfejű, makacs fiú ezt a megalázást. Szerelmi lyrája különben tel­ jesen plátói érzelemről zengett. A kis Emmikével ő sohasem beszélt. A kis leány aztán később fiatalon halt el.* Érdekes vonásait ismertette Korén a régi iskolai módszernek. Tudvalevőleg ő öt osztályt tanított. A donatust, a két grammatikát és a syntaxist. A három alcsoport két tanteremben volt. Két helyen egy időben nem lehetvén, úgy rendelkezett, hogy az egyik tanteremben a fejlődöttebb iskolások helyettesítsék őt. De Korén mindig ellenőrizte, hogy mit csinálnak a szom­ szédban. Az osztályok ajtóira lyukakat fúrt s azokon kukkantott át néha, s h a hibát vett észre, ő maga lépett föl tanári erélyével. Tan­ könyve nem volt; hanem jegyzeteket készítte­ tett a tanítványaival s azok saját füzeteikből tanultak. Az önképzésre nagy gondja volt, mert a magyarázgatásra nem volt idő. A szorgalom megjutalmazására kiváló gondot fordított. Sű­ r ű n osztogatott ösztönző-dijakat, de csak úgy, h a azokat a három májusi fagyos szent, Servácz, Pongrácz és Bonifácz megengedte: mivel a ta­ nulásra ösztönző dijak gyümölcsösének elismert termesztvényei voltak. Egy jó körte, alma, me­ lyet a t a n á r ú r előtt kellett elkölteni. Életének utolsó perczéig egész üdeségében megmaradt két szenvedélye: a botanizálás és a tót nyelv iránt való nagy szeretet. Az öreg ú r r a a nyolezvanas években pánszláv törekvéseket fogtak. Báfogás volt; n e m érdemelte meg. E so­ rok írója maga is három évig tanulta tőle a tót nyelvet, még pedig két okból. Mert az öreg a tót nyelvet önként tanuló diákjainak szivesebben megadta a (kitűnőt* (néha a «jeles* helyett) és főleg, m e r t ezek a tót órák rendesen a lakásán folytak le, a hol előbb akonviktus hiányos koszt­ j á t fejelte meg a jószívű ember, az önkéntes tót sereget alaposan megvajaskenyereztetvén. Ezért voltak a tót órák kiváltkép keresettek, mely órákon egyébként mindig többet tanultunk magyarul, m i n t tótul. A másik szenvedélyéről t a n ú is m a r a d t : az a gazdag növénygyűjtemény, melyet halála előtt

li.irrr Tivadnr rajza.

néhány héttel a szarvasi gymnáziumnak aján­ dékozott. Kitűnő füvósz volt az öreg úr, Európa több hírneves botanikusával levelezett. Növen­ dékei közül sokan nevezetes sikerekkel művelik a tudomány ez ágát. A botanikus felülmulta benne a tót nyelv tanárát, mert mig erre (még a vajaskenyerérc) nem fogott önkéntes hallga­ tókat, egész kilencz évig, másik szenvedélyének halála előtt még három nappal is áldozott és kertjében nézegette a gyümölcsfák, fűágyak életre támadását. Békésmegyében az értelmiség nyolez tizede tanárául tisztelte az érdemes férfiút. Nevéhez a diákcsinyek egész legendája fűződik, mert a szívj óságban páratlan öreg ur sokszor volt tár­ gya a csintalan diákok évődéseinek. De ezekről a szárnyaló diákcsinyekről is el lehet mondani, a mit Deák Ferencz mondott a róla elnevezett budai keserű víz-forrásról: «Az én nevemet vi­ seli, de nem az én tulajdonom.* Korén István 1805-ben decz. 21-én született Domonyban, Pestmegyében. Apja Korén Márton szűcs volt, ki igen vallásos szellemben nevelte fiát. A gymnáziumi osztályokat Selmeczbányán, a theologiát Pozsonyban végezte. Onnét előbb (1828—1832) Osztrolukára nevelőnek, majd Beszterczebányára ment elemi iskolai tanítónak. 1833-ban Aszódra választották meg az ottani algymnázium vezetésére s ott huszonhárom évig működött. 1836-ban megnősült, nőül vévén Neumann Júliát, kivel 30 évig boldog családi életet élt. Neje 1864-ben hunyt el. 1856 óta a szarvasi gymnáziumban tanította főleg a bota­ nikát, mely legkedvesebb tárgya volt. 1884-ben ment nyugdíjba ötvenkét éves tanári működés után. Nyugalma első éveiben sokszor hallot­ ták tisztelői: •Nem tudom elképzelni, hogy lehetek meg az én kedves iskolám nélkül.* Korén lelkiismeretesen elkészült minden ta­ nítási órájára, egész félszázadnál tovább tartó működésével klasszikus példát adott, hogyan kell a kötelességnek ezt a körét betölteni. Adataim kibővítésére és esetleg némi homá­ lyosságok eloszlatására, mielőtt a fenti sorokat leírtam, az elhunyt tanár fiához, Korén Pál békés-csabai lelkész úrhoz fordultam. Bészben neki köszönöm adataimat. Mondja, hogy most, midőn a napokban néhai apja iratait rendezte, édes apjának egy eddig ismeretlen dolgáról vett tudomást, arról, hogy apja állandóan három­ négy szegény diákot segélyezett. Ezekről, habár nagy titokban, könyvet vezetett, úgy, hogy csak

•5WP

VASÁRNAPI UJSAG.

340 h o l t a u t á n t u d t a m e g ő, a fia i s , h o g y a p j á n a k e n e m ű segélyezései több százakra r ú g n a k . • M e n n y i ö n m e g t a g a d á s kellett ehhez, a kinek csak 4 0 0 forint évi n y u g d i j a volt!» O l y a n e m b e r volt, a ki h e t v e n éves k o r á b a n tanult m e g görögül. Olyan ember, ki a m a i h i ú világban titkos jóltevő. Olyan ember, a ki négy­ száz forintból tisztességesen m e g é l t és m é g m á ­ s o k a t is s e g é l y e z e t t . L e h e t s é g e s ez ? Á l d j a m e g az i s t e n p o r á b a n is a r i t k a e m b e r t , ki e n n e k lehetőségét egész életével t a n ú s í t o t t a . VERNEK

LÁSZLÓ.

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NAGYGYŰLÉSE. A t u d . akadémia május havában szokta t a r t a n i nagygyűlését, mely oda itéli a jutalmakat, kitűzi a pályakérdéseket és megválasztja az uj tagokat. Az idei nagygyűlés e h ó í)-ikón kezdődött, s május 14-én, vasárnap, az ünnepélyes közüléssel és Arany szobrá­ n a k leleplezésével ér véget. Az o s z t á l y o k t a n á c s k o z á s a i . E h ó 9-ikén délelőtt az akadémia h á r o m osztálya t a r t o t t külön tanács­ kozást, megállapítván az akadémia nagygyűlése elé terjesztendő tárgyakat. Az első osztályt (nyelv- és széptudományi osztály) illeti m e g az idén az akadémiai nagyjutalom oda­ szó­ ítélése. E z áOO a r a n y s a Magyar nyelvtörténeti tár érdemes szerkesztői, Szarvas Gábor és Shnonyi Zsigmond részesülnek benne. A Marczibányi-féle mellókjutalmat (50 arany) P. Thewrcwk Emilnek, F e s tus-kodex szövegkiadásáért adták oda. A pályázatok közül a Bulyovszky-jutalmat (ódáért) n e m adják k i . A Sámuel-dijat Bartha József t a n á r j e l ö l t n e k a • palócz nyelvjárásról* szóló é r t e k e z é s é r t adják ki. A Berzsenyi életrajzára egy m u n k a érkezett, melyet jutalmazásra m é l t ó n a k találtak a bírálók. A L u k á c s Krisztina-dijat <Magyar h a n g t a n » - r a kiadják a pá­ lyázó m u n k á n a k , de csak akkor, h a be lesz fejezve. A m a g y a r - n é m e t frazeológia, mely tavaly függőben t a r t a t o t t , most teljesen befejezve küldetett b e ; kiad­ ják az osztálynak bírálatra. — A tag ajánlásokra a k a n d i d á l ó bizottság által előterjesztett névsor alap­ j á n szavaztak az osztályok. Az első osztály tiszteleti tagságra Vámbéry Á r m i n t , rendes tagságra Simonyi Zsigmondot nagy többséggel ajánlta. Levelező tag­ ságra Kunos I g n á c z (15 szóval 6 ellen) és Némethy Géza (19—2) a j á n l t a t n a k . Balassa József n e m k a p t a m e g a többséget. K ü l t a g n a k Von der Gabelentz ber­ lini nyelvészt ajánlják. Második osztály. (Történelem, á l l a m t u d o m á n y , bölcsészet.) A p á l y á z a t o k e r e d m é n y e a k ö v e t k e z ő : A Beck Miksa-jutalom (Budapesti bankok története) n e m a d a t i k k i . Az Első m a g y a r ált. biztosító-társa­ ság dija (Olasz v a l u t a ) a beérkezett m u n k á n a k k i ­ a d a t n i ajánltatik. A Gorove-jutalom (Az angol m o ­ ralisták) n e m adatik ki. Az Első m a g y a r á l t . bizto­ sító ós Baross m i n i s z t e r együttes 1000 frtos dija, melyért a "Magyar vasipar történeté"-vei nyilt terv­ rajzok pályáztak, kiadatik s a m u n k a megírásával E d v i ü l é s Károlyt bizzák meg. Az U l l m a n n - j u t a l m a t a tConcordia res parvae crescunt» stb. jeligéjű m u n ­ k á n a k a k k o r adják ki, h a befejezi a szerző. Á Lévayj u t a l o m (A kőszénbányászatról) n e m adatik k i . A Péczely-jutalomra érkezett m u n k a szerzőjét meg­ bízzák a befejezéssel. — B e n d e s tagokul ajánlta a 2-ik osztály Hegedűs S á n d o r t (30 szóval 18 ellen), Jekelfalussy Józsefet (30—14) és Fehérpataky L á s z l ó t (34—9). Píosz S á n d o r n e m n y e r t e m e g a sza­ v a z a t o k k é t h a r m a d á t . Levelező tagokul ajánltatnak : Farkas Lajos ( 3 1 — 1 3 ) , Földes Béla ( 3 0 - 8 ) , Bubics Zsigmond püspök (35—8), Marczali H e n r i k . N e m k a p t á k m e g a k é t h a r m a d többséget: Bokor József ( 2 4 - 1 8 ) , Nagy F e r e n c z (28—14). B ö h m K á r o l y (22—21), Kuncz Ignácz (26—14), L e c h n e r Károly (20—23), Öreg J á n o s (25—14). K ü l t a g lett Huber József (29—4). Harmadik osztály. ( T e r m é s z e t t u d o m á n y és mat h e m a t i k a . ) Az egyetlen pályázat, m e l y a "Magyar g a b o n a n i t r o g é n t a r t a l m a * czimü m ű r e ki volt tűzve, e r e d m é n y t e l e n m a r a d t . Megválasztásra ajánlja a 3-ik osztály rendes tagnak Heller Agostot, kisebb­ ségben m a r a d t Klug N á n d o r és H o r v á t h Géza. A 10 ü r e s levelező tagsági helyre jelöltek közül csak Zipernovszky Károly, a Ganz-féle gyár villamossági osztályának igazgatója, kapta m e g a többséget. Czogler Alajos, H a n k ó Vilmos, Kossutány Tamás, L i e b e r m a n n L e o , Bados Gusztáv, Bókai Árpád, S c h w i m m e r E r n ő , S t a u b Móricz, Tormay Béla n e m n y e r t é k m e g a kellő többséget. Kültagokul ajánlja az o s z t á l y : Du Bois Reymonds E m i l berlini egye­ t e m i t a n á r t ( 3 0 — 1 ) , Lister József híres angol orvost (-23—1) és Pringsheim N á t h á n berlini botanikust (17-7 .

A n a g y g y ű l é s e l s ő n a p j a . Május 10-ikén kezdő­ d ö t t a tulajdonképeni nagygyűlés b . Eötvös L o r á n d elnöklete alatt. A vasárnapi közülés programmját következőkben állapították m e g : 1. E l n ö k i megnyitó beszéd, báró Eötvös L o r á n d akadémiai elnöktől. 2. A r a n y J á n o s lírájáról, Lévay József r e n d e s tagtól. 3. A r a n y J á n o s m i n t főtitkár, Szily K á l m á n főtitkártól. Az osztályok jelentéseit a jutalmakról és pályá­ zatról a nagygyűlés helyben hagyta. A pályadíjat n y e r t m ű v e k jeligés levélkéi b o n t a t t a k föl ezután. Az 5 0 0 frtos Lévay-díjat (Berzsenyi életrajza) dr. Váczy J á u o s tanár,' lapunk dolgozótársa nyerte- A Lukács j u t a l o m r a érkezett m ű («Hang- és alaktan») szerzőjét megbízzák a dolgozat befejezésével s h a a bírálat kedvező lesz, a j u t a l m a t kiadják. — A Sztrókay-pályázatra (jogi kérdés) egy m ű érkezett be, a mely j u t a l o m r a é r d e m e s ; szerzője: Tankó Mihály, icazságügyininiszteri tisztviselő. — Az első m. ált. biztosító-társaság j u t a l m á t Kohn Dávid hírlapíró n y e r t e az «01asz valuta* czimű munkájával. — Az Ullmann-pályázatra (a Duna-gőzhajózás története) beérkezett m ű szerzőjót megbízzák a dolgozat befeje­ zésével. — A Péczely-pályázatra («A X I V . század­ beli magyar nemzetségek*) érkezett m ű szerzőjét: Karácsonyi J á n o s őrnagyot, felhivják a m u n k a be­ fejezésére, - - «A vasipar t ö r t é n e t e Magyarországon* nyilt pályázatra érkezett ajánlat alapján E d v i Illést megbízzák a m u n k a elkészítésével. Az osztályok által tagul ajánlottak felett a szava­ zást a május 12-iki gyűlésre tűzték ki.

20.

SZÁM. 1893. 4 0 . ÉVFOLYAM.

20. SZÁM. 1892.

'

xxxrx. ÉVFOLYAM.

h o g y a «Times» /r m a i számának jelentése szerint a y o r k i herczeg 0 királyi Fensége Fenséged leányát eljegyezte, kifejezhessem teljes szívből eredő örö­ m ü n k e t , melyet senki m á s úgy n e m érez, m i n t ma­ gyar honfitársaink. A szeretetreméltó herczegnő m á r m o s t is m i n d e n érző szívnek uralkodója, mielőtt m é g tényleg Angolország királynéjává lett. Az ég m i n d e n áldása kövesse őt és fenséges vőlegényét; ezt kívánja teljes szívből királyi Fenséged legalázatosabb •és odaadó szolgája : Duka Tivadar.

K a t o n á é k n á l czímen egy kötet rajz jelent m e g Sajó Aladártól, ki a k a t o n a - é l e t e t festegeti elég élénk tollal. Összesen tíz képet rajzol a gyöngyélet­ ről. A kötetben, m e l y Singer és Wolfner bizományában j e l e n t meg, n é h á n y illusztráczió is van Bíró Endrétől.

W i h t e Lodge Richmond May 6. 93., Kedves dr. D u k a ! L e á n y o m n a k a yorki herczeggel való eljegyzése alkalmából kifejezett szívélyes szer e n c s e k í v á n a t a i t m i n d a n n y i a n a leghálásabb szívből köszönjük. Ö n n e k szavai, valamint azon hite, hogy honfitársait, — kik az enyimek is, — ezen esemény é r d e k e l n i fogja, mélyen m e g h a t o t t a k b e n n ü n k e t . Ö n n e k m i n d e n k o r igaz híve ! Teck s. k.

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK.

A m a g y a r t u d . a k a d é m i a május S-iki ülésén Tóth L ő r i n c z elnökölt s n a g y s z á m ú hallgatóság gyűlt össze. Dr. Alexander B e r n á t , m i n t levelező t a g t a r t o t t a székfoglalóját «Nemzeti szellem a filozófiában* czím alatt, egy n a g y o b b m u n k á b ó l m u t a t o t t be részletet. Bevezetőleg vázolja a filozófia helyzetét Magyaror­ szágon a m ú l t b a n és a j e l e n b e n . N e m volt filozófiánk s m i d ő n a t u d o m á n y o k n á l u n k is fellendültek, a filo­ zófia tekintélye a külföldön mélyen lehanyatlott. Ez károsan h a t o t t a filozófia helyzetére h a z á n k b a n , s e Az i g a z g a t ó t a n á c s . Az akadémia igazgató t a ­ helyzetben keletkeztek olyféle theóriák, hogy a filo­ nácsa május 11 -ikén ü l t össze b. Eötvös L o r á n d és zófia n e m is n e k ü n k való, a m a g y a r n a k nincs érzéke, Szász Károly elnöklete alatt, hogy meghallgassa a n e m z e t i szellemnek n i n c s tehetsége hozzá. Miután Fejérpataki K á l m á n ügyész jelentését az alapítvá­ az előadó k i m u t a t t a e feltevés képtelen voltát, kifejti, nyokról, az Akadémia anyagi ügyeinek jogi állásáról h o g y é p e s z e m p o n t b ó l érdekes a n e m z e t i szellem s ezzel kapcsolatban arról való értesítését, hogy a h a t á s á t a filozófiára k u t a t n i , csakhogy előbb a filo­ Rudics br. és Skubiics féle hagyatékok m i n t e g y száz­ zófia fogalmát s fejlődésének törvényeit kell vizsgá­ ezer írttal fogják gyarapítani az Akadémia vagyonát. lat alá venni. A szerző a h h o z az e r e d m é n y h e z jut, hogy a filozófiának n i n c s s e m külön kiváltságos módszere, sem specziális tárgya. A m a g a igazi fel­ adatához az vezeti, h o g y n e m egyéb, m i n t összekötő kapocs a többi t u d o m á n y o k közt, s a t u d o m á n y o k ­ t ó l az egyetemes, rendszeres t u d á s h o z fölemel. A tet­ A «Honfoglalás» k é p e a p á r i s i Szalonban. A széssel fogadott felolvasás u t á n Thaty K á l m á n érde­ május elsején megnyílt párisi szalonban o t t van kes j e l e n t é s t t e t t élőszóval a b o l o g n a i gr. MarsigliMunkácsy óriás nagyságú képe, a «Honfoglalás* is, iratokról. G r . Marsigli Lajos F e r d i n á n d a n a g y t ö és m é l t ó feltűnést okoz. N é h á n y kisebb franczia lap ! rök h á b o r ú k alatt, a X V I I . század m á s o d i k felében sok évet t ö l t ö t t h a z á n k b a n m i n t m é r n ö k - t á b o r n o k . kicsinyléssel szólt róla, n á l u n k is lehetett olvasni Bésztvett B u d a v á r o s t r o m á b a n i s ; b e u t a z t a az or­ egy p á r ilyen czikket, melyekből többi közt az is szágot mindenfelé s a m i t látott, m i n d e n r ő l í r t , raj­ k i t ű n t , h o g y a kik irták, m é g nemis l á t t á k a képet. zokat v e t t föl. M u n k á i , i r a t a i nagybecsűek h a z á n k r a . Később a Rákóczi-korszakban szerepelt, X I V . Lajos Mindig ki-kitör n á l u n k a szokás,hogy a m i a m a g u n k é , franczia király Rákóczi t á m o g a t á s á r a hajós betörés­ sohasem elég jó. A m á r i s sokat emlegetett kép sel bízta m e g . A f l o t t a - t ü n t e t é s F i ú m é n á l és Trieszt­ egyébiránt októberben n á l u n k is k i lesz állítva, nél 1706. tavaszán m e g is t ö r t é n t , m i r e Bécsből addig szolgáljon m e g n y u g t a t á s u n k r a és büszkesé­ fegyverszünetet kötöttek Rákóczival. Thaly főkép a günkre, h o g y a franczia n a g y lapok és a l o n d o n i magyar-franczia érintkezésre vonatkozó a d a t o k u t á n k u t a t o t t Bolognában, a családi levéltárban s becses «Times» is az e l r a g a d t a t á s hangján szólnak M u n ­ levelezésekre talált. kácsy új alkotásáról, melyet r e m e k n e k találnak. A m a lapoknak, melyek elégületlenek vele, alkalma­ A z e r d é l y i m ú z e u m - e g y l e t e h ó 9-ikén t a r t o t t a sint az háborgatja ítéletét, hogy az idei Szalon­ Kolozsvártt közgyűlését Szász D o m o k o s püspök ban a franczia művészektől nincs feltűnő alkotás, a elnöklete alatt. legfeltűnőbb f e s t m é n y n e k , a oHonfoglalás-nak fes­ Finály H e n r i k t i t k á r előadta, h o g y az egylet jöve­ delmei az á l l a m p a p í r o k konvertálása m i a t t csök­ tője pedig se n e m franczia se n e m orosz. kentek s e m i a t t a kiadásokat is apasztani kellett. «A Gaulois s z e r i n t : Munkácsy fényesen oldotta Ferenczy k ö n y v t á r i g a z g a t ó n a k jelentése szerint a m e g feladatát, m ű v é n erőtetés nélküli tiszta h a r m ó n i a m ú z e u m m á r eddig is h a t a l m a s k ö n y v t á r a gyönyö­ ömlik el. A «L' Autorité» í r j a : «Egy hatalmas m ű r ű e n szaporodik s h a s z n á l a t a is egyre n ő . Végül elő­ ragadja m e g figyelmünket. E z Munkácsy fenséges terjesztetett Csáky m i n i s z t e r leirata, m e l y b e n érte­ m ű v e . melybe a művész egész tehetségét, lelkét, síti a m u z e u m o t , hogy k ö n y v t á r á t és ásványtárát a gondját lehelte . . .» E z u t á n leírja a képet, s így foly­ legközelebb m e g k e z d e n d ő egyetemi építkezések tatja : «Munkácsy r e m e k m u n k á t a l k o t o t t , m e l y é r t alkalmával uj és n a g y o b b épületbe fogja helyezni. hazája n e m lehet hálátlan. A nagyszerűség e kép­ UriwerseU n e k jellemző vonása.* A nMoniteur n a g y magasztalással s z ó l ; dicséri Árpád alakját, m e l y egyszerű, de azzal a hatalmas tekintettel, mely egy országszerzőhöz méltó. «A m a g y a r m ű ­ * A leendő angol trónörökös menyasszonya. vész valóban a történelem egy fényes lapját í György yorki berezegnek, a walesi berezeg fiának festette m e g , teljesen fenséges stílusokban.* A ' jegyváltását Teck M á r i a herczegnővel, hivatalosan «Monde* szerint Munkácsy képe r e m e k m ű . "Hatal­ m a s erő kellett ahhoz, hogy megalkothasson ép ily : 8 közzétették. Teck Mária Viktória herczegnő előbb mozgalmas képet, melyen több m i n t h e t v e n alak v a n . | a walesi herczeg első szülött fiának, Albert Viktor S hozzátehetem, h o g y az erőhöz- virtuozitás és fe­ j herczegnek volt menyasszonya, a k i a z o n b a n m e g gyelem járult. Mindenikben kiváló a mester. B á m u ­ i h a l t . Teck herczegnő, a ki az angol királynő kedlom, hogy sikerült Munkácsy úrnak, e n n y i személy vencze, 1867. m á j u s 26-ikán született, s a n y a i ágon középpontjában, Árpádon központosítani a figyelmet, a ki, b á r a képnek végső részében, m a g a középpont. ! magyar származású. Apai n a g y a n y j a S á n d o r würtE gigantikus kompoziczió nemességgel és meglepő t e m b e r g i herczeg osztrák t á b o r n o k neje, kis-rbédei energiával v a n áthatva. A kolorit, mely a kostümök gróf Rtiédey Klaudia volt. Az eljegyzés alkalmából és typusok változatosságánál fogva számos effektust L o n d o n b a n élő hazánkfia, dr. Ihika Tivadar, üdvözlő nyújt, a szín természetessége, egyszerűsége és élénk­ levelet írt Teck F e r e n c z herczeghez, a ki szívélyes sége által h a t . Munkácsy urat, kinek arczára az egyik m a g y a r vezérben rá ismertem, a legmelegeb­ | h a n g ú válaszában ismét fölemlítette, hogy a magyaben üdvözlöm. Valóban szép m u n k a ez, t a l á n a leg­ rok honfitársai. A k é t levelet i t t közöljük : szebb azok közül, melyek .Munkácsy nevét megala­ pították.* A tMoniteur des Árts* í r j a : «A kompozi­ Duka Tivadar levele Teck herczeghez. czió, világosan felfogva és finoman felállítva, a kolo­ Május 4. 1893. rit azon élénkségével, az ízlés azon nemességével, az effektusok azon tudásával v a n kivivé, melyek M u n ­ U r a m ! L e g y e n szabad r e m é l n e m azon kegyes en­ kácsy tehetségét jellemzik. A m u n k a rendkívüli relief­ gedélyt, h o g y Ő királyi F e n s é g é n e k , a herczegnőnek jével, a Sálonban legkiválóbb.* A lyoni tSalut pubés Ö n n e k azon r é g óhajtott ö r ö m h í r hallatára,

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET

MI UJSÁG?

válasza

Duka

Tivadar

341

VASÁRNAPI UJSÁG.

üc* végül kiemeli, h o g y M u n k á c s y képe az idei Sálon egyik legjelesebb m ű v e . A r ó m a i k ö l t é s z e t t ö r t é n e t e . A t u d . akadémia könyvkiadó vállalatában Bibbeck Qttó *A római köl­ tészettörténete* czimű terjedelmes és k i m e r í t ő m u n ­ kájának h a r m a d i k k ö t e t e is m e g j e l e n t K a t o n a Lajos fordításában. A császárság korának t ö r t é n e t é t tár­ gyalja, melyet Bibbeck b e h a t ó a n i s m e r t e t egyes kép­ viselőiben és alkotásaiban, a m i k b e n azonban m á r a r ó m a i költészet h a n y a t l á s a foglaltatik. Kiemelkedő alakjai A n n a e u s , Seneca, L u c a n u s , Persius, P e t r o n i u s , Martialis, if. Plinius és J u v e n a l i s .

Teck herczeg

'•-?«.'

lem a legszigorúbb inkognitóban utazott, a polgár­ mester és több hatósági személy is megjelent üdvöz­ lésére. A fejedelmi p á r Zágrábon keresztül utazott Orsova felé, hol b . Földváry Lajos kerületi csendőr­ parancsnok t a r t o t t felügyeletet, m e r t az a h í r ter­ j e d t el, hogy bolgár szökevények rosszban törik a fejőket. A nagy-szalontai csonka-torony. A nagysza­ lontai híres csonka t o r n y o t az «Arany-bizottság* nevében dr. Balogh Elek megvette S. Balogh örö­ köseitől tizenötezer forintért. Mint tudva van, ebben a csonkatoronyban helyezik el az Arany-szobát. A torony m é g az idén fedél alá kerül. Á vételárt a kilenczezer forintnyi Arany-alapból fedezik.a hiányzó összeget pedig kölcsön veszik a csonkatoronyhoz tartozó házra.

levelére.

A z A r a n y - s z o b o r l e l e p l e z é s e . Arany J á n o s s z o b r á t e hó 1 i - i k é n leplezik le a Nemzeti Múzeum kertjében. A leleplezési ü n n e p , mely a költő emléké­ h e z méltó p o m p á v a l és kegyelettel fog végbemenni, déli egy órakor kezdődik. Az ü n n e p programmja a következő : 1. Himnusz; énekli a budai dalárda. — 2. Báró Eötvös Loránd, a szobor-bizottság elnöke, üdvözli a v e n d é g e k e t s a szobrot, leleplezhetvén, a k o r m á n y gondjára bízza. — 3. Gróf Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter átveszi a szobrot. — 4. A fő- és székváros képviselőjének nyilatkozata. — 5. Szász Károly az Akadémia és Kisfaludy-Társaság másodelnöke, ez intézetek nevében rövid beszéddel megkoszorúzza a szobrot. — 6. A küldöttségek ko­ s z o r ú i k a t beszédek nélkül, megbízóiknak egyszerű megnevezésével, a szobor talapzatára helyezik. — 7. Szózat, énekli a b u d a i dalárda. A Kisfaludy-társaság tagjai testületileg jelennek m e g a leleplezési ü n n e p e n . Az Arany-szobor bizottsága fölkérte m i n d a z o n háztulajdonosokat, kiknek háza a m ú z e u m - k e r t •előrészére néz. hogy az ünnepélyre házukat díszítsék föl. — Az a k a d é m i a díszülósére és az Arany-szobor leleplezési ünnnepélyéro a költő fiát, Arany Lászlót, a m a g y a r földhitelintézet igazgatóját, a bizottság kü­ lön meghívta. B u d a p e s t e m e l k e d é s e . A sugárutak és körutak által az utolsó busz év a l a t t egészen átalakult B u d a ­ pest ismét nevezetes építkezések előtt áll. Közleke­ dése és forgalma számára elkerülhetetlen két új hid építése a legközelebbi években elkészül, s erre nézve a k o r m á n y be is a d t a a törvényjavaslatot. Az egyik h i d a v á m p a l o t a előtt lesz, a második pedig az Eskü­ térrel köti össze a budai Ráczvárost. A hidak építé séhez m é g az idén hozzá kezdenek. Az eskü-téri h i d építése m a g á v a l hozza, hogy a Kerepesi-ut m e g ­ hosszabbíttassák a Dunáig, a m i sok kisajátítással és rombolással j á r , s egészen átváltoztatja a belvárost. A h a t v a n i - u t e z á t kiszélesítik, a Sebestyén-utczát, a D u n a utcza egyik sorát lebontják. A kir. kúria épü­ letének egy része is az új útvonalba kerül. A kúria új palotáját a külaő Lipótvárosban, az épülő ország­ h á z k ö r n y é k é n építik föl, s H a u s z m a n n t a n á r mái­ éi is készítette a terveket hozzá. Uj nemzeti színház építését is n a p r ó l n a p r a j o b b a n sürgetik. A jelenlegi m á r szűk, a közönségnek csak egy kis része j u t h a t el az előadásokra. P a u l a y E d e , a színház igazgatója, gr. Zichy Géza i n t e n d á n s jóváhagyásával m e m o r a n ­ d u m o t terjesztett a belügyminiszter elé, melyben az Új színház szükségét fejtegeti, m é g pedig lehetőleg m é g a m i l l e n n i u m r a . Helyéül az építendő eskütéri h i d t o r k o l a t á h o z j u t ó piarista g y m n á z i u m o t és a l e r o m b o l a n d ó Új-épület kaszárnya helyét jelöli m e g . P ü s p ö k s z e n t e l é s . A herczegprimás e h ó 11-ikén szentelte föl a budapest-belvárosi t e m p l o m b a n püs­ pökké Cselka N á n d o r t , budapesti érseki helynököt. A fényes egyházi szertartásra nagy és előkelő közön­ s é g gyűlt össze. A m á j u s i ü n n e p . Az Otthon jótékonysági bizott­ sága következőképen állította össze a májusi ü n n e p programmját: Május i4-én: d é l u t á n 4 órakor séta-hangverseny a z iparcsarnok előtt. Nagy kerékpár-verseny az ügetó'verseny-téren. E s t e fél nyolez órakor m o n s t r e hangverseny az iparcsarnokban. Művész-estély az O t t h o n b a n , a m o n s t r e - h a n g v e r s e n y b e n közreműködő művészek tiszteletére. Május 25—22-ig: M i n d e n n a p d é l u t á n 4 órától esti 11 óráig nagy korzó. E s t e villamos világítás. Május 20-án: D é l u t á n 4 órakor m o n s l r e - h a n g v e r s e n y az iparcsarnokban. Nagy k o ­ csi-virágkorzó. I n d u l az Andrássy-uti rondeautól a Stefánia-uton végig és vissza kétszer. A tombola­ t á r g y a k kisorsolása az ipar-csarnokban. A b o l g á r fejedelmi p á r Magyarországon. Fer­ d i n á n d bolgár fejedelem nászutazásáról m á r h a z a é r t országába. E h ó 8-ikán este kötöttek ki Fiúméban, 8 az éjét a hajón töltötték. Reggel, a vasútra szállás­ n á l a fejedelmi p á r t József főherczeg és neje Klotild főherczegnő v á r t á k s üdvözölték. Jóllehet a fejede-

ten, a lipótmezei tébolyházban. — LÖFFLER MÓR, birtokos, Csanádmegye törvényhatósági bizottsági tagja, 46 éves, Orosházán. — SZABÓ LAJOS, ráczkevei aljárásbíró, Velenczóben, 'hol üdülést keresett. Özv. berzeviczei és kakaslomniczi BERZEVICZV IHNÁKNÉ, szül. F á y Konstantina, 58 éves, SzendrőL á d o n . — Özv. CSORBA KÁROLYKE, szül. Gyurkovits Mária, 78 éves. Kassán. — NOVAK GÍULÁNÉ, szül. Vuja Blanka, Vuja P é t e r képviselő leánya. Bozovicson. — Özv. STAHX ISTVÁNNÉ, szül. Albrecht Katalin, 84-ik évében, Budapesten.

! ! , I ! : ' •

I j | ! ' ! i

Szei kész tői

— A t r i e s t i á l t a l á n o s b i z t o s í t ó t á r s a s á g (Axsicurazioni Generáli) f. é. május hó ü-án t a r t o t t 61 ik közgyűlésén terjesztettek be az 1892. évi mérlegek. Á zárszámadási jelentésből látjuk, hogy a társaság életbiztositasi díjtartaléka 2.817,742 forint 0 2 krajczáral szaporittatott, minélfogva 1892. évi decze'mber hó 3 t - é n 34.062,3S3 forint 61 krajczárii emelkedett, míg kár- és nyereményrészesülési tartalékok czimén 910,197 forint 70 I krajezár vezettetett új számlára elő. Az 1892. évben 20.469,779 frt 90 kr. erejéig köttettek uj életbiztosí­ tások, melyek által az 1892. deczember 31-én ér­ vényben volt életbiztosítási tőkeösszegek 141 millió 876,438 frt 70 krra emelkedtek; az életbiztosítási ágban az évfolyamán bevett dijak 5.792,410 forint 13 k r t tettek. A tiiz- c's szállítiiidnybiztositdsi igákban a dij-és illetékbevétel 9.139.397 frt 44 kr. volt, miből 2.371,382 frt 28 kr. m i n t díjtartalék és 771,233 frt 35 kr. m i n t kártartalék lett minden tebertői meuten a övő évre átvitelezve, holott az 1892. deczember h ó 31-én érvényben volt biztosításokért a jövő években esedékessé váló dijkötelezvények összege 25.791,131 frt 66 krra emelkedett. Károkért az 1892-ik évben 8.851,456 frt 69 kr fizetteti ki. E h h e z hozzáadva az előbbi években teljsitett kárfizetéseket, a társaság alapítása óta károk fejében 253.099,377 frt 58 k r n y i igen is tekintélyes összeget fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazánkra 47.689,262 frt 01 kr. esik. melyet a társaság 150,805 káresetben fizetett ki. Az értékpapírok árfolyam ingadozása fedezetére alakított tartalék 1892. deczember 31-én ' 1.802,792frt 95 krra emelkedett, a mellett, hogy a sorsolás alá eső és a névértékökön beváltható érték- '• papírok csakis névértékökön vétettek fel a mér- i légbe, m i g a nyereség-tartalék alapszabályszerü mérvében, a részvénytőke fele összegében vag\ is 2.1125,000 frtbau, az ingatlan tartalék 1.289,480'frt 92 kinyi

ö-szetiben s végre a kétes követelések tartaléka | 80,000 frt fentartatott. Ezen nyeremény-tartalékok j ennélfogva összesen 5.797,273 frt 87 krt tesznek ki. ; A társaság biztosíték alapjai az idei átutalások folvt á n 46.528,568frt 02 krról 49.162.470 frt s l krra emelkedtek és elsőrendű értékekben vannak el­ helyezve, melyekből t ö b b m i n t 14 millió magyar értékehre esik. Az elért 793,840 frt 71 krnyi tiszta nyere­ ményből a társaság osztalékul részvényenkint 120 frtot a r a n y b a n vagyis 300 frankot fizet. A közgyűlés egyhangúlag és lelkesedéssel határozta el, hogy Jókai Mórt, ki az igazgatósági tanácsnak több év óta tagja, 5 0 éves irói jubileuma alkalmából üdvözli, neki szerencsét kivan és egyúttal a társaság büszke­ ségének a d kifejezést, hogy igazgatósági tagjai sorá­ ban e legünnepeltebb magyar irót üdvözölheti.

mondanivalók.

Márczius 17-én. Közölni fogjuk. A másik kettő is figyelemreméltó, csak az a baj. hogy szerző nagyon küzd a költői formával s verselése darabos. Különösen kár, hogy az «Egy fiatal leánynak* czimű nincs job­ ban megírva, ebben a gondolat igazán szép, de a verset a gyönge kidolgozás tönkre teszi. Gyönge kivált az első strófa. Pán. (Jakobscn után.) Mielőtt véleményt monda­ nánk, szeretnők az eredetit elolvasni. Műfordítás fölött a nélkül bajos ítélni.

SAKKJÁTÉK. 1773. számú feladvány, Dr. Gold Samu-tói. (New-Yorkban). Erkel Ferencznek ajánlva. — (Budapesti sakk-szeinle.)

Világos indul s a harmadik lépésre raatot mond. A z 1 7 (Ml. s z á n n i f e l a d v á n y tMot a.-tői.

megfeji«'•»«>.

Megfejtét. Világot.

Britét.

Világol.

n.

Sitit.

j 1. V f l - f i . Kdft—eS : (a) I. Fe7-ft> : (b) | 2. VH—hí| . Ke5-fö: -_>. V« A-I . . . t. sz. 8. Vhi—h8 mat. 8. V v. H nint. j VibigOí. b. SXrí. 1. _. . . . . . . . . . e4—e3 2. Be5—d5.__ . . . Bd+—d5 : 3. He3—c4 mat. \ H e l y e t e a t e j t e t t é k m e g : Budapesten: K. J. és F. H. — A-ndorfi S. — Kovács J. — Ung-Tarnóczon: Németh Péter. — Kecskeméten : Balogh Dienea. — Nagykörösön: Kovács L. — A pesti sakk-kör.

KÉPTALÁNY.

HALÁLOZÁSOK. OCSKAT ALAJOS, felvidéki birtokos, ki a régibb • időkben és a szabadságharcában jelentékeny szere- j p e t vitt, 73 éves korában, nyitrumegyei verbói birtoI k á n . A negyvenes években Balogh J á n o s szabadelvű törekvéseit t á m o g a t t a , s mikor Baloghot hütlenségi pörbe fogták, ellenállásra h í v t a föl a nemeseket. Á szabadságbarcz idejében Dembinszky megbízta, hogy '• Czartoriszky Á d á m herczeggel beszélje m e g a módo­ zatokat, mikép l e h e t n e a m a g y a r ezabadságharezot | a szlávok közreműködésével végig küzdeni. Nagy ; fáradságok közt j u t o t t Galicziába 8 el is hozta magá­ val Czartoriszky m e m o r a n d u m á t . A nagy művelt: sógü férfiú p á r év előtt t ö b b érdekes levelet és jegy! zetet közölt a lapokban a m ú l t időkről. E l h u n y t a k m é g a közelebbi n a p o k b a n : SIMON GTULA, Mospnymegye főispánja, P i n n y é n . — RASLICS ' a l t á b o r n a g y és honvédkerületi parancsnok Zágráb­ ban. T e m e t é s é n a h o r v á t b á n és b . Fejérváry h o n : védelmi miniszter is megjelent. - KELEMEN LÁSZLÓ, • törvényszéki bíró, 5 0 éves, Maros-Vásárhelytt — ! TIZEDT GÁBOB, szepes-jakabfalvi lelkész, szentszéki ülnök és aranymisés p a p , 84 éves, Szepes-Jakabfal- | ván. — BEBOMASN LAJOS, evang. lelkész, a koronás a r a n y érdemkereszt tulajdonosa, 86 éves, Izmény- j b e n . — DOMBAY ÁGOSTON, n y ű g . honvédalezredes, ; P é t e r m e z ő n . — H O O E L PÉTEB, kir. j á r á s b í r ó . 3 9 ;

éves, L o v r i n b a n . — SZTAHULYÁK ENDBE, Ferencz-csat o r n a i főmérnök, Bezdánban, 74 éves. — EBDÖHEGYI BARNA, a tiszai járás n y ű g . főszolgabirája, Budapes-

A • Vasárnapi Újság» 18-ik számában közölt kép­ vágyom. talány megfejtése : Temetőbe, sírba

Heti naptár, május hó. Nap

Katholiku* ?s protestáns

Orrröff-Orosz Izraelita

14 V. A « Enidi 1 6 Bonifácz I 2 C S. Athan. 28 15 H. Izidor vrt. Mózes 3 Timót és M.29 16 K. N'ep. János vt. Peregrin 4 Felágia sz. 1 8h 17 S. Paskál hv. Pagkál 5 Iréné vt 2 18 G. Venáncz, Erik v. Venáncz, Erik v Áldozó esüt. 3|Scheles ívd 7 Sz. k. megj. tjjeme h. 19 P. Ivó hv. 20 S. Szien. Bemard Bernardin | 8 János ev. 5 S.B.t.P. Btidváltvtú. C Újhold 15-én 11 ó n 47 pk. este. Feleifis szerkesztő: H a g y B U k l ó i . (L. Egyetem-tér 6. szám.) H e n n e b e r g G . les. kir. udv. szállító) s e l y e n i g y á r a Z ü r i c h b e n , privát megrendelőknek köz­ vetlenül szállít: fekete, fehér és színes selyem­ szöveteket, méterenként 4 5 krtól 1 1 frt 6 5 krig, postabér- és vámmentesen, sima, csíkos, koczkázott és mintázottakat, damasztot stb. (mintegy 240 külömbözö minőség és 2000 különböző szín s árnyalat­ ban). Minták póstafordulóval küldetnek. Svajczba czimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. (1)

VASÁRNAPI

342 A •Franklin-Társalati kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható:

Legjobb é s L e g h i r n e v e s e b b Pipere Hölgypor

loISiiJií..

V

A

Rliaptr

IVTaL W.OTITVI

ILLATSZERÉSZ, 1 > * * C H . FAY, ILLI * ^

PARIS

-

9 , ruad . I . Pa**, •

PARIS.

Szitnyai Elek. A r a f ű z v e 1 f r t o . é.

kiadásában Budapesten megjelent és minden kapható:

VIRÁGKERTÉSZET KÉZIKÖNYVE. MORVAY

kötésben

1 üveg 1 frt 30 lcr., S üveg franeo küldve 6 frt. Ezen bor a saját magam által termelt ménesi Sherryvel van készítve és minden hasonnevű készítmények között a legtöbb chinaalját és vasat tartalmazza.

Kisfaludy Károly minden munkái. Rozsnyay Mátyás sá^SorSSSS.; Aradon. A költő aczélmetszetü arczképével.

Ugyanott kapható: Serail-aroakenőoa szepló e l l e n . 1 tégely 70 kr postán franoo küldve 1 forint 5 kr. Pepsinbor roasa emésztés e l l e n . 1 üveg 1 frt 20 kr. 5 üveg franeo küldve 6 frt.

'rfmrrr'trrttTrrrtrrTTTTTTTrTT-HTt

Sajtó a l á rendezte

Bánóczi

József.

H a t kötet. Ára fűzve

8

forint.

A családi boldogság.

A felső magyarországi Kárpátok gyöngye, T e p l a T r e n c s i n - T e p U c * vasúti állomástól 20 percznyi távolságban. Ausztria-Magyarország mesén, legerőteljesebb kénes fürdői, 28 eg* fényűzéssel 31° R. természetes meleg forrásokkalberendezett für~ Pompás fekvéssel, gyönyörű erdei dők. Újonnan épült vidéken. HatásoB csúz, kosz nagyszerű gyógyterem, vény, bénulások, idegbajok J avó-, belégzési, massageischias, idolt börbajokí terep-gyógymód, villamos _ csontszú, a csontok ^^ gyógykezelés. Az egészség és ké­ nekrosisa s más ^^^ G*yr nyelem minden törvényének megfe­ esetekben. lelő, olcsó lakások. Hangversenyek, szín­ Kényeiház. Jó forrás-viz, jeles konyha jutányos árak mellett. Május és szeptemberben naponkint 3 írtért szoba, fürdő és egész ellátás. — Wottl: Útmutató renctén- Teplitsben (németül) minden könyvk. kapható. Képes tervéteteket inpt/en küld

RÁTH MOE mint A r a n y J á n o s ö s s z e s m ű v e i n e k e g y e t l e n é s k i z á r ó l a g o s a n j o g o s í t o t t k i a d ó j a , szive8en szolgál bérmentve halhatatlan költőnk művei­ nek különféle fényes úgy igen jutányos kiadásait tartalmazó kimerítő könyv­ jegyzékével. Kevesen tudják, hogy a nagy díszkiadás mellett létezik o l y e m l é k k i a d á s is, mely nem osak nálunk páratlan, hanem a v i l á g i r o d a l o m b a n i s r i t k í t j a párját. Ezen kis 4° alakban a legfinomabb duppla velin papíron c s a k n é h á n y p é l d á n y b a n az udvar, a család és -a nyilvános nagy köz­ ponti könyvtárak számára nyomatott 12 kötetes kiadás a szobor-leleplezési ünnepély alkalmából

igen előnyös feltételek alatt szerezhető meg.

s?

Beniczky

Irma.

231665571

1316655 71

76524890

76524890

699771786 170668985! 1312.5563 883566334

883566334

3952299+ 36617363 384533;

3 . Dijak a törlések levonásával: _ aj tűzbiztosítás _ _ b) szállítmánybiztosítás _ _ e) jégbiztosítás — _ _ t. Kötvényilletékek: a) tűzbiztosítás — _ b) szállítmánybiztosítás e) Jégbiztosítás _ _

27498917 S62894 2011599

5. Tökeelhelyezések jövedelme: a) Jelzálogkövetelések kamatai ... _ _ _ b) Értékekre adott előlegek kamatai _ _ __ e) Állam- és más értékpapírok kamatai s osztalékai rí) Kamatok váltöleszámitásból, folyó számlától és ágió _ _ _ _ — — — _ —

Kwizda-féle •4? ••?

4000—' 176403 23422416

I 1791840

—

Rf

|— 1222130205

3124464159 91938814 9 0 n _ B 8 , « 48781087 513211371 51422559 7326199 571960129 7280884 104227022 6931494 107580 109069972 1231068 20191583 16534447 154066144 128532391 128532391 25533753

koszvényfolyadék Összesen — —

25791159

25791159

635736

6357,36

Üzlet II Vagyon K i . d á . o k frt Ikr-

neve

. Viszonblztositási dijak: _ aj tűzbiztosítás _ b) szállítmánybiztosítás ej jégbiztosítás _ _ .Károk: aj tűzbiztosítás: kiűzetett kárösszegeko frt 1.621,215 31 tartalék még ki nem űzetett károkra _ _ _ •» • 427,493-31 b) szállitminvbiztositás: kifizetett kárösszegek... _ S f frt 693,752-3 tartalék még ki nem fizetett károkra _ _ _ _ 1 . 338,975-87 ej jégbiztosítás: kiűzetett kárösszegek— — S frt . 36,508-72 I tartalék még ki nem fizetett 5 _ * károkra _ _ _ • 3,764-47 . Díjtartalék 1892. deoz. 31-én még folvó bizto.itásokra : 1 a) tűzbiztosítás b) szállítmánybiztosítás J teljesen tehermentes ») jégbiztosítás ) . Jutalékok: a) tűzbiztosítás _ _ _ _ _ _ _ b) szállítmánybiztosítás _ _ _ _ _ _ e) jégbiztosítás _ _ _ _ _ _ _ _ . Általános kezelési költségek: a) tűzbiztosítás _ _ _ _ _ _ b) szállitmánybizto.itás _ _ _ _ _ el jégbiztosítás... _ _ _ _ _ _ _ . Adók és illetékek: a) tűzbiztosítás _ _ _ _ _ _ _ 6) szállítmánybiztosítás _ _ _ _ _ c) Jégbiztosítás— _ _ _ _ _ _ _ _ , Az ellátási pénztár kamatai.- _ _ _ Kétes kö-etelések leírása... _ _ _ _ _

190608451 77345818 11435668 37938993T

304870862

103371780

40X731» 412270961

412370961

E

117008013 180736«l 1066681 237138228

237138228

3 78460468 6838686 401152 504665 46 10057537 _19449í

n 23114888

1166832

BttB—

85700306

85700306

607085,75

60708575

24724220 2287675 585543 M197978 lílílSOíOe,

Nyereség _ _ . összesen— •_ _

26426895 12485571-

S7S389937

-

77

247242H 2287675 585543

I

45751655 26426895 12485571 —

37348739

1. Vlszonbtztositásl dijak _ _ _ _ 37348738 2. Esedéke. biztosit, eszközölt fizetések : késipénzb. ' tarl tartalékban a) halálesetre szóló biztosításokért _ 195536248 23175118 bj elélés esetére szóló biztosításokért 48719947 13628176 c) járadékokért- _ _ _ _ 12647732 64376 256903927 36867670 5719601 29 Levonva a -iszonbíztositá-ok fejében: 71000 — 8000 — 7280884 248803927! 36057670 1042270 22 249803927 285861587 43936433 3. KötYény-vissza-ásárláaok _ _ _ tartalék 4. DiJ-és költ-1 a Halálesetre szóló biztosítás 2845949852 ségtartalék b Elélésre szóló biztosítás 534122762 költségtart. 1893. számi, j c Járadékbiztositá. _ _ 119885762 43631020 1558757 5_45187777 3499968376 összesen _ _ 3545156153 128532391 Levonva a kiegészítési részleteket _ _ 138917792 Í5533753 25533753 Netto-tartalék _ _ 3406238361 2614404 2614404 5. Orvosi Uszteletd. I 6. Jutalékok I az év folyamában ki33821657 7. Költségek | fizetve _ _ _ 61090596 8. Adó és bélyeg I 101483 — 9. Kamatok a nyereménynyel biztos. Javára 10. Leírás kétes követelésekre _ _ _

3406238361 52520,06 338Í1657 1540661 52631257 1014831887045 1887046 35687:73 35687 73

19609169 38933068581

211516 78 40760847 281481.S7 39214550.15

30325253 45 | 48781087

285861597 43936433

_! n

28148157 3921455015)

Nyereség Összesen

_ _

_ _

\

Ára főzve 80 kr., kötve 1 forint.

Legjobb védőszer járványos betegségek ellen!

303734 10

A tttzbiztositási ágba befoglalvák atükörüvegbiztcBitásban elért eredmények.

le: viszonbiztositások _ _ _ _ _ _ 2. Tartalék 1891. decz. 31-én függőben levő károkra 3. Díjbevétel a) halálesetre szóló biztosításokra _ _ o) elélésre szóló biztosításokra __ _ e) évjáradékra szóló biztosításokra _ _ Kőtvénydijak _ _ _ _ _ _ _ _ _ Díjtartalék átadott viszonblztositásokra _ _ Elhelyezett tőkék Jövedelme: a) Jelzálogi követelések kamatai _ _ b) Értékekre adott előlegek kamatai _ _ _ ej Állam- s más értékpapírok kamatai _ _ d) Folyó számlák kamatai _ _ _ _ _ ej Az ingatlanok tiszta jövedelme _ _ f) Életbiztosítási kötvényekre adott előlegek ka­ matai _ _ _ _ _ _ _ _ Összesen _ _ _ _ Levonva a tartalék rendes jutalékát _ _ _ marad _ _. _ _ Nyeremény-egyenleg különféle értékesítések folytán

fürdő-igazgatóság i Krepler F . igazgató.

Egész palaczkkal 1 frt o. é., fél palaczkkal 60 kr.—Kapható min­ den gyógyszertárban.—Fő l e t é t :ker. /3wT / KTÓgyam. Kor_eu_urg___. Magyar- \ 2 f orsiági főraktár Bpeat Török József gyógysi. \

30373410

— -

1. Mnltévi díjtartalék.

Arany Kincstár. Szerkesztette

A. t é t e l

deoz. 31-én még

6. Nyereség különféle értékesítések folytán—

KIADÁS.

Nyereség- és veszteség-számla a B) mérleghez. Életbiztosítási osztály (1892).

K a l o c s a Róza.

Xélkiilüzhetlen tanácsadó min­ den család és háztartás számára

Vagyon B e v e t e t e k frt Ikr frt

B#~ A n é h á n y m é g r e n d e l k e z é s r e á l l ó p é l d á n y e l f o g y t á v a l , e z e n k i a d á s n e m f o g ú j r a n y o m a t n i , és rövid idő múlva 2—3-szoros áron sem lesz többé kapható. ~WH 5305

Szerkesztette

Ara fűzve 8 0 kr. — kemény­ kötésben 1 frt.

2. Tartalék oly karokra, melyek függőben voltak: a) tűzbiztosítás _ _ _ b) szállítmánybiztosítás _ e) jégbiztosítás _ _ _

^

Mindennemű asszonyok és leányok számára
1 8 9 2 . ÉVI M É R L E G E .

üzlet

neve

1. I'ijtartalék a mait évről: aj tűzbiztosítás _ _ _ bj szállítmánybiztosítás _ e) Jégbiztosítás _ _ _

2 frt.

GENERÁLI

Nyereség- és veszteség-számla az A) mérleghez (1892). -A. t é t e l

KÁROLY.

Ára fűzve 1 frt 60 kr., kemény

VASAS CHINABOR

Hetedik bővített kiadás.

ASSICURAZIONI BEVÉTEL.

208 ábrával.

Korunk fő nyavalyája az idegesség

343

UJSÁG.

könyvárusnál

és v é r t e l e n s é g , melyből számtalan m á s kór származik. 4716 E z ellen pedig legbiztosabban hat a

kisfaloiii

SZÁM. 1 8 9 3 . 4 0 . ÉVFOLYAM.

SZERKESZTETTE

iuumumuuuiuuiuuui-U

Irta

20.

VASÁENAPI

A Franklin-Társnlat

TAMLNÁNYOK. A magyar ifjúság és a müveit közönség számára.

20. SZÁM. 1893. 40. ÉVFOLYAM.

UJSÁG.

Az ASSICURAZIONI GENERÁLI vagyonállása 1892. deczember 31-én.

VAGYON.

FÜRDŐ ÉS GYÓGYINTÉZET

CSÁSZÁRFÜRDÖ

ROSENHEIMBA1V.

A. t é t e l

neve

A. t é t e l

TEHER.

088X6861

neve forint ikr i forint Ikr

A részvényesek adóslevelei a tőke be nem fizetett részéről _ — Ingatlan birtok: a) városi telkek _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ b) földbirtokok (gazdasági leltárral) _ e) 1892 decz. 31-én még el nem adott gazdasági ter­ mékek a társaság földbirtokaiból _ _ _ _ 3 a) Kölcsönök a társaság életbiztosítási kötvényeire _ _ b) Aktív életjáradékok és jelzálog által biztosított, a felek halá­ lakor fölveendő tőkék vételára _ _ _ _ _ _ Kamatozó jelzálogilag bizto- ) sitott tőke-kölcsönök ingat- I a) folyó frt 1.803,360.41 lanokra a jelzálog oszt. tar- [ b) hátralékos frt 5,113.61 tozók kivételével J 5 Kölcsönök letéteményezett állam- és más értékpapírokra _ _ 6 Állam- és más értékpapírok _ _ _ _ _ _ 7 Váltók a tárczában- _ _ _ _ _ _ _ _ _ 8 Előlegek a jelzálog-osztálynak (alapszb. 1. czikke ej pont) 9 Pénzek folyó számlán különböző bankoknál és hitelintézeteknél 10 Készpénz-készlet a trieszti és velenczei igazgatóságok pénztárában 11 Készpénz-készlet a fiókok pénztáréban— _ _ _ _ _ 12 Maradvány a viszonbiztositók számláiból _ _ _ _ 13 • az Intézet fiókjainak számláiból _ _ _ _ _ 14 • az -A. mérleg folyó számlájából _ ._, _ _ _ _ 15 a; Adósok különböző czimek alatt— _ _ _ _ _ _ b) Adósok jelzálogkölcsönökre hátralékos kamatokkai _ _ ej Letétek kezesség és biztosíték gyanánt _ _ _ _ _ d) Letét Goldschmiedt alapítvány — — _ — _ _ _ 16 Díjtartalék átadott élet-viezontbiztositáaokra _ _ _ _ 17 Bntorzat . vasszekrények a társaság összes hivatalaiban, czégtáblék, papír és nyomtatvány az összes raktárakban _ _ 18 Előlegezett Jutalékok és szervezési költségek — _ _ _

lAlaptöke _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 2 Tőkésített nyereménytartalék _ _ _ _ _ _ _ _ 3 Tartalék az értékpapírok árfolyam-ingadozásának fedezésére — 41ngatlen tartalék _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 5 Tartalékalap kétes követelések fedezésére— _ _ _ _ _ 6 aj Díjtartalék még érvényben levő biztodtáíokra: Az A. mérlegen _ _ _ _ ]bj . • A B mérlegen — _ _ _ — 7 Tartalék bejelentett, de deczember 31-én még ki nem fisatett károkra: A i A mérlegen _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ — A —S mérlegben— _ 8 Osztalékalap as életbiztosításban haláleset bizt frt 371,805 09 nyereménynyel biztosítottak javára vegyes biztosítás • 177,815*81 9 A hivatalnokok ellátási pénztárának vagyona _ _ _ _ 10 Jelzáloghitelezők _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ .Egyenleg a viszontbiztosítók számláján _ — _ — _ _ • az Intézet fiókjainak számláján —. _ — — — a) Hitelezők különböző ezüneken _ _ _ _ _ _ _ _ bj Letétek kezesség és biztosíték gyanánt _ _ —— A —} mérleg folyó számlájának egyenlege _ _ _ _ _ Oldoni alapítvány _ _ _ _ _ _ _ _ — — Glrard alapítvány — — _ _ _ — _ _ _ _ _ Goldschmiedt alapítvány _ _ _ _ _ _ — — _ 18 Felosztható nyereség _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

forint kr

!62500oL 1312500 — 131250W- 2625000— 81854405 883248,90 180279295 128948082 128948082 40000 80000 40000

"

|

237138228 237138228 — 3406238361 3406238361 77123335 36057670 549621-

77123335 36057570 549621

50863187

50863197

66497527; 16328121 120877154 69948583 358402391; 541960 497750 3000—) 45906862

212003.651 87697892 526757 2159669 866923881! 207568543 49002778 118961361 35840239 541960 497750 3000 9384071 33477208

1186872152 43131806 11 530005276:1 Az 1892 deczember 31. a jövő évekre érvényben maradó díj köte­ lez vények értéke: frt 25.781,13160

Olcsó árak.

Leírások ingyen. Igazgatóság: Bad Radein, Styria.

Főraktár Budapest, Y., Lipót-korút 21-a

A Jővö években lejárandó tűzbiztoaitásl dijak:

frt 25.791,13f60

A cs. kir. szab. Assicurazioni Generáli központi igazgatósága Triesztben: Besso M., Dr. Camillo Bozza, Báró Bruck Ottó, Dr. Calabi R., Báró Morpurgo József, Segré V. A vezértitkár: Besso József. A m ü n c h e n - s a l z b n r g i vonalon. — Magassága 446 méter a tenger szine fölött — Az első legnagyobb és legkényelmesebben berendezett K ü T E I P P - f é l e i n t é z e t , az orvosi tudományok minden gyógyeszközével fölszerelve. — Ajánlatos ideg-, mellbajoknál, vérszegénység, elhízás, csúz-, szaggatás és női bajoknál. — Ásvány-, moor-, iszap-, homok- és napfürdők. — Eendelő-orvoB: D r . B e r n h u b e r F . , ezelőtt 2 évig Wörishöfenben volt fürdő-orvos. ProspeMut ingyen éa birm.

Magyarországi vezérügynökség Budapesten, Dorottya-utcza 10. szám az intézet saját házában.

—'T"

344

VASÁRNAPI

20. SZÁM. 1 8 0 3 . 4 0 . ÉVFOLYAM.

UJSÁG.

B U D A P E S T I CZEGEK. Fájós lábakra

Fényképészeti készülékeket műkedvelők számára, l e g ú j a b b n t i t á v c s ö v e k e t kitűnő s z e m ü v e g e k e t és o r r c s i p t e t ő k e t , megvizsgált m a x i mal-lázhőméröket. Aneroid (lég• n l y m é r o k e t ) szabadalmazott r a j z ­ e s z k ö z ö k e t ajánl

CALDEEONI és Társa Budapest.

ajánlom készítményeimet

GERŐ ADOLF czipészmester V., F ü r t l ő - u t c z a íí. sz. Dianafürdö-épülot. M0

^£:-

«§> N e u s c h l o s z Ö d ö n és M a r c e l parket-gryára. B u d a p e s t , V., F e l s ő - r a k p a r t 1 0 . Ajánlja kitűnő m i n ő s é g ű p u h a - és k e m é n y f a padozatait. Számos kitüntetés. Xafíy k é s z l e t . Mintalapok, árjegyzékek ingyen és bérmentve.

° A MAGYAR ASPHALT RESZV. TÁRSASÁG KÖZPONTI VÁLTÓ-ÜZLET RÉSZV.-TÁRSASÁG An
SCHOTTOLA ERNŐ

GANZ E S TÁRSA

rYERTESZ TÓDOR

=1

"•bel- es külföldi műipar áruk raktára. BUDAPEST D o r o t t y a - u t c z a 1. sz. Kívánatra jegyzékei

uj naffy képes ár­ bérmentve küld.

YASÖNTQ- ÉS GrÉPQYÁErBÉSZy.-TÁBSPLAT 21. SZÁM. 1893.

BUDAPEST.

Legmagasabb

PÉM-RvLCSÖMK SORSJEGYEKRE és egyéb ÉRTÉKPAPÍROKRA olcsóbban mint búrból kaphatók

KORMOS GYULA

WFINWURM ANTAL

Előfizetett feltite'.ek i VASÁRNAPI UJSÁG és I egész évre 1 2 frt POIJTIFAI ÚJDONSÁGOK egydtt J félé™ _ 6 .

é

autotypia, phototypia, \* cbemipraphia éB chror motypia utján. Alap- ^ » 'f*g rajzok, térképek, há«7 •"• lózatok fctolitografiai rí, T ' t t o n a / lpgjutányosabban sok­ as* >rosittatnak. Külön berendezés házonkivül

léghuzam-mentes és szagtalan

árnyékszék-betétek fényezett öléssel s zom á n c z o z o t t ö n t ö t t vas­ csészével, m i n d e n régi ülésre alkalmasak. Ára 10 frt. U t á n v é t m e l l e t t szállítja

Wolf Soma vasbutor-gyári raktára. BUDAPEST, Dorottya-utcza 2 v.

_

,

CmPaD

„ „. . . . [ egész évre 8 fr ' ™ 3 A B N * M UJSAG \ f . ^ _ ^ §

40. ÉVFOLYAM.

Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK

Külföldi előfizetésekhez a postailag egész évre 5 . félévre _ 2.SO meghatározott viteldíj is csatolandó.

| Ajánlanak mindennemű vas-, aczél- ,és fémöntvényeket | építkezési és gépészeti czelokra vizvezeto csöveket, sziI vattynkat, lecsapoló és öntöző-zsilipet, készülékeket a belvizek leeresztésére. — A helyi viszonyok szerint szer­

A BUDAVÁRI HONVÉD-SZOBOR

ÉS TÁRSA bank- és váltó-üzletében, kesztett turbinákat, őrlőhengereket kéregöntetű hen­ BUDAPEST, gerekkel és malomberendezési czikkeket. — Zsilipeket V. Ilnrott yu-iit c/ii 5. szám. bármily nagyságban és bármily rendszer szerint. — AlagLegújabb csöveket, zárkészülékeket, cső- é s kapu-zsilipekhez,

fényképész első maqyarország cTiemigraphlai mOintézete Buaapest, IV., Károly-utcza 3, készít mmaennemü c z i n k e d z é s ú dúczot

B U D A P E S T , M Á J U S 21.

LELEPLEZÉSI

ÜNNEPÉLYÉRE.

czölöpverő gépeket, anyagszállító kocsikat. — Álló vagy fekvő gázmotorok egy vagy két hengerrel és mindenál 74

nemű zúzógépek.

132. sz.

.-i-.-i-.ri- V. «TITLM-. •- ' •«ri.4-.~i-.lrk-M-.-i.4-.-iri.1 • t r k 4 ^ ^ . Í 7 M r k 4 U ^ . 4 4 4 ^ . - Í 4 - 4 Í 4 4 - . - 1 - . Í T M :

Hirdetések felvétetnék a kiadó-hivatalban, Budapesten, IV., Egyetem-utcza é. szám alatt. t ff T HTTT fTt'TTtt'f f'ffTf tTft'fT íTtTTTTíTft"t wfTTTfTfTTT

50

év óta sikerrel használtatik!

S z e p l ő k e t és m á j f o l t o k a t , valamint az összes bőrtisztátalanságokat biztosan eltávolítja az

Dr. Lengiel Fr.-féle

Eszéki Spitzer Kenőcs

nyirfabalzsam.

Idény május 1-től szept. végéig.

Kir. szab. Svédhonra. ««7

Keserű források.

Már magában véve azon növényi nedv, a mely * nyírfából kifolyik, ha annak torzsét megfúrjuk, emberemlékezet óta mint a legkitűnőbb szépitó szer volt is­ meretes, ha azonban ezen nedv a fel­ találó utasításai szerint, balzsammá alakittatik át, csak akkor nyer agyszólván csodálatos hatást. Ka e s t e zneg-kenjük v e l e &s arczot v a g y m á s bőrrészeket, akkor m á s n a p csak­ n e m é s z r e v e h e t e t l e n pikkelyek válnak l e a bőrről, a m e l y ezáltal fehérré e s g y ö n g é d d é válik. Ezen balzsam kisimítja az arczon a ránczokat éa himlöhelyeket, ifja arczszint, a bőrnek fehérséget, gyöngédséget és Üdeséget kölcsönöz; a leg­ rövidebb idő alatt eltávolítja a szepIÓt, májfoltot, anyajegyeket, orrverességet, borátkát s a bór minden más egyéb tisztátalansá­ got. Ara egy korsónak, használati utasítással együtt, 1 frt 50 kr.

Ivó és fiirdőgyógymód.

A g y ó g y h e l y fürdői, esetleg ivóforrásai k i t ű n ő e r e d m é n y n y e l a l k a l m a z h a t ó k : 1. B á r m i n ő okok f o l y t á n keletkezett lobos i z z a d m á n y o k n á l : 2. N ő i bajoknál, k ü l ö n ö s e n m e t r i t i s chronicánál ; m é h körüli é s h a s b á r t y a l o b u t á n visszamaradt izzad­ m á n y o k n á l ; a m é h n e k helyzetváltozások, n e m ­ különben daganatok által előidézett izgatottsági t ü n e t e i n é l ; h u r u t o s állapotok é s tisztulási zavarok­ n á l stb. 3 . A z alhasi szervek b á n t a l m a i n á l : m á j bajok, s z o k v á n y o s székrekedés, s t b . 4. Zsirkórnál. 5. K ö s z v é n y n é l , stb.

Dr. Lengiel orvosi BENZOE-SZAPPANA a legalkalmasabb bőrápoló szappan, mely a bort gyengéddé s finommá teszi s hivatva van a nyirbalzsam hatását előmozdítani. Ara 60 kr. Kapható minden jobb gyógyszertárban-

FÜRDOORVOS: D r . B K U C K J A K A B , az orsz. közegészségi tanács r. k. tagja.

Főraktár: TÖRÖK JÓZSEF gyógyszert., Budapest,

Egészséges fekvés, fél órányira a fővárostól, k é n y e l m e s lakások, j ó vendéglő, zene, k á d - és márvány-fürdők, k ü l ö n f é l e z n h a n y k é s z ü l é k e k kel. — Rendes társaskocsi-közlekedés.

tírály-otaa 12. - Aradon: Ring S. gyógyszerésznél. szabadalmazását esz­ közli mind. államban Réthy János n e m z e t k ö z i m é r n ö k i és szabadalmi irodája B u d a p e s t , E r z s é b e t - k ö r u t 2 . sz. (népszinház mellett). Legrégibb szabad, iroda. Telefon.

TALÁLMÁNYOK

Valódi minőségbeli csak a

VÉDJEGY.

5214

D I E N E S J. C.-féle gyógyszertárban Eszéken, felsőváros. 1 1 1 1

tégely Spitzer kenőcs 35 kr. üveg „ mosdóra 40 kr. darab Salvator szappan 50 kr. doboz Lyoni rizspor 3 színben 50 kr. és 1 f i t

A kocsik állomási helye: Ferencz József tér, a régi Lloyd-épület előtt.

B#~ F i g y e l m e z t e t é s . Csak akkor valódi, ha fenti törvényileg beiktatott v é d j e g y g y e 1 el van látva és kéretik a t. ez. közönség csakis Dienes-féle eszéki k e n ő t é s s z a p p a n t kérni és elfogadni.

A gyógyhelyre vonatkozó bővebb felvilágosítás­ sal szívesen szolgál

Főraktár Budapesten:

Mattoni és Wille

TÖRÖK JÓZSEF úrnál

Budapest.

Király-utcza 12.

F r a n k l i n - T A n m l a t n v o m d á i a . (TindariBst. EtrvatAm-ntr.aa A, s z á m \

Jobb oldalról nézve.

Bal oldalról nézve. A

BUDAVÁKI

H O N V É D - S Z O B O R . — ZALAGYÖRÖGYSZOBORMŰVE.