Magyar Tudományos Akadémia, Budapest A» magyar sz<5kotes fbb szabályai
Purchased for the LiBRARY of the
UNIVERSITY OF TORONTO frovi the
KATHLEEN MADILL BEQLIEST
^y
V<-
MAGYAR
A'
SZ6KÖTÉS' FBB
A^
SZABÁLYAI.
MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG' KÜLÖN HASZNÁLATÁRA.
Oebrccpr
BUDÁN, A'
MAGT.
KIH.
EGYETEM' BETIVfil-
U. ÜCCC. XLIII.
•m
K>y
M2>
:^2Jli3St.
ELOSZO. Még 1831-ben liügy saját
halározá
az ac&demia
el
munkáiban elérend
írásbeli eg\ for-
maság' lekintetéhöl a' helj^esirás' íöl)b szabályai 's a' njelv' paradigmái megállapítassanak az
ennek kö\etkeztéÍ3en lS32ben elkészült mun-
kálat az Írásbeli egység és liíbállanságnak kebeis mega' hatoaz eltt most közönség már A' örömmel dik kiadásban fekszik, 's a' társaság lattá, hogy a' szándéklott egyesítés nagy részben el van érve, mert mind az azóla megjelent számos nj elvtan, majdnem kivétel nélkíil , hozzá
lén kívíil terjesztése végeit nyomiatáshan
jelent.
simiílt,
mind
nyegesekben
az írok' legn;;gyobb része
legalább
,
eltéréseket
,
nem
a' lé-
igen
mutat.
Idközben figvelraét,
el
hogy
nem a'
némellyekre, péld. a'
kertilhette az academia'
dolgában, noha többesnek használatára
szókölé.s a'
birtokviszonyok' számbeli egyeztetésére néz-
1*
ELSZÓ.
IV
ve , stb , nagyobb részt magoktól elsimultak a' szakadások még is számos szabálytalan helytelen , idegenszer füzésformák csúsztak be és ,
,
csúsznak be folyvást nyelvünkbe
:
miknek
eliga-
fkép mizítása naponként sürgetbbé nem után majdnem valamennyi nyelvtanárok válik,
tudni mire várva igen
szk
kézzel
—
a'
—
szókötést mellzik, vagy
töredékesen hintegetik
's
a'
nyelvtani szabályok közé.
Megindítá tehát az academia ez ügyet is. A' IX. nagy gylés t. i. megbízá a' nyelvtudományi osztályt az elmunkálatok' megtételével;
mikben
J^órósTiiarty
Czuczoi' Gergely és
Mihály, Fábián Gábor
Nagy János
rendes tagok
az egyes részek" megkészitésével eljárván, min-
denik' dolgozása]^társaival közöltetelt, kik min-
den illyetén egyes munkálathoz észrevételeiket adván, 1842-ben november és decemberben osztálygyülés tartatott, mellyben Jászay PáV tollvilele mellett
Vörösmarty Mihály y Czu^
czor Gergely és ,Nagy János vettek részt, 's az említett eldolgozatok az azokra tett észrevételekkel együtt szigorú és részletes értekezödés' tárgya voltak. E' tanácskozás' eredménye a' XlII-d. nagy gylés' megbízása' következté-
ben
a' kis
gylésekben elterjesztetvén
,
ezek
némelly módosításokkal elfogadtatott, 's jelenleg, valamint a' ,, Helyesírás és Szóra-^ gasztás' fbb szabályai^^-sú történt , különöáltal
V
EliOSZO.
scii e'
Ugyan
melleit
m. l. társaság' tagjai' számára de nagy közönség' használatára is, köz-
a'
a'
,
zé tétetik.
Óhajtotta ezen kívül az academia az osztályán és kebelén
várok figyelmét
is
nyelvismerök' és
kivííli a'
bii-
szókötés' kérdésére füg-
végre lS40-ben jutalom' kitzésével kivánta az elméket e' tárgynak minden oldalú nyomozására buzdítani. E' pályázat' mi-
geszteni
benléte
's e'
,
a'
dettetett;
múlt évi köz a'
ülés'
alkalmával kihir-
nyert
helyeslést
munkák pedig,
mihelyt azt az academia' pénzereje engedendi közzé lesznek téve.
több rend 's oldalú munkálkodás e' -— körül meg fogja tárgy úgy hiszi a' társaság nyelvmellyben hozni nem sokára azon idt, taniuik' ezen annyira fontos része, úgy a' nyelv' Illy
—
szabályozására, mint annak könnyebb és biztosabb megtanulására óhajtott gyümölcsöket
termend.
minél elébbi megközelítésére hazafiúi bizodalomm.al felszólítja a' társaság nyelvünk' minden barátit, ismerit, búvárait, hogy egyelre a' jelen munkálatot figyelmes vizsgá'S ez idö'
—
akár vévén leend észrevételeiket szabályokat elvont akár az ettl az anyagot minél bvebben 's a' módszert illetve 's részletesebben közölnék vagy sajtó' utján, vagy
lat alá
,
,
—
VI az
EI.ÖSZÓ.
lítoknoki hivatalához
academia'
hogy
e' tiirgy,
újra meghaijjatváii
kiadás
a'
utasítva
minél többek' hozzájárultával
egy késziendö mnsorlik
,
doiog' fontosságának
,
nyelvünk' ér-
dekének annál teljesben megfelelhessen. Az végre teend közléseket a' társaság, tagjai ]iem lagjaitói, KöJí Pesten,
a'
jöv
iii.
t.t.'
évi martiusi vásárig várja
kis
gylésébl,
Jí.
július' 24.
e' "s
el.
1843,
Schedel Ferencx ^ litoknok.
SZOKOTES. 1.
§.
A'
A
SZÓKÖTÉS' FOGALMA ÉS FELOSZTÁSA. fi':ól-öt(\s
az t^gjcs s/ükat crlelines
datokká, ezeket bciizéddé
fzni
tanítja.
mon-
A' szó-
kötésnck három fo része van, úgymint: I.
Szóegyezletes
mi
,
a'
he.^zéd' részeinek
személyben, számban és ragban összeillesztéséi II.
Sz'h'o/izat,
mi
beszéd' részeinek vi-
íí
szonybeli összeköttetését IIL Szórend lie'yezését
,
mi
a'
beszéd' részcirjek el-
tMri^yazza.
I.
RÉSZ.
SZÓEGYEZTETÉS. 2.
§
átalAnos szóegyeztetési szabályok. A' szócgyeztelést mindenkor a'beszéd
nya
vezérli,
mirl
t.
i.
valami
állítólaír,
k/(í'
taga-
8
EESZ. SZOEGYEZTETES.
I.
dólag
5
pai'ancsolólag
,
vagy
tiltólag
mondatik.
A' beszéd' alanya vagy: fÖnév , vagy bármelly
más beszédrész
ha
,
fnév gyanánt
szabályok kö-
A' szóegyeztetési átalános
vetkezk 1) és
használtatik.
:
Az állitmány
^z
alany nyal ^z^mk\yj\iQx\
számban rendszerint megegyez,
zih a 2)
nap- oh kellemes-
pl:
uirág-
h
faj
a
Ha
mondatban tÖbb ugyanazon
a'
mélyü alany van, Számban marad ,
e
sze-
az állitmány rendesen egyespl
:
az ifj ú sdg és szép-
indulat és szenved ély gyahran ert vesz az észen. Szükségkép ség
elmul-i kj az
többesbe a)
pedig az állítmány:
tétetik
Ha
az alanyok tulajdon nevek,
lítmány azoknak egyedi tulajdonságát gét, czímét, hivatalát fejezi ki
,
pl.
's
,
az
ál-
tisztsé-
Jupiter
Pluto isten- ek volt- a k a rómaiaknál; Hu ny adi Md ty á s és Z áp oly a Jd nos király-o kkd lett- e k, de Hu ny adi Jd nos és Szilágyi Mihály csak kormányzó-
és
maradt- a k. b)
Nagyobb érthetség' vagy nyomosság'
tekintetébl
,
pl
:
a'
k ék és
veres
szép szí-
PÖ- És MELLÉK-NEVEk' EGYEZTETÉSE.
3. §.
nek ; a hú
harag
és
lassú mérge-
i
9
az em-
beri nemnek. 3. 's
Ila az alanyok
különböz személyüek;
az állítmány közös, ez szeinéljre nézve
a'
méltóbbal egyez, de többesbe j. Méltóbb sze-
mély pedig az els diknál, pl t
u nk f
t
e és
midn én
másodiknál^ ez
íx
midn én
:
és
t
és
ár s aid
a'
harma-
yín dor munkálkodhenyélt- et ek
vigan él-ünk, te és
^
azért
k
nyo-
morog-tok. 3.
§.
FÖ- ÉS MELLÉK - NEVEK' EGYEZTETÉSE. A.
Ha
1)
Fnevek.
egyes mondatban több
fnév
egy-
mást magyarázza, csak az utolsó ragoztalik,'pl:
Hunyady Mátyás magyar király-nak szobrot emelnek. De ha ugyanazon ftárgyra több illyen egyes
mondat vonatkozik egy állítmány
fnév mindenik mondatban külön ragoztatik, pl Hunyady Mátyás magyar király-n a k^a nagy Hunyady János fiának^ a nemzet tiszteletében álló férji-naky mellett
,
az utolsó
:
szobrot emelnek. 2)
mint
Ha több egymás
által kapcsoltatik,
után következ
fnév
ragozásban megegyeznek,
10
r.
RÉSZ.
SZÓE.CJYEZTETÉS,
nem szükségképen pl d^-]- lu'win élet-e t, mint inulandö vdndorpály-dt^
de számhan
a
jelen
:
,
mint elcsarnoh-dt az felebardta-i d a t m i n t
tetnnag-a
szeresd felebardt-óda
t
örök hazának j szeresd
d a t\ Ne
mint
,
t/gy
a farkas a
juh -oka t. B.
F ö - és
Midn
1)
mdnyul
egy
na e
I
vgj
használtai ik
,
é
1
k-
löblj
II
e V e k.
melléknév áUit-
szambán
az ahiuvjijal
rendszerint megegyez, pl; szorgalmas-ak^ jó-k és
vídám-a k az ifj-a kj a csodamüu~e k
ritk-dk;
az ég derült
Midn
2)
jelz lan
a'
egy vagy több melléknév mint
fnév eltt
közvetlenül
marad, pl: szorgalmas
Jak j
^
áll,
ji') ,
va'lozal-
és vidcun
iJ-
ritka csodamüv-ek.
3) léknéi')
Midn pedig
a'jelzö{egy
nagyobb nyomosság
névnek utána és ragbaíi
tétetik, ezzel
megegyez,
zott magéival ,
ket szép- eke
]>l:
tekin!
elébl
a'
f-
személyben, számban kincs-e
de jellem-e l.
vagy több niel-
t
jö-ty
t
keves-et hos
ismeret -e-
4.
\.
§
A
1)
számnevek' ECYEZTETÉSK.
§.
SZÁMNEVEK" EGYEZTETÉSE. ^z;llnne^ck
k'knevek' s/.abályail
a
adott
11
a/.
('í;\
c'/.lclcsi)Cii a' in(;!-
kövelik, pl:
másoílik osztdljudk
tíz
kvlfrlc
,
iienibenj lov-at líz-et retteni^ jii/i-o
2) Midöii
száuinúv an^
a'
forint ol
l
pcnz-
s-^ííz-df.
en képzi
szen fel, az állílmánv, következéskép az ige
löhbesbe lieleii
tetetik, pl:
hat-an
ah a
is,
nairy-o k
a kisebb-e k j eleg-en volt-ak hivatalo-
sa k^ de
keves-e
3)
Ha
halározatlaii
a' :
na
mind
megjelent-e k
választotl-ak; a menny-in ellütta.
határozóit:
sok,
annyi ^ mennyi
XV/',
/ía/o/// slb,
kevés, elég löszámok
lamint aszám-névmások
a'
volt
vé-
slb,
fnév eltt, mind
is:
vagy ,
va-
néhány, valahány^
jelzül közvellen állanak ezt,
mind
az állítmanjtis
száz magyar levág-o 1 1 két száz törököt; sok ember volt a véisáron ; kevés ifjú tanúi haszonnal; elég kenyér van számukra készen ; n é h á ny le g é ny k i t il rendesen egj
es
számban kivánják,
pl:
ii
tette
magát
jiedig az: is
a'
hátorséighan.
Ennek oka
mert ezen s/ámnevek már magokban
többséget jelentenek. Hiba volna tehát
e'
kér-
12
SZÓEGYEZTÉSE.
RÉSZ.
I.
hogy a búza? hogy a bor? hogy
désekre:
a kep? j'gy felelni nyolcz forint-o k;
tiz
:
ak ;
hat tallér- ok
rint ;
ezek helyett: nyolcz fo-
;
arany ; hat
tiz
arany-
Nagyobb nyo-
tallér.
mosság' vagy érthetség' kedveért azonban az alany és állítmány többes számban tik,
használta-
is
ezer átk-aink hulljan-ak
pl:
sok kérelm-e i n k -nek
reá-tok
és köfiyörgés-e
ink-nek
füstbe kellett menni.
Ha
4)
névül használtatik
más ragot pl:
úgy
,
a sok-a t
egyéb nevekként valamint
,
a'
rendes többest
's
ma Jön el a
V és
tized-e
a
több-eket láttam
fnévül
az utolsó- k gyöz-tek;
sok-
el, pl:
áll
ság epedez 5)
hanem ú
,
as
j
es
a'
tiz ezret
a'
OS
k'
kérdése;
közöl. Egyébiránt
,
3-dik szám
nyert
ös
,
-
üs
;
alatti sza-
buzgó imád-
ajakán (V ÖvÖsm.)
számnevek
jelz mellék ,
ak
száz ezrek'
Midn a'
huszad-o
használt számnév mellé jelznek
ismét számnév tétetik,
bály
felveszi
nyert; milli-ó kkal bír;
t
az elsö-k lever ett- ek
a'
is
kevés-n e k nézem az igaz bol-
is
dogságból; ezr-e ke
ha
f-
számnév, független és magán
a'
nem
a'
vezér fÖ-,
neveket^ millj ek az ,
nyi ,
«
,
és béli
:
úy
képz-
i
5.
NÉ\TtfÁSOK^ EGYEZTETÉSE.
5-
ragnak,
magyarázzák,
tekintetében pl
n
13
számbeli egyeztetés'
a'
fnévre semmi hatásuk
a'
nincs,
hár o m Iá h-ú asztalokat csináltatott ; egy emelet -e s házakat rakatott y húsz :
mertfold-ny
útnak indult
i
teteményekkel halmozta ros-
z
a tiz
y
ötven megye-deli
és
i
á
sz
^
an-ny i jó-
enhat
vá-
követek megje-
lentek.
A' mértékek'
6)
velyk, Tíiázsa
stb is,
,
köböl,
szapu
font
akó
,
valamint
,
kila
itcze
,
,
folt
,
,
fá-kat 5.
A. 1)
szoktak
állal
sereg stb
pl:
s
,
a'
fnév eltt
ekkor
a
fÖner
hat öl fát
vet-
mér
bú-
szekér szénát;— nem
hat
húst,
három
'
a
's §.
,
marad,
font
k ét
zát; két
röf, sing
arasz ,
mint szekér, zsák, kosár,
használtatnak,
egyes számban ,
,
csapat
mellék-névül
mércze
véka,
,
mell3ek többnyii^e számnevek
falka
öl
,
mint öl, láb, hü'
határozatlan mértéket jelentk
a'
meghatároztatni
tem
/levei,
t.
NÉVMÁSOK' EGYEZTETÉSE.
Személyes névmás.
A' személyes névmás, mint alany, sze-
mélyben
és
számban megegyez az
igéyel
,
pl
14
SZÓEGYEZTETÉS.
RÉSZ,
I.
én
is
ember vagy-oh, te
jn
is
é l'ü n k ^
i
Ha nagyobb
2)
nem
,
Idtogas-s a
m
,
k.
érthetség vagy nyomosság
-névmás rendesen
pl: (ó) azt izen-iy
,
Ha
áll
alanyul,
mondatban több különböz
a'
;
hogy {én)
pedig ha az els
és
els személybe
j — ha
az ige
többes
ha7^7?iadik-ka\
,
a'
második-
,
a'
a'
második
fel
dn
a r á t aid mulat -tatok.
t
e és b
4)
Az irók
dáját követve,
,
tek
a'
régi rómaiak' és görögök' pél-
a'
fejdelmek és társulatos ható:
váj^megyék, királyi és me,
káptalanok
és conveji'
hajdan korból felmaradt divat szerint,
magokról szóltokban: 3Ii többessel élnek, könyv-ü n dík
a'
sze-
é /i és ö fáradt- ufik, mi-
:
városok^ tanácsai ,
a'
a'
ságok pedig, mint
z
ige
második
mélyt veszi
pl
sze-
személyes névmás ok vetet-
a'
vagy harmadik-ks\ fordul el, az
többes
kilia-
meg.
3)
len kitétetik kal
é I-n e
vagy
ember
de azért az ige annak személyét és
számát köveli
mély
is
az alany
kívánja,
gyatik
k
is
k^
els részében mondott- u k;
Ferdinánd;
Mi
Pest vármegye'
pl:
Mi V"
fpapja-
5.
i'/ial'
NÉVMÁSOK* EGYEZTETÉSE.
§.
orszdgzdsz/ósaúiuÁ:
j
mfseinek h'óz'ónsége
Különösen mldöii
Mi
;
,
15
nagyaüiak
ne-
es
egri káptalan.
lia.s/,ii;i!latilv e'
löbbes akkor
is,
valakire hidcaen akarunk parancsolni
vagy bár Iréfásan
illy
dezést színlelünk,
hideg parancsolást ineujiuih!
pl:
's
kér-
iiidnljuiiJc
hol járuJik ? 5) Felcseróltelik
más
a'
személyes név-
nénieil> személ\ esített nevekkel
puT'áriyiság
csekélység , gyöngeség
^
rány i s d g o rn Felségünk
a'
Hséged,
helye U ezl:
^
,
miiil
pl:
pa-
fejdelmek magokról ezl
nézve pedig
alattvalóikra
,
is
beldtdsa szerint.
így használják
//
oüykor
a' te
és
Ilüségtek, Kedvessé-
ged. Társai "ás
i
nyelvben, minden czím' kerülé-
sere: ön, kegyed,
ban.
—
kend
Víi^y
Használtatnak keg\ elntcd
god nagyságod ,
megszólítások
is,
.,
maga van
vagy
szokás-
még többek közölt a' nraságod asszonj'sd,
^
,
//crczegséged^ Jelséged 'slh niellu'k
szcmélyragos
bir-
tok -nevek lévén, ha több személyrl mondat-
nak
gok
is,
az áliítmányt egyes számba kívánjak
mellé, pl
:
Nagyság-t
ma-
o k és kegj elme-t e k'
16
SZÓEGYEZTETÉS.
RJÉSZ.
1.
Uraság-tok
bölcs Ítéletié r\e bizzuk ;
legjob-
ban tudja. B.
Visszatér névmás.
A' visszatér
:
egyeztetésre nézve
maga magad magam, ^
,
az
a'
személyes névmás^ szabá-
lyait követi, T^\'.mag-a
m tud-o m, m.ag-a d kér-e d
mag- a a'
Idt-J a.
Nagyobb nyomatosság" kedveért
személyes névmással össze
is
maga mondja tin- magatok magunk látjuk. ,
—
köttetik, pl
tudjátok ,
min-
Személyragos név lévén
e'
névmás
birtóknévvel
j
viszonyba
mint birtokos
,
-
:
ha
is, ,
ez
els és második személyben is mindenkor harmadik személyü raggal kívánja maga mellé, pl: magam' lovain mentem; maga-t o k' ház-á ban történt ; nem mag-a m loutóbbit az
va'imon, mag-atok háza- 1 o k- ban. C. 1) A'
Mutató névmások. mutatók: ez, az, ím ez, im az,
emez, amaz, ugyanez, ugyanaz, ez az, az az, ezen, azon,
ugyanezen , ugyanazon ,
illy, olly
,
5.
névmások' egyeztetése.
§.
amolly y Hlyen
,
ollyan^ cnnollyan
vekül használtatván
vállalatban
mellékne-
ezeknek követik egyezte-
,
emberek nagy hamar csökkennek j azon ijjak^
szabályait, pl: az
tési
^
17
i
Ily
kik iparkodnak.
2)
Ha
következ mulatók után:
a'
ezj az^
imez , emez , amaz, ugyanez, ugyanaz
els név
jö, ezzel
személyben
név-
számban
és
is
pl: azok az emberugy an azokat az ember "eket
megegyeznek,
hozzánk
,
;
e
k jöttek
várom,
Visszahozó vagy visszamutató névmások.
D.
1) A' visszahozok: ki
millyen
,
névvel
a'
2)
Ha
az egyesben
séget jelent
többesbe hat
számnév
fnévre
lön
,
j
utal ,
bár
mi, milly ,
azon vendég-
:
nem jnek.
vársz ,
kik- e t
,
pl
,
,
visszamutatnak
mellyre
megegyeznek
számiba nézve ek
,
melly
,
a'
lév fnév
vagy két és több kü-
áll,
visszahozó,
a'
egyesben vannak
nevek is
eltt, több-
,
mellyekre vissza-
,
pl
ez rendesen
:
t
íz derék
2
szó-
is
nok
volt jelen
az indítványt
SZÓEGYEZTETÉS.
RÉSZ.
I.
kik közöl csak egy pártolta
f
hála hazánk'
}
minden
lel-
kes Jiának^ kik naponként szaporodnak. 3) A'
melly, mi, milly és millyen
:
ran jelzül
a'
áll
marad,
zatlan
fnév
pl:
a'
elÖtt, és ni e
Ily
,
gyak-
ekkor válto-
ifj
-
ak
fiatal
korukban nem tanúinak, laza férfiak lesznek;
mert a millyen szorgalmú ifj-ak iw ltunk többnyire olly
an férfi- ak
leszünk
y
a
mi
keveset tudott , elmondta.
Kérd
E.
A' kérdk: csoda,
ki,
névmások.
melly y mi, kicsoda, mi-
kiféle, miféle, milly, millyen,
nyi, mennyiféle,
mellyik ,
men-
ha melléknevekül
használtatnak, szinte ezeknek követik szabályait, pl:
milly ember -ek
iránt
fnévül
voltak azok.
Egyébi-
állanak, pl: kiket láttál? miket
mondtál ? F.
1.
Határozatlan névmások. A' rendes határozatlan névmások két
osztálybeliek
,
u. ni.
5.
§.
Számiiévmások
a)
19
nÉ'v^ások' eoyeztetésc.
:
hány
hány , akárhány, sehány
néhány valaannyi, mennyi ,
,
,
valamennyiy akármennyi, amannyi^ emennyi, semennyiy mindannyi; ezek lyait követik, pl
:
löszámok' szabá-
a'
hány fo rint -ha
került
a
házad ? hány - a n vagy to
k.
ugyanazon szabályok' 2-dika
szerint többes szá-
-
mot
kivan, pl:
S! mindnyájan :
mindnyáj -un
vitéz-
ek
volt-
ak.
b) Részletk: kiki^ valaki, akárki, mindenki, bárki, senki vult: néki.
lanak
pl
,
jeg3 zenclö
:
Ezek
kisem
^
misem,
,
íneveV szabálj'ai
a'
mindenki jót tartozik azonban
,
hogy
goztatik, jgy: ki-t ki-t,
kiki
a'
pl.
milly.,
,
Meg-
kettsen
ki~nek ki-n a*
e :
k
ra;
a'
ki és
ki-t sem láttam, mi-t sem hallottam.
semmi, vala-
A' többiek: valami, akármi,
melly
alatt ál-
tenni.
kisem-\iQn és misem-hen pedig csak
mi,
és az ela-
akármelly , bármelly
,
semelly , akár-
hármilly, ha melléknevekiil használtatnali,
valami beakarmilly-ek vo Inának
ezeknek követik szabályait,
szédem van veled^
pl:
a nehézség-e k , meg nem rettennénk.
20
RÉSZ. SZÓEGYEZTETÉS.
I.
2.
Kivételes határozatlan névmások:
a)
Mindnyája
iöl)bség' eszméje
midn
'j
minthogy
ez,
már magában is ki van
mint alany használtalik
j
ha fnévül használtatik
mélyragokat
felveszi
is
,
,
,
így:
a'
fejezve,
az állítmánjt
mindny úja
egyes számba kivan ja, pl: sztett
benne
a'
elve-
lÖbbes sze-
mindny ájok
mindnyájótok, mindnyájunk; de ekkor alanjúl nem állhat, hanem helyette a': mindnyájan, vagy mind vétetik fel, j)l: mindnyáj- a n ott
nem
mindny áj-u n k ott volt-u n k ; mind ott volt-atok és nem: mindny áj-o tok ott volt-at ok ; a' személyragos fnevek' volt-u n k,
:
,
szabályaihoz képest azonban így
mindny áj-u n k
ott
v olt
volt, mindny áj- ok b)
Minden
;
ott
is
egyeztethetik
mindnyáj- ótok
^
ott
volt.
ez egészen a' melléknevek
szabályait követi. c) a' a'
Mind ;
ez határozó gyanánt vétetvén
szóegyeztelésre nézve
semmi
számbeli egyeztetés ekkor
vagy
hatással nincs
a'
nyilván
"s
kitett
elhallgatott személyes névmástól függ, pl:
mind
ott
volt.,
ctt volt-atok.
mind
ott volt-ak,
mind
5.
névmások' egyeztetése.
§.
Birtokos
G.
má
5.
A" birlokos névmás: óre^ tied, enyéniy
1)
nom
eltti jelzül
fÖiiév
név
21
keljetlo
nevek után
a'
használtatik
lianein
léteiéit szeniélyrag által
mondani
pótoltatik; iiera lehet
,
pl:
az
enyém
ház, hanem: ház-am^ ^^%y nagvobb nyomatosságért: az pii ház- am. Allítmányul használtatván pl:
Ha
én
melléknevek' szabályait követi,
a'
ez ö'
tied vagyok;
cC
peJig fnévül vétetik,
aláesik, pl:
nekem
is
a'
ház az enyém.
fnevek' szabályai
van kardom, neked
de az enyém- ne k jobb éle van mint a <
is
tied-
nekt
Minden név harmadik személy levén magában habár els vagy második személyü 2)
,
ragot vett
is fel
az igét
,
ben kívánja maga mellé, get ti a'
kerek-e
t ;
m
eltör -t.
b'rtokos névmás
k-adt, a
t
ie
is
,
nem a
pl
:
ház-am megé-
pl:
Ezen szabályt köve-
pl:
is,
harmadik személy-
az
enyém
d még megvan. És
bály alá tartoznak
vek
is
a'
elsik-
ezen sza-
birtokos e-vel ragozott ne-
Jiem az én
tied-é gázol-
1
szolga ni a
le
a
tehene.^
vetést.
ha-
22
RÉSZ. SZÓEGYEZTETÉS.
I.
Az egy
3)
birtokú személyragos nevek az
számba
igét egyes
kivaDJák, pl:
,
több birtokuak többesbe
a^
ez az én ház- a
ság-tok tud-ja; a el ;
m
volf; Nagy-
ház-aid sülyed-t ek
te
Méltóság' a it ok szenved -ne k általa,
6.
Az
1)
lOEEGYEZTETÉS.
§.
Ige
mindenkor
a'
nevezben lév
nyilván kilett vagy alattomban értett alanynyal egyeztetik meg, személyben mint számban
az ijj ú tan-
i't
l
;
katonák
a
sokat olvas- u n k (mij
,
pl:
utaz- n a k
;
de keveset tart ~unk
meg CmiJ.
Ha löbb ugyanazon személyü nevez
2)
van
mondatban, az
rendesen egyesbe j, ver éhs in i r így pusztí, és fe gy ég tott- a hazánkat y de ha az alanyok tulajdon
pl
a'
:
nevek
,
kívánja
vagy nagyobb érthetség és nyomosság (I.
szükségkép és
ige
Ma r s
átalános
szabályok
többesbe istenek v o
tétetik,
ítak
;
2.
sz.)
pl:
,
az ige
Jupiter
Hu ny a dy
Z r iny i jeles hsöknek tartat n a k ; és harag emé sztik az einhert'
és
a bú
7. §.
rGENÉv"s ÁLL\rOTJEGYZ. EGYEZT. 23
Ha a' nevezben lévö két vagy több fnév különböz szí^méljái az ige a' méllóbbal 3)
,
egyezve többesbe
j,
mentek, Andor Ha
4)
el
és ha
es
több
t
én
mondáiban
a'
vétetik alanyul, az
meg,
pl:
Pál
e es
k'óv e
t
Un k.
határtalan raódti ige
áilítmánj'^ azzal
illy
elre
egyeztetik
határtalan módii ige
j
ugyanazon mondatban, az állítmány egyes-
ben marad, vagy többesbe
halni
hazáért élni és
mindig enni
és
gok. Az
határtalan
illy
is
tételhetik, pl
szép
dolog
;
:
a
csak
inni nemtelen foglalatossá-
módú
igét, melly
f-
név helyeit szolgál alanyul, ha más ige nincsen nyilván kitéve tatott fel
a'
lehet cserélni
ember- ölés
7.
mondatban,
ás y és, vagy: at
§.
1)
pl:
,
,
et
a' ^
belle származragu névvel
embert ölni,
vag}'
:
is
az
tilos.
AZ ÍGENÉV ÉS ÁLL APÓT JEGYZK' EGYEZTETÉSE. A' részesülök
használtatnak
,
pl
:
f- vagy
mellék- nevekül
szerz ember , hallgató
if-
24 jú
I.
RÉSZ. SZÓEGYEZTETÉS,
kerehgyártó
j
favágó
,
indulandó kuvet,
s
e'
szeretett harcit
;
szerint a' fö- vagy mel-
léknevek' szabályait követik. 2) A':
vdn, ven állapotjegyz
nul használtatik, pl: ehnen-v
haza jó-vén meghezd~et V d n várt3) A'
u n h. z'«
,
alanyul vétetik^,
s
ve
ál! ápol
jegyz
a'
:
szinte
cselekvleg
régi irományok^ tanúsága sze-
minden egy birtoka személyragot felveszen,
ekkor az egyeztetésre nézve
maga, magad, pl: tehát
kodat és
e munJcdját ; vár-
Cselekv igéknél , ha
a)
rint
t
változatla-
én meghoz-t am;
=
jóv-éd ajándokoz-
hítbitabant ibi;
ott
te
ajándo-
munus tuum
=
et intrantes
konkoly kiszed- v ét ek
sátok
vélek öszve a búzát
zania
eradicetis simul
j'elg - e t
zad
et tunc veniens offeres
<-/
visszatér':
magánig szabályát követi,
bemen- V éj e h lakoz-á n a k
,
a'
is
cum
=
CQ\\ia^en\es>
eis
ek nem tud- v át ok
kiirtzi-
triticum; té-
irást ^==erra.lis
nescientes scripturas (Müncheni Codex).
b) Szenvedöleg áilítmányul használtatván,
m'nden
ej,y(:h
ragot
is
fe'veázen
,
's
ekkor az
7.
m;i:\k\'s
I^.
\i,i,
oi;y(V.I(M(srf iic/vc
ts
ht'kkt'l ; ki)iiy)'-
sik'
t
;.'
felveszi,
sí.
ke t oívus^
=
t
eii!il)iis
\i'mc\
i ii
's
et
2r>
l:<;^ i;/ t.
szciíK'Im'í
h lutk
- 1<
áh
lei-
iíjsá^^íi/ lol - v tH' r
mindkét
leiiebhi
i>a
I.
ve ál-
,
ra-
reiiclheli
ahliozképest egvik' vagy má-
szuhalyát követi
rnzlak
a
-
/.'
kö/.é|i- és s7.ejntHlö-Í2;ék
\
la|)otjeíT\7,(>je
goz
1'
^
a/ alaiivi
kcnoti. pl: tuill
s/.atiial
<)
mmtimim;
|)l
,
mi alu-v cink
es
elo-
eiim, noliis dormi-
siint
í'iirati
(Miinclieiii
:
Codex).
A' mai szokás
ve áilapotjegyzöt
V(i^
a'
is
liatározó gyanánt használván, ragozatlamd hagyja
ragol lik
többes számú harmadik személy-
kivévéai a'
,
.
,
j»l
miHly :
(iz
vannak kihagyására alkalmazta-
a'
n/ságok teivek azaz ^
régieknél az: att
.Szokíísb;in voll a
ett ,
pl: lu/á
Satandst^ miként
(le
ölet hetizél-e
t.s
névis
sicut ful-
Coclo cacJeiilem; és hallak a két tanítvány
loqiieiileiii
teá,
a'
villánia-
mennybl lefniH-a 1 1 a^=^ vicüL iSalanara,
gur.
képzöü
vonatkozik, személyben és számhíin
vel, nicllyre
lol,
,
nielly szeinélyrag<»zlalván
.íllapoljoi;yz6 is,
megegyez,
luttmak,
teli'e
:
1 1
Ur 1
e
cl
mikor
audicrmil láttunk-
étettünk- teí^edet
,
venerékel adtunk te neked
—
1
eum diio discipuli ég e de t éhez-e t-
izonijaz-at
t
ad
.
és
-^\^^^\\\\\^^\ qiiaiido le vi-
26
RÉSZ.
r.
SZÓE(JYH//rfiTÉS.
—
si'ieuleiii et pavimus te, el clcdimus LJbi potum; Jézus azért hogy Idlá ötét v/r - alt a, és a zsidókat sir - att oh=^ Jesus erg«
ditnus esurientem
ut vidil
eam
,
plorantetn
eheni Codex). Ezek
a'
,
Judaeos plorantes (Mtín-
et
mai
dn
mint
villám
mennybl
midn
,
nem hosszabb
illy
lásmúdok helyett hasznallatlak hét tanítvány
,
szo-
Idld Salandst^
:
lehullott
;
és
mi-
hallak a'
úr, mikor lát-
beszélett;
hogy éheztél, és étettünk tégedet^ láttunk hogy szomjaztál, és veneréket adtunk
tunk tégedet és
leneked. A' határozott alakú múlt hatik jelzül
akkor, mint ez,
's
tozatlan áll, utána létethetik
pl
,
emher ; nagyon
is
Iiasztiállai-
foncv eltt vál-
azonban, mint más jelzk, nem
Szerettem, barátom,
:
id
a'
tiszteltem
;
i^en kedveltem
hsötöknek küldöm ez
emléket. S
§.
A'
NYELV EGYÉB RÉSZEINEK EGYEZTETÉSE.
ii. ni. a' határoQ2J^\^ részei egyeztetésre néz ve semaz iadálatsznk, zók és
A' nyelv
mi szabály
alá
,
nem
esnek, kivévén
vül vétetnek, melly esetben lyait követik, pl:
zep uz ákat a
^
nálja.
a sok
a'
midn
fné-
fnevek' szabá-
hogy
e'.s
o
/i ,
Jieui
ékesszólaabau y a juj- okát és vajh-
szónok ritkán és ill
helyen hasz-
IL RÉSZ.
SZÓVONZAT. 9.
ÁTALÁNOS SZÓVONZAT.
§.
A' beszéd' részei
a'
mondatban többfele
szonyban állanak egymással,
's
vi-
alihozképest kü-
lönbözökép módosulnak. Azon név
viigy ige
,
melly maga mellé más nevet vagy igét viszonyít:
vonzó- vagy vezét^-Jievnek ts igenek ,
viszonyított
név vagy
ige
a'
pedig Tonzott-naV.
vagy vezérlett-ne\, mondatik
,
és ragot vészen
fel/
Minden név
és
továbbá: vagy hatá-
ige
rozott vagy határozatlan
vünkben
pl:
,
got ir-ja. a'
váltójogot
A' nevet
^
név -el, név -rag
pítja
meg
;
alakban állhat nyel//-,
és:
«'
váltójo-
különféle viszonyaiban és
az igét pedig
a'
név - határozó
'^2i-
mondat' határozott
vagy határozatlan tárgya kivan ja ez vagy amaz alakba.
28
RÉSZ. SZÓVOJÍZAT.
II.
10. §.
Íj
Ha
NEVEK' VOJÍZATA.
egjes mondatban, több név
azon személy' vagy
tái'gv'
gyarázólag irányoztatik só vészen
fel
,
a'
,
,
ugyan
meghatározására maragozást csak az utol-
többi változatlan marad, pl:
Kemény Simon tábornoh-ot egy
g3^anazon fötárgjTa,
De ha
látta.
állítmány
több illyen egyes mondat vonatkozik
u-
mellett, ,
az utol-
mondatban külön ragoztatik Kemény Simon tábornok-öt Erdély de-
só név mindenik pl:
y
Hunyady János megment -jé
rék Jí- át^ látta, 2)
Ugyanazon vonzatú
mú neveknél adatik
,
pl
tóság, adó és ellen.,
zonban
a'
személy ü és szá-
névhatárzó csak az utolsó névhez
a hírlapok az
:
,
és
siségi birh a-
v ámrends zer
mellett Ha a-
kiilönbözökép nyilatkoznak.
mondat, nyomatosság' és érthetöbbség'
kedveért több magánálló részekre osztatik, névhatározjt
minden egyes rész után
tenni, pl; a Jiú atyja
ellen, az alattvaló szegüljön.
a'
ki lehet
ellen, a szolga ura
felsbbsége
ellen ,
ne
29
10. §. ne^tk' vonzata..
Hasonló esetben név
minden egyes
rendesen kitétetnek, pl: az
Illán
szarva
a' rogol''\s
ál
- 71
az embert szavú- n á
^
az író' Ízlésétl függ azonban, ha
telmének
nem
ni ki a' ragot
r ö
a'
l
öhrot
fogják;
mondat' ér-
árt, esak az utolsó névnél tenpl
,
a kertek^ rétek-
;
és
erdk-
tanakodtak.
l
3) A'
hez
minség - képz
ragaszlatik
//'
:
,
zJí
meghatározó
,
ha fnév-
,
melléknevet
vagy melléknévül használt egyéb nevet kivan
maga
ritka fény
eleibe, pl:
méltóság -u úr;
nyel-ú
Az
kés.
szony lappang teszi
olly
:
miért
is
mondat van tehát
illy
,
azaz
férfiú
velk
mondva
négy
,
-
férji,
láh-u
asztal;
igével
fa
kifejezésekben
birtok-vi-
fény
férfiú azt
:
ritka
kinek ritka fénye
csak akkor lehet élni
:
nagy
feloldható.
,
van
midn
a*
Koszul volna
nagy figyelm tárgy, mert
a'
nem lehet tulajdonítani mély figyelm hallgatás,
tárgyíiíiV figyelmet
ellenben
mert
a'
jól
ez:
inély figyelem hozzá
illik
birtokid
a'
hallgatás\:íOZ.
A' régibb képzés
illy
morú keser, domború, ,
nevek, mint: szó^ szigorú, stb, mely-
n. RÉSZ, szó VONZ .IT.
30
Ijeknek újabban élesztettek
nem
szabály alá
fel
fnevei
tartoznak liaDem ,
,
ezen
többi mel-
a'
léknevek' szabályait követik.
A'
4) nagyság',
különbféle
mélység',
rövidség',
ság',
kitételeiben
a'
vastagság',
szóvonzat következ:
mértéknév nyi ragot vészen desen
magas-
bség', távulság' stb
Ha mennyiséget akarunk
a)
úgymint:
mértékek\
hossz', szélesség',
fel
,
kifejezni
,
a'
eltte ren-
's
melléknév, vagy melléknévül
használt
más valamelly név áll, pl: hat öl-nyi tér két új-nyi papiros; pusk a lövés - ny i távulság. Vannak azonban mértéknevek , melylyek nyi raggal melléknév nélkül
nak
pl
,
:
használtat-
is
marok - ny i nép y hordó - ny i has ;
tenger -nyi ember. b) Ila millyenséget akarunk kifejezni,
mértéknév: as, es kezik
,
pl
:
hat
szl; száz
^
os,
ös
képzvel szövet-
nyil- a s rét
y
tíz
kap- á
hold- a s erdö^ A' mértéknév
ltt ezen esetben
is
rendesen melléknév
melléknévül vett más név
az
e
név azonban gyakran kihagyalik,
's
áll
a*
;
gy
,
c-
vagy szám-
ekkor
a'
10. §. ne^tsk'
vonzata.
elz
mérléknév hasonlúkéj) minden
marad
,
p\: öl
-
ember j mdzs
cs
31
-
nélkül
ás harangi
font- OS alma.
Midn
c)
a'
mértéknév után ezen mellék-
nevek: hosszú^ széles
mély
,
^
jjiagas
tag, vékony, keskeny, rövid, bÖ
ezekbl sdg
a'
,
mértéknév
Jiyi raggal
használtatik, pl: hat öl öl -
vagy
sú),
ség képzvel lelt fnevek, mint:
,
hosszaság, szélesség, mélység
nek
vas'
,
ny i m ag as ;
két
stb
következ-
vagy
a'
magas,
r éf
s z
nélkül
hat
vagy
éle
s
,
vagy
arasz hoszarasz - ny i hossz a-
réf-nyi széles; egy
két
szas dg ;
vagy egy
sdg.
Ha azon sdg ü képzt vesznek fel d)
ség
den így
is
a'
állhat:
])1:
száz
akó nagyság -li
vastagság -ü fa; két fnértávulság -ü állomás. két
föld
,
képzü fnevek zi, //>'/ ragot nem szük-
mértéknévhez kapcsolni, hanem rövi-
a'
kád;
ség
,
5)
öl
Az
ídn'
mértéknevei
szám vagv más magyarázó név lyenhez
a^
eltt rendesen álll
,
és az
ih-
mértéknév egyes harmadik személyi
birtokragot vészen lel, minthogy
a'
van
bir-
n. RÉSZ. szó VONZ AT.
32
alattomban
lokíge
hogy
értetik,
pl:
hat
het-e
vagyok; hét esztende-Je mióta
itt
várlak^ azaz: hat hete
van^
két esztendeje
van. Következ idö-mértéknevek esztend, hó, hét, nap, id minden magyarázó el:
^
szó nélkül
is
id
zonban , az
egy számnév
napja
szót kivévén
diZdiZ:
napja
egy
a-
mindenkor az
,
magyarázóul
oda
értetik
múlik;
esztendeje
menjünk ;
melly esetben
használtatnak,
telik;
esztendeje-
pl
,
hogy
ideje
egy
múlik;
telik.
Ha
az
id' mennyiségét akarjuk
kifejezni
id' mértékneve nyi ragot vészen fel pl pillanat-nyi perez- ny i ; mellyet akkor is az
,
,
megtart két
,
midn
távulság' mértékéül
órá-nyir a vagyok
nyi rag rendesen az
i
áll
pl
,
tled. Különben
képzvel
váltatik
a'
fel
három nap - i munka ; két hónap - i fáradság, e' helyett: három nap 'nyi munka,
pl
:
két
hónap
Az
zs
itt
-
ny i Járadság, kijelentett eseten kívül
nevek az idnek
mikoriságát
fejezik
,
az
nem mennyiségét ki, pl:
,
i
kép-
hanem
hajnal -i mise.
oUyan
a/.az:
tik
mi:.e
,
iiully /lajiial-ku r
diH-i hítra/ifrozás
•
^
larta-
r.
éjjel -i
Ila valauiiiiek korát va^y jiieddigtartdsdt
akarjuk
kifejezni,
képzt vészen tét het -e s
fel,
iJonév as , es ,
az
//aí
|)l:
o.s
os
,
nap-os gyermek
es,
6) A' hasonlí'téisí eszme
különbféle
,
szonyai szerint, kövelkezökép fejeztetik
vi-
ki
Az alapfoka liasonlílásnál a' hasonlínév oUy , épen ólly szinte olly liasoU'
a)
tott
,
ta szóval magyaráztatik Wí/// által kajícsoltatik
mint
gyes,
,
,
a'
's
,
hasonló névUez
épen olly
pl:
ke-
igazságos. A' tagadó hasonlítás-
nál ugyanezen esetben a hasonlított név: Jiern
olly, épen
nem
sincs olly
messze sem olly
,
magyarázókat szép
m in t
,
olly, távol sem. olly, távol
kap^
pl:
,
épen nincs olly,
épen nem olly
kellemes,
b) A' kózépjokú hasonlításnál
név nál , nél ragot vészen tal csatoltatik a'
szebb
,
lel,
a'
hasonló-
vagy mint
ál-
hnsonHlntlhoz, pl: szép-nél
Pál -ncil Péter rútabb / vagy
mint
szép, Péter rútabb
setben
a'
mint
hasonlítási közéj) lok el
:
szebb
Pál. Ezen
e-
mellözhe-
is
3
34 lö
ha
,
melléknévhez inkább
a'
inhább
ter
A'
c)
vek
tétetik, pl
:
Pé-
kedves mitit Pál.
fokú
j^elsö
melljek
,
RÉSZ. SZÓVONZAT.
II.
felett
azon ne-
hasonlításnál
hasonlított név kimiitat-
a'
tatik^ között vagy közöl névhatározút vonza-
nak magok után,
bir oda Ima k kö-
a
pl:
zött legnagyobb az orosz. Ha azonban a' kimutatás minden hasonlítás nélkül történik, a' melléknévhez igen szép,
felette
szerfelett
,
,
nagyon szók következnek, szerfelett nagy.
A'
még
:
hasonlítási
képzvel
leg
a'
is
,
melly
.
sabban így
is
fels fokot
leg -jobb, Njomatoszólhatunk: leges leg- szebb y
leg- szebb
:
igen
pl:
eszme' kifejezésére élünk
a) A' közép fok eleibe téve,
képez , pl
rendkívül ,
,
leges leg -jobb, b) A' ul,
iil
:
s
só ,
képzs neveknél
képzöü határozóknál
feiezérsre elég
be tenni
,
pl
:
a' /
is, a'
leg képzt
eg-el -s ö,
,
fels
így az fok' ki-
az alap fok elei-
l e g-utol - s
ó
•
l e g-
leg- hát- ul j nem szükség tehát így mondanunk: l eg-el tS óbb, le g-utol- s óbb , l eg-el -ülübb , le g-hát -alább.
el -ül
,
11. J. NÉvjiL('>.
Az: «,
v)
(',
eleibe létetvén,
/a,
iijelly
j'c
;í5
mclkkiicvek
rngos
f-
melléknevek, ngjaii
névíil használtainak, szinte
felsfokot
kéj)ez,
legszep-e^ vagy: lag-Jobb-J a^
pl: leg-j'av-a, l e g-szebb'J e,
11.
nak
§.
l.
Kitétetik
a)
Ha
a'
NÉVEL, nével:
az eszme átalános
,
i'igy
hogy an-
ellentéte sziikségké|)|nem gondoltatik, pl:
a tüz t'get. Itt ellentélet vagy mellékeszmét nem kell gondolnunk, hogy eg} éb pl u vas éget. Az illy mondásokat minden által lehet ;
,
feloldani, Így: niiiiden Lúz éget.
Ha
•
a'
nével
átalánosságát
elhagyatik, a' név elveszti külöuszeríiséget vészen fel;
és
,
melly esetben ellentétekkel
midn tünh
,
ezt
mondjuk
:
világosítható, pl:
víz iwlhál el
nem
ezt azon ellentéttel világosíthatjuk
sok egyéb nélkül ellehelütik ^ i^y ehhez
ber
nem jár
oda gondolhatjuk,
^
:
:
lehe^
hogy
/io/
liogj'
6?//*-
egyéb
járhat. b)
Midn
reámutatunk,
valamel.'y
pl:
tárgj'ra
a széken
ül.
különösen
Ekkor azon3*
36
ban
mondatot jnindenneX nem lehet
a'
Megjegyzend
dani.
hete
sas
ersebb mint a fej
Kü r tnél
a
hogy
nével
a'
hat
,
pl
nál vagy oh
ebédeltem
szállva.
beli szokás határozza
a köz-
a fe-
ér.
K
Sza rv ás-
a
;
csárdák' neveit
a'
hely-
meg.
d) A' tulajdon személyneveknél,
zek köznévül használtatnak, pl: a
dy a h
:
felol-
A' fogadok' és házak' czímnevei eltt,
c) :
itt,
következ névre
vetlen utána
pl
RÉSZ. SZÓVONZAT.
II,
midÖn
e-
Hunya-
jeles nemzetség voltah.
Elhagyatik
2.
a'
nével:
tulajdonnevek
a) A'
Hu y a dy
pl
,
János jeles hadvezér Z i~ N á ndo rfejé r v á r h'ó'^lé-
71
m ony b an
ell átalában ,
^
ben halt meg. A' hegyek',
erdk',
völgyek',
tavak', folyók' es patakok' nevei
azonban
ha névelvel
használtatnak
pl
ez itt
:
na j
néha
Má
a Tisza
t
^
a^
nélkül
r a^ a
a
B ah o ny
Duna
,
a
Du-
be zavaros^
—
-
a hányba ti vagyunh y hideg szél fú át ra felöl , merre zúgnah habjai Ti s zá-
még
M
a
,
né-
,
nah
J3
D UJL ánah
Ti s z á n
túl.
(Kölcsey).
T isz á n
innen.
11.
A
1))
lyek
elvel majd
gy e s en t
nélkül ejtetnek, pl:
Mérhemcnesch
királyi
Hortobágyon^
Ki r ály-
a
voltcun.
A
c)
dn
a
e^vél>
majd név-
a'
H á h oln cin
és
•
elken
a'
mel\-
el(')l,
szíimítatnak;
tájszokás szerint
pusztákéi pedig
vannalc
nevei
iiL'j)esitell j)iiszlák
lielyséjj;iievekliez
a'
37
i\fc:\i:i,o.
§.
f-, melléknév és részesül ell, mi-
állítinányul vételnek, rendesen,
j)l
:
az
ember h alán dó az arany érez; ha azonlian azokat különösen k
erény rit ka, az akarjuk
jelelni,
leikbe tétetik ja
a
A'
d) pl
áilítmánjul
nével, «' r
itk a
pl:
nével ezek eltt
am,
ott
a
csal-
szivem -re
,
végett
rámutatás
kitétetik,
pl:
veta'
a ház-
itt
kert-em. Hasonló esetben azon
felül
még maga
hetik
,
a'
névelvel
magyar kéziratok, nélkül,
is
róka a
neveknél rendesen
személyragos
de njomosítás és
,
a
álljanak, e-
Pál az apostol.
,*
házam - b an vagyok
;
tem
l)ár
a'
az erény
;
,
])1: itt
személyes névmás va^;}'
,
's
a'
bécsi és
is
kitétet-
müncheni
átalános régi divat szerint
az én ház-am van;
ez
(i
a'
te
38
RKSZ. SZÓVONZAT.
IT.
r^HZ-ed^ Wi^y \Qy t
e
akarat
-
'.
én
ez
test-
legyen
od.
A' személjes névmások
e)
ew ;
kérdk
,
fel-
,
kiáltások és megszólítások elöl, valamint több-
nyire
valaha s
közmondásokban
a'
is,
ki látott
pl:
csodát? én láttam; RZÜk-
illy
ég törvényt
hont ;
olcsó hasnak
híg a
leve.
Névelvel nagy
3.
a) A'
könyv
^
pl:
:
isten, pl
az isten
4. A'
isten
:
pl
,
azon
:
tetszik;
a
áldjon
meg
,
áldjon meg.
számnevek az
száz
a
nekem
adtáig
:
kiket vársz, nem jönek.
b) E' szó :
névmások
visszamutató
m elly et
vendégek, a
vagy
nélkül használtatnak
a'
1,
szabály alá esnek,
a
vitéznek köszönhetjük
dia-
dalt; ót embert láttam. A'
5.
mutató
névmások:
gyanaz, ugyanez, ha
az utánok
,
^
u-
következ
név, mellyre mutatnak, névelt kivan
el' kihagyásával aZon, ezen
ez
r/z,
,
a'
ugyanazon
név,
w
gyanezen alakba is letethetnek, pl: az az ember n gy an az (i k(dap ; vagv azon ,
:
omhcr
u^ y a na za n
,
c<7/, ji/.onhan
az on^
inoiidiilliiilik,
A/,
ti.
lénik
c^y
oz embert
,
sokak
már
thi
ois
latiam.
sok visszaélés lör-
s/.áinilcvvcl
iiévcK")
ttzon
:
kihagyásával rövicl(Mi
o.ii
miiitlioíüjy az
,
rozallan l)en
1)1:
kdhtp. A/.
iicincL lialá-
által a"
helyeit használtatik. Nyelvünk-
következ esetekben van helye: a)
határozottan esak egyet és
Mi(l(")n
löhhet akarunk
mondani,
e^ösz ház-
(iz
])!:
nem
ban (f^y embert találtam. b)
Midn
mélvnek regékben
és
iratik
elbeszélésekben
e)
Használtatik az: olly
Hlyen névmások eltt a'
pl
,
élt
hajdan
Jia volt. illy
,
de
is,
:
sze-
kíilönösen
körül,
király, kinek három
e^ry
vagy
tárgynak
valamelly
egyedisége
ollyan
,
,
többnyire esak
b) pont alatt említett esetben; ekkor azon-
ban
ki is
o Ily
maradhat
emberrl a
,
pl
mit tarthatunk
:
ki stb
;
vagj^
:
mit
egy
tartha-
tunk olly emberrl. d) Használtatik
melly
a'
közé téve
,
bír
de r ék egy
,
pl
:
fnév
esetben e
annak jelzje
és
nyomosító ervel
mber
;
ez
gono
s
z
40
csapás
egy
|)1
,
:
rosznál ; re
az illy
's
mondat
más
egésze;i
mint ha az egy a melléknév eleibe
tírtelmü, tetik
RÉSZ. SZÓVOXZAT.
Tf,
egy derék egy gonosz
ember
té-
L'ohhet ér száz
csapás egészen tönk-
tett.
e)
Magasztaló vagj lealázó értelemben
vetetik,
egy
pl:
Huny ady
is
nem
roszat
tehetett.
f) Határozatlan
pár falka, ,
gyjt
nevek eltt, mint:
sereg, csapat,
óoX'o/-
,
kitétetik
,
egy pár csizmát vett; a réten egy falka juh legel. Egyébiránt ez többnyire pl:
az a) szabály szerint mondatik így.
Minden egyéb esetekben ni a
ki
leliet
kerül-
németes egy^X,: a)
Annak egészen
lyett: ezt
selheti
egy
elhagyásával
halandó ember
(das kanii ein sterblicher
,
el
pl
:
e'
nem
hevi-
Mensch nicht
ertragen) így: ezt halandó ember
el
nem
vi-
selheti.
b) Az: illy, olly
névmásokkal, e
gy
hangon
]>! ,
:
e'
melly
,
Hlyen, o//^<7W mutató
helyett:
ezeket
szív rendít
volt
monda ,
íg\'
li.
mondd olly hangon
czekot
i't ben
Magasabb
rolf..
az
,
hagyni
olly
/'//>',
inelly szírren-
^
jiyolven,
iiiiiit
névmásokat
stl)
mondd
ezeket
pl:
,
41
NKVIIAOOK.
§.
költcs/.i'l-
lehet
el
is
Jiangon,
melly
szú' rendít volt
Néha
c)
mással
j)l:
,
gyanúval
valamelly határozatlan név-
a'
e'
hehett: ha eí^y ember iránt
viseltetej.,
í^y:
ember iránt gyanúval
12.
1
l)
mét ja
.
Ily
viseltetel.
s
:
ak
^
ok
,
ek
,
ók
,
k.
magyar, valahányszoi' álalános eszki, mindig egjes számban használ-
A'
fejez a'
ni e
NÉVRAGOK
§.
Többe
v ni a
^^ci
nevet,
])1
:
ember
az
halandó; a
f ar k as ragadozó, e helyett az emberek halandók a fa r k a s o k ragadozók. :
,
2) pl:
Minden név
ember 3)
a*
,
A'
tö
n év ha rag nélkül
-
áll,
ház.
fnév, vagy bármelly más
része
nvelvnek, ha fnévül használtatik, felveszi
töl)bes ragot,
akarunk
midn
kijelelni,
a'
azon egy tárgyból többet ])1
:
ember -ek jaj- ok.
42
n.
j aj oh- hal ostromolja az
ö se k- et ;
?'
SZÓVONZAT.
g y e ngé-h néha meggyzik
mint -eh ; a az e
RÉSZ.
eg eh -et ; én
az atyáin
és
egy -eh vagyunk.
A' g y ü - n e V e k már magokban is többséget fejezvén ki, rendesen egyes számban hasz4.
náltatnak
De
zet.
pl
,
magyar n ép
:
ha több
illy
kiteendo
is
magyar n e m-
név, pl: több jiép^ ^^gy
több nemzet" fogalma
szám raga
,
forog fenn, pl:
,
;
•
Az é
1)
Birtokos:
ragos nevek
többes
népeh^ hazája
nagy világ (Vörösmarty) i-omán t eh germán n ép e h; a hu z á h a rozs oh silány ah> 2.
a'
n
e in z e-
szépek^ de
é.
birtokviszonyt fe-
ekkor az é ragos név állítmányiil
jeznek ki
's
szolgál
nyilván kitett alany mellett, pl:
Ez
a'
a'
ház Péter -é,
2) tik
,
's
a'
Ha
a'
mü- vagy birtok-név kihagyaaz é ragos név ma-
alattomban értetik
,
gán tnév gyanánt vétetik ját szabályait
ragasztás
követi (lásd
slb)
j)i
:
:
,
és
a'
ragozásban sa-
Helyesírás és Szó-
Jánosnah
is
van háza Pé-
NKVKAOOK
12. 5-
Jánosr'
terneh is, de a'
nél.
J (ín ose k
;
MiJon
ott Voltak ^
ne k.
k,
fnév, vagy
kot
más név, mint birtok
nalt
viszonyban
laszlliallan
PéteréPéter ('kii.
szebh a
Sajátító: na
3.
1)
is
43
birtokos név nak ,
fönéviil Iiasz-
és l)irtokos,
állanak e£»ymással
nek
nek hdz~ Ha
2) Gs^f
^
ez
a"
birtokos több,
utóbbihoz: a,
vai
,
i'ei
a'
nek
fejedéi-
me
sok
,
i.
vagy aik
százados
birtokosak
Te^ja^je
király -a;
vészen
fel,
erdélyiek-
birtoknévhez:
a'
eik rag tétethetik, pl: hol
,
agg j áV
okvetetlenül kitétetik ,
Pé-
— Nagyobb érthetség' vagy
at suhogással lengeti a
személyrag
:
több, akkor ez:
jai , jei ragot
,
nyomosság' kedveért azonban ok ^ ök
a'
's
va^
e,
l)irtok
magyarok -n a k
pl:
a
a.
rag adatik; ha pedig ai^ ei ,
a'
,
vészen fel,
ra2;ot
birtoknév pedig liarmadik személyragot, pl
ter-
elvá-
midn
a'
lógó
fárjaik-
szél (Horvát
})edig a'
Endre)
több birtokos
birtokos és birtok egy-
mástól valamelly közbevetett szó vagy mondat áltil
megszakaszlat ik
;
pl
:
a'
p o lg á ro kna k
,
44
n. TIÉSZ. szó VONZ AT.
hik egyszersmind nemesek^
nát szállítani ház
-
nem szabad
Jcalo-
aih- ha.
4) A' naJcy nek ragot szebb hangzás' ktcl-
veért ki
kihagyatik
nak
:
hagyni,' jl
niagyaroJc
:
Erdély fejedelmei. Okvetellen J3edig, midn a' birloknév tulajdo-
királya;
nító
leliet
is
raggal van ellátva, pl: az or-
/ze/t
,
szága nagyai-n ah munkája. is
Írtak:
A' régiek íg?
az ország- na k nagyai- n ak aján-
lotta jnunkáját.
5) Kihagyhatatlan
Midn
a)
utána tétetik
Midn
jelzn kivül elválasztatik
láttam
,
pl
,
:
a'
nak
nek rag
,
birtokos név
a'
l>irloknévnek
merre zúgnak h a hj a í
Duna -nak
sza - n a k , b)
a'
a'
(Kölcsej).
birtokos név
a'
birtoktól
bármelly szó vagy mondat
,
nak magaviseletét
pl.
,
szép
tem ; Péter -nek
azon ifjú-
ez
Ti-
,
kit
,
által
tegnap
megszeret-
a háza. A' közbevetett
jelz azonban nem kivánja meg szkségkéj)
nak, nek
ható ból
rag* kitételét,
Ura.
Ha
álló, tétessék
a
azonban
pl: egek a'
a'
minden-
jelz több szó-
könnyebb éitlielésért
ainíd\ nek
rag, pl:
a viszdlkodds-na k elaludni látszott
Idiigja ismét fölgerjedett. 6)
45
NÉVll.VGOX.
li. §.
Ha több j el
•
függ
birtoknév, egymástól
viszonyban
a
,
nah
nek ragot csak az
,
utolsónál szabad kitenni, pl: Hiiiiyady
n apj d-nak
ny es diadalcC
fé-
ünnepét l-
j ü k. 7)
zók
,
11.
Ha
birtokos fnévvel
a'
m. alatt
,
a'
felett, mellett
megett, kö-
,
zepett slb jönek birtokviszonyba
névhatáro-
,
névutók
a'
nagyobb nyomatosság' vagy hangzatosság' kedveért ragoztathatnak
kép
nek
felveszi
közepett
nak
-e,
eltt -e;
nélkül
is
a'
elég
,
de
szék
-nek
,
,
pl
szükség-
tenger -
:
a
alatt -
,
ház-
az iily szókötes
alatt,
közepett és a'
fnév
szék alatt - a stb
;
mert
*
e-
minden rag
viszony' kifejezésére.
ragoztatnak
8) Bir tok viszony ilag
a'
:
erdk', mezk',
rosok', várak', helységek', getek',
a'
nek ragot
hibás tehát
tenger közepett - e
zen esetben
is
nak ,
a'
váli-
hegyek', völgvek', tavak', folyók' és pa-
takok' tulajdonnevei
melly esetben
a'
is,
ha
a'
nak , nek
köznév utánok
áll
rendesen kihagy' a-
46 tik
])1
,
U. RÉSZ. SZÓVOJMZAT.
Pest' város -a,
:
Csaba
helység
kos' meze-Je,
Buda
vár - a , hegy-e, Rá"
-^e, Mátra' Balaton' tau-a, Sajó'
völgy -e. így származtak
némellj
városok',
helységek', vidékek' stb tulajdonnevei is, pl:
Sámson/láza tyusfólde , 4.
a'
Petfalva Eger völgye. ,
Má-
Berenhida ,
Tulajdonító: nak ,nek.
1) Nak, iiek következ igék: a)
,
Mellyek
tulajdonító ragot vonzanak
adás',
tulajdonítás',
igéres', odaszánás', ajánlás', fizetés'
engedés',
fogalmát fog-
magokba pl a dj a koldus - ti a k ; an -nak t u laj do n it sdj e ng edj az okosb -nak j me gigérteni barátom -nak ; lalják
azt
,
:
ántam ^ aj ánlot t ani a* me gfi zettem a' kalmár -
más -nak sz
tan ács
-nak j
nak, b) Mellyek: vélést, sejtést, gyanílást je-
lentenek,
sejtem,
pl:
rósz
-nak vélem,
tolvaj -nak
den olly igék lajdonságáról
,
g y a n it o m ;
jó
s
-nak t
min-
mellyek valamelly tárgynak tuszóló Ítéletet
fejeznek
ki
,
\A
i
12. §.
47
iNÉvuA(;()K.
'Uek ér zem y fekete - n e k Ldto m; vös - ne k t ap ászt alom,
edas
A' taiiácslók
c)
,
üd-
javaslók, parancsolok,
tan d cs lo ni ón -neky javaslom az úr-nak^ jj arancs oloni a szolgdtn -nak jnegt ilt o m kend- nek ti! l
uk
ellenzk ,
,-
pl
:
^
,
ellen zette Jid - n a k a
'
d) Mellyek valamellj zást
czélzást
,
setben tíilik
i
a'
,
,
irány-
felé
tái*gy
indulást jelentenek
,
nak nek azon
pl:
hdzassdgot.
,
melly e-
tárgy' nevéhez ragasz-
fejé-nek irányzott; dt-nak
n dúlt szke Bandi (Kisfaludy K.) ;/«/- nak
tnent^ ugrott, futott^ vágtatott^ rohant; Pest-nek váltott ájLda.'. Pest ,
felé váltott utat.
Ezek: árt , beszámít, bead, használ,
e)
hiszen,
hízelkedik
.j
^g^r^
köszön^ látszik^
meg vall
tozik,
ízlik j
nak
világít,
^
izén
kínálkozik^
,
örül^ rémlik, tar-
készül,
pl:
katona -
készül. Ezek;
i)
kell, illik, tetszik,
Jáj
,
jól
e-
nem kell a hal-n a k a horog ; ) öl esik neki; tetszik neki. sik
,
pl
:
48
n. RÉSZ. SZÓV^QNZAT.
Ez:
g)
lenni ^
midn
valamelly neh ra-
got vonzó szó gondoltatik hozzá, pl: jó-
nah
lenni^ rosz-nah lenni. 2) A': van kot jelentenek, a'
cs
birtokost e/i
a'
szép ház
-
raggal kivánják, pl; nin-
baj - o7n
sem77ii
a van.
birto-
birt dolgot szeméi jragozva
/z«i6 /zeX'
ek- e77i
77.
midn
sincs, nincs ,
^
Midn
létezést
;
Péter -nek
állítást
,
álla-
,
potot jelentenek, szinte nah, neh ragot von-
zanak ugjan, pl: ez 7ieki
de
a'
V an
illy
esetben,
e/'ös
midn
lítmány alapjául szolgál,
a'
iio.gy ; 3.)
a)
ez az eleség
tudniillik az ál-
jelen
személyében mindig kihagyatik
munka volt,
,
id' harmadik
egy emhei' -7ieh
heves.
Ugyanezen ragot vonzzák A'
következ melléknevek: adósy
kalmas, á/^talmas y hasznos, ill káros, kedves, leheletlen,
üdvös,
ne h i
pl -.ez
kelle7nea
szükséges,
stb, pl
:
jó
,
ké/7.yelmes
,
szabadj
adós a
,
^
al-
rósz,
lehet,
7i77alnias
,
csaplár -7iah ; al-
k al77ias inas -7i ak y á rt a lm a s az egész-
ség-nek-
hasznos a
apá-nak ;
i
radék - n a k
/
lletle 7i //,
beteg.-nek ;
ill
pap-n ak ; j ó a ma*
d v ö s az egyház - // a k.
49
12. §. NK^Ti.vnoK.
b) A': 2>aló
,
termeti
született ígeiievek
,
melly cselben képességet, rendeltelést fejeznek ki t
pl
,
e r/n
bíró - n a k v
:
aló ember
ett legény ; költ -Jiek született fiú. c) A':
szók ú s
-nak
ollyan
pl. f^a-
kar fnevek,
szokcis vs
gyar -nak
bajuszt
viselni
ká r
,
a kenyér'
4) Elfordul néha
az indulat szóknál
is
,
szegény nek! mit ne
j aj an -nak a' k-em! uszu nek-if pl
katona - ii a k
^
;
még:
5) Használtatik
£7
a)
helj ett, pl
inas 'nak
-
:
fogadta??!
katona • n a k szántam; ;
kocsis
-nak
állott
szegdött,
Gyanánt értelmében,
b)
néztem ; becsületes azaz
n
ló
:
dn
gy anánl
pl:
e?nber -nek ^
becsületes
-nak
ló
tartoltam
gy
ember
,
a-
t.
Felé helyett, pl:
c)
a hely -nek
tartott.,
ajalu-?iakmentj
[\zal\
falu
f elé
^
hegy
f elé, d)
nak
j
Hoz
azaz
:
helyeit, pl:
nem
illik
az leá?iy^
leány •hoz.
4
50
BÉSZ. szó VONZAT.
II.
Rá
e)
helyett, pl:
ivás-nah adta ma-
gát , henyérheresés-neh szánta magát., az
:
ivás -7' a
yá
f)
^
henyérlcero.sés
vé
^
lieijett,
- /-
az-
e.
hiró-nah
pl:
tet-
pap - n a l' szejitanácsos s á, pap -p á.
tanácsos - n a k Jieuezték ;
téle ;
teltélc,
azaz
:
hiró
-
v
íI,
-
érlelmében,
g) Jelien
mellem- ne
pl:
szegezte a puskát. 6) Használtatik továbbá: lös igék mellett
ellene 7) is
72
:
eredt
e
-
ki
^
nek-i;
illy
kifejezések
neki búsult , nek neki ment, melljek ál-
keseredett esett
vetette
igekÖ-
n ek.
Szokásban vannak az
nagyobb
tal
ellen
pl:
szólott felsbbségé
neki
^
is,
ellen
ím,
,
indulat, vagy liatósabb cselekvés
jeleltetik.
Nagyobb nyomatosság kedveért vég7Z
re, is
íi
nak
,
-.i
,
k i fogott a ellenség -ne k.
:
^
munka n a k -
,
/;
e
k
i
rohant aZ
12,
§.
Mh'RAOOK.-
Tárgy eset
5,
at
^
ot
5*1
,
ó/
,
t.
,
1) llly ragu nevel vonz nuiga mellé uiililen
cseií'ii'ó
íac
gyakran
a'
lemben
vételik
jár la
r
;
-
közép ige pl
,
is,
sut
iíjeii
midun cselekv
t'rle-
lát-
einhcr -t
:
áll ; in e
1
megállja
részesül ;
é-í
^
ii
li
lov -at
(i
nyul-al
a
ulcz-ú
-
a vizs-
;
soh-at uta-
;
zott ember. 2) Elliagyalik a)
e'
rag
A' szeméi jragos nevek' tárgy esetei mel-
ll gyakran
,
az e£»ves
harmadik szeméi vt
a
Icedv
b) A' határtalan
móJu
vévén
,
pl
:
elvettél:
-
e ni ;
ki-
hagyd
ne
mag -ad'. pl:
tz
széna
Iá
t
gyjteni,
pipa
igék olott néha,
gyütani,
ház-
ni ment,
c) A'
részesülk
esetben az ige
a'
gyakran egygj^é
is
minden -tudó ;
s
többnyire
olvadnak, pl: hite
d) A': i'a [)l ,
:
,
,
melly
a ragahagyott szó
minden-látó;
-szeget
ura h -
l ;
kerék -gy á r t ó; kötél-
gy ott ; rendesen
elolt
részesül
a-
ver ö.
ve végzetü állapotjegyz eltt
száj
tátva, sZem mer esz 4*
t-
52
n. RÉSZ.
szóyoNZAT.
ve bámul; vállvetve. A'
régiek a ván^ vén
végzetü állapotiegyzövel
hasonlókép éltek
pl
tartva n ;
tanács
:
is
imádják vala ;
ajtó
térdek h
,
aj tv án
bet évén (Müncheni Co-
dex).
Okádó:
6.
nevek,
A'
1)
ért.
melljek
adják, vagy értékét, becsét
határozzák meg,
raggal járulnak az igék- vagy
ért
okát
valaminek
a'
mellékne-
odaadom száz fo rint -ért nem adnám egy pár tinó-é rt. Különövekhez
,
sen pedig
pl
:
ragu neveket kivannak
illy
Következ '\^ék: Jelel jótáll kezeskedik, hálát ad lakol, Jizet, szenved, bnhdik.^ ad f igér, cserél, vészen, kap, küld, a)
,
.^
,
él,
hal, büntet,
stb.
^\\
Jelelsz
ért; lak ol bnei -ért; él hal
kár-
a"* (i
hazá-
ért.
b) Ezen rokon értelm melléknevek leíós
,
kezes
,
adós
,
háládatos ,
becses
:
,
fe^ pl
felels a fia'ért; k eze s cC másik -ért háládat OS a jótétemény -ért ; a d 6 s a' kelme-ért; becses a Jaja-ér t.
53
12. §. xNÉVRAGOK,
2) Használtatik az ert ra^ a) Helyett ^ydinknl
azaz
isf
^
pl:
:
érted
eszik
helyetted j fuí -ért apja fizet azaz
:
^
helyeit.
fia
b) Miatt gyanánt, pl
:
ér t em ne busúlj,
ne szenvedj y azaz: miattam.
Segít
7.
Minden
1)
ö: val ^ vei,
szellemi vagy anyagi kapcso-
érintkezést, legyen az barátságos
latot,
ellenséges
,
eszközt jelent nevek és igék
és
val, vei Ydcps szókat vonzanak; illyenek
vetkez
Szövetkezést,
osztozást
szerzdik
,
társalkodik stb
,
pl
a'
kö-
igék:
a)
zást,
vagy
jelentök,
barátkozik ,
,
mulatozik
a jó jó-val
:
mulato-
tár.salkodást,
mint:
egyezik ,
szövetkezik^ ,
egyezkedik
kártyázik játszik ,
szövetkezik;
,
,
Péter
ár s alko dik y kutya a' macskád Ide tartoznak val ritkán b ar át k ozik. Pál -la
l t
—
a'
ha^on értelm melléknevek
vele; minden emb er-r el
s
ég e
6
ágo s*
s
is, pl:
szövet-
barát-
b) Eíeknek ellenkezjét tjelentk
,
mint
:
54
U. RÉSZ. szó VONZAT.
ellenkezik, liáborkodik, vagdalkozik, harczol,
küzd
perei
,
verekedik
czivódik
,
ví
,
ütközik stb
,
])i
;
vitáz
,
d
:
,
viszálkodik,
ma-
torok a
gyar - ral sokszor verekedett. Ide tai'toznak a' hason értelm melléknevek, pl: megférhet étlen szomszédjai -V al ; ellensé-
ges vele. Az
c)
egyesülést, \együlést, keverést
lenlk, mint: vegyít^ vegyül., habar., elegyít
így
gyes
kevert
,
Ezek és
,
pl
,
zavar.,
kever.,
keveri a
viz -zel
:
nem
hason
a
pl
je-
bort.
melléknevek: elegy, ve-
vér -r el elegy.
;
közé tartoznak az együtt
,
össze
egybe ígekötös igék, valamint maga az
gyiitt határozó
is,
pl:
,
e-
egy üt t -j dr velemj
velem együtt. d) Segítést jelentk,
molít
gít
,
i ;
ápol
támogat
,
j)l
:
j)é/iz - z
gy á m o lít j a ; v alt á mo g a j a.
ruha -val
vényt karó e)
,
mint: segít, gyá-
-
.,
völködiky
a
só-
t
Bövölködésl
bövölk'ódik
el se-
bír
^
pl:
és birtokot
jelentk, mint:
a Tisza hal— la
sok ezerek
-
ke
l
bír.
-r-
l
b'
így
a'
12.
tele,
o
melléknevek, mint: dús, gaz-
liuson crtelinü
dagé
rakott, iómolt
teljes,
ral dús Baranya zajos nép
ör'oni
-p
e
Mérkzést
f)
bír
;
és
l
te
a királyi
f
b ír fiit
egyméis
-
s
•
jelentök, mint:
t
lak' terc,
mérkzik,
versenyez, pl: Péil
a l. jutalmazást jelentök
ajándékozta
bizodabnéi-v al
darab arany -ny al j a
két száz
bor-
az ifjak v ete kediiek
v al ^
g) Ajándékozást és pl:
j)l:
,
le.
birkózik., vetekedik^
nem
55
.NÉNllAGOK.
>$.
t
,
nieg
a íniaz-
á k inunk áj át h)
Kérkedést jelentök,
dicsekedik
kodik
,
,
hetvenkedik
pompáz j
pl:
nálást,
Élést
,
tartást
gyógyílásl
gazdálkodást,
,
kevélykedik
testi
bú
dik^ nemességé- v e l i)
,
,
mint: kérkedik,
ereje -vei
s z
k é Ik
táplálást
szolgálást,
fiikarkodást
,
,
e
hánya-
kérke-
d i k.
hizlalást
,
kí-
kereskedést,
jelentök,
pl:
a
puszták' Jiai kenyér -r el és szalonnát - v a
l
élnek j bor-ral kedveskedik; gazdálkodik pénzé -vei; étel- 1 el k i n á Ij a. k) Nevelést és
öregbítést
,
kisebbítést és
56
RÉSZ, SZÓVOííZAT.
lí.
fogyasztást jelentk, pl: s
zápor
itj a
szerénység -gel ne-
borát y
ve Id erényedet ;
csaplár vizezel
a
rcig almáz ás -
sal kiseb
•
b it i Jelebarátait. A':
csak liéha veszi
sal
midn
nevel ige, fel a'
táplálást
jelent,
val, vei ragot, pl: hús-
nevelte y különben 072, ó>2,
n ragot
ki-
van, pl: viz-en nevelte kisdedét. Cserét
I)
jelenlök,
pl:
a'
püspökséget
-val cserélte; d papirost arany ny al váltotta fel. Ezen igék egyébiránt z árdá
•
szinte o/í, ön ragot kivannak, is
•
pl
ükr -ön lovat
:
,
eb-
m) Fenyegetést vagy tást
csegtet
bátorít,
biztat, 3
csábít
pl
,
:
bizta-
,
rettent,
lelkesít,
csüg-
buzdít, ke-
y
abrak 'kai csalo-
csikót.
n) Bajlódást dolást, bánást,
igen
ijeszt.,
halál lal fe ny égeti;
rósz hír -r el b us ítj a
gatja d
,
cserélte
szomorít, keserít,
elidegenít,
geszt,
mi szokottabb
csüggesztést
jelentk, mmt: fenyeget
rémít y
a'
en gubát
,
végzdést
tördést
,
gon-
foglalkodást jelentök, pl; ki
szeret mások'
ügyé- vei hívatlan ve-
NÉVIÍAGOK.
12. §.
szödrii, az
tC
magáé
-
v
57
al keveset szokott
g ndü Ini. ü
o) Tartozást, adózást, fizetést jelentök
-kai tartozik,
sok -kai fog d 6 zni j k ifi ze tt ék apró pénz -z el. j)l
ki sok
:
F'al ,
2)
léknevek a)
vei ragot
a-
vonzanak azon mel-
melljek:
,
Két szeméi jnek vagy tárgynak egy vasy
egj^enlö tulajdonságát jelentik, pl:
egy korú
egy szörü
,
egyenl
,
egy
idöti,
hasonlatos ,
,
egy alakú. b) ?'os,
Következk
szomszéd,
Buda
pl:
Pest
-
megyés
:
roko/i
,
osztályos
hat ár os
tel
közös
,
;
,
,
hatá
atyafi.^
szomszéd
velem. c)
pl
:
Ezek
:
adós
száz forintom
vele hogy
,
kötelus
,
kénytelen, kész^
-mai adós; köteles
fizessen.
3) F'al, vei ragot vesznek fel a)
A
hasonlításoknál
gét jelent nevek, pl:
a
Duna a
a'
mérték különbsé-
egy öl- lel nagyobb;
Tiszánál sok -kai szélesebb.
58
BÉSZ. SZÓVOMZAT.
ír.
Az
b)
V e r-r
eszközt jelent nevek, pl
c) A'
y^^ r-
:
ot-t al ütötte iiyomát.
el villa ¥l ; b
midn
mértékek' és edények' nevei,
eszköz' értelmét veszik fel mellékesen
pl
,
:
a
iczé-vel, az almái hú s á r-r al
csíkot
a burgonyát z s á k'h a
l
merik.
Az idt jelent nevek többnyire, e' kérdésre: mikor? pl: éj-jel^ nap- p al reg-gel, sz- szel, t av asz-szal j ez d)
eltt
három észt endö -v el.
gós szóból rövidítetelt ez heyett
est - 1 e /,
:
leg ez
is:
tél-
b
en
y
estve
hogy
,
,
e'
Meg-
az idönevek
más
nem mondjuk:
^
:
:
hajnal -b 4)
Az
an
,
ször az:
a-i
a':
V al adta
nyár a n t -
és
e, ja, je
val
,
el
mérik a húst.
a
a.
jelent igék melletti
adás-vevést
árnevek ezen kérdésre
aztán
,
valamint hihet-
nyár- ral f hanem: tél-en, nyávagy tél- b en ^ nyár -b an, így dél-
lel
o n,
r
-
este
:
használtatnak, pl:
is
Hl yen vei rá-
helyett: /ío/- víí/.
e'
jegyzend egyébiránt raggal
-vei;
est
hajnal y
is
hogy ? hogyan ? el-
:
birtokragot veszik fel,
vei ragot, pl: hét forint-j á
búzát;
tíz
kiajczár
-
-
á'V al
NÉVRVOOK.
12. §.
Hasonlókép niidon adatik
rajhoz tálnak
mennyiséget
a'
rendesen elhagyatik,
V al
a
^
diót száz
|»l
a
:
á -vaL adják
-
1) A':
az
ár
azaz
,
to-
:
diót százat.
ve,
,
következ igéktl von-
,
:
Teszefi
a)
toztat y
y
varázsol
sÚ),
al(d'i't
|)l
:
b) válik.,
változik y :
lesze/t
pl
:
helyett:
e s z le k.
,
nei:
,
mint
alakúi, képzdik
is
lön;
az ige test
össze lehel
ln
a'
fa k-
^
a'
nevekkel
a'
katona
lett:
katona- vá lett.
2) Feleserélhet néha y
hor-r á vál-
közöl azonban némellyeket
vé^ elhagyásával ,
t
az ige test- te
vé válik. Ezek kölni
.^
Ugyanezeknek közép nemeitl
keményül., pl
váy
bájol hüuól^ vál-
,
vizet
(i
toztatta; ember -re
nak
,
árért
váj ve rag egy állapotból másba
átalakulását jelentvén zalik
,
is
hárin-á-
tojást
Fordító: vá
8.
e'
hol azonban
,
hánnat egy garasért
jcmt
számnevek
mell y bizonyos
,
meg
határozzák
,
a'
59
raggal,
]»l:
biru
a'
vá
-
n a k
,
ve rag tették
y
a'
e
:
60
n. RÉSZ«
helyett
bíró
:
vezték ,
-v á
tanácsos -
:
-nah
tanácsos
tették y
helyett
e'
szó VONZAT.
3) Vétetik határozó értelemben
tö-é;
kis-séj kevés- séf
szenvedvel
felcserélhet
is
nem mehetnek nek
vagy
,
ki SS é elfáradt
y
t
:
,
is
mint
,
mellj esetben lovai
pl:
a'
többé
obbet nem mehet-
vagy
,
ne-
s á.
kic sit elfá^
;
radt.
Némelly helységek' nevei
4)
vá , vé ragot vesznek
hová ?
szinte
Gyr
ré ment
-
9.
Mutató:
A' nevek
a)
nek
fogad
:
szegdik
,
,
pl
fel
hivatalba, tisztségbe, tár-
a'
ismer
áll , pl
,
«/, ül,
saságba felvételt kifejez igék mellett ,
fel
Fejér vár -rá érkezett.
,
Ul , ül ragot vesznek
1)
kérdésre
e'
:
,
szövetkezik
tiszttartó -ul
,
,
millye-
szerzdik ,
fo g adta
házastárs -ul vette; fegyvernÖk -ül
ál-
lott Huny ady mellett ; társam -ul szegtt ; párt-u l fog t a. Ezen esetben e' rag:
d
nak
7iek
,
:
is
felcse-
gazda -ul vagj gazda -nuk gazda' v á fog adt a ; házastárs -ul,
rélhet vagy
vagy: vá, vé ragokkal
,
,
pl
:
,
:
12.
vagy
NÉYRAGOK.
§.
házastárs - ?i a l'
:
vag y
,
válás ztotta; barátom nak \üs,y barátom - á -
j
it
házastárs - 5 á
:
vagj'
l,
barátom-
:
mer e m.
s
i
7?i
:
Cl
b) A' liasonlítási eszmét kifejez nevek,
mellyeket mint-ie\
lehet használni
is
pl
,
tár-
:
saimnak vesztét hir-ül viszi F'olg a vizéhez. (VövÖ^ímíWly); por -ul adta be az orvosságot; liszt
-ül adta meg
borsó ; palást -ul
szárított
nyát, lUyenkor képen
képében
,
lyett
,
vagy
:
és
eszköz
eszköz
ként
nak
^
eszköz
-
ként
,
dolmá-
gyanánt^ kep,
,
nevében
,
vagy
,
he-
eszköz- ül
állhat, pl:
eszköz - k ép,
:
képében, eszköz eszköz fejében eszköz nevében^ hely ett eszköz- nek használta; eszköz^
-
,
,
,
y
jutalom e
n
gy a n ánt ,
hely ett
y
y
jutalom
-
jutalom -ké nt ju,
talorn fej éb e n , jutaloni
talom
öltötte
fejében
gy an án /,
jutalom - k ép
,
,
jiek is
k ép en,
jutalam -ul k ép
j
rag helyett
e'
szem -ál
gabonát ;
«'
jutalom
7i
e v
-nak
éb e n
,
ju-
kapta ; pén-
z-ül adta a' gabonát, azaz pénz hely ett, vagy pénz gyanánt. :
:
Ide tartoznak
ország 'Ul,
a'
következ
város - ul ,
kifejezések
magj'arok -ul ,
is
er-
62
n. RÉSZ.
szegény ember eh -ül,
délyiek -ül ^ szinte
mint
:
lentükkel
mint
SZÓVONZAT.
mint a féle
,
melly ek
va»y más módje-
,
felválthatok, így: ország- o scin,
is
mint
város,
hereh, pl:
Ó
lésiijikben
meg
szegény
a féle
Felségének
,
em-
ország- ul, gyü-
köszöntük (Korponai ország-
is
gylés); bizonyságot teszünk egész város-ul
mi szegény emberek - ü l csak kenyérrel
'
s
vízzel élünk.
Továbbá ezek
is:
pór-ul, ember -ül , sonlókép azaz
azaz
:
c) A'
-ül,
mellyeket
kutya -ul ha-
minttel
-ül /árt,* ember -ül viselte magát
lehet váltani,
fel
mint mint
:
eh
az eb ;
pl:
eh
ember. nyelveket jelent melléknevek
,
e-
hogyan? pl: magyar -ul beszél; német -ül tud; éingol-ul ért; görczen kérdésre:
g'ül
tanul.
2)
Mint
képz
minden melléknévhez
nyire
néha an^en raggal
n-ul
ragasztatik az ul, ül több-
,
is
gonosz -ul
n-an, gonosz
-
,
,
melly esetben
lehet felváltani, pl: jöza-
ravasz -ni , ^^%y jöza'•
an, ravasz -an. Az atlan,
et-
12. §.
len
talán
,
ha^valik
cl is
iMii
lat V a állott
telén
,
a
/• ()
l
Ji
ir
;
t
NÉVR Ar.OK.
\c'i2;u
]»l:
,
63
mellékneveknél gj'aksoh indehen a
la u JidL^yjak
tele n elment
r e n dü let le
;
v
:
Jiáza-
d r ci
t
la n er-
l-ezetf.
On
3) pl
arcz
:
azaz
:
-
képzi)
arcz -o
ebben
arcz -
:
aT\z -ni pl a
csapta^
l
ii
liel\ ell áll
// /,
szél
ii.
4) Sajátságos kifejezésül liasználtalik eb-
ben
:
ap-nly any-ul
nem
göknél
volt tilos
testvér^ pl: a
görö-
nszni ap-ul növéreh-
kel.
10.
Beható:
l>a
,
he.
1) A' ha, he rag valaminek beljébo hálást, \s
e'
vagy helybe, állapotba indulást jelent, kérdésekre:
meg. Vonzatik
hová? kibe? mibe?
Ivedig
a'
felel
következ igéktl
mellyek a)
siet^
Mozgást jelentenek
repül
,
vágtat
,
pl:
«'
gyek, malom -ha siete /,
,
mini
megfen
:
,
ráros-ha melelkem
-
b e s z á /-
lok. bj
Be
jgekötvel vannak kapcsolva, pl:
64 a
szó VONZAT.
n. RÉSZ.
gyakran b e-üt'ót tek hazánk -
tbrököh
ba; be- z á rt a c)
cC
szoba 'b a.
Avatkozást, valamibe kezdést jelente-
nek, mii 1 jenek: keveredik^ bonyolódik
,
kap,
fogy kezd y avatkozik, pl: tolvajsdg- b a ke' V ere dett ; minden -be av átkozik ; sok
kezd;
dolog -b a
sok baj
-ba
b o ny o
l
o»
dott. Állapotot jelentenek, mint:
d) esik, pl
bú-ba
:
mer ú l ;
merül,
nyavalya -b a e-
s ik.
2)
Ba
,
be ragot kivannak ezen igék
is
vág üt kap pl orr -ba ütötte; hát 'ba V ág ta; nagy fá -ba vágta fej" s z éjét ; haj- b a kapót t ; szeget üt ott ,
csap
,
:
,
,
fejé -be.
Valamint ezek
is
:
öltözik , öltözködik, p\:
gyász -ba öltözött; fekete -be ö It ö z k ödött. 3)
£a
a)
A' kerülés telik igék az árt, becsüt,
munkát
pénz -be
és
,
be raggal kivánják továbbá
fáradságot
és sok
jelent neveket,
fáradság -b a kerti
pl:
It ; sok
12. 5- "VÉVRAGOK.
idó-h
65
e telt. Ide tartoznak, az illy szólások is:
semmi - h e
hajtja , vagy veszi.
b) A' szeret és ezzel rokon crtelmíi es
melléknevek
a'
,
gilius olvasása
ii^ék
szeretett tárgyat, \A: fir-
-ha szeretett ; könyve - h e játék - ba h o dú It ; táncz -
szerelme s ; ha hólon dú 1 1. 4) Ezen
gyakran még
bele- bszült
rag mellett nyomosítás a'
végett
nagyon
belei?, kitétetik, pl:
h áború ' ba;
bele- szeretett könyvei -he ; egészen bele- bolondult a szke hajfürtök -be ; bele- vágott a más a
beszédé -be, 5)
Ezen
be vágta a tette,
x\.'
ve
e'
:
kalapot,)
/W/Ve'
tette^
^
szemé-
heljett kW: fejé -
re
szemé- r€ vágta. 11-
kor?
kifejezés
Marasztaló: ban
marasztaló ban
kérdésre:
hol?
,
,
be/i rag,
ben.
helyre néz-
idre nézve erre: mi-
tárgyra nézve jjedig ezekre: kiben? mi-
ben ? szokott l)
használtatni. KiilönÖsen
Vonzzák azon igék, meilyek SZÓRÖTKS
5
60
ír.
RÉSZ. SZÓVONZAT.
Helj'ben maradást, tartózkodást,
a)
mu-
munkát, foglalatoskodást,
szorosaimat,
Jatást,
bvelkedést vagj ezekkel ellenkezt jelentenek,
an
ah ih ; a tudományok ~ ban fá r adni szép ; a jó-b an m egfogy a tpl
vár 'b
:
l
k ózni rút dolog. b)
bizodalmat,
Hitet,
serén vkedést
kevélykedést
,
gvÖnjörködést jelentenek,
pl:
mi-ben bízik, attól hízik; hiszen is-ben; ereje -ben bi zakó dik ; öltözetében kevélykedik. így az ellenkezt jeki
ten
—
lentök, mint: kételkedik , bizatlankodik stb.
kételkedem^
bi zat lanko d
Ide tartoznak az kétség b
enne
.^
illy
om bcnne^
szólások
nincs tagadcis
pl;
nincs
is:
be nne
,
Ta-
más vagyok benne. 2) A' hasonlító igék azon névhez
re nézve
a'
tárgyak összehasonlítatnak
,
,
melly-
ban
,
ben ragot kivannak, pl: egyik ember ész-ben
felülmúlj a a ban pl
:
vet
,
másikat ; melly esetben a
ben rag vei és ra raggal
is
felváltható
szel ^^gy ész -re. 3) Az édl ige szinte ban , ben ragos nekivan pl bré- ben, tiszté -ben, köteész
-
•
^
,
lességé -ben
:
CL
II.
12. §
vng,ú tnollcknevcket vonzaiiíík a'
4) Illv
vetkez
incllékiK^vck
járlaa^ kelln^
is:
ártallan
tos, ügyes, tnddsy hünös,
gyanús
tudatlan
,
hatallan
,
lassii
detlen slb,
j)I
:
,
járatlan
,
tehetetlen
sok
hatatlan
/eltetelei-
5) JSan
,
,
biz-
rc.szcs,
,
állhatatos, álltelhetetlen
,
ren-
ben.
ben ragot vesznek
,
kö-
ki mi- ben bnös ab-ban nyelv -ben Jártas; áll-
g yan n s ;
Az idt jelent nevek
a)
G7
NK\ R \(;oK.
.
e'
fel
kérdésre: mi'
minden ó r á-b an ;
esztend-ben; min(Jen id- be n ; t é l-
ben; ny ár - ban ;
dél-ben; hajnal-
kor ?
j
)
1:
egyszer
esik
ban. 1))
jöv
^
men,
A' jelen ideü igenevek, mint:
midn idt vagy állaviszoda menbben
induló, bujdosó,
potot jelenlenek, pl:
,
jöv-b e n ban van; pusztuló -ban
beszállott
sza
c)
hozzám; indulótaláltam a házát.
Némelly,idöt vagy állapotot jelent, nevek
határozók és
minapá • b a n irányét -ban
,
,
,
mint
:
hajdana -ban
,
ben, közeié -ben, izi -ben, jil nem hirtelené -ben,
ellené-
:
5*
68
úgy
hész. szóvonzat.
lí.
hajdana - b an j a nagy
volt ez
fdJS irány á-ban ; eredj d) A'
mondatból
-ben»
szeméijragozott részesülk, ha a'
ben
siette-
izí
nycir-
midn
^
mikor,
megbotlott
j
a'
kihagyatik, pl:
messzejártam. -b
an
kifáradtam,. A! jÖlté-b en, menté -ben helyett
inkább
mi
a'
jövet
a'
m,enet szokott használtatni
,
régies jövett- menett-höi látszik fenma-
radoltnak. C) Használtatik a)
Között
rag helyett, pl
e'
rag sokszor:
és közöl
d gombák" b a «,
:
bi
nevutó, úgy böl^
vagy gom:
kz
bák között, vagy gombák /, több d juhokban sokat mint d mérges megjó ^ d ölt d farkas, azaz: juhok közölj kenyér" :
ben sem
eszik eleget, azaz: kenyér-
b) Miatt és
megholt,
állott ;
fáradozott , azaz 12.
A'
,
,
:
érdeke - ér t.
Kiható: ból, böl.
bi rag
ti ragokkal
helyett pl: büjá-b an miatt j keserségé -ben d hazd érdeké - b en sokat
e/-í
búja
2lzí\7.:
katonának
bi.
a'
rokon jelentés lévén
a'
ról és
mcunyibeii mizid hárman
:
c-
12. §. NÉ\ R \(;<)K.
fiO
redést, származást fejeznek ki, megkiilüiil)ö/.-
már
letésök
nyebben
ligy
1
elérhetnek,
itszik
vizsga Itatik. E'
szerint
a'
ra-ól
vezér eszmékül
nak.
Az eredet
tl
vagy
,
retik si
a'
és
^í^/-tl
összefüggést,
ben
fejezi
vagj''
,
rcl/,
a'
házd -tói távozik átvitt
a'
,
rendesen ki,
a'
legerseb-
a'
hdzd-ból
hdzá -ról
értelmére
régiek -r öl
mé-
felület-lö\
a'
t-
a'
származási vagy eredé-
pl:
az orvos -b ül sírásó dom,; a
ebbl:
be , és ra marad-
^
tárgyak között,
3i
eredvén:
yól
a'
kia'^o/, gyöngébben
gyengébben ragoknak
t
's
^
eredetÖk
származás tehát vagy
következéskép
;
he-öl a'
h;i
ti ebbl
a'
hi ebbl,
tö-öl^ ^
mi lefikönv-
eleve szükséges;
ilt
tl^
távozik,
leesik ;
mi
alkalmazható
is
lett y
leg-
,
magam- tói
szólok.
-^
A'
a'
pl
tu-
M/-nek
/ó7-nek cl y a roZ-nak pedig le
meg, pl: ki- estem Jogom-ból, elestem jogom -tói; le- jnnndtam. jogom, -ró lfelel
l) Ból^ a)
hi
Mellyek
ragol vonzanak az igék:
belsbl
kihatást,
származást jelentenek, pl: nemes
r e dt j
kirohant
a'
eredési^
vér-bi
e-
vár -hói; nem min-
den hot 'hói V á l i k borotva.
70
Melljek
b) lást >1
]
kedvek'st, úiá-
szeretetet,
gylölése, bánatot, sajnálatot jelentenek,
,
szívein
:
RÉSZ. SZÓVÜIVZAT.
lí.
-hi
álom
aj n
s
b
öl
-bi
és
lelkem
^
-
szeretem, gyomrom- bál útálom. c)
lélek-
Az
bi
2)
áll'\^e, pl:
Bi, bi ragot
;
test
vesznek
fel
Az anyag niellvböl valami készült fá -ból csinált vas karika j réz - bö l ona)
pl
az ember
áll.
,
tott szobor.
b) A' hely, honnan valami kiindul, kimozdítalik, ki a'
vagy ered,
mentünk
város- ból- eleink Azsiá -b öl szakad-
tak y kivetették c)
történik
Az ,
pl
d hciz -ból,
d)
mellybl másba átmenetel
állapot, :
az orvos -ból
ák- ból katonává
bi
pl: éjfélkor
Az okot adó nevek, Illyenkor
lett ;
de-
lett.
böjtölj tisztelet
telését.
sir ásó
e'
-
b
rag
l
pl:
fösvénység
hallgatja el nehez-
többnyire miattaX
is
felváltható, pl: tisztelet miatt, e)
Parancsot, rendelést, meghagyást
lent nevek,
pl:
Isten
parancsa b ó l -
je-
tar-
12.
§.
NÉN
iozunk szerelni fc/chcrdlinikiil
l
rendel('S(?'h
szerint
\s
állhat lielyt'tlc, vai;;y:
szerint;
I
orszfí^
Ilyenkor
nál forrva.,
isten
a'
pl:
parancsa
fogva. f)
tetik
az
;
tartozunk adózni.
Isten' jyarancsíi
n ál
71
\(;()K.
l(
Midn
valahonnan egy más rész elve-
azon tárgy' neve
,
a
pl:
tetett,
kenyér
mellyb(")l
,
-h
a'
rész elvé-
l
levágott egy ka-
e'
ragot a közöl név-
rajt.
3) Fel lehet cserélni
határozóval következ mondatokban: sok -b ól választolt
a'
j
ménes -bi kifogott négy
lo-
vat.
13.
Közelít:
A' hez lé
mozdulást
,
hoz,
h'óz
hez
,
hoz
?ióz.
rag valamelly tárgj^ fe-
hajlást jelentvén
,
,
,
vonzatik
1)
Következ igéktl:
a)
Mell j-iek közelítést, ragaszkodást, von-
zalmat, hajlandóságot, kapcsolást, kötést, kÖttetést, szítást,
sinudást jelentenek, pl: elvei-
hez
szorosan
ragaszkodik; kÓ ze lit
véiros
-hoz;
fél
-
hoz kuti
lóvéit ; kiki
a
ma-
72
RÉSZ. SZÓVONZAT.
II.
ga fazeka -hoz szít ; anyja -hoz
s ím n l
a csecsem. b) Mellyek tudást, értést, dést,
fogást,
tud hozzá tés 'he Zy
^
jelentenek, pl:
hajdú a
harangon-
ny ú l.
dolga -hoz Iá t; pénzé -hez
hoz szoh ott ; munhá -hoz tó'
zaj'
:
njúlást
mint a
Mellyek szokást, tördést jelentenek,
c)
pl
látást,
kez-
sejtést,
rd'ótt. Mellyek hasonlítást
d) lést
,
illesztést
mérést
,
,
rokonságot
,
szabást
,
il-
alkalmazást
,
hasonlít mint tojás a tojás -hoz ; testé 'h ez szabt ák a ruhát / törvényhez alkalmazza mag át jelentenek, pl:
Következ melléknevektl kegyes kemény szigorú^ ^'ötz hamis hív
2)
nyájas
:
tó
ill
,
j
j
híutelen
jó ,
,
,
szíves
illend
rokon ^
lyenkor
e'
váltani
pl
szak
szívtelen
,
,
^
,
hasonló
,
,
atyafi, közel,
kegyes, a ,
^
kegyetlen
a'
rósz
pl:
a
jok
rán
iránt szigorú.
t
,
jók -hoz
gonoszok -hoz szigorú,
i
j
hajlandó , fogha-
ragot az iránt néviitóval :
,
,
k
is
egy es,
Ilj
fel lehet
a'
ro-
NÉVRAGOk.
12. §.
Hez
3)
73
hoz ragot kivan
,
h'pest név-
a'
a-hoz képest, mi-hez lé-
utó is, pl:
p est. 4)Nvomosítás végett a' ^^z, ^oz ragos nevek mellett néha
hozzá
a'
is
kitétetik
muuká -hoz,
Jogntt a
pl
,
hozzá
hozzá
:
nyúlt
a
pénz 'hez.
Határvetö:
14.
Az
1)
határt,
ig rag térben és
ezért
idben
véget,
czélt,
a'
is.
jeleli ki a'
messzeséget*
terjedést,
meddigtartást jelent igéktl von-
zatik
a
,
pl
:
diófa
évig
rú hét
ig
-
'övé y
Ha
tartott.
idö^ mértékének kezdete
jelent
tet
tl
sza - ig rneg 2)
szik j
nem
a'
kezde-
ragasztatik, pl;
tet-
Duna -tói
soká-ig,
szóktól:
is
Ti-
/lap-ig,
maradhat, pl: há-
tartózkodott náhtm
;
sok á nyug-
vártalak.
3) Nyomosítás végett /a/^ is
,
áll.
az ig rag el
mind
hely vagy
a'
kitétetik
ember y
derék
Ezen
mind-ig rom nap
ti
névhez
talp -ig
is
a porosz hábo-
pedig
megtoldalik ,
pl
:
,
len
képzvel
holtom - ig - la u
hived
74
RÉSZ. szó VONZAT.
11.
maradok
régiek' példái szerint befoglalólag
(Müncheni Codex) ba, így ez
ban,
jeleli
mind pokol-ig -laii
pl:
tárt,
képz
melly esetben a lan, len
y
a'
ha-
a'
lealáztatol
a pokol-
azaz: egészen le
egy - i g-l e n elvesztek a harcz-
:
hogy egy
azt jelenti,
maradt
sem,
élve,
egy-ig levágták^ azt tes/.i, hogy jnég egy megmaradt. A' Bécsi Codexben megtoldva is fordul el ekképen hete -i g-lent e. holott ez:
:
Állapító: en on ón
15.
,
1)
Illy
a)
Az
,
,
n.
magok
ragu neveket vonzanak
mellé
hely
feletti
igék,
valamellj
megállapodást ,
vést, szenvedést, 's e'
midn
tér
mozgást
,
vagy
cselek-
vagy állapotot jelentenek,
kérdésre: hol? felelnek
meg,
pl:
a gó-
háztet -n rak fészket: füzfd-n nem terem alma ^ a tanyd-n van j idegen orszdlya
g-on jdr. b) hizik
él
,
Következ
igék:
él
táplálj
^
teleltet j pl:
d-n
jjiakk
,
hizlal, telel,
szalm c)
Ezek
;
telel,
gondolkodik
,
-
tart,
kenyér- en
on h íz i k.
tanácskozik
,
o-
12. §. \É\
koskodik le
\)[
,
:
az orszdír' dolgai-
o z n a k; házam építése
Iiasztala/iságok
on ragot
;i7.
j>l
<>
n o ka
/•
,s
/•
o
<>
m
;
E/.ekbi'n
lehet váltani.
í'el
függ,
go n d o I o dn a /.
- ii
ács-
tcrri
ii
lóg,
csügg,
van,
áll,
fal-on fü g g ; nyakam o ti c s á g g ; en van Jiile ; az - on v agy o h y ajlö-n -
:
res
-
roV-lal is
Ezek:
(l)
75
\(;(>K.
II
-
áll.
Ezen névutók: át
e)
pl
át- úszott
:
az ablak
-
on
,
mélkodik ,
ön
ker es ztül ltt
;
n ragot vesznek
,
tndik^
melleit:
bosszankodik
nevet
,
Az okot jelent
a)
'gék
Tisza -n
keresztül^
o n,
En
2)
a'
által ^
^
,
,
mosolyg
,
,
sir
,
,
bámulj
mosolyodik
,
következ
töprenkedik^
büsül,
siránkozik
iszonyodik
nevek
fel
,
kesereg
bámészkodik összevesz , ve-
szekedik, vitáz, stb,]>l: apja halála -n
sereg; összevesztek on
víis^ot
felett névutóval
a'
is
ál-
,
koncz-on.
többnyire
fel
ke-
Itt
az
lehet
cseréhii.
Az
eszköz,
vagy kötve
tartatik,
b)
kötél -e
n vezetik az
által
valami fogta
fék-en
tartja lovát;
melly \)\:
ökröt.
7G
II.
Az
c)
RÉSZ. SZÓYONZAT.
érintés' hel je
,
pl
orr -on ütötte;
;
pof-on vágta; nyakwik'on a tunk - on az ellenség.
török
há-
;
Az idönevek ezen kérdésre mikor ? pl tél -en nyár -on, Hétf - n Kedd -eJi jöv hét -en (lásd vei). A' nap és kor ned)
^
,
,
vek
ragot rendszerint elhagyják
e'
,
pl
:
P'asár-
nap, holnap, minap, akkor, mikor, semmikor, jókor.
Az árnevek pl pénz ^en bona- n cserélte; ingy-en adta* e)
:
,
vette;
ga-
3) E' névutók: kiviíl, belül, alul, felül
innen te
,
túl ,
a'
nevet, mellyliez tartoznak, szin-
ezen raggal kívánják, pl:
Tisza -n
innen
n>ellett e'
rag néha
kivül; a
ház-on kivül;
Duna -n
,
el is
t
ú l.
A'
nagy világon
kivül
e
kivül
kétség
hagjatik, pl:
nincsen
számodra hely (Vörösmarty). 4) Használtatik a)
ben
:
Nál
,
rag néha
e'
nél értelemben
nyak on kapta -
,
.
e'
üstök -ön
kifejezések-
ragadta
szava- n fogják a harist, lopás- o 7i kapták, tolvajság
-
o
n
érték ,
vitorla - szárnyak -on
a sajka elröpül (Vörö.miarty).
77
11. §. NKVIlVflOK.
1))
Ül módinutató
helyett,
rósz né-
pl:
v-e n vette, azaz: rósz 7i<'u- ü/.
5)
Midn
vonzott on ragos név
a'
tétetik, a' rajta határozó használtalik,
ta vesztett; mi nvoinatossá" az o/i ragos
név mellett
rajta kapták
Felható
16.
A' ra a'
a' csalás
,
va£;j
re rag
,
megtártatik
is
raj-
:
"vakran
védett
,
pl:
-on.
i
rán
y
z
ó
:
ra
,
re.
eredeti éri elménél fogva
tetejét jeleli ki alapul
felsziuét,
latni gondültatik
1)
;
Felveszik
a'
vagy
fel-
tárgynevek
rekvés' állapodási pontját -
r a
h ázat
;
száll ág
-
r
hová vairányoz-
ezért
mászást, kapaszkodást, repülést
t igék melletti
,
mozdulni, vagy
helyheztetui,
lami
es
j)l
nem
tárgyaknak, mellyek' neveihez járul, felüle-
tét,
yVí
ki
,
leereszkedést, ,
hatást jelen-
mellyek ezen tö-
meghatározzák, pl;
madár ; homok " r a ép it i a k ap as zko di k ; fijlcl -re a'
i k.
2) Vonzalik aj
következ igéktl
Irigykedést,
,
mellyek
bosszankodást, haragot,
agj arkodást jelentenek, pl
:
hara^ szik
szum-
78
RÉSZ. SZÓVONZAT.
TI.
szédjd - r a ;
agy árkod ik
r a ; ir így k e
d ik a boldogabbak -r a;
Jieztel
barátai- r a.
utóval
is fel
e
az egész város -
Ezen esetben
lehet cserélni
,
pl
:
ne-'
ellen nev-
mit agyarkodol
He nem? b) Hafást, parancsolást jelenek
,
pl: szi-
szóltam ; lelké- re kötötte m; gám - ra p a r an c s o 1 1 aniy ve -re
c) Becsülést,
tenek
,
pl
:
Ítélést, kárhoztatást jelen-
halál- r a
kárhoztatja; hazafi több -re
szol-
Ítélték; pokol- r a
kevés-re becsüli; a
né zi hona
boldogságát
jó é-
leténéL d) Kérést, esküvést, fogadást, felszólítást, kényszerítést jelentenek
,
sürgetést, pl: isten
névé -re k érlek; menny -re föld -re eskü-
dött;
becsületem -re
e) Tanítást,
vezetést
,
fö g adom.
oktatást, intést,
csábítást jelentenek
,
pl
;
biztatást,
a jó apa^
jó^ra t unit ja gyermekeit ; ki igazságot mond jó- r a int ; szorgalom - r a biz t ii tj a tanitványit ; rósz - ra csáb itj a földiéit. ^
f) Figjelmezést
,
vigyázást,
nézést,
te-
12. §. NKvn.vcoK.
KÍntést,
törekvést,
szanást
elszánást
J'i
,
gy el mez
iparkodást ajánlást
,
ügyekvcsl,
,
jelentenek,
a beszed- r e; v igy á z
becsülete
pl:
hallgat
szó -raj
h ajt a
es
79
r e; nagy-
~
ra törekszik; rá szánta magát, Fordulást,
g)
jó-
változást
jelentenek,
ra for dúlt dolga; halál- r a
pl:
vált.
3) A! feledkezik , emlékezik^ hámúl^ ^o/z-
dol igék esetben
runk re
;
is
vonzanak néha ra, re ragot, melly raggal tárgynál nfiegállapodást aka-
e'
kifejezni
r
áfe
pl
,
le
:
^
m l ek e zzü n k
dk ezét t
azaz
,
öseink-
rábámult ,
:
vagy: rácsodált. 4)
Az
/
egésznek felosztását
darabolását jelel igék mellett fel a'
z
o
szlik ;
alkalmas, képes képtelen,
részek veszik
a'
Magyarország négy a nemzet pártok -ra
továbbá
,
^
melléknevektl:
e'
kész , hajlandó
alkalmatlan,
h aj landó ;
%lr
akadt. 5) Vonzatik
ni
,
rrt, re ragot, pl:
kerület -re s
oszlását
,
stb
,
ar - ra alkalmas
jó - r a v aló
,
kell
,
jd: is
ki
,
való ^
mi -re
szokott len-
semmi -re kell.
80
n. RÉSZ.
6) Vonzatik tól
is
pl
,
:
nézve
,
nézv e
^
a'
mi- re
szó VONZAT.
nézvést határozók-
ar-r a nezv es
t.
7) Használtatik a)
id-
Art,
és távulsági határt megállajií-
tó értelemben, pl: /^2ybr^>^í-r 05 tartja
párját
juhainak; eltávozott egy hét -re ^ örök
id-
re; Pest Budához 300 ölnyi -re van;
in-
duló- r a dobolnak; estvé-re harangoznak^
Hoz
b)
fejezésekben
d- re
következ
ki-
kút-ra megyén víz-ért;
er-
és be értelemben
:
indult
fa-ért ;
,
víz- re hajtja mai--
háit,
Felé helyett,
c)
el -r e
-^X:
jobb-ra, bal-ra,
hát -r a, csá 'ra, hajsz -r a^ teled-
y
re^ hozzád -r a ^ mellj két utóbbinál a re rag el
is
tled hozzád*
hagyatik, így:
d) Ellen
értelemben
ra,
^
,
pl
:
Hunyady
a'
török -re ment ; Szigetvárát megszállás a jó vitéz
ur- r a
,
Zrínyi Miklós -r a (Peth Ger-
gely Krón). Ide
számítandók az
illyenek
is:
nyulak -r a vadász; fogfájás -r a olvas. e) éli
Szerint
értelemben,
világát ; paraszt
pl:
mód- r a bánt
kényé- re vele.
12. §. NÉV
f)
pl
Az
Ige'
HÁGOK.
81
határtalan módja' kikeriilúsére,
joszágaV megszemlélésé- r e ment
:
e
,
he-
ijett: Jószágait megszemlel/ii.
8) Feljegjzendök
ilt e'
sajátságos szólások
apjd~ra ütött; bokor- r a köti; csomó" r a fzi; vas-ra veri; csomó - r a fojtja a
is:
zsákot
;
maga - r a
példázgatást y eszé^
érti a'
r e tért. 9) Njomosítás végeit a' ra, re rag mellett
gyakran
red
a
j
rd
hdgott a Idhd- r a ; r d
tanácsa- r
-
állott
a gonoszok
a.
Leható
17.
reá'
kilétetik, pl:
is
vagy viss
zairány zó
ról^
:
ról.
A'
7'ól ,
röl rag valaminek felületérl el*
vagy levételt, szakadást, lehatást jelent, helyet ezen kérdésekre határozza
uan ? mirl ?
röl
pl
:
a'
ház "ról
meg
leesett ;
:
's
a'
/lon-
a hegy^
leszaladt. 1) Vonzatik az igéktl,
mellyek jelente-
nek: a)
Elfeledést,
kételkedést,
SZÓKÖTÉS.
pl:
a
aggódást,
gondoskodást,
Jótétemények* röl elfe* ü
82
II.
ledk ezrii nem
RÉSZ. szó VONZAT.
lété - r
ten
kiki
illik ;
rnagd-ról; a józan
ész
gondosko dj é
nem kétkedik
b) Gondolkodást, emlékezést,
lékezzünk régiek-rly tek
is-
l.
em-
pl:
Scythidból kijöt-
-rl. c)
Meggyzdést,
zdve jószívséged- r
pl:
meg vagyok
gy-
l.
d) Tudakozódást, tudósítást, lemondást,
nagy ember aprólék dolgok - r ól nem dak ozó dik.
})I
:
e)
.Dicsérest,
magasztalást
kilátása
u-
liiresztelesi,
Budát dicsérik
nevezést, hívást, pl: -
,
t
ró l ; a Hegyalja világszerte
el
szép
van
hir es zt elv-e jó bora- ró l. Ide tartoznak az ezekkel rokon értelm melléknevek is, millyenek híres nevezetes, pl: Balaton ne v e zetes fogas halét -ról ; Erdély szép lovai -ról :
^
hir e s, 2) hl e'
le
határozóval összekapcsolt igék
ragot vonzzák
polcz-ról; ban
,
])1
:
is
le-s zéillitott ák a
— hol azonban a^/e néha alattom-
értetik, pl:
ág - r ó l szakadt ember.
12.
83
M<:\iiA(;oK.
§.
3) Használtatik jPf/ó7 helyeit
a)
/?ó7'
b)
18.
állott.
,
Duriá - r ól
vizet.
Távolító: tol, ti.
A' tói, /ó7 rag
a'
nevet, melljliez ragasz-
vagy
eredés' tövévé,
az
azt halottam az
pl:
,
értelmében, pl: fala- r öl jött
erd - r öl hord fát
tátik,
is
hogy halonc'mak
öcsém- r öl ^
a'
megindulás',
eltávozás pontjává, azaz azon határvonallá teszi,
honnan valaminek eredése, távozása, vagy
mindnyájan Ádám- t ó l Buda Pest -ti 300 ölnyire van.
távulléle méretik, pl:
erediink ;
lUy értelemben határozza meg mindazon nevek' jelentését
jónak Isten
,
is,
mellyektol valami szelleminek,
vagy rosznak eredése származtatik
-ti jót
,
pl
várunk ; sokan felnek a halál-
tól. l)
Vonzzák
a)
Eredést
az igék
,
mellyek
származást, kezdetet, oko-
,
zatot, függést jelentenek, pl: ez a' ló telivér-
ti
s z
ár
kotása 'tói
maz o ke
1 1 ;
a rómaiak
zd c 1 1 é k
Róma
al-
tórténetirásukat ; 6
*
84
rr.
rész. szó vonzat.
reggel -ti szd ni ítva / ez csak at ^tól van (az okozza J ; nem fit gg ö k senki -ti. b) Távozást,
lentenek, pl:
rt^
elmaradást
távulságot,
tova haladt a
hajó
je-
pcirt"
tói ; alma nem messze esik fájd - 1 ó l j hát' ra m u r ad t lúrsai -tol, c) Várást,
reményt, óhajtást, kívánatot,
akarást, kérést, követelést jelentenek, pl: ko-
runk -tol sokat V á r u n k ; ennyit
nem r e m ény It e m
ember -ti
ez
az úr tol o h aj-
;
tók kiv dnok akarok hallani valamit / a hitelez kér /, kó v et e li adasd -tó lpénzét, ^
^
d) Ovakodást
eltiltást
,
elzárást
,
kesztést, tartózkodást, idegenkedést,
félelmet,
dást, pl
:
ód
k o dj d l
l;
d magad a a
nem fél
maga e
undoro-
irtózást jelentenek,
,
tartóz; elidegenedett
rósz -tói
jdték -tol;
undorodik az ételkisértet -ti; meg nem ijed
a'
drnyékci -tói ; )
Különbözést
elfajzást jelentenek
apjcL
elre-
bardtjd -tói;
régi
t
ijedést
,
,
irtózik a béka -tói. elválást
,
pl
:
,
elszakadást
fia k ií lónbózi k az
-tói; elv dl t hitvesé- ti; elszaka dt
hond -tó l; e Ifaj zotl a amat -tói.
többi
"t
I; e
Id tót t
NÉsn
12. §. f)
meg
jti
nienckvi'st,
]VícgszabaJiilá.st,
jelentenek e
,
pl
:
m egs zaba d ú 1
n e k e dc
tisztult a
85
\í;oic.
líU'Ogö
kód
a
a haj-t ö
hcdál -tói
a
1 1
1
- 1
ö
tiszti'ilást
m e g-
;
l.
Elvevést, elragadást, elrablást, mec'
^)
fosztást jelenlenek
az áldást ; e földet ; el r
pl
,
agad
t
elvettük
-t
isten
a a ház -tói a
átas -tói
fú szt ol t a vagyona h)
:
Ifog lalt a szomszédja -tói a
elrabolta az
Tudást,
-1
a"*
leányt
pénzt
;
ni e g'
;
ó
értést,
hallást
jelentenek,
magam -tói tu d o m ; apám -tói tem; barátom- t l h all om. ]>1
l;
é r-
:
()
szenved igéktl is , pl isten -t öl teremtettünk; anya -tói s zü2) Vonzatik
let
a'
tün k. 3) Vonzatik
tiszta,
ment,
e'
melléknevektl
független,
])1:
üres,
is:
munka- tói
ü-
id ; bn -ti tiszta; adóssága -tál jnent ; minden -tÖl fii gg étlen ember, res
A! fogva névntó az idneveket szinte tóly
ti raggal tól
fogv
vonzza
a
;
,
pl
:
rég ~t
l fo gva
;
— melly esetben az óta-sdX
máis
fel
86
II.
RÉSZ. SZÓN^OMZAT.
lehet cserélni, de ekkor aztán a'
névtl elmarad,
pl
:
ti
/o7,
a*
rag
esztend óta; tegnap
óta.
ti
5) Használtatik a' tói,
Miatt hel jett ,
a)
tl;
elkábult a
jjl
nem
:
gz-ti.
azon nevek mellett
mellyek a miatt-
ot megszenvedik, pl: nedves a'
büdös a hevélység-tl ; részeg b) Által helyett , pl
j üst-
Ez esetben mind-
állhat,
is
a
lát
harmat -t ól; «'
bor -tói,
maga -tói ért ö-
:
dik,
19)
Vesztegl: nál,
nél.
Á! nál , nél valamelly tárgy mellett vagy
annak közelében lést,
vagy
létezést,
mködést
nyugvást, veszteg-
fejez ki,
miért
Vonzatik azon igéktl,
1)
tózkodást,
lakást,
miilatást
is
mellyek
jelentenek,
tar-
pl:
házam- 71 ál tartózkodik; a gyermekek szüléik 2)
-nél lakna k. A' fog
,
kap
,
ragad
igék mellett az
érintett tárgy, ««/, nél ragot vészen
haja- n ál
fogta;
szarva- n á
l
fel,
j)l
ragadta
87
12. §. NKVllAGOK.
(lásd az cn IS
on ragol). Ide tartoznak
,
mi- n él J o ^ v a
:
cui - ti
,
ál
fog
e' jx'ldak
?' (i-
3) A' hasonlítás' közép foka szinte ndl^ nél
ragot vonz
]>!
,
tüucs
:
szebb
a rózsá-
vircií^
nál; szebb- ne' l szebb. Ide tartoznak
ha-
a'
sonlítást kijelent határozók is, mint: inkáhh^
kevesbbe s 1 1).
pl:
h
r
él t
él
IS
i
n k cibb szalad ,
aii -n
nál,
nél raggal fejeztetik ki
aludt az irás 5] A'
-
n á
töltit
Szarvas - n á
felirásak
lakott az ebéd-
])1
sirt
:
né l ;
el-
fogadói és ezekhez ha>onló
is //«'/,
l;
,
l.
hoki,
rzímneveknél
illy
ál
marad.
a lemet és- nél ; jéü
az
jobban
^
Valamellv foglalkozás mellett
4)
idö
mi -nél bb
erösebben
ill>enek:
az
's
,
nél ^ használtalik, pl:
az arany bika - n é,
l.
T^endégfogadö a
:
H
i
/?'
básnk
Nádor-
lio z.
6) Felcser^ltelik a)
ka! is, (i
be
A' mellett
leginkább
víréis- n II ;
(i
á
l
,
a'
közölt és közben névulókhelv- és lér-neveknél
megsebesedett,
magyarok -
ii
á
l
"^'''".v
vag\'
:
•
,
])l:
kö zmagyarok
i'li'ás
8S
RÉSZ. SZÓVONZVT.
II.
közöU
Tiids
f
a szokás; Mohács -Ji dl vagy*
Moháca mellett
ütközet történt.
Némellj vidékeken
6)
/ó7-lel,
a' /í>Y,
nagy
,
hasonlításokban
a'
hibásan pl: szebb
tlem,
na-
helyett: szebb
nálam^
na-
gyobb tlem,,
e'
gyobb n á l a m. 7)
hoz la
Használtatik némellj vidékeken hez
helyett
m
;
n á la
hozz á
"vagy
,
vagy
;
inent^ e' helyett
pl:
gy(^f'(^
jere
:
y
n á-
hozz á nt
,
ment*
midn
nála
8) A' gal
hibásan,
szinte
a'
nélkül
is
hasonlítatik
használtatik
,
nál rag-
,
pl
:
ndlam^
nálam, --nál erösebb.
20.
Hasonlító: kepén
A* hasonlító kepén
telmek
a'
gyancmt
,
kép
,
szerint
ezekkel gyakran
,
,
kep^ ként.
,
ként rokon ér-
módon
és
mint
cseréltetnek,
szókkal,
's
pl: Peti
apostol-ként mindent megkísért se-
magam -ként
ték ;
géljünk a tak
kép
a'
gyarló ember;
se-
dolgon azon - k ép. Innen származ-
semmikéj)
stb.
is
fel is
,
akkép
,
valamikép
,
illyetén-
12.
Tümoges
21.
NKvnvook.
§.
í
t
(istul
:
Sí>
csliih osfut
,
,
östül. A/,
as////,
es/iil
nstul ^ ím////
,
képz,
megesítés', Összel'oglalás' értelmét adja
hez fel,
leik- est
j)l:
ü
l
test - e
,,
estül^ gyermek -est ii l
oda
iKigyiuik ;
se reg evei
E' lenti
,
st ü
l
^
felesed-
egész falu -s t
,
sereg -est ül
it
l
elveszett, azaz:
együtt.
Osztó: énként
22.
nevek-
töhl)nvire az eí^yiitt szóval oklatliatik
's
,
a'
tö-
képz
ónként
,
,
ónként.
valaminek részekre osztását
je-
és kapcsoltathatik
Minden tö-számnévhez pl: egy-enként, kett -6 nk ént öt -ónk ént száza)
,
,
^
on ként. valamint akármelly
b) A' pénz' nemeit,
idt, nemet,
fajt,
's
egészet jelent nevek-
hez, valahányszor ezekben forog
fenn;
miért
is
a'
vonzanak mindazon igék
,
felosztási
képzü
illy
eszme
neveket
mellyekkel részes
öregbedést vagy kisebbedést, emelkedést vagy csökkenést fejezünk ki,
pl:
rész-
énként
90
darah -ónként h
('
nt
ként
RÉSZ. SZÓVONZAT.
11.
-enh é n
év
,
forint -onh eji
^
t
,
y
kor - o n k é ni
emelkedett, "^^gj
^
fok - n napró - n-
szállott.
•
Idra'g:
23)
i
koT\
Ezen rag mindenféle idt, napot, pet jelent nevekkel re
:
kor
mikor?
pl:
csatlakozliatik
kérdés-
e'
tavasz-hor, niult-kor, jó-
aratás -kor.
,
Ha
az illj
tárgyról szólanak
pedig
több
idt jelent nevek egj napi
napi
vagy
,
^'^'éy
A'
ról, ra
kitéve nincs,
jelentenek,
tárgyat is
•,
lehet élni
pl
,
ha
idején
Ger-
:
G-ergeiy n a pj á n ; aratás-
aralCLs'
Jegyzet. vei, hoz,
—
kor helyett napjcui
a'
,
vagj idejében szókkal gely -kor,
kor
íinne-
i
dej éhen
,
vagy
kövelkezö névragok ,
töl ,
ndl
személy ragozva
,
/
d ej én.
neh ^ éri,
t
midn maga
is
név
a'
Jiasznállalnak
,
pl:
nek -erji, nek -ed, nek - i ért - em ért -ed, ért-e, sLb. A' böl helyeit bell van szokásban. ,
,
toldalí:k. A' várak', városok',
veihez
a'
fiilnk' és
hová? hojinan?
és
puszták' ne-
hol? kérdésekre
12.
ragokra nézve
járiilú
mit
1
függeszletik
o//
a'
,
cii
,
Budd-n
|)1:
érdes ba ,
zson
,
—
be
,
a'
Pozson -b
b ó
-
ben
,
(c/t
att
rct
^
hasz-
Bndd-ra, Bu-
felel
meg,
ból,
i\
rl.
bi
hová?
ragot ki-
Pozson -ba
tehát
^
a'
-rag
állapító
rl
•
]>edig, mellyeknél
honnan ?
.,
Po-
l.
3) Szokásban vari a'
n
^
tehát Pest -re, Pest-
hol? kérdésre ban
pl.
mell vekhez
,
tehát
^
Azon helyneveknél
2)
következ
liová? kérdésre átalában
da- r ól; Pest-en,
J
ón
^
,
honnan ? kérdésre pedig jól,
'A
,
náltatik,
van
njelvszokás iugadozó
a'
Azon helyneveknél
)
hol? kérdésre
a'
ni
tekintelbcMi határozni lehet
e'
re —
NKVKACOK.
v^.
némelly helyneveknél,
hol? kérdésre on, vagy ban rag helyett ett
,
ott
,
Fejervár
-
ött
,
on
,
,
/
képzvel
,
vagy
raggal
Gyr
is -
r
h.7a
rrj,
/*e,
felelni
Fejérvdr - ott ;
Gyr -ött.
ben, vagy va? kérdésre
is
Az ba.,
felelhetünk,
illjeneknél
,
pl
Gyra'
ho-
be helyett ?'a, vé
])1:
Fejervár- rá,
é.
itt
eladott
1. és
2.
szabályokra nézve
pedig következk figyelembe veendk:
92
RÉSZ. szó VONZAT.
II.
en^
0/z,
1)
cl/z
tehát
72,
,
r<7
,
re
és
^
7o7, ro/ ragokat vesznek fel
A' magánhangzón vég//3d helynevek
a)
többnyire, de az
/
végzetüek kétesek.
b) A' b, ez, cs, d,
ly pl
,
:
p
r, s, sz, t, ty
,
f, g, gy
j\ k,
,
z, és zs végzetüek,
,
Vereh -en, Veréb -re, Kor eb - r 6
pdcs -on, Horpdcs -r a y étetnek
/,
^
1;
Hor-
Horpdcs - r ó l.
¥>Á-
Zágráb Gyr, Sátoralja- Ujhely Eger, Modor, Nagyszombat ,
hrsekújvár
,
Rimaszombat,
San,
2)
ben, tehát ba
,
bi,
be, és
bi
ragokat kivannak. a)
A' világrészek'
,
birodalmak', országok',
tartományok', vármegyék', szigetek', vidékek',
erdk',
ba
ligetek' nevei
Ic'ólt'óz'ótt
,
*s
,
^\:
j4friká-b ó
l
Ázsiá-
India- ban telepedett meg,
b) A' külföldi városok' nevei
,
akármilly
végzetüek legyenek, pl: Becs, Lincz, Prága,
Dresda.
Az m végzetüek, in árom Bajom c)
,
j)l
:
Veszprém,
K-
13. §.
ti)
MÍ:\
Az n
határozók' vonzata.
és
ny végzetüek,
j)l
:
Surciny
Párkány. 13. §.
NÉVHATÁROZÓK VONZATA,
A' iiévhalározók kétfélék
A.
II e
1
yhatú rü z ók
Hol?
e'
93
kérdésekre
94
rí.
Mind
KÉSZ. szó VONZ AT.
két rendbeli névhatározók ragat-
a'
nevek után szoktak
Jan
ház
körig
hát
megöl, pénz gy a n d n t,
fa irdjit. Miként
veszik fel
magok
sajátító
nak
gjebiránt az lettük
gán
kivévén
kitéve
,
t-am, mialt-ad, helyett - e d, helyett -
,
ha
sr.eméljragozva
miatt- a; e,
;
E-
név mel-
a'
mindnyájan
használtatnak
is
jönek,
nek ragnál adatott el.
,
óta-t
nincsen
ragot,
a'
na birtokos fnévvel birtokviszonyba a'
alatt^
tétetni, pl: kert
ma-
igj niiat-
helyeit
*
em,
körül ~em, körül -ed,
körül - e. Jegyzet. Iránt névntót kivannak velí
hü
idegen
e'
niellékne-
—
érzékeny , legyes , jó ; nélkül-t a szükölködést jelent igék és igtncvek, mint: szkölködik, ellehet, szkölköd, ellevö :
,
megélhet
stl).
—
,
Az óta a?, idpontot határozza meg,
mellytöl valami számílatik, pl: rég óta, szülelésefJi tett, a'
óta.
névutók ragatlan nevek után szoktak
hibásan beszélnek így sokan; születésem -
Kitetszik az eladottakból 1)
mi óta;
Mivel pedig, mint imént említe-
Ugyanazon
szó
,
,
1
tétetni, l
óta*
hogy
változó viszonyai sze-
különböz ragokat vehet fel pl az áll Ige: kat Ondnak áll, az ember test- bi és lélek ' böl dl /; az ellenség -hez d II, Idbárint
,
:
névhatározók:' vonzata.
13. §.
r a áll., az asztal -on áll,
—
fal -riál áll;
tart v^e:
a'
95
böri-ben áll, l- e, t ar tok
t
tartok, Buda -nak tartok^ medd-i g tart, nagy - r a tar tj a magát két jorint -ra tartja két forint - on tartja., gylés - t tar t a törvény - hez tartja az üt ige fá -b a ütött a mennymagát ; bot -t al fal -hoz ütötte az üveget ütötte nyomát apjci -ráütött, az aszV
e
l-e
,
,
j
—
k
:
,
,
,
tal
-
r a ü tött.
Ugyanazon szó egyszerre, többféle
2)
szonyban állván más szókkal vagy
ugyanazon mondatban, fi
an
t
bizodalom
mal
né l
rohant
-
az
száz forint
- 1
be n hív ek lett
felé ;
dárda- v al rö-
;
barátko-
barátja -hoz;
Zrínyi Szi-
bát orság - g al
vár -b öl nagy
a'
vonzhat
meggyzdés -bi viseltetik
;
get
[)1
is
az ellenség -re; szív -bi
zik vei- e -
többféle ragot
,
vagy mindkettt
névLitót,
vi-
Péter Pál - n a k
ellenség -re;
al adós; harcz 'b an esküjök - h ö z;
nyomta
az ellenség
sok gondja
zik barátai- r
ól.
között
-
a
Duna
e t a' is
és békem, el-
határszélek
meg e m l ék c
96
lí.
14. §.
Az
llÉáZ.
szó VONZAT*
IGEKÖTÖK' VONZATA* mik
igekötök,
szabályai szerint az
szórend' különbféle
a'
igének üiaid eleibe majd
utána tétetnek, következ ragu nevet vonzanak az Ige mellé
át
y
által y
alá
be,
el
..
bele,
..
y
ellen, ellent,
Olt
neh
be
ti neh
fél
..
ra
ki
..
bi
le
..
ról
Össze
..
rá
.
egybe
k
egyiitt)
.
vei
ra
vei vei
ragiít,
—
— — — — — — — — — —
j)l
a
:
\A'.
át- vitte,
víz-ett
al á-menta
v'ólgy-
neh. \A: b e- taszította a^ Du-
na ~ b a.
t
pl: el- vette
ellent-
jjI:
l-e*
állott
n e-
h-i.
fel -repült
pl:
pl:
a'
ház-
ra. ki- vonta hüvely é-
bL pl: le
-mondott hivata-
láról. ö s sze -Jött vel-e.
J^l:
pl
:
rá- beszélte a házasság -r a.
egy b e-olvadt vel-e. egy Lit t- tart vei- ök»
\A:
15.
Il.VTAROZÓlv'
§>.
nzp/ó,
Ide tartoznak nicg
vissza,
fenn
,
meg
iiielnie határozza lagii
nev
te
,
/tálra
,
ix
nieg
niell\
,
szét iiz
cselben
^
ige
niill}'
tesstk nielléjök.
felé xiésnio némellv
liasználják
is
^
dr ezeknél inkább
Ezeket végre: be, le, hálva, alá, li
97
VO\7ATA.
\\e\yel\.
ele, Jel,
uak, nek
vi\u^^^^\
vidékeken,
diniánlnli
arra be-nek, arra fel -ne k ^ arra hineh ment, e' helyett: arra be- felé, arra íg\
fe l -fe l é
,
15.
A'
arra k i - f el é. §.
HATÁROZÓK VONZATA.
határozók kétfélék: helyhatározóh és
In Ionféle ért elm úek. 1.
A^ heljhalározók következk: alul
innen
belül
túl
elül,
kivül,
fölül,
keresztül,
,
hálál
Ezek
e'
kérdésre hol? mindnyájan on rá-
gós nevet vonzanak
t-e n
belül,
SZCKÖTÉS.
,
pl:
ház-on alnl,
rét-en fölül;
e'
7
ker-
kérdésre
9(8
RÉSZ. SZüVOINZAT.
II.
pedig honnan ? ról raggal pl
:
((d -
7'
6 l^foliil - r ö
A
2)
benn,
—
^
kivid- r ö
/,
/,
,
heUd- r ö l.
('rtohnüeh kÖzoI
hid(')nf('lc
be?it
használtathatnak
is
a'
ragos nevet vonz, pl:
beji
bent vem a házban. hepest
közel,
,
k ep e st
^
fenn, fent,
a fá
-
messze,
—
hez ragos t
a város
—
on ragos t,
pl
,
-hoz
a h -hoz
:
k ö ze
l.
^\:fenn van
n,
távul,
—
tova,
ti
ragost, pl:
hazája -tói távul j Debreczen
sze van Pest -t öl ; rátai -tóL nézve, nézvést,
nézve fogva,
vagy
—
711
,
á -tál
—
néd ragot,
—
pl:
kézé-
vei ragot
,
ze
pl
:
az
össze,
né l fog
fiá-v a l egy ü 1 egy üti' tel rokon
érlelemhen vétetvén, szinte régiek
itlne-
fo g v a.
elutazott. Ktl ö ss
a'
m esz-
szakadt ba-
ra ragost, pl: ar-ra
eszkÖZiieveknél
Va;
ova
né zv est.
veknél /Ó7 ragot,
rgy/itt
t
szerint,
pl:
azaz e gy üt
t.
az
z//
e77i
ragot vonz
berek
-
k
el
FCÜT- ÉS INDTT. VTSZÓK:'
§.
í íí.
KÖT- ÉS INDULAT-SZÓK' VONZATA.
16. §.
A' köts/.ók luiiidenkor
1)
mondától hatnak
Az
dat
elz
értelik.
elö/.i
szersmind
szú vagy moiidat aHaltoni])an
j)l
é /t
:
a'
tás'
látlak.
szóból eredvén,
fels fokát fejezte
mendnél gonoszb ,
mentl
régieknél
a'
ki
pl
,
:
,
vagy
is
;
aniiji mint:
).
Tnnen maradi
az illyen kifejezés: ,
mindnél
= possimus
legnagyobb =2 ma-
azaz
mentl hamaréibb
hasonlí-
mendíl vagy
leggonoszabb
\imus (Müncheni Codex mai nyelvben
a'
annyi volt mint:
,
azaz
mindnél nagyobb
mind vagy
a'
mendtöl sa^y mendnél nagyobb.,
a'
egy-
minél j oh h.^ anminél el ébb jössZj an-
A' mennél és
gonoszabb
,
pl:
kedvesebb j nál szívesebben mind
mon-
ott voltunk.
hasonulás' közép fokán álló nevel
l
c)
ö
o's
mindenkor annál-\
Jiií/iélj
vonz maga mellé, Cl
áll-
léletlielik,
llendesen tehát más szó vagy
meg,
h) A'
n
magán nem
,
mondat' elejére nem
és a
hacsak az
nem
e^vüvó
foi^lalv;'in
s/ót vagy
IöIjI)
kiilönösLMi
;
a)
VONZATA. 90
a/az
ig*'n
vasv lehet le^hainaréibh. 7
*
fel
mennél hamcir
,
lOO
RÉSZ. SZÓVON55 AT.
TT.
Az
(1)
icgy és o/l/ feh állva használtatik
f(")iievoknél
de különböz érlelmet ad,
,
a'
pl:
szint úgy ember vagy oh mini te, és: en sziiitolly ember vagyok mint te. A' liatárorv/
zoknál mindig az olly
igen
o Ily
pl:
érte
o
;
l
ly
s z
2)
Az
a)
•/«/,
,
u
e
ír.
indulatszók közöl.
ne, nesze, tulajdonító ragu ne-
veket kivannak
pl
,
'
j aj n ek- em
!
n
e
b) A' nosza és uszu vagy ntszu használtatnak
val
(')
Ax
rendesen
ólt,
óhajtó
ha,
n é d ! V aj m 3
7.
§.
1)
nélkül
,
i
,
n ek-cd
— rajta-
pedig /fZ-val
pl
,
rá!.
bárcsak, vajmi,
vajha
szövetkeznek,
igével
m!
hétrcsakmegnyerszép len -ne! v ajh a kij- /i e ! éi
AZ IGÉK' EGYMÁSKÖZTI VONZATA.
Ha
a
az
egyiknek határi alán
állania, pl:
ite n
liajh
módú
óh ha tud -n
1)1:
s
a'
,
rajta! aszú rajta! hajh
nosza
mondáiban
két ige van köts/-ó
módban
kell
akarom tndni; kivémom é r t e-
i.
2)
,
hogy meghalnék
szeretem,
ép
van szokásban
ollyaii
Midn
ezen határtalan
módot személy
VONZATA. lOt
17.^. AZ igék' liOV-MÁ.'iKO/TI
kívánjuk
szcriiiL
in;i;liaL;iiH)zni
nyonialosság' kt'dvfért
is:
v;i{»y
,
a' l\;ilárlalun
íg« szeméi yrago/.v a lias/.nállatik kell j illik elnion
3) A'
/v///
-
u
,
még
pl:
könyvé- ne k niftva
/\ij
,
pt^dig
s/cincly-
cs l»irU)k-iiev-
-
úgy
lokos név liilajdoníló ragot-,
mélyragot kap,
ir-noin
l'l
,s7//c'.s
^
telen isék mindcnkoi- l)iilok()s vei szövetkeznek
,
módú
e d.
fii/ic.s
,
nagvuhl)
hogy
,
a bir-
biiloknév bzo-
a'
nek-cnr r a n dolg-oin; elossza
-v a; Péter -nek
/«> AJ- e. 4) lehet
Ezesi
menni
^
módok: mehetni
határíalan a'
i^s
felcserél létnek
köz életben
egymással, noha éitelmök kiilönbözó aimyiban,
bogv amaz tehetséget , Igv pl ez: mehetni^ azt nincs
hiba,
—
vagyunk, lúncs gát
menéstl
,
készen
a
ki.
beni)»ii)k
fegyverkezve
ez pedig: lehet mennie azt, liogy
nincs akadály, melly bennünket
vis^zatartózlalna. így
mert
hogy feketének mondjuk
keUnek mondani^ mert ja
bogy
leszi,
vagyunk,
hatni w^ynxn feketének, áll,
ez tehetséget fejez
fekete' eszméjét
,
a
j
a'
fejérc l
a'
mond-
(('he/séginik()cu
de
nem
lehet íc-
fejér egészen kizár-
tehát
nem
fekete.
Igy
102
U. RÉSZ. szó VONZAT.
nem fizethetek , meri fizetnem^ meri nincs
nincs
W
pénzem
felvegye
non
5
pénzt. Szó-
a'
val az elsö esetben mindig a tiid^ bír
szók' érlelme lappang,
a'
is
lehet lálni,a'//«^,
ja ra is
/^(?/
képes
,
másodikban az
szabadj helyes^ lehetséges szóké. ezen különbség, mikéut
lehet
illik
Egyébiránt
fenebbi példákból
a'
képzs
igék' lobbi
mód-
kiíeijeszleiulö.
5) A' szabadj nehéz,
könny,
lehet étlen m^X-
léknevek, épen úey, mintha személytelen igék vol-
nának, határla'an
módú
személy raggal vagy
vagy tud- n o felfog a'
m;
lehetetlen
-nom. Ezen
van
pl:
szabad t ud ni,
fe Ifo g ni, vagy
kifejezésekben mindenkor
ige hallgaltatik el.
szeméi* iaü;ozták
A' régiek
módú
a'
igéket vonzanak, vagy
nélkül,
igéket akkor
is
,
mellett állanak segédül,
18
1)
Az
§.
midn pl:
személj es ige
akarom tennem.
IGENEVEK VONZATA.
igenevek' vonzata
iigj
az igéké, nicilyekll erednek, pl:
nuló
,
rl
rendelkez.
kevcs -e
határtalan
a'
t
tudó j
sok
-kai
anaz
,
melly
sok-at ta-
birö
,
kevés-
103
VONZATA.
18. §. iCENliVIÍK.'
2) A' való, minthogy Ic'lezcst, hiitokot, s'.i'irmazást
lias/.náll.ilásl
,
alkalniasságol
,
lent, ezen kiilöiibözö vis'.onyokhoz képesl
lönbö/.o ragokai vonz, ló,
jekii-
kaloná-nak va-
J>1:
ház- ha való, bor-ra való, Pesl - r c
való^ Test- r öl való, araity-ból való, Bécs ~böl való, jij ah - ra v aló, seinini - r c val ó minchmek felett való, alá való, ,
a la
1 1
a)
V a ló. Enyél)iránt
Helyneveknél Pestre
rélni, pl;
i
a'
való-V
képzvel
való
j
\í\^y
lehet felcse-
Pestrl
v aló,
vagy pest-i, b) szén
is
nézve
,
Hol
kihagyni,
kiilna
,
vesznek
pl:
,
szemre hányás, várba menetel, mennye
Ha
be menetel. c)
nem zav.irLatik egenagyra vágyás, arra
az érlelem
j>edig
A' való' kihagyásaival az érlelem cso;.rövidség' okáért fel
pl
,
:
Duna mellett
—
barlangok. határozók
a*
névutók
i
ké|)zöt
«'
Mátra J e lett- i felh ;
-í
városok; fold alatt-i
Ezen szabály
a'a
esnek
a' iiely-
alul, belül, elül, fólül, kívül pl: házon kivül-i; Dunán i n-
is:
innen, tül
,
nen-iés tül-i
kerület.
Az újabb
dival
ha-
104
ír.
sunló esetben jeszti
még némclly ragokra
képzt,
í
íiz
RKSZ. SZÓN ONZAT.
pl:
kii er-
is
a bogarak- r ól- i
tekezesében sok lanalságost mondott
ér-
mit a-
;
zoubíUi igen csínján és óvatosan kell használni,
annyival inkább, mert
könnyen kikerül lieto
lata által
ben
bogarakról
ii
va^y
Midn
a'
ntán következik,
kertbl való
va^y liéiz-b 3) A'
vonz, pl:
v
^
:
való
^6"//
va2;y
^
a
lev
kert-b
^
—
alatt
lev
szinte bcli
képzvel
lev
^
kihaqyalik
^''*Sy ,
e li j
on
ben^
a Bodrog -n
kert
be vagy
^
képzö\el lehet
ház-ban lev
korléit;
ba
a'
y
bi
l'elvállani,
házba
való^
eli.
Illegett
ben
értekezésé-
j)l:
sok lanu/séigost mondott
a'
rét.
éli
lev Wa
és
néil
lev
lápok. Szö-
minden névutóval,
ben után következik, ,
pl
Egyébiránt,
ragok és névutjk
dolt szabiilyokat kö\elik.
hegy
iölgyfa ; a
lehet felcserélni
k'ertbeli.
ragokat
bútorok; hid- o n le-
vetkezik továbbá többnyire j)l
,
a bogarakról értekezésében.
:
i\)
pl:
mjndat' más fordu-
a'
:
kert-
midn
a' vaK-\-'<ó\
a-
alakl ickk' vonz. 105
10. §.nArÁi{. ',su\r\iir
19.
HATÁROZOTT ÉS HATÁROZATLAN ALAKÚ IGÉK VONZATA
^.
Az
névtl
(scli ra'Hi
\oiizull tar^y-
allaluk
ii^ek' íiliikja wi.
akár Iríívci
012";,
<^'-
nvilván
Mléve, akár pedig csak alallouiban úrlcssék. 1
öszabályi kövt'lkez("»k
j»l
IJatározolt alakú
a)
A' névels láigyesfli ra^ii neveknél
-
ij^t
vcl fliiuk:
nemzeti nyelv el fejteget
a
:
ret
1.
-
e ni
(i
- e ni y
6-t-
Juizd-t.
b) A' személy ragos nevek' lárgv eseténél
akár van elötlök nével
z-é t
vagyon d
es
-
megütölt
t
,
akár nincs
elpuzaroU
-
a
•
pl
,
a
:
peii-
kez
-
et
-e-
Az iily kilejezé^iek vásár-fi a , úHZfalji-a^ minlliügv egv szOba olvadnak a' tÖbbi -
:
,
fnevek' osztályába esnek
mind halározallan alakú vásárjiát Iioz-olt,
pl:
adl
-
,
's
mind
igével és
liaiározoll
kapcsollalniik,
a vásárjiál dl'
a.
Így
midn
a'
személyiagos ne\ek' tárgyesele is,
határozoUságát elvcszli
alakú igét vojiz
maga mellé,
,
határozatlan
pl: J<>g-J
^(' ^<^t
106
RÉSZ. SZÓVOJVZAT.
II.
vada tj szép tulajdon - aidat fedez- tünk
lo-
Jel.
c) A'
tulajdon-nevek' táií»y('seténél
Hunyady -t illy
lál-t a
Péter
;
kifejezésekben,
nem
nem
azért
's
magam -at ret -ed, maga
az
az
azon
:
,
is
,
ez
t
szeret
a
í/
:
kit
,
látuk
igét.
,
megegjez
is
magad a t
• i.
,
emez , imez
,
sze-
-
tárgjeselénél
amaz
ezen ,
pl
,
,
f)
aZ
,
ugyanazon
elznek nia
•
Azon nevek'
e)
~em
szeret
:
Az
el.
névmás' lárgyeseténél
melljel az ige, személyre nézve pl
mell j eket ,
ugyan-
ugyanezen névmások meg-
gy a nazo n
ember - 1
lát
o ni
-
tegnap.
Következ névmások' tárgyeseténél imez ugyanez amaz emez ,
,
gyanaz
,
pl
-
:
:
tulajdon név többé
kivan határozott alakú
A' visszatér
d)
pl
,
Hunyadyt
mint:
benne, a f,Hunyady'''
a
hit -t
- t
í
,
lát
-
o
amazok" a t tnd-oni,
de
ezek - e
t
emezek
, u-
,
,
my
:
hall- o m; -
e
nemt
ért - e m.
g)
Az
ik
vég
névmások' személyragos
tárgjesete, mint mellyik-e , akármellyik
•
e
.,
tO. §. IIVTÁl!.
iHihimellyik a
's
-
c
niindt'iiik
,
-
e
VON/.
K; Klv'
1()7
mimU'^yik
,
c
-
ugyan
kiváii
az
(le
els
szeret
-
s z
tett
ha
:
ik- ü n k et
nio.ll\
valaniellyik - u n-
-ed, nem távozol tlünk.
X mindnyája' lárgyeselénél
h) -
jvl:
inkább , vagy szeret
szeret -ed;
t
szemelvben határozatlan
állhat,
is
ket igazán
nyája
uwlljik- e
pl:
,
és másoilik
igével
alakii
1
eli'itf
e
-
,
mind-
pl:
inindnyájok - at megkísér-
,•
- e.
2.
Haláiozatlan alakú igével élünk
a)
Ha
a'
eselek köüöl
vizsgál
,
:
mondás határozatlan értelm,
nincs benne egy pl
is
az
1. sz. alatt
tnnber
:
-
1
lát
•
és
elsorolt tárgyo k; csillag
-
ot
u h.
-
A' kéi'dö névmások' lárgyesele mellett,
I>)
ki-t keres-
s
z ?
mi-t akar -
s z
?
mi-t
Vetett -él.
A' valaki^ akárki, senki, valami
c)
kármiy semmi, némelly len
,
hiiimadik szeméi yhcii szinie határozóit alakú
ij^ét
pl:
AhAKL
IIATÁUT.
iié\
,
ki
minden,
és a' régies
vesztett,
valami- 1 birt
senki -t
sem
j
a-
sem, misem, valamelly
mások' tárgyeseténél
lát
,
j
,
//í^Xv
pl:
személyte-
minden -t
el-
semmi -t sem nyert
mi-t sem
adott.
mind
JA.'
különben
nii?id elvesztett -e (pénzét);
pl:
mind
elvisz
en benná nke t
halál.
A
d)
személyes névmás' els és második
személye' tái-gyeseténél
vel
is
de
,
látott, de
teket helyeit
ha téged ked-
akkor
áll
771
ink
-
o
j e gy zet t meg. Ugj an-
t
is
,
midn
a'
7ninket
,
ti-
más személyragozott névmások
Jjiindjiy ájunkát
m.
pl:
,
eng em sem gylölj
titek -e
ezen szabály
u.
igével
nyilván kitelt szenvedölöl korniá-
a'
,
híiUirozótt alakú
valameUy határozóit szenvedt
pl:
feltételez,
nyoztatik
midn
i
szövetkezik,
a
SZÓVOJSZAT.
n. RESZ.
108
77ii/id/iyájalokat
,
nánket, benneteket.) használtatnak,
|>1
:
,
be/i~
mind/iyá-
Junk at kedvelj 7ieui szeret ben7iii7ik • etj nii/idny újatok -at 7negismert. Ide tartozik a' magunkat magatokat is midn visszatér ér-
,
,
telmét elveszti
,
személyre nézve kell j'et
j
,
j)l
is
7nagunkat
:
szükségkép egyeznie lát - s z
,
magatokat
nem sze-
egyedúU
ii
helyeit: 7nÍ7iket
,
e)
Midn
ezt határozoltságát el-
vesztvén
el
melly esetben az igének vele
,
az: azt
.^
titeket
olly névre viszen visszu
nélkül áll, pl: hajye/iz
kell.,
,
melly név-
azt ad-ok.^
1
RATÁR. *S HATÁRT.
9. 4-
ruhái
lui
kth'ftz,
Ar.AKlJ IGÉK.* VONZ.
(tzt
is
Csi/iá/taí
o
-
109
l' ,
df
jnl Visi'/d JltdU^llddt.
V
f)
miniTuü
névc'lü volna
kivan -.sZj
a
e's
clötlök,
:
j)l
a mi-t
:
parcincsnl-s
z,
olj-
a virág, inrlly-ct kid-
lak, lek ragu alakja akkor
Az igének mikoi-
iii'illalik,
litekeí
a'
alallomban érlelik, pl: szeret-
,
te k
kér -lek óhajt
Midn
3)
liasz-
második személy' tárgyesete
ti'ged
-
l
a
k.
két vagy töbh olly mondalót,
mellyek részint határozott, I;mi
nn//y.7nel/y^
;«/,
el elhervcidl
-
,
is
Ttillly - e L
híinnal szolgálok (Intt
mennyi.,
,
névmások' lárgycsete mellett,
inifi'lo
,
s/.iiilc
Ilii
/lány
részint liatározat-
alakú igét vonzanak, egy igével kapcsolunk
Össze,
ezen
ige'
határozott vagy határozatlan
névtl függ
utolsó szenvedo-ragos
alakja az
ég e d sem t nem lát -om c' helyett: sem téged nem lát -lak, sem öt nem lát - o 7n; se/fi t kérdezni seni t ég e d hallani nem akar -un k, e helyeit: sem öt sem (égcdhal/a^ kérdezni nem akar -juk ni nem akar u fi k.
pl
:
sem
l
,
,
,
-
III.
RÉSZ.
SZÓREND. 20. §. A'
SZÓREND' ÁTALÁNOS SZABÁLYAI.
1) A' határos
módú
ige
a'
mondat' sarka-
lni ja.
2) A' 's
mondáiban
az ige bír legnagyobb
legátalánosabb nj'omos!t'j ervel. 3)
kötszü
,
Nyomosító ervel bírnak még s'
sem nem; 21.
a'
taga(!ó és lütó
az is
sem
-^
,
se;
ne szók.
se
§.
nem, ne
KÜLÖNÖSB SZABÁLYOK. A. Ige.
Azon mondatokra nézve hol az viil semmi nyomosító szó, sem igeköt következ szabályok állanak
nincsen,
f
ez ren-
,
1^
Midn
a'
sídy az igén van
,
igén ki-
21.
deson
KtliÖJNÜSB SZABÁLYOK.
§.
legeiül Iclolik
,
's
akkur az
szó kap némi uyoniosságot f^í s
zen
b
iiz
a/on szó
még
,
a'
bogy
vásárra ?
(i
a'
Az
kisebbetlik.
Úgy
áll.
az ige' nyomosító ereje némileg
többi eltte álló szóra
e/.en iivomv»ssá£;
még jobban
által
:
közvetlen az ige elolt
niellj
,
Pi'tcr
jovo
iiláiía
egjéb esetekben legnyomósabb
2) MiiidtMi
látszik
dí
]^\
,
Ili
elterjed
is
távulsáí; szerint
illy
,
de
mindinkább
nyomosílott szó ellenlét
kiemellelhetik
,
j)l
:
Péter íbiszen búzát a vásárra (nem Pál Jiuzát víszeii Péler a vásárra (nem zabot),
Vá
A''
s
á r r a víszen Péter búzát fnem a
mahnnbaj. 3)
Minden egvéb
szó szabadon soroztat-
balik.
4)
oda a'
kell
Midn
ige nincsen
képzelni,
sorozat
a'
rendezend
Nagy
,
vagy más
mondatban
idbe
,
állitani,
azt s
fenebbi szabályok szerint leszen pl
(volt) az árviz
Az árviz
Budán
a'
nagy Hadán. nagy az árviz.
fvoltj
(volt)
Budán.
112
RÉSZ. SZÓRENB.
111.
Fné
B.
fnév mida
1) A' r<")l
eladóit szaLáljok
f-
más
V.
egyedíil
szabályokat kÖvel
a'
j
fnévül
de
és pedig
,
meghal ároz, pl: az einbcr
Ha
fnév
a
fnév vagy
^
a' í^zep.
akármi
elölt
mellyet
és
akármeny-
nével mind mega nagy bátor izent király.
nyi jelz
áll is
elzi, pl:
ezeket
,
c) A' jelzs
megelzi
igv-
midn
sorozatra nézve különös
használt egyéb név eltt áll,
b)
az
viszonyba,
A' nével mindenkor azon
a)
,
a-á tarlozik;
vagy melléknevekkel
vagy névelje van,
áll
,
a'
fnév, ha
az igétl nyert
az igét kÖzvellen
nyomosságát
a' jel-
pesti vásárra szen Péter búzát (nem a gyrire).
zre
viszi át,
d) A' is
állhatnak
pl:
a
vi-
jelzk, njomosság' kedveért ulána a'
fnévnek,
tem pedig szép et
,
vag y
pl:
lovat
lovat
:
s z e
vet-
pe
vettem, e)
vagy
Midn
nc'vmás
több mellék- vagy szám-név, áll
jelzül
a'
fnév
eltt,
a
21.'^.
M
I.ÖNíisil
legiijoinosal)!)
közvetlen
pl:
görÖLí
lik
,
íí'
hc't
\I,Ynk.
S'/ \I5
fnév
a'
Ilii
léte-
eleibíí
a görög het
^olcf^ í
bölcs.
Midn
f)
a'
külöiiI)Ö7,o
jel/<")
ragozott beszétlrészekböl
mellek-
eleibe
j,
a'
's
rés/.inl
ragozottak
a'
fiicv
velünk elv -re nézve r
a
pl:
közvetlen
ez
's
a'
jelzt
szám-névi vagy iiévinási
vaijjv
megelzik,
miiulig
áll,
o-
k u II emberekkel szívesen társalkodunk.
tok
Midn
két
szüios
viszonyban állanak egymással
,
fnév
,
mint birtokos
közvetlen az ige eleibe
tétetik
melni akarunk
,
pl
,
és
bir,
az
mellyet kie-
:
Pét érnek aratják buzájá- 1 (nem Pálnak). JB uz áj á - 1 aratják Péter ne k (nem zal>játj.
Rendesen azonban, ha a'
birtokos tétetik elre
rátja s
•
,
tenger- ne k
a
ige nélkül állanak,
pl
:
mindennek ba-
közepett
-ej
e
He n-
ég - ne k után - a. 3)
Midn
több
fnév ugjanazon
vagy személyt magyaráz, a'
nevek
,
czímek
áZÓJCTÉS.
,
tárgyat
millyenek például:
tisztségek
,
mesterségek S
114
foglalkozások, tek
RÉSZ. SZÓREND.
Ili.
sorozat következ:
a
Keljet foglal
után
a'
ezek után iö
;
czímek
zászlós, legutól
áll
az úr
Ie£;els
keresztnév
a'
mint báró,
^
reze
a
elnev
vagy, ha van, nemzetségi-
-
;
ez-
herczeg,
gróf,
asszony. A' tiszte-
^
megelzik
letnevek az egész sorozatot
j)l
,
:
Te-
Gazdag János táblabíró Mátyás király Péter gazda János
kintetes aranyfalvi
ur y
,
mester. A' gróf, báró
,
,
herczeg
gen természetöknél fogva
doctor , ide-
sorozatban
a'
gen szabály után rakatnak
,
el
többnyire
is ,
's
ide-
így
g r óf Ncidasdy bár ó Perényi here ze g Esterházy doctor Szombathy^ Nádasdy g r óf Perényi b áa' magyarabb ró Esterházy herczeg, Szombathy d omondatik
:
,
,
,
,
:
,
ct or helyett ta
;
a'
gazda, mester rendesen pusz-
István gazda,
keresztnév után tétetnek:
János mester. C.
Az Össze 's
,
Igekötk.
igekötök fel ^
le,
meg,
el,
vissza,
hátra stb mint különszók tekintendk,
közvetlen az ige ehUt és azzal Összekapcsolva
csak akkor állanak
,
midn
a'
súly rajtok fek-
'il. §.
szik; in\
M liÜNOSH
.SZ\.IJÁI.^<>K.
clmo/Alílaliiuk IhhIí^,
mús
milvi-lyl
115
az ige
ál-
szót akaniiilv nyoniosítaiii, pl:
Péter el-
viszi
d buzúl íC vásárra
(el^
vagy
nem ? J.
Pét er
a huzat
viszi el
vásárra, fn^fvi
PálJ.
Ha azonban az igekötön némi súljt akarunk hagyni az nem az ige iiláii hanem az ige és ,
a'
,
Djomosított szó eJeibe leszen sorozandó, pl:
El
Péter viszi Cl búzát C vissza Pál hozza J.
A' határtalan
módú
ige
módú
kormányozza
igék'
kötit
a'
határos
pl
,
Méltóztatik el- utazni.
El
méltóztatik utazni.
D.
Az
/ó'
k ö
Mindenkor utána
,
egyes mondat'
szavait
melly né
,
kérkedésre megyén
azon szónak , mely-
tétetik
lyel iménti tulajdonát közli is
z ó.
/s-nek kapcsoló ereje van
ha gúnyra , dicsekvésre át.
t s
;
és
köti
midn
az
ez
,
,
változhatlan
szabály, pl:
Viszen is Péter búzát a! vásárra. Péter is viszen búzát d vásárra. 8*
116
III.
Búzát
A De
RÉSZ. SZÓREMí,
a vásárra.
is viszeii Péler
V á s á r r a is viszen Péter huzat.
az is
hanem
nem
csak egyes mondai' szavait köti
kél vagy
mondatol
löblj
ís íiíz
össze
és pedig
Vagy egyes
a)
közvetetlen ezek után
Képedet
szóknál fogva, áll
's
ekkor
pl
,
szavadat
is látom^
is hul-
lom.
A' nap j hnak
nah
is világit
,
gonosza k-
is.
Vagy a' mondatot egészben véve köti más mondattal , és ekkor az ige után so-
b) össze
jozlatik
mint melly
,
a'
mondat' sarkalat ja,
mellyel ez okból nyomosítnia kell,
Nem bánom t
oni
ha mindenemet koczkázta-
i s.
Jgen sokan vétenek
nem bánom ha véremet
^
ha véremet veszik
is j
e'
is
az
szabály ellen írván veszik ^ g helyeit
elbbi mondáinak
csak akkor lehetvén értelme
mondani is
,
elveszik.
's
j)l:
,
ha azt akarnám
hogy egyebemen kivl még véremel
21.
§.
Ezek. szeriül az
sem
117
KÜÍiüNÖSR SZABÁíiYOK. ís
a'
mondat' eiejéu soUa
állhat.
E.
Tagadók
és tiltok.
Ne m
1)
,
ne.
nem^ ne szók közvetlen azon
A'
szó eltt
állanak, melljet tagadni vagy tiltani akarunk; es J)edig ha az illy szónak jelzje van,
ne szócskák
zs be
jelzt
a'
megelzik,
is
a'
's
a'
vagy jelztlen szó, közvetlen az ige
j pl Nem Péter
nem, jel-
elei-
,
viszen
vásárra
búzát a
Chanem Pál),
Nem
sánta Péter viszen
a
búzát a
vásárra.
Midn tiltani,
meg,
a'
az igét magát akarjuk tagadni vagy
ne közvetlen
neniy
az igét
elzi
pl:
Péter
nem viszen
szen ?
nem
búzát a vásárra (vi-
viszen ?J'
2)
Sem
,
se.
A* sem, se szók közvetlen azon szó után állanak (ellenkezkép mint
a'
nem
,
ne) mely-
118 Ijet tagadnak
eltt
RÉSZ. SZÓREND.
Iir.
vagj tiltanak, de mindig az ige
nem
ha
,
közvetlen
búzát sem Péter sem viszen Péter
Midn a^ sem,
sem
se
,
viszen a
vásárra.
búzát a
vásárra.
az igét akarjuk tagadni vagj tiítani,
m
el ,
melly esetben
többnyire alattomban értetik dott szó eleibe
Sem Sem
,
pi
kall.
sem-me\ egy mondatban
a'
nincs fordút
meg
közvetlen az igét elzi
is
lát ^ s e
Midn
pt
is,
j
,
a' -van a'
,
sem
van,
a'
nincs
,
a taga-
pl
sem lába f nincs J. ingem, sem gallérom (van). keze,
A' sem nincs-Gt sincs-css\ lehet felváltani, 's
ekkor
pl
:
sem
a'
sincs a' tagadott szó után tétetik
pénze ninc s
sem, posztója
,
pénze sincs, posztója 3)
Se 771 ne 771
Ezen tagadó vagy
mondatnak a)
tiltani
s
vagj
,
in c s. ,
tiltó
se ne. Összeköti
e'
kél
illj sorozatban állanak:
Azon
akarunk
szó eleibe ,
a'
sem
,
,
raellyet tagadni
vagy se
vetlenül az ige eleibe pedig
a'
tétetik
nem
,
,
ne.
vagy közA'
21.^. iLÜtiÖNÖsn s/ természetes
gaJott vagj a'
ez:
reiul lilloll
1)
szó,
siv//,
3)
többi szók elül vagy
iilól
Sem huzat nem
v is
sárra
sem
,
Ili)
\n\r,v()K
i
.sv,
nem, ne
)
a
l.t-
4) ige;
^
állhatnak, pl:
zen
Péter
fi'
vá-
zabot.
Ha az igét akarjuk taga;!ni vagy tiltani, sem nem vagy se ne közvetlenül az ige eleib)
a'
,
be jö,
pl:
Sem nem
v is
zen Péter búzát a vasár-
sem nem hoz. Se ne vigyen Péter ra,
se n (•)
Közép
gyatliatik, pl:
F. Is
vasárra
íz'
hozzon.
e
ja istennek
búzát
igék eltt
sem
siet,
a'
nem
és
ne
ki is lia-
sem késik harag'
(Zrinyi).
kötszó, és iijrekötök ecívatt.
Midn
az is kÖtszó és
di
Jel,
meg
,
el stb
's
ekkor
ígekötk egy mondatban Összekerülnek a)
Vagy függetlenek egymástól
mindegyik
Péter Péter
saját szabályát követi,
is
búzáját
viszi
is elviszi búzáját
,
])1:
el a vásár rft. a''
vásárra.
120
RÉSZ. SZÓREND.
III,
h) Vagj' szorosan öss/.etarlanak, az ige
igekölö közölt
és
mellj esetben ez
köt,
a'
kaj)CSol6ul
s az in
szolgál,
szabályos sorozat: 1) ige-
2. is 3. ige pl
Sl
is
Ekkor
az
viszi Péter a búzát a vásárra. az ige' nyomosíló ereje az
által
is
ígekötöre mintegy átvitetik. Jegyzet.
Az
vigyázatot kivdn getlen
,
illy
mondatbeli szók' sorozata nagy
's
ha az ígekötö az is- tol füg-
,
szorosan az a) alalü szabályhoz kell ragasz-
kodni. Sokan hibásan írnak és beszélnek így : nejn hanoin, ha Péter el is megyén a' vásárra, e' helyett:
ha elmegyen
is,
mert az is-í nem
mosítani az állal, hogyaz igének
nek
kell
elei])e tétetik,
nyomi-
ugyan helye de akkor más értelvan a' mondatnak, pl; nem bánom,, ha Péter ilyel is megyén a" vásárra, nem is, ha t. lyet gondolni vagy mondani fonákság nem volna. Ha azonban az els mondat kihagyatilc, akkor illy szinte lehet
,
me
i.
sorozat csakugyan
keletkezhetik,
menne a vásárra,
r,
mert
tövel.
itt
az
is
nem
szoi'os
pl:
Péter el is
is, mi már szabálysze-
viszonyban
áll
az ígekö-
21.
i
ko
/.s
í
KÜIiüNUSIl S/ \n\l-Y()k.
^.
l
s
(')
/.
és
,
a ga
f
egy.it
k
I
i
1
1
('»
k
.
t.
ismét arra kell
Itt
lagadó vagy
(')
<]
\'1\
ügyelni:
e'
kÖt
és
szók szorosan egybetartoz-
tiltó
nak-e? nein-e? a)
Ha nem
akkor mindegyik
,
így szólhatunk például
szabályát követi. zítólag
:
Pe'i e r
saját kiilön-
nem búzát
is
viszen á*
vásárra Chanem zabot J, Azonban meg gyezni, hogy vul
w
által
Itt
tá-
áll.
adhatja magát elö azon eset, mellyben
midn
rövidítésnek van helye; igét akarjuk tagadni
vagy
be pedig az illy
nem, ne ,
is
t. i.
tiltani,
ne közvetlen az ige eleibe
Ekkor
kell je-
nyomosított szó, ha
helyesebben az ige eltt
is,
iga-
,
j
,
nem , ne
a'
sorozat 4) ige,
is
neiiij
elei-
kötszó által nyomosított név. áll 's
elö
az
is
1)
:
név
nem
^
sem, se, szókká olvadhatnak át,
Péter
magát az
igya'
's
nem viszen
,
is
2)
is
,
3)
ne szók,
pl:
búzát a' vásár-
ra, vagy Péter seiTi viszen búzát a
vásárra.
122
III
RÉSZ. SZÓREND.
fleg tagadni akarunk; de eredeti épségében kell maradni a' mondatnak akkor ha Itt
t.
!.
,
a'
még
tagadás mellett
eltte
az is által az
,
szónak különös súlyt íigyekszünk adni; így szólhatunk például, vitatkozólag vagy perleálló
kedve
:
Te is nem ho zsz a házhoz nem viszesz,
pCiizt , ha-
midn az is összetartoznak midn
b) Változik a rend,
ne, szorosan
gadó vagy adni.
a
Ekkor
t.
5
szónak az
tiltó
ez
a'
tagadó vagy
egymás mellett
rend
és
tiltó
áll,
:
is által
nein a'
is
,
is
Itt is
nek
a'
nem
is
ne
is
a'
pl
d
viszen Péter
a vásárra.
magyarázat szerint,
ne
is
tagadás vagy
Sem
,
szó
viszen búzát
vásárra.
,
fejeztetik ki,
nem
sem
áll
,
a' 's
két szorosan összefügg
tiltás
is látok, látok
midn
közvetlen az ige eltt
mondatbin egyenlöleg
Nem
és így
,
kötszó közvetlenül
van némellykor helye a rövídétés-
felebbi ,
ta-
a'
még pedig mindig azon
Péter búzát
is
i.
nem^
súlyt akarunk
eltt , mellyet tagadunk vagy tiltunk
Nem Ne m
és
pl:
is hallok^ vagy
hallok.
ll\
21.^. KÜIiÖNÖSR SZVRÁI.YOK..
Igeköt»>, kötszó,
II.
tai;a{lú liltú,
együtt. Itt
ni
;
fenebbi szabályokra kell llgyelmcz-
a'
ezen szók ugyanis vagy vonatkoznak egymás-
nem;
ra, vagy
els esetben külön
az
lyaik szerint rendezendök
^ búzát
is
nem
mit rövidítve így
^ búzát
is
sem
De megmarad
szabá-
pl:
.
Péter viszi el a vásárra. lehet
mondani vásárra.
Péter viszi el a
az eredeti rend, ha nyomatos-
ságot akarunk hagyni
a'
mondaton,
s
valami
ellentétet gondoltatni.
Midn toznak , ez
az ige
a'
rend
,
:
igekötö és tasradó Összetar1) tiltó v. tagadó
:
nem ,
ne,
2) kötszó: w; 3) ige, 4) igeköt.
Nem
viszi el Péter a
is
huzat a
vá'
sárra.
I.
Ez
:
-
é?
.'^
közvetlen az igéhez, vagy azon szóhoz
kapcsoltatik, lania,
Kérd
pl:
nagy-e
melly után az igének kellene
nagy volt-e az
ál-
árvíz Pesten?
az árvíz Pesten? szép-e? jó-e?
\
124
líl.
K.
A vel, de,
RÉSZ. SZÓREND.
Egyéb kötszók.
noha f bár elemivel,
,
ámbár
,
ámbátor
,
mintha, minihogy ,
m,i-
miu-
tán, mieltt, ha, hogy, mint, mikor, mihelyt^
mondáiban
;
ha, mintha ritkábban
,
legeiül állanak
—
2l
a'
a'
bár gyakran,
közbe
is
tétet-
hetnek.
Az
és
,
lött állanak,
vagy , valamint
stb.
azon szó e
mellyet egy másikkal kötöleg vagy
különböztetleg összekapcsolnak,
Budára, v agy
Pestre j
vagy
pl;
elek,
vagy vagy
halok; János és Péter,
Az jelentve,
és a'
elbeszélleg
,
szakasz' elején
lön világosság.
mintegy is
állhat,
folytatást
pl:
És
MSZÓK. A,ilaiiy
siibiectiim.
:
Alauje.set,
v.
líatArozatlari
uevczö
nomi-
:
natiru.s.
nomen
iiévm&.s
Határozatlan
Alajifok: positivus
(£:railiis).
meráié
számnév
Allapoíjejcyzö; i^enimtium.
Határozó: adverltium. Határozott alak:
líeszéit
praetUratum.
tlictio
:
serino,
,
ora-
Birtoknév
pars oratiouis.
:
uoraeii possessio-
:
Birtokosnévmás
|»ranornen
:
Egyeit: Eg:yeiii
:
nume-
ráié definitum.
Határtalan mód
Egyes
:
más cum
raodns infi-
;
numerus siugularis.
pronomen
:
recipro-
reflexiviira.
Fels fok
:
superlativus (gra-
Igerag
suffixum verbi.
:
Indulatszó: interiectío.
Jclzó
Képz Kérd Kötszó
gradus.
Gyüjtu,
parlicula comjtosi-
járulék: epitiieton.
V.
formativura.
:
névmás
:
pronomen in-
terrogativum.
*lus).
:
concordaiilia
:
tiva verhorum.
indÍTi(luali.s.
,
Igeegyezlefés
Igekötó:
iudiviiltiuni. :
Egymásraliató, vissza tér név-
:
verhorum.
possessivuin.
Fnév
furma
nitivus.
nís.
Fok
nu-
termínata.
Határozott számnév
tiu.
Beszéilrési
:
inilefiuituni.
Allitniáuy
:
pro-
:
indeflaituni.
V.
gyünév
:
numea
:
Határus mód
cumparalío. :
modiis
fliiiti-
Határu/.aliau alak
;
forma ia-
:
verbum neutrum.
Melléknév: adiectivum.
Mennyiség: quantitas.
Minség
vus.
delvrmiiiata.
dus).
Küzépige
cullectiTum. Ilasuulitás
conjuncíio.
:
Középfok: comparativus (gra-
substantivum.
:
(jualitas.
Minöségképzii
:
qualitaiivum.
formativuiu
1
126 Moudat
MUSZOK. vuiistructio
:
sen-
,
Mutató
névmás
pronomen
:
demonstrativum.
Münév
Mszó
praedi-
:
:
concurdantia
nomínis.
vagy névutó
,
:
régimen
:
nomi-
seu primitivum.
Nyomosság,
Vezetéknév
súly: pondus.
Ragozás
flendszám
,
affixio.
numeráié
:
ordi-
relatio. (1.
Egy-
másrakató névmás). Visszamutató
,
v.
visszahozó,
névmás: pronomen relati-
nale*
Részesül
V.
>
igenév
parti-
:
Részlet,
V.
részeltet név-
más: pronomen partitivum. V.
,
nitivus
Számnév:
,
tulajdonító
:
ge-
adíectivum
Számnévmás
:
Vonzó,
regit. V.
vezér-ige
:
verbum
régens.
Vonzó,
v.
vezér-név: nomen
régens.
V. dativus.
nume-
Vonzott,
V.
vezérlett
ige
;
rectum verbum.
ráié.
meráié.
vum.
Vonz
cipiJim.
Sajátító
:
Visszatér névmás:
atfixum.
sulfixio
:
nonsen gentili-
:
tiuni.
Viszony
jnerale* ,
nomen proprí-
um.
Osztószám: distributivum nusuífixura
cardiiiale.
dativus.
,
Tulajdonnév,
:
v.
a-
plurális.
Töszám: numeráié
Nyomatos emphaticus. Nyomatosság emphasis. :
:
uuiuen insuffixatura
Tulajdonító
num.
szenved
numerus
:
;
Névrag: sufflxum nomink.
v.
,
cusativus.
t;í„4..
pronomen.
Névvonzat
:
concordaatía>
:
syntaxis.
:
Szórend: dispositio vocuin.
Többes
posrj;s/íiiá\3^ttominis.
Rag
verbum passi-
:
Szóegyeztetés
Tárgyeset
artículus.
:
verbum
:
Szóvonzat: régimen.
Névhatározó
Névmás
ige
Szókötés
Névegyeztetés
ige
vum.
catum.
:
Személytelen
Szenved
terraiuus techiiicus>
Nemzetségi elnév
Nével
pronomea
:
impersonale.
nomen technicum.
:
:
Személyes névmás personale.
tentia.
pio&omeii nu-
Vonzott,
V.
vezérlett
rectum noraeu-
név;
yj
PH 2361 ^0
Magyar Tudományos Akadémia, Budapest A» magyar szokotes Több szabályai
PLEASE
CARDS OR
DO NOT REMOVE
SLIPS
UNIVERSITY
FROM
THIS
OF TORONTO
POCKET
LIBRARY