Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. A» magyar sz

Magyar Tudományos Akadémia, Budapest A» magyar sz<5kotes fbb szabályai

Purchased for the LiBRARY of the

UNIVERSITY OF TORONTO frovi the

KATHLEEN MADILL BEQLIEST

^y

V<-

MAGYAR

A'

SZ6KÖTÉS' FBB

A^

SZABÁLYAI.

MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG' KÜLÖN HASZNÁLATÁRA.

Oebrccpr

BUDÁN, A'

MAGT.

KIH.

EGYETEM' BETIVfil-

U. ÜCCC. XLIII.

•m

K>y

M2>

:^2Jli3St.

ELOSZO. Még 1831-ben liügy saját

halározá

az ac&demia

el

munkáiban elérend

írásbeli eg\ for-

maság' lekintetéhöl a' helj^esirás' íöl)b szabályai 's a' njelv' paradigmái megállapítassanak az

ennek kö\etkeztéÍ3en lS32ben elkészült mun-

kálat az Írásbeli egység és liíbállanságnak kebeis mega' hatoaz eltt most közönség már A' örömmel dik kiadásban fekszik, 's a' társaság lattá, hogy a' szándéklott egyesítés nagy részben el van érve, mert mind az azóla megjelent számos nj elvtan, majdnem kivétel nélkíil , hozzá

lén kívíil terjesztése végeit nyomiatáshan

jelent.

simiílt,

mind

nyegesekben

az írok' legn;;gyobb része

legalább

,

eltéréseket

,

nem

a' lé-

igen

mutat.

Idközben figvelraét,

el

hogy

nem a'

némellyekre, péld. a'

kertilhette az academia'

dolgában, noha többesnek használatára

szókölé.s a'

birtokviszonyok' számbeli egyeztetésére néz-

1*

ELSZÓ.

IV

ve , stb , nagyobb részt magoktól elsimultak a' szakadások még is számos szabálytalan helytelen , idegenszer füzésformák csúsztak be és ,

,

csúsznak be folyvást nyelvünkbe

:

miknek

eliga-

fkép mizítása naponként sürgetbbé nem után majdnem valamennyi nyelvtanárok válik,

tudni mire várva igen

szk

kézzel

—

a'

—

szókötést mellzik, vagy

töredékesen hintegetik

's

a'

nyelvtani szabályok közé.

Megindítá tehát az academia ez ügyet is. A' IX. nagy gylés t. i. megbízá a' nyelvtudományi osztályt az elmunkálatok' megtételével;

mikben

J^órósTiiarty

Czuczoi' Gergely és

Mihály, Fábián Gábor

Nagy János

rendes tagok

az egyes részek" megkészitésével eljárván, min-

denik' dolgozása]^társaival közöltetelt, kik min-

den illyetén egyes munkálathoz észrevételeiket adván, 1842-ben november és decemberben osztálygyülés tartatott, mellyben Jászay PáV tollvilele mellett

Vörösmarty Mihály y Czu^

czor Gergely és ,Nagy János vettek részt, 's az említett eldolgozatok az azokra tett észrevételekkel együtt szigorú és részletes értekezödés' tárgya voltak. E' tanácskozás' eredménye a' XlII-d. nagy gylés' megbízása' következté-

ben

a' kis

gylésekben elterjesztetvén

,

ezek

némelly módosításokkal elfogadtatott, 's jelenleg, valamint a' ,, Helyesírás és Szóra-^ gasztás' fbb szabályai^^-sú történt , különöáltal

V

EliOSZO.

scii e'

Ugyan

melleit

m. l. társaság' tagjai' számára de nagy közönség' használatára is, köz-

a'

a'

,

zé tétetik.

Óhajtotta ezen kívül az academia az osztályán és kebelén

várok figyelmét

is

nyelvismerök' és

kivííli a'

bii-

szókötés' kérdésére füg-

végre lS40-ben jutalom' kitzésével kivánta az elméket e' tárgynak minden oldalú nyomozására buzdítani. E' pályázat' mi-

geszteni

benléte

's e'

,

a'

dettetett;

múlt évi köz a'

ülés'

alkalmával kihir-

nyert

helyeslést

munkák pedig,

mihelyt azt az academia' pénzereje engedendi közzé lesznek téve.

több rend 's oldalú munkálkodás e' -— körül meg fogja tárgy úgy hiszi a' társaság nyelvmellyben hozni nem sokára azon idt, taniuik' ezen annyira fontos része, úgy a' nyelv' Illy

—

szabályozására, mint annak könnyebb és biztosabb megtanulására óhajtott gyümölcsöket

termend.

minél elébbi megközelítésére hazafiúi bizodalomm.al felszólítja a' társaság nyelvünk' minden barátit, ismerit, búvárait, hogy egyelre a' jelen munkálatot figyelmes vizsgá'S ez idö'

—

akár vévén leend észrevételeiket szabályokat elvont akár az ettl az anyagot minél bvebben 's a' módszert illetve 's részletesebben közölnék vagy sajtó' utján, vagy

lat alá

,

,

—

VI az

EI.ÖSZÓ.

lítoknoki hivatalához

academia'

hogy

e' tiirgy,

újra meghaijjatváii

kiadás

a'

utasítva

minél többek' hozzájárultával

egy késziendö mnsorlik

,

doiog' fontosságának

,

nyelvünk' ér-

dekének annál teljesben megfelelhessen. Az végre teend közléseket a' társaság, tagjai ]iem lagjaitói, KöJí Pesten,

a'

jöv

iii.

t.t.'

évi martiusi vásárig várja

kis

gylésébl,

Jí.

július' 24.

e' "s

el.

1843,

Schedel Ferencx ^ litoknok.

SZOKOTES. 1.

§.

A'

A

SZÓKÖTÉS' FOGALMA ÉS FELOSZTÁSA. fi':ól-öt(\s

az t^gjcs s/ükat crlelines

datokká, ezeket bciizéddé

fzni

tanítja.

mon-

A' szó-

kötésnck három fo része van, úgymint: I.

Szóegyezletes

mi

,

a'

he.^zéd' részeinek

személyben, számban és ragban összeillesztéséi II.

Sz'h'o/izat,

mi

beszéd' részeinek vi-

íí

szonybeli összeköttetését IIL Szórend lie'yezését

,

mi

a'

beszéd' részcirjek el-

tMri^yazza.

I.

RÉSZ.

SZÓEGYEZTETÉS. 2.

§

átalAnos szóegyeztetési szabályok. A' szócgyeztelést mindenkor a'beszéd

nya

vezérli,

mirl

t.

i.

valami

állítólaír,

k/(í'

taga-

8

EESZ. SZOEGYEZTETES.

I.

dólag

5

pai'ancsolólag

,

vagy

tiltólag

mondatik.

A' beszéd' alanya vagy: fÖnév , vagy bármelly

más beszédrész

ha

,

fnév gyanánt

szabályok kö-

A' szóegyeztetési átalános

vetkezk 1) és

használtatik.

:

Az állitmány

^z

alany nyal ^z^mk\yj\iQx\

számban rendszerint megegyez,

zih a 2)

nap- oh kellemes-

pl:

uirág-

h

faj

a

Ha

mondatban tÖbb ugyanazon

a'

mélyü alany van, Számban marad ,

e

sze-

az állitmány rendesen egyespl

:

az ifj ú sdg és szép-

indulat és szenved ély gyahran ert vesz az észen. Szükségkép ség

elmul-i kj az

többesbe a)

pedig az állítmány:

tétetik

Ha

az alanyok tulajdon nevek,

lítmány azoknak egyedi tulajdonságát gét, czímét, hivatalát fejezi ki

,

pl.

's

,

az

ál-

tisztsé-

Jupiter

Pluto isten- ek volt- a k a rómaiaknál; Hu ny adi Md ty á s és Z áp oly a Jd nos király-o kkd lett- e k, de Hu ny adi Jd nos és Szilágyi Mihály csak kormányzó-

és

maradt- a k. b)

Nagyobb érthetség' vagy nyomosság'

tekintetébl

,

pl

:

a'

k ék és

veres

szép szí-

PÖ- És MELLÉK-NEVEk' EGYEZTETÉSE.

3. §.

nek ; a hú

harag

és

lassú mérge-

i

9

az em-

beri nemnek. 3. 's

Ila az alanyok

különböz személyüek;

az állítmány közös, ez szeinéljre nézve

a'

méltóbbal egyez, de többesbe j. Méltóbb sze-

mély pedig az els diknál, pl t

u nk f

t

e és

midn én

másodiknál^ ez

íx

midn én

:

és

t

és

ár s aid

a'

harma-

yín dor munkálkodhenyélt- et ek

vigan él-ünk, te és

^

azért

k

nyo-

morog-tok. 3.

§.

FÖ- ÉS MELLÉK - NEVEK' EGYEZTETÉSE. A.

Ha

1)

Fnevek.

egyes mondatban több

fnév

egy-

mást magyarázza, csak az utolsó ragoztalik,'pl:

Hunyady Mátyás magyar király-nak szobrot emelnek. De ha ugyanazon ftárgyra több illyen egyes

mondat vonatkozik egy állítmány

fnév mindenik mondatban külön ragoztatik, pl Hunyady Mátyás magyar király-n a k^a nagy Hunyady János fiának^ a nemzet tiszteletében álló férji-naky mellett

,

az utolsó

:

szobrot emelnek. 2)

mint

Ha több egymás

által kapcsoltatik,

után következ

fnév

ragozásban megegyeznek,

10

r.

RÉSZ.

SZÓE.CJYEZTETÉS,

nem szükségképen pl d^-]- lu'win élet-e t, mint inulandö vdndorpály-dt^

de számhan

a

jelen

:

,

mint elcsarnoh-dt az felebardta-i d a t m i n t

tetnnag-a

szeresd felebardt-óda

t

örök hazának j szeresd

d a t\ Ne

mint

,

t/gy

a farkas a

juh -oka t. B.

F ö - és

Midn

1)

mdnyul

egy

na e

I

vgj

használtai ik

,

é

1

k-

löblj

II

e V e k.

melléknév áUit-

szambán

az ahiuvjijal

rendszerint megegyez, pl; szorgalmas-ak^ jó-k és

vídám-a k az ifj-a kj a csodamüu~e k

ritk-dk;

az ég derült

Midn

2)

jelz lan

a'

egy vagy több melléknév mint

fnév eltt

közvetlenül

marad, pl: szorgalmas

Jak j

^

áll,

ji') ,

va'lozal-

és vidcun

iJ-

ritka csodamüv-ek.

3) léknéi')

Midn pedig

a'jelzö{egy

nagyobb nyomosság

névnek utána és ragbaíi

tétetik, ezzel

megegyez,

zott magéival ,

ket szép- eke

]>l:

tekin!

elébl

a'

f-

személyben, számban kincs-e

de jellem-e l.

vagy több niel-

t

jö-ty

t

keves-et hos

ismeret -e-

4.

\.

§

A

1)

számnevek' ECYEZTETÉSK.

§.

SZÁMNEVEK" EGYEZTETÉSE. ^z;llnne^ck

k'knevek' s/.abályail

a

adott

11

a/.

('í;\

c'/.lclcsi)Cii a' in(;!-

kövelik, pl:

másoílik osztdljudk

tíz

kvlfrlc

,

iienibenj lov-at líz-et retteni^ jii/i-o

2) Midöii

száuinúv an^

a'

forint ol

l

pcnz-

s-^ííz-df.

en képzi

szen fel, az állílmánv, következéskép az ige

löhbesbe lieleii

tetetik, pl:

hat-an

ah a

is,

nairy-o k

a kisebb-e k j eleg-en volt-ak hivatalo-

sa k^ de

keves-e

3)

Ha

halározatlaii

a' :

na

mind

megjelent-e k

választotl-ak; a menny-in ellütta.

határozóit:

sok,

annyi ^ mennyi

XV/',

/ía/o/// slb,

kevés, elég löszámok

lamint aszám-névmások

a'

volt

vé-

slb,

fnév eltt, mind

is:

vagy ,

va-

néhány, valahány^

jelzül közvellen állanak ezt,

mind

az állítmanjtis

száz magyar levág-o 1 1 két száz törököt; sok ember volt a véisáron ; kevés ifjú tanúi haszonnal; elég kenyér van számukra készen ; n é h á ny le g é ny k i t il rendesen egj

es

számban kivánják,

pl:

ii

tette

magát

jiedig az: is

a'

hátorséighan.

Ennek oka

mert ezen s/ámnevek már magokban

többséget jelentenek. Hiba volna tehát

e'

kér-

12

SZÓEGYEZTÉSE.

RÉSZ.

I.

hogy a búza? hogy a bor? hogy

désekre:

a kep? j'gy felelni nyolcz forint-o k;

tiz

:

ak ;

hat tallér- ok

rint ;

ezek helyett: nyolcz fo-

;

arany ; hat

tiz

arany-

Nagyobb nyo-

tallér.

mosság' vagy érthetség' kedveért azonban az alany és állítmány többes számban tik,

használta-

is

ezer átk-aink hulljan-ak

pl:

sok kérelm-e i n k -nek

reá-tok

és köfiyörgés-e

ink-nek

füstbe kellett menni.

Ha

4)

névül használtatik

más ragot pl:

úgy

,

a sok-a t

egyéb nevekként valamint

,

a'

rendes többest

's

ma Jön el a

V és

tized-e

a

több-eket láttam

fnévül

az utolsó- k gyöz-tek;

sok-

el, pl:

áll

ság epedez 5)

hanem ú

,

as

j

es

a'

tiz ezret

a'

OS

k'

kérdése;

közöl. Egyébiránt

,

3-dik szám

nyert

ös

,

-

üs

;

alatti sza-

buzgó imád-

ajakán (V ÖvÖsm.)

számnevek

jelz mellék ,

ak

száz ezrek'

Midn a'

huszad-o

használt számnév mellé jelznek

ismét számnév tétetik,

bály

felveszi

nyert; milli-ó kkal bír;

t

az elsö-k lever ett- ek

a'

is

kevés-n e k nézem az igaz bol-

is

dogságból; ezr-e ke

ha

f-

számnév, független és magán

a'

nem

a'

vezér fÖ-,

neveket^ millj ek az ,

nyi ,

«

,

és béli

:

úy

képz-

i

5.

NÉ\TtfÁSOK^ EGYEZTETÉSE.

5-

ragnak,

magyarázzák,

tekintetében pl

n

13

számbeli egyeztetés'

a'

fnévre semmi hatásuk

a'

nincs,

hár o m Iá h-ú asztalokat csináltatott ; egy emelet -e s házakat rakatott y húsz :

mertfold-ny

útnak indult

i

teteményekkel halmozta ros-

z

a tiz

y

ötven megye-deli

és

i

á

sz

^

an-ny i jó-

enhat

vá-

követek megje-

lentek.

A' mértékek'

6)

velyk, Tíiázsa

stb is,

,

köböl,

szapu

font

akó

,

valamint

,

kila

itcze

,

,

folt

,

,

fá-kat 5.

A. 1)

szoktak

állal

sereg stb

pl:

s

,

a'

fnév eltt

ekkor

a

fÖner

hat öl fát

vet-

mér

bú-

szekér szénát;— nem

hat

húst,

három

'

a

's §.

,

marad,

font

k ét

zát; két

röf, sing

arasz ,

mint szekér, zsák, kosár,

használtatnak,

egyes számban ,

,

csapat

mellék-névül

mércze

véka,

,

mell3ek többnyii^e számnevek

falka

öl

,

mint öl, láb, hü'

határozatlan mértéket jelentk

a'

meghatároztatni

tem

/levei,

t.

NÉVMÁSOK' EGYEZTETÉSE.

Személyes névmás.

A' személyes névmás, mint alany, sze-

mélyben

és

számban megegyez az

igéyel

,

pl

14

SZÓEGYEZTETÉS.

RÉSZ,

I.

én

is

ember vagy-oh, te

jn

is

é l'ü n k ^

i

Ha nagyobb

2)

nem

,

Idtogas-s a

m

,

k.

érthetség vagy nyomosság

-névmás rendesen

pl: (ó) azt izen-iy

,

Ha

áll

alanyul,

mondatban több különböz

a'

;

hogy {én)

pedig ha az els

és

els személybe

j — ha

az ige

többes

ha7^7?iadik-ka\

,

a'

második-

,

a'

a'

második

fel

dn

a r á t aid mulat -tatok.

t

e és b

4)

Az irók

dáját követve,

,

tek

a'

régi rómaiak' és görögök' pél-

a'

fejdelmek és társulatos ható:

váj^megyék, királyi és me,

káptalanok

és conveji'

hajdan korból felmaradt divat szerint,

magokról szóltokban: 3Ii többessel élnek, könyv-ü n dík

a'

sze-

é /i és ö fáradt- ufik, mi-

:

városok^ tanácsai ,

a'

a'

ságok pedig, mint

z

ige

második

mélyt veszi

pl

sze-

személyes névmás ok vetet-

a'

vagy harmadik-ks\ fordul el, az

többes

kilia-

meg.

3)

len kitétetik kal

é I-n e

vagy

ember

de azért az ige annak személyét és

számát köveli

mély

is

az alany

kívánja,

gyatik

k

is

k^

els részében mondott- u k;

Ferdinánd;

Mi

Pest vármegye'

pl:

Mi V"

fpapja-

5.

i'/ial'

NÉVMÁSOK* EGYEZTETÉSE.

§.

orszdgzdsz/ósaúiuÁ:

j

mfseinek h'óz'ónsége

Különösen mldöii

Mi

;

,

15

nagyaüiak

ne-

es

egri káptalan.

lia.s/,ii;i!latilv e'

löbbes akkor

is,

valakire hidcaen akarunk parancsolni

vagy bár Iréfásan

illy

dezést színlelünk,

hideg parancsolást ineujiuih!

pl:

's

kér-

iiidnljuiiJc

hol járuJik ? 5) Felcseróltelik

más

a'

személyes név-

nénieil> személ\ esített nevekkel

puT'áriyiság

csekélység , gyöngeség

^

rány i s d g o rn Felségünk

a'

Hséged,

helye U ezl:

^

,

miiil

pl:

pa-

fejdelmek magokról ezl

nézve pedig

alattvalóikra

,

is

beldtdsa szerint.

így használják

//

oüykor

a' te

és

Ilüségtek, Kedvessé-

ged. Társai "ás

i

nyelvben, minden czím' kerülé-

sere: ön, kegyed,

ban.

—

kend

Víi^y

Használtatnak keg\ elntcd

god nagyságod ,

megszólítások

is,

.,

maga van

vagy

szokás-

még többek közölt a' nraságod asszonj'sd,

^

,

//crczegséged^ Jelséged 'slh niellu'k

szcmélyragos

bir-

tok -nevek lévén, ha több személyrl mondat-

nak

gok

is,

az áliítmányt egyes számba kívánjak

mellé, pl

:

Nagyság-t

ma-

o k és kegj elme-t e k'

16

SZÓEGYEZTETÉS.

RJÉSZ.

1.

Uraság-tok

bölcs Ítéletié r\e bizzuk ;

legjob-

ban tudja. B.

Visszatér névmás.

A' visszatér

:

egyeztetésre nézve

maga magad magam, ^

,

az

a'

személyes névmás^ szabá-

lyait követi, T^\'.mag-a

m tud-o m, m.ag-a d kér-e d

mag- a a'

Idt-J a.

Nagyobb nyomatosság" kedveért

személyes névmással össze

is

maga mondja tin- magatok magunk látjuk. ,

—

köttetik, pl

tudjátok ,

min-

Személyragos név lévén

e'

névmás

birtóknévvel

j

viszonyba

mint birtokos

,

-

:

ha

is, ,

ez

els és második személyben is mindenkor harmadik személyü raggal kívánja maga mellé, pl: magam' lovain mentem; maga-t o k' ház-á ban történt ; nem mag-a m loutóbbit az

va'imon, mag-atok háza- 1 o k- ban. C. 1) A'

Mutató névmások. mutatók: ez, az, ím ez, im az,

emez, amaz, ugyanez, ugyanaz, ez az, az az, ezen, azon,

ugyanezen , ugyanazon ,

illy, olly

,

5.

névmások' egyeztetése.

§.

amolly y Hlyen

,

ollyan^ cnnollyan

vekül használtatván

vállalatban

mellékne-

ezeknek követik egyezte-

,

emberek nagy hamar csökkennek j azon ijjak^

szabályait, pl: az

tési

^

17

i

Ily

kik iparkodnak.

2)

Ha

következ mulatók után:

a'

ezj az^

imez , emez , amaz, ugyanez, ugyanaz

els név

jö, ezzel

személyben

név-

számban

és

is

pl: azok az emberugy an azokat az ember "eket

megegyeznek,

hozzánk

,

;

e

k jöttek

várom,

Visszahozó vagy visszamutató névmások.

D.

1) A' visszahozok: ki

millyen

,

névvel

a'

2)

Ha

az egyesben

séget jelent

többesbe hat

számnév

fnévre

lön

,

j

utal ,

bár

mi, milly ,

azon vendég-

:

nem jnek.

vársz ,

kik- e t

,

pl

,

,

visszamutatnak

mellyre

megegyeznek

számiba nézve ek

,

melly

,

a'

lév fnév

vagy két és több kü-

áll,

visszahozó,

a'

egyesben vannak

nevek is

eltt, több-

,

mellyekre vissza-

,

pl

ez rendesen

:

t

íz derék

2

szó-

is

nok

volt jelen

az indítványt

SZÓEGYEZTETÉS.

RÉSZ.

I.

kik közöl csak egy pártolta

f

hála hazánk'

}

minden

lel-

kes Jiának^ kik naponként szaporodnak. 3) A'

melly, mi, milly és millyen

:

ran jelzül

a'

áll

marad,

zatlan

fnév

pl:

a'

elÖtt, és ni e

Ily

,

gyak-

ekkor válto-

ifj

-

ak

fiatal

korukban nem tanúinak, laza férfiak lesznek;

mert a millyen szorgalmú ifj-ak iw ltunk többnyire olly

an férfi- ak

leszünk

y

a

mi

keveset tudott , elmondta.

Kérd

E.

A' kérdk: csoda,

ki,

névmások.

melly y mi, kicsoda, mi-

kiféle, miféle, milly, millyen,

nyi, mennyiféle,

mellyik ,

men-

ha melléknevekül

használtatnak, szinte ezeknek követik szabályait, pl:

milly ember -ek

iránt

fnévül

voltak azok.

Egyébi-

állanak, pl: kiket láttál? miket

mondtál ? F.

1.

Határozatlan névmások. A' rendes határozatlan névmások két

osztálybeliek

,

u. ni.

5.

§.

Számiiévmások

a)

19

nÉ'v^ások' eoyeztetésc.

:

hány

hány , akárhány, sehány

néhány valaannyi, mennyi ,

,

,

valamennyiy akármennyi, amannyi^ emennyi, semennyiy mindannyi; ezek lyait követik, pl

:

löszámok' szabá-

a'

hány fo rint -ha

került

a

házad ? hány - a n vagy to

k.

ugyanazon szabályok' 2-dika

szerint többes szá-

-

mot

kivan, pl:

S! mindnyájan :

mindnyáj -un

vitéz-

ek

volt-

ak.

b) Részletk: kiki^ valaki, akárki, mindenki, bárki, senki vult: néki.

lanak

pl

,

jeg3 zenclö

:

Ezek

kisem

^

misem,

,

íneveV szabálj'ai

a'

mindenki jót tartozik azonban

,

hogy

goztatik, jgy: ki-t ki-t,

kiki

a'

pl.

milly.,

,

Meg-

kettsen

ki~nek ki-n a*

e :

k

ra;

a'

ki és

ki-t sem láttam, mi-t sem hallottam.

semmi, vala-

A' többiek: valami, akármi,

melly

alatt ál-

tenni.

kisem-\iQn és misem-hen pedig csak

mi,

és az ela-

akármelly , bármelly

,

semelly , akár-

hármilly, ha melléknevekiil használtatnali,

valami beakarmilly-ek vo Inának

ezeknek követik szabályait,

szédem van veled^

pl:

a nehézség-e k , meg nem rettennénk.

20

RÉSZ. SZÓEGYEZTETÉS.

I.

2.

Kivételes határozatlan névmások:

a)

Mindnyája

iöl)bség' eszméje

midn

'j

minthogy

ez,

már magában is ki van

mint alany használtalik

j

ha fnévül használtatik

mélyragokat

felveszi

is

,

,

,

így:

a'

fejezve,

az állítmánjt

mindny úja

egyes számba kivan ja, pl: sztett

benne

a'

elve-

lÖbbes sze-

mindny ájok

mindnyájótok, mindnyájunk; de ekkor alanjúl nem állhat, hanem helyette a': mindnyájan, vagy mind vétetik fel, j)l: mindnyáj- a n ott

nem

mindny áj-u n k ott volt-u n k ; mind ott volt-atok és nem: mindny áj-o tok ott volt-at ok ; a' személyragos fnevek' volt-u n k,

:

,

szabályaihoz képest azonban így

mindny áj-u n k

ott

v olt

volt, mindny áj- ok b)

Minden

;

ott

is

egyeztethetik

mindnyáj- ótok

^

ott

volt.

ez egészen a' melléknevek

szabályait követi. c) a' a'

Mind ;

ez határozó gyanánt vétetvén

szóegyeztelésre nézve

semmi

számbeli egyeztetés ekkor

vagy

hatással nincs

a'

nyilván

"s

kitett

elhallgatott személyes névmástól függ, pl:

mind

ott

volt.,

ctt volt-atok.

mind

ott volt-ak,

mind

5.

névmások' egyeztetése.

§.

Birtokos

G.

má

5.

A" birlokos névmás: óre^ tied, enyéniy

1)

nom

eltti jelzül

fÖiiév

név

21

keljetlo

nevek után

a'

használtatik

lianein

léteiéit szeniélyrag által

mondani

pótoltatik; iiera lehet

,

pl:

az

enyém

ház, hanem: ház-am^ ^^%y nagvobb nyomatosságért: az pii ház- am. Allítmányul használtatván pl:

Ha

én

melléknevek' szabályait követi,

a'

ez ö'

tied vagyok;

cC

peJig fnévül vétetik,

aláesik, pl:

nekem

is

a'

ház az enyém.

fnevek' szabályai

van kardom, neked

de az enyém- ne k jobb éle van mint a <

is

tied-

nekt

Minden név harmadik személy levén magában habár els vagy második személyü 2)

,

ragot vett

is fel

az igét

,

ben kívánja maga mellé, get ti a'

kerek-e

t ;

m

eltör -t.

b'rtokos névmás

k-adt, a

t

ie

is

,

nem a

pl

:

ház-am megé-

pl:

Ezen szabályt köve-

pl:

is,

harmadik személy-

az

enyém

d még megvan. És

bály alá tartoznak

vek

is

a'

elsik-

ezen sza-

birtokos e-vel ragozott ne-

Jiem az én

tied-é gázol-

1

szolga ni a

le

a

tehene.^

vetést.

ha-

22

RÉSZ. SZÓEGYEZTETÉS.

I.

Az egy

3)

birtokú személyragos nevek az

számba

igét egyes

kivaDJák, pl:

,

több birtokuak többesbe

a^

ez az én ház- a

ság-tok tud-ja; a el ;

m

volf; Nagy-

ház-aid sülyed-t ek

te

Méltóság' a it ok szenved -ne k általa,

6.

Az

1)

lOEEGYEZTETÉS.

§.

Ige

mindenkor

a'

nevezben lév

nyilván kilett vagy alattomban értett alanynyal egyeztetik meg, személyben mint számban

az ijj ú tan-

i't

l

;

katonák

a

sokat olvas- u n k (mij

,

pl:

utaz- n a k

;

de keveset tart ~unk

meg CmiJ.

Ha löbb ugyanazon személyü nevez

2)

van

mondatban, az

rendesen egyesbe j, ver éhs in i r így pusztí, és fe gy ég tott- a hazánkat y de ha az alanyok tulajdon

pl

a'

:

nevek

,

kívánja

vagy nagyobb érthetség és nyomosság (I.

szükségkép és

ige

Ma r s

átalános

szabályok

többesbe istenek v o

tétetik,

ítak

;

2.

sz.)

pl:

,

az ige

Jupiter

Hu ny a dy

Z r iny i jeles hsöknek tartat n a k ; és harag emé sztik az einhert'

és

a bú

7. §.

rGENÉv"s ÁLL\rOTJEGYZ. EGYEZT. 23

Ha a' nevezben lévö két vagy több fnév különböz szí^méljái az ige a' méllóbbal 3)

,

egyezve többesbe

j,

mentek, Andor Ha

4)

el

és ha

es

több

t

én

mondáiban

a'

vétetik alanyul, az

meg,

pl:

Pál

e es

k'óv e

t

Un k.

határtalan raódti ige

áilítmánj'^ azzal

illy

elre

egyeztetik

határtalan módii ige

j

ugyanazon mondatban, az állítmány egyes-

ben marad, vagy többesbe

halni

hazáért élni és

mindig enni

és

gok. Az

határtalan

illy

is

tételhetik, pl

szép

dolog

;

:

a

csak

inni nemtelen foglalatossá-

módú

igét, melly

f-

név helyeit szolgál alanyul, ha más ige nincsen nyilván kitéve tatott fel

a'

lehet cserélni

ember- ölés

7.

mondatban,

ás y és, vagy: at

§.

1)

pl:

,

,

et

a' ^

belle származragu névvel

embert ölni,

vag}'

:

is

az

tilos.

AZ ÍGENÉV ÉS ÁLL APÓT JEGYZK' EGYEZTETÉSE. A' részesülök

használtatnak

,

pl

:

f- vagy

mellék- nevekül

szerz ember , hallgató

if-

24 jú

I.

RÉSZ. SZÓEGYEZTETÉS,

kerehgyártó

j

favágó

,

indulandó kuvet,

s

e'

szeretett harcit

;

szerint a' fö- vagy mel-

léknevek' szabályait követik. 2) A':

vdn, ven állapotjegyz

nul használtatik, pl: ehnen-v

haza jó-vén meghezd~et V d n várt3) A'

u n h. z'«

,

alanyul vétetik^,

s

ve

ál! ápol

jegyz

a'

:

szinte

cselekvleg

régi irományok^ tanúsága sze-

minden egy birtoka személyragot felveszen,

ekkor az egyeztetésre nézve

maga, magad, pl: tehát

kodat és

e munJcdját ; vár-

Cselekv igéknél , ha

a)

rint

t

változatla-

én meghoz-t am;

=

jóv-éd ajándokoz-

hítbitabant ibi;

ott

te

ajándo-

munus tuum

=

et intrantes

konkoly kiszed- v ét ek

sátok

vélek öszve a búzát

zania

eradicetis simul

j'elg - e t

zad

et tunc veniens offeres

<-/

visszatér':

magánig szabályát követi,

bemen- V éj e h lakoz-á n a k

,

a'

is

cum

=

CQ\\ia^en\es>

eis

ek nem tud- v át ok

kiirtzi-

triticum; té-

irást ^==erra.lis

nescientes scripturas (Müncheni Codex).

b) Szenvedöleg áilítmányul használtatván,

m'nden

ej,y(:h

ragot

is

fe'veázen

,

's

ekkor az

7.

m;i:\k\'s

I^.

\i,i,

oi;y(V.I(M(srf iic/vc

ts

ht'kkt'l ; ki)iiy)'-

sik'

t

;.'

felveszi,

sí.

ke t oívus^

=

t

eii!il)iis

\i'mc\

i ii

's

et

2r>

l:<;^ i;/ t.

szciíK'Im'í

h lutk

- 1<

áh

lei-

iíjsá^^íi/ lol - v tH' r

mindkét

leiiebhi

i>a

I.

ve ál-

,

ra-

reiiclheli

ahliozképest egvik' vagy má-

szuhalyát követi

rnzlak

a

-

/.'

kö/.é|i- és s7.ejntHlö-Í2;ék

\

la|)otjeíT\7,(>je

goz

1'

^

a/ alaiivi

kcnoti. pl: tuill

s/.atiial

<)

mmtimim;

|)l

,

mi alu-v cink

es

elo-

eiim, noliis dormi-

siint

í'iirati

(Miinclieiii

:

Codex).

A' mai szokás

ve áilapotjegyzöt

V(i^

a'

is

liatározó gyanánt használván, ragozatlamd hagyja

ragol lik

többes számú harmadik személy-

kivévéai a'

,

.

,

j»l

miHly :

(iz

vannak kihagyására alkalmazta-

a'

n/ságok teivek azaz ^

régieknél az: att

.Szokíísb;in voll a

ett ,

pl: lu/á

Satandst^ miként

(le

ölet hetizél-e

t.s

névis

sicut ful-

Coclo cacJeiilem; és hallak a két tanítvány

loqiieiileiii

teá,

a'

villánia-

mennybl lefniH-a 1 1 a^=^ vicüL iSalanara,

gur.

képzöü

vonatkozik, személyben és számhíin

vel, nicllyre

lol,

,

nielly szeinélyrag<»zlalván

.íllapoljoi;yz6 is,

megegyez,

luttmak,

teli'e

:

1 1

Ur 1

e

cl

mikor

audicrmil láttunk-

étettünk- teí^edet

,

venerékel adtunk te neked

—

1

eum diio discipuli ég e de t éhez-e t-

izonijaz-at

t

ad

.

és

-^\^^^\\\\\^^\ qiiaiido le vi-

26

RÉSZ.

r.

SZÓE(JYH//rfiTÉS.

—

si'ieuleiii et pavimus te, el clcdimus LJbi potum; Jézus azért hogy Idlá ötét v/r - alt a, és a zsidókat sir - att oh=^ Jesus erg«

ditnus esurientem

ut vidil

eam

,

plorantetn

eheni Codex). Ezek

a'

,

Judaeos plorantes (Mtín-

et

mai

dn

mint

villám

mennybl

midn

,

nem hosszabb

illy

lásmúdok helyett hasznallatlak hét tanítvány

,

szo-

Idld Salandst^

:

lehullott

;

és

mi-

hallak a'

úr, mikor lát-

beszélett;

hogy éheztél, és étettünk tégedet^ láttunk hogy szomjaztál, és veneréket adtunk

tunk tégedet és

leneked. A' határozott alakú múlt hatik jelzül

akkor, mint ez,

's

tozatlan áll, utána létethetik

pl

,

emher ; nagyon

is

Iiasztiállai-

foncv eltt vál-

azonban, mint más jelzk, nem

Szerettem, barátom,

:

id

a'

tiszteltem

;

i^en kedveltem

hsötöknek küldöm ez

emléket. S

§.

A'

NYELV EGYÉB RÉSZEINEK EGYEZTETÉSE.

ii. ni. a' határoQ2J^\^ részei egyeztetésre néz ve semaz iadálatsznk, zók és

A' nyelv

mi szabály

alá

,

nem

esnek, kivévén

vül vétetnek, melly esetben lyait követik, pl:

zep uz ákat a

^

nálja.

a sok

a'

midn

fné-

fnevek' szabá-

hogy

e'.s

o

/i ,

Jieui

ékesszólaabau y a juj- okát és vajh-

szónok ritkán és ill

helyen hasz-

IL RÉSZ.

SZÓVONZAT. 9.

ÁTALÁNOS SZÓVONZAT.

§.

A' beszéd' részei

a'

mondatban többfele

szonyban állanak egymással,

's

vi-

alihozképest kü-

lönbözökép módosulnak. Azon név

viigy ige

,

melly maga mellé más nevet vagy igét viszonyít:

vonzó- vagy vezét^-Jievnek ts igenek ,

viszonyított

név vagy

ige

a'

pedig Tonzott-naV.

vagy vezérlett-ne\, mondatik

,

és ragot vészen

fel/

Minden név

és

továbbá: vagy hatá-

ige

rozott vagy határozatlan

vünkben

pl:

,

got ir-ja. a'

váltójogot

A' nevet

^

név -el, név -rag

pítja

meg

;

alakban állhat nyel//-,

és:

«'

váltójo-

különféle viszonyaiban és

az igét pedig

a'

név - határozó

'^2i-

mondat' határozott

vagy határozatlan tárgya kivan ja ez vagy amaz alakba.

28

RÉSZ. SZÓVOJÍZAT.

II.

10. §.

Íj

Ha

NEVEK' VOJÍZATA.

egjes mondatban, több név

azon személy' vagy

tái'gv'

gyarázólag irányoztatik só vészen

fel

,

a'

,

,

ugyan

meghatározására maragozást csak az utol-

többi változatlan marad, pl:

Kemény Simon tábornoh-ot egy

g3^anazon fötárgjTa,

De ha

látta.

állítmány

több illyen egyes mondat vonatkozik

u-

mellett, ,

az utol-

mondatban külön ragoztatik Kemény Simon tábornok-öt Erdély de-

só név mindenik pl:

y

Hunyady János megment -jé

rék Jí- át^ látta, 2)

Ugyanazon vonzatú

mú neveknél adatik

,

pl

tóság, adó és ellen.,

zonban

a'

személy ü és szá-

névhatárzó csak az utolsó névhez

a hírlapok az

:

,

és

siségi birh a-

v ámrends zer

mellett Ha a-

kiilönbözökép nyilatkoznak.

mondat, nyomatosság' és érthetöbbség'

kedveért több magánálló részekre osztatik, névhatározjt

minden egyes rész után

tenni, pl; a Jiú atyja

ellen, az alattvaló szegüljön.

a'

ki lehet

ellen, a szolga ura

felsbbsége

ellen ,

ne

29

10. §. ne^tk' vonzata..

Hasonló esetben név

minden egyes

rendesen kitétetnek, pl: az

Illán

szarva

a' rogol''\s

ál

- 71

az embert szavú- n á

^

az író' Ízlésétl függ azonban, ha

telmének

nem

ni ki a' ragot

r ö

a'

l

öhrot

fogják;

mondat' ér-

árt, esak az utolsó névnél tenpl

,

a kertek^ rétek-

;

és

erdk-

tanakodtak.

l

3) A'

hez

minség - képz

ragaszlatik

//'

:

,

zJí

meghatározó

,

ha fnév-

,

melléknevet

vagy melléknévül használt egyéb nevet kivan

maga

ritka fény

eleibe, pl:

méltóság -u úr;

nyel-ú

Az

kés.

szony lappang teszi

olly

:

miért

is

mondat van tehát

illy

,

azaz

férfiú

velk

mondva

négy

,

-

férji,

láh-u

asztal;

igével

fa

kifejezésekben

birtok-vi-

fény

férfiú azt

:

ritka

kinek ritka fénye

csak akkor lehet élni

:

nagy

feloldható.

,

van

midn

a*

Koszul volna

nagy figyelm tárgy, mert

a'

nem lehet tulajdonítani mély figyelm hallgatás,

tárgyíiíiV figyelmet

ellenben

mert

a'

jól

ez:

inély figyelem hozzá

illik

birtokid

a'

hallgatás\:íOZ.

A' régibb képzés

illy

morú keser, domború, ,

nevek, mint: szó^ szigorú, stb, mely-

n. RÉSZ, szó VONZ .IT.

30

Ijeknek újabban élesztettek

nem

szabály alá

fel

fnevei

tartoznak liaDem ,

,

ezen

többi mel-

a'

léknevek' szabályait követik.

A'

4) nagyság',

különbféle

mélység',

rövidség',

ság',

kitételeiben

a'

vastagság',

szóvonzat következ:

mértéknév nyi ragot vészen desen

magas-

bség', távulság' stb

Ha mennyiséget akarunk

a)

úgymint:

mértékek\

hossz', szélesség',

fel

,

kifejezni

,

a'

eltte ren-

's

melléknév, vagy melléknévül

használt

más valamelly név áll, pl: hat öl-nyi tér két új-nyi papiros; pusk a lövés - ny i távulság. Vannak azonban mértéknevek , melylyek nyi raggal melléknév nélkül

nak

pl

,

:

használtat-

is

marok - ny i nép y hordó - ny i has ;

tenger -nyi ember. b) Ila millyenséget akarunk kifejezni,

mértéknév: as, es kezik

,

pl

:

hat

szl; száz

^

os,

ös

képzvel szövet-

nyil- a s rét

y

tíz

kap- á

hold- a s erdö^ A' mértéknév

ltt ezen esetben

is

rendesen melléknév

melléknévül vett más név

az

e

név azonban gyakran kihagyalik,

's

áll

a*

;

gy

,

c-

vagy szám-

ekkor

a'

10. §. ne^tsk'

vonzata.

elz

mérléknév hasonlúkéj) minden

marad

,

p\: öl

-

ember j mdzs

cs

31

-

nélkül

ás harangi

font- OS alma.

Midn

c)

a'

mértéknév után ezen mellék-

nevek: hosszú^ széles

mély

,

^

jjiagas

tag, vékony, keskeny, rövid, bÖ

ezekbl sdg

a'

,

mértéknév

Jiyi raggal

használtatik, pl: hat öl öl -

vagy

sú),

ség képzvel lelt fnevek, mint:

,

hosszaság, szélesség, mélység

nek

vas'

,

ny i m ag as ;

két

stb

következ-

vagy

a'

magas,

r éf

s z

nélkül

hat

vagy

éle

s

,

vagy

arasz hoszarasz - ny i hossz a-

réf-nyi széles; egy

két

szas dg ;

vagy egy

sdg.

Ha azon sdg ü képzt vesznek fel d)

ség

den így

is

a'

állhat:

])1:

száz

akó nagyság -li

vastagság -ü fa; két fnértávulság -ü állomás. két

föld

,

képzü fnevek zi, //>'/ ragot nem szük-

mértéknévhez kapcsolni, hanem rövi-

a'

kád;

ség

,

5)

öl

Az

ídn'

mértéknevei

szám vagv más magyarázó név lyenhez

a^

eltt rendesen álll

,

és az

ih-

mértéknév egyes harmadik személyi

birtokragot vészen lel, minthogy

a'

van

bir-

n. RÉSZ. szó VONZ AT.

32

alattomban

lokíge

hogy

értetik,

pl:

hat

het-e

vagyok; hét esztende-Je mióta

itt

várlak^ azaz: hat hete

van^

két esztendeje

van. Következ idö-mértéknevek esztend, hó, hét, nap, id minden magyarázó el:

^

szó nélkül

is

id

zonban , az

egy számnév

napja

szót kivévén

diZdiZ:

napja

egy

a-

mindenkor az

,

magyarázóul

oda

értetik

múlik;

esztendeje

menjünk ;

melly esetben

használtatnak,

telik;

esztendeje-

pl

,

hogy

ideje

egy

múlik;

telik.

Ha

az

id' mennyiségét akarjuk

kifejezni

id' mértékneve nyi ragot vészen fel pl pillanat-nyi perez- ny i ; mellyet akkor is az

,

,

megtart két

,

midn

távulság' mértékéül

órá-nyir a vagyok

nyi rag rendesen az

i

áll

pl

,

tled. Különben

képzvel

váltatik

a'

fel

három nap - i munka ; két hónap - i fáradság, e' helyett: három nap 'nyi munka,

pl

:

két

hónap

Az

zs

itt

-

ny i Járadság, kijelentett eseten kívül

nevek az idnek

mikoriságát

fejezik

,

az

nem mennyiségét ki, pl:

,

i

kép-

hanem

hajnal -i mise.

oUyan

a/.az:

tik

mi:.e

,

iiully /lajiial-ku r

diH-i hítra/ifrozás

•

^

larta-

r.

éjjel -i

Ila valauiiiiek korát va^y jiieddigtartdsdt

akarjuk

kifejezni,

képzt vészen tét het -e s

fel,

iJonév as , es ,

az

//aí

|)l:

o.s

os

,

nap-os gyermek

es,

6) A' hasonlí'téisí eszme

különbféle

,

szonyai szerint, kövelkezökép fejeztetik

vi-

ki

Az alapfoka liasonlílásnál a' hasonlínév oUy , épen ólly szinte olly liasoU'

a)

tott

,

ta szóval magyaráztatik Wí/// által kajícsoltatik

mint

gyes,

,

,

a'

's

,

hasonló névUez

épen olly

pl:

ke-

igazságos. A' tagadó hasonlítás-

nál ugyanezen esetben a hasonlított név: Jiern

olly, épen

nem

sincs olly

messze sem olly

,

magyarázókat szép

m in t

,

olly, távol sem. olly, távol

kap^

pl:

,

épen nincs olly,

épen nem olly

kellemes,

b) A' kózépjokú hasonlításnál

név nál , nél ragot vészen tal csatoltatik a'

szebb

,

lel,

a'

hasonló-

vagy mint

ál-

hnsonHlntlhoz, pl: szép-nél

Pál -ncil Péter rútabb / vagy

mint

szép, Péter rútabb

setben

a'

mint

hasonlítási közéj) lok el

:

szebb

Pál. Ezen

e-

mellözhe-

is

3

34 lö

ha

,

melléknévhez inkább

a'

inhább

ter

A'

c)

vek

tétetik, pl

:

Pé-

kedves mitit Pál.

fokú

j^elsö

melljek

,

RÉSZ. SZÓVONZAT.

II.

felett

azon ne-

hasonlításnál

hasonlított név kimiitat-

a'

tatik^ között vagy közöl névhatározút vonza-

nak magok után,

bir oda Ima k kö-

a

pl:

zött legnagyobb az orosz. Ha azonban a' kimutatás minden hasonlítás nélkül történik, a' melléknévhez igen szép,

felette

szerfelett

,

,

nagyon szók következnek, szerfelett nagy.

A'

még

:

hasonlítási

képzvel

leg

a'

is

,

melly

.

sabban így

is

fels fokot

leg -jobb, Njomatoszólhatunk: leges leg- szebb y

leg- szebb

:

igen

pl:

eszme' kifejezésére élünk

a) A' közép fok eleibe téve,

képez , pl

rendkívül ,

,

leges leg -jobb, b) A' ul,

iil

:

s

só ,

képzs neveknél

képzöü határozóknál

feiezérsre elég

be tenni

,

pl

:

a' /

is, a'

leg képzt

eg-el -s ö,

,

fels

így az fok' ki-

az alap fok elei-

l e g-utol - s

ó

•

l e g-

leg- hát- ul j nem szükség tehát így mondanunk: l eg-el tS óbb, le g-utol- s óbb , l eg-el -ülübb , le g-hát -alább.

el -ül

,

11. J. NÉvjiL('>.

Az: «,

v)

(',

eleibe létetvén,

/a,

iijelly

j'c

;í5

mclkkiicvek

rngos

f-

melléknevek, ngjaii

névíil használtainak, szinte

felsfokot

kéj)ez,

legszep-e^ vagy: lag-Jobb-J a^

pl: leg-j'av-a, l e g-szebb'J e,

11.

nak

§.

l.

Kitétetik

a)

Ha

a'

NÉVEL, nével:

az eszme átalános

,

i'igy

hogy an-

ellentéte sziikségké|)|nem gondoltatik, pl:

a tüz t'get. Itt ellentélet vagy mellékeszmét nem kell gondolnunk, hogy eg} éb pl u vas éget. Az illy mondásokat minden által lehet ;

,

feloldani, Így: niiiiden Lúz éget.

Ha

•

a'

nével

átalánosságát

elhagyatik, a' név elveszti külöuszeríiséget vészen fel;

és

,

melly esetben ellentétekkel

midn tünh

,

ezt

mondjuk

:

világosítható, pl:

víz iwlhál el

nem

ezt azon ellentéttel világosíthatjuk

sok egyéb nélkül ellehelütik ^ i^y ehhez

ber

nem jár

oda gondolhatjuk,

^

:

:

lehe^

hogy

/io/

liogj'

6?//*-

egyéb

járhat. b)

Midn

reámutatunk,

valamel.'y

pl:

tárgj'ra

a széken

ül.

különösen

Ekkor azon3*

36

ban

mondatot jnindenneX nem lehet

a'

Megjegyzend

dani.

hete

sas

ersebb mint a fej

Kü r tnél

a

hogy

nével

a'

hat

,

pl

nál vagy oh

ebédeltem

szállva.

beli szokás határozza

a köz-

a fe-

ér.

K

Sza rv ás-

a

;

csárdák' neveit

a'

hely-

meg.

d) A' tulajdon személyneveknél,

zek köznévül használtatnak, pl: a

dy a h

:

felol-

A' fogadok' és házak' czímnevei eltt,

c) :

itt,

következ névre

vetlen utána

pl

RÉSZ. SZÓVONZAT.

II,

midÖn

e-

Hunya-

jeles nemzetség voltah.

Elhagyatik

2.

a'

nével:

tulajdonnevek

a) A'

Hu y a dy

pl

,

János jeles hadvezér Z i~ N á ndo rfejé r v á r h'ó'^lé-

71

m ony b an

ell átalában ,

^

ben halt meg. A' hegyek',

erdk',

völgyek',

tavak', folyók' es patakok' nevei

azonban

ha névelvel

használtatnak

pl

ez itt

:

na j

néha

Má

a Tisza

t

^

a^

nélkül

r a^ a

a

B ah o ny

Duna

,

a

Du-

be zavaros^

—

-

a hányba ti vagyunh y hideg szél fú át ra felöl , merre zúgnah habjai Ti s zá-

még

M

a

,

né-

,

nah

J3

D UJL ánah

Ti s z á n

túl.

(Kölcsey).

T isz á n

innen.

11.

A

1))

lyek

elvel majd

gy e s en t

nélkül ejtetnek, pl:

Mérhemcnesch

királyi

Hortobágyon^

Ki r ály-

a

voltcun.

A

c)

dn

a

e^vél>

majd név-

a'

H á h oln cin

és

•

elken

a'

mel\-

el(')l,

szíimítatnak;

tájszokás szerint

pusztákéi pedig

vannalc

nevei

iiL'j)esitell j)iiszlák

lielyséjj;iievekliez

a'

37

i\fc:\i:i,o.

§.

f-, melléknév és részesül ell, mi-

állítinányul vételnek, rendesen,

j)l

:

az

ember h alán dó az arany érez; ha azonlian azokat különösen k

erény rit ka, az akarjuk

jelelni,

leikbe tétetik ja

a

A'

d) pl

áilítmánjul

nével, «' r

itk a

pl:

nével ezek eltt

am,

ott

a

csal-

szivem -re

,

végett

rámutatás

kitétetik,

pl:

veta'

a ház-

itt

kert-em. Hasonló esetben azon

felül

még maga

hetik

,

a'

névelvel

magyar kéziratok, nélkül,

is

róka a

neveknél rendesen

személyragos

de njomosítás és

,

a

álljanak, e-

Pál az apostol.

,*

házam - b an vagyok

;

tem

l)ár

a'

az erény

;

,

])1: itt

személyes névmás va^;}'

,

's

a'

bécsi és

is

kitétet-

müncheni

átalános régi divat szerint

az én ház-am van;

ez

(i

a'

te

38

RKSZ. SZÓVONZAT.

IT.

r^HZ-ed^ Wi^y \Qy t

e

akarat

-

'.

én

ez

test-

legyen

od.

A' személjes névmások

e)

ew ;

kérdk

,

fel-

,

kiáltások és megszólítások elöl, valamint több-

nyire

valaha s

közmondásokban

a'

is,

ki látott

pl:

csodát? én láttam; RZÜk-

illy

ég törvényt

hont ;

olcsó hasnak

híg a

leve.

Névelvel nagy

3.

a) A'

könyv

^

pl:

:

isten, pl

az isten

4. A'

isten

:

pl

,

azon

:

tetszik;

a

áldjon

meg

,

áldjon meg.

számnevek az

száz

a

nekem

adtáig

:

kiket vársz, nem jönek.

b) E' szó :

névmások

visszamutató

m elly et

vendégek, a

vagy

nélkül használtatnak

a'

1,

szabály alá esnek,

a

vitéznek köszönhetjük

dia-

dalt; ót embert láttam. A'

5.

mutató

névmások:

gyanaz, ugyanez, ha

az utánok

,

^

u-

következ

név, mellyre mutatnak, névelt kivan

el' kihagyásával aZon, ezen

ez

r/z,

,

a'

ugyanazon

név,

w

gyanezen alakba is letethetnek, pl: az az ember n gy an az (i k(dap ; vagv azon ,

:

omhcr

u^ y a na za n

,

c<7/, ji/.onhan

az on^

inoiidiilliiilik,

A/,

ti.

lénik

c^y

oz embert

,

sokak

már

thi

ois

latiam.

sok visszaélés lör-

s/.áinilcvvcl

iiévcK")

ttzon

:

kihagyásával rövicl(Mi

o.ii

miiitlioíüjy az

,

rozallan l)en

1)1:

kdhtp. A/.

iicincL lialá-

által a"

helyeit használtatik. Nyelvünk-

következ esetekben van helye: a)

határozottan esak egyet és

Mi(l(")n

löhhet akarunk

mondani,

e^ösz ház-

(iz

])!:

nem

ban (f^y embert találtam. b)

Midn

mélvnek regékben

és

iratik

elbeszélésekben

e)

Használtatik az: olly

Hlyen névmások eltt a'

pl

,

élt

hajdan

Jia volt. illy

,

de

is,

:

sze-

kíilönösen

körül,

király, kinek három

e^ry

vagy

tárgynak

valamelly

egyedisége

ollyan

,

,

többnyire esak

b) pont alatt említett esetben; ekkor azon-

ban

ki is

o Ily

maradhat

emberrl a

,

pl

mit tarthatunk

:

ki stb

;

vagj^

:

mit

egy

tartha-

tunk olly emberrl. d) Használtatik

melly

a'

közé téve

,

bír

de r ék egy

,

pl

:

fnév

esetben e

annak jelzje

és

nyomosító ervel

mber

;

ez

gono

s

z

40

csapás

egy

|)1

,

:

rosznál ; re

az illy

's

mondat

más

egésze;i

mint ha az egy a melléknév eleibe

tírtelmü, tetik

RÉSZ. SZÓVOXZAT.

Tf,

egy derék egy gonosz

ember

té-

L'ohhet ér száz

csapás egészen tönk-

tett.

e)

Magasztaló vagj lealázó értelemben

vetetik,

egy

pl:

Huny ady

is

nem

roszat

tehetett.

f) Határozatlan

pár falka, ,

gyjt

nevek eltt, mint:

sereg, csapat,

óoX'o/-

,

kitétetik

,

egy pár csizmát vett; a réten egy falka juh legel. Egyébiránt ez többnyire pl:

az a) szabály szerint mondatik így.

Minden egyéb esetekben ni a

ki

leliet

kerül-

németes egy^X,: a)

Annak egészen

lyett: ezt

selheti

egy

elhagyásával

halandó ember

(das kanii ein sterblicher

,

el

pl

:

e'

nem

hevi-

Mensch nicht

ertragen) így: ezt halandó ember

el

nem

vi-

selheti.

b) Az: illy, olly

névmásokkal, e

gy

hangon

]>! ,

:

e'

melly

,

Hlyen, o//^<7W mutató

helyett:

ezeket

szív rendít

volt

monda ,

íg\'

li.

mondd olly hangon

czekot

i't ben

Magasabb

rolf..

az

,

hagyni

olly

/'//>',

inelly szírren-

^

jiyolven,

iiiiiit

névmásokat

stl)

mondd

ezeket

pl:

,

41

NKVIIAOOK.

§.

költcs/.i'l-

lehet

el

is

Jiangon,

melly

szú' rendít volt

Néha

c)

mással

j)l:

,

gyanúval

valamelly határozatlan név-

a'

e'

hehett: ha eí^y ember iránt

viseltetej.,

í^y:

ember iránt gyanúval

12.

1

l)

mét ja

.

Ily

viseltetel.

s

:

ak

^

ok

,

ek

,

ók

,

k.

magyar, valahányszoi' álalános eszki, mindig egjes számban használ-

A'

fejez a'

ni e

NÉVRAGOK

§.

Többe

v ni a

^^ci

nevet,

])1

:

ember

az

halandó; a

f ar k as ragadozó, e helyett az emberek halandók a fa r k a s o k ragadozók. :

,

2) pl:

Minden név

ember 3)

a*

,

A'

tö

n év ha rag nélkül

-

áll,

ház.

fnév, vagy bármelly más

része

nvelvnek, ha fnévül használtatik, felveszi

töl)bes ragot,

akarunk

midn

kijelelni,

a'

azon egy tárgyból többet ])1

:

ember -ek jaj- ok.

42

n.

j aj oh- hal ostromolja az

ö se k- et ;

?'

SZÓVONZAT.

g y e ngé-h néha meggyzik

mint -eh ; a az e

RÉSZ.

eg eh -et ; én

az atyáin

és

egy -eh vagyunk.

A' g y ü - n e V e k már magokban is többséget fejezvén ki, rendesen egyes számban hasz4.

náltatnak

De

zet.

pl

,

magyar n ép

:

ha több

illy

kiteendo

is

magyar n e m-

név, pl: több jiép^ ^^gy

több nemzet" fogalma

szám raga

,

forog fenn, pl:

,

;

•

Az é

1)

Birtokos:

ragos nevek

többes

népeh^ hazája

nagy világ (Vörösmarty) i-omán t eh germán n ép e h; a hu z á h a rozs oh silány ah> 2.

a'

n

e in z e-

szépek^ de

é.

birtokviszonyt fe-

ekkor az é ragos név állítmányiil

jeznek ki

's

szolgál

nyilván kitett alany mellett, pl:

Ez

a'

a'

ház Péter -é,

2) tik

,

's

a'

Ha

a'

mü- vagy birtok-név kihagyaaz é ragos név ma-

alattomban értetik

,

gán tnév gyanánt vétetik ját szabályait

ragasztás

követi (lásd

slb)

j)i

:

:

,

és

a'

ragozásban sa-

Helyesírás és Szó-

Jánosnah

is

van háza Pé-

NKVKAOOK

12. 5-

Jánosr'

terneh is, de a'

nél.

J (ín ose k

;

MiJon

ott Voltak ^

ne k.

k,

fnév, vagy

kot

más név, mint birtok

nalt

viszonyban

laszlliallan

PéteréPéter ('kii.

szebh a

Sajátító: na

3.

1)

is

43

birtokos név nak ,

fönéviil Iiasz-

és l)irtokos,

állanak e£»ymással

nek

nek hdz~ Ha

2) Gs^f

^

ez

a"

birtokos több,

utóbbihoz: a,

vai

,

i'ei

a'

nek

fejedéi-

me

sok

,

i.

vagy aik

százados

birtokosak

Te^ja^je

király -a;

vészen

fel,

erdélyiek-

birtoknévhez:

a'

eik rag tétethetik, pl: hol

,

agg j áV

okvetetlenül kitétetik ,

Pé-

— Nagyobb érthetség' vagy

at suhogással lengeti a

személyrag

:

több, akkor ez:

jai , jei ragot

,

nyomosság' kedveért azonban ok ^ ök

a'

's

va^

e,

l)irtok

magyarok -n a k

pl:

a

a.

rag adatik; ha pedig ai^ ei ,

a'

,

vészen fel,

ra2;ot

birtoknév pedig liarmadik személyragot, pl

ter-

elvá-

midn

a'

lógó

fárjaik-

szél (Horvát

})edig a'

Endre)

több birtokos

birtokos és birtok egy-

mástól valamelly közbevetett szó vagy mondat áltil

megszakaszlat ik

;

pl

:

a'

p o lg á ro kna k

,

44

n. TIÉSZ. szó VONZ AT.

hik egyszersmind nemesek^

nát szállítani ház

-

nem szabad

Jcalo-

aih- ha.

4) A' naJcy nek ragot szebb hangzás' ktcl-

veért ki

kihagyatik

nak

:

hagyni,' jl

niagyaroJc

:

Erdély fejedelmei. Okvetellen J3edig, midn a' birloknév tulajdo-

királya;

nító

leliet

is

raggal van ellátva, pl: az or-

/ze/t

,

szága nagyai-n ah munkája. is

Írtak:

A' régiek íg?

az ország- na k nagyai- n ak aján-

lotta jnunkáját.

5) Kihagyhatatlan

Midn

a)

utána tétetik

Midn

jelzn kivül elválasztatik

láttam

,

pl

,

:

a'

nak

nek rag

,

birtokos név

a'

l>irloknévnek

merre zúgnak h a hj a í

Duna -nak

sza - n a k , b)

a'

a'

(Kölcsej).

birtokos név

a'

birtoktól

bármelly szó vagy mondat

,

nak magaviseletét

pl.

,

szép

tem ; Péter -nek

azon ifjú-

ez

Ti-

,

kit

,

által

tegnap

megszeret-

a háza. A' közbevetett

jelz azonban nem kivánja meg szkségkéj)

nak, nek

ható ból

rag* kitételét,

Ura.

Ha

álló, tétessék

a

azonban

pl: egek a'

a'

minden-

jelz több szó-

könnyebb éitlielésért

ainíd\ nek

rag, pl:

a viszdlkodds-na k elaludni látszott

Idiigja ismét fölgerjedett. 6)

45

NÉVll.VGOX.

li. §.

Ha több j el

•

függ

birtoknév, egymástól

viszonyban

a

,

nah

nek ragot csak az

,

utolsónál szabad kitenni, pl: Hiiiiyady

n apj d-nak

ny es diadalcC

fé-

ünnepét l-

j ü k. 7)

zók

,

11.

Ha

birtokos fnévvel

a'

m. alatt

,

a'

felett, mellett

megett, kö-

,

zepett slb jönek birtokviszonyba

névhatáro-

,

névutók

a'

nagyobb nyomatosság' vagy hangzatosság' kedveért ragoztathatnak

kép

nek

felveszi

közepett

nak

-e,

eltt -e;

nélkül

is

a'

elég

,

de

szék

-nek

,

,

pl

szükség-

tenger -

:

a

alatt -

,

ház-

az iily szókötes

alatt,

közepett és a'

fnév

szék alatt - a stb

;

mert

*

e-

minden rag

viszony' kifejezésére.

ragoztatnak

8) Bir tok viszony ilag

a'

:

erdk', mezk',

rosok', várak', helységek', getek',

a'

nek ragot

hibás tehát

tenger közepett - e

zen esetben

is

nak ,

a'

váli-

hegyek', völgvek', tavak', folyók' és pa-

takok' tulajdonnevei

melly esetben

a'

is,

ha

a'

nak , nek

köznév utánok

áll

rendesen kihagy' a-

46 tik

])1

,

U. RÉSZ. SZÓVOJMZAT.

Pest' város -a,

:

Csaba

helység

kos' meze-Je,

Buda

vár - a , hegy-e, Rá"

-^e, Mátra' Balaton' tau-a, Sajó'

völgy -e. így származtak

némellj

városok',

helységek', vidékek' stb tulajdonnevei is, pl:

Sámson/láza tyusfólde , 4.

a'

Petfalva Eger völgye. ,

Má-

Berenhida ,

Tulajdonító: nak ,nek.

1) Nak, iiek következ igék: a)

,

Mellyek

tulajdonító ragot vonzanak

adás',

tulajdonítás',

igéres', odaszánás', ajánlás', fizetés'

engedés',

fogalmát fog-

magokba pl a dj a koldus - ti a k ; an -nak t u laj do n it sdj e ng edj az okosb -nak j me gigérteni barátom -nak ; lalják

azt

,

:

ántam ^ aj ánlot t ani a* me gfi zettem a' kalmár -

más -nak sz

tan ács

-nak j

nak, b) Mellyek: vélést, sejtést, gyanílást je-

lentenek,

sejtem,

pl:

rósz

-nak vélem,

tolvaj -nak

den olly igék lajdonságáról

,

g y a n it o m ;

jó

s

-nak t

min-

mellyek valamelly tárgynak tuszóló Ítéletet

fejeznek

ki

,

\A

i

12. §.

47

iNÉvuA(;()K.

'Uek ér zem y fekete - n e k Ldto m; vös - ne k t ap ászt alom,

edas

A' taiiácslók

c)

,

üd-

javaslók, parancsolok,

tan d cs lo ni ón -neky javaslom az úr-nak^ jj arancs oloni a szolgdtn -nak jnegt ilt o m kend- nek ti! l

uk

ellenzk ,

,-

pl

:

^

,

ellen zette Jid - n a k a

'

d) Mellyek valamellj zást

czélzást

,

setben tíilik

i

a'

,

,

irány-

felé

tái*gy

indulást jelentenek

,

nak nek azon

pl:

hdzassdgot.

,

melly e-

tárgy' nevéhez ragasz-

fejé-nek irányzott; dt-nak

n dúlt szke Bandi (Kisfaludy K.) ;/«/- nak

tnent^ ugrott, futott^ vágtatott^ rohant; Pest-nek váltott ájLda.'. Pest ,

felé váltott utat.

Ezek: árt , beszámít, bead, használ,

e)

hiszen,

hízelkedik

.j

^g^r^

köszön^ látszik^

meg vall

tozik,

ízlik j

nak

világít,

^

izén

kínálkozik^

,

örül^ rémlik, tar-

készül,

pl:

katona -

készül. Ezek;

i)

kell, illik, tetszik,

Jáj

,

jól

e-

nem kell a hal-n a k a horog ; ) öl esik neki; tetszik neki. sik

,

pl

:

48

n. RÉSZ. SZÓV^QNZAT.

Ez:

g)

lenni ^

midn

valamelly neh ra-

got vonzó szó gondoltatik hozzá, pl: jó-

nah

lenni^ rosz-nah lenni. 2) A': van kot jelentenek, a'

cs

birtokost e/i

a'

szép ház

-

raggal kivánják, pl; nin-

baj - o7n

sem77ii

a van.

birto-

birt dolgot szeméi jragozva

/z«i6 /zeX'

ek- e77i

77.

midn

sincs, nincs ,

^

Midn

létezést

;

Péter -nek

állítást

,

álla-

,

potot jelentenek, szinte nah, neh ragot von-

zanak ugjan, pl: ez 7ieki

de

a'

V an

illy

esetben,

e/'ös

midn

lítmány alapjául szolgál,

a'

iio.gy ; 3.)

a)

ez az eleség

tudniillik az ál-

jelen

személyében mindig kihagyatik

munka volt,

,

id' harmadik

egy emhei' -7ieh

heves.

Ugyanezen ragot vonzzák A'

következ melléknevek: adósy

kalmas, á/^talmas y hasznos, ill káros, kedves, leheletlen,

üdvös,

ne h i

pl -.ez

kelle7nea

szükséges,

stb, pl

:

jó

,

ké/7.yelmes

,

szabadj

adós a

,

^

al-

rósz,

lehet,

7i77alnias

,

csaplár -7iah ; al-

k al77ias inas -7i ak y á rt a lm a s az egész-

ség-nek-

hasznos a

apá-nak ;

i

radék - n a k

/

lletle 7i //,

beteg.-nek ;

ill

pap-n ak ; j ó a ma*

d v ö s az egyház - // a k.

49

12. §. NK^Ti.vnoK.

b) A': 2>aló

,

termeti

született ígeiievek

,

melly cselben képességet, rendeltelést fejeznek ki t

pl

,

e r/n

bíró - n a k v

:

aló ember

ett legény ; költ -Jiek született fiú. c) A':

szók ú s

-nak

ollyan

pl. f^a-

kar fnevek,

szokcis vs

gyar -nak

bajuszt

viselni

ká r

,

a kenyér'

4) Elfordul néha

az indulat szóknál

is

,

szegény nek! mit ne

j aj an -nak a' k-em! uszu nek-if pl

katona - ii a k

^

;

még:

5) Használtatik

£7

a)

helj ett, pl

inas 'nak

-

:

fogadta??!

katona • n a k szántam; ;

kocsis

-nak

állott

szegdött,

Gyanánt értelmében,

b)

néztem ; becsületes azaz

n

ló

:

dn

gy anánl

pl:

e?nber -nek ^

becsületes

-nak

ló

tartoltam

gy

ember

,

a-

t.

Felé helyett, pl:

c)

a hely -nek

tartott.,

ajalu-?iakmentj

[\zal\

falu

f elé

^

hegy

f elé, d)

nak

j

Hoz

azaz

:

helyeit, pl:

nem

illik

az leá?iy^

leány •hoz.

4

50

BÉSZ. szó VONZAT.

II.

Rá

e)

helyett, pl:

ivás-nah adta ma-

gát , henyérheresés-neh szánta magát., az

:

ivás -7' a

yá

f)

^

henyérlcero.sés

vé

^

lieijett,

- /-

az-

e.

hiró-nah

pl:

tet-

pap - n a l' szejitanácsos s á, pap -p á.

tanácsos - n a k Jieuezték ;

téle ;

teltélc,

azaz

:

hiró

-

v

íI,

-

érlelmében,

g) Jelien

mellem- ne

pl:

szegezte a puskát. 6) Használtatik továbbá: lös igék mellett

ellene 7) is

72

:

eredt

e

-

ki

^

nek-i;

illy

kifejezések

neki búsult , nek neki ment, melljek ál-

keseredett esett

vetette

igekÖ-

n ek.

Szokásban vannak az

nagyobb

tal

ellen

pl:

szólott felsbbségé

neki

^

is,

ellen

ím,

,

indulat, vagy liatósabb cselekvés

jeleltetik.

Nagyobb nyomatosság kedveért vég7Z
re, is

íi

nak

,

-.i

,

k i fogott a ellenség -ne k.

:

^

munka n a k -

,

/;

e

k

i

rohant aZ

12,

§.

Mh'RAOOK.-

Tárgy eset

5,

at

^

ot

5*1


,

ó/

,

t.

,

1) llly ragu nevel vonz nuiga mellé uiililen

cseií'ii'ó

íac

gyakran

a'

lemben

vételik

jár la

r

;

-

közép ige pl

,

is,

sut

iíjeii

midun cselekv

t'rle-

lát-

einhcr -t

:

áll ; in e

1

megállja

részesül ;

é-í

^

ii

li

lov -at

(i

nyul-al

a

ulcz-ú

-

a vizs-

;

soh-at uta-

;

zott ember. 2) Elliagyalik a)

e'

rag

A' szeméi jragos nevek' tárgy esetei mel-

ll gyakran

,

az e£»ves

harmadik szeméi vt

a

Icedv

b) A' határtalan

móJu

vévén

,

pl

:

elvettél:

-

e ni ;

ki-

hagyd

ne

mag -ad'. pl:

tz

széna

Iá

t

gyjteni,

pipa

igék olott néha,

gyütani,

ház-

ni ment,

c) A'

részesülk

esetben az ige

a'

gyakran egygj^é

is

minden -tudó ;

s

többnyire

olvadnak, pl: hite

d) A': i'a [)l ,

:

,

,

melly

a ragahagyott szó

minden-látó;

-szeget

ura h -

l ;

kerék -gy á r t ó; kötél-

gy ott ; rendesen

elolt

részesül

a-

ver ö.

ve végzetü állapotjegyz eltt

száj

tátva, sZem mer esz 4*

t-

52

n. RÉSZ.

szóyoNZAT.

ve bámul; vállvetve. A'

régiek a ván^ vén

végzetü állapotiegyzövel

hasonlókép éltek

pl

tartva n ;

tanács

:

is

imádják vala ;

ajtó

térdek h

,

aj tv án

bet évén (Müncheni Co-

dex).

Okádó:

6.

nevek,

A'

1)

ért.

melljek

adják, vagy értékét, becsét

határozzák meg,

raggal járulnak az igék- vagy

ért

okát

valaminek

a'

mellékne-

odaadom száz fo rint -ért nem adnám egy pár tinó-é rt. Különövekhez

,

sen pedig

pl

:

ragu neveket kivannak

illy

Következ '\^ék: Jelel jótáll kezeskedik, hálát ad lakol, Jizet, szenved, bnhdik.^ ad f igér, cserél, vészen, kap, küld, a)

,

.^

,

él,

hal, büntet,

stb.

^\\

Jelelsz

ért; lak ol bnei -ért; él hal

kár-

a"* (i

hazá-

ért.

b) Ezen rokon értelm melléknevek leíós

,

kezes

,

adós

,

háládatos ,

becses

:

,

fe^ pl

felels a fia'ért; k eze s cC másik -ért háládat OS a jótétemény -ért ; a d 6 s a' kelme-ért; becses a Jaja-ér t.

53

12. §. xNÉVRAGOK,

2) Használtatik az ert ra^ a) Helyett ^ydinknl

azaz

isf

^

pl:

:

érted

eszik

helyetted j fuí -ért apja fizet azaz

:

^

helyeit.

fia

b) Miatt gyanánt, pl

:

ér t em ne busúlj,

ne szenvedj y azaz: miattam.

Segít

7.

Minden

1)

ö: val ^ vei,

szellemi vagy anyagi kapcso-

érintkezést, legyen az barátságos

latot,

ellenséges

,

eszközt jelent nevek és igék

és

val, vei Ydcps szókat vonzanak; illyenek

vetkez

Szövetkezést,

osztozást

szerzdik

,

társalkodik stb

,

pl

a'

kö-

igék:

a)

zást,

vagy

jelentök,

barátkozik ,

,

mulatozik

a jó jó-val

:

mulato-

tár.salkodást,

mint:

egyezik ,

szövetkezik^ ,

egyezkedik

kártyázik játszik ,

szövetkezik;

,

,

Péter

ár s alko dik y kutya a' macskád Ide tartoznak val ritkán b ar át k ozik. Pál -la

l t

—

a'

ha^on értelm melléknevek

vele; minden emb er-r el

s

ég e

6

ágo s*

s

is, pl:

szövet-

barát-

b) Eíeknek ellenkezjét tjelentk

,

mint

:

54

U. RÉSZ. szó VONZAT.

ellenkezik, liáborkodik, vagdalkozik, harczol,

küzd

perei

,

verekedik

czivódik

,

ví

,

ütközik stb

,

])i

;

vitáz

,

d

:

,

viszálkodik,

ma-

torok a

gyar - ral sokszor verekedett. Ide tai'toznak a' hason értelm melléknevek, pl: megférhet étlen szomszédjai -V al ; ellensé-

ges vele. Az

c)

egyesülést, \együlést, keverést

lenlk, mint: vegyít^ vegyül., habar., elegyít

így

gyes

kevert

,

Ezek és

,

pl

,

zavar.,

kever.,

keveri a

viz -zel

:

nem

hason

a

pl

je-

bort.

melléknevek: elegy, ve-

vér -r el elegy.

;

közé tartoznak az együtt

,

össze

egybe ígekötös igék, valamint maga az

gyiitt határozó

is,

pl:

,

e-

egy üt t -j dr velemj

velem együtt. d) Segítést jelentk,

molít

gít

,

i ;

ápol

támogat

,

j)l

:

j)é/iz - z

gy á m o lít j a ; v alt á mo g a j a.

ruha -val

vényt karó e)

,

mint: segít, gyá-

-

.,

völködiky

a

só-

t

Bövölködésl

bövölk'ódik

el se-

bír

^

pl:

és birtokot

jelentk, mint:

a Tisza hal— la

sok ezerek

-

ke

l

bír.

-r-

l

b'

így

a'

12.

tele,

o

melléknevek, mint: dús, gaz-

liuson crtelinü

dagé

rakott, iómolt

teljes,

ral dús Baranya zajos nép

ör'oni

-p

e

Mérkzést

f)

bír

;

és

l

te

a királyi

f

b ír fiit

egyméis

-

s

•

jelentök, mint:

t

lak' terc,

mérkzik,

versenyez, pl: Péil

a l. jutalmazást jelentök

ajándékozta

bizodabnéi-v al

darab arany -ny al j a

két száz

bor-

az ifjak v ete kediiek

v al ^

g) Ajándékozást és pl:

j)l:

,

le.

birkózik., vetekedik^

nem

55

.NÉNllAGOK.

>$.

t

,

nieg

a íniaz-

á k inunk áj át h)

Kérkedést jelentök,

dicsekedik

kodik

,

,

hetvenkedik

pompáz j

pl:

nálást,

Élést

,

tartást

gyógyílásl

gazdálkodást,

,

kevélykedik

testi

bú

dik^ nemességé- v e l i)

,

,

mint: kérkedik,

ereje -vei

s z

k é Ik

táplálást

szolgálást,

fiikarkodást

,

,

e

hánya-

kérke-

d i k.

hizlalást

,

kí-

kereskedést,

jelentök,

pl:

a

puszták' Jiai kenyér -r el és szalonnát - v a

l

élnek j bor-ral kedveskedik; gazdálkodik pénzé -vei; étel- 1 el k i n á Ij a. k) Nevelést és

öregbítést

,

kisebbítést és

56

RÉSZ, SZÓVOííZAT.

lí.

fogyasztást jelentk, pl: s

zápor

itj a

szerénység -gel ne-

borát y

ve Id erényedet ;

csaplár vizezel

a

rcig almáz ás -

sal kiseb

•

b it i Jelebarátait. A':

csak liéha veszi

sal

midn

nevel ige, fel a'

táplálást

jelent,

val, vei ragot, pl: hús-

nevelte y különben 072, ó>2,

n ragot

ki-

van, pl: viz-en nevelte kisdedét. Cserét

I)

jelenlök,

pl:

a'

püspökséget

-val cserélte; d papirost arany ny al váltotta fel. Ezen igék egyébiránt z árdá

•

szinte o/í, ön ragot kivannak, is

•

pl

ükr -ön lovat

:

,

eb-

m) Fenyegetést vagy tást

csegtet

bátorít,

biztat, 3

csábít

pl

,

:

bizta-

,

rettent,

lelkesít,

csüg-

buzdít, ke-

y

abrak 'kai csalo-

csikót.

n) Bajlódást dolást, bánást,

igen

ijeszt.,

halál lal fe ny égeti;

rósz hír -r el b us ítj a

gatja d

,

cserélte

szomorít, keserít,

elidegenít,

geszt,

mi szokottabb

csüggesztést

jelentk, mmt: fenyeget

rémít y

a'

en gubát

,

végzdést

tördést

,

gon-

foglalkodást jelentök, pl; ki

szeret mások'

ügyé- vei hívatlan ve-

NÉVIÍAGOK.

12. §.

szödrii, az

tC

magáé

-

v

57

al keveset szokott

g ndü Ini. ü

o) Tartozást, adózást, fizetést jelentök

-kai tartozik,

sok -kai fog d 6 zni j k ifi ze tt ék apró pénz -z el. j)l

ki sok

:

F'al ,

2)

léknevek a)

vei ragot

a-

vonzanak azon mel-

melljek:

,

Két szeméi jnek vagy tárgynak egy vasy

egj^enlö tulajdonságát jelentik, pl:

egy korú

egy szörü

,

egyenl

,

egy

idöti,

hasonlatos ,

,

egy alakú. b) ?'os,

Következk

szomszéd,

Buda

pl:

Pest

-

megyés

:

roko/i

,

osztályos

hat ár os

tel

közös

,

;

,

,

hatá

atyafi.^

szomszéd

velem. c)

pl

:

Ezek

:

adós

száz forintom

vele hogy

,

kötelus

,

kénytelen, kész^

-mai adós; köteles

fizessen.

3) F'al, vei ragot vesznek fel a)

A

hasonlításoknál

gét jelent nevek, pl:

a

Duna a

a'

mérték különbsé-

egy öl- lel nagyobb;

Tiszánál sok -kai szélesebb.

58

BÉSZ. SZÓVOMZAT.

ír.

Az

b)

V e r-r

eszközt jelent nevek, pl

c) A'

y^^ r-

:

ot-t al ütötte iiyomát.

el villa ¥l ; b

midn

mértékek' és edények' nevei,

eszköz' értelmét veszik fel mellékesen

pl

,

:

a

iczé-vel, az almái hú s á r-r al

csíkot

a burgonyát z s á k'h a

l

merik.

Az idt jelent nevek többnyire, e' kérdésre: mikor? pl: éj-jel^ nap- p al reg-gel, sz- szel, t av asz-szal j ez d)

eltt

három észt endö -v el.

gós szóból rövidítetelt ez heyett

est - 1 e /,

:

leg ez

is:

tél-

b

en

y

estve

hogy

,

,

e'

Meg-

az idönevek

más

nem mondjuk:

^

:

:

hajnal -b 4)

Az

an

,

ször az:

a-i

a':

V al adta

nyár a n t -

és

e, ja, je

val

,

el

mérik a húst.

a

a.

jelent igék melletti

adás-vevést

árnevek ezen kérdésre

aztán

,

valamint hihet-

nyár- ral f hanem: tél-en, nyávagy tél- b en ^ nyár -b an, így dél-

lel

o n,

r

-

este

:

használtatnak, pl:

is

Hl yen vei rá-

helyett: /ío/- víí/.

e'

jegyzend egyébiránt raggal

-vei;

est

hajnal y

is

hogy ? hogyan ? el-

:

birtokragot veszik fel,

vei ragot, pl: hét forint-j á

búzát;

tíz

kiajczár

-

-

á'V al

NÉVRVOOK.

12. §.

Hasonlókép niidon adatik

rajhoz tálnak

mennyiséget

a'

rendesen elhagyatik,

V al

a

^

diót száz

|»l

a

:

á -vaL adják

-

1) A':

az

ár

azaz

,

to-

:

diót százat.

ve,

,

következ igéktl von-

,

:

Teszefi

a)

toztat y

y

varázsol

sÚ),

al(d'i't

|)l

:

b) válik.,

változik y :

lesze/t

pl

:

helyett:

e s z le k.

,

nei:

,

mint

alakúi, képzdik

is

lön;

az ige test

össze lehel

ln

a'

fa k-

^

a'

nevekkel

a'

katona

lett:

katona- vá lett.

2) Feleserélhet néha y

hor-r á vál-

közöl azonban némellyeket

vé^ elhagyásával ,

t

az ige test- te

vé válik. Ezek kölni

.^

Ugyanezeknek közép nemeitl

keményül., pl

váy

bájol hüuól^ vál-

,

vizet

(i

toztatta; ember -re

nak

,

árért

váj ve rag egy állapotból másba

átalakulását jelentvén zalik

,

is

hárin-á-

tojást

Fordító: vá

8.

e'

hol azonban

,

hánnat egy garasért

jcmt

számnevek

mell y bizonyos

,

meg

határozzák

,

a'

59

raggal,

]»l:

biru

a'

vá

-

n a k

,

ve rag tették

y

a'

e

:

60

n. RÉSZ«

helyett

bíró

:

vezték ,

-v á

tanácsos -

:

-nah

tanácsos

tették y

helyett

e'

szó VONZAT.

3) Vétetik határozó értelemben

tö-é;

kis-séj kevés- séf

szenvedvel

felcserélhet

is

nem mehetnek nek

vagy

,

ki SS é elfáradt

y

t

:

,

is

mint

,

mellj esetben lovai

pl:

a'

többé

obbet nem mehet-

vagy

,

ne-

s á.

kic sit elfá^

;

radt.

Némelly helységek' nevei

4)

vá , vé ragot vesznek

hová ?

szinte

Gyr

ré ment

-

9.

Mutató:

A' nevek

a)

nek

fogad

:

szegdik

,

,

pl

fel

hivatalba, tisztségbe, tár-

a'

ismer

áll , pl

,

«/, ül,

saságba felvételt kifejez igék mellett ,

fel

Fejér vár -rá érkezett.

,

Ul , ül ragot vesznek

1)

kérdésre

e'

:

,

szövetkezik

tiszttartó -ul

,

,

millye-

szerzdik ,

fo g adta

házastárs -ul vette; fegyvernÖk -ül

ál-

lott Huny ady mellett ; társam -ul szegtt ; párt-u l fog t a. Ezen esetben e' rag:

d

nak

7iek

,

:

is

felcse-

gazda -ul vagj gazda -nuk gazda' v á fog adt a ; házastárs -ul,

rélhet vagy

vagy: vá, vé ragokkal

,

,

pl

:

,

:

12.

vagy

NÉYRAGOK.

§.

házastárs - ?i a l'

:

vag y

,

válás ztotta; barátom nak \üs,y barátom - á -

j

it

házastárs - 5 á

:

vagj'

l,

barátom-

:

mer e m.

s

i

7?i

:

Cl

b) A' liasonlítási eszmét kifejez nevek,

mellyeket mint-ie\

lehet használni

is

pl

,

tár-

:

saimnak vesztét hir-ül viszi F'olg a vizéhez. (VövÖ^ímíWly); por -ul adta be az orvosságot; liszt

-ül adta meg

borsó ; palást -ul

szárított

nyát, lUyenkor képen

képében

,

lyett

,

vagy

:

és

eszköz

eszköz

ként

nak

^

eszköz

-

ként

,

dolmá-

gyanánt^ kep,

,

nevében

,

vagy

,

he-

eszköz- ül

állhat, pl:

eszköz - k ép,

:

képében, eszköz eszköz fejében eszköz nevében^ hely ett eszköz- nek használta; eszköz^

-

,

,

,

y

jutalom e

n

gy a n ánt ,

hely ett

y

y

jutalom

-

jutalom -ké nt ju,

talorn fej éb e n , jutaloni

talom

öltötte

fejében

gy an án /,

jutalom - k ép

,

,

jiek is

k ép en,

jutalam -ul k ép

j

rag helyett

e'

szem -ál

gabonát ;

«'

jutalom

7i

e v

-nak

éb e n

,

ju-

kapta ; pén-

z-ül adta a' gabonát, azaz pénz hely ett, vagy pénz gyanánt. :

:

Ide tartoznak

ország 'Ul,

a'

következ

város - ul ,

kifejezések

magj'arok -ul ,

is

er-

62

n. RÉSZ.

szegény ember eh -ül,

délyiek -ül ^ szinte

mint

:

lentükkel

mint

SZÓVONZAT.

mint a féle

,

melly ek

va»y más módje-

,

felválthatok, így: ország- o scin,

is

mint

város,

hereh, pl:

Ó

lésiijikben

meg

szegény

a féle

Felségének

,

em-

ország- ul, gyü-

köszöntük (Korponai ország-

is

gylés); bizonyságot teszünk egész város-ul

mi szegény emberek - ü l csak kenyérrel

'

s

vízzel élünk.

Továbbá ezek

is:

pór-ul, ember -ül , sonlókép azaz

azaz

:

c) A'

-ül,

mellyeket

kutya -ul ha-

minttel

-ül /árt,* ember -ül viselte magát

lehet váltani,

fel

mint mint

:

eh

az eb ;

pl:

eh

ember. nyelveket jelent melléknevek

,

e-

hogyan? pl: magyar -ul beszél; német -ül tud; éingol-ul ért; görczen kérdésre:

g'ül

tanul.

2)

Mint

képz

minden melléknévhez

nyire

néha an^en raggal

n-ul

ragasztatik az ul, ül több-

,

is

gonosz -ul

n-an, gonosz

-

,

,

melly esetben

lehet felváltani, pl: jöza-

ravasz -ni , ^^%y jöza'•

an, ravasz -an. Az atlan,

et-

12. §.

len

talán

,

ha^valik

cl is

iMii

lat V a állott

telén

,

a

/• ()

l

Ji

ir

;

t

NÉVR Ar.OK.

\c'i2;u

]»l:

,

63

mellékneveknél gj'aksoh indehen a

la u JidL^yjak

tele n elment

r e n dü let le

;

v

:

Jiáza-

d r ci

t

la n er-

l-ezetf.

On

3) pl

arcz

:

azaz

:

-

képzi)

arcz -o

ebben

arcz -

:

aT\z -ni pl a

csapta^

l

ii

liel\ ell áll

// /,

szél

ii.

4) Sajátságos kifejezésül liasználtalik eb-

ben

:

ap-nly any-ul

nem

göknél

volt tilos

testvér^ pl: a

görö-

nszni ap-ul növéreh-

kel.

10.

Beható:

l>a

,

he.

1) A' ha, he rag valaminek beljébo hálást, \s

e'

vagy helybe, állapotba indulást jelent, kérdésekre:

meg. Vonzatik

hová? kibe? mibe?

Ivedig

a'

felel

következ igéktl

mellyek a)

siet^

Mozgást jelentenek

repül

,

vágtat

,

pl:

«'

gyek, malom -ha siete /,

,

mini

megfen

:

,

ráros-ha melelkem

-

b e s z á /-

lok. bj

Be

jgekötvel vannak kapcsolva, pl:

64 a

szó VONZAT.

n. RÉSZ.

gyakran b e-üt'ót tek hazánk -

tbrököh

ba; be- z á rt a c)

cC

szoba 'b a.

Avatkozást, valamibe kezdést jelente-

nek, mii 1 jenek: keveredik^ bonyolódik

,

kap,

fogy kezd y avatkozik, pl: tolvajsdg- b a ke' V ere dett ; minden -be av átkozik ; sok

kezd;

dolog -b a

sok baj

-ba

b o ny o

l

o»

dott. Állapotot jelentenek, mint:

d) esik, pl

bú-ba

:

mer ú l ;

merül,

nyavalya -b a e-

s ik.

2)

Ba

,

be ragot kivannak ezen igék

is

vág üt kap pl orr -ba ütötte; hát 'ba V ág ta; nagy fá -ba vágta fej" s z éjét ; haj- b a kapót t ; szeget üt ott ,

csap

,

:

,

,

fejé -be.

Valamint ezek

is

:

öltözik , öltözködik, p\:

gyász -ba öltözött; fekete -be ö It ö z k ödött. 3)

£a

a)

A' kerülés telik igék az árt, becsüt,

munkát

pénz -be

és

,

be raggal kivánják továbbá

fáradságot

és sok

jelent neveket,

fáradság -b a kerti

pl:

It ; sok

12. 5- "VÉVRAGOK.

idó-h

65

e telt. Ide tartoznak, az illy szólások is:

semmi - h e

hajtja , vagy veszi.

b) A' szeret és ezzel rokon crtelmíi es

melléknevek

a'

,

gilius olvasása

ii^ék

szeretett tárgyat, \A: fir-

-ha szeretett ; könyve - h e játék - ba h o dú It ; táncz -

szerelme s ; ha hólon dú 1 1. 4) Ezen

gyakran még

bele- bszült

rag mellett nyomosítás a'

végett

nagyon

belei?, kitétetik, pl:

h áború ' ba;

bele- szeretett könyvei -he ; egészen bele- bolondult a szke hajfürtök -be ; bele- vágott a más a

beszédé -be, 5)

Ezen

be vágta a tette,

x\.'

ve

e'

:

kalapot,)

/W/Ve'

tette^

^
szemé-

heljett kW: fejé -

re

szemé- r€ vágta. 11-

kor?

kifejezés

Marasztaló: ban

marasztaló ban

kérdésre:

hol?

,

,

be/i rag,

ben.

helyre néz-

idre nézve erre: mi-

tárgyra nézve jjedig ezekre: kiben? mi-

ben ? szokott l)

használtatni. KiilönÖsen

Vonzzák azon igék, meilyek SZÓRÖTKS

5

60

ír.

RÉSZ. SZÓVONZAT.

Helj'ben maradást, tartózkodást,

a)

mu-

munkát, foglalatoskodást,

szorosaimat,

Jatást,

bvelkedést vagj ezekkel ellenkezt jelentenek,

an

ah ih ; a tudományok ~ ban fá r adni szép ; a jó-b an m egfogy a tpl

vár 'b

:

l

k ózni rút dolog. b)

bizodalmat,

Hitet,

serén vkedést

kevélykedést

,

gvÖnjörködést jelentenek,

pl:

mi-ben bízik, attól hízik; hiszen is-ben; ereje -ben bi zakó dik ; öltözetében kevélykedik. így az ellenkezt jeki

ten

—

lentök, mint: kételkedik , bizatlankodik stb.

kételkedem^

bi zat lanko d

Ide tartoznak az kétség b

enne

.^

illy

om bcnne^

szólások

nincs tagadcis

pl;

nincs

is:

be nne

,

Ta-

más vagyok benne. 2) A' hasonlító igék azon névhez

re nézve

a'

tárgyak összehasonlítatnak

,

,

melly-

ban

,

ben ragot kivannak, pl: egyik ember ész-ben

felülmúlj a a ban pl

:

vet

,

másikat ; melly esetben a

ben rag vei és ra raggal

is

felváltható

szel ^^gy ész -re. 3) Az édl ige szinte ban , ben ragos nekivan pl bré- ben, tiszté -ben, köteész

-

•

^

,

lességé -ben

:

CL

II.

12. §

vng,ú tnollcknevcket vonzaiiíík a'

4) Illv

vetkez

incllékiK^vck

járlaa^ kelln^

is:

ártallan

tos, ügyes, tnddsy hünös,

gyanús

tudatlan

,

hatallan

,

lassii

detlen slb,

j)I

:

,

járatlan

,

tehetetlen

sok

hatatlan

/eltetelei-

5) JSan

,

,

biz-

rc.szcs,

,

állhatatos, álltelhetetlen

,

ren-

ben.

ben ragot vesznek

,

kö-

ki mi- ben bnös ab-ban nyelv -ben Jártas; áll-

g yan n s ;

Az idt jelent nevek

a)

G7

NK\ R \(;oK.

.

e'

fel

kérdésre: mi'

minden ó r á-b an ;

esztend-ben; min(Jen id- be n ; t é l-

ben; ny ár - ban ;

dél-ben; hajnal-

kor ?

j

)

1:

egyszer

esik

ban. 1))

jöv

^

men,

A' jelen ideü igenevek, mint:

midn idt vagy állaviszoda menbben

induló, bujdosó,

potot jelenlenek, pl:

,

jöv-b e n ban van; pusztuló -ban

beszállott

sza

c)

hozzám; indulótaláltam a házát.

Némelly,idöt vagy állapotot jelent, nevek

határozók és

minapá • b a n irányét -ban

,

,

,

mint

:

hajdana -ban

,

ben, közeié -ben, izi -ben, jil nem hirtelené -ben,

ellené-

:

5*

68

úgy

hész. szóvonzat.

lí.

hajdana - b an j a nagy

volt ez

fdJS irány á-ban ; eredj d) A'

mondatból

-ben»

szeméijragozott részesülk, ha a'

ben

siette-

izí

nycir-

midn

^

mikor,

megbotlott

j

a'

kihagyatik, pl:

messzejártam. -b

an

kifáradtam,. A! jÖlté-b en, menté -ben helyett

inkább

mi

a'

jövet

a'

m,enet szokott használtatni

,

régies jövett- menett-höi látszik fenma-

radoltnak. C) Használtatik a)

Között

rag helyett, pl

e'

rag sokszor:

és közöl

d gombák" b a «,

:

bi

nevutó, úgy böl^

vagy gom:

kz

bák között, vagy gombák /, több d juhokban sokat mint d mérges megjó ^ d ölt d farkas, azaz: juhok közölj kenyér" :

ben sem

eszik eleget, azaz: kenyér-

b) Miatt és

megholt,

állott ;

fáradozott , azaz 12.

A'

,

,

:

érdeke - ér t.

Kiható: ból, böl.

bi rag

ti ragokkal

helyett pl: büjá-b an miatt j keserségé -ben d hazd érdeké - b en sokat

e/-í

búja

2lzí\7.:

katonának

bi.

a'

rokon jelentés lévén

a'

ról és

mcunyibeii mizid hárman

:

c-

12. §. NÉ\ R \(;<)K.

fiO

redést, származást fejeznek ki, megkiilüiil)ö/.-

már

letésök

nyebben

ligy

1

elérhetnek,

itszik

vizsga Itatik. E'

szerint

a'

ra-ól

vezér eszmékül

nak.

Az eredet

tl

vagy

,

retik si

a'

és

^í^/-tl

összefüggést,

ben

fejezi

vagj''

,

rcl/,

a'

házd -tói távozik átvitt

a'

,

rendesen ki,

a'

legerseb-

a'

hdzd-ból

hdzá -ról

értelmére

régiek -r öl

mé-

felület-lö\

a'

t-

a'

származási vagy eredé-

pl:

az orvos -b ül sírásó dom,; a

ebbl:

be , és ra marad-

^

tárgyak között,

3i

eredvén:

yól

a'

kia'^o/, gyöngébben

gyengébben ragoknak

t

's

^

eredetÖk

származás tehát vagy

következéskép

;

he-öl a'

h;i

ti ebbl

a'

hi ebbl,

tö-öl^ ^

mi lefikönv-

eleve szükséges;

ilt

tl^

távozik,

leesik ;

mi

alkalmazható

is

lett y

leg-

,

magam- tói

szólok.

-^

A'

a'

pl

tu-

M/-nek

/ó7-nek cl y a roZ-nak pedig le

meg, pl: ki- estem Jogom-ból, elestem jogom -tói; le- jnnndtam. jogom, -ró lfelel

l) Ból^ a)

hi

Mellyek

ragol vonzanak az igék:

belsbl

kihatást,

származást jelentenek, pl: nemes

r e dt j

kirohant

a'

eredési^

vér-bi

e-

vár -hói; nem min-

den hot 'hói V á l i k borotva.

70

Melljek

b) lást >1

]

kedvek'st, úiá-

szeretetet,

gylölése, bánatot, sajnálatot jelentenek,

,

szívein

:

RÉSZ. SZÓVÜIVZAT.

lí.

-hi

álom

aj n

s

b

öl

-bi

és

lelkem

^

-

szeretem, gyomrom- bál útálom. c)

lélek-

Az

bi

2)

áll'\^e, pl:

Bi, bi ragot

;

test

vesznek

fel

Az anyag niellvböl valami készült fá -ból csinált vas karika j réz - bö l ona)

pl

az ember

áll.

,

tott szobor.

b) A' hely, honnan valami kiindul, kimozdítalik, ki a'

vagy ered,

mentünk

város- ból- eleink Azsiá -b öl szakad-

tak y kivetették c)

történik

Az ,

pl

d hciz -ból,

d)

mellybl másba átmenetel

állapot, :

az orvos -ból

ák- ból katonává

bi

pl: éjfélkor

Az okot adó nevek, Illyenkor

lett ;

de-

lett.

böjtölj tisztelet

telését.

sir ásó

e'

-

b

rag

l

pl:

fösvénység

hallgatja el nehez-

többnyire miattaX

is

felváltható, pl: tisztelet miatt, e)

Parancsot, rendelést, meghagyást

lent nevek,

pl:

Isten

parancsa b ó l -

je-

tar-

12.

§.

NÉN

iozunk szerelni fc/chcrdlinikiil

l

rendel('S(?'h

szerint

\s

állhat lielyt'tlc, vai;;y:

szerint;

I

orszfí^

Ilyenkor

nál forrva.,

isten

a'

pl:

parancsa

fogva. f)

tetik

az

;

tartozunk adózni.

Isten' jyarancsíi

n ál

71

\(;()K.

l(

Midn

valahonnan egy más rész elve-

azon tárgy' neve

,

a

pl:

tetett,

kenyér

mellyb(")l

,

-h

a'

rész elvé-

l

levágott egy ka-

e'

ragot a közöl név-

rajt.

3) Fel lehet cserélni

határozóval következ mondatokban: sok -b ól választolt

a'

j

ménes -bi kifogott négy

lo-

vat.

13.

Közelít:

A' hez lé

mozdulást

,

hoz,

h'óz

hez

,

hoz

?ióz.

rag valamelly tárgj^ fe-

hajlást jelentvén

,

,

,

vonzatik

1)

Következ igéktl:

a)

Mell j-iek közelítést, ragaszkodást, von-

zalmat, hajlandóságot, kapcsolást, kötést, kÖttetést, szítást,

sinudást jelentenek, pl: elvei-

hez

szorosan

ragaszkodik; kÓ ze lit

véiros

-hoz;

fél

-

hoz kuti

lóvéit ; kiki

a

ma-

72

RÉSZ. SZÓVONZAT.

II.

ga fazeka -hoz szít ; anyja -hoz

s ím n l

a csecsem. b) Mellyek tudást, értést, dést,

fogást,

tud hozzá tés 'he Zy

^

jelentenek, pl:

hajdú a

harangon-

ny ú l.

dolga -hoz Iá t; pénzé -hez

hoz szoh ott ; munhá -hoz tó'

zaj'

:

njúlást

mint a

Mellyek szokást, tördést jelentenek,

c)

pl

látást,

kez-

sejtést,

rd'ótt. Mellyek hasonlítást

d) lést

,

illesztést

mérést

,

,

rokonságot

,

szabást

,

il-

alkalmazást

,

hasonlít mint tojás a tojás -hoz ; testé 'h ez szabt ák a ruhát / törvényhez alkalmazza mag át jelentenek, pl:

Következ melléknevektl kegyes kemény szigorú^ ^'ötz hamis hív

2)

nyájas

:

tó

ill

,

j

j

híutelen

jó ,

,

,

szíves

illend

rokon ^

lyenkor

e'

váltani

pl

szak

szívtelen

,

,

^

,

hasonló

,

,

atyafi, közel,

kegyes, a ,

^

kegyetlen

a'

rósz

pl:

a

jok

rán

iránt szigorú.

t

,

jók -hoz

gonoszok -hoz szigorú,

i

j

hajlandó , fogha-

ragot az iránt néviitóval :

,

,

k

is

egy es,

Ilj

fel lehet

a'

ro-

NÉVRAGOk.

12. §.

Hez

3)

73

hoz ragot kivan

,

h'pest név-

a'

a-hoz képest, mi-hez lé-

utó is, pl:

p est. 4)Nvomosítás végett a' ^^z, ^oz ragos nevek mellett néha

hozzá

a'

is

kitétetik

muuká -hoz,

Jogntt a

pl

,

hozzá

hozzá

:

nyúlt

a

pénz 'hez.

Határvetö:

14.

Az

1)

határt,

ig rag térben és

ezért

idben

véget,

czélt,

a'

is.

jeleli ki a'

messzeséget*

terjedést,

meddigtartást jelent igéktl von-

zatik

a

,

pl

:

diófa

évig

rú hét

ig

-

'övé y

Ha

tartott.

idö^ mértékének kezdete

jelent

tet

tl

sza - ig rneg 2)

szik j

nem

a'

kezde-

ragasztatik, pl;

tet-

Duna -tói

soká-ig,

szóktól:

is

Ti-

/lap-ig,

maradhat, pl: há-

tartózkodott náhtm

;

sok á nyug-

vártalak.

3) Nyomosítás végett /a/^ is

,

áll.

az ig rag el

mind

hely vagy

a'

kitétetik

ember y

derék

Ezen

mind-ig rom nap

ti

névhez

talp -ig

is

a porosz hábo-

pedig

megtoldalik ,

pl

:

,

len

képzvel

holtom - ig - la u

hived

74

RÉSZ. szó VONZAT.

11.

maradok

régiek' példái szerint befoglalólag

(Müncheni Codex) ba, így ez

ban,

jeleli

mind pokol-ig -laii

pl:

tárt,

képz

melly esetben a lan, len

y

a'

ha-

a'

lealáztatol

a pokol-

azaz: egészen le

egy - i g-l e n elvesztek a harcz-

:

hogy egy

azt jelenti,

maradt

sem,

élve,

egy-ig levágták^ azt tes/.i, hogy jnég egy megmaradt. A' Bécsi Codexben megtoldva is fordul el ekképen hete -i g-lent e. holott ez:

:

Állapító: en on ón

15.

,

1)

Illy

a)

Az

,

,

n.

magok

ragu neveket vonzanak

mellé

hely

feletti

igék,

valamellj

megállapodást ,

vést, szenvedést, 's e'

midn

tér

mozgást

,

vagy

cselek-

vagy állapotot jelentenek,

kérdésre: hol? felelnek

meg,

pl:

a gó-

háztet -n rak fészket: füzfd-n nem terem alma ^ a tanyd-n van j idegen orszdlya

g-on jdr. b) hizik

él

,

Következ

igék:

él

táplálj

^

teleltet j pl:

d-n

jjiakk

,

hizlal, telel,

szalm c)

Ezek

;

telel,

gondolkodik

,

-

tart,

kenyér- en

on h íz i k.

tanácskozik

,

o-

12. §. \É\

koskodik le

\)[

,

:

az orszdír' dolgai-

o z n a k; házam építése

Iiasztala/iságok

on ragot

;i7.

j>l

<>

n o ka

/•

,s

/•

o


<>

m

;

E/.ekbi'n

lehet váltani.

í'el

függ,

go n d o I o dn a /.

- ii

ács-

tcrri

ii

lóg,

csügg,

van,

áll,

fal-on fü g g ; nyakam o ti c s á g g ; en van Jiile ; az - on v agy o h y ajlö-n -

:

res

-

roV-lal is

Ezek:

(l)

75

\(;(>K.

II

-

áll.

Ezen névutók: át

e)

pl

át- úszott

:

az ablak

-

on

,

mélkodik ,

ön

ker es ztül ltt

;

n ragot vesznek

,

tndik^

melleit:

bosszankodik

nevet

,

Az okot jelent

a)

'gék

Tisza -n

keresztül^

o n,

En

2)

a'

által ^

^

,

,

mosolyg

,

,

sir

,

,

bámulj

mosolyodik

,

következ

töprenkedik^

büsül,

siránkozik

iszonyodik

nevek

fel

,

kesereg

bámészkodik összevesz , ve-

szekedik, vitáz, stb,]>l: apja halála -n

sereg; összevesztek on

víis^ot

felett névutóval

a'

is

ál-

,

koncz-on.

többnyire

fel

ke-

Itt

az

lehet

cseréhii.

Az

eszköz,

vagy kötve

tartatik,

b)

kötél -e

n vezetik az

által

valami fogta

fék-en

tartja lovát;

melly \)\:

ökröt.

7G

II.

Az

c)

RÉSZ. SZÓYONZAT.

érintés' hel je

,

pl

orr -on ütötte;

;

pof-on vágta; nyakwik'on a tunk - on az ellenség.

török

há-

;

Az idönevek ezen kérdésre mikor ? pl tél -en nyár -on, Hétf - n Kedd -eJi jöv hét -en (lásd vei). A' nap és kor ned)

^

,

,

vek

ragot rendszerint elhagyják

e'

,

pl

:

P'asár-

nap, holnap, minap, akkor, mikor, semmikor, jókor.

Az árnevek pl pénz ^en bona- n cserélte; ingy-en adta* e)

:

,

vette;

ga-

3) E' névutók: kiviíl, belül, alul, felül

innen te

,

túl ,

a'

nevet, mellyliez tartoznak, szin-

ezen raggal kívánják, pl:

Tisza -n

innen

n>ellett e'

rag néha

kivül; a

ház-on kivül;

Duna -n

,

el is

t

ú l.

A'

nagy világon

kivül

e

kivül

kétség

hagjatik, pl:

nincsen

számodra hely (Vörösmarty). 4) Használtatik a)

ben

:

Nál

,

rag néha

e'

nél értelemben

nyak on kapta -

,

.

e'

üstök -ön

kifejezések-

ragadta

szava- n fogják a harist, lopás- o 7i kapták, tolvajság

-

o

n

érték ,

vitorla - szárnyak -on

a sajka elröpül (Vörö.miarty).

77

11. §. NKVIlVflOK.

1))

Ül módinutató

helyett,

rósz né-

pl:

v-e n vette, azaz: rósz 7i<'u- ü/.

5)

Midn

vonzott on ragos név

a'

tétetik, a' rajta határozó használtalik,

ta vesztett; mi nvoinatossá" az o/i ragos

név mellett

rajta kapták

Felható

16.

A' ra a'

a' csalás

,

va£;j

re rag

,

megtártatik

is

raj-

:

"vakran

védett

,

pl:

-on.

i

rán

y

z

ó

:

ra

,

re.

eredeti éri elménél fogva

tetejét jeleli ki alapul

felsziuét,

latni gondültatik

1)

;

Felveszik

a'

vagy

fel-

tárgynevek

rekvés' állapodási pontját -

r a

h ázat

;

száll ág

-

r

hová vairányoz-

ezért

mászást, kapaszkodást, repülést

t igék melletti

,

mozdulni, vagy

helyheztetui,

lami

es

j)l

nem

tárgyaknak, mellyek' neveihez járul, felüle-

tét,

yVí

ki

,

leereszkedést, ,

hatást jelen-

mellyek ezen tö-

meghatározzák, pl;

madár ; homok " r a ép it i a k ap as zko di k ; fijlcl -re a'

i k.

2) Vonzalik aj

következ igéktl

Irigykedést,

,

mellyek

bosszankodást, haragot,

agj arkodást jelentenek, pl

:

hara^ szik

szum-

78

RÉSZ. SZÓVONZAT.

TI.

szédjd - r a ;

agy árkod ik

r a ; ir így k e

d ik a boldogabbak -r a;

Jieztel

barátai- r a.

utóval

is fel

e

az egész város -

Ezen esetben

lehet cserélni

,

pl

:

ne-'

ellen nev-

mit agyarkodol

He nem? b) Hafást, parancsolást jelenek

,

pl: szi-

szóltam ; lelké- re kötötte m; gám - ra p a r an c s o 1 1 aniy ve -re

c) Becsülést,

tenek

,

pl

:

Ítélést, kárhoztatást jelen-

halál- r a

kárhoztatja; hazafi több -re

szol-

Ítélték; pokol- r a

kevés-re becsüli; a

né zi hona

boldogságát

jó é-

leténéL d) Kérést, esküvést, fogadást, felszólítást, kényszerítést jelentenek

,

sürgetést, pl: isten

névé -re k érlek; menny -re föld -re eskü-

dött;

becsületem -re

e) Tanítást,

vezetést

,

fö g adom.

oktatást, intést,

csábítást jelentenek

,

pl

;

biztatást,

a jó apa^

jó^ra t unit ja gyermekeit ; ki igazságot mond jó- r a int ; szorgalom - r a biz t ii tj a tanitványit ; rósz - ra csáb itj a földiéit. ^

f) Figjelmezést

,

vigyázást,

nézést,

te-

12. §. NKvn.vcoK.

KÍntést,

törekvést,

szanást

elszánást

J'i

,

gy el mez

iparkodást ajánlást

,

ügyekvcsl,

,

jelentenek,

a beszed- r e; v igy á z

becsülete

pl:

hallgat

szó -raj

h ajt a

es

79

r e; nagy-

~

ra törekszik; rá szánta magát, Fordulást,

g)

jó-

változást

jelentenek,

ra for dúlt dolga; halál- r a

pl:

vált.

3) A! feledkezik , emlékezik^ hámúl^ ^o/z-

dol igék esetben

runk re

;

is

vonzanak néha ra, re ragot, melly raggal tárgynál nfiegállapodást aka-

e'

kifejezni

r

áfe

pl

,

le

:

^

m l ek e zzü n k

dk ezét t

azaz

,

öseink-

rábámult ,

:

vagy: rácsodált. 4)

Az

/

egésznek felosztását

darabolását jelel igék mellett fel a'

z

o

szlik ;

alkalmas, képes képtelen,

részek veszik

a'

Magyarország négy a nemzet pártok -ra

továbbá

,

^

melléknevektl:

e'

kész , hajlandó

alkalmatlan,

h aj landó ;

%lr

akadt. 5) Vonzatik

ni

,

rrt, re ragot, pl:

kerület -re s

oszlását

,

stb

,

ar - ra alkalmas

jó - r a v aló

,

kell

,

jd: is

ki

,

való ^

mi -re

szokott len-

semmi -re kell.

80

n. RÉSZ.

6) Vonzatik tól

is

pl

,

:

nézve

,

nézv e

^

a'

mi- re

szó VONZAT.

nézvést határozók-

ar-r a nezv es

t.

7) Használtatik a)

id-

Art,

és távulsági határt megállajií-

tó értelemben, pl: /^2ybr^>^í-r 05 tartja

párját

juhainak; eltávozott egy hét -re ^ örök

id-

re; Pest Budához 300 ölnyi -re van;

in-

duló- r a dobolnak; estvé-re harangoznak^

Hoz

b)

fejezésekben

d- re

következ

ki-

kút-ra megyén víz-ért;

er-

és be értelemben

:

indult

fa-ért ;

,

víz- re hajtja mai--

háit,

Felé helyett,

c)

el -r e

-^X:

jobb-ra, bal-ra,

hát -r a, csá 'ra, hajsz -r a^ teled-

y

re^ hozzád -r a ^ mellj két utóbbinál a re rag el

is

tled hozzád*

hagyatik, így:

d) Ellen

értelemben

ra,

^

,

pl

:

Hunyady

a'

török -re ment ; Szigetvárát megszállás a jó vitéz

ur- r a

,

Zrínyi Miklós -r a (Peth Ger-

gely Krón). Ide

számítandók az

illyenek

is:

nyulak -r a vadász; fogfájás -r a olvas. e) éli

Szerint

értelemben,

világát ; paraszt

pl:

mód- r a bánt

kényé- re vele.

12. §. NÉV

f)

pl

Az

Ige'

HÁGOK.

81

határtalan módja' kikeriilúsére,

joszágaV megszemlélésé- r e ment

:

e

,

he-

ijett: Jószágait megszemlel/ii.

8) Feljegjzendök

ilt e'

sajátságos szólások

apjd~ra ütött; bokor- r a köti; csomó" r a fzi; vas-ra veri; csomó - r a fojtja a

is:

zsákot

;

maga - r a

példázgatást y eszé^

érti a'

r e tért. 9) Njomosítás végeit a' ra, re rag mellett

gyakran

red

a

j

rd

hdgott a Idhd- r a ; r d

tanácsa- r

-

állott

a gonoszok

a.

Leható

17.

reá'

kilétetik, pl:

is

vagy viss

zairány zó

ról^

:

ról.

A'

7'ól ,

röl rag valaminek felületérl el*

vagy levételt, szakadást, lehatást jelent, helyet ezen kérdésekre határozza

uan ? mirl ?

röl

pl

:

a'

ház "ról

meg

leesett ;

:

's

a'

/lon-

a hegy^

leszaladt. 1) Vonzatik az igéktl,

mellyek jelente-

nek: a)

Elfeledést,

kételkedést,

SZÓKÖTÉS.

pl:

a

aggódást,

gondoskodást,

Jótétemények* röl elfe* ü

82

II.

ledk ezrii nem

RÉSZ. szó VONZAT.

lété - r

ten

kiki

illik ;

rnagd-ról; a józan

ész

gondosko dj é

nem kétkedik

b) Gondolkodást, emlékezést,

lékezzünk régiek-rly tek

is-

l.

em-

pl:

Scythidból kijöt-

-rl. c)

Meggyzdést,

zdve jószívséged- r

pl:

meg vagyok

gy-

l.

d) Tudakozódást, tudósítást, lemondást,

nagy ember aprólék dolgok - r ól nem dak ozó dik.

})I

:

e)

.Dicsérest,

magasztalást

kilátása

u-

liiresztelesi,

Budát dicsérik

nevezést, hívást, pl: -

,

t

ró l ; a Hegyalja világszerte

el

szép

van

hir es zt elv-e jó bora- ró l. Ide tartoznak az ezekkel rokon értelm melléknevek is, millyenek híres nevezetes, pl: Balaton ne v e zetes fogas halét -ról ; Erdély szép lovai -ról :

^

hir e s, 2) hl e'

le

határozóval összekapcsolt igék

ragot vonzzák

polcz-ról; ban

,

])1

:

is

le-s zéillitott ák a

— hol azonban a^/e néha alattom-

értetik, pl:

ág - r ó l szakadt ember.

12.

83

M<:\iiA(;oK.

§.

3) Használtatik jPf/ó7 helyeit

a)

/?ó7'

b)

18.

állott.

,

Duriá - r ól

vizet.

Távolító: tol, ti.

A' tói, /ó7 rag

a'

nevet, melljliez ragasz-

vagy

eredés' tövévé,

az

azt halottam az

pl:

,

értelmében, pl: fala- r öl jött

erd - r öl hord fát

tátik,

is

hogy halonc'mak

öcsém- r öl ^

a'

megindulás',

eltávozás pontjává, azaz azon határvonallá teszi,

honnan valaminek eredése, távozása, vagy

mindnyájan Ádám- t ó l Buda Pest -ti 300 ölnyire van.

távulléle méretik, pl:

erediink ;

lUy értelemben határozza meg mindazon nevek' jelentését

jónak Isten

,

is,

mellyektol valami szelleminek,

vagy rosznak eredése származtatik

-ti jót

,

pl

várunk ; sokan felnek a halál-

tól. l)

Vonzzák

a)

Eredést

az igék

,

mellyek

származást, kezdetet, oko-

,

zatot, függést jelentenek, pl: ez a' ló telivér-

ti

s z

ár

kotása 'tói

maz o ke

1 1 ;

a rómaiak

zd c 1 1 é k

Róma

al-

tórténetirásukat ; 6

*

84

rr.

rész. szó vonzat.

reggel -ti szd ni ítva / ez csak at ^tól van (az okozza J ; nem fit gg ö k senki -ti. b) Távozást,

lentenek, pl:

rt^

elmaradást

távulságot,

tova haladt a

hajó

je-

pcirt"

tói ; alma nem messze esik fájd - 1 ó l j hát' ra m u r ad t lúrsai -tol, c) Várást,

reményt, óhajtást, kívánatot,

akarást, kérést, követelést jelentenek, pl: ko-

runk -tol sokat V á r u n k ; ennyit

nem r e m ény It e m

ember -ti

ez

az úr tol o h aj-

;

tók kiv dnok akarok hallani valamit / a hitelez kér /, kó v et e li adasd -tó lpénzét, ^

^

d) Ovakodást

eltiltást

,

elzárást

,

kesztést, tartózkodást, idegenkedést,

félelmet,

dást, pl

:

ód

k o dj d l

l;

d magad a a

nem fél

maga e

undoro-

irtózást jelentenek,

,

tartóz; elidegenedett

rósz -tói

jdték -tol;

undorodik az ételkisértet -ti; meg nem ijed

a'

drnyékci -tói ; )

Különbözést

elfajzást jelentenek

apjcL

elre-

bardtjd -tói;

régi

t

ijedést

,

,

irtózik a béka -tói. elválást

,

pl

:

,

elszakadást

fia k ií lónbózi k az

-tói; elv dl t hitvesé- ti; elszaka dt

hond -tó l; e Ifaj zotl a amat -tói.

többi

"t

I; e

Id tót t

NÉsn

12. §. f)

meg

jti

nienckvi'st,

]VícgszabaJiilá.st,

jelentenek e

,

pl

:

m egs zaba d ú 1

n e k e dc

tisztult a

85

\í;oic.

líU'Ogö

kód

a

a haj-t ö

hcdál -tói

a

1 1

1

- 1

ö

tiszti'ilást

m e g-

;

l.

Elvevést, elragadást, elrablást, mec'

^)

fosztást jelenlenek

az áldást ; e földet ; el r

pl

,

agad

t

elvettük

-t

isten

a a ház -tói a

átas -tói

fú szt ol t a vagyona h)

:

Ifog lalt a szomszédja -tói a

elrabolta az

Tudást,

-1

a"*

leányt

pénzt

;

ni e g'

;

ó

értést,

hallást

jelentenek,

magam -tói tu d o m ; apám -tói tem; barátom- t l h all om. ]>1

l;

é r-

:

()

szenved igéktl is , pl isten -t öl teremtettünk; anya -tói s zü2) Vonzatik

let

a'

tün k. 3) Vonzatik

tiszta,

ment,

e'

melléknevektl

független,

])1:

üres,

is:

munka- tói

ü-

id ; bn -ti tiszta; adóssága -tál jnent ; minden -tÖl fii gg étlen ember, res

A! fogva névntó az idneveket szinte tóly

ti raggal tól

fogv

vonzza

a

;

,

pl

:

rég ~t

l fo gva

;

— melly esetben az óta-sdX

máis

fel

86

II.

RÉSZ. SZÓN^OMZAT.

lehet cserélni, de ekkor aztán a'

névtl elmarad,

pl

:

ti

/o7,

a*

rag

esztend óta; tegnap

óta.

ti

5) Használtatik a' tói,

Miatt hel jett ,

a)

tl;

elkábult a

jjl

nem

:

gz-ti.

azon nevek mellett

mellyek a miatt-

ot megszenvedik, pl: nedves a'

büdös a hevélység-tl ; részeg b) Által helyett , pl

j üst-

Ez esetben mind-

állhat,

is

a

lát

harmat -t ól; «'

bor -tói,

maga -tói ért ö-

:

dik,

19)

Vesztegl: nál,

nél.

Á! nál , nél valamelly tárgy mellett vagy

annak közelében lést,

vagy

létezést,

mködést

nyugvást, veszteg-

fejez ki,

miért

Vonzatik azon igéktl,

1)

tózkodást,

lakást,

miilatást

is

mellyek

jelentenek,

tar-

pl:

házam- 71 ál tartózkodik; a gyermekek szüléik 2)

-nél lakna k. A' fog

,

kap

,

ragad

igék mellett az

érintett tárgy, ««/, nél ragot vészen

haja- n ál

fogta;

szarva- n á

l

fel,

j)l

ragadta

87

12. §. NKVllAGOK.

(lásd az cn IS

on ragol). Ide tartoznak

,

mi- n él J o ^ v a

:

cui - ti

,

ál

fog

e' jx'ldak

?' (i-

3) A' hasonlítás' közép foka szinte ndl^ nél

ragot vonz

]>!

,

tüucs

:

szebb

a rózsá-

vircií^

nál; szebb- ne' l szebb. Ide tartoznak

ha-

a'

sonlítást kijelent határozók is, mint: inkáhh^

kevesbbe s 1 1).

pl:

h

r

él t

él

IS

i

n k cibb szalad ,

aii -n

nál,

nél raggal fejeztetik ki

aludt az irás 5] A'

-

n á

töltit

Szarvas - n á

felirásak

lakott az ebéd-

])1

sirt

:

né l ;

el-

fogadói és ezekhez ha>onló

is //«'/,

l;

,

l.

hoki,

rzímneveknél

illy

ál

marad.

a lemet és- nél ; jéü

az

jobban

^

Valamellv foglalkozás mellett

4)

idö

mi -nél bb

erösebben

ill>enek:

az

's

,

nél ^ használtalik, pl:

az arany bika - n é,

l.

T^endégfogadö a

:

H

i

/?'

básnk

Nádor-

lio z.

6) Felcser^ltelik a)

ka! is, (i

be

A' mellett

leginkább

víréis- n II ;

(i

á

l

,

a'

közölt és közben névulókhelv- és lér-neveknél

megsebesedett,

magyarok -

ii

á

l

"^'''".v

vag\'

:

•

,

])l:

kö zmagyarok

i'li'ás

8S

RÉSZ. SZÓVONZVT.

II.

közöU

Tiids

f

a szokás; Mohács -Ji dl vagy*

Moháca mellett

ütközet történt.

Némellj vidékeken

6)

/ó7-lel,

a' /í>Y,

nagy

,

hasonlításokban

a'

hibásan pl: szebb

tlem,

na-

helyett: szebb

nálam^

na-

gyobb tlem,,

e'

gyobb n á l a m. 7)

hoz la

Használtatik némellj vidékeken hez

helyett

m

;

n á la

hozz á

"vagy

,

vagy

;

inent^ e' helyett

pl:

gy(^f'(^

jere

:

y

n á-

hozz á nt

,

ment*

midn

nála

8) A' gal

hibásan,

szinte

a'

nélkül

is

hasonlítatik

használtatik

,

nál rag-

,

pl

:

ndlam^

nálam, --nál erösebb.

20.

Hasonlító: kepén

A* hasonlító kepén

telmek

a'

gyancmt

,

kép

,

szerint

ezekkel gyakran

,

,

kep^ ként.

,

ként rokon ér-

módon

és

mint

cseréltetnek,

szókkal,

's

pl: Peti

apostol-ként mindent megkísért se-

magam -ként

ték ;

géljünk a tak

kép

a'

gyarló ember;

se-

dolgon azon - k ép. Innen származ-

semmikéj)

stb.

is

fel is

,

akkép

,

valamikép

,

illyetén-

12.

Tümoges

21.

NKvnvook.

§.

í

t

(istul

:

Sí>

csliih osfut

,

,

östül. A/,

as////,

es/iil

nstul ^ ím////

,

képz,

megesítés', Összel'oglalás' értelmét adja

hez fel,

leik- est

j)l:

ü

l

test - e

,,

estül^ gyermek -est ii l

oda

iKigyiuik ;

se reg evei

E' lenti

,

st ü

l

^

felesed-

egész falu -s t

,

sereg -est ül

it

l

elveszett, azaz:

együtt.

Osztó: énként

22.

nevek-

töhl)nvire az eí^yiitt szóval oklatliatik

's

,

a'

tö-

képz

ónként

,

,

ónként.

valaminek részekre osztását

je-

és kapcsoltathatik

Minden tö-számnévhez pl: egy-enként, kett -6 nk ént öt -ónk ént száza)

,

,

^

on ként. valamint akármelly

b) A' pénz' nemeit,

idt, nemet,

fajt,

's

egészet jelent nevek-

hez, valahányszor ezekben forog

fenn;

miért

is

a'

vonzanak mindazon igék

,

felosztási

képzü

illy

eszme

neveket

mellyekkel részes

öregbedést vagy kisebbedést, emelkedést vagy csökkenést fejezünk ki,

pl:

rész-

énként

90

darah -ónként h

('

nt

ként

RÉSZ. SZÓVONZAT.

11.

-enh é n

év

,

forint -onh eji

^

t

,

y

kor - o n k é ni

emelkedett, "^^gj

^

fok - n napró - n-

szállott.

•

Idra'g:

23)

i

koT\

Ezen rag mindenféle idt, napot, pet jelent nevekkel re

:

kor

mikor?

pl:

csatlakozliatik

kérdés-

e'

tavasz-hor, niult-kor, jó-

aratás -kor.

,

Ha

az illj

tárgyról szólanak

pedig

több

idt jelent nevek egj napi

napi

vagy

,

^'^'éy

A'

ról, ra

kitéve nincs,

jelentenek,

tárgyat is

•,

lehet élni

pl

,

ha

idején

Ger-

:

G-ergeiy n a pj á n ; aratás-

aralCLs'

Jegyzet. vei, hoz,

—

kor helyett napjcui

a'

,

vagj idejében szókkal gely -kor,

kor

íinne-

i

dej éhen

,

vagy

kövelkezö névragok ,

töl ,

ndl

személy ragozva

,

/

d ej én.

neh ^ éri,

t

midn maga

is

név

a'

Jiasznállalnak

,

pl:

nek -erji, nek -ed, nek - i ért - em ért -ed, ért-e, sLb. A' böl helyeit bell van szokásban. ,

,

toldalí:k. A' várak', városok',

veihez

a'

fiilnk' és

hová? hojinan?

és

puszták' ne-

hol? kérdésekre

12.

ragokra nézve

járiilú

mit

1

függeszletik

o//

a'

,

cii

,

Budd-n

|)1:

érdes ba ,

zson

,

—

be

,

a'

Pozson -b

b ó

-

ben

,

(c/t

att

rct

^

hasz-

Bndd-ra, Bu-

felel

meg,

ból,

i\

rl.

bi

hová?

ragot ki-

Pozson -ba

tehát

^

a'

-rag

állapító

rl

•

]>edig, mellyeknél

honnan ?

.,

Po-

l.

3) Szokásban vari a'

n

^

tehát Pest -re, Pest-

hol? kérdésre ban

pl.

mell vekhez

,

tehát

^

Azon helyneveknél

2)

következ

liová? kérdésre átalában

da- r ól; Pest-en,

J

ón

^

,

honnan ? kérdésre pedig jól,

'A

,

náltatik,

van

njelvszokás iugadozó

a'

Azon helyneveknél

)

hol? kérdésre

a'

ni

tekintelbcMi határozni lehet

e'

re —

NKVKACOK.

v^.

némelly helyneveknél,

hol? kérdésre on, vagy ban rag helyett ett

,

ott

,

Fejervár

-

ött

,

on

,

,

/

képzvel

,

vagy

raggal

Gyr

is -

r

h.7a

rrj,

/*e,

felelni

Fejérvdr - ott ;

Gyr -ött.

ben, vagy va? kérdésre

is

Az ba.,

felelhetünk,

illjeneknél

,

pl

Gyra'

ho-

be helyett ?'a, vé

])1:

Fejervár- rá,

é.

itt

eladott

1. és

2.

szabályokra nézve

pedig következk figyelembe veendk:

92

RÉSZ. szó VONZAT.

II.

en^

0/z,

1)

cl/z

tehát

72,

,

r<7

,

re

és

^

7o7, ro/ ragokat vesznek fel

A' magánhangzón vég//3d helynevek

a)

többnyire, de az

/

végzetüek kétesek.

b) A' b, ez, cs, d,

ly pl

,

:

p

r, s, sz, t, ty

,

f, g, gy

j\ k,

,

z, és zs végzetüek,

,

Vereh -en, Veréb -re, Kor eb - r 6

pdcs -on, Horpdcs -r a y étetnek

/,

^

1;

Hor-

Horpdcs - r ó l.

¥>Á-

Zágráb Gyr, Sátoralja- Ujhely Eger, Modor, Nagyszombat ,

hrsekújvár

,

Rimaszombat,

San,

2)

ben, tehát ba

,

bi,

be, és

bi

ragokat kivannak. a)

A' világrészek'

,

birodalmak', országok',

tartományok', vármegyék', szigetek', vidékek',

erdk',

ba

ligetek' nevei

Ic'ólt'óz'ótt

,

*s

,

^\:

j4friká-b ó

l

Ázsiá-

India- ban telepedett meg,

b) A' külföldi városok' nevei

,

akármilly

végzetüek legyenek, pl: Becs, Lincz, Prága,

Dresda.

Az m végzetüek, in árom Bajom c)

,

j)l

:

Veszprém,

K-

13. §.

ti)

MÍ:\

Az n

határozók' vonzata.

és

ny végzetüek,

j)l

:

Surciny

Párkány. 13. §.

NÉVHATÁROZÓK VONZATA,

A' iiévhalározók kétfélék

A.

II e

1

yhatú rü z ók

Hol?

e'

93

kérdésekre

94

rí.

Mind

KÉSZ. szó VONZ AT.

két rendbeli névhatározók ragat-

a'

nevek után szoktak

Jan

ház

körig

hát

megöl, pénz gy a n d n t,

fa irdjit. Miként

veszik fel

magok

sajátító

nak

gjebiránt az lettük

gán

kivévén

kitéve

,

t-am, mialt-ad, helyett - e d, helyett -

,

ha

sr.eméljragozva

miatt- a; e,

;

E-

név mel-

a'

mindnyájan

használtatnak

is

jönek,

nek ragnál adatott el.

,

óta-t

nincsen

ragot,

a'

na birtokos fnévvel birtokviszonyba a'

alatt^

tétetni, pl: kert

ma-

igj niiat-

helyeit

*

em,

körül ~em, körül -ed,

körül - e. Jegyzet. Iránt névntót kivannak velí

hü

idegen

e'

niellékne-

—

érzékeny , legyes , jó ; nélkül-t a szükölködést jelent igék és igtncvek, mint: szkölködik, ellehet, szkölköd, ellevö :

,

megélhet

stl).

—

,

Az óta a?, idpontot határozza meg,

mellytöl valami számílatik, pl: rég óta, szülelésefJi tett, a'

óta.

névutók ragatlan nevek után szoktak

hibásan beszélnek így sokan; születésem -

Kitetszik az eladottakból 1)

mi óta;

Mivel pedig, mint imént említe-

Ugyanazon

szó

,

,

1

tétetni, l

óta*

hogy

változó viszonyai sze-

különböz ragokat vehet fel pl az áll Ige: kat Ondnak áll, az ember test- bi és lélek ' böl dl /; az ellenség -hez d II, Idbárint

,

:

névhatározók:' vonzata.

13. §.

r a áll., az asztal -on áll,

—

fal -riál áll;

tart v^e:

a'

95

böri-ben áll, l- e, t ar tok

t

tartok, Buda -nak tartok^ medd-i g tart, nagy - r a tar tj a magát két jorint -ra tartja két forint - on tartja., gylés - t tar t a törvény - hez tartja az üt ige fá -b a ütött a mennymagát ; bot -t al fal -hoz ütötte az üveget ütötte nyomát apjci -ráütött, az aszV

e

l-e

,

,

j

—

k

:

,

,

,

tal

-

r a ü tött.

Ugyanazon szó egyszerre, többféle

2)

szonyban állván más szókkal vagy

ugyanazon mondatban, fi

an

t

bizodalom

mal

né l

rohant

-

az

száz forint

- 1

be n hív ek lett

felé ;

dárda- v al rö-

;

barátko-

barátja -hoz;

Zrínyi Szi-

bát orság - g al

vár -b öl nagy

a'

vonzhat

meggyzdés -bi viseltetik

;

get

[)1

is

az ellenség -re; szív -bi

zik vei- e -

többféle ragot

,

vagy mindkettt

névLitót,

vi-

Péter Pál - n a k

ellenség -re;

al adós; harcz 'b an esküjök - h ö z;

nyomta

az ellenség

sok gondja

zik barátai- r

ól.

között

-

a

Duna

e t a' is

és békem, el-

határszélek

meg e m l ék c

96

lí.

14. §.

Az

llÉáZ.

szó VONZAT*

IGEKÖTÖK' VONZATA* mik

igekötök,

szabályai szerint az

szórend' különbféle

a'

igének üiaid eleibe majd

utána tétetnek, következ ragu nevet vonzanak az Ige mellé

át

y

által y

alá

be,

el

..

bele,

..

y

ellen, ellent,

Olt

neh

be

ti neh

fél

..

ra

ki

..

bi

le

..

ról

Össze

..

rá

.

egybe

k

egyiitt)

.

vei

ra

vei vei

ragiít,

—

— — — — — — — — — —

j)l

a

:

\A'.

át- vitte,

víz-ett

al á-menta

v'ólgy-

neh. \A: b e- taszította a^ Du-

na ~ b a.

t

pl: el- vette

ellent-

jjI:

l-e*

állott

n e-

h-i.

fel -repült

pl:

pl:

a'

ház-

ra. ki- vonta hüvely é-

bL pl: le

-mondott hivata-

láról. ö s sze -Jött vel-e.

J^l:

pl

:

rá- beszélte a házasság -r a.

egy b e-olvadt vel-e. egy Lit t- tart vei- ök»

\A:

15.

Il.VTAROZÓlv'

§>.

nzp/ó,

Ide tartoznak nicg

vissza,

fenn

,

meg

iiielnie határozza lagii

nev

te

,

/tálra

,

ix

nieg

niell\

,

szét iiz

cselben

^

ige

niill}'

tesstk nielléjök.

felé xiésnio némellv

liasználják

is

^

dr ezeknél inkább

Ezeket végre: be, le, hálva, alá, li

97

VO\7ATA.

\\e\yel\.

ele, Jel,

uak, nek

vi\u^^^^\

vidékeken,

diniánlnli

arra be-nek, arra fel -ne k ^ arra hineh ment, e' helyett: arra be- felé, arra íg\

fe l -fe l é

,

15.

A'

arra k i - f el é. §.

HATÁROZÓK VONZATA.

határozók kétfélék: helyhatározóh és

In Ionféle ért elm úek. 1.

A^ heljhalározók következk: alul

innen

belül

túl

elül,

kivül,

fölül,

keresztül,

,

hálál

Ezek

e'

kérdésre hol? mindnyájan on rá-

gós nevet vonzanak

t-e n

belül,

SZCKÖTÉS.

,

pl:

ház-on alnl,

rét-en fölül;

e'

7

ker-

kérdésre

9(8

RÉSZ. SZüVOINZAT.

II.

pedig honnan ? ról raggal pl

:

((d -

7'

6 l^foliil - r ö

A

2)

benn,

—

^

kivid- r ö

/,

/,

,

heUd- r ö l.

('rtohnüeh kÖzoI

hid(')nf('lc

be?it

használtathatnak

is

a'

ragos nevet vonz, pl:

beji

bent vem a házban. hepest

közel,

,

k ep e st

^

fenn, fent,

a fá

-

messze,

—

hez ragos t

a város

—

on ragos t,

pl

,

-hoz

a h -hoz

:

k ö ze

l.

^\:fenn van

n,

távul,

—

tova,

ti

ragost, pl:

hazája -tói távul j Debreczen

sze van Pest -t öl ; rátai -tóL nézve, nézvést,

nézve fogva,

vagy

—

711

,

á -tál

—

néd ragot,

—

pl:

kézé-

vei ragot

,

ze

pl

:

az

össze,

né l fog

fiá-v a l egy ü 1 egy üti' tel rokon

érlelemhen vétetvén, szinte régiek

itlne-

fo g v a.

elutazott. Ktl ö ss

a'

m esz-

szakadt ba-

ra ragost, pl: ar-ra

eszkÖZiieveknél

Va;

ova

né zv est.

veknél /Ó7 ragot,

rgy/itt

t

szerint,

pl:

azaz e gy üt

t.

az

z/
e77i

ragot vonz

berek

-

k

el

FCÜT- ÉS INDTT. VTSZÓK:'

§.

í íí.

KÖT- ÉS INDULAT-SZÓK' VONZATA.

16. §.

A' köts/.ók luiiidenkor

1)

mondától hatnak

Az

dat

elz

értelik.

elö/.i

szersmind

szú vagy moiidat aHaltoni])an

j)l

é /t

:

a'

tás'

látlak.

szóból eredvén,

fels fokát fejezte

mendnél gonoszb ,

mentl

régieknél

a'

ki

pl

,

:

,

vagy

is

;

aniiji mint:

).

Tnnen maradi

az illyen kifejezés: ,

mindnél

= possimus

legnagyobb =2 ma-

azaz

mentl hamaréibb

hasonlí-

mendíl vagy

leggonoszabb

\imus (Müncheni Codex mai nyelvben

a'

annyi volt mint:

,

azaz

mindnél nagyobb

mind vagy

a'

mendtöl sa^y mendnél nagyobb.,

a'

egy-

minél j oh h.^ anminél el ébb jössZj an-

A' mennél és

gonoszabb

,

pl:

kedvesebb j nál szívesebben mind

mon-

ott voltunk.

hasonulás' közép fokán álló nevel

l

c)

ö

o's

mindenkor annál-\

Jiií/iélj

vonz maga mellé, Cl

áll-

léletlielik,

llendesen tehát más szó vagy

meg,

h) A'

n

magán nem

,

mondat' elejére nem

és a

hacsak az

nem

e^vüvó

foi^lalv;'in

s/ót vagy

IöIjI)

kiilönösLMi

;

a)

VONZATA. 90

a/az

ig*'n

vasv lehet le^hainaréibh. 7

*

fel

mennél hamcir

,

lOO

RÉSZ. SZÓVON55 AT.

TT.

Az

(1)

icgy és o/l/ feh állva használtatik

f(")iievoknél

de különböz érlelmet ad,

,

a'

pl:

szint úgy ember vagy oh mini te, és: en sziiitolly ember vagyok mint te. A' liatárorv/

zoknál mindig az olly

igen

o Ily

pl:

érte

o

;

l

ly

s z

2)

Az

a)

•/«/,

,

u

e

ír.

indulatszók közöl.

ne, nesze, tulajdonító ragu ne-

veket kivannak

pl

,

'

j aj n ek- em

!

n

e

b) A' nosza és uszu vagy ntszu használtatnak

val

(')

Ax

rendesen

ólt,

óhajtó

ha,

n é d ! V aj m 3

7.

§.

1)

nélkül

,

i

,

n ek-cd

— rajta-

pedig /fZ-val

pl

,

rá!.

bárcsak, vajmi,

vajha

szövetkeznek,

igével

m!

hétrcsakmegnyerszép len -ne! v ajh a kij- /i e ! éi

AZ IGÉK' EGYMÁSKÖZTI VONZATA.

Ha

a

az

egyiknek határi alán

állania, pl:

ite n

liajh

módú

óh ha tud -n

1)1:

s

a'

,

rajta! aszú rajta! hajh

nosza

mondáiban

két ige van köts/-ó

módban

kell

akarom tndni; kivémom é r t e-

i.

2)

,

hogy meghalnék

szeretem,

ép

van szokásban

ollyaii

Midn

ezen határtalan

módot személy

VONZATA. lOt

17.^. AZ igék' liOV-MÁ.'iKO/TI

kívánjuk

szcriiiL

in;i;liaL;iiH)zni

nyonialosság' kt'dvfért

is:

v;i{»y

,

a' l\;ilárlalun

íg« szeméi yrago/.v a lias/.nállatik kell j illik elnion

3) A'

/v///

-

u

,

még

pl:

könyvé- ne k niftva

/\ij

,

pt^dig

s/cincly-

cs l»irU)k-iiev-

-

úgy

lokos név liilajdoníló ragot-,

mélyragot kap,

ir-noin

l'l

,s7//c'.s

^

telen isék mindcnkoi- l)iilok()s vei szövetkeznek

,

módú

e d.

fii/ic.s

,

nagvuhl)

hogy

,

a bir-

biiloknév bzo-

a'

nek-cnr r a n dolg-oin; elossza

-v a; Péter -nek

/«> AJ- e. 4) lehet

Ezesi

menni

^

módok: mehetni

határíalan a'

i^s

felcserél létnek

köz életben

egymással, noha éitelmök kiilönbözó aimyiban,

bogv amaz tehetséget , Igv pl ez: mehetni^ azt nincs

hiba,

—

vagyunk, lúncs gát

menéstl

,

készen

a

ki.

beni)»ii)k

fegyverkezve

ez pedig: lehet mennie azt, liogy

nincs akadály, melly bennünket

vis^zatartózlalna. így

mert

hogy feketének mondjuk

keUnek mondani^ mert ja

bogy

leszi,

vagyunk,

hatni w^ynxn feketének, áll,

ez tehetséget fejez

fekete' eszméjét

,

a

j

a'

fejérc l

a'

mond-

(('he/séginik()cu

de

nem

lehet íc-

fejér egészen kizár-

tehát

nem

fekete.

Igy

102

U. RÉSZ. szó VONZAT.

nem fizethetek , meri fizetnem^ meri nincs

nincs

W

pénzem

felvegye

non

5

pénzt. Szó-

a'

val az elsö esetben mindig a tiid^ bír

szók' érlelme lappang,

a'

is

lehet lálni,a'//«^,

ja ra is

/^(?/

képes

,

másodikban az

szabadj helyes^ lehetséges szóké. ezen különbség, mikéut

lehet

illik

Egyébiránt

fenebbi példákból

a'

képzs

igék' lobbi

mód-

kiíeijeszleiulö.

5) A' szabadj nehéz,

könny,

lehet étlen m^X-

léknevek, épen úey, mintha személytelen igék vol-

nának, határla'an

módú

személy raggal vagy

vagy tud- n o felfog a'

m;

lehetetlen

-nom. Ezen

van

pl:

szabad t ud ni,

fe Ifo g ni, vagy

kifejezésekben mindenkor

ige hallgaltatik el.

szeméi* iaü;ozták

A' régiek

módú

a'

igéket vonzanak, vagy

nélkül,

igéket akkor

is

,

mellett állanak segédül,

18

1)

Az

§.

midn pl:

személj es ige

akarom tennem.

IGENEVEK VONZATA.

igenevek' vonzata

iigj

az igéké, nicilyekll erednek, pl:

nuló

,

rl

rendelkez.

kevcs -e

határtalan

a'

t

tudó j

sok

-kai

anaz

,

melly

sok-at ta-

birö

,

kevés-

103

VONZATA.

18. §. iCENliVIÍK.'

2) A' való, minthogy Ic'lezcst, hiitokot, s'.i'irmazást

lias/.náll.ilásl

,

alkalniasságol

,

lent, ezen kiilöiibözö vis'.onyokhoz képesl

lönbö/.o ragokai vonz, ló,

jekii-

kaloná-nak va-

J>1:

ház- ha való, bor-ra való, Pesl - r c

való^ Test- r öl való, araity-ból való, Bécs ~böl való, jij ah - ra v aló, seinini - r c val ó minchmek felett való, alá való, ,

a la

1 1

a)

V a ló. Enyél)iránt

Helyneveknél Pestre

rélni, pl;

i

a'

való-V

képzvel

való

j

\í\^y

lehet felcse-

Pestrl

v aló,

vagy pest-i, b) szén

is

nézve

,

Hol

kihagyni,

kiilna

,

vesznek

pl:

,

szemre hányás, várba menetel, mennye

Ha

be menetel. c)

nem zav.irLatik egenagyra vágyás, arra

az érlelem

j>edig

A' való' kihagyásaival az érlelem cso;.rövidség' okáért fel

pl

,

:

Duna mellett

—

barlangok. határozók

a*

névutók

i

ké|)zöt

«'

Mátra J e lett- i felh ;

-í

városok; fold alatt-i

Ezen szabály

a'a

esnek

a' iiely-

alul, belül, elül, fólül, kívül pl: házon kivül-i; Dunán i n-

is:

innen, tül

,

nen-iés tül-i

kerület.

Az újabb

dival

ha-

104

ír.

sunló esetben jeszti

még némclly ragokra

képzt,

í

íiz

RKSZ. SZÓN ONZAT.

pl:

kii er-

is

a bogarak- r ól- i

tekezesében sok lanalságost mondott

ér-

mit a-

;

zoubíUi igen csínján és óvatosan kell használni,

annyival inkább, mert

könnyen kikerül lieto

lata által

ben

bogarakról

ii

va^y

Midn

a'

ntán következik,

kertbl való

va^y liéiz-b 3) A'

vonz, pl:

v

^

:

való

^6"//

va2;y

^

a

lev

kert-b

^

—

alatt

lev

szinte bcli

képzvel

lev

^

kihaqyalik

^''*Sy ,

e li j

on

ben^

a Bodrog -n

kert

be vagy

^

képzö\el lehet

ház-ban lev

korléit;

ba

a'

y

bi

l'elvállani,

házba

való^

eli.

Illegett

ben

értekezésé-

j)l:

sok lanu/séigost mondott

a'

rét.

éli

lev Wa

és

néil

lev

lápok. Szö-

minden névutóval,

ben után következik, ,

pl

Egyébiránt,

ragok és névutjk

dolt szabiilyokat kö\elik.

hegy

iölgyfa ; a

lehet felcserélni

k'ertbeli.

ragokat

bútorok; hid- o n le-

vetkezik továbbá többnyire j)l

,

a bogarakról értekezésében.

:

i\)

pl:

mjndat' más fordu-

a'

:

kert-

midn

a' vaK-\-'<ó\

a-

alakl ickk' vonz. 105

10. §.nArÁi{. ',su\r\iir

19.

HATÁROZOTT ÉS HATÁROZATLAN ALAKÚ IGÉK VONZATA

^.

Az

névtl

(scli ra'Hi

\oiizull tar^y-

allaluk

ii^ek' íiliikja wi.

akár Iríívci

012";,

<^'-

nvilván

Mléve, akár pedig csak alallouiban úrlcssék. 1

öszabályi kövt'lkez("»k

j»l

IJatározolt alakú

a)

A' névels láigyesfli ra^ii neveknél

-

ij^t

vcl fliiuk:

nemzeti nyelv el fejteget

a

:

ret

1.

-

e ni

(i

- e ni y

6-t-

Juizd-t.

b) A' személy ragos nevek' lárgv eseténél

akár van elötlök nével

z-é t

vagyon d

es

-

megütölt

t

,

akár nincs

elpuzaroU

-

a

•

pl

,

a

:

peii-

kez

-

et

-e-

Az iily kilejezé^iek vásár-fi a , úHZfalji-a^ minlliügv egv szOba olvadnak a' tÖbbi -

:

,

fnevek' osztályába esnek

mind halározallan alakú vásárjiát Iioz-olt,

pl:

adl

-

,

's

mind

igével és

liaiározoll

kapcsollalniik,

a vásárjiál dl'

a.

Így

midn

a'

személyiagos ne\ek' tárgyesele is,

határozoUságát elvcszli

alakú igét vojiz

maga mellé,

,

határozatlan

pl: J<>g-J

^(' ^<^t

106

RÉSZ. SZÓVOJVZAT.

II.

vada tj szép tulajdon - aidat fedez- tünk

lo-

Jel.

c) A'

tulajdon-nevek' táií»y('seténél

Hunyady -t illy

lál-t a

Péter

;

kifejezésekben,

nem

nem

azért

's

magam -at ret -ed, maga

az

az

azon

:

,

is

,

ez

t

szeret

a

í/

:

kit

,

látuk

igét.

,

megegjez

is

magad a t

• i.

,

emez , imez

,

sze-

-

tárgjeselénél

amaz

ezen ,

pl

,

,

f)

aZ

,

ugyanazon

elznek nia

•

Azon nevek'

e)

~em

szeret

:

Az

el.

névmás' lárgyeseténél

melljel az ige, személyre nézve pl

mell j eket ,

ugyan-

ugyanezen névmások meg-

gy a nazo n

ember - 1

lát

o ni

-

tegnap.

Következ névmások' tárgyeseténél imez ugyanez amaz emez ,

,

gyanaz

,

pl

-

:

:

tulajdon név többé

kivan határozott alakú

A' visszatér

d)

pl

,

Hunyadyt

mint:

benne, a f,Hunyady'''

a

hit -t

- t

í

,

lát

-

o

amazok" a t tnd-oni,

de

ezek - e

t

emezek

, u-

,

,

my

:

hall- o m; -

e

nemt

ért - e m.

g)

Az

ik

vég

névmások' személyragos

tárgjesete, mint mellyik-e , akármellyik

•

e

.,

tO. §. IIVTÁl!.

iHihimellyik a

's

-

c

niindt'iiik

,

-

e

VON/.

K; Klv'

1()7

mimU'^yik

,

c

-

ugyan

kiváii

az

(le

els

szeret

-

s z

tett

ha

:

ik- ü n k et

nio.ll\

valaniellyik - u n-

-ed, nem távozol tlünk.

X mindnyája' lárgyeselénél

h) -

jvl:

inkább , vagy szeret

szeret -ed;

t

szemelvben határozatlan

állhat,

is

ket igazán

nyája

uwlljik- e

pl:

,

és másoilik

igével

alakii

1

eli'itf

e

-

,

mind-

pl:

inindnyájok - at megkísér-

,•

- e.

2.

Haláiozatlan alakú igével élünk

a)

Ha

a'

eselek köüöl

vizsgál

,

:

mondás határozatlan értelm,

nincs benne egy pl

is

az

1. sz. alatt

tnnber

:

-

1

lát

•

és

elsorolt tárgyo k; csillag

-

ot

u h.

-

A' kéi'dö névmások' lárgyesele mellett,

I>)

ki-t keres-

s

z ?

mi-t akar -

s z

?

mi-t

Vetett -él.

A' valaki^ akárki, senki, valami

c)

kármiy semmi, némelly len

,

hiiimadik szeméi yhcii szinie határozóit alakú

ij^ét

pl:

AhAKL

IIATÁUT.

iié\

,

ki

minden,

és a' régies

vesztett,

valami- 1 birt

senki -t

sem

j

a-

sem, misem, valamelly

mások' tárgyeseténél

lát

,

j

,

//í^Xv

pl:

személyte-

minden -t

el-

semmi -t sem nyert

mi-t sem

adott.

mind

JA.'

különben

nii?id elvesztett -e (pénzét);

pl:

mind

elvisz

en benná nke t

halál.

A

d)

személyes névmás' els és második

személye' tái-gyeseténél

vel

is

de

,

látott, de

teket helyeit

ha téged ked-

akkor

áll

771

ink

-

o

j e gy zet t meg. Ugj an-

t

is

,

midn

a'

7ninket

,

ti-

más személyragozott névmások

Jjiindjiy ájunkát

m.

pl:

,

eng em sem gylölj

titek -e

ezen szabály

u.

igével

nyilván kitelt szenvedölöl korniá-

a'

,

híiUirozótt alakú

valameUy határozóit szenvedt

pl:

feltételez,

nyoztatik

midn

i

szövetkezik,

a

SZÓVOJSZAT.

n. RESZ.

108

77ii/id/iyájalokat

,

nánket, benneteket.) használtatnak,

|>1

:

,

be/i~

mind/iyá-

Junk at kedvelj 7ieui szeret ben7iii7ik • etj nii/idny újatok -at 7negismert. Ide tartozik a' magunkat magatokat is midn visszatér ér-

,

,

telmét elveszti

,

személyre nézve kell j'et

j

,

j)l

is

7nagunkat

:

szükségkép egyeznie lát - s z

,

magatokat

nem sze-

egyedúU

ii

helyeit: 7nÍ7iket

,

e)

Midn

ezt határozoltságát el-

vesztvén

el

melly esetben az igének vele

,

az: azt

.^

titeket

olly névre viszen visszu

nélkül áll, pl: hajye/iz

kell.,

,

melly név-

azt ad-ok.^

1

RATÁR. *S HATÁRT.

9. 4-

ruhái

lui

kth'ftz,

Ar.AKlJ IGÉK.* VONZ.

(tzt

is

Csi/iá/taí

o

-

109

l' ,

df

jnl Visi'/d JltdU^llddt.

V

f)

miniTuü

névc'lü volna

kivan -.sZj

a

e's

clötlök,

:

j)l

a mi-t

:

parcincsnl-s

z,

olj-

a virág, inrlly-ct kid-

lak, lek ragu alakja akkor

Az igének mikoi-

iii'illalik,

litekeí

a'

alallomban érlelik, pl: szeret-

,

te k

kér -lek óhajt

Midn

3)

liasz-

második személy' tárgyesete

ti'ged

-

l

a

k.

két vagy töbh olly mondalót,

mellyek részint határozott, I;mi

nn//y.7nel/y^

;«/,

el elhervcidl

-

,

is

Ttillly - e L

híinnal szolgálok (Intt

mennyi.,

,

névmások' lárgycsete mellett,

inifi'lo

,

s/.iiilc

Ilii

/lány

részint liatározat-

alakú igét vonzanak, egy igével kapcsolunk

Össze,

ezen

ige'

határozott vagy határozatlan

névtl függ

utolsó szenvedo-ragos

alakja az

ég e d sem t nem lát -om c' helyett: sem téged nem lát -lak, sem öt nem lát - o 7n; se/fi t kérdezni seni t ég e d hallani nem akar -un k, e helyeit: sem öt sem (égcdhal/a^ kérdezni nem akar -juk ni nem akar u fi k.

pl

:

sem

l

,

,

,

-

III.

RÉSZ.

SZÓREND. 20. §. A'

SZÓREND' ÁTALÁNOS SZABÁLYAI.

1) A' határos

módú

ige

a'

mondat' sarka-

lni ja.

2) A' 's

mondáiban

az ige bír legnagyobb

legátalánosabb nj'omos!t'j ervel. 3)

kötszü

,

Nyomosító ervel bírnak még s'

sem nem; 21.

a'

taga(!ó és lütó

az is

sem

-^

,

se;

ne szók.

se

§.

nem, ne

KÜLÖNÖSB SZABÁLYOK. A. Ige.

Azon mondatokra nézve hol az viil semmi nyomosító szó, sem igeköt következ szabályok állanak

nincsen,

f

ez ren-

,

1^

Midn

a'

sídy az igén van

,

igén ki-

21.

deson

KtliÖJNÜSB SZABÁLYOK.

§.

legeiül Iclolik

,

's

akkur az

szó kap némi uyoniosságot f^í s

zen

b

iiz

a/on szó

még

,

a'

bogy

vásárra ?

(i

a'

Az

kisebbetlik.

Úgy

áll.

az ige' nyomosító ereje némileg

többi eltte álló szóra

e/.en iivomv»ssá£;

még jobban

által

:

közvetlen az ige elolt

niellj

,

Pi'tcr

jovo

iiláiía

egjéb esetekben legnyomósabb

2) MiiidtMi

látszik

dí

]^\

,

Ili

elterjed

is

távulsáí; szerint

illy

,

de

mindinkább

nyomosílott szó ellenlét

kiemellelhetik

,

j)l

:

Péter íbiszen búzát a vásárra (nem Pál Jiuzát víszeii Péler a vásárra (nem zabot),

Vá

A''

s

á r r a víszen Péter búzát fnem a

mahnnbaj. 3)

Minden egvéb

szó szabadon soroztat-

balik.

4)

oda a'

kell

Midn

ige nincsen

képzelni,

sorozat

a'

rendezend

Nagy

,

vagy más

mondatban

idbe

,

állitani,

azt s

fenebbi szabályok szerint leszen pl

(volt) az árviz

Az árviz

Budán

a'

nagy Hadán. nagy az árviz.

fvoltj

(volt)

Budán.

112

RÉSZ. SZÓRENB.

111.

Fné

B.

fnév mida

1) A' r<")l

eladóit szaLáljok

f-

más

V.

egyedíil

szabályokat kÖvel

a'

j

fnévül

de

és pedig

,

meghal ároz, pl: az einbcr

Ha

fnév

a

fnév vagy

^

a' í^zep.

akármi

elölt

mellyet

és

akármeny-

nével mind mega nagy bátor izent király.

nyi jelz

áll is

elzi, pl:

ezeket

,

c) A' jelzs

megelzi

igv-

midn

sorozatra nézve különös

használt egyéb név eltt áll,

b)

az

viszonyba,

A' nével mindenkor azon

a)

,

a-á tarlozik;

vagy melléknevekkel

vagy névelje van,

áll

,

a'

fnév, ha

az igétl nyert

az igét kÖzvellen

nyomosságát

a' jel-

pesti vásárra szen Péter búzát (nem a gyrire).

zre

viszi át,

d) A' is

állhatnak

pl:

a

vi-

jelzk, njomosság' kedveért ulána a'

fnévnek,

tem pedig szép et

,

vag y

pl:

lovat

lovat

:

s z e

vet-

pe

vettem, e)

vagy

Midn

nc'vmás

több mellék- vagy szám-név, áll

jelzül

a'

fnév

eltt,

a

21.'^.

M

I.ÖNíisil

legiijoinosal)!)

közvetlen

pl:

görÖLí

lik

,

íí'

hc't

\I,Ynk.

S'/ \I5

fnév

a'

Ilii

léte-

eleibíí

a görög het

^olcf^ í

bölcs.

Midn

f)

a'

külöiiI)Ö7,o

jel/<")

ragozott beszétlrészekböl

mellek-

eleibe

j,

a'

's

rés/.inl

ragozottak

a'

fiicv

velünk elv -re nézve r

a

pl:

közvetlen

ez

's

a'

jelzt

szám-névi vagy iiévinási

vaijjv

megelzik,

miiulig

áll,

o-

k u II emberekkel szívesen társalkodunk.

tok

Midn

két

szüios

viszonyban állanak egymással

,

fnév

,

mint birtokos

közvetlen az ige eleibe

tétetik

melni akarunk

,

pl

,

és

bir,

az

mellyet kie-

:

Pét érnek aratják buzájá- 1 (nem Pálnak). JB uz áj á - 1 aratják Péter ne k (nem zal>játj.

Rendesen azonban, ha a'

birtokos tétetik elre

rátja s

•

,

tenger- ne k

a

ige nélkül állanak,

pl

:

mindennek ba-

közepett

-ej

e

He n-

ég - ne k után - a. 3)

Midn

több

fnév ugjanazon

vagy személyt magyaráz, a'

nevek

,

czímek

áZÓJCTÉS.

,

tárgyat

millyenek például:

tisztségek

,

mesterségek S

114

foglalkozások, tek

RÉSZ. SZÓREND.

Ili.

sorozat következ:

a

Keljet foglal

után

a'

ezek után iö

;

czímek

zászlós, legutól

áll

az úr

Ie£;els

keresztnév

a'

mint báró,

^

reze

a

elnev

vagy, ha van, nemzetségi-

-

;

ez-

herczeg,

gróf,

asszony. A' tiszte-

^

megelzik

letnevek az egész sorozatot

j)l

,

:

Te-

Gazdag János táblabíró Mátyás király Péter gazda János

kintetes aranyfalvi

ur y

,

mester. A' gróf, báró

,

,

herczeg

gen természetöknél fogva

doctor , ide-

sorozatban

a'

gen szabály után rakatnak

,

el

többnyire

is ,

's

ide-

így

g r óf Ncidasdy bár ó Perényi here ze g Esterházy doctor Szombathy^ Nádasdy g r óf Perényi b áa' magyarabb ró Esterházy herczeg, Szombathy d omondatik

:

,

,

,

,

:

,

ct or helyett ta

;

a'

gazda, mester rendesen pusz-

István gazda,

keresztnév után tétetnek:

János mester. C.

Az Össze 's

,

Igekötk.

igekötök fel ^

le,

meg,

el,

vissza,

hátra stb mint különszók tekintendk,

közvetlen az ige ehUt és azzal Összekapcsolva

csak akkor állanak

,

midn

a'

súly rajtok fek-

'il. §.

szik; in\

M liÜNOSH

.SZ\.IJÁI.^<>K.

clmo/Alílaliiuk IhhIí^,

mús

milvi-lyl

115

az ige

ál-

szót akaniiilv nyoniosítaiii, pl:

Péter el-

viszi

d buzúl íC vásárra

(el^

vagy

nem ? J.

Pét er

a huzat

viszi el


vásárra, fn^fvi

PálJ.

Ha azonban az igekötön némi súljt akarunk hagyni az nem az ige iiláii hanem az ige és ,

a'

,

Djomosított szó eJeibe leszen sorozandó, pl:

El

Péter viszi Cl búzát C vissza Pál hozza J.

A' határtalan

módú

ige

módú

kormányozza

igék'

kötit

a'

határos

pl

,

Méltóztatik el- utazni.

El

méltóztatik utazni.

D.

Az

/ó'

k ö

Mindenkor utána

,

egyes mondat'

szavait

melly né

,

kérkedésre megyén

azon szónak , mely-

tétetik

lyel iménti tulajdonát közli is

z ó.

/s-nek kapcsoló ereje van

ha gúnyra , dicsekvésre át.

t s

;

és

köti

midn

az

ez

,

,

változhatlan

szabály, pl:

Viszen is Péter búzát a! vásárra. Péter is viszen búzát d vásárra. 8*

116

III.

Búzát

A De

RÉSZ. SZÓREMí,

a vásárra.

is viszeii Péler

V á s á r r a is viszen Péter huzat.

az is

hanem

nem

csak egyes mondai' szavait köti

kél vagy

mondatol

löblj

ís íiíz

össze

és pedig

Vagy egyes

a)

közvetetlen ezek után

Képedet

szóknál fogva, áll

's

ekkor

pl

,

szavadat

is látom^

is hul-

lom.

A' nap j hnak

nah

is világit

,

gonosza k-

is.

Vagy a' mondatot egészben véve köti más mondattal , és ekkor az ige után so-

b) össze

jozlatik

mint melly

,

a'

mondat' sarkalat ja,

mellyel ez okból nyomosítnia kell,

Nem bánom t

oni

ha mindenemet koczkázta-

i s.

Jgen sokan vétenek

nem bánom ha véremet

^

ha véremet veszik

is j

e'

is

az

szabály ellen írván veszik ^ g helyeit

elbbi mondáinak

csak akkor lehetvén értelme

mondani is

,

elveszik.

's

j)l:

,

ha azt akarnám

hogy egyebemen kivl még véremel

21.

§.

Ezek. szeriül az

sem

117

KÜÍiüNÖSR SZABÁíiYOK. ís

a'

mondat' eiejéu soUa

állhat.

E.

Tagadók

és tiltok.

Ne m

1)

,

ne.

nem^ ne szók közvetlen azon

A'

szó eltt

állanak, melljet tagadni vagy tiltani akarunk; es J)edig ha az illy szónak jelzje van,

ne szócskák

zs be

jelzt

a'

megelzik,

is

a'

's

a'

vagy jelztlen szó, közvetlen az ige

j pl Nem Péter

nem, jel-

elei-

,

viszen

vásárra

búzát a

Chanem Pál),

Nem

sánta Péter viszen

a

búzát a

vásárra.

Midn tiltani,

meg,

a'

az igét magát akarjuk tagadni vagy

ne közvetlen

neniy

az igét

elzi

pl:

Péter

nem viszen

szen ?

nem

búzát a vásárra (vi-

viszen ?J'

2)

Sem

,

se.

A* sem, se szók közvetlen azon szó után állanak (ellenkezkép mint

a'

nem

,

ne) mely-

118 Ijet tagadnak

eltt

RÉSZ. SZÓREND.

Iir.

vagj tiltanak, de mindig az ige

nem

ha

,

közvetlen

búzát sem Péter sem viszen Péter

Midn a^ sem,

sem

se

,

viszen a

vásárra.

búzát a

vásárra.

az igét akarjuk tagadni vagj tiítani,

m

el ,

melly esetben

többnyire alattomban értetik dott szó eleibe

Sem Sem

,

pi

kall.

sem-me\ egy mondatban

a'

nincs fordút

meg

közvetlen az igét elzi

is

lát ^ s e

Midn

pt

is,

j

,

a' -van a'

,

sem

van,

a'

nincs

,

a taga-

pl

sem lába f nincs J. ingem, sem gallérom (van). keze,

A' sem nincs-Gt sincs-css\ lehet felváltani, 's

ekkor

pl

:

sem

a'

sincs a' tagadott szó után tétetik

pénze ninc s

sem, posztója

,

pénze sincs, posztója 3)

Se 771 ne 771

Ezen tagadó vagy

mondatnak a)

tiltani

s

vagj

,

in c s. ,

tiltó

se ne. Összeköti

e'

kél

illj sorozatban állanak:

Azon

akarunk

szó eleibe ,

a'

sem

,

,

raellyet tagadni

vagy se

vetlenül az ige eleibe pedig

a'

tétetik

nem

,

,

ne.

vagy közA'

21.^. iLÜtiÖNÖsn s/ természetes

gaJott vagj a'

ez:

reiul lilloll

1)

szó,

siv//,

3)

többi szók elül vagy

iilól

Sem huzat nem

v is

sárra

sem

,

Ili)

\n\r,v()K

i

.sv,

nem, ne

)

a

l.t-

4) ige;

^

állhatnak, pl:

zen

Péter

fi'

vá-

zabot.

Ha az igét akarjuk taga;!ni vagy tiltani, sem nem vagy se ne közvetlenül az ige eleib)

a'

,

be jö,

pl:

Sem nem

v is

zen Péter búzát a vasár-

sem nem hoz. Se ne vigyen Péter ra,

se n (•)

Közép

gyatliatik, pl:

F. Is

vasárra

íz'

hozzon.

e

ja istennek

búzát

igék eltt

sem

siet,

a'

nem

és

ne

ki is lia-

sem késik harag'

(Zrinyi).

kötszó, és iijrekötök ecívatt.

Midn

az is kÖtszó és

di

Jel,

meg

,

el stb

's

ekkor

ígekötk egy mondatban Összekerülnek a)

Vagy függetlenek egymástól

mindegyik

Péter Péter

saját szabályát követi,

is

búzáját

viszi

is elviszi búzáját

,

])1:

el a vásár rft. a''

vásárra.

120

RÉSZ. SZÓREND.

III,

h) Vagj' szorosan öss/.etarlanak, az ige

igekölö közölt

és

mellj esetben ez

köt,

a'

kaj)CSol6ul

s az in

szolgál,

szabályos sorozat: 1) ige-

2. is 3. ige pl

Sl

is

Ekkor

az

viszi Péter a búzát a vásárra. az ige' nyomosíló ereje az

által

is

ígekötöre mintegy átvitetik. Jegyzet.

Az

vigyázatot kivdn getlen

,

illy

mondatbeli szók' sorozata nagy

's

ha az ígekötö az is- tol füg-

,

szorosan az a) alalü szabályhoz kell ragasz-

kodni. Sokan hibásan írnak és beszélnek így : nejn hanoin, ha Péter el is megyén a' vásárra, e' helyett:

ha elmegyen

is,

mert az is-í nem

mosítani az állal, hogyaz igének

nek

kell

elei])e tétetik,

nyomi-

ugyan helye de akkor más értelvan a' mondatnak, pl; nem bánom,, ha Péter ilyel is megyén a" vásárra, nem is, ha t. lyet gondolni vagy mondani fonákság nem volna. Ha azonban az els mondat kihagyatilc, akkor illy szinte lehet

,

me

i.

sorozat csakugyan

keletkezhetik,

menne a vásárra,

r,

mert

tövel.

itt

az

is

nem

szoi'os

pl:

Péter el is

is, mi már szabálysze-

viszonyban

áll

az ígekö-

21.

i

ko

/.s

í

KÜIiüNUSIl S/ \n\l-Y()k.

^.

l

s

(')

/.

és

,

a ga

f

egy.it

k

I

i

1

1

('»

k

.

t.

ismét arra kell

Itt

lagadó vagy

(')

<]

\'1\

ügyelni:

e'

kÖt

és

szók szorosan egybetartoz-

tiltó

nak-e? nein-e? a)

Ha nem

akkor mindegyik

,

így szólhatunk például

szabályát követi. zítólag

:

Pe'i e r

saját kiilön-

nem búzát

is

viszen á*

vásárra Chanem zabot J, Azonban meg gyezni, hogy vul

w

által

Itt

tá-

áll.

adhatja magát elö azon eset, mellyben

midn

rövidítésnek van helye; igét akarjuk tagadni

vagy

be pedig az illy

nem, ne ,

is

t. i.

tiltani,

ne közvetlen az ige eleibe

Ekkor

kell je-

nyomosított szó, ha

helyesebben az ige eltt

is,

iga-

,

j

,

nem , ne

a'

sorozat 4) ige,

is

neiiij

elei-

kötszó által nyomosított név. áll 's

elö

az

is

1)

:

név

nem

^

sem, se, szókká olvadhatnak át,

Péter

magát az

igya'

's

nem viszen

,

is

2)

is

,

3)

ne szók,

pl:

búzát a' vásár-

ra, vagy Péter seiTi viszen búzát a

vásárra.

122

III

RÉSZ. SZÓREND.

fleg tagadni akarunk; de eredeti épségében kell maradni a' mondatnak akkor ha Itt

t.

!.

,

a'

még

tagadás mellett

eltte

az is által az

,

szónak különös súlyt íigyekszünk adni; így szólhatunk például, vitatkozólag vagy perleálló

kedve

:

Te is nem ho zsz a házhoz nem viszesz,

pCiizt , ha-

midn az is összetartoznak midn

b) Változik a rend,

ne, szorosan

gadó vagy adni.

a

Ekkor

t.

5

szónak az

tiltó

ez

a'

tagadó vagy

egymás mellett

rend

és

tiltó

áll,

:

is által

nein a'

is

,

is

Itt is

nek

a'

nem

is

ne

is

a'

pl

d

viszen Péter

a vásárra.

magyarázat szerint,

ne

is

tagadás vagy

Sem

,

szó

viszen búzát

vásárra.

,

fejeztetik ki,

nem

sem

áll

,

a' 's

két szorosan összefügg

tiltás

is látok, látok

midn

közvetlen az ige eltt

mondatbin egyenlöleg

Nem

és így

,

kötszó közvetlenül

van némellykor helye a rövídétés-

felebbi ,

ta-

a'

még pedig mindig azon

Péter búzát

is

i.

nem^

súlyt akarunk

eltt , mellyet tagadunk vagy tiltunk

Nem Ne m

és

pl:

is hallok^ vagy

hallok.

ll\

21.^. KÜIiÖNÖSR SZVRÁI.YOK..

Igeköt»>, kötszó,

II.

tai;a{lú liltú,

együtt. Itt

ni

;

fenebbi szabályokra kell llgyelmcz-

a'

ezen szók ugyanis vagy vonatkoznak egymás-

nem;

ra, vagy

els esetben külön

az

lyaik szerint rendezendök

^ búzát

is

nem

mit rövidítve így

^ búzát

is

sem

De megmarad

szabá-

pl:

.

Péter viszi el a vásárra. lehet

mondani vásárra.

Péter viszi el a

az eredeti rend, ha nyomatos-

ságot akarunk hagyni

a'

mondaton,

s

valami

ellentétet gondoltatni.

Midn toznak , ez

az ige

a'

rend

,

:

igekötö és tasradó Összetar1) tiltó v. tagadó

:

nem ,

ne,

2) kötszó: w; 3) ige, 4) igeköt.

Nem

viszi el Péter a

is

huzat a

vá'

sárra.

I.

Ez

:

-

é?

.'^

közvetlen az igéhez, vagy azon szóhoz

kapcsoltatik, lania,

Kérd

pl:

nagy-e

melly után az igének kellene

nagy volt-e az

ál-

árvíz Pesten?

az árvíz Pesten? szép-e? jó-e?

\

124

líl.

K.

A vel, de,

RÉSZ. SZÓREND.

Egyéb kötszók.

noha f bár elemivel,

,

ámbár

,

ámbátor

,

mintha, minihogy ,

m,i-

miu-

tán, mieltt, ha, hogy, mint, mikor, mihelyt^

mondáiban

;

ha, mintha ritkábban

,

legeiül állanak

—

2l

a'

a'

bár gyakran,

közbe

is

tétet-

hetnek.

Az

és

,

lött állanak,

vagy , valamint

stb.

azon szó e

mellyet egy másikkal kötöleg vagy

különböztetleg összekapcsolnak,

Budára, v agy

Pestre j

vagy

pl;

elek,

vagy vagy

halok; János és Péter,

Az jelentve,

és a'

elbeszélleg

,

szakasz' elején

lön világosság.

mintegy is

állhat,

folytatást

pl:

És

MSZÓK. A,ilaiiy

siibiectiim.

:

Alauje.set,

v.

líatArozatlari

uevczö

nomi-

:

natiru.s.

nomen

iiévm&.s

Határozatlan

Alajifok: positivus

(£:railiis).

meráié

számnév

Allapoíjejcyzö; i^enimtium.

Határozó: adverltium. Határozott alak:

líeszéit

praetUratum.

tlictio

:

serino,

,

ora-

Birtoknév

pars oratiouis.

:

uoraeii possessio-

:

Birtokosnévmás

|»ranornen

:

Egyeit: Eg:yeiii

:

nume-

ráié definitum.

Határtalan mód

Egyes

:

más cum

raodns infi-

;

numerus siugularis.

pronomen

:

recipro-

reflexiviira.

Fels fok

:

superlativus (gra-

Igerag

suffixum verbi.

:

Indulatszó: interiectío.

Jclzó

Képz Kérd Kötszó

gradus.

Gyüjtu,

parlicula comjtosi-

járulék: epitiieton.

V.

formativura.

:

névmás

:

pronomen in-

terrogativum.

*lus).

:

concordaiilia

:

tiva verhorum.

indÍTi(luali.s.

,

Igeegyezlefés

Igekötó:

iudiviiltiuni. :

Egymásraliató, vissza tér név-

:


verhorum.

possessivuin.

Fnév

furma

nitivus.

nís.

Fok

nu-

termínata.

Határozott számnév

tiu.

Beszéilrési

:

inilefiuituni.

Allitniáuy

:

pro-

:

indeflaituni.

V.

gyünév

:

numea

:

Határus mód

cumparalío. :

modiis

fliiiti-

Határu/.aliau alak

;

forma ia-

:

verbum neutrum.

Melléknév: adiectivum.

Mennyiség: quantitas.

Minség

vus.

delvrmiiiata.

dus).

Küzépige

cullectiTum. Ilasuulitás

conjuncíio.

:

Középfok: comparativus (gra-

substantivum.

:

(jualitas.

Minöségképzii

:

qualitaiivum.

formativuiu

1

126 Moudat

MUSZOK. vuiistructio

:

sen-

,

Mutató

névmás

pronomen

:

demonstrativum.

Münév

Mszó

praedi-

:

:

concurdantia

nomínis.

vagy névutó

,

:

régimen

:

nomi-

seu primitivum.

Nyomosság,

Vezetéknév

súly: pondus.

Ragozás

flendszám

,

affixio.

numeráié

:

ordi-

relatio. (1.

Egy-

másrakató névmás). Visszamutató

,

v.

visszahozó,

névmás: pronomen relati-

nale*

Részesül

V.

>

igenév

parti-

:

Részlet,

V.

részeltet név-

más: pronomen partitivum. V.

,

nitivus

Számnév:

,

tulajdonító

:

ge-

adíectivum

Számnévmás

:

Vonzó,

regit. V.

vezér-ige

:

verbum

régens.

Vonzó,

v.

vezér-név: nomen

régens.

V. dativus.

nume-

Vonzott,

V.

vezérlett

ige

;

rectum verbum.

ráié.

meráié.

vum.

Vonz

cipiJim.

Sajátító

:

Visszatér névmás:

atfixum.

sulfixio

:

nonsen gentili-

:

tiuni.

Viszony

jnerale* ,

nomen proprí-

um.

Osztószám: distributivum nusuífixura

cardiiiale.

dativus.

,

Tulajdonnév,

:

v.

a-

plurális.

Töszám: numeráié

Nyomatos emphaticus. Nyomatosság emphasis. :

:

uuiuen insuffixatura

Tulajdonító

num.

szenved

numerus

:

;

Névrag: sufflxum nomink.

v.

,

cusativus.

t;í„4..

pronomen.

Névvonzat

:

concordaatía>

:

syntaxis.

:

Szórend: dispositio vocuin.

Többes

posrj;s/íiiá\3^ttominis.

Rag

verbum passi-

:

Szóegyeztetés

Tárgyeset

artículus.

:

verbum

:

Szóvonzat: régimen.

Névhatározó

Névmás

ige

Szókötés

Névegyeztetés

ige

vum.

catum.

:

Személytelen

Szenved

terraiuus techiiicus>

Nemzetségi elnév

Nével

pronomea

:

impersonale.

nomen technicum.

:

:

Személyes névmás personale.

tentia.

pio&omeii nu-

Vonzott,

V.

vezérlett

rectum noraeu-

név;

yj

PH 2361 ^0

Magyar Tudományos Akadémia, Budapest A» magyar szokotes Több szabályai

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY

FROM

THIS

OF TORONTO

POCKET

LIBRARY