Budapest, 1901. május hó 11.
XI. Évfolyam.
37. (996.) szám.
KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán és szombaton. Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják.
Az Országos Magy. Gazdasási Egyesület tulajdona.
A« egyesületi tanács felügyelete alatt: Nem tagoknak előflzettsl díj: Egész évre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre Főszerkesztő és kiadásért felelGs: For.ter Géza az OMGE. Igazgatója. Felelős szerkesztő: Slllassy Zoltán az OMGE. szerkesztS-tttkára. 5 korona.
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest (Közteleit), Üllői-út SS. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.
Sas Ármin, Sándor Lajos, Serák Károly, Sierbán János Sigray Pál, Schiffer Manó, Schulhof Márton, Schuster Gyula, Skublics Alajos, br. Springer gazdasága, Strasser Jónás, Stojkovics Emil, Sujanszky Ödön, Szalay Imre 20, Ülésnapok a Köztelken. ifj. Szalay András 10, Szabó Ferenúz, Szandtner Sándor, Szende József, dr. Szécsy Kálmán, Szily Tamás, Szita János, Szkalla Ferencz, Szlávik Leó, Szűcs Zsig1901. május 11-én d. e. 10 órakor. Alapítványi kamatot fizettek: mond, Tangl Ferencz, Tahy István, Tóth Vilmos és Pozsonyi II. mezőgazd. kiállítás József, Thomka Gyula, Tomka Emil, Toifel Oszkár, Thék Hátralékra: Endre, Ugrón Gábor, Vancsó Béla, Váradv Lipót, Vermes igazgatósági ülése. Dr. Szabó Alajos 22'06 koronát. . Mór, Verzár Mihály, Veres Pál, S. Vicénti Károly 20, „ május 15-én d. u. 3 órakor. IgazWalleshausen Jenő 5, Wagner Ernő, Weigl József, 1901. évre : Wiesel Zsigmond, Wolf Soma, Wurm Ödön, Zemanek gatósági választmány ülése. Br. Bánffy Dezső 20, id. Fáy Béla 22-06, Hungária Károly, Zoltán Sándor, Zdrahál Gyula 20 koronát. „ május 16-án d. e. 9 órakor. Szőlő- műtrágyagyár 20, Jelűnek Henrik 20, gr. Károlyi István 21, Peterdy Lajos 22-06 koronát. 1902-re: termelők Szövetkezetének alakuló Grünwald testvérek, Kende Béla 20, gróf Nákó közgyűlése. Tagsági évdijat fizették : uradalma 10; Vermes Mór-2 koronát.. „ május 17-én d. e. 10 órakor. Hátralékra: Díjlovaglást rendező-bizottságülése. Fleiseher János, dr. Goger László, Kabos Miklós „ május 20-án d. u. 4 órakor. Köz- 20 koronát. A pozsonyi kiállítás kertészeti és 1901-re: gazdasági szakosztály ülése. Abonyi Emil, Ajkas Jenő, gr. Almássy Imre, Albert gyümölcsészeti alcsoportja renNándor 20, Antal Alajos 10, gr. Apponyi Géza, ifj. Balika dező-bizottságának alakuló ülése. Sándor, dr. Bartóky József 20, Bauer Soma 5, Bauer Meghívó Mór, Baranyay Pál, dr. Baross János, Bálint Károly, . (1901. május 1.) ' Babics József, Balogh Loránd, Papi Balogh Péter, Benes az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" Jelen voltak : Hertelendy Ferencz főcsoportJózsef, Beelik Iván, Beszedits Dezső, Berényi György, ,Blau Mór, Braun Izidor, Brezovay István, Cathry Szalár, elnök, illetve Molnár István csoportelnök elnökigazgató-választmányának, Corchus Béla, Csíki Jenő, Csoor Miklós, Clayton és lete alatt, dr. Antal G.éza, Buday Barna, Fekete úgyis mint a Shuttlewörth, Czigler Győző, Dietl Emil, Dobranszky József, Emich Gusztáv, Goldfinger Gábor, L'huillier .„Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége" Béla, Ehrenfeld Antal, Engelhrecht Károly, Farkas Gyula István, Magyar György, Petz Ármin, Szegedi és Rezső, dr. Földes Béla, Flórián János, Freund Dezső, György és Zednik Pál bizottsági tagok, Bubinek Fellner Henrik, Frey Mór, Gaysler Ferencz, Gangéi Gyula a kiállítási irodafőnöke, de PoltereBrúnó végrehajtó-bizottságának Alajos, Geiger Ferencz, Goldmann József, Gombos Gyula, 1001. évi május hó 15-én, azaz szerdán d. u. dr. Goger László, Gölniczky Géza, Graepel Hugó, Har- az OMGE. s.-titkárja és dr. Györy István csosányi Oszkár, Határ Károly, Haidekker Sándor, Hegedűs portbiztos. 3 órakor a „Köztelken" tartandóGéza, dr. Herzfelder A. D., -Hieronymi Károly, Hofer Hertelendy Ferencz, a főcsoport elnöke nyiAdolf, Huiber János, Hungária magyar vajkiviteli r.-t„ totta meg a gyűlést, melynek vezetésére felkérte Jakab Mór, Jaskó Géza, Jerfy Ferencz, Kántor József, Karsay Vilmos, Kalmár Vilmos, Kelemen István, Kiss Molnár István csoportelnököt, aki üdvözölvén a megjelent rendező-bizottsági tagokat, azon reméLajos, Kim Andor, Klimsa Rezső, Kötél Ferencz, ifj. gr. (Tárgysorozatot lásd a Köztélek 36.*számában.) Korniss Károly, Koos Mihály, Kossuth Ferencz, Kovács nyének ad kifejezést, hogy a tagok hasonló Lajos, Koch Viktor, Koszits Pál, Kovács Lajos, Leitgeb buzgalmat fognak kifejteni a pozsonyi kiállítás Imre, Lencz Ödön, Lederer Károly, Lévay István, csoportja-rendezésénél is, mint a szegedi kiállíMeghívó Lipovjiiczky Gyula, Kisfaludi Liptai Béla, Lövy Jenő, tásnál tapasztaltuk. Ezután a bizottságot egészíMátyássy Gyula, Magyar gyapjumosó r.-t., Magyar tözeg- tették ki s felkérni határozta a gyűlés a Pozsonyi A Magyar Szőlő- és Gyümölcstermelök Szö- és műtrágyagyár, Makkfalvay Géza, Málnássy Ferencz 20, Kertészeti Egyletet, hogy a bizottságban kéttágvetkezetének folyó évi május hó 16-án azaz Mahler Mihály 10, Marton István, Mike Sándor, Nagy gál képviseltesse magát. Imre és Antal 20, gr. Nákó. uradalma 10, Neubauer csütörtök délelőtt 9 órakor a Köztelek nagyDr. Györy István csoportbiztos terjesztette Gyula 20, Nedeczky Pál 10, Ondrejovich László, Papp termében tartandó; alakuló közgyűlésre. János, Patrubány Miklós, Pelsőczi Harmos Árpád, Pfan- elő ezután a kertészeti és gyümölcsészeti alcso)Tárgysorozatot lásd a „Köztetek" 35. számában.) hauser Alfréd, Polatsek János, dr. Popovics Sándor, port tervezétét; Pohl 'József, Posch Gyula, Pirkner János, Pless Mór, Goldfinger. Gábor indítványára a bizottság Prenoszil Dózsa, dr. Rácz István, br. Rajacsich György, ..Rakoyszky István, Rapcsányi István, Rosinger Lajos, élhatározta, hogy a III. főcsoportnak külön 3-ik alcsoportja alakittassék a gyümölcsből készült
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI.
1901. évi április hóban befizetett alapítványi kamatok és tagsági évdijak.
IV. ü 1 é s é r e.
^
Londoni rézjegyzéshez alkalmazkodva a mai naptól visszavonásig- =====
a vegytiszta
LESZÁLLÍTOTTUK aussigi és „Hungária" r é z g á l i c z n a k á r a t
nagyobb mennyiség vételénél kisebb „ „
... ... ...
...
IOO k g r . - k é n t a b b u d a p e s t i
... ... 6 4 k o r o n á r a ... ... ... 6 5 „
raktárunk
„MAGTAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE" Budapest, ¥., Alkot.mány-u. 31. M a i számunk 34 oldal.
24
KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS
HÓ 15.
38. SZÁM
11 -IK
ÉVFOLYAM.
kéressék fel, úgyszintén egy laboratórium be- minden ágában visszhangra talált Bülow kanczelrendezése, fölszerelésével azon anyagoknak, lár hires beszédje. melyek a bortermelésnél törvény szerint felhasználhatók, szintén kiállítandó volna. Kapva-kaptak az agrár jelszón a német 4. A szőlő (gyümölcs) kiállítást a bizottság* birodalmi komlótermesztők is s erősen követelik, csak a kiállítás három utolsó napján kívánja megtartani akként, hogy az e czélra szükséges hogy minden külföldi komló ellen magas vám terület ugy osztassák be, hogy a gyümölcs- és emeltessék s különösen hangsúlyozzák, hogy az szőlőkiállitás megnyíltáig a kiállított borok osztrák-magyar közös vámterületről beözönlő helyeztessenek el. 5. Borkiállítás, mely borbirálattal illetve díja- komló ellen legalább 50 márka, de ha lehet 100 márka vámdij alkalmaztassák az eddigi zással kötendő egybe. A borbirálat a Pozsonyi Szőlőmivesek Egyesülete által már több ízben jó 14 márka helyett! sikerrel alkalmazott szabályzat alapján eszközölteA német birodalomban 1899-ben 42.000 tik, mely szabályzat az országos kiállítás kívánalmai szerint módosítandó. A borkiállítással hektáron körülbelül 500.000 q. terméssel Európákapcsolatban egy borkóstoló csarnok is felállíttatik, melynek vezetésére a Pozsonyi Szőlő- ban az első helyen áll, ebből évenkint 180.000 q-t mivesek Egyesülete kéretik fel. vitt lei külföldre (!) s csak -75.000 q. külföldi Elhatározta a bizottság, bogy a kiállítással komlót hozott be. Tisztában levén tehát, hogy kapcsolatosan tartassék meg a II. szőlészeti kong- a németek kivitele kétszerese a behozatalnak, resszus, melynek előmunkálatai teljesítésére egy csodálkozunk, miért is veszik fel tehát a német külön bizottság alakítandó. A bizottság egy nemzetközi jellegű vihar-. komlós gazdák a harczot az import-komló ellen ? A pozsonyi kiállítás borászati és ágyukiállitás és verseny rendezését elhatározta s A felelet az, hogy egyrészt ezt a 75.000 q.-t szőlészeti csoportja rendező-bizott- felkérte Baum Oszkárt, a meteorologiai intézet is ők akarják termelni a hazai sörgyártás réI. asszisztensét, hogy a viharágyuverseny szabáságának alakuló ülése. szére, de nagyobbrészt igen fáj nekik az, hogy lyait' dolgozza ki. A szőlészeti és borászati alcsoport rendező"Végül elhatározta a bizottság, hogy a ki- az importált, különösen a esek komlóért két, bizottsága április 23-án tartotta alakuló ülését állítás idejében a pozsonyi szőlők és pinczék sőt háromannyi márkát kell fizetni, . mint a Pozsonyban. tanulmányozására kirándulások, szervezése által Jelen voltak: Hertelendy Ferencz főcsoport- fog módott nyújtani és ezek rendezését a szőlő- mennyiért sok német birodalmi komlót a külelnök, Engelbreclit Károly csoportelnök és Fülep mivesek egyletére bizza. földön el tudnak adni. Jónás főcsoportbiztos, dr. Drucker Jenő és Mayer A kiállítási teendők végrehajtására egy Természetes, hogy erre a javasolt magas Henrik csoportbiztosok, Bubinek Gyula a kiállí- szűkebb körű bizottság küldetett ki, melynek tási iroda iőnöke, Kumlik Tivadar a kiáll, igazg. tagjai Drucker Jenő, Engelbrecht Károly, Fiilep komlóvámra feljajdultak az osztrák s különösen alelnöke, Bácz Sándor, Jálits Géza, Bupprecht Jónás, Hertelendy Ferencz Jálics Géza és Bácz a cseh komlós gazdák. Szerencsére a feljajdulás Gyula, Farkas Ferencz, Wurius Vincze, Dax Mi- Sándor. alaphangját csudálatosképen szintén a német hály, Bernharci Rezső, Fanzler Gottfrid, Vetter Pál, Stélzer Henrik, Horváth Jenő gazd. egyl. birodalom felől hozta a szél. Még pedig a titkár. A kiküldött sziikebbkörü bizottság Herte- német sörgyárosok óriási táborából. A régi Hertelendy Ferencz, mint a III. főcsoport lendy Ferencz ' és Engelbrecht Károly csoportelnöke nyitotta meg rövid, lendületes szavakkal elnökök, Mayer. Henrik és dr. Drucker Jenő barna sörök divatja (már mint fogyasztási az ülést. Az általa képviselt főcsoport egyik al- csoportbiztosok, Fülep Jónás és Bácz Sándor divaté) Bajorország kivételével erősen alább csoportjának első ülésén — úgymond — szemé- tagok jelenlétében április 29-én délután ülést lyesen kivánt részt venni, hogy tanújelét adja tartott Budapesten a Köztelek üléstermében A száll s mindinkább tért hódítanak a pilseni kiváló érdeklődésének a kiállítás sikere iránt. bizottság először a kiállítás területén létesítendő módra készült világos sörök. Ehez pedig — Köszöni azt a bizalmat, melyet a kiállítás ala- mintaszőlőtelep részleteire nézve határozott. A mint a főzők állítják — nem alkalmas a német kuló közgyűlése iránta tanúsított, mikor őt érde- rendelkezésre álló 600 négyzetméternyi területmetlenül ezen tisztre kijelölte és igyekezni fog ből 400 négyzetméternyit az állami telepek, a komló, csak a finom cseh komló. Ha fel is tevékenységével a választást lehetőleg igazolni. pozsonyi szőlőszeti és kertészeti szakiskola és a emelik a cseh komló vámját, ők azt azontúl is Most pedig átadja a mai ülésen az elnöki tisz- pozsonyi szőlőmivesek egyesülete foglaltak le fogják vásárolni méreg drága pénzen — de tet Engelbreclit Károlynak, mint az ülésező sző- maguknak, mig a megmaradó 200 négyzetméter szükségképen felemelik a sör árát is. Hát akkor lőszeti és borászati alcsoport elnökének. tiz egyenlő táblára felosztva magánosok rendelEngelbrecht Károly szintén köszönetét fe- kezésére áll. A bizottság összeállította azon igazán kiüt a háború, mert jól tudjuk, hogy az jezi ki az alcsoport elnökévé történt megválasz- nevesebb szőlőtermelők névsorát, a kiket fel fog „átlag-német" napi élelmezésében a sör éppen tásáért. Kéri a bizottságnak, valamint a Pozsonyi szólítani, .hogy a mintatelepen tőkéket állítsanak Szőlőmivesek Egyletének támogatását is arra ki. Az eziránti felszólítások a dolog sürgősségére oly fontos szerepet játszik, mint a kenyér. Ausztria 17.000 hektárnyi területén körülnézve, hogy a kiállítás e csoportja minél na- való tekintettel már május elején mennek szét, gyobb sikert mutathasson fel. hogy az ültetés még folyó hó közepéig meg- belül 250.000 q. komlót termel, ebből külföldre BT. Drucker Jenő csoportbiztos előterjesz- történhessen. Egy-egy táblába 16—20 tőke ültet1899-ben 100.800 q.-t vitt, melyből Némettésére a bizottság a létesítendő mintaszőlőtelep- hető és igénybevételeért 10 kor. térdij fizetendő. nél az ellenálló amerikaitiszta fajok és hybridek A talaj forgatásáról, az ültetésről, karózásról és a országba 70—75.000 q. került. E számok nyobemutatását határozta el s nemcsak a nálunk ter- tőkék további gondozásáról a rendező-bizottság mán körülbelül 12 millió korona német bevétel melt, de a Francziaországban a talajnehézsége- gondoskodik. elvesztéséről levén szó, nem sok biztatás kelket már többé-kevésbbé leküzdött fajok is beAz ülés második tárgya a szőlőszeti és mutatásra kerüljenek Továbbá az uj magyar borászati csoport kiállítási szabályzatának meg- lett az osztrák termelőknek s tényleg a saazi hybridek bemutatása s a ruszt-sopron-pozsonyi állapítása volt, melyet dr. Drucker Jenő előadó szövetkezet hivó szózatára márczius végén több borvidék számára előirt borszőlő fajtáknak gyűj- ismertetett. Élénkebb vita csak a borkiállítás és száz termelő sereglett össze Ausztria minden teményes bemutatása, a külön borkóstoló csarnok rendezése körül A bizottság a mintaszőlőtelep számára támadt. Az előbbire nézve a bizottság elhatá- részéből Saazban. A gyűlés azzal indult meg, hogy 600 négyzet méternyi területet kiván fentartani, rozta, hogy a kiállításra érdemesített borokat tüntettek abécsikormány ellen,mivel azképviselőt -mely azonban szükség szerint megnagyobbí- poharankint bizonyos összegért ízleltetni fogja. tandó lesz. A vidékbeli borfajok kiállítására a A megmaradó készletet a kiállítás végén vagy a gyűlésre „más elfoglaltság" miatt nem küldPozsonyi Szőlőmivesek Egylete kérendő fel. elárverezi vagy kollekczióként bocsájtja áruba. hetett. Azután nyomban utasíttatni kívánták az A kiállítási anyag tekintetében a bizottság A borkóstoló csarnokot a Pozsonyi Szőlőmive- osztrák földmivelésügyi minisztert, hogy hasson abban állapodott meg, hogy az e czélra építendő sek Egyesülete állítja fel és rendezi be, s itt a csarnokban elhelyezendők: pozsonyi termelők borain kívül, lehetőleg más oda, miszerint az 1903-ban bekövetkező vám1 .Tudományos illetve szemléltető tárgyak: borvidékek kiválóbb termékei is ki fognak szerződésekkor a németek részéről az eddigi 14 térképek, táblázatok, domborművek, talaj-, must-, méretni. márkás vámtétel tartassék fel, ha ez nem lehetbor- stb. vizsgálatok eredményeit feltüntető séges, ugy magas vámtételekkel hadat kell üzenni tabellák, statisztikai kimutatások stb. a német iparczikkek ellen, melyekért évenként 2. Szőlőszeti gépek, eszközök és anyagok. A Komlós-háboru. kiállítás e része nemzetközi jellegű lesz. Elhatá150 millió koronát fizet a közös vámterület. Ha j rozza a bizottság, 'hogy a szőlőmiveléssel te ugy, én is ugy! Vagy — s ez Lobkowitz Ismeretes dolog,, hogy a nagy német birovonatkozásban levő gépek és eszközök még az esetben is utaltassanak a szőlőszeti csoportba, dalom az elmúlt évtizedekben majdnem angol Ferdinánd herczeg indítványa volt — a kormány ha a II. gépcsoportban történt volna bejenivóra fejlesztette iparát s kereskedelmét s ma szorgalmazza a középéurópai államok vámlentésük. 3. JPinczészeti (borkészítésre és borkezelésre már azon gondolkoznak, hogy a mezőgazda- unióját. , vonatkozó) anyagok, eszközök, gépek. Egy különságot is a lehető legmagasabb fokra emeljék. Követelte továbbá a gyűlés, hogy Északcsarnokban egy teljes présház és pinczeberen- Ez azonban csak ugy lesz lehetséges, ha a Amerika és Oroszország komlóexportja vám- és dezés volna modellekből kiállítandó, mire nézve beözönlő olcsó külföldi gazdasági termékek tarifatételekkel sujtassék, az odavaló import javasolja a bizottság az igazgatóságnak, hogy költsége fedezésére a íoldmivelésűgyi miniszter ellen védvámokat eiiíelnek. A nyerstermelés azonban alacsony, tarifákkal segitessék! Amerika italok részére s ez alcsoportba hozassák át a cognac a szőlészeti csoportból és a bizottság erre vonatkozólag javaslatot terjeszt az igazgatóság elé. A kertészeti és gyümölcsészeti alcsoport 9 csoportra fog oszlani, úgymint: 1. a faiskolai termékek, 2. a friss gyümölcs, 3. a konyhakertészet, 4. diszkertészet, 5 virágkertészet, 6. feldolgozott gyümölcs és zöldség, 7. kertészeti gépek és eszközök, 8. kertészeti irodalom, 9. kerttervezés. A bizottság a díjazásra vonatkozólag direktívákat kér az igazgatóságtól, elvileg azonban kimondja, bogy a csoport minden egyes alcsoportja részére arany-, ezüst- és bronzérmek, csoportos kiállításokért pedig díszoklevél és kiállítási oklevelek adassanak ki. A csoport-kiállítási szabályzatnak, valamint bejelentő ivek kidolgozására Győry István osoportbiztos kéretett fel. Ezzel az ülés véget ért.
37. SZÁM. I I - I K
ÉVFOLYAM
KÖZTELEK,
1900. MÁJUS HÓ
11.
teljesülne, mert a magyar sörgyártás magyar komlót használna fel. Sőt eleintén, mig az egész szükségletet termesztenénk s kénytelen lenne Kőbánya vám mellett behozni a deficzitet. A hazai sörgyárosokra különben jellegző az a hang, mely az idei közgyűlésének választmányi jelentéseiből kitűnt. Ez u. i. feltételezi, hogy illetékes faktorok, talán a földmivelésügyi kormány, vagy az OMGE. kebelében némely ábrándok léteznek egy magyar sörfőzési kísérleti telep beállításáról, ahol magyar nyersterményekkel főznének sört s magyar sörfőzőmestereket nevelnének. Hát nekik — keményen mondják — az az ábránd nem kell. A miértet Ezek voltak a gyűlés főbb kívánalmai. De nem igen indokolják. De térjünk vissza a cseh gyűlésre. A Lobkowitz herczeg intő szavain okulva, hógy a termesztést javítani kell, még elhatározták: hogy Lobkowitz-féle középeurópai vámuniók nekünk komlókiállitások s versenyek rendeztessenek, a is tetszenének, mert akkor komlóvásárainkon jó komlótermesztés ismertetése népies füzetek- a német, belga, franczia kereskedők is megben terjesztessék, állíttassák fel egy komlóter- jelennének •s a ma egyedül álló cseh keresmesztési kísérleti állomás s több helyen, minta kedelemnek nagy konkurrencziát csinálnának a komlóskertek, állítassák fel egy komlóter- magyar termesztés javára. A tariffa-kedvezmémesztési iskola, neveltessenek komlótermesztési nyeket nekünk is meg kell ismernünk, s a vándortanítók, akik időközönként tanfolyamot gyűlés fentjelzett termesztési irányelveiből mi tartsanak; elemi csapások esetén segélyezze az is sokat átvehetünk ! állam a termesztőket: adóleengedéssel stb. A magyar komlótermesztés ma a javulás A gyűlés folyamán az egyik szónok a baj csendes utján van, a produktumunk finomodik. egyik okát mibennünk magyarokban találta sí Bátran kereshetjük vele már a fogyasztási azt következőleg igy magyarázta: „Legnagyobb piaczokat, s. itt kétféle tennivalónk van. Előellenségünk a belterületen van s ez Magyar- ször végre valahára meggyőzni a .magyar sörország ! Nagyméretű termesztésével évről-évre gyártást, hogy komlónkat erőteljesebben fogyaszjobban szőrit bennünket a falhoz." Egy német sza, kivált akkor kívánható ez, ha a pénzügyi agrár azt mondta, hogy : „miután a magyar nyers- kormány a söradöpótlék terén kedvezményetermesztés elpusztítja a drágább eszközökkel ket tesz, ez „csak ott, s abban a mértékben dolgozó német mezőgazdaságot, kénytelenek az történik, ahol s a milyen mértékben magyar egész vámterület ellen állást foglalni és igy a komlót vásárolnak ! De tovább kell mennünk a cseh komló ellen is. Az osztrák gazdákat még fogyasztó piacz keresésében és hódításában s "megemésztenénk, de a magyar konkurrenczját itt utalok legközelebbi szomszédunkra, Romátávol kelll tartanunk. Ilyenformán nincs szük- niára s Szerbiára, melyeknek évi komlófogyaszségünk magyar kiegyezésre, mert az a mi tása 1714 q-t tesz ki. Ha ezen mennyiségnek -kárunkra történik. Magyarország felé vám- csak felét szállíthatnánk' mi, mit jó tariffával, sorompókat kell állítanunk, tekintet nélkül a könnyű fizetési feltételekkel, becsületes portéquóta arányra: a német szövetségessel azon- kával stb. el lehetne érni, már vígabban kapálban álljunk közös vámterületbe!" Igy beszélt hatnánk komlós kertjeinkben! De hát a magyar az osztrák-magyar közösvámterület labancza, komlótermesztőknek is meg kell mozdulniok ! valami Thedor Zuleger ur! Előre kell gondolni. Mert ha a cseh piaczot Nézzük ezek után micsoda következmé- elveszítjük, söriparunk cserben hagy, a nyugati piaczokra messzeségüknél fogva nem merésznyekkel jár a komló-háboru a mi komlótermesztésünkre? Ha a németek csakugyan fel- kedünk, a keleti piaczokat nem biztosítjuk s még a tetejébe a német fogyasztásból kirekeszemelik a közösvámterület komlója — tehát részben a magyar komló ellen is — a vám- tett cseh komló bennünket eláraszt, ugy mi is elmondhatjuk Ocskay brigadérossal : „Magyar dijat, akkor addig is, mig az óriás tömegű cseh komló kerülő utakon Angliába s más termesztés! jó éjszakát!" Gsérer Lajos. . nyugati államokba utat talál, a Duna folyása mentén fog eláradni s igy egész olcsón tódul a magyar sörgyárakba. ma 400,000 q.komlót termel: 1995-ben csak 105 ezer q-t küldött Európába, 1899-ben már 188 ezeret. A külföldi komló beözönlésé.t azért is meg kell gátolni, mert némely tisztességtelen kereskedelem hamisításra használja. Hozassék oly törvény, amely a forgalmazott komló eredetiségét s származását védi! Javasolták a gyűlésen, hogy az Oroszországba kivitt cseh komlódugványokért 100 kilónként 50 aranyforint kiviteli vám fizetessék: nehogy a konkurrens államban a jó fajta elterjedjen. Auscha vidékéről különben sem lehet már két év óta dugványt kapni, mert az ottani termesztők erre nézve összebeszéltek.
Már az elmúlt évtizedekben is megtörtént, hogy oly évben, a midőn a cseh komlóskertekben jó termés volt; a kereskedelem a magyar komlóra reá sem nézett, vagy potom áron vásárolta! Ha ellenünk Ausztria külön vámsorompókat állit, annak a magyar komlótermesztők csak örülnének, mert az ország valószínűleg szintén védekeznék az osztrák komló ellen. A mi sörgyárainkba évenként kb. 6500 q. komló szükséges, de termesztésünk csak 2400—2600 q. szokott lenni. Mint mindenki tudja, ebből a hazai sörgyártás alig használ fel közvetlenül 10—15%-ot. Nos, ha Zuleger ur álma teljesülne, ugy a magyar komlótermesztők régi álma, is
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Kovács; Béla.
A muiemii tenyészanyag népies állattenyésztésünkben. Már néhány év előtt szóba hoztam a nyilvánosság előtt népies szarvasmarhatenyésztésünkben a tenyészanyaállatok nevelésének nagyfontosságú kérdését. Reámutattam azon káros kihatásokra, melyek az anyaállatok teljesen elhanyagolt, semmi fontosságot nem tulajdonító módon eszközölt felneveléséből származhatnak s kitüntettem azt, hogy szarvasmarha-köztenyésztésünknek korrekt him állatok általános alkalmazása révén elérendő fejlesztését, emelését egyoldalú és a czélt teljesen nem
771 biztosító törekvésnek tartom mindaddig, mig egyúttal az anyaállatok nevelésére is kellő gondot nem fordítunk s, ennek bekövetkeztét, általános felkarolását megfelelő intézkedésekkel előmozditni nem törekedünk. Egyidejűleg felhívtam a közfigyelmet arra az igen komoly veszedelemre, amely nemcsak a jó apaállatok előnyös befolyásának értékét lerombolja, de egyúttal magát a megjavításra váró alaptenyészanyagot, amúgy is megcsappant értékében, minőségében még jobban alászállitja. És ez nem egyéb, mint az, hogy a korukhoz mérten fejlettebi), hibátlan és anyaállatnevelés szempontjából legtöbbet igérő egyéven aluli üszők a legnagyobb részben mind vágóhidra kerülnek. Igen, mert a kisgazda, ha két üszőborjuja van, mindig a jobban fejlettet adja el, mert azért több pénzt kap; a selejtesebbet pedig felneveli tenyésztésre. A vidéki mészáros pedig rendesen egyéven aluli üszőket vásárol, mert azok után jelentékenyen kevesebb fogyasztási adót fizet, olcsóbban is jut hozzájuk s igen természetesen mindig a jávát válogatja, mig a satnyábbakra reá sem néz, érdeke azt kívánván, hogy a kisebb adótétel mellett' minél nagyobb hustömeget nyerjen. Egy nagyobb község vágóhídi följegyzéseiből vett hiteles adatok alapján kimutattam, hogy az egy év alatt vágásra került szarvasmarhák több, mint 80%-át egy éven aluli üszők képezték. Ez volt az állapot néhány év előtt. Egyetlen körülmény sem jogosít föl azon feltevésre, hogy a viszonyok azóta előnyösen megváltoztak volna, ha ugyan annak nem tulajdonítunk valami csekélyebb fontosságot, hogy talán a népies szakoktatás réven a kisgazdák most már nagyobb gondot fordítnak az anyaállatok nevelésére, megválasztására. De ha ezt számításba veszszük is, még mindig megmarad a másik baj, amely a gondosabban neveltek közül is mindig a legjobbat juttatja a mészáros kezébe. Épen azért feltétlenül igazoltnak tartom ezen kérdéssel ismételten behatóbban foglalkozni, mint olyannal, amelyet elhanyagolni, felületes elbánásban részesitni szarvasmarhaköztenyésztésünk'legkomolyabb érdekeinek koczkáztatása nélkül nem lehet, de nem is szabad. Nem szabad a kérdés fölött könnyedén napirendre térni főleg móst, a midőn reájöttünk arra is, hogy a páratlanul álló állami istápolás mellett is lótenyésztésünk joggal várható fejlődésének ugyanazon természetű baj nemcsak útját állja,, de egyúttal a visszaesésnek is egyenes előidézője. A lótenyésztő gazda — és itt kis- és nagytenyésztő között nem tehetünk nagy külömbséget — mindig a hibátlan, jobban fejlett s tenyészanyagnak minden tekintetben leginkább megfelelő fiatal kanczákat bocsájtja eladásra, a selejtesebb, satnyább egyedeket pedig megtartja tenyésztésre, S ha sorba veszszük a többi állattenyésztési ágazatokat, ugyanezt a bajt ugyan-, azon mértékben feltaláljuk mindenütt, mint olyan végtelenül káros hivatásu tényezőt, a melynek, ha minden kitelhető módon és mielőbb elejét venni nem iparkodunk, nemsokára eljutunk oda, hogy minden másirányu törekvésein még csak a baj ellensúlyozására sem lesznek elég hatásosak s népies állattenyésztésünk folyton lejebb és lejebb fog esni azon a lejtőn, melyre immár reálépett. A tenyészanyaállatok hanyag felnevelése s a jobb egyedeknek a tenyészettől folytonos elvonása állattenyésztésünk legnagyobb veszedelmét képezi. És minél hamarább válik általánossá a veszély felismerése, minél gyorsabban látunk hozzá annak elhárításához, annál könyebben találhatunk utakat és módokat czélunk elérésére. De nézzük csak állattenyésztésünk fejlesztésének ezen — eddig kellő figyelemre nem méltatott, sőt azt mondhatjuk meglehetősen elhanyagolt oldala hogyan és miként érvényesiti vészthozó befolyását s annak orvoslására minő eszközök állanak rendelkezésünkre. Amit korrekt himállatok általános alkalmazásával állattenyésztésünk emelése, fejlesz-
29
KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS
HÓ
15.
tése czéljából tenni lehetett, abban a gazda- állattenyésztésünkben az anyaállatok helyes és társadalmi intézményeink élénk tevékenységet okszerű felnevelése s főleg arról meggyőzni, fejtettek ki még a multakban kitűzött helyes mekkora anyagi előnyre számithatnak később, irányok következetes kultiválásával ; de még ha . mindig a legjobbat és legszebbet használják inkább kiveszi ebből a maga köteles részét az tenyésztésre. S a midőn ezt javaslom, be kell állam. Ebben az irányban tehát sem okunk, vallanom, hogy a számottevőbb, jelentékenyebb sem jogunk nincsen magunknak, vagy mások- eredményt a baj elhárításának nem ezen utja nak szemrehányást tenni. Igen ám, de vajon és módjától várom. Megmondom, hogy miért? ezzel megtettünk-e mindent, amit czélunk el- Nagyon ügyefogyott kisgazda lehet az olyan, érése, biztosítása szempontjából tennünk lehetett ki tapasztalásból ne tudná, hogy csak akkor és kellett volna? Erre határozottan nem-mel várhat jelesebb ivadékot, ha ugy az anya-, mint kell felelnem. Nem, mert törekvéseink egyoldalú a himállat is egyformán hibátlan testű, szépen érvényre juttatása mellett az egyik irányban fejlett s előnyös belső tulajdonokkal is bir. sokat tettünk, a másik irányt pedig teljesen Állatvásárokon, hol a kisgazda egy üszőt, vagy elhanyagoltuk. kanczacsikót eladásra kinál, mindig van alkalÁllattenyésztésünk általánosan ismert alap- munk hallani ilyenforma dicséretet: ennek az törvényéből kifolyólag az utód — átlagban véve anya is ilyen, vagy amolyan nagytestű, szelid — ugy az apa- mint anyaállat tulajdonait egyenlő vérmérsékletű, jó tejelő, kitűnő igavonó stb. mértékben átörökli. Ha mi ezzel szemben csak volt. Tehát némi tudomása van az átörökítésa him állatra fektetünk súlyt, az anyákra pedig ről, annak fontosságáról. Ha már most ezen ügyet sem vetünk, ilyen egyoldalú törekvéssel, tudását kiegészítjük azzal, hogy a nőnemű iva— álljon az bár a tökély legmagasabb fokán — dékok okszerű felnevelésének szükségességét, czélt érni nem fogunk soha. Vegyük fel azt- az fontosságát is megértetjük vele, annak követé' esetet — amint hogy ettől eltérőt kisgazdáink- sére, alkalmazására reábirjuk, azt hihetnők, nál csak kivételesen észlelhetünk — hogy egy hogy a czél elérésére sokat, talán mindent meg•korrekt him és selejtes anya által nemzett nő- tettünk. Pedig hát még akkor is ugy fog állni a utódban .az apa előnyös és az anya kedvezőtlen dolog, hogy a kisgazda épen ugy, mint azelőtt tulajdonai egyenlő mértékben vannak képviselve. növendék anyaállatjai közül a jobbikat fogja A him állat nemesítő befolyása eddig kétség- eladni s a kevésbé jót megtartani. Azt fogja telen. De ha már most azt tekintjük, hogy az tenni, mert nagyon is rá van utalva, hogy azt a nőnemű ivadék sem táplálás, sem általános értékesitse, amiért több pénzt kap, könnyebben helyes nevelési szempontokból nem részesül is eladhatja s ily módon kényszerhelyzetéből abban a gondosságban, amelyet egy leendő kifolyólag a jövőbeni előnyöket nem sokat mértenyészállat előállítása megkövetel, a him , legelve, azokat a mai haszon kedveért könnyen által átültetett jó tulajdonok megrögzítő sére, feláldozza. Ebben az egyben a legalaposabb kitovábbfejlesztésére semmi gond nem forditta- oktatás is csak „falra hányt borsó" marad. tik, sőt még az ily kedvezőtlen viszonyok között Annyit azonban feltétlenül elérhetünk a népies felneveltek közül is a java egy vagy más módon szakoktatás által, hogy az anyaállatok neveléa tenyészettől egyszer mindenkorra elvonatik s sének átlagos színvonala emelkédni fog s talán ily czélra mindig a selejtje marad vissza,. hát olyan mértékben, hógy akkor a tenyésztésre akkor igen könnyen beláthatjuk, hogy a hím- visszamaradó kevésbé jó anyaállat a mai legállatok javitó befolyásának olyan minimális jobbal egyenértékű leend. S hogy ezzel is soeredményre, kell összezsugorodnia, amely egyál- kat nyernénk, nem fogja senki kétségbe vonni. talán nem áll arányban sem az áldozatok Ez lenne az egyik ut, amelyet állattenyészténagyságával, sem pedig széles körben kifejtett sünk javítása érdekében okvetlenül követ-eziránybani törekvéseinkkel. Hanyagul nevelt, nünk kell. selejtes alanyba ojtsuk bár a legnemesebb A másik ut, melyet az alábbiakban ajánojtógalyat, abból életerős gyümölcsfa nem latba hozni bátorkodom, talán némileg az erőválhatik soha. Ép igy van ez állattenyész- szakos beavatkozás jellegét fogja magán viselni. tésünkben is. Az apaállatok nemesítő ha- Nézetem szerint azonban — amint bárminő tását csak akkor fogja teljes -siker nyomon veszély idején helye van különleges intézkedékisérni, csak az esetben fog az a kontemplált seknek, épen ugy itt is — tekintettel az állatmértékben érvényesülni, ha minden, kigondolható tenyésztésünket . komolyan fenyegető veszede- \ irányban mindent elkövetünk annak biztositá- lemre, nemcsak szabad, de kötelesség is olyan • sára, hogy a gázdák áz anyaállatok felnevelése orvoslási módokról gondoskodni, amelyek épen körül teljes gondossággal járjanak el, annak az kézügyben vannak s amelyek czélunk elelérendő czélhoz mért fontosságot tulajdonít- érését hatásosan előmozditni hivatottak. Azt sanak s ha képesek leszünk valamely módot állítják sokan s ebben- igazuk is van, hogy a kieszelni annak meggátlására, hogy a jelesebb hadügyi kormányzat azért állapit meg oly minőnemű utódok a tenyésztéstől elvonassanak. nimális árat a remonda lovakért, mert szükA feladat sikeres megoldása épen nem séglete igy is bő fedezetre talál mindig. Csak mondható egyszerűnek, sőt tekintettel azon ugy turkálhat a hadiszolgálatra alkalmas fiatal körülményre, hogy a kivitel az egyesek szabad lovakban. Nos, ha ez igy van, nem lehetne-e rendelkezési jogát érintheti — sok és komoly azt kimondani, hogy tenyésztésre kiválóan alnehézségekbe ütközhetik. Mert hát ugyan hogy kalmas fiatal kanczákat hadiczélokra megvásálehetne azt'megtiltani, hogy a súlyos terhekkel rolni nem szabad. Ott vannak a heréltek, ott küzdő gazda azt az állatját, amelyikért több vannak a tenyésztésre kevésbé alkalmas, de pénzt kap — és ugy lehet, hogy épen csak katonai szolgálatra még egészen megfelelő kanazon egyért kaphat pénzt—el ne adja, hanem czák, fedezze a • katonai kincstár azokból szüka satnyábbat értékesitse; és hogyan lehetne ségletét. S ez esetben egy csapásra tárgytalanná, ráerőszakolni azt, hogy ez, vagy amaz állatját válna az a sokat vitatott kérdés, hogy a több, vagy kevesebb gondossággal nevelje. Az - katonai czélokra megvásárolt s ezzel a tebizonyos, hogy - igy nekirontani a dolognak nyésztéstől elvont jelesebb kanczaanyagot miként lehetne visszakönyörögni. nem lehet. Egészen más kerülő utakat kell tehát választanunk, ha a bajnak útját elállni, rohamossá válni kezdett terjedésének elejébe vágni i akarunk. Szerény nézetem szerint két ut áll 1 előttünk nyitva, amelyeken mielőbb megindulva okkal-móddal, a kérdés fontosságához mért legteljesebb odaadással, fokozott tevékenységgel : sokat, igen sokat tehetünk. Az egyik a már elég népszerűségre szert : tett szakoktatás utja. Ne mulasszunk el egyet- i len alkalmat sem a gazdákat felvilágosítani, •Kioktatni arra, • hogy mekljora librderővel bir :
Minden iránybani érdekek szigora és igazságos elbírálása mellett ném tudok elképzelni olyan semmi módon le nem győzhető akadályokat, melyek ezen eljárás életbeléptetését meggátolhatnák. Hiszen, ha apadna is az elővezetett és megvásárolható lovak száma, ez a korlátozás még sem vonhatna maga után olyan komolyabb következményeket, amelyek a katonai lovak beszerzésének jelentékenyebb megnehezítésére vezetnének. Azután meg a számbeli apadást az előállítandó minőség aránylag rövid idő alatt ellensúlyozhatná. ,
38. SZÁM
11 -IK
ÉVFOLYAM.
De nézzük, már most minő módot alkalmazhatnánk szarvasmarhatenyésztésünknél a kiválóbb nőnemű tenyészanyag veszedelmes arányokat öltött elvonásának megakadályozására. Az iparát kisebb vidéki központokban űző mészáros állandóan mindig egy éven aluli üszőket vásárol s azoknak is épen a szinét, javát viszi vágóhidra, mert azokkal a kisebb fogyasztási adótétel mellett jobban kijön. Nem kellene itt egyebet tenni, mint olyan intézkedéseket életbe léptetni, amelyek az egy éven aluli üszők közül a tenyésztésre kiválóan alkalmasak körülírása, külön osztályba ...sorolása mellett, ezekre magasabb fogyasztási adó-díjtétel fizetését tennők kötelezővé. (?) Ezen egyetlen megszorítás teljesen elegendő lenne arra, hogy a mészárosok mai jövedelmi számításának alapját elvonva szarvasmarhatenyésztésünk fejlődésének útjában álló és azt komolyan veszélyeztető ténykedésüket más irányba elterelje. Ennek gyakorlati keresztülvitelében — nem tagadom — szintén merülhetnek föl nehézségek. Talán a tenyészegyedek körülírása, elkülönítése, talán az ellenőrzés maga adhat több gondot. Nézetem szerint azonban olyan akadályok itt sem állhatnak elő, amelyek ezen nagy czélokat előmozdítani hivatott törekvések Mvitélét lehetetlenné tehetnék. Ellenőrzés tekintetében a fogyasztási adó kezelőségek saját anyagi érdeke teljes garancziát képezne. A tenyésztésre alkalmasság helyes és félre nem magyarázható mértékének megállapítása, éles körülírása és ezen mértéknek mindig a czélhoz mért szigorú alkalmazása, az elbírálás — arra hivatott, mindig • kéznél (?) levő közegek utján — szintén keresztül vihető lenne. Állattenyésztésünknek a nőnemű tenyészanyag okszerű felnevelése általi fejesztésére irányuló egyetlen buzdító intézkedést képez ma, egyik-másik vidéki gazdasági egyesület által időnként rendezett üsző-versenyek, vagy a még ritkábban tartott kanczacsikó-dij ázások. Kétségtelenül ezeknek is van valamelyes értékük a dolog előbbrevitelében. De ha a kérdést alaposan, mélyrehatóan tanulmányozzuk, a gyakorlati életbeni érvényesülését teljes részletességgel megvizsgáljuk, reá fogunk jönni, hogy viszonyaink e tekintetben annyira kedvezőtlenek, sőt olyan nagy mértékű veszélyt hordának méhükben, hogy e bajon csekélyebb jelelentőségü társadalmi akczióval segíteni már nem lehet. Ugy a gazdatársadalmi intézményeknek, valamint az állami beavatkozásnak nagyobb szabású, hatásosabb és lehetőleg gyors kivitelű tevékenységére van itt szükség ha népies állattenyésztésünket mai helyzetéből kiragadni s a későbbiekben felvirágoztatni akarjuk. Elérkezett már a legfőbb ideje annak, hogy a köztenyésztés javítását czélzó törekvéseinkben a him állatok befolyásának favorizálását, mint egyoldalú, a czélt teljesen biztosítani képtelen irányzatot a maga valódi értékére redukáljuk s emellett a nőnemű tenyészanyag okszerű felnevelését, a jelesebb egyedek tenyésztésre alkalmazását hatásos intézkedésekkel előmozdítsuk, biztosítsuk. Várady Géza.
DOHÁNYTERMESZTÉS. Rovatvezető: Kerpely Kálmán.
A párisi kiállítás dohányai és dohánygyártmányai. Irta: Kerpely Kálmán. IV. 6. Szumatra es Jáva. a) Szumatra. A hollandiái gyarmatok pavillonjában láthattuk a szivartakaró levelek gyöngyét, a szumatra-dohányt, mely e tekintetben a világ összes dohányai között az első helyet foglalja el. A külkereskedelem tárgyát képező lévelés s'zumatra-dohányon kívül, bemutatásra került, a
3 1 SZÁM ii-ik ÉVFOLYAM. benszülöttek által saját czéljaikrá termelt dohány is, leveles s hosszura vágott finom pipa- és czigaretta-dohány alakjában. Szumatra-szigetén a benszülöttek már régóta termesztenek dohányt,'de európai hirre, mint par excellence szivartakaró anyag csak 1864. óta tett szert, midőn rendszeres, szakszerű termesztésével eleinte a hollandi telepitvényesek, később pedig ezen czélra alakult részvénytársaságok kezdtek foglalkozni. Mig 1864-ben összesen 50 csomag leveles dohány (á 75 kgr) került az európai (amsterdami) piaczra, az utóbbi években az exportált mennyiség már 263.000 csomagot tett ki mintegy 40 millió forint értékben. Ezen oly rövid idő alatt elért óriási emelkedés ama kedvező fogadtatásnak köszönhető, melyet a szumatra-dohány mint a finom szivarok legkitűnőbb takaró anyaga (takarólevele) vivott ki magának.
KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS
HÓ
11.
lenek voltak. Ma már a munkások beosztása és foglalkoztatása — mint a sikeres termesztés egyik feltétele — mintaszerű, amennyiben a különböző nemzetiségű munkásokat képességeik és használhatóságuk alapján foglalkoztatják. Mig a benszülött malaiak az erdő irtásával és telkesítésével, a jávaiak és Előindia Tamils lakói a földmunkákkal és állatápolói teendőkkel foglalkoznak, addig a kínai kulik a dohány termesztését és kezelését, a borneóbeli bandjaresek, a battaker és bojanesek az épület és pajta építését végzik. A dohánytermesztő részvénytársaságok kezelő személyzetének szervezete és munkabeosztása is mintaszerű, ami ily viszonyok között szükséges is, mert a rend, vagyonés életbiztonság csakis vasfegyelemmel tartható fenn. A dohány termesztésével foglalkozó benPáratlan e tekintetben, ami a minőséget szőlöttek, a nem exportáruképen szereplő illeti és páratlan talccvróképességében is. Migdohánynak termesztésénél meglehetősen primimás finomabb dohányból 1000 szivar betaka- tíven járnak el. Az őserdőkben kisebb, alkalrására lVe—2 kgr. levél kell, a sumatrából mas talajú s fekvésű helyeket keresnek ki, ahol minősége szerint 0'6—0'8 kg. elegendő. A a fákat teljesen kiirtva, a dohányt egyszerűen szivargyárosok tehát kiváló minősége mellett, elültetik és pedig évről-évre ugyanazon a ezen utóbbi tulajdonságáért magas ára daczára helyen, mig a föld termőereje bírja. Ezen is igen keresték, ami maga után vonta ter- dohány ritkán kerül kivitelre és kiválóan czigamészetesen az árak emelkedését és termesz- retta gyártásra alkalmas. A benszülöttek dohányai tésének lehető kiterjesztését. Banau, Singkarah, Padang-Padang, Paja-Kombo Folyton ujabb és ujabb társulatok kelet- stb. elnevezések alatt ismeretesek ős általában keztek nem ritkán Szumatra szigetének oly vidé- kellemes izüek és illatúak. A kiállításon is azért kein is, melyek a prima áru kívánalmainak már szerepeltek, mert ujabban egyes hollandi gyárosok czigaretta-gyártásra használják. nem feleltek meg. A legkitűnőbb dohány Szumatrának Deli A nagy dohányültetvényeken ellenben ugy és Langkat vidékéről való, mig a Serdang, a termesztés, mint a kezelés terén, igen nagy Bedagei, Padang tartománybeliek már nem oly körültekintéssel, gondossággal, minden egyes elsőrendű minőségűek s az Amsterdamban munkának szigora ellenőrzésével járnak el. tartott aukcziók alkalmával, az úgynevezett Januárban kezdetét veszi a munka az ősSzumatra-Deli dohányoknál alacsonyabb árban erdő fáinak, bozótjainak kivágásával oly módon, kelnek. el. hogy a terület 1—2 évi használat után 6—8 A világos barnaszinü, selymes tapintású és év alatt ismét befásodni képes legyen. Az irtás fényű, fmomlevelő és bordájú kiváló szivarta- alkalmával mindenek előtt kihasítják az utakat, karó dohányért, a kereskedők fél kg.-onként nem hidakat vernek, vízelvezető csatornákat készíteritkán 4—5 frtot is fizetnek, a mi 100 kg. nek és a telep (épületek)' helyét kijelölik. A után 800—1000 frtnak felel meg. Nagy átlag- kivágott megfelelő anyag épületfául szolgál, a ban, a külőmböző minőségek figyelembe vé- többi összevagdosva, a galyakkal, gyommal telével, 100 kg. ára 240—300 frt között in- "egyiilt csomókba rakatik s elégetve hamuja egyenletesen szétszóratik; a gyümölcsöt termő gadozik. A szumatra-dohány levelei simitatlan álla- haszonfákat nem vágják ki. A kiirtott területet potban, legyező alakban csomózva, 75 kg.-os rendes táblákra osztva, nehéz irtókapákkal felcsomagokban (packen) kerülnek az európai porhanyitják, a tuskókat s gyökereket kiszedik piaczokra ; a csomagok takaróin a termesztő s a földet ismételt szántással alaposan megtársaság neve, a termesztés helye, a dohány porhanyitják. szine, hosszúsága és egyéb tulajdonságai mind Február hó folyamán készítik a palánta fel vannak jegyezve. nevelő hidegágyakat s márczius hó végén Szumatra szigetén ezidőszerint mintegy veszi kezdetét a dohány kiültetése, melyet zsi24'000 hektáron termesztenek dohányt és az nór után végeznek 3 láb sor- és 2 láb növényészakkeleti tengerpart mentén fekvő deli- és távolságra. Ha az eső kellő időben megjön (a langkat-dohány nemcsak a legnagyobb mennyi- mi egyike a legfontosabb kívánalmaknak), a séget, de a legkitűnőbb minőséget is szolgáltatja. dohány a kiültetéstől számított 50—60 nap Szumatrának Serdang, Assahan, Padang, Bedagei alatt megérik; ezen gyors fejlődés képezi a stb. vidékén termesztett dohány kisebb értékű, finom szövetű s bordájú, rugalmas levelek előmint előbbi kettő, mert égésük nem oly jó és állításának egyik főfeltételét. Kiültetés után a szinük sem oly szép, a minek oka részint a gyenge palántákat, a nyugati oldalon a rézsut kedvezőtlenebb fekvésekben, részint a talajnak leszúrt, 8 hüvelyk hosszú, 4—5 hüvelyk szémár a benszülöttek részéről való kizsarolásá- les, alul meghegyezett falapoczkákkal védik a nap heve ellen ugy, hogy a palántákat csak ban kereshető. Szumatra-Delinek nitrogénben, foszfor és a reggeli nap érheti. A felügyelet és ellenőrzés káliumban egyaránt gazdag, hires talaja, a a palánták ültetésénél és gondozásánál igen homok, agyag és nagymennyiségű erdei tele- szigorú; ha a szükség ugy kívánja, a kiültetett vénynek oly keveréke, mely kiszáradva sem palántákat eleinte meglocsolják, a férgeket pekeményedik meg és tömődik össze, hanem egy dig a dohány fejlődési ideje alatt folyton szesajátszerű, porhanyóan szemcsés anyagot alkot, dik. Amint a palánták erősödnek, a védő (ármely porhanyós, rugalmas minőségét 30—60 cm. nyékoló) lapocskákat fokozatosan merőlegesebben állítják, mig végül 10—15 nappal a kiülmélységig is megtartja. tetés után egészen eltávolítják. Tagadhatatlan, hogy a szumatrai dohány A dohányt rendesen háromszor töltögetik becses és kiváló tulajdonságait a klímának és a kitűnő talajnák köszönheti, de lényegesen és pedig eleinte alacsonyabban, később mindig hozzájárul a sok fáradságot igénylő termesztés- magasabban; a második töltögetés alkalmával nek és kezelésnek gondossága is. A hetvenes az alsó leveleket 10—15 cm. magasságig leévekben, midőn a szumatra-dohány ismertté törik s bekapálják a földbe. Kiültetés utjrn 30 lett, a viszonyok a termesztőre nézve nem vol- nappal rendesen bugáznak; kedvező időben az tak oly kedvezők mint jelenleg. Tapasztalatok őserőben álló földön s erőteljes töveken 22—25 még nem állottak rendelkezésre, az őserdők levelet, ellenkező esetben 14—16 levelet, hagyirtásánál sok nehézségekkel kellett küszködni s nak meg, sőt tartósabb szárazság esetén még ami a fő, a munkásviszonyok igen kedvezőt- kevesebbet, ezt a külső segédtisztek közvetíté-
773 sével, mindég az ültetvény felügyelője állapítja meg. A dohány lebugázása után naponkint kacsoznak, mert abuja-i dőben a kacsok hihetetlen gyorsasággal (5—10 cm. naponkint) nőnek. (Folyt, köv.)
GAZDASÁGI
ROVARTAN.
Rovatvezető: JablonoTvski Jőzsef.
A káposztapillangó kártételéről és irtásáról. {&) A káposztalepke (Pieris brassieae) hernyója azon kártevők egyike, a melyek kisebbnagyobb mértékben minden évben mutatkoznak. Nem is akad ember, ki a káposztaféléknek ezt az ellenségét nem ismeri. Csakhogy ez nem elég ahhoz, hogy ennek a kelletlen vendégnék csak kevesbítsük ;is a számát, semhogy megakadályoznék azt-a pusztítást, melyre az 1900-ilc év sok szomorú példát szolgáltatott. A sok közül csak egyet említek. Háromszékben a nevezett évben annyi volt a káposztahernyó, hogy nemcsak a káposztafejeket ették le tövig, hanem a kalarábéból sem hagytak egyebet a gyökerénél. Sőt mikor már mindenből kifogytak, még a torma levelének is nekiestek. A levágott káposztafejek s kalarábék tányérforma csonkjain pedig kétháromszoros rétegben mászkáltak a termetes hernyók. S a mi nem utolsó, a nép tanácstalanul állt s áll vele szemben, mert csak akkor veszi észre a bajt s akkor irtaná, mikor már késő. Lássuk tehát milyen ennek az állatnak a fejlődése s mit tehetünk ellene ? A káposztalepke első megjelenése tavaszszal április-május hónapokra esik. Ilyenkor mindenfelé láthatjuk elszórtan a kettesével, négyesével, de néha nagyobb mennyiségben is rajzó fehér lepkéket, a merre virág és tojásaik letojására alkalmas növény találkozik. A lepkék testhossza 2V2 czentiméter s a fej kivételével végig sűrű fekete szőrözettel borított. Csápjai egy harmaddal rövidebbek testhosszánál és bunkós végűek. Szárnyaik fehérek. Az első pár szárny elülső csúcsa fekete. Egy kisebb fekete folt van az első pár szárny hátsó szélének közepetáján is. Ez a folt a kiterjesztett szárnyú pillangónál összeolvad a hátsó szárnyak elülső peremén levő fekete folttal. Az első pár szárny alsó lapja szintén fehér, két fekete folttal a közepetáján. Elülső csúcsán (a fölső lap csúcsán levő fekete folttal egy tájon) sárgás szinü. A második pár szárny alul kénsárga szinü. A nőstényt ezenkívül a hímjétől megkülönbözteti az a két kerek fekete folt, mely az előbbinek az első pár szárnyán a felső oldal közepe táján van. Ezek a lepkék ilyenkor áprilisban, májusban nem igen költik fel a kertész vagy gazda figyelmét. Ennek egyik oka az, hogy ilyenkor aránylag kevés lepke van, a minek majd később találunk a magyarázatára. Meg azután a .káposztáskertekben ezidőtájt a káposztapillangónak még nem sok keresnivalója van. Azok a növények (káposzta, kalarábé stb.), a milyenekre a hernyóutódoknak szükségük, van, sokkal fiatalabbak még, semhogy a tojásait rájuk bizhatná. A kikelő hernyók itt még nagyon kevés ennivalót találnának. Azért a káposztapillangó ezen első ivadéka nem járja ezeket a megművelt területeket, hanem inkább a vadon termő keresztesvirágu növényeket keresi föl s azokon él. S avval ugyan ki törődik, ha a káposztapülangó még olyan sürün lepi is a vadon termő keresztesviráguakat, a káposztafélék evad testvéreit. Pedig elég baj, ha a kertész vagy gazda tájékozatlanságból vagy nemtörödömségből igy okoskodik. Mert igy az az aránylag kis számú pillangó zavartalanul párzik s akadálytatanul letojj a tojásait a repcze, mustár vagy más rokon növény leveleire. A káposztalepke tojását gyüszüforma kis csomókba rakja az illető növény levelének alsó
774
KŐZTELEK,
1901.
MÁJUS HŐ
íí.
lapjára. A tojások eleinte zöldessárgák, de ké- nak sok mindennel meg kell küzdenie, hogy bábkorát megérhesse s azután szerencsésen később szép aranysárga szint öltenek. Letojásuk után alig telik el 14 nap, ki- kitelelhessen. Hányat elpusztít közülök a jó bújnak az apró hernyócskák s mindjárt meg is kertész s a tanult" gazda, mihelyt észreveszi, kezdik, gonosz munkájukat. Kezdetben egy hogy kelletlen vendége van a káposztáskertcsomóban maradnak az egy tojáscsomóból nek. Hányat elfogyasztanak a jó étvágyú s kibujt hernyók s csak a levelek alsó lapjának mindent felkutató czinkék és más madarak, sőt fölszinét rágják le. De ha már megnövekedtek a baromfiak is, ha hozzájuthatnak. És hány els érzik, hogy az időjárás viszontagságaival szem- pusztul közülök az alatt, mig a gazdanövényben nem szorulnak egymás támogatására, el- ről lassan mászva bebábozodásra alkalmas szélednek s mindegyik a maga szakállára garáz- helyre jutnak. S ha sikerül is egy részének dálkodik. Most már nemcsak a levél bőrét eszik szerencsésen bebábozódnia, azért az még minle, hanem a szélétől kezdve befelé rágva az dig nincs tul a veszedelmen, mert a tél hosszú erek kivételével teljesen "fölfalják azokat. Ret- s az olvadásos, nedves napok után következő tentő falánkságuk mellett s a kedvező időjárás hirtelen fagyok irgalmatlanul megölik azt, a hatása alatt gyorsan nőnek, ugy hogy junius melyiket, kevésbbé védett helyén a nedvesség vége felé már teljesen megnőttek és bebá- és a hideg átjárja. A nálunk telelő madarak (kivált a czinkék) is fölkeresnek minden zegetbozódnak. A hernyó, mely fiatalabb korában fehéres- zugot s irtják az ott meghúzódó bábokat. zöld szinü, ilyenkor zöldessárga, fekete folDe még a saját legközelebbi rokonaik, a tokkal és pontokkal tarkázott. Csak a háta rovarok között is sok az ellenségük. Több, közepén és a teste két oldalán húzódik szúnyognál is kisebb, élősködő darázsnak végig három tiszta sárga sáv. Fejének elülső gazdaállatja a káposztalepke hernyója és bábja. oldalán fordított V alakú fekete rajz látható. Igy az őszi ivadék hernyói között gyakran Az egész hernyótest ritkásan szőrözött. láthatunk élettelen példányokat, melyek hangyaA káposztahernyók meglehetősen lassú báb (a nép száján „hangyatojás") nagyságú mozgású lusta állatok. Messzebbre csak akkor sárga gubócskák tömegén hevernek. Ezeket a mennek, ha tartózkodásuk helyén már mindent sárga, szöszös gubócskákat sokan tévesen a fölfaltak. Teljesen kifejlett állapotban azonban káposztalepke tojásainak tartják. Pedig azok nagyrészt elhagyják gazdanövényüket és a kö- egy kis élősködő darázsnak (Marogaster glomezelben található fákra vagy bokrokra vándorol- ratus) a bábjai. A darázs ugyanis tojócsövével nak bebábozódni. Ilyenek hijján persze jó hely megszúrja a káposztahernyót és belerakja nekik erre tönkretett gazdanövényük megmaradt tojásait. A tojásokból kikelő lárvák (apró kórója is. Ha a hernyó alkalmas helyet talált, nyüvek) azután a hernyó testében fejlődnek, testének közepetáján a szájából eresztett fonállal annak belső részeit egészen fölemésztik s ezáltal függőleges helyzetben odakötözi magát s 2—3 megölik. Mikor azután teljesen kifejlődtek, kinap múlva a hernyó helyén zöldessárga szinü furakodnak a káposztahernyó testéből s ott s fekete foltokkal és pontokkal tarkázott bábot körülötte mindjár be is bábozódnak. találunk. Egy másik ilyen hasznos kis darázs Ebből a bábból már julius—augusztusban (Pteromalus puparum) a bábokat támadja meg. Ha például több telelő bábot összeszedünk és kibújik a kész lepke. Ez a lepkenemzedék azonban sokkal fölbontunk, azt tapasztaljuk, hogy a rendestől nagyobb tömegekben mutatkozik, mint az ápri- eltérő sötétbarna szinü bábok tele vannak apró lis-májusi s inkább szemébe ötlik az embernek, nyüvekhez hasonló darázslárvákkal, a Pteromalus mint ez. Mert a most rajzó s párzó pillangók puparum lárváival. Egy-egy bábban 60—70 nem a mezei gyomnövények között keresnek darab is találkozik s ezek mindegyikéből megint kenyéradót hernyó-utódaiknak. Nem is szorul- darázs lesz. (Meleg helyen tartva csakhamar tak erre, mert ilyenkor már bőven találnak a ki is bújnak.) Ilyen felnőtt báb testéből, a külső megmunkált területeken nagyra nőtt káposztát, kemény váznál egyebet sohasem fogunk látni. kalarábét s ez mindmegannyi alkalmas hely Belsejét mind kiették a kis darázslárvák. Természetes, hogy ilyen bábból sohasem lesz lepke, tojásaik elhelyezésére. Az eféle termesztett növények levelének Mig tehát a téli ivadék a nyárvégi tojásalsó lapjára tojt tojásokból ép oly rövid tól a tavaszi pillangók kibújásáig a lehető legidő múlva kikelnek az apró káposztahernyók, mostohább évszak idején, kilencz egész hónapot mint az első tavaszi ivadéknál láttuk. Csak- igényel teljes kifejlődésére, a nyári ivadék rövid hogy a mostaniaknak a jó étvágyát a gazda három hónap alatt, a legkedvezőbb évszak siratja. Mert ha előre nem gondoskodik idején, tojásból pillangóvá fejlődik. Ezeket nem arról, hogy nagyon el ne szapodhassanak, pusztítja az időjárás és kisebb-nagyobb ellenugyancsak megdézsmálják a káposztaféléket. ségeik sem keresik föl őket olyan szorgalmasan, Sőt, ha semmit sem tesz ellenök, még télire mint őszszel vagy a tél elején s tél végén, mert valót sem hagynak. Kezdetben ezek is csak a hiszen ilyenkor lépten-nyomon bőven kinálja az levelek fölszinét rágják, mint az első hernyó- anyatermészet mindannyinak, amire szüksége nemzedék. Lyukakat még ilyenkor nem vágnak van. Igy tehát a dolog rendje szerint történik, a levélen s leginkább alsó lapján tanyáznak egy ha tavaszszal kevés a lepke, julius-kaugusztusban csomóban. De mihelyt kissé megerősödnek, ezek legtöbbször igen sok van. is jobban hozzálátnak a pusztításhoz. Lyukakat A védkező és irtó eljárások megbeszélérágnak a levélen, kikezdik a szélét s utoljára sét is ott kezdem, ahol az állat fejlődési menesemmi sem marad belőle, csak a levélerek. Ha tének leírását kezdtem, a tavaszi pillangóval. S teljesen kifejlődtek, ezek is elvándorolnak itt mindjárt ki kell emelnem azt, hogy áprigazdanövényükről, hogy valami védett helyen lisban és májusban röködő lepkéknek az összebábalakban kitelelve, április—májusban, mint fogdosása és megölése kevés munkával a legkifejlett pillangók újra életre keljenek. De jobb eredményt adja valamennyi eljárás közül, mintha csak valami belső ösztönük megsúgná, Nálunk még ismeretlen ez az eljárás, de épen mennyi veszedelemmel fenyegeti őket a hosszú azért emelem ki különösen. tél, most jobban megválogatják a védettebb Gondoljuk meg, hogy minden nőstény helyeket. Fák és falak repedéseibe húzódnak, lepke 200—300 tojást tojik. Ezek nagy többde ha szerit ejthetik, még az emberek lakásaiba sége a nyári kedvező időszakban lepkévé fejlőis bemásznak, hogy ott a padozat sarkában, dik. Közülök minden nőstény megint 200—300 vagy a mestergerenda árnyékában keressenek tojást tojik. Vegyük hozzá, hogy a lepkéknek a nedvesség, a tél hidege és sokféle ellenségüklegalább fele (rendesen több) nőstény s tegyük nek megközelithetlen búvó helyet. föl, hogy csak 100 tojásból lesz lepke, ugy a Ezek után már most azt is megmagyaráz- számitás eredménye még igy is nagyon elszohatjuk, miért van tavaszszal aránylag olyan morító. Mert egy tavaszi nősténylepkének őszire kevés lepke s őszszel mégis annyi pusztítója a igy is 10,000 hernyó unokája lesz. Ezek a számok bizonyítják, mennyire nem túlzott az az káposztának. A nyár végén, vagy őszszel kikelt hernyó- állítás, hogy egy tavaszi nősténylepke megölé-
37. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. sével (mielőtt letojta) legalább is egy métermázsa káposztatermést menthetünk meg. De ezek a számok megmondják azt is, milyen hiba, ha ezeknek a tavaszi lepkéknek az összefogdosását elmulasztjuk. Annálinkább, mert ezt a munkát a legolcsóbb munkaerővel, gyermekekkel végeztethetjük s nincs helyhez kötve, sőt tanácsos az egész határt belevonni ebbe a munkáha. A fődolog, hogy a lepkék összefogdosása az első pillangók megjelenésekor azonnal kezdődjék, nehogy idejük legyen tojásaikat letojni. Jó oldala ennek az irtó munkának az is, hogy egy község lakossága ezt végeztetheti legkönnyebben közösen és hogy a munkának mindenki egyformán hasznát látja, nemcsak egyesek. Ha azonban a lepkéknek ezen tavaszi rajzását elmulasztjuk, ugy a következő pillangónemzedék megjelenéseig semmit sem tehetünk. De még a lepkék összefogdosásávál sem sokra megyünk most, mert számuk oly nagy, hogyha egy részüket sikerülne is tojás előtt elpusztítani, még mindig maradna elég. A lepke helyett most már a tojását irtjuk. Pedig ez nem kis munka. Mert minden egyes káposztavagy kalarábélevelet föl kell hajlítanunk, különben meg nem látjuk a sárga tojáscsomókat, melyeket a lepkék nagy gondosan éppen a levelek alsó lapjára raknak. A tojáscsomókat azután ujjunkkal egyszerűen szétnyomkodjuk. A tojássze.dést egy héttel a rajzás megkezdése után kell megkezdenünk s hétről-hétre legalább egyszer mindaddig folytatnunk, mig a lepkék rajzása tart. Ha ez is idejét multa vagy egyébként elmulasztottuk, következik a harmadik munka. Ez a tojásokból kikelt apró hernyók fölkeresésében és agyonnyomkodásában áll. De ez az irtás csak addig szapora s addig kell végeznünk, mig "a hernyók egészen fiatalok, azaz egy csomóban legelésznek (persze többnyire a levelek alsó lapján). Mihelyt nagyobbak a hernyók, elszélednek s azért ilyenkor már csak egyesével, kettesével szedhetjük őket, a mi igen lassú munka, különösen, ha sok a hernyó. Az ilyen nagyobb hernyókkal különben legjobb ugy végezni, hogy egy félig vizzel telt edényt tartunk a kezünk ügyében s abba szedjük őket. Ott mindjárt meg is fuladnak. Ha a hernyózást akkor végezzük, mikor már nagyok a hernyók, kímélnünk kell azokat, amelyeket a föntebb leirt darázsgubókon élettelenül találunk. Ezeket hagyjuk meg, mert a kis gubókból fejlődő, élősködő darazsak hasznos segitő társaink a káposztahernyó elleni küzdelmünkben. Az őszi hernyózás után már csak a bábok szedése van hátra, amelyekből tavaszszal lepkék bújnának ki. Azt már emiitettem, hol kell ezeket a bábokat keresni. Az összegyűjtött bábokat azután leforrázzuk, vagy elevenen földbe ássuk, vagy pedig trágyába fojtjuk. Akinek elég gyakorlata van és a beteges kinézésű, sötétbarna szinü:, darázszsal fertőzött bábokat az egészségesektől meg tudja különböztetni, az jól teszi, ha ezeket is megkíméli. A hernyózással kapcsolatban kellett volna már említenem, hogy a hernyók szedésére a kacsa és pulyka is sikerrel alkalmazható. Csak mellesleg említem ezt meg, mert legtöbbnyire ugy sem áll annyi ilyen baromfi rendelkezésünkre, hogy velők gyors és sikeres munkát végezhetnénk. De ezen eljárás ellen szól az is, hogy -— különösen ha kevesebb a hernyó — ez a baromfia magában a káposztában is kárt tehet. Szokás néhol a hernyólepte káposztának hamuval, mészszel, kékkővel, (kékgáliczczal) és más effélével való meghintése is. Az ilyen kísérletezés azonban teljesen eredménytelen idővesztegetés számba megy s kár minden fillérért, amit esetleg reáforditunk. De a fölsorolt s jónak bizonyult irtási munkák alkalmazásánál is csak ugy várhatunk eredményt, ha lelkiismeretesen végezzük. S ha minden egyes munkát elvégzünk sorban, amint
37. SZÁM
11-IK
ÉVFOLYAM,
KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS
HÓ
11.
775
borjúnál (lábakra stb.) 5—6 kg. engedményt, jobb is, mint az élő állapotban való felküldés. hogy ugy mondjam „kidrukkolnak" azon czi- Tekintettel azonban a t. kérdésttevő lakóhelye men, mert az egész borjut ők sem képesek s Budapest között levő nagyobb távolságra, tekintettel a meleg időre, az itteni szigorú husértékesíteni. Ennyiből állana mindarra a felelet, mely vizsgálatra, különösen pedig arra, hogy vasutiránt kérdésttevő érdeklődött. Miután tudom, jaink husszállitó (jéggel hűtött) waggonokkal hogy ez nem nyújt elég tájékozást, megengedi, nem rerfdélkeznek, tehát a szállítás ily melegebb hogy elmondjam még azokat, melyeket az ügy időszakban nagy rizikóval jár, azért ezen értékellő megvilágítása végett még közölni jónak kesítési módot ezidőszerint sem nem ajánllátok. hatom, sem annak föltételeit nem tartom szűk' Szopósborjuk értékesítése kétféle módon ségesnek ezúttal bővebben ismertetni. lehetséges, vagy élőállapotban való eladás utDorner Béla. ján, vagy pedig leölt állapotban-. Élő állapotban való értékesítésnél — ha azokat pl. a budapesti vásárra óhajtja küldeni, mondjuk egy Gazdasági egyesületek mozgalma. bizományos általi eladás végett— igy eljárása Rovatvezető: de Pottere Brúnó. következő lenne : A borjukra szóló marhalevelek megszerA Békésvármegyei gazdasági egyesület zése után a vasútállomáson kocsit rendel s az oda kirendelt vasúti szakértőt értesiti. A szak- igazgató-választmánya dr. Zsilinszky Endre igazgatósági elnök elnöklete alatt ápril hó 21-én, a Szopós borjuk értékesítése. értő költségei a következők: Munkadíj 3'00 korona, kocsifuvarbér, ha választmányi tagok rendkívüli nagy érdeklődése E. Gy. ur az alábbi kérdéseket intézte a a szakértő helyben lakik az állomásra s mellett tartotta titkár-választó ülését. A 18 „Köztelek" szerkesztőségéhez: pályázó közül 8 m.-óvári diplomával, 9 gazdavissza bérkocsidij, ha a szakértő nem la',1. Mily eljárás 'követendő 5—7 hetes,' kb. 150 kik helyben (mint jelen esetben is), ugy sági tanintézetet végzett oklevéllel és 1 gyakg. élösulyu szopósborjuknak a pesti borjuvásárra vasúti költséget nem kell kell fizetnie, mert korlati gazdai minőségre való pályázott. A leendő felküldése körül, nevezetesen: 2. mely napon a szakértő ingyenes utazásra jogosító iga- választás eredményeként abszolút többséggel lehet föladni ? 3. kinek a czimére küldendő ? 4. milyen zolványnyal a vasúton díjtalanul utazik, de Pfeiffer István okleveles gazda választatott meg adófizetendőutána? 5. kell-e marhalevél? 6. egészségi meg kell fizetnie a lakóhelyen a vasútra s az egyesület titkárává. bizonylat? 7. ez utóbbi ki által állítandó ki? 8. illetve, vissza a bérkocsidijat, mely 2—4 korona között Amidőn a megválasztott uj titkárt szívesen kell-e feladáskor állatorvosi vizsgálat? 9. végül, hogy lehet. A borjuk szakértői vizsgálati dija á 5 fillér. üdvözöljük, reméljük, hogy a békésmegyei gazdaértelmezendő a sulyszerinti eladásnal a kg.-kenti ár ? További költség a vasúti fuvardíj. Ez pl. sági egyesület keretében kínálkozó szép műélősúly szerint-e ? vagy minő leszámítással ?" ködési terét teljesen ki fogja használni s az Sártoralja-Ujhelytől Budapestig a következő. Előleges tájékozásul először is a kezdő- Egy vasúti kocsi dija, ha az állatok szabvány- egyesület működésében az ujabb idők igényeisuly szerint számittatnak, negyven darab borjúig nek megfelelőleg fiatalosabb munkaerejének kipontokra válaszolok. 1. Eladandó szopós borjut egy bizomá- á 60 kg., darabonkint 1'53 korona. Ezenkívül fejtésével élénkséget fog teremteni. A Biharvármegyei gazdasági egyesület nyosnak czimére kell helyben vasúton feladni. vasúti kocsi fertőtlenítésére 3 korona. Ha Bizományosok czimeit a „Köztelek" 36. számá- negyven darab borjúnál több szállíttatnék el. mult hó folyamán tartotta rendes évi közgyűléban — hasonló kérdésre adott válaszban — ugy rakterületi számítás szerint történnék a sét Szabó József elnöklete alatt. Az ülés megmár közöltem. A borjukat Szomotor vasúti díjszabás. És pedig egy 17 •-méter rakterületü nyitása után Weingartner Andor egyesületi marharakodó állomáson — szakértői vizsgálat kocsiért fizetne pl. Sátoralja-üjhelytől Budapestig titkár terjesztette elő az egyesület mult évi működéséről szóló jelentést. mellett — kell beraknia, és pedig Budapest- 71-92 koronát. A Biharvármegyei gazdasági egyesület Ferenczváros vásártér-állomásra a választott A borjuk Budapestre érkezve következő jelenlegi létszáma összesen 459 tag. Á mult bizományos czimére — a többi már a bizo- költségek merülnének még föl: évben az egyesület összes bevételével, 13,374 mányos dolga. kirakás, lábak lekötése,*) kocsiba koronával szemben 12,043 korona kiadás merült való berakásért ,_ á 20 fillér 2. Borjuvásárok Budapesten kedden, fel, a maradvány 1331 kor. volt. csütörtökön és pénteken tartatnak. Állatait ugy kocsival való szállítás rakodótól vásár-
előadtam, akkor mindegyik meg fogja könnyíteni az utána következőt s a siker sem fog elmaradni. Csak egy esetben nem várhatunk s ne is várjunk eredményt. Még pedig akkor, ha csak egyesek irtják a kártevőt. Mert hiába irtja az egyik gazda a lepkét meg a hernyóját, ha a szomszédja összetett kézzel nézi erőlködését. Ennek a földjéről megint csak átmennek a hernyók amannak félig-meddig megtisztított földjére s tönkre teszik a káposztáját. A káposztahernyó pedig a nagy nembánomság mellett terjed és szaporodik, mig nem olyan országos csapásra növi ki magát, mint az emiitett 1900 évben láttuk, amikor az egyes vidékeken egyetlen fej káposztát vagy kalarábét sem hagyott meg a káposztahernyó. Bakó Gábor.
kell tehát odahaza vasútra föladni, hogy a borjuk legkésőbb a vásári nap kora reggeli óráiban már itt Budapesten kirakhatok, azaz rögtön vásárra hozhatók legyenek. 3. A választott bizományos czimére, igy pl. X — Y szarvasmarhabizómányos Budapesten, Budapest-Ferenczváros marhavásártér. 4. Élő borjuk után fogyasztási adót a kirakásnál nem kell fizetni. 5. Marhalevelet az állategészségügyi törvény értelmében még szopósborjukra is kell kiállítani, ha azokat eladni akarjuk. 6. „Egészségibizonylatot" szószerinti értelemben véve rendszerint csak husnemüekre s nem élőállatokra kell kiállítani a vizsgálatot teljesítő állatorvosnak. Tévedések elkerülése végett megjegyzem azonban, hogy különbség van az „egészségi bizonyítvány" s az „egészségi bizonylat" között. Az előbbi a marhalevélnek a rovatozott része után (vagyis alatt) következő ezen rész: „hogy a leirt állatok a községből való elhajtás alkalmával egészségeseknek találtattak stb.", az utóbbi azonban egy olyan bizonyítvány, melyet a husvizsgáló állatorvos állit ki arról, hogy az állatot (melytől a hus származik), leölés előtt magát, leölés után pedig a húsát megvizsgálta s egészségesnek találta. A borjukra vonatkozólag kiállitott marhalevél tehát egyúttal tartalmazza az állatok egészségi bizonyítványát is. 7. Ezt a marhalevél kiállítója igazolja, annak-alapján, hogy a marhalevél úgyis egészséges állatokra állitható ki. 8. Igen, mint már az 1. alatti válasznál jelentettem. 9. A vásári áraknál — ugy mint azt kérdésttevő a lapokban olvashatja — a kilogrammonkénti ár élősúly szerint értendő, levonás nélkül. Sietek azonban jelezni, hogy ez nem egészen ugy van, mert a mészárosok egy-egy
térre .. á 24 „ lebélyegzés á 4 „ lemázsálás ... — — á 4 „ vásárdíj ... ... á 30 „ istállódij (ha bekötetnek á 4 „ Ha most a borjuk a vásártéren eladattak s innét a vágóhidra vitetnek, ezért a mészárosok — ha lehet — szintén az eladótól szedik be a dijakat. Ez darabonkint 14 fillér. Ha most a bizományos őket eladta, ugy még ezen költségeken kívül — természetesen — a bizományi dijat stb. fölmerült költségeket szintén beszámítja, azaz az eladási árból levonásba hozza. Ha most a borjukat nem élő, hanem leszúrt állapotban küldi a vásárra, ugy mindezen költségeken kivül még számitanunk kell a fogyasztási adót, mely darabonként 2'66 korona és szuródijat, mely 40 fillér. Igaz azonban, hogy ha a borjukat leszúrt állapotban adja föl vasútra, ugy a szakértői vizsgálati költségek, istállóba való bekötés stb. maradnak el, de fizetni kell az „egészségi bizonylatért" némi csekélységet. Számítsa tehát a t. kérdésttevő mindezen költségéket s vegye számításba azt, melyet neki a vidéki mészáros ott helyben borjúiért kínál. Ha most a budapesti vásár árait véve alapul, ugy találja, hogy mindezen költségek levonásával még mindig jobban jön ki az ide való fölküldéssel, mintha borjúit ott helyben eladta volna, ugy mindenesetre a Budapestre való fölküldésre határozza el magát. Kétségtelen, hogy a levágott állopotban való értékesítés, pl. a leölt borjuknak a budapesti vásárcsarnokokba valamely hatósági közvetítő czimére való fölküldése, rendszerint kényelmesebb, sőt talán *) Mert kisebb állatok lábai főldmiv. miniszteri rendelet értelmében széles zsineggel (szalag) átkötendők.
Az évi jelentés első helyen az egyesületi kert és faiskoláról számol be, megemlíti, hogy a faiskolát nagy veszély fenyegeti a környéken rohamosan terjedő vértetü részéről. Az egyesület a vértetü irtására közönséges ásványolajat használ, és pedig oly eredménynyel, hegy a közönséges ásványolaj minden más szer közül a legjobb irtószernek bizonyult a vértetü pusztítására. Az egyesület faiskolájából a mult évben ki lett adva 3227 gyümölcsfa, 1512 diszfa összesen 4739 drb. Ezenkívül az egyesület 15 községnek 330 db gyümölcsfát osztott ki. Az egyleti szőlőtelepen a mult évben mintegy 9200 zöldojtás készült, melyek azonban csak a folyó év tavaszán kerülnek eladásra. Az egyesület _ mult év május hó 27-én a nagyváradi hegyi választmánynyal együttesen permetező- és kénfuvó-kiállitást és versenyt rendezett, mely alkalommal dijakban 3 arany érmet, 10 ezüst érmet és 6 bronz érmet osztott ki, A kiállítás és verseny nagy érdeklődés mellett folyt le, a mi legjobban bizonyította ezen kiállítás rendezésének nagy szükségét, Mult évi május hó 28-án az egyesület Berettyó-Újfalun szántás-versenyt rendezett mely alkalomra 5 dijat tűzött ki s ezenkívül 50 koronát bocsátott a bizottság rendelkezésére, hogy ez összeget legjobb belátása szerint a versenyzők közt ossza ki. A mult év folyamán alakította a földművelésügyi miniszter a komádi-i mintagazdaságot s annak gépekkel való berendezésére 998 kor. utalt ki, az istálló átalakítására és trágyatelep készítésre pedig 600 kor. segélyt engedélyezett. Megemlítjük itt, hogy e mintagazdaság gépei a szomszédos kisgazdáknak ki lesznek adva használatra bizonyos dij lefizetése mellett, hogy alkalmuk legyen azoknak is a gépeket használni, kiknek nincsen módjuk ilyeneket besze-
776
KÖZTELEK, -190*1. MÁJUS HÓ 11.
37. SZÁM. 11-IK É V F O L Y A M .
mely közgyűlés az eddig működésben levő tiszti- mentesen kölcsönt. Nagyobb beszerzéseknél az egyesület tagjai részére kedvezményes kart teljes számban újból megválasztotta. A Marostordavárni egyei gazdasági egye- árakat eszközölt ki, különösen gépek vásárlásásület mult hó 12-én igazgatóválasztmányi ülést nál, s némely termények szállításánál. A szövetkezetek folytonos szaporodása miatt tartott Désy Zoltán elnöklete alatt, elhatározta a választmány, hogy junius hó elején eke- és elhatározta az egyesület „Északkeleti Vármegépversenyt fog rendezni, melynek foganatosí- gyei Szövetkezetek Szövetsége" czim alatt egy tására az egylet 12 tagu bizottságot küldött ki. vidéki központ alakítását, mely Szatmár, Szilágy, Berzenezey Istvánnak a pinczeszövetkezetek Ugocsa és Mármaros megyék területére terjed. Az 1900. év junius 27-én tartott közgyűés állandó gazd. kiállítás, továbbá kenderáztatók szervezése iránt benyújtott tervezetét a választ- lésén, melyen 17 hitel-, 1 fogyasztási és 1 értémány kiosztotta tagjai között tanulmányozás és kesítési szövetkezet jelentkezett tagul, gróf Gsáky László főispántvalasztotta meg elnökül; véleményezés végett. Az egyesület választmánya ezeken kivül alelnökül Szeöke Barnát, ügyvezetőül pedig raktárszövetkezetek alakítását vette tervbe a Valkovits Jánost. A tényleges működés 1901. gabonaközveitéssel kapcsolatos sok visszaélés évvel indult meg. Czélja a szövetkezetnek, hogy kiküszöbölése és a kisgazdák helyzetének ez a szövetkezetek egymásközti érintkezését elősegítse és uj szövetkezeteket alakítson. uton váló javítása czéljából. A mezőgazdasági szakismereteknek a nép A szövetkezeti eszmének a Királyhágón tul való hódítását lelkes örömmel fogadjuk s közti fejlesztése czéljából. Sáros-Magyar-Berkeezt nemcsak az értékesítés, hanem különösen a szen és Géresen minta-parasztgazdaságokat állíhiteligények kielégítése tekintetében minél szá- tott fel az egyesület, továbbá a megyében mosabb hitelszövetkezet alakítása által első- rendesen 3 helyre, nevezetesen: Szatmáron, Nagy-Kárplyban, és Aranyos-Medgyesen néprendű feladatnak tartjuk. A Szatmármegyei gazdasági egyesület szerű gazdasági előadásokat rendezett egy-két hónapon keresztül. Ezen kivül háziipari czikkek A jelentős többi részében az egyesület április hó 3-án Domahidy Sándor elnöklete gyártására a vármegye több helyén ugyancsak azon működéséről számol be, melyet az orszá- alatt tartott III. igazgató-választmányi ülésén az tanfolyamot rendezett az egyesület, melyeken gos érdekű ügyekben felterjesztések ós véle- 1901. évi programmba felvett háziipari kiállígyékényből, füzvesszőből és tengeriháncsból ményadások utján kifejtett. Igy feliratilag tilta- tásra vonatkozólag beterjesztett tervezetet elkülönböző czikkek készítésére oktattatta a fogadta, melynek értelmében a kiállítás április • kozott az egyesület egyrészt a budapesti árurésztvevőket, kiknek munkái a Szatmáron renés értéktőzsde azon megállapodása ellen, mely . 28.-tól május l-ig tartana, mely alkalommal a dezendő iparkiállitáson lesznek bemutatva. szerint a mult évi január hó 1-én a gabona- vármegyében űzött háziiparok munkaközben A közvetlen tapasztalatszerzés czéljából neműeknél az egység;sulyt az eddigi 100 kgr. lesznek bemutatva. A választmányi ülést követte a rendes az egyesület tamdmany-kirándulást is rendehelyett 50 kgra szállította le, másrészt'a budapesti áru- és értéktőzsdének azon intézkedése tavaszi közgyűlés Domahidy Sándor elnöklete zett a mezőhegyesi állami birtokra, melyen ellen, mely szerint a bihari búzát az értéktőzs- alatt. Az igazgató-választmánynak 3 évi man- .különösen a lótenyésztés körül szerezhettek dén kisebb árfolyammal jegyzik, mint a tiszai dátuma letelvén, beadja lemondását, mely után tapasztalatot a kisgazdák. A folyó évben a kibúzát, holott a megyéből kikerülő buza nagy a közgyűlés megválasztja egyhangúlag elnökül: rándulás a karczagi földmives-iskola birtokára többsége egyenértékű a tiszai búzával s ilyen br. Vécsey Józsefet, I. alelnökül Domahidy van tervezve. Az egyesület vagyona 1900. évben 43706 áron forgalomba is szokott jönni. Az egyesület Sándort, II. alelnökül Nagy Lászlót és III. 1 kor. 60 fülér, 1899. évben 42141 kor. 06 fillér továbbá a budapesti áru- és értéktőzsdének a Szerdahelyi Ágostont. Ezt követte az igazgató-választmány és az volt, mely szerint 1565 kor. 57 fill.-nyi vagyongabona határidőüzletre vonatkozó szabályait sok gyarapodás mutatkozik. egyes szakosztályok megalakítása. tekintetben károsoknak és reformokra szorulókA választások megejtése után a Szatmárnak tartván, e kérdés tanulmányozására bizottságot küldött ki, melynek a határidőüzlet sza- megyei gazdasági egyesület 1900. évi műköbályainak módosítása tárgyban kidolgozott javas- déséről számol be a titkár s örömmel konstalatát az egyesület magáévá tette s érvényre- tálja, hogy a tagok száma 580-ra emelkedett, emelése czéljából a képviselőházhoz felter- vagyis 3 év alatt majdnem megkétszereződött. jesztette. Az egyesület a czukorrépatermesztést akarta A földmivelésügyi miniszter azon kérel- nagyobb jövedelmezőség elérhetése végett ki296. kérdés. Annyi minden rosszat halmére, hogy az egyesület a kötendő .autonom terjeszteni, de a talajviszonyok ezt nem enged- lottam az amerikai lóheréről, de eddig annak vén, a kendernek nagybani termesztését tűzte vámtarifára vonatkozólag véleményes jelenlését mibenlétét nem tudom; igen kérném a tek. tegye meg, az egyesület a gazdasági érdekek ki czélul s e végből kenderfeldolgozó fióktelep szerkesztőséget, lenne szives nekem ezen herémegvédése czéljából még a mult év folyamán falállitását határozta el. Sz. L. A megyei talajviszonyok javításához szük- ről bővebb felvilágosítást nyújtani. tette meg általánosságban javaslatát a kötendő 297. kérdés. Mintegy kétszáz hold szikes autonom vámtarifára vonatkozólag, a kitöltésre séges trágya előteremtésére szatmárvidéki tejgyeplegelőt őszszel feltörettünk, szíveskedjék leküldött kérdőivet azonban részletesen nem szövetkezeti központot állit fel az egyesület, velünk tudatni, mivel volna azt jó legczélszetölthette ki azért, mert a kereskedelmi minisz- mely kisebb vidéki szövetkezetek megalkotásárübben értékesíteni. K. M. ter közvetítése utján az államvasutak igazga- nál fog alapul szolgálni. 298. kérdés. Miben áll a burgonya legAz egyesület a gyümölcstermesztés érdekétósága által rendelkezésre bocsátott statisztikai - adatok birtokába csak a folyó év tavaszán ju- ben a nagybani termesztésre ajánlható fákat újabb mivelési módja, valahol olvastam, de csak homályosan emlékszem, hogy amint a tott az egyesület, ugy, hogy a kidolgozott kérdő- kijelölte s elrendelte, hogy a községi faiskolákivet és részletes véleményét az egyesület csak ban csakis a kijelölt fák legyenek termeszt- burgonya megkapálása elérkezett, azt nem B. I. hetők. 18 kat. hold szőlőojtványtelepet létesí- kapálni, hanem feltöltögetni kell. ez év folyamán fogja megadhatni. tett, melyen a f. évben 27,700 db ojtványt 298. kérdés. A czukorrépa permetezéséhez Bihar vármegye mezőgazdasági bizottsága termelt. Az egyesület tagjainak az ojtványok magyar holdankint hány kilogramm klór-bárium felkérésére az egyesület egy külön e czélból vásárlásánál 20% engedményt ad. A telepen szükségeltetik, mely időben kell a pormetezést kiküldött bizottság munkálatai alapján az egy- ojtási- tanfolyamot tartott, melyen számos munvégezni és hányszor ? Egy gazda. nemű gyümölcstermesztés szempontjából a vár- kást képesített kí a szőlőmivelés elsajátításában 299. kérdés. 2 drb ménlovam van. memegye egyes vidékeire megállapította a nagyban s ezen munkások képességükről a szőlőszeti és lyek Kecskeméten engedélyezve lettek fedeztetermesztendő gyümölcsfajokat. Dr. Beöthy László borászati ker. felügyelő előtt tettek vizsgát. tésre, most pedig szeretném az államnak elBiharmegye főispánja kezdeményezésére az Az állattenyésztés érdekében Omlód község adni, hová forduljak kérvényemmel ? és mikor egyesület vármegyéjében 17 cselédet és muni. K. F. kást jutalmazott meg "100—100 koronás dijak- határában 157 kat. hold bérlegelőt tart fenn, kell előállítani és hová? melyen a legkisebb legelőbér mellett a folyó kal a földmivelésügyi miniszter anyagi támogaévben 70 csikó és 147 üsző és tinó volt eltása mellett. Felelet. helyezve s elhullás esetére a magyar kölcsönös A mult évről szóló jelentés tudomásul vétele állatbiztosító szövetkezetnél biztosítva. Miért rosz az amerikai lóhere? (Félelet után a közgyűlés a f. évi bevételeit és kiadásait A lótenyésztés fejlesztése végett ez évben a 296. sz. kérdésre.) Az amerikai lóheremagtól, egyenként 13,127 koronába állapította meg. is lóversenyt rendezett az egyesület, mely daczára annak, hogy az amerikai lóhere magja Az egyesületi tisztikar három évi meg- szept. 30-án lett megtartva oly nagy haladás igen tetszetős kinézésű, azért félnek a gazdák, bízatása lejárván, a tisztikar újból való meg- észlelése mellett, hogy egy állandó verseny- mert az amerikai lóherének gazdasági értéke választása lett volna a közgyűlés további fel- pálya alakítása vált szükségessé. A f. évi tenyész- általában csekélyebb az európai varietásoknál. adata, melytől azonban eltekintett és a tisztikar állatdij ázáson 200 koronával díjazott az egye- Vannak ugyan olyan kísérletek is, amelyek az választását a legközelebbi rendkívüli közgyű- sület 4 csikóskanczát. A bikavásárlás meg- amerikai here javára ütöttek ki, de a legtöbb lésre halasztotta. Azóta e rendkívüli közgyűlés könnyítésére két község kapott az egyesület kísérlet tanulsága szerint az amerikai here teris megtartatott Szabó József elnöklete alatt, 4000 K. alaptőkéjéből 3 évi lejárattal kamat- mése csekélyebb a jobb európai varietásokénál, rezni. A gépek használatából befolyó összeg azok tatarozására lesz fordítva. A kisgazdák gazdasági oktatása czéljából a földmivelésügyi miniszter Bihar vármegye területén a mult év folyamán két gazdasági ismétlőiskolát állított fel Szalontán és Derecskén, melyek vezetését a Biharvármegyei gazdasági egyesületre bizta. A szakismeretek további fejlesztése czéljából az egyesület a mult évfolyamán összesen 9 községben rendezett gazdasági előadást, mely előadások iránt a vármegye kisgazdaközönsége nagy érdeklődést mutatott. Az állattenyésztés előmozdítása czéljából az egyesület a mult év folyamán két nagyobb állatkiállitást rendezett. Mult év szeptember 30-án az egyesület Tenkén tartottigen jólsikerültszarvasmarhakiállitást,meiy alkalommal dijakban összesen 450 kor. állami dij és 150 kor. egyleti dij osztatott ki. Október hó 7-én az egyesület Székelyhidon szarvasmarha és lókiállitást réndezett, melyek közül különösen az utóbinak szép sikere volt; szarvasmarhák közt dijakban 350 kor. állami dij és 60 kor. egyleti dij, lovak közt 400 kor. állami dij és 65 kor. egyleti dij lett kiadva.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés.
37. SZÁM. 11-IK É V F O L Y A M .
KÖZTELEK,
1901. MÁJUS HÓ 11.
777
zés módjától függ. Egy magyar hold beperme- fejthessünk ki s ezzel egymáson segítsünk. S tezéséhez átlag 1 —1'5 hektoliter oldat szükséges. fezen hivatás az, amely nem ment még át a [M. Gy. köztudatba. Azt mondja némely birtokos, gazdaLovak eladása. (Felélet a 299. sz. kérdésre.) Az államnak eladandó két ménjét julius tiszt, lelkész vagy sok tanitó is, hogy nem érhó elején jelentse be 1 kor. bélyeggel ellátott demes a néppel foglalkozni, mert az hálátlan beadványon a földmivelésügyi m. kir. minisz- feladat s azért nem lesz „boltosa" neki. Rossz' tériumnál fölemiitvén a mének származását, gondolkodás, mert hiszen ha vannak is hálátszinét, korát, magasságát és árát. Erre azután lanok, azért ne tegyünk semmit embertárannakidején értesítést fog kapni, ha pontos czimét közli, vagy pedig hirdetmények utján sainkért? Ha csak egy ember mutat hálát iránfogja megtudni augusztus havában, hogy hol tunk, megjutalmaz az száz ember hálátlansákell bemutatnia ménjeit a vásárló bizottságnak. gáért. Ami pedig azt a felfogást illeti, hogy (Alkalmasint Kecskeméten.) K. M. némelyek szégyenlik, hogy boltosok, azok elfelejtik azt, hogy a munka tett egyeseket és nemzeteket nagygyá, hogy a munka nemesit. A szövetkezés az a tevékenységi kör, hol minMai számunk tartalma: denki egyaránt kiveheti a maga részét a munOldal kából. A letűnt XIX. század jellege volt „mind OMGE. közleményei. ... ... 769 Szikes legelő feltörés bevetése. (Felélet Komlós-háboru. 770 csak magának" legyen a XX. század jelszava; a 297. sz. kérdése.) Mielőtt valaki a legelőt fel- Szopós borjuk értékesítése. 775 töri, meg kell győződnie, hogy alkalmas-e az Gazdasági egyesületek mozgalma ... 775 „mindnyájan egyért, egy mindnyájáért." . szántóföldül. Különösen áll ez a szikes legelőre, Állattenyésztés. Gazdasági tudósító. A földmivelésügyi mimert az lehet olyan, hogy ugy az őszi, mint a A nőnemű tenyészanyag népies állattenyésztésünkben. 771 niszter Bosnyák Géza misefai lakost Zala vártavasziak vetésére alkalmas, vagy pedig csakis megye paczai járására nézve a gazdasági tuDohánytermesztés. az őszi buza termesztésére, de lehet olyan is, dósítói tiszttel bizta meg. hogy semmiféle szántóföldi növényt rajta ter- A párisi kiállítás dohányai és dohánygyártmányai. 772 Az Országos Erdészeti Egyesület választGazdasági royartan. meszteni nem lehet. Miután a kérdésttevő sománya f. hó 4-én Bánffy Dezső báró elnöklete A káposztapillangó kártételéről és irtásáról 773 raiból a feltört szikes legelő minőségéről nem 776 alatt tartott ülésében annak az uj 10120 kor. ad tájékozást, kérdésére érdemleges válasz nem Levélszekrény. Vegyesek.. ... 777 értékű alapítványnak rendeltetésére nézve, mely adható. Cs. S. Kereskedelem, tőzsde 779 az .egyesület tagjainak önkötés adakozásából Ujabb burgonyamüvelési mód. (Felelet a Szerkesztői üzenetek. 780 magán uton. gyűlt össze és az egyesület egyik 298. sz. kérdésre) Ujabb burgonyamüvelési alelnökének tiszteletére Horváth Nándor-alamódokról nem ritkán olvashatunk, azonban a Eljegyzés. Kutasi S tanchich Béla, az pítvány nevet nyert, ugy határozott, hogy. az gyakorlatban ezeket a légritkábban láthatjuk, ' Országos Központi Hitelszövetkezet ellenőre, az alapítvány kamataiból időközönkint oly egyemert legtöbbször olyanok, hogy gyakorlati kesületi tagok jutalmaztassanak meg, a kiknek a ' Stánchich Sándor, áz OMGE. megboldogult resztülvitelüket költségességük gátolja. Ilyen könyvvezetőjének fia Budapesten eljegyezte magyar erdőgazdaság fejlődésére kiható munazon burgonyamüvelési mód is, melyet kérdéstkássága akár a gyakorlati, akár a tudományos, Lindayer Irma kisasszonyt. tevő emlit. Ezen ujabb termesztési módszerint működés terén kiválóan sikeresnek és hasznos-: Föherczegi látogatók a mezőgazdasági a kellőképpen elkészített talaj 60, 40 cm.-re nak s ennélfogva elismerésreméltónak talál-, megvonaloztatik és e keresztezési pontokra ül- kiállításon. Mult számunkban hírt adtunk arról, tátik. A Deák Ferencz- alapítvány 1:902, évi. hogy e hó 9-én a Párisból hazahozatott mezőtetik a burgonyát kapa után 7 cm. mélyre. Az kamatait (100 aranyat) a választmány az ákácz ültetés után a burgonyát azonnal feltöltik, ugy, gazdasági kiállítást József főherczeg' is meg gazdasági monográfiájának megírására javasolja hogy a gumók 15 cm. földréteggel legyenek akarja tekinteni. A fenséges ür Klotild fő- fordítani. A választmányi ülést megelőzőleg borítva. Az ily módon elkészített talajt, amint herczegasszonynyal, József Ágost főherczeggel Havas Ágoston zirczi apátsági erdőmester a a gyomok nagyobb számban mutatkoznak, a és Auguszta főherczegnővel csütörtökön délelőtt kopárok beerdősitésénél alkalmazott ültetési morfeltöltésrekeresztben elboronáljuk. Amint gyomok csakugyan kimentek a városligeti iparcsarnokba dokról olvasott fel. Utána Kaán Károly m. kir. mutatkoznak újból feltöltjük a horgonyát. A s közel kétórahosszat nézegették nagy érdeklő- erdész „a hegyvidéki erdőgazdaság szerepe, a., déssel a gazdag, ízlésesen összeállított tanultalaj gyomossága szerint az eljárás többször nemzet háztartásában" czimü felolvasásában megismételhető. Az által, hogy hol ormot huzunk ságos tárlatot. Ami a kiállítás látogatottságát felemlítve az erdők klimatológiai ós hydrológiai a burgonyára, hol meg eltávolítjuk azt, szabá- illeti, ugy a fővárosból, mint a vidékről sok befolyását, behatóan foglalkozott az erdőpuszgazda keresi föl a tárlatot s mint halljuk, a lyozhatjuk a burgonya gyorsabb vagy lassúbb titás következményeivel és. az országok gazda-, fejlődését. A burgonya kikelése után, azt a vidékről egyes gazdakörök csoportosan készül- sági történetéből levezeti, hogy ott, ahol nem nek a kiállítás megtekintésére. A tárlatot vasárszokásos mivelésben kell részesíteni. becsülték meg az erdőt, a vidék elkopárosodott, nap május 12-én Őfelsége a király is meg a nép elszegényedett és vándorbothoz nyúlt.. Nagy baj az, ha burgonyaföld annyira fogja tekinteni. A kassai m. kir. gazdasági tanintézet gyomos, hogy ezen művelési módhoz kell folya„Mindnyájan egyért, egy mindnyájáért." modni, mert nagyon természetesen ez csakis Május 5-én a bodrogközi gazdák fogyasztási és hallgatói körében a közelmúltban létesített gazdasági egyesület első szákülését e hó 4-én nagyon elgyomosodott talajon jöhet figyelembe, értékesítő szövetkezetén mondotta ezeket a tartotta meg. Kun Gyula az egyesület ifjúsági különbeni' a drága mivelési módot ajánlani szövetkezeti eszme egyik legbuzgóbb és leg- elnöke megnyitó beszédében munkára buzdíéppen nem lehet, Cs. li. Czukorrépa permetezése. (Felelet a 298. agilisabb vezére Mailáth József gróf. A föld- totta a, tagokat, utána Varga Kálmán tanár lelkészekhez, diszelnök szólt s az egyesület fontossága és Sz. Icéd'ésre.) A klórbáriumoldatot a répa per- birtokosokhoz, gazdatisztekhez, metezésére MoraveJc ajánlja az orrmányos boga- tanítókhoz, szóval a falusi intelligenczia tagjai- szükséges voltára hivatkozva, örömmel látja az rak pusztításai ellen, mégpedig 2—4%-os hoz intézte szavait. Álljanak melléje, értsék ifjúságnak azon törekvését, a mely a mezőgazdasági kultura felvirágoztatására irányult. konczentráczióban. Az egészen gyenge növényeknél 2°/o-os oldat alkalmazandó, akkor azon- meg a szövetkezeti eszme lényegét, óriási jövő- Kovácsy Béla igazgató az egyesület megalakuban, ha a répának már 4 levele hajtott ki, jét s azt a befolyást, amelyet", a magyar in- lását örömmel üdvözli s kívánja annak minél hosszabb időn keresztül, való fennállását. Az erősebb, 4%-os oldattal lehet permetezni. telligenczia a szövetkezetekért való buzgólkoalakuló közgyűlésről vezetett jegyzőkönyv felMivel az orrmányos bogarak a kikelő répát dás révén visszanyerhet. Beszédének érdekes olvasása és hitelesítése után Komáromy István mindjárt felkeresik, czélszerü mennél előbb meg- a gondolatmenete. A fogyasztási szövetkezetek „Háziállataink egészségének megóvása" czimen adni a permetezést. tanulságos felolvasást tartott, mely közül ép czélja nem pusztán az, hogy olcsó portékát Hogy hányszor kell permetezni ? az réadjon, hanem az, amit ad, jó minőségű, ha- ugy mint az elnök által felvetett két vitakérdés szint az időjárástól, részint az orrmányos bokörül élénk eszmecsere fejlődött ki. garak számától, illetve invázióitól függ. Néha misítatlan legyen. Az olcsóság csak azután jöOrszágos sörárpa és komlókiállitás. Az elég egy permetezés, máskor meg (de ez már het, ha a szövetkezet megerősödött, ha tagjai Országo Magyar Gazdasági Egyesület karöltve ritkaság) három permetezés sem elegendő. szaporodnak, nagyobb a rendelés. Nem áll tea Magyar Mezőgazdák Szövetkezetével, ez év Május végén, junius elején tul már nem hát az a vád, hogy a fogyasztási szövetkeze- október hó 1-étöl 10-ig bezárólag a Köztelken igen szükséges a permetezés, egyrészt mert a' tek a falusi szatócsokat tönkre akarnák tenni, díjazással egybekötött sörárpa- és komlókiállimár megnőtt répa is jobban elviseli a bogár megélhetnek ők a szövetkezet mellett, ha a tást rendez. A kiállítás rendező-bizottsága rágását, másrészt a bogár • sem oly falánk már Ivánka Oszkár elnöklete alatt 7-én tartott ülést s junius közepe táján — miután már a jövő tisztesség korlátai között maradnak. A szövet- á Köztelken s elfogadta Jeszenszky Pál titkárkezetekkel csak a visszaéléseket akarjuk ki- nak a vásár ós kiállítás rendezésére és bíráévi ivadékról gondoskodott —eldöglik. Az egyszeri permetezésre felhasznált oldat kerülni. A fogyasztási szövetkezetek érielme. latára vonatkozó előterjesztését, megállapította mennyisége a répa fejlettségétől s a permete- hogy a társulás, -szövetkezés által nagyobb erőt a vásár rendezési és bírálati szabályzatait. A
továbbá az amerikai here könnyen kifagy s a lisztharmatbetegségyel szemben nagyon fogékony. Szőfőssége miatt az amerikai herét nem eszi a jószág oly szívesen mint egyébb herét; ugyanis az amerikai lóhére szárának és leveleinek szőrei felényivel hosszabbak még a szőrösebb európai varietásokénál is. Néhány év óta az amerikai hereféléktől, ezek csekélyebb gazdasági értékén kivül, még azért is tart a gazdaközönség, mert az amerikai herefélék magvai között igen gyakran olyan arankafajok magvait találni, amely magvak a a mi közönséges arankánk (a Cuscuta epithymum) magjainál nagyobbak s igy veszedelmesebbek is, mert nagyságuk miatt a herefélék magjaiból nehezebben tisztithatók ki. Ilyen az illatos aranka (Cuscuta suaveolens), melylyelaz amerikai herefélék utján hazánk is már nagyobbmértékben iíicziáltatott. M. Gy.
VEGYESEK.
KÖZTELEK,
778 bizottság elhatározta felkérni a Sörgyárosok Országos Egyesületét, hogy a kiállítás bírálóbizottságában képviseltesse magát és a rendezésben is résztvegyen. A gazdatisztek nyugdíjintézete iránt ujabb időben nagybirtokosaink körében is mutatkozik némi érdeklődés. Legutóbb gr. Apponyi Géza hőgyészi uradalma nyolcz gazdatiszt nyugdijbiztositását jelentette be és egy másik nagy uradalom részéről 14 gazdatisztnek biztosítása van kilátásba helyezve. Az elől emiitettek nyugdijai után az évi dijakat felerészben az uradalom fizeti, a másik uradalomnál a folyó évtől kezdve életbelépő száztóli egy része fog a dijak fedezésére fordíttatni. Ezek szép és követésre méltó példák és nagybirtokosaink saját maguknak ép oly jó szolgálatot tennének, a mint ez gazdatisztjeik jávára válik, ha uradalmaikban hasonló módon iparkodnának megtalálni a gazdasági alkalmazottak nyugdíjbiztosításának megoldását. A Festetits-szobor. A Keszthelyen felállítandó Festetics-szobor ügyében a szoborbizottság tegnap értekezletet tartott Keszthelyen, megbeszélendő a szobor-leleplezéssel kapcsolatos teendőket. Az értekezleten a központ képviseletében megjelentek : Forster Géza az „OMGE." igazgatójaBogyay Máté országgyűlési képviselő, Jeszenszky Pál „OMGE." titkár, továbbá Zala vármegye és Keszthely város részéről kiküldött bizottság számos tagja gróf Jankovics László főispánnal az élén és a szobrot készítő Lukácsy László szobrász. Eredetileg a szoborleleplezési ünnepély ez év október havára volt tervezve, közbejött elháríthatatlan akadályok miatt azonban a bizottság a szoborleleplezési ünnepélyt jövő év május havára volt kénytelen elhalasztani. A leleplezési ünnepély nagyszabásúnak terveztetik, a kormány, a főrendiház, a képviselőház, a törvényhatóságok és az összes gazdasági egyesületek, gazdasági tanintézetek és a gazdaközönség belevonásával. Lópatkolási tanfolyam. A földmivelésügyi miniszter a budapesti állatorvosi főiskola igazgatóságát egy május 1-től szeptember, 29-ig terjedő patkolási tanfolyam megtartására bízta meg. A tanfolyam már meg is nyilt s vezetői Schtvenszky Ármin és Tolnay Károly a patkolástan tanítói. Tiszavidéki háziipari munkások szövetkezete. A földmivelésügyi minisztérium anyagi támogatása mellett a Tiszavidék sok községében háziipari tanfolyamok létesültek. Az ezen tanfolyamokhói kikerült munkások érdekeinek megóvása és a készített háziipari czikkek kellő értékesítése czéljából Zentán folyó hó 5-én Novoszel János gazdaköri titkár buzgólkodása folytán megalakult a „Tiszavidéki háziipari munkások szövetkezete." Lenkikészitö gyár Udvarhelymegyében. A földmivelésügyi miniszter kilátásba helyezte a Biedler János vállalkozó által kért és a lengyár létesítéséhez szükséges államsegély megadását. A lenkikészitö gyárat Szókelykeresztur határában fogják felállítani. Nemzetközi halászati kiállítás és kongresszus Szt-Pétervárott. „A császári orosz halászati és haltenyésztési társaság" 1902.
MÁJUS
HÓ
muharmag-,
Állatvásáraink az 1901. évi márczius havában. A „Statisztikai Havi Közlemények" legutóbbi füzete szerint a magyar birodalomban márczius havában összesen 485 országos állatvásár tartatott, melyek közül 63 HorvátSzlavonországra esik. Ez állatvásárokra felhajtottak összesen 554,993 szarvasmarhát, 274,941 lovat, 25,909 juhot ós 133,705 sertést. Ebből az anyaországra 490,885 szarvasmarha, 240,512 ló, 24,824 juh és 111,267 sertés, Horvát-Szlavonországokra 64,108 szarvasmarha, 34,429 ló, 1085 juh és 22,438 sertés esik. Eladatott összesen 168,938 szarvasmarha (151,105 a Dráván innen, 16,833 a Dráván tul), 58,617 ló (52,407 a Dráván innen, 6120 a Dráván tul), 8041 juh (7762 a Dráván innen, 279 a Dráván tul), 53,417 sertés (45,646 a Dráván innen, 7771 a Dráván tul). Legtöbb szarvasmarhá-: Erzsébetváros (7895), Kőhalom (7809), Temesvár (5341), Maros-Vásárhely (4715), Segesvár (4676), Zalaegerszeg (4423), Ungvár (4534), Gyulafejérvár (3894), Korpona (3262), Székelyudvarhely (3203), Szatmár-Németi (3036), NagyKőrös (2830), Rimaszombat (2800), Kiskunhalas (2685), Homonna (2674), Horvát-Szlavonországban: Koprivnicza (3562), Zágráb (3261), Mitrovicza (2503), Ivanic (2718), legtöbb lovat: Temesvár (12,000), Hódmező-Vásárhely (3405), Budapest (3135), Újvidék (3000), Horvát-Szlavonországban: Sid (5000), Mitrovicza (3764), legtöbb juhot: Korpona (1412), Kiskunhalas (860), legtöbb sertést: Szatmár-Németi (2654), NagyVárad (2200), Hódmező-Vásárhely (1988), Temesvár (1780), Horvát-Szlavonországban: Mitrovicza (5300), Sid (3000), Zágráb (1788) országos vásáraira hajtottak fel. A Fertő lecsapolása. A Rábaszabályozó Társulat rendes közgyűlése gróf Cziráky Béla elnöklete alatt f. hó 8-án folyt le. A kisebb jelentőségű ügyek elintézése után a földmivelésügyi miniszter leirata került sorra, amely a társulat jannár 15-én tartott közgyűlésének azt a határozatát, mely a választmánynak a szabályozás befejezésére vonatkozó javaslatát nem fogadta el. Ennek kapcsán dr. Borsödy Géza igazgató terjesztette elő az igazgató-választmány javaslatát . a Fertő-lecsapolás és a belvízrendezés kérdésében. A javaslat a szabályozás hátralevő részének befejezését kívánja elhatároztatni, a költ-
pohánka,
mustármag,
tengeri f é l é k b ő l : alcsuthi, a
k
a
r
m
á
n
y
r
vörös Nlammuth,
é
p
a
székely, m
15.
február és márczius hónapra kiterjedőleg kongresszussal kapcsolatos nemzetközi halászati kiállítást rendez Szt.-Pétervárott. A kiállítás a következőket szándékozik bemutatni: a tengeri és édesvízi halászat jelen állapotát, valamint a többi vizzel kapcsolatos mesterségeket ; b) a halászat gyakorlásához eszközöket szolgáltató különféle iparágak termékeit, azok készítési és esetleg konzerválási módját; c) a mesterséges haltenyésztés, a halgazdaság fokozatos fejlődését és jelen állapotát, úgyszintén a halászatot, mint sportot; d) a halászati ipar érdekében folytatott tudományos kutatásokat. A kongresszuson a halászat és haltenyésztés nemzetközi érdekekre való tekintettel fog tárgyaltatni. A kongresszus tagjai a kiállítást díjtalanul látogathatják, ugyanugy kapják a kiállítás összes nyomtatványait is.
f r a n c z i a és m a g y a r l u c z e r n a m a g ,
A
i
1901.
a
g
mint:
38. SZÁM
Megjelent az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom Üzleti berendezése a „Köztelek" szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv ára portómentes megküldéssel : 55 krajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők.
vörös lóheremag,
Plgnoletto,
ÉVFOLYAM.
Tehén- és üsződijazás. A „Tolnavármegyei gazdasági egyesület" folyó évi junius hó. 2-án Hőgyészen vásárral egybekötött tehén- és üsződíjazást rendez kizárólag a bonyhádi elnevezés alatt ismert tájfajta szarvasmarha részére. Dijaztatni csak a tolnavármegyei kistenyésztők állatai fognak, mig a nagytenyésztők és gazdatisztek állatjai oklevelekkel tüntettetnek ki. A Tolnavármegyei gazdasági egyesület által rendezett ezen tenyésztehén-I és üsződijazás rendszerint igen nagyarányú szokott lenni, amelynek felkeresését azoknak, akik bonyhádi fajta szarvasmarhát bevásárolni kivannak, a legmelegebben ajánljuk figyelmébe. Értesülésünk szerint a Békésvármegyei gazdasági egyesület a vásáron nagyobb bevásárlásokat szándékozik tenni. Hőgyész község a vásárra érkező közönség minden lehető kényelméről gondoskodni fog. A vasúton kellő kocsik fognak rendelkezésre állani. Az elöljáróság az elszállásolásról is gondoskodik, ha erre a vásárt felkereső vásárlók előzőleg felkérik.
gomborka,
oberndorfi,
11 -IK
ségek megszavazásával, de a tervek megállapítását az illetékes hatóságok határozata alá bocsátja. Ezzel szemben állott a külön indítvány, hogy a Fertő-munkák elejtésével csakis a belviztervezeteket szavazza meg közgyűlés. Az igazgató-válaszmány is a maga nevében a választmányi javaslatot ajánlja elfogadásra. Haller József a különvélemény mellett kifejti, hogy a belvízrendezés a társulat törvényes kötelessége. A Fertő-tervek műszaki hatására biztos támpont nincs. Gróf Cziráky Béla elhagyván az elnöki széket, mint ártérbirtokos szólott a kérdéshez. Mikor az autonomia helyreállításáért küzdöttek'czéljuk, volt a Bába érdekeltségét a nagy terhektől és igazságtalanságoktól megszabadítani. Ugyanezen javaslatokkal szemben állást foglaltak, mert az autonom jogkör számára kívánták fentartani az ujabb terhek megszavazását. Tanulmányozták a teherkönnyités feladatát, megkísérelték az államsegélyt, de hiába. Sikerült eddig az egységet 10 koronára leszállítani s ebben része van a kormánynak az adóvisszatéritésekben. Állását a választmányi tervezet elfogadásához köti. Ezzel zárult a vita s megkezdődött . a . szavazás, melynek eredményét Cziráky Béla elnök hirdette ki. Eszerint a választmányi javaslat tizenhat szótöbbséget kapott. Dé miután az általános szavazattöbbség nem éretett el, a határozat az elnöki kijelentés szerint nem tartalmazza a felhatalmazást a költségekre is.
biborhere,
taraszi-repcze, Clnquantino,
továbbá
eckendorfi, olajbogyóalaku,
valamint r a f f l a l i á n c s és r é z g á l i c z legelsőrendü minőségben, a legjutányosabban kaphatók
MACTHNER
©DON
e § .
é s
k i i * ,
u d v a r i
magkereskedésében
B U D A P E S T E N , VII., R o t t e n b i l l e r - u t c z a 3 3 . s z . , VI., A n d r á s s y - u t 2 3 . s z .
37. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.
1901.
MÁJUS
HÓ
kénsavas-ammont,
Kovasavas-kálit, (dohánytrágyázásra) 15.60 Í5.50 15.60 Í5.40 15.40 15.20 15.80 15.80 15.30
Chilisalétromot, Kainitot, 40° 0 -os kálitrágyasót és
egyéb
mfitrágyaféléket
„HUNGÁRIA" műtrágya, kénsav és vegyi ipar részvénytársaság V . k e nBUDAPEST, ., F ű r d ő - u t c z a 8. s z á m . 1900.
r
•
évi forgalom: 26000zsák. \
Felhívjuk t. c z . g a z d a k ö z o n s é g figyelmét
/ a budapesti gyapjü-aáczióta,/ melyek idei elsS sorozata f. é. Julius hó 3., 4., 5. és 6-án tartatik meg. Az aukcziókra felküldött és „Gyapjuárverést vállalat Budapest, Dunaparti teherpályaudvar" czimzett gyapjuküldemények a M. A. V. összes vonalain tetemes díjkedvezményben, valamint Ingyen raktározásban részesülnek.
Gyapjuárverési H E L L E R M . s
vállalat T Á R S A ,
BUDAPEST, y „ Erzsébet-tér 13. i
• Fümagvakban takarmánynak és kerti pázsit részére még mindig igen élénk üzlet fejlődött ki. Jegyzéseink 50 klgrammonként Budapesten Vörös lóhere elsőrendű öregszemü 62—66 korona Vörös lóhere középminőségü — ... 50—54 Vörös lóhere gyengébb minőségű...; 48—50 Luczerna magyar elsőrendű 42—44 Luczerna magyar középminőségü— 42—46 Luczerna frajiczia ... ... 65—70 Luczerna olasz 50—52 , Muharmag 9-——9-50 „ Baltaczim 13—14-— Bükköny... _ A* Erzsé Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta súlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti ragv haié* Ár K.: 24 80 23.80 23 — 22.40 21.80
elismert
kitűnő minőségiben legolcsóbban szállít
779
11;
0 mmázsa 78 kg. 16.35 korona 3 hóra.
NYILTTÉR.*) Sznperfoszfátot, kéHMTM-kiüt,
KÖZTELEK,
Ohát-Kócsi : 1000 Tolnai: 200 Bácskai :
74 ,
S 6 7 7Vü 21.2019.8018.—15.60
15.90
74 „ 15.— , , » Lujza gőzmalom r.-t. jelentése a „Köztelek" Rozsban bő kínálat és tartózkodó vételkedv mel- részére. Budapest, 1901. május 9-én. Netto-árak 100 lett az irányzat ma lanyha volt. Helyben és helybeni kgként, Budapesten, elegysuly tisztasulyként, zsákostul. paritásra 14.80 koronára, elsőrendű minőségű áruért Kötelezettség nélkül. 15.20—30 koronás készpénzárakat fizetnek azonnali Szám: szállításra. Ar K.: 24-60 23-60 22-60 22-10 21-81 Takarmányárpában gyenge a kínálat, a hasonlat 7Va. 8. és az árak jól tartottak. Helyben 13.40 koronát, ' "" 16-60 10-8C árakért 13.80 koronát jegyzünk. Zabban az üzlet mérsékelt kínálat és korlátolt Korpa : F. vételkedv mellett változatlan volt. Minőség szerint hely~kx korona: ben 13-30—13-70 koronát jegyzünk, elsőrendű áruért 14-20 koronát fizetnek. Rozslisztárak : Tengeri bő kínálat és mérsékelt kereslet mellett 0 0/1. I. FR. II. H/b. III. Rkorpa csendes irányzatú volt. Árak változatlanok. Azonnali szállításra budapesti paritásra 10-55—10-65 korona érhető K.: 25.20 24.20 23.50 23.— 22.— 19,75 16.50 9.80 el. Kőbányán 10-60—10'70 koronátfizetnek.Állomásokon : Gyoma 9'95, Kenderes 9-90, Karczag 10'—, Kisújszállás 10-10, Déva-Ványa 9-80, Török-Szent-Miklós 10-10 és Nagy-Kikindán 9'90 koronát követelnek. Vetőmagvak ólomzárolása. *) Budapest, 1901. május 5. A budapesti m. kir. állami vetőmagvizsgáló állomás az 1900—1901. idényben, azaz 1900. évi julius hó 1-étől a mai napig az alant megnevezett magkereskedőknél és termelőknél a következő vetőmagmennyiségeket
Mauthner Ödön, Budapest M. Mezőgazdák Szöv., Budapest 896 2037 276 3209 Haldek Ignácz, Budapest 1493 1628 14 3135 Frommer A.-H. ut., Budapest — 821 1314 — 2135 Deutsch Gyula, Budapest obi vöd — iü6ö Klein Vilmos, Szatmár ... 119 777 — 896 Ifj. Freund Sámuel, Szatmár ... 59 743 — 802 Boross és Szalay, Budapest — 328 413 — 741 Kohn Mór fiai, Uzon ... 11 327 — 338 Arnstein és Handley, Szombathely 49 283 — 332 Beimel és Ha, Budapest ... 160 155 — 315 Lamberger Károly, Budapest ... 106 184 — 290 Kramer Lipót, Budapest 68 217 — 285 Felsenburg Tivadar, B.-Gyarmat 44 224 1 269 Funkelstem József, Arad ... ... 78 171 — 249 Singer Zsigmond, Budapest ... 71 95 — 166 Radwaner és Rónai, Budapest— 82 81 — 163 Szávoszt Emil, Budapest 80 63 — 143 Gróf Teleki Árvéd, Drassó— ... 25 99 5 129 Klein Vilmos örökösei, Temesvár 10 110 — 120 Schmeichler testvérek, Bécs ... — 60 — 60 Nöthling Vilmos, Budapest 12 II 23 46 Weisz Albert, Ököritó 1 10 — 11 Hummer Mihály, B.-Gyarmat —2 — 2 Összesen ... ... 7710 11972 319 20001 *) A hazai mezőgazdaságra káros amerikai hereféle magvakat a magvizsgáló állomás nem, ólomzárolja.
ii.
H/B
m.
Ar : Kor. 24.75 24.— 23.50 22.70 21 50 19.— 16.50 Köleskása: Szám ST: Kor. 25.— 24.— 23.— 22.— 20.50 Rizstakarmányliszt Királymalmi dercze Takarmánydara 10.20 K. 10.80 K. 9.80 K. ~ ~ Rozskorpa 9.80 Áraink 100 kg.-ként, helyben, elegysuly tisztasulynak véve, zsákkal együtt értendők. A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiezikkek árairól. A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövet* iete üzleti jelentése. 1901. május 8.
Forgalmunk a hét elejével kedvezően indult meg és különösen a spárga-üzlet mutat fel további*"javulást. A beérkezett nagy mennyiségű tételek fokozatosan javult árak mellett találtak elhelyezést. A vaj:üzlet tartósan szilárd jelleget vett fel. A kereslet a kínálatot tetemeladapssti gabonatőzsde. sen felülmúlja, minek következtében az árak további javulást mutattak fel. Kiemelkedő mozzanatként fel[Guttmann és Wáhl budapesti terményjegyezzük, hogy túróban hiány van. az árak naponkint felszállnak, ma már elsőrendű áruért 32—34 fillér volt bizományi czég jelentése.) kilónként elérhető. Tejfel alig érkezik, sürgős keresNapijelentés a gabonaüzletröl. let folytán ennek az ára is 4—6 fillérrel emelkedett. A tojás-üzlet szintén kedvező fordulatot vett, bár ennél 1901. május 10. az árhullámzások csak 1—1'50 koronát tesznek ki láAlacsonyabb amerikai jegyzések és fölötte keddánkint, az elhelyezés folyton kedvező árak mellett vező'időjárás következtében a mai üzlet lanyha irányvolt eszközölhető. Húsfélék közül nagyobb tételekben zatot folytatott a lebetö legkisebb forgalom mellett. A bárányok érkeztek czimünkre, mig vidéki marhahús és vetések állásáról érkező hirek általánosságban kielégíborjú csak szórványosan kerültek a piaczra. Az élőtők, ellekintve az ország egyes részeiből érkező drótbaromfi-piaczon uralkodott kedvező hangulatot lanyha féregkár hírektől. irányzat váltotta fel, amennyiben Szerbiából nagyobb Felmondatott ma 13,000 mm. buza és 11,000 tételekben érkezett áru árhanyatlást idézett elő. Temm. tengeri f. hó 15-iki átvétellel. kintettel a jelenleg Budapesten tartózkodó udvarra és Készbuza ma mérsékelt kínálat és korlátolt véezzel kapcsolatosan lévő nagy ünnepélyekre, valamint telkedv mellett lanyha irányzatot követ; elkelt körüla tavaszi nagy versenyekre, rák és' eper folyton nagy Vetőmagvak. (Mautner Ödön tudósitása.) belül 12,OCO mm. 10 fillérig olcsóbb árakon. keresletnek örvendenek, miért is ezen czikkekért, melyek Vörösheremag továbbra is gyengén kelt, luczernaMai eladások : ...„;, sem forgalmáztatott erősen, de az előrehaladt csak kisebb tételekben érkeznek czimünkre, a lehető Buza: idényhez mérteit eléggé kielégítőén. Élénk érdeklődés legmagasabb árakat voltunk képesek elérni. mutatkozott muharmag iránt, melyből nagyobb mennyiTiszavidéki: Nagybani eladásaink : ségek rendeltettek a gazdaközönség részéről. Takar100 mmázsa 80 kg. 16.40 korona 3 hóra. Husnemüek közül nehéz bárányok 16—17, gyenmányrépamag is ez idő szerint a keresettebb czikkek- ;ék 7—8 koronával keltek el páronkint. Ozbak 1'80 800 , 786 t 16.35 „ . , hez tartozik és pótvetéshez az összes fajokból meglehetős :oronával talált kgkint elhelyezést. Vidéki sertéseink 900 „ 795 » 16.35 , » , 700 » 80 „ 16.35 , „ „ sok fogyott. Takarmányozási czélokra u. m. zöldtakarmánynak és zöldtrágyának főleg csillagfürt, pohánka, Tejtermékek közül elsőrendű teavajért 2'40, biborhere és lőfogu-tengeri kerestetett ép ugy mint az másodrendűért 2-10—2-20, főzővajért 1'80 koronát, túróért elmúlt héten. Baltaczim, bükköny alig forgalmaztatott. 32—34, tejfelért 64—66 fillért értünk el kilogramonkin
KERESKEDELEM,TŐZSDE.
780
KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS
HÓ
15.
38. SZÁM
11 -IK
ÉVFOLYAM.
a tkvi ha- Kállay 66480 Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör tóság . ' Sándor jobb minőségű 60. 65.—, kivételesen —. .— K., hizott magyar ökör középminőségü 54. 58.—, kiv. —, a tkvi ha- id. Weiszenbacher alárendelt minőségű magyar ökör 48. 52.—, jobb tóság Endre 139648 minőségű magyar és tarka tehén 44. 64.—kivételea tkvi ha- Mogos 54589 tarka tehén —.—magyar tehén középminőségü tóság kő.ség közönsége 64.—kiv. —.—, alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 44. -64.—, kiv. —.—, szerbiai ökör jobb a tkvi ha: Hirschmann 127512 minőségű 50.——60.—, kiv. 62.—, szerbiai ökör középtóság ,, Józsefné minőségü 46. 48.—, kiv. —.—•, szerbiai ökör alárena tkvi ha-Beke • 40731 delt minőségű —. .—, kiv. —.—, szerbiai bika tóság Miklós —66.—, kiv. 68.—, szerbiai bivaly 32.---—42.—, —.—, magyar legelőmarha I. rendű — .—, atkvihaHglley.. ... . 42489 _—, II. rendű —.———.—kiv. —.— koronáig tóság • Ágnes métermázsánkint, élősúlyban., Bögyészl tehénvásár-tudósitás. A Hőgyészen . a tkvi ha- Frischgesell 120983 (tolnamegye) 1901. május hó 7-én megtartott tehéntóság Frigyes Ágostonná vásárra felhajtatott: lefejésre szánt öreg tehén 40 drb, atkviha- Eodor 120983 1 lib, tenyésztésre szánt fiatal tehén Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mester- ,,i - i ] i i tóság Fercncz drb, üsző 111 drb, tehészbika 2 drb. utcza. 1901. május 10-én. A székesfővárosi vásárigaz) 1 i inss fejosgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) tahén 280—380 korona, tenyésztésre szánt fiatal tehén Felhozatott a szokott községekből 256 szekér réti 300—440 kor., üsző 120—200 kor., tenyészbika 450 kor. széna, 32 szekér muhar, 29 szekér zsupszalma, 27 szekér A vásár'hangulata, a közel vidéken egy időben alomszalma, 5'takarmányszalma, -r szekér tengeriszár, tartott kölesdi vásár miatt, lanyha. 9 szekér egyéb takarmány (zabosbükköny, sarjú, A legközelebbi országos tehénvásár 1901. junius stb.) 1000 zsák szecska. __ - én lesz. Marhakiállitás, vásárral egybekötve pedig A forgalom lanyha. 1901. junius hó 2-án szintén Hőgyészen lesz. Árak fillérekben q-ként a következők: réti széna Budapesti lóvásár. Bpest, 1901. május 9-én320—580, muhar 560—640, zsupszalma 360—460, alomszalma 250—300, takarmányszalma 340—360, tengeri- (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" Szerkesztői üzenetek. szár , egyéb takarmány , zabosbükköny részére.) A szokatlan erős felhajtás következtében a vásár 460"—520, lóhere —-—, luczerna ——, köles S. B. urnák, B.-Csaba. Kérdésére a 304. számú , sarjú 440—440, szalmaszeeska 360—440. forgalma igen élénk volt. feleletet az ugyanezen czim alatt másnak adott válasz Felhajtatott összesen 766 db. Eladatott 485 drb. Összes kocsiszám 368. Összes suly 496800 kg. Jobb minőségű lovakból (hátas) 30 db, eladatott 12 db, nagyobbrészt megadja. Pótlólag még -csak azt válaszol320—400 K.-ért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 10 drb, juk, hogv a sugárgombabetegség sem nem*ragad át eladatott — drb, • — K . - é r t , nehezebb kocsiló közvetlenül a beteg állatról az egészségesre, sem nem Állatvásárok. (hintós) 20 drb, eladatott 6 drb 300—380 K.-ért, igás öröklődik át a beteg tehénről a borjura. Ha tehát a Budapesti szurómarhavásár. 1901. május hó 9-én. kocsiló (nehéz nyugoti faj) 80 drb, eladatott 60 darab tehén betegsége valóban az actinomykosis, akkor borját bátran meghagyhatja alatta és fel is nevelheti. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósá200—300 K.-ért, ponny — drb, eladatott — drb Ifj. K. F. urnák, Kun-Félegyháza. Öreg sertésekgának jelentése. koronáért. — Középminőségü lovakból: nehezebb félék Felhajtatott: belföldi 836 db, eladatott db, (fuvaros ló stb.) 200 db, eladatott 110 db 80—200 K.-ért, ből rendszerint 4 drb számíttatik egy számos állatra, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli drb, el- könnyebb félék (parasztló stb.) 380 drb, eladatott 280 könnyebb sertésekből 5, süldőkből 10 drb. A leghelyeadatott — drb, növendék élőborju 5 db, eladatott darab 44—115 K.-ért; alárendelt minőségű lovakból sebb "alap az élősúly, amely szerint 500 kg. élősúlyt 3 Irl eladatott 27 drb 16—70 K.-ért. — Bécsi vágóra tevő állat, vagy állománv egy számos állatnak vétetik. — drb, élő bárány 411 db, eladatott — db ; ölött belföldi Sz. E. úrnak Kis-Ilörcsök. Egy köbméter trágya — drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — vásároltatott 51 drb, az állatkert részére vásároltatott drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, 2 drb, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — darab, súlya, a trágva víztartalma és érettségi foka szerint eladatott — drb, növendék borjú — drb. eladatott ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — darab, 5—6 q. közt váltakozik, egy mmázsa trágya gazdasági ériéke pedig minőségéhez képest 40—50 fillérre tehető, — drb, ölött bárány — drb, eladatott — drb, élő takonykor miatt a gyepmesterhez küldetett — drb. miszerint egv köbméter trágya gazdasági értéke 2—3 kecske gödölye 2 drb, eladatott 2 drb. Kőbányai sertésvásár. 1901. évi május [hó 10-én. korona, fölté've, hogy a trágya 1 km.-nél nagyobb táA vásár lefolyása élénk volt. (Élső magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefonjelenvolságra nem szállítandó, különben a szállítási költség tése a „Köztelek" részére.) Arak a következők: Élő borjuk: belföldi arányaban csökken az értéke. Az üzlet csendes volt. koronáig, kivételesen — koronáig .dbonkint, 60'—80'— W. iírnak, Beodra. Bokorszerü nevelésre alkalmas koronáig, kivételesen 85 koronáig.súlyra, galicziai Heti átlag-árak: Magyar válogatott 320—380 kilo- törpefák kaphatók a tarczali áll. faiskolában (Zemplén , kiv. koronáig drbonkint, — kor.-ig, grammos nehőz 90—92 fillér, 280—300 kgrammos nehéz várm.) és a tordai kertmunkás-iskolában. (Erdély). Továbbá kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig 88—90 fillér, öreg 300 kg. tuli 82—83fillér,vidéki sertés Niemetz F. W. faiskolatulajdonosriál Temesváron. A kiv. koronáig drbonkint, koronáig könnyű szaporítás alatt lévő fajtákat tessék az illetőktől megfii., szerb 80—86 fillér, román fii., kiv. koronáig súlyra, növendék borjú , tiszta kgr. páronkint 45 kgr. életsulylevonás és 4o/o tudakolni, mert azok. előttünk nem ismeretesek. koronáig, kiv. >— koronáig drbkint, engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri (ó) 11'30 koronáig, kiv. — koronáig súlyra. Ölött borjú: korona, árpa (ó) 13'80 korona Kőbányán átvéve. — belföldi ——:— koronáig kiv. — koronáig súlyra, Helyi állomány: május 3-án maradt 54983 darab. — - Mezőgazdák figyelmébe! galicziai koronáig kiv. koronáig Felhajtás: Belföldről 1281 darab, Szerbiából 2542 drb, súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig Romániából darab, egyéb államokból darab, drbonkint, bécsi koronáig kiv. koronáig összesen 3823 drb. F ő ö s s z e g: 58806 drb. Állomány súlyra, kecske koronáig, kiv. és felhajtás együtt drb. — Elhajtás: budapesti Elismert kitűnő hazai gyártmány! koronáig páronkint, élő bárány 10'——15'— koronáig fogyasztásra (I—X. kerület) 1948 drb, belföldre Budapest páronkint, ölött bárány —• •— koronáig párja. környékére 1154 darab, Bécsbe 585 drb, osztrák tartoBudapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. 1901. mányokba 621 drb, Ausztriába — drb, Német birodalomba — darab, egyéb országokba — darab, összesen évi május hó 9-én. (A budapesti közvágóhíd ésmarhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) 4325 drb. A szappangyárakban feldolgoztatott 1 darab, Feíhajtatott: 226 drb, úgymint: jármos ökör első szállásokban elhullott — darab, waggonokból kirakott minőségű — drb, közép 35 darab, alárendelt — darab. hulla 8 drb, borsókásnak találtatott 8 drb, összesen 16 Fejőstehén: fehér 0 drb, tarka 151 darab, tenyészbika darab. Maradt állomány 54481 darab. A részvényszáüá1 drb, tarka tinó — drb, fehér •— darab, jármosbivaly sokban 15804 darab van elhelyezve. Az egészségi és — drb, bonyhádi 39 darab, hizlalni való ökör •— darab, tranzitószáHásokban maradt május 5-én 4754 darab. — Felhajtás: Szerbiából 2542-drb, Romániából — drb,' üsző fehér — darab.' Jármosökrökre a kereslet jó, fejőstehenék ára összesen 7296 darab. — Elhajtás: 2707 darab, maradt állomány 4589 darab és pedig 4589 darab szerb és darabonként 10—20 koronával javult. RÉSZVÉNYTÁRSULAT Következő árak, jegyeztettek: Elsőrendű jármos drb román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től ökör K.-ig, középmin. jármos ökör 720—806 máig 124 darab a fogyasztás alól kivonatott és technikai BUDAPESTEN, czélokra feldolgoztatott. K.-ig pár.-kint, alárendelt minőségű jármos ökör K.-ig páronkint, jármos bivaly 600 K. é. s. K Ü L S Ő V Á C Z I - U T 7. SZÁM. —-— K.-ig páronkint, jobb minőségű jármos ökör — K.-ig é. s.; mm.-kint, tarka bekötni való ökör Ingatlanok árverései (40,000 korona becsértéken felül.) 550— K.-ig é. s. mm. Fejőstehenekért és pedig: Fejősszőrű magyar tehén koronáig darabonkint, < (Kivonat a hivatalos lapból.) tarka kevert származású tehén 160—250 K.-ig darabonkint, bonyhádi tehén 250—340 K.-ig, kiv. korona- Május 13. Zalaegerszegi atkviha- Hartmann 56798 tóság Matild kir. tvszék darabonkint. Budapesti vágómarhavásár. 1901. május 159622 atkviha- Stetina Május 14. Szeniczei (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentóság Ignáczné kir. jbiróság 21/2, 31/2, 4, 41/2, 6, 8, 10, 12 lóérejüek. tése a „Köztelek" részére.) 96272 atkvihaHalász Május 14. Felhajtatott: 2247 drb nagy vágómarha, ne tóság Péter tesen: 921 darab magyar és tarka ökör, 668 darab magyar és tarka tehén, 398 drb szerbiai ökör, li drb Május 15. 65648 atkviha- Lakits szerbiai tehén, — drb boszniai ökör, — drb boszniai tóság Milán tehén, 186 drb bika és 63 drb bivaly. (uti m o z d o n y o k . ) atkviha- Somossy 1257626 Minőség szerint: 43 darab elsőrendű hizott, Május 15. tóság Károly Kérjük minden szakbavágó kérdéssel bi110 drb középminőségü és 33 drb alárendelt min. bika, 397 drb elsőrendű hizott ökör, 920 drb középminőségü Május 15. 353707 atkviha- Deutsch zalommal hozzánk fordulni, készséggel ökör és 20 drb alárendelt minőségű ökör; £9 darab kir. tvszék tóság Imréné adunk kimeritd és felvilágosító választ. elsőrendű hizott tehén, 529 drb középminőségü tehén, Május 15. Esztergomi 46048 atkviha- Mihalik 306 darab alárendelt minőségű tehén. tóság Bálint kir. jbiróság A vágómarha felhajtás 200 darabbal kisebb volt, 236421 atkviha- Nobel mint a mult héten, az árak élénkebb kereslet folytán Május 18. Árjegyzék kívánatra díjmentesen küldetik. átlagosan 2 koronával métermázsánként emelkedtek. tóság Fülöp
Príma alföldi, tojás eredeti ládájáért 56—57.50, felvidéki apró áruért 55 koronát érünk el. Spárgából eladtunk szólót 150—160, középmmőségüt 80—100, levesnek valót 60—70 fillérért kilóját. Kiváló jóminőségü és bevezetett szóló spárgáért mint például a czonczóháti és nagydoroghi uradalom spárgájáért 1-80—2-00 koronát értünk el kilónként. Yirágkel 50—60 fillér, salátának való ugorka 40—50, tök 140—200 fillér mellett nyert darabonkint elhelyezést. Élő baromfiból elkelt pulyka 4'00 koronán párja vagonrakomanyokbant A hazai rántani való csirkét 1'60—2'40, sovány libát 3-00—4'00. koronával adtunk páronként. Horvátországi közép és szóló rák vegyitve 16—24, üvegházi nagy eper 10—16 filléren kelt el darabonként. Virágméz 70—80 koronával kelt el 100 kgkint.
1600 gözcséplökészlet üzemben!
ELSŐ MAGYAR
Magánjárók
37.
SZÁM
11 -IK
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS
V
HÓ
11.
781
szabad. „HYDRA"
vetőgéptölcsér
hajlékony aczéltömlőből, mely végét jelenti a vetőgéptölcséreknél eddig előfordult kellemetlenségeknek.
Mértófc TélGiénye szériát a lepzélszertl és legtartósabb tölcsér.
Hajlékony mint a gummi, ruganyosabb mint bármely más vetögéptölcsér. Soha sem törik vagy szakad és ellentáll minden eigörbiilésnek. — A tömlő fala teljesen zárt lévén, a vetőmag csakis a rendeltetési helyére juthat. Ezen tölcsérekkel felszerelt vetögépek kaphatók : Nicholson gépgyár r.-t.-nál Budapest, VI., Külső Váczi-ut 5., Kühne E. ur gépgyárában Moson—Budapest. — Ezenkivül a tölcsérek minden nagyobb műszaki üzletben beszerezhetők. N a g y b a n i e l a d á s : Pforzheimi fémtömlőgyár társ. Magyarországi yezérképvlselö'jénél F O D O R Ö D Ö N műszaki Irodájában 1399 Budapest, V I I . , Kertész-utcza 41. Leírások kívánatra
angol kosok riCK
©SWAIiö-saál BUDAPEST,
ttll, XaísS-Kertpen-ui 1. «z.
Földbirtokosok,
> •
gazdák < alatc gyei
Ausztria-Magyarországon általam bevezetett s mindenki által hasznosnak elismert
ponyva-kölcsönző intézmény
•
•
,*VÁCZI-ÚT
BUD
. . .
V
<
« « »
!
• • • f f + M
A
GAZDASÁGI GEPEK b»*»*|RüÍT0M-G0ZCgEPLÍÍK ! • * • * •
ajánl igen csekély kölcsöndij mellett 96 • mtr. és 48 • mtr. nagyságú telitett
kazal ponyvákat, mezei termékek és vasúti waggonok betakarásához, továbbá 12 • mtr. nagyságú, behordáshoz alkalmas s z e k é r p o n y v á k a t , miáltal saját ponyvák költséges beszerzése megtakarittatik. Úgyszintén
zsákok is kölcsönöztetnek igen olcsó árak és előnyös feltételek mellett. Ugyanitt legolcsóbban szerezhe-
telített
V . V . V . V . V . V . W . V . V . V . V . V J
ponyvák,
valamint szekérponyvák 7 korona és 9 korona, varrás nélkül egy darabból szőve csinvat ponyvák 16 korona, továbbá uj és használt w A
« d
A Bjr a ( f I I U
Bjr minden nemben, gabona, faszén, liszt és I I korpás zsákok stb.
Legolcsóbb beszerzési forrás. Óeska zsák és ponyva minden mennyiségben a legmagasabb áron megvétetik.
NAGEL ADOLF Budapest, V.Anany-János-utcza T E L E F O N . 3 5-93.
I H c C O R l H I C H
uóló 1S84. fii III. lörrínjaikk, a végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben.
12.
Sürgöny-czim: Nagel Adolf, Budapest.
H A R T E S T I N C !
9 I A C H I N E
C O M P A M
(Chicagói aratógépgyár.)
Kévekötő aratógép Fiikaszálógép § Köszörükészülék rve
vásároljon,
„Daisy" marokrakó aratógép Szénagyüjtö gereblye és Kévekötöfonal
gyártmányai. mig
gépeinket
nem
látta
s
árainkat nem kérdezte I
Olcsó tartalékrészek óriási raktára.
Tessék mintakönyvet kérni!
William
J. Stillman
igazgató
Budapest, V . , Váczi-ut 3 0 .
37 - . SZÁM
11-IK
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS
HÓ 11.
K Á D Á R GrYUL A szál gyorslohere-magfejtő-gépgyára Nagyváradon. becses figyelmét felhívni a szabadalmazott gyors lóhere- és luczernamag cséplő és gubózó gépemre, mely nemcsak magas munkaképességénél fogva múlja felül az eddig létező összes ilynemű gépeket, hanem azon előnyénél fogva is, hogy vele a cséplés és gubózás egyszerre végezhető, de egyedül a gubózást is kitűnő sikerrel végzi. E: ' ' cséplőgép— — — varok segélyével két különböző hengerpalástot lehet képezni és pedig az etető nyílásnál levő hengerpalástnak nagyobb átméret szükséges, mert itt tö bb gubót vesz be; Mig a kiömlő nyílásnál levő hengerpalást szűkebb átmérőjüparalellra állitható, mi a kifejtés főtényezője. Találmányomnak nemcsák meglepő munkaképességéért szavatolok, hanem azért is, hogy bármely eddig létező heremag-fejtő ellenében kétszerannyi magot fojt majdnem félannyi erővel. Hagy ezen találmányom mily előnynyel működik a gazdászat terén, az számos elismerő levelekből, melyeket a nagyérdemű gazdaközönségtől kaptam, .világosan kitűnik. Megrendeléseknél szükséges a dob hossza és körmérete, úgyszintén a nagy törekrosta hossza. Ára teljesen felszerelve 160 korona. Teljes, tisztelettel
Káflár Gyna l
E L I S M E R Ő T. Kádár Gyula géplakatos mester Nagyváradon.
L E V E L E K : Nagyráraii lat, szert. Hjtalan micihi gazdasága. Tekintetes K á d á r G y u l a urnák Nagyváradon. A küldött újonnan szabadalmazott Van szerencsém ezennel tudomáuj gyors lóheremagfejtőjét, a mai napon sára hozni, hogy a fenti gazdaság használatba vettem minden átalakítás részére Öntől vásárolt lóheremagfejtő nélkül, a cséplőgépbe használtam, ugy, dobbal teljesen meg vagyok elégedve, mert mig egyfelől azáltal tesz kitűnő hogy a cséplést és gubózást egyszerre munkát, hogy egyenesen dolgozik, s teljesiti, úgyannyira jól sikerült, hogy nem kell külön legubózni, addig mása heremagot egyenesen zsákba kap- felől érdeme az, hogy tisztán s gyorsan dolgozik s a magot mind kiveszi. tam ; ezt óhajtom Önnek tudomására Kelt Micske puszta, 1897. okt. 15. Tisztelettel Tisztelettel Szt.-Jubbi gazdaság kezelősége. Jancsó Lajos kápt. urad. gazdatiszt. alant felsorolt birtokosok és gazdaEzenkívül birtokomban vannak ságok elismerő levelei, melyek mind a szabadalmazott lóheremagfejtő gépem használhatósága mellett bizonyítanak. A többek között felemlítem és kívánatra megküldöm: Szunyogh Szabolcs nagybirtokos Esztár, Schwartz Gyula nagybirtokos Gyapoly, Puszta-£Icsi gazdaság, gr. Csekonics Endre uradalma HosszuPályi, Uradalom Ó-Siska, Uradalom Margitta, Uradalom Székelyhíd, Farkas Ferencz Csehtelke, Szacsvay Ákos Kigyik, L'.chtenstein Menyhért Balmazújváros, Diamand Béla Nagyvárad, stb.
Kizárólag- elsőrendű
m a g y a r erdélyi f a j igás ökör és n ö v e n d é k m a r h a gazdag választékban kapható
LÁSZLÓ TESTVÉREK gazdaságában Nagy-lklódon posta- t á v W a - és vasútállomás a Szamosvölgyén Kolozsvár közelében.
Uradalmak, gazdaságok, földbirtokosok, szeszgyárak stb. körében kitűnően bevált
, P e f 1 (Porcelán-Email-Festék) Falakon és fán porcellánszerü, mosható' mázolatot ad.
Legnagyobb tisztaság. — Sok évi tartósság. Nincs por, piszok, penész a vele mázolt falakon. Gazdasági üzemek, mint tej-, vajkezelési és sajtkészitési helyiségek, istállók, gépházak, élesztőka,mrák, konyhák, fürdőszobák, klosettek stb. részére felette célszerű. Kimerítő ajánlattal és prospectussal szivesén szolgálnak
Lutz Ede és Társa,
Befizetett a l a p t ő k e :
9 . 0 0 0 . 0 0 0 kor., névd szóló 15,000 db 6 0 0 kor. névért, részvétre felosztva. Tartaléktőkék: . 11,077.818.36 Rendes tartalékalap Külön „ . 550.000.47 Rendkívül „ ... .. 400.000.— Összesen: készpénzben és zálogftvelekL A jelzálogkölcsön iránti kérvényekhez, ^melVektíek* a takarékpénztárnál díjmentesen átvehetők - következő okiratok ír "lendők: Földbirtokoknál: 3747 а) a legújabb kele б) a hitelesített kataszteri mrtotav: c) az adókönyv vagy adóhivatali bizonyítvány a fiz i) esetleg az ármentesitési költségek kimutatása; e) az épületekre vonatkozó tüzk&rbiztositási kötvén " " " " "váhy, vagyis község vány az iránt, hogy a kataszter! birtokivben Mvetfbfrto'Tn hiteljegyzökönyvben vágy bérszerződések raellé" üánatös, togy" esetleg me Készpénzkölcsönök rendszerint hat havi kölcsönös fe . kamatoknak negyedévenkint előlegesen leendő fizetésének kikötése mellett adatnak. ,, » ta^*pénztár és a kölcsönkérő közti megállapodás tárgyát képezi. A takarékpénztárnak 4 és fél százalékos záloateMlekben adott kölcsönei után tőketörlesztés és kamat fejében 45 éven át évenkint 6 és íél jzátfalék- fizetendő Tél évi előleges részletekben. A záloglevelek kölcsönösen megállapított áron vétetnek vissza. . Az intézeti záloglevelek a tőzsdei napi árfolyamon a takarékpénztár mind a négy osztályának pénztáránál kaphatók. Magyar királyi államvasutak igazgatósága. , . 61283/CII. HIRDETMÉNY. Magyar-olasz áruforgalom Fiume, Velencze, Anconán. A fenti forgalom részére foly'ő "évi junius hó 16-ávál egy uj—'díjszabás"-lép, életbe, mely által az 2897. évi május hó 16 tói érvényes hasonnevű díjszabás l, és§ II pótlékával: együtt hatályon kívül helyeztetik. "* ? -»•• * Eltekintve a jelentéktelen díjmérséklések, illetve dijfelemeléseláől, hKlysík a£ jelenleg érvényben lévő: díjszabással szemben az uj díjszabásban foglaltatnak, ézeni utóbbi még annyiban és eltér az előbbitől, hogy számos áruezikk és állomás, mélyek-Sí. nek az eddigi tapasztalatok szerint nem volt forgalmuk és arra a jövőben sincs kUlátásuk a díjszabás egyszerűsítése szempontjából abból kihagyattak. A szóban forgó díjszabás példányai a magyar királhi államvasutak díjszabási: osztályában lesznek annak idején kaphatók. Budapest, 1901. évi április hó 30-án. . ...-.._•• . A magy. kir. államvasutak igazgatósága; a részes vasutak nevében. (Utánnyomás nem dijaztatik.)
Épületanyagok eladása. A „Köztelek" átépítése folytán jókarban levő s még használható következő épületanyagok megvásárolhatók a z OMGE. i g a z g a t ó s á -
gánál, Budapest, IX., Köztelekben. Egy vörös-márvány kútfej kagylóval, kelheimi folyosó-lapok, karzat és lépcsökorlát fából, 100 folyóméter, igen jó karban. Üvegajtók, csillagos ablakok. 3 drb kitünö töltö cserépkályha, nagy helyiségek fűtésére. Járda koczkakövek. 2 darab kapu. Használt tetöbádog.
KÖZTELEK,
784
1901.
MÁJUS
HÓ 15.
38.
SZÁM
11 -IK
ÉVFOLYAM.
OREIUSTEIItf és K O P P E L
m e z e i és i p a r vasutak g y á r a Iroda: BUDAPEST, Felső erdősor 24. szám. Gyár: Szf.-Lőrincz nyaraló. Bzállitaiiak: Teljes
berendezésű
mezőg-azdaságl vasutakat ló -
és mozdony
üzemre.
Állandóan raktáron tartanak használt, de t e l j e s e n üzemképes á l l a potban levő vasúti b e r e n d e z é s e k e t . Pályaberendezések, valamint kocsik és gőzmozdonyok b é r b e a d a t n a k . és részletes költségvetéssel ingyen és bérnentve szolgálunk.
lelmi szerek értékesttését eszközlik az előirt % mellett. Felvilágosítást és csomagolási utasítást ingyen nyújt tagok és nem tagoknak.
É
Hajéjáratjegyzék.
eT Magyar Gazdák "6 Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete
HATÓSÁGI KÖZVETÍTŐ BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOKABAN. ^ ^ Sürgönyczim : Aurora—Budapest.
in
Husnemüket, füstölt liust, vadakat, szárnyasokat-élő és leölt állapótban, tojást, vajat, halat burgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyümölcsöt stb.
A D R I A magy. kir. tengerhajózási részv.-társ. V e z é r ü g y n ö k s é g e H o f f m a n n S. és V .
1901. május havában a következő gőzösök indulnak:
G A N Z és T Á R S A Budapesten.
-t.
Petróleummal és adómentes benzinnel hajtott motorok gazdaság czéljaira (BÁNKI
és CSONKA szab. rendszere).
Mechwart-féle gó'zekék és petroleumekék.
.ntwerpt^ Eta a gőzös elindulása elGtt 8 nappal ele. im jelentetett, az Igazgatósig fentartja magának í tőket nem érinteni, megjelölt viszonylatokban a g»zbl
, Hengerszékek, köjáratok és teljes malomberendezések. Részletes árjegyzékeinket kívánatra megküldjük.
Turbinák. — Villamos világitási és erőátviteli berendezések. 79 Lapunk kiadóhivatalában n
A sertés javitásaés hizlalása
grazdák és hizlalók használatára, I r t a K . RuJ Ara portómentes küldéssel I mm
gyógy és műszaki ébb 4 gT'dákní kfpS^vaTmá^tXb'évTtÍTBen jó eredménynyel használtatik. Kapható a feltaláló és készítőnél
FARAGÓ
ÖDÖN
növényeiről
PALÁNTÁT 3n Agnelli borsos menthájárói uj fajról' szállit mig készlete tart plébános-Gsári, posta Sasvár, Agnelli József p Nyitramegye. A palánta szép, erős, egy évet betöltött. Ára 1000 drb 25 frt o. é. (50 kor.) ezre 15 írttal. Nagyobb az ár még kedvezmé100 drb 5 frt. Ab itt vasúti tai állomás. A termesztésre való 1 a palántával kívánatra szolgál.
gyökeresen gyógyit számos évi kórházi működése alatt nyert gazdag tapasztalatai alapján med. unlv.
Dr. FABINYI v. kórházi orvos, specialista. Meglepő eredmény gyengeségi állapotoknál. Rendelés 9—3-ig; este «—8-i*. BUDAPESTEN,
T I L ker., E r z s é b e t - k ö r u t 12. szám. Levelekre díjtalanul válasz, kívánatra gyógyszerek.
37. SZÁM
11-IK
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS
KÜHNE E.
Nyári évad. Alakult 1856.
G A Z D A S Á G I
HÓ
11.
Nyári évad. Alakult 1856.
8 T A H E L *• L E M N E R
M O S O N B A N
ajánlja:
Legjobb kézi és lókapálókat) réP\ bur9on^a ,
} es kukoricza
Tóltogetoket Jmegmivelésre. Osborne-féle hírneves fűkaszálókat, aratógépeket és kévekötőket, szénagereblyéket, járgányos cséplókészleteket, rostákat, konkolyozókat.
A CitoUb-i (Csehorsz.) Hampshire törzsjuhászatban a
Főraktár: BUDAPEST,
kos eladás
VI., Váczi-körut 57/a. H T I.egujafoli árfegyl é k kívánatra ingyen.
SZIVATTYÚK MÉRLEGEK, minden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági is iparczélokra. közlekedési, gyári, mezőgazdasági és Ipari Emberaiériegsk. mérlegek hásl használatra, ka Legjebk g m a i - és kender t ü a i i k . I gek. Commandit-Ursasig szlvattya- éa Mérten mindenféle csövek. Árjegyzékek
W
ingyen éa bérmentve.
*
GARVENS, Wien, L WailsekfMM 14. m. InrarieitogafeMMl
Olcsó kerítések!
Olcsó kerítések!
H A I D E K K E R SÁNDOR I t l l l A I ' K S r i : \ , V I I I . kei-., illói-iit 48. szál ronyfonatokat, Gyárt és szállít: szabadalmazott Hungárla-fonatokat, méterenkint 60fillérértgép- __ __ gyümölcsösök, tüskés sodronyt, píUitbuzalt: erdők, vadaskertek, baromfiudvarok, gazdaság;! telkek, >kat, szőlők stb. bekerítésére olcstf ftrak mellett. Jíyaralő-, park- és erkélyrftcsol" ^ valamint csinos és er5s kivitelű kapókat és ajtókat vaskeretes sodronyfonat és kovácsolt vasból; úgyszintén dir V favédő-kosarakat. Topábbá föld- és kavicsrostílkat; szőlőbogyőzd-rosta t, míigtörablakrostélyokat^ ökörszájkosarakat, szikrafogőkat; gabonaválasztő-hengereket, valamint 3780 köpenynyel való ellátását. Kostaszöveteket és fonatok: szelelőrostttkba. Á r j e g y z é k é s költségvetés ingyen. — Jntányo és pontos kiszolgálás.
W E 1 S E R J. C.
megkezdődött 3455 Posta Citolib, vasut-állomás Laun. Herczeg Schwarzenberg.féie uradalmi igazgatóság Citolib.
Bérbeadási hirdetmény.
Id. gróf Khuen Károly urnák Szerémmegyében Sodolovce adóközségben fekvő 1245 katastrális hold önterjedelmü „Lanka puszta és Szarkasziget' gazdasága 3884
folyó évi október l-től 10 évre b é r b e adatik A gazdaság Eszék közelében ország-ut mentén fekszik. Megtekinthető és bővebb felvilágosítás czéljából bérbe venni szándékozók Linhardt Lipót körerdészhez fordulhatnak, lakik Sodolovcen (vasút állomás Eszék, posta : Eszék felsőváros, postafiók Lauka,) kinél a szerződési minta is betekinthető.
Uradalmak és gazdák figyelmébe. Alulírott részvénytársaság ajánl kitűnő minőségű, trágyázási - czélokra alkalmas száraz
ni é s z p o r t a dobresti állomáson kocsiba öntve 10000 kilónként 40 koronáért.
Biliari Erdőipar és Mészégető részv.-társ. Bihar-Dobrest.
3895
Kwizda Ferenc JánosfcX ^ ^ f c S f í s a S f c i korlilotl gyíffizeréss Kornonburg, Béea msilsl
Ajámja egyetemes egyes és kétvasu aczélekéit f £ Magyarország legjobb sorvetögépeit, szabadalm. kiváltható kapacsuklyokkal. Homokos talajhoz a „ZALA DRILL" különösen e czélra készített és kitűnőnek bizonyult vetősarukkal lesz ellatva. D V D V r r i l A imeritökorongos sorvetőgépeit JÍ ClXII Au 1 » leszállított áron. . " D T A TVTTFT" egykrekü kézi kapáit és JCl X töltögetöit 20 korona árban.
slK és legyes taiajboz eDyaránt alkalmas.
M
„HOLLINGSWORTH"
l ó
«iEár-1
éT éta udvari litAllókb Katonai és polgárt latUlftkban hi»«i»i..B»» •tl nagyobb erőmogfoczlttaek előtt és után, to ioamodánok, rándnliaok és inak merovaégénél sl pasltt a lovakat kiváló telj esi tv enyokra az idomlta»u»». ValSdl osak ÍSuti »édj«(rjgyol kapható a« Osztrák-Magyaraenarohla mtodoa B.
786
KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS
Kalmár Vilmos
38. SZÁM 11 -IK
H Ó 15.
P R O P P E R
S A M U
mezőgazdasági gépraKtára B u d a p e s t , V . k e r . , T á c z i - k ö r u t 52. s z á m . Ajánlja mérsékelt árokon a jelen idényre
Budapest, VI kerület, Teréz-körut 3. száie.
S A O
JK R U D O L F
elismert kitűnő gyártmányait
Aczélekéit, Vasboronált;
á cschorszAgi Thomas-müvsk magyarországi res&rképviaelője a j á a l :
T f e o m a s f e s z f á t u s z t e t (IfcnmUX Q m „MarteUlB" doháiif t r á g j á t , KalnltoL — a —
A műtrágyák
Legújabb
béltartalmáért
szerkezetű a
wmwm F«nt«a
szavatolok.
—
kitűnő trágyaszóró
gépek
legolcsóbb
soro's répakapálóit, | szőlőmivelő Szín.
Ez alkalommal különösen felhívja a t. gazdaközönség b.figyelmétaz általa képviselt
«o
áron.
ÉVFOLYAM.
DEERING-féle
< i l®SMiasH®F©t©s k i s i * l f « I á a . bsbsssses
a Vilás
l e S n a S 5 hirneves k a Í a r a t Ó g ép
^ kTÍLDak
fükaszálógépeire, marokrakó é s kévekötő aratógépeire, yalamint egészen C7ITM ARYIIITÖ és szénaforgató gépeire, mely gépeket telaczélból készült OfctllHU T UJ I U jes jatálláa mellett szAllitja jutányos árakon. Bizonyítványok fenti gépekről, kimerítő árjegyzékek és készséges felvilágosítások
Lapunk bekötési táblája Gazdák és kertészek
2
figyelmébe!
KIRÁLY ALálOS Budapest,
kor.
72 f i i I .
kaBisató
Szab. önműködő kézi szőlőmoly-permetezőK, angol Kerti fecsKendőK (Hydronette), Kazal fecsKendőK; továbbá szfllöpermetezök, kénporfuvók, szénkénegezök stb. gjárt\(„. ' Hiányait ajánja
(portómentesen)
kiadóhivatalunkban.
p ^ Mindennemű tornaszereket-
Vi., S z a b o l c s - u t c z a 4. s z .
Szőlőpermetező darabja 7 frt és feljebb. £792 Képes árjegyzéK ingyen
é s leg.jobit) m l n ő s é g t t
gazdasági
kdtélnemüek@t$ ajánl a
B L E
Eladó gőzeke, használt, ekékkel
nagyon lajtokkal
j ó karban
I E R
é s
,, Raktár és iroda: K Á B O L Y - K Ö R U T
teljesen • felszerelve, egy
nagyobb
halhálók, KézitásKáK stb. továbbá gazdasági cziKKeK u. m.: istráng, K ö t ő í é K , rudaló gabonazsáKoK, vízhatlan ponyvák, itató és tttzi ve dreK, KendertömlőK, hevedereit, Kender, Kócz stb. a legjutányosabb eredeti gyári árban Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek.
8000 forintért eladó. „ O o z e k i e "
7. SZÁM. '
és munkaképességgel,
uradalomban
Leveleket
W E I S Z , ;
kötélgyártó czég Budapest.
czim
alatt
a kiadó-
hivatalba kérek.
.
A J&
N L O K :
Lucernát, lóherét, répa- I G É P O L A J A T , u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű magot, fiimagvakat savtalanitott repcieolajat, stb. minden czélra és minden egyéb
Bar V e t ő m a g o t "®H
disznózsírt, szalonnát é s szalonnáról lerázott sót.
Kocsikenöcsöt, Petroleumot,
Zsákokat, takaró- és szekérponyvákat, kátránt festékeket, fedéllakot,
MŰTRÁGYÁT
F e r t ő t l e n í t ő s z e r e k e t , a legjutányosabb áron és szavatolt jó mi u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. nőségben. rézgálicz karbololeumot, keserűsót osudasót stb. | M T Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok lóherét, luozernát és egyéb magvakat és kérek mintázott szíves ajánlatokat.
K
R
A
M
E
R
L
I
P
Ó
Tf
BUDAPESTEN,
V .ker.,
Akadémía-ntcxa 1#. m . •Telefon.
SOpgönyczím i „ C E R E S " Budapest. Árjegyzékkel és g é w l r t M M l » i aJáriiiUMMl Kívánatra w l g á l » k .
{ . ' ( . ' ( . ,
37. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK 1901. MÁJUS HO 11.
A „MISKOLCZI HITELINTÉZET" áru és terményraktáraiban, az ez idei I X - i k
é v i g y a p j u - v a s a r
beraktározással egybekötve
1901. junius hó 19-ik napján tartatik. Részletes felvilágosítással szívesen szolgál
A „MISKOLCZI HITELINTÉZET" részvénytársaság igazgatósága. (Utánnyomat nem dijaztatik.)
! Különlegesség! vetőgép, hegyes és sik vidékre. Szilárd szekrények. Célszerű kiürítés. Nincsenek váltókerekek. Olcsó árak. #lsmételárusitök és szolid ügynökök kerestetnek.^
Agricoia Schwarz M.
3915
Árjegyzékek ingyen és bérmentve.
JB ^ m S a ^ í
A
gazdasági gépvállalat
W I E N , XX/2. Pasettistrasse 29. és 31. saját gyáriielyiségében.
789
Gazdák Biztosító Szövetkezete Budapest, V., M á r i a T a l é r i a - u t c z a ÍO. (Thonet udvar)
az Országos Magyar Gazdasági Egyesület úgyis mint a
Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége erkölcsi támogatásával. Biztosítéki
AUltnlt i 1900. alapi
összesen : 1,600,000 kor. Biztosításokat elfogad tűz- és jégkár ellen. Az üzlet eredményeben biztosított tagok a dijarányában részülnek. Biztosítási ajánlatokat elfogad közvetlenül a központ vagy a képviselők közvetítésével és felvilágosítással és nyomtatványokkal minden irányban készséggel szolgál 1898 a « igazgatóság.
Legjobb karban levő gépek.
Egy 8 lóerejü Clayton és Shuttlewortli-fóle gözcséplökészlet. Egy 6 lóerejü Garrett angol gyártmányú gözcséplökészlet. Két darab 8 lóerejü Clayton és Shuttlewortliféle locomobil - olcsó áron eladó •
WEISER J.C.
Knuth Károly
mérnök és gyáros.
BUDAPEST, V I I . ker., O i r a r - o t e n «—S. n Elvállal: Kízpantl-, viz-, lég- ét gőzfűtések, légSZMZ- és vlzvszetíkek, osatornázásak, azollíztetésak, olaaattek, szivattyúk, vizerdművl csaligépek stb., nemkülönben kőszén-, olaj- te róleum váladékból nyert gázok értékesítését czélzó készülékek létesítését, városok, indóházak, nagyobb épületek és gyárak számira. Tervek, kSHségvetések, jSysdaiml gyorsan készittetaek. I|<sgj*bk BínfiségS kiaft&ft-ssSnk raktárra.
Nagy-Kanizsán.
MEGJELENT
a nagyméltóságú m. kin. földmivelésügyi minisztérium anyagi és az Országos Központi Hitelszövetkezet erkölcsi támogatása mellett Dr. GALOVITS ZOLTÁN
A Magyar Szövetkezeti Jog
nélkülözhetetlen kézikönyvül szolgál. Ezen mű utmutatóul szolgál: A szövetkezetek alapítására, a tagok jogviszonyaira, a közgyűlés, igazgatóság és felügyelöhizottságra, ezek tagjának jogaira, kötelességére, felelősségére stb. A mű ára portomentesen megküldve 6 K. 20 fillér., kötve 7 K. 20 fillér. Megrendelhető
a KÖZTELEK" kiadóhivatalában Budapest, IX., üllői-ut 25. Hirdetmény. A magyar királyi államvasutak igazgatósága nyilvános ajánlati tárgyalást hirdet a Budapest—Józsefváros állomáson előállítandó vegytani laboratórium épület létesítéséhez szükséges építési munkák végrehajtására. A tervek, a költségvetés, az egységárjegyzék, a szerződési tervezet, az ajánlati minta, a pályázati feltételek, valamint a munkák végrehajtásához kötött föltételek Budapesten a magyar királyi államvasutak iga . . . . . . lyában (VI., Teréz-körut 56. szám III. emelet 1 tekinthetők. Az ajánlatok legkésőbb 1901. május hó 18-án déli 12 óráig benyújtandók alólirt igazgatóság építési főosztályában (Teréz-körut 56. szám II. em. 10. ajtó.) Az ajánlatok egy korona, az ajánlat mellékletei ivenként 30filléresbélyeggel ellátva és lepecsételve a következő felirattal nyújtandók be: „Ajánlat a BudapestJózsefváros állomáson létesítendő vegytani laboratórium építési munkáira." Csak az összes munkákra tett ajánlatok fognakfigyelembevétetni. Az ajánlat benyújtását megelőző napon, vagyis .1901. évi május hó 17-én déli 12 óráig 2400 azaz kétezernégyszáz korona bánatpénz teendő le a magyar királyi államvasutak központi főpénztáránál (Andrássy-ut 75. sz. földszint) akár készpénzben, akár állami letétre afkalmas értékpapírokban. A bánatpénzről szóló letétjegy az ajánlathoz Az értékpapírok a legutóbb jegyzett árfolya értéken felül számításba nem vétetnek. Csak idejekorán beérkezett Írásbeli ajánlatok szolgálhatnak a tárgyalás alapjául. Posta utján beküldött ajánlatok és bánatpénzek térti vevénynyel adandók fel. Budapest, 1901. évi április hóban. Az igazgatóság. (Utánnyomást nem díjazunk.)
Gyümölcs és szőlőibor készítési gépek.
Gyümölcs és szölö sajtók, szabályzóval. A munkaképesség' 20% nagyobb^ bármely más sajtónál. MT Kydrau.liJsu.3 sajtóin. "SM
Szölö és gyümölcs zúzok és bogyó morzsolok. Teljesen felszerelt szüretelő készülékek. Szőlő és gyümölcs őrlők, aszalő-készttlél mölcs éa főzelék aszalásra (s.yíimoles-v.'lKÓ és 1 gépek, legújabb szerkezetű szab. önmükodS „Syi gyümölcs és szöllövessaő permetezők gyári szállíttatnak jótállás mellett a legjobb kiviteli
=©s. leír.MAYFARTH PH, ÉS TÁRSA — _ _ kizár, szabad, gazdasági gépgyárak, vasöntőd.©
és gözliám' B É C S , I I .T a t o r s t r a s s e 7 S Kitüntetve 450 arany,'ezüst és bronz éremmel. Árjegyzék Ingyen és bérmen Képviselők és viszontárusitók felvétetnek. 5707
27
KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS HÓ 15.
GÜZEKÍKET,
38.
SZÁM
11 -IK
ÉVFOLYAM.
Ajinlj* Jól felszerelt műhelyét
TAKACS OSZKÁR
gőzcsépiekészletek
gépgyéra BUDAPEST, Köztelek-utcza 6. «z. Üllői-ut mellett.
= = = = = javítására. = = = = = RAKTÁRON TART: mindennemű mezőgazdasági gépeket és eszközöket, u. m: vetögépeket, rostákat, ekéket morzsclókat, szeeskavágékat 3241 J á r g á a y o s - és-bisz-bi-bó cséplőkésaleteke-b. Raktáron tart: kijavított gözoséplökészleteket, valamint az Első Magy. öazd. gépgyárban készült uj gözcséplögarnlturákat. Csereüzletek köttetnek. — Mérsékelt árak, kedvedfizetésifeltételek.
tlZ-BTIN EMBEREKET éi b A z - u t i e h o z o o n y o k a t
A Szegedi kenderfonógyár részvénytársaság Szegeden ajánl arató gépelihez való ismert kitünö minőségű
JOHN FOWLER & Co.
t
legitkéleteestt
szerkezettel
ée l^fllcsóbh
árak
neflett
tzáütt
manila kévekötőfonalat
k ^ . - k é n t 135 fillérért, valamint egy külön eljárással a czélnak époly jól megfelelően előállított több nagy uradalomban kipróbált
m
^
T
Í
B U 0 A P E 8 T I p » 4 í ,
kévekötő fonalat magyar kenderből
K E L E N F Ö L D '
k g . - k é n t 115 fillérért, minden aratógép szerkezetnek megfelelő gombolyagban. Ugyanott gazdasági Kötéláruk és valódi Kenderzsákok jutányos árban kaphatók.
j®y!Mm«fcely.
mktár,
„ M É L O T T
E "
A
szabadalmazott
.
.
Legtökéletesebb fölözés!
.
locomobilok és gőzcséplőgépek.
.
CSEREÜZLETEK.
Legmagasabb munkabírás. T e l j e s tejgazdasági b e r e n d e z é s e k .
FEHÉR
eladása.
Használt é s javitptt
Legkönnyebb hajtás! .
M a g y . kir. á l l a m v a s u t a k g é p -
g y á r a gazd. gépeinek
TEJ-FÖLÖZŐGÉP.
Mindennemű gazdasági
gépek. gépgyár
MIKLÓS
részvénytársaság
B u d a p e s t . V., Külsö-Váuzi-úí 8 0 .
SANGERHAUSEHri G É P G Y Á R p, t. B U D A P E S T ,
E E E E E E E
V
a
s
ö
n
t
ö
d
m r
(Külső-váczi-út)
e
,
g
é
p
-
é
Csáklya-utcza
33.
sz.
§
g
á
r
é
z
m
ü
y
r
.
E
=
=
E
S P E C I Á L - G É P & Y Á R Elvállalja mindenfajta szeszfőzde, szeszfinomitó
rés
élesztögyár
teljes
gépészeti berendezését a legnagyobb méretekig. Atlakit meglevő gyártelepeket T E R V E K K E L
É S
és
szállít
K Ö L T S É G V E T É S S E L
.Pátria" irodai mi ét nyomdl
minden
egyes
gépet
K É S Z S É G E S E N
és
készüléket külön-külön
S Z O L G Á L U N K .
is. 3453
sz.
KÖZTELEK,
1901. ' M Á J U S
HŐ
lL
Ajánlanak minden versenyen felül álló
Még
k a z a l o z ó k k a l , k é v e k ö t ő k k e l , vagy szabadalmazott s z a l m a s a j t o k k a l kombinálva. Cwőzmozg-onyok mozdonycsöves vagy k i h ú z h a t ó csöves k a z á n o k k a l ipari czélokra 100 lóerőig.
szerzek függő termésre és raktáron lev5 gabonára. Sovány és kövér sertéseketvalamlnt egyéb jószág eladását is elvállalom, akár
Bauer B. Gyula
Budapesten, VIII., Kerepesi-ut 73. szám. Minden felvilágosítás dljtala-
Jó kiirhaii Sopronmegyében vagy a közelében megvételre kei
Eladó IbirtoK. B i r t o k eladás. gyar hold jó minőségű 80 hoHl sz.lntö, 50 hold teafefcv5"fehérmesei ' 630 írima birtok, igen kclíóK azdaságf épüíetelS
BuFián Yilmos veje,
Qazdák,
Iparosok!!
^H A Y E R L J A j k
Raktár: Budapest, V., IJpót-körút 18,
VIHARÁGYUK
szappangyára 3863
II. évfolyam. Szerkeszti és kiadja J e s z e n s z k y PóJ az O. M. G.E. titkárja. Ára: O. M. G. B. tagoknak, i
Tej!! teljes bizalon:
m i n d e n eddigi hasonló t a l á l m á n y t felülmúlnak. Kaphatók a
Tej!!
Magyar szabadalra.
kik tejüket li óhajtanák,
Budapest, VI. Angyalföld, Jász-utcza33. Hegyközségeknek és csoportos társas birtokosoknak hosszabb időre szól é fizetési k e d v e z mény.
KéveJtötó'-aratógép 3 k o r . 30
FaSrbanks Mérleg és gépgyárrészvénytársaság. Városi Iroda és raktár Budapest, A a d r á s a j n t 14
l
Szemest helyen, (Magyarország).
T R I E S T , Via Limitanea 1.
s gazdálkodók figyelmébe. Számos uradalomba már bevezetett
50%-al olcsóbb mint bármely más világító anyag. Prébaküldemények 2 korona utánvét mellett. Kívánatra prospektus ingyen ét bérmentve.
legjobb minőségben, jutányos árak mellett.
p^sta-restante „.I." jelige alatt küldendő. 3369
Zsebnaptár
sirÉu
sem feledkezik meg beteg marháról a lelkiismeretes ember. Hol , borjuvérhas, baromfi-cholera, kutyabetegség, sertések, szopós csikók és bárányok hasmenése lép fel, melyek az állatokat tönkre tennék, minden esetben az ezerszeresen megdicsért gyógyszert, athüringiailabdacsot, kell használni. Megrendelhető minden gyógyszerész és állatorvos által. Egész doboz 3 korona, fél doboz 1 korona 60 üli. Egyedüli gyáros : Cl. Lagemin, Erfurt. Főraktár Ausztria részére : Rössle M., Wien, IV., Mayerhofeasse 12. Magyarországi raktár: Török József gyógyszertára, Budapest, VI. ker., Király-uteza 12.
F.Fenderl&Co.
Gazdák
27.
Aszfalt, FedőpapirSemez, Kátrány, Cas*boIineum, Carbolsav, Creolin-t stb.
göftcséplőgépeket és gőzmozgonyokat
AgricoL
ÉVFOLYAM.
Budapest, TI., Podmaniczky-u. Gyár: E r z s é l b e t í ' a l v a .
V., Váczi-körut 60.
kitűnően bevált óvóazer a szőlőkerti rovarok, levéltetvek, hernyók ellen, ugvszinte a vetemények, ültetvények és virágok, különösen a szőlővessző szénaférge (CochylisAmbiquella)ellen. A növényre ártalmatlan. Ár és használati utasítások kívánatra ingyen.
Ít-ÍK
Posnanskyés Strelitz
U M R A T E I és T Á R S A
Gazdák figyelmébe!
37. SZÁM
ffll.
Bolti ára 4 korona. Tejgazdasággal foglalkozóknak nélkülözhetetlen. Megrendelhető a kiadóhivatalban, Bpest, IX., Üllőiut 25. szám.
Széklűrirágftt nagyban vásárlók. Gyűjtésre szívesen szolgálok'. Más gyúgy-
Budapest, IX., Soroksárl-a. 10.
Zsákok is gépgyár Budapest^ AndráS8y-at_ 15.
^ Biztos^ hatású állattenyésztési m. k. felügyelő
A sárvári m. Mr. sági szakiskola ií tanfolyama
f. évi augusztus 6-án olcsőbb gyári áron kezdődik ésdeczember hat ék, a F I S 0 H E Rzsák- és pony Ta31-ig tart. lárban, Budapest, Felvételi feltételek az intézeti igazgatóságnál meg3 899 tudhatók.
G ö d ö l l ő ,
Szalmavétel. AfánSokSárr£^abVeszprém
Baromfi hizlalás 1
Ttftvázsonyl bérgazdasög
Megrendelhetők a szerzőnél, legegyszerűbben a pénz előleges beküldése mellett. \
tejszövetkezet felosztása Érdeklődőknek felvilágosítással Szolgai Cso«r Miklds kasznár ur Tab, stgi tej sítfve tkéxe1 "felszímoltf bizottsftga. 8908
Legnagyobb dijak ságos szöveggel 20 flll. bélyeg ellenében ingyen. ADOLF HENN, Wien X. Himbergerstrasse No 103/VIX. A bécsi házinyuitenj észtő-
U
9 7 , SZAM. 11-IK É V F O L Y A M . n felül minden beiktatásonként. Kishirdetésel G»m.li mily
BETdLTERDÖ ÁLLÁS, (üazdasági írnok.
KÖZTELEK,
190i: MÁJUS
11.
HO
KIS HIRDETÉSEK
T M ^ o i n n k , melyekkel Táluzra Az ujnépi uradalomban egy sajtost végzett, a taavaj és sajtgyártás terén eredményefen müködö. egyének bizonyitványmásoséle^Mek8 Lipót" k™egk'Ö1s" jékNagykanlzSs°éra!lmére ^901
ÁLLÁST KERESŐK,
Számtartó mérlegképes, a kettős kőnyv-
Gazdatiszt, ki a gazdaság minden
állSsfkeíesnek.VóWk5Segyfn előzőleg gazdasági akadémiát, végzett, -Zí&adlg^ csak ^irní paraszt ™ber'. Megkeresések a ^akiskola igazgatóságához
lius 1-én betöltendő. Pályázatnak jő sikerrel - végze'.t, itonai kötelezettségüknek
lev&lbélyeg'et "ra«y
Egy évi próbaidő' kikStteti] Fényképpel ellátott folyamoc ványok giőf Károlyi Imre nagyméMságához^
Gazdatiszt,
Tizenegy évi dalszíki % bizonyitványokbslfpésre egy Szispáni vagy kulcsári kive| ™e8ke"
uradalmában 1901. julius l én a következő állások töltendők . Apoz, Hevesmegye.'0186 P°Sta 1. egy gazdasági gyakorFöldmives iskolát dtünő . sikerrel végzett kathtl éves, nős gazdatiszt, aki a i.adótisztl állás lettos könyvvitelben jártus-
minden ágWan'jártasf különb sen a répatermelésben, tejgazdaságban, ménesben, hizlalásban, gőzeke kulturában, állást8
nyelve?* keres! Ozim: Fleissner ispán, Egyed,
ÁLLATOK, A Bélalialom puszUi ga|da8á^gb^H 30^.^arab tenyészkos8 elíId<í?™Bövebbet a gazdasáei intézőségnél u. p. Osécse, Nógrádmegye. 386'
3BS
növendék ökör ésúgyszintén üszőleg borjakat prímább
\r. erdélyi t czukorrépa termeié! I nagyban foglalkoz
A fflőf Esterházy-féle csákvári íöldmives - iskolát több, a katonasoro-
ágában jártas.^ Egy közülök Ezeket igénybe venni óhajtók forduljanak a Ibér megjelölése mellet az iskola igazgatóságához. 3S92
3131
uradalmi igazgatóságánál Strilek, Morvaország.
üonyháfl-simmentliali üsző xx eladó, xx
Gyakorlatszerzés ozéljából gazdaságba üzetés nélkül, de teljes ellátás fejében
Bővebbet Fantus Fülöp Polgárdi, Fejérmegye.
K ,
®
a s :
»
Becserélek
Hanna vetőárpa
VEGYESEK. Eladó birtok. Gömörmegyében, a Sajó völgyén, egészséges és termékeny vidéken, egy 1200 • öllel számított, 422 hold szántő, 162
ócska marhamázsákat uj marhamérlegekre. Minden mérleg törvényesen hitelesítve öt évi jőkarban tar3902 tás mellett.
DÉNES MANÓ mérlegmüszerész B U D A P E S T ,
VII., Dohány-utcza 78. együtt, szabadkézből •azdasági Hetekkel. Talaji • legjobb a tBlgy, íybőf 35 helTláball" lilethsgyás müfákkal. Város helyben mellett. A
mig a készlet tartlOOkgként
19 koronáért kapható
kölcsön adunk
vasúti állomásainktól.
uj és egyszer használt ril-
Vöröstarka
tinó üsző és
2 esetleg
WEILE^ éf EISNE^ Kis-Czelli kereskedők.
TAKARÓ
HALDEK magnagykereskedése
B u d a p e s t , Károly-körút 9. sz. eredeti északnémet
Pmindenféle O N Y Vnagyságban, Á K A T ,uj TERMÉNY
ZSÁKOT
repezeponyvákat
a legjutányosabb árak, illetve kölcsöndijak mellett
KOHNésSTEIN
zsák és ponyva gyári raktár BUDAPEST, V. Bé'a-u. 5.
Eckendorfi olajbogyóalaku, eredeti, francia
takarmányezukorrépamagot, arankamentes, államilag ólomzárolt magyar
luezernamagot,
eredeti norinbergi
tarló répamagot, magas esiraképességü
SS:
Gépész,
®
1500 klg. hordképességíl erős vaskorláttal 21/2 méter hosszú IV2 m. széles
Eredeti
Tenyészállat eladás.
300 darab nagytestű Rambouillet anyabirka és 15 drb hágókos, úgyszintén 13 darab lVa—2 éves
M
3 drb Marhamérleg
színvonlon álló jull-
K l e i n és Spitzer Kis-Czeüi kereskedők. Megrendelések egyezaég szerint
Jfagy-Szt..MlW«ís, 1901. Sándor titkári hivatala
®
4 drb Hídmérleg
Igen azép, válogatott vSröatarka simmenthaU jellegű 1—2, legolcsóbb árért vállalkoznak (8) éves 1346
A végleges kinerezés egy évi fpróbaldő után történik. Megjegyezt-tik, hogy ezen kezdőfizetéssel dotált állásokra kinevezettek előléptetésre és a már érvényben levő urad. nyugdijszabályzatok értelmében nyugdíjra tarthatnak igényt.
t e
3000 kg. horderejű százados, toló sulylyal 4 méter hosszú, 2 méter széles.
Albert
Debreczeni m. kir. gazdasági tanintézetet jó ercdménynyel ^ S ^ J J egyén, 10 évi gazdasági gyakorlattal, több évig uradalomban alkalmazva volt, fazdaságot önállóan-is vezetni képes, szerény feltételek mellett n egfelelö állást keres. Ozim a kiadóhivatalban. 8885
> ®
E l a d ő kosok. zvegy bftrd Schosbergei sigmondné ő méltóságánál
melfewfáÜásrkeíes.^Szives Rambouillet kgajÓtlTtó esülnek. Évifizetés500 3181" jelige alatt. " 3181 kosok .1. Sajátkezüleg irt folyaGrazdatiszti mindenkor nagyobb állást keres azonnali belépésre, írnoki a gazdaság minden ágában mennyiségben, dus jártas, 15 évi gyakorlattal, 2000 választékban kaphatók b é é gazdaságfaFzértkisÍolbalr,5üzílt- keres" tény fia 1tal embe^ gazdavezetői ^tanfolyamát^ és föld- ságtani n!é2 e ettrvégzets nagy Gróf Herbersfein
isedés.' Pályázhatni izdasági tanintézel 1 végzett, oly keres
Oiak mezőgazdák és a szakirodalom terményel, további Alltat kereaSk éa adók hirdetményei vétetnekfele kedve: rovatban éa árban.
beíe8va^y4Soktóber havában elfoglalhatja. Jelenleg, mint önálló gazdatiszt bérgazdaságban mUkfidik és állásit a bérjelige alatt a kiadóhivatalba A sárvári m. kir. tejgazdasági szak-
H
muharmagot, hajdinát, paprikakölest, világos hosszú „Andelsdorf"
R a p h i a
háncsot Egy drb jutányos árak mellett. 38 erdélyi magyar fajta mely a tenyészkiállltáKülönleges ynyal el van látva vaskénezö-szemüveg törv. védve, legbiztosabb óv. adó Kováesy öftne gában Ádámoson. mályosodik |1 az ü veg.^Csakií X drb 6 éves, 4 drb 3 éves, 5 drb 2 éves valódiak. Ára 1 korona 2E magyar tenyészbika, valamint fillér. . Kapható optikai0ésu szak olcsóbban aj Állj ÜK üzlete "ér ' magyar üsző, tenyészirányváltozás miatt igen jutányosán eladó Ifj. Kintzig János tövis- U l m a n n & H a h n , optikai intézet egyházi gazdaságában, u. p. Zimándujfalu, Aradm. 3803
Brunner J.L. és Társa
U
