Telefon: 3384002
Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ)
Telefax: 3384271 Email:
[email protected]
1146 Budapest, Abonyi u. 31.
Internet: www.mkksz.org.hu
FŐTITKÁR
2015. évi ……. törvény egyes államigazgatási feladat- és hatásköröknek a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz telepítéséről és az ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló tervezet véleményezése Általános vélemény
A törvényjavaslat törekvései logikusan egészítik
ki a járási hivatalok
létrehozásának, az állami feladatok koncentrálásának eddig életbe lépett változtatásait. Hogy ez az irány mennyiben szolgálja a helyi társadalom, a települések érdekeit, hogyan teszi lehetővé felemelkedésüket, miként járul hozzá a
települések lakosságmegtartó törekvéseihez, arra majd az idő ad választ. Az indokolás a szakmaiság általánosan biztosítható színvonalára hivatkozva érvel, de több véleményezőnk is felvetette a kérdést; a hivatalvezetők ismert köre
mennyiben erősebb szakmai bázis, mint a helyben lévő mai jegyzőké? Problematikus, hogy több témánál is a települési ügysegédek közrehatására épít a koncepció, miközben ez a feladatkör mára sem személyi, sem infrastrukturális
szinten nem érte el az előző jogszabályokban kitűzött működési szintet. A hatáskörök és jogosítványok további elvonása immár olyan mértékű, hogy a helyi közigazgatás
és
önkormányzat
vezető
szereplői
sem
érték-, sem
érdekmozzanatok mentén nem tudnak majd megjelenni és jelen lenni a saját településük lakossága, a helyi társadalom körében. A tervezett lépések olyan ügyek kiemelését jelentik a helyi kontextusból és információs közegből, amelyek távoli-távlati kezelése elidegenítő hatással járhat, új problémákat keletkeztet és
költségnöveléssel együtt járvaaz elégedettségi szintet is leronthatja. Általában és elviekben sem elfogadható, ha túlmunkáért nem bér, csak megváltó szabadidő járna. Ráadásul, ha konkréten nézzük, most éppen csökkennek az önkormányzatoktól járási hivatalba került tagjaink bérei, s most megkapják a perspektívát, hogy 2016 júniusától az életpálya modell belépése majd újra a régi 1
fizetési szintre emeli jövedelműket! (Csupán hat hónapot kell kibírni hivatástudatból és ügyszeretetből lecsökkentett fizetéssel–tette ehhez hozzá egyik
véleményező tagunk.) Talán az előző átadás-átvétel tapasztalatai tükröződnek abban az észrevételben, hogy jelentősége van a tervezet együttműködést javasló kitételének; sok önkormányzat rendelkezésként és utasításként élte át az átadási folyamatot, még akkor is, ha a 2760 megállapodáshoz képes csak három határozat született.
A törvénytervezet által a járásokhoz telepítendő főbb feladatkörök szabályzásáról: 1. Anyakönyvi feladat- és hatáskörök: A tervezet szerint az állami és önkormányzati feladatok szétválasztása kapcsán javasolt az anyakönyvezéssel járó hatáskörök járási hivatalokhoz történő telepítése, hiszen itt valójában államigazgatási feladatellátásról van szó. Ez nehezen vitatható megállapítás, azonban látnunk kell, hogy az elektronikus anyakönyvezés megvalósítása, nem jelenti a korábban használt papír alapú dokumentumok mellőzését, így továbbra is jelentős mennyiségű iratanyag mozgatása és megfelelő biztonsággal történő tárolása válik szükségessé abban az esetben, ha az anyakönyvi igazgatási feladatok járási szintre kerülnek.Az elektronikus anyakönyvi rendszer folyamatos feltöltéséhez az alapiratok napi szintű használata szükséges, így azokat a járásszékelyekre kellene szállítani, és ott megfelelően tárolni. Számos település konkrét helyzetét ismerve erre nem mindenhol látunk megfelelő lehetőséget. A tervezet indoklása alapján a járási hivatalokhoz történő telepítést követően az anyakönyvezési ügyek minden településen elérhetővé válnának. Két dolgot kell megjegyeznünk ennek kapcsán: egyrészt jelenleg is minden településen elérhetőek ezek az ügyek, másrészt a járási szintű feladatellátással csak az ügyek indítására lenne lehetőség az adott településen, hiszen ha az alapiratokat a járási székhelyekre szállítják, az ügyintézés azok hiányában helyben nem megoldható. Abban az esetben pedig, ha az alapiratokat a helyi hivatalokban tárolják, a járási székhelyen lehet eljárást kezdeményezni, az ügy lezárása pedig csak az alapiratok tárolási helyén válik lehetővé, ez pedig a jelenleg működő rendszertől alig különbözik. További gondokat okozhat, hogy a házassági jegyzőkönyvek érvényességi ideje egy év. Ebből következően az idei évben már a jövő évre tervezett házasságkötések jegyzőkönyvek nyomtatványai
is
elkészültek.
Logisztikailag
problémát
okozhat,
ha
a
járási
anyakönyvvezetőknek különböző helyszíneken azonos időpontban kellene megjelenni, az időpontok ütközése okán. A járási hivatalhoz kerülő anyakönyvvezetők száma nem ismert, de az biztos, hogy a járáshoz tartozó településeken azonos időpontban tervezett 2
házasságkötésekhez nem lesz elegendő. Felmerül a kérdés, hogy az esküvők megtartása előtt az anyakönyvvezető hogyan találkozik a házasulandókkal, ha az ügysegédek veszik fel a jegyzőkönyvet. Az esküvők így elszemélytelenednek, hiszen minden párnak másmás igénye van arra, hogy mit szeretne az esküvőjén (pl. gyertyagyújtás, zene, pezsgős koccintás stb.). További kérdést vet fel, hogy az anyakönyvvezetők utaztatása a járás települései között miként valósítható meg, ki fizeti a költségeit, az anyakönyvvezetők továbbra is részesülnek-e ruházati és egyéb költségtérítésben, hiszen az esküvőkön a megjelenésük is nagyon fontos. Nem várható el az anyakönyvvezetőktől, hogy térítés nélkül lássák el anyakönyvvezetői feladataikat. Bár az ügysegédi rendszer tervezett működése a tervezetből nem kikövetkeztethető, azt meg kell jegyeznünk, hogy amennyiben az ügysegédek csak az ügyek felvételével lesznek megbízva, akkor a jelenlegi rendszerhez képest az ügyfeleket hátrány éri abból a szempontból, hogy amíg jelenleg az ügyet az ügyfél helyben azonnal teljes körűen el tudja intézni, addig az ügysegédeknek az ügyeket a járási központokhoz kellene továbbítani, így az ügyintézés ideje is megnövekedhet, ami nem ügyfélbarát. Aggályosnak tűnik továbbá, hogy az átvett anyakönyvvezetők munkaidőn kívüli közreműködéséért a járásoknál nem járna többletjuttatás, illetve szabadidővel kívánják kompenzálni a többletmunkát. Az
anyakönyvvezetők munkaterhe
az elektronikus
nyilvántartás bevezetésével jelentősen megnövekedett (ezt a munkakosarak adataiból a kormányhivatalok is igazolhatják), így gyakran túlmunkavégzés elrendelése is szükségessé vált. A gyakorlati folyamat úgy néz ki, hogy például egy haláleset estén előbb a születést, házasságot kell az érintett település kollégáival felvitetni az EAK rendszerbe, és csak utána lehet kiadni a dokumentumot. (Meglehet erről az Államreform2 atyjai mit se tudnak, talán sosem dolgoztak ezen a területen – teszi hozzá a véleményezőnk.!) Mindennek figyelembe vételével a szabadidő kiadása komoly gondokat okozhat, hiszen az említett munkateher miatt a kollégáknak sok esetben a rendes szabadság sem kiadható. A tervezet indoklásában megemlített „ellenállás” a kollégák részéről, az említett okok következtébenelőre prognosztizálható. Megszorító körülmény, hogy ügysegédekre csak olyan anyakönyvi feladat ruházható át, amely nem érdemi, nem érinti a szakvizsgához kötött közreműködést. Jóllehet az
3
anyakönyvbe a képesítés nélküli polgármester nem jegyezhet be, a házasságkötéseknél közreműködhetett. Ennek elvesztése a társadalmi szerep elvesztését is jelentheti. A felvezetett érveléssel ellentétben a tervezett szabályozás szinte semmibe veszi a házasulandók, a születők szüleinek, a halottak hozzátartozóinak érdekeit. Napi hír, hogy külföldön született gyermekek központi anyakönyvezését hat hónap alatt sem tudják megoldani, ezért őket útlevél hiányában nem láthatják a nyári szabadságos időszakban az itthon maradt nagyszülők. Mi történik majd az ügyfelek tízezreivel, ha egy halotti anyakönyv kiadása, egy esküvői bejelentkezés folytatásokban és több napos szünetekkel valósul meg? Az anyakönyvezetők többsége kapcsolt munkakörben dolgozik, a szakmai felügyeletet ellátó anyakönyvezetők segítségével érdemes az átszervezési folyamatot különös figyelemmel kezelni. Az adatbázisok átadást követő megsemmisítésének parancsa túl radikális, a múltat lesöprő, a társadalmi emlékezetet (települési önállóságot) eltörölni kívánó szándékra világit rá. 2. Kereskedelmi engedélyezési, iparigazgatási feladat- és hatáskörök Tételes véleményezés előtt érdemes e témakörökre egységes pillantást vetni. Jelzik, hogy a már átvett jogosítványokkal együtt a társadalom és a gazdaság folyamatainak totális ellenőrzése alakul ki az államhatalom helyi szerve, a járási hivatal(vezetőjének) kezében. A neutrális szakmai-közigazgatási alapállás helyett, vagy egy önálló kereskedelmi politikát vivő, „saját életünk gazdái vagyunk” típusú fejlesztő politika helyett egy kifejezetten külső politikai kormányzás jön létre. Tehát egy, a társadalom szerves(ebb) folyamait „lekísérő - kiszolgáló” felfogás helyett egy átalakító felfogás érvényesül. Itt ismét érdemes feltenni a kérdést; kik lesznek e politika kedvezményezettjei? Érdemes egy teljes államigazgatási szisztémát – rengeteg valóban szervesés kiépített struktúrájával, szerepeivel, kimondottan Európa konform jogállami értékvilágával együtt -szinte teljesen felszámolni olyan célokat követve, amelyekben sem a közvetlenül érintett tisztviselők, sem az állampolgári alanyok nem ismernek rá saját érdekeikre? Tételesen: bevásárlóközpontok működésének engedélyezése kereskedelmi tevékenységek végzésének általános engedélyezése (ideértve az üzletek működésének engedélyezését) szálláshely-szolgáltatási tevékenység végzésének engedélyezése zenés-táncos rendezvények működésének engedélyezése telephely működésének engedélyezése 4
a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás (pl. turistaház, gyermeküdülő, menedékház, gyermek- és ifjúsági tábor) nyilvántartásba vétele. A tervezet indoklásában megjelölt szempontokkal alapvetően egyetérthetünk. A megjelölt feladat- és hatáskörök vonatkozásában a járási szintre történő telepítés mellett is lehet érvelni. Meg kell azonban jegyezni, hogy a különböző rendszerekben vezetett nyilvántartások adatainak migrálása komoly problémát okozhat. Említést érdemel továbbá, hogy amennyiben a bevásárlóközpontok működésének engedélyezése a járási hivatal hatáskörébe kerül, nem látjuk indokoltnak, hogy az azonos jogszabályban szabályozott vásárok és piacok engedélyezése jegyzői hatáskörben maradjon. Az ügyfelek szempontjából is szerencsésebb megoldás lenne, ha kereskedelmi hatóságként a járási hivatalt azonosítva, a vásárok és piacok engedélyezését e szerveknél tudnák a polgárok intézni. Szintén érdemes lenne mérlegelni a zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos hatáskör járási hivatalhoz telepítését, hiszen az ilyen típusú ügyek a leggyakrabban kereskedelmi egységek által generált zaj vizsgálatára terjednek ki, így bár nem kereskedelmi igazgatási hatáskörről van szó, a zaj- és rezgésvédelem mégis a kereskedelemhez több szállal kapcsolódó terület. Példának okáért egy kereskedelmi egység csak akkor szolgáltathat a vendégek szórakoztatására zenét, ha megfelel a külön jogszabályban rögzített zaj- és rezgésvédelmi követelményeknek (210/2009. (IX.29.) Korm.rendelet 22. § (2) bekezdése), így bár a kereskedelmi engedélyezés a járási hivatalban történik, az ügyfél a zaj- és rezgésvédelmi követelményeknek történő megfelelés kérdésében a jegyzőhöz kell, hogy forduljon. Felesleges ezen hatáskörök két különálló szervhez történő telepítése, az ügyfelek érdekét is szolgálná, ha ezeket az ügyeket „egy fedél alatt” tudnák intézni. Ami a telephely engedélyezések feladatait érinti, ott bizonyosan költségnövekedés lesz, és az eljárások időbeli elhúzódása is elkerülhetetlen. Ezen a területen a helyi kontroll elvesztése inkább növeli, mint csökkenti a korrupció veszélyét, még akkor is, ha a jogalkotó a kiemelt beruházások előtt akarja gondtalanná tenni a terepet: 3. Vadkár megállapításával kapcsolatos hatáskörök Vadkár, vadban okozott kár és vadászati kár esetében a tervezet indoklása szerint: „Az egyezség létrehozását sokkal inkább elősegíthetné, ha a megfelelő szakmai ismeretekkel és tapasztalatokkal ellátott járási hivatali ügyintézők járnának el a feladat ellátása során, biztosítva a szakmai szempontok erőteljesebb érvényesülését”.Ennek kapcsán – az e területen dolgozó kollégák védelmében is – ki kell emelni, hogy szakmai ismeretek és a tapasztalatok 5
eddig sem hiányoztak az önkormányzatok ügyintézőinek repertoárjából, hiszen adott feladat ellátása jelenleg is csak külön jogszabályban meghatározott képesítési követelmények szerint volt lehetséges. A kollégák rendelkeztek és rendelkeznek a feladat ellátásához szükséges szakértelemmel, de ez alig az esetek 3 százalékára terjedt ki. A változás már előzetes „jogharmonizációt” jelent a készülő vadászati törvénnyel. 4. Egyebek A vízgazdálkodással, a környezet védelmével, az állatok védelmével, a kereskedelmi szolgáltatásokkal kapcsolatos jogkörök elvesztésével az árvizek, természeti katasztrófák elleni védekezésnél - követve a katasztrófavédelem új rendszerét – a települések végképp elvesztik annak lehetőségét, hogy védekezésüket a polgármester valóságos jogkörökkel irányítsa. Mindez lefegyverzi, és mindenkori külső erőknek kiszolgáltatottá teszi a lakosság települési csoportjait. Összegezve: A véleményezés során beérkezett tagi véleményekre építve szakszervezetünk óvatosságra, a várható hatások ismételt felmérésére, a települések, mint szociológiai egységek várható folyamatait is feltáró vizsgálat megtartására intené az előterjesztőket. Budapest. 2015. július 13.
Boros Péterné MKKSZ Főtitkár
6
