A míves, diófa keretbe foglalt homokóra nem tartozott a gyűjteményhez, és Noël úgy érezte, nem adott Marknak felhatalmazást, hogy kezébe vegye és kérdéseket tegyen fel vele kapcsolatban. Mintha f nöke kéretlenül behatolt volna életének egy intim szegletébe, bár ez valószínűleg nem állt szándékában. Kivette kezéb l a homokórát. Markot azonban nem lehetett ennyivel kiizetni, és az óra láthatóan sokkal jobban érdekelte, mint az egész gyűjtemény. Valóban, a homokóra a középkori ábrázolásokban ugyanúgy a halált jelképezte, mint a kaszás csontváz, de erre eddig nem gondolt. Az pedig végképp nem volt világos, milyen más jelentésre célzott Mark. Noël nem kérdezte meg, és Mark nem fejtette ki. Fürkész pillantást vetett Markra, annak arca azonban nem tükrözött semmilyen fondorlatot, és Noël megnyugodott. – Tudja, Mark, miért éppen homokot használnak id mérésre, és miért nem valamilyen folyadékot? – Fogalmam sincs. – Mert a homok áramlási sebessége állandó, viszont a folyadékoknál az átfolyási sebesség függ a folyadékoszlop magasságától. Ennek az az oka, 126
Lengyel Gábor-JAV-LZS-ANETT-5-248-11-21 (1).indd 126
2015.11.21. 19:41:13
hogy az apró homokszemek úgy támaszkodnak egymáshoz és az üveghenger falához, mint a gótikus katedrálisok boltívei és támpillérei. A gravitációs er t oldalirányban vezetik el. A kis homokszemek mindaddig támogatják egymást, amíg feladatuk végeztével egyenként áthullanak a két hengert összeköt szűk nyíláson. Ezt a jelenséget hívják dilatanciának, vagy dilatáns viselkedésnek. Nem tévesztend össze a dilettáns viselkedéssel. Ha nálunk a cégnél ügyeltek volna erre a különbségre, nem jutottunk volna ide. Mark nem számított ilyen szarkasztikus beszólásra, illetve úgy érezte, ilyesmihez csak neki mint vendégnek volna joga. A legjobb ilyenkor valami humoros fordulattal elütni az élét, de hirtelenjében semmilyen frappáns riposzt nem jutott eszébe. A beállt csöndet végül Iris törte meg. – Abban egyeztünk meg, hogy ma este nem beszélünk céges ügyekr l. André számára a homok majdnem olyan komoly dolog, mint a munkája. Szeretnék én feleennyire fontos lenni neki (Noël elnéz en mosolygott). Úgy is hívom, hogy Sandmann, vagyis homokember. 127
Lengyel Gábor-JAV-LZS-ANETT-5-248-11-21 (1).indd 127
2015.11.21. 19:41:13
– A Homokember a legelvetemültebb és legborzalmasabb lény, aki homokot szór a gyermekek arcába, hogy aztán kivájhassa a szemüket – jegyezte meg Mark, és leplezetlen kárörömmel Noëlre pillantott, mint akinek a kifolyt szemű szerencsétlenek elképzelt látványa máris kéjes élvezetet okoz. Valójában a gyors visszavágás töltötte el elégtétellel. Iris belekarolt Noëlbe, aki nem is értette az utalást. – Hoffmann Homokembere igen, de az enyém a légynek sem tudna ártani. Inkább olyan szelíd, mint a német mesékben a homokemberke, aki esténként álomport szór a leveg be, hogy elaludjanak a gyerekek. – Egyre megy, homok vagy álompor, mindkett az illúziókeltés, a porhintés szimbóluma. Ne a valóságot lássa a szem, hanem amit láttatni akarnak vele, és ha azt nem lehet, akkor inkább ne is lásson semmit, vakuljon meg. Szemfényvesztés. Manapság úgy hívjuk, parasztvakítás. A német azt mondja, Augenauswischerei, vagyis szemkitörlés. – Tud németül??? Ez a szó pontosan így van, és maga tökéletesen ejtette ki... 128
Lengyel Gábor-JAV-LZS-ANETT-5-248-11-21 (1).indd 128
2015.11.21. 19:41:13
– Ebben nincs semmi meglep , Iris. A német a második anyanyelvem. – Na, álljon meg a körmenet! Akkor hogy is van ez... maga amerikai... de tökéletesen beszél franciául. Mint egy született francia. Az anyanyelve pedig német. – Spanyolul is tud – tette hozzá Noël, mintha árulkodna, vagy valami leleplezést jelentene be. – Íme egy amerikai, aki idegen nyelveket beszél és európai műveltséggel rendelkezik. – Ez, gondolom, olyan kuriózum, mint Jack London énekl kutyája – mosolygott Mark. Vagy Angelo Soliman, a mór, akit a halála után kitömtek és mutogattak. De higgyék el, nincs ebben semmi különös. Ha érdekli önöket, szívesen elmondom a történetét. Bécsben n ttem fel. – Bécsben??? Nem azt mondta egyszer, hogy Chicagóban született? – Így is van. A papám a CIA-nál dolgozott abban az id ben, és folyton Dél-Amerikában volt. Anyám pedig korán meghalt, nem is emlékszem rá. Akkor a papám közölte a Céggel, hogy nem utazik többet, mert fel kell nevelnie a iát. A dolog eljutott John 129
Lengyel Gábor-JAV-LZS-ANETT-5-248-11-21 (1).indd 129
2015.11.21. 19:41:13
McCone-ig, aki akkor az Ügynökség els embere volt. A papám és McCone ismerték egymást. John segíteni akart, és tett neki egy ajánlatot. Noëlnek feltűnt, hogy Mark milyen gyengéden beszél az apjáról. Az anyját, akit nem ismerhetett, teljesen tárgyilagos hangnemben említi. – Az ajánlat lényege az volt, hogy csinálnak a papámnak egy kis céget Bécsben, amely COCOMlistás elektronikai alkatrészeket ad majd el a kommunista blokk országaiba. A COCOM, ha még emlékeznek rá, a hidegháború idején a csúcstechnológiát megtestesít termékek exportembargója volt annak érdekében, hogy az ilyen termékeket a kommunisták ne tudják a hadiiparban vagy más kulcságazatban felhasználni. – A CIA saját maga működtetett cégeket az exporttilalom alá es áruk forgalmazására? – Pontosan. Ausztria és még néhány más semleges ország, amely maga nem esett az embargó hatálya alá, nem volt tagja a COCOM-bizottságnak, csak kívülr l támogatta a megállapodást. Valójában gazdasági megfontolásból szemet hunytak, amikor a kommunisták, mindenekel tt az oroszok, 130
Lengyel Gábor-JAV-LZS-ANETT-5-248-11-21 (1).indd 130
2015.11.21. 19:41:13
viszonylag könnyen megkerülték az el írásokat. McCone-nak az volt a koncepciója, hogy ha már megakadályozni nem lehet, legalább ellen rzött mederben kellene tartani a kényes cikkek forgalmát. Mellesleg az eladásokból még haszna is volt az amerikai gazdaságnak. A papám elfogadta az ajánlatot, a céget megalapították, és mi átköltöztünk Bécsbe. – Bevált az elképzelés? – Fényesen. Bécs abban az id ben a kémek és más, obskúrus ügyekben utazó ügynökök Mekkája volt. A keleti titkosszolgálatok és iparvállalatok beszerz i egymásnak adták nálunk a kilincset. A papám remek emberismer volt, és nagyon könnyen teremtett kapcsolatot, az ügyfelek imádtak hozzánk járni. Az üzletkötésnek rendkívül egyszerű rituáléja volt. A dolog természetéb l fakadóan az áruért mindig személyesen jöttek, és mindig készpénzzel izettek. A beszerz knek ki volt adva, hogy árengedményt kell elérniük, de persze az ilyen cikkeknek nincs is valós piaci ára. A papám el re beépítette az árba az engedményt, a beszerz nek alkudnia sem kellett, azonnal megkapta a diszkontot, amit aztán 131
Lengyel Gábor-JAV-LZS-ANETT-5-248-11-21 (1).indd 131
2015.11.21. 19:41:13
lejelenthetett a f nökeinek. Apám a végén elvitte az ügyfelet ebédelni, meg persze vásárolni a Mariahilfer Straßéra, mert igazából ezeket az embereket csak az érdekelte. – Tudták a kelet-európaiak, hogy a CIA áll a cég mögött? – Valószínűleg, de nekik ez közömbös volt. Csak az számított, hogy megkapják, amire szükségük van. Rengetegen jöttek, állandóan vendégek voltak nálunk. Néha az Államokból is jött egy-egy fejes, ket a papám elvitte a magyar határhoz, ami nagyjából hatvan kilométerre van Bécst l, és ott távcs vel megnézték a vasfüggönyt. – Nálunk Berlinben ehhez hatvan métert se kellett menni. – A papám rendszeresen megfordult Berlinben is. A Checkpoint Charlie-nál átvitte az árut, elintézte, amit kellett, és néhány óra múlva ugyanezen az úton visszament Nyugat-Berlinbe. Magával Markus Wolffal is tárgyalt. A határon soha egyetlenegyszer sem állították meg, hiszen várták odaát. – Ezek szerint osztrák iskolába járt. Akkor innen a délnémet íz, amit éreztem a beszédén! 132
Lengyel Gábor-JAV-LZS-ANETT-5-248-11-21 (1).indd 132
2015.11.21. 19:41:13