GAZDASÁG LENGYEL MEZÔ. Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

MEZÔ

LENGYEL GAZDASÁG INFORMÁCIÓ

különszám

2009. december

Lengyel Köztársaság Nagykövetsége

Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

1143 Budapest, Stefánia út 65. Tel.: 251-4677, Fax: 252-9289 e-mail: [email protected] Új weboldalunk: www.budapest.trade.gov.pl Általános információk Lengyelországról

1

Mezôgazdaság

2

Élelmiszeripar

18

Halászat

20

Külkereskedelem Támogatási politika

23 26

A mezôgazdasági gépek piaca Lengyelországban

29

Lengyel élelmiszeripari export Magyarországra

33

Rókagomba kiskocka tésztával

Hozzávalók: 1/2 kg friss rókagomba, hagyma, 1 evőkanál vaj, 1/2 pohár tejföl, só, bors, 1 kiskanál aprított petrezselyemzöld, 3/4 csomag kész kiskocka tészta

A

gombákat tisztítjuk, felaprítjuk. Az apróra vágott hagymát a kanál vajon megpároljuk, majd a gombát hozzátéve addig pároljuk tovább, míg a gomba – a párolás kezdetén szokásos - levet enged. Sóval, borssal ízesítjük, hozzáadjuk a tejfölt és sűrűre főzzük. A kocka tésztát kifőzzük, lecsepegtetjük, majd összekeverjük a gombával. Ezután tűzálló tálba rakva sütőben jól átsütjük (kb. 10 percig 180°C-on).

Hozzávalók: 1,5 l húslé alap, 50 dkg tinórugomba, 10 dkg hagyma, zsír, 2 dkg liszt, 25 dkg burgonya, galuska 6-8 dkg lisztből, petrezselyemzöld, só és bors ízlés szerint

Tinórugomba leves A

gombákat megmossuk, tisztítjuk, leöblítjük és csíkokra vágjuk. A hagymát megtisztítjuk, leöblítjük, majd apróra vágjuk. A zsíron megpirítjuk, hozzáadjuk a gombát és fedő alatt puhára pároljuk, végül liszttel beszórjuk. A burgonyát megmossuk, meghámozzuk, öblítjük, kockára vágjuk s a húslé alapban megfőzzük. Amikor a burgonya majdnem megpuhult, hozzáadjuk az elkészített gombát és a galuskát. A galuskához: 6-8 dkg liszt, 1 tojás, víz A lisztet átszitáljuk, a tojással és kevés vízzel kikeverjük, kemény tésztát gyúrunk belőle és nagylyukú reszelőn lereszeljük. A levesben 5 percig kis lángon főzzük, majd megszórjuk petrezselyemzölddel, sóval és borssal ízlés szerint ízesítjük.

Információ 2009/december

1

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK LENGYELORSZÁGRÓL

Természeti és környezeti adottságainak tekintetében Lengyelországot jelentős sokféleség jellemzi. Különleges védelemben részesülnek a több mint 314,5 ezer hektárt kitevő nemzeti parkok, továbbá 1441 természetvédelmi rezervátum, amelyeknek összterülete meghaladja a 173 ezer hektárt, valamint a közel 2602 ezer ha összterületű tájvédelmi parkok és a kiemelten védett természeti kincsek, amelyek száma 36,0 ezer. Az erdőkkel borított területek az ország szárazföldi alapterületének 30%-át teszi ki. Számos állatfajta áll védelem alatt, amelyek közül a bölény, a hegyi kecske, a medve, a hód, a hiúz és a farkas sorolhatók a legfontosabbak körébe. Az ország alapterületének több mint 75%-a 200 méternyire a tengerszint alatt fekszik, és csupán alig-alig 3%-a található 500 méterrel a tengerszint felett. Lengyelország éghajlatát nagy eltérések jellemzik az egyes évszakok időtartamát illetően. Az utóbbi 4 év alatt a levegő átlaghőmérséklete 8,3 és 9,4 Celsius fok között ingadozott, a mért csapadék összege pedig 585 mm és 609 mm közötti tartományban mozgott. A víz elsőrendű erőforrásának tekinthető légköri csapadékok mennyiségében jelentős eltérések mutatkoznak az egyes évek, hónapok és régiók tekintetében. Ennek következtében előfordulnak szárazsággal illetve belvízzel sújtott területek, sőt árvizek is tapasztalhatók. Lengyelország 16 vajdaságra, 314 járásra, 65 járás jogú városra és 2.478 községre oszlik. A községekben kisegítő szerepet betöltő közigazga-

tási egységek között kiemelhetők a területi önkormányzatok, amelyek száma meghaladja a 40,3 ezret. 2008-ban Lengyelország népességének a száma 38,1 millió volt, ebből 23,3 millióan városokban, 14,8 millióan pedig vidéken laktak. Ugyancsak a szóban forgó időben a 24,6 millió produktív életkorú főről számolt be a nyilvántartás, ebből 15,3 millió városokban, 9,3 millió pedig vidéken élt. A külföldi migrációk negatív szaldójának eredményeként valódi csökkenés következett be a lakosság számában. Összevetve 2000. évivel, 2008-ban a népesség száma 118 ezer fővel mérséklődött, mindazonáltal eme fogyatkozás kizárólag városokat érintett (382 ezer fő). Vidéken a lakosság száma növekvő tendenciát mutatott (264 ezer fővel). A városi letelepedésre irányuló belföldi migrációk negatív szaldója 2008-ban 38,9 ezret, míg az előző évben 47,9 ezret tett ki. 2008-ban tapasztalható volt a természetes népesedés további növekedése. 1000 főre eső eleven születések száma 2008-ban 10,9, 2007-ben pedig 10,2 volt. Szintén 1000 főre vetítve, az elhalálozási esetek száma 2008-ban 10,0, 2007-ben azonban 9,9 volt. A négy éves magas tempójú gazdasági fejlődést követően a 2008 második féléve óta a lengyel gazdaság összes szektorában megfigyelhető volt a növekedési tendenciák szukcesszív gyengülése. Ennek következtében 2008 utolsó negyedévében a Bruttó Nemzeti Termék (GDP) 3,0%- kal nőtt, egész 2008. év folyomán pedig 5,0%-kal emelkedett. A gazdaságban érvényesülő kedvezőtlen trendek az egész világot érintő dekonjunktúrára vezethetők vissza, amelyhez

a világ pénzügyi piacain felmerült perturbációk, valamint egyre fokozódó globális recesszió járult hozzá. A világgazdaság bocsájtotta krízisimpulzusok hatására Lengyelországban csökkent a belkereslet dinamikája, kiváltképpen a beruházások területén, továbbá lassult a termelés és a kiskereskedelem növekedési tempója. Mindennek következtében jelentősen mérséklődött az új munkahelyek, a foglalkoztatás és a munkatermelékenység növekedésének az üteme. A válság jelenségei mindinkább az iparban voltak megfigyelhetők, a mezőgazdaság szektorában jóval kisebb mértékben lehetett észlelni a krízis következményeit. Ennek ellenére a mezőgazdaság globális termelésének növekedési tempója alacsonyabb volt az előző évben tapasztaltakhoz képest, csökkent az állattermelés értéke, valamint – hasonlóan, mint a számos európai mezőgazdaságok esetében – emelkedtek a mezőgazdasági termelés költségei. Az előzetes becslések szerint a reálértékét tekintve, a Bruttó Nemzeti Termék (GDP) 2008ban 5,0%-kal volt magasabb az egy évvel korábbihoz képest, a 2007. évi 6,8%-os, 2006. évi 6,2%-os és 2006. évi 3,6%-os növekedéssel szemben. A gazdasági fejlődés érezhető lassulása ellenére Lengyelország ama kisszámú európai országok körébe tartozik, amelyek a GDP emelkedésével és a munkanélküliség csökkentésével büszkélkedhetnek. Lengyelországban a munkanélküliek száma 1,5 millió fővel volt egyenlő, vagyis 0,2 millió fővel csökkent a múlt évi állapottal összevetve, a 2004-ben mért 3 milliós munkanélküliséggel szemben.

2

Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

MEZŐGAZDASÁG

A LENGYEL MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE A lengyel mezőgazdaságra a nagyfokú szétdaraboltság jellemző – a mezőgazdasági termelő egységek átlagos mérete 10,15 ha mezőgazdasági termőterületre terjed ki, emellett a gazdaságok fele a termelését kizárólag vagy főképp a saját ellátására fordítja, csökkentve ezzel az élelmiszer beszerzésével és a család fenntartásával kapcsolatos költségeket. Ezek a viszonylag csekély területű gazdaságok a termelést hagyományos módszerekkel folytatják, kis mértékben alkalmazva az ásványi trágyázást és a növényvédő vegyszereket, továbbá kevés fokban felhasználva az ipari takarmányokat, főként a szarvasmarha etetése esetében. A fent említettek dacára, valamint annak ellenére, hogy a földterületei túlnyomó része alacsony értékkel

bír a mezőgazdasági termelés szempontjából, Lengyelország a világon és az európai országokban egyaránt jelentős termelőnek számít mind a mezőgazdasági, mind a kertészeti, mind pedig az állati eredetű termékek terén. Ugyancsak számottevő helyet foglal el Lengyelország a bogyós gyümölcsök (a földieper, a málna és a ribizli), illetve a szántóföldi zöldségek (mint pl.: a hagyma, a káposzta és a karfiol) termelésében. Az éghajlati feltételek és a talajviszonyok, valamint az egyes régiók hagyományai határozzák meg a termelés szakosítását. Lengyelország központi, keleti és északi területei a burgonya és a rozs, valamint a zöldtakarmányok termelő területei. A gyümölcsösök és a bogyós gyümölcsök ültetvényei a Mazóvia területén (a grójeci körzetben), a lublini (lubelskie)

A lengyel mezőgazdaság részesedése és helye a világban és az EU-ban (27 ország) Egyes mezőgazdasági termékek termelése búza rozs burgonya cukorrépa repce alma hús tehéntej Állatállomány: szarvasmarha sertés

Részesedés %-ban a világon

Helyezés

az EU-ban

a világon

az EU-ban

1,4 19,8 3,7 5,1 4,3 1,6 1,3 2,3

6,9 37,6 19,0 11,2 11,6 10,6 8,8 8,2

16 3 7 7 6 12 14 10

4 2 1 3 3 2 5 4

0,4 1,8

6,4 11,3

45 7

7 3

Forrás: A mezőgazdaság és a vidéki területek 2008. évi Statisztikai évkönyve 2007. évi adatok

vajdaságban, Sandomierz környékén, továbbá a Nagylengyelország (Wielkopolska) és a łódź-i (łódzkie) vajdaságban találhatók. A magasabb talajminőséget és a kedvezőbb éghajlati feltételeket igénylő növénytermesztés az ország dél-keleti illetve nyugati részén koncentrálódik, valamint Żuławy és Warmia régiójában. Ott a belterjes gabona-, elsősorban búzatermesztés dominál, valamint cukorrépa- és repceművelés zajlik. A szarvasmarha tenyésztésének legnagyobb koncentrációja a podlaskie, a mazoviai (mazowieckie), a war mińsko-mazurskie és a nagylengyel országi (wielkopolskie) vajdaságokban figyelhető meg, a sertésé pedig a nagylengyelországi (wielkopolskie) és a kujawsko-pomorskie vajdaságokban. Az igazán nagyszabású birkatenyésztés csupán a hegyvidéken fordul elő (kislengyelországi, azaz małopolskie vajdaságban). 2008 a második olyan sikeres évnek mondható – 2007. év után – amelynek során termelésemelést jegyeztek fel a mezőgazdaság szektorában, jóllehet eme emelés tempója elmaradt az előző évben tapasztaltakhoz képest, amikor módfelett jó termelési eredményeket értek el. A mezőgazdaság globális termelése 3,1%-kal nőtt a 2007. évihez viszonyítva, amelyben a 6,8%-os nővénytermelés növekedése, illetve a 1,5%-os állattermelés csökkenése mükődött közre. A 2008. évi GDP dinamikájának 1,9%kal való csökkenése (2007. évivel összevetve) a gazdasági stagnációra vezethető vissza, párhuzamosan


3

8 6 4 2 0

1995

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Mezõgazdaság részesedése a GDP-ben

arra utalva, hogy a mezőgazdaság szektorában a krízisimpulzusok egyértelműen gyengébb reakciót váltottak ki. Ezzel indokolható a mezőgazdaság, a vadászat és az erdészet egyre nagyobb részesedése a GDP előállításában.

A MEZŐGAZDASÁGI FÖLDTERÜLET ÁLLOMÁNYA ÉS FELHASZNÁLÁSI STRUKTÚRÁJA Lengyelország 31,3 millió hektáros alapterületéből 16,2 millió hektárt a mezőgazdasági haszonföldek tettek ki, ami az ország összterületének 51,7%-át képezte. A szántóföld 12,1 millió hektáros összterülete 74,9%-át tette ki a mezőgazdasági haszonföldek egész állományának. A magánszektorhoz tartozott 15,6 millió hektáros mezőgazdaságilag hasznosított terület, vagyis az összes mezőgazdasági haszonföld 96,7%a, amelynek 89%-ával (14,4 millió hektárral) az egyéni gazdaságok rendelkeztek. 2008-ban nem volt tapasztalható semmilyen jelentősebb változás a mezőgazdasági egységek birtokában található mezőgazdasági földterület állományában, illetve ennek felhasználási struktúrájában. 2008-ban a mezőgazdasági haszonföldek területének relatíve csekély – a 2007. évihez képest – csökkenésében a következő tényezők működtek közre: a mezőgazdaságilag hasznosított föld területének közel 33 ezer hektárnyi mérséklése a publikus szektorban, illetve a haszonföld kismértékű, hozzávetőlegesen 10 ezer hektáros növekedése a magánszektorban. A jó művelé-

si kultúrájú szántóföldek területe 2008-ban 12,1 millió hektárt tett ki, vagyis 74,9%-át képezte a mezőgazdaságilag hasznosított területek teljes mennyiségének. A 2007. évi állapothoz képest a jó művelési kultúrájú szántóföldek területe hozzávetőlegesen 200 ezer hektárral nőtt. A lengyelországi alacsony minőségű termőföldi területek általában mes�sze elmaradnak az Európai Unió termőföldjeinek átlagminőségétől. A gyenge és savanyú talajok jelentős részaránya csökkenti a haszonföldek mezőgazdasági megművelési alkalmasságát. A könnyű, jellegzetesen magas homoktartalmú talajok részesedése Lengyelországban kétszer akkora, mint átlagosan az EU-ban (Lengyelországban 60,8%, az EU-ban pedig 31,8%). A talajok bonitációs mutatója, amely alatt az átszámítási hektárok és a tényleges mezőgazdaságilag hasznosított területek hányadosa értendő, Lengyelországban 0,82. A kedvezőtlen talajviszonyok, valamint a hátrányosságot fokozó előnytelenebb éghajlati feltételek tükröződnek a földnek az Európai Uniós átlaghoz viszonyítva alacsonyabb termelékenységében. A Lengyelország EUhoz való csatlakozása óta folyamatosan csökken a szántóföldeken belül található ugarok területe. 2008-ban a szóban forgó területek nagysága hozzávetőlegesen megközelítette a 463 ezer hektárt, vagyis háromszorosan alacsonyabb volt, mint 2004. évben. Az egyéni gazdaságokban a földek ugarosítását 2,5-szer kisebb területre korlátozták. A magánszektorban az ugarok területe 2008-ban 411 ezer ha volt. Az ugarok területét

megszorító tendencia a mezőgazdaságilag hasznosított földek minden hektárjához nyújtott közvetlen támogatásokkal, valamint a mezőgazdasági földterületek árának emelkedésével függ össze. 2008-ban nem volt megfigyelhető semmilyen jelentőségteljes módosulás a mezőgazdasági egységek struktúrájában a területi csoportosításuk és az általuk mezőgazdaságilag hasznosított föld nagyságának tekintetében. A jelentéktelen jellegű változások nem haladták meg a 0,5%-ot. Az 1 ha feletti mezőgazdaságilag hasznosított területtel rendelkező egyéni gazdaságok száma 1806,5 ezer volt. 2002. év-ig a mezőgazdasági egységek száma 145,2 ezerrel, vagyis 8,5%-kal csökkent. 2002. évhez viszonyítva, a mérséklődés legnagyobb méreteket az 1-2 hektárig terjedő művelt területtel rendelkező csoportban öltött, amelyben a gazdaságok száma 88,3 ezerrel csökkent. 2007. évvel összevetve, 2008-ban megjegyzendő volt az 1 ha feletti területű gazdaságok számának kisfokú emelkedése (2,4 ezerrel), párhuzamosan megfigyelhető volt az általuk hasznosított mezőgazdasági földek területének egyidejű növekedése (23,9 ezer hektárral). Az utóbbi évekhez hasonlóan a mezőgazdasági haszonföldek teljes területét tekintve, szembeötlő a 15 ha feletti mezőgazdaságilag hasznosított területtel rendelkező gazdaságok túlsúlya. A Lengyelország EU-val való integrációja óta egyre nő a mezőgazdasági földterületek iránti vásárlói érdeklődés, ami az árak emelkedését eredményezi. A mezőgazdasági földterületek piaci forgalmazásában a tranzakciók felfutása jelentős regionális eltérést mutat, amelyre főképp a kínálat, a különböző agrárstruktúra, valamint a gazdaságok ökonomikus ereje és a földvásárlás különféle motivációja gyakorol befolyást. Viszonylag a legkisebb forgalom Lengyelország déli és középső részén figyelhető meg, ahol a gazdaságok struktúrája mutatja a legnagyobb mértékű elaprózódottságot, továbbá általános érvényben van a földnek az

4


Mezõgazdasági területhasznált megoszlása összterület %-ban összességében (%) A gazdaságokban földterületek szerkezete

épített területek kizárásával, mint pl.: hasznos ásványok lelőhelyei, vízzel borított földek stb.), 2008-ban az 1 hektárra eső átlagár elérte a 12 540 złotys szintet. 2009. első negyedévében az 1 hektárra eső tranzakciós átlagár 13.660 złotyt tett ki.

s z ántóföld

19%

gyüm ölcs

38%

rét legelõ más mûvelt terület

30% 2%

8% 1%

erdõ e gyé b

2%

A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS ÉRTÉKE ÉS AZ ÁRRELÁCIÓK

Forrás: GUS, A mezőgazdaság 2009 Warszawa

önállóvá vált gyermekek javára történő átadása. A legmagasabb árnövekedési dinamika a leggyengébb, mezőgazdasági művelésre legkevésbé alkalmas földek vásárlásánál tapasztalható, ami a mezőgazdasági termeléstől eltekintő földvásárlási keresletre utal. A mezőgazdasági földterületek átlagárainak magas dinamikája folytatódott 2008-ban is. Mindazonáltal az előző évhez viszonyítva, az árak kissé lassabb ütemben emelkedtek, mind a magánforgalomban lévő földek, mind az Államkincstár Földalap ingatlanai esetében. 2009. júniusának végéig a Mezőgazdasági Ingatlan Ügynökség értékesítette az 1877 ezer hektárnyi ingatlanokat, vagyis az állami állományban található földterületek 62%-át. Csökkenő tendenciát mutat az Államkincstár Földalap állományából eladó ingatlanok kínálata, a földek értékesítését akadályozó tényezők egyikeként figyelemre méltó a hozzávetőlegesen 500 ezer hektár földterületet érintő reprivatizációs követelések megnyilvánulása. Jelenleg az Ügynökség diszponál 315,5 ezer ha kiosztandó földterülettel, amelyet szukcesszíve készít fel értékesítésre, illetve bérbeadásra. A fent említett földterületből 215 ezer ha (azaz az összes megműveléshez kvalifikálódo föld 68%-a) mezőgazdaságilag is hasznosítható. Egyidejűleg, a mezőgazdasági rendszer alakításáról szóló 2003. április 11-i rendelet szerint az Ügynökség magánpiacon szerezheti meg a mezőgazdasági ingatlanokat. Az Ügynökség által megvalósított mezőgazdasági ingatlanértékesítés elsősorban nyílt

versenykiírás, vagy pedig meghatározott feljogosított vásárlói körnek, pl. a családi gazdaságot megnövelni szándékozó egyéni mezőgazdasági gazdálkodóknak címzett korlátozott versenykiírás keretében zajlik le. Összesen – az erre vonatkozó tevékenységének kezdete óta – az Ügynökség hozzávetőlegesen 680 ezer versenyt írt ki, ebből körülbelül 20 ezret korlátozva. Az értékesítés egy része az eddigi bérlők elővásárlási jogát érvényesítő eljárásban történik. A versenytárgyalások kiindulási árait a piaci kritériumok alapján állapítják meg. A Földalap mezőgazdasági földterületeinek értékesítési ügyleteiben (a különös jellegű be-

2008-ban az egészében tekintett mezőgazdasági termelés elérte a 82,96 milliárd złotyt, vagyis 3,1%-kal nagyobb volt, mint 2007-ben. A növénytermelés 46,07 milliárd złotyt tett ki, azaz 6,8%-kal volt magasabb az előző évben elért szinthez képest, a 36,88 milliárd złoty értékű állattermelés azonban 1,5%-kal mérséklődött. Az árutermelés a globális termelés értékének 67,9%-át képezte, így az utóbbi évhez viszonyítva, 3,5 százalékponttal nagyobbította meg a teljes termelésből kivett részét, az egyéni gazdaságok esetében azonban 3,1%-kal növekedett. Az egyes években észlelt jelentős ingadozásokat a növény-, illetve állat-

A gazdaságok megoszlása számuk alapján

35 30 25 20 15 10 5 0

2002 2008

1-2 ha

2-5 ha

5-10 ha

10-15 ha 15 ha é s több

Forrás: GUS, A mezőgazdaság 2009 Warszawa

Gazdaságok megoszlása a művelt terület alpján 2002 és 2008-ban

50 40 30 2002

20

2008

10 0

1-2 ha

2-5 ha

5-10 ha

10-15 ha 15 ha é s több

Forrás: GUS, Mezőgazdaság 2009 Warszawa


termelés dinamikájában elsősorban a változó időjárási feltételek eredményezik, amelyek befolyásolják a terméshozamok és betakarítások szintjét, s ennek következtében hozzájárulnak a takarmányok állományának korlátozásához, valamint az áraik emelkedéséhez, mindez pedig negatív hatást gyakorol az állattermelés szintjére. 2008-ban határozottan romlottak a mezőgazdasági termelés piaci feltételei, kiváltképpen az ebből a szempontból rendkívül kedvezőnek mondható előző évvel összehasonlítva. A mezőgazdaság termelési és gazdasági helyzetét 2008-ban a nagyobb mértéket öltő gabonabetakarítás és az egyre csökkenő sertéskínálat határozta meg, ami befolyást gyakorolt a mezőgazdasági termékek belföldi árszintjére. A gabona és a tej világpiacán fokozodó dekonjunktúra tekinthető egyik fő tényezőjének eme termékek Lengyelországban is megfigyelhető árcsökkenésének. Dinamikusan emelkedtek viszont 2008-ban a mezőgazdasági termelőeszközök árai. A mezőgazdasági termékekre szabott árak lassabb emelkedése a mezőgazdasági termelési eszközök árainak magas tempójú növekedése mellett azt eredményezte, hogy az árrelációs mutató („az árolló”) a 2007. évben mért 107,7-ből 2008-ban 91,0ig mérséklődött. 2008-ban az áruk és a szolgáltatások áremelkedési mutatója (infláció) 105,2% tett ki a 2007. évihez képest, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termékek áremelkedése jóval elmaradt a többi áru és szolgáltatás árnövekedésétől. Különösen magas áremelés következett be a mezőgazdasági szektort érintő eme áruk és szolgáltatások körében, amelyek biztosítják a folyamatban lévő mezőgazdasági termelés ellátását (112,8%), illetve segítik a beruházási célok megvalósítását (105,3%). Leginkább drágultak a műtrágyák (több, mint 38%-kal), ezek közül pedig a foszfortrágyát illetett a legnagyobb áremelés (56%-kal). A műtrágyák oly magas árnövekedése az előálításukhoz szükséges anyagok ugrásszerű, világpiacon is tapasztal-

5

ható áremelkedésére vezethető vis�sza. A takarmányok árai nőttek több, mint 14%-kal, a növényvédő szerek azonban drágultak közel 10%-kal. Jelentős mértékben (több, mint 11%kal) emelkedett a gépkezelés ára. A mezőgazdasági termelőeszközök többi csoportjában az árak növekedési szintje 3 és 7% között alakult, ezen belül a vetőmagok, a csemetefák és a dugványok fogyasztói árai 3,0%-kal nőttek, az állatorvosi szolgáltatásé pedig 3,1%-kal emelkedett. A bizonyos mezőgazdasági termékek és mezőgazdasági termelőeszközök különböző árnövekedése kihatott az egyes termelési ágak erősen eltérő kifizetődöttségi fokára. Hátrányos helyzetbe kerültek a gabona- és a tejtermelők, sokkal jobban festett azonban a vágósertéstermelők szituációja, mivel 2008 következő negyedéveiben egyre javult a termelőeszközök és a vágósertés árrelációja. A vágósertés átlagos felvásárlási ára 2008-ban 15,8%-kal emelkedett a 2007. évihez képest, ugyanakkor az ipari burgonya felvásárlási ára közel 10%-kal nőtt. Csaknem 9%-kal csökkentek a gabonafélék árai, továbbá a tej és a baromfi árai úgyszintén mérséklődtek.

A MEZŐGAZDASÁGI LAKOSSÁG JÖVEDELME 2008-ban Lengyelországban a mezőgazdasági tevékenység nem jelentett kedvező jövedelemforrást az ebben a szektorban munkálkodók számára. A makroökonómiai adatokon alapuló becslések szerint a mezőgazdasági termelés csekély szintű értékemelkedése mellett 2008-ban megfigyelhető volt az úgynevezett közvetett fogyasztás csaknem 95%os értéknövekedése (főképp a trágyák, a takarmányok és a növényvédelmi szerek árait illetőleg), ami hozzájárult a mezőgazdaságban mért hozzáadott érték közel 10%-os csökkenéséhez a 2007. évihez képest, továbbá pedig eredményezte a mezőgazdasági tevékenységből szarmazó jövedelmek mérséklődését. A jövedelmek nagyságrendjére pozitív befolyást gyakorolt a közvetlen támogatások kvótájának 15%-os emelkedése (a kiegészítő finanszírozás növekedésének eredményeként), ellenben kedvezőtlen hatássál volt rá az amortizációs költségek növekedése (6%-kal), valamint a többi szubvenciók korlátozása (13%-kal). A 750 ezer mezőgazdasági egység-

Átlagos szántóföld és legelő árak a magán forgalomban złoty /1 ha Részletezés Szántóföldek

- Jó (búzacukorrépa)

- közepes (rozsburgonya)

- gyenge (homokos)

Jó legelők

gyengék

2000 2005 2008

złotyban 4786 8244 15.388

Rozs dt 115,3 237,8 221,7

vágósertés dt 13,3 21,1 37,9

2000

6712

161,7

18,6

2005 2008

11.001 18.747

317,3 270,1

28,1 46,2

2000

4920

118,5

13,7

2005 2008

8603 16.096

248,1 321,9

22,2 39,6

2000

2725

65,6

7,6

2005 2008 2000 2005 2008 2000 2005 2008

5843 12.222 4883 6144 12.489 2753 4003 9275

168,5 176,1 117,6 177,2 179,9 66,3 115,5 133,6

14,9 30,1 13,6 15,7 30,8 7,6 10,2 22,8

Forrás: A mezőgazdaság 2008-ben. GUS. Warszawa, 2009

6


A NÖVÉNYTERMELÉS ÉS A MEZŐGAZDASÁG VÁLOGATOTT PIACAI A teljes betakarításra szánt vetésterület 2008-ban 11,6 millió hektárt tett ki, ami 175 ezer hektárral (1,5%kal) több, mint az előző évben. Szintén az előző évhez viszonítva, a gabonák és a takarmánynövények művelési területeinek kivételével, csökkent az alapvető mezőgazdasági növénytermesztés vetésterülete. A gabonavetés növekedésében elsősorban a 2007-ben betakarításra került gabona magas árai működtek közre. Ennek következtében a gabonanövények (beleértve az alap-

Vetés strukturája 2000 és 2008-ban

80 60 40 20

2002

0

ás

2008

M

Ga Gabo Bu bonna Burgo a rgny ona ya Cu ko rré pa Ta R e ka p rm R e ce pc án e yn öv én ye k Zö ld sé g

ből álló, mezőgazdaság hozzáadott értékének (FADN) közel 90%-át termelő csoportban reprezentatív próba keretében vezetett mezőgazdasági számlakönyvelés eredményei megerősítik, hogy a 2007. évivel ös�szevetve, 2008-ban megfigyelhető volt a hozzáadott érték és a mezőgazdasági tevékenységből szarmazó jövedelmek tényleges mérséklődése. A mezőgazdasági tevékenységből szarmazó jövedelmek 2008. évi csökkenését az EU számos más tagállamában is tapasztalták, többek közt Németországban és Litvániában. A szóban forgó mérséklődés alapvető okának – ugyanúgy, mint Lengyelországban – a közvetett fogyasztás költségeinek, illetve többi értékelemének emelkedése tekinthető.

Forrás: GUS, Mezőgazdaság 2009 Warszawa

vető gabonafajtákat, illetve a kukorica, a hajdlina, a köles és az egyéb gabonafélék keverékfajtáit) összes vetésterülete 8,6 millió hektárral növekedett és felülmúlta mind a tavalyi értékeket (2,9%-kal), mind a 2001-2005. évekbeli átlagot (2,4%kal). A 2007. évivel összehasonlítva 4,6%-kal nőtt a belterjes gabona (a búza, az árpa és a búza-rozs) vetésterülete, viszont 0,4%-kal csökkent a külterjes gabona (a rozs, a zab és a takarmánykeverékek) művelési területe. 7,4%-kal növekedett a takarmánynövények vetésterülete, mérséklődtek azonban a repce és a párló (3,2%-kal), a burgonya (3,6%-kal), a cukorrépa (24,2%-kal), valamint a szántóföldi zöldség (8,9%-kal) művelési területei. 2008-ban a szántóföldi és a kertészeti növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok teljes száma 1897,6 ezret tett ki, azaz az agrárgazdaságok összességének 73,6-át, illetve a mezőgazdasági tevékenységet folytató

gazdaságok 79,4%-át képezte. A legtöbb gazdaság (1666,4 ezer, vagyis a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok 87,8%-a) gabonatermesztésben érdekelt. Az 1 gazdaságra jutó gabonavetés átlag területe 5,01 ha nagyságrendű volt. A burgonya vetésterületére vonatkozó korlátozások ellenére 1187,3 ezer gazdaság (azaz az összes vetésterülettel rendelkező gazdaságok 62,6%a) továbbra is foglalkozott burgonyatermeléssel. Jóval alacsonyabb azonban azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyek a cukorrépaművelésre irányulnak (66,9 ezer, vagyis az ös�szes vetésterülettel rendelkező gazdaságok 3,5%-a), illetve a repce- és a párlótermesztéssel foglalkoznak (78,3 ezer, azaz az összes vetésterülettel rendelkező gazdaságok 4,1%a). A 2008-ban fellépő agrár-klimatikus feltételek az ország túlnyomó részén kedveztek a növénytermelésnek. 2007. évvel összevetve, az alapvető növények terméshozama és be-

A mezőgazdaság teljes termelésének és árutermelésének növekedési dinamikája (% - folyó áron) Részletezés

2003

Teljes termelés összesen - növénytermesztés - állattenyésztés Árutermelés összesen - növénytermesztés - állattenyésztés Árutermelés részesedése a teljes termelésből Forrás: A mezőgazdaság 2008-ban. GUS.

2004

2005 Előző év = 100

2006

2007

2008

2008 2000=100

2008 2005=100

99,2

107,5

95,7

98,8

105,9

103,1

114,2

107,8

94,3 104,8

116,7 97,3

88,1 105,2

94,8 102,6

108,9 102,9

106,8 98,5

108,2 118,3

110,2 104,0

105,2

103,3

95,4

104,2

101,5

106,2

124,8

112,4

101,1 107,7

112,2 97,5

87,0 102,1

103,7 104,6

99,3 103,1

111,3 102,4

122,9 125,7

114,6 110,4

64,9

66,3

67,7

70,5

64,4

67,9

x

x


takarítása növekvő tendenciát jelez, leszámítva az árpa, a zab, a burgonya és a cukorrépa kisebb mértékű betakarítási eredményeit. A 2001–2005. évekbeli átlageredményekhez képest a növekedés észlelhető a növények többségének esetében is. A gabonapiac A gabona hazai kereslete évek óta ingadozó tendenciát mutat, a 26 és a 2004-ben elért rekordszintű 28 millió tonna határértékek között oszcillálva. A hazai gabonafogyasztás szintjének egyes gazdálkodási években tapasztalt változásai elsősorban a sertésállomány ciklikus ingadozására, valamint a növekvő baromfitermelésre vezethetők vis�sza. A nemrég még stabilnak tekinthető étkezési célú gabona felhasználásának az értéke jelenleg kissé csökkenő tendenciát mutat. A gabonaszem ipari jellegű fogyasztása viszont szisztematikusan nő, jóllehet a fentinek a gabona teljes kihasználásából kitett részaránya továbbra is kisméretű. A vetéshez alkalmozott gabonaszem felhasználása változatlan szintű. A hazai gabonafogyasztás struktúrájában az állathizlalás foglal el domináns pozíciót. Évenként átlagosan 16-18 millió tonna gabonát szánnak az állattakarmány készítésére, ezen belül 10,5–11,1 millió tonnát sertés számára, 3,0–3,5 millió tonnát pedig a baromfi etetésére. Az utóbbi években megfigyelhető a csökkenő tendencia a búza és a rozs takarmánytermelésre rendelt mennyiségét illetően, párhuzamosan azonban nő az erre a célra szánt kukorica és búza-rozs felhasználása. 2013-ig a takarmány iránti kereslet emelkedni fog az utóbbi években tapasztalt tempónak megfelelően, aztán mérséklődni kezd. 2005. év óta szüntelenül csökken a gabonanövények étkezési célú felhasználása, amely a legközelebbi időszakban hozzávetőlegesen 5,2 millió tonnás szintet fog elérni. A gabonafogyasztás mérséklődését az étkezési szokások módosulása, illetve a népesség csökkenő száma váltotta ki. Az EU-val való intengrációja

7

előtt Lengyelországban a gabonakészítmények lisztben kifejezett fogyasztása fejenként 120 kg-ot tett ki. 2006. és 2007. évek folyamán a fent említett fogyasztás következő értéket ért el: 117 kg/fő. Több mint egy évtized óta megfigyelhető a gabonafeldolgozás fokozatos növekedése a sörfőző és a szeszfőző iparban. A bio-üzemanyag piac vélt fejlődésével összefüggően várható a gabona ipari célú felhasználásában tapasztalt növekvő tendencia fennmaradása, illetve a hazai fogyasztásból kitett részarányának további emelkedése. Vélhető, hogy a közeli években a gabonabetakarítás elérheti a 28 millió tonnás szintet, a lengyel piacon pedig kínálati töblet fog jelentkezni a mérséklődő kereslettel szemben. A Mezőgazdasági és Élelmiszer-gazdasági Közgazdasági Intézet becslései szerint 2008/09. gazdálkodási évben a gabona és a gabonakészítmények kivitele 900,0 millió eurót tett ki, a behozatala azoban 700,0 millió eurót ért el, míg az előző évben megfelelően: 850,0 és 758,6 millió eurós szinten alakultak az export és import értékei. A vetőmagtermelési piac 2008-ban emelkedett az agrártermelők érdeklődése a minősített vetőmagok iránt. 2008. évi vetéshez több, mint 139 ezer tonna gabona minősített vetőmagja került megvásárlásra az összes fajtából, ami 4,3%-os növekedést jelent az előző évihez képest. Csökkent azonban a burgonyadugványra irányuló vásárlói figyelem. 2008-ban az agrártermelők hozzávetőlegesen 58 ezer tonna dugványt vettek meg, vagyis 0,2%-kal kevesebbet, mint az előző évben. 2008-ban a mezőgazdasági növények vetőmagtermelésében a növekvő tendenciák domináltak. Az értékeléshez minősített gabona vetőmagok mennyisége 39,3%-kal emelkedett az előző évivel összevetve. A legnagyobb mértékű növekedés az őszi vetésű árpa (56,8%-kal), valamint a búza-rozs vetőmagtermelésénél volt megfigyelhető. A hüvelyes növények vetőmagjainak

esetében a kínálat 32,2%-kal nőtt. Ugyancsak magasabb lett a takarmányrépa és az olajos növények (azokon belül pedig az őszi vetésű repce) vetőmagtermelése. Kisebb mértékben emelkedett a kukoricaés a fűvetőmag kínálata. 2008-ban a minősített vetőmagvas ültetvények területe 101,5 ezer ha volt, vagyis 17%-kal túlszárnyalta a 2007. évi szintet. 25,5%-kal növekedett a gabonamag termelőterülete, csökkent azonban a kukorica (24%-kal), a tavaszi vetésű repce (25%-kal), valamint az apró magvú pillangósnövények (18,7%-kal) vetőmagtermelése. A fű vetőmagterületeinek nagyságrendje mérséklődött (9%-kal). A Mezőgazdasági Növényfajták Országos Nyilvántartása 1227 fajtát tartalmaz, amelyeknek alig több, mint 50%-át hazai fajták teszik ki. Hasonló a hazai fajták részesedése a vetőmagterületek struktúrájában. A külföldi fajták dominálnak mind az őszi (70%), mind a tavaszi vetésű (83%) árpamag termelésében. Szintén magas a külföldi fajtájú rozs (41%) és az őszi vetésű búza (44% felett) magvainak részaránya. A külföldi fajták dugványainak a vetőmagtermelési piacból kivett része 60%. A GUS (Központi Statisztikai Hivatal) becslései szerint a 2007/2008 szezonjában a gabonavetőmag értékesítési átlagszintje 4,5%-kal növekedett az előző évihez képest. A legjelentősebb emelkedés az őszi vetésű gabonafajtáknál: az árpa (12,2%), a rozs (9,8%) és a búza (8,4%) esetében volt megfigyelhető. A zöldség és a gyümölcs termelése és piaca 2008-ban a szántóföldi zöldség művelőterülete 8,9%-kal mérséklődött a 2007. évihez képest, és közel 5%-kal maradt el a 2001–2005. években tapasztalt átlagszinttől. A zöldség művelőterületének jelentős beszűkítése, valamint a betakarítása csökkenése befolyásolta a zöldségtermelés mértékét 2008-ban. A szántóföldi zöldség 4,4 millió tonnás betakarítása 11,2%-kal mérséklődött az előző évben tapasztalt roppantul magas hozamhoz képest. 2008-ban

8

a melegházi zöldség betakarítása 6,9%-kal növekedett a 2007. évihez képest, illetve 22,7%-kal nagyobb volt a 2001–2005. évekbeli átlaghozamnál. A 2007. évi katasztrófálisan alacsony gyümölcshozammal szemben 2008-ban a gyümölcsök betakarítási eredményei rekord méretet öltöttek (3,3 millió tonnát). Eme kíváló teljesítmény elérésében a vegetációs időszakban fellépő kedvező agrármeteorológiai feltételek, továbbá a termelők által bevezetett és alkalmazott korszerű termelési módszerek mükődtek közre. A fán termő gyümölcsök hozamában a legnagyobb részaránnyal bír az alma (86,1%), illetve a meggy (7,1%), noha a kifejezetten növekvő tendencia leginkább az utóbbira jellemző mind a gyümölcsösök területe, mind a hozam és betakarítási eredmények vonatkozásában. 2008-ban a meggy terméshozama és betakarítása elérte a 2007. évi eredmények csaknem kétszeresét és 54%-kal felülmúlta az 1996–2000. években mért átlagszintet. A zöldség- és a gyümölcspiaci szervezet Lengyelország az EU-val való intengrációjának pillanatától a hazai kertészeti szektor tartozik a közös zöldség és gyümölcspiaci szervezethez. A piaci szervezet alapvető elemét képezik az előzetesen elismert termelői csoportok, amelyek közvetítésével folyik be a szektorba az EU költségvetéséből származó pénzügyi támogatás. Lengyelországban 2009. június végén 139 zöldség és gyümölcs termelői csoport működött, azaz 53-mal több, mint az előző évben, valamint 8 termelői szervezet funkcionált. A termelői csoportok és szervezetek elsősorban a kertészeti termelésben specializálódó régiókban jönnek létre, vagyis a mazoviai (mazowieckie) vajdaságban (főleg az alma, a gomba, a zöldségfélék), a kujawsko-pomorskie vajdaságban (a paradicsom), a nagylengyelországi (wielkopolskie) vajdaságban (a zöldségfélék, a gomba, a paradicsom), valamint a lublini (lubelskie) vajdaságban (a puhahúsú gyümöl-

Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály Fán termő és bogyós gyümölcs ültetvények betakarítási eredményei (ezer tonna) Részletezés

19952000

20012005

2007

2008

Éves átlagban Gyümölcs betakarítás összesen Fán termő gyümölcs betakarítás összesen ebben: Alma Körte Szilva Meggy Cseresznye Bokron termő és bogyós ültetvények gyümölcsei ebben: Földieper Málna Ribizli Egres

1996 -2000 =100

2008 2001 -2005 =100

2007 =100

2564

3237

1694

3841

149,8

118,7

226,7

2134

2762

1263

3288

154,0

119,0

260,3

1758 68 108 145 37

2325 79 114 177 43

1040 31 53 108 20

2831 73 114 202 41

161,0 107,4 105,6 139,3 110,8

121,8 92,4 100,0 114,1 95,3

272,2 235,5 215,1 187,0 205,0

430

475

431

553

128,6

116,4

128,3

169 41 166 35

179 51 181 22

175 56 139 14

201 82 197 16

119,6 200,0 118,7 45,7

112,3 160,8 108,8 72,7

114,9 146,4 141,7 114,3

Forrás: (Kis Statisztikai Évkönyv) Mały Rocznik Statystyczny 2008. GUS.

csök, az alma). A termelői csoportok és szervezetek számát tekintve a piac szervezettségi foka viszonylag magasnak minősíthető, mindennek ellenére a forgalomba hozott zöldség és gyümölcs értékének alapján bírálva a szóban forgó piac szervezettségi szintjét arra a következtetésre jutunk, hogy gyakorlatilag nem haladja meg a 7–8%-ot, így messze marad el az Európai Uniós piac szervezettségének 35–36%-os átlagszintjétől. A csoportok tevékenységének céljai közé tartozik a csoport, illetve a szervezet tagjai által termelt termékek kínálatának és értékesítésének koncentrálása, a termelés tervezése és annak a kereslethez történő igazítása, a termelési költségek csökkentése és a termékárak stabilizálása, továbbá a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő termesztési módszerek, termelési technológiák, valamint szennyvízkezelés és hulladékgazdálkodás promóciója. Közösségi támogatás egyes növényi piacok esetében 2007. évtől fogva megvalósításra került az EU kertészeti piacának

szabályozására vonatkozó közösségi jogszabályok reformja, amely egyrészt megemelte a csoportok pénzügyi támogatását, másfelől viszont megszüntette néhány feldolgozásra szánt gyümölcs és zöldség termeléséhez nyújtott közvetlen támogatásokat, amelyeket területarányos támogatással helyettesítettek, fenntartva az átmeneti időszakban annak részbeni összekapcsolását a termeléssel. Lengyelország esetén a paradicsomhoz nyújtott támogatások teljes mértékben elszakadtak a termeléstől, ennélfogva 2008-tól a támogatás már kizárólag a hagyományos paradicsomtermelőket illeti meg a referencia évben (2005/2006) elért termelésük szintjétől függően. A feldolgozásra szánt földieper és málna termelőinek a 2008–2012 közötti években pótlásképpen jár hektáronként 400 euró támogatás (a területküszöb Lengyelország részére - 48 ezer hektár). Ami a többi növénypiac támogatását érinti, megjegyzendő, hogy 2008ban a dohánytermelők részesültek a pótlólagos támogatásban, mind a termeléssel kapcsolatos, mind a


9

termeléstől eltekintő formában. A 2008-ban folytatott termeléssel ös�szefüggő támogatásának egészében tekintett összege 5,57 złotyt tett ki 1 kilogrammonként a Virginia típusú, I. osztályú anyag esetében, valamint 4,54 zł/kg volt a II., III. és IV. osztályú anyagnál. A termeléstől eltekintő támogatásokra összesen 64 238 390 złotyt szántak, ebből 41 208 764 złotyt fizettek a Virginia típusú dohány történelmi termelőinek, 23 029 626 złotyt pedig rendeltek a II., III. és IV. osztályú dohány termelői részére. A len- és a kenderpiacon a támogatások a len-, illetve a kenderszalma szállá való feldolgozására korlátozódtak. A támogatás összege 160 euró/tonna volt a hosszú lenszálnál, illetve 90 euro/tonna a rövid lenszál és a kenderszál esetében. A száraztakarmány piacán azonban a feldolgozást kisegítő

támogatás összege 33 eurót/tonnát tett ki. A fent említett piacokat megillető támogatások fizetési mechanizmusát a Mezőgazdasági Piaci Ügynökség (ARR) bonyolítja le.

AZ ÁLLATTERMELÉS, VALAMINT A HÚS- ÉS A TEJPIAC Az állattermelés helyzete a mérséklődő sertés-, birka- és tyúkfélék-állomány, illetve a növekvő tendenciát jelző szarvasmarha-állomány hatása alatt alakult. 2008-ban a szarvasmarha-állomány 98,4%-a, a sertésállomány 99,9%-a, a birkaállomány 95,4%-a, a lóállomány 98,1%-a, valamint baromfiállomány 99,9%-a tartozott a magánszektorhoz. 2008. júniusában az étkezési tej előállítása céljából tartott tejtermelő tehénállomány a teljes tehénpopuláció

97,4%-át tette ki. A hústermelő, illetve a hústermelő fajtákkal keresztezett tehenek, amelyeket az úgynevezett „szoptató dajkának” szoktak alkalmazni, összesen 73,03 ezer darab volt, azaz a teljes tehénállomány 2,6%-a. A tehénállománnyal rendelkező lengyel egyéni gazdaságok esetén azok 44,4%-a átlagosan 1 darabot tartott, 18,7%-a - 2 darabot, 11,9%-a - 3–4 darabot, 10,4%-a 5–9 darabot, 9,1%a 10–19 darabot, 5,5%-a pedig legalább 20 darabos tehénállománnyal diszponált. Összehasonlítva 2007 júniusával, csökkent a 2 és 3–4 tehenet tartó gazdaságok hányada (megfelelően 1,1 és 0,9 százalékponttal), ugyanakkor növekedett az 1 darabot tartó (0,2 százalékponttal), a 10–19 darabot tartó (0,4 százalékponttal), valamint 20 és ennél több darabat tartó gazdálkodó alanyok aránya

Alapvető növények vetésterülete, terméshozama és betakarítása 2008-ban Termelési ágazat

1996-2000

2001-2005

2007

2008

A B C A B C A B C A B C A B C

8796,0 28,6 25189,4 2576,8 34,0 8772,0 2275,4 22,7 5160,0 1142,6 29,9 3420,0 590,0 24,4 1437,5

8396,7 31,9 26758,3 2375,6 38,0 9022,0 1601,0 24,4 3910,0 1053,0 31,7 3337,0 544,4 24,7 1346,0

8352,9 32,5 27142,8 2112,0 39,4 8317,3 1316,2 23,7 3125,6 1232,4 32,5 4008,1 582,6 25,1 1462,3

8598,8 32,2 27664,3 2277,9 40,7 9274,9 1396,5 24,7 3448,5 1206,6 30,0 3619,4 550,6 22,9 1262,3

A

663,4

1004,4

1260,2

1333,5

201,3

132,8

105,8

B C A B C A B C A B C

30,2 2006,0 1292,0 183,0 23620,0 409,6 20,7 846,7 395,4 377 14920,1

32,2 3237,0 813,0 180,0 14600,0 479,4 24,6 1178,0 298,0 411 12236,0

32,9 4147,1 569,6 207,0 11791,1 796,8 26,7 2129,9 247,4 513 11475,0

33,4 4459,6 548,9 191,0 10462,0 771,1 27,3 2105,8 187,5 465 8715,1

110,6 137,8 42,5 104,4 44,3 188,3 131,9 248,7 47,4 123,3 58,4

103,7 222,3 67,5 106,1 71,66 160,8 111,0 178,8 62,9 113,1 71,2

101,5 107,5 96,4 92,3 88,7 96,8 102,2 98,9 75,8 90,6 68,7

éves átlag Gabonák összesen

Búza

Rozs

Árpa összesen

Zab

Gabonakeverék összesen

Burgonya

Repce és parló

Cukorrépa

2008 20012005=100 102,4 100,9 103,3 95,9 107,1 102,8 87,2 101,2 88,2 114,6 94,6 108,5 101,1 92,7 87,8

19962000=100 97,7 112,6 109,8 88,4 119,7 105,7 61,3 108,8 66,8 105,6 100,3 105,8 93,3 93,9 93,8

A – terület ezer ha, B – terméshozam 1 ha-ra dt, C – betakarítás ezer tonna Forrás: GUS: A mezőgazdaság 2008-ban. A növénytermesztés eredményei 2008-ban. (Kis Statisztikai Évkönyv) Mały Rocznik Statystyczny 2008.

2007=100 102,9 99,1 101,9 107,8 103,3 111,5 106,1 104,2 110,3 97,9 92,3 90,3 94,5 91,2 86,3

10

Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály Szántóföldi zöldségfélék vetésterülete, terméshozama és betakarítása 2008-ban 2008 Zöldségfajta

Szántóföldi zöldségek összesen Káposzta

Karfiol

Hagyma

Étkezési sárgarépa

Cékla

Uborka

Paradicsom

Üvegházi zöldségek

2001-2005

2007

2001-2005 =100

2008

2007 =100

A

207,9

217,1

197,8

95,1

91,1

C A B C A B C A B C A B C A B C A B C A B C

4653 34,5 396 1365 10,9 188 205,1 33,1 212 701 30,9 278 861 14,5 252 365 21,1 133,0 280 13,0 181 235

4987 33,4 397 1325 10,8 212 228 34,4 219 752 31,4 299 938 14,3 262 375 19,7 149 293 13,5 206 278

4430 29,7 405 1209 10,5 211 221 30,2 205 618 28,2 290 817 12,7 254 322 18,7 145 272 12,2 210 257

95,2 86,1 102,3 88,6 96,3 112,2 108,3 91,2 96,7 88,1 91,3 104,3 94,9 87,6 100,8 88,2 88,6 109,0 97,1 93,8 116,0 109,4

88,8 88,9 102,0 90,6 97,6 99,5 97,1 87,7 93,6 82,2 89,8 97,0 87,1 88,6 96,9 86,0 94,7 97,3 92,8 91,0 101,9 92,8

C

630

723

773

122,7

106,9

A – vetésterület. ezer ha, B –1 ha-ra eső terméshozam dt, C – betakarítás ezer tonna. Forrás: A növénytermesztés eredményei 2007-ben. GUS.

(1,4 százalékponttal). Az istállóknak az integrációra való felkészülés keretében történő uniós szanitárius és állatorvosi normákhoz való kötelező igazodása óta megfigyelhető az állattartás koncentrációja, ennek ellenére a tehenet tartó gazdaságok 75%-ában továbbra is csak 1–4 da-

rab található. Ez elsősorban ebből a tényből fakad, hogy számos gazdaságban (azaz a tehénnel rendelkező gazdaságok 44,2%-ában) csupán 1 termelő tehén lelhető, amely kizárólag a gazdaság önellátását szolgálja. Az egyéni gazdaságokban tartott tehenek egész állományának a 9,2%-

Haszonállatok 1995-2008 között / (júniusi adatok szerint) Részletezés

1995

2000 2006 2007 ezer darab Szarvasmarha 7305,6 6082,6 5606,4 5696,2 ebben: tehén 3578,9 3097,5 2823,8 2786,7 sertésállomány 20417,8 17122,0 18880,5 18128,5 ebben: koca 1875,2 1577,4 1856,4 1767,4 Birka 713,2 361,6 300,8 331,9 Tyúkfélék 36941 45333 124870 133072 Ló 835,8 549,7 307,0 329,2 100 ha mezőgazdaságilag művelt területre eső darabszám Szarvasmarha 39,2 33,0 35,1 35,2 ebben: tehén 19,2 16,8 17,7 17,2 Sertésállomány 109,6 93,0 118,3 112,1 ebben: koca 10,1 8,6 11,6 10,9 Birka 3,8 2,0 1,9 1,9 Tyúkfélék 198 246 783 723,0 Ló 3,4 3,0 2,0 2,0

2008 5756,7 2806,5 15425,3 1366,8 323,6 128788 325,3 35,6 17,4 95,5 8,5 1,7 707,0

a az 1 tehénnel rendelkező gazdaságokban (2007-ben - 10,2%-a), a 7,7%-a a 2 tehenet tartó gazdaságokban (előző évben - 9,1%-a), a 8,4%-a pedig a 3–4 tehenet birtokoló gazdaságokban volt található (az előző évben - 10,1%-a). A fent említett állomány túlnyomó része, azaz 74,7%-a a legalább 5 tehénnel rendelkező gazdaságokban koncentrálódott (az előző évben - 70,6%-a). Az egyéni gazdaságokban tartott sertés egész állományának az 5,6%a az 1-10 darabbal rendelkező gazdaságokban, a 84,1%-a pedig a legalább 20 darab sertést tartó gazdaságokban volt található (2007-ben - 85,5%-a). A baromfiállományban a tyúkfélék dominálnak, ezek adják az összes baromfi 88,5%-át, a liba 2,7%-át, a pulyka 5,3%-át, a kacsa és az egyéb baromfi azonban 3,5%-át képezi a teljes baromfiállománynak. A lovak állományában rendszeresen csökken a hidegvérűek aránya, nö-


vekszik azonban a melegvérűek százaléka, ami a lovaglás térfoglalásával függ össze. Az állattermelés alakulására 2008ban befolyást gyakorolt a sertésállománynak a kedvezőtlen árrelákciókkal kapcsolódó részleges visszaszorítása. A sertésállomány 2008. július végén 425,3 ezer darabot tett ki, vagyis 2703,2 ezer darabbal (14,9%-kal) kisebbnek bizonyult az előző évihez képest. A sertésciklus csökkenő fázisának igazolásául szolgálhat a malacok alacsony árszintje az ebben a korosztályban lévő sertések csekély száma ellenére. 2008. júniusában a szarvasmarha-állomány 5 756,7 ezer darabot tett ki, azaz 1,1%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-állomány növekedő tendenciája részben a borjú iránti exportkereslet csökkenéséből adódott. Lengyelország részesedése az európai országok állatvágásból származó hústermeléséből 2007-ben 7,1% volt az EU-ban elért 8,7%-kal szemben, ami a 7. helyre álította Lengyelországot. A világ állatvágásból származó hústermeléséből kivett 1,3%-os részénél fogva, 2007-ben Lengyelország a 14. helyre került, vagyis 2 hel�lyel javította a pozícióját a 2000-ben elfoglalt helyével összehasonlítva. A tehéntej európai termelésében Lengyelország a 6. helyet foglalja el a 5,8%-os részesedésével. Az EU-27 országainak tejtermeléséből Lengyelország 8,2%-os részét veszi ki. A világ tejtermelésében való 2,3%os részesedése a 10. helyre állítja Lengyelországot (1 hellyel javult az ország pozíciója a 2000-ban foglalt helyével összevetve). A húspiac 2008-ban a három alapvető vágóállatfajta termelése vágótömegben mérve 3 478 ezer tonna volt, vagyis 5%-kal csökkent az előző évihez képest. A vágóbaromfi és a vágómarha termelése azonban növekvő tendenciát mutatott (megfelelően 4 és 2%-kal) a 11%-os mérséklődést tapasztaló vágósertés termelésével ellentétben. A sertéshús terme-

11

lésének a csökkenése a 2006-tól kezdve fokozatosan mérséklődő sertésállomány szintjére, valamint a termelés kifizetődöttségének a vis�szaesésére vezethető vissza. 2008 második felévében elkezdődött a sertéstenyésztés gazdasági feltételeinek javulása. Jelentős mértékben emelkedtek a sertés felvásárlási árai, ugyanakkor mérséklődtek a gabona és a takarmányok piactéri árai. A rendkívül alacsony kínálat, valamint a złoty-depreciáció következtetében 2008. decemberében a sertés árai elérték a rekordszintet, jóval emelve a sertéstermelés kifizetődöttségét, mindennek köszönhetően a következő időszakokban növekvő tendencia rajzolódott ki a sertéstenyésztést illetően. Néhány éve folyamatosan nő a marhaállomány, amely 2008-ban 2,9%-kal emelkedett az előző évihez képest, 7%-kal pedig növekedett a 2004. decemberéhez viszonyítva. Lengyelországnak az EU-hoz való csatlakozásától fogva a marhaállomány szintje változatlanul emelkedő tendenciát mutat az állattenyésztés gazdasági feltételeinek radikális javulásával össszefüggően. A vágómarhatermelés 2008-ban 2,4%-kal nőtt, ergo hasonló volt a

2007. évi emelkedés mértékéhez. A sertéshús fogyasztása (41,5 kg/fő) 2008-ban 5%-kal csökkent az előző évivel összevetve (43,6 kg/fő). A szóban forgó mérséklődés foka 50%-kal kisebbnek bizonyult, mint az kikövetkeztethető volt a hazai sertéshústermelés helyzetéből, mivel a hús hiányát pótolta a 100 ezer tonnás importáru. A marhahús fogyasztása az előző évi szinten maradt fenn (3,9 kg/fő). A termelési fölösleg exportálásra került, ennélfova a kivitel mértéke emelkedett a 2007. évi 202 ezer tonnás szinttől a 2008-ban jegyzett 216 ezer tonnára. A kismértékű árcsökkenés ellenére a baromfihús fogyasztása 2008-ban alig növekedett (0,3 kg-mal /fő), így a termelési fölösleg összesége exportálásra került. 2008-ban a Mezőgazdasági Piaci Ügynökség (ARR) segítette a vöröshústermelőket a sertéshús magántárolásához rendelt támogatásokkal, valamint a marha- és a sertéshús kiviteléhez nyújtott vis�szafizetéssel. 2008-ban a vállalkozók összesen 9,2 millió zł dotációban részesültek a sertéshús tárolásáért. A nyers (friss, előhűtött, mélyhűtött) sertéshús exportjához nyújtott támogatások kiterjedtek mind az

Az alapvető állattenyésztési termelés adatai 1996-2008 közötti években

Részletezés

19962000

20012007 2005 éves átlag

2008

19962000 =100

Vágóállat termelés ezer 4181 4505 5179 4975 119 tonna élősúlyban – ebben: szarvasmarha 733 577 704 722 98 (borjú nélkül) 2572 2586 2776 2483 96 sertésállomány 726 1223 1594 1664 229 baromfi Vágás utáni meleg 3156 3425 3936 3751 119 súlyú tőkehúsra átszámítva 11.762 11.533 11.744 12063 103 tehéntej M.liter 7415 9013 9834 10463 141 Tyúktojás M. db. Állatok hozamai (átlagos éves hozam 1 darabra) Tejhozam 1 3453 3982 4292 4351 126 tehéntől liter Tojástermelés 1 174 201 216 217 125 tojótól ezer db

2008 20012005 =100

2007 =100

110

96,1

125

102,5

97 135

89,5 104,4

110

95,3

105 116

102,7 106,4

101

101,4

108

100,5

Forrás: Mały Rocznik Statystyczny 2008(Kis Statisztikai Évkönyv 2008). GUS, A mezőgazdaság 2008-ban. GUS

12

egész, mind a félbe vágott, mind a feldarabolt és további feldolgozásra előkészített sertéstetemekre. Eme támogatási mechanizmust a sertéshús-piac nehéz helyzetére való tekintettel indította el az ARR, amely 2008-ban 72,5 millió złotyt fizetett ki a szóban forgó refundáció címen a 70,3 ezer tonna sertéshús után. A támogatás állandó elemét képezik a sertéshús-készítmények kiviteléhez nyújtott visszafizetések. A fent említett árukészlet okmányokkal bizonyított 10,5 ezer tonnás exportjáért az ARR 10,6 millió zł dotációt fizetett ki. A marhahús-piac stabil helyzetéből kifolyólag a támogatás kiterjedési köre 2006-óta nem változott meg és továbbra is korlátozódik az export elősegítésére. A támogatás megilleti a tenyészmarha nöstényeinek, valamint nyers és feldolgozott hús válogatott szortimentjének kivitelét. A marhahús-piacot érintő exporttámogatások összesége 2008-ban 9,1 millió złotyt tett ki. A tejpiac A tejkvóták bevezetése Lengyelországban a tejszállítók számának fokozatos visszaszorítását eredményezte, ami elsősorban azzal függ össze, hogy a kis létszámú tejtermelő tehénállománnyal rendelkező gazdaságok, amelyeknél a beruházási intézkedések vállalása gazdaságilag indokolatlan, abbahagyják az ebben a termelési ágban folytatott tevékenységüket. Ennélfogva megfigyelhető a tejtermelés koncentrálási és szakosítási folyamata, amely hozzájárul az egyes tejtermelő gazdaságok versenyképességének javításához. Ezt a folyamatot kiegészítésül erősítik az uniós pénzalapból származó támogatások a gazdaságok modernizálását szolgáló beruházási intézkedések finanszírozására. A fent említett változások következtében növekszik a nagyobb termelésszintű gazdaságok száma, valamint javul a tejtermelés árufajtáinak a választéka. Mindennek köszönhetően a tejkvóták-rendszer keretében Lengyelország részére megállapított hazai tej-


kvóta csaknem teljes egészében felhasználásra kerül. A 2008/2009 kvótaévben hozzávetőlegesen 9,32 milliárd kg tejet vásároltak fel, ami azt jelenti, hogy a 2008/2009 kvótaév zárása után a nagykereskedelmi szállítóknak járó kvóták felhasznaltsági foka kb. 99%-ot tett ki. A 2009. március végén gyűjtött adatok szerint abban az időszakban 292 felvásárlási egység foglalkozott a tej felvásárlásával, ezenbelül 240 egység a tej feldolgozási tevékenységet is folytatott. A felvásárlási egységek száma fokozatosan csökken - 2004/2005 kvótaév óta közel 20%-kal mérséklődött. Ugyancsak módosul a felvásárolt tej feldolgozási struktúrája. Rendszeresen emelkedik az érlelődő sajtfajták, a tejitalok (ezen belül pedig különféle joghurtfajták), illetve a teljes tejpor termelése és értékesítése. A vaj és a soványított tejpor termelésszintje azonban alig változik meg. A tej fogyasztása (beleértve a tejtermékek készítéséhez használt tejet, leszámítva viszont a vajjá feldolgozott tejet) fejenként 178 litert tesz ki. A tejkészítmények fogyasztásának struktúrájában stabil szinten marad fenn az érlelődő sajtfajták, a túró és a tejitalok fogyasztása. Fokozatosan csökken azonban a vaj fogyasztása. Az Európai Uniós Közös Agrárpolitika keretében a lengyel tejipari szektor tartozik a közös tej és a tejkészítmények piacát formáló szervezethez. A szervezet alapját képezi a tej és a tejkészítmények termelésének és értékesítésének limitálása, valamint az árak stabilizálása érdekében indított beavatkozásokra való jogosultsága. A tejtermelés limitálása alatt értendő a minden tagállamnak kiszabott hazai tejkvóta, amely az adott kvótaévben (azaz az adott naptári év április 1-től a következő év március 31-ig) meghatározza a tejnek forgalomba hozható maximális mennyiségét. Ennek a mennyiségnek túllépése büntető díj kiszabását vonja maga után, amelyet a tagállam köteles maradéktalanul kifizetni. 2008/2009 kvótaévben Lengyelország rendelkezett 9567 745 860 kg nagyságrendű hazai kvótával, ezen belül 9 403

080 692 kg a szállítható, 164 665 168 kg pedig a közvetlenül értékesíthető tej maximális mennyiségét jelentette. Lengyelország a fent említett kvótákat nem lépte túl. A tej és a tejkészítmények piacán indítható beavatkozások terjedési köre közvetlenül adódik az erre vonatkozó EU törvényeiből. Megjegyzendő, hogy az kötelező mechanizmusok mellett a mechanizmusok bizonyos része fakultatív jellegű, azaz az indításuk a tejpiaci helyzettől függ. Kötelező a vaj és a soványított tejpor intervenciós felvásárlása, valamint a közoktatási intézményekben történő vaj magántárolásához, illetve tej és tejkészítmények fogyasztásához nyújtott támogatások. A többi alkalmazható mechanizmusok, azaz a kazein és a kazeinátok előállításához, illetve az állattáp készítéséhez szánt soványított tejporhoz fizetett támogatások, valamint a tejkészítmények után járó kiviteli refundációk indításáról szóló döntést az Európai Bizottság hozza a tejpiaci árhelyzet figyelembevételével. Az EU-hoz való akcessziója óta működik Lengyelországban „A tej és tejkészítmények közoktatási intézményekben történő fogyasztásához fizetett támogatások” mechanizmusa, amelynek megvalósítása a Mezőgazdasági Piaci Ügynökség feladatai közé tartozik. A gyermekekhez, illetve a fiatalokhoz címzett program az óvodákban, az általános iskolákban, a gimnáziumokban és a középfokú oktatási intézményekben realizálódik. A célja a mindennapi tej és tejkészítmények óvodákba és iskolákba való szállításával megvalósuló egészséges étkezési szokások és egészséges életmód promociója, valamint a túlzott elhízás visszaszorítása a gyermekek és az ifjúság körében. A program három független forrásból kerül finanszírozására, vagyis: • az EU költségvetéséből származó pénzügyi eszközökből, • a 2006-tól kezdve bevezetett az iskolák és az óvodák részére a „Tejipar Promociós Pénzalapból” (kiegészítő finanszírozás keretében) • az állami költségvetésből (hazai pénzügyi támogatásból az


álltalános iskolák részére) a kiegészítő finanszírozás keretében, amely 2007. szeptemberétől lehetővé tette az általános iskolások fehér (ízesítés nélküli) tejjel való visszatérítésmentes ellátását. A támogatásban részesülhetnek a közoktatási intézmények, a szállítók (tejüzemek, közvetítő cégek), a községi helyihatóságok, valamint a társadalmi szervezetek. 2008/2009. tanévben a tej és tejkészítmények közoktatási intézményekben történő fogyasztását támogató program érintett több, mint 2,3 millió tanulót. A szóban forgó időszakban 44 ezer tonna tejet szállítottak az iskolákba. A NAGYKERESKEDELMI PIACOK A MEZŐGAZDASÁGI ÁRUK DISZTRIBÚCIÓS RENDSZERÉNEK ELEMEIKÉNT A nagykereskedelmi piacok a mezőgazdasági-élelmiszeráruk disztribúciós rendszerének fontos láncolatának tekinthetők. A nagykereskedelmi piacok elsősorban nagyvárosi agglomerációk ellátásában mutatkozó jelentőségéről az a tény tanúskodik, hogy a friss zöldség és gyümölcs forgalmának közel 40%-a Lengyelországban a nagykereskedelmi piacokon zajlik le. A piackínálata a virágokat, a tejkészítményeket, a húst, a halat, a feldolgozott élelmiszert, valamint a virágtartozékokat öleli fel. A szóban forgó alanyok működésének több mint tízéves tapasztalata arra utal, hogy azok nemcsak a gazdag áruválasztékot kínáló nagykereskedelem helyszínei, hanem az árinformáció forrásának, valamint a szakmai oktatás, a konferenciák és az agrártermelők integrációs találkozóinak helyszínei egyaránt. Ugyanakkor a nagykereskedelmi piacok formálják a termékek kereskedelmi minőségére vonatkozó követelményeit és mutatják a kereslettrendek válozását, felvilágosítva a mezőgazdasági vállalkozókat ebben a témakörben. Ilyképpen a tevékenységük hozzájárul a kínált áruk minőségének javulásához és a piaci követelményekhez való iga-

13

zodásához. A jelenleg működő piacok kereskedelmi piacok építésére és fejlesztésére vonatkozó állami támogatással jöttek létre. Rajtuk kívül létezik még több mint tíz magán-, illetve önkormányzati kereskedelmi piac. A nyilvános fórumon a kereskedelmi piacokat képviseli a Lengyel Kereskedelmi Piacok Szövetsége. Párhuzamosan a lengyel kereskedelmi piacok képviselői a Kereskedelmi Piacok Világszervezetének tagjai is. Az árukínálatra, az árhelyzetre valamint a kereskedelmi piacokon zajló eseményekre vonatkozó információk iránt érdeklődni lehet az internetes portálokon. A kereskedelmi piacok címei hozzáférhetők a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján. A MEZŐGAZDASÁG TERMELŐESZKÖZÖKKEL VALÓ ELLÁTÁSA A műtrágyák felhasználása (NPK) a 2008. évi betakarítás vonatkozásában összeségében 2142,0 ezer tonnát tett ki, vagy is 8,7%-kal felülmúlta az előző évi szintet. A legnagyobb mértékben emelkedett a foszfor (12,2%-kal), a nitrogén (8,1%-kal) és a kálium (6,9%-kal) műtrágyák felhasználása. Átszámítva 1 ha mezőgazdaságilag művelt területre felhasználásra került 132,6 kg NPK az előző évben tapasztalt 121,8 kg NPK-val szemben (8,9%os növekedés), ebből 70,7 kg nitrogén (8,3%-os növekedés), 33,3 kg kálium (7,1%-os növekedés), valamint 28,6 kg foszfor (12,2%-os növekedés) műtrágyát alkalmaztak. A trágya adagjában mérve, a N:P:K aránya az előző évi szinten alakult az 1,0:0,4:0,5 arány szerint, ami azt jelenti, hogy a tiszta hatóanyagra átszámítva a nitrogén (N) 53,3%-át, a foszfor (P) 21,6%-át, a kálium (K) pedig 25,1%-át tette ki a műtrágyák egészében vett felhasználásából. Ugyanakkor megfigyelhető volt a mésztartalmú műtrágyák felhasználásának kismértékű (2,9%-os) növekedése, ami 1 ha mezőgazdaságilag művelt területre átszámítva 38,5 kilogrammot jelent az előző évi 37,4 kg-mal szemben. A szóban forgó

emelés ellenére a mésztartalmú műtrágyák felhasználása továbbra is alacsonynak tekinthető, ami a talaj elsavanyodását okozva kedvezőtlen hatást gyakorol a talajok szerkezetére, továbbá a terméshozam csökkenéséhez is vezet. Közvetett módon pedig ugyancsak előnytelenül befolyásolja a mezőgazdasági termelés minőségét. Az egyéni gazdaságokban felhasználásra került szerves trágya mennyisége 59 kg NPK volt, vagyis közel 29%-kal emelkedett az előző évihez viszonyítva. Lengyelországban több mint 1,7 millió gazdaság alkalmazza a műtrágyát, ami az összes úgynevezett jó kultúrájú mezőgazdaságilag művelt területtel rendelkező gazdaság 69,2%-át képezi. A legtöbb gazdaságban (88,7%) a nitrogén műtrágya alkakalmazása mellett döntöttek, azon kívül felhasználásra kerültek a több hatóanyagot tartalmazó műtrágyák is (65,1%), valamint a kálium (18,4%) és a foszfor (16,5%) műtrágya. A műtrágyák 137,2 átlagszintű hazai felhasználása mellett Lengyelországban a 2007/08 gazdálkodási évben az egyes vajdaságokban szembeötlően megfigyelhetők voltak az eltérések a trágyázás alkalmazási fokát illetően – 7 vajdaságban a műtrágyák felhasználása túlszárnyalta a hazai átlagszintet, mégpedig: az opolskie vajdaságban, ahol legnagyobb mértéket ért el (197,9 kg), a kujawsko-pomorskie vajdaságban (191,1 kg), az alsó-sziléziai (dolnośląskie) vajdaságban (181,7 kg), valamint a nagylengyelországi (wielkopolskie) vajdaságban (173,7 kg). A NPK legalacsonyabb alkalmazása a kárpataljai (podkarpackie) vajdaságban (71,4 kg), a kislengyelországi (małopolskie) vajdaságban (73,5 kg) és a podlaskie vajdaságban (95,5 kg) volt tapasztalható. A mésztartalmú műtrágyák felhasználása a 2008. évi betakarítás vonatkozásában 622,4 ezer tonnát tett ki, vagyis 17,5 ezer tonnával felülmúlta az előző évi szintet, ami átszámítva a mezőgazdaságilag művelt terület 1 hektárjára 38,5 kg volt. Ennélfogva a mésztartalmú

14

műtrágyák alkalmazásának szintje továbbra is nagyon alacsonynak mondható. A talaj meszezésének foka nagy eltéréseket mutatott az egyes vajdaságok esetében és ingadozott az opole-i (opolskie) vajdaságban jegyzett 101,2 kg/1 ha UR és az kislengyelországi (małopolskie) vajdaságban mért 8,1 kg/1 ha UR. Az ásványi és a mésztartalmú műtrágyák felhasználásának összevetéséből az derül ki, hogy a NPK trágyázási szintje átlagosan háromszorosa volt a mésztartalmú trágyázási szintjének, sőt, némelyik vajdaságban tízszer nagyobb is volt (świętokrzyskie vajdaságban). A mésztartalmú trágyák ilyen alacsony felhasználása a talaj elsavanyodását idézi elő, ami kiváltképpen azokban a régiókban számít kedvezőtlennek, ahol elsősorban a talaj lúgosságát csökkentő nitrogén műtrágya kerül nagyfokú alkalmazásra (pl.: a małopolskie, a podlaskie, a kujawsko-pomorskie és a świętokrzyskie vajdaságban). A talajok trágyázás-szintjének értékelésében figyelembe kell venni a szerves trágyázás jelentőségét, amely abban rejlik, hogy a szerves trágya megtartja talajban a vizet, valamint képes a kálium (2 év alatt) és a foszfor (4 év alatt) lassú lebontására. A GUS (Statisztikai Főhivatal) vizsgálatai mutatják, hogy a 2007./08. gazdálkodási évben több mint 1133 ezer egyéni gazdaság alkalmazta a szerves trágyákat, ezenbelül közel 1130-ezerben felhasználásra került a tehéntrágya, 89 ezerben a trágyalé, 262 ezerben pedig a disznótrágya. A vizsgált gazdaságokban felhasználtak 61,9 millió tonna tehéntrágyát, ami átszámítva a jó agrárkultúrájú terület 1 hektárjára UR a 59,0 kg NPK egyenértéke volt. A hazai termelésű, illetve importált növényvédő szerek értékesítése 2008-ban 14,5 ezer tonna aktív hatóanyagot ölelt fel, vagyis körülbelül 14%-kal volt nagyobb a 2007. évivel összehasonlítva. Az eladás szerkezetében az árutömegét tekintve a legnagyobb részarányt a gyomírtó (53,1%), a gombaölő és a vetőmagcsávázó (29,6%) szerek


képviselték. Annak ellenére, hogy 2008-ban a növényvédő szerek átlagárai közel 10%-kal emelkedtek az előző évi árakhoz képest, az összes preparátumcsoportban megfigyelhető volt az értékesítés növekedése. A növényvédő szerek alkalmazásának kifizetődöttsége 2008-ban jelentős mértékben romlott. A növényvédő szereket Lengyelország területén forgalmozó üzletek száma meghaladja a 6 ezret, amely számnak hozzávetőlegesen 5%-át a nagykereskedések képezik. 2008. év végére a forgalombahozásra és felhasználásra engedélyezett növényvédő szerek száma 648 volt a 2005. évi 975-tel szemben. A fent említett preparátumok közül a legnagyobb csoportot a gombaölő szerek (232 preparátum) alkották, utánuk következtek a gyomírtó szerek (226 preparátum), a rovarölő szerek (82 preparátum) és a növekedés-szabályzók (42 preparátum). Jóllehet az utóbbi években Lengyelországban lassan emelkedett a legtöbb típusú és fajtájú mezőgazdasági gépek gyártása és értékesítése, a GUS (Statisztikai Főhivatal) előzetes becslésével egybehangzóan 2008ban megfigyelhető volt a gyártás mérséklődése a traktorok (kb. 10%kal) és a vontatott ekék (50%-kal) esetében, ugyanakkor 2007. évihez képest közel 41%-kal növekedett a vetőgépek produkciója. 2008-ban a mezőgazdasági traktorok állománya 13 ezer darabbal gyarapodott, így a száma 1566 ezer darab volt. A mezőgazdaság gépesítését szolgáló eszközökkel szembeni keresletet stimuláló tényezők közül kiemelhető egyrészt az elhasználódott géppark-elemek frissítésének az elengedhetetlensége, mástrészt pedig az Európai Unió támogatási alapjaiból származó, gépek és berendezések vásárlására fordítható eszközökhöz való hozzájutás lehetőségének fokozatos növekedése a különféle programok keretein belül. 2008-ban a mezőgazdasági gépek és eszközök árai átlagosan 2,9%-kal emelkedtek a 2007. évi árszinthez képest, a növekedésük dinamikája pedig jóval

lassabb volt, mint az összes többi mezőgazdasági termelőeszközé. AZ ÖKOLÓGIAI MEZŐGAZDASÁG Az ökológiai mezőgazdaság a növénytermesztés és az állattenyésztés kiegyensúlyozott gazdálkodási rendszerét jelenti. Az ökológiai termelés összekapcsolja a természeti környezet számára legkedvezőbb eljárásokat, a nagyfokú biológiai sokrétűséget, a természeti erőforrások védelmét, a haszonállatok kifogástalan életkörülményeinek biztosítására vonatkozó magas színvonalú szabványok betartását, és a természetes anyagok és természetes folyamatok felhasználásával előállított termékeket preferáló fogyasztói igényeknek megfelelő termelési módszereket. Az ökológiai gazdaságok száma regionális eltéréseket mutat. Viszonylag legjelentősebb számban dél-kelet Lengyelországban fordulnak elő, ahol a kisterületű, családi jellegű gazdaságok dominálnak. Az ökológiai mezőgazdaság fogalma alatt a leginkább természetbarát agrártermelési módszerek alkalmazása értendő, amely lehetővé teszi a talaj minőségének növelését, valamint a biológiai és a tájképi sokszínűség megőrzését. A talaj biológiai aktivitásának és minőségének javítása céljából a megfelelő vetésforgó kerül alkalmazásra, továbbá kötelezőnek számít a talajt dúsító növények (pl. a pillangósok) termesztése. Az utóbbi években szerte a világon, különösképpen pedig az EU országaiban, megfigyelhető volt az ökológiai módszerekkel termelt bióélelmiszerek iránti érdeklődés dinamikus növekedése. A világ ökológiai mezőgazdasági módszerekkel megművelt területeinek az együttese meghaladja a 35 millió hektárt, aminek 20%-át az Európai Unió országaiban található gazdaságok tesznek ki. Kedvező feltételek ellenére Lengyelország, az ökológiai gazdaságok számát és az ökológiai termelésre használt területek részarányát tekintve, elmarad az EU-ban tapasztalt átlagtól. Amíg az Európai Unióban a


gazdaságok teljes számának átlagosan 1,7%-át, a mezőgazdaságilag művelt területek pedig körülbelül 3,9%át képezik az ökológiai gazdaságok, Lengyelországban ezek az arányok megfelelően 0,8 és 2,3%-os szinten alakulnak. A hazai vonatkozásban az ökológiai mezőgazdaság működését a 2009. június 25-i az ökológiai mezőgazdaságról szóló törvény szabályozza. Az ökológiai módszerekkel történő termelés rendszerének fontos eleme a termelési folyamat ellenőrzése és certifikálása, amely biztosítja a termelés megfelelését az Európai Unió Tanácsa 834/2007 számú rendeletében, illetve az Európai Bizottság 889/2008 számú rendeletében előírt alapelvekkel. A termelés megfelelését igazoló certifikátot az Európai Unió összes tagállamában elismerik. Az ellenőrzés és certifikálás lengyel rendszere az ökológiai mezőgazdaságról szóló rendelet alapján valósult meg. 2008ban az ökológiai mezőgazdasági termelés ellenőrzését és certifikálását 11 felhatalmazott certifikáló egység hajtotta végre: 1) EKOGWARANCJA PTRE Sp. z o.o. (Kft.), 20-834 Lublin, ul. Irysowa 12/2, az azonosító szám: RE-01/2005PL; 2) Az Ökológiai Termelést Certifikáló Egység PNG Sp. z o.o. (Kft.) Zajączkowoban, 26-065 Piekoszów; az azonosító szám: RE-02/2005/PL; 3) COBICO Sp. z o.o. (Kft.), 31-203 Kraków, ul. Lekarska 1; az azonosító szám: RE-03/2005/PL; 4) BIOEKSPERT Sp. z o.o. (Kft.), 00564 Warszawa, ul. Narbutta 3A m 1; az azonosító szám: RE-04/2005/PL; 5) BIOCERT Sp. z o.o. (Kft.), 31-503 Kraków, ul. Lubicz 25A; az azonosító szám: RE 05/2005/PL; 6) A Lengyel Vizsgálási és Certifiká lási Központ Vizsgálási és Certifi kálási Hivatalának piłai kirendeltsége, 64-920 Piła, ul. Śniadeckich 5; az azonosító szám: RE-06/2005/PL; 7) AGRO BIO TEST Sp. z o.o. (Kft.), 02-787 Warszawa, ul. Nowoursy nowska 166; az azonosító szám: RE-07/2005/PL;

15

8) TÜV Rheinland Polska Sp. z o.o. (Kft.) 02-146 Warszawa, ul. 17 Stycznia 56, az azonosító szám: RE-08/2008/PL; 9) AgroEko Minőség Központ Sp. z o.o. (Kft) 05-126 Nieporęt ul. Baski 2, az azonosító szám: RE-09/2008/ PL 10) Control Union Poland Sp. z o.o. (Kft.) 70-535 Szczecin, ul.Wielka Odrzańska 31/2, az azonosító szám: PL-EKO-11; 11) SGS Polska Sp. z o.o. (Kft.) 01233 Warszawa, ul. Bema 83, az azonosító szám: PL-EKO-10. Az ökológiai mezőgazdaság számára nyújtott pénzügyi támogatások Lengyelországban két forrásból származnak: 1) A hazai költségvetésből, amelyből az alábbiakra nyújtható a pénzügyi támogatás: • az ökológiai mezőgazdaságra vonatkozó kutatásokra, ennek keretein belül az ökológiai mezőgazdaságban nem engedélyezett anyagok jelenlétét ellenőrző elemzések elvégzésére; • az ökológiai termelési módszereket alkalmazó agráregységek ellenőrzésének költségfedezésére, • az ökológiai mezőgazdaságban folytatott promociós tevékenységekre, ennek keretein belül a hazai és a nemzetközi vásárokon való részvételre. 2) A közösségi pénzállományból (a hazai és az Európai Uniós költségvetésből) a 2007–2013 közötti évekre vonatkozó Vidéki Területfeljesztési Program keretében: • az agrártermelők támogatásban részesülhetnek a „Mezőgazdasági dolgozók részvétele az élelmiszerminőségi rendszerekben” elnevezésű program feladatainak megvalósítása címén, •a z mezőgazdasági termelők az ökológiai műveléseket segítő dotációk formájában kapják a földterülethez nyújtó támogatást az „Agrár-környezeti program” és az „Ökológiai mezőgazdaság”csomagterv feladatainak megvalósítása címén

Az ökológiai mezőgazdaság utóbbi években tapasztalt fejlődését a növekédés stabil dinamikája jellemzi mind a gazdaságok és a feldolgozó egységek számára vonatkozóan, mind az ökológiai művelések földterületét illetően. 2008-ban az ellenőrző és certifikáló rendszer 370 ezer ha összterületű, 14924 számú agrárgazdaságot érintett (25%-kal több, mint 2007-ben), valamint 253 feldolgozó egységet ölelt fel (2%-kal több, mint 2007-ben). Az ökológiai mezőgazdaság fejlesztését illetően, Lengyelország kedvező agrár-környezeti feltételekkel rendelkezik: a termelőterületeinek minősége, valamint igen gazdag biológiai sokszínűsége szemponjából a legjobbak közé tartozik. 2003-ban hozták létre az Országos Ökológiai Mezőgazdasági Központot Radomban. A Központ alapvető feladata az ökológiai módszerekkel történő termelés témájában működő tanácsadó szolgálatok tevékenységének koordinálása, valamint az ökológiai mezőgazdaságra vonatkozó ismeretek népszerűsítése a potenciális termelők körében. AZ INTEGRÁLT MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS Az integrált termelés fogalma alatt egy olyan gazdálkodási rendszer értendő, amelyben a növénytermelő tevékenységét a növények termesztésére, védésére és trágyázására vonatkozó kiegyensúlyozott technikai és biológiai fejlesztések alkalmazása jellemzi, a természetvédelem és az emberi egészség fokozott figyelembevétele mellett. Lengyelországban az integrált termelést a növényvédelemről szóló 2003. december 18.-i rendelet törvényei (a 2008. évi Közlöny 133 sz., 849 poz., a későbbi módosításokkal), valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Miniszter az integrált termelésről szóló 2004. július 26.-i rendelete (a 2004. évi Közlöny 178 sz., 1834 poz., a későbbi módosításokkal) szabályozza. Az integrált termelés ellenőrzésével és certifikálásával kapcsolatos feladatokat a Növényvédelmi és

16

Vetőmag Állami Felügyelet látja el. 2007. június 14-én a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Miniszter határozata végett a növényvédelemről szóló első törvény (5.t., 5.c.) értelmében vett integrált termelés a hazai élelmiszerminőség rendszerének tekinthető. Az integrált termelés hivatalos certifikátjának megszerzése céljából a mezőgazdasági termelőnek be kell jelenteni a művelés kezdésének szándékát a Növényvédelmi és Vetőmag Felügyelet területileg illetékes vajdasági kirendeltségénél. A fent említett bejelentés alapján a termelőt nyilvántartásba veszik, azonosító számmal ellátva. Ez kötelezi a termelőt, hogy a mezőgazdasági termelés során alkalmazza a Növényvédelmi és Vetőmag Állami Felügyelet által jóváhagyott módszereket, amelyek listája hozzáférhető a Növényvédelmi és Vetőmag Állami Felügyelet honlapján (http://www.piorin.gov. pl/). Az integrált művelés keretében végztett összes munkálatot a termelő köteles jegyezni az integrált termelési Naplóban, amelynek mintáját az integrált termelésről szóló rendelet szabályozza. A termelés elvégzése előtt a termelő certifikátkiadás iránti kérlelmet nyújt be a területileg illetékes felügyeletnél. A certifikátot azok a termelők kapják meg, akik sikeresen mentek át a szabálytalanságokat vizsgáló ellenőrzéseken, benyújtották a megfelelően kitöltött certifikátkiadás iránti kérelemnyomtatványt, résztvettek az integrált termelésre vonatkozó szakképzésben, alkalmazták a növény termesztése és védése során a Növényvédelmi és Vetőmag Állami Felügyelet által jóváhagyott módszereket, valamint igazolták az integrált termelésre vonatkozó tevékenységet a megfelelően és naprakészen vezetett Naplóban. A certifikátot nyerő termelők jogában áll a certifikát használata és a termékeik integrált termelés védjegyével (logóval) való megjelölése. MEZŐGAZDASÁG AZ EGYES RÉGIÓKBAN A mezőgazdasági termelésben regionális eltérések lépnek fel a ter-


mőföld minőségéből, az agrárgazdaságok területnagyságából, a föld tulajdonstruktúrájából, valamint a mezőgazdasági termékeladásnak az értékesítési piacok elhelyezkedésével (az országhatárok, a városi agglomerációk, a feldolgozó üzemek lokálizációjával) összefüggő hagyományaiból és lehetőségeiből kifolyólag. Ugyancsak eltérő a mezőgazdasági termelés intenzitását meghatározó ipari termelőeszközök felhasználása. A leggazdagabb terméshozam Lengyelország nyugati és északi vajdaságaiban figyelhető meg, ahol nagyobb területűek a gazdaságok, valamint fokozottabb a trágyázás és a növényvédelem. A terméshozam keleti, illetve nyugati régiókban tapasztalható alacsonyabb szintjében közreműködik a gazdaságok elaprózódottsága, a kisebb fokú trágyázás, valamint a gazdaságok jelentős részének kizárólag önellátásra irányuló termelése. Némelyik növénytermesztés esetén megfigyelhető a termelés jelentős koncentrációja. Noha a gabonaművelés az összes vajdaságban nagy mértéket ölt, pl. a 2008. évi hajdinatermesztésre szánt 64,5 ezer hektárből közel 26 ezer ha, vagyis az egész terület 40%-a az alsó-sziléziai (dolnośląskie) és a lublini (lubelskie) vajdaságokra esett. A köles elsősorban a świętokrzyskie vajdaságban kerül termesztésre; az ebből a területből származó 56 700 decitonna köles a hazai betakarítás közel 60%át teszi ki. A vetőkukoricát főleg az alsó-sziléziai (dolnośląskie), a nagylengyelországi (wielkopolskie) és az opole-i (opolskie) vajdaságokban művelték, ahol a betakarítás 562 ezer tonnát, azaz a hazai terméshozam 44,2%-át képezte. A szántóföldi zöldséget, a házi veteményesek mellett, leginkább következő 5 vajdaságban termesztik: a mazoviaiban (mazowieckie), a lubliniben (lubel skie), a łódzkie-ban, a kislengyel országiban (małopolskie), valamint a a nagylengyelországiban (wielkopolskie), ahol 2008-ban a betakarítás eredményeinek összessége meghaladta a hazai termésho-

zam 60%-át. A földieperművelés a mazoviai (mazowieckie) és a lublini (lubelskie) vajdaságokban ölti a legnagyobb méretet, vagyis területileg a hazai ültetvények 47%-át képezi, a terméshozam szempontjából pedig a hazai betakarítás 48,3%-át teszi ki. A fán termő gyümölcsök legjelentősebb betakarításával a központi és a keleti régiók büszkélkedhetnek (2008-ban az egész hazai terméshozamból 83,9%-ot tett ki). Szintén eltérő tendenciákot mutat az egyes régiókban a haszonállattenyésztés koncentráció ja. Hagyománynak számít, hogy a szarvasmarha hazai állományából a mazoviai (18%), a podlaskie (14,5%) és a nagylengyelországi (14,0%) vajdaságok veszik ki a legnagyobb részt. Ugyancsak a tehénszámát tekintve vezető helyet foglalnak el a fent említett vajdaságok, a hazai tehénállományban való részarányük megfelelően 21,0%-ot, 16,1%-ot és 10,8%-ot tett ki. 2007. évihez viszonyítva, 2008. decemberében a szarvasmarha legkisebb állománya (2007. évi létszámának 86,0%-a) 1,1%-os általános emelkedés mellett a kislengyelországi (małopolskie) vajdaságban volt található. A tehénállomány mérséklődése 9 vajdaságot érintett, amelyek közül szintén a kislengyelországi (małopolskie) vajdaságban mutatkozott a legnagyobb csökkenés. A sertésállomány a nagylengyelországi (29,9%), a kujawsko-pomorski (11,7%) és a mazoviai (10,8%) vajdaságban a legnagyobb. A március végi adatok szerint a hazai sertésállomány 13%-kal mérséklődött és egyik vajdaságban sem érte el az előzi évi szintet. A haszonállat (a szarvasmarha, a tehén, a sertés) tenyésztésének az intenzitását a mezőgazdaságilag művelt terület 100 hektárjára eső állatok száma jelzi. A VIDÉKI TERÜLETEK INFRASTRUKTÚRÁJA A városokkal összehasonlítva, a vidéki területeket jellemzi a technikai infrastruktúra alapvető eszközeivel való kisebb fokú ellátottsága, ugyan-


akkor gyorsan növekszik ezt a helyzetet javítani kívánó beruházások száma. Az 1990. évtől kezdve számos program indult el, amely mind a hazai (az állami költségvetés pénzállományából, az önkormányzati pénzkeretekből, a környezetvédelmi pénzalapból, a mezőgazdaság és a vidék érdekeltségi körű alapítványok pénzügyi támogatásaiból), mind az Európai Uniós (a Phare és a SAPARD programok pénzügyi eszközeiből, a strukturális pénzalapokból) pénzügyi hozzájárulásból, valamint a Világbank és az Európai Beruházási Bank hiteleiből került finaszírozásra. 2004–2006. évek között a vidéki infrastruktúra fejlesztésének a pénzügyi támogatása az uniós programok keretében zajlott le, amelyek kezelése a Regionális Fejlesztési Minisztérium ügykörébe tartozott. Párhuzamosan a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Miniszter felügyelte „A mezőgazdasági technikai infrastruktúra fejlesztése és javítása”programot. A támogatást azok a projektek nyerték el, amelyek az agrárgazdaságokban található belső utak, vízellátó berendezések, szennyvíz elvezető és tisztító berendezések, valamint áramellátó berendezések építésére, illetve korszerűsítésével egybekötött felújítására vonatkoztak. A 2007-2013. közti évekre vonatkozó Vidéki Területfejlesztő Program az „Alapvető szolgáltatások a mezőgazdaság, illetve a vidéki lakosság részére” elnevezésű akció keretében a következő ügykörű projektek kerülhetnek a minősített költségek akár 75%-át fedező finanszírozásra: – a víz- és a szennyvízgazdálkodás, elsősorban a vízellátó és a szennyvízelvezető rendszer kialakítása, ezen belül pedig a hálózati szennyvíz elszállítási rendszer, illetve az egyéni szennyvíztározási megoldás megvalósítása, – a hulladékgyűjtés, -elszállítás, és -szelektálás rendszerének megvalósítása, – a megújuló energiaforrásokból (főleg a szélből, a vízből, a geotermál

17

energiából, a napból, a biógázból, valamint a biómasszából) származó energia előállítása vagy disztribúció ja. A vidéki területek infrastruktúrára vonatkozó fokozott szükséglete nagy regionális eltéréseket mutat. A leginkább fejlett kemény feületű úthálózat a warmińsko-mazurskie és a nyugatpomerániai (zachodniopomorskie) vajdaságokban található. 2005. évihez képest az úthálózat sűrűségének legnygyobb növekedése a nagylengyelországi (wielkopolskie) a łódź-i (łódzkie), és a mazoviai (mazowieckie) vajdaságokban következett be. Ugyancsak jelentős regionális különbségek lépnek fel a vízvezeték-hálózat, valamint a csatornazási rendszer sűrűségének fejlődését illetően, kiváltképpen a Lengyelország keleti vajdaságai és az ország többi része között. 2005. évivel összehasonlítva, fokozott fejlődést jegyeztek meg a szennvízcsatorna-hálózat bővítésében, amely a świętokrzyskie vajdaságban megfigyelt 8,4% és a mazoviai (mazowieckie) vajdaságban tapasztalt 33,3% között ingadozott. Az útinfrastruktúra, illetve a vízvezéték-hálózat és a csatornázási rendszer 2005. évtől kezdve szüntelenül fokozódó fejlődése mégmindig nem elégíti ki a vidéki területek erre vonatkozó szükségleteit, ennélfogva nagyobb aktivitást és közrejátszást követel a területi önkormányzatok részéről. A VÁLLALKOZÁSOK ÉS AZ AGROTURISZTIKA FEJLŐDÉSE A VIDÉKI TERÜLETEKEN A vidéki lakosság hozzávetőlegesen 7,5%-a más, mint agrár jellegű, gazdasági tevékenységet folytat. Megjegyzendő, hogy az agrárdolgozók körében ez a százalék még kisebb (4,5%-ot tesz ki). A vidéki területeken 892,5 ezer nem mezőgazdasági tevékenységű vállalkozás működik, ebből 115,2 ezer gazdasági alany működése az agrárgazdaságokban folyik. A beruházók továbbra is inkább a város, mint a falu mellett döntenek az új munkahelyek létrehozásának helyszínválasztását illető-

en. Ennek a helyzetnek kiváltó okai közismertek, közülük kidomborítható a vidéki területek társadalmi és technikai infrastruktúrájának az elmaradottsága, valamint a vidéki lakosság alacsony, bár fokozatosan javuló, képzettségi foka. 2004. évtől fogva Lengyelországban a vidéki gazdálkodási formákat érintő változások a vidéki területek többfunkciójúságának fejlesztésére irányulnak. A vidéki területek kiegyensúlyozott fejlődése szempontjából nagy lehetőséget teremt az Európai Unió közös politikája, valamint a költségvetéséből származó pénzkeret, amely a helyi feljesztést illeti meg. Az akcessziót közvetlenül az előző évek alatt, valamint az EU tagságának első öt évében a vidéki területket jelentős pénzügyi támogatások ölelték fel. A fent említett időszakban a következő programok kerültek megvalósításra: a SAPARDprogram, „Az élelmiszer szektor restruktúrizációja és korszerűsítése, valamint a vidéki területek fejlesztése” elnevezésű Strukturális Operatív Program, valamint két Vidéki Területfejlesztő Program, az egyik 2004–2006 évekre vonatkozóan, a másik pedig – jelenleg is realizálódó – 2007–2013 éveket illetően. A vidéki területek többfunkciójúságának fejlesztésére vonatkozó koncepció magába foglalja az agrárgazdaságok gazdasági megerősítését, valamint a mezőgazdasági-élelmiszerszektor versenyképességének fejlesztését a vidéki területeken folytatott gazdasági tevékenység sokféleségét szolgáló eszközök párhuzamos bevezetésével a vidéki lakosság alternatív jövedelemforrásának létrehozása céljából. A szóban forgó programok megvalósításának közös nevezője a vidéki lakosság életszínvonalának javítása, többek között a szolgáltatásszektor feljesztése által, valamint alternatív munkalehetőségek teremtése a vidéki területeken, ahol mostanában az élelmiszertermelés jelenti az alapvető munkalehetőséget és jövedelemforrást. Az agroturisztika dinamikusan fejlődő gazdasági ágnak számít Len-

18

gyelországban. Fogalma alatt értendő olyan üdölésforma, amely a vidéki területeken valósul meg, szállást és az agrárgazdasággal kapcsolódó aktívpihenés lehetőségeit biztosítva a vendégek számára. A falusi turizmus ennél jóval szélesebb terminus, amely magába foglalja a vidéki területeken megvalósult különféle üdülésmódokat. Becslések szerint az agroturisztikai szolgáltatásokat hozzávetőlegesen 10 200 egység nyújtja, amely összesen 98 100 szálláshellyel rendelkezik. A legtöbb agroturisztikai szállás a kiemelkedő turisztikai látványosságú terüle-


teken található. A gazdag kulturális örökségüknek és az vonzó tájképi adottságaiknak köszönhetően a turisztikai célzattal látógatott vajdaságok közül vezető helyet foglalnak el a kislengyelországi (małopolskie) és a kárpátaljai (podkarpackie) vajdaságok, ahol az agrárszállások összes számának megfelelően 20%, illetve 10%-a található. Szintén népszerű a warmińsko-mazurskie vajdaság – a Mazuri Nagytavak Vidéke - és a podlaskie vajdaság, amelynek határain belül található Białowieski Őserdő igényt tart a Hét Új Természeti Csoda nevére. Lengyelor-

szág agroturisztikai ajánlatainak egyre bővülő listája igazodik a vendégek érdeklődési köréhez, valamint figyelembe veszi a családok, az ifjúság, illetve az idősek vagy a magányos személyek szükségeit. Eme üdölésformát népszerűsítő legnagyobb rendezvény az AGROTRAVEL Nemzetközi Falusi Turizmus és Agroturisztikai Vásár, amelyet áprilisban tartanak Kielceben. Az agroturisztikai ajánlatok teljes listájával az agroturisztikai szövetkezetek és a mezőgazdasági tanácsadó központok rendelkeznek.

AZ ÉLELMISZERIPAR

Öt év óta az élelmiszeripar fejlődése stabil alapra épül, amelyet a belföldi és a külföldi kereslet növekedése fektetett le. Az utóbbi években az élelmiszerfeldolgozó szektor termelésének növekedési tempója 6%-os évi szinten alakult, 2008-ban viszont a szóban forgó ütem mérséklődött. 2007. évivel összehasonlítva, az élelmiszercikkek és italok értékesített termelésének dinamikája 101,2% tett ki, 2005. évihez képest pedig 115,2%-ot képezett. A növekedés tempójának 2008. májusától megfigyelhető lassúbbodása az általános gazdasági recesszióból, valamint a lengyel gazdaság legyengüléséből eredt, amely a kereskedelmi partnereink belföldi piacain tapasztalt kereslet csökkenésével függött össze. Az élelmiszertermékek külkereskedelmének az EU-val való integrációt követően elért eredményei tanúskodnak a külföldi piacokat hódító lengyel élelmiszertermelők nagyfokú versenyképességéről, valamint igazolják az exportajánlatunk a külföldi fogyasztók által alátámasztott magas minőségét és biztonságát, illetve az ár-kedvezőségét. Mindennek ellenére az élelmiszerfeldolgozás koncentrációja továbbra is viszony-

lag alacsony szintű, ugyancsak alacsonynak számít a munka termelékenysége, a lengyel mezőgazdasági-élelmiszertermékek marketingje és promóciója pedig nem elegendően aktív. Eme helyzet radikálisan javulhat az élelmiszer promóciójának pénzalapjairól szóló új rendeletben jóváhagyott megoldásoknak köszönhetően. 2008-ban az élelmiszeripar értékesített termelésének a növekedése 1,2%-ot tett ki. 2008-ban a GUS (Statisztikai Főhivatal) által vizsgált élelmiszeri termékek és italok több mint tíz csoportja közül 6 csoportban jegyezték fel a termelés emelkedését, ezen belül 3 esetben a növekedés meghaladta az 5%-os szintet, 7 termékcsoportban viszont a termelés csökkenése lépett fel, ebből 2 esetben 10% alatt alakult. 2008ban mérséklődő tendenciák mutatkoztak a feldolgozóipar bizonyos ágainak termelésében, pl. a húsipar esetében. A sertés kínálatának csökkenése okozta az ipari sertésvágás 8,7%-os mérséklődését, amelyet nem bírt pótolni a szarvasmarha vágásának 5%-os növekedése. Ennek következtében a vágóállatok ipari vágása 6,5%-kal esett vissza. Ugyancsak csökkenő tendenciák érvénye-

sültek a húsfeldolgozóipar fő ágában, vagyis felvágott-termelésben, amely 2008-ban hozzávetőlegesen 6%-kal mérséklődött. Körülbelül 18%-kal nőtt azonban a konzervtermelés (elsősorban a sonka és a tartosított lapocka esetében). Megjegyzendő, hogy a fenti tendencia már néhány éve marad fenn. 2008ban szintén nem változott meg az egyéb állattermékek (főként a félig kész ételek) termelésének emelkedő iránya. A gabona 2007 és 2008 első félévében tapasztalt magas árai miatt az előző évihez képest közel 4%-kal csökkent a gabona ipari megőrlése, amely 3,6 millió tonnát tett ki. Ugyancsak 4%-kal kisebb volt a búzaliszt ipari termelése, az előző évi szintet elérte viszont a rozsliszt termelése. Ugyanakkor növekedett a száraztészta (közel 3%-kal), valamint a darák és a pelyhek (3,1%-kal) termelése. Változásokon megy át a tejfeldolgozás struktúrája. Rendszeresen emelkedik az érlelő sajtok és a tejitalok (ezen belül különféle joghurtok és teljes tejpor) termelése, illetve értékesítése. A vaj és a saványított tejpor termelése azonaban nem mutat jelentősebb módosulást.


AZ ÉLELMISZERCIKKEK FOGYASZTÁSA Az élelmiszerek iránti keresletet szabályozó népesség jövedelme a Bruttó Nemzeti Termék (GDP) függvényében alakul, amely 2008ban 4,9%-kal emelkedett a 2007. évihez viszonyítva. A fogyasztás ös�szesen 5,9%-kal növekedett, az átlagjövedelem 10,2%-kal emelkedett, az átlagnyugdíj és a járadék 9,2%-kal (mezőgazdasági rendszeren kívül), illetve 5,4%-kal (a mezőgazdasági rendszerben) nőtt. A munkanélküliségi ráta mérséklődött 2007. évi 11,2%-ból a 2008-ban jegyzett 9,2%ig. Egyidejűleg bekövetkezett az élelmiszerek 6,2%-os áremelkedése, átlagosan 4,2%-kal nőttek a fogyasztói áruk és szolgáltatások árai, ezen belül: a pékáru és a gabonaipari termékek 11,5%-kal, a sertéshús 4,7%kal, a baromfihús 6,2%-kal, a hal 2,8%-kal, a tej, a sajtfélék és a tyúktojás 9,5%-kal, étolajok és egyéb zsiradékok 10,5%-kal, gyümölcs pedig 6,2%-kal drágult. Ugyanakkor mérséklődtek a zöldség (1,6%-kal) és a cukor (9,3%-kal) árai. Növekedtek azonban az alkoholmentes italok (5,0%-kal), a szeszes italok (6,4%kal), valamint a dohánytermékek (9,3%-kal) árai. 2008-ban az élelmiszerek relatív drágulása ellenére kisebb változások voltak megfigyelhetők az élelmiszercikkek fogyasztásában. Alapvetőleg az előző évi szinten alakult a tej és a cukor fogyasztása, csökkent azonban a zöldség, a burgonya és a tyúktojás fogyasztása. Becslések szerint 2008-ban a hús és a húskészítmények egyenlegi fogyasztása fejenként 75,4 kg-ot tett ki, vagyis 2,2 kgmal mérséklődött 2007. évivel összehasonlítva. A baromfihúsfogyasztás kismértékú (1,3%-os) emelkedése mellett megfigyelhető volt a sertésés a marhahús konszumpciójának 2,5%-os visszaesése. Ennek kiváltó okaként kiemelhető az élősertés termelésének mély recessziója és árainak emelkedése, amely 2008ban a hús és a húskészítmények kiskereskedelmi árainak jelentős (5,4%-os) növekedését vonta maga

19

után. Ilyenképpen a sertéshús 8,8%kal, a marhahús pedig 4,6% drágult, a baromfihús árainak jelentéktelen (2%-os) csökkenése mellett. A húskészítmények csoportjában a legnagyobb (9-12%-os) áremelés érintette a népszerű kolbászfajtákat és a vágóhídi hulladékból készített felvágottakat. Legkisebb mértékben (3–4%-kal) drágultak a baromfifelvágottak, a húskonzervek, valamint a kiemelt minőségű felvágottak és a tartós kolbászfajták. 2008-ban folytatódott a gabona és a gabonakészítmények fogyasztásának csökkenő trendje. Ugyanakkor nőtt a cukoripar termékeinek a fogyasztása. A gabonakészítmények egybevont fogyasztása 2008-ban fejenként havi 7,23 kg-ot tett ki, vagyis hozzávetőlegesen 3%-kal mérséklődött 2007. évihez képest. 2008-ban a gabonakészítmények fogyasztásában mutatkozó csökkenő tendencia az árainak emelkedésére, valamint a népesség jövedelemhelyzetének javulására vezethető vissza. A tejfogyasztás (beleértve a tejkészítmények előállítására szánt tejet, kivéve viszont a vajjá feldolgozott tejet) fejenként 178 l-t tesz ki. A tej-

készítmények fogyasztói szerkezetében stabil szinten alakul az érlelő sajtfajták és a túrósajtok, valamint tejitalok fogyasztása. Fokozatosan mérséklődik azonban a vaj fogyasztása. Az Európai Unióhoz viszonyítva, Lengyelországban a háztartások szektorában az élelmiszerekre és az alkoholmentes italokra, illetve a szeszes italokra fordított kiadások nagyobb részarányt képviselnek a személyi jövedelemből alkalmazott egyéni fogyasztás struktúrájában. Az UE-27 tagországaiban ez az részarány 2007-ben 12,7% volt az élelmiszerek és alkoholmentes italok vonatkozásában, és 3,5% a szeszes italokat és a dohányt illetően, Lengyelországban pedig megfelelően: 20,9% és 6,6%. A háztartások alapvető társadalmi-gazdasági csoportjai között az egyes termékek fogyasztásában eltérések merülnek fel, habár a napi élelmiszeradag átlagos energiatartalma és tápértéke közötti különbség elenyésző. Szintén különbséget mutat a termékek fogyasztása a családtagok száma, a képzettségi szint, a lakóhely és egyéb tényezők szerint.

Fontosabb élelmiszeripari termékek előállítása

Részletezés 1.

mérték egység

2007

2007

2008

2006=100

2008 2007=100

Ipari vágás termékei, a vágás utáni hozamban számítva -

marha és borjú

-

sertés

Ezer tonna

152

106,2

159

-„-

953

100,0

864

104,6 90,7

2.

Baromfihús

-„-

1127

101,8

1195

106,0

3.

Felvágottak

-„-

760

105,6

705

92,8

4.

Zöldség és gyümölcslevek

Ezer hl

6109

93,5

6700

109,7

5.

Margarin és margarin+vaj keverék, pékárú kenéséhez

Ezer tonna

345

100,0

337

97,7

6.

Folyékony tej feldolgozva

Mln l

2283

104,7

2175

95,3

7.

Vaj

Ezer tonna

176

106,0

179

101,7

8.

Friss nem érlelt sajt és túró

-„-

324

109,4

318

98,1

9.

Cukor

Ezer tonna

1856

x

1355

73,5

Mln l

92,3

111,3

108

117,0

-„-

36,7

114,0

36,9

100,5

Mld db

124

111,7

131

105,6

Tiszta vodka (átszámítva 10. 100%-ra) 11. Sör 12. Cigaretta

Forrás: Mały Rocznik Statystyczny 2009 (Kis Statisztikai Évkönyv 2009). GUS

20


HALÁSZAT

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A HALÁSZATRÓL LENGYELORSZÁGBAN A halászat Lengyelországban felöleli a balti-tengerparti és a nyílt tengeri halászatot, valamint az édesvízi halászatot. Az édesvízi-tengeri halászat részaránya a világ halászata viszonylatában elhanyagolható – alig 0,2%ot tesz ki. A tengeri belvizek területe Lengyelországban 2005 km2, nyílt tengeri zónájának területe pedig 8 682 km2. A Balti tenger part menti övezete három vajdaság területét öleli fel: a pomorskie (pomerániai), a zachodniopomorskie (észak-pomerániai) és a warmińsko-mazurskie (a Zalew Wiślany, vagyis a Visztula Öböl része), ezeken belül pedig 8 járást és 36 községet. A Balti tenger víze egyre édesededik, az átlag sótartalma a dán szorosoktól való távolodással arányosan csökken. Lengyelország territoriális vizei halban bővelkedő területeknek számítanak. A lengyel halászat az Európai Unióban hatályban lévő szabályok alá esik – érvényben vannak az Európai Bizottság által megállapított halászati kvóták. A kötelességekkel való megterheléssel párhuzamosan az EU pénzügyi támogatásban is részesíti a lengyel halászatot. A támogatások kezelése eddig a ”Halászat és a halfeldolgozás 2004–2006. években” Strukturális Operatív Program keretében zajlott le, jelenleg pedig „A halászati szektor és a halászati partvidéki területek kiegyensúlyozó fejlesztése 2007–2013. években” Operatív Program keretein belül történik a pénzügyi eszközök kiadása, többek között a következő prioritások megvalósítására: – a halászati beruházások a halállományhoz való igazodása,

– a halászati flotta felújítása és korszerűsítése, – a vizek védelme és fejlesztése, a haltartás és a haltenyésztés, a halászati kikötőinfrastruktúra, a halfeldolgozás és a halpiac, az édesvízi halászat, – egyéb tevékenységek, többek között a tengerparti halászat, valamint az innovációs, promóciós és tarsadalmi-gazdasági tevékenység. 2009-ben a nyílttengeri halászatszektor működését szabályozza többek közt az Európai Közösség Bizottságának 2009. január 16.-i 43/2009 számú rendelete, amelynek törvényei megállapítják a 2009. évi halászatra való jogosultságot és az ezzel kapcsolatos feltételeket bizonyos halrajokat és halrajcsopotokat illetően, amelyek a Közösség territoriális vizeit érintik, valamint érvényben vannak a halászati megszorításokkal felölelt vizeken tevékenykedő közösségi hajók vonatkozásában, továbbá az Európai Közösség Bizottságának 2008. november 28-i 1359/2008 számú rendelete, amely megállapítja a közösségi hajók 2009 és 2010. évi halászatra való jogosultságát némelyik mélyvízi halrajokat illetőleg. A TENGERI HALÁSZAT ÉS AZ ÉDESVÍZI HALÁSZAT INFRASTRUKTÚRÁJA A lengyel halászati flotta 848 rendeltetésszerű használatra képes hajóból áll. A tengeri halfogásra jogosult hajók listája megtalálható a folyamatosan frissített internetes oldalakon: www.minrol.gov.pl, illetve www.rybactwo.info. Lengyelország 64 hal-kirakodási kikötővel rendelkezik, eme számon belül 8 hivatalosan kijelölt kikötő eseté-

ben (Władysławowo, Hel, Jastarnia, Łeba, Ustka, Darłowo, Kołobrzeg, Dziwnów) a 750 kg élőtömeg men�nyiségét meghaladó tőkehal kerül kirakodásra. A tengeri halászat ellenőrzését a 14 helyi kirendeltséggel rendelkező három Tengeri Halászat Körzeti Felügyelősége végzi el: Gdynia-ban, Słupskban és Szczecinben. A lengyel halászati hajók fokozott érdekeltségének leginkább örvendő halászati területek a Marokkói Királyság és a Mauritániai Iszlám Köztarsaság joghatósága alá tartozó vizek, az antarktiszi élő erőforrá sok megőrzéséről szóló egyezmény (CCAMLR), valamint az Északkeletatlanti Halászati Bizottság (NEAFC) felügyelte alatt álló térségek, továbbá a norvég vizek, az Északi tenger, illetve az Indiai-oceán déli részére vonatkozó halászati egyezmény (SPRFMO) szabályozása alá eső zónák. A lengyel halászati hajók által fogott halfajták közé tartozik elsősorban a krill, a tőkehal, a fekete tőkehal, a vörös álsügér, a halibut, a makréla, valamint a fattyúmakréla. 2008-ban Lengyelország részére megállapított kvóták túlnyomó részét a Termelők Észak-atlanti Szervezete (3 lengyel egység) használta ki a halfogás, illetve a főleg Németországgal, Nagy-Britanniával, Lettországgal, Észtországgal és Spanyolországgal folytatott halászati kvóták cseréje során. AZ ÉDESVÍZI HALÁSZAT INFRASTRUKTÚRÁJA Lengyelország édesvizeinek (beleértve a természetes és a mesterséges vízterületeket egyaránt) összterülete hozzávetőlegesen 600 000 hektár, ebből: kb. 300 ezer ha-t a tavak, kb. 140 ezer ha-t a folyók és a patakok,


kb. 70 ezer ha-t halastavak, kb. 55 ezer ha-t a gát által létrehozott több, mint 20 hektáros víztározók, kb. 40 ezer ha-t pedig a folyóvölgyek alján, az elhagyott folyómedencékben keletkezett úgynevezett folyó melletti tavak, illetve a vízáradás miatt létrejött vízterületek tesznek ki. A Lengyelországban található halastavak 70 ezer hektárt meghaladó összterületéből hozzávetőlegesen 50 ezer hektár (70%) folik a haltenyésztés. A haltermelői tevékenységet körülbelül 10 ezer agrárgazdaság folytatja. A profeszionális haltartással és –tenyésztéssel hozzávetőlegesen mindössze 600 gazdasági alany foglalkozik. Eme számon belül kb. 400 gazdaság elsősorban a pontytenyésztésben és csak kiegészítésül az egyéb haltartásban szakosítja magát (több, mint 50,0 hektáros területen), kb. 200 gazdaság pedig pisztrángtenyésztésben specializálódik. A fogyasztói piacra termelt édesvízihalak túlnyomó része a halastavi haltenyésztésből származik (kiváltképpen a ponty és a pisztráng esetében), és csak egyharmada a természetes vízi halfogásokból (a profeszionális tavi halászatból és a horgászatból) ered. A TENGERI ÉS AZ ÉDESVÍZI HAL KÍNÁLATA A belföldi fogyasztói piacot érintő halak kínálata 2008-ban 484 ezer tonnát tett ki, vagyis 6,5%-kal növekedett az előző évihez viszonyítva. Ehhez elsősorban a 8%-kal magasabb import járult hozzá, mivel a hazai halfogások csaknem 4%-kal mérséklődtek. 2008-ban a balti-tengeri halfogások hozzávetőlegesen 10%kal csökkentek, aminek kiváltó okaként kiemelhető a halászat alacsony kifizetődöttsége a sprotnit, a heringet és az érdes lepényhalat illetően, valamint a tőkehalra vonatkozó halfogási tilalomnak már május 22-i hatályba lépése és az eresztőhálós lazachalászat betiltása. Az ellenőrző rendszer fokozott hatékonysága és a 2007. évi tőkehal-kvóták túllépésért az Európai Bizottság által kiszabott büntetés végrehajtása eredménye-

21

ként 2009-ben a balti-tengeri halfogás valószínűleg még csekélyebb lesz, mint 2008-ban. Két év intenzív emelkedést követően 2008-ban a nyílt tengeri halfogások hozzávetőlegesen csak 6%-kal nőttek. A nyílttengeri halászat növekedés-dinamikájának mérséklődése összefüggött a halászat strukturális módosításával, amely követelte a hűtőhelyiséggel rendelkező hajók alkalmazását. Az év második félévében bevezetett változások jövőre lehetővé fogják tenni a nyílt tengeri halászati eredmények jelentős emelkedését. Ös�szességében a majdnem 124 ezer tonnát kitevő tengeri halfogások 7,2%-kal alacsonyabbak voltak az előző évihez képest. Az édesvízi hal termelése és fogása 3,7%-kal csökkent (2007 évben 2%-os volt a mérséklődés) az vízkultúra-termelés és a nyílt vizekben vadon élő halak fogásának korlátozása következtében. A vízkultúrás haltermelés 2,3%-kal mérséklődött, vagyis 34,2 ezer tonnás szintre esett vissza az 5,5%-os pisztrángtermelés csökkenése eredményeként. A HAL ÉS A HALKÉSZÍTMÉNYEK PIACA A hal- és a tengeri gyümölcs kínálatának növekedése következtében az élőtömegben mért fogyasztásuk kb. 13kg/fő szintig emelkedett. A fogyasztás növekedését eredményezte az importált édesvízi halfajták fokozott fogyasztása. A tengeri halfogyasztás nem változott meg, ugyanakkor a hazai termelésű édesvízi halfogyasztás esetében enyhe csökkenő tendencia mutatkozott. Az édesvízi halimport, amelyben elsősorban a Vietnámból behozott panga, valamint a Kínából importált tilápia dominált, 2008-ban az élőtömegben mérve csaknem 90 ezer tonnát ért el, amely számból 10 ezer tonna reexportálásra került. Az importált édesvízi halak a hazai piacon történő értékesítése majdnem 80 ezer tonnát tett ki, ami azt jelenti, hogy volt több, mint 2,2-szeresen nagyobb a hazai termelésű édesvízi haleladásánál. A hal és a halkészít-

mények kereskedelmi forgalmainak dinamikája 2008-ban jelentősen mérséklődött, különösképpen a kivitel esetében. 2008 harmadik negyedévére vonatkozó előzetes adatok szerint az egész 2008. év folyamán az exportvolumen 4,4%-kal nagyobb volt az előző évihez képest, amíg 2004-2007 évek között a növekedés dinamikája 12-16%-os éves szinten alakult. A hazai kereslet emelkedése hozzájárult a halimport előző évihez hasonlítható mértéket öltő (közel 8%-os) növekedéséhez. A csaknem 790 millió euró értékű halbehozatala élőtömegben mérve megközelítette a 693 ezer tonnás mennyiséget, kivitele pedig 361 ezer tonnát tett ki, amely több mint 742 millió euróért került értékesítésre. A halszektor külkereskedelmének negatív egyenlege 14 millió euróval romlott az előző évivel összevetve, vagyis 48 millió eurót tett ki. A hal és a halkészítmények külkereskedelmének deficitje viszont jóval kisebb volt, mint az EU-hoz való csatlakozás előtt. A HAL FELDOLGOZÓIPAR Az export-dinamika csökkenése fékező hatást gyakorolt a halkészítmények termelésére. A halfeldolgozás volumenje 2008-ban az előző évi szinten maradt fenn, az értéke 4,5 milliárd złotyt tett ki. Emellett megjegyzendő, hogy megváltozott a termelés struktúrája – megszorításra került a halfilétermelés (több, mint 44%-kal) a füstölt halak és a friss halak javára, miközben a sózott halak termelése alig változott meg. Ugyanakkor emelkedett a konzervek előállítása, továbbá a pácolt haláruk, valamint a kész és félig kész halételek termelése. Az importált halak alacsony árainak ellenére rosszabbra fordultak a vállalkozások pénzügyi eredményei. Ezt a helyzetet elsősorban az exportált áru árcsökkenése okozta. Párhuzamosan romlott a rentabilitás és a fizetőképesség ös�szes mutatója. 2008 első félévében a bruttó rentabilitás 3,07%-ra esett vissza, nettó - 2,4%-ra csökkent, a fizetőképesség mutatója pedig

22

- 1,08-ra. A hasznot hajtó cégek hányada mérséklődött 82-ről 75%-ra, ugyanakkor a szektor bevételeiből kiveszett része az előző évi szinten alakult. A pénzügyi kondiciók romlása megszorította a beruházási szintet, bár az még mindig sokkal nagyobbnak számít, mint az EU-hoz való akcessziót megelőzően, mivel a halfeldolgozási cégek versenyképességük javítására törekszenek. 2008-ban jelentéktelenül nőtt a ha-


lak áremelkedésének dinamikája, ettől függetlenül a halpiac továbbra is a legstabilabbak közé tartozik. Az év elejétől kezdve a hal kiskereskedelmi árainak növekedése elmaradt az egyes élelmiszerétől, pl. a húsétól, mindazonáltal mégis kifejezetten nagyobb volt, mint az összes élelmiszer és tejtermék esetében. A kiskereskedelmi árak csekély, ám rendszeresen bekövetkező emelésével együttjárt az aruértékesítési

árak csökkenése, valamint kismértékű ingádozások az áruk eladási első árát illetően. A balti-tengeri halak első eladási árszintje 2007. évivel összehasonlítva nem változott meg, jóllehet jelentős periodikus hullámzásokon ment át. Az édesvízi halfajták túlnyomó része olcsóbbodott. A hazai piac árszintjére döntő befolyást gyakoroltak az import és export tranzakciókban elért árak, valamint a valuta árfolyam.

KÜLKERESKEDELEM

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A MEZŐGAZDASÁGI-ÉLELMISZERIPARI ÁRUK KÜLKERESKEDELMI FORGALMÁRÓL Az export volumenje 14%-kal növekedett 2007. évihez képest, vagyis 11,3 milliárd eurót tett ki, az import volumenje pedig 23%-os emelkedés következményeként 9,8 milliárd eurós szintet érte el, ennélfogva a szaldó továbbra is pozitív maradt és 1,5 milliárd eurós szinten alakult. A fenti eredményeket a gazdaság 2008 utolsó negyedévében tapasztalt szembeötlő lassulása és a mezőgazdasági-élelmiszeripari áruk kivitelének 2008 második féléve óta megfigyelhető csökkenése ellenére sikerült elérni. 2008 első félévében a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek külkereskedelmi eredményei határozottan jóbbak voltak, mint egy évvel korábban, a helyzet romlása az év második félévében következett be. Az év első féléve folymán észlelt export-növekedés gyors tempója az előző évihez képest magasabb tranzakciós árakból és a złoty megerősödéséből fakadt. 2008 második félévében, főképp pedig az év utolsó negyedévében, mérséklődött a külföldi kereslet,

aminek a következményeit még a złoty depreciációja sem tudta rekompenzálni. Az import lendületes dinamikája a hazai piacon megfigyelhető állattermékek kismértékű kínálatára (sajátképpen a sertést illetően), valamint szintén a belföldi piacon alakult magas árszintre volt visszavezethető. Az EU-hoz való csatlakozása óta Lengyelországban nő a mezőgazdasági-élelmiszeripari áruk külkereskedelmének a jelentősége az állam kereskedelmi és fizetési mérlegében. Az élelmiszer külkereskedelme során szerzett többlet csökkenti a forgalom negatív szaldóját Lengyelország egész külkereskedelmi tevékenysége vonatkozásában. Az utóbbi öt év folyamán a mezőgazdasági-élelmiszeripari áruk külkereskedelmi forgalmában 6,7 milliárd összértékű többlet lépet fel, mindazonáltal a 2008-ban szerzett többlet 0,5 milliárd euróval kisebb volt, mint az előző évben. Ugyanakkor az élelmiszer külkereskedelme kedvező befolyást gyakorol a számos mezőgazdasági és élelmiszeripari ág konjunktúrájára. Átlagában tekintve, 2008-ban az élelmiszeripar értékesített termelésének hozzávetőlegesen 22%-a exportálásra került.

Megjegyzendő, hogy a csökkenő hazai kínálat körülményei között a kivitel az árueladás fontos külső csatornáját képezi. Az utóbbi években tapasztalt külkereskedelmi forgalom magas dinamikájának kiváltó okaként elsősorban kidomborítható az adminisztrációs akadályok és a vámkorlátok redukciója, valamint a keleti piac 2008. évi nyitása, ami a Független Államok Közösségének országainak irányába folytatott értékesítés jelentős növekedésében nyilvánult meg. 2007 első félévével összevetve, 2008 első félévében az export 20%-kal nőtt, az import pedig 25%-kal emelkedett. A fenti évek mind a két félévét összehasonlítva, 2008-ban a kivitel 8,1%-kal növekedett, az import pedig meghaladta a 21%-os növekedési szintet. Számos fejlett gazdaság, kiváltképpen az Európai Unió országai esetében, a gazdasági válság egyetemesen érezhető következményeit a belföldi kereslet (beleértve a külföldi árukra való szükségletét) jelentős korlátozásával szorította vissza, ami a legnagyobb fokban járult hozzá a lengyel mezőgazdasági-élelmiszeripari áruk kivitelének 2008 második félévében bekövetkezett mérséklő-


23

déséhez. Kisebb mértékben eme helyzet kialakulásáért a lengyel termékek versenyképességének vis�szaesése is felelős. A MEZŐGAZDASÁGI-ÉLELMISZERIPARI ÁRUK KÜLKERESKEDELMI FORGALMÁNAK FÖLDRAJZI STRUKTÚRÁJA 2008-ban az élelmiszer külkereskedelmi forgalma növekedet a legtöbb országcsoportot illetően, a fejlődő országokba irányuló export, valamint a balti országok irányából folytatott import tevékenység kivitelében. 2007 évihez viszonyítva, a kivitel dinamikája mérséklődött, kivéve a FÁK országait, illetve a balti országokat. A bevitel növekedési tempója jelentős eltéréseket mutatott – fokozottan jelentős volt a FÁK országaiból való import emelkedése, kissé csökkent azonban az EU országainak irányából történő behozatal. Az EU országaiba irányuló export értéke 9,1 milliárd eurót tett ki, vagyis 14%-kal múlta felül a 2007. évit, habár a Közösség lengyel mezőgazdasági-élelmiszeripari áruk kiviteléből kivett része nem változott meg (80,5%-os szinten maradt fenn). Kétszeresen (10,6%-kal) mérséklődött ellenben az EU-15 országaiba irányuló export növekedési tempója. Az UE-15 országaiba eladott áruk értéke 6,6 milliárd eurót tett ki, amíg az UE-12 országainak irányába folytatott értékesítés 2,5 milliárd euró feletti szinten alakult. Az UE-15 részáránya 58%-ra esett vissza, több mint 22%-ra emelkedett azonban az UE-12 hányada. Jelentő-

sen növekedett a kivitel a tagállamok túlnyomórészét illetően. A legnagyobb emelkedés érintette a Szlovákia (35%-os), Litvánia (28%-os), Magyarország (23%-os), ilettve Hollandia és Csehország (15%-os) irányába folytatott értékesítés. Évek óta a lengyel áruk eladási piacainak nagyságát tekintve, Németország dominál, ahová 2008-ban 2,8 milliárd euró értékű mezőgazdasági-élelmiszeripari áruk kerültek. A lengyel külkereskedelem struktúrájában 2008 második félévétől megfigyelhető változások a beszerzési és az eladási piacok reorientálását jelezhetik a globális krízis vonatkozásában. Az újrairányítás jeleként a FÁK kereskedelmi forgalomból kivett részének növekedése, az EU-15 országainak egyre nagyobb jelentősséggel bíró beszerző piac szereptöltése, illetve ennek a jelentősségnek csökkenése az eladási piacra vonatkozóan. Ezt a szerepet a termékeinket illetően az új tagállamok veszik át (UE-12 országai). Az év tulnyomó részét érintő magas tengeri fuvardíjak fennmaradása 2008-ban nehezítette a fejlődő országokkal folytatott kereskedelmi tevékenységet, ennélfogva a külkereskedelmi forgalom a közelebben fekvő országokra koncentrált. Az export Az UE-27 keretében a legnagyobb volumenű export Németország irányába valósul meg. 2008-ban a szóban forgó export 2,8 milliárd eurót tett ki, vagyis az egész mezőgazdasági-élelmiszeripari árukivitel 24,1%-át képezte. Továbbá 2008-ban jelentős

növekedés mutatkozott a FÁK országaira irányult export esetében, amely 2007. évivel összehasonlítva, 26%-kal emelkedett. A fent említett országokat érintően a lengyel árukivitel élénkülése Ukrajnában és Fehéroroszországban észlelhető mezőgazdasági-élelmiszeripari áruink iránti vásárlási igény növekedéséből adódott. Mindazonáltal döntő jelentőséggel bírt az Oroszország irányába folytatott lengyel exportálás újbóli megindítása, mivel a szóban forgó országcsoporton belül éppen Oroszország számít az áruink fő átvevőnek. A mezőgazdaságiélelmiszeripari árukivitel volumenje a többi fejlett ország (USA, Kanada, Dél-afrikai Köztársaság, Izrael, Japán, Austrália és Új-Zéland) irányába továbbra is csekélynek tekintkető a 2008-as növekedése ellenére, amelynek következtében 7%-kal nőtt, azaz a 327 millió eurós szintet érte el. Stagnációs tendenciák jelentkeznek a fejlődő országokra irányuló kivitel esetében. A fent említett országoknak a lengyel exportból kivett része 4,6%-kal csökkent, így az értéke 517 millió eurót tett ki. Jelentős mértékben (13%-kal) növekedett viszont a lengyel árukivitel volumenje a balkáni országokat illetően, amelynek értéke a 132 millió eurós szintet érte el. Uganakkor nem módosult a részaránya az export egészét kitevő értékében, vagyis a 2007. évihez hasonlóan 1,2%-os szinten alakult. Szintén változatlanul alacsony az EFTA államok csoportjára irányuló lengyel árukivitel értéke (108 millió euró) és hányada (1,0%).

A mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek külkereskedelmi forgalmának alakulása 2007-2008-ban ország csoportok szerint (millió euró) Ország csoport Összesen UE-27 FÁK EFTA Egyéb fejlett országok Balkán országok Fejlődő országok Egyéb Forrás: IERiGZ

Export 2007 2008 9942 11307 8001 9102 871 1100 99 107 304 326 116 132 530 517 20 21

2008 2007=100 113,7 113,8 126,3 108,1 107,2 113,8 97,5 105,0

Import 2007 2008 7972 9822 5347 6791 222 311 343 370 239 297 23 21 1783 2008 12 25

2008 2007=100 123,2 127,0 140,0 107,9 124,3 91,3 112,6 208,3

Szaldó 2007 2008 1970 1485 2654 2311 679,7 789 -243 -263 65 30 91 111 -1253 -1490 8 -4

24

Az import 2008-ban a lengyel import dinamikája továbbra is magasnak bizonyult a 2007. évivel szembeni kismértékű mérséklődése ellenére. Az EU országok irányából folytatott import tevékenység értéke 6,8 milliárd eurót tett ki, vagyis 27%-kal növekedett az előző évvel összevetve. A behozott áruk túlnyomó része az EU-15 országcsoportból származott (az értéke 5,8 milliárd eurót tett ki, ami 1,3 milliárd eurós emelkedést jelentette 2007. évihez képest), ezenbelül a legjelentősebb növekedés NagyBritannia (50%-os), Németország (34%-os), a balti országok (34%), Franciaország (34%-os), valamint Dánia (34%-os) irányából folytatott import tevékenységre vonatkozott. A beszállítás mértéke tekintetében a fejlődő országok a lengyel piac második legjelentősebb szállítójának számítanak a mezőgazdasági-élelmiszeripari árukat illetően. 2008ban a szóban forgó országokban 2,0 milliárd euró összértékű árut vásároltak meg, vagyis 13%-kal többet, mint az előző évben. A már korábban émlített országokon kívül, a nagymértékű növekedés a többi fejlett országokból történő import volumenjét is érintette, ahonnan 287 milliárd euró összértékű termékeket hoztak be Lengyelországba, azaz 24%-kal többet, mint az előző évben. Jelentősen nőtt a FÁK országainak irányából való import nagysága, az onnan származó áruk megvásárlására együttesen több, mint 310 milliárd eurót költöttek az importőrök (40%-növekedés). A legtöbb terméket Ukrajnában vásárolták meg, mérséklődött azonban Oroszország és Fehéroroszország irányából 2008-ban folytatott importálás mértéke (megfelelően 7%-kal, illetve több, mint 50%-kal). A SZALDÓ 2008-ban az egyes országcsopor tokkal folytatott külkereskedelmi tevékenység szaldója a legtöbb esetben továbbra is pozitív volt, mindazonáltal jelentősen romlott az EU-val és a fejlődő országokkal szembeni kül-


kereskedelmi egyenleg, vagyis azokkal az országokkal, amelyek fokozott fontossággal bírnak a lengyel külkereskedelem szempontjából. Leginkább az EU-27 országaival folytatott kereskedelem szaldója rosszabbodott (343 millió euróval), ezen belül az UE-15 országaival szembeni pozitív kereskedelmi egyenleg csökkent 0,8 milliárd euróra, növekedett azonban az EU-12 országaival folytatott kereskedelem többlete (0,3 milliárd euróval). Javulás következett be a FÁK tagállamival és a balkáni országokkal folytatott kereskedelemben. A szóban forgó többletek azonban nem nyújtottak elegendő alapot ahhoz, hogy a szaldó túlszárnyalja a 2007. évi szintet. A 2008-as esztendő egyenlege 1,5 milliárd eurót tesz ki az előző évi 2,0 milliárd eurós eredménnyel szemben. A MEZŐGAZDASÁGI-ÉLELMISZERIPARI TERMÉKEK KÜLKERESKEDELMI FORGALMÁNAK ÁRUSTRUKTÚRÁJA Értékében tekintve, a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékforgalomban dominálnak az élelmiszeripari termékek, amelyek a lengyel élelmiszer egész exportjából származó bevitelnek 85%-át teszik ki. A feldolgozott termékeknek a mezőgazdasági-élelmiszeripari importból kivett része ugyancsak magas (körülbelül 65%-os). A feldolgozott termékek 2008-as külkereskedelmi forgalmában fellépett hozzávetőlegesen 3,0 milliárd eurós többlet, a mezőgazdasági termékek kereskedelmi cseréjében viszont körülbelül 1,5 milliárd eurós deficit mutatkozott. Az egész volumenjét tekintve, 2008-ban fennmaradt az export lendületes növekedési (13%os) tempója a növényi termékek és – kisebb mértékben – az állati termékek kivitelének mérséklődése ellenére. A termelés csökkenése 2008 második félévében, leginkább pedig az esztendő utolsó negyedévében fokozódott. A złoty euróval és dolárral szembeni gyengülése azok a tényezők egyikének mondható, amelyek hozzájárultak az export ér-

tékének második félévben tapasztalt 5%-os növekedéséhez (az első félévben 20,5%-kal nőtt). Egyidejűleg az import 10%-kal emelkedett (az első félévben közel 25%-kal). A második félévében észlelhető állati termékek-kivitel dinamikájának mérséklődését részben rekompenzálták eme termékek exportjának első félévében elért jeles eredményei, amelyek lehetővé tették 2008ban az export 12%-os növekedését az egész szóban forgó árucsoportot illetően. Az állati termékek kivitelének az értéke 4,5 milliárd eurót tett ki, vagyis 12%-kal nagyobb volt 2007. évivel összehasonlítva. Növekedett az eladási értéke a fenti csoporthoz tartozó legtöbb termék esetében, kivéve az élő állatokat, amelyeknél 10%-os árcsökkenés lépett föl. A marhahús, illetve sertéshús kivitelének az export refundációk kedveztek. A hazai árak magas szintje, a złoty 2008 első félévében tapasztalt erős pozíciója, valamint a külföldi átvevő piacokat érintő árcsökkenés eredményezte az élő állatok kivitelének mérséklődését, főképpen az élő marhát illetően. A kedvező árak és az EU piacán észlelt alulkínálat hozzájárult a baromfihús és a marhahús exportjának növekedéséhez. A tejipari termékek kivitelének növekedését tekintve, a helyzet kiváltó okaként következő tényezők sorolhatók fel: a stabil kínálat hazai piacra vonatkozóan, a tejkvóta emelése, valamint viszonylag jó árak a világpiacon. Az uniós piacokon megfigyelhető relatíve magas kínálat 2008-ban lehetőséget nyújtott a hal és a halkészítmények kivitelére. Az állati termékek 40%át vették ki az élelmiszer teljes exportjának árustruktúrájából, vagyis a részarányuk 0,6%-kal csökkent a 2007. évivel összevetve. 54,8%-ra növekedett azonban a növényi termékek hányada. A fenti változások az élő állatok, a tejipari termékek, valamint a hal és a halkészítmények kivitelének mérséklődésére, illetve a hús és a húskészítmények növekedésére vezethetők vissza. A növényi termékek kereskedelmi


forgalmában módosult a dohányipari termékek részaránya. A növényi termékek többi csoportjában a részarányukat érintő változások elenyészőek voltak. 2008-ban nőtt az állati termékek importjának dinamikája, változatlan szinten alakult viszont a növényi termékek bevitel dinamikája. Az állati termékek importjának értéke 2,5 milliárd eurót tett ki, vagyis 36%-kal nagyobb volt a 2007. évihez viszonyítva. Kisebb volt azonban a növényi termékek behozatalának dinamikája. A növényi termékek egész importjának az értéke 6,7 milliárd eurót tett ki, ami 20%-os növekedést jelentett. Amíg az állati termékek az élelmiszer 2008-as beviteléből kivett része 25,9% -os szinten alakult, a növényi termékek a szóban forgó import 68%-át képezték, ugyanakkor a 2007. évivel összehasonlítva a részarányuk csökkent. 2008-ban a tejipari termékek kivételével, amelyeket kismértékű visszaesés érintett, az állati termékek összes csoportjában fellépett a behozatal növekedése. Leginkább nőtt a hús és a lágyhús-aprólék importja (88%-kal), ezen belül a sertéshús bevitele, amely 107%-os szintet ért el. Ugyancsak jelentős növekedés mutatkozott az élő állatok behozatalában (40%-os), ezen belül a sertés importja 245%-kal nőtt. Az alulkínálat, valamint a sertésár hazai piacon tapasztalt emelésének következtében javult az élő sertés és az állati eredetű termékek import árainak versenyképessége. A növényi termékek bevitelében mérséklődött a burgonya és a burgonyakészítmé-

25

nyek, valamint a dohányipari termékek importja. Jelentősen növekedett az olajos magvak és az olajos termékek (49%-kal), a gabona és a gabonakészítmények (30%-kal), illetve a cukor és a cukorkészítmények, valamint a víz (28%-kal) importja. Kisebb mértékben emelkedett a szeszipari termékek (17%-kal), a zöldség és a zöldségkészítmények (16%), valamint a gyümölcs és a gyümölcskészítmények (83%-kal) bevitele. LENGYELORSZÁG POZÍCIÓJA ÉS ÁLLÁSPONTJA A WTO-VAL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK SORÁN A Kereskedelmi Világszervezetnek (World Trade Organisation) a katari Dohában 2001 novemberében tartott IV. Miniszteriális Konferenciája során döntés született a világkereskedelem liberalizációját szolgáló tárgyalások következő körének elkezdéséről. Eme WTO felügyelete alatt zajló kört a Doha Fejlesztési Menetrendnek, illetve a Doha Fejlesztési Fordulónak szokták nevezni (közhasználatú angol rövidítéssel DDA). A DDA-tárgyalások egyik érdekeltségi területe a mezőgazdaság. Ebben a témakörben folytatott tárgyalások céljai közé tartoznak: a vámtarifák csökkentése, az összes export-visszatérítési formák távlati teljes eliminálására törekedő fokozatos redukciója, a kereskedelmet megzavaró mezőgazdaság állami támogatásának jelentős korlátozása. A fenti célkitűzések beteljesítése szolgálni kívánja a mezőgazdaságról szóló 1995-ös megállapodás

elveinek megvalósítását, amelyek a mezőgazdasági árukereskedelem igazságos, piaci mechanizmusoknak megfelelő rendszerének létrehozására irányulnak. Az EU-hoz való csatlakozását követően megváltozott Lengyelország pozíciója a WTO fórumán, mivel az eddig önállóan folytatott kereskedelmi politikája a nemzeti szintről a közösségi szintre került. Ez azt jelenti, hogy a WTO tagállamaival folytatott tárgyalások során az Európai Unió Tanácsa mandátuma alapján az Európai Bizottság képviseli az álláspontját. A mezőgazdasági tárgyalások teljes témakörére vonatkozólag Lengyelország azt az álláspontot foglalja, hogy az EU jövendőbeli kötelezettségeinek nem kellene túllépniük a Közös Agrárpolitika reformja által meghatározott körüket, meg kellene viszont őrizniük a közösségi preferencia elvét, figyelembe venniük az egyes mezőgazdaságok piaci érzékenységét, valamint összekapcsolniuk a WTO egyéb partnereinek ekvivalens kötelezettségeivel, főképp a belső támogatásokat és az export versenyképességet illetően. A fent felsorolt kritériumok betartása lehetővé teszi a kiegyensúlyozott megállapodás elérését, amely egyrészt - kinyitva az EU piacait a harmadik országok irányából folytatott mezőgazdasági áruk importjára - lehetőséget nyújt Lengyelország számára a liberalizációból eredő esetleges nehézségek minimalizálására, másrészt pedig lehetőséget teremt a lengyel mezőgazdasági-élelmiszeripari áruk kivitelének növekedésére.

26


A MEZŐGAZDASÁGOT ÉS A HALÁSZATOT SEGÍTŐ TÁMOGATÁSI POLITIKA

A MEZŐGAZDASÁG TÁMOGATÁSÁNAK PÉNZÜGYI ESZKÖZEI Az Európai Unió-tagságnak köszönhetően jelentősen nőtt a mezőgazdaság és a vidéki területek támogatásának a szintje, párhuzamosan biztos és stabil alapot vetve eme segítségnek. A gazdaságok vagy vállalkozások fejlesztésére, illetve korszerűsítésére, a vidéki területek fejlesztésére, illetve felújítására, valamint a halászat fejlesztésére szükséges pénzügyi eszközei hozzáférhetők a 2007–2013 közötti évekre vonatkozó Vidéki Területfeljesztési Program keretében, illetve a „A halászati szektor és a halászati partvidéki területek kiegyensúlyozó fejlesztése 2007–2013 években” Operatív Program keretein belül. Ezen felül a gazdaság fent említett területei hazai pénzügyi támogatásban is részesülnek. A szóban forgó programokat a Mezőgazdaság Szerkezetátalakítási és Fejlesztési Ügynökség (ARiMR) bonyolítja le, amely Európa legnagyobb fizető ügynökségének tekinthető. A HAZAI TÁMOGATÁS Az alapvető támogatási formát, amely 2008-ban teljes egészében az állami költségvetésből került megvalósításra, az elemi károk elhárítására felvett hitelek, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszerfeldolgozóipar szektorának nyújtott beruházási hitelek kamatoztatását csökkentő részbeni finanszírozás jelentette. 2008-ban a bankok összesen 14 037 olyan beruházási hitelt adtak, amelyeknek kamattörlesztésének rész-

beni finanszírozását az Ügynökség vállalta. A hitelek együttes összege 2 270,51 millió złotyt tett ki. Ezen felül összesen 40 065 hitelt ítéltek oda az elemi károk elhárítására, amelyek együttes összege 1 046,8 millió zł. Eme hitelek kamatoztatásához szintén fizetett hozzá az Ügynökség. A hitelekhez való hozzáfizetéseken kívül 2008-ban a Mezőgazdaság Szerkezetátalakítási és Fejlesztési Ügynökség továbbá: – kezeskedett és garanciát vállalt a preferenciás (befektetési, valami elemi károk-elhárítási) hitelek törlesztéséért, – kezeskedett a vidéki területekből származó felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak odaítélt diákhitelek törlesztéséért. A befektetési és elemi károk-elhárítási hitelek törlesztésére vonatkozó kezeskedés és garanciavállalás azokat a bankokat érintette, amelyek együttműködési szerződést kötöttek az Ügynökséggel. Ezek a bankok közé tartozott: BPS S.A., BGŻ S.A., GBW S.A., BZ WBK S.A., MBR S.A., ING BS S.A., PKO BP, valamint BPH S.A. 2008-ban az Ügynökség kezeskedett 6 044 ezer złoty ös�szegű diákhitelek törlesztéséért. A segítség eme formájával 2001-2008 közötti években az Ügynökség a 4 120 vidéki területeket lakta hallgatót ölelte fel. Ez eddig vállalt kezességek értéke a 2008-ban kötött kezességi szerződések és a korábban létrejött szerződések mellékleteinek fényében 58 240 ezer złotyt tesz ki. 2002-től kezdve a Mezőgazdaság

Szerkezetátalakítási és Fejlesztési Ügynökség (AriMR) pénzügyi támogatásban részesíti a mezőgazdasági termelőcsoportokat adminisztrációs tevékenységük elkezdésére és működésére vonatkozóan. 2008-ban az Ügynökség kiegészítő szerződést kötött 20 termelőcsoporttal 853 ezer zł. összegű támogatásra. A 2002–2008 közti években az Ügynökség 15,91 millió zł. összegű pénzügyi segítséget nyújtott a mezőgazdasági termelőcsoportok számára. A legtöbb termelőcsoport (61) 2004-ben támasztott igényt ezen segítség iránt. 2008 januárjától új programot vezettek be az elhullott haszonállatok utilizációjával járó költségek részbeni finanszírozását illetően. Az Ügynökség közvetítésével finanszírozásra, illetve részbeni finanszírozásra kerülnek a mezőgazdasági termelőket terhelő költségek az elhullott haszonállatok (a marha, a birka, a kecske, a ló és a sertés) utilizációjára vonatkozólag. Erre a céla 41,9 millió złotyt szánt az Ügynökség, amely összeg biztosította több, mint 40,9 ezer darab fertőző szivacsos agyvelőbántalomban elpusztult marha, valamint 4,5 ezer darab ugyanebben a betegségben elhullott birka és kecske, továbbá 12, 2 ezer darab 12-24 hónaposon elpusztult marha és ló, 51,1 ezer darab 12 hónapnál fiatalabban elpusztult állat a marha, a birka, a kecske és a ló csoportjából, valamint 167,6 ezer átszámítási darab elhullott sertés utilizációjával járó költségek refundációját.


A MEZŐGAZDASÁGI NÖVÉNYTERMESZTÉS ÉS A HASZONÁLLATTENYÉSZTÉS BIZTOSÍTÁSÁNAK REFUNDÁCIÓJA A mezőgazdasági növénytermesztés és a haszonállattenyésztés biztosításáról szóló 2005. július 7.-i rendelet értelmében (Közlöny, 150.sz., 1249.poz., a későbbi módasításokkal) Lengyelországban működő biztosítási rendszer a mezőgazdasági növénytermesztés és a haszonállattenyésztés biztosítását illetően részbeni finanszírozásra kerül az állami költségvetésből. A mezőgazdasági termelők támogatást kapnak a biztosítási díjak fizetéséhez, amennyiben biztosítási szerződést kötnek következő szerencsétlenség ellen: – a növénytermelés esetén (azaz a gabona-, a kukorica-, a repce-, a párló-, a komló-, a dohány-, a szántóföldi zöldség-, a gyümölcsfa-, a gyümölcscserje-, a földieper-, a burgonya-, a cukorrépaművelés, illetve a hüvelyes növények művelése esetében) a szélvész, az árvíz, a záporeső, a jégeső, a villámcsapás, a földomlás, a lavina, az aszály, a telelés negatív következményei illetve tavaszi fagyok ellen, – az állattermelés esetén (azaz a marha-, a ló-, a birka-, a kecske-, a baromfi-, illetve sertéstermelés esetében) a szélvész, az árvíz, a záporeső, a jégeső, a villámcsapás, a földomlás, a lavina, valamint a kényszerállatvágás ellen. Az állami költségvetésből származó 2009-es támogatások szintjét a Minisztertanács írta elő a mezőgazdasági növénytermesztés és a haszonállattenyésztés biztosításából adódó biztosítási díjak finanszírozásának a termelő segítése céljából átvállalt részéről szóló 2008. december 4.-i rendeletében (Közlöny, 225 sz., 1488 poz.), amely szerint az állami támogatás fedezi a biztosítási díj 50%-át mind a növénytermesztést, mind a haszonállattenyésztést illetően. A 2009. év folyamán szerzett tapasztalatokból az vonható le, hogy a

27

mezőgazdasági növénytermesztést és a haszonállattenyésztést érintően szükség van a biztosítási rendszer további módosítására. Mindez összefügg a biztosító cégek szűk számából fakadó nehézségekkel, amelyek hozzájárulnak a rendszer csekély népszerűségéhez. KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK A MEZŐGAZDASÁGI FÖLDTERÜLETEKHEZ Az Európai Unió legtöbb „új” tagállamához hasonlóan (kivéve Szlovéniát és Máltát) Lengyelország is az Egységes Területalapú Támogatási Rendszert alkalmazza (ang. Single Area Payment Scheme – SAPS). A támagatások fokozatosan igazodnak az EU-15 országaiban tapasztalt szinthez (a phasing-in elv). Ennek megfelelően a szintjük minden évben növekszik (amíg el nem éri 100%-os értéket, vagyis 2013-ig), ilyesformán 2004-től fogva következőképpen alakult ki: 25%, 30%, 35%, 40%, 2008-ban pedig az Európai Unió-15 országaiban nyújtott támogatások 2004. április 30.-i szintjének 50%-át tette ki. Ezenfelül, a közösségi törvények teremtette lehetőséggel élve, Lengyelország alkalmazza a nemzeti kiegészítő közvetlen támogatásokat (ang. Complementary National Direct Payments – CNDP), amelyeknek összege azonban nem haladhatja meg az Európai Unió15 országaiban 2004. április 30.-án nyújtott támogatások 30%-át. Ez azt jelenti, hogy 2008-ban az összes támogatás, amelyben részesültek a lengyel termelők, az EU-15 országaiban alkalmazott támogatások 80%át képezte (50% az EU költségvetéséből meg 30% az állam büdzséjéből). Egyidejűleg kidomborítandó, hogy annak ellenére, hogy a tagállamok nem kötelesek a hazai támogatást maximális mértékben felhasználni, Lengyelországban a támogatás eme formáját a Csatlakozási Szerződésben engedélyezett lehetőleg legmagasabb szinten alkalmazták. 2008ban a közvetlen támogatásokra szánt egész pénzügyi keret Lengyelországban 9 325 millió złotyt tett ki,

ezen belül az uniós költségvetésből szarmazó pézügyi támogatások ös�szessége (az Egységes Területalapú Támogatási Rendszer, támogatás a cukorhoz, támogatás az energiához, részben támogatás a puhahúsú gyümölcsökhöz, támogatás a paradicsomhoz) hozzávetőlegesen 5 433 millió złotyt tett ki. Az Egységes Területalapú Támogatási Rendszer keretében 4 865 millió zł. összeg állt a termelők rendelkezésére. Ezen felül 2008-ban, az előző évhez hasonlóan, következő nemzeti kiegészítő közvetlen támogatások kerültek alkalmazásra: – tamogatás a komlóhoz, – támogatás a burgonyakeményítőhöz, – támogatás a dohányhoz, – támogatás az állatokhoz. A fent sorolt támogatásokra hozzávetőlegesen 3 864 millió złotyt rendeltek. A 2008-as kampányban a közvetlen támogatás első alkalammal a puhahúsú gyümölcsöket is felölelte. A támogatást a földieper és a málna művelési területeihez rendelték hozzá. Lengyelországban a maximális referencia terület, amelyet érinthet a szóban forgó támogatás, 48 000 hektárt tesz ki. A támogatás maximális összege, amelyre számíthat a feldolgozásra szánt málna és földieper lengyel termelője legfeljebb 400 euró/ha, amely a közösségi támogatásból (230 euró/ha), valamint kiegészítő nemzeti támogatásból áll (170 euró/ha). További támogatások: – közvetlen támogatás a paradicsomhoz – odaítélt a történelmi támogatás keretében (a termelési volumenttől eltekintve). Ezen támogatás annak a termelőnek jár, aki 2006/2007 gazdálkodási évben feldolgozásra szánta a paradicsomat. A támogatás összege 2008-ban hektáronként 39,35 eurót tett ki, valamint - támogatás az energetikai célokat szolgáló tartós ültetvényekhez. Ennek az állam költségvetéséből fi-

28

nanszírozott támogatásnak mértéke nem haladhatja meg az ültetvények létrehozásából adódó egységesített költségek 50%-át. Ezenkívül 2008-ban az energetikai célokat szolgáló repce termelői részesülhettek az állami „de minimis” támogatásban, amelynek összege 176 zł/ha. Az előző évekhez hasonlóan, a támogatás iránti kérvények benyújtási ideje 2008-ban szintén március 15.-e és május 15.-e közötti időszakra korlátozódott. Engedélyezett volt a kérelem leadása még 25 munkanappal a határidő lejárta után, vagyis 2008. június 9.-ig, ez esetben viszont minden munkanap késedelemért a kérelmezőt megillető támogatást 1% kal csökkentették. A 2008-as kampány során a Mezőgazdaság Szerkezetátalakítási és Fejlesztési Ügynökség járási kirendeltségeiben összesen 1 418 464 közvetlen támogatás iránti kérelem került elbírálásra, ami a 2007-es kérelmeknek 98%-át tesz ki, illetve a 2006. évi kérelmeknek 97%-át képezi. A 2008-as kampány támogatási kérelmeivel felölelt területek együttesen kb. 14 281 ezer hektárt tettek ki. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a közvetlen támogatás iránt igényt támasztó agrárgazdaság művelt földjeinek átlagterülete növekvő tendenciát mutat, így 2008-ban a 10,02 hektáros szinten alakult. A közvetlen támogatás


témakörének vonatkozásában fontos eseménynek tekinthető a 2008. novemberében befejeződött vita, amely az Európai Unió Bizottsága fórumán (ang. Health Check) zajlott le a Közös Agrárpolitika működését illetően. Ezen vita keretében javaslatok születtek a jelenleg érvényben lévő támogatási rendszer módosítását érintően. Lengyelország érdekeinek szempontjából a Health Check során jóváhagyott határozatok közé tartoztak: – a SAPS rendszer alkalmazásának 2013. évig kiterjedő lehetősége – a SAPS egyszerűen kezelhető rendszer, amely nem követeli a kérelmezőktől több kérvény benyújtását és bonyolult jogosultságok megszerzését; – a SAPS rendszerből adódó lehetőségek biztosítása arra vonatkozóan, hogy a közvetlen támogatások pénzügyi keretének egy részét át lehessen irányítani az egyes szektorokban felmerülő sajátos problémák megoldására; – a cukorhoz fizetett külön támogatás alkalmazásának a lehetősége, amely a SAPS rendszer érvényességének lejárati idejéig nyílik, azaz 2013. évig; – a puhahúsú gyümölcsöket (a földiepret és a málnát) érintő alkalmi pénzügyi támogatások a közvetlen támogatások pénzügyi keretéhez 2012-től való csatalása az arra nyíló lehetőséggel, hogy ezen pénzügyi

eszközök a puhahúsú gyümölcstermelőket érintsék a puhahúsú gyümölcshöz fizetett külön támogatás keretében; – az új tagországokat illető közvetlen támogatások pénzügyi keretének 347,19 milló euróval való 2010–2012. közti évek alatti bővítése a Közös Agrárpolitikából kifolyó új feladatok megvalósításának céljából (ezen belül Lengyelország 90 milliót, azaz évi 30 milliót kap); – a SAPS rendszerből a SPS rendszerbe átlépő országok számára ugyanazok a lehetőségek biztosítása a SPS rendszer bevezetését illetően, amelyekkel korábban a többi tagállam is élt; kiváltképpen a támogatási tartalékok alkalmazásának lehetősége, amelynek köszönhetően nemcsak a támogatások regionális modellje kerülhet megvalósításra, ahogy ezt az eddigi törvények írták elő, hanem a vegyes (hibrid) rendszer is érvényesülhet; – a C területet, vagyis az állatok jó életkörülményeinek biztosítását érintő közös megfelelőség követelményének beteljesítésére vonatkozó határidőnek 2013. évig való meghosszabbítása az új tagállamok esetében, – az energetikai célokat szolgáló növénytermesztés után járó támogatások és ennek következtében a tartós ültetvényeket megillető támogatások 2010-től hatályba lépő megszüntetése.


29

A mezőgazdasági gépek piaca Lengyelországban

Öreg, kisteljesítményű mezőgazdasági vontatók, alacsony hatékonyságú földművelési eszközök, 20-30 éves kombájnok – nem is olyan rég még ilyen felszereltségű volt a lengyel mezőgazdasági üzemek többsége. A Mezőgazdasági Szerkezetváltási és Modernizációs Ügynökség adatai szerint 1,4 millióan vannak – ennyien adnak be ugyanis kérelmet a közvetlen támogatás elnyerésére. Mezőgazdasági terméket a piacra mégis csak mintegy 30%-uk szállít. Ezen termelők mezőgazdasági eszközei határozottan jobbak, bár a Nyugat-Európai sztenderdektől még távol állnak. Az elmúlt 10 év viszonylatában a mezőgazdasági gépek lengyel piaca számára a legfontosabb a 2004-es év volt. A csatlakozás az Európai Unióhoz – a csatlakozás előtti évekhez viszonyítva – a támogatások jóval szélesebb skálán történő beindulását jelentette. A lengyel vidékre érkező európai források széles árama hozzájárult azon gazdaságok dinamikus fejlődéséhez, melyek tulajdonosai jövőjüket a mezőgazdasággal kötik össze. Korábban, a rendszerváltozás utáni 15 évben új eszközök vásárlására csak a nagy állami gazdaságok bérlőinek volt esélye. A gazdálkodás korszerűsítésére beindított számos támogatási program ellenére, a lengyel gazdaságokban használt traktorok átlagos teljesítménye 39,9 kW (a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint). Hozzá kell tenni, hogy a traktorok több, mint 20%-a 30 év fölötti.

Jelenleg a legtöbb mg. vontató teljesítménye 25 - 40 kW közötti (az összes vontató 31,3%-a), ezt követik a 40 - 60 kW teljesítményűek (28,6%) majd a 15 - 25 kW közöttiek (25,3%), míg a legkisebb a 100 kW teljesítmény feletti traktorok aránya (2,5%). Ez jól tükrözi a gazdálkodások szerkezetét. Az MTZ-től a John Deere-ig Az elmúlt 20 év a lengyel mezőgazdasági gépgyártók számára a viharos változások időszaka volt. A lengyel piacon a 90-es évek közepén megjelentek a Nyugat-Európából importált gépek. A Case vagy a John Deere márkájú traktorok kezdetben a felszámolt állami gazdaságokhoz kerültek. Ezek bérlői – a magángazdaságokkal ellentétben – jó ügyfeleknek számítottak a bankok és lízingcégek számára. A rendszerváltás előtt a lengyel gépgyártóknak csak a szocialista országok gyártóival kellett versenyezniük, traktorokat és más gépeket a Szovjetunióból (MTZ, Vladimirec) és Csehszlovákiából (Zetor) importáltunk. 1989 és a német egyesítés után számos berendezés került a volt NDK-ból a lengyel gazdaságokba, a Forschritt gyártmányú traktorokat, kombájnokat és a jellegzetes kék trágyaszórókat a mai napig használják a magángazdaságok. A 90-es években becsődölt Lengyelország egyetlen traktorgyára, a Varsó melletti Ursus. A gyár nem volt képes alkalmazkodni az új feltételekhez. Ma éves szinten 1500 darab traktort gyárt, míg valaha több tízezer darab volt az éves termelése. A gyárban

működő igen erős szakszervezetek sikeresen meggátolták, hogy bármilyen befektetőt találjanak számára. A Bumar állami konszernhez került, mely világszerte főként fegyver-exportjáról ismert. A gyárnak továbbra sincs szerencséje a befektetőkkel. A legutóbbi jelölt – az Uzel nevű török konszern (a Massey Ferguson licence alapján gyárt gépeket) –a traktorok gyártására már a közös vállalatot is létre hozta az Ursus-sal. Végső soron azonban a törökökkel közös vállalat meg sem kezdte a tevékenységét. Az Uzel – pénzügyi nehézségekre hivatkozva - kivonult Lengyelországból. Kinek sikerült? Nem mindegyik lengyel vállalat osztozot az Ursus sorsában. Jelenleg az egyik legnagyobb lengyelországi gépgyártó az Unia Group holding, melyhez öt gyár (Unia, Kraj, Pilmet, Famarol, Brzeg) tartozik. A traktorok és gabonakombájnok kivételével az Unia biztosítja a belföldi piacon szinte valamennyi, a mezőgazdasági termelőknek szükséges berendezést. Ez jó példa arra, hogy a helyi gyárak – első sorban árban, de minőségben is – sikeresen vehetik fel a versenyt a külföldi gyártókkal. Ami nem sikerült az Ursus-nak, eredményesen zárult az évtizedeket át Bizon tip. gabonakombájnokat gyártó Płock-i Aratógép Gyárban. A tönkre ment gyárat a CNH Global konszern vette meg, mely a Fiat Group-hoz tartozik és a New Holland márka számára gyárt gépeket. Ma a CNH Płock-ban kombájnokat és bálázógépeket szerel össze.

30

A piacon új hazai gyártók is megjelentek. Jó példa erre az észak-kelet lengyelországi Narew városából a Pronar. A cég kezdetben importálta, majd később Lengyelországban szerelte össze a belorusz MTZ-ket. Jelenleg saját gyártású traktorokat állít elő. Saját modelljei egy részéhez elismert Nyugat-Európai gyártók részegységeit használja. Specialitásuk a pótkocsigyártás. Némileg eltérő utat választott a kínai Foton Lovol-lal kooperáló Polmot Warfama. Kezdetben a lengyel vállalat Lengyelországban összeszerelt Polmot Foton traktorokat értékesített a hazai piacon. Nemrég új szerződést írtak alá a Lovol-lal. A Kínából importált traktorokat az európai normáknak megfelelően alakítják át, majd Polmot néven értékesítik őket. Segítség Brüsszelből A 90-es évek folyamán a mezőgazdasági gépek piacát az olcsó hitelek serkentették, melyekhez állami kamattámogatást lehetett igénybe venni. A 2004. évvel új időszak következett be – ha nem is rögtön. Az EU-ba való belépéssel megjelenő, a gépi berendezéseket terhelő 22%-os ÁFA átmenetileg megrogyasztotta ezen termékek keresletét, mely 2005 végéig tartott. 2006-2007-ben a gyártók az élénkülés világos jeleit érzékelték. A mezőgazdasági termelők elkezdték újakra cserélni régi berendezéseiket. 2006 elejétől a traktorgyártás- és értékesítés növekedésnek indult. Ez nagy jelentőségű volt a mezőgazdaság számára. Lengyelországban a traktorok átlagos üzemeltetési ideje 25 év. A növekvő traktorgyártás- és értékesítéshez a gazdaságokban használt egyéb mezőgazdasági eszközök piacának élénkülése társult. Ahogy a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Közgazdasági Intézetből Aldon Zalewski professzor is rámutatott, megváltozott a Lengyelországban értékesített mezőgazdasági vontatók összetétele is. Ennek köszönhe-


tően növekszik az 59-75 kW teljesítményű motorral szerelt traktorok aránya, melyek használata általánossá és uralkodóvá válik, különösen a fejlődőképes gazdaságok esetében. A gazdák immár nem vásárolják a legkisebb, tehát a 18 kW alatti teljesítményű ill. a 37-59 kW teljesítmény-tartományba eső gépeket. Ez első sorban a termelési technológia változásának, a specializációnak és a termelés koncentrációjának a következménye. Ahogy a MÉKI adataiból kitűnik, az új traktorok kínálata 2008-ban 6,6 %-kal, mintegy 17,7 ezer darabra bővült, melyből kb. 15 ezer darab származott importból. Nőtt a kultivátorok és gabonakombájnok kínálata is, míg az ekék, vető- és ültetőgépek, bálázók száma csökkent. 2008-ban egy 35 gépből álló gép- és eszközpark átlagos beszerzési ára 4%-kal volt magasabb, mint 2007ben. 2008. júniusa és 2009. júniusa között ezen géppark ára 3,4%-kal növekedett. 2008-ban – a 2007-es évihez viszonyítva - 12,2%-kal csökkent a traktorgyártás Lengyelországban. Szintén csökkent az ekék, tárcsás boronák, mélyboronák, burgonyavető gépek, vontatott szántóföldi permetezők, függesztett kaszálógépek, széna előállításhoz szükséges berendezések, szénüzemű gőzfejlesztők és többállásos fejőgépek termelése. Nőtt azonban a gabonakombájnok, kultivátorok, fogasboronák, magvetőgépek, műtrágyaszóró gépek, burgonyaszedők, gyökeres termény osztályozók valamint az önrakodó vagy önürítő mezőgazdasági pótkocsik gyártása. 2009 első félévében a traktorgyártás 55,5%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Csökkent többek között a műtrágyaszórók előállítása 54,3%-kal, de szintén csökkent a szénaforgató- és begyűjtők, burgonyavetőgépek, gabonakombájnok, vontatott kaszálógépek, gyö-

kérnövények és gyümölcsök osztályozó-tisztítóberendezései, vontatott permetezők, burgonyakombájnok, szénüzemű gőzfejlesztők valamint az önrakodó vagy önürítő mezőgazdasági pótkocsik gyártása. Nőtt az ekék, kultivátorok, burkonyafelszedők, bálázók és kismértékben a magvetőgépek gyártása. 2010-ben növekszik a legtöbb mezőgazdasági géptípus gyártása és értékesítése Lengyelországban, a mezőgazdasági eszközök iránti kereslet növekedésének tényezői az elöregedett gépek lecserélésének szükségszerűsége ill. az EU-s alapok iránti megnövekedett érdeklődés lesznek. Megkésett támogatások Jelenleg épp az uniós támogatások pörgetik a géppiac konjunktúráját. A „Mezőgazdasági üzemek modernizációjára” odaítélt támogatások 2007. és 2008. évi összesített eredményeiből következően a gazdák 9,8 mld zł értékben szándékoztak mezőgazdasági gépeket és berendezéseket vásárolni. A Mezőgazdasági Szerkezetváltási és Modernizációs Ügynökség támogatása az összköltség 60%-áig, de gazdaságonként nem több, mint 300 ezer zł összegig terjedhet. Az Ügynökség eddig több, mint 13.000 gazdálkodóval kötötte meg a gépbeszerzések támogatásáról szóló megállapodást. Közülük több, mint 10 ezer hajtotta végre teljesen vagy részben a tervezett beruházást és nyújtotta be kifizetési igényét több, mint 1,1 mld zł értékben. Az Ügynökség több, mint 6000 gazdálkodónak utalta ki a támogatást mintegy 650 millió zł összértékben. Az Ügynökség által folyósított pénzek felélénkítették a mezőgazdasági gépek és berendezések piacát. Ezt igazolja az a tény, hogy a gazdálkodók mindez ideig tizen-egynéhány ezer gépet, traktort ill. berendezést vásároltak az Ügynökség támogatásának felhasználásával, a „Mezőgazdasági üzemek modernizációjára” 2009-ben benyújtott igények előze-


31

tes elemzéséből az következik, hogy a mezőgazdasági termelők további mintegy 5 mld zł értékben kívánnak földművelési eszközöket, berendezéseket vásárolni.

A nyerteseknek, akik a „Beruházások a mezőgazdasági üzemekben” programból igényeltek támogatást, több, mint 2 mld zł-t fizetett ki az Ügynökség.

2007-ben, a „Mezőgazdasági üzemek modernizációja” keretében kiírt első pályázatra a több, mint 18300 gazdálkodóból több, mint 16700 adta be igényét a gépek és berendezések beszerzésének támogatására. Ezen beruházásokra elkülönített keret kb. 4,9 mld zł volt, az Ügynökség támogatása az összköltség 60%-át fedezhette, de gazdaságonként ez nem lehetett több, mint 300 ezer zł.

A pénzügyi világválság a mezőgazdasági gépek lengyel piacát sem hagyta érintetlenül. Hatását a gazdák akkor érezték a legjobban, amikor jelentősen csökkent a lengyel nemzeti valuta értéke az euro-hoz viszonyítva. Ez 2008 végén, 2009 elején történt. Az euro árfolyamának emelkedése magával húzta az importált gépek és a gépgyártáshoz szükséges alkatrészek árait. Ennek következtében a 2007-ben EU-s támogatási kérelmet benyújtó gazdák többsége kénytelen volt módosítani azokat. Ahogy az EU-ban mindenütt, a brüs�szeli forrásból csak a 27 tagállam valamelyikében gyártott gépeket lehet vásárolni. Nem jelentett ez problémát a cseh Zetor számára, amely 2-3 évvel ezelőtt szinte piacvezető szerepbe nőtte ki magát. Mégsem sikerült az évi 3000 darab traktor tervezett értékesítése 2008-ban, főként az európai támogatási kérelmek elbírálásának késedelme miatt. Ezt használta ki a New Holland, amely – az általános közvélekedés szerint – jobb felszereltségű gépeket kínált a csehekéhez hasonló áron.

Idén a Mezőgazdasági Szerkezetváltási és Modernizációs Ügynökség Regionális Irodáihoz a gazdák közvetlenül vagy postai úton közel 25000 kérelmet nyújtottak be a „Mezőgazdasági üzemek modernizációja” programra. Ezek több, mint fele traktorok, mezőgazdasági gépek és berendezések vásárlására vonatkozik, mintegy 5 mld zł értékben. Az idén meghirdetett pályázat esetében – a korábbiakhoz hasonlóan - az Ügynökség a gazdák által az üzleti tervben rögzített beruházási összköltség 60%-a erejéig, de nem több, mint 300 ezer zł összegig nyújthat támogatást. A mezőgazdasági vállalkozók gépek és berendezések vásárlásába történő befektetései annak a trendnek a folytatása, mely már a 2004–2006-os időszakban, a mezőgazdaság fejlesztését és korszerűsítését támogató Ágazati Operációs Program bevezetése során megjelent. E programból 21 ezer gazda nyert támogatást. Több, mint 80%-uk mezőgazdasági berendezés vásárlásába fektetett.

Perspektívák A mezőgazdasági gépek lengyel piacának helyzetére jelenleg döntő hatással vannak az európai támogatások. Az óriási érdeklődés (25000 kérelem), amely a legutóbb meghirdetett gazdaság-modernizációs programot övezte, azt eredményez-

A mezőgazdasági gépek kisker. árának és a mezőgazdasági termékek felvásárlási árainak relációja (KSH adatok)

Ursus 2812 traktor búza (t) Tehéntej (hl) Gabonavetőgép búza (t) Tehéntej (hl)

1995

2000

2005

2006

2007

520 418

684 443

1714 677

1484 715

993 656

87,8 70,6

117 76

342 135

295 142

200 132

te, hogy a Vidékfejlesztési Programban 2007-2013 évekre e célra elkülönített pénzek már felhasználásra kerültek, bár még nincsenek kifizetve. Folyamatban van a kérelmek elbírálása és a szerződések megkötése. A dekonjunktúra idején a mezőgazdaságban nemigen kalkulálhatunk azzal, hogy a gazdák kizárólag saját forrásból fektetnének gépekbe. Azzal kell számolni, hogy a gazdaságok modernizálásának uniós programja lezárultával a gépek piacának forgalma jelentősen mérséklődik. Ez a nyugalom egészen a következő Vidékfejlesztési Program beindításáig, vagyis 2014-ig fog tartani. A mezőgazdasági politika szakértői úgy értékelik, hogy Lengyelországban kb. 300 ezer mezőgazdasági vállalkozásnak van jó fejlődési perspektívája. Ezek tulajdonosai még hosszú éveken keresztül vásárolnak majd új traktorokat, ekéket, vetőgépeket és gabonakombájnokat. A legnagyobb cégek a mezőgazdasági gépek piacán Unia Group – növénytermesztésben, növényvédelemben és műtrágyázásban használatos gépeket gyártó néhány cégből álló holding. A holdinghoz tartoznak: Unia Grudziądz – max. 6 m megmunkálási szélességű passzív földművelő gépek, ágy- és váltvaforgatós ekék gyártója; Agromet Brzeg – egy- és kéttárcsás függesztett műtrágyaszórók, vontatott műtrágya- és mészszóró gépek, trágyaszórók valamint burgonyaművelő- és betakarító gépek gyártója; Rolmasz Kutno – passzív és aktív talajművelő agregátok, 2 és 9 m közötti megmunkálási szélességű gabonavetőgépek, precíziós magvetőgépek gyártója; Pilmet Brzeg – a legnagyobb lengyel növényvédőgép gyártó. A kézi- és háti permetezőktől a kisebb, 300 és 400 literes függesztett szántóföldi permetezőgépeken át a nagy, 1000, 2000 és 2500 literes vontatott szántóföldi és gyümölcskertészeti gépekig bezárólag valamennyi tipusú permetezőgép előállítója.

32

Pronar – az MTZ-80 tip. traktorok belorusz részegységekből történő összeszerelésével kezdte. Később a vállalat hozzáfogott a Pronar márkanevű, főként Mitsubishi, Iveco, Perkins, Deutz, ZF, Bosch, Carraro részegységeken alapuló traktorok gyártásához. A Pronar jelenlegi kínálatában több, mint 30 féle traktor szerepel, 35-től 265 LE teljesítményig. 2002-ben a Pronar megkezdte a mezőgazdasági és más speciális pótkocsik gyártását. A pótkocsik igen széles választéka több, mint 120 tipusból áll, 2 és 24 t közötti hasznos terhelhetőséggel. Ezek egy-, két- vagy háromtengelyes kivitelben, három- ill. kétoldalas ürítési lehetőséggel, némelyek tandem vagy tridem tengellyel készülnek. Kínálatukban a speciális pótkocsik számos modellje is megtalálható: átrakókocsik, mozgatható falú pótkocsik, állat- és farönk szállító kocsik, zöldsiló- és burgonyaszállítók, vonóhorgos konténerszállító pótkocsik, építőipari célú, trágyaszóró és számos egyéb típusú pótkocsik. 2008-tól a Pronar kínálata zöldtakarmány begyűjtő-, silózó- és takarmányadagoló gépekkel bővült.


Ursus – a török tőke részvételével történt sikertelen privatizáció után a Bumar csoport, mint az Ursus tulajdonosa, a cég önálló átszervezése mellett döntött. Az Ursus számára a pénzügyi önállóság és új traktormodellek piaci bevezetése a cél. A vállalat kínálatában mindössze hét modell marad. Megkezdik a 3724, 5524 i 6824 jelzésű traktorok összeszerelését, melyekhez csatlakozik a . 3722 jelű vontató (kisméretű, csak hátsókerék meghajtással). A vállalatnál előkészületben van egy 120 LE vontató gyártása. Ez a 1674 jelű vontató bázisán, de egy gyengébb Perkins motorral épül . Szintén fejlesztés alatt van az új 100 LE teljesítményű, 8024 jelű modell. A cég tervezi még traktoraiba egy új – a 8/2-es helyére kerülő – 12/4-es, 40 km/h sebességre szinkronizált sebességváltó beépítését.

szült ki. 2003-ban a gyártási paletta Mirkus típusú vontatott, függesztett felszedő-berakógéppel, Warmia 510 tip. önjáró felszedő-berakógéppel valamint Fuzer tip. tömörítő- és szennyezésmentesítő pótkocsival bővült. 2005 végén a Pol-Mot Warfama együttműködési megállapodást írt alá a kínai Shandong Foton Heavy Industries konszernnel. Lengyelországban kínai Foton vontatókat értékesített. 2006-ban a Pol-Mot Warfama a homlokrakodókat gyártó TUR vállalattal bővült. Az Agro Show 2009 vásáron a cég bemutatta egyik új, 82 LE-s Perkins motorral szerelt Pol-Mot 8024F jelű vontatóját (16/8-as sebességváltó). Az emelője maximális terhelése 3100 kg, a hidralikus szivattyú 50 l/ min teljesítményű. A Pol-Mot 70 és 125 LE közti teljesítményű vontatókat szándékozik értékesíteni.

Pol-Mot Warfama –1997-ben alakult, amikor a Pol-Mot Holding megvásárolta a mezőgazdasági gépeket, pótkocsikat és billencseket gyártó Warfama részvényeit. Akkor a gyártás bálázókkal, széna- és szalmabála kötöző és begyűjtő gépekkel egé-

Paweł Kuroczycki A szerző Tygodnik Rolniczy-nek újságírója


33

A Magyarországra irányuló lengyel mezŐgazdasági élelmiszeripari export

A Magyar Köztársaság a lengyel élelmiszerek egyik legfontosabb vásárlójává vált. A lengyel élelmiszerek expanziójának kétségtelen lökést adott országaink csatlakozása az Európai Unióhoz, mely megszüntette a 2004. április 30-ig még fennálló valamennyi - úgy tarifális, mint az ennél is bosszantóbb adminisztratív - korlátozásokat. A lengyel élelmiszerek, különösen a magas feldolgozottságúak, már a csatlakozás előtt erős hídfőállast építettek ki a magyar piacon, a CEFTA megállapodásban elért koncesszióknak köszönhetően. A Lengyelországból származó importnak az össz magyar behozatalhoz viszonyított - s az egyes termékcsoportokra kivetített - arányát mutatja az 1. táblázat. A legutóbbi év folyamán a lengyel termékek aránya elenyésző mértékben csökkent, egyedül a III. termékcsoportban (zsíradékok) sikerült azt növelni. Ennek ellenére Lengyelország megőrizte meghatározó szerepét Magyarország élelmiszer-beszállítói között. A legutóbbi 4 év során a Lengyelországból származó behozatal több mint háromszorosára nőtt. Lengyelország (263,9 mEUR - 2009. 1-8. havi

magyar adat) - Németország (486,1 mEUR) és Hollandia (280,9 mEUR) mögött - a harmadik helyre lépett elő Magyarország élelmiszer-beszállítói között olyan országokat megelőzve, mint Ausztria (181,4 mEUR), Szlovákia (146,9 mEUR), Olaszország (123,7 mEUR) és Csehország (119,9 mEUR). A feldolgozott élelmiszeripari termékek tekintetében Németország (232,8 mEUR) mögött Lengyelország a második helyen áll (192,2 mEUR)), megelőzve Hollandiát (144,9 mEUR) és Ausztriát (92,8 mEUR). Lengyelország - Németországgal holtversenyben - első helyen áll a zsíradékok beszállítói közt, míg harmadik az élőállat és az állati eredetű termékek csoportjában. A Lengyelországból származó magyar agroimport fontosabb termékei 2009. első 8 hónapjában (2009. 1-8. hó KSH adatok) Ebben a szekcióban jegyezték a lengyel export legnagyobb növekedését a két ország uniós csatlakozása után. Továbbra is fontos exportcikk az állati eredetű termékek csoportja, de egyidejűleg csökkenést tapasztalhatunk e szekció legfontosabbika, az élő sertés exportja tekintetében. Az év első 8 hónapja után e termékcsoport (0103) exportjának értéke

4,3 mEUR volt - az előző év azonos időszakához képest négyszer kevesebb. A sertés helyett megjelent a vágómarha, 0,5 mEUR értékben. Az élőállat exportjához hasonló mértékben csökkent a sertéshús exportja is, mely 2,5 mEUR értékű volt. Sokkal nagyobb mennyiségben jelent meg azonban a friss vagy előhűtött marhahús (5,7 mEUR, 475%-os növekedés), a fagyasztott marha kárára (2,5 mEUR, 75%-os csökkenés). Baromfihús 16%-kal kevesebb került értékesítésre, 3,7 mEUR értékben. Felére esett a halexport. Fagyasztott halfilé (0304) 0,5 mEUR, míg füstölt, sózott ill. szárított hal a (0305) 0,3 mEUR értékben került értékesítésre. Kb. 7%-kal csökkent a 04 termékcsoport - tejtermékek, tojás és méz - forgalma. Értékük 27,6 mEUR volt. A leggyorsabb növekedést a 0401 tej és tejföl (2,0 mEUR, 500%-os növekedés) és a 0408 termékcsoport - madártojás (3 mEUR, 333%-os növekedés) esetében regisztrálhattuk. A többi termékcsoportnál enyhe csökkenés volt megfigyelhető: 0402 - tej és tejföl, sűrített - 3,2 mEUR, 18%-os, 0403 - joghurtok, kefírek - 5,2 mEUR, 14%-os,

1. táblázat Termékcsoport I. Élőállat II. Növényi erdetű III. Zsíradékok IV.Feldolgozott élelmiszer (Adatok: KSH)

2003 Érték Arány % millió EUR 4,3 2,24% 12,6 3,18% 1,4 1,61% 87,3 10,65%

2006 Érték Arány % millió EUR 97,0 16,3% 17,3 3,08% 6,2 6,79% 246,4 17,36%

2009 (1-8. hónap) Érték Arány % millió EUR 46,2 9,6% 7,9 1,9% 17,5 14,5% 192,2 16,2%

34

0405 - vaj - 0,4 mEUR, 44%-os, 0406 - sajtok és túrók - 13,4 mEUR, 22%-os csökkenés. A primőr zöldség export (07 csoport) forgalma - 2,4 mEUR - 45%-kal, míg a gyümölcsök esetében (08 árucsoport) - 1,1 mEUR - 14%-kal csökkent. 16%-kal csökkent a kávé, tea és fűszerek (09 csoport) forgalma - ennek értéke 2,0 mEUR volt. A malomipari termékek exportforgalma - 1,1 mEUR - az előző évi szinten maradt. 70%-kal nőtt és 17,5 mEUR-t ért el a margarin és az olaj eladása a magyar piacra.


A 16 árucsoport - feldolgozott hús, felvágottak, halkonzervek - exportforgalma 15%-kal, 8,6 mEUR-ra esett, miközben halkonzervből (mely e csoport fő terméke) 20 %-kal többet értékesítettek, 6,2 mEUR értékben. A cukor és cukorkészítmények (17 csoport) forgalma az előző évihez hasonlóan 10,6 mEUR volt. 1701 - cukor - 3,4 mEUR, az előző év szintjén, 1704 - cukrászipari termékek - 6,4 mEUR, 16%-os növekedés. A csokoládétermékek forgalma 13,3 mEUR volt, ami megegyezik az elő-

ző évivel. E csoport forgalmának döntő többségét a csokoládé (1806) adta. A Magyarországra irányuló lengyel export egyik legfontosabbja a gabonaipari termékek (19) csoportja. A szállítások értéke elérte a 32,4 mEUR-t. 1901 - 2,3 mEUR -9%-os növekedés, 1904 - gabonaszirmok - 5,8 mEUR, 28%-os növekedés, 1905 - cukrászipari sütemény - 24,1 mEUR, 10%-os csökkenés. A 20-as termékcsoport - a zöldségkészítmények - szintén jelentős ré-


35

szét képezik a lengyel exportnak. Forgalma 24 %-os csökkenés mellett 14,3 mEUR értéket ért el. 2002 - feldolgozott paradicsom - 1,1 mEUR, 39%-os növekedés, 2004 - fagyasztott zöldségek - 1,1 mEUR, 2%-os növekedés, 2005 - egyéb konzervált zöldségek 6,3 mEUR, 24%-os csökkenés, 2008 - feldolgozott gyümölcsök - 2,6 mEUR, előző évi szinten, 2009 - ivólevek - 2,4 mEUR, 50%-os csökkenés. További nagy fontosságú termékcsoport a lengyel élelmiszeripari ex-

portban a különböző élelmiszer-készítmények (21) csoportja (8 hónap adatai alapján 34 mEUR forgalom 6%-os esés mellett). E csoport legfontosabb termékei: 2101 - kávé- és teakivonatok - 9,3 mEUR, 6%-os növekedés, 2102 - élesztők - 0,4 mEUR - új tétel, 2103 - mártások - 3,3 mEUR, 73%-os növekedés, 2104 - levesek - 1,2 mEUR, 20%-os csökkenés 2105 - fagylalt - 9,4 mEUR, 9%-os csökkenés 2106 - egyéb élelmiszer-készítmé-

nyek - 10,5 mEUR, 22%-os csökkenés. A kivitel egy szintén jelentős tétele az italok csoportja. 8 hónap után 2009-ben a beszállítások értéke elérte a 13,4 mEUR-t, ami 14%-os csökkenést jelent. A csökkenés egyedül a 2202 -édesített italok termékcsoportot érintette, ahol a forgalom 7,0 mEUR volt (27%-kal kevesebb az előző évinél). A sör volumene 12 %-kal nőtt (4,5 mEUR), míg a vodkáé (1,8 mEUR) az előző évi szinten maradt. A lengyel export legnagyobb termékcsoportja a cigaretták (2402

2. táblázat Áru megnevezése, PCN (Lengyel Komb. Nomenk.) kódja Vágómarha, 0102 Sertés, 0103 Friss marhahús, 0201 Fagyasztott marhahús, 0202 Sertéshús, 0203 Baromfi, 0207 Sózott, füstölt hal 0305 Tej, 0401 Sűrített, édesített tej és tejszín 0402 Joghurtok, kefírek, 0403 Vaj, 0405 Sajtok és túrók, 0406 Friss tojások 0407 Margarin, 1517 Kolbászok, 1601 Húskészítmények 1602 Halkonzervek, 1604 Cukorkák, 1704 Csokoládé-termékek, 1806 Gabonaszirmok, 1904 Cukrászipari sütemények, 1905 Feldolgozott paradicsom 2002 Fagyasztott zöldségek, 2004 Feldolgozott zöldségek, 2005 Ivólevek, 2009 Kávé és tea, 2101 Mártások, 2103 Instant levesporok, 2104 Fagylaltok, 2105 Egyéb élelmiszer, 2106 Ásványvizek, 2202 Sör, 2203 Égetett szesz, 2208 Cigaretta, 2402 (Adatok: KSH)

Lengyelországból származó import értéke 2008 évben mEUR 0,2 mEUR 28,0 mEUR 4,0 mEUR 2,4 mEUR 11,2 mEUR 7,2 mEUR 0,9 mEUR 0,6 mEUR

Részesedése a magyar importból, % 2008 évben 1,4% 33,0% 29,4% 11,4% 7,1% 11,2% 56,0% 0,9%

Lengyelországból származó import értéke 2009. 1-8. hó, mEUR 0,5 mln euro 4,3 mln euro 5,7 mEUR 0,5 mEUR 2,5 mEUR 3,7 mEUR 0,24 mEUR 2,0 mEUR

Részesedése a magyar importból, % 2009. 1-8. hó 2,9% 6,7% 41,9% 3,1% 2,2% 12,0% 41,4% 4,7%

5,0 mEUR

35,0%

3,2 mEUR

43,8%

8,9 mEUR 1,0 mEUR 27,4 mEUR 2,5 mEUR 20,7 mEUR 1,8 mEUR 3,2 mEUR 8,4 mEUR 10,0 mEUR 24,9 mEUR 6,9 mEUR

24,6% 7,4% 21,7% 9,7% 9,0% 3,8% 7,1% 33,1% 28,6% 15,1% 42,0%

5,2 mEUR 0,6 mEUR 13,4 mEUR 3,0 mEUR 17,5 mEUR 0,5 mEUR 1,9 mEUR 6,2 mEUR 6,4 mEUR 13,2 mEUR 5,9 mEUR

24,6% 9,5% 21,1% 18,0% 14,5% 1,7% 6,0% 43,0% 24,9% 15,6% 49,6%

43,1 mln euro

30,0%

24,0 mln euro

29,3%

1,3 mln euro

17,1%

1,1 mln euro

20,0%

1,7 mEUR

7,0%

1,1 mEUR

6,5%

12,2 mEUR

46,7%

6,3 mEUR

41,7%

6,2 mEUR 13,8 mEUR 4,2 mEUR 2,3 mEUR 11,2 mEUR 19,1 mEUR 12,7 mEUR 5,7 mEUR 3,1 mEUR 84,7 mEUR

14,2% 19,5% 9,5% 13,5% 37,4% 12,3% 13,3% 17,9% 5,3% 75,5%

2,4 mEUR 9,3 mEUR 3,3 mEUR 1,2 mEUR 9,3 mEUR 10,5 mEUR 7,0 mEUR 4,5 mEUR 1,6 mEUR 53,0 mEUR

8,7% 26,7% 12,0% 11,5% 33,9% 8,8% 12,8% 19,6% 5,5% 73,4%

36

árucsoport), melyek beszállítási volumene 2009. év első 8 hónapjában 53 mEUR-t ért el, ami 4%-os csökkenés. A lengyel termékek részaránya a magyar piacon Egyes lengyel termékek vezető pozíciót szereztek és képviselnek ma is a magyarországi importban. A 2. táblázat azon termékeket tarlalmazza, melyek jelentős részesedéssel bírnak a magyar importban és az itteni piacon: (a 2008. évi és a 2009. év 8 havi magyar adatok) Összegzés A gazdasági válság, mely különösen erősen érintette Magyarországot, az élelmiszer-import csökkenésén is tetten érhető. Ez a csökkenés 2009. első 8 hónapjában 10,9% volt. Növekvő munkanélküliség, a keresetek, nyugdíjak reálértékének csökkenése negatívan hatnak vis�-


sza a kiskereskedelmi értékesítés volumenére, ami -4,4% 2009. év I-III. negyedévében s -7,7% szeptember hónapban. Ez kétségkívül esetenként negatív hatással van a Lengyelországból származó élelmiszerek eladásaira is. Ennek ellenére, véleményünk szerint számos termékcsoportban változatlanul megvan az esélye a lengyel áruk exportjának (pl. száraztészták, vaj, joghurtok, tojás, burgonya és más primőr zöldségek, húskészítmények, gombafélék, égetett szeszesitalok), melyek - ha egyenlőre nem túl jelentős mennyiségben is már jelen vannak a magyar piacon. Továbbra is aktuális probléma a lengyel termékek gyenge felismerhetősége, beazonosíthatósága. A lengyel élelmiszereknek még nincs saját „márkaismertsége”. A magyar fogyasztó leggyakrabban nem ismeri az általa vásárolt termék származási helyét. Ezen felül a lengyel áruk

igen gyakran úgy kerülnek értékesítésre, mint a szupermarketek saját márkatermékei, ami rendkívül megnehezíti ezen termékek fogyasztók általi felismerhetőségét. További problémát jelent az élelmiszer-kereskedelem rendkívüli koncentráltsága Magyarországon. Az élelmiszeripari termékek kb. 95%át értékesítik üzlethálózatokban, a termelő nemzetközi vagy nyugati, esetleg magyar hálózatok közül választhat. Az ilyen helyzet kétségkívül a nagy termelőknek kedvez, amelyek fel tudják vállalni a nagy üzletházak és hálózatok árnyomását, fizetési feltételeit stb. Másfelől, egy adott hálózatba bekerülve a terméket leggyakrabban azonnal országosan terjesztik és értékesítik, sokszor egyidejűleg többszáz üzletben. Ez a sajátosság okozza, hogy az egyes években gyakran jelentős kilengéseket észlelünk az adott áru- és termékcsoportok forgalmában.

Hússal, gombával töltött rolád Hozzávalók: 1 kg nyers császárszalonna, 1 evőkanál zsír, 40 dkg darált sertéshús, 20 dkg rókagomba, 1 póréhagyma, 1 tojás, só, bors, rozmaring ízlés szerint

A

megmosott, megszárított császárszalonnát bedörzsöljük sóval és borssal. Töltelék: a megmosott gombákat 3 percre enyhén sós forró vízbe dobjuk, majd lecsorgatjuk, aprítjuk, hozzáadjuk az apróra vágott póréhagymát és a darált húst, beleütjük a tojást, sóval, borssal és rozmaringgal ízesítjük majd alaposan eldolgozzuk. A császárszeleteket bekenjük a töltelékkel majd feltekerjük, cérnával kötözzük, megkenjük zsírral, alufóliába tekerjük majd tepsire helyezve előmelegített sütőben kb. 90 percig sütjük, időnként vízzel csepegtetjük. Forrón burgonyával és gyömbérrel főtt brüsszeli csirával, hidegen pikáns szószokkal tálaljuk.

Hozzávalók: 50 dkg rókagomba, hagyma, 20 dkg paradicsom, 1 gerezd fokhagyma, 3 kanál vaj vagy margarin, 20 dkg zöldfűszeres sajt, 1 kispohár tej (200ml), 1 kispohár húslé alap (200ml), 1 kiskanál citromlé, só, bors, néhány bazsalikomág és petrezselyemzöld

Rókagomba zöldfűszeres mártásban A

gombákat megtisztítjuk, megmossuk. A paradicsomot megmossuk, a héját és magházát eltávolítjuk, a húsos részét felkockázzuk. A hagymát és a fokhagymát megtisztítjuk, aprítjuk, a sajtot lereszeljük. A vajat serpenyőben felforrósítjuk, beletesszük a gombát és megpirítjuk, hozzáadjuk a hagymát és a fokhagymát, rövid ideig kevergetve pirítjuk. Beleöntjük a tejet és a húslevest, hozzáadjuk a sajtot, jól kikeverjük és 15 percig főzzük. A paradicsomot és a felaprított zöldfűszereket hozzáadva készre főzzük. Sóval, borssal, citromlével ízlés szerint ízesítjük. Főtt tésztával tálaljuk.

A

krakkói obwarzanek (ejtsd: obvázsánek) – a krakkói pékek kinézetre a perecre hasonlító hagyományos péksüteménye. Régebben kizárólag húsvét előtt készítették. Az obwarzanek-re vonatkozó első feljegyzések a XIV. századból - II. Jagelló Ulászló és felesége, Hedvig uralkodása idejéből - származó udvari számlákon szerepelnek. Ezt követően 1611-ben említik a pékek céhe által kiadott engedélyekben, melyekkel az obwarzanek készítését és árusítását engedélyezték egyes pékségeknek Krakkó város határain belül. Ezen korlátozást 1802-ben részlegesen feloldották – a Városi Tanács határozata az obwarzanek készítésére a kisorsolt pékségeket jogosította fel. A pékek sorsolásának hagyománya csak 1849-ben szűnt meg. Akkoriban nyitott bódékban, ún. jatkákban árulták napkeltétől s a pékek céhének 8 fős ellenőri csapata vizsgálta valamennyi értékesítési helyen a sütemények frisseségét. Ma Krakkó számos pontján kapható, naponta akár 150 ezren is falatoznak belőle. Az obwarzanek Krakkó egyik jelképévé vált, a legnépszerűbb ajándéktárgyak egyike. Különleges az obwarzanek elkészítésének folyamata. A tésztát bekeverik, majd félre teszik keleszteni. Ezután darabolják, sodorják, majd ismét darabokra vágják, mígnem az egyes darabokat karikát formázva spirálisan feltekerik. Ismét pihentetik, míg megkel. Ezt követően közel forrásban lévő (90°C) vízbe dobják, majd mikor a felszínre úsztak, kiszedik. Erről a obwarzanie-nak (leforrázás, előfőzés) nevezett műveletről kapta a nevét. A vízből kiszedett obwarzanek-et díszítik majd kisütik. A dekoráció egyúttal meghatározza a sütemény ízét, ami leggyakrabban mákos, sós, borsos, zöldfűszeres, paprikás, sajtos vagy hagymás. A krakkói obwarzanek rendkívül finom és csak néhány órán át friss. Krakkó főterén legjobb az íze.

GAZDASÁG LENGYEL MEZÔ. Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

Recommend Documents