LENGYEL GAZDASÁG. Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

LENGYEL GAZDASÁG INFORMÁCIÓ 2010/1

2010. március

Lengyel Köztársaság Nagykövetsége

Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

1143 Budapest, Stefánia út 65. Tel.: 251-4677, Fax: 252-9289 e-mail: [email protected] Új weboldalunk: www.budapest.trade.gov.pl

2010 - CHOPIN ÉVE

www.chopin.pl

Az év eleje a lengyel gazdaságban . . . . . . . . . . . . . . . . 1 Makrogazdasági információk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 A chopin-évhez kapcsolódó beruházások . . . . . . . . . 7 A lengyel-magyar kereskedelmi mérleg 2009 évben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Vasuti fejlesztések Lengyelországban . . . . . . . . . . . . 11 Az osztályunk rendezvényei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Gazdasági és befektetési hirek . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Változások előtt a lengyel építőipari piac . . . . . . . . 20 Lengyel vállalatok az épületasztalos-ipari ágazatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 Tarnobrzeg-i különleges gazdasági övezet . . . . . . . 26 Lengyel ingatlanfejlesztés zuglóban . . . . . . . . . . . . . 27

2010 - CHOPIN ÉVE

www.chopin.pl

Foodapest 2010 A Foodapest vásár második napján (2010. február 22-én) az Osztály szervezésében a lengyel termelők – a lengyel élelmiszerek kóstolójával egybe kötött – bemutatkozására került sor. A rendezvény a vásár főszínpadán, az A pavilonban zajlott. A prezentációk és kóstolók – melyek sokadik alkalommal kerültek megrendezésre – rendszerint nagy számban vonzzák a látogatókat. A félig nyitott jellegű rendezvény– a meghívott vendégeken túl – a Vásár valamennyi résztvevője előtt nyitva állt.

Információ 2010/március

1

AZ ÉV ELEJE A LENGYEL GAZDASÁGBAN

2010. januárjában – a múltév azonos időszakához viszonyítva – az értékesített ipari termelés növekedését regisztrálhattuk, az előző évi jelentős csökkenéssel szemben. Az építőipari szektor aktivitására jelentős hatást gyakoroltak a kedvezőtlen időjárási viszonyok, s így éves szinten csökkent az építő-szerelőipar termelése. Kedvezőtlen tendenciák jellemezték a munkaerőpiacot – az előző évhez viszonyítva a vállalati szektorban az átlagos foglalkoztatás csökkenése és a munkanélküliek növekvő száma. Az előző év azonos időszakához viszonyítva 2010. januárjában: – nőtt az értékesített ipari termelés– 8,5%-kal(az előző évi 15,3%-os csökkenéssel szemben); – az iparban nőtt a munka termelékenysége – az egy alkalmazottra eső értékesített termelés - 12,4%-kal, az átlagos foglalkoztatottság 3,5%-os csökkenése és a havi bruttó keresetek 1,3%-os növekedése mellett; – nőtt az értékesítés a főként az alábbi javakat előállító vállalatoknál: – tartós fogyasztási cikkek –30,2%kal (az egy évvel korábbi 8,7%-os csökkenéssel szemben), – ellátási –10,9%-kal (a 21,6%os csökkenéssel szemben), – beruházási –10,8%-kal (a 23,2%-os csökkenéssel szemben), – e nergiaellátással kapcsolatos –0,7%-kal (a 11,8%-os csökkenéssel szemben), – FMCG –0,6% (az előző évben 0,1%); – csökkent az építő-szerelőipari termelés – 15,3%-kal (az egy évvel korábbi

7,4%-os növekedéssel szemben); – csökkent a kiskereskedelmi forgalom – 1,1%-kal (az előző évi 3,8%-os növekedéssel szemben); – csökkent az átlagos foglalkoztatottság a vállalati szektorban - 1,4%-kal (az előző évi 0,7%-os növekedéssel szemben); – a regisztrált munkanélküliek száma 2010. január végén 2.053 ezer fő volt, ami 160 ezer fővel magasabb, mint 2009. decemberében és 418 ezer fővel több, mint 2009. januárjában; – a munkanélküliségi ráta 2010. január végén 12,7% volt, a 2009. decemberi 11,9%-kal és a 2009. januári 10,4%kal szemben; – emelkedtek az árak: – az értékesített ipari termékek esetében – 0,2%-kal (az előző évi 3,6%-kal szemben), – a fogyasztási javak és szolgáltatások esetében – 3,6%-kal (az egy évvel korábbi 2,8%-kal szemben), –v alamint csökkentek az árak: – a z építő-szerelőipari termelésnél – 0,7%-kal (az előző évi 2,4%-os növekedéssel szemben), 2010. januárjában a költségvetési deficit 4,8 miliárd zł volt, ami a költségvetési törvényben 2010-re rögzített éves összeg 9,3%-a.

A lengyel gazdaság jó 2009-es évzárása A lengyel Központi Statisztikai Hivatal előzetes becslése alapján 2009. IV. negyedévben a GDP 3,1%-kal nőtt éves összehasonlításban – a III. negyedévi 1,7%-os növekedést követően. A szezo-

nális hatások figyelmen kívül hagyása után a GDP valós növekedése az előző év utolsó három hónapjában az előző negyedévhez viszonyítva 1,2%, míg 2008. negyedik negyedévhez képest 2,8% volt. A gazdasági növekedés legfőbb tényezője a külföldi kereslet (nettó export) volt, mely 2,2 százalékpontos hatást gyakorolt a növekedés ütemére. Az előző három negyedév GDP-re gyakorolt negatív hatása után a belföldi kereslet hatása a negyedik negyedévben pozitívra váltott és értéke 0,9%-ot ért el. A fogyasztás hatása összességében 0,6 százalékpont volt. A GDP dinamikája az év utolsó három hónapjában – a 2009-es év valamennyi negyedévét figyelembe véve – a legnagyobbnak bizonyult. A negyedik negyedév a háztartási szektor fogyasztása dinamikájának stabilizációja (2%-os növekedés) valamint a beruházási aktivitás növekedése (1,6 %) jegyében telt. 2009. végén a vállalatok abbahagyták a tartalékok csökkentésének több, mint egy éve tartó folyamatát. A beruházások élénkülése nagy valószínűséggel összefüggésben van az infrastruktúrális ráfordítások területének fokozott aktivitásával és a vállalati ráfordítások stabilizációjával. A 2010. év eleje a 2009. év utolsó negyedévéhez viszonyítva a lengyel gazdasági növekedés kismértékű ingadozását (<3 %) hozhatja – főleg a kegyetlen télnek köszönhetően. Ezzel szemben pozitív hatást fejthet ki a GDP növekedésére a magánberuházások dinamikájában várt kismértékű élénkülés és a közszféra stabil ráfordításai.

2

Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

MAKROGAZDASÁGI INFORMÁCIÓK

Bruttó hazai össztermék Az előzetes becslések alapján a bruttó hazai össztermék (GDP) 2009-ben, reálértéken (előző évi, változatlan áron) 1,7%-kal volt magasabb 2008hoz viszonyítva. 2008-ban – a 2007. évihez viszonyítva – a GDP 5%-kal növekedett. A bruttó hozzáadott érték a nemzetgazdaságban ugyan ilyen mértékben emelkedett - 1,7%kal 2009-ben és 5,0%-kal 2008-ban.

nyítva, az előző évi 6,6%-os növekedéssel szemben. A bruttó hozzáadott érték az építőiparban 2009-ben, az előző évvel összehasonlítva 4,7%kal nőtt, a 2008-as 9,1%-kal szemben. 2009-ben a szolgáltatási szektorban a bruttó hozzáadott érték, az előző évi bázison 2,5%-kal nőtt. 2008-ban ez a növekedés 5,3% volt. 2009-ben a belföldi kereslet 0,9%-kal csökkent. 2008-ban a belföldi kereslet reélértéken 5,5%-kal nőtt, a GDP 5,0%-os növekedése mellett.

A bruttó hozzáadott érték az iparban 1,1%-kal csökkent 2008-hoz viszo-

Közvetlen külföldi befektetések GDP – a szezonális hatások nélkül; változatlan, 2000-es bázisárakon 2007

2008

2009

I. né. II. né. III. né. IV. né. I. né. II. né. III. né. IV. né.

I. né. II. né. III. né.

változás az előző negyedév %-ában +1,8

+1,7

+1,2

+2,2

+1,2

+0,8

+0,8

-0,1

+0,1

+0,5

+0,5

+1,3

+1,0

változás az előző év azonos negyedévének %-ában +7,0

+7,0

+6,2

+7,1

+6,5

+5,6

+5,1

+2,7

+1,5

Forrás: GUS Lengyelország

GDP – szezonális hatásokkal; változatlan áron, az előző év átlagárain 2007

2008

2009

I. né. II. né. III. né. IV. né. I. né. II. né. III. né. IV. né.

I. né. II. né. III. né.

változás az előző év azonos negyedévének %-ában +7,5

+6,6

+6,6

+6,6

+6,2

+6,0

+5,1

+3,0

+0,8

+1,1

+1,7

Forrás: GUS Lengyelország

A Lengyelországba beáramló külföldi befektetések 2007, 2008 és 2009 években (millió EUR) Rok

I

II

III

IV

V

VI

VII

VIII

IX

X

XI

XII

2007 1 634 1 873

930 1 612 1 169

676 1 732 1 560 1 526 2 474 1 030 1 006

2008

1 111 2 053

660 2 146

631

-146

2009

1 024

155 1 163

214

619

357

860

776

360

653 1 463 1 115 1 269

160

805

609

-399

751

Forrás: Lengyel Nemzeti Bank (NBP); 2007, 2008 - végleges adatok , 2009 - előzetes adatok

A Lengyel Nemzeti Bank előzetes adatai alapján 2009. január-december időszakban a közvetlen külföldi befektetések összege 8 384 millió EUR volt, ami 83,6%-a az előző év azonos időszaki KKB-hez képest. Decemberben a közvetlen külföldi befektetések egyenlege 751 millió euro volt. Ennek összetevői a következők: nettó tőkebeáramlás, melyek növelték a közvetlen befektetési vállalatok saját tőkéjét (537 millió euro), pozitív nyereség-visszainvesztálás (420 millió euro) valamint nettó tőkekiáramlás a közvetlen befektetői kölcsön kamata jogcímén (206 millió euro). Infláció 2010. januárjában a fogyasztási cikkek és szolgáltatások árai 0,5%-kal voltak magasabbak, mint az előző év decemberében és 3,6%-kal, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerek és alkoholmentes italok árai 0,7%-kal emelkedtek. A fogyasztók az előző év decemberéhez képest többet fizettek a zöldségekért, baromfiért, tojásért, sajtért és a halakért. Drágultak az alkoholmentes italok is, ezen belül leginkább a gyümölcslevek és a tea. Nőtt a tej, a növényi zsiradékok és a vaj ára. Olcsóbb lett viszont a cukor és a rizs. Az előző havinál kevesebbet fizettek a fogyasztók a sertéshúsokért és a felvágottakért. Az élelmiszerek - főként a tejtermékek és a húsok – árváltozásai az alapvető mezőgazdasági termékek piaci- és felvásárlási


árai változásának következményei. Ezév januárjában az alkoholos italok és dohányáruk kismértékű áremelkedése következett be (0,1%). A decemberinél (2,2%-kal) kevesebbet fizettek a vásárlók a ruházati és cipőipari termékekért. A lakhatással kapcsolatos áruk és szolgáltatások árai ezév januárjában 0,9%-kal emelkedtek. Drágult a lakáshasználat. Nőtt a hulladék-szállítási díj, az előző év decemberéhez viszonyítva drágult a víz- és csatornahasználati díj. Emelték a lakásbérleti díjakat is. Idén januárban emelkedtek az energiahozdozók árai. Az ezév januárjában érvénybe lépett, az elektromos energiára és energia-elosztásra vonatkozó új tarifa árnövelő hatással volt az elektromos energia térítési díjára. Nőtt a hőenergia és a tüzelőanyagok ára. A lakásfelszerelési és háztartási cikkek ill. szolgáltatások árai átlagosan az előző hónapban jegyzett árak szintje körül maradtak. Idén januárban tovább nőttek az egészségügyi termékek és szolgáltatások térítési díjai. A szállítási díjak múltév decemberéhez viszonyítva – főként a magán szállítmányozási eszközök üzemanyag-árainak emelkedése miatt - 1,0%-kal emelkedtek. Nőttek a vasúti személyszállítási díjak. Olcsóbb lett azonban a légiés tengeri személyszállítás valamint a személygépkocsi. Ezév januárjától emelkedtek a kommunikációval összefüggő térítési díjak, főként a távközlési szolgáltatások (beleértve az internetes szolgáltatások) árainak emelkedése következtében. Áremelkedés volt tapasztalható a kikapcsolódással és kultúrával összefüggő áruk és szolgáltatások esetében. Többet fizetünk a kulturális szolgáltatásokért és a szervezett turizmusért, mint a múltév decemberében. Olcsóbbak lettek azonban az audio-vizuális, fotográfiai és informatikai berendezések. Az egyéb áruk és szolgáltatások közül emelkedtek a társadalombiztosítási térítési díjak. Az előző hónapnál többet kell fizetni a kozmetikai cikkekért, a fodrász-, kozmetikai-, láb- és körömápolási szalonok szol-

3

gáltatásaiért. Csökkentek viszont a biztosítási díjak.

papíripari termékgyártásban (19,2%kal), az elektromos berendezések gyártásában (15,5%-kal), valamint a vegyianyagok és vegyipari termékek előállítása esetében (15,2%). Az értékesített termelés csökkenése következett be az előző év januárjához képest 11 iparágban, többek között az italgyártásban ( 9,5%), az egyéb, nem-fém ásványi alapanyagú termékeknél (8,6%), a kő- és barnaszén kitermelésnél (8,2%) valamint a ruházati termékek előállításánál (7,4%).

Termelés Az előzetes adatok alapján az értékesített ipari termelés változatlan áron (a 9 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál) 2010. januárban 8,5%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban (amikor is éves szinten mintegy 15,3%-os csökkenést regisztráltak), ill. 5,4%-kal alacsonyabb, mint 2009. decemberében. A szezonális hatások kiszűrése után az ipari termelés 11,1%kal magasabb volt, mint az előző év azonos hónapjában és 2,5%-kal nagyobb, mint 2009. decemberben.

Munkanélküliség 2010. január ismét olyan hónap volt, melyben nőtt a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta, úgy az előző hónaphoz viszonyítva, mint a 2009. év azonos hónapját alapul véve. A munkanélküliség növekedése ezév januárban az újonnan regisztráltak magasabb számának volt a következménye, úgy az egy hónappal, mint az egy évvel korábbi állapottal összevetve. Egyidejűleg a

Az értékesített termelés növekedését regisztrálták az előző év januárjához viszonyítva a 34 iparág közül 22-ben, többek között a számítógép-, elektronikai- és optikaitermék gyártásban (66,7%-kal), a fémgyártásban (25,8%kal), a gépjármű- utánfutó- és pótkocsigyártásban (25,2%-kal), papír- és

Inflációs dinamika %-ban 2008-ban és 2009-ben Év

2008

Hónap

I-XII

Az előző év azonos hónapjához viszonyítva Az előző hónaphoz viszonyítva

2009 I

II

III

IV

V

2010

VI VII VIII IX

X

XI XII

4,2

2,8 3,3 3,6 4,0 3,6 3,5

3,6

3,7

3,4 3,1 3,3

3,5

3,6

-

0,5 0,9 0,7 0,7 0,5 0,2

0,1

-0,4

0,0 0,1 0,3

0,0

0,5

Forrás: Legfőbb Statisztikai Hivatal (GUS)

Az értékesített ipari termelés havi intervallumokban, 2005-2009. években (havi átlag 2005=100)

Forrás: GUS

I

4

Átlagkereset Az átlagos havi kereset a vállalati szektorban 2010. januárban 3 231,13 PLN, nyereség-részesedés nélkül 3 230,47 PLN volt. Az átlagkereset a vállalati szektorban

A regisztrált munkanélküliek ráta Rok

2009

Miesiąc

I

II

Stopa bez10,5 10,9 robocia

III

IV

11,2

11

V

VI

2010

VII

VIII

IX

10,8 10,7 10,8 10,8 10,9

X

XI

XII

I

11,4 11,9 12,7

11,1

Forrás: GUS

Munkanélküliségi ráta 2008 és 2010 között

december

november

szeptember

október

2010

augusztus

2009

juniús

május

április

március

február

2008

juliús

13 12,5 12 11,5 11 10,5 10 9,5 9 8,5 jánuár

%

2009. decemberinél kevesebb személy jelentkezett ki a munkaügyi hivataloknál. Január végén a munkaügyi hivatalok több állásajánlattal rendelkeztek, mint az előző év decemberében, de kevesebbel, mint az előző év azonos időszakában. A regisztrált munkanélküliek száma a munkaügyi hivatalokban 2010. január végén 2052,5 ezer fő volt (ebből 1024,9 ezer nő) és 159,8 ezer fővel (azaz 8,4%-kal) haladta meg az előző havit. Éves szinten a növekedés 418,1 ezer fő (2009. év azonos időszakában ez a növekedés 160,6 ezer fő, azaz 10,9%) volt. A munkanélküliek 43,9%-a vidéki lakos volt. A munkanélküliek számának 2009. decemberéhez viszonyított növekedését valamennyi vajdaságban megfigyelték, a legjelentősebb mértékben az opolskie (10,7%), lubuskie (10,5%), pomorskie (9,8%), wielkopolskie (9,5%) valamint a małopolskie (9,4%) vajdaságokban. A 2009. év azonos időszakát alapul véve szintén valamennyi vajdaságban nőtt a munkanélküliség, a legnagyobb növekedést pomorskie (43,7%), wielkopolskie (39,6%), śląskie (32,3%) valamint małopolskie (30,8%) vajdaságokban regisztrálták. A munkaügyi hivatalokban regisztrált munkanélküliek 2010. január végén a munkaképes lakosság 12,7%-át tették ki (2009. decemberben – 11,9%; 2009. januárban – 10,4%). A legmagasabb a munkanélküliségi ráta továbbra is warmińsko-mazurskie (21,4%), zachodnio-pomorskie (17,7%), lubuskie (17,2%), kujawskopomorskie (16,7%) podkarpackie (16,3%) vajdaságokban. A legalacsonyabb munkanélküliség ráta jellemzi mazowieckie (9,6%), wielkopolskie (9,8%), śląskie (9,9%) oraz małopolskie (10,5%) vajdaságokat.


Forrás: GUS

A regisztrált munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta; 2010. jánuár végi állapot szerint Vajdaság

Regisztrált munkanélkiek ezer fő

Munkanélküliségi ráta %-ban

Lengyeloszág

2 052,5

12,7

Woj. dolnośląskie

158,7

13,4

Woj. kujawsko-pomorskie

143,7

16,7

Woj. lubelskie

126,7

13,6

Woj. lubuskie

67,5

17,2

Woj. łódzkie

140,0

12,5

Woj. małopolskie

142,3

10,5

Woj. mazowieckie

241,5

9,6

52,2

13,7

Woj. opolskie Woj. podkarpackie

150,9

16,3

66,7

13,6

Woj. pomorskie

110,1

13,0

Woj. śląskie

182,8

9,9

Woj. podlaskie

89,6

15,5

Woj. warmińsko-mazurskie

Woj. świętokrzyskie

118,0

21,4

Woj. wielkopolskie

146,3

9,8

Woj. zachodniopomorskie

115,6

17,7

Forrás: GUS

A vállalati szektor brutto havi átlagkeresetei 2009-ben Rok Miesiąc

2009 I

II

III

IV

V

VI

VII VIII IX

2010 X

XI

XII

I

Przeciętne wynagrodzenie ogółem 3216 3196 3333 3295 3194 3288 3362 3269 3283 3312 3404 3652 3231 (PLN brutto) Forrás: GUS


5

Külkereskedelmi forgalom 2009-ban I –XII 2009 Megnevezés

millió PLN

millió USD

Export

417 051,1

133 648,1

Import

454 766,1

145 788,2

-37 715,0

-12 140,1

-8 719,1

Egyenleg

I –XII 2008 = 100

millió EUR

PLN

USD

EUR

96 326,3

102,9

77,8

82,9

105 045,4

91,5

69,3

73,7

X

X

X

Forrás: GUS

A fontosabb országokkal folytatott külkereskedelmi forgalom I –XII 2009 Megnevezés

2008 2009

millió PLN millió USD millió EUR

I –XII 2008 = 100 PLN USD EUR

I –XII az összes %-ában

EXPORT 1. Németország

108 826,0

34 777,9

25 117,3

107,2

80,7

86,2

25,0

26,1

2. Olaszország

28 643,2

9 113,0

6 598,8

118,1

88,7

95,0

6,2

6,9

3. Franciaország

28 329,2

9 046,5

6 536,0

112,5

84,8

90,6

6,0

6,8

4. Nagy Britannia

26 535,1

8 518,4

6 138,4

113,5

86,0

91,6

5,8

6,4

5. Csehország

24 307,6

7 815,4

5 625,7

105,1

79,7

84,8

5,7

5,8

6. Hollandia

17 322,2

5 539,8

4 003,3

106,1

80,2

85,6

5,2

4,2

7. Oroszország

15 541,9

5 007,3

3 589,5

73,8

56,2

59,3

4,0

3,7

8. Svédország

11 217,1

3 601,4

2 596,4

87,2

65,9

70,4

3,7

2,7

9. Magyarország

11 212,5

3 600,7

2 592,4

99,7

75,2

80,3

3,2

2,7

10. Spanyolország

10 856,0

3 480,0

2 507,6

105,8

80,3

85,5

2,8

2,6

101 916,2

32 605,3

23 532,1

89,3

67,2

71,8

23,0

22,4

42 236,9

13 602,7

9 773,6

105,4

81,0

85,2

9,7

9,3

3. Oroszország

39 515,8

12 815,9

9 180,7

81,7

62,4

66,2

8,1

8,7

4.Olaszország

30 579,4

9 721,4

7 040,3

94,5

71,0

76,0

6,5

6,7

5. Franciaország

20 830,7

6 668,6

4 810,8

88,7

67,0

71,6

4,7

4,6

6. Csehország

16 335,5

5 227,3

3 771,2

92,5

69,4

74,3

3,6

3,6

IMPORT 1. Németország 2. Kína

7. Hollandia

16 208,1

5 182,9

3 739,9

94,9

71,7

76,4

3,4

3,6

8. Dél Korea

13 847,6

4 426,2

3 193,4

112,0

85,8

90,4

2,8

3,0

9. Nagy Britannia

13 231,4

4 230,9

3 054,6

93,9

70,9

75,6

2,5

2,9

10. Belgium

10 640,1

3 402,4

2 456,1

90,2

67,7

72,5

2,4

2,3

Forrás: GUS

Valutaárfolyamok havi átagértéke 2009-ben és 2010-ben Rok Miesiąc

2009 III

IV

V

VI

VII

VIII

2010 IX

X

XI

XII

I

1 USD 3,5412 3,348 3,2337 3,2146 3,0596 2,8956 2,8595 2,8469 2,7990 2,8352 2,8518 1 EUR 4,6237 4,4193 4,4105 4,5081 4,3053 4,1311 4,1635 4,2173 4,1734 4,1427 4,0720 Forrás: NBP

2010. januárjában 11,5%-kal volt alacsonyabb, mint az előző hónapban és 0,5%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Külkereskedelmi forgalom 2009-ben folyóáron az export

417,1 miliárd zł, míg az import 454,8 miliárd zł volt. 2008-hoz viszonyítva az export 2,9%-kal nőtt, míg az import 8,5%-kal csökkent. A negatív mérleg 37,7 miliárd zł szinten zárt (2008-ban ez minusz 91,6 miliárd zł volt).

Az USD-ben kifejezett kivitel 133,6 miliárd USD, míg az import 145,8 miliárd USD volt. 2008-al összevetve az export 22,2%-kal, míg az import 30,7%-kal csökkent. A negatív egyenleg 12,2 mld USD (2008-ban minusz 38,6 mld USD) volt. Az EUR-ban kifejezett kivitel 96,3 miliárd EUR, míg az import 105,0 miliárd EUR volt, a negatív egyenleg 8,7 mld EUR volt (a 2008-as minusz 26,2 mld EUR-hoz képest). Az egy évvel korábbival összevetve az export 17,1%-kal, míg az import 26,3%-kal csökkent. Negatív a szaldó a fejlődő országokkal – minusz 66,3 miliárd zł (minusz 21,3 miliárd USD, minusz 15,3 miliárd EUR), Közép-Kelet Európa országaival – minusz 14,5 miliárd zł (minusz 4,8 miliárd USD, minusz 3,4 miliárd EUR), pozitív egyenleget értünk el a fejlett országokkal - 43,1 miliárd zł (13,9 miliárd USD, 10,0 miliárd EUR), ezen belül az EU a szaldó elérte az 51,2 miliárd zł (16,5 miliárd USD, 11,9 miliárd EUR) szintet. A fejlett országok részesedése a teljes exportból 85,4% (ezen belül az EU tagállamoké 79,3%), az importból 68,8% (ebből az EU országoké 61,5%). Németország – Lengyelország legfőbb kereskedelmi partnerének részesedése a kivitelből 26,1% volt, ami 1,1%-kal haladta meg a 2008. évit, míg a behozatalból 22,4%, ami 0,6%-kal volt kevesebb az előző évinél. A pozitív mérleg értéke 6,9 miliárd zł (2,2 miliárd USD, 1,6 miliárd EUR) volt, míg 2008-ban az egyenleg minusz 12,6 miliárd zł-t (minusz 5,5 miliárd USD, minusz 3,6 miliárd EUR) tett ki. Lengyelország legnagyobb kereskedelmi partnerei közül nőtt az export Olaszországba, Nagy-Britanniába, Franciaországba, Németországba, Hollandiába, Spanyolországba és a Cseh Köztársaságba, az import pedig Koreából és Kínából. A tíz legnagyobb kereskedelmi partner részesedése a forgalomból 67,9%-ot tett ki az exportból (2008ban 67,6%) és 67,1%-ot az importból (az előző évben 66,7%).

6

Valuta-árfolyamok Januárban a PLN árfolyam-ingadozásai az USD-hez és az EUR-hoz képest jelentéktelenek voltak, a lengyel valuta úgy az USD-hez mint az EURhoz viszonyítva megerősödött. Febr. 26-án az USD árfolyama 2,93 PLN, míg az EUR árfolyama 3,98 PLN volt. Kamatlábak Januári ülésén a Monetáris Tanács nem változtatta meg a kamatlábakat, azok 2009. júniusa óta változatlan szinten állnak. A kötelező tartalékláb szintén változatlan maradt, ami 2009. június vége óta 3,0%.

Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály A NBP irányadó kamatlábai Stopa procentowa

Oprocentowanie

Obowiązuje od

Stopa referencyjna *)

3,50

25.06.2009

Stopa lombardowa

5,00

25.06.2009

Stopa depozytowa

2,00

25.06.2009

Stopa redyskonta weksli

3,75

25.06.2009

-o d wkładów złotowych płatnych na każde żądanie

3,00

30.06.2009

Stopa rezerwy obowiązkowej

- od terminowych wkładów złotowych

3,00

30.06.2009

- od wkładów w walutach obcych płatnych na każde żądanie

3,00

30.06.2009

- od wkładów terminowych w walutach obcych

3,00

30.06.2009

*) - a 7 napos készpénz-betétek minimális hozama Forrás: NBP

A PAIZ alapján 2010. 02. 28-i állapot


7

A CHOPIN-ÉVHEZ KAPCSOLÓDÓ BERUHÁZÁSOK

2010. március 1-én Lengyelország és a világ a legnagyobb lengyel zeneszerző, Frédéric Chopin születésének 200. évfordulóját ünnepelte. 2010 a Nemzetközi Chopin-év. Az évforduló kapcsán számos, a zseniális zeneszerzőhöz és zongoravirtuózhoz kötődő épület esett át alapos felújításon, hogy a világ minden tájáról várhatóan nagy számban érkező turistáknak új pompájukban ragyogjanak. A szerző születésnapján nyitották meg a Chopin-múzeumot Varsóban megnyílt a Frédéric Chopin Múzeum. Hisz Varsó az, ahol Chopin – mint ember és mint zeneszerző is – formálódott. Életének nagyobbik részét, 20 évet töltött itt, gyermekéveit és ifjúságát. 4600 négyzetméteren láthatóak az életével és alkotó-tevékenységével kapcsolatos kiállítási tárgyak. A multimédiás kiállítótermeknek köszönhetően minden látogatónak lehetősége van egyénileg, saját belátása szerint bejárni Frédéric Chopin életének egymást követő állomásait. Ezt egy speciális chip teszi lehetővé, mely kulcsként, a kiállítás egyéni idegenvezetőjeként szolgál. A múzeum 2010. áprilisában nyit meg a látogatók számára. A legújabb lengyel múzeum megnyitása nem követte a hagyományokat – nem volt ugyanis szalagátvágás. Bogdan Zdrojewski kuturális miniszter egy elektronikus kártyát helyezett a leolvasó elé. A piros dióda kialudt s egy zöld gyulladt fel helyette - így nyílt meg az

Ostrogski-várban a Frédéric Chopin Múzeum. Egy elektronikával teletűzdelt kiállítás megnyitója nem is történhetett volna másként. „Ez Európa - de lehet, hogy a világ - legkorszerűbb életrajzi múzeuma” – jelentette ki Bogdan Zdrojewski miniszter. Lech Kaczyński köztársasági elnök a Frédéric Chopin Múzeumot a 2004ben megnyílt Varsói Felkelés Múzeumához hasonlította. Mindkettő a történelem-politika tényezője, a szándéké, hogy megmutassuk a világnak nemzeti identitásunkat. Nem csak harcainkét, de a lengyel kultúra történetéét is. Műemléki díszletek közt várja látogatóit az olasz építészek által megtervezett multimédiás kiállítás. A multimédiás installációk mellett eredeti, a szerzőtől fennmaradt emléktárgyaknak – mint pl. kézzel írott kottáknak - is helyet biztosítottak. A múzeum kb. 81,5 millió zł-ba került. A költségeket részben költségvetési, részben uniós forrásokból fedezték. A belépőjegy – mely az elektronikus tárlatvezető is egyben - várhatóan 22 zł-ba fog kerülni. Żelazowa Wola - Chopin szülőhelye - új életre kel A megújult kastéllyal, restaurált parkkal, a turistákat kiszolgáló korszerű pavilonokkal a múzeum megfelel a legmagasabb európai sztenderdnek. Mindez mától már látogatható. Żelazowa Wolá-ba a világ minden tájáról érkeznek turisták, nyáron akár napi többezren.

A Chopin-év alkalmából, a Kuturális Minisztérium által biztosított 71 millió zł-ból a zeneszerző szülőhelye a XXI. század színvonalán álló intézménnyé változott. A kastély alapjaiban lett helyreállítva – kiszárították a falakat, megerősítették az alapokat, újra vakolták az épületet, mely új gépészetet, ereszcsatornákat és tetőborítást kapott. Ezt követően került sor a háború előtti park revalorizációs munkálataira és az új - fából, üvegből és természetes kövekből készült – kiszolgáló pavilonok megépítésére a park peremén. A két legfontosabbat a kapu szomszédságában helyezték el – az egyikben a recepció, a pénztár ill. egy bolt és kávézó, míg a másikban koncertterem és étterem kerül elhelyezésre. A komplexum ünnepélyes megnyitóját 2010. április 23-án, Chopin megkeresztelésének 200. évfordulóján tartják. Ekkor tekinthetik meg a látogatók a kastély új beltéri kialakítását is. Sem a kastély, s az azt körülvevő hathektáros park sem a 200 évvel ezelőtti állapotokat tükrözi. Dworek, ani otaczający go sześciohektarowy park nie wyglądają jak 200 lat temu. A ház, melyben Chopin született, egy szerény melléképülete volt a Skarbek grófi család ma már nem létező uradalmi kastélyának. E családnál dolgoztak a zeneszerző szülei. Jelenlegi formája - az oszlopos tornáccal és a magas padlással - a két világháború közötti átépítés eredménye. A parkkal sincs ez másként.

8

Nagyszerű példája volt ez a modernista tájrendezési felfogásnak a XX. század 30-as éveiből. A munkálatok folyamán nemcsak, hogy megőrizték Franciszek Krzywdy-Polkowski professzor modernista koncepcióját, de befejezték azt is, ami a háború kitörése miatt nem valósult meg. Már most sétálhatunk a parkot átszelő Utrata patak felett ívelő új fahídon és megszemlélhetjük a tégla- és kőoszlopokon álló pergolákat. Rövidesen elkészül a folyó partján az amfiteátrum, melynek színpada a félszigeten, míg nézőtere a folyó túlpartján lesz. Rekonstrukcióra vár még a kastély mögötti, ún. mauzóleum-tengely, de ehhez az annak közepén álló, a zeneszerző 1969-ben felállított emlékművének áthelyezése szükséges. A park megváltozásának hatása már látható a közvetlen környezetben. Felújították a parkolót és az emléktárgyakat árusító pavilonokat. A park főbejáratával szemben épül a híres Gesler-család étterme.


Brochów – a zeneszerző keresztelőjének helyszíne A XVI. századi bazilika Brochówban - Frédéric Chopin keresztelőjének és szülei esküvőjének helyszíne – szintén készül a zeneszerző születése 200. évfordulójának megünneplésére. A Kultúra és Nemzeti Örökség Minisztériumának „Fryderyk Chopin” Programja finanszírozásában, a Varsói Frédéric Chopin Nemzeti Intézet lebonyolításában állagmegőrzőrestaurátori ill. felújítási-építési munkák folynak a templom belsejében. Archív felvételek és kutatómunka alapján lehetővé vált a színpompás kolorisztika helyreállítása, mely a belsőt díszítette az I. világháborúban bekövetkezett pusztulásáig. A szentély rekonstrukciója már elkészült, jelenleg a főhajóban folynak a munkálatok. A templom új belsőjének kialakítása annak a kornak szellemét tükrözi majd, melyben Chopin élt. Ezentúl folynak a műemlék-jellegű

harangláb felújítási munkálatai is, a Megyei Közgyűlés társfinanszírozásában. Elkészült a Brochów-i történelmi park újjáélesztésének tervkoncepciója is. Falusi, történelmi és ökológiai park jön létre. A teljes elképzelést - a Brochów-i járási hivatallal együttműködve – beépítik a helyi úthálózatba, melynek keretében kerékpárutak és turistikai infrastruktúra kerülnek kialakításra. A park területén a revitalizációt előkészítő munkálatok keretében növényápolási munkákat végeznek, melynek során kivágják az elszáradt fákat, új látványperspektivát nyitva ezzel a tavakra, melyek a Bzura folyó közelében egykoron folyt öregfolyó maradványai. Egyidejűleg az építész-tervezők készítik a park központi részén elhelyezkedő Brochów-i kastély felújításának terv-adaptációját. A kastélyban a felújítás során vendégszobákat, kávézót és kiállítások rendezésére is alkalmas többfunkciós termeket alakítanak ki.


9

A LENGYEL-MAGYAR KERESKEDELMI MÉRLEG 2009 ÉVBEN

A 2009. év válsága a kereskedelmi forgalom szokatlan mértékű csökkenését okozta. Az egyes országok viszonylatában a kereskedelmi forgalom csökkenése – a kereskedelem szerkezetétől és a kereskedelmi partner országát súlytó válság mértékétől függően – eltérő méreteket öltött. Lengyel-magyar relációban a kölcsönös kereskedelmi forgalom viszonylag nagyarányú csökkenését jegyezhettük. Ennek oka a magyar gazdaság, különös képpen a magyar ipar 2009. évi tragikus teljesítménye, mely iparnak a lengyelországi cégek jelentős alkatrész-beszállítói. Egyidejűleg az építőipar tartós recessziója komolyan korlátozza az építőipari szektorban működő ill. az építőipar szükségleteit kielégítő vállalatok exportlehetőségeit (acél, kerámiák, burkolóanyagok). A csökkenő reálkeresetek és a munkanélküliség viszonylag gyorsütemű emelkedése

pedig fékezi a fogyasztási javak (gépkocsik, bútorok, élelmiszer, ruházat) exportját. A rossz helyzetképhez hozzá kell tennünk még a növekvő kereskedelmi kockázatot – a magyar cégek nagyszámú csődjét (az elmúlt évben kb. 15 ezer cég szűnt meg), a fizetési akdályokat és hátralékokat, valamint a – sajnos – egyre gyakoribb csalási eseteket. Az előzetes magyar adatok alapján a 2009. évben Magyarországra irányuló lengyel export értéke 2.278,8 millió euro volt, ami 21,9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ugyan ezen időszak Magyarországról származó importja 2.224,4 millió euro-t ért el, 23,4%-os csökkenés mellett. Következés képpen nem jelentős 54,4 millió euro nagyságú – lengyel többletet regisztráltak. Magyarország gazdasági helyzete 2009. végén kis mértékben javult,

a magyar ipar is jobb eredményeket ért el, így van remény arra, hogy az év utolsó két hónapjában a helyzet javult. Míg a lengyel kivitel 2009 elején havi szinten mintegy 30%-kal csökkent, addig a csökkenés mértéke októberre már csak nem egészen 10% volt. Szeptember hónapban a szállítások értéke - először az év folyamán - jelentősen meghaladta a 200 millió euro-t. 2009. év az utolsó két honapjaiban lengyel kivitel pozitív dinamikáját rögzíthettük. 2009. év egyes hónapjaiban a Magyarországra irányuló lengyel export értéke a következő képpen alakult: 1. táblázat. 2009. év szeptembere és októbere a Lengyelországba irányuló magyar export élénkülésének egyértelmű jeleit mutatta. Az év végén szintén a magyar kivitel pozitív dinamikáját rögzíthettük. 2. táblázat.

1. táblázat Millió euro III.

IV.

VI.

VII.

IX.

X.

XI.

XII.

2008

237,9

I.

259,7

246,3

259,3

243,4

249,6

279,9

213,6

283,6

253,7

217,2

173,6

2.917,8

2009

167,3

177,6

197,3

170,1

175,5

196,6

185,5

169,8

208,3

226,1

228,5

176,3

2.278,8

70,3

68,4

80,1

65,6

72,1

78,8

66,3

79,5

73,4

89,1

105,2

101,5

78,1

2008/2009

II.

V.

VIII.

I-XII

Forrás: KSH, előzetes adatok 2. táblázat Millió euro I.

II.

III.

IV.

VI.

VII.

VIII.

IX.

XI.

XII.

2008

287,3

256,4

270,9

285,5

260,1

256,4

267,3

193,3

247,6

213,4

195,7

169,2

2.903,2

2009

153,5

181,9

193,6

167,0

153,5

172,9

184,5

161,3

228,3

249,3

205,8

172,7

2.224,4

53,4

70,9

71,4

58,5

59,0

67,4

69,0

83,4

92,2

116,8

105,1

102,1

76,6

2008/2009

Forrás: KSH, előzetes adatok

V.

X.

I-XII

10

Az összesített magyar külkereskedelmi adatok hátterében a magyarlengyel kereskedelem eredményei nem a legrosszabbak. A magyar export 2009. évben 19,0%-kal, míg az import 24,3%-kal csökkent. Ez időszakban az import Németországból 23,8%-kal, Csehországból 32,1%-kal, Oroszországból pedig 41%-kal csökkent. Viszonylag kevéssé csökkent az import Kínából (14,3%-kal) és Szlovákiából (11,5%-kal). A magyar export Németországba kb. 22%-kal alacsonyabb, Romániaba 19%-kal, Orosországba 20%-kal. Az export értéke a Nyugat-Európai országok többségébe mintegy 11%-13%-kal alacsonyabb. A fontosabb kereskedelmi partnerek közül csak Hollandia esetében nőtt az export. A magyar külkereskedelmi mérleg 2009. év után kb. 4,0 milliárd euro aktívumot mutatott.

Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály 3. táblázat 2009 év Árucsoport megnevezése

Érték millió euro

Észre kell vennünk, hogy a legnagyobb csökkenés többségében a magyar ipar ellátását szolgáló árucsoportokban (gépek és berendezések, acél, műanyagok), illetve a drágább tartós fogyasztási cikkek esetében (gépkocsi, háztartási gépek) észlelhető. A fogyasztási cikkek között azonban vannak olyan árucsoportok, melyeknél növekedés volt tapasztalható (zsírok, divatékszer), ill. amelyeket a csökkenés kevéssé érintett (feldolgozott élelmiszer, ruházat, bútorok, cipők). Ez a lengyel termékek versenyképességét és a magyar piac megnövekedett felvevő képességét jelzi, a magyar gazdaság évek óta tartó „lelassulása” ellenére. Másrészt július-október időszakban a fogyasztási javak export-dinamikája gyengülésének és a gépek és berendezések szállítási dinamikája határozott növekedésének lehetünk tanui. Ez feltehetően összefüggésbe hozható a magyar háztartások fogyasztásának további csökkenésével és - a 2009.

Dinamika (12 hónap után)

Aránya a Mora irányuló lengyel exportban %-ban

61,8

83,7

3,8

Élőállat, állati eredetű termék

85,6

Növényi er. termék

12,5

71,1

74,8

0,6

Zsírok

19,8

208,8

95,1

0,9

304,0

103,9

95,4

13,3

Ásványi termékek

21,0

18,2

29,5

0,9

Vegyipari termék

183,6

87,3

87,8

8,1

Műanyagok

Feldolgozott élelmiszer

150,2

69,5

75,2

6,6

Bőráru

18,3

80,8

82,4

0,8

Faáru

30,0

71,5

75,8

1,3

Papíráru

91,2

78,4

88,0

4,0

Szövetek és ruházat

60,3

99,3

92,3

2,6

7,2

115,8

98,6

0,3

46,0

61,2

79,9

2,0

2,3

223,8

126,9

0,1

Cipők, sapkák Kerámia és kőtermékek Nemes kövek

A lengyel szállítások értéke és dinamikája az egyes árucsoportokban, magyar adatok alapján, a következő képpen mutat: 3. táblázat.

Dinamika (6 hónap után)

Közönséges fémek

226,4

66,2

71,4

9,9

Gépek és berendezések

670,2

77,9

85,8

39,4

Járművek

207,1

51,4

50,3

9,1

10,2

84,1

71,3

0,4

Egyéb áruk (bútorok)

120,0

86,0

82,8

5,3

ÖSSZESEN

2.278,8

73,9

78,1

100,0

Precíziós műszerek

Forrás: KSH előzetes adatok 4. táblázat Részesedés a Magyarországra irányuló exportból 2008. I. félévben Zsiradékok Feldolgozott élelmiszer Szövetek és ruházat

Részesedés a Magyarországra irányuló exportból 2009-ben

6,4%

11,6%

15,3%

16,5%

3,3%

4,6%

Cipők, sapkák

1,5%

2,3%

Divatékszerek

2,0%

4,5%

Fémtermékek

4,5%

5,7%

Gépek és berendezések Egyéb termékek (bútorok)

év eleji drasztikus csökkenés után - a magyar ipar javuló teljesítményével. A lengyel export általános csökkenése ellenére a Lengyelországból Magyarországra exportált egyes termékcsoportok (árucsoportok)

2,6%

2,8%

13,0%

16,4%

az elmúlt év során (2008 júniustól) növelték piaci részesedésüket. A következők tartoznak közéjük: 4. táblázat. Készítette: Marcin Sowa tanácsos


11

VASUTI FEJLESZTÉSEK LENGYELORSZÁGBAN

Nagysebességű vonatok Lengyelországban Az utóbbi években az egész világon észre vehető a nagysebességű vonatok gyors fejlődése. A nagysebességű vonathálózatok kiépítése számos országban kulcsfontosságú szerepet játszik a gazdasági fejlődésben. A közbeszerzések nagy értéke miatt és a fejlesztések által elért régiók vonzásának növekedése szempontjából a konjunktúra megnövelése egyik elemének tekintik. Új vonalak létesülnek nem csak Európában és Japánban, hanem az Egyesült Államokban, Dél-Koreában, Kínában, Tajvanon és Iránban is. Az Európai Unió támogatja tagországaiban a vasúti infrastruktúra korszerűsítését. A gyors vasúti összeköttetések rendszere segíti a legfontosabb uniós célok – a közös piac megteremtése és a gazdaságitársadalmi közösség megerősítése – elérését. A PKP Lengyel Vasutak Rt., mint a lengyel vasútvonalak fejlesztéséért felelős társaság „A fővonalak építésének előkészítése” címen benyújtotta a Wrocław-ot, Poznań-t, Łódź-ot és Varsót összekötő (ún. „Y”-vonal) projektjét az „Infrastruktúra és Környezet” Operációs Programba. A tervezetet a kormány elfogadta és az alapvető fontosságú, kiemelt projektek listájának VII – Barátságos közlekedés fejezetébe beillesztette. A PKP Lengyel Vasutak Rt. előkészítette a „Lengyelországi nagysebességű vasútvonalak építésének stratégiájá”-t. Az egyeztetéseket követően született meg a „Nagyse-

bességű vasútvonalon történő szállítás megvalósítása és beindítása Lengyelországban kormányprogram” c. dokumentum. 2008 júniusában elkészült a kormányprogram Környezeti hatástanulmánya. 2008. december 9-én az Európai Közösségek Hivatalos Közlönyében megjelent a közbeszerzési eljárást megkezdő, a Wrocław / Poznań - Łódź – Varsó nagysebességű vonalak megépítésének Megvalósíthatósági Tanulmánya elkészítésére vonatkozó, versenytárgyalásos közbeszerzési eljárásra vonatkozó hirdetés. 2010. február 15-én a fenti megvalósíthatósági tanulmány kivitelezőjének kiválasztása folyamatában megtörtént az ajánlatok felbontása, a közbeszerzési bizottság megkezdte az ajánlatok értékelését és a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását.

Vasúton az EURO 2012-re A vasútvonalak korszerűsítésének alapvető célja megteremteni a személyvonatok esetében a hagyomá-

nyos kocsiparknál 160 km/h, kilengő kocsiparknál 200 km/h míg a tehervonatoknál a 120km/h sebességgel való üzemeltetés lehetőségét, valamint alkalmassá tenni a pályát a 225 kN tengelynyomásra. A teljeskörű korszerűsítés magában foglalja a sínpályák, a felsővezetékek, a vasúti forgalomirányítási berendezések cseréjét, az egyszintű kereszteződések megszüntetését, közúti felüljárók építését. Korszerűsítésre kerülnek a mérnöki műtárgyak, állomások és megállóhelyek, új peronok, aluljárók és a fogyatékkal élők számára is használható gyalogoshidak épülnek. Az elvégzendő munkálatoknál elsőbbséget élveznek azon városok, melyek a 2012. évi Labdarúgó Európa Bajnokságon a játékok házigazdái lesznek. A feladatokat két részre osztották: a városi-városkörzeti vonalak ill. a városokat összekötő pályaszakaszok beruházásaira. A vasútvonalak korszerűsítésének legfőbb összetevői az alábbiak: – a vasútvonalak korszerűsítése a csomópontok környezetében, – a meglévő vasúti megállóhelyek korszerűsítése, akadálymentesítése (liftek, lejtők), – új megállók építése, beleértve a stadionok környékét, – a repülőterekkel való új összeköttetés kiépítése, – az állomások, pályaudvarok korszerűsítése – sín-peron rendszerek, aluljárók, peroncsarnokok, liftek, lejtők és mozgólépcsők.

12

Mindezek eredményeként: – megnő a vonalak áteresztő képessége (nő a járatok száma), – rövidül az utazási idő az állomások között a csomópontokban, – közvetlen kapcsolat a repülőterekről a belvárosokba és a stadionokhoz, – lehetővé válik a szurkolók tömeges szállítása a városokból a stadionokhoz, – tehermentesül a helyi közlekedés, – átszállási csomópontok alakulnak ki (vasút, autóbusz, villamos, metró), – az utazótömeg gyorsabb kiszolgálása, – javul a vasúti infrastruktúra esztétikai állapota (közvilágítás, információs táblák, a vakok és gyengénlátók biztonsága, peronok burkolata). A torna házigazda-városai közötti és a vasúti határátkelők közti közlekedési fővonalak modernizációjával összefüggő feladatok. Azon vonalak kimutatása, melyeken a legfontosabb építési munkákat tervezik: – 1. vonal Varsó – Łódź: – I. szakasz Skierniewice – Łódź Widzew, – II. szakasz Varsó – Skierniewice, – E 65-ös vonal Varsó – Gdynia: Nasielsk, Ciechanów, Działdowo, Tczew és Gdynia, – E 20-as vonal Kunowice – Terespol: Siedlce – Terespol szakasz – E 20-as vonal Kunowice – Terespol: – Rzepin – országhatár, – Poznań-i Vasúti Fővonal és Poznań Főpályaudvar, – E 59-es vonal Poznań – Wrocław: Wrocław – alsó-szilézia megye határa, – E 30-as vonal Zgorzelec – Medyka: – Zgorzelec – Legnica szakasz, – Legnica – Wrocław szakasz, – Wrocław – Opole szakasz, – Rzeszów – országhatár szakasz, – Varsó: földalatti átkötőszakasz és Varsó Stadion állomás, – Varsó: Varsó Gdańska állomás és a Józefinów – Varsó Gdańska elkerülővonal,


megépítése), – pályaműszereket a vasúti kocsipark diagnosztikájához, – új mérnöki műtárgyak építését, a meglévők korszerűsítését (hidak, felüljárók, átjárók), – a vasúti megállóhelyek korszerűsítését a fogyatékkal élők kiszolgálását biztosító sztenderd szerint, – a vasúti átjárók korszerűsítését és az egyszintű kereszteződések lehetőség szerinti megszüntetését, – a természetes környezet védelmét (vadátjárók, vadriasztók).

– Repülőterekkel való összeköttetések: – Varsó – Okęcie Nemzetközi Légikikötő (részben új alagútban) – Krakkó – Balice Nemzetközi Légikikötő A korszerűsítés magában foglalja: – a pályaalap, sínek, felsővezetékek, vízelvezetési rendszer teljes cseréjét, – a vasúti közlekedés irányító-berendezéseinek cseréjét (Helyi Vasúti Forgalomirányítási Központok

Menetidők a kiválasztott vonalakon IC, expressz- és gyorsvonatok esetében 2007-2008-ban és a 2012. évre becsült értékek A személyvonatok Menetrend szerinti Viszonylat, szakasz hossza tervezett menetideje menetidő 2007/2008-ban 2012-ben Varsó Centr. – Krakkó Fő pu. 175 min. 150 min. (293,0 km) Varsó Centr. – Katowice (297,3 km)

160 min.

150 min.

308 min

270 min

315 min.

285 min.

270 min.

180 min.

90 min.

70 min.

175 min.

160 min.

158 min.

135 min.

133 min.

110 min.

160 min.

85 min.

Varsó Centr. – Terespol (208,8 km)

195 min.

125 min.

Przemyśl – Krakkó Gł. (242,8 km)

198 min.

185 min.

Varsó Centr. – Wrocław Fő pu. (Poznań-on át 464,1 km) Varsó Centr. – Wrocław Fő pu. (Katowice-n át 475,1 km) Varsó Centr. – Gdańsk Fő pu. (325,5 km) Varsó Centr. – Łódź Fabryczna (129 km) Varsó Centr.– Poznań Fő pu. (300,5 km) Katowice – Wrocław Fő pu. (177,8 km) Poznań Gł. – Wrocław Fő pu. (163,6 km) Wrocław Gł. – Węgliniec – Gorlitz (161,7 km)

A felújított vasúti vonalak 2012. májusára tervezett hossza km-ben Vonal száma

Viszonylat

Az EURO 2012-ig megvalósuló szakasz km-ben

E 65

Varsó – Gdynia

232,0

E 20

Kunowice – Terespol

133,0

E 59

Wrocław – Poznań

58,0

E 30

Zgorzelec – Medyka

317,9

L1

Varsó – Łódź

125,0

Varsói vasúti csomópont

Varsó Nyugati. – Varsó Keleti 13,0

Varsói vasúti csomópont

Józefinów – Varsó Gdańska

35,0

Okęcie Nemz. Légikikötő

Varsó –Okęcie repülőtér

10,4 (részben alagútban)

Balice Nemz. Légikikötő

Kraków –Balice repülőtér

12,0

ÖSSZESEN

936,3


13

Mindezek eredményeként: – m egvalósul a személyvonatok 160 km/h, míg a tehervonatok 120 km/h sebességre való átállítása, – növekszik a szállítás biztonsága és a vonalak áteresztő képessége, – növekszik a vasúti átjárók biztonsága,

– a vasúti infrastruktúra teljes mértékben elérhetővé válik a fogyatékkal élők számára, – jobbá válik a természetes környezet védelme (az állatok szabad vándorlása, az állati populációnak a vonatokkal való ütközések okozta veszteségeinek csökkentése).

AZ OSZTÁLYUNK RENDEZVÉNYEI

„Lengyel csoda nem csoda” gazdasági konferencia 2009. december 8-án az Osztály részt vett a „Lengyel csoda nem csoda” címmel megrendezett konferencián. A program szervezője a WEBRiport internetes központ és a Joint Venture Szövetség volt, az Osztály közreműködésével. A rendezvény a Hotel Mercure Budában került megrendezésre. A konferencia programja a következő előadásokból állt: – Mit kell tudniuk a potenciális befektetőknek Lengyelországról? - a lengyel gazdaság állapotát, az utóbbi években bekövetkezett fejlődését, befektetési lehetőségeit és vezető ágazatait megvilágító előadás - Marcin Sowa tanácsos, a KFBÖ Osztály vezetője. – Ú tmutató a Lengyelországgal együttműködni kívánó magyar vállalkozások számára, 2010 főbb kiállítási rendezvényei - Anna Skarżyńska-Zientak, a KFBÖ Osztály I. titkára, – Jogi környezet - Mire kell a legtöbb figyelmet fordítanunk a bilaterális kapcsolatokban? - Balázs és Holló Jogi Iroda, Budapest,

–K edvező gazdasági környezet, vendégszeretet és a lengyel turisztika más vitathatatlan előnyei -Bakonyi Erika, a budapesti Lengyel Idegenforgalmi Intézet igazgatónője, –E gy magyar vállalkozó lengyel tapasztalatai - Németh Zsolt nyíregyházi vállalkozó elismerő szavai a legyel kereskedelmi korrektségről. A találkozó során különböző, Lengyelországot ismertető anyagok kerültek kiosztásra, úm. a legfrissebb turisztikai publikációk valamint az osztályunk kiadványai, többek között a „Lengyel Gazdaság” című kiadvány és a HVG hetilap „Lengyelország” című melléklete. A DUNA Televízió beszámolót sugárzott a konferenciáról. Lengyel mezőgazdasági gépgyártók bemutatása a Budapesti Agro-Mashexpo Mezőgazdasági Gépipari Nemzetközi Vásáron 2010. január 28-án az Osztályunk konferenciát és üzletember találkozót szervezett a mezőgazdasági gépgyártás lengyel vállalkozói számára a Budapesti Agro-Mashexpo Mezőgazdasági Gépipari Nemzetközi Vásár

(2010. január 27-30.) idején. A találkozón az alábbi cégek vettek részt: EKOPLON SA, - 1989-től a magas minőségű folyékony lombtrágyák gyártására szakosodott. Jelenleg a lombtrágyagyártási- és értékesítési piac egyik piacvezető cége Lengyelországban, Ukrajnában, Litvániában, Lettországban, Észtországban és a Cseh Köztársaságban. Hydrotor - erőátviteli hidraulika gyártó, termékeit főként mezőgazdasági vontatókban, gabonakombájnokban, rakodógépeken, villástargoncákon, szállítójárműveken, valamint a gépiparban - elsősorban szerszámgépeken alkalmazzák.. WESEM - a több, mint harmincéves tradícióval rendelkező vállalat gépkocsi világítótesteket, traktor- és egyéb lassújármű fényszórókat gyárt. Saját - hozzá tartozó kiterjedt ellenőrzési és mérési laboratóriummal felszerelt - kutatás-fejlesztési részleggel rendelkezik. A WESEM termékei megfelelnek valamennyi mai közlekedés-biztonsági előírásnak, létrejöttük a korszerű formai irányzatok és a legújabb műszaki megoldások összekapcsolásának eredménye úgy a tervezés, mint a gyártás terén.

14


A Zagroda mezőgazdasági gépek gyártásában és forgalmazásában szerzett több évtizedes tapasztalatot. Létezése közel 20 éve alatt a vállalat ügyfeleket szerzett a világ minden táján. Szállítanak gépeket Európába, Ázsiába, Dél-Amerikába, Afrikába és Óceániába. Kínálatában több, mint 200 termék szerepel. Rolimpex Nasiona S.A. - a mezőgazdasági piacon több, mint 50 éves tradícióval rendelkező cég, Lengyelország egyik legnagyobb vetőmagforgalmzó vállalata, piacvezető a pázsitfűfélék és takarmányfüvek szegmensében, mezőgazdasági vetőmagvak vezető gyártója és forgalmazója. A lengyel élelmiszerek kóstolója és termelők bemutatkozására Foodapesten A Foodapest vásár második napján (2010. február 22-én) az Osztály szervezésében a lengyel termelők - a lengyel élelmiszerek kóstolójával egybe kötött - bemutatkozására került sor. A rendezvény a vásár főszínpadán, az A pavilonban zajlott. A prezentációk és kóstolók - melyek sokadik alkalommal kerültek megrendezésre - rendszerint nagy számban vonzzák a látogatókat. A félig nyitott jellegű rendezvény - a meghívott vendégeken túl - a Vásár valamennyi résztvevője előtt nyitva állt.

Bevezetőjében Marcin Sowa tanácsos bemutatta a Magyarországra irányuló lengyel élelmiszeripari export növekvő jelentőségét, a lengyel termékek jelentős magyar piaci részesedését valamint a lengyel kivitel szerkezetét. Anita Szczykutowicz igazgató asszony a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium képviseletében tájákoztatást adott az „Ismerd meg a jó élelmiszert” programról és annak Lengyelországi sikereiről. Ezt követte azon cégek bemutatkozása, melyek elfogadták meghívásunkat a rendezvényen való részvételre:

1. MAXTOP - vegyesprofilú vállalat, a fagyasztott pizzák és szendvicsféleségek jelentős lengyelországi gyártója, képv. Włodzimierz Tylec keresk. igazgató. A cég néhány éve van jelen Magyarországon fagyasztott pizzáival, a magyar piac egyik legjelentősebb beszállítója. 2. ROTR - Tejipari Szövetkezet Rypin-ből (kujawsko-pomorskie vajdaság), Sławomir Cichacki, az Igazgatótanács alelnöke. A vállalkozás sajtok, tejféleségek, joghurtok és fagylaltok gyártója. Magyarországi vevőket és forgalmazókat keres. 3. POLMOS S.A. Bielsko-Biała Sziléziai Minőségi Szeszipari Üzem, képv. Paweł Lejman, az Igazgatótanács tagja. A cég főként vodkát (Żytnia), szilvapálinkát és ízesített párlatokat állít elő. Magyarországi vevőket és forgalmazókat keres. 4. COMBI-HAND2 édesipari nagykereskedés Krakkóból, Dawid Gruszewski keresk. igazgató. A vállalkozás édesipari és cukrászati termékek, sütemények kis- és nagykereskedelmével foglalkozik kis- és nagytételű (HoReCa) felhasználók részére. Magyarországi vevőket és forgalmazókat keres. 5. Pékipari Kézművesek Egyesülete - Andrzej Szydłowski tiszteletbeli elnök. A lengyel pékek részt vettek az UKBA Sütőipari Vásáron a Foodapest kísérőrendezvényén -,


biztosították számunkra a kitűnő lengyel pékárukat. Valamennyi fent említett vállalat rendelkezésre bocsájtotta termékeit a kóstoló lebonyolításához. Annak ellenére, hogy Lengyelország Németország után - a magyar piac második legnagyobb beszállítója, a lengyel termékeknek a magyar fogyasztók általi beazonosíthatósága rendkívül gyenge. Ezért van szükség a hasonló rendezvények szervezésére, melyek során nem csak a gyártók és ajánlatuk ismerhető meg, hanem lehetőség van termékeik megkóstolására. A kóstoló alatt a vendégek a vásár keretében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium standján kiállított termékekből is falatozhattak, melyek a következők voltak: AGRO-DANMIS - kecsketejből készült termékek SM „LAZUR” - érlelt („penészes”) sajtok VIRTU - pirogok, krokettek, palacsinták SKIBA - felvágottak DOBROSŁAWA - felvágottak SM RACIBÓRZ - tejtermékek SDM WIELUŃ - tejtermékek SM OSTROŁĘKA - tejtermékek SSM „JANA” - tejtermékek OSM GRODZISK - mozarella sajt A kóstoló folyamán a vendégek megkóstolhatták a KABANOS feldolgozott húsipari termékeit, melyeket évek óta értékesít Magyarországon és a ŻUBRÓWKA-t, amely forgalmazója a BOLS Hungary. Foodapest-en Lengyelországot Osztályunk standja valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával felállított kollektív lengyel stand képviselte.

15

A FOODAPEST-en első ízben állította ki termékeit önálló standon - nagy érdeklődés által övezve - a ROTR Tejipari Szövetkezet Rypin-ből (érlelt sajtok, tejfélék, tejföl, vaj és egyéb termékek gyártója) valamint a piacon évek óta jelen levő, húsipari termékeket előállító KABANOS. A vásár aktív résztvevői voltak az Andrzej Szydłowski - a Lengyel Pékipari Kézművesek Társaságának Elnöksége tiszteletbeli elnöke - által képviselt lengyel pékek, akik a vásár második napján a szlovák pék-válogatottal közösen kenyérsütési bemutatót rendeztek. A WPHI információs standját nem csak a Mezőgazdasági Minisztérium promóciós anyagai, hanem a vállalkozásoktól az egész ország területéről hozzánk beérkezett nagy mennyiségű segédanyagok is gazdagították (többek között a MITMAR Głownoból, a Combi-Hand2 Krakkóból és a Polmlek Group). Mivel a rendezvényt kiegészítő kezdeményezések növelik a promóció eredményességét, az Osztály ezúttal is ilyeneket szervezett. Az idei Foodapest legran-

gosabb rendezvénye az „Ismerd meg a kiváló élelmiszert” program lengyel termékeinek kóstolóval egybekötött promóciója volt, mely a vásár második napján került megrendezésre. Az Osztály standját számos magyar és külföldi képviselő látogatta meg, keresve az áruk egyre szélesebb körének - továbbra is a tejtermékek, fagyasztott áruk, húsipari termékek, tejfélék, sajtok és édesipari termékek - lengyelországi forgalmazóit és gyártóit. A standunkat meglátogatta Gráf József úr - a Magyar Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztere, Gőgös Zoltán - a Magyar Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumának államtitkára és Barabás János - a Hungexpo alelnöke. A vállalatok a beszélgetések során jelezték: úgy a konferencia idején, mint a standon folytatott megbeszélések során számos potenciális partner jelezte érdeklődését a lengyel termékek iránt.

16


GAZDASÁGI ÉS BEFEKTETÉSI HIREK

Források a Świnoujście-i földgázkikötő megépítésére A Polskie LNG állami társaság – melyet speciálisan a földgázkikötő megépítésére hoztak létre – 2010. március 3-án aláírta a tíz kereskedelmi bankból álló konzorciummal és az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bankkal (EBRD) a beruházás finanszírozása megszervezéséről szóló megállapodást. Az elképzelés szerint a kibocsájtandó kötvényeket - 950 millió euro értékben - a bankok vásárolnák meg. Az EBRD a projekt finanszírozásához 200 millió euro-s hozzájárulás lehetőségét deklarálta, míg a PKO BP és a Pekao SA által szervezett konzorciumot alkotó bankok mindegyike 75 millió euro-val járul ehhez hozzá. A kötvények visszavásárlásának határidejét előzetesen 15-18 évben határozták meg. A kibocsájtandó papírok elidegeníthetetlenek lesznek s csak a konzorciumban részt vevő bankok kereskedhetnek velük egymás közt. A bankoknak a terminál finanszírozásával kapcsolatos rendkívüli érdeklődése abból a tényből fakad, hogy a projekt kormányzati, gyakorlatilag hitelgaranciákkal védett. Az építkezés finanszírozásának költségei beépítésre kerülnek a GazSystem (a gázelosztó vezetékek kezelője) díjszabásába, vagyis abba az elosztási díjba, melyet valamen�nyi gázfelhasználó fizet.

Hogy a Polskie LNG társaság végülis mennyi hitelt vesz fel, a kivitelező kiválasztásától függ majd, mely várhatóan júniusig megtörténik. Akkor lesznek ismertek a gázkikötő végleges építési költségei. A becslések szerint ez kb. 600 millió euro. A terminál 2014 nyarára kell megépüljön. Lengyelország számára évi 5 milliárd köbméter gáz importját teszi majd lehetővé tengeri úton, tetszőleges gázkitermelőtől.

Támogatás biogáz-erőművek építésére Rövidesen indul a mezőgazdasági hőerőművek építési támogatásának kormányprogramja. Eddig mindös�sze hat mezőgazdasági biogáz-telep létesült az országban, de több, mint 300 ilyen beruházási projekt van előkészületben. 2020-ig minden járásban működnie kell egy biogáz-telepnek. Az elkövetkező évtizedben mintegy 25 milliárd zł-t fordítanak biogáz előállítására. Az elektromos áram előállítása biogázból nagyobb hasznot hoz, mint más források felhasználása esetén. A Nemzeti Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Alap új támogatási programot készít elő, kizárólag a mezőgazdasági biogáz-telepek támogatása céljára. Ezek főként élelmiszeripari és mezőgazdasági hulladékot ill. növényi silót használnak elektromos- és hőenergia előállításához. Az ilyen projektek támoga-

tására 400 millió zł (kb. 100 millió euro) nagyságú forrást terveznek elosztani, további 600 millió zł-t (150 millió euro) pedig kölcsön formájában. A támogatás összegének fedezetét a lengyel széndioxid-kibocsátási kvóta külföldi értékesítéséből kívánják előteremteni. A kormány – mely más országokkal is folytat tárgyalásokat Japánnal és Spanyolországgal kötött ilyen megállapodásokat, melyekből 55 millió euro bevétele származott. Az ezen tranzakciókból nyert forrásokat 2012. év végéig kell elkölteni, ezért a kölcsönökre szánt pénzeszközöket saját forrásból, a Nemzeti Környezetvédelmi Alapból biztosítják. A vállalkozók a projekt értékének 30%-áig pályázhatnak támogatásra, az érték 45%-a erejéig pedig kölcsönre. Csak a 10 millió zł-t meghaladó fejlesztések nyerhetnek támogatást. Az első pályázati kiírás valószínüleg ezév júniusában indul. A kormányprogram alapján Lengyelországban 2020-ig járásonként átlagosan egy biogáz-telep - azaz több, mint 2000 üzem - épül. Jelenleg mindössze hat mezőgazdasági biogáz-telep működik az országban, de a Megújuló-energia Intézet megítélése szerint a vállalkozók kb. 300 projektet készítettek elő, melyekből 30 előre haladott állapotban van. A befektetők között nagyvállalatok éppúgy vannak, mint kisvállalkozók – köztük gazdák.


Legnagyobb tervei a Lengyel Energetikai Csoportnak (PGE) vannak, amely 50 MW új kapacitást kíván nyerni biogáz üzemekből. Ilyen üzemek létesítését mérlegeli az Országos Cukortársaság bezárt cukorgyárainak területén valamint tervezi további tízegynéhány kisebb, 1-3 MW teljesítményű objektum felállítását. A PGE összes ráfordítása e célra 2012 végéig 565 millió zł-t tesz ki. 2021-ig a PGE további 180 MW teljesítmény létrehozását tervezi biogáz üzemekben. A Lengyel Kőolajbányászati- és Gázipari Műveknek és a Gas Trading-nek is megvannak a saját elképzelései. Az elektromos áram biogázból történő előállítása nagyobb haszonnal jár, mint más források felhasználása esetén. A vállalkozások keresnek az elektromos energia értékesítésén, továbbá kapnak két tanusítványt, melyeket eladhatnak a szabad piacon. Az 1 MWh elektromos energiára vetített nyereséget 540 zł-ra becsülik.

17

kat hoztak létre. Ezekben ruházati cikkek, cipők, kozmetikumok és bizsutéria gyártói és importőrei fognak kereskedni. Már többszáz bérlővel aláírták a bérleti szerződést. A most létesülő üzletközpont legfőbb előnye kiváló elhelyezkedése – nem messze az épülő A1-es autópályától, mely a Cseh Köztársaság határát köti össze Gdańsk-kal és a Poznan-ba vezető 11-es főútvonaltól. Mindez idáig a ruházati- és kozmetikai-cikk ágazat nagykereskedelmi forgalma Łódź és Tuszyn környékén koncentrálódott. A „Gwarek”ben nem csak a Dél-Lengyelországi, de a Csehországból, Szlovákiából és Magyarországról érkező vásárlókra is számítanak. Májusban kb. 800 fő dolgozó kezdi meg a munkát 250 üzletben. Az azt követő hónapokban továbbiakat adnak át, mígnem az év végére a Gwarek-ben a több mint 500 vállalati standon 1500 fő fog dolgozni.

nevű - elektronikai-hidraulikus rendszer segítségével sikerült megvalósítani, mely a motor légbeáramlását szabályozza. A Fiat saját új konstrukciójával pályázik a nemzetközi év motorja címre. Ez ideig az olasz konszern mindössze egy alkalommal – 2005-ben – nyerte el ezt a címet, a kis hengerűrtartalmú 1,2 literes JTD-vel, a világ akkori legkisebb dízelmotorjával. Ezt az olasz cég szintén BielskoBiała-ban gyártja. Az év motorja versenyben a Fiat-nak meg kell majd mérkőznie a konkurens Wałbrzych-i Toyota gyárral. A vállalat itt gyártja háromhengeres, 1000 köbcentis motorjait, melyek egymást követő három évben - 2007 és 2009 között – elnyerték az év motorja címet! A Toyota wałbrzych-i leányvállalata által gyártott motor 68 LE teljesítményű, fogyasztása átlagosan 4,6 l benzin 100 km-en, 109 g CO2/km károsanyag kibocsátás mellett.

A motorgyártás új korszaka Megnyílik Dél-Lengyelország legnagyobb nagykereskedelmi központja Tarnowskie Góry-ban az utolsó előkészületek zajlanak Dél-Lengyelország legnagyobb nagykereskedelmi központja megnyitása előtt. A csarnokokban 1500 dolgozó talál majd munkát, az üzemeltetők pedig azzal számolnak, hogy a népszerű bevásárló-csarnokok konkurenciája lesznek. A „Gwarek” Sziléziai Nagykereskedelmi Központ nem más, mint hatalmas (40 ezer négyzetméter felületű) üzemcsarnok-adaptáció, melyben az ország legnagyobb vágóhídja működött volna. A Zagórska utcai üzem soha nem kezdte meg a termelést, helyette éveken át logisztikai- és raktárbázis működött itt. A csarnokokban sétányokat alakítottak ki, melyek mentén üzlet-bokszo-

2010. szeptemberében a FIAT szalonokban megjelenik az innovatív benzinmotorral szerelt Fiat 500 TwinAir. Ezt a nevet viseli majd az a kis hengerűrtartalmú motorcsalád, melyet az olasz konszern leányvállalata fog előállítani Bielsko-Białaban. Ez a világ leggazdaságosabb benzinmotorja. A 900 köbcentis motorok mindös�sze kéthengeresek, 85 LE teljesítményűek. Ez 16 LE-vel több, mint a torinói konszern által eddig használt 1,2 literes motoré. Valamivel több, mint 4 litert fogyaszt 100 km-en (15 százalékkal kevesebbet, mint az 1,2 literes) és 30%-kal kevesebb - vagyis 95 g/km – a széndioxid kibocsátása. A gépkocsigyártó ágazatnak 15 évre volt szüksége, hogy a CO2 emissziót 20%-kal csökkentse. A világ leggazdaságosabb motorjában, a TwinAirben a Fiat ezt további 30%-kal csökkenti. Ezt egy speciális - Multiair

Hogy miből ered a modern motorok gyártása iránti fellendülő kereslet Lengyelországban? A Bielsko-Biała-i Fiat-motorok egyik legfőbb felhasználója a Fiat Tychy-i gyára, a konszern legnagyobb autóösszeszerelő üzeme Európában. A Wałbrzych-i Toyota-motorok többsége pedig azokba a kocsikba kerül, melyeket a Toyota és a Peugeot-Citroën közösen gyártanak Csehországban. A motor- és az autógyárak közeli fekvése növeli az ellátás biztonságát és csökkenti a szállítási költségeket. A Fiat és a Toyota lengyelországi gyárai ezen felül különleges gazdasági övezetekben működnek.

Lengyelország további több, mint egymilliárd euro-t kap Brüsszeltől 2011-2013 között Lengyelország további egymilliárd euro-t kap Brüsszeltől abból a mintegy 3 milliárd euro-s összegből, melyen Szlo-

18


vákiával és Csehországgal osztozik. Amikor 2005-ben tárgyalták a 20072013-ra vonatkozó többéves költségvetési terveket, egyes országokban alacsonyabb növekedési ütemmel kalkuláltak. Mint később kiderült, az Európai Bizottság előrejelzéseinél jobb eredményt csak Lengyelország, Csehország és Szlovákia értek el. Nemhivatalosan tudható, hogy figyelembe véve országunk méreteit - Lengyelország a fenti összeg akár felét is megkaphatja. A kiegészítő pénzeszközök a három új tagország számára az előző években a 27 tagállamban fel nem használt alapokból származnak. 2005-ben Lengyelország a közösségi politika keretében 2007-2013. évekre a legtöbb forrást kapta valamennyi EU-s tagállam közül, ami 59,7 milliárd euro (az EU 27 országa részére a keret 308 milliárd euro) volt. A megállapodás tartalmazott azonban egy kiegészítést, mely szerint a költségvetési ciklus felénél a kiutalások összegét korrigálják, amennyiben a gazdasági növekedés a feltételezettől 5 százalékponttal eltér. Az Európai Bizottság a közeli napokban fogja elvégezni ezen korrekciókat. Lengyelország az így nyert forrásokat az elmaradott régiók támogatására, infrastruktúra-fejlesztési projektekre, autópálya építésre vagy környezetvédelemre fogja tudni felhasználni. „Zöld-energia” előállító berendezések gyártása – a lengyel exportsláger Lengyelország a felszerelt napkollektorok – azaz a napenergiából hőenergiát előállító panelek - számát tekintve az európai élmezőnyhöz tartozik. Bár az állam semmilyen támogatást nem fordít e célra, a panelek értékesítése évente több 90 tíz százalékkal emelkedik. A nap70 kollektoroknak erős gyártói bázisa van Lengyelországban. A hazai pia50 con azonban a termelésnek csak egy 30 A lengyel része kerül értékesítésre.

napkollektorokat a nyugat-európai, az ukrán, sőt a kínai piacra exportálják. A szolár-elemek éves forgalma Lengyelországban kb. 400 millió zł-ra tehető. A becslések szerint 10 év múlva ez eléri a 8 milliárd złoty-t. Az európai piac ötször nagyobb és folyamatosan bővül. Ezért a hazai panelgyártó vállalatok a külpiaci expanziót természetesnek veszik. E piacok szükségletei alapján növelik a foglalkoztatottak számát és fejlesztenek. A Megújuló Energia Hivatal előrejelzései szerint 2009–2013. között a napenergiai ágazatban befektetésre kerülő összeg eléri a kb. 7,5 milliárd złoty-t. Lengyelországban közel 40 napenergetikai technológiát előállító gyártó működik. Évről évre jelennek meg újak. Jelenleg két cég uralja a piacot: a Sunex Racibórz-ból és a Piekary Śląskie-i székhelyű Watt. De nem csak a napkollektoroknak van jó piaca külföldön. A Zabrze-i Koksoprojekt kidolgozta a kokszgyártás során keletkező víz és gázok megtisztításának technológiáját. A megtisztított kokszgáz környezetbarát, mivel elégetésekor – melynek során háromszor-négyszer kevesebb CO2 keletkezik - a földgáznál lényegesen kisebb az üvegház-hatásra gyakorolt befolyása. A vállalat jelenleg kokszosító üzemeket korszerűsít Csehországban és Szlovákiá-

ban, tárgyalásokat folytat Chilével, a Dél-Afrikai Köztársasággal, Indiával és Tajvannal, a következő küldetés pedig a Távol-Kelet meghódítása. A Központi Bányászati Hivatal tudósai előkészítették a szén földalatti elgázosításának próbatesztelését a Mikołów melletti „Barbara” kísérleti bányában. A széngázt energiatermelésre, további vegyipari feldolgozásra, vagy – a jövőben – hidrogén előállítására lehet felhasználni. Ha a kísérletek sikerrel járnak, Lengyelországnak lehetősége nyílik a technológia ipari méretű kihasználására és külföldi értékesítésére. A környezetbarát technológiák új lehetőséget kínálnak a gazdaság leszakadó ágazataiban megrendeléseiket vesztett vállalatoknak. A H. Cegielski – egykor hajómotor-gyártó potentát – üzemeiben ma erőművi berendezéseket gyártanak. A H. Cegielski két, egyenként 13,9 MW teljesítményű, bioüzemanyaggal működő hőerőmű kivitelezésén dolgozik, melyek két év múlva zöld energiát biztosítanak majd a londoni olimpiának. Az első, pálmaolaj-üzemű erőművet a H. Cegielski Németországban építette meg. Jelenleg négy ilyen erőmű Banglades-ben történő megvalósításának lehetőségét vizsgálják, valamint hazai megrendelések elnyerésén fáradoznak. Van is rá esély, hisz’ a lengyel energetikai ipar szintén a zöld enrgiába fektet. A Lengyel Energetikai Cso-

Napenergiából hőenergiát előállító panelek értékesítése Lengyelországban 90 70 50 e lodás

30 10 -10 2001

2002

2003

2004

2005

-10 2002

2007

2008

e lodás , m illió e ur o

10 2001

2006

2003

2004

2005

2006

2007

2008


port (PGE) bioolaj-üzemű Dieselmotorokkal hajtott CHP-generátoros blokk megépítését tervezi Rzeszówban. A blokk tervezett teljesítménye kb. 25 MWe elektromos- és kb. 17 MWt hőenergia. Alapvető fűtőanyagként nyers növényi olajat (pl. repceolajat) használnak majd, használt sütőolaj esetenkénti hozzákeverésével. A H. Cegielski – felbuzdúlva saját bioolaj-üzemű motorai sikerén - biogáz-telepek értékesítését is tervezi. Épp ezen objektumok „kulcsra kész” kivitelezésének saját technológiáján dolgozik. Az erőművek környezetbarát nyersanyagokat keresnek, melyek a szén helyébe lépnek és a zöld energia előállítása szempontjából modernizálják az elöregedett berendezéseket. Ezt használja ki a kazánokat – köztük biomassza-üzeműeket is – gyártó Rafako. A környezetvédelmi szempontokat maximálisan figyelembe vevő hőés áramtermelő technológiák a cég előnyben részesített tevékenységei közé tartoznak. Az utóbbi 12 hónapban Lengyelországban jónéhány biomasszát hasznosító beruházás kivitelezésére került kiírásra nagyobb közbeszerzési pályázat. A Rafako külföldön már hulladékégető kazánjairól is ismert. A vállalat eddig 60 ilyen

19

típusú beruházást bonyolított le a határon túl, s arra számítanak, hogy Lengyelországban is hamarosan épülni fognak ilyen létesítmények.

Új repülőtér terminál Gdańskban Rövidesen elkezdődnek a Gdańsk-i „Lech Wałęsa” repülőtér új utasforgalmi termináljának építési munkálatai. 2010. február 24-én aláírták a megállapodást a Budimex és Doraco cégek konzorciumával, mely 24 hónap alatt – vagyis az UEFA Euro 2012TM Labdarúgó EB megkezdése előtt három hónappal – fejezi be az új terminál megépítését. A válság és a pillanatnyilag csökkenő utasszám ellenére a reptér vezetése eredményesen folytatta le a gdański reptér legnagyobb beruházásának közbeszerzési eljárását. „Ez sokak kemény munkájának és erőfeszítésének eredménye, de a legnehezebb részén már túl vagyunk” – mondta a szerződés ünnepélyes aláírásakor Włodzimierz Machczyński, a Repülőtéri Igazgatóság elnöke. „A Repülőtéri Igazgatóság számos nagyberuházást bonyolít, de ez a legnagyobb és legnehezebb. Most, hogy a közbeszerzési eljárás lezárult, már semmi sem zavarhatja meg a régió elő-

készületeit az Euro 2012-re”, tette hozzá egyetértőleg Mieczysław Struk, a pomorskie vajdaság közgyűlésének elnöke. A szerződés értéke netto 154 millió złoty – lényegesen kevesebb, mint amit a beruházó eredetileg erre a fejlesztésre szánt. Az új terminál tehermentesíti a meglévő utasforgalmi épületet, amely már megközelíti áteresztő képessége felső határát. Az előrejelzések szerint a Gdańsk-i Repülőtér hamarosan évi 2,5 millió utast fogad majd évekte. Az új terminál évi kb. 4 millió utas kényelmes és biztonságos kiszolgálását teszi majd lehetővé. Ahogy az könnyen kiszámítható, ez összességében évi több, mint 6 millió utas. Ezen túlmenően a terminál-együttes - a jövőbeni bővítésekkel – alkalmassá válhat évi több, mint 11 millió utas kiszolgálására. A terminál tervei a JSK tervezőiroda építészeinek munkája, a közbeszerzési eljárás s „tervezd és építsd” rendszerben került lebonyolításra. A reptéren ezen felül két másik jelentős beruházás is folyik. Az új legördülőpálya kivitelezésére már aláírták a megállapodást a Skanska céggel, a repülőgép-parkolóállás esetében pedig a végéhez közeledik a közbeszerzési eljárás. http://www.euro.gdansk.pl

20


VÁLTOZÁSOK ELŐTT A LENGYEL ÉPÍTŐIPARI PIAC

A lengyel építőipari szektor, melynek „lendkereke” jelenleg az útépítés, az elkövetkező tízegynéhány évben komoly átalakulás elé néz. A legnagyobb építőipari cégek kas�szájában meghatározóak lesznek az energetikai projektek realizálásából származó bevételek. Az előttünk álló 10-15 évben az energetikai vállalatok beruházási ráfordításai elérhetik akár a 200 milliárd zł-t is. A lengyel elektro-energetikai szektort Európa tíz legnagyobbja közé sorolják. 2008-ban Lengyelország energetikai piacának hét legjelentősebb résztvevője több, mint 54 milliárd zł bevételt realizált. E piac két dominens szereplője – a Lengyel Energetikai Csoport és a Tauron Lengyel Energia – 31 milliárd zł együttes bevétellel dicsekedhet.

A termelési kapacitás magas kihasználtsága és az elektromos energia iránti prognosztizált növekvő igény – összefüggésben az elöregedett energetikai blokkok kikapcsolásának kényszerével – szükségessé teszik az új termelési kapacitások megépítését, az energiaelosztási- és továbbítási rendszerek fejlesztését. Ez egyike a legfontosabb feledatoknak, melyek a lengyel elektro-energetikai szektor előtt állnak. A 2010-2020. közötti időszakban Lengyelországban kb. 16 ezer MW összteljesítményű energetikai blokk megépítését tervezik. A szénüzemű erőművek esetében minden megawatt teljesítmény 1,5-2 millió euro-ba kerül, vagyis az új, hagyományos blokkok esetében a beruházási ráfordítások elérhetik a kb. 24-32 milliárd euro-t.

Továbbá, az Európai Bizottság megújuló energiával kapcsolatos irányelveit és Lengyelország atomenergiatermelésre vonatkozó elképzeléseit figyelembe véve, ez az összeg akár meg is duplázódhat. Figyelembe véve a sokéves beruházási deficitet, az elkövetkező 10-15 évben a lengyel energetikai ipar az új termelési kapacitások és elosztási hálózatok tekintetében akár 200 milliárd euro-t is meghaladó nagyságú valós beruházási kényszerrel fog szembenézni. Lengyelország legnagyobb építőipari csoportjai az elkövetkező években az erre vonatkozó megrendelésekért fognak versengeni, melyeknek a szerződésekért bizonyosan meg kell majd kűzdeniük a külföldi kivitelezőkkel is. A PMR Publications adatai alapján


21

LENGYEL VÁLLALATOK AZ ÉPÜLETASZTALOS-IPARI ÁGAZATBAN

A kínálati potenciál Nyílászáró gyártással több, mint 2.000 vállalkozás foglalkozik Lengyelországban. Van köztük néhény

tucat nagy-, néhány száz közepes-, valamint ezernél több kis- és mikrovállalkozás. Soraikban találhatunk modern, jól kiépített gépparkkal rendelkező cégeket éppúgy, mint

Nyílászáró gyártás és export Lengyelországban, 2006-2009 között (adatok millió darabban)

Termelés Export

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

Az EU lagnagyobb fa nyílászáró gyártóinak exportja (adatok ezer darabban)

Az EU lagnagyobb PVC nyílászáró gyártóinak exportja (adatok tonnában) 2007 2008 2009. I. félév

n

Le

g

szá

lor

e gy

N

g

szá

tor

e ém

ria

szt

Au

nia

Dá

ág

rsz

Íro

nia

má

Ro

ia

ák

lov

Sz

Na

ia

nn

rita

-B gy

Ma

g

szá

ror

a gy

ág

rsz

zo

s Ola

ia

én

lov

Sz

kisebb asztalos-üzemeket, melyek számára az ablakgyártás kiegészítő, gyakran alkalmi elfoglaltság. Az ágazat tehát rendkívül szétaprózott. 2008-ban az öt legnagyobb vállalat piaci részesedése a lengyel nyílászáró-piacon nem haladta meg a 20%ot, a piac forgalmának felét mintegy 35 vállalkozás állította elő. Az ablakgyártás volumene Lengyelországban néhány éve dinamikusan növekszik. 2009-ben több, mint 12 millió ablak került legyártásra, melyből közel 70% készült műanyagból, míg kb. 30%-uk fából. A fennmaradó részt az aluminium és acél ablakok tették ki. A gyártott mennyiség utóbbi években tapasztalt jelentős növekedésének köszönhetően Lengyelország – közvetlenül Olaszország után, Németország, Franciaország, NagyBritannia és Spanyolország mellett – ezen termékek egyik legnagyobb előállítójává vált az Európai Unióban. Becslések szerint országunkban az e termékek gyártásával foglalkozó összes vállalkozás értékesítési bevétele 2009-ben kb. 7,5 miliárd zł volt, annak ellenére, hogy gyártási kapacitásukat nem több, mint 73%ban használták ki. Lengyelország nem azért tartozik a legnagyobb nyílászáró gyártók csoportjába, mert ilyen nagy az építőipari piaca, hanem azért, mert a fa- és műanyag ablakok export-volumenét tekintve elsők vagyunk az Európai Unióban.

22

Ez ideig a lengyel üzemekben gyártott ablakok főként csehországi, németországi és szlovákiai megrendelőkhöz, vagyis szomszédainkhoz kerültek. A franciaországi és nagybritanniai értékesítések viszonylag nagy aránya egyidejűleg arról tanúskodik, hogy a lengyel gyártók más, távolabbi európai piacok iránt is érdeklődnek. Sok Lengyelországban gyártott ablak kerül Dániába, de ezek többsége a VKR konszern terméke (pl. a Velux márkájúak), mely cég már 5 üzemet létesített Lengyelországban. Összességében, 2008-ban a világ közel 70 országába értékesítettek lengyel ablakokat, a legtöbbet Európába: kivitelünk 95 százaléka az Európai Unió tagországaiba került. Lengyelország geográfiai fekvése azonban további lehetőségeket teremt az export növelésére Kelet- és Dél-kelet Európa országaiba, többek között Oroszországba, Belorussziába, Ukrajnába, Romániába, Bulgáriába stb.

A keresleti potenciál A Lengyelországban gyártott ablakok iránti kereslet több forrásból ered. Általánosságban elmondható, hogy ablakokat az építőiparral (új lakás- és nem lakáscélú épületek építésével) kapcsolatban lévő külföldi és belföldi, ill. a lakás- és nem lakáscélú felújítások kapcsán nyílászárókat cserélő belföldi vevők vásárolnak. Amíg a lengyel ablakok iránti potenciális belföldi kereslet viszonylag könnyen megbecsülhető és prognosztizálható, addig a külföldi vevők esetében ez felettébb nehéz. E nehézség a keresletre ható tényezők jelentős mennyiségéből és összetettségéből következik. Itt kell megemlíteni többek között a lengyel ablakok renoméját külföldön, a viszonylagos árszintet, a valuta-árfolyamokat, a konkurencia fokát az adott piacon.

1,2 millió darabról 3,4 millió darabra nőtt. 2008-ban az előző évhez viszonyított export növekedési dinamikája – összehasonlítva a 2006-2007. évekkel - csökkent, mégis változatlanul igen magas, tíz százalék feletti szinten tartotta magát. Hangsúlyozni kell azonban, hogy azok a piacok, ahol a lengyel gyártók különös aktivitást mutatnak, az országunkból származó ablakokkal már igen telítettek. Csehországban, a Lengyelországban gyártott ablakok legnagyobb külföldi piacán az import nyílászárók 55%-ot meghaladó (értéken számított) része 2008-ban hazánkból származott, míg Szlovákia esetében az importált ablakok 60%-a volt lengyel gyártmány. A német importban részesedésünk megközelítette a 25%-ot. Ilyen magas importrészesedés mellett a teljes német piaci értékesítésben a lengyel áruk aránya nem haladja meg az 5%-ot, ami a lengyel kereskedelmi aktivitás további jelentős tartalékaira utal. Ez azt is jelenti, hogy bár már ma is – mint külföldi beszállító - igen erős a pozíciónk, a termelés volumenéhez viszonyítva az import-része-

Mégis tény, hogy a külföldi vevők érdeklődése a hazánkban gyártott nyílászárók iránt az elmúlt években határozottan nőtt. A Lengyelországban gyártott ablakok exportja 20042008. között közel háromszorosára,

Ablakok exportja 2004-2009. években 2004

2005

2006

2007

2008

2009

3,4

3,2

25,9%

26,0%

Export nagysága (millió darab) 1,2

1,9

2,4

3,1

Export-részesedés az össz termelésből 13,3%

18,5%

23,1%

25,2%

Az export-növekedés dinamikája az előző évhez viszonyítva -

57,5%

31,1%

24,2%

10,9%

-4,9%

Az export-növekedés dinamikája 2004. évhez viszonyítva (2004=100) -

157,5

206,4

256,4

284,2

270,2

A nyílászáró export fő irányai 2008-ban (adatok ezer darabban)

ezer darab

Épp az export növekedésének köszönhetően következett be a termelés határozott növekedése Lengyelországban az elmúlt években. 2004-ben a kivitel a lengyel termelés kb. 13%-át tette ki, míg 2008-ra ez az arány megkétszereződött (az export-volumen közel háromszoros növekedése mellett), minek eredményeként minden negyedik Lengyelországban gyártott ablak külföldön talált vevőre. Ez azt jelenti, hogy 3,4 millió darab termék kelt el külföldön, miközben a kínálati potenciál ennél jóval nagyobb. Számos vállalat termel két-, sőt egyműszakos munkarendben. Amennyiben nagyobb megrendelést kapnának, rövid időn belül képesek lennének a jelenleginél 20-30%-kal több ablakot gyártani. Mindezt új gépparkba történő további beruházások nélkül. Azt jelenti mindez, hogy az ablakgyártók akár 6 millió darab/év szinten képesek kielégíteni a külföldi megrendelők igényeit.


Cs

ág

sz.

tor

rsz

o eh

N

e ém

kia

vá

lo Sz

nia

Dá

Fra

z.

ors

ia nc

Ma

sz.

ror

a gy

nia

vá

Lit

Na

ia

nn

rita

-B gy


sedés növelésére kell törekednünk ezekben az országokban. Másrészről figyelmet kell fordítani azokra az országokra, melyek jelentős felvevőpiacok, de részesedésünk ezen országok importjában még mindig nem túl nagy. Meg lehetne itt említeni tízegynéhány országot, melyek közül a legfontosabbak Franciaország (16%-os lengyel részesedés az ablak-importból), Nagy-Britannia (14%), Belgium (13%), Ausztria (6%), Hollandia (1%), Olaszország (7%), Oroszország vagy Ukrajna. A potenciál érzékeltetésére elég belátni, hogy ha a lengyel nyílászárók import-részesedési mutatója néhány nagyobb országban elérné a csehországi szintet – vagyis 50%ot -, akkor hazánkból ott akár évi 750 ezer ablakkal több kerülne értékesítésre, több mint 500 millió euro

23

értékben. Mindez anélkül, hogy az adott országok import-volumene növekedne. Igen fontos jelenség, melyet a lengyel ablakok exportőreinek az elkövetkező években ki kell használniuk, a Nyugat-Európai országok lakásépítést és energiatakarékos felújításokat támogató kormányprogramjai. Ez jó esély azon cégeknek is, melyek kínálatában úgy a környezetbarát, mint az energiatakarékos ablakok megtalálhatók. A lengyel nyílászáró-kivitel növekedésének legnagyobb potenciális tényezői az energiatakarékos építkezés fejlődését támogató programok, melyekre a tagállamokat az EPBD (Energy Performance of Buildings Directive), azaz az Épületenergetikai Irányelv is kötelezi. A tagállamok többsége már beindította ezeket a programokat, a nagy-

Az EU tagállamok nyílászáró importja összességében és Lengyelországból 2008-ban (adatok millió euro-ban)

Franciaország Nagy-Britannia Németország Dánia Ausztria Belgium Csehország Szlovákia Hollandia Svédország Írország Olaszország

ságrendekről pedig mi sem mond többet, mint hogy az elkövetkező két évben erre a célra Németország maga kb. 50 miliárd euro-t kíván fordítani, mindenek előtt az épületek utólagos hőszigetelése és nyílászáró-cseréje támogatására. Ilyen példát az uniós piacon lényegesen többet is említhetnénk, ez tehát egy olyan fontos elem, melyet a nyílászáró-gyártóknak ki lehet – és ki kell – használniuk. Technikailag és formálisan is jól felkészültek vagyunk erre, hiszen Lengyelországban már most több tucat olyan gyártó van, akik rendelkeznek valamilyen – termékeik kiemelkedő energia-takarékosságát igazoló - nemzetközi minőségi tanusítvánnyal, míg további cégeknél a minősítés éppen folyamatban van. Ágazati potenciál Az utóbbi években a lengyel ablakgyártók, széles körben élve az uniós forrásokkal, modernizálták gépparkjukat és megnövelték gyártási kapacitásukat. A gyártás folyamán a legmagasabb minőségű alapanyagokat és komponenseket alkalmazzák, főként nyugat-európai beszállítók – s ami nem kevésbé fontos: gyakran Lengyelországban gyártott – termékeit. A más országokban nagyra értékelt márkájú alkotóelemek használatára vonatkozó információ a nyugati megrendelővel folytatott tárgyalásokon fontos argumentum a lengyel gyártók tarsolyában.

Luxemburg Magyarország Spanyolország Lengyelország Románia Görögország Szlovénia Litvánia Lettország Finn Portugália Bulgária Ciprus Észtország Málta

Lengyelországból Összesen

Csaknem valamennyi számottevő, nyugati, a nyílászárók gyártásához szükséges alkatrész- beszállító jelen van a lengyel piacon. Meg lehet itt említeni többek között olyan cégeket, mint a Guardian, az AGC, a Pilkington, a Saint-Gobain, a Roto, a Winkhaus, a Deceuninck, a Veka, a Gealan, a Soudal, a DLH és számos más cég. Nekik és a korszerű gyártósoroknak köszönhetően – a még mindig alacsony munkaerő-foglalkoztatási költségek mellett – a lengyel gyártók a legmagasabb minőségű ablakokat kínálhatják kedvező

24

áron. Ami lényeges, hogy számos nyugati vevő már meggyőződött erről, ami az utóbbi években közel megháromszorozódott exportban is tükröződik. A lengyel ablakgyártók nagy tapasztalatra tettek szert a nyugati piacokon történő üzleti tevékenység folytatásában. Néhány éve nagy intenzitással építik értékesítési struktúráikat az európai országok többségében. Termékeik megtalálhatók a kereskedelmi hálózatokban épp úgy, mint a fejlesztő cégeknél, építőipari vállalatoknál vagy a regionális forgalmazóknál. Ezek olyan kapcsolatok, melyek kiépítése a mentális korlátok áttöréséhez időt és hatalmas erőfeszítéseket igényelt, de ennek köszönhetően a lengyel gyártóknak az országok többségében már nem kell újra kezdeni ezen struktúrák kiépítését, mindössze ki kell szélesíteni azokat. Ez nem csak az egyes nagy gyártókra, hanem a kisebb exportőrökre is vonatkozik. Az Ágazati Elemző Központ 2009es vizsgálatai szerint a műanyag-nyílászáró gyártó cégek több, mint fele értékesítette termékeit nemzetközi porondon. Néhány éve a nyílászárók európai piacán egyre nagyobb jelentőséggel bírnak az energiatakarékos ablakok. Az előttünk álló években – az energiatakarékos építkezéseket támogató programoknak köszönhetően – ezen termékek aránya a nyílászárók értékesítésében határozottan, ugrásszerűen emelkedni fog. A lengyel ablakgyártók érzékelték ezt a trendet s közülük egyre több kezdte gyártani és promotálni az ilyen típusú ablakokat. A Lengyel Ablakok és Ajtók Szövetsége patronálásában Aktív Ablakok néven létre jött egy összlengyel program, melynek célja azon lengyel gyártók népszerűsítése, melyek rendelkeznek kínálatukban az Európában legmagasabb használati értékű, kiemelkedő tulajdonságú, energiatakarékos ablakokkal. E gyártók termékeit hazai és külföldi vásárokon, tervezőknek és kivitelezőknek szer-


vezett szemináriumokon, a sajtóban és az interneten népszerűsítik. Ez az ágazaton belüli alulról jövő kezdeményezés egy olyan példája, mely nagyobb anyagi forrással megtámogatva alkalmas lehetne a legmagasabb sztenderd szerinti lengyel ablakok határon túli sikeres megismertetésére is. A lengyel asztalosipari import és piaci részesedése A lengyel vállalatok jelentős ablakés ajtóbeszállítói Magyarországnak, részesedésük pedig gyors ütemben nő. A látszat ellenére a reces�szió nagyobb mértékben érintette a magyar gyártókat, mint az importőröket, akik mögött gyakran tekintélyes és korszerűen felszerelt üzemek állnak (ahogy a Lengyelországból importáló cégek esetében). 2009-ben a lengyel műanyag ablakok és ajtók részesedése az össz magyar importból 27,4%-ra nőtt. A beszállítások dinamikája pozitív volt, a Lengyelországból származó import (az építőipari recesszió ellenére) 5,1%kal növekedett. Figyelemre méltó a szlovákiai behozatal háromszoros növekedése – lehetséges, hogy ez a magyar gyártási kapacitás egy részének Szlovákiába telepítéséről tanúskodik. A Németországból származó import – mely mindmáig értékében a legnagyobb - 31%-kal csökkent. A 392530 termékcsoport (ablakok, ajtók, redőnyök – és ezek alkatrészei) esetében a Lengyel-

országból származó import 2009ben 384 ezer euro értékű volt (ami 1,8%-os csökkenés), mely e termékcsoportban az összes import 7,5%át tette ki. A legfőbb konkurenciát e csoportban a Németországból származó import (30,5%-os részesedés) és a Cseh Köztársaságból történő behozatal (20,9-os részesedés) jelentették. A 441810 termékcsoport (fa ablakok és erkélyajtók) importja esetében három év alatt a Lengyelországból származó import 10%-ról 30,3%-ra növelte részesedését – a 2007. évi 2 millió euro-ról a 2009. évi 3,5 millió euro-ra. 2009-ben e csoportban a lengyelországi behozatal növekedése 75%-ot ért el! Ez volt a Magyarországra irányuló lengyel export egyik leggyorsabban növekvő termékcsoportja. A legfőbb konkurenciát e csoportban a Németországból származó import (1,9 millió euro,15,5%-os részesedés) és Romániából történő behozatal (1,2 millió euro, 10%-os részesedés) jelentették. A fa ajtók és küszöbök termékcsoportja (ITJ 441820) esetében a lengyelországi import - 0,9 millió euro értékben - 9,1%-ot képviselt az össz behozatalból. Legnagyobb részesedéssel az importon belül a Romániából származó behozatal bír, ami 41,4% és 4,1 millió euro értékű. A többi országból származó import nem haladja meg a néhány százezer euro-t. 2009-ben a Lengyelországból származó fa ajtók importja kb. 55%kal csökkent.

Épületasztalos-ipari import Magyarországra, millió euro-ban 392520 ablakok, ajtók, küszöbök, műanyag keretek

Import összesen

2007 import 23,7

2007 összetétel 100,0%

2008 import 25,5


2009 import 22,6


Németország

11,6

48,9%

10,9

42,7%

7,5

33,2%

Lengyelország

5,6

23,6%

5,9

23,1%

6,2

27,4%

Ausztria

1,4

5,9%

1,4

5,5%

0,5

2,2%

Czehország

0,5

2,1%

0,4

1,6%

0,3

1,3%

Hollandia

0,4

1,7%

0,3

1,2%

0,1

0,4%

Szlovákia

0,1

0,4%

0,5

2,0%

2,0

8,8%

KSH előzetes adatok


A fenti adatokból következően Lengyelország vezető helyen áll a fa, míg második helyen a műanyag ablakok magyarországi exportjában. A kedvezőtlen magyarországi helyzet ellenére mindkét esetben – időnként nagyon gyors ütemben - nőtt az export. A fa ajtók és műanyag alapanyagú ablak- ajtó- és redőnyalkatrészek terén is jelentős beszállítónak számítunk. Összegzés Hazánkban az új tömblakás-építés fejlődésének az elkövetkező évekre vonatkozó előrejelzései nem a legoptimistábbak. Ez azt vetíti előre, hogy a gyártási volumen növekedése egyedül a külpiacokon végzett még intenzívebb kereskedelmi tevékenység révén érhető el. A lengyel ablakgyártók már bebizonyították, hogy képesek eredményeket elérni a nemzetközi porondon. Látványos sikert ért el a Fakro Nowy Sącz-ból, amely jelenleg világpiaci

25

részesedését tekintve a második legnagyobb tetőablak-gyártó. Nem csak a „nagyok”, de más cégek is kitűnően boldogulnak a külföldi piacokon. Ezek gyakran közepes nagyságú, szerény marketing-lehetőséggel rendelkező cégek, melyek – hogy kínálatukkal határozottabban meg tudják vetni lábukat és megalapozhassák pozícióikat egy adott országban – támogatásra szorulnak. Itt első sorban a potenciális vevővel történő kapcsolatfelvétel megkönnyítésére gondolunk, például a kereskedelmi kirendeltségeken keresztül avagy a különböző országokban az eddigieknél nagyobb számú ágazati vásáron való megjelenéssel. A lengyel ablakok külkereskedelmi értékesítésének fejlődése hatással van a rokon ágazati szektorokra is, úgy mint az ajtó-, kapu-, redőny-, zsalu- vagy ablakpárkány-gyártásra. Alkalmazásuk ugyanis az építőipari beruházási folyamat következő lépése. Nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a lengyel ablakok

által kiépített külpiaci értékesítési csatornákba párhuzamosan bekerülnek más lengyel épületasztalosipari termékek, mint az ajtók, kapuk vagy éppen a redőnyök. A lengyel gyártókról és termékeikről alkotott jó vélemény bizonyosan áttételesen a kivitelezőkről alkotott kitűnő minősítésekben is manifesztálódik - és nem csak azokéban, akik az ablakokat vagy az ajtókat építik be, de mindazon kivitelezők esetében is, amelyek aluminium-üveg előtetőket, üzletkirakatokat, télikerteket vagy bármilyen más beltéri leválasztásokat készítenek. A lengyel ablakok renoméjának kiépítésével megalapozott lengyel asztalosipari „márkaminőség” tehát biztosan nem csak az ablakoknak, hanem országunk épületasztalos-ipara valamen�nyi szegmense exportjának is előnyére válik. A Lengyel Ablak és Ajtó Gyártói, Szállítói és Forgalmazói Szövetség anyaga alapján valamit WPHI saját anyaga

26


TARNOBRZEG-I KÜLÖNLEGES GAZDASÁGI ÖVEZET

Egy különleges gazdasági övezetet mutatunk be - az EURO-PAR WISŁOSAN Tarnobrzeg-i Különleges Gazdasági Övezetet (TKGÖ) –, melyet a legnagyobb lengyel kormányzati ügynökség, az ARP S.A. (Ipari Fejlesztési Ügynökség Rt.) irányít. Az ARP S.A. az államkincstár 100%os tulajdonában lévő részvénytársaság. Az Ügynökség legfőbb feladata a lengyel gazdaság átalakításának segítése és a piacgazdaság feltételeihez igazítása - az Európai Unió érvényben lévő régiópolitikai irányelveinek figyelembe vételével. 1991 óta van jelen a lengyel piacon, tőkéje 700 millió euro. Az ARP S.A. 1997 óta az EURO-PAR WISŁOSAN Tarnobrzeg-i Különleges Gazdasági Övezet működtetői szerepét is betölti. Az övezet öt vajdaságban, 12 alövezetben helyezkedik el, az egész ország területén: Nyugat-Lengyelországban Wrocław – Kobierzyce térségében, a közép-lengyel területen Radom és Varsó környékén valamint a délkeleti országrészben Przemyśl, Jasło, Tarnobrzeg és Stalowa Wola közelében. Ezért befektetési ajánlata az ország valamennyi gazdasági övezete közül a legvonzóbb. A befektető gyakorlatilag bárhol választhat helyszínt az országban.

A TKGÖ közel 1300 ha területet ölel át, melyből a befektetők mindeddig több, mint 1000 ha-t hasznosítottak. Az üzemeltető eddig 180 engedélyt adott ki az övezet területén történő gazdasági tevékenységre. Az övezetben 115 aktív vállalkozás működik különféle profillal, mint pl. aluminium-feldolgozás, gyógyszeripar, ipari üveg, elektronika, épitőanyag-gyártás, bútorgyártás és nyomdaipar. Jelentősen megváltozott az övezet eredeti területeinek korábbi képe. Az üzemeltető üzemcsarnokok komplexumát építette fel az új befektetők részére történő bérbe adásra, több tucat új létesítmény épült meg, további tízegynéhányat korszerűsítettek - ezen projekteket az új vállalkozások hajtották végre, a TGKÖ területén vásárolt ingatlanjaikat hasznosítva. A TGKÖ mára 22.000 munkavállaló és közel 1,2 miliárd euro új beruházás és több tíz külföldi tőkéjű vállalat, többek Németországból, az USA-ból, Japánból, Koreából, Franciaországból, Olaszországból, Dániából és Hollandiából. A Wrocław-i alövezet területén jött létre az ország legnagyobb beruházási projektje – az LG Philips Technológiai Park. A koreai és japán vállalkozási csoport 7 ezer fő – az LCD és plazma TV-k ill. háztartás-eelektronikai készülékek gyártásában tevékenykedő - alkalmazottat foglalkoztat benne.

Vonzó és versenyképes befektetési feltételeket: jól előkészített beruházási területeket, korszerű üzemcsarnokokat és a befektetett érték akár 70%-át is kitevő adókedvezmény-csomagot kínálunk minden befektetőnek. A kiadott engedély keretei közt működő vállalkozó két jogcímen is kaphat támogatást a régionális alapokból: a beruházási ráfordítások ill. a létrehozott és megtartott új munkahelyek száma alapján. A legszélesebb lokalizációs kínálat, az országban a legalacsonyabb árak, a magasan képzett munkavállalók és a fejlett vállalkozási környezet – ezek a TKGÖ cáfolhatatlan érvei. A Tarnobrzeg-i KGÖ valamennyi - a lengyelországi különleges gazdasági övezeteket értékelő - összevetésben a legjobb öt hely egyikét foglalja el, míg a fejlődés dinamikája tekintetében a harmadikat. Várjuk a velünk és övezetünk vállalataival együttműködni kívánó magyar vállalkozókat. Ajánlataikat az alábbi címre kérjük: Agencja Rozwoju Przemysłu S.A. Oddział w Tarnobrzegu ul. Zakładowa 48 39-405 Tarnobrzeg tel. +48 15 823 66 88 fax. +48 15 823 47 08 www.tsse.pl [email protected]


27

LENGYEL INGATLANFEJLESZTÉS ZUGLÓBAN

50 milliárdos befektetés, 1000 új munkahely Az egyik vezető lengyel üzleti újság, a Warsaw Business Journal rangsorolta az elmúlt év legfontosabb piaci eseményeit, amelynek eredményeképpen az Echo Investmentnek ítélték az „Év ingatlanberuházója” címet. A cégcsoport magyar leányvállalata 2006-ban nyerte meg a zuglói Mundo városközpont fejlesztésére kiírt nemzetközi pályázatot . Az Echo Investment a válság idején is Közép-Kelet-Európa egyik kiemelkedően eredményes, kiszámítható gazdasági teljesítményt felmutató ingatlanbefektetője. Sikeres kereskedelmi- és szórakoztatóközpont projekteket menedzsel Lengyelországban, sőt folyamatban vannak fejlesztései közép-kelet-európai régió több országában is. A cégcsoporthoz tartozó magyar leányvállalat 2006-ban nyerte meg a zuglói Mundo városközpont fejlesztésére kiírt nemzetközi pályázatot, amelynek megvalósítása esetén 50 milliárd forintos beruházás, több százmillió forint helyi adóbevétel és közel 1000 új munkahely jönne létre Zuglóban. „Az előző évben 5,5%-al növekedett az Echo birtokában levő ingatlanok összértéke, amely meghaladta az 1 milliárd eurót. Ez az erős pénzügyi és szakmai háttér is garancia arra, hogy a nemzetközi tenderen

elnyert városfejlesztési beruházást magas színvonalon megvalósítjuk” – mondta Ahmet Cetin projekt menedzser a díjátadás kapcsán. A rangos díj odaítélésekor az ingatlanpiaci szakemberekből álló zsűri döntését leginkább az motiválta, hogy a jelenlegi gazdasági és pénzügyi körülmények között az Echo Investment bonyolította le az egész közép-kelet-európai régiót tekintve a legnagyobb tranzakciót, amikor az Eurohypo Bankkal 2009-ben aláírta a 100 millió eurós finanszírozási megállapodást a kielcei Galeria Echo kereskedelmi- és szórakoztatóközpont projekt megvalósítására. Krzysztof Giemza, az Echo Investment kereskedelmi központok osztályának igazgatója, meglehetősen optimistán látja az ingatlanpiac e szektorának jövőjét. „Az utóbbi néhány hónap vizsgaidőszak volt a kereskedelmi ingatlanok piacán. A már működő ingatlanok viszonylag sikeresen túlélték ezt az egész gazdaság számára nehéz időszakot. A központok többségének a jövedelmezősége a korábbi szinten tudott maradni, másrészről a piaci verseny hiánya az új projektek elmaradása révén segített abban, hogy a központok konszolidálják illetve gyakran megerősítsék helyzetüket a piacon. A gazdaság lelassulása sokkal inkább a folyamatban levő projektekre ütött vissza, amelyek közül némelyeket elhalasztottak vagy teljesen leállították.

Az elmúlt év, összhangban a várakozásokkal, az árak csökkenését hozta az egész ingatlanpiacon. Annál is inkább, mivel az előző piaci fellendülés farvizén néhány nem túl jól előkészített projekt is megjelent, amelyek nem tudnak megbirkózni ebben az időszakban a recesszióval, elijesztve a befektetőket, és egyszerűen rontják a piacot. A látható és érezhető recesszió ellenére a fejlesztőknek mégis sikerült jelentős számú projektet elindítaniuk, és az egymást követő projektek a megvalósítás előrehaladott szakaszába kerültek. A következő hónapokban kiderül, hogy az optimista vagy a pesszimista forgatókönyv valósul-e meg. Minden a piaci szereplők aktivitásától illetve attól függ, hogy a fejlesztési lehetőség útjában álló akadályok elhárulnak-e az útból. A fő akadályt az új beruházások megvalósításában a projektek finanszírozhatósága jelenti, de amint azt a közelmúltbeli ügyletek mutatják, a bankok rendelkeznek eszközökkel és készek kölcsönözni erős partnereknek a jól előkészített projektekhez. Jelenleg a piaci változások első tünetét elsősorban a bankok nagyobb nyitottságában látjuk. Sok tényező utal arra, hogy a határozottan csendesebb időszak után eljön az ideje az aktív beruházási tevékenységnek. „A beruházások finanszírozási lehetőségeivel kapcsolatos optimizmus az utóbbi idők tényeire alapul, hiszen 2009 októberében lengyel vállalatunk az

28

EUROHYPO bankkal kötött hitelszerződést 100 millió eurós értékben a multifunkcionális Galeria Echo Center megvalósítására Kielcében, Lengyelországban. Ez volt az egyik legnagyobb és leglátványosabb ügylet az egész közép- és kelet-európai régióban. Korábban a társaság csaknem 80 millió eurós refinanszírozási keretet biztosított két irodai projekt számára. A Mundo-projekt A többcélú MUNDO központ Budapest egyik legnagyobb és leggazdagabb kerületének szívében, Zuglóban kerül felépítésre. A központ magában foglal majd bevásárló-, szórakoztató- és irodai központot egyaránt. A tervek szerint a MUNDO nem csak a bevásárlás, hanem a találkozások, a szabadidő és a kulturális események számára is otthonos helyszín kíván lenni. A beruházás célja, hogy vonzó és magas színvonalú építészeti valamint funkcionális értékeket hordozó nyilvános helyszín jöjjön létre a kerület lakosai és a tágabb környezet számára. A terv tökéletesen illeszkedik a kerület zöld hangulatába, míg a terek, átjárók és a közös területek kiemelik a design közösségi funkcióit.


A MUNDO egyesíti magában a bevásárló szórakoztató-, szolgáltató-, iroda-és szabadidős funkciókat. Az új központ építészeti megoldásai egyesítik, és kiemelik a design különböző funkcióit. A MUNDO legfelső emelete ad majd otthont a mozinak, a vendéglátó egységeknek, egy diszkónak, fitness klubnak és a tetőkertnek. A központban mintegy 240 üzletet és közel 1.700 parkolóhelyet üzemeltetnek majd. A terveket egy lengyel-magyar cég, a MOFO-BH Stúdió Kft. dolgozta ki. A MUNDO központ értékét megközelítőleg 150 millió euróra becsülték, amelynek várható átadása 2012 elején lesz. Anna Malarczyk, az Echo Develop ment budapesti projektjének értékesítésért felelős vezetője hangsúlyozta: „Optimista hangulat kezd dominálni a piacon. Ez különösen jól értékelhető volt az előző MAPIC szakvásáron – a kiskereskedelmi ingatlanpiac legjelentősebb európai eseményén. A részvényeseink nagyon jó véleménnyel vannak a projektünkről, és a MAPIC alatt félreérthetetlen jeleit tapasztaltuk a projekt iránti érdeklődés növekedésének. Bizonyára ez a magyar piaci várakozások javuló megítéléséből is származik, de hozzájárult az a tény is, hogy az előző Mapic szakvásáron, 2008-ban a szakemberekből

álló zsűri a közép-kelet-európai régió legígéretesebb projektjének ítélte a MUNDO-t, amely bemutatásra került a szakvásárt kísérő szemináriumsorozat egyik kiemelt ülésén is. Ahmet Çetin, a MUNDO projekt menedzsere hangsúlyozza, hogy a projektjük megvalósulásának sebessége – amely adminisztratív szempontból már az utolsó szakasznál tart – Zugló hozzáállásától függ, ahol maga a beruházás is megvalósulna: „A Mundo-projekt egy többfunkciós, modern központ lesz, Zugló új szíve. Véleményünk szerint a kerület és a lakók megérdemlik az új városi életminőséget. Annak is legfőbb ideje, hogy a Bosnyák teret vis�szaadjuk a városlakóknak, és megállítsuk a megalázó lepusztulását és hulladéklerakóvá való átalakulását. A beruházás ezen fázisában bizonyos döntések szükségesek a kerületi hatóságok részéről, amelyek jelentősen felgyorsítanák a finanszírozási háttér biztosítását, és a projekt gyakorlati megvalósítását. Természetesen a projektet e nélkül is meg kell valósítani, mivel igazán szégyen lenne, ha nem használnánk ki azt a lehetőséget, amelyet a jelenlegi piaci helyzet és a pozitív, velünk együttműködő pénzügyi intézmények fejlesztőbarát hozzáállása kínált fel számunkra.”

2010. január 28-án a Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály konferenciát és üzletember találkozót szervezett a mezőgazdasági gépgyártás lengyel vállalkozói számára a Budapesti Agro-Mashexpo Mezőgazdasági Gépipari Nemzetközi Vásár (2010. január 27–30.) idején.

Lengyel cégek az Agro-Mashexpon

Részletek a cikkben.

VÁROSLÁTOGATÁS, ÜZLETI UTAZÁS,

Brochów - Chopin keresztelő gotikus templomja

KONFERENCIA, KONGRESSZUS SZERVEZÉS, VÁROSLÁTOGATÁS, PIHENÉS, PIHENÉS, GYÓGYÜDÜLÉS – TERMÉSZETESEN GYÓGYÜDÜLÉS = TERMÉSZETESEN LENGYELORSZÁG. LENGYELORSZÁG Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet 1075 Budapest, Károly krt. 11. Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet Tel./fax: 269-7809, 269-7810 1075 Budapest, Károly krt. 11. E-mail: [email protected] Tel./fax: 269-7809, 269-7810 www.lengyelorszag.travel E-mail: [email protected] Honlap: www.lengyelorszag.travel Ogstrogskich palotája - Chopin új varsói múzeuma

Żelazowa Wola - Chopin szülőháza

Chopin portréja

LENGYEL GAZDASÁG. Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

Recommend Documents