LENGYEL GAZDASÁG. Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

LENGYEL GAZDASÁG INFORMÁCIÓ 2010/2

2010. szeptember

Lengyel Köztársaság Nagykövetsége

Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

www.budapest.trade.gov.pl e-mail: [email protected] tel: 251 46 77, fax: 252 92 89 Új címünk: 1068 Budapest, Városligeti fasor 16.

2010 - CHOPIN ÉVE

www.chopin.pl

GDP növekedés az év második felében . . . . . . . . . . . 1

Makrogazdasági információk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

Az ipari szerelvény szakmai ágazat Lengyelországban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Az osztályunk rendezvényei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

Gazdasági és befektetési hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

Lengyel export 2010 első felében . . . . . . . . . . . . . . . 21

Antonin – Chopin kedvenc koncerthelye

Infrastruktúra fejlesztése Lengyelországban . . . . . 22

2010 - CHOPIN ÉVE

www.chopin.pl

l e c y é g g ek n e L

a Budapesti Nemzetközi Vásáron A vásáron az alábbi cégek képviseltették magukat: NOTA BENE Elektronikai Felszerelések – minőségi elektrotechnikai és belsőépítészeti dekorációs elemek importőre és nagykereskedése, http://www.nota-bene.com.pl Technolux Bt. – dekorációs világítási felszerelések gyártója, http://www.technolux.pl Zabawkarstwo – játékkészítő, http://www.baczek.pl Angra – hajlított és edzett üvegek gyártója, http://www.angra-szklo.pl Minbud – szádfalgyártó, http://www.minbud.pl Meblopol Gazdasági Társaság – bútoripari alapanyagok és a bútorgyártáshoz szükséges műszaki cikkek nagykereskedése, http://www.meblopol.pl

Fameg Kft. – fa székek gyártója, http://www.fameg.pl Vinylpex – műbőr és műanyag bevonatú anyagok gyártója, http://www.vinylpex.com.pl Sanipol Kft. – vizesblokkok válaszfalrendszerei, világítási eszközök, többek között fali- és tükrös tartókarok, mennyezeti lámpák, csillárok gyártója. PIÓREX Rt. – ágynemű-termékek gyártója, http://www.piorex.pl UNIGLOB – fény- és sötétítőfüggönyök importőre, http://www.uniglob.pl

Saját standdal lépet fel „Bolesławiec” Kerámia Üzemek Kft. A „Bolesławiec” a világon egyedülálló, pecsétes technikával, kézzel megmunkált és díszített asztali kerámia termékek egyik legnagyobb gyártója

www.ceramicboleslawiec.com.pl

Információ 2010/szeptember

1

GDP növekedés az év második felében

A GUS közlése alapján 2010. II. negyedévében a szezonálisan kiegyenlített GDP (változatlan áron, 2009. évi bázison) reálértéken 1,1 %-kal nőtt az előző negyedévvel való összevetésben és 3,8 %-kal volt magasabb mint egy évvel korábban. A gazdasági növekedés hajtóereje a hazai kereslet volt, melynek hatása a gazdasági növekedés ütemére 3,8%-ot tett ki. A fogyasztás hatása összességében 2,2% pont volt, míg a felhalmozásé 1,6 százalékpont (a beruházási kereslet -0,3 % pontos negatív hatása és a tartalékok változásának 1,9% pontos pozitív hatása mellett). A nettó export (-0,3% pont) sem kedvezett a növekedésnek. Az év első negyedévében a gazdaság 3 %-os ütemben nőtt, a piac prognózisa szerint a következőben ez 3,2 %-ra gyorsul. A közgazdászok elismerik, hogy az eredmény jobb a vártnál, de felhívják a figyelmet, hogy a növekedés szerkezete már nem olyan kedvező. A beruházások csökkenését regisztrálták (-6,2 % éves összevetésben). A gazdasági növekedés mindenek előtt a tartalékok újraépítésének következménye. Ez az elem felelős a növekedés közel 2 százalék pontjáért. Az elemző hozzáteszi, hogy a tartalékok 2008. III. negyedéve óta a legnagyobb mértékben növekedtek. Aránylag egyértelműen nőtt a magánszektor fogyasztási kereslete is. Ez azonban az import növekedését vonta maga után, minek követ-

keztében a külkereskedelmi mérleg egyenlege negatív módon hatott a gazdasági növekedésre - 6 negyedév után először. A beruházási dinamika újjáéled. A második negyedévben az építőipari munkálatokat nem zavarták az időjárási körülmények, mint ahogy az év elején. A beruházási dinamika mögött mindenek előtt komoly, uniós forrásokból támogatott, s a 2012-es Labdarúgó EB által „időbeni stimulációval” rendelkező infrastrukturális projektek állnak. Sorrendben a harmadik alkalommal nőtt az egyéni fogyasztás. A fogyasztók kiadásai reálértéken 3%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Ez 2009. első hónapjai óta a legjobb eredmény. A fogyasztás esetében a gazdasági válság kitörése késleltetve éreztette hatását – 2009. II. negyedévétől jelentkezett, s ez azt jelenti, hogy az ezévi adatok egy meglehetősen alacsony statisztikai bázissal lettek összehasonlítva. A szezonális hatásoktól megtisztított adatok azt mutatják, hogy az egyéni fogyasztás változatlanul gyenge, s dinamikája az I. negyedévvel összevetve csökkent. Tovább tart a piaci szolgáltatási szektor stagnálása, ami azt jelenti, hogy az európai helyzet romlásával a pozíciói romolhatnak. A lengyel gazdaság helyzete, úgy az euro-övezet országainak, mint a régió országainak tükrében elő-

nyösnek mutatkozik. Lengyelország – egyedüliként az EU országainak mezőnyében – gazdasági növekedést ért el. A lengyel gazdaság válságra adott eltérő reakciója megerősíti, hogy kiegyensúlyozott módon fejlődik. A pénzügyi válság számos országban különös képpen ráirányította a figyelmet a pénzügyi ellenőrzések hiányosságaira, egyidejűleg megerősítette a lengyel szabályozás helyességét. Végeredményben, 2009-ben Lengyelország volt Európa leggyorsabban fejlődő országa. Ezt főként az összes fogyasztás 2,1%os, ezen belül a lakossági fogyasztás 2,3%-os növekedése váltotta ki. A mérséklődés a beruházások oldalán jelentkezett, az állóeszközök bruttó ráfordításai 0,8%-kal csökkentek. A vizsgált évben megszűnt a hazai kereslet pozitív hatása a GDP alakulására, nőtt viszont a külső kereslet szerepe. 2010. első félévében a 9 fő feletti alkalmazottal rendelkező gazdasági alanyoknál 10,6%-kal nőtt. A legnagyobb növekedést az ipari feldolgozó ágazatban jegyezték (11,7%). A bányászat növekedése nem volt számottevő, mértéke 0,9%. A helyzet javulása az iparban a nemzetközi piacok élénkülésének kezdetével volt összefüggésben. 2010. I-VI. hó időszakban összességében 6,1%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban (a 9 fő feletti alkalmazottal rendelkező gazdasági alanyoknál). Ez első sorban az év első hónapjainak kedvezőtlen idő-

2

járási körülményeinek következménye volt. Látható azonban a szektor visszatérési tendenciája a növekedési fázis irányába. Eredményei kevésbé voltak kedvezőek, mint 2009. év azonos időszakában, ami a csökkenő növekedési ütemű reálkeresetek miatti visszafogottabb belső kereslet következménye. Mindezen negatív tendenciák ellenére – a kiskereskedelmi forgalom volumene kismértékben bővült (0,7%-kal) a 9 fő feletti alkalmazottal rendelkező gazdasági alanyoknál. Az export folyóáron számított értéke 56,2 miliárd euro volt, ami 19,2%os növekedés a 2009. évihez képest. A behozatal értéke 61,0 miliárd euro volt, ami 17,6%-kal magasabb éves összevetésben. A negatív áruforgalmi egyenleg 4,8 miliárd euro, vagyis 55 millió euro-val kevesebb, mint a 2009. január-júniusi időszakban.

Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

A LNB előzetes adatainak fényében 2010. I-VI. hó időszakban romlott az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A hiány növekedése szempontjából mindenek előtt a bevételi oldal hiányának jelentős emelkedése volt meghatározó. Egyidejűleg az egy évvel korábbinál magasabb volt a közvetlen külföldi befektetések értéke, mely 6,3 miliárd euro-t ért el. A consumer price index 2010. január-június időszakban 2,6% volt, ami alacsonyabb, mint 2009. azonos időszakában. Párhuzamosan az értékesített ipari termelés és az építő-szerelőipari termékek árai az előző évihez közeli árszinten maradtak. Bár igaz, hogy 2010 első hat hónapjában a vállalati szektor átlagos foglalkoztatottsága 0,5%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál, de júniusban 1,1% szintű emelkedést jegyeztek. A munkanélküliségi ráta

2010. júniusban csökkent, mértéke 11,6% volt, s visszatért az előző év IV. negyedévi szintre. 2010. január-június időszakban és a mezőgazdasági egyéni gazdálkodók nyugdíjainak az előző év azonos időszakához viszonyítva. A költségvetés bevételei 114,2 miliárd zł, kiadásai 151,0 miliárd zł szinten alakultak. 2010 I-VI. hó időszakban nem változtatta meg a kamatlábakat, meghagyva azokat a tavalyi szinteken. 2010 január-június időszakban felértékelődött a lengyel valuta. Ez a – többi európai ország viszonylatában – relative kedvező gazdasági helyzet következménye volt, melyhez kapcsolódott a hazai piac iránti külföldi befektetői érdeklődés növekedése.


3

Makrogazdasági információk

Közvetlen külföldi befektetések A Lengyel Nemzeti Bank (NBP) előzetes adatai alapján a közvetlen külföldi befektetések 2010. júniusában 715 millió EUR összeget értek el. 2010. év első félévében összességében Lengyelországba 6 295 millió EUR áramlott be, ami a 2009. év első félévi befektetések 178%-át, míg a 2009. év egészének 3/4-ét teszik ki. Júniusban a közvetlen befektetések beáramlása a következőkből tevődött össze: a társaságok saját tőkéjébe történő nettó forrásbeáramlás (406 millió EUR), pozitív visszaforgatott nyereség (192 millió EUR) valamint nettó forrásbeáramlás adósság-finanszírozási eszközök formájában (117 millió EUR). Infláció A fogyasztási cikkek és szolgáltatások árai 2010. júliusában – először a

folyó év során - 0,2 %-kal csökkentek. A fogyasztási cikkek és szolgáltatások különböző csoportjaiban eltérő árdinamika volt megfigyelhető. A legnagyobb hatással a fogyasztási cikkek és szolgáltatások árindexére ezen időszakban az élelmiszerek (1,2 %-os) valamint a ruházati cikkek és cipők (1,3 %-os) árcsökkenése volt, melyek a mutatót 0,27 illetve 0.06 % ponttal csökkentették. A kikapcsolódással és kultúrával kapcsolatos termékek és szolgáltatások (0,5 %-os) és a lakhatással összefüggő árak (0,1%-os) növekedése ezen árindex 0,04 illetve 0,03 százalékpontos emelkedését okozták. A teljes január-július időszakban a fogyasztási cikkek és szolgáltatások árai 2,0%-kal emelkedtek. A legnagyobb mértékben a szállítmányozással (5,2%), a lakhatással összefüggő valamint az élelmiszer (2,4-2,4%)

árak növekedtek. Csökkent viszont a ruházati cikkek és a cipők ára (4,5%). A fogyasztási cikkek és szolgáltatások áremelkedése éves összevetésben alacsonyabb volt, mint folyó év júniusában (2,0% a 2,3%-kal szemben) és a Monetáris Tanács által meghatározott inflációs cél (2,5%) alatt maradt. A fogyasztási cikkek és szolgáltatások ezen szinten való alakulására a legnagyobb hatást a lakhatással összefüggő kiadások növekedése (3,2%) valamint az élelmiszerek árainak emelkedése (2,6%) gyakorolta, melyek az index 0,80 illetve 0,56 % pontos emelkedését okozták. A ruházati cikkek és cipők árdinamikája ill. a telekommunikációs térítési díjak, a rekreációs és kuturális termékek árainak csökkenése az árindex 0,18 illetve 0,07 százalékpontos csökkenését eredményezték az adott időszakban.

Külföldi befektetések beáramlása Lengyelországba 2008-2010 között (millió EUR) Év

I

II

2008

1 111

2 053

III

IV

660

2 146

V

VI

VII

VIII

631

-146

160

IX

X

XI

XII

805

609

860

776

360

2009

1 024

357

155

1 163

214

619

722

1 430

1 143

1 217

-327

778

2010

1 397

1 221

1 310

899

753

715

Forrás: NBP; 2008,2009: végleges adatok; 2010: előzetes adatok. Árváltozások dinamikája (infláció) 2009-2010-ben (százalékos értékek) Év Hónap Az előző év azonos hónapjával való összevetésben Az előző hónaphoz viszonyítva

2009

2010

I

II

III

IV

V

VI

VII

VIII

IX

X

XI

XII

I

II

III

IV

V

VI

VII

2,8

3,3

3,6

4

3,6

3,5

3,6

3,7

3,4

3,1

3,3

3,5

3,6

2,9

2,6

2,4

2,2

2,3

0,3

0,5

0,9

0,7

0,7

0,5

0,2

0,1

0

0

0,1

0,3

0

0,5

0,2

0,3

0,4

0,3

0,3

-0.2

Forrás: GUS (Központi Statisztikai Hivatal)

4


Termelés Az előzetes adatok alapján az ipar értékesített termelése változatlan áron (a 9 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál) ezév júliusában 10,3%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban, de 6,1%kal alacsonyabb, mint ezév júniusában. A szezonális jellegű hatások kiszűrése után az ipar értékesített termelése 11,3%-kal magasabb szinten alakult, mint az előző év azonos hónapjában, de 0,3%-kal alacsonyabb volt a folyó év júniussal való összevetésben. Az előző év júliusához viszonyítva az értékesített ipari termelés növekedését regisztrálták a 34 ipari ágazatból 25-ben, többek között a számítógépek, elekktronikai és optikai termékek gyártásában - 54,6%-kal, a vegyszerek és vegyipari termékeknél – 34,9%-kal, az egyéb, nem fém ásványi anyagból készült termékeknél - 19,2%-kal, a papír- és papír alapú termékeknél - 18,7%-kal, a gépjárművek, utánfutók és pótkocsik esetében – 15,3%-kal, míg a fémtermékeknél – 15,2%-kal. Az értékesített ipari termelés csökkenése következett be – az előző év júliusához viszonyítva – 9 ágazatban, többek között a bútorgyártásban – 7,7%-kal, a fémgyártásban – 6,3%-kal, az egyéb szállítóeszközöknél – 5,9%-kal, valamint a koksz és kőolajlepárlási termékek esetében – 2,3%-kal. Az ipar értékesített termelése január-július időszakban 10,4%-kal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.

Munkanélküliség A munkaügyi hivatalok által regisztrált munkanélküliek száma 2010. július végén 1812,8 ezer fő volt (ebből 944,8 ezer nő), ami 11,4%-os munkanélküliségi rátát jelent. A munkanélküliek száma 31,1 ezer fővel (azaz 1,7%-kal) volt alacsonyabb, mint az előző hónapban. Éves összevetésben 136,7 ezer fővel nőtt (2009. év azonos időszakában 17,5 ezer fős, azaz 1,1%-os növekedést jegyeztek). Az összes munkanélküli 42,4%-a vidéki lakos volt. 2010. júniusához viszonyítva 15 vajdaságban regisztrálták a munkanélküliek számának csökkenését, legjelentősebb mértékben wielkopolskie (2,9%), pomorskie (2,5 %), kujawsko-pomorskie (2,4 %), lubuskie (1,9 %) valamint łódzkie, małopolskie, warmińskomazurskie és opolskie (1,8-1,8 %) vajdaságokban. Podlaskie vajdaságban a munkanélküliek száma az előző havi szinten maradt. Az előző év azonos időszakát véve alapul viszont valamennyi vajdaságban nőtt a munkanélküliség, legjelentősebb mértékben: pomorskie (19,0%), śląskie (13,2%), małopolskie (10,8 %), wielkopolskie (10,6%) valamint zachodniopomorskie (10,4%) vajdaságokban. Továbbra is a legmagasabb a munkanélküliségi ráta warmińsko-mazurskie (18,1%), zachodniopomorskie (15,2%), kujawsko-pomorskie (14,8%), lubuskie (14,6%) valamint podkarpackie (14,5%) vajdaságok-

ban. A legalacsonyabb munkanélküliségi ráta jellemezte wielkopolskie (8,6%), mazowieckie (9,0%), śląskie (9,2%) valamint małopolskie (9,5%) vajdaságokat. Áltagkereset A havi átlagkereset a vállalati szektorban 2010. júliusban 3 433,32 PLN volt, nyereségrészesedés nélkül pedig 3 419,23 PLN. A havi átlagkereset a vállalati szektorban 2010. júliusban 0,3%-kal volt magasabb az előző hónaphoz, míg 1,4%-kal az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Külkereskedelmi forgalom 2010. első félévében az export folyóáron 224,8 miliárd PLN, az import 243,8 miliárd PLN volt. Az előző év azonos időszakához viszonyítva az export 8,2%-kal, míg az import 6,8%kal növekedett. A negatív mérleg 19,0 miliárd PLN (az előző év azonos időszakában mínusz 20,6 miliárd PLN) szinten alakult. Az export USA dollárban kifejezett értéke 75,7 miliárd USD, míg az import 82,1 miliárd USD volt. Az előző év azonos időszakát véve alapul az export 21,0%-kal, míg az import 19,3%-kal nőtt. A negatív mérleg 6,4 miliárd USD-t tett ki (az előző év azonos időszakában ez minusz 6,3 miliárd USD volt). Az euro-ban kifejezett export 56,2 miliárd EUR-t, az import 61,0 miliárd EUR-t ért el, a negativ mérleg 4,8 miliárd EUR, míg egy évvel korábban 4,7 mld EUR volt (az export

Regisztrált munkanélküliségi ráta 2009 és 2010. években (%-ban) Év

2009

2010

Hónap

VII

VIII

IX

X

XI

XII

I

II

III

IV

V

VI

VII

Munkanélküliségi ráta

10,8

10,8

10,9

11,1

11,4

11,9

12,7

13,0

12,9

12,3

11,9

11,6

11,4

Forrás: GUS Havi bruttó átlagkereset a vállalati szektorban 2009. és 2010. években Év

2009

2010

Hónap

VII

VIII

IX

X

XI

XII

I

II

III

IV

V

VI

VII

Havi átlagkereset összesen (PLN bruttó)

3 362

3 269

3 283

3 312

3 404

3 652

3 231

3 288

3 493

3 399

3 347

3 404

3 433

Forrás: GUS


5

19,2%-kal, míg az import 17,6%-kal nőtt). Negatív volt a külkereskedelmi egyenleg a fejlődő országokkal – minusz 35,1 miliárd PLN (minusz 11,8 miliárd USD, minusz 8,8 miliárd EUR) és a Közép-KeletEurópai országokkal – minusz 13,1 miliárd PLN (minusz 4,5 miliárd USD, minusz 3,3 miliárd EUR). Pozitív (29,2 miliárd PLN) szaldóval zárt a fejlett országokkal folytatott kereskedelem (9,8 miliárd USD, 7,3 miliárd EUR), ezen belül

az EU országaival az egyenleg elérte a 34,6 miliárd PLN (11,7 miliárd USD, 8,7 miliárd EUR) szintet. A fejlett országok részesedése az exportban 85,4% (ebből az EU országoké 79,2%), míg az importban 66,8% (ebből az EU 58,8%). Németország – Lengyelország legnagyobb kereskedelmi partnere - részesedése az exportból 1% ponttal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában és 25,6%-ot tett ki, míg az importból 0,9 százalékponttal és 21,6%-ot ért el. A pozitív

mérleg 4,8 miliárd PLN (1,6 miliárd USD, 1,2 miliárd EUR), ami az előző év azonos időszakában 3,8 miliárd PLN (1,1 miliárd USD, 0,9 miliárd EUR) volt. Lengyelország főbb kereskedelmi partnerei közül nőtt a kivitel Szlovákiába, Spanyolországba, Oroszországba, Nagy-Britanniába, a Cseh Köztársaságba, Franciaországba, Svédországba, Hollandiába és Németországba, míg növekedett a behozatal Oroszországból, a Cseh Köztársaságból, az Egyesült Álla-

Külkereskedelmi forgalom 2010. évben 2010. I-VI. hó Megnevezés

2009. I –VI. hó = 100 PLN USD EUR

millió PLN

millió USD

millió EUR

Export

224764,5

75665,9

56219,3

108,2

121,0

119,2

Import

243811,3

82147,8

60995,1

106,8

119,3

117,6

Egyenleg

-19046,8

-6481,9

-4775,8

X

X

X

Forrás: GUS A fontosabb országokkal folytatott külkereskedelmi forgalom 2010. évben 2010. I-VI. hó Megnevezés

millió PLN

millió USD

2009 2009. I.-VI. hó = 100

millió EUR

PLN

USD

EUR

2010

I. – VI. hó részesedés %-ban

EXPORT 1. Németország

57468,2

19401,3

14382,2

104,2

116,7

114,7

26,6

25,6

2. Franciaország

16265,2

5496,4

4071,6

112,1

125,5

123,4

7,0

7,2

3. Nagy-Britannia

14714,6

4977,4

3681,0

114,4

128,0

125,6

6,2

6,5

4. Olaszország

14412,6

4866,3

3603,7

94,2

105,8

103,8

7,4

6,4

5. Csehország

13338,7

4505,4

3339,6

114,0

127,2

125,3

5,6

5,9

6. Hollandia

9451,6

3189,0

2366,1

105,0

117,2

115,3

4,3

4,2

7. Oroszország

8444,5

2806,6

2106,3

115,8

129,5

128,2

3,5

3,8

8. Spanyolország

6561,8

2216,0

1641,2

124,4

139,4

137,0

2,5

2,9

9. Svédország

6340,3

2136,6

1587,4

112,1

125,0

123,2

2,7

2,8

10. Szlovákia

6148,2

2083,5

1541,8

139,7

156,5

153,8

2,1

2,7

1. Németország

52693,8

17799,0

13193,5

102,7

115,0

113,1

22,5

21,6

2. Oroszország

25784,9

8715,2

6451,7

134,9

149,6

147,4

8,4

10,6

IMPORT

3. Kína

23112,7

7751,3

5774,8

110,1

122,4

121,0

9,2

9,5

4. Olaszország

13613,9

4596,6

3406,8

83,2

93,5

91,7

7,2

5,6

5. Franciaország

11088,1

3748,6

2774,9

105,4

118,0

115,9

4,6

4,5

8982,1

3034,5

2249,8

111,9

125,7

123,5

3,5

3,7

6. Csehország 7. Hollandia

8619,5

2914,5

2158,2

106,5

119,5

117,4

3,5

3,5

8. Nagy-Britannia

6653,8

2244,7

1665,1

96,9

108,1

106,6

3,0

2,7

9. Koreai Köztársaság

6632,0

2214,4

1655,7

89,0

99,2

98,2

3,3

2,7

10. Egyesült Államok

6442,0

2155,3

1612,5

111,0

123,5

122,5

2,5

2,6

Forrás: GUS.

6


mokból, Kínából, Hollandiából, Franciaországból és Németországból. A legfőbb tíz kereskedelmi partnerrel bonyolított forgalom az export 68,0%-át (az előző év azonos időszakában 67,9%-át) míg a teljes import

67,0%-át tette ki (az egy évvel korábbi 67,7%-hoz viszonyítva). Valuta árfolyamok A 2010. aug. 31-i állapot szerint a dollár árfolyama 3,12 PLN/USD, az euro árfolyama 4,00 PLN/EUR volt.

Kamatlábak A Monetáris Tanács augusztusi ülésén nem született döntés a kamatlábak megváltoztatásáról. A kötelező tartalékláb szintén nem változott és 2009. júniusa óta 3%-on áll. PAIZ anyaga alapján 2010. 08. 31-i állapot

Átlagos havi valuta-árfolyamok 2009-ben és 2010-ben Év

2009

2010

Hónap

VIII

IX

VI

VII

1 USD

2,8956

2,8595

2,8469

X

2,7990

XI

2,8352

XII

2,852

I

2,9385

II

2,8672

III

2,8799

IV

3,2137

V

3,3571

3,1950

1 EUR

4,2181

4,1635

4,2173

4,1734

4,1427

4,072

4,0155

3,8919

3,8704

4,0521

4,1025

4,0818

Forrás: NBP Szezonálisan kiegyenlített GDP; 2000-es bázisú változatlan árakon 2008

2009

I né.

II né.

III né.

IV né.

+1,4

+0,8

+0,7

-0,3

+6,7

+5,8

+5,2

I né.

II né.

2010

III né.

IV né.

I né.

II né.

+1,2

+0,7

+1,1

+3,1

+3,8

változás (%-ban) az előző negyedévhez képest +0,4

+0,5

+0,7

változás (%-ban) az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva Forrás: GUS

+2,6

+1,6

+1,3

+1,3

+2,9


7

AZ IPARI SZERELVÉNY SZAKMAI ÁGAZAT LENGYELORSZÁGBAN

Bevezető információk Az ipari szerelvény olyan eszközök csoportja, melyeket valamennyi, a cseppfolyós anyagok (folyadékok és gázok) tárolására, továbbítására, átalakítására és elosztására szolgáló ipari installációban alkalmaznak. A termékek rendszerezése során számos kritériumot alkalmaznak, melyek közül a szerelvények esetében a legfontosabbnak a hasznossági funkció kritériuma tekinthető. Ebből a szempontból a szerelvényeket a következő csoportokra oszthatjuk: Elzáró szerelvény, mely az átfolyás elzárására szolgál a vezetékben vagy annak egy részében s a következő szerkezeti változatokat foglalja magába: – egyenes, sarok- és ferde elzá rószelepek, – lemezes és ék-tolózárak, – folytószelepek, – golyós, kúpos és hengeres csapok. Visszatérő szerelvény, mely magába foglalja a: – tányéros és golyós visszatérő szelepeket, – visszacsapó szelepeket, – pillangószelepeket, melyek célja a vezetékekben áramló közeg folyásirányának nyomáscsökkenés következtében bekövetkező megváltozása elleni védelem.

Biztonsági szerelvény, melybe beletartoznak a: –b iztonsági szelepek, – i mpulzusadó-biztosító berendezések, – lefúvató (membrános) szelepek, – leszabályzó- és túlfolyó szelepek. melyek a rendszernek a túlzott nyomásnövekedés folytán bekövetkező károsodását hivatottak meggátolni. Szabályzó- és nyomáscsökkentő szerelvény, mely az áramló közeg mennyiségének és irányának, valamint egyéb paramétereinek (pl. nyomásának, hőmérsékletének és átfolyási sebességének) szabályozására szolgálnak. Ebbe a csoportba tartoznak többek között a: – vezérelt szabályzócsapok, szelepek és pillangószelepek, – önműködő nyomáscsökkentő szelepek, – több-utas vezérelt golyóscsapok és szelepek, – önműködő szellőztető és légtelenítő szelepek.

Szerelvény- és csővezeték tartozékok, melyekhez az alábbiakat soroljuk: – kezelőszárak segédvezérlőkhöz, – tolózár-testek, – nyeregidomok, – csatlakozó elemek: idomok, karimák, csavarok, anyák – kiegyenlítők (kompenzátorok), – mérőszondák.

Szerelvénypiac Lengyelországban A lengyelországi szabad piacon szerelvény-kereskedelemmel kb. 400 jelentős nagykereskedés foglalkozik, melyek első sorban a gázipart, a fűtési- és energiaipart, a vízvezetékhálózati, a vegyipart és a petrolkémiai ipart látják el. Ők a főbb vásárlók, de rajtuk kívül nehéz olyan gazdasági vagy ipari ágazatot találni, amely ne lenne állandó vásárlója a szerelvényeknek.

Jelző- és leválasztó szerelvény, melyhez az: –á ramlásjelzők (szintjelzők), –ü lepítők és szűrők, – i szapleválasztó szelepek, –v ízleválasztók, –é s ürítőcsapok tartoznak.

A legtöbbet a DN 50-250 átmérőjű, PN 6÷PN 25 nyomásra készült elzáró szerelvényekből - golyóscsapokból, pillangó- és elzáró szelepekből adnak el. Csak magából a DN 50 átmérőjű golyóscsapból évi 0,5 millió darabot értékesítenek, míg a DN 250 átmérőig terjedő skála szükségleteit évi kb. 1,5 millió darabra becsülik.

Egyéb szerelvény, úgy mint: – f öld feletti és földalatti tűzcsapok, – s zívókosarak, stb.

Az egyik legfőbb felhasználónak számító vízvezeték-szerelő vállalkozások évente kb. 300 millió PLN értékű

8

szerelvényt vásárolnak, első sorban a bélelt pillangószelepek, csapok és tolózárak családjából. Nagy felhasználó a gázipar, amely szükséglete – évi kb. 120 millió PLN – az utóbbi 3 évben jelentős növekedést mutatott, főként a golyóscsapok termékcsaládjából. A hazai piac igényeit leginkább a vízvezeték- és fűtéstechnikai szerelvényekből tudjuk kielégíteni, míg a legkevesebb hazai szerelvényt az olajfinomító-, a petrolkémiai- és a vegyipar használja fel. Választék szempontjából a legpozitívabb képet a golyóscsapok, pillangószelepek és a műanyagbetétes tolózárak hazai gyártásának növekedése mutatja. A folyamatos felújítások szükségleteinek kielégítésére az ipar évente a már beépített szerelvények mintegy 10%-át igényli. Gyorsan nő kereslet a korszerűsítésre és az új beruházásokra a gáziparban és a vízvezeték-szerelés területén, ami a falvak és kisvárosok hálózatának egyre gyorsabb fejlődéséből következik. A közvetlenül előttünk álló időszakban - a lakásépítések szükségszerű fejlődésének következtében - biztosan tovább nő a kereslet a víz- és gázszerelvényekre, valamint a folyékony-üzemanyag ágazatban használt szerelvényekre. A termékágazatban kialakult sokszínűség teljességéhez figyelembe kell vennünk, hogy minden termékcsoportban, valamennyi fajta esetében műszaki paraméterek által differenciált konstrukciós sorozatok fordulnak elő, mely paraméterek: a névleges átmérő (DN), a névleges nyomás (PN), az áramló közeg hőmérséklete (Tp), az illesztés típusa, az anyag fajtája, a vezérlés típusa stb. A gyakorlatban a szerelvények több mint 20 000 féle, az éves néhány ezrestől a több tízezer darabos szériáig gyártott mérettípusával találkozhatunk, a DN 25-től a DN 2200-ig terjedő átmérő- és a PN 2,5től a PN 420-ig terjedő nyomástartományban, a minusz 186 oC és a plusz


550 oC közti hőmérséklet-tartományban, cseppfolyós és gáz halmazállapotú, a semlegestől az erősen agresszív jellegű közegekre.

A hazai ipari szerelvénygyártók jellemzői Az országban kb. 25 jelentősebb ipari szerelvénygyártó vállalat működik. Ezeken belül vannak magáncégek, állami vállalatok, Államkincstári és dolgozói tulajdonrésszel működő részvénytársaságok.

LENGYEL IPARI SZERELVÉNY Egyesület 25-953 Kielce, ul. K. Olszewskiego 6 tel./fax (+ 48 41) 367-59-84; e-mail:[email protected]; http://www.spap.org.pl

Számos vállalatnál európai ill. világszínvonalon indították be az új termékek gyártását, melyek közt meg kell említeni a vízvezetékekhez gyártott betétes golyóscsapokat és pillangószelepeket valamint az energetikai ipar számára gyártott kemény (fém/ fém) tömítésű pillangószelepeket. Valamennyi jelentősebb vállalat rendelkezik az ISO 9000 sorozat normáinak megfelelő minőség-biztosítási tanusítvánnyal valamint a hazai és külföldi engedélyező intézetek nyugati- ill. keleti piacokra szóló tanusítványaival. A szerelvények – mint nyomásnak kitett berendezések – rendelkeznek a 97/23/PED nyomásügyi irányelvnek való megfelelést igazoló tanusítvánnyal. A lengyel export főbb célterületei: Nyugat-Európa (ezen belül Németország, Franciaország, Olaszország), Kelet-Európa (többek közt Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán, Fehér-Oroszország, Litvánia, Bulgária, Magyarország, Szerbia), Afrika (egyebek közt Egyiptom, Tunézia), Közel-Kelet (ezen belül Szaúd-Arábia), Ázsia (pl. Törökország), Ausztrália, Dél-Amerika stb. A kivitel részesedése az értékesítésben 10% és 80% között ingadozik. A továbbiakban röviden ismertetjük a LENGYEL IPARI SZERELVÉNY EGYESÜLETET és az egyesülethez tartozó lengyel ipari szerelvénygyártókat.

A LENGYEL IPARI SZERELVÉNY Egyesület (SPAP) 1996-ban jött létre. Az Egyesület fő feladata a lengyel ipari szerelvény-gyártók promóciója belföldön és a határokon túl. A promóció legfőbb formái: az ágazati vásárokon való részvétel, műszaki konferenciák szervezése, bemutatók szervezése a szerelvények legnagyobb felhasználóinál, reklámok megjelentetése az ágazati kiadványokban, együttműködés a nemzetközi és a külföldi ágazati képviseleti szervezetekkel, olyanokkal, mint az: Európai Szerelvényipari Bizottság (CEIR), a Szerelvénygyártók IpariTudományos Egyesülete (NPAA) Oroszországból, az Ipari Szerelvénygyártók Ukrán Egyesülete (APAU) valamint az igények függvényében más egyéb promóciós tevékenység. A LENGYEL IPARI SZERELVÉNY Egyesület jelenleg tagjai sorában tudhatja a 20 legnagyobb lengyel ipari szerelvény- és tömítésgyártót. A LENGYEL IPARI SZERELVÉNY Egyesület tagjai 1. ARMATURA Kft. www.armatura-gliwice.com.pl 2. „WAKMET” Ipari Szerelvénygyár Bt. www.wakmet.com.pl 3. FAL-Szerelvénygyár Kft. www.fal.pl 4. „GŁUCHOŁAZY” Szerelvénygyár Rt. www.fagsa.com.pl 5. „JAFAR” Szerelvénygyár Rt. www.jafar.com.pl


6. GAZOMET Kft. - www.gazomet.pl 7. GAMBIT LUBAWKA Kft. www.gambit-lubawka.pl 8. SPETECH Kft. www.spetech.com.pl 9. „ARMAK” Sziléziai Ipari Szerelvény Üzemek Kft. www.armak.com.pl 10. BIMART Termelési, Kereskedelmi és Szolgáltató Vállalat www.zumi.pl 11. „INKOMET-ERTECH” FelújítóKereskedelmi-Szolgáltató Vállalat Kft. www.inkometertech.com 12. VARIMEX-VALVES Kft. www.varimex-valves.pl 13. TOFAMA Rt. www.tofama.eu 14. „MAŁAPANEW” Szerelvény Kft. – www.armatura-ozimek.pl 15. „CHEMAR” Szerelvénygyár Kft. www.armatura-chemar.pl 16. „POLNA” Automatika Gyártó Rt. – www.polna.com.pl 17. „CHEMITEX” Mechanikai Gyár Kft. – www.chemitex-sieradz.com.pl 18. ZETKAMA Rt. www.zetkama.com.pl 19. IDMAR Ipari Szerelvénygyár Kft. - www.idmar.eu 20. „ANDREX” TermelőKereskedelmi-Szolgáltató Kft. www.andrex.com.pl

9

dik és az alábbi termékek gyártására specializálódott: – Átfolyó golyóscsapok, – Nyomásmérős golyóscsapok, – Háromutas golyóscsapok, – Fűthető golyóscsapok, – Golyóscsapok tartálykocsikhoz, – Pneumatikus és elektromos vezérlésű golyóscsapok, – Golyóscsapok csigatengelyes meghajtással, – Golyóscsapok szélsőérték-jelző érzékelővel, – Átkötő idomok A szerelvények illesztése lehet: karimás, menetes, hegesztéses, gyorscsatlakozós Átmérő tartománya: DN 6÷DN 250, NPS 1/4”÷NPS 10” Nyomás tartomány: PN 6÷PN 100, CLASS 150÷CLASS 600 Hőmérsékleti tartomány: -50 °C ÷ +400 °C Üzemi tényezők: agresszív összetevők, élelmiszerrel érintkező anyagok, víz, gőz, levegő, nitrogén, szén-dioxid, olajok (ásványi, növényi, állati), benzin, olaj, gázolaj és fűtőolaj, repülőgép-üzemanyagok, kőolaj, olajok (gép-, hidraulika-, motor- és transzformátorolajok), gáz (földgáz, bányagáz, nemesgáz, kohógáz, propán, bután, propánbután) stb.

dékjelzők, vízleválasztók, szűrők, tűzoltócsapok és szívókosarak. – Egyéb szerelvények: acélcsövek, ívelt csatlakozó idomok, T-idomok, szűkítők, acélkarimák, hőcserélők, vízórák, nyomásmérők, hőmérők, hőmennyiség-mérők, közmű szerelvények, tolózár testek, fagyálló vízóra-aknák, PE és PVC csövek és idomok. – Szivattyúk: keringető, önfelszívó, búvár, mélységi, vákumos, motoros és más szivattyúk, törpevízművek, – Villany- és belsőégésű motorok Fentieken túl szolgáltatást nyújt karbantartási és generál-felújítási munkáknál, víz- és csatornahálózatok szerelése és cseréje esetén, gáz- és központifűtés szerelési munkáknál, kazánok és kazánházak, hőcserélők és hőelosztók, szivattyúk, szivattyútelepek és hidroforegységek telepítése esetén.

BIMART Termelő, kereskedelmi és szolgáltató vállalat 26-500 Szydłowiec, ul. Zamkowa 6 tel./fax. (+48 48) 617 05 25, tel. (+48 48) 617 16 77 http://www.zumi.pl; e-mail: [email protected]

PPUH „ANDREX” Védett Munkahely

ARMATURA Kft.

39-307 Gawłuszowice, Brzyście 35 k/

ul. Dworcowa 28, 44-100 Gliwice

Mielca

tel. (+48 32) 775 17 64;

tel. 017/785-28-93, 785-28-94,

tel./fax. (+48 32) 775 17 69

kom. 698 609 800, fax. 017/785-28-95

http://www.armatura-gliwice.com.pl;

http: www.andrex.com.pl,

e-mail: [email protected]


Az “A N D R E X ” Te r m e l ő Kereskedelmi-Szolgáltató Vállalat – Védett Munkahely 1985. óta műkö-

ARMATURA Kft. az alábbi termékeket és szolgáltatásokat kínálja: – Ipari szerelvények: tolózárak, szelepek, pillangószelepek, folya-

A BIMART kínálatában az alábbi típusú ipari szerelvények találhatók: – elzárószelepek PN 40 nyomásig – nagynyomású elzárószelepek PN 320 nyomásig – szabályzó szelepek – biztosító szelepek – pillangószelepek – vízórák – visszacsapó szelepek – nyomáscsökkentők – API 600 tip. olajfinomítói tolózár – közepes- és magasnyomású tolózárak

10


ARMAK Sziléziai Ipari Szerelvény Üzemek Kft. ul. Swobodna 9, 41-200 Sosnowiec tel: (+48 32) 368 00 00;

A CHEMITEX Mechanikai Gyár Kft. 1972 óta van jelen a piacon. Működésünk kezdeteitől gyártunk ipari szerelvényeket – golyóscsapokat és átfolyásfigyelők az ipar számos ágazata szerelési igényeinek megfelelően. Termékeinket a kivitelezés magas minősége, magas használati érték, sokoldalúság és megbízhatóság jellemzi.

fax: (+48 32) 368 00 94 http://www.armak.eu; e-mail: [email protected]

Az ARMAK Kft. az alábbi típusú ipari szerelvények vezető gyártója: – S z a b á l y z ó szelepek (teljesemelkedésű, lineáris (arányos), karimás ill. menetes illesztésű) öntvény, acél (rozsdamentes, saválló), sárgaréz, max. üzemi hőmérséklet +450 °C, átmérő tartomány DN 10 ÷ DN 400, névleges nyomás PN 10 ÷ PN 100. – Elektromágneses szelepek (közvetlen, közvetett működtetésű; nyitó vagy záró állítóművel, ill. univerzális), max. üzemi hőmérséklet +140°C, átmérő tartomány DN 1/8”÷DN 2”. Visszatérő szelepek: PN 16 ÷ PN 40, DN 300 ÷ DN 500; – Tolózárak PN 2,5, átmérő tartomány DN 400 ÷ DN 1400. – Folyadékmérők: PN 16 ÷ PN 40 (különböző kivitelben); – Tartozékok (kezelőszárak tolózárakhoz). Üzemi közeg: víz, olajok, vízgőz, levegő, kokszgáz és egyéb.

CHEMITEX Mechanikai Gyár Kft., Sieradz 98-200 Sieradz, ul. Mickiewicza 4 tel. 043/822 04 26, 822 06 11, fax: 043/822 06 12 e-mail: [email protected] www.chemitex-sieradz.com.pl

– Átmérő tartomány: DN 4 ÷ DN 250; – Hőmérsékleti tartomány: 200 °C-ig (egyedi megrendelésre 400 °C-ig); – N yomástartomány: 6,3 Mpa-ig (egyedi megrendelésre 26 Mpa-ig); – Illesztés: karimás, menetes, hegesztett; – Szelepek típusai: áteresztő, háromjáratú, többjáratú; – Vezérlés: kézi emelővel, elektromos és pneumatikus hajtóművel (ezen belül Eex);

Névleges nyomástartomány: PN 16÷PN 500 Névleges átmérőtartomány: DN 4÷DN 400 Üzemi hőmérsékleti tartomány: 196°C –tól +600°C-ig Üzemi közegek: vízgőz, levegő, nitrogén, oxigén, földgáz, kokszgáz, acetilén, argon, száraz klór, hidrogén, víz, tengeri víz, ózondúsított víz, benzin, kőolaj, gépolaj és mások. A termékek a vegyiparban, lepárlóiparban, petrolkémiai iparban, a bányaiparban, kohászatban, az energetikai iparban és a hajózásban kerülnek felhasználásra.

FAL – Szerelvénygyár Kft. ul. Koniecpolska 38, 04-267 Warszawa

LIPIANY Üzem ul. Jedności Narodowej 9, 74 -240 Lipiany tel. (0048) (91) 564 11 59, (0048) (91) 564 13 48, ul. Wrocławska 1A; 48-340 Głuchołazy

fax. (0048) (91) 564 13 79

tel. (+48 77) 439 19 44;

http://www.fal.pl; e-mail: [email protected]

fax. (+48 77) 439 19 46 http://www.fagsa.com.pl; e-mail: [email protected]

A „GŁUCHOŁAZY” Szerelvénygyár Rt. 1919. óta gyárt ipari szerelvényeket. A termékek felhasználás, funkció és a felhasznált anyagok alapján differenciált széles választékát kínálja. A gyártási program felöleli az: – elzárószelepeket és tolózárakat, – visszacsapó és egyéb áramlásszabályzó szelepeket, – visszatérő-elzáró szelepeket, – ülepítőket, – nyomásmérős szelepeket, – speciális, különleges paraméterű szerelvényeket az energetikai ipar számára.

A FAL – Szerelvénygyár Kft. az 1958-tól működött néhai Lipiany Szerelvénygyár tevékenységének folytatója. Ez idő alatt az üzem számos gyártósort épített, jelentős tapasztalatra téve szert az ipari szerelvények és öntvények gyártása területén. A termékek alábbi választékát kínálja: ék-tolózárak, csatorna- és iszaptolózárak, elzárószelepek, visszatérő és elzáró-visszatérő szelepek, visszacsapó és úszószelepek, levegőztető és légtelenítő szelepek, vízleválasztók, ülepítők és szívókosarak. Az üzem az ISO 9001:2000 minőségirányítási rendszerben működik. A FAL által gyártott termékek kb. 60%át értékesítjük exportra a világ 16 országába.


GAMBIT LUBAWKA Kft. ul. Wojska Polskiego 16, 58-420 Lubawka tel. (+48 75) 74 49 610-613 (export), fax. (+48 75) 74 49 690

11

A GAZOMET az RMG cégcsoport tagja és a gázipart ill. kőolaj-bányászatot látja el Lengyelországban világszínvonalú, többek között földgázvezeték-hálózatok építésénél használt berendezésekkel. A gáz- és kőolajbányászatban alkalmazott berendezések megfelelnek a legszigorúbb műszaki és környezetvédelmi normáknak, biztosítva a maximális biztonságot az üzemeltetés alatt.

http://www.gambit-lubawka.pl e-mail: [email protected]; [email protected]

A GAMBIT a tömítések és magashőmérsékletű termoizolációs anyagok vezető lengyel gyártója. A GAMBIT termékeinek széles kínálatában megtalálhatók a: 1. Tömítőlemezek, 2. Textiltömítések mozgó és statikus alkalmazásra, 3. T ermoizolációs tömítések és zsinórok (1400 °C-ig), 4. H ullámkarton és termoizolációs szerelvények, melyek akár 80% hőt takaríthatnak meg 5. M űszaki szövetek, 6. Formázott surlódó betétek és szövött fékszalagok, 7. S zövetes kompenzátorok, 8. P erforált, préselt és spirális tömítések, 9. Gumi- és fém-gumi tömítések főként az autóipar számára, 10. Precíziós fémalkatrészek, ezen belül présformák és fröccsöntőformák, sajtoló- és stanckések.

Ajánlatában: – gázkutak, nyomáscsökkentő- és mérőállomások, – golyóscsapok gázhoz, kőolajhoz, vízhez és más közeg részére DN 6÷DN 500 méret- ill. PN 6÷PN 420 nyomástartományban, – gázkutak és gázipari objektumok felújítása, – ASBIG® - Gázüzemű Berendezések Aktív Biztonsági Rendszere, – gázipari eszközök, – nyomáscsökkentő és mérés-technika.

ul. Główna 9A, 62-050 Mosina tel: (+48 61) 898 24 29; fax: (+48 61) 819 19 66 e-mail: [email protected]

ul. Sarnowska 2, 63-900 Rawicz tel. (+48 65) 545 02 00, fax. (+48 65) 546 24 08 http://www.gazomet.pl; e-mail: [email protected]

ul. Piwna tel. (+48 32) 211 12 44, (+48 32) 210 92 80-82 fax. (+48 32) 211 10 98 http://www.inkometertech.com; e-mail: [email protected]

http://www.idmar.eu;

GAZOMET Kft.

P.R.U.H „INKOMET-ERTECH“ Kft. 32-625 Skidziń k/Oświęcimia,

A GAZOMET alkalmazza az ISO 9001 minőségbiztosítási tanusítványt és rendelkezik egy sor egyéb tanusítvánnyal, többek között az ASME és az API-6D-vel.

IDMAR Szerelvénygyár Kft. A vállalat ISO 9001:2000, ISO TS 16949:2002, ISO 14001:2004 valamint OHSAS 18001:1999 tanusítványokkal rendelkezik.

Kínálat: – golyóscsapok víz- és gázszereléshez – golyóscsapok gőzvezetékekhez – saválló golyóscsapok – karimaközi pillangószelepek, – lapos ék-tolózárak (gumizárású) – karimás ülepítők – tányéros szelepek (karimás és menetes kivitelben) – visszacsapó és pillangó visszatérő szelepek – rugalmas kötőelemek – kompenzátorok

Az IDMAR ipari szerelvények gyártására és értékesítésére szakosodott. Professzionális személyzettel rendelkezik garanciális és garancián túli javítások elvégzésére. Valamennyi szükséges tanusítvánnyal és bevizsgálással rendelkezik, melyek megerősítik termékei magas kiviteli minőségét.

Az INKOMET-ERTECH ipari szerelvények, hajtómű- és erőátviteli elemek, csővezetékek és rögzítőelemek, acélszerkezetek, ipari berendezések gyártásával valamint mechanikai megmunkálással foglalkozik. Fentiek során: – gyártással, – összeszerelő és felújítási, – szállítmány-kiválasztásási és összeállítási tevékenységgel, – beruházások, korszerűsítések és felújítások kiszolgálásával foglalkozik /úgy is, mint generálkivitelező/. A vállalat tevékenységi körébe tartozik a professzionális energetikai, hőenergetikai, koksz-, bánya-, vegyi- és petrolkémiai ipar területén működő ipari vállalatok komplex és folyamatos kiszolgálása.

12


„JAFAR” Szerelvénygyártó Rt.

POLNA Automatikai Gyárak Rt.

38-200 Jasło, ul. Kadyiego 12

ul. Obozowa 23 37-700 Przemyśl

tel. (+48 13)442 96 11,

tel. (+48 16) 678 66 01

(+48 13)442 90 40-42,

fax. (+48 16) 678 65 24

fax. (+48 13)442 96 12


http://www.jafar.com.pl;

http://www.polna.com.pl;


http://www.odlewniapolna.pl

A „JAFAR” Szerelvénygyártó Rt. ipari szerelvények vezető gyártója a víz-, csatorna-, gáz- és tűzoltóhálózati, a tengeri és az egészségügyi ágazatok részére. Kínálata: – öntvény és bronz gyűrűs tolózárak – késes és állványos tolózárak – lágytömítésű tolózárak víz- és szennyvízrendszerekhez – elzáró és visszatérő szelepek – visszacsapó szelepek – légtelenítő szelepek – tűzcsapok – öntvény idomok

A POLNA Automatikai Gyárak Rt. az alábbi ágazati termékek gyártója: – ipari automatika – szabályzó szelepek, pneumatikus szervomotorok, tűszelepek és szelepblokkok, – szabályzó- és elzárószelepek valamint azok különböző gyártású elektromos szervomotorral való kiegészítése, – hőenergetikai automatika – hálós szűrők, közvetlen működésű (segédenergia nélküli) szabályzók, – l aboratóriumi felszerelések – lepárlók és redesztillátorok, – központi zsírzóberendezések – szivattyúk, pisztolyok, bányászati szivattyúk, zsírzóállomások.

S P E T O B A R ®, S P E T O S P I R ®, ® SPETOFLON , SPETOTERM ® tip. lapostömítések, a SPETOACTIV® aktív tömítés, a SPETOPAK® típusú fonott tömítéscsomag és a GRAFMET® grafitgyűrűk. Rendelkezik az EUROPARTNER® „Tömítéskiválasztást Segítő Számítógépes Rendszer”-rel. A cég mai arculata az ügyfelek kiszolgálásának teljeskörű programja. A vállalat megkapta a Műszaki Ellenőrzési Hivatal elismerését saját kutató-fejlesztő laboratóriuma létrehozásáért, és Lengyelország egyik képviselője a Tömítésgyártók Európai Egyesületének Fórumán (ESA).

TOFAMA Rt. ul. M. Skłodowskiej-Curie 65 87-100 Toruń, woj. kujawsko-pomorskie tel. (+48 56) 619 52 01, fax (+48 56) 619 54 31 e-mail: [email protected]; http://www.tofama.eu

A POLNA saját vasöntödével rendelkezik, mely szürke- és szferoidöntvény előállítására szakosodott. (www.odlewniapolna.pl).

„MAŁAPANEW” Szerelvény Kft.

Ipari szerelvények: saválló és szénbetétes golyóscsapok, membrános-, visszatérő és Venturi- szelepek, tolózárak gyártója. Ezeken túl gyárt még centrifugál- (vegyszerálló tip.) és axiálszivattyúkat (élelmiszeripari és általános felhasználásra) valamint fémszerelvényeket.

46-040 Ozimek ul. Kolejowa 1 tel. (+48 77) 401 96 01, fax. (+48 77) 401 96 40 http://www.armatura-ozimek.pl; e-mail:

Centrum Specjalistycznych Usług Technicznych SPETECH Kft. VARIMEX – VALVES Kft.

[email protected] 43-382 Bielsko-Biała, ul. Szyprów 17

Ipari szerelvények gyártója az ipar különböző ágazatai számára kínál 043, 055, 122SW, 190S tip. 150, I-29, I-30 osztályú tolózárakat (névleges átmérő DN 40 ÷ DN1000, PN 6÷PN 40 névleges nyomástartományban). Szintén gyárt görgős kerekeket és gépalkatrészeket.

tel. (+48 33) 818 41 33,

03-284 Warszawa, ul. Porannej Bryzy 33

fax. (+48 33) 818 46 79

tel. (+48 22) 828 15 31,

http:// www.spetech.com.pl;

fax (+48 22) 828 15 32


http://www.varimex-valves.pl; e-mail: [email protected]

A SPETECH® egy 1988-ban alapított mérnöki vállalat. Termékei a SPETOGRAF®, SPETOMET®,

A VARIMEX-VALVES vezető lengyel ipari szerelvénygyártók által 1992-


13

ben létre hozott kereskedelmi vállalkozás. A cég a lengyel ipari szerelvények exportjára valamint a nyersanyagok, öntvény-alapanyagok, speciális ipari szerelvények és hajtóműveinek importjára szakosodott. A VARIMEX-VALVES az EMMERSON EL-O-MATIC Int. hivatalos lengyelországi képviselője, amely elektromos és pneumatikus hajtóműveket gyárt gömbcsapokhoz és pillangószelepekhez, valamint a REMOTE CONTROL AB. svéd vállalat által gyártott pneumatikus, hidraulikus és elektromos hajtóművek forgalmazója.

®

WAKMET vállalat szerelvényei eleget tesznek a magas minőségi követelményeknek és kétségtelen hatást gyakorolnak az ipari berendezések tartósságára, biztonságára. A cégnél a Lloyd’s Register Quality Assurance által akkreditált ISO 9001 minőségbiztosítási rendszer működik. Szintén rendelkezik a TǗV NORD által kiadott s a TRB 801, nr 45 norma szerinti nyomásügyi engedéllyel. Ezen felül az egyedi szerelvények tervezése területén is áll az ügyfelek rendelkezésére.

ZETKAMA Rt.

fax (+48 74) 865 21 01

Wilczyński Bodzanów 75, 48-340 Głuchołazy 1 tel. +48 (077) 439 40 20, fax. +48 (077) 439 18 72 http://www.wakmet.com.pl; e-mail: [email protected]

A WAKMET a 2,5 Mpa-tól a 42,0 Mpaig terjedő nyomástartományba, a DN 4 ÷ DN 450 közti átmérőtartománya és a -50oC-tól a +550oC-ig terjedő hőmérsékleti tartományba tartozó acélszerelvények vezető gyártója. A

„CHEMAR” Szerelvénygyár Kft. ul. Olszewskiego 6, 25-953 Kielce tel. (+48 41) 367 56 26, fax. (+48 41) 367 56 29 http://www.armatura-chemar.pl

tel. (+48 74) 865 21 00,

Kaczmarek, Krzywdziński, Wachowski,


ul. 3 Maja 12, 57-410 Ścinawka Średnia

„WAKMET” IPARI SZERELVÉNY GYÁR Bt.

Névleges nyomás: PN 6 ÷ PN 40 Névleges átmérő: DN 10 ÷ DN 400 Üzemi hőmérsékleti tart.: t= -40 °C ÷ 400 °C

http://www.zetkama.com.pl; e-mail: [email protected]

Gyártott termékek: – elzáró és visszatérő szelepek – lefuvató- és kiegyenlítő szelepek – ülepítők, szűrők – szabályzó szelepek – gömbcsapok – szívókosarak – légtelenítő- és úszószelepek – pillangószelepek – szürke- és szferoidöntvények Kivitel alapanyaga: szürkeöntvény, szferoidöntvény, bronz, sárgaréz, acél és rozsdamentes acél.

Acél, edzett acél és kovácsoltvas szerelvények gyártása: – szelepek és tolózárak – ülepítők – visszacsapó szelepek – vízmérők – elektromechanikus hajtóművek – vezérlőáttételek és kézi vezérlőfejek – nyomáscsökkentő- és hűtőegységek – szerelvények távvvezérlő egységei Szolgáltatások: – daraboló megmunkálás és hegesztés – kézi és forma szerinti kovácsolás – galvanizált felületek kialakítása – szervíz és diagnosztika

A lengyel vállalatok szeretettel várják együttműködő partnereiket!

14


Az osztályunk rendezvényei

Construma 2010. Nemzetközi Építőipari Vásár Az Osztály információs standdal vett részt a vásáron. A standon a promóciós anyagok között a KFBÖ Osztály állandó könyvkiadványai és a Lengyel Gazdaság információs buletin 2009. decemberi ill. 2010. márciusi számai mellett más, a gazdasági osztálytól, a tájékoztatási és befektetési ügynökségtől (PAiIZ) stb. kapott kiadványok és CD-lemezek valamint a magyar piaci együttműködés iránt érdeklődő lengyel vállalatok ajánlatai is megtalálhatók voltak. Saját anyagainkon túl azon cégek katalógusait, tájékoztató füzeteit is terjesztettük, melyek eljuttatták hozzánk azokat, többek között: a STOLBUD Pruszyński (épületasztalos ipar), Pol-Hun-Duo Kft. Nyíregyháza (bútoripari félkésztermékek), Dobroplast (épületasztalos ipar), PUMAR (épületasztalos ipar), GERDA (betörésgátló ajtók, biztonsági zárak), MAX-POL (parketta és hidegburkolatok), Acar (ipari hosszabbítók és LED-es lámpák), Art Metal (világítástechnika), Tubądzin (csempék, hidegburkoló lapok). A kiállításon néhány lengyel vállalat önállóan (saját standdal) vett részt – a Lengyel Acél Promóciós Központ, a Rąbień Ablakok, az XL Tape International, a Jacek Ścisło Építőipari és Kereskedelmi Vállalat. Néhány cég a magyar partnere vagy saját magyarországi leányvállalata révén volt jelen, mint a Blachy Pruszyński

– Punto Pruszyński (Polmetal Pruszynski Kft.), a Petecki Vállalat (Csepeli Ablak Kft.), az Okpol (Daca-Lux Tetőablak Bt.), a Stolbud Pruszyński és az Oknores (Buklin Kft.), az Amplex – Alfa (Elter Lámpaház Kft.), a Fakro (Fakro Magyarország Kft.), a Galeco Hungaria Kft., a Stollar Andrzej Jasiński (Stollar). Továbbra is érzékelhető a lengyel építőipari anyagok és technológiák, különösen a nyílászárók és üvegtermékek iránti érdeklődés. A vásár magas látogatottsági statisztikát ért el. A 19 országból érkező 650 kiállító 21.000 m2 -en mutatta be termékeit és projektjeit, melyeket az 5 nap alatt 55 ezer látogató tekintett meg. Több mint 70 kísérő rendezvény került megrendezésre. Nagy érdeklődést váltottak ki a szakmai napok, mint pl. a Villamos- és Épületgépészek Napja, a Tetőfedők Napja, a Passzívház Építészeti és Kivitelezői Nap valamint a Construma Akadémia és az Építőipari Minőségpolitikai Fórum szaktekintélyeinek főként a választások utáni Magyarország építőiparának lehetséges fejlesztési stratégiáit taglaló előadásai. Immár hagyományosan, a legnagyobb számban a korszerű lakatosipari technikát, a nyílászáró szerkezeteket és azok tartozékait valamint a tetőfedő rendszereket bemutató vállalatok képviseltették magukat. Nagy sikere volt a Lakberendezők Országos Szövetsége és

– már hagyományosan – a Magyar Kertépítő és Fenntartó Vállalkozók Országos Szövetsége standjainak, ahol az érdeklődőket ingyenes szaktanácsadással várták. Tarnobrzeg-i Különleges Gazdasági Övezet bemutatása 2010. május 5-én Kirendeltségünkön került sor a Tarnobrzeg-i Különleges Gazdasági Övezet bemutatkozására. Az övezet bemutatója nem csak a befektetési, hanem főként a magyar vállalatok és az övezetben tevékenykedő vállalkozások együttműködési lehetőségeit érintette. A bemutató előadást az ipari-kereskedelmi kamarák vezetőségének - azon ágazati kamaráknak, melyek tagjai a leginkább érdekeltek lehetnek a lengyel partnerekkel való együttműködésben - valamint a potenciális befektetői környezetnek címeztük. A találkozón kb. 30 vállalat és intézmény képviseltette magát. A Tarnobrzeg-i Különleges Gazdasági Övezet immáron 13 éve működik, területén 180 - köztük 40 külföldi vállalat beruházása valósult meg. A beruházási érték meghaladta az 1,2 milliárd euro-t, melynek következtében 20.000 új munkahely jött létre. Lengyelország harmadik legdinamikusabban fejlődő gazdasági övezete. A Tarnobrzeg-i KGÖ területéhez 12 alövezet tartozik, melyek Lengyelország déli részén, több vajdaságban találhatók. Ez az az övezet, melynek területén (a Wrocław-Kobierzyce-i alövezetben) az LG Philips letelepedett, létrehozva Lengyelország


legkorszerűbb és legnagyobb, LCD televíziókat és háztartás-elektronikai cikkeket gyártó Technológiai Parkját. A befektetési lehetőségeken túl az Igazgatótanács megtisztelő figyelmükbe ajánlja a magyar vállalkozások és a valamennyi alövezet területén működő lengyel vállalatok közti kooperáció lehetőségét. Arról, hogy milyen fontos az együttműködő felek közelsége, épp napjainkban győződhetünk meg, amikor az Eyjafjallajokull izlandi vulkán aktivitása gyakorlatilag lehetetlenné teszi nem csak az utazásokat, de számos olyan áru szállítását is, melyeket a gyártás folyamán „just in time” rendszerben használnak fel. Lengyel-Magyar Építőipari Konferencia és Gazdasági Fórum Június 9-én a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség székházában került megrendezésre a Lengyel-Magyar Építőipari Konferencia és Gazdasági Fórum. A találkozó szervezője az ITD volt, a Kereskedelemfejlesztési Osztály közreműködésével. A rendezvény legfőbb célja a dinamikusan fejlődő lengyel építőipar megismertetése volt a magyar cégekkel. Az első előadásban a Kereskedelemfejlesztési Osztály tanácsosa, Marcin Sowa ismertette: – a lengyel gazdaság kondícióira vonatkozó legfrissebb információkat - azon gazdaságét, mely Európában egyedüliként nem élt át zuhanást tavaly a recesszió következtében, – az építőipar eredményeit Lengyelországban az utóbbi 15 évben, – a lakásépítési ágazat eredményeit és azok hatását a nemzetgazdaság alakulására, – a lengyelországi autópálya- és gyorsforgalmiút-építési program célkitűzéseit, – a z új útszakaszok megépítése vonatkozásában 2010-2011-ben Lengyelországban várható közbeszerzésekkel kapcsolatos információkat, – a vasúti infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos információkat (jelenlegi felújítások és a Nagysebességű

15

Vonatok tervezett megépítése) – a stadionépítkezésekre vonatkozó információkat, – a szállodabázis bővítésével kapcsolatos információkat, – a reptéri fejlesztésekkel összefüggő, folyamatban lévő munkálatokkal kapcsolatos információkat, – a Lengyelországban az energetikai infrastrukturában az elkövetkező 10 évre tervezett beruházásokat érintő információkat (Gázkikötő, atomerőmű, hagyományos- és szélerőművek) – a magyar cégeknek a Varsói Értékpapír Tőzsdén keresztüli tőkebevonási lehetőségeire vonatkozó információkat. Az ezt követő előadások során A. Mikulski és Balázs T. jogtanácsosok bemutatták a lengyelországi beruházások jogi aspektusait, különös tekintettel az építőipari beruházásokra. Az utolsó előadás során A. Cetin - az Echo-Investment lengyel fejlesztő cég képviselője bemutatta a társaságot valamint annak magyarországi beruházási terveit. A Konferencián 26 magyar építőipari, tervező és egyéb vállalat képviselői vettek részt. A bemutatók és a közreadott információk nem csak a cégek körében, hanem a Gazdasági és Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselői által reprezentált kormányzati oldal részéről is nagy érdeklődést váltottak ki. „A Lengyel-magyar üzleti forum - Hogyan csinálják a lengyelek?” - Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvénye Ezév május 26-án a Veszprém megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában került sor a Kereskedelemfejlesztési Osztály vezetőjével való találkozóra. A találkozón tízegynéhány veszprémi és régióbeli vállalkozó vett részt. Bemutatásra került a lengyel gazdaság állapota, mely egyedüliként kerülte el a zuhanást 2009ben, a válság körülményei között. A Lengyelországgal való együttműködés a magyar kisvállalkozásoknak

kiút lehet a Magyarországon uralkodó recesszióból. „A lengyel gazdasági csoda - nem csoda” - Lengyel-magyar üzleti és együttműködési lehetőségek Ezév május 27-én a Borsod-AbaújZemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara Miskolcon rendezte meg a „Lengyel gazdasági csoda - hogy csinálják a lengyelek” c. szemináriumot. A találkozó célja a lengyel gazdaságról és a konkrét kereskedelmi (úgy az exportban mint az importban rejlő) lehetőségekről szóló legfrissebb információk átadása volt a magyar vállalatok részére. A Kereskedelemfejlesztési Osztály és a magyar Kereskedelmi és Iparkamarák találkozó-sorozatának célja az érdeklődés felkeltése Lengyelország, mint komoly kereskedelmi együttműködési lehetőség iránt, amely segíthet a recesszió következményeinek lekűzdésében Magyarországon. A találkozón tízegynéhány miskolci és régióbeli vállalkozó vett részt. „Hogyan csinálják a lengyelek?” Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvénye 2010. június 2-án a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében került megrendezésre „Az együttműködés lehetőségei Lengyelországgal - hogy csinálják a lengyelek” c. szeminárium. A Kereskedelemfejlesztési Osztályt M. Sowa tanácsos képviselte. Előadásában megvilágította Lengyelország aktuális gazdasági helyzetét, a kétoldalú kereskedelmi együttműködés állapotát az utóbbi években. Konkrét példákon és megoldásokon keresztül rámutatott a kereskedelmi együttműködés fejlődésének lehetőségeire. A rendezvényen mintegy 20 Nógrád megyei vállalkozó vett részt. A találkozók során szétosztásra kerültek a Kereskedelemfejlesztési Osztály saját kiadványai (a Lengyel Gazdaság c. időszaki kiadvány, a lengyel cégek legfrissebb ajánlatkérési listája) valamint a lengyel turisztikai atrakciókat népszerűsítő Tourinform anyagok.

16


Gazdasági és befektetési hÍrek

További újabb beruházások a Különleges Gazdasági Övezetekben Az ősz ontja az új beruházásokat a különleges gazdasági övezetekben (KGÖ). 2010. szeptember 20-án két befektetési engedélyt adott ki autóipari és elektronikai beruházók részére a Legnica-i és a KostrzynSłubice-i KGÖ. Szeptember 21-én pedig nem kevesebb, mint négy engedélyt adott ki a Łódź-i. Augusztus végéig az ez évre bejelentett beruházások értéke – az összes övezetet figyelembe véve - már elérte a 2,3 miliárd zł-t. Ez fél miliárddal több, mint az előző évben. A legtöbb – 16 db – engedélyt a Katowice-i övezet adta ki, az itt bejelentett beruházások értéke 776 millió złoty. A tervezett ráfordítások tekintetében második a KostrzynSłubice-i övezet (373 millió PLN, 7 beruházás), míg harmadik a Łódź-i 340 millió PLN-el és 12 beruházással. A Wałbrzych-i övezetben 323 millió PLN kerül befektetésre (19 beruházás), a Mielec-iben – 192 millió PLN (14 beruházás) míg a Warmia-mazuri övezetben – 158 millió PLN (4 beruházás). A maláj-tajvani BriVictory Display Technology a Kostrzyn-Słubice-i KGÖ Gorzów-i alövezetében kezd beruházásba. A vállalatnál, mely LCD kijelzőket fog gyártani televízió készülékekhez, kb. 2 ezer dolgozó talál majd munkát. A vállalkozás már

megkapta a Kostrzyn-Słubice-i KGÖ területén a tevékenysége megkezdéséhez szükséges engedélyt. A BriVictory Display Technology több, mint 58 millió złoty-t fektet be az övezetben. LCD kijelzőket fog gyártani, melyeket a néhány éve már az övezet területén működő tajvani TPV használ fel televíziók és monitorok gyártásához. A beruházás szakaszonként kerül megvalósításra, a modern gyártósor beindításától a munkaerő toborzásán és betanítását át az LCD-kijelzős televíziók és monitorok legkorszerűbb modelljeinek megalkotásáig. A teljes fejlesztés 2014-ben fejeződik be. A termelés a jövő év elején indul. A Legnica-i KGÖ területén az amerikai Pittsburgh Glass Works konszern egy közel 174 millió zł értékű beruházás keretében gépkocsi-szélvédő gyárat épít Środa Śląska-n. 2012ben kezdi meg a szélvédők gyártását a németországi Mercedes gyáraknak – a Daimler egyike a konszern fő vásárlóinak. Az üzem 151 főt alkalmaz majd. A jövőben tervezik a gyár bővítését, így a teljes ráfordítások elérhetik a 260 millió zł-t. Ez lesz az övezet egyik legnagyobb beruházása. Megépítése az öt legfontosabb idei külföldi befektetés egyike Lengyelországban. A Pittsburgh további cégeket vonz az övezetbe: a beruházó 23 hektáros telket vásárolt, melyen a beszállítók kerülnek majd elhelyezésre. A Łódź-i KGÖ-ben kiadott engedélyek a következő válla-

latokat érintik: Mabion (biotechnológia), Eko-Region Kleszczów (gáztermelés), Manuli Hydraulics Manufacturing (hidraulikus rendszerek) valamint a Vertex (csomagolás). A négy új befektető 213 millió zł nagyságrendű ráfordítást és 237 fő foglalkoztatását jelentette be. Lengyelország vonzó az autóipar számára Lengyelország a legvonzóbb piac Közép-Kelet-Európában az autóipari befektetők számára – állítja a Frost & Sullivan nemzetközi tanácsadó cég. „Az autóipari szektor perspektívái Oroszországban és a CEE régióban” címmel megjelent legújabb jelentésük feltételezi, hogy az új személy- és tehergépjárművek értékesítésének piaca – mely 2009-ben 1,4 millió darab volt, 2015-re több mint egy millió darabbal növekszik. A befektetőket Lengyelországba vonzó argumentumok: a műszaki személyzet, a logisztikai lehetőségek, valamint az alkatrész-beszállítók nagy hálózata és a befektetési ösztönzők. Ebben az évben az autóipari befektetők nagyságrendileg - a modern BPO típusú szolgáltatások után - a második legnagyobb költségvetési támogatást vehetik igénybe a hosszútávú programok keretében. Az autóipari beruházások nagy része különleges gazdasági övezetekben (KGÖ) kerül megvalósításra. A katowicei KGÖ területén megkez-


dődött többek között a féktárcsákat gyártó olasz Brembo gyárának építése. Jövőre a konszern legnagyobb üzeme lesz a világon. Jövő év márciusára valósul meg a wałbrzych-i KGÖ területén az Autolive Poland légrugógyár beruházása, melynek keretében legalább 250 új munkaerő foglalkoztatására kerül sor. Továbbá az elmúlt hónapban a kostrzyńskosłubicka-i különleges gazdasági övezet kiadta a harmadik engedélyt a Volkswagen számára, mely Poznańban 2013 végéig 172 millió zł költséggel új gyártósort üzemel be. Az Ernst & Young globális tanácsadó cég szerint, az elmúlt év során Közép-Kelet-Európában az összes új munkahelyek nem kevesebb, mint 41 %-át az autóipari ágazati befektetők hozták létre. A lengyel ipari szektor PMI mutatója A lengyel ipari szektor PMI mutatója júliushoz viszonyítva 1,7 pontot emelkedett és augusztusban 53,8 pont volt, ezzel az egymást követő tizedik hónapban ért el a semleges 50 pont feletti értéket. Augusztusban az új megrendelések állományának növekedése a lengyel ipari szektorban határozottan megerősödött. A növekedés tempója beállította az eddigi rekordot, melyet 2009. novemberében jelentettek és határozottan a hosszútávú elemzések átlaga felett maradt. Augusztusban a hazai kereslet kulcstényezőként hatott az új megrendelések növekedésére, viszont az új export-megrendelések növekedése a leggyengébb volt 2009. októbere óta. Az új megrendelések számának gyors növekedése által hajtott termelés 2007. márciusa óta a leggyorsabb tempóban erősödött. A lengyel ipari szektor termelése 2009. augusztusa óta megszakítás nélkül növekszik. Az elemzők úgy vélik, hogy a gazdasági feltételek jelentős javulása a lengyel ipari szektorban augusztusban részben a szektor növekvő foglalkoz-

17

tatási adatainak eredménye. Augusztusban a foglalkoztatási szint 2008. májusa óta harmadszor emelkedett, bár az új munkahelyek létrejöttének tempója nem volt számot tevő. A növekedés első sorban a jobb hazai keresletnek volt köszönhető. Az export rendelések számának növekedése lelassult augusztusban, többek között a régiós exportőrök közti nagyobb konkurencia következtében. A legfőbb tényező, melynek köszönhetően Lengyelország elkerülte a recessziót 2009-ben, a hazai fogyasztás és a jó munkaerőpiaci helyzet volt, míg az ipari termelés kétszámjegyű növekedése megerősíti, hogy a lengyel gazdaság egy további évben is a legjobb a régióban. Az SEA-invest beruházása a Gdańsk-i Kikötőben A lengyel kormány és a befektetők közös erőfeszítéseinek köszönhetően megkezdődik a lengyel kikötők dinamikus fejlesztése, különösen a Gdańsk-i tengeri kikötőé. Ez hatalmas esély, a jobb jövő reménye és ok a büszkeségre – mondta Anna Wypych Namiotko, az Infrastrukturális Minisztérium helyettes államtitkára az SEA-invest Gdańsk-i Kikötői beruházásáról a Lengyelországi Külföldi Befektetési és Információs Ügynökség (PAIiIZ) székházában 2010. július 29-én megtartott sajtótájékoztatón. 2010. május végére a közvetlen külföldi befektetések összege Lengyelországban elérte az 5,1 miliárd zł-t. Május végéig 29 beruházást sikerült eredményesen lezárni, melyek több, mint 6000 új munkahelyet teremtenek. Ebben az aspektusban kimagaslik a belga SEA-invest csoport, mely együttműködve a Port Północny-val és a Rudoport-tal 40 millió EUR-t szándékszik befektetni egy új átrakó kikötőbe Gdańsk-ban. A kb. 200 főt foglalkoztató PPS „Port Północny” Kft. a Gdańsk-i Kikötőben

tömegáru-átrakó (exportra szánt energetikai szén és koksz) terminált üzemeltet. A Naftoport Kft.-vel kötött kezelői megállapodás alapján szakképzett személyzetet biztosít az üzemanyagokat export és import relációban átrakó Folyékony Üzemanyag Bázis (olaj és olajszármazékok) kiszolgálásához. A Port Północny Kft. jelenlegi szénexport-terminálja kiépített vasúti mellékvonalakból, két vagonürítőből, a bázis munkáját egész évben lehetővé tevő vagonkiolvasztóból, 600 000 tonna szén befogadására alkalmas tároló területből, szállítószalag-rendszerekből, valamint automatikus mintavételezőből és 280 m hosszú, 15 m merülési mélységű hajók kiszolgálására alkalmas rakodóállással rendelkező mólóból áll. A Port Północny Kft. saját mozdonyokkal és szakképzett munkaerővel rendelkezik, mely lehetővé teszi a kikötő területén meglévő vagy a jövőben ott létrehozandó más terminálok vasúti kiszolgálását. A Port Północny Kft. vezetése által 2007ben megkezdett, stratégiai befektető bevonását célzó közbeszerzési folyamatnak köszönhetően került végülis kiválasztásra a belga SEA-Invest Csoport, mely jelenleg a társaság többségi részesedési pakettjét birtokolja. Ez a tény a Gdańsk-i Kikötő ezen része tömegáru-átrakói kapacitásainak tervezésében bekövetkezett fordulat alapvető okozójává vált. Január óta a Kínából származó tömegáruk Hamburg helyett Gdańsk-ba érkeznek. Ez megnöveli a kikötő szomszédos országokra gyakorolt hatását, lehetővé téve áteresztő képessége teljes kihasználását. A belgiumi Gent székhelyű SEAInvest Csoport kikötői terminálok működtetésére specializálódott. Az átrakó cégek közt a legnagyobb. Jelenleg a SEA-Invest Csoport a világ 25 kikötőjében tevékenykedik, többek közt Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Német-

18

országban, Lengyelországban, Oroszországban, Marokkóban, Burkina Faso-n, Elefántcsontparton, Dél-Afrikában és a Francia-Antillák körzetében. Speciális termináljai segítségével továbbítani képes úgy száraz, mint folyékony árut, hagyományos darabárut, ro-ro technológiában szállított árut és gyümölcsöt, romlandó árut. A SEA-Invest az összességében több, mint 800 ha területű termináljain évente kb. 120 millió tonna rakományt mozgat meg. 5 000 főt alkalmaz. A SEA-Invest tevékenységi köre kiterjed logisztikai szolgáltatásokra, árutárolásra, tengerészeti mérnöki tevékenységre valamint olajszármazékok és vegyianyagok tengeri szállítására. Az IKEA új beruházása 2010. júliusában tették le a Swedspan/IKEA Csoport új beruházásának alapkövét a Bielsk Podlaski közeli Orla járásban, podlaskie vajdaságban. A beruházó 160 millió EUR nagyságú fejlesztése révén 230 új munkahely jön létre. A Swedspan/IKEA cég beruházása az egyik legnagyobb PAIiIZ projekt az idei évben s egyben az egyik legfontosabb vállalkozás a KeletLengyelországi régióban. 2011-től a cég évi akár 250.000 m3 könnyű, alacsony emissziójú terméket állít elő a bútoripar számára. Az új technológián alapuló, ultrakönnyű Green-Light HDF panelek gyártása garantálja a termék előnyösebb tulajdonságait, alacsonyabb súlyát és a költségcsökkentést. A beruházás energetikailag önellátó lesz, a vállalt kb. 40 millió EUR költséggel kapcsolt erőmű építését tervezi. Az IKEA beruházása arról tanúskodik, hogy a külföldi befektetőket nem csak a gazdaságilag legfejlettebb régiók vonzzák, hanem megkülönböztetett figyelmet fordítanak Kelet-Lengyelországra, amely – tekintettel olyan országok közelségére, mint Oroszország, Belorusszia


– tökéletes befektetési lehetőség azon globális vállalatok számára, melyek nem csak az európai, hanem az ígéretes keleti piacokon is növekedni akarnak. Az Orla környéki új beruházás hozzájárul úgy a régió, mint egész KeletLengyelország feléledéséhez és fejlődéséhez. Az új gyárnak köszönhetően 230 munkahely jön létre, valamint további munkahelyek a beszállítóknál, mely jelentős hatással lesz a régió munkanélküliségi szintjének csökkenésére. Podlaskie vajdaság az újító jellegű HDF lapok gyártási régiójaként és a bútoripar erős központjaként válik ismertté. Átadták az EURO 2012-re épülő első stadiont 2010. szeptember 17-én átadták a Poznań-i Városi Stadiont. A XI-dik „Lengyel Sport Építésze 2010” verseny döntőjében az objektumot a 2010-es Év Sportlétesítménye díjjal tüntették ki. A megnyitó ünnepség különleges keretek között zajlott. Szeptember 20-án több, mint 40 ezer vendég vett részt Sting szinfónikus zenekarral adott különleges koncertjén. A létesítmény és a szolgálatok első vizsgája sikeres volt. Lengyelország nagyszerű hely az új beruházások számára Növekszik Lengyelország ázsiója a külföldi befektetők körében. Az ENSZ kereskedelemmel és fejlesztéssel foglalkozó szervezete, az UNCTAD frissen kiadott „World Investment Prospects Survey 2010 – 2012” c. jelentése Lengyelországot a leginkább vonzó befektetési célországok között az előkelő 12. helyre sorolta. Ez egy hellyel jobb az előző évihez képest. A 236 nemzetközi nagyvállalat és 116 befektetés-ösztönzési ügynökség által megválaszolt kérdőív alapján összeállított rangsor első húsz helyére nem jutottak be leg-

nagyobb régiós konkurenseink: Csehország, Szlovákia, Magyarország vagy Románia. Beigazolódott tehát az, amit valamennyi komoly rangsor nagyjából a válság közepétől mutatott – a krízis következtében nőtt Lengyelország vonzereje. Lengyelország számíthat az autóipari beruházásokra, melyek az alkatrészés részegységgyártást fejlesztik. Az Ernst & Young tanácsadó cég szerint az elmúlt évben külföldi befektetők által Közép-Kelet-Európában létrehozott munkahelyek 41%-a épp ebben az ágazatban keletkezett. A beruházások dinamikájának jelentős növekedését várjuk az informatikai-telekommunikációs ágazatban ill. az üzleti szolgáltató központok területén. További befektetők jelennek meg az elektronikai ágazatban. Más európai országokhoz viszonyítva alacsonyabb élőmunkával kapcsolatos költségekkel, ez által magasabb piaci potenciállal rendelkezünk. A rangsor egy olyan pillanatban készült, amikor javul a határokon átívelő beruházások perspektívája, ami a legnagyobb befektetők hangulatán is tetten érhető. Míg a tavalyi jelentésben a vállalatok közel fele pesszimista beállítottságot mutatott a 2010-es év várható eredményei kapcsán, ez az arány mára 36 %-ra csökkent. Egyidejűleg a befektetők közt erősödött az optimizmus: az UNCTAD által vizsgált vállalatok 43 %-a foglalt állást külföldi befektetési kiadásainak növelése mellett még ebben az évben. Továbbá 58 %-uk szándékszik növelni befektetéseit 2011–2012-ben. Az UNCTAD becslése szerint a beruházások szintje eléri az 1200 miliárd USD-t (2009-ben ez mintegy 100 miliárd USD-vel volt alacsonyabb). 2011-ben 1,3-1,5 billió USD-re, míg egy évvel később akár 2 billió USDre is emelkedhet, mellyel megközelítheti a 2007-es eredményt, amikor is a globális beruházási szint – 2,1 billió USD-vel - a legmagasabb volt a történelem során.


Lengyelország 633 millió euro kiegészítő forráshoz jut az EUtól Ez a jutalom a 2007-2009-es időszakra előzetesen jelzettnél jobb gazdaságnövekedési dinamikáért. Az EU rendelkezéseivel összhangban a finanszírozás korrekciója azokra az országokra vonatkozik, melyek esetében a növekedés dinamikája legalább 5 százalékponttal eltér a korábban prognosztizálttól. Lengyelország esetében ez a mutató plusz 8 százalékpont volt, mely 633 millió euro többletforrást jelent a 2011-13. időszakban. Szlovákia esetében ez 10,8 százalék (138 millió euro), míg Csehországban 7,5 százalék (237 millió euro). Hírek a Varsói Értékpapír Tőzsdéről A tőzsdén jegyzett lengyel társaságok jelenlegi értéke eléri a 450 mld zł-t. Már nem sok választja el a 2007es rekordtól, amikor a varsói tőzsde kapitalizációja elérte az 510 mld zł-t. Idén az a 12 társaság, mely hivatalosan is megerősítette befektetői tőke bevonásának szándékát, összességében 16,4 mld zł forrást kívánnak a piacról begyűjteni. Ilyen év nem volt még a varsói parkett történetében. Az előző évben- annak ellenére, hogy 20 gazdasági alany döntött a papírjai értékesítése mellett – kb. 12,5 mld zł-t sikerült a befektetőktől összegyűjteniük. Ennek közel 49%át a Lengyel Energetikai Csoport részvényei, további majd’ 42 százalékát pedig a PKO BP papírok ismételt kibocsátása tették ki. Az Államkincstár az egyik legnagyobb elektromos energia termelőt, a kb. 2,5 mld zł értékű Tauron vállalatot is be kívánja vezetni a tőzsdére. A 2 mld zł értékű kibocsátást a már tőzsdén jegyzett BRE Bank kívánja lefolytatni. A cseh antivírus programfejlesztő, az AVG bevezetését is várakozás előzi meg a lengyel tőzsdén. Az ajánlat ez esetben elér-

19

heti az 1 mld zł-t. Tőzsdére készül a Kulczyk Oil Ventures is, mely ezáltal 750 millió zł-t meghaladó tőkeinjekcióra számít. Ehhez jönnek még olyan cégek részvénykibocsátásai, mint az Asseco vagy a Jutrzenka. A tőzsdei cégek értéke tekintetében a VÉT már rég megelőzte a régió más parkettjeit (ezen belül a legnagyobb konkurenst - Bécset) és a hetedik helyet foglalja el Európában. A következő „legyőzendő” tőzsde az osló-i, melynek tőkeértéke március végére elérte a 164,6 mld euro-t – azaz kb. 641 mld zł-t. Enyhülő válság a lakásépítésben Márciusban az ingatlanfejlesztők 6.258 lakás építését kezdték meg, vagyis több mint kétszeresét az egy évvel korábbinak – adta közre a lengyel KSH (GUS). A 2009. év eleje volt a fejlesztőcégek legrosszabb időszaka. A válság következtében számosan közülük leállították az új beruházásokat. Csak a lakáshitel piac „felolvadása” és a - különösen a kisebb lakások iránti - élénkülő kereslet indította be újra azokat. Az ingatlanfejlesztők az I. negyedévben 11,5 ezer lakás építését kezdték meg, ami az előző év hasonló időszaki eredményénél kb. 53 százalékkal jobb. Januárban – amikor a GUS a megkezdett lakásépítések számának több mint 19%-os csökkenéséről tájékoztatott - még semmi nem utalt ekkora élénkülésre. Ma már nincs kétség afelől, hogy ez a kivételesen hideg és havas tél következménye volt. Az alapanyag gyártókat és a kivitelezőket egyaránt megörvendezteti a hír, mi szerint a válság nem kedvetlenítette el az egyéni beruházókat. Egy hónapja a GUS még arról tájékoztatott, hogy közel 29 százalékkal csökkent a megkezdett családi házak száma. Márciusra megváltozott a helyzet – a lengyelek ezév márciusában lavinaszerű házépítésbe kezd-

tek. Valójában az első három hónap után a megkezdett építkezések száma még mindig elmaradt az előző év I. negyedévéhez képest, de ez a hátrány nem egészen 2 százalék volt. 2009-ben Lengyelországban 160.000 lakás épült. Varsói befektetések Az Európai Unió növeli a Modlin-i repülőtér építésének támogatását Sikerrel zárultak a mazowieckie vajdaság képviselői és az Infrastrukturális Minisztérium közti tárgyalások. A Modlin-i reptérre vezető vasútvonal építésének uniós támogatását 34 millió zł-ról 102 millió zł-ra emelték. A teljes beruházás hozzávetőleges költsége kb. 250 millió zł. Ebből 102 millió zł-t biztosít az Infrastruktúra és Környezet Operatív Program. A források fennmaradó részét a Mazowieckie Vajdasági Önkormányzatnak kellene kigazdálkodnia. A projekt az 5,5 km hosszú vasúti szárnyvonal modernizációja, mely felöleli a sínpálya cseréjét, a vonal villamosítását, a 62, sz. főútvonal feletti felüljáró megépítését, vasúti közlekedés-biztonsági berendezések telepítését valamint a végállomás megépítését a leendő Modlini Légikikötő területén. A projekt végállomás megépítésének két lehetséges módját veszi figyelembe: a föld felettit – az állomás a reptéri termináltól mintegy 250 m-re helyezkedne el, és a föld alattit – a végállomás a föld alatt, a terminál épületével párhuzamosan, annak közvetlen szomszédságában lenne elhelyezve. A támogatás megemelése lehetőséget kínál a fejlettebb variáns – a reptér területén egy föld alatti állomás - megvalósítására, mely lehetővé tenné a repülőtér későbbi összekapcsolását úgy Varsóval, mint pl. Płock-kal. A végső változatról a Mazowieckie Vajdasági Közgyűlés rövidesen dönt.

20

Indul a II. metróvonal építése Varsóban A II. metróvonalnak köszönhetően néhány perc alatt lehet majd eljutni a központból Prága (a Visztula jobb partján fekvő) városrészbe. A kezdődő munkálatok egyben az első nehézségeket is jelentik a lakosság számára. Szeptember 11-től időszakosan lezárják a gépkocsiforgalom elől a belváros első utcáit. A II. metróvonal központi szakasza 6,3 km hosszú lesz, 7 állomással, s Wola-t köti majd össze Észak-Prágával. Valamennyi állomás, így a Daszyński-Rondo, az ENSZ-Rondo, a Świętokrzyska, a Nowy Świat, Powiśle, Stadion és a Wileński Állomás a legnagyobb tömegközlekedési csomópontok alatt helyezkedik majd el. A Świętokrzyská-nál lehet majd átszállni az I. vonalon közlekedő járatokra – a II. vonal állomása a jelenlegi Świętokrzyska állomás érintő közelségében épül majd meg. A Powiśle állomás a Visztula-sztráda alatt kerül elhelyezésre, s egyik kijárata közvetlenül a folyópartra, a varsói Szirén-emlékműhöz fog vezetni. A Stadion állomásnál helyet biztosítottak a tervezett földalatti vasút Gocławek felé vezető leágazása számára. A későbbiekben a II. vonal tovább épül majd úgy nyugati, mint keleti irányba. A központi szakasz tervezésére és kivitelezésére 2009. októberében írták alá a szerződést. A kivitelező egy olasz, török és lengyel vállalatok – az Astaldi, a Gülermak és a Híd- és Útépítő Vállalat - alkotta konzorcium. A munkálatok kivitelezésre 48 hónap áll rendelkezésre, az első szerelvények a Visztula alatt 2014-ben mennek át. Az építkezés a Rondo Daszyńskie ill. a Powiśle állomásoktól indul.


Két speciális föld alatti fúrópajzs, ún. TBM (Tunnel Boring Machines) indul Wola felől a Visztula irányába. Az egyikük kifúrja az I. vonallal összekötő alagutat, majd mindkettő a folyónál fejezi be a munkát. A harmadik TBM fúrja ki mindkét alagutat Powiśle és a Wileński Állomás között. A metróalagút átmegy az I. vonal, majd a Visztula-sztráda alagútja és a folyómeder alatt. A vasúti pálya már az ENSZ-Rondó és Świętokrzyska állomás közt elkezd süllyedni. Az állomás a Rondo-nál kb. 12 méter mélyen, míg a Nowy Świat-nál már kb. 27 m mélyen lesz. A II. vonal központi szakaszának megépítése Lengyelország legnagyobb önkormányzati beruházása a városi tömegközlekedés területén, melynek költsége meghaladja a 4,1 miliárd zł-t. Ez a legnagyobb, Európai Uniós társfinanszírozással megvalósuló vállalkozás. Az Unió támogatása majd’ 3 miliárd zł. Ezen felül az Unió hozzájárul a vasúti kocsik beszerzéséhez és a teljes II. metróvonal projektjéhez. Új buszok Varsónak Gigantikus közbeszerzés, 42 új Solaris, hibrid-meghajtású autóbuszok, metro-buszok és jegykiadó-automaták egy újabb tételének megvásárlása. A Városi Buszközlekedési Vállalat eddig példátlan tempóban újítja meg gépjárműparkját Varsó Főpolgármestere támogatásával. Szeptember 2-án került aláírásra a megállapodás az MZA (Városi Buszkölekedési Vállalat) és a Solaris Bus & Coach között. Valamennyi Varsó által most megvásárolt busz légkondícionálóval, a fogyatékkal élők kényelmét szolgáló berendezésekkel ellátott és alkalmas jegykiadó automata felszerelésére.

Ez a valamennyi környezetvédelmi normát teljesítő, korszerű járművek egy további tétele. A megállapodás a 150 db Solaris jármű szállítására 2008-ban aláírt szerződés kiegészítése. Az e közbeszerzésből származó első járművek még az idén forgalomba állnak, míg a többiek a jövő évben folyamatosan. A járművek természetesen a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak , így az EEV-nek is megfelelő motorral lesznek ellátva. A hatalmas beszerzéseknek köszönhetően az MZA Varsó autóbuszaival való közlekedés komfortja radikális mértékben javul. Ilyen hatalmas gépjárműbeszerzés nem volt a városban hosszú évek óta. Az idén 16 db Solaris Urbino 10 típusú jármű került beszerzésre, melyek már Varsó útjait róják, októberben pedig kifutnak az utcákra a leszerződött 70 db MAN típusú buszok első példányai. Az MZA még szeptemberben meg kívánja hirdetni a tömegközlekedés történetének egyik legnagyobb közbeszerzését - 168 jármű megvásárlására. E beszerzés keretében a társaság 106 db 18 méteres, 36 db 12 méter hosszú, és 20 db 10 méteres buszt, két 20 m-es metrobuszt és négy hibrid-meghajtású járművet – úgy diesel- mint elektromos meghajtással. A négy hibrid jármű megvásárlása következtében Lengyelországban a főváros rendelkezik majd a legtöbb ilyen tipusú autóbusszal. 2007-től Varsó főváros 700 db új autóbuszt vásárolt.

Forrás: Varsó főváros Polgármesteri Hivatala Sajtóosztálya


21

A lengyel export 2010. I. félévében

2010. első hat hónapjában a Magyarországra irányuló lengyel export – 2009. I. félévéhez viszonyítva 22%-kal emelkedett és 1,48 miliárd euro értéket ért el. Ugyan ilyen növekedési dinamika jellemezte a Magyarországról származó importot, melynek értéke 1,1 miliárd euro volt. A kereskedelmi forgalom Lengyelország szempontjából pozitív egyenlege 376,6 millió euro-t tett ki. A lengyel kivitel szerkezetében a legnagyobb részt - 40,6%-ot - a gépek és berendezések képviselték, melyek Magyarországra értékesített exportja 75%-kal haladta meg a 2009. I. félévit, továbbá a közönséges fémek (részesedés az exportból: 11,2%, ami 41%-os növekedés). Az ezen termékcsoportokban elért jó eredmények a magyar ipari termelés növekedésével (9 %) van összefüggésben, melynek volumene lassan eléri a válság előtti szintet. Egyidejűleg meg kell említeni, hogy 2009-ben épp ezekben a termékcsoportokban regisztrálták a lengyel export legnagyobb mérvű - a magyar ipari termelés beszűkülésével összefüggésben bekövetkezett – csökkenését. A további ipari termékcsoportok közül a szállítások növekedése a következőknél volt tapasztalható: műanyagok (16%-kal), keramikai termékek és kövek (25%-kal), műszerek és precíziós termékek (27%-kal). A beszállítások szembetűnő növekedését jegyezték az ásványi termékeknél (65%).

nül a magyar fogyasztónak szánt termékek esetében. Ez nem csak a gépjárművek (a új gépkocsik magyarországi értékesítésének katasztrofális visszaesése következtében 38%-os csökkenés), hanem a bútorok (2%-os visszaesés), szövetek (7%-os csökkenés), feldolgozott élelmiszeripari termékek (20%-os mérséklődés). A mezőgazdasági termékek közül nagy mértékű növekedést könyvelhetett el az évek óta növekvő zsiradék export (29%-os emelkedés) valamint az állati eredetű termékek (59%-os növekedés) – bár ez főleg élőállat, felezett sertés és nyers hús beszállítását jelenti a magyar élelmiszeripar számára.

Termékcsoport neve (növekvő/csökkenő forgalom) Élőállat, állati eredetű termékek (+) Növényi term. (-) Zsiradékok (+) Feldolg. élelmiszer (+) Ásványi termékek (-)

A fenti tények ismeretében a Magyarországra irányuló lengyel export 2010. első félévi teljesítmény-adatait kielégítőnek kell értékelnünk.

Érték millió euro 69,3

Részesedés a Részesedés a Mo-ra irányuló Mo-ra irányuló Dinamika lengyel exportból lengyel exportból %-ban % %

59

2010. I-VI. hó 4,69

2009. I-VI. hó 3,59

8,9

17

0,6

0,63

10,8

29

0,73

0,7

120,8

-20

8,17

12,44

29,9

65

2,03

1,5

Vegyipari termékek (+)

92,8

-1

6,27

7,7

Műanyagok (-)

96,5

16

6,53

6,8

Bőrök (+)

10,1

33

0,69

0,63

Faáru (+)

12,7

-1

0,86

1,0

Papíráru (-)

41,9

-4

2,83

3,6

Szövetek és ruházat (+)

23,2

-7

1,57

2,0

1,2

-8

0,08

0,11

Cipők, sapkák (+) Kerámiák és kövek (+) Nemes (természetes) kövek

25,6

25

1,73

1,7

1,2

16

0,08

0,09

Közönséges fémek (+)

164,9

41

11,15

9,63

Gépek és berendezések (+)

600,5

75

40,59

28,37

Gépjárművek (+)

108,7

-38

7,35

14,42

6,7

27

0,45

0,43

52,9

-2

3,58

4,46

1478,6

122

Preciziós műszerek (-) Egyéb termékek /bútorok/ (+)

Párhuzamosan a szállítások csökkenése következett be a közvetle-

A fogyasztási cikkek exportjának gyenge eredményei a magyarországi belső kereslet visszaesésével, a lakossági fogyasztás drasztikus csökkenésével vannak összefüggésben. A munkanélküliség 1,9 %-kal nőtt, elérve a 11,6%-os szintet. Csökkent a kiskereskelmi forgalom, mely a 2007-es szintre esett vissza. 2010. első felében az élelmiszer-típusú termékek forgalma 3,8%-kal, míg a nem élelmiszer jellegű termékek esetében 3,9 %-kal csökkent.

ÖSSZESEN Forrás: GUS előzetes adatok

100,0

22


InfrastruktÚra fejlesztése Lengyelországban

Az A1-es autópálya építése – újabb aláírt megállapodások Az A1-es autópálya az egyik legfontosabb építés alatt álló gyorsforgalmi út Lengyelországban. A jövőben olyan városközpontokkal köti majd össze Gdańsk-ot, mint Grudziądz, Toruń, Łódź, Częstochowa valamint Felső Szilézia agglomerációja. A Csehországgal közös határátkelőn át kapcsolódik a cseh autópályarendszerhez.

Az A1-es autósztráda Felső Sziléziában is megépül – itt kb. 70 kilométer pályaszakasz van építés alatt.

a készült el, 27%-a áll építés alatt, s már csak 6 %-a van közbeszerzési szakaszban.

Az A1-es sztráda tervezett hosszának (568 km) jelenleg a 22%-a készült el. További 47% van építés, 10% pedig közbeszerzési eljárás alatt. Folynak az utolsó, a Łódź és a Felső Sziléziai Pyrzowice közti 121 km-es útszakasz közbeszerzése meghirdetésének előkészületei.

Új hidak a Visztulán

Az A4-es autópálya A mai napig az épülő pálya három szakasza került átadásra, összesen 123,3 km hosszúságban. Elkészült az autópálya északi zárószakasza Gdańsk-Grudziądz között 88,2 km hosszon, valamint két rövidebb útszakasz Tuszyn és Piotrków Trybunalski (17,5 km) továbbá Sośnica és Bełk között (17,6 km) az A1-A4 csomóponttal együtt Felső Sziléziában. A legutóbbi időben (2010. június-júliusban) 8 megállapodás került aláírásra a Toruń-Łódź közti 144 kilométeres hosszúságú szakasz megépítésére. A kivitelezésben lengyel, ír és spanyol vállalatok vesznek majd részt. Valamennyi útszakaszt 2012. júniusában adják át a forgalomnak. Az építkezés költsége több, mint 4,5 miliárd złoty. Az A1-es autópálya már építés alatt álló, Grudziądz-Toruń közti (62,4 km hosszú) szakaszával együtt a szóban forgó 206 km hosszúságú útszakasz Lengyelország legnagyobb építési területe.

2010 július 7-én írták alá az A4-es autópálya egy újabb, TarnówDębica közti 34 kilométeres szakasza kivitelezési szerződését. A beruházás kivitelezője a SIAC CONSTRUCTION Ltd., a PBG S.A., az APRIVIA S.A. és a HYDROBUDOWA POLSKA S.A. cégek alkotta ír-lengyel konzorcium. A szerződés értéke bruttó 1,75 miliárd zł. A megvalósítási határidő 24 hónap. A projekt költségvetési és az Infrastruktúra és Környezet Operatív Programból származó uniós források társfinanszírozásában valósul meg. A Kivitelező kiválasztására és a szerződés megkötésére vár még az utolsó, Rzeszów-Jarosław közti 41 kilométeres szakasz. A Főútvonalak és Autópályák Főigazgatósága rzeszowi részlege mindez ideig 7,47 miliárd zł összértékben írt alá megállapodásokat a Közúti Fejlesztés 2008-2012 Kormányprogramban meghatározott feladatok megvalósítására. Az A4-es autópálya tervezett hosszának (670 km) jelenleg a 67%-

2010. szeptember 20-án indul az évek óta várt Visztula-híd kivitelezése Kwidzyn mellett. A híd Kwidzyn-t köti össze a folyó bal partjával és az A1-es autópályával, megkönnyítve ezzel a folyó által kettéosztott területen élő közel 200 ezer ember közlekedését. Egyidejűleg „közelebb hozza” egymáshoz Powiślé-t és Hármasvárost (Gdańsk, Gdynia, Sopot). Jelenleg itt a Visztula két partját egy kis komp köti össze, mely csak tavasztól őszig közlekedik. A hídnak köszönhetően a Gdańsk és Kwidzyn közti út tízegynéhány kilóméterrel rövidül. Az erre utazó gépkocsivezetők akár fél órát is nyerhetnek. Nyernek vele a kwidzyn-i vállalatok is. A városban különleges gazdasági övezet működik, ahol évekkel ezelőtt számos külföldi beruházó telepedett le. A beruházás több, mint 300 millió zł-ba kerül és 2012. decemberére készül el. Kivitelezője a Budimex, közösen a spanyol Ferrovial Agroman céggel. A híd a felhajtókkal együtt 808 m hosszú lesz. Függesztett szerkezetét pilonokra rögzített drótkötelek tartják. A két forgalmi sáv mellett egy leállósáv is helyet kap rajta. A híd mellett megépül egy 11 km hosszú új útszakasz is, mely a várost az 1-es számú főútvonallal köti össze.


A híd építésével párhuzamosan a Vajdasági Közúti Igazgatóság szélesíti a 231-es utat, amely az A1-es autópályát köti össze az 1-es főútvonallal. A Visztula-híd átadása után az útszakasz a kwidzyn-i lakosok számára az A1-es autópálya Kopytkowo-i csomópontjának fő megközelítési útjává válik. Az átépítés költsége 30 millió zł, s a híddal egy időben kerül átadásra. Kiválasztották a harmadik – toruń-i – közúti híd kivitelezőjét is. A szerződés aláírását október elejére tervezik, a munkálatok még ezév őszén megkezdődnek. Jelenleg Lengyelországban a Visztula folyón öt új híd építése zajlik – a már említett Kwidzyn-nél, Toruń és Grudziądz mellett (mindkettő autópályahíd az A1-es pálya nyomvonalán), Varsóban valamint Sandomierz-nél. Lengyelország II. világháború utáni történetében még soha nem épült egy időben ennyi új híd. Nem kizárt, hogy 2010. végére további két Visztula-híd építése is folyamatban lesz – az említett átkelő Toruń-ban valamint Krakkóban, a krakkói elkerülő keleti szakaszán. Megkezdődött a Varsó körgyűrű egy újabb szakaszának kivitelezése Az Országutak és Autópályák Központi Igazgatósága aláírta a megállapodást a Bilfinger Berger – Mosty Łódź – Intercor konzorciummal a Varsó körgyűrű egy újabb szakaszának megépítésére. Az építési engedély július elején kerül kiadásra, míg az építési területet július 17-én veszik át a kivitelező cégek. A munkálatok az út nyomvonalába eső épületek elbontásával kezdődnek. Az építkezés szeptember 1-je – a madarak költési időszaka – után vesz nagyobb lendületet. Az aláírt szerződés értéke 908 millió PLN (kb. 230 millió euro), melynek keretében 10,4 km új útszakasz és 4 csomópont épül meg. Az út két, egyenként három közlekedési sáv-

23

val rendelkező útpályából áll majd, a csomópontok környezetében megfelelő számú le- és felhajtó sávval. A szóban forgó útszakaszon 2012. májusától lehet majd közlekedni, a befejező munkálatok 2012. szeptemberére készülnek el. A varsói elkerülő út immár három szakaszán folynak építési munkálatok. Ezek a dél-nyugati, nyugati és északi szakaszokon koncentrálódnak. A leghamarabb - hiszen még ezév végén – az észak-nyugati szakasz kerül átadásra. A tervek szerint 2012-ben kezdődnek az északi szakasz felújítási munkálatai, melynek keretében többek között átépítésre kerül a Grot-Rowecki tábornokról elnevezett híd, így annak áteresztő képessége a kétszer öt sávon napi 200 ezer gépjárműre nő. A 2013-2016 közti években tervezik az elkerülő déli és keleti szakaszainak megépítését, miáltal lehetővé válik a körgyűrű teljes bezárása Lengyelország fővárosa körül. A költségvetés által finanszírozott külső elkerülő építésével párhuzamosan a belső körút kiépítésén is folynak a munkálatok, Varsó önkormányzata finanszírozásában. A belső körút lehetővé teszi az egyes kerületek közti gyors közlekedést és a város nyugati valamint déli részeit érinti. Jelenleg két háromszintű csomópont kivitelezésén dolgoznak és folynak a keleti kerületek felé történő továbbépítés előkészületei. Lengyel pályaudvarok korszerűsítése 2009-ben a Lengyel Államvasutak (PKP) elsősorban a közbeszerzési pályázatok kiírására és a szükséges engedélyek megszerzésére koncentrált. Ezen túl kisebb objektumokon is folytak munkálatok. Felújításra kerültek a varsói Ochota és Powiśle, valamint a Rzeszów-i, Kołobrzeg-i, Jędrzejów-i, Września-i, Nałęczów-i, Jelenia Góra-i és a Tarnowskie Góry-ban lévő állomásépületek. A

munkák költsége mintegy 100 millió złoty (kb. 7 miliárd forint) volt. Valamennyi állomás-felújítás költségét, melyeket sikerült még 2009-ben befejezni, a PKP saját forrásaiból fedezte. 2010-ben viszont a vasúttársaság megkezdi azokat a fontos felújítási és átépítési beruházásokat, melyek a 2012-es labdarúgó EB-re készülnek el. A pályaudvari fejlesztések értéke az elkövetkező három évben elérheti a 2,5 miliárd zł (kb. 175 miliárd forint) összeget. A 2012. év végéig a pályaudvarok korszerűsítésére a vasút közel egymiliárd złoty-t fordít. A forrásokat a PKP, az Európai Unió és a költségvetés biztosítja. A nagyobb beruházások egy részénél a PKP a magántőkét is szívesen látja. Igy készül például a Poznań-i, Katowicei, Sopoti és a Varsó Nyugati pályaudvar. Ezek a beruházások több, mint 1,5 miliárd zł-t emésztenek fel. Igy összességében a vasúti pályaudvarok fejlesztése három év alatt elérheti a 2,5 miliárd zł-t. A PKP már rendelkezik a 80 leginkább leterhelt állomás átépítési ill. korszerűsítési terveivel. Ezek a vasút évi 280 millió utasából 160 milliót szolgálnak ki. Közülük 46 korszerűsítését még 2012-ig be kell fejezni. Varsó. A PKP már aláírta a megállapodást a PORR Polska vállalattal Központi Pályaudvar korszerűsítésére. A költsége - 47 millió zł. A munkálatok augusztustól 2011 végéig, 2012 elejéig tartanak. 38 millió zł költségen átépítésre kerül a varsói Keleti Pályaudvar. A felújítás az elkövetkező hetekben indul, befejezését 2012. májusára tervezik. A 2012-es labdarúgó EB előtt nem készül el a varsói Nyugati Pályaudvar, mely a francia Nexity céggel közös kivitelezésben épül. Wrocław. Megkezdődött a műemlék-jellegű pályaudvar renoválása. A befejezést 2012. I. negyedévre tervezik. A beruházás költsége - 293 millió zł.

24

Poznań. A PKP június végén írta alá a megállapodást a TriGránit magyar fejlesztő céggel, amely 160 millió euro-t fektet az ún. Integrált Közlekedési Centrum megépítésébe. Új vasúti- és autóbusz-pályaudvar jön létre valamint parkolóhely 950 személygépkocsi részére. A háromszintes objektumban kereskedelmi központ is helyet kap. A projekt a 2012-es labdarúgó EB-re kell elkészüljön. Katowice. A katowicei pályaudvar átépítésére kiírt közbeszerzési pályázatot a kereskedelmi központok építésére szakosodott spanyol Neinver cég nyerte. Visszaállítják az épület eredeti megjelenését. Az állomás csarnokához egy ötszintes bevásárló központ kapcsolódik majd. Közvetlenül mellette egy irodaházat is szeretne megépíteni a Neinver. A pályaudvar fő csarnoka alatt az autóbusz pályaudvar, míg a bevásárló központ alatt többszintes parkoló kerül kialakításra. A tervezett teljes beruházási összeg 240 millió euro, melyből a pályaudvar 116 millió euro. A munkálatok már folynak. Mind az állomás, mind a kereskedelmi központ átadását 2012-re tervezik. Krakkó. Néhány héten belül a PKP meg kell, hogy állapodjon a Főpályaudvar peronjai alatt kialakítandó várócsarnokok kivitelezőjével a munka ütemtervében. A vasút a költségeket 120 millió zł-ra kalkulálja, melynek kb. 70 %-a uniós támoga-


tás. Egyidejűleg a PKP Polskie Linie Kolejowe társaság átépíti a Főpályaudvar peronjait. Az optimista terv szerint az építési munkálatok ősszel kezdődnek és 2012. tavaszán fejeződnek be. Trójmiasto. A vasúttársaság tervezi a Gdynia Főpályaudvar rekonstrukcióját. A munkákat ezév végén kezdenék, melyek költsége 58 millió zł. Az összeg nagyobb részét uniós források biztosítják. Jelenleg a korszerűsítés kivitelezőjének kiválasztása zajlik – öt cég nyújtotta be pályázatát. Korszerű vonattal Okęcié-re Varsó javítja a Frédéric Chopin repülőtérnek a városközponttal és a Nemzeti Stadionnal való közlekedési összeköttetését. A Városi Gyorsvasúti Társaság (SKM) 13 korszerű szerelvényt vásárolt a Pojazdy Szynowe PESA Bydgoszcz S.A. holdingtól (mely cég megnyerte többek között a szegedi villamosokra kiírt közbeszerzést is). Varsó belvárosától Okęcie repülőteret vonattal nem egészen 20 perc alatt érhetjük el. Az új elektromos vonatok az utasok számára barátságosabbak, a komfortos és biztonságos utasszállításra kialakítottak lesznek. Nagyobb számú (12 pár) ajtóval és a peron magasságához igazodó padlómagassággal rendelkeznek, ami megkönnyíti a kocsikba történő be- és kiszállást. Valamennyit légkondícionálóval és a szerelvény teljes belső terét lefe-

dő megfigyelő rendszerrel látját el. Alkalmasak lesznak a fogyatékkal élők és kerékpárok szállítására is. Az utasok számára a metróból ismerthez hasonló üléselrendezés (a falak mentén hosszában, középre néző székek), a szerelvénytagok akadálymentes összekötése és a megnövelt hosszúság lehetővé teszi 900 utas egyidejű szállítását. A megrendelés értéke nettó 299 millió zł. Az első két szerelvény a szerződés aláírását követő 14 hónapon belül, azaz 2011. májusában jelenik meg Varsóban. Minden további jármű egymás után, havonta érkezik a fővárosba. Az utolsót a szerződéskötés után 18 hónappal helyezik forgalomba. Valamennyi új járműre hároméves garancia vonatkozik és ezen idő alatt a gyártó biztosítja azok műszaki kiszolgálását is. A szerződés keretében a PESA elvégzi a motorvonatok leendő vezetőinek kioktatását is. A szerelvények a Frédéric Chopin repülőtér megközelítését segítik majd, a reptér és a központ közti utazás kb. 20 percet vesz majd igénybe. A vonatok 15 percenként indulnak. A Chopin repülőtér új vasútállomása az utasterminál alatt került elhelyezésre. A Lengyel Vasutak Rt. kétpályás (részben egy 1,5 km hosszú alagútban futó) összeköttetést épít a már meglévő Warszawa Służewiec vasútállomás és az Okęcie-i repülőtéri végállomás között.

A Varsó körgyűrű építése

Az A1 autópálya építése GrudziądzŁódź között

Az A4 autópálya építése Krakkóukrán határ között Működő autópálya

Épülő autópálya

Kihirdetett tenderek

Működő két úttestű gyorsforgalmi út

Épülő két úttestű gyorsforgalmi út

Előkészítési munkák folyamatban, környezetvédelmi engedély kiadva

Működő egy úttestű gyorsforgalmi út

Épülő egy úttestű gyorsforgalmi út

Aláírt szerződés „Tervezd meg és építsd meg” rendszerben építés 2010 tavaszán kezdődik

VÁROSLÁTOGATÁS, ÜZLETI UTAZÁS, KONFERENCIA, KONGRESSZUS SZERVEZÉS, Gołuchów-i vár VÁROSLÁTOGATÁS, PIHENÉS, PIHENÉS, GYÓGYÜDÜLÉS – TERMÉSZETESEN GYÓGYÜDÜLÉS = TERMÉSZETESEN LENGYELORSZÁG. LENGYELORSZÁG Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet 1075 Budapest, Károly krt. 11. Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet Tel./fax: 269-7809, 269-7810 1075 Budapest, Károly krt. 11. E-mail: [email protected] Tel./fax: 269-7809, 269-7810 www.lengyelorszag.travel E-mail: [email protected] Honlap: www.lengyelorszag.travel Ostrów Wielkopolski – székesegyház

Ostrów Wielkopolski – városháza

LENGYEL GAZDASÁG. Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

Recommend Documents