Készült Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának december 18-ai üléséről

40.145-28/2008. JEGYZŐKÖNYV

Készült Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2008. december 18-ai üléséről. Jelen vannak:

Képviselők, jegyző, aljegyző, köztisztviselők és meghívottak a mellékelt jelenléti ív szerint.

Dr. Fodor Tamás polgármester: Köszöntöm a Közgyűlés jelenlévő tagjait, megállapítom, hogy a Közgyűlés határozatképes, mind a 26 képviselőből 21 van jelen. Két sürgősségi előterjesztés érkezett, melyek napirendre vételéről szavaznunk kell. Kérem, szavazzunk a „Sürgősségi előterjesztés a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat által fenntartott gyermekvédelmi intézmények átszervezéséről” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 21 képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 21 igen egyhangú szavazattal a sürgősségi előterjesztést napirendjére vette. Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk a „Sürgősségi előterjesztés: Tájékoztató a PANNON-SOPRON Regionális TV Kft. és a Hofmann-Sopron Termelési és Kereskedelmi Kft. taggyűléséről” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 21 képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 21 igen egyhangú szavazattal a sürgősségi előterjesztést napirendjére vette. Dr. Fodor Tamás polgármester: A napirendet a következő sorrendben teszem fel szavazásra: A gyermekvédelmi intézmények átszervezéséről szóló sürgősségi előterjesztés lesz az első napirendi pont, a taggyűlésekről szóló a második, egyébként a sorrend a meghívóban kiadottnak megfelelő.

1

Kérem, szavazzunk a napirend elfogadásáról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 21 képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 21 igen egyhangú szavazattal a napirendet elfogadta és meghozta a következő határozatot: Napirend elfogadása: 379/2008. (XII. 18.) Kgy.

Határozat:

1.

Sürgősségi előterjesztés a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat által fenntartott gyermekvédelmi intézmények átszervezéséről

2.

Sürgősségi előterjesztés: tájékoztató a PANNON-SOPRON Regionális TV Kft. és a Hofmann-Sopron Termelési és Kereskedelmi Kft. taggyűléséről

3.

Előterjesztés a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. Szervezeti és Működési szabályzatának elfogadásáról

4.

Előterjesztés a Sopron, Aranyhegyi Ipari Park és környéke Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 24/2005. (V. 27.) rendelet módosításáról (rendeletalkotás)

5.

Előterjesztés a Sopron, Délkeleti gazdasági terület Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 26/2005. (VI. 3.) rendelet módosításáról (rendeletalkotás)

6.

Előterjesztés a Lőverek városrész és környéke Szabályozási Tervéről és Helyi építési Szabályzatáról szóló 9/2006. (IV. 7.) rendelet módosításáról (rendeletalkotás)

7.

Előterjesztés közterületek elnevezéséről

8.

Előterjesztés a balfi volt határőrlaktanya (hrsz: 10841) önkormányzati tulajdonba vételi kérelmének benyújtásáról

9.

Előterjesztés a Sopron, Balfi út 9-11. szám alatti ingatlan egy részének múzeumi célú hasznosításáról

10.

Előterjesztés a Király Gyógyszertár kérelméről

11.

Előterjesztés a helyi autóbuszjáratok díjtételének megállapításáról szóló 1/1992. (I. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról (rendeletalkotás)

12.

Előterjesztés a települési hulladékról és a hozzá kapcsolódó közszolgáltatásról szóló 33/2004. (VIII. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról (rendeletalkotás)

2

13.

Előterjesztés a kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 42/1996. (XII. 31) önkormányzati rendelet, valamint a közszolgáltatási szerződés módosításáról (rendeletalkotás)

14.

Előterjesztés a temetőkről és a temetkezés helyi szabályairól szóló 34/2000. (X. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról (rendeletalkotás)

15.

Előterjesztés a távhőszolgáltatásról és a távhőszolgáltatás díjairól szóló 53/2005. (XII. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról (rendeletalkotás)

16.

Előterjesztés az ivóvízellátás, valamint szennyvízelvezetés, és -tisztítás díjainak meghatározásáról és az áralkalmazási feltételekről szóló 46/2003. (XII. 3.) önkormányzati rendelet módosításáról (rendeletalkotás)

17.

Előterjesztés pályázati felhívásokról magasabb vezetői beosztás ellátására

18.

Előterjesztés a támogató szolgáltatás biztosítására benyújtott pályázatról

19.

Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Esélyegyenlőségi Programjáról

20.

Előterjesztés alapítványok támogatásáról

21.

Előterjesztés a Sopron Városi Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány támogatásáról

22.

Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2009. I. félévi munkatervéről

23.

Előterjesztés a Sopron Holding Zrt. faktorálási szerződéskötéséről (Zárt ülés tartható!)

24.

Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. évi költségvetési rendeletének módosításáról (rendeletalkotás)

25.

Tájékoztató Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2009. évi költségvetési tervezetéről

1. napirendi pont: Sürgősségi előterjesztés a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat által fenntartott gyermekvédelmi intézmények átszervezéséről Osváth András, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke: A Szociális és Egészségügyi Bizottság 5 igen, 1 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztést.

3

Biczi László képviselő: Szerencsésebb lenne, ha a Megyei Önkormányzat valós információkat adna. Az anyagból nem derül ki, hogy érint-e dolgozói létszámot, a gyermekek szakmai ellátása sérül-e, mit terveznek az épülettel stb. A bizottsági ülésen kapott információk nem voltak megnyugtatóak. Tudom, hogy nincs döntési jogkörünk az ügyben, ezért tartózkodni fogok a szavazásnál. Abdai Géza alpolgármester: Egyetértek azzal, hogy sokkal több információra lenne szükségünk. A jövő évtől ennek adott lesz a lehetősége, hiszen a megyei jogú városoknak kötelező feladattá tették a gyermekvédelmi szakellátás biztosítását. Erről már volt szó korábban, illetve döntés is született a szerződéskötésről. Amennyiben fizetünk a Megyei Önkormányzatnak a szolgáltatásért, nagyobb betekintést is elvárhatunk. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben több hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 22 képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 17 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 380/2008. (XII. 18.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat által fenntartott József Attila Gyermekvédelmi Központ gyermekotthoni részlegének 20 férőhelyes csökkentését, ugyanakkor a Doborjáni Ferenc Nevelési Oktatási - Központ a gyermekotthoni részlegének 20 férőhellyel történő bővítését – a szakmai feltételek biztosítása mellett – tudomásul veszi. Felelős: dr. Fodor Tamás polgármester Határidő: azonnal

2. napirendi pont: Sürgősségi előterjesztés: tájékoztató a PANNON-SOPRON Regionális TV Kft. és a Hofmann-Sopron Termelési és Kereskedelmi Kft. taggyűléséről Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs – mivel a tájékoztatóról szavazni nem szükséges – a napirend tárgyalását lezárom.

4

3. napirendi pont: Előterjesztés a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásáról Dr. Fodor Tamás polgármester: Az előterjesztő ezt a napirendi pontot visszavonta.

4. napirendi pont: Előterjesztés a Sopron, Aranyhegyi Ipari Park és környéke Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 24/2005. (V. 27.) rendelet módosításáról Mágel Ágost, a Városfejlesztési Bizottság elnöke: A Városfejlesztési Bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Dr. ifj. Arszin Miklós, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: A Jogi és Ügyrendi Bizottság – jogi szempontból – támogatta az előterjesztést. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 22 képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 17 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 381/2008. (XII. 18.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a Sopron, Aranyhegyi Ipari Park és környéke területének területfelhasználási rendjét e határozat mellékletét képező „Szerkezeti terv módosítása” című, SZe – 1-2-3 rajzszámú terven ábrázoltaknak megfelelően állapítja meg. Egyúttal SMJV Településszerkezeti Tervéről szóló 155/2001. (III. 29.) Kgy. határozat fenti területre vonatkozó előírásai hatályukat vesztik. Felelős: dr. Fodor Tamás polgármester Határidő: 2009. január 15. 5

A 381/2008. (XII. 18.) Kgy. határozat melléklete

6

7

8

9

Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk a rendelettervezetről. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 22 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 17 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett a rendelettervezetet elfogadta és megalkotta a következő rendeletet:

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 39/2008. (XII. 23.) rendelete a Sopron, Aranyhegyi Ipari Park és környéke Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 24/2005. (V. 27.) rendelet módosításáról 1. § Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Sopron, Aranyhegyi Ipari Park és környéke Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 24/2005. (V. 27.) rendelet (továbbiakban: R.) 2. §-a hatályát veszti. 2. § A R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Az építési engedélyezés általános szabályai 3. § A tervezési terület kisvárosi lakóterületein, településközpont vegyes területein, gazdasági területein, különleges és zöldterületein, továbbá minden olyan esetben, amikor az építésügyi hatóság úgy ítéli meg, hogy a tervezett létesítmény a környezetétől jelentősen eltér, az építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárás két lépcsős legyen: a) Először a telekalakítás és a beépítés, továbbá az építészeti és településképi követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési engedély készítendő. b) Az elvi építési engedélyhez tartozó helyszínrajz egész telektömbre, vagy egy funkcionális egység szerint lehatárolható telektömbökre terjedjen ki. c) Az elvi építési engedély szerint elkészített, építési engedélyezési dokumentáció alapján építési engedély kérhető.” 3. § (1) A R. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a hatályos országos rendelet kötelezően meghatároz.” (2) A R. 4. § (4) bekezdése hatályát veszti. 4. § (1) A R. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az K(Sz,Z,O)/Z/Hz/Sz

K(95)/40

K/12,5/3,5

K/450/650

Lk-1

jelű övezet sűrű beépítésű, a 12,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban társasházas lakóépületek elhelyezésére szolgál. 1. 2. 3.

4.

5.

6.

7.

Az övezetben elhelyezhető funkció továbbá: az OTÉK 12. § (2) bekezdés és (3) bekezdés szerinti építmények, kivéve üzemanyagtöltő. A közművesítettség mértéke: 6. § (2) bekezdés szerint biztosítandó. A telekalakítás Telekfelosztás engedélyezhető, e szabályzatban meghatározott paraméterek lehetőségei szerint. A kialakítható telek legkisebb területe K tartható vagy 450/650● m2 legkisebb utcai homlokvonala K tartható vagy 22/28● m ●Saroktelek mérete legalább 650 m2 legyen. Saroktelken legalább az egyik telekhossz 28,0 m a másik 22,0 m legyen. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja Legnagyobb Legkisebb beépítettsége zöldfelület (%) (%) Kialakult szabadon álló, oldalhatáron álló ill. zártsorú beépítés K(95)*/40%●● K(0)*/30●● tartható, új beépítés zártsorú-, hézagosan zártsorú lehet, kivételesen szabadon álló beépítés is engedélyezhető● ●- Zártsorúan csatlakozó illetve hézagosan zártsorú beépítés a meglévő/megmaradó nyílásokhoz igazodóan, az OTÉK 36. § (2) bek. szerinti tűztávolságok biztosítása mellett engedélyezhető. - Hézagosan zártsorú beépítés magyarázatát jelen rendelet 6. melléklete tartalmazza. - Szabadon álló beépítés osztatlan közös tulajdonú telken álló társasházak (lakópark) esetén engedélyezhető; ●●A zárójeles érték a kialakult úszótelkes beépítésre vonatkozik, a második érték telkes beépítés esetén érvényes. ●●●Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen. *A kialakult > 60%-os beépítettség, valamint a kialakult 0%-os zöldfelület, az OTÉK-ban foglalt határértéknél megengedőbb érték, melyhez hozzájárulását a BM Nyugat-dunántúli Területi Főépítészi Iroda 115-3/2005. számú véleményében megadta. A beépítés paraméterei Az övezet telkein Elhelyezhető Megengedett legkisebb Beépítési mód épületek száma függvényében előkert● oldalkert● hátsókert● Több épület lehet, de egy K/6,0/0,0m 13,0/10,0●● m K/13,0●●●● m Zártsorú építészeti egységet alkosson K●●●/6,5 m Hézagosan zártsorú Szabadon álló ●Főutak (Köu-1, Köu-2) mentén minden esetben a hátsókert mérete tartandó. ●●Zártsorú összeépítést megszakító távolság értéke, továbbá épületszárnyak közötti távolság legalább 13,0 m legyen. Ettől eltérni a tényleges építménymagasságnak megfelelően az OTÉK 36. § (2) bekezdése alapján lehet, de legalább 10,0 m biztosítandó. ●●●Kialakult < 6,5 m-es oldalkert esetén legalább a tényleges építménymagasság szerint OTÉK 36. § (2) bekezdése alapján meghatározható érték fele tartandó. ●●●●A hátsókert mérete a tényleges építménymagasság mértékéig csökkenthető, de nem lehet < 6,0 mnél. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Legnagyobb Tető héjazata építménymagasság hajlásszöge tetőszélesség K tartható, ill. max. K tartható, magastető ráépítés K ill. 14,0 pala nem lehet 12,5 m● esetén a tető hajlásszöge max. 42°min. 3,5 m● os lehet ●- Új építés, bővítés esetén az építménymagasság nagysága a meglévő/megmaradó nyílásoktól függően az OTÉK 36. § (2) bekezdés szerinti tűztávolságok biztosíthatósága szerint engedélyezhető a két érték között. - Hézagosan zártsorú csatlakozás létesítésekor a csatlakozó lakóépület földszint fölötti födémjének padlósíkját meg nem haladó, de legalább 3,5 m legyen. Egyedi előírások a) Az övezet főút menti területein, az út védőtávolságába eső építési helyeken (lásd! 1. melléklet) építeni

2

8.

9.

csak az illetékes közlekedési szakhatóságok hozzájárulásával lehet. b) Az övezet területén létesítendő új épület, épület bővítmény, magastető engedélyezése két lépcsős lehet. Először az egész telektömbre vonatkozóan a telekalakítás illetve a beépítést tisztázó elvi építési engedély készítendő. c) Amennyiben a szerkezetileg egy egységet képviselő épületben az átalakítás a lakásszám 1/3-át érinti vagy annál több esetben egyidejűleg kívánnak átalakítást végezni, úgy statikai munkarész a teljes épületre készítendő. d) Gépkocsi tároló alagsorban és/vagy önálló földszintes épületként, földszinten egyaránt létesíthető, illetve a meglévő többszintes társasházakhoz zártsorúan, hézagosan zártsorúan csatlakozva, úgy, hogy azokkal építészeti egységet alkosson. e) Új garázsépítmény garázsonként nem létesülhet. f) Az övezetben előírt beültetési kötelezettség ill. telepítendő fasorok esetén jelen rendelet 5. § (12)-(14) bekezdései tartandók. Sajátos jogintézmények: a) Építési tilalom: b) Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 5243/2-, 5243/11-, 5243/12-, 5243/14-, 5247/18 hrsz-ok. c) Elővásárlási jog: Vonatkozó védelmi kategóriák a) örökségvédelem szerint: b) egyéb: városkapu szerepkörű övezet, városképi kialakítására különös figyelmet kell fordítani.

” (2) A R. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az K(Z,O,Ikr)Z/Hz

K/60-40

K/7,5

K/400

Lk-2

jelű övezet sűrű, oldalhatáron álló beépítésű lakóterületből zártsorúvá „városiasodó” lakóövezet, mely a 7,5 m építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. 1.

2. 3.

4.

Elhelyezhető funkció továbbá: az OTÉK 12. § (2) bekezdés 1. ●, 2., 3., 5. pontja szerinti, valamint kivételesen●● (3) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti építmények. ●< 400 m2 teleknagyság esetén legfeljebb 4 lakásos lakóépület létesíthető; ●●Kivételesen építmények az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével helyezhetők el. A közművesítettség mértéke: 6. § (2) bekezdés szerint biztosítandó. A telekalakítás lehetőségei Telekalakítás a kialakult utcai homlokvonalak védelme mellett engedélyezhető. A kialakítható telek legkisebb területe K tartandó/400 m2 legkisebb utcai homlokvonala K tartandó ill. 16,0 m Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja Legnagyobb beépítettsége (%) Legkisebb zöldfelület (%) Kialakult oldalhatáron álló, zártsorúan ill. ikresen K tartható●●* ill. K●●* csatlakozó beépítés tartható, új beépítés zártsorú ill. <400 m2-60%, de max. 200 m2 20 hézagosan zártsorú lehet. ● 400-800 m2-50%, de max. 320 m2 30 >800 m2-40%, de max. 450 m2 40 ●Hézagosan zártsorú beépítés magyarázatát jelen rendelet 6. melléklete tartalmazza. ●●- A beépítettség telekméret függvényében engedélyezhető. - Ahol a kialakult beépítettség a táblázatban meghatározott adatot meghaladja, ott a lebontott, kialakult beépítés visszaállítható. - Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen. *Ahol a kialakult beépítés > 60%-nál, a kialakult zöldfelület < 20%-nál, az OTÉK-ban foglalt határértéknél megengedőbb érték, melyhez hozzájárulását a BM Nyugat-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 115-3/2005. számon megadta.

3

5. Elhelyezhető épületek száma < 400 m2 teleknagyság esetén egy épület, > 400 m2 teleknagyság esetén több épület lehet,

6.

7.

8.

9.

A beépítés paraméterei Az övezet telkein Megengedett legkisebb előkert● oldalkert● hátsókert● K/0,0 m K●●* ill. 4,0 m K tartható ill. K●●* ill. 8,0/4,0 m 8,0/0,0●●● m

Beépítési mód függvényében Zártsorú Hézagosan zártsorú Ikresen csatlakozó Oldalhatáron álló

●Főutak (Köu-1, Köu-2) mentén minden esetben a hátsókert mérete tartandó. ●●- Zártsorú-, hézagosan zártsorú összeépítés esetén az épületszárnyak között legalább 4,0 m tartandó. - Ha a kialakult oldalkert zártsorú ill. ikresen csatlakozó beépítésnél kisebb, mint a tényleges építménymagasságból az OTÉK 36. § (2) bekezdése szerint meghatározott távolság fele, vagy < 3,0 m, oldalhatáron álló beépítésnél kisebb mint a tényleges építménymagasságból az OTÉK 36. § (2) bekezdése szerint meghatározott távolság, ott minden esetben az építési engedélyezés során be kell szerezni a tűzvédelmi szakhatóság véleményét. ●●●- ≤ 25 m-es telekmélység esetén 0,0 m engedélyezhető, - 0,0 m-es hátsókert esetén, a hátsó telekhatáron álló beépítés homlokzata tűzfalas kialakítású lehet. *A tényleges építménymagasságból az OTÉK 36. § (2) bekezdése szerint meghatározott távolság felénél, vagy 3,0 m-nél kisebb kialakult oldalkert zártsorú, ill. ikresen csatlakozó beépítésnél, a tényleges építménymagasságból az OTÉK 36. § (2) bekezdése szerint meghatározott távolságnál kisebb kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél az OTÉK-ban foglalt határértékénél megengedőbb érték, melyhez hozzájárulását a BM Nyugat-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 115-3/2005. számú szakvéleményében megadta. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Legnagyobb Tető héjazata építménymagasság hajlásszöge tetőszélesség max. 7,5 m Kialakult utcaképbe K/12,0/9,0●● m Cserépfedés illeszkedő, jellemzően alkalmazható magastető● legyen, 38-45° közti hajlásszöggel. ●Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. jelen rendelet 11. § (7) bekezdésében. ●●Utcai vagy két szabad homlokzattal rendelkező épületszárny esetén 12,0 m, udvari vagy egy szabad homlokzattal rendelkező épületszárny esetén 9,0 m tartandó. Egyedi előírások: a) Az övezet területén új épület létesítésének, épület bővítésének engedélyezése két lépcsős lehet, jelen rendelet 3. § szerint. b) Az övezet főút menti területein, az út védőtávolságába eső építési helyeken (lásd! 1. melléklet) építeni csak az illetékes közlekedési szakhatóságok hozzájárulásával lehet. Sajátos jogintézmények: a) Építési tilalom: b) Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 4990/3 hrsz. c) Elővásárlási jog: Vonatkozó védelmi kategóriák a) örökségvédelem szerint: b) egyéb: városkapu szerepkörű övezet, városképi kialakítására különös figyelmet kell fordítani.

” (3) A R. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az K(O/Z/Ikr)/O/Z

K/30

K/6,0

K/600

Lke-1

4

jelű övezet sűrű beépítésű kertvárosi lakóterület, legfeljebb kétlakásos, építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. 1.

2. 3.

4.

a

Elhelyezhető funkció továbbá: az OTÉK 13. § (2) bekezdés 2. és 3. pontja szerinti, valamint kivételesen● (2) bekezdés 1. pontja és (3) bekezdés 2. pontja szerinti építmény. ●kivételesen akkor helyezhető el építmény, ha az építési telek meghaladja az övezetre előírt kialakítható telek méretét, azaz > 600 m2. A közművesítettség mértéke: 6. § (2) bekezdés szerint biztosítandó. A telekalakítás lehetőségei Bármely telekalakítás engedélyezhető az övezetre vonatkozó paraméterek betartásával. legkisebb területe K tartható ill. 600 m2 A kialakítható telek legkisebb utcai homlokvonala K tartható ill. 16,0 m Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja Legnagyobb Legkisebb beépítettsége zöldfelület (%) (%) Kialakult oldalhatáron álló, zártsorú, ill. ikresen csatlakozó beépítés K●●* tartható 50●●● tartható, új beépítés oldalhatáron álló legyen, kivételesen zártsorú ill. 30 beépítés is engedélyezhető● ●- Kivételesen zártsorú beépítés ott engedélyezhető: a) ahol az 5. táblázat szerinti oldalkertek nem biztosítottak és nem is biztosíthatók, b) ≤ 14,0 m kialakult telekszélesség esetén, c) ahol a környezetben elindult zártsorú beépítések folytathatók jelen rendelet szerint. ●●- Ahol a kialakult beépítettség a táblázat adatait meghaladja, ott új építés a kialakult állapot nagyságáig engedélyezhető. ●●●Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert, ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen. *A 30%-ot meghaladó kialakult beépítettség az OTÉK-ban foglalt határértékénél megengedőbb érték, melyhez a BM Nyugat-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda hozzájárulását a 115-3/2005. számú szakvéleményében megadta.

5

6,0

m

5. Elhelyezhető épületek száma

6.

7. 8.

9.

A beépítés paraméterei Az övezet telkein Megengedett legkisebb előkert oldalkert hátsókert

Beépítési mód

függvényében <600 m2 teleknagyságig egy, K tartható ill. K●●* ill. K tartható Oldalhatáron 600 m2 teleknagyságtól legfeljebb 5,0/0,0 m● 6,0/3,0 m ill. 6,0 m álló kettő épület lehet K●●* ill. Zártsorúan 3,0 m Ikresen csatlakozó ●Kialakult állapot szerint illetve sarokteleken az oldalhatáron álló telekhatár mentén, 0,0 m is lehet. ●●Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén < 6,0 m, ott a tényleges építménymagasságból az OTÉK 36. § (2) bek. szerint meghatározott távolság tartandó. - Zártsorúan csatlakozó beépítés esetén az udvari épületszárnyak közötti távolság és a zártsorú beépítést megszakító oldalkert legalább 3,0 m legyen. - Bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló, zártsorúan ill. ikresen csatlakozó beépítésnél, saroktelken, stb.) az oldalkert nagysága legalább 3,0 m legyen. - Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb, mint a tényleges építménymagasságból az OTÉK 36. § (2) bek. szerint meghatározott távolság, ikresen csatlakozó beépítés esetén kisebb mint a tényleges építménymagasságból az OTÉK 36. § (2) bek. szerint meghatározott távolság fele, ott zártsorú beépítés engedélyezhető. - Ahol a kialakult oldalkert minden olyan változó beépítés esetén, amikor az oldalkertek találkoznak (váltakozó oldalhatáron álló, zártsorúan ill. ikresen csatlakozó beépítésnél, saroktelken, stb.) kisebb, mint a tényleges építménymagasságból az OTÉK 36. § (2) bek. szerint meghatározott távolság fele, illetve zártsorú beépítésnél kisebb mint 3,0 m, ott minden esetben az építési engedélyezés során be kell szerezni a tűzvédelmi szakhatóság véleményét. *Oldalhatáron álló beépítésnél a tényleges építménymagasságnál kisebb, ikresen csatlakozó beépítésnél a tényleges építménymagasság felénél kisebb, zártsorú beépítés esetén a 3,0 m-nél kisebb kialakult oldalkert, az OTÉK-ban foglalt határértékénél megengedőbb érték, melyhez hozzájárulását a BM NyugatDunántúli Területi Főépítészi Iroda 115-3/2005. számú szakvéleményében megadta. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Legnagyobb Tető héjazata építménymagasság hajlásszöge tetőszélesség K tartható ill. 6,0 m Jellemzően 12,0 m Hullámpala nem lehet magastető● lehet, 35-45° közti hajlásszögű tetőzettel ●Jellemzően magastető fogalmának meghatározását lásd. jelen rendelet 11. § (7) bekezdés. Egyedi előírások: Sajátos jogintézmények: a) Építési tilalom: b) Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 5114/30 hrsz. c) Elővásárlási jog: Vonatkozó védelmi kategóriák a) örökségvédelem szerint: a 8. számú nyilvántartott régészeti lelőhely érinti az övezet következő ingatlanjait: 5349/87-, 5349/88 hrsz-okat (lásd! 19. § és jelen rendelet 1. melléklete). b) egyéb:-

” (4) A R. 7. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az K(Sz)/Sz

K/30

K/6,0

K/900

Lke-2

6

jelű övezet laza beépítésű kertvárosi lakóterület, amely a 6,0 m építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. 1.

2. 3.

4.

5.

6.

7. 8.

9.

Elhelyezhető funkció továbbá: az OTÉK 13. § (2) bekezdés 1- 4. pontja szerinti, valamint kivételesen• (3) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti építmények. ●Kivételesen akkor helyezhető el építmény, ha az építési telek meghaladja az övezetre előírt kialakítható telek méretét, azaz > 900 m2. A közművesítettség mértéke: 6. § (2) bekezdés szerint biztosítandó. A telekalakítás lehetőségei Bármely telekalakítás engedélyezhető, nyelestelek létesíthető. A kialakítható telek legkisebb területe K tartható ill. 900 m2 legkisebb utcai homlokvonala K tartható ill. 18,0 m● ●Kivéve: - nyeles-telek esetén, ahol az utcai nyél szélessége legalább 4,0 m legyen, - zsák utca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 4,0 m legyen, - szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 18,0 m legyen. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja Legnagyobb Legkisebb beépítettsége (%) zöldfelület (%) Kialakult szabadon álló beépítés tartható, új beépítés is K tartható ill. 30 50 szabadon álló legyen, kivételesen zártsorúan csatlakozó beépítés is engedélyezhető● ●Saroktelek oldalhatáraival egybe eső telekhatárok mentén, zártsorú csatlakozás is engedélyezhető A beépítés paraméterei Az övezet telkein Elhelyezhető Megengedett legkisebb Beépítési mód épületek száma függvényében előkert● oldalkert● hátsókert● Több épület lehet K ill. 5,0 m K ill. 3,0 m K ill. 8,0 m Szabadon álló ●- Főút (Köu-2) mentén minden esetben a hátsókert mérete tartandó. - Az elő-, oldal- és hátsókert felcserélhető, ha az épületek közti telepítési távolság így is biztosítható az OTÉK 36. § (2) bek. szerint, azon telkek esetében, amelyek úttengellyel párhuzamos, nyújtott téglalap alakúak és nem a főutak mentén helyezkednek el. - Az elő-, oldal- és hátsókertek méretétől az elektromos légvezetékek védőtávolsága szerint, ahhoz igazodva el kell térni, de a hátsókert legalább 6,0 m legyen. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Legnagyobb Tető héjazata építménymagasság hajlásszöge tetőszélesség 6,0 m Jellemzően magastető● 12,0 m Égetett agyagcserép lehet színű fedés alkalmazható ●Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. jelen rendelet 11. § (7) bekezdés. Egyedi előírások: Sajátos jogintézmények: a) Építési tilalom: b) Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 0348/89-, 0348/90-, 0348/91-, 0348/92-, 0348/93-, 0348/94-, 0348/95-, 0348/96 hrsz-ok c) Elővásárlási jog: Vonatkozó védelmi kategóriák a) örökségvédelem szerint: a 7. számú nyilvántartott régészeti lelőhely érinti az övezet 0348/96 hrsz-ú telkét. b) egyéb: városkapu szerepkörű övezet, városképi kialakítására különös figyelmet kell fordítani.

” (5) A R. 7. § (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az Sz/O

25

5,0

K/1000

Lke-3

7

jelű övezet kialakult összefüggő nagykertes mezőgazdasági területből átalakuló kertvárosi lakóterület, amely az 5,0 m-t meg nem haladó építménymagasságú, legfeljebb kétlakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál. 1.

2. 3.

4.

5.

6.

7.

Elhelyezhető funkció továbbá: az OTÉK 13. § (2) bekezdés 2-4. pontja szerinti, valamint kivételesen● (2) bekezdés 1. pontja szerinti, valamint a (3) bekezdés 2. és 3. pontja szerinti építmények. ●Kivételesen akkor helyezhető el építmény, ha az építési telek meghaladja az övezetre előírt kialakítható telek méretét, azaz > 1000 m2 és az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak betarthatók. A közművesítettség mértéke: 6. § (2) bekezdés szerint biztosítandó. A telekalakítás lehetőségei Bármely telekalakítás engedélyezhető, az alábbi paraméterek betartásával. Nyelestelek létesíthető. A kialakítható telek legkisebb területe K tartható● vagy 1000 m2 legkisebb utcai homlokvonala K tartandó vagy 18,0/20 m●● ●A kialakult telek akkor építhető be, ha: - a teleknagyság 600 m2, - a telek (átlagos)szélessége 14,0 m. ●●- Saroktelek kisebbik homlokvonala legalább 20,0 m legyen; - kivéve: - nyeles-telek esetén, ahol az utcai nyél szélessége legalább 4,0 m legyen, - zsákutca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 4,0 m legyen, - szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 18,0 m legyen. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja Legnagyobb Legkisebb beépítettsége zöldfelület (%) (%) 25 55 Szabadon álló legyen, kivételesen oldalhatáron álló● beépítés is engedélyezhető ●- Oldalhatáron álló beépítés 14,0 m (átlag) telekszélesség esetén engedélyezhető akkor, ha ezzel a szomszédos telkek beépíthetőségét nem akadályozza, és az OTÉK 36. § (2) bek. szerinti telepítési távolságok biztosíthatók. - Nyelestelken szabadon álló beépítés létesíthető, ahol legalább két oldalkert 6,0 m legyen. A beépítés paraméterei Az övezet telkein Elhelyezhető Megengedett legkisebb Beépítési épületek száma mód előkert● oldalkert● hátsókert● függvényében Több épület lehet 6,0 m 3,0 m 6,0-18,0m●● Szabadon álló 6,0/3,0 m●● Oldalhatáron álló ●- Az elő-, oldal- és hátsókertek méretétől az elektromos légvezetékek védőtávolsága miatt, ahhoz igazodva el kell térni, de legalább a táblázat adatai tartandók. - Közút védőtávolságába eső telek esetén az elő-, oldal- és hátsókert a védőtávolsághoz igazítandó, de legalább a táblázat adatai tartandók. ●●Bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (szabadon álló, váltakozó oldalhatáron álló, beépítés esetén, saroktelken, teleknyúlvány mellett) az oldalkert nagysága legalább 3,0 m legyen. ●●●Hátsókert meghatározása telekméret függvényében, jelen rendelet 7. melléklete szerint lehet. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Legnagyobb Tető héjazata építménymagasság hajlásszöge tetőszélesség 5,0 m Jellemzően magastető● 12,0 m Cserépszínű fedés alkalmazható lehet, 40°- 45° közötti hajlásszöggel ●Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. jelen rendelet 11. § (7) bekezdés. Egyedi előírások: -

8

8.

9.

Sajátos jogintézmények: a) Építési tilalom: b) Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 041/63-64-, 043/42-44-, 043/50-51-, 043/59-64-, 046/2-, 046/13-27-, 046/29-36-, 046/38-80-, 046/89-93-, 46/98-103-, 055/2-3-, 57/13-28-, 057/31-, 057/63-72-, 057/201-, 57/207-, 057/209-210-, 057/212-213-, 057/222-, 057/242-234-, 064/1-4-, 064/9-19-, 066/16-, 066/42-, 066/49-, 066/51-52-, 066/62-, 066/64-65-, 066/67-72-, 066/81-83-, 066/85-, 066/112-, 66/140-147-, 973/3-10 hrsz-okat. Irányadó jelleggel szabályozott kiszolgáló utak érintik: 041/53-55-, 057/5-, 057/7-, 057/9-, 057/11-12, 057/32-33-, 057/35-39-, 057/199-200-, 057/202-, 066/79-80 hrsz-okat. c) Elővásárlási jog: Vonatkozó védelmi kategóriák a) örökségvédelem szerint: a 3. számú nyilvántartott régészeti lelőhely érinti az övezet következő ingatlanjait: 046/29-, ./30-, ./35-, ./36-, ./38-, ./44-, ./45-, ./46-, ./91-, ./92-, ./93 hrsz-okat (19. § és 1. melléklet). b) egyéb: Az övezet részletei országos természetvédelmi területtel közvetlen határosak, új épületek létesítésénél a tájba illesztés fontos szempont legyen.

” 5. § (1) A R. 8. § -a helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Z

65

9,5

2000

Vt -1

jelű övezet a 9,5 m építménymagasságot meg nem haladó lakó, illetve települési szintű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági létesítmények épületeinek elhelyezésére szolgál.

1. 2. 3.

4.

Elhelyezhető funkció továbbá: az OTÉK 16. § (2) bekezdés 1- 6. pontjai szerinti építmények. A közművesítettség mértéke: 6. § (2) bekezdés szerint biztosítandó. A telekalakítás lehetőségei Bármely telekalakítás engedélyezhető az alábbi paraméterek szerint. A kialakítható telek legkisebb területe 2000 m2 legkisebb utcai homlokvonala 25,0 m Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja Legnagyobb Legkisebb beépítettsége (%) zöldfelület (%) zártsorúan csatlakozó legyen, 65● 15● ●- Kivéve oktatási létesítmények esetében, ahol „A közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti - műszaki követelményeiről” szóló 19/2002. (V. 8.) OM rendelet betartása kötelező, beépítettség és zöldfelület vonatkozásában is. - Az övezet terven jelölt, ligetesen növényesítendő részeire jelen rendelet 5. § (13) és (14) bekezdésében leírtak tartandók.

9

5. Elhelyezhető épületek száma

6.

7.

8.

9.

A beépítés paraméterei Az övezet telkein Megengedett legkisebb előkert● oldalkert●

Beépítési mód függvényében Több épület is lehet 8,0/12,0/0,0 m 5,0 m 8,0 m Zártsorúan csatlakozó ●Az elő-, oldal- és hátsókertek méretétől az elektromos légvezetékek védőtávolsága miatt, ahhoz igazodva el kell térni a terv szerint, de legalább a táblázat adatai tartandók. - A 8518. számú Sopron-Balf összekötő út mentén a legalább 12,0 m-es előkertben magán-szerviz út létesítendő. - A terven kötelező építési vonalakkal jelölt utcavonalak mentén 0,0 m lehet. Zártsorú beépítést megszakító oldalkert és udvari épületszárnyak közti távolság is 5,0 m legyen. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Legnagyobb Tető héjazata építménymagasság hajlásszöge tetőszélesség Max. 9,5 m Környezetébe K tartható ill. 16,0 m Égetett agyagcserép, illeszkedő, jellemzően üveg, üvegnek ható magastető● legyen műanyag, ill. fémfedés alkalmazható •Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. jelen rendelet 11. § (7) bekezdés. Egyedi előírások: a) Az övezet területén új épület létesítésének, épület bővítésének engedélyezése két lépcsős lehet, jelen rendelet 3. § szerint. b) Az övezet főút menti területein, az út védőtávolságába eső építési helyeken (lásd! 1. melléklet) építeni csak az illetékes közlekedési szakhatóságok hozzájárulásával lehet. Sajátos jogintézmények: a) Építési tilalom: b) Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 5242/3-, 5242/5, 05249/32-, 05249/39-, 05249/40-, 066/8-, 066/10-, 066/25-, 5352/2, 5352/4-, 5352/5-, 5352/7-, 5352/8-, 5352/9-, 5354/2-, hrsz-okat. c) Elővásárlási jog: Vonatkozó védelmi kategóriák: a) örökségvédelem szerint: b) egyéb: városkapu szerepkörű övezet, városképi kialakítására különös figyelmet kell fordítani. hátsókert●

” (2) A Z

75

7,5

K/2000

Vt-2

jelű övezet lakó illetve települési szintű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági létesítmények épületeinek elhelyezésére szolgál. 1.

2. 3.

1

Elhelyezhető funkció továbbá: az OTÉK 16. § (2) bekezdés 1●-6. pontjai szerinti építmények. ●az övezet 84. számú főközlekedési úttal közvetlenül határos, tehát annak védőtávolságába eső területein, lakóépület és a hatályos országos rendelkezés1 szerint - védendő épület, helyiség - kategóriába tartozó létesítmények nem helyezhetők el. A közművesítettség mértéke: 6. § (2) bekezdés szerint biztosítandó. A telekalakítás lehetőségei Bármely telekalakítás engedélyezhető az alábbi paraméterek szerint. A kialakítható telek legkisebb területe K tartható ill. 2000 m2 legkisebb utcai homlokvonala 25,0 m

Jóváhagyáskor: 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet 2. § q) pontja.

10

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja

Legnagyobb Legkisebb zöldfelület beépítettsége (%) (%) zártsorúan csatlakozó legyen, 75 10 A beépítés paraméterei Az övezet telkein Elhelyezhető Megengedett legkisebb Beépítési mód épületek száma függvényében előkert● oldalkert● hátsókert● Több épület is lehet 0,0/5,0 m 5,0 m 8,0 m Zártsorúan csatlakozó

5.

6.

7.

8.

9.

●- Az övezet 84. számú főközlekedési úttal közvetlenül határos területein, > 16,0 m telekmélység (főút tengelyére merőleges telekméret) esetén, legalább a Napos utca mentén 5,0 m-es előkert tartandó, egyéb esetekben 0,0 m lehet; - Zártsorú beépítést megszakító oldalkert és udvari épületszárnyak közti távolság is 5,0 m legyen. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Legnagyobb Tető héjazata építménymagasság hajlásszöge tetőszélesség Max.7,5 m● Környezetébe K tartható ill. 16,0 m Égetett agyagcserép, üveg, illeszkedő, üvegnek ható műanyag, ill. jellemzően fémfedés alkalmazható magastető●● legyen ●Az övezet 84. számú főközlekedési úttal közvetlenül határos területein, az építménymagasság legfeljebb 7,5 m legyen; ●●Jellemzően magastető fogalmának meghatározását lásd. jelen rendelet 11. § (7) bekezdés. Egyedi előírások: a) Az övezet területén új épület létesítésének, épület bővítésének engedélyezése két lépcsős lehet, jelen rendelet 3. §-a szerint. b) Az övezetben a főút menti területeken, az út védőtávolságába eső építési helyeken (lásd! 1. melléklet) építeni csak az illetékes közlekedési szakhatóság(ok) hozzájárulásával lehet. c) Az 5345/6 hrsz-ú ingatlan beépíthetősége, a közútfejlesztés - tervezett közúti csomópont területigényetávlati terveinek függvényében, külön tisztázandó az illetékes közlekedési szakhatósággal. Sajátos jogintézmények: a) Építési tilalom: b) Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 5242/3-, 5242/5, 05249/32-, 05249/39-, 05249/40-, 066/8-, 066/10-, 066/25-, 5352/2, 5352/4-, 5352/5-, 5352/7-, 5352/8-, 5352/9-, 5354/2-, hrsz-okat. c) Elővásárlási jog: Vonatkozó védelmi kategóriák: a) örökségvédelem szerint: b) egyéb: városkapu szerepkörű övezet, városképi kialakítására különös figyelmet kell fordítani.

” 6. § (1) A R. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A K(O)/Z

K/60

9,5

K/1000

Gksz-1

jelű övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású települési szintű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. 1.

Elhelyezhető funkció továbbá: az OTÉK 19. § (2) bekezdés 1-3. és 5. pontja szerinti, kivételesen● (3) bekezdés 1. pontja szerinti építmények. ●Az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni.

11

2. 3.

4.

A közművesítettség mértéke: 6. § (2) bekezdés szerint biztosítandó. A telekalakítás lehetőségei Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető. A kialakítható telek legkisebb területe K tartható illetve 1000 m2 legkisebb utcai homlokvonala K tartható illetve 25 m Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja Legnagyobb Legkisebb beépítettsége (%) zöldfelület (%) Kialakult oldalhatáron álló beépítés tartható, új beépítés zártsorúan csatlakozó lehet

5.

7.

8.

20(20) ●●

●Ahol a kialakult beépítettség a táblázat adatát meghaladja, ott új építés esetén a kialakult beépítettség visszaállítható. ●●A telek burkolt felülete legfeljebb 20% lehet; *A >60% kialakult beépítettség az OTÉK-ban foglalt határértékénél megengedőbb érték, melyhez hozzájárulását a BM Nyugat-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 115-3/2005. számú szakvéleményében megadta. A beépítés paraméterei Elhelyezhető épületek száma Több is lehet

6.

K●/60%

Az övezet telkein Megengedett legkisebb előkert oldalkert hátsókert 5,0 m●● 8,0/0,0●●● m K/8,0/0,0 •m K●●●*/10,0 m

Beépítési mód függvényében Zártsorúan csatlakozó Oldalhatáron álló ●A kialakult állapot szerint, valamint a terven kötelező építési vonalakkal jelölt utcavonalak mentén 0,0 m lehet. ●●Zártsorú beépítést megszakító oldalkert és udvari épületszárnyak közti távolság is 5,0 m legyen. ●●●- Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén < 10,0 m, ott a tényleges építménymagasságból az OTÉK 36. § (2) bek. szerint meghatározott távolság tartandó. - Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb, mint a tényleges építménymagasságból az OTÉK 36. § (2) bek. szerint meghatározott távolság, ott zártsorú beépítés engedélyezhető. - Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén kisebb mint a tényleges építménymagasságból az OTÉK 36. § (2) bek. szerint meghatározott távolság, ott minden esetben az építési engedélyezés során be kell szerezni a tűzvédelmi szakhatóság véleményét. *Oldalhatáron álló beépítésnél a tényleges építménymagasságnál kisebb kialakult oldalkert az OTÉK-ban foglalt határértékénél megengedőbb érték, melyhez hozzájárulását a BM Nyugat-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 115-3/2005. számú szakvéleményében megadta. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Legnagyobb Tető héjazata építménymagasság hajlásszöge tetőszélesség 9,5 m Környezetébe 14,0 m● Hullámpala nem lehet. illeszkedő legyen ●Ettől eltérni nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek esetén lehet a városi főépítész véleménye alapján. Egyedi előírások: a) Az övezet területén új épület létesítésének, épület bővítésének engedélyezése két lépcsős lehet, jelen rendelet 3. §-a szerint. b) A helyi építési hatóság előírhatja a tervezett ingatlan közvetlen szomszédját bemutató látványterv készítését az építési engedélykérelemhez minden olyan esetben, amikor a tervezett épület(ek) tetőhajlásszöge, tetőformája, anyaghasználata, homlokzati színei jelentős eltérést mutat(nak) a környezettől. Ilyen esetekben be kell szerezni a városi főépítész szakvéleményét. Sajátos jogintézmények: a) Építési tilalom: b) c)

Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 4972/1-, ./6-/9-, 4976-, 4980-, 4982-, 4983/1, 4985-, 4986-, 4987/1-, ./2-, 4967/2-, 5013/1-, 5242/22-, ./23 hrsz-okat. Elővásárlási jog: -

12

9.

Vonatkozó védelmi kategóriák a) örökségvédelem szerint: b) egyéb: -

” (2) A R. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A K/SZ

K/60

K/12,5

K/3000

Gksz-2

jelű övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású térségi szintű kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. 1. 2. 3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

Elhelyezhető funkció továbbá: az OTÉK 19. § (2) bekezdés 1-5. pontjai szerinti építmények. A közművesítettség mértéke: 6. § (2) bekezdés szerint. A telekalakítás lehetőségei Az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető. A kialakítható telek legkisebb területe K ill. 3000 m2 legkisebb utcai homlokvonala K ill. 40 m Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja Legnagyobb beépítettsége (%) Legkisebb zöldfelület (%) Szabadon álló lehet K/60 20 A beépítés paraméterei Az övezet telkein Elhelyezhető Megengedett legkisebb Beépítési mód épületek száma függvényében előkert● oldalkert● hátsókert● Több is lehet K tartható ill. K tartható ill. 12,0 m Szabadon álló 12,0/8,0/0,0●● m 7,0 m ● Az elő-, oldal- és hátsókertek méretétől az elektromos légvezetékek védőtávolsága miatt, ahhoz igazodva el kell térni a terv szerint, de legalább a táblázat adatai tartandók. ●●- Saroktelek esetén az előkert az egyik utca mentén 8,0 m lehet, az utcaképbe illeszkedő oldalon. - A terven kötelező építési vonalakkal jelölt utcavonalak mentén 0,0 m lehet. - A legalább 12,0 m-es előkertben fásított parkolót kell kialakítani. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Legnagyobb Tető héjazata építménymagasság hajlásszöge tetőszélesség 12,5 m Környezetébe illeszkedő 16,0 m● Hullámpala nem lehet tömeg engedélyezhető ●Ettől eltérni nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek esetén lehet, a helyi építési hatóság jogkörében. Egyedi előírások: a) Az övezet területén új épület létesítésének, épület bővítésének engedélyezése két lépcsős lehet, jelen rendelet 3. § szerint. b) A helyi építési hatóság előírhatja a tervezett ingatlan közvetlen szomszédját bemutató látványterv készítését az építési engedélykérelemhez minden olyan esetben, amikor a tervezett épület(ek) tetőhajlásszöge, tetőformája, anyaghasználata, homlokzati színei jelentős eltérést mutat(nak) a környezettől. Ilyen esetben be kell szerezni a városi főépítész szakvéleményét. Sajátos jogintézmények: a) Építési tilalom: b) Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 04/29-/34-, ./39-, ./42-/44-, ./46-/49-, ./51-/54-, ./56-, ./62-73-, ./107-/109-, 062/18-, 066/9-, ./10-, 5242/7-, ./8-, ./13-, ./28-, 5249/44-, hrsz-ot. c) Elővásárlási jog: Vonatkozó védelmi kategóriák a) örökségvédelem szerint: b) egyéb: városképi jelentőségű övezet, kialakítására különös figyelmet kell fordítani.

” (3) A R. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 13

„(4) A SZ

40

12,5

K/5000

Gksz-3

jelű övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású térségi színtű, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyéb közösségi szórakoztató létesítmények épületeinek elhelyezésére szolgál. 1.

2. 3.

4.

5.

6.

7.

Elhelyezhető funkció továbbá: az OTÉK 19. § (2) bekezdés 1-5. pontja szerinti, valamint kivételesen● a (3) bekezdés 2. pontja szerinti építmények. ●Az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni. A közművesítettség mértéke: 6. § (2) bekezdés szerint. A telekalakítás lehetőségei Az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető. Nyeles telek létesíthető. A kialakítható telek legkisebb területe K tartható ill. 5000 m2 legkisebb utcai homlokvonala K tartható ill. 50 m● ●Kivéve: - A nyeles telek nyúlványának szélessége legalább 5,0 m legyen. - Zsák utca végén legalább 5,0 m-es közterületi kapcsolat legyen. - Szabálytalan telekforma esetén az átlagos telekszélesség 50 m legyen. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja Legnagyobb beépítettsége (%) Legkisebb zöldfelület (%) Szabadon álló lehet 40% 25% A beépítés paraméterei Az övezet telkein Elhelyezhető épületek Megengedett legkisebb Beépítési mód száma függvényében előkert● oldalkert● hátsókert● Több is lehet 16,0/8,0 m●● 8,0 m 16,0 m Szabadon álló ●Az elő-, oldal- és hátsókertek méretétől az elektromos légvezetékek védőtávolsága miatt, ahhoz igazodva el kell térni a terv szerint, de legalább a táblázat adatai tartandók. ●●- Saroktelek esetén az egyik utca mentén az előkert legalább 8,0 m-es lehet. - A legalább 16,0 m-es előkertben fásított parkolót kell kialakítani. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető hajlásszöge Legnagyobb Tető héjazata építménymagasság tetőszélesség 12,5 m Környezetébe illeszkedő tömeg 16,0 m● Hullámpala nem engedélyezhető lehet ●Ettől eltérni nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek esetén lehet, a helyi építési hatóság jogkörében. Egyedi előírások: a) Az övezet területén új épület létesítésének, épület bővítésének engedélyezése két lépcsős lehet, jelen rendelet 3. § szerint. b) A helyi építési hatóság előírhatja a tervezett ingatlan közvetlen szomszédját bemutató látványterv készítését az építési engedély kérelemhez minden olyan esetben, amikor a tervezett épület(ek) tetőhajlásszöge, tetőformája, anyaghasználata, homlokzati színei jelentős eltérést mutat(nak) a környezettől. Ilyen esetben be kell szerezni a városi főépítész szakvéleményét. c) Az egyéb szórakoztató létesítmények által alkalmazható hangosító berendezésekre, a képviselőtestület által külön rendeletben elfogadott határérték betartását kell megkövetelni. (Hangosító berendezésnek minősül a zenegép, hangszórón közvetített ének, stb.) d) Az övezet főút menti területein, az út védőtávolságába eső építési helyeken építeni csak az illetékes közlekedési szakhatóságok hozzájárulásával lehet.

14

8.

Sajátos jogintézmények: a) Építési tilalom: b) Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 5242/13-, 5248/31-, 082/4-, ./5-, ./6-, ./14-, ./15-, ./16-, ././17-, ./21-, ./22-, ./28-, ./29, ./30-, 066/10-, ./24-38-, ./148-165, hrsz-okat. c) Elővásárlási jog: -

9.

Vonatkozó védelmi kategóriák a) örökségvédelem szerint: b) egyéb:-

” (4) A R. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A K/SZ

K/50

K/14,5

K/3000

Gip-1

jelű övezet egyéb ipari terület, elsősorban ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási építmények elhelyezésére szolgál. 1.

2. 3.

4.

5.

6.

7.

Elhelyezhető funkció továbbá: az OTÉK 20. § (4) bekezdés szerinti építmények, kivételesen● az OTÉK 20. § (5) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti épületek. ●az övezetben kivételesen elhelyezhető építmények esetében az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtakat figyelembe kell venni. A közművesítettség mértéke: 6. § (2) bekezdés szerint. A telekalakítás lehetőségei Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető. A kialakítható telek legkisebb területe K tartható ill. 3000 m2 legkisebb utcai homlokvonala K tartható ill. 40 m Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja Legnagyobb Legkisebb beépítettsége (%) zöldfelület (%) Szabadon álló lehet. 40 30(30)● ●A telek burkolt felülete legfeljebb 30% lehet. A beépítés paraméterei Az övezet telkein Elhelyezhető Megengedett legkisebb Beépítési mód épületek száma függvényében előkert oldalkert hátsókert Több is lehet K ill. 16 m● 8,0 m illetve kialakult 16,0 m Szabadon álló állapot tartható ●- Kialakult állapot szerint 0,0 m is tartható. - A legalább 16,0 m-es előkertben fásított parkolót kell kialakítani. Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Legnagyobb Tető héjazata építménymagasság hajlásszöge tetőszélesség kialakult állapot tartható Környezetébe illeszkedő 16,0 m● Hullámpala nem lehet illetve 14,5 m tömeg engedélyezhető ●Ettől eltérni nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek esetén lehet, a helyi építési hatóság jogkörében. Egyedi előírások a) Az övezet területén új épület létesítésének, épület bővítésének engedélyezése két lépcsős lehet, jelen rendelet 3. § szerint. b) A helyi építési hatóság előírhatja a tervezett ingatlan közvetlen szomszédját bemutató látványterv készítését az építési engedélykérelemhez minden olyan esetben, amikor a tervezett épület(ek) tetőhajlásszöge, tetőformája, anyaghasználata, homlokzati színei jelentős eltérést mutat(nak) a környezettől. Ilyen esetben be kell szerezni a városi főépítész szakvéleményét. c) Lásd még továbbá jelen rendelet 22-24. §-ainak előírásait.

15

8.

Sajátos jogintézmények: a) Építési tilalom: b) Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 5249/18 hrsz. c) Elővásárlási jog: -

9.

Vonatkozó védelmi kategóriák a) örökségvédelem szerint: b) egyéb:-

” 7. § (1) A R. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A K-1 B,Okt,Kut

SZ

25

9,5

5000

jelű övezet a tervezési terület bányatelkét érinti. A bányaművelés megszűnését követő rekultiváció után, az övezet a természeti környezetéhez és a város kulturális örökségeihez igazodó, speciális, ligetesen növényesített összefüggő nagy kertes területté alakítható, ahol elsősorban oktatási-, kutatási-, egyházi célú létesítmények építményei helyezhetők el. 1.

2. 3.

4.

Elhelyezhető funkció továbbá: oktatási-konferencia-, egyházi célú létesítmények, valamint azok ellátását célzó szálláshely szolgáltató, egészségügyi ellátó, vendéglátó rendeltetésű, fitness-wellness, sport illetve kereskedelmi célú létesítmények épületei, továbbá a terület rendeltetésszerű használatához szükséges közlekedési létesítmények (mélygarázs, parkolók), karbantartó létesítmények, a személyzet számára szolgáló lakások (gondnoki lakások). A közművesítettség mértéke: 6. § (2) bekezdés szerint biztosítandó. A telekalakítás lehetőségei Bármely telekalakítás engedélyezhető, az alábbi paraméterek szerint. A kialakítható telek legkisebb területe 5000 m2 legkisebb utcai homlokvonala 50,0 m Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja Legnagyobb Legkisebb beépítettsége (%) zöldfelület (%) Szabadon álló lehet 25% 50%

16

5.

A beépítés paraméterei Az övezet telkein Elhelyezhető Megengedett legkisebb épületek száma melléképítmények előkert oldalkert hátsókert Több épület létesíthető

Beépítési mód függvényében szabadon álló

OTÉK 1. melléklet 54. 18,0* m● 18,0* m● 18,0* m● pontja szerint: e)-h) és m) pontja ●- Az elő-, oldal- és hátsókertek méretétől az elektromos légvezetékek védőtávolsága miatt, ahhoz igazodva el kell térni a terv szerint, de legalább a táblázat adatai tartandók. - Az elő-oldal- és hátsókertekre beültetési kötelezettség vonatkozik (lásd! jelen rendelet 5. § (12) és (14) bekezdését). - Az övezet előkertjeiben, a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 200 m2 nagyságú épület(ek) vagy a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett földdel fedett építmény(ek) létesíthető(k) porta, kapuház, karbantartó helyiség, gépészeti helyiség, iroda, kisebb üzlethelyiség, garázs stb. számára. * Előkertben épület, építmény létesítése az OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a BM Nyugat-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 115-3/2005. számú szakvéleményében megadta.

6.

7.

8.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Legnagyobb építménymagasság hajlásszöge tetőszélesség 9,5 m● A beépítés a természetiK tartandó ill. 14,0 m és az épített környezetéhez igazodjon.

Tető héjazata

Égetett agyagcserép, üveg, üvegnek ható műanyag, ill. fémfedés alkalmazható ●Kivéve toronyszerű építmény esetén, amikor jelen rendelet 11. § (9) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. ●●Ettől eltérni nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek esetén lehet, a helyi építési hatóság jogkörében. Egyedi előírások: a) Az övezet területén új épület létesítésének, épület bővítésének engedélyezése két lépcsős lehet, jelen rendelet 3. § szerint. b) A helyi építési hatóság előírhatja a tervezett ingatlan közvetlen szomszédjait bemutató látványterv készítését az építési engedély kérelemhez minden olyan esetben, amikor a tervezett épület(ek) tetőhajlásszöge, tetőformája, anyaghasználata, homlokzati színei jelentős eltérést mutat(nak) a környezettől. Ilyen esetben be kell szerezni a városi főépítész szakvéleményét. c) Az övezetben a pihenés létesítményeinek elhelyezésére kijelölt ligetesen fásítandó kertterületeket állandóan növényzettel fedett, ligetes zöldterületként kell kialakítani, őshonos növényállománnyal. (lásd! jelen rendelet 5. § (13) és (14) bekezdése, továbbá 1. függelék) d) Az övezetben a pihenés létesítményeinek elhelyezésére kijelölt kertterületeken az OTÉK 27. § (4) bekezdés a)-c) pont szerinti építmények helyezhetők el, az OTÉK 27. § (5) bekezdés szerinti beépítettséggel. e) Az övezetben csak füves sportpálya létesíthető. f) Gyalogos közlekedésre alkalmas utak kavicsburkolatot kaphatnak, kétoldali kőszegéllyel kialakítva. g) Gépkocsi közlekedésre alkalmas felületek csak kiselemes (kockakő) burkolattal készülhetnek. h) Fásított parkolók felületét gyephézagos burkolattal kell kialakítani. Sajátos jogintézmények: a) Építési tilalom: b) Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 5242/13-, 5249/37-, 082/18-, 082/31-, 082/30-, 082/6-, 082/7-, 082/21 hrsz-ok. c) Elővásárlási jog: -

17

9.

Vonatkozó védelmi kategóriák a) örökségvédelem szerint: a 4. számú nyilvántartott régészeti lelőhely érinti az övezetet a következő ingatlanokon: 5249/36-, ./37 hrsz-ok (lásd! 19. § és jelen rendelet 1. melléklete). b) egyéb: Az övezetet villanyvezetékek érintik, melyeket védőtávolságukkal a tervlap feltünteti. A vezetékek védőtávolságában csak gyep és cserjeszinten zárt növényállomány telepíthető, épület, építmény nem létesíthető.

” (2) A R. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A K-2 B, Gy, Sz, V

SZ

25+10

12,5/15

8000

jelű övezet a tervezési terület bányatelkét érinti. A bányaművelés megszűnését követő rekultiváció után, az övezet ligetesen növényesített összefüggő nagy kertes területté alakítható, ahol elsősorban gyógyászati célú-, gyógyszálló-, szálló-, gyógyüdülő valamint vendéglátó rendeltetésű építmények helyezhetők el. 1.

2. 3.

4.

5.

Elhelyezhető funkció továbbá: oktatási-konferencia célú létesítmények, gyógyszálló-szálló-, gyógyüdülő, szálláshely szolgáltató, egészségügyi ellátó, valamint vendéglátó rendeltetésű, fitnesswellnes, sport illetve kereskedelmi célú létesítmények épületei, továbbá a terület rendeltetésszerű használatához szükséges közlekedési létesítmények (mélygarázs, parkolók), karbantartó létesítmények, a személyzet számára szolgáló lakások (gondnoki lakások), illetve horgásztó, látványtó, medence is létesíthető.● ●Horgásztó, illetve látványtó létesítése vízjogi engedélyhez kötött. A közművesítettség mértéke: 6. § (2) bekezdés szerint biztosítandó. A telekalakítás lehetőségei Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető. A kialakítható telek legkisebb területe 8000 m2 legkisebb utcai homlokvonala Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett Beépítési módja Legnagyobb Legkisebb beépítettsége (%) zöldfelület (%) szabadon álló 25+10%● 45/20%●● ●Az övezetben, a + jellel jelölt érték vízfelületekre vonatkozik. ●●Αz övezetben burkolt felületek mindösszesen a telek 20%-át nem haladhatják meg. A beépítés paraméterei Az övezet telkein Elhelyezhető Megengedett legkisebb Beépítési mód épületek száma melléképítmények előkert oldalkert hátsókert függvényében Több épület OTÉK 1. melléklet 54. 24,0* m● 24,0* m● 24,0* m● szabadon álló létesíthető pontja szerint: e)-h) és m) ●-Az (elő-, oldal-, hátsó-) kert legalább 24,0 m legyen, melyek közül legalább egyik fásított parkoló számára kialakítandó, a további kertekre pedig beültetési kötelezettség vonatkozik (a beültetési kötelezettségre vonatkozó előírást ld. jelen rendelet 5. § (12) és (14) bekezdésében). - Az elő-, oldal- és hátsókertek méretétől el kell térni: - az elektromos légvezetékek védőtávolsága miatt, ahhoz igazodva az 1. melléklet szerint, de legalább a táblázat adatai tartandók, - az M9-es út mentén, az út terven jelölt védőtávolsága szerint. - Az övezet előkertjeiben, a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 200 m2 nagyságú épület(ek) vagy a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett földdel fedett építmény(ek) létesíthető(k) porta, kapuház, karbantartó helyiség, gépészeti helyiség, iroda, kisebb üzlethelyiség, garázs stb. számára. *Előkertben épület, építmény létesítése az OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a BM Nyugat-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 115-3/2005. számú szakvéleményében megadta.

18

6.

7.

8.

9.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések Megengedett Tetőzet és a tető Legnagyobb Tető héjazata építménymagasság hajlásszöge tetőszélesség Egységes építészeti 14,0 m●● Cserép-, fém- üveg- ill. 12,5/15,0 m• együttes legyen üveg hatású műanyagfedés lehet ●A létesítendő épületek homlokzatmagassága egyetlen ponton sem haladhatja meg a 15,0 m-t, kivéve toronyszerű építmény esetén, amikor jelen rendelet 11. § (9) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. ●●Ettől eltérni nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek (fedett uszoda, előadó, tornacsarnok, stb.) esetén lehet, a helyi építési hatóság jogkörében. Egyedi előírások: a) Az övezet területén új épület létesítésének, épület bővítésének engedélyezése két lépcsős lehet, jelen rendelet 3. §-a szerint. b) A helyi építési hatóság előírhatja a tervezett ingatlan közvetlen szomszédját bemutató látványterv készítését az építési minden olyan esetben, amikor a tervezett épület(ek) tetőhajlásszöge, tetőformája, anyaghasználata, homlokzati színei jelentős eltérést mutat(nak) a környezettől. Ilyen esetben be kell szerezni a városi főépítész szakvéleményét. c) Az övezetben a pihenés létesítményeinek elhelyezésére kijelölt ligetesen fásítandó kertterületeket állandóan növényzettel fedett, ligetes zöldterületként kell kialakítani, őshonos növényállománnyal. (lásd! jelen rendelet 5. § (13) és (14) bek. továbbá 1. számú függelék) d) Az övezetben a pihenés létesítményeinek elhelyezésére kijelölt kertterületeken az OTÉK 27. § (4) bekezdés a)-c) pontjai szerinti építmények helyezhetők el, az OTÉK 27. § (5) bekezdés szerinti beépítettséggel. e) Az övezetben csak füves sportpálya létesíthető. f) Gyalogos közlekedésre alkalmas utak kavicsburkolatot kaphatnak, kétoldali kőszegéllyel kialakítva. g) Gépkocsi közlekedésre alkalmas felületek csak kiselemes (kockakő) burkolattal készülhetnek. h) Fásított parkolók felületét gyephézagos burkolattal kell kialakítani. i) A tó-partokat kis lejt-szögű rézsűvel kell kialakítani, látszó betonozott partszakasz nem létesíthető.

Sajátos jogintézmények: a) Építési tilalom: b) Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 5340-5344-, 085/3-./15-, ./17-, ./18-, ./20-, ./21-, ./22-, ./33-, ./34-, 085/50-./56-, c) Elővásárlási jog: Vonatkozó védelmi kategóriák a) örökségvédelem szerint: b) egyéb: Az övezetet villanyvezetékek érintik, melyeket védőtávolságukkal a tervlap feltünteti. A vezetékek védőtávolságában csak gyep és cserjeszinten zárt növényállomány telepíthető, épület, építmény nem létesíthető.

” (3) A R. 10. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) A bányászat állami szakigazgatási feladatait a bányahatóság látja el.” (4) A R. 10. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(11) A K-4P – jelű övezet a nem közlekedési területbe sorolt fásított parkolók számára lehatárolt terület: a) Az övezet területén új épület létesítésének, épület bővítésének engedélyezése két lépcsős lehet, jelen rendelet 3. §-a szerint. b) A helyi építési hatóság előírhatja a tervezett ingatlan közvetlen szomszédját bemutató látványterv készítését az építési minden olyan esetben, amikor a tervezett épület(ek) tetőhajlásszöge, tetőformája, anyaghasználata, homlokzati színei jelentős eltérést mutat(nak) a környezettől. Ilyen esetben be kell szerezni a városi főépítész szakvéleményét. c) Az övezetben jelölt, telepítendő fasorokat legalább lombkorona szinten zárt, őshonos növényállománnyal kell kialakítani (lásd! OTÉK 25. §, valamint jelen rendelet 1. függelék). d) A parkolók beálló felületei kiselemes térburkolattal legyenek kialakítva.” 8. § 19

A R. 11. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) A tervezési terület bármely övezetében, a megengedett legnagyobb építménymagasságtól pozitív irányban akkor lehet eltérni, ha a város történeti múltját, híres személyiségét, bármilyen egyházi, kulturális nevezetességét őrző, jelen image-át hirdető, idegenforgalmi vonzerőt jelentő, stb. céllal torony, toronyszerű építmény létesítésének igénye merül fel. Ilyen esetben a helyi építési hatóság a tervezett ingatlan közvetlen szomszédját bemutató látványtervvel egészíttesse ki az építési engedélykérelmet. Ezt követően építési engedélyt kiadni a városi tervtanács szakvéleménye alapján lehet.” 9. § (1) A R. 12. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) A tervezett M9-es gyorsforgalmi út építése során az állatok átjutását biztosító aluljáró(k) létesítendők a természetvédelmi hatóság és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága által meghatározott helyen illetve helyeken.” (2) A R. 12. § (10) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „b) az érintett fasorok favédelemmel ellátandók” (3) A R. 12. § (13) bekezdése hatályát veszti. 10. § A R. 13. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) A tervezési terület zöldterületein új épület létesítésének, épület bővítésének, az építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárás két lépcsős lehet, jelen rendelet 3. §-a szerint.” 11. § A R. 16. § (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) a 3000 m2-t meghaladó területű telken, elsősorban tárolás célját szolgáló gazdasági épület, valamint terepszint alatti építmény (terepszint alatti létesítményre vonatkozó előírást lásd! 11. § (10) bekezdés) legfeljebb 3%-os beépítettséggel,” 12. § (1) A R. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az érintett ingatlanokon minden eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Igazgatási és Hatósági Igazgatóság Regionális Irodájának a szakhatósági hozzájárulása szükséges.” (2) A R. 19. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) A tervezési területen található temető és a Pihenőkereszt környezete helyi védettségű, amely területeken a helyi építési hatóság az építési engedély kérelemhez látványterv készítését írhat elő, a településkép tájkép előnyösebb kialakítása illetve megóvása érdekében. Ilyen esetben be kell szerezni a városi főépítész szakvéleményét.” 13. § (1) A R. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A tervezési terület természeti értékeit a szabályozási terv tünteti fel. Az országos védelem alatt álló természetvédelmi területeket és azok védőtávolságát érintő tervezés esetén, a részletes övezeti előírások szerint ki kell kérni a természetvédelmi hatóság és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának véleményét.” (2) A R. 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 20

„(5) A helyi építési hatóság a jelzett pontok környezetében, a tájba illesztést és a kilátásvédelmet igazoló látványtervvel kiegészíttetheti az építési engedélykérelmet. Ilyen esetben be kell szerezni a városi főépítész szakvéleményét.” 14. § A R. 22. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki, amellyel egyidejűleg a korábbi (4)-(12) bekezdések számozása (5)-(13) bekezdésre változik: „(4) A létesítmények műszaki tervezése, rendeltetésszerű és biztonságos kialakítása, fenntartása és üzemeltetése során be kell tartani a vizek hasznosítására, védelmére és kártételeinek elhárítására szolgáló feladatok ellátására, valamint a vízgazdálkodásra vonatkozó követelményeket.” 15. § A R. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok vagy a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatóság előírása szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.” 16. § A R. 1. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép. A R. 2., 4., 5., 8. melléklete hatályát veszti. 17. § ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, és a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.

Dr. Fodor Tamás polgármester

Dr. Dobos József jegyző

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33

34

35

36

37

38

39

40

5. napirendi pont: Előterjesztés a Sopron, Délkeleti gazdasági terület Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 26/2005. (VI. 3.) rendelet módosításáról Dr. Fodor Tamás polgármester: Előterjesztői kiegészítésként mondanám: a mostani és a következő előterjesztéseknek – a szabályozási tervek módosításának – az az oka, hogy nyert a pályázatunk, melyet a Kőszegi úti aluljáró építésére adtunk be. Mágel Ágost, a Városfejlesztési Bizottság elnöke: A Városfejlesztési Bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Dr. ifj. Arszin Miklós, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: A Jogi és Ügyrendi Bizottság – jogi szempontból – támogatta az előterjesztést. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk a rendelettervezetről. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 22 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 22 igen egyhangú szavazattal a rendelettervezetet elfogadta és megalkotta a következő rendeletet: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 40/2008. (XII. 23.) rendelete a Sopron, Délkeleti gazdasági terület Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 26/2005. (VI. 3.) rendelet módosításáról

1. § Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a Sopron, Délkeleti gazdasági terület Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 26/2005. (VI. 3.) rendeletének (továbbiakban: R.) 7. §-a az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A Kőszegi út és a vasút kereszteződésében a zöldfelületek (rézsűk zöldfelülete is) kertépítészeti terv alapján alakítandók ki. A kertépítészeti tervnek legalább a kiültetésre kerülő növények fajtáira és elhelyezkedésére kell kitérnie.” 2. § A R. 8. §-a az alábbi (15) bekezdéssel egészül ki:

41

„(15) A tervezési területen a gázbekötő vezetékek telken belül is csak föld alatti kivitellel készülhetnek.” 3. § A R. 1. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép. 4. § (1) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, és a hatálybalépést követő napon hatályát veszti. (2) A hatálybalépéssel egyidejűleg a Sopron, Dél-keleti gazdasági terület Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 26/2005. (VI. 3.) rendelet 2576/90-92, 5948, 5934/2, 5783/1, 5789/1, 5798/1 hrsz-ú területre vonatkozó hatályon kívül helyezésről szóló 33/2007. (X. 29.) rendelet hatályát veszti.



42

43

44

45

46

47

48

49

6. napirendi pont: Előterjesztés a Lőverek városrész és környéke Szabályozási Tervéről és Helyi építési Szabályzatáról szóló 9/2006. (IV. 7.) rendelet módosításáról Mágel Ágost, a Városfejlesztési Bizottság elnöke: A Városfejlesztési Bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Dr. ifj. Arszin Miklós, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: A Jogi és Ügyrendi Bizottság – jogi szempontból – támogatta az előterjesztést. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk a rendelettervezetről. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 22 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 22 igen egyhangú szavazattal a rendelettervezetet elfogadta és megalkotta a következő rendeletet: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 41/2008. (XII. 23.) rendelete a Lőverek városrész és környéke Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2006. (IV. 7.) rendelet módosításáról 1. § (1) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Lőverek városrész és környéke Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2006. (IV. 7.) rendelet (továbbiakban: R.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, rendeltetését megváltoztatni, lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni csak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti – műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet, valamint a jelen rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.” (2) A R. 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt alkalmazandó: 1. melléklet (Szabályozási terv) 2. melléklet (Településszerkezeti tervlap) 3. melléklet (Táj- és természetvédelem alatt álló emlékek és területek jegyzéke)

50

4. melléklet (Helyi védelem alatt álló építmények jegyzéke) 5. melléklet (A régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek jegyzéke) 6. melléklet (A Lőverek területén, valamint a Kőszegi úti aluljáró által érintett területen ültetésre ajánlott növények jegyzéke) 7. melléklet (Villa sor és Vadas Jenő utcai terepmetszetek)” 2. § A R. 2. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „g)„K” kialakult – Beépítettség: az érintett és szomszédos telektömbök beépített telkein jellemző beépítettségéhez igazodó mértékű, az önkormányzati tervtanács szakvéleményének figyelembe vételével megítélendő. – Építménymagasság: az érintett és szomszédos telektömbök beépített telkein jellemző építménymagasságokhoz igazodó mértékű, főépítészi szakvélemény figyelembe vételével megítélendő. – Teleknagyság: a rendelet elfogadásának időpontjában érvényes nyilvántartási adatok szerinti telekméret, melynek a közterületek tervezett korrekciója miatti változása a beépíthetőséget nem érinti.” 3. § A R. 7. § (1) bekezdése az alábbi g) ponttal egészül ki: „g) közlekedési csomópont térségében (Köu-CSP) jelentkező műtárgyak vonatkozásában.” 4. § (1) A R. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Övezeti előírások: Lk1 Az építési hely

elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert Beépíthetőség legnagyobb beépítettség Legkisebb zöldfelület Épület legnagyobb építménymagasság Legkisebb utcai homlokvonala kialakítható telekméret mélység telekméret

Lk3 Az építési hely

Beépíthetőség

elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert legnagyobb beépítettség

SZ 12 szabadonálló kialakult 3,0 m 6,0 m 40%

40/30 K/K/K

Lk2

K 30/55 7,5 K(12/30/36) kialakult kialakult kialakult 6,0 m 30%

30% 12,0 m

55% 7,5 m

kialakult

kialakult, v. 12,0 m

kialakult kialakult

kialakult, v. 30,0 m kialakult, v. 360 m2

SZ, O 25/70 7,5 20/30/600 szabadonálló oldalhatáron álló kialakult 4,0 m 6,0 m 25%

51

Lk4

SZ 7,5 szabadonálló kialakult 3,0 m 6,0 m 25%

25/70 20/30/600

Legkisebb zöldfelület Épület legnagyobb építménymagasság Legkisebb utcai homlokvonala kialakítható telekméret mélység telekméret Lk5 Az építési hely

elhelyezke-dése előkert oldalkert hátsókert Beépíthetőlegnagyobb ség beépítettség Legkisebb zöldfelület Épület legnagyobb építmény- magasság Legkisebb kiutcai homlokalakítható tevonala lekméret Mélység Telekméret

előkert oldalkert hátsókert Beépítlegnagyobb hetőség beépítettség Legkisebb zöldfelület Épület legnagyobb építmény magasság Legkisebb utcai homlokkialakít-ható vonala telekméret mélység telekméret

20,0 m

30,0 m 600 m2

30,0 m 600 m2 K 40/30 10 12/25/400 kialakult

Lk6

Lk7

Z 40/30 7,5 10/30/300 zártsorú 7,5 m 40%

55% 7,5 m

30% 10,0 m

30% 7,5 m

10,0 m

12,0 m

10,0 m

30,0 m 300 m2

25,0 m 400 m2

30,0 m 300 m2

elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert Beépíthetőség legnagyobb beépítettség Legkisebb zöldfelület Épület legnagyobb építménymagasság Legkisebb utcai homlokvonala kialakítható telekméret mélység telekméret

elhelyezkedése

20,0 m

kialakult kialakult 6,0 m 40%

Az építési hely

Az építési hely

70% 7,5 m

Z/SZ 30/55 7,5 10/30/300 zártsorú szabadonálló kialakult kialakult 6,0 m 30%

Lk8

Lk10

70% 7,5 m

SZ 7,5 szabadonálló kialakult 3,0 m 6,0 m 40%

40/30 K/K/K

Lk9

K 7,5 kialakult kialakult 3,0 m 6,0 m 30%

30% 7,5 m

55% 7,5 m

kialakult

12,0 m

kialakult kialakult

25,0 m 400 m2

IKR 30/55 7,5 15/25/300 ikerházas

Lk11

IKR 30/55 7,5 15/25/400 ikerházas

Lk12

30/55 12/25/400

Z 40/30 10,0 -/-/3000 zártsorú



kialakult 3,0 m 6,0 m 40%

55% 7,5 m

55% 7,5 m

30% 10,0 m

15,0 m

15,0 m

-

25,0 m 300 m2

25,0 m 400 m2

3000 m2

52


Beépíthetőség


Legkisebb zöldfelület Épület legnagyobb építménymagasság Legutcai kisebb homlok kialakítvonala ható telekméret mélység Telekméret

O/IKR 30/55 7,5 15/25/400 oldalhatáron álló ikerházas

Lk15

HZ 30/55 7,5 10/30/300 hézagosan zártsorú

kialakult kialakult

kialakult kialakult

6,0 m

6,0 m

7,5 m

30%

30%

30%

55%

55%

55%

7,5 m

7,5 m

7,5 m

15,0 m

15,0 m

10,0 m

25,0 m 400 m2

25,0 m 400 m2

30,0 m 300 m2

Az építési hely

elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert Beépítlegnagyobb hetőség beépítettség Legkisebb zöldfelület Épület legnagyobb építménymagasság Legkisebb utcai kialakítható homloktelekméret vonala mélység telekméret

IKR

30/55

7,5

12/K/-

Lk17

ikerházas

Lk19 elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert Beépíthetőség legnagyobb beépítettség Legkisebb zöldfelület

Z/IKR 30/55 7,5 15/25/400 zártsorú ikerházas

kialakult kialakult

Lk16

Az építési hely

Lk14

SZ/O

30/55

7,5

14/30/450

Lk18

O/IKR

30/55

7,5

12/25/300


szabadonálló oldalhatáron álló kialakult kialakult 6,0 m 30%

oldalhatáron álló ikerházas kialakult kialakult 6,0 m 30%

55% 7,5 m

55% 7,5 m

55% 7,5 m

12,0 m

14,0 m

12,0 m

kialakult -

30,0 m 450 m2

25,0 m 300 m2

IKR/SZ

30/55

7,5

12/25/300

Lk20

O

30/55

7,5

12/25/450

Lk21

SZ

25/65

7,5

25/30/1000

ikerházas szabadonálló kialakult kialakult 6,0 m 30%

oldalhatáron álló

szabadonálló


kialakult 3,0 m 6,0 m 25%

55%

55%

65%

53

Épület Legkisebb kialakítható telekméret

legnagyobb építménymagasság utcai homlokvonala mélység telekméret

7,5 m

7,5 m

7,5 m

12,0 m

12,0 m

25,0 m

25,0 m 300 m2

25,0 m 450 m2

30,0 m 1000 m2


Beépíthetőség Legkisebb zöldfelület Épület Legkisebb kialakítható telekméret


SZ

30/60

12,0

900

szabadonálló 5,00 3,00 6,0 m 30% 60% 12,0 m 25,0 m

legnagyobb építménymagasság utcai homlokvonala mélység telekméret

30,0 m 900 m2

” (2) A R. 13. §-a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az Lk7*, Lk10*, Lk15*, Lk16* kisvárosias lakóterületen az aluljáró átadásától számított 5 éven belül a telek zöldfelületének minden megkezdett 150 m2-e után egy darab fa ültetendő, a 6. melléklet szerint.” 5. § (1) A R. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető: – legfeljebb egy négylakásos lakóház, – a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi és vendéglátó épület, – 10 szobánál többet nem tartalmazó szálláshely szolgáltató épület, – egyházi, nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, – a főfunkciót kiegészítő funkciójú épületként egy darab tároló (gépkocsi, szerszám) épület, – a lakóépület mellett egy kiszolgáló épület a fenti funkciók kiszolgálására.” (2) A R. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Övezeti előírások: Lke1 Az építési hely

elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert Beépíthetőség legnagyobb beépítettség Legkisebb zöldfelület Épület legnagyobb építménymagasság Legkisebb utcai kialakítható homlok-

SZ 10/75 7,5 K/K/K szabadonálló

Lke2


Lke3

O/SZ 40/30 7,5 12/25/400 oldalhatáron álló szabadonálló 5,0 m 6,0 m 6,0 m 40%

5,0 m kialakult 6,0 m 10%

5,0 m 3,0 m 6,0 m 40%

75% 7,5 m

30% 7,5 m

30% 7,5 m

kialakult

kialakult

12,0 m

54

telekméret

vonala mélység telekméret

Egyéb

kialakult kialakult Az intézményi épületben annak működéséhez kapcsolódó két db lakás kialakítható

kialakult kialakult

O/SZ 30/55 7,5 12/30/360 oldalhatáron álló szabadonálló 5,0 m 4,0 m 6,0 m 30% Lke4

Az építési hely

Beépíthetőség Legkisebb zöldfelület Épület

Legkisebb kialakítható telekméret


12,0 m

-

30,0 m 360 m2 A beépítés módja elvi építési engedély szerint

900 m2

Lke6 Az építési hely

Beépíthetőség Legkisebb zöldfelület Épület Legkisebb kialakítható telekméret

elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert legnagyobb beépítettség legnagyobb építménymagasság utcai homlokvonala mélység telekméret

K 20/65 7,5 16/30/600 kialakult kialakult kialakult 7,5 m 20%

Lke7

Lke8

SZ 7,5

K 7,5 kialakult kialakult kialakult 6,0 m 20%

65% 7,5 m

65% 7,5 m

16,0 m

-

30,0 m 600 m2

900 m2 -

Az Lke6* lakóterületen az aluljáró átadásától számított 5 éven belül a telek zöldfelületének minden megkezdett 150 m2-e után egy darab fa ültetendő, a 6. melléklet szerint.

Egyéb:

SZ 7,5 szabadonálló 5,0 m 3,0 m 6,0 m 20% 65% 7,5 m

utcai homlokvonala

Egyéb

Lke5

55% 7,5 m

legnagyobb építménymagasság

mélység telekméret

25,0 m 400 m2 A beépítés módja elvi építési engedély szerint

15/70 18/30/900

55

Lke9

SZ 7,5

20/65 18/30/900

Lke10

SZ 7,5

20/65 -/-/900

20/65 -/-/900

20/65 16/30/600

Az építési hely

elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert Beépítlegnagyobb hetőség beépítettség Legkisebb zöldfelület Épület legnagyobb építménymagasság Legkisebb utcai kialakítható homloktelekméret vonala mélység telekméret

Lke11 Az építési hely

elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert Beépítleghetőség nagyobb beépítettség Legkisebb zöldfelület Épület legnagyobb építménymagasság Legkisebb utcai kialakítható homloktelekméret vonala mélység telekméret

szabadonálló

szabadonálló

szabadonálló




70% 7,5 m

65% 7,5 m

65% 7,5 m

18,0 m

18,0 m

16,0 m

30,0 m 900 m2

30,0 m 900 m2

30,0 m 600 m2

IKR/SZ 20/65 7,5 -/-/800 ikerházas v. szabadonálló kialakult kialakult 6,0 m 20%

O* 25/65 7,5 -/-/900 oldalhatáron álló

Lke12

Lke13

SZ 30/60 7,5 18/30/700 szabadonálló



65% 7,5 m

65% 7,5 m

60% 7,5 m

-

-

18,0 m

-

900 m2

30,0 m 700 m2

*a kialakult beépítéshez képest IKR, SZ is lehet

Legfeljebb 1 db 6 lakásos lakóépület építhető. Lakóhelyiségek ablakai a vasút irányába, a vasúttól 50-100 m távolságban nem tájolhatók

2 800 m

Egyéb

” 6. § (1) A R. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Övezeti előírások:

Vk1 Az építési hely

elhelyez-

SZ 50/20 10,5 -/-/3000 szabadonálló

56

Vk2


Vk3


kedése előkert oldalkert hátsókert Beépíthetőség legnagyobb beépítettség Legkisebb zöldfelület Épület legnagyobb építménymagasság Legkisebb utcai kialakítható homloktelekméret vonal mélység telekméret Kizárólagos használat

kialakult 6,0 m 50%

kialakult kialakult kialakult 25%

kialakult kialakult kialakult 25%

20% 10,5 m

60% 9,5 m

60% 7,5 m

-

kialakult

kialakult

3000 m2

kialakult kialakult oktatási intézmény

kialakult kialakult oktatási, szociális létesítmény

Z 40/30 10,5 -/-/3000 zártsorú 10,0 m, vagy ha az ennél szélesebb területsáv, akkor a gázvezeték védőterületének határa 10,5 m 40% 30% 10,5 m Vk4

Az építési hely

elhelyezkedése előkert

oldalkert hátsókert Beépíthetőség legnagyobb beépítettség Legkisebb zöldfelület Épület legnagyobb építménymagasság Legkisebb utcai homlokvonal kialakítható telekméret mélység telekméret Kizárólagos használat Egyéb

3000 m2 Az egy telken, vagy a szomszédos telkeken álló épületeket formailag zártsorúvá kell tenni. A Vk4* jelű övezetben szabadonálló beépítés engedélyezhető

Vk5 Az építési hely

elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert Beépíthetőség legnagyobb beépítettség Legkisebb zöldfelület Épület legnagyobb építménymagasság Legkisebb utcai homlokvonal kialakítható telekméret

SZ

10/75

9,5

K/K/K

szabadonálló kialakult kialakult kialakult 10% 75% 9,5 m kialakult

57

mélység telekméret

kialakult kialakult ”

(2) A R. 18. § -a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A Vk4* jelű központi vegyes terület egyedi előírásai az alábbiak: a) Az építési engedélyezési dokumentációnak tartalmaznia kell az erre tervezési jogosultsággal rendelkező tervező által kötelezően készített kertépítészeti tervet a teljes ingatlanra, melynek tartalma a következő:

– állapot felmérési helyszínrajz a terepviszonyok, a meglévő épületek, építmények, burkolatok valamint a meglévő fás szárú növényzet feltüntetésével, ez utóbbiak egészségi állapotának és intézkedési javaslatának (kivágás, nyírás, megtartás, védelem stb.) feltüntetésével és indoklásával, – kitűzési terv, mely tartalmazza a tervezett épületek, építmények, burkolatok kottázott rajzát, anyagminőségét, színét, kertberendezési tárgyakat, – növénykiültetési terv, melyben a tervezett növények helye, példányszáma szerepel fajmegjelöléssel illetve a gyepesítésre tervezett felületek feltüntetése, – műszaki leírás, – növényjegyzék a szaporítóanyag minőség és a példányszám feltüntetésével, – terület-kimutatás. b) A használatbavételi engedély csak abban az esetben adható ki, ha építtető a jóváhagyott kertépítészeti terv szerinti növénykiültetést elvégezte. c) Az övezet területén a legkisebb zöldfelület kialakítása során minimális követelmény, hogy a zöldfelület területének minden megkezdett 50 m2-ére: – legalább 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő lombhullató fa, – legalább 25 db közepes vagy nagy termetű lombhullató vagy örökzöld cserje, illetve – a további felületeket gyep vagy talajtakaró növényzet fedje. Az ingatlan meglévő növényzete a fentiek számításánál figyelembe vehető.” 7. § A R. 21. §- a helyébe a következő rendelkezés lép: „21. § Zöldterület az 1. mellékletben jelölt közpark terület. Zöldterülettel kapcsolatos előírások: a) A közparkok területén, a melléképítmények közül a terület rendeltetésszerű használatát biztosító kerti építmények helyezhetők el. b) A Zkp jelű övezetben épület nem építhető. c) A Zkp1 jelű övezetben a területet kiszolgáló szociális és vendéglátó épület építhető. Megengedett legnagyobb beépíthetőség 2%, legnagyobb építménymagasság 3,0 m, az építési hely határai a telekhatároktól 10,0 m. d) A Zkp2 jelű övezetben a terület legfeljebb 10%-ának beépítésével, a telekhatároktól legalább 10,0 m távolságban, egy templom épület építhető. Megengedett legnagyobb építménymagasság 12,0 m. e) A Zkp-3 jelű övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, tornapálya pihenőhely), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges létesítmények helyezhetők el. Az övezetre vonatkozó előírások: 1. Övezeti előírás: Legkisebb zöldfelület: 75% Legnagyobb beépítettség: 2% Beépítési mód: Szabadon álló Legnagyobb építménymagasság: 3 m

58

2. Közpark területére zöldfelületi kialakítása előtt a területre vonatkozó részletes kertépítészeti tervet kell készíteni és a növényzet telepítését ez alapján kell eszközölni figyelembe véve a 6. mellékletben található ajánlott növényfajok jegyzékét. 3. Az övezet zöldterületének minden megkezdett 50 m2-ére: – legalább 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő lombhullató fa, – legalább 25 db közepes vagy nagy termetű lombhullató vagy örökzöld cserje illetve – a további felületeket gyep vagy talajtakaró növényzet fedje. Az ingatlan meglévő növényzete a fentiek számításánál figyelembe vehető. f) A lakótelkek be nem épített és le nem burkolt területeit – az övezeti előírásokban „legkisebb zöldfelület”-et – kertszerűen kell kialakítani és fenntartani. g) A közpark létesítését és intézmények zöldterületét a panoráma kilátás védelme figyelembevételével kertészeti terv alapján kell megvalósítani. h) A zöldterületeket csak rendeltetésszerűen szabad használni. Ettől eltérő ideiglenes használatra (előadás, vásár, majális, stb.) szóló engedélyt a Polgármesteri Hivatal jegyzője adja azzal a kikötéssel, hogy a kérelmező köteles biztosítani a zöldterület megóvását és az esetleg keletkező kárt megtéríteni, a használat során keletkezett szennyeződést eltakarítani. i) Zöldterületeken, illetve azok sétaútjain járművel közlekedni és ott parkírozni, a gépjárműveket javítani és tisztítani tilos. j) Közparkokban és zöldterületeken közművet építeni, rongálással járó közműkarbantartást végezni csak a jegyző előzetes engedélyével lehet. Kivitelező köteles az eredeti állapotot visszaállítani.” 8. § A R. 23. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki: „(14) A Kőszegi úti aluljáró által érintett területek közlekedési terület területfelhasználási kategóriába sorolt részeire vonatkozó egyedi előírások: a) 2 méternél magasabb támfal tájba illesztése céljából kötelező min. a támfal hosszának 75%-ában a támfal aljába ültetett kúszó-kapaszkodó vagy a támfal tetejéhez ültetett leomló hajtású fás szárú növényzet ültetése (lásd. 6. melléklet a javasolt növényfajokról) b) Az 1/3 hajlásszögnél meredekebb rézsűk felületét a rézsű védelme és tájba illesztése céljából teljes egészében fás szárú talajtakaró növényzettel kell beültetni. c) A közlekedési felület zöldterületének minden megkezdett 100 m2-ére: – legalább 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő lombhullató fa, – legalább 25 db közepes vagy nagy termetű lombhullató vagy örökzöld cserje illetve – a további felületeket gyep vagy talajtakaró növényzet fedje. Az ingatlan meglévő növényzete a fentiek számításánál figyelembe vehető.” 9. § A R. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „27. § (1) Az 1. mellékletben jelölt hulladéklerakó 500 m-es védőtávolságán belül, a hulladéklerakó megszűnte előtt épület nem helyezhető el. (2) A Felsőbüki Nagy Pál úton az aluljáró műszaki átadásától számítva a Felsőbüki Nagy Pál utat tehermentesítő gyűjtőút műszaki átadásáig a térségben megnövekedett közúti forgalom miatt 30 km/h sebességkorlátozást kell elrendelni.” 10. § A R. 1. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép. A R. 5. melléklete helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép.

59

A R. 6. melléklete helyébe jelen rendelet 3. melléklete lép. 11. § Záró rendelkezés (1) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, és a hatálybalépést követő napon hatályát veszti. (2) A hatálybalépéssel egyidejűleg a Lőverek városrész és környéke Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2006. (IV. 7.) rendelet 6497/2, 6497/5-11, 6497/14-15, 5799/4, 6575, 6498 hrsz-ú területre vonatkozó hatályon kívül helyezésről szóló 34/2007. (X. 29.) rendelete hatályát veszti.



60

61

62

63

64

65

66

67

68

69

70

71

72

73

74

75

2. melléklet a 41/2008. (XII. 23.) rendelethez 5. melléklet a 9/2006. (IV. 7.) rendelethez A RÉGÉSZETI LELŐHELYEK ÉS RÉGÉSZETI ÉRDEKŰ TERÜLETEK JEGYZÉKE Régészeti lelőhelyek: 1. lelőhely Honvéd Főreáliskola (ma az Egyetem területe) 47 római sír 2. lelőhely Szt. János kápolna környéke Római sírok a Lőverekben 3. lelőhely Várisi, Felső útnál a játszótérnél égetéses római temetkezés. 4. lelőhely Rákóczi-Nevelőintézet, Honvéd Főreáliskola Sportpályája, a ma Vasutas Sportpálya a Lokomotív Szálloda mögött, római szarkofágok, temetkezések, faragott sírkövek, Borostyánok. 5. lelőhely Római Borostyánkő út az erdőben a tornapálya (sétány) és a gyermekjátszótér között. 6. lelőhely Borostyánkő út és mellékútjai (lelőhely azonosító: 52439, hrsz: 6497/3) Régészeti érdekű terület: Hrsz: 6526, 6522/2, 6521, 6499-6521, 6522/2, 6526, 6534

3. melléklet a 41/2008. (XII. 23.) rendelethez 6. melléklet a 9/2006. (IV. 7.) rendelethez A LŐVEREK TERÜLETÉN, VALAMINT A KŐSZEGI ÚTI ALULJÁRÓ ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEN ÜLTETÉSRE AJÁNLOTT NÖVÉNYEK JEGYZÉKE A Lőverek területén ültetésre ajánlott növények: Gyümölcsfajok és fajták házi alma házi körte házi szilva birs házi berkenye kerti dió mogyoró naspolya szelídgesztenye Díszfák aranyeső bibircses nyír liliomfa madárberkenye tiszafa Díszcserjék boglárkacserje borostyán érdeslevelű gyöngyvirágcserje havasszépe hóbogyó hortenzia iszalag fajok japán birs jerikói lonc jezsámen karcsú gyöngyvirágcserje közönséges orgona labdarózsa lila akác magyal mahóniák nyári orgona puszpáng pünkösdi rózsa rózsafajok rózsalonc trombitafolyondár 77

tűztövis vérpiros ribiszke Sövényalkotók csepleszmeggy cseregalagonya csíkos kecskerágó egybibés galagonya gyertyán húsos som kislevelű hárs kökény mezei juhar mezei szil orgona széleslevelű fagyal tiszafa varjútövis benge vesszős fagyal vörösgyűrűsom Kőszegi úti aluljáró által érintett területen ültetésre ajánlott növények Fák Acer campestre Acer platanoides Acer pseudoplatanus Betula pendula Carpinus betulus Celtis occidentalis Corylus colurna Cupressocyparis leylandii Fagus sylvatica Fraxinus excelsior Fraxinus ornus Koelreuteria paniculata Liliodendron tulipifera Magnolia kobus Platanus acerifolia Quercus cerris Quercus petraea Sophora japonica Sorbus aria Sorbus borbásii Thuja plicata Tilia cordata Tilia plathyphyllos Tilia tomentosa

78

Mezei juhar Korai juhar Hegyi juhar Bibircses nyír Gyertyán Nyugati ostorfa Törökmogyoró Leyland-ciprus Bükk Magas kőris Virágos kőris Csörgőfa Tulipánfa Japán liliomfa Platán Cser Kocsánytalan tölgy Japánakác Lisztes berkenye Borbás-berkenye Óriás életfa Kislevelű hárs Nagylevelű hárs Ezüst hárs

Gyümölcsfák a Vk és a Köu területeken kerülendők! Cserjék (közepes vagy nagy termetű) Buddleia davidii Buxus sempervirens Chaenomeles sp. Cornus mas Cornus sanguinea Cotinus coggygria Deutzia sp. Forsythia intermedia Hibiscus syriacus Hydrangea sp. Ilex aquifolium Kerria japonica 'Pleniflora' Kolkwitzia amabilis Laburnum anagyroides Lonicera caprifolium Mahonia sp. Paeonia suffruticosa Philadelphus sp. Prunus laurocerasus Pyracantha sp. Rhododendron sp. Ribes sanguineum Rosa sp. Spiraea vanhouttei Symphoricarpos sp. Syringa vulgaris Viburnum opulus 'Roseum' Weigela florida

Nyáriorgona Puszpáng Japánbirs Húsos som Veresgyűrű Cserszömörce Gyöngyvirágcserje Hibrid aranycserje Mályvacserje Hortenzia Magyal Boglárkacserje Kínailonc Aranyeső Jerikói lonc Mahónia Fás bazsarózsa Jezsámen Babérmeggy Tűztövis Havasszépe Vérvörös ribiszke Kerti rózsák Köz. gyöngyvessző Hóbogyó Orgona Labdarózsa Rózsalonc

Juniperus sp. Pinus mugo Cotoneaster sp. Euonymus fortunei Hypericum sp. Lavandula angustifolia Lonicera nitida Salvia sp. Santolina sp. Vinca sp. Caryopteris clandonensis

Kúszóborókák Törpefenyő Madárbirsek Kecskerágó Orbáncfüvek Levendula Mirtuszlonc Zsályák Cipruskák Meténgek Kékszakáll

Talajtakaró cserjék

79

Jasminum nudiflorum Potentilla sp. Prunus tenella Rosa sp. Symphoricarpos sp.

Téli jázmin Cserjés pimpó Törpe mandula Rózsák Hóbogyó

Leomló hajtású (ámpolna) cserjék Caryopteris clandonensis Cotoneaster sp. Euonymus fortunei Hypericum sp. Jasminum nudiflorum Juniperus sp. Lavandula angustifolia Lonicera nitida Parthenocissus quinquefolia Pinus mugo Potentilla sp. Prunus tenella Reynoutria aubertii Rosa sp. Salvia sp. Santolina sp. Symphoricarpos sp. Vinca sp.

Kékszakáll Madárbirsek Kecskerágó Orbáncfüvek Téli jázmin Kúszóborókák Levendula Mirtuszlonc Vadszőlő Törpefenyő Cserjés pimpó Törpe mandula Tatár iszalag Rózsák Zsályák Cipruskák Hóbogyó Meténgek

Campsis radicans Clematis sp. Hedera helix Lonicera sp. Parthenocissus tricuspidata 'Veitchii' Reynoutria aubertii Wisteria sinensis

Trombitafolyondár Iszalag Borostyán Kúszólonc

Kúszó-kapaszkodó cserjék

7. napirendi pont: Előterjesztés közterületek elnevezéséről

80

Vadszőlő Tatár iszalag Lilaakác

Dr. Fodor Tamás polgármester: Előterjesztőként jelzem, hogy a IV. határozati javaslatról nem kell szavazni, a VII. és VIII. határozati javaslatot pedig visszavonom. Sass László, a Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság elnöke: A Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság a I-III. határozati javaslatoknál az a), a VI. határozati javaslatnál a b) változatot, a V. és IX. határozati javaslatokat támogatta. Varga Gyula, a Brennbergbánya, Ó-Hermes, Új-Hermes, Görbehalom Településrészi Önkormányzat elnöke: A Brennbergi Településrészi Önkormányzat a Szalamandra út elnevezést egyhangúlag támogatta. Mágel Ágost, a Városfejlesztési Bizottság elnöke: A Városfejlesztési Bizottság az I. határozati javaslatnál az a) változatot, a II. határozati javaslatnál a b) változatot, a III. javaslatnál az a) változatot, a V. határozati javaslatnál a b) változatot, a VI. határozati javaslatnál az a) változatot nagyobb arányban, a IX. és a X. javaslatnál az előterjesztésben javasoltakat támogatta. Kocsis János, a Sopron-Balf Településrészi Önkormányzat elnöke: A balfi részönkormányzat a II. határozati javaslatnál és a III-nál is az a) változatot támogatta. Dr. Simon István, a Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi Önkormányzat elnöke: A településrészi önkormányzat a IX. határozati javaslatot 5 igennel támogatta. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk a I. határozati javaslat a) változatáról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 23 képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 23 igen egyhangú szavazattal a I. határozati javaslat a) változatát elfogadta és meghozta a következő határozatot: 382/2008. (XII. 18.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a soproni 0582/3 hrsz-ú és 7987 hrsz-ú területnek a

81

Szalamandra út nevet adja. Felelős: dr. Fodor Tamás polgármester Határidő: 2009. január 2-tól

Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk a II. határozati javaslat a) változatáról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 23 képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 23 igen egyhangú szavazattal a II. határozati javaslat a) változatát elfogadta és meghozta a következő határozatot: 383/2008. (XII. 18.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a 10312 hrsz-ú területnek a Templom tér nevet adja. Felelős: dr. Fodor Tamás polgármester Határidő: 2009. január 2-tól

Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk a III. határozati javaslat a) változatáról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 23 képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 22 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a III. határozati javaslat a) változatát elfogadta és meghozta a következő határozatot:

384/2008. (XII. 18.) Kgy.

Határozat:

82

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a 10839/1; 10839/2; 10839/3; 10839/4 hrsz-ú területeknek a dr. Wosinsky István tér nevet adja. Felelős: dr. Fodor Tamás polgármester Határidő: 2009. január 2-tól

Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk a V. határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 23 képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 23 igen egyhangú szavazattal a V. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 385/2008. (XII. 18.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a 4901 hrsz-ú területnek a Mély út nevet adja. Felelős: dr. Fodor Tamás polgármester Határidő: 2009. január 2-tól

Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk a VI. határozati javaslat a) változatáról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 23 képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 21 igen és 2 nem szavazattal a VI. határozati javaslat a) változatát elfogadta és meghozta a következő határozatot:

386/2008. (XII. 18.) Kgy.

Határozat:

83

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a 4902/12 hrsz-ú területnek az Akác utca nevet adja. Felelős: dr. Fodor Tamás polgármester Határidő: 2009. január 2-tól Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk a IX. határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 23 képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 23 igen egyhangú szavazattal a IX. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 387/2008. (XII. 18.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése Tómalom területén az alábbi közterületeket nevezi el: 10119/49 hrsz. 10119/366 hrsz. 10119/113 hrsz. 10119/347 hrsz. 10119/273 hrsz. 10119/326 hrsz. 10119/241 hrsz. 10120/1 hrsz. 10119/385 hrsz. 10122 hrsz.

Csemetekert sor Nefelejcs utca Búzavirág utca Búzavirág utca Gyöngyvirág utca Margaréta utca Pipacs utca Tarló sor Harangvirág utca Tómalom sor

Felelős: dr. Fodor Tamás polgármester Határidő: 2009. január 2-tól Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk a X. határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 23 képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 23 igen egyhangú szavazattal a X. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 388/2008. (XII. 18.) Kgy.

Határozat: 84

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a 41/1992. (II. 25.) Kgy. határozat 14. §-ában megjelölt szerveket és a lakosságot a döntéseknek megfelelően tájékoztassa az új közterület elnevezésekről, valamint gondoskodjon az utcanévtáblák kihelyezéséről az országos települési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet 40. § (7) bekezdésének megfelelően. Felelős: Határidő:

dr. Fodor Tamás polgármester a tájékoztatásra 2009. január 2-tól az utca névtáblák kihelyezésére 2009. január

8. napirendi pont: Előterjesztés a balfi volt határőrlaktanya (hrsz: 10841) önkormányzati tulajdonba vételi kérelmének benyújtásáról Rádonyi László, a Gazdasági Bizottság elnöke: A Gazdasági Bizottság egyhangúlag támogatta a határozati javaslatot. Kocsis János, a Sopron-Balf Településrészi Önkormányzat elnöke: A Sopron-Balf Településrészi Önkormányzat megtárgyalta az előterjesztést és elfogadásra javasolja. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 23 képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 23 igen egyhangú szavazattal a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 389/2008. (XII. 18.) Kgy.

Határozat:

1) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése úgy határoz, hogy a soproni 10841 hrsz-ú „udvar, gazdasági épület” megnevezésű 8100 m2 területű, állami tulajdonban lévő ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba vételét kezdeményezi. 2) A Közgyűlés felhatalmazza dr. Fodor Tamás polgármestert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ingatlan tulajdonjogának Önkormányzat részére történő megszerzése érdekében.

85

3) Az ingatlant az Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 8. § (1) bekezdésében foglaltak alapján településfejlesztés, valamint településrendezés önkormányzati feladatok ellátása érdekében kívánja tulajdonba venni és kívánja felhasználni. 4) Az Önkormányzat saját költségén vállalja az ingatlan környezeti állapotának felmérését, szükség esetén kármentesítését, és az ingatlan vonatkozásában lemond az állammal szemben támasztott bármely követelésről. 5) Az Önkormányzat vállalja, hogy a tulajdonba adás érdekében a jelen eljárásban felmerült költségeket a vagyonkezelő részére megtéríti. Az Önkormányzat vállalja, hogy tájékoztatja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRt.-t (MNV ZRt.-t) az ingatlannal kapcsolatos értékesítési szándékáról. 6) Az Önkormányzat vállalja, hogy az ingatlan önkormányzati tulajdonba adása esetén, az ingatlan tulajdonba adásától számított 5 éven át évente, tárgyévet követő év első felétől kezdődően tájékoztatja az MNV ZRt.-t a hasznosítási cél megvalósításáról. 7) Az Önkormányzat vállalja, hogy az 1) pontban feltüntetett ingatlan tulajdonjogát az ingatlanra vonatkozó terhekkel együtt veszi át. 8) Az Önkormányzat nyilatkozik, hogy a vagyonigénylés összhangban van a kistérségi területfejlesztési koncepcióval, a területfejlesztési koncepcióval, illetve területfejlesztési programokkal, valamint a települési önkormányzatok egyéb fejlesztési programjával. Felelős: Határidő:

dr. Fodor Tamás polgármester 2008. december 30.

9. napirendi pont: Előterjesztés a Sopron, Balfi út 9-11. szám alatti ingatlan egy részének múzeumi célú hasznosításáról Dr. Fodor Tamás polgármester: A kiküldésre került előterjesztői módosítás helyett az ülés előtt kiosztottunk egy új előterjesztői módosítást. Horváthné Seregély Jolán osztályvezető:

86

A Gazdasági Bizottság javaslata alapján elkészítettünk egy szerződés-tervezetet, a Jogi és Ügyrendi Bizottság véleményezte, és ez alapján állítottuk össze a most kiosztott szerződéstervezetet. Rádonyi László, a Gazdasági Bizottság elnöke: A Gazdasági Bizottság azt kérte az előterjesztőtől, hogy ne a Gazdasági Bizottság, hanem a közgyűlés állapítsa meg a szerződés elfogadásával a bérleti díjat. Dr. ifj. Arszin Miklós, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: A Jogi és Ügyrendi Bizottság az eredeti változatot tárgyalta. A határozati javaslat 1. és 2. pontját jogi szempontból nem, a 3. pontot támogatta. A bérleti szerződés tárgyában korrekciós javaslatokkal élt. Hruby József, a Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 4 igen egyhangú szavazattal támogatta. Mágel Ágost, a Városfejlesztési Bizottság elnöke: A Városfejlesztési Bizottság 4 igen egyhangú szavazattal támogatta az előterjesztést. Dr. Dobos József jegyző: Technikai jellegű módosítást szeretnék elmondani. A most kiosztott III. javaslat az eredeti határozati javaslat 1) pontja helyébe lép, és egy szavazás szükséges. Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk a módosított határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 23 képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 22 igen szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 390/2008. (XII. 18.) Kgy.

Határozat:

1. Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a mellékelt szerződéstervezet tartalmával egyetért és felhatalmazza dr. Fodor Tamás polgármestert a bérleti szerződés aláírására. 2. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Fodor Tamás polgármestert, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság döntésének megfelelően – a Balfi út 9. szám alatti 44 m2 lakás vonatkozásában – az 1. pontban szereplő egységes bérleti szerződést egészítse ki a többi egységgel azonos feltételekkel. 3. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Fodor Tamás polgármestert az átminősítéshez szükséges jognyilatkozatok megtételére.

87

Felelős: Határidő:



BÉRLETl SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából Sopron Holding Vagyonkezelő Zrt. (székhelye: 9400 Sopron, Verő József u. 1. sz., Cg.: 08-10-001790, adószáma: 13517252-2-08, képviseli: dr. Komornoki László vezérigazgató), mint üzemeltető (a továbbiakban: Üzemeltető), másrészről Zettl-Langer Gyűjteményi Alapítvány (Cégbejegyzés száma: PKA. KH. 51078/1998/2, Adószám: 18537561-1-08, bankszámlaszám száma: 59100401-10051210, székh.: 9400 Sopron, Balfi út 11. képviseli: Langer György, Bérlő (továbbiakban: Bérlő) között az alábbi feltételekkel: 1) Az üzemeltető bérbe adja, a Bérlő bérbe veszi a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonát képező, természetben az alábbi Sorszám térkép szerint Megnevezés Balfi út 9. szám Balfi út 11. szám Balfi út 11. szám Balfi út 11. szám Balfi út 11. szám

I. em. 5. I. em. 6.

Balfi út 11. szám

Fsz. 1.

40 m2 36 m2 109 m2 32 m2 27 m2 74 m2 100 m2

Balfi út 11. szám

műhely iroda pince Lakás, nem lakás céljára Lakás, nem lakás céljára Lakás, nem lakás céljára múzeum

helyiségeket a …….. számú SMJV közgyűlési határozata alapján, kulturális tevékenység folytatására, múzeum illetve gyűjteményi anyagok elhelyezése céljára. 2) Jelen szerződés 2008. december 19-től határozatlan ideig érvényes. 3) Szerződő felek az 1. pontban megjelölt helyiségek bérleti díját egységesen 1000 Ft+ÁFA/hó állapítják meg. 4) Egyéb szolgáltatások díja: A Bérlő a Sopron Holding Vagyonkezelő Zrt. felé havonta áramdíjat, gázdíjat, víz- csatorna díjat fizet, számla alapján. 5) A bérleti díj fizetésének kezdő időpontja 2008. december 19. nap. A bérleti díj ill. az egyéb szolgáltatások díjának fizetése számla alapján havonta, a tárgyhó 15. napjáig esedékes, amely

88

átutalással, vagy az üzemeltető által kiküldött csekken, vagy pénztári befizetéssel történik az üzemeltető felé. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Bérlő a bérleti díjat késedelmesen fizeti meg, akkor az üzemeltető részére késedelmi kamatot köteles fizetni. Amennyiben a fizetési késedelem a kéthavi időtartamot meghaladja az 1993. évi LXXVIII. Törvény (Ltv.) rendelkezései alapján a Bérbeadó képviselője a bérleti jogviszonyt felmondja és az ingatlan kiürítéséig terjedő időre a 20/2006. (VI. 1.) számú Önkormányzati rendelet alapján lakáshasználati díjat állapít meg. 6) A Bérlő a helyiségek birtokában van, ezért a helyiségek jelenlegi állapotában lesz Bérlő. A helyiségek állagával kapcsolatosan semmi nemű követeléssel nem élhet. 7) A Bérlő köteles gondoskodni: – a helyiségek burkolatainak, berendezéseinek, a külső-belső nyílászárók szükség szerinti karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről, – a helyiséghez tartozó üzlet-homlokzat (portál) vagy egyéb a Bérlő tevékenysége, érdekében szükséges felújításáról, pótlásáról, ill. cseréjéről, – a tevékenysége miatt szükséges területek, helyiségek tisztántartásáról, – a háztartási szemét v. egyéb hulladék elszállításáról. 8) Az Üzemeltető és a Bérlő megállapodhat a helyiség(ek) közművesítésében, rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételében vagy más, a használhatóságot növelő építési-szerelési munkák elvégzésében, azok költségmegosztásában. 9) Szerződő felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a bérleti jogviszony az 1993. évi LXXVIII. tv. 23. § (1) bekezdés a)-h)-ig megjelöltek fennállása esetén, szűnik meg a Bérbeadó a felmondási jogát egyoldalúan, akként korlátozza, hogy a 23. § (1) c) pontjában meghatározott rendes felmondás jogát csak az 1. pontban felsorolt ingatlanok múzeumi céltól eltérő használat esetében gyakorolja. Az Üzemeltető az 1993. évi LXXVIII. tv.-ben megjelölt rendkívüli felmondási jogát a 24. § 1. a-d.) esetein kívül akkor gyakorolja ha: – A Bérlő a bérleti díj fizetésénél kettő hónap késedelembe esik. – Az üzemeltető írásbeli hozzájárulása nélkül a bérleményben átalakítási, felújítási munkát végez. – A bérleményt, vagy annak egy részét, a Polgármesteri Hivatal hozzájárulása nélkül 3. személy részére bérletbe, albérletbe vagy használatba adja, vagy elcseréli. – Ha a Bérlő, vagy alkalmazottainak magatartása a többi bérlemény használatát korlátozzák, vagy gátolják. Üzemeltető a jelen szerződésben tájékoztatja a Bérlőt, hogy amennyiben a bérleti szerződés felmondásra kerül, és a Bérlő a felmondásban megjelölt határnapig a bérleményt nem bocsátja az üzemeltető rendelkezésére, akkor a bérlemény leadásáig a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről szóló 20/2006. (VI. 1.) rendelet alapján használati díjat köteles fizetni.

89

A használati díj mértéke a jelen szerződésben meghatározottaktól bérleti díjtól eltérően a 20/2006. (VI. 1.) Sopron Város Önkormányzati rendelet (az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről) 1. számú mellékletében meghatározott bérleti díjak alkalmazásával a jogcím nélküli használat kezdetétől számított kettő hónap elteltétől egy évig a bérleti díj kétszeresére, a második és az azt követő években pedig a háromszorosára emelkedik. 10) Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy bármelyik fél felmondása esetén a Bérlő köteles a bérleményt kiüríteni, azt tisztán rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Bérbeadó rendelkezésére bocsátani. 11) A Bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy az általa bérelt helyiségek ingatlannyilvántartásban való Múzeum megnevezésű átminősítéséhez szükséges engedélyeket, hozzájárulásokat a saját költségén beszerzi. Az engedélyezési és átminősítési eljárást a Bérbeadóval egyeztetett eljárás keretében végrehajtja. 12) Bérlő kötelezettséget vállal a bérlemény használatával kapcsolatban a tűzrendészeti, rendőrhatósági, balesetvédelmi, egészségügyi szabályok, szakmai valamint az adóhatósági előírások maradéktalan betartására. A Bérlő az őrzés, - biztonság - és tűzvédelmi teendőket, illetve a vagyon biztosítását saját maga látja el a bérelt területen. 13) A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben az 1993. évi LXXVIII. tv.-ben, illetve Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről szóló 20/2006. (VI. 1.) rendeletében foglaltak és a Ptk. idevonatkozó rendelkezései az irányadók. 14) Jelen szerződés mellékletét képezi a 9400 Sopron, Balfi út 9-11. ingatlanok alaprajzai melyek számozva azonosíthatóan tartalmazzák jelen szerződés alapján a Bérlő részére átadott és egységesen Múzeumként kezelt ingatlanok természetbeni elhelyezkedését és egységes sorszámozását. Sopron, 2008. december 19.

_____________________ Üzemeltető

_____________________ Bérlő

90

10. napirendi pont: Előterjesztés a Király Gyógyszertár kérelméről Osváth András, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke: A Szociális és Egészségügyi Bizottság támogatta az előterjesztést. Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 23 képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 23 igen egyhangú szavazattal a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 391/2008. (XII. 18.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése tudomásul veszi a Király Gyógyszertár (Sopron, Várkerület 114.) új szolgálati idejét. (hétfőtől – péntekig 7.30 – 18.00 óráig, szombaton 8.00 – 12.00 óráig, az ügyeleti szolgálatban részt vesz) Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése jelen határozatát az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete kérésére a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet 14. § (2) bekezdése alapján hozta. A Közgyűlés felkéri dr. Simon István alpolgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Felelős: Határidő:

dr. Simon István alpolgármester 2008. december 31.

11. napirendi pont: Előterjesztés a helyi autóbuszjáratok díjtételének megállapításáról szóló 1/1992. (I. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról Horváthné Seregély Jolán osztályvezető: Pontosítást szeretnék jelezni. A rendelet mellékletét képező táblázat 2. pont utolsó sora (napi bérlet ára) a „terv 5 változatban” helyesen 495, az alatta lévő sorban a „terv 4” változatban a felmutatóra szóló bérlet ára 11.300 Ft.

91

Mágel Ágost, a Városfejlesztési Bizottság elnöke: A Városfejlesztési Bizottság az I. határozati javaslatot 3 igen és 1 nem szavazattal nem támogatta, a II. határozati javaslatot 4 igen szavazattal támogatta. A rendelettervezet „terv 5” változata 3 igen és 1 nem szavazattal nem kapta meg az elfogadáshoz szükséges többséget. Dr. Simon István, a Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi Önkormányzat elnöke: Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi Önkormányzat megtárgyalta az előterjesztést. Az I. és II. határozati javaslatot 5 nem szavazattal nem támogatta. A rendelettervezet „terv 5” változatát 1 igen és 4 nem szavazattal szintén elutasította. Dr. ifj. Arszin Miklós, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: A Jogi és Ügyrendi Bizottság az előterjesztést jogi szempontból támogatta. Kocsis János, a Sopron-Balf Településrészi Önkormányzat elnöke: A Sopron-Balf Településrészi Önkormányzat az előterjesztést megtárgyalta. Az I. és II. határozati javaslatot és a „terv 5” változatot 6 igen egyhangú szavazattal elfogadásra javasolja. Rádonyi László, a Gazdasági Bizottság elnöke: A Gazdasági Bizottság a határozati javaslatokat és a rendelettervezetet 4 igen és 2 tartózkodás mellett támogatta. Varga Gyula, a Brennbergbánya, Ó-Hermes, Új-Hermes, Görbehalom Településrészi Önkormányzat elnöke: A Brennbergbánya, Ó-Hermes, Új-Hermes, Görbehalom Településrészi Önkormányzat az I. és II. határozati javaslatot 5 igen egyhangú szavazattal, a rendelettervezet „terv 4”-es változatát 4 igen és 1 tartózkodás mellett támogatta. Hruby József, a Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság ülésén sem a Jegyzői Iroda, sem az előterjesztő nem képviseltette magát. Szerencsére a Kisalföld VOLÁN képviselője jelen volt és tájékoztatott bennünket, így a bizottság támogatta az előterjesztést. Abdai Géza alpolgármester: A Helyi Érdekegyeztető Tanács az előterjesztést megtárgyalta, a határozati javaslatokat és a rendelettervezet „terv 5” változatát 4 igen szavazattal támogatta. Biczi László képviselő: 22.000 forint állami támogatás szerepel az anyagban, ez helyesen 22 millió forint. Kérdésem, hogy áll a 2008-as támogatás, átutaltuk-e már? Különös tekintettel arra, hogy az idei átutalás a

92

jövő évi állami támogatás feltétele. Miért van szükség erre a határozatra? Úgy tudom, hogy ezt a költségvetés már tartalmazza. Miért nem határozunk a 2009. évi támogatásról? Vezérigazgató úr kifejezetten ezt kérte a levelében. A 2009. évi jármű beszerzésről hol rendelkezünk? Horváthné Seregély Jolán osztályvezető: A normatív támogatás igényléséhez kiadott jogszabály előírja, hogy az önkormányzatnak nyilatkoznia kell arról, hogy mekkora támogatást kapott 2008-ban, illetve az a kötelezettségvállalás, hogy 2009-ben továbbra is fenn kívánja tartani a tömegközlekedést. A 2009. évi támogatás a díjtételekbe be van építve, és majd a költségvetési rendeletben fog arról a közgyűlés dönteni. A fejlesztési és felújítási támogatás mértéke is ott fog szerepelni. Ezt a támogatási szerződés megkötésekor 2009-ben külön megállapodással rendezzük a Kisalföld VOLÁN-nal. Mindenképpen ki kell még az idén utalni a 2008. évi támogatást. A járműbeszerzés 2009-ben 16 millió forint körül lesz, a pontos összeg a költségvetési rendeletben fog rögzítésre kerülni. Kóczán Zoltán képviselő: A Kisalföld VOLÁN jelenlévő képviselőjétől szeretném megkérdezni, hogy hány %-ban állami, és hány %-ban magántulajdon a Kisalföld VOLÁN Zrt.? Bális Judit, Kisalföld VOLÁN Zrt. Soproni Helyi Üzletág vezetője: Pócza úr nevében nem vagyok felhatalmazva a nyilatkozattételre. Kóczán Zoltán képviselő: Igaz, hogy többségében állami tulajdon a Kisalföld VOLÁN Zrt., de majdnem 50% magántulajdon. Nem lenne célszerűbb a támogatás helyett inkább tulajdonosként beszállni a VOLÁN-ba? Pongrácz Attila képviselő: A támogatási szerződést ki kötötte a Kisalföld VOLÁN-nal? Horváthné Seregély Jolán osztályvezető: Az önkormányzat kötötte, az üzemeltetési szerződésben foglalt felhatalmazás alapján. Kóczán Zoltán képviselő: Javaslom a városvezetésnek, hogy kezdjen tárgyalásokat a Kisalföld VOLÁN menedzsmenttel, hogy a támogatás tőkeemeléssel, résztulajdon birtoklásával járjon. Nem hiszem, hogy a magántulajdonosokat kellene támogatnunk. Biczi László képviselő:

93

Ha külön döntés kell a 2008. évi támogatásról, nem értem, hogy miért később döntünk a 2009-ről, de ez technikai kérdés. Semmi rálátásunk nincs arra, hogyan gazdálkodik a VOLÁN, de ha tulajdonosként beszállnánk, bizonyára lenne. Kóczán Zoltán képviselő: Határozathozatal előtt 5 perc frakcióvezetői szünetet kérek. Dr. Simon István alpolgármester: Képviselő úrnak igaza van, meg kell fontolni, hogy ilyen tulajdonosi összetételű céget kell-e közpénzből támogatni. A gyeplőt 2005-ben engedte el az akkori önkormányzat a támogatási szerződés megkötésével. Ebből a helyzetből nagyon nehéz nekünk most visszavenni. Ugyanannyi támogatást adunk, mint korábban. A helyi tömegközlekedés mindenütt a világon veszteséges, állami és önkormányzati támogatásra szorul. Kóczán Zoltán képviselő: A támogatási szerződés már hosszabb ideje létezik, nem 2-3 éve. Ettől függetlenül végig kellene ezt a kérdést gondolnunk. Nem hiszem, hogy mindig a szolgáltatók után kellene kullognunk. Magántársaságról van szó, valamilyen módon tegyenek minket érdekeltté a cégben, ha támogatást kérnek. Biczi László képviselő: Ebbe is bele lehet vinni visszamutogatást, de nem célszerű. A szerződés 2010-ben fog lejárni, addig is lehet érdeklődni, hogy milyen lehetőségek vannak. A tömegközlekedés biztosítása önkormányzati feladat. Havas András alpolgármester: A Kisalföld VOLÁN-nal 5 évre kötöttünk 2005-ben szerződést, azt megelőzően nem volt. Ezt megelőzően úgy emlékszem, hogy mindig kértünk, de nem adtunk támogatást. Rajta volt a VOLÁN a privatizációs listán, de elmaradt, tudomásom szerint 26% körüli a magántulajdon aránya. Szerintem most a szerződés szerint kell eljárni. Ettől függetlenül el lehet gondolkodni, hogy a jövőben egy veszteséges tevékenységben akarunk-e tulajdonrészt szerezni. Németh Árpád képviselő: Győrben támogatás helyett járatritkításról döntenek. Milyen racionalizálási intézkedéseket lehet tenni azért, hogy ne legyen szükség ilyen mértékű támogatásra? Horváthné Seregély Jolán osztályvezető: A szerződésben rögzített, hogy 3,5% nyereségtartalmat kell a VOLÁN számára biztosítani. Ennek ellenére ezzel a támogatással is az eredmény csak 0. Az egyeztetést folytatjuk, a járatokat felülvizsgáljuk. Dr. Simon István alpolgármester:

94

Világos, hogy 2005-2011. közötti időszakra kötötte meg az előző városvezetés a támogatási szerződést, amihez mi tartottuk magunkat. Ennek megfelelően azt az álláspontot alakítottuk ki, hogy a fejlesztési és a működési támogatás a tavalyihoz képest ne legyen több, és a km teljesítményt nem csökkentettük, ehhez nem járultunk hozzá. Bizonyos mértékű áremelést fogadtunk csak el. Egyetértek azzal, hogy lehetőség szerint magáncégeket adóforintokból ne támogassunk, de az előző ciklusban már elengedték a gyeplőt. Most a működési kiadáscsökkentés sokkal nehezebb feladat lesz. Mágel Ágost képviselő: Többször elhangzott, hogy élő szerződésről van szó. 2005-ben – hibásan – kitalálták azt a konstrukciót, hogy a soproni közoktatásban tanulóknak ingyenes bérletet biztosítunk, ezen keresztül kapja meg a VOLÁN a támogatást. Ez egy hibás konstrukció volt. Másik kérdést szeretnék a VOLÁN-nal kapcsolatban felvetni, a szolgáltatás minőségét. Nyáron az egyik általános iskola bérelt VOLÁN busszal Németországba ment kirándulásra. A busz elromlott, a diákokat az autópályán leszállították. A VOLÁN vezetők a felelősséget elhárították, a mentesítő járatot nem küldték ki. Nehezen, de megint elindultak, Ausztriában ismét lerobbant. Hosszú időt töltöttek el ezzel. Szombat délutánra tekintettel a VOLÁN vezetői még a telefonbeszélgetést is elhárították. Ilyen szolgáltatással lehetetlen helyzetbe hozták a szolgáltatásért fizetőket. Ha Sopron város így kapja meg a VOLÁN-tól a szolgáltatást, el kell ezen gondolkodni. Kóczán Zoltán képviselő: Hiba volt megkötni ezt a szerződést, de akkor módosítjuk, ha valamelyik félnek érdeke fűződik hozzá. Ezt kezdeményezni nem bűn. Mi az érdekünk abban, hogy ezt a rossz szerződést fenntartsuk? Igenis kezdeményezzük azt, hogy kerüljön módosításra és ne dobjunk ki évente 80-100 millió forintot. Annyi pénzünk van erre? Biczi László képviselő: A Kisalföld VOLÁN papíron nullszaldós, de valójában veszteséges lesz. Érdemes mértéktartóan fogalmazni. Dr. Simon István alpolgármester: A szerződést be kell tartani. Módosítani közös akarattal, egyetértéssel lehet. Erről tárgyaltunk, szerettünk volna odáig eljutni, hogy az önkormányzati támogatás a helyi közlekedésben lehetőleg nulla legyen. Azonban egy szerződés köt bennünket és érthető, ha a másik fél a jó pozíciójához ragaszkodik. Kóczán Zoltán képviselő: Egy új, III. határozati javaslatot, módosító indítványt nyújtok be az előterjesztéshez. Németh Árpád képviselő: Nem vitatom, hogy a szerződést be kell tartania az Önkormányzatnak. De kételyeim vannak, hogy a VOLÁN által megadott számok csak a soproni felhasználást tükrözik-e.

95

Dr. Fodor Tamás polgármester: A vitát lezárom és szavazás előtt frakcióegyeztetésre 5 perc szünetet rendelek el. Szünet után:

Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk a I. határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 22 képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 20 igen, 1 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett a I. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 392/2008. (XII. 18.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése jelen határozatában nyilatkozik arról, hogy a Kisalföld Volán Zrt.-t a soproni helyi tömegközlekedés biztosítása érdekében 2008. évben 63,8 millió Ft-os üzemeltetési, továbbá a soproni helyi tömegközlekedés fejlesztésére 16,2 millió Ft-os vissza nem térítendő támogatásban részesítette. Felelős: Határidő:

dr. Fodor Tamás polgármester azonnal

Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk a II. határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 23 képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 22 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett a II. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 393/2008. (XII. 18.) Kgy.

Határozat:

A Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése jelen határozatával alátámasztva nyilatkozza, hogy a helyi tömegközlekedést a 795/2004/63345-2/2004/VÜZ számú közszolgáltatási szerződés szerint 2009. január 1-től 2010. december 31-ig folyamatosan fenntartja. Felelős: Határidő:


Dr. Fodor Tamás polgármester:

96

Kérem jegyző urat, hogy ismertesse Kóczán Zoltán képviselő úr módosító indítványát, a III. határozati javaslatot. Dr. Dobos József jegyző: Ismertetem az indítványt: „Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése jelen határozatában nyilatkozik, hogy a Kisalföld Volán Zrt.-vel a soproni helyi tömegközlekedés biztosítása érdekében tárgyalásokat kezdeményezzen az ügyben, hogy a támogatás fejében Sopron Megyei Jogú Város a Zrt.-ben résztulajdont kapjon. Felelős: dr. Fodor Tamás polgármester Határidő: azonnal”

Az indítvány a jegyzőkönyv mellékletét képezi! Dr. Simon István alpolgármester: Előterjesztőként támogatom a módosító indítványt. Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk a III. határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 24 képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 24 igen egyhangú szavazattal a III. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 394/2008. (XII. 18.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése jelen határozatában nyilatkozik, hogy a Kisalföld Volán Zrt.-vel a soproni helyi tömegközlekedés biztosítása érdekében tárgyalásokat kezdeményezzen az ügyben, hogy a támogatás fejében Sopron Megyei Jogú Város a Zrt.-ben résztulajdont kapjon. Felelős: Határidő:


Dr. Simon István alpolgármester: Előterjesztőként a rendelettervezet „terv 5” változatát támogatom. Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk a rendelettervezet „terv 4” változatáról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 24 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 7 igen, 16 nem szavazattal és 1 tartózkodással a 97

rendelettervezet „terv 4” változatát nem fogadta el. Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk a rendelettervezet „terv 5” változatáról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 24 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 20 igen, 2 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett a rendelettervezet „terv 5” változatát elfogadta és megalkotta a következő rendeletet: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 42/2008. (XII. 23.) rendelete a helyi autóbuszjáratok díjtételének megállapításáról szóló 1/1992. (I. 28.) Kgy. rendelet módosításáról

1. § A helyi autóbuszjáratok díjtételének megállapításáról szóló 1/1992. (I. 28.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: R.) 4. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „4. § (1) 4.000,- Ft pótdíjat köteles fizetni az utas: a) ha poggyászként, csomagként nem szállítható tárgyat visz be az autóbuszba, b) ha az utas, az általa szállított kézipoggyász, vagy élőállat az autóbuszt bepiszkítja, c) ha az engedélyezett darabszámot meghaladó útipoggyászt díjfizetés nélkül szállít. (2) 6.000,- Ft pótdíjat köteles fizetni az utas: a) aki jegy nélkül, érvénytelen jeggyel, bérlettel, utazási igazolvánnyal utazik, b) ha előre váltott menetjegyét nem érvényesítette, ekkor a pótdíjon felül a menetjegyet is köteles érvényesíteni, c) ha utazás megkezdése után átruházott menetjegyet, igazolványt jogosulatlanul használ, d) ha kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, e) aki kutyát – kivéve a díjmentesen szállíthatókat – külön érvényes menetjegy vagy bérlet nélkül szállít, f) aki a jegyvizsgálatot megakadályozza, illetve a jegyvizsgálathoz szükséges személyes adatainak eltitkolása miatt hatósági eljárás igénybevételét teszi szükségessé. (3) Kiskorú esetében a helyszínen kiadott csekk alapján a pótdíjat a törvényes képviselő köteles megfizetni. (4) 1.000 Ft utólagos bemutatási díjat köteles fizetni az az utas, aki az utazáskor már korábban megváltott, az adott utazásra jogosító bérlettel, félhavi bérlettel, más érvényes utazási igazolvánnyal, illetve a kedvezményre jogosító, előírt igazolvánnyal, igazolással stb. rendelkezik, de azt az utazás alkalmával az ellenőrzéskor felmutatni nem tudja, feltéve, ha azt utólag, az utazás napjától számított 15 napon belül a szolgáltató által előírt módon bemutatja. Ha az utas már pótdíjat és menetdíjat fizetett, a szolgáltató visszatéríti a megfizetett menetdíj és pótdíj, illetve a bemutatási díj különbözetét.

98

(5) Ha az utas a pótdíj fizetési kötelezettségének 30 napon belül nem tesz eleget, 3.000,- Ft késedelmi díjat köteles fizetni a kirótt pótdíjon felül.”

2. § A R. az alábbi 4/A. §-sal egészül ki: „Menetdíj visszafizetése 4/A. § (1) Árváltozás esetén az előre megváltott menetjegyek és bérletjegyek ellenértékét a szolgáltató kezelési költség levonása nélkül visszatéríti az általa megadott időpontig. (2) A bérletjegyek érvényességük megkezdése előtt – a tanuló és a nyugdíjas bérletjegy kivételével – kezelési költség levonása mellett visszaválthatók. A kezelési költség a menetjegy, illetve bérletjegy árának 25%-a, de legalább 100 Ft és legfeljebb 500 Ft. (3) Az összvonalas havi bérletjegy árának fele kezelési költség levonásával akkor is visszatéríthető, ha annak érvényessége már megkezdődött, és azt a tárgyhó 15. napján pénztárzárásig díjvisszatérítésre benyújtják. (4) Az előre váltott és fel nem használt menetjegy árát a szolgáltató kezelési költség nélkül visszatéríti. (5) Az utazásból kizárt utas részére a szolgáltató a menetdíjat nem téríti vissza. (6) Elveszett menetjegyért, bérletjegyért visszatérítés nem jár. (7) Visszatérítés kizárólag fel nem használt menetjegy, illetőleg részben felhasznált bérletjegy visszaadása ellenében történik. Ennek hiányában visszatérítést a szolgáltató semmiféle igazolásra nem teljesít. (8) A használat folyamán bármilyen okból megrongálódott bérletjegyet, ha annak érvényessége megállapítható, a szolgáltató a (2) bekezdésben leírt kezelési költség megfizetése mellett kicseréli. (9) Ugyancsak a (2) bekezdésben leírt kezelési költség fizetése ellenében cserélhető ki az a bérletjegy, melyre tulajdonosa az igazolványszámot tévesen írta rá.” 3. § A R. 1. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép. 4. § (1) E rendelet 2009. január 1. napján lép hatályba. (2) E rendelet 2009. január 4. napján hatályát veszti.



99

1. melléklet a 42/2008. (XII. 23.) rendelethez „1. melléklet az 1/1992. (I. 28) Kgy. rendelethez Sopron helyi autóbusz közlekedésének 2009. évi díjtételei Díj (Ft) 1. Teljes árú menetjegy Elővételben Autóbuszon

190 220

2. Összvonalas bérletek Negyedéves Havi Félhavi Heti Napi

13.135 4.470 2.780 1.460 495

3. Felmutatós bérlet Havi

11.500

4. Tanuló bérletek Féléves Negyedéves Havi

2.305 1.175 400

5. Nyugdíjas bérletek Negyedéves Havi

3.935 1.425

A jegyek ára az ÁFÁ-t is tartalmazza.”

12. napirendi pont: Előterjesztés a települési hulladékról és a hozzá kapcsolódó közszolgáltatásról szóló 33/2004. (VIII. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról Dr. Fodor Tamás polgármester: Kiküldésre került egy előterjesztői módosítás. Az ülés előtt kiosztottuk a Felügyelő Bizottság jegyzőkönyvét is.

100

Rádonyi László, a Gazdasági Bizottság elnöke: A Gazdasági Bizottság az eredeti előterjesztést megtárgyalta, erről nem határozott. Hruby József, a Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság már a módosított változatot tárgyalta és 4 igen szavazattal támogatta. Varga Gyula, a Brennbergbánya, Ó-Hermes, Új-Hermes, Görbehalom Településrészi Önkormányzat elnöke: A Brennbergbányai Településrészi Önkormányzat a módosított változatot megtárgyalta és 5 igen egyhangú szavazattal támogatta. Mágel Ágost, a Városfejlesztési Bizottság elnöke: A Városfejlesztési Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és a rendelettervezetet 3 igen és 1 nem szavazattal nem támogatta. Kocsis János, a Sopron-Balf Településrészi Önkormányzat elnöke: A Balfi Településrészi Önkormányzat az előterjesztést megtárgyalta és 6 igen egyhangú szavazattal támogatta. Dr. ifj. Arszin Miklós, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: A Jogi és Ügyrendi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és a rendeletmódosítást 4 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett jogi szempontból támogatta. Abdai Géza alpolgármester: A Helyi Érdekegyeztető Tanács az előterjesztést megtárgyalta és 1 igen, 2 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett nem támogatta. Kóczán Zoltán képviselő: Mi indokolja, hogy közel a tervezett infláció duplájával emeljék az árakat? Kosztka László ügyvezető (STKH Kft.): Kiterjesztettük a szolgáltatást, pl. lomtalanítás, szelektív hulladékgyűjtés, ez plusz munkával jár. Kóczán Zoltán képviselő: Az előterjesztés ezt tartalmazza, ezeknek megvan a saját díja, de a kuka ürítés miért emelkedik? Kosztka László ügyvezető (STKH Kft.): Ezek a szolgáltatások ingyenesek, és ezt tartalmazza a szemétgyűjtő ürítés emelt díja. 101

Kóczán Zoltán képviselő: Igazságosnak tartja ezt? Miért nem azok fizetik a szolgáltatást, akik igénybe veszik? Kosztka László ügyvezető (STKH Kft.): A lomtalanítást pl. a Jereván lakótelepen sokan veszik igénybe. Ezért úgy gondolom így helyreáll az igazság. Varga Gyula képviselő: Szeretném megjegyezni, hogy itt tárolóedények ürítéséről van szó és nem a lombtalanításról. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben több hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk a rendelettervezetről. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 23 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 23 igen egyhangú szavazattal a rendelettervezetet elfogadta és megalkotta a következő rendeletet: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 43/2008. (XII. 23.) rendelete a települési hulladékról és a hozzá kapcsolódó közszolgáltatásról szóló 33/2004. (VIII. 31.) rendeletének módosításáról

1. § Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a települési hulladékról és a hozzá kapcsolódó közszolgáltatásról szóló 33/2004. (VIII. 31.) rendeletének 3. melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép. 2. § (1) Jelen rendelet 2009. január 1. napján lép hatályba. (2) Jelen rendelet 2009. január 4. napján hatályát veszti.

102


Dr. Dobos József jegyző Melléklet a 43/2008. (XII. 23.) rendelethez „3. melléklet a 33/2004. (VIII. 31.) rendelethez Nettó közszolgáltatási díjak (Ár = Ft/egy db edény ürítése)

Edényméret

2009. nettó ár (Ft)

60 liter

159,17

110 liter

291,67

120 liter

318,34

240 liter

636,67

1100 liter

2.916,67

A járaton kívüli plusz ürítések esetén a nettó közszolgáltatási díjak 10 %-kal növelten kerülnek számlázásra. Az 1 és 2 forintosok megszűnése után a számtani kerekítés szabályai szerint: 5, illetve 10 forintra kerekítve kell a számlákat kiállítani.”

13. napirendi pont: Előterjesztés a kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 42/1996. (XII. 31.) önkormányzati rendelet, valamint a közszolgáltatási szerződés módosításáról Horváthné Seregély Jolán osztályvezető: A 157. oldalon a táblázat b) pontjában helyesen alkalmanként szól a tisztítási díj nem évenként. Dr. ifj. Arszin Miklós, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: A Jogi és Ügyrendi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta, a határozati javaslatot és a rendeletmódosítást is jogi szempontból támogatta. Varga Gyula, a Brennbergbánya, Ó-Hermes, Új-Hermes, Görbehalom Településrészi Önkormányzat elnöke: A Brennbergbánya Településrészi Önkormányzat az előterjesztést megtárgyalta és támogatta.

103

Mágel Ágost, a Városfejlesztési Bizottság elnöke: A Városfejlesztési Bizottság az előterjesztést megtárgyalta, a határozati javaslatot és rendelettervezetet 4 igen egyhangú szavazattal támogatta. Rádonyi László, a Gazdasági Bizottság elnöke: A Gazdasági Bizottság az előterjesztést megtárgyalta, a határozati javaslatot és a rendelettervezetet egyhangúlag támogatta. Hruby József, a Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és 4 igen egyhangú szavazattal támogatta. Abdai Géza alpolgármester: A Helyi Érdekegyeztető Tanács 4 igen egyhangú szavazattal támogatta az előterjesztést. Kocsis János, a Sopron-Balf Településrészi Önkormányzat elnöke: A Balf Településrészi Önkormányzat az előterjesztést megtárgyalta, a határozati javaslatot és a rendelettervezetet támogatta. Dr. Simon István, a Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi Önkormányzat elnöke: Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi megtárgyalta és 5 igen szavazattal támogatta.

Önkormányzat

az

előterjesztést

Kóczán Zoltán képviselő: Így is lehet előterjesztést készíteni, hogy az infláción belül maradnak az áremeléssel. Gratulálok! Ajánlom ezt a cégeink figyelmébe. Rádonyi László képviselő: Ne felejtsük el, hogy ők két évvel ezelőtt 100%-os áremelést hajtottak végre. Kóczán Zoltán képviselő: Igaz, de azt megelőzően vagy öt évig nem volt emelés, az ország egyik legolcsóbb szolgáltatása volt. Ez a jelenlegi áremelés lakosságbarát. Dr. Fodor Tamás polgármester:

104

Amennyiben több hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 24 képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 24 igen egyhangú szavazattal a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 395/2008. (XII. 18.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a KÉTÜSZ Sopron Kft.-vel kötendő „Közszolgáltatási szerződés-módosítás” tartalmával egyetért és felhatalmazza dr. Fodor Tamás polgármestert a szerződés aláírására. Felelős: Határidő:

dr. Fodor Tamás polgármester 2009. január 31.

Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk a rendelettervezetről. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 24 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 24 igen egyhangú szavazattal a rendelettervezetet elfogadta és megalkotta a következő rendeletet: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 44/2008. (XII. 23.) rendelete a kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 42/1996. (XII. 31.) rendelet módosításáról

1. § Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 42/1996. (XII. 31.) rendeletének melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép. 2. § (1) Jelen rendelet 2009. január 1. napján lép hatályba. (2) Jelen rendelet 2009. január 4. napján hatályát veszti.

105



Melléklet a 44/2008. (XII. 23.) rendelethez „Melléklet a 42/1996. (XII. 31.) rendelethez A kéményseprő-ipari tevékenység bruttó szolgáltatási díjai A) Kötelező kéménytisztítás és ellenőrzés 1. Használatban lévő kémények

a) b) c)

egyedi központi I. (lakossági) központi II. (üzemi kémény)

d)

gyűjtőkémény

Ft/db/alkalom Ft/db/alkalom Ft/db/alkalom 5 m alatt 5-10m között 10-15 m között 15 m felett Ft/bekötés/szint/év

Szilárd üzemű 625 965 2.725 5.570 9.285 12.385 1.620

Gázüzemű gravitációs mesterséges 1.075 1.620 2.150 2.725 3.595 5.570 7.370 9.285 15.500 12.385 20.895 765 765

2. Tartalék kémények a) b) c)

egyedi központi I. (lakossági) gyűjtőkémény

Ft/db/év Ft/db/év Ft/bekötés; Ft/szint/év

580 870 375

580 870 375

3. Időszakos tartózkodás céljára szolgáló üdülőépületek kéményei – Megrendelés alapján végzendő, díjai a használatban lévő kémények díjával azonos 4. A negyedévente kötelező műszaki felülvizsgálat ingyenes B) A kötelező kéményseprő-ipari szakvélemények díjai 1. Új égéstermék elvezetők kivitelezés közbeni, eltakarás előtti vizsgálatának bruttó díjai a) b) c)

egyedi kémény központi I. (lakossági) központi II. (üzemi kémény)

Ft/db Ft/db

4.035 4.035 munkaráfordítás alapján

2. Amennyiben az 1. pont szerinti vizsgálat a kivitelező (az építtető) hibájából meghiúsul: a kamerával végzett vizsgálat díjai a) b)

lakossági kémény üzemi kémény

Ft/db Ft/db

8.730 22.515

3. Új, újjáépített épületek használatbavételi engedélyezéséhez szükséges kéményvizsgálat díjai a)

egyedi kémény

b)

központi I. kémény

c) d)

gyűjtőkémény központi II. (üzemi kémény)

Ft/db

gravitációs mesterséges Ft/db gravitációs mesterséges Ft/szint/bekötés

106

4.620 8.730 4.620 8.730 2.575 munkaráfordítás alapján

4. Gázüzemű kémények, továbbá tüzelési mód, vagy a kémény terhelésének megváltozása esetén végzett kéményvizsgálatok díjai megegyeznek a 3. pont szerinti díjakkal. 5. A négyévenként kötelezően elvégzendő műszaki felülvizsgálat az éves kéménytisztítási díj része. 6. Az 5. pont szerinti kötelező műszaki felülvizsgálat soron kívüli megrendelése esetén a díjak a 3. pont szerintiek. 7. Ipari kémények, gázmotorok, egyedileg kialakított minősített füstgáz elvezető rendszerek, valamint a 60 KW feletti mesterséges égéstermék elvezető rendszerek vizsgálata: bruttó 9 775,- Ft/óra. 8. Az önkormányzat és intézményei részére kéményvizsgálat és központi üzemi kémény tisztítás esetére biztosított kedvezmény mértéke 50%. 9. A munkaráfordítás díja: bruttó 9 775,- Ft/óra.”

14. napirendi pont: Előterjesztés a temetőkről és a temetkezés 34/2000. (X. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról

helyi

szabályairól

szóló

Dr. Fodor Tamás polgármester: Cserelapok kerültek kiküldésre. Rádonyi László, a Gazdasági Bizottság elnöke: A Gazdasági Bizottság az eredeti rendelettervezetet megtárgyalta és 4 igen szavazattal és 2 tartózkodás mellett támogatta. Dr. ifj. Arszin Miklós, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: A Jogi és Ügyrendi Bizottság a javított változatot tárgyalta és jogi szempontból támogatta. Mágel Ágost, a Városfejlesztési Bizottság elnöke: A Városfejlesztési Bizottság az eredeti változatot tárgyalta, 3 igen és 1 nem szavazattal a szükséges támogatást nem kapta meg. Hruby József, a Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság is az eredeti változatot tárgyalta, 3 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett a szükséges támogatást nem kapta meg.

107

Kocsis János, a Sopron-Balf Településrészi Önkormányzat elnöke: A Balf Településrészi Önkormányzat az előterjesztést megtárgyalta és 4 igen, 2 nem szavazattal nem támogatta. Varga Gyula, a Brennbergbánya, Ó-Hermes, Új-Hermes, Görbehalom Településrészi Önkormányzat elnöke: A Brennbergbányai Településrészi Önkormányzat az előterjesztést megtárgyalta és a módosított változatot 4 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett támogatta. Dr. Simon István, a Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi Önkormányzat elnöke: A Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep előterjesztést.

Településrészi

Önkormányzat

támogatta

az

Abdai Géza alpolgármester: A Helyi Érdekegyeztető Tanács 3 igen szavazattal és 1 tartózkodással támogatta az előterjesztést. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk a rendelettervezetről. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 24 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 23 igen és 1 nem szavazattal a rendelettervezetet elfogadta és megalkotta a következő rendeletet:

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 45/2008. (XII. 23.) rendelete a temetőkről és a temetkezés helyi szabályairól szóló 34/2000. (X. 1.) Ör. módosításáról

1. § Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a temetőkről és a temetkezés helyi szabályairól szóló 34/2000. (X. 1.) önkormányzati rendeletének 1. melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép. 2. § (1) Jelen rendelet 2009. január 1. napján lép hatályba. (2) Jelen rendelet 2009. január 4. napján hatályát veszti.

108


Dr. Dobos József jegyző Melléklet a 45/2008. (XII. 23.) rendelethez „1. melléklet a 34/2000. (X. 1.) rendelethez TEMETÉSI HELYEK DÍJAI

1. Temetési helyek megváltásának díja (Ft): Bánfalvi köztemető a) egyes sírhely – út menti sorban – minden más helyen b) kettős sírhely – út menti sorban – minden más helyen c) gyermek sírhely d) urnasírhely (fülke) e) kolumbárium (urnahelyenként) f) sírboltok 3 személyes 6 személyes 9 személyes

Balfi köztemető

Balfi úti evangélikus temető köztemetői része

20.000 15.000

20.000 15.000

43.200 37.800

40.000 30.000 9.000 2.500 2.000

40.000 30.000 9.000 2.500 2.000

86.400 75.600 19.440 16.200 – 64.800 86.400 108.000

2. Lejárt sírhelyek újraváltási díja időarányosan azonos az 1. pont alattiakkal. 3. Rátemetés esetén fizetendő díj mértéke lejárat előtti 10 évig koporsónként az 1. pontban meghatározott díj 50%-a, azt követően 75%-a. 4. A 6. § (4) bekezdése szerinti urnaelhelyezés urnánként 3.240 Ft. Temetői szolgáltatások díjai (Ft) Bánfalvi köztemető 1.100

Balfi köztemető 1.100

Balfi úti evangélikus temető köztemetői része 2.485

1.500

1.620

1. Temető fenntartási hozzájárulás díj mértéke Ft/alkalom: 2. a) A síremlék állítási munkákhoz használt (igényelt) területhasználat díja (Ft/m2): legkisebb terület 1 m2 (kizárólag a temetőben vállalkozásszerűen síremléket állító gazdálkodó szervezetekre vonatkozik) b) behajtási engedély bruttó Ft/alkalom 3. A temetkezési szolgáltatás során igénybevett temetői létesítmények bruttó díjai: a) ravatalozó használati díj (Ft/alkalom) b) hűtő-tároló használati díj (Ft/nap) c) halott szállítási díj (Ft/alkalom) d) halott átvételi díj (Ft/alkalom) 4. Egyéb szolgáltatás bruttó díja: Egyszeri szemétszállítási díj (Ft/alkalom):

1.500

1.730 5.000 3.500 2.000

5.000 1 000 3.500 2.000

10.800 2.590 – –

5.000

5.000

sírtól 2.160 tárolóból 2.160

A feltüntetett díjak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák. 109

A táblázatban nem nevesített szolgáltatások igénybevétele díjtalan.”

15. napirendi pont: Előterjesztés a távhőszolgáltatásról és a távhőszolgáltatás 53/2005. (XII. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról

díjairól

szóló

Dr. Fodor Tamás polgármester: Kiküldésre került egy előterjesztői módosítás, amelyhez az ülés előtt kiosztottunk egy cserelapot. Rádonyi László, a Gazdasági Bizottság elnöke: A Gazdasági Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és 4 igen szavazattal és 2 tartózkodás mellett a rendelettervezetet támogatta. Hruby József, a Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság ülésén érdekes beszélgetés bontakozott ki a szakértők bevonásával, ennek ellenére 4 igen szavazattal támogatta az előterjesztést. Dr. ifj. Arszin Miklós, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: A Jogi és Ügyrendi Bizottság az előterjesztést jogi szempontból támogatta. Hruby József képviselő: A Kisalföld című napilapban olvastam, hogy egy magáncég harmadik feles finanszírozásban a Jereván lakótelepen beruházást hajtott végre, és ő fogja a távhőt szolgáltatni a lakosságnak. Ha ez így van, a rendelet hatálya alá kell, hogy tartozzon. Ez a Juharfa u. 1-3. szám alatti tömb. Miért nincs előttünk az ő kérelmük? Dr. Fodor Tamás polgármester: A szolgáltatás úgy történik, hogy két központ van. A Távhő Divízió szolgáltatja a hőt, melyet a felújítást végző társaság megvásárol, és a lakások közötti szétosztása már az új eljárás szerint, a lakók igényeinek megfelelően történik. Ezzel 6-8 év alatt megtérül a beruházás és hőszigetelést is fel tudnak vállalni a megtakarításból. Ilyen konstrukció más városokban, pl. Budapesten már több helyen működik. Kiterjesztését a városvezetés részéről támogatjuk, és tárgyalunk arról, hogy ahol erre vállalkoznak – mivel önrészt igényel – bevezetésre kerülhessen. A hőt tehát a távhőszolgáltatótól vásárolják, csak nem egyénenként, hanem lakóközösségként. Hruby József képviselő:

110

Örülök ennek, de eddig a Juharfa u. 1-3. szám alatt lakók a Holdingnak fizettek, ezentúl ki küldi ki a számlát? Amennyiben a magáncég, ennek a rendeletnek a hatálya alá kell tartoznia, és díjkérelemmel ide kellett volna jönnie. Ha továbbra is a Holdingnak fizetnek a lakók, akkor erről nincsen szó. Dr. Fodor Tamás polgármester: A szolgáltató nem primer szolgáltató, hanem a távhőszolgáltató és a lakók közé lép be. A hőt a lakók igénye alapján számlázza a távhőszolgáltató díjtétele szerint. A lakókkal a magáncég szerződik. Kóczán Zoltán képviselő: A kiküldött, a később kiküldött és a most kiosztott anyag szerint eltér a hőár, mi az oka ennek? Horváthné Seregély Jolán osztályvezető: Az első anyag kiküldésekor nem volt ismert a gázáremelés, a második anyagnál pedig elírás történt. A jelenlegi árat tüntettük véletlenül fel, ezért történt a cserelap kiosztás. Hruby József képviselő: A Pénzügyi Bizottságon az hangzott el, hogy a Holding Zrt. és az új magáncég köt szolgáltatási szerződést, a lakosság az új cégnek fizet távhőszámlát. Amennyiben ez így van, új szolgáltató lépett be a piacra, aki a rendeletünk hatálya alá tartozik. A lakók védelmében, hogy ne tudjon össze-vissza számlázni, kérem, hogy vizsgálják ezt felül, és árhatóságként járjon el az önkormányzat. Dr. Fodor Tamás polgármester: Nem baj, ha a város törődik a polgáraival, de tudni kell, hogy a hőcserélő a lakóké, hogy ők hogyan oldják meg a hőenergia szétosztását, ez nem az önkormányzat hatáskörébe tartozik. Nem új szolgáltató megjelenéséről van szó, csak a szétosztással bízzák meg a lakók. Hruby József képviselő: Értem, amit polgármester úr mond, de kételyeim vannak. Kérem, hogy jegyző úr vizsgálja ezt meg és az önkormányzat törvényesen járjon el.

Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben több hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk a rendelettervezetről. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 24 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges.

111

A Közgyűlés 16 igen, 3 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett a rendelettervezetet elfogadta és megalkotta a következő rendeletet: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 46/2008. (XII. 23.) rendelete a távhőszolgáltatásról és a távhőszolgáltatás díjairól szóló 53/2005. (XII. 21.) rendelet módosításáról

1. § Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a távhőszolgáltatásról és a távhőszolgáltatás díjairól szóló 53/2005. (XII. 21.) rendeletének 3. melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép. 2. § (1) Jelen rendelet 2009. január 1. napján lép hatályba. (2) Jelen rendelet 2009. január 4. napján hatályát veszti.



Melléklet a 46/2008. (XII. 23.) rendelethez „3. melléklet az 53/2005. (XII. 21.) rendelethez

112

Díjtétel megnevezése

Egysége

Díj összege E.ON Sopron Holding Energiatermelő Zrt. Kft. Soproni Távhő divízió Erőmű szolgáltatására szolgáltatására vonatkozóan vonatkozóan

1.

ALAPDÍJ

1.1. 1.1.1. 1.1.2.

Hőközpont a fogyasztó tulajdonában Fűtés Használati melegvíz

Ft/MW/év Ft/légm3/év Ft/légm3/év

9.676.014 – –

1.2. 1.2.1. 1.2.2.

Hőközpont a szolgáltató tulajdonában Fűtés Használati melegvíz

Ft/MW/év Ft/légm3/év Ft/légm3/év

10.978.470 10.672.360 – 388,23 – 43,71

2.

HŐDÍJ

2.1. 2.1.1. 2.1.2.

Gőz hőhordozó Átadó állomás a fogyasztónál Átadó állomás a hőtermelőnél

Ft/GJ Ft/GJ Ft/GJ

0 0

3.977

2.2. 2.2.1. 2.2.2.

Forróvíz hőhordozó Hőközponti mérés szerinti elszámolás Hőfogadói mérés szerinti elszámolás HŐDÍJ KEDVEZMÉNY

Ft/GJ Ft/GJ Ft/GJ

3.082 3.082

3.977

–

–

1.198 1.198

1.631 1.631

9.608.263 368,53 39,31

3. Háztartási fogyasztók részére CSAPADÉKVÍZ DÍJ 4. 5.

Ft/m3 Ft/m3

Gőzfogyasztók részére Pótdíj melegvíz fogyasztók részére

16. napirendi pont: Előterjesztés az ivóvízellátás, valamint szennyvízelvezetés, és -tisztítás díjainak meghatározásáról és az áralkalmazási feltételekről szóló 46/2003. (XII. 3.) önkormányzati rendelet módosításáról Dr. ifj. Arszin Miklós, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: A Jogi és Ügyrendi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta, a határozati javaslatot és a rendeletmódosítást jogi szempontból 4 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett támogatta. Dr. Simon István, a Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi Önkormányzat elnöke: A Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi Önkormányzat az előterjesztést megtárgyalta és 5 igen szavazattal a rendelettervezetet támogatta.

113

Rádonyi László, a Gazdasági Bizottság elnöke: A Gazdasági Bizottság az előterjesztést megtárgyalta, a határozati javaslatot és a rendelettervezetet 5 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett támogatta. Mágel Ágost, a Városfejlesztési Bizottság elnöke: A Városfejlesztési Bizottság 3 igen és 1 nem szavazattal a szükséges igen szavazat hiányában nem támogatta az előterjesztést. Hruby József, a Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság 4 igen egyhangú szavazattal támogatta az előterjesztést, kisebbségi vélemény volt, hogy a szolgáltató cég a várható inflációnál magasabb áremelést tervezett be. Varga Gyula, a Brennbergbánya, Ó-Hermes, Új-Hermes, Görbehalom Településrészi Önkormányzat elnöke: A Brennbergbányai Településrészi Önkormányzat 5 igen egyhangú szavazattal támogatta a határozati javaslatot, a rendelettervezetet 5 tartózkodás mellett nem. Kocsis János, a Sopron-Balf Településrészi Önkormányzat elnöke: A Balf Településrészi Önkormányzat az előterjesztést megtárgyalta, a határozati javaslatot és a rendelettervezetet támogatta. Abdai Géza alpolgármester: A Helyi Érdekegyeztető Tanács 2 igen, 1 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett az előterjesztést nem támogatta. Kóczán Zoltán képviselő: A Vízmű vezetőjétől kérdezem, miért számoltak ilyen jelentős inflációs hatásokkal? A várható áremelkedés nem éri el ezt a szintet. Hegedüs László vezérigazgató (Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt.): A 209. oldalon lévő táblázatra hívom fel a figyelmet. Az ipari áramdíjemelés 25%, a lakossági csak 3%. Ettől eltérő díjemelésre, 15%-ra tudtunk szerződni jövő évre, erre terveztünk. Az anyagok, földgáz, stb. emelkedés jelentős, de az üzemanyag árcsökkenés két hónapja, a tervezés időszakában még nem jelentkezett. A villamos energia részaránya 30% fölött van. Ha mindezeket figyelembe veszem, a vízmű csomagra vetített inflációnál az üzemeltetés költségei feszes inflációs mértékűek, a többletet a bérleti díj és az ISPA többletköltség jelenti. Kóczán Zoltán képviselő: Amit mondtam, az valójában az összes közszolgáltatóra vonatkozik. Minden szolgáltatásunk az infláció 2-2,5-szeresével fog növekedni, a cégeink nem tanúsítanak önmérsékletet. Itt volt

114

jó példának a kéményseprő szolgáltató, a mi cégeink ugyanakkor a lakosságra tesznek többletterhet, nagyon sajnálom. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben több hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 23 képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 15 igen, 5 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 396/2008. (XII. 18.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata jóváhagyja a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű ZRt. 2008. december 1-ei Közgyűlésén dr. Simon István alpolgármesternek a közműfejlesztési hozzájárulás 2009. évi egységes mértékének meghatározására vonatkozó szavazatát. E szerint a közműfejlesztési hozzájárulások 2009. évi mértéke egységesen: 187.000 Ft/m3/nap + ÁFA 251.000 Ft/m3/nap + ÁFA

– ivóvíz szolgáltatásra – csatorna szolgáltatásra Felelős: Határidő:


Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk a rendelettervezetről. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 23 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 14 igen, 6 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett a rendelettervezetet elfogadta és megalkotta a következő rendeletet:

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 47/2008. (XII. 23.) rendelete az ivóvízellátás, valamint szennyvízelvezetés, és -tisztítás díjainak meghatározásáról és az áralkalmazási feltételekről szóló 46/2003. (XII. 3.) önkormányzati rendelet

115

módosításáról 1. § Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata az ivóvízellátás, valamint szennyvízelvezetés, és -tisztítás díjainak meghatározásáról és az áralkalmazási feltételekről szóló 46/2003. (XII. 3.) rendeletének 2. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) Az alapdíjat a fogyasztó a nyújtott szolgáltatással arányosan, a fogyasztóhelyen beépített vízmérő méretétől függően, a 3. §-ban foglaltak figyelembe vételével fizeti meg a szolgáltatónak. Az alkalmazandó alapdíjak az alábbiak: a) Közüzemi ivóvíz szolgáltatás: Vízmérő átmérő (mm) 13-20 25-32 40-50 65-100 150-200

Alapdíj Ft/fogyasztóhely/hó+ÁFA 290 580 4.625 17.325 34.650

b) Közüzemi csatornaszolgáltatás: Vízmérő átmérő (mm) 13-20 25-32 40-50 65-100 150-200

Alapdíj Ft/fogyasztóhely/hó+ÁFA 290 580 4.625 17.325 34.650

(3) A változó díj a fogyasztóhelyen – a jogszabályoknak megfelelően megállapított – fogyasztás alapján fizetendő. Az alkalmazandó változó díjak az alábbiak: a) A közüzemi ivóvíz-szolgáltatás legmagasabb díja: 245,10 Ft/m3+ÁFA b) A közüzemi csatornaszolgáltatás legmagasabb díja: 262,00 Ft/m3+ÁFA c) Kedvezményes csatornaszolgáltatási díj lakossági és intézményi fogyasztók részére: 247,60 Ft/m3+ÁFA A vízterhelési díjat a csatornaszolgáltatás változó díja magában foglalja.” 2. § (1) Jelen rendelet 2009. január 1. napján lép hatályba. (2) Jelen rendelet 2009. január 4. napján hatályát veszti.

Dr. Fodor Tamás polgármester 17. napirendi pont:


Előterjesztés pályázati felhívásokról magasabb vezetői beosztás ellátására

116

Dr. Fodor Tamás polgármester: „Előterjesztés önkormányzati intézmények intézményvezetői felhívásáról” címmel egy új anyag került kiküldésre.

megbízások

pályázati

Sass László, a Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság elnöke: A Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság az eredeti előterjesztést megtárgyalta és 5 igen szavazattal támogatta. Varga Gyula, a Brennbergbánya, Ó-Hermes, Új-Hermes, Görbehalom Településrészi Önkormányzat elnöke: A Brennbergbányai Településrészi Önkormányzat az előterjesztést megtárgyalta és egyhangúlag támogatta. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 24 képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 24 igen egyhangú szavazattal a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 397/2008. (XII. 18.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a határozat –

1. melléklete szerinti tartalommal a Bánfalvi Óvoda-Kindergarten Wandorf,

–

2. melléklete szerinti tartalommal a Halász Utcai Óvoda,

–

3. melléklete szerinti tartalommal a Trefort Téri Óvoda,

–

4. melléklete szerinti tartalommal a Kozmutza Flóra Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Speciális Szakiskola,

–

5. számú melléklete szerinti tartalommal a Lackner Kristóf Általános Iskola

magasabb vezetői beosztásának ellátására pályázatot ír ki. A Közgyűlés felkéri a jegyzőt, hogy a pályázati felhívásokat a helyben szokásos módon is tegye közzé, és a pályáztatást a jogszabályokban foglaltak szerint bonyolítsa le. Felelős: Határidő:

dr. Dobos József jegyző megjelentetés azonnal, lebonyolítás 2009.május 31. A 397/2008. (XII. 18.) Kgy. határozat 1. melléklete PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

117

1./

A pályázatot meghirdető szerv: a.) neve: Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése b.) pontos címe: 9400 Sopron, Fő tér 1.

2./

A meghirdetett munkahely (beosztás): a.) munkahely neve: Bánfalvi Óvoda – Kindergarten Wandorf pontos címe: 9400 Sopron, Ady E. út 176. b.) beosztás: Óvodavezető

3./

A beosztás betöltésének feltételei: a közoktatási törvény 16-18. §-a szerinti képesítés, legalább 5 év pedagógus munkakörben szerzett szakmai gyakorlat

4./

A vezetői megbízás kezdő időpontja és időtartama: a magasabb vezetői megbízás 2009. augusztus 1-től 2014. július 31-ig szól.

5./

Juttatások: a.) illetmény, vezetői pótlék az érvényben lévő közalkalmazotti jogszabályok szerint b.) egyéb juttatások: jogszabály ill. fenntartói döntés alapján

6./

A pályázat tartalma: a.) – szakmai önéletrajz b.) – 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány c.) – iskolai végzettséget tanúsító oklevélmásolat d.) – vezetésre vonatkozó szakmai program

7./

A pályázat benyújtásának: a.) módja: kizárólag postai úton, egy példányban papíron, egy példányban CD lemezen b.) határideje: 2009. március 20. nap, vagy legalább az Oktatási Közlönyben történő megjelenést követő 30. nap c.) címe: Sopron Megyei Jogú Város Jegyzője 9400 Sopron, Pf. 127

8./

A pályázat elbírálásának határideje: jogszabály szerint, legkésőbb 2009. május 31.

9./

Kiegészítő információ: A pályázatot a Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Osztályán postai úton beszerezhető „Az intézményvezetői pályázat felépítése, tartalmi követelményei” dokumentum alapján kell elkészíteni.

10./

A pályázatról további információ kérhető: Palotai György Humánszolgáltatási Osztály vezetőjétől tel.: 99/515-121 A 397/2008. (XII. 18.) Kgy. határozat 2. melléklete PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

118

1./


2./

A meghirdetett munkahely (beosztás): a.) munkahely neve: Halász Utcai Óvoda pontos címe: 9400 Sopron, Halász u. 27. b.) beosztás: Óvodavezető

3./


4./


5./


6./


7./


8./


9./


10./


119

1./


2./

A meghirdetett munkahely (beosztás): a.) munkahely neve: Trefort Téri Óvoda pontos címe: 9400 Sopron, Trefort tér 11. b.) beosztás: Óvodavezető

3./


4./


5./


6./


7./


8./


9./


10./


120

1./


2./

A meghirdetett munkahely (beosztás): a.) munkahely neve: Kozmutza Flóra Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Speciális Szakiskola pontos címe: 9400 Sopron, Petőfi tér 3. b.) beosztás: Igazgató

3./

A beosztás betöltésének feltételei: a közoktatási törvény 16-18. §-a és a 30. § (10-12) bekezdése szerinti képesítés (az intézmény kizárólag fogyatékos gyermekek nevelését, oktatását látja el, ezért a 18. § (3) bekezdése kiemelten érvényes), legalább 5 év pedagógus munkakörben szerzett szakmai gyakorlat

4./


5./


6./


7./

A pályázat benyújtásának: a.) módja: kizárólag postai úton, egy példányban b.) határideje: 2009. március 20. nap vagy legalább az Oktatási Közlönyben történő megjelenést követő 30. nap c.) címe: Sopron Megyei Jogú Város Jegyzője 9400 Sopron, Pf. 127

8./


9./

Kiegészítő információ: A pályázatot a Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Osztályán postai úton beszerezhető „Az intézményvezetői pályázat felépítése, tartalmi követelményei” dokumentum alapján kell elkészíteni

10./

A pályázatról további információ kérhető: Palotai György Humánszolgáltatási Osztály vezetőjétől tel.: 99/515-121

121

A 397/2008. (XII. 18.) Kgy. határozat 5. melléklete PÁLYÁZATI FELHÍVÁS 1./


2./

A meghirdetett munkahely (beosztás): a.) munkahely neve: Lackner Kristóf Általános Iskola pontos címe: 9400 Sopron, Révai M. u. 2. b.) beosztás: igazgató

3./


4./

A vezetői megbízás kezdő időpontja és időtartama: a magasabb vezetői megbízás 2009. augusztus 1-től 2014. július 31-ig szól

5./


6./

A pályázat tartalma: a.) - szakmai önéletrajz b.) - 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány c.) - iskolai végzettséget tanúsító oklevélmásolat d.) - vezetésre vonatkozó szakmai program

7./


8./


9./

Kiegészítő információ: A pályázatot a Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Osztályán postai úton beszerezhető „Az intézményvezetői pályázat felépítése, tartalmi követelményei” dokumentum alapján kell elkészíteni. A pályázatról további információ kérhető: Palotai György Humánszolgáltatási Osztály vezetőjétől tel.: 99/515-121

10./

122

18. napirendi pont: Előterjesztés a támogató szolgáltatás biztosítására benyújtott pályázatról Dr. Fodor Tamás polgármester: Kiküldésre került egy előterjesztői kiegészítés. Osváth András, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke: A Szociális és Egészségügyi Bizottság az eredeti előterjesztést megtárgyalta, jelezte a hibákat és ezért egyhangúlag nem támogatta. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk a I. határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 24 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 23 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett a I. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 398/2008. (XII. 18.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a NapSzak Integrált Intézmény módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát 2009. január 1. hatállyal, a határozat melléklete szerinti tartalommal kiadja. Ezen határozat alapján minden korábban kiadott Alapító Okirat hatályát veszíti. Az alapító okirat törzskönyvi bejegyeztetéséről az Intézmények Gazdasági Szolgálata gondoskodik. Felelős: Határidő:



NAPSZAK INTEGRÁLT INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA

123

I. Általános rendelkezések A helyi önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-a, és 96. § (1) és (2) bekezdése, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése, 8-10. §-a, 14. § (2)-(5) bekezdése, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és végrehajtási rendeleteiben meghatározott ellátási kötelezettség teljesítése érdekében Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális intézményt (továbbiakban: intézmény) alapít. Az intézmény neve:

NapSzak Integrált Intézmény

Az intézmény székhelye:

Ágfalva-Liget (9401 Sopron Pf. 275)

Telephelye:

Sopron, Uszoda utca 9.

Alapítás ideje:

1979. január 2.

Alapítója létrehozáskor:

Sopron Város Tanácsa

Jogfolytonosság:

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.)

Az intézmény vezetője:

Belényessy Albert

Megbízásának időtartama:

1991. január 1-től határozatlan ideig

Működési területe:

Sopron Megyei Jogú Város közigazgatási területe valamint megbízás alapján Sopron - Fertőd Kistérség Többcélú Társulása közigazgatási területe

Körbélyegzője:

Felkelő nap a „NapSzak Integrált Intézmény Sopron” körfelirattal

Az intézmény típusa:

integrált szociális intézmény

Az intézmény törzsszáma:

371232

Az intézmény statisztikai számjele:

15371238-8720-322-08

Az intézmény adóigazgatási száma: 15371238-1-08 Államháztartási szakágazati besorolása:

872000

Az intézmény Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának (9400 Sopron, Fő tér 1.) fenntartásában, a Közgyűlés felügyelete alatt működő nappali ellátást, valamint személyes szociális gondoskodást nyújtó, integrált szociális intézmény. Az intézmény önálló jogi személy. Az előző egységes szerkezetű alapító okiratot Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a 200/2008. (VI. 26.) Kgy. határozatával bocsátotta ki. II. Az intézmény működése Az intézmény élén intézményvezető áll. Az intézmény vezetőjét nyilvános pályázat útján Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése bízza meg, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az intézmény vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott. 124

Az intézmény többi alkalmazottja tekintetében a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja. Az intézmény belső életének rendjét a házirend szabályozza. Az intézmény azon 18. életévüket betöltött pszichiátriai betegek számára nyújt bentlakásos ellátást, akik állandó intézeti gondoskodást igényelnek, önálló életvitelre egészségi állapotuk miatt nem képesek. Az intézmény integrált formában, a saját otthonukban élő, 18. életévüket betöltött fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek számára nappali ellátást, valamint a lakókörnyezetükben történő gondozás céljából közösségi ellátást biztosít. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése hagyja jóvá, amelynek módosítását az alapító okirat életbe lépése után, három hónapon belül kell jóváhagyatni. III. Az intézmény feladatai Pszichiátriai Betegek Otthona Rehabilitációs részleg Pszichiátriai betegek átmeneti otthona Pszichiátriai betegek nappali ellátása Pszichiátriai közösségi ellátás

130 férőhely 10 férőhely 6 férőhely 30 férőhely

87. 20

Mentális, szenvedélybeteg bentlakásos ellátása

88. 10

Azon 18. életévüket betöltött pszichiátriai betegek gondozása, ápolása, rehabilitációja történik az intézményben, akik akut gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, viszont egészségi állapotuk vagy szociális helyzetük miatt önálló életvitelre nem, vagy csak részben képesek, állandó intézeti gondoskodást igényelnek. Idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül Közösségi pszichiátriai ellátás Ez az ellátási forma a pszichiátria betegek számára a lakókörnyezetükben történő gondozás, rehabilitáció, komplex segítségnyújtás. Nappali ellátás A fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek számára lehetőséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, valamint a napközbeni étkezésre.

56. 29

Egyéb vendéglátás Szociális foglalkoztatás (TEÁOR szerint): Az intézmény szakmai programja alapján az ellátottak egészségügyi alkalmassága, meglévő képességei, valamint fizikai állapotának megfelelő munka-rehabilitációban vagy fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében biztosított tevékenység, melynek végső célja a társadalmi integráció magasabb szintre emelése valamint, amennyiben egészségügyi és mentális állapota engedi a társadalomba való visszaintegrálása a célja.

01. 61

Növénytermesztési szolgáltatás

13. 20

Textilszövés 125

96. 09

Máshová nem sorolt egyéb személyi szolgáltatás

81. 29

Takarítás, tisztítás

96. 01

Textil, szőrme mosása, tisztítása

Egyéb kiegészítő tevékenysége (TEÁOR szerint): 68. 20

Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

77. 11

Személygépjármű kölcsönzése

72. 20

Az intézet jogosult bármely gépkocsiját – az ellátandó feladatok elvégzése után – kapacitáskihasználás céljából térítési díj ellenében elsősorban intézeti dolgozónak kölcsönözni. Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés Neveléslélektan területén tanulmányozások.

folytatott

tudományos

kutatások,

56. 10

Éttermi, mozgó vendéglátás

49. 39

Máshová nem sorolt egyéb szárazföldi személyszállítás

85. 59

Máshova nem sorolt egyéb oktatás

47. 53

Takaró, szőnyeg, fal-, padlóburkoló kiskereskedelme

77. 39

Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése

77. 33

Irodagép kölcsönzése (beleértve: számítógép)

82. 30

Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

módszeres

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. IV. Az intézmény gazdálkodása Az intézmény alapfeladatainak ellátására a fenntartó az intézmény használatába adja az alábbi ingatlanokat: Cím: Helyrajzi szám: 9400 Sopron, Uszoda utca 9.

4076/A/4

Ágfalva-Liget

021/10

Az ingatlanvagyont az Intézmények Gazdasági Szolgálata (IGSZ) tartja nyilván. Az intézmény induló tőkéje:

2529 E Ft

Az intézmény a használatába adott ingó- és ingatlanvagyonnal az államháztartási törvényben (1992. évi XXXVIII. tv.) és végrehajtási rendeletében, valamint az önkormányzat rendeleteiben foglaltak szerint gazdálkodik alapfeladatának ellátása érdekében. Az intézmény az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező, a gazdálkodásának megszervezésére tekintettel részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, meghatározott pénzügyi-gazdálkodási tevékenységét az IGSZ, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv látja el. Az intézmény és az IGSZ közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét a felügyeleti szerv hagyja jóvá. Az intézmény alaptevékenységét az éves költségvetés keretében biztosított pénzeszközökből látja el.

126

Az intézmény költségvetését felügyeleti szerve évente az IGSZ útján, az intézményvezetővel egyeztetetten állapítja meg. V. Záró rendelkezések Ez a módosított, egységes szerkezetben kiadott alapító okirat Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének jóváhagyásával 2009. január 1. napjától lép hatályba, minden korábban kiadott alapító okirat és módosítása egyidejűleg hatályát veszti. Dr. Fodor Tamás polgármester Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk a II. határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 24 képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 24 igen egyhangú szavazattal a II. határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 399/2008. (XII. 18.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése úgy határoz, hogy a NapSzak Integrált Intézmény működési engedélyének módosítását, a támogató szolgáltatás törlését kezdeményezi a Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatalnál. Felelős: Határidő:


19. napirendi pont: Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Esélyegyenlőségi Programjáról Osváth András, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke: A Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Sass László, a Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság elnöke: A Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Dr. Fodor Tamás polgármester:

127

Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 24 képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 24 igen egyhangú szavazattal a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 400/2008. (XII. 18.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a határozathoz mellékelt Sopron Megyei Jogú Város Esélyegyenlőségi Programja 2009-2013. dokumentumot elfogadja. Felelős: Határidő:


A határozat melléklete a jegyzőkönyv mellékletét képezi!

20. napirendi pont: Előterjesztés alapítványok támogatásáról Dr. ifj. Arszin Miklós, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: A Jogi és Ügyrendi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és jogi szempontból egyhangúlag támogatta. Hruby József, a Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság 3 igen 1 nem szavazattal nem támogatta az előterjesztést. Sass László, a Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság elnöke: A Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság támogatta az előterjesztést. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 24 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges.

128

A Közgyűlés 21 igen szavazattal és 3 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 401/2008. (XII. 18.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a Sopron Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetéséről szóló 4/2008. (II. 29.) önkormányzati rendeletének 9 00 5 06 54 0 címén szereplő „Egyéb kulturális feladatok” támogatás előirányzata terhére a táblázatban foglalt célok megvalósításhoz a megjelölt alapítványt a meghatározott összeggel támogatja. Támogatás típusa

Pályázó neve

Pályázat tárgya

Egyéb kulturális Virágfüzér rendezvény Mentőöv Alapítvány feladatok közreműködőinek támogatása Egyéb kulturális Virtuális Archívum „Sopron kulturális öröksége”feladatok Alapítvány dokumentumok digitalizálása

Támogatás (E Ft) 50 150

A Közgyűlés az előterjesztéshez csatolt támogatási szerződés tartalmával egyetért, felkéri a polgármestert, hogy a támogatási szerződést kösse meg. Felelős: Határidő:


21. napirendi pont: Előterjesztés a Sopron Városi Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány támogatásáról Varga Gyula, a Brennbergbánya, Ó-Hermes, Új-Hermes, Görbehalom Településrészi Önkormányzat elnöke: A Brennbergbányai Településrészi Önkormányzat az előterjesztést megtárgyalta és 4 tartózkodás mellett nem támogatta. Hruby József, a Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság ülésén nem vett részt az előadó és az előterjesztő. A bizottság 3 igen és 1 nem szavazattal nem támogatta az előterjesztést. Varga Gyula képviselő: Ki tervezte a tábor szennyvízbekötését és mennyi volt a tervezői díj? Kerekes Attila városi főmérnök:

129

3,5 M Ft volt a tervezési díj, a tervező neve most nem jut eszembe. A tervek készen vannak, az engedélyhez a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hozzájárulása kell, várhatóan tavasszal kezdődhet meg a munka, ha ez meglesz. Varga Gyula képviselő: Mikor került az engedélyezési kérelem beadásra? Kerekes Attila városi főmérnök: Több, mint fél éve. Emlékezetem szerint Koch Péter volt a tervező, a képviselő úrnak később tudok válaszolni. Havas András alpolgármester: Problémás a vízjogi engedélyezés, mert a Vízügyi Igazgatóságtól megvonták a tulajdonosi hozzájárulás jogát, csak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. járulhat hozzá. Ebből problémák voltak az egész országban, így Sopronban is, pl. az Ikva patakba való bekötés esetén. Kóczán Zoltán képviselő: Csatlakoznék az alpolgármester által elmondottakhoz, a márciusban beadott kérelmekre még csak nem is válaszoltak. Nem a főmérnökön vagy a tervezőn kell ezért elverni a port. Varga Gyula képviselő: Én is tudom, hogy mi a helyzet. Április elsején lépett hatályba a szigorítás, ha már ezt megelőzően beadták volna a kérelmet, nem okozott volna ez gondot. Ki indította az eljárást? Kerekes Attila városi főmérnök: A tervezőt kértük erre fel. Havas András alpolgármester: Nem szolgalmi jog bejegyzésről van itt csak szó, hanem az előbb felvázolt probléma bonyolítja. Tavaly ősszel lépett hatályba egyébként a változás. Országos probléma. Nem lehet azóta vízfolyásba becsatlakozási engedélyt kapni. Gondolom, hogy vissza fogják adni a jogosítványt a megyei igazgatóságoknak.

Varga Gyula képviselő: Ha időben, 2007-ben elkészült volna a terv, akkor most nem állnánk itt. Másrészt a tervezőnek a díjat akkor szokták kifizetni, mikor tető van a munka felett. Havas András alpolgármester:

130

Ez nem volt része az ISPA programnak. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben több hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 24 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 22 igen szavazattal és 2 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 402/2008. (XII. 18.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a Sopron Városi Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány részére bruttó 2.000.000 Ft, azaz Kettőmillió forint támogatást nyújt. A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a 2008. évi költségvetés soron következő módosításakor intézkedjen a 2008. évi Fejlesztések 9 03 8 22 52 2 (Víziközmű hálózatok bővítése) sorról 2.000.000 Ft átcsoportosításáról a 2008. évi Általános támogatások fejezetbe a Sopron Városi Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány működési támogatása jogcímen. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a támogatási szerződés megkötéséről és a támogatás átutalásáról gondoskodjon. Felelős: Határidő:


22. napirendi pont: Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2009. I. félévi munkatervéről Varga Gyula, a Brennbergbánya, Ó-Hermes, Új-Hermes, Görbehalom Településrészi Önkormányzat elnöke: A Brennbergbányai Településrészi Önkormányzat egyhangúlag támogatta az előterjesztést.

Dr. Simon István, a Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi Önkormányzat elnöke: A Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi Önkormányzat 5 igen szavazattal támogatta az előterjesztést.

131

Kocsis János, a Sopron-Balf Településrészi Önkormányzat elnöke: A Balf Településrészi Önkormányzat támogatta az előterjesztést. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 23 képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Közgyűlés 23 igen egyhangú szavazattal a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 403/2008. (XII. 18.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése 2009. év I. félévében rendes üléseit az alábbi munkatervnek megfelelően tartja: 2009. február 26., 2009. március 26., 2009. április 30., 2009. május 28., 2009. június 25. Felkéri a polgármestert, hogy a rendes ülések összehívásáról gondoskodjon. Felelős: Határidő:

dr. Fodor Tamás polgármester 2009. I. félév

Dr. Fodor Tamás polgármester: Ebédszünet következik, a közgyűlést 14.30-kor folytatjuk. Ebédszünet után:

23. napirendi pont: Előterjesztés a Sopron Holding Zrt. faktorálási szerződéséről Dr. Fodor Tamás polgármester: 132

A következő előterjesztés később került kiküldésre, az anyag tárgyalásakor zárt ülés tartható. Kérdezem az előterjesztőt, javasolja-e a zárt ülés tartását? Dr. Simon István alpolgármester: Igen, zárt ülést javaslok. Dr. Fodor Tamás polgármester: Kérem, szavazzunk a zárt ülés tartásáról, aki támogatja igennel szavazzon. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 20 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 15 igen, 4 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett a zárt ülésre vonatkozó javaslatot elfogadta. Dr. Fodor Tamás polgármester: Felkérem a hallgatóságot, hogy hagyja el az üléstermet. A napirend további tárgyalása a zárt ülés jegyzőkönyvében található. Zárt ülés után: Dr. Fodor Tamás polgármester: Felkérem a jegyző urat, hogy hirdesse ki a szavazás eredményét. Dr. Dobos József jegyző: Ismertetem, hogy a Közgyűlés a napirendi pont kapcsán meghozta az alábbi határozatot: 404/2008. (XII. 18.) Kgy.

Határozat:

Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja, hogy a Sopron Holding Zrt. likviditása folyamatos biztosításához max. 600 millió forint összegű éves faktor keretszerződést kössön. Felelős: dr. Fodor Tamás polgármester Határidő: azonnal 24. napirendi pont: Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. évi költségvetési rendeletének módosításáról

133

Dr. Fodor Tamás polgármester: Kiküldésre került a könyvvizsgálói vélemény és egy előterjesztői módosítás. Kérdezem az előterjesztőt, van-e kiegészítése? Havas András alpolgármester: Ez az előterjesztés az idei költségvetés módosításáról szól, a következő napirend pedig a 2009. évi költségvetés készítéséről szóló tájékoztatás. Fel szeretném hívni a figyelmet a lényeges különbségre. Ami ebben a rendelettervezetben benne van, az még a pénzügyi válság előtti helyzetből adódik. A válságra a válaszokat a következő előterjesztés fogja majd tartalmazni. Dr. Dobos József jegyző: Technikai jellegű módosítás: a rendelet 5. §-a helyesen úgy szól, hogy (2) bekezdése törlődik, és a (3) bekezdés (2) bekezdésre módosul. Dr. ifj. Arszin Miklós, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke: A Jogi és Ügyrendi Bizottság jogi szempontból támogatta a rendeletmódosítást. Osváth András, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke: A bizottságunk 3 igen és 3 nem szavazattal nem támogatta az előterjesztést. Sass László, a Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság elnöke: A Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság 5 igen és 1 tartózkodással támogatta az előterjesztést. Rádonyi László, a Gazdasági Bizottság elnöke: A Gazdasági Bizottság támogatta az előterjesztést. Mágel Ágost, a Városfejlesztési Bizottság elnöke: A Városfejlesztési Bizottság 3 igen és 1 nem szavazattal nem támogatta az előterjesztést. Varga Gyula, a Brennbergbánya, Ó-Hermes, Új-Hermes, Görbehalom Településrészi Önkormányzat elnöke: A Brennbergbánya, Ó-Hermes, Új-Hermes, Görbehalom Településrészi Önkormányzat a rendeletmódosítást nem támogatta. Kocsis János, a Sopron-Balf Településrészi Önkormányzat elnöke: A balfi részönkormányzat támogatta az előterjesztést. A Pénzügyi Bizottság is tárgyalta a rendeletmódosítást és nem támogatta.

134

Dr. Simon István, a Sopronkőhida-Tómalom-Jánostelep Településrészi Önkormányzat elnöke: A településrészi önkormányzat 5 igen szavazattal támogatta az előterjesztést. Biczi László képviselő: Már a Gazdasági Bizottság ülésén jeleztem, hogy vannak kérdéseim a szöveges részhez. Kerékpárutak építésére van 96 millió Ft-os önrész módosítás, ez mit jelent? Nem pályázunk, vagy nem nyert a pályázat és önerőből építünk? Mit jelent a közérdekű tájékoztatás 23 millió Ft-os emelése? A városüzemeltetési kiadásokat már kielemeztük. A gazdasági koncepció ugyan nem nagy tétel, de nem találkoztam vele PB tagként sem. A Central Interreg 4.B. – mi lehet? Az IGSZ-ről néhány mondatot hadd mondjak, hiszen további összegeket kap. Mi a létrejöttét ebben a formában nem támogattuk. Lassan a féléves moratórium – amit ígértünk – lejár, milyen megtakarítást láthatunk? Kerekes Attila főmérnök: A kerékpárút építés külterületi szakaszáról szól az emelés, a pályázatot ma küldtük el, ez biztonsági tartalék. Az Interreg 4.B a Pannon-Fertő térség vízellátási projektje, technikai költségekre fordítódott. Havas András alpolgármester: A Central Interreg 4.B.-vel kapcsolatban mondhatom, a töredékét használtuk fel a tervezett összegnek. Az IGSZ ügyében a számok helyrerakásáról van szó, ezek nem új költségek. A gazdasági koncepcióval kapcsolatban polgármester úr fog válaszolni. Varga Gyula képviselő: A Mártírok úti jelzőlámpás csomópont mikorra készül el? A Kisház utcára is ígéret volt, hogy legalább a járhatóságot biztosítja az önkormányzat. Kerekes Attila városi főmérnök: A jelzőlámpás csomópontra benyújtottuk a pályázatot, bírálati eredmény még nincs. A Kisház utcában a kátyúzásra ígéret van, a javítás elkezdése az időjárástól függ. Valószínű, hogy az idén az útalapnak nem tudtunk nekiállni, de a szerződéskötés folyamatban van. Tavasszal tudjuk majd kivitelezni. Az Avar utca csatornaépítése folyamatban van. Nagy István osztályvezető, városi főkönyvelő: Az IGSZ vonatkozásában: a személyi előirányzatokban a létszám-mozgások – korábbi döntéssel – szeptember elsejével lettek rendezve, most az előirányzat-mozgás is megtörténik. A mintegy 4,5 millió Ft-os túlmunka költség elismeréséről is szól ez a módosítás. Dologi kiadások tekintetében az új helyre költözés és berendezés költségei kerültek itt meghatározásra. Biczi László képviselő:

135

A városüzemeltetési kiadásokra mondtam, hogy azt nem kell magyarázni, a közérdekű támogatásoknál szívesen hallanám, mi a plusz 23 millió Ft. Az IGSZ-ről annyit, hogy olyan elképzeléssel indult, hogy 1-2 millió Ft-os beruházás lesz csak, ahhoz képest nagyon „elszálltak” a költségek. Ez még egy külön előterjesztést is megér, és a belső ellenőrzés is vizsgálni fogja. Havas András alpolgármester: A jövő évi költségvetés készítése és végrehajtása IGSZ nélkül megoldhatatlan feladat. Dr. Fodor Tamás polgármester: A gazdasági koncepcióról, ami az írásos anyagban szerepel: az Egyetem Közgazdasági Kara készítette. A felmérés lényege, hogy milyen a városunk gazdasági környezete, illetve javaslatot tettek arra, hogy ennek alapján milyen koncepciót lehet megfogalmazni. Biczi László képviselő: Ez a rendeletmódosítás eldöntött dolgokat hitelesít. De egy reflektálás az IGSZ-re; el tudom fogadni, hogy szükséges az intézmények költségvetési gazdálkodásához. A következő előterjesztésben a jövő évre tervezett működési hiány nulla lesz, holott idén közel 1 milliárd. Óriási kontraszt lesz a két év között. Nem tudom, ténylegesen mennyi lesz ebben az évben a működési hiány, kíváncsi lennék a jóslatra. Havas András alpolgármester: A működési hiányról: Idén két igazán nagy számról hoztunk döntést, egyrészt a városüzemeltetési kiadások növeléséről, másrészt a kórház 13. havi bére és a Semmelweissnapi juttatásairól. Nem tudom, hogy a zárszámadásban a hiány mennyivel lesz a tervezettnél kevesebb, de a tapasztalat azt mutatja, hogy néhány százmillióval. Biczi László képviselő: Jövőre nem működhet az, hogy közérdekű tájékoztatásra plusz 23 millió, koncepció készítésre, matematikai modellre néhány milliók, stb. – ez nem fog működni. Havas András alpolgármester: Én is azt mondom, hogy a pénzügyi válság után más elvek szerint készíthető el a jövő évi költségvetés, és más elvek szerint, mint ahogyan az említett 2008-as döntések születtek. Decemberben persze lehet kritizálni azokat a döntéseket, amik augusztusban születtek, de ne felejtsük el, ma már egészen más szellemben kell dönteni.

Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben több hozzászólás nincs, kérem, szavazzunk a rendelettervezetről. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 22 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges.

136

A Közgyűlés 16 igen, 5 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett a rendelettervezetet elfogadta és megalkotta a következő rendeletet: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 48/2008. (XII. 19.) rendelete Sopron Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetéséről szóló 4/2008. (II. 29.) rendelet módosításáról 1. § Sopron Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetéséről szóló 4/2008. (II. 29.) rendelet (továbbiakban: Ör.) 3. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A Közgyűlés az Önkormányzat 2008. évi költségvetését: 20.184.311 E Ft bevétellel 28.799.614 E Ft kiadással 8.615.303 E Ft forráshiánnyal állapítja meg. A forráshiány fedezetét hitelbevételek képezik.” 2. § (1) Az Ör. 4. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A Közgyűlés az Önkormányzat 2008. évi költségvetésének kiadási főösszegét 28.799.614 E Ft-ban állapítja meg.” (2) Az Ör. 4. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(3) A kiadási előirányzatok feladatonkénti és előirányzat csoportonkénti alakulását a következő mellékletek tartalmazzák és a Közgyűlés ennek alapján hagyja jóvá: a) Az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények működési és fenntartási kiadásait az 5., 7. és a 29. számú mellékletekben foglaltak szerint összesen 14.837.432 E Ft összeggel, b) A Helyi Kisebbségi Önkormányzatok költségvetését a 6. számú mellékletben foglaltak szerint összesen 10.890 E Ft összeggel, c) A fejlesztési előirányzatok feladatait és pénzügyi szükségletét ágazati bontásban a 8. számú melléklet részletezése alapján 4.932.713 E Ft összeggel, d) A felújítási előirányzatok feladatait és pénzügyi szükségletét ágazati bontásban a 9. számú melléklet részletezése alapján 429.434 E Ft összeggel, e) Az általános támogatások keretében megnevezett jogcímeket és ezek pénzügyi szükségletét ágazati bontásban a 10. számú melléklet alapján 1.354.876 E Ft összeggel, f) A pályázati támogatások keretében megnevezett jogcímeket és ezek pénzügyi szükségletét ágazati bontásban a 11. számú melléklet alapján 60.757 E Ft összeggel, g) A városüzemeltetési kiadások keretében megnevezett jogcímeket és ezek pénzügyi szükségletét a 12. számú melléklet alapján 1.286.385 E Ft összeggel, h) Az önkormányzati szociális kiadások keretében megnevezett jogcímeket és ezek pénzügyi szükségletét a 13. számú melléklet alapján 478.966 E Ft összeggel, i) A speciális pénzügyi kiadások keretében megnevezett jogcímeket és ezek pénzügyi szükségletét a 14. számú melléklet alapján 1.602.988 E Ft összeggel,

137

j) A hiteltörlesztés keretében megnevezett jogcímeket és ezek pénzügyi szükségletét a 15. számú melléklet alapján 2.680.401 E Ft összeggel, k) A lakásalap kiadásai keretében megnevezett jogcímeket és ezek pénzügyi szükségletét a 16. számú melléklet alapján 694.513 E Ft összeggel, l) A céltartalékot a 17. számú mellékletben felsorolt célokra 413.023 E Ft-tal, m) Az általános tartalékot 17.236 E Ft-tal.” 3. § Az Ör. 24. § (6) bekezdésének első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(6) A „Lakásalapot megillető pénzeszközökből 842.235 E Ft tervezett összeg használható fel a 2008. évi egyéb önkormányzati feladatok finanszírozására.” 4. § (1) Az Ör. 1-14. számú mellékletei helyébe jelen rendelet 1-14. számú melléklete lép. (2) Az Ör. 16. számú melléklete helyébe jelen rendelet 15. számú melléklete lép. (3) Az Ör. 17. számú melléklete helyébe jelen rendelet 16. számú melléklete lép. (4) Az Ör. 20. számú melléklete helyébe jelen rendelet 17. számú melléklete lép. (5) Az Ör. 22. számú melléklete helyébe jelen rendelet 18. számú melléklete lép. (6) Az Ör. 23. számú melléklete helyébe jelen rendelet 19. számú melléklete lép. (7) Az Ör. 25. számú melléklete helyébe jelen rendelet 20. számú melléklete lép. (8) Az Ör. 29. számú melléklete helyébe jelen rendelet 21. számú melléklete lép. (9) Az Ör. 30. számú melléklete helyébe jelen rendelet 22. számú melléklete lép. 5. § (1) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. (2) Jelen rendelet 2008. december 20-án hatályát veszti.



A rendelet 1-22. mellékletei a jegyzőkönyv mellékletét képezik!

24. napirendi pont: Tájékoztató Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2009. évi költségvetési tervezetéről

138

Dr. Fodor Tamás polgármester: Ez az előterjesztés később került kiküldésre. Előterjesztői kiegészítésre megadom a szót alpolgármester úrnak. Havas András alpolgármester: Mindössze egy szűk oldal és egy táblázat ez az előterjesztés, melynek múlt pénteken volt a frakciók közötti egyeztetése. A 2009-es évben valószínűleg az egész világon, így Magyarországon is, alapvetően más lesz a gazdasági helyzet. A szeptemberi közgyűlésen előterjesztett modellszámításban a költségvetési kiadásoknak 3 része volt: a működési, a felhalmozási-beruházási és az adósságszolgálati kiadások. Az Országgyűlés elfogadta ugyan a 2009. évi költségvetést, de a számok még nem hozzáférhetők, ez az előterjesztés a tervezet alapján készült. Várhatóan az államtól származó bevételeink több mint 200 millió Ft-tal csökkennek. A gépjárműadó bevételnél – flottáknak Sopronba való átigazolása miatt – valós többletet terveztünk. A helyi adóknál kisebb növekedéssel számoltunk. Elég pontosan tudtuk kalkulálni az intézmények működési bevételeit. A működési kiadásoknál a szokásos bontásban hoztuk az intézményeket. A Kórház a TB-támogatást és a saját bevételét felhasználhatja, de terv szerint, önkormányzati plusz-támogatást nem kap. A többi intézménynél is megfigyelhető a kiadások csökkenése. Az önkormányzati szociális, városüzemeltetési, speciális pénzügyi kiadások is csökkennek. Az előterjesztés léte is rendhagyó, decemberi közgyűlésen – a koncepció elfogadását követően – még soha nem adtunk tájékoztatást a készítés folyamatáról, de ez most egy speciális helyzet. A továbbiakban a működési hiány finanszírozása nem követhető. Ezért a szándék az, hogy Sopron 2009-ben a működési és bevételi kiadások tekintetében érje el a nullszaldót. Nem lesz könnyű, az ésszerű takarékosságot meghaladó takarékossági intézkedéseket igényel. Nem garantálható, hogy minden eredmény, amire méltán büszke Sopron, az fenntartható lesz. Dr. Fodor Tamás polgármester: Az állami költségvetésben brutális megszorítás van minden oldalról. Ebből az következik, hogy a városi költségvetésben is megszorítások jelennek meg. Úgy számoljuk, hogy 600 millió Ft körüli összeg hiányzik ebből a költségvetésből. Október óta megváltozott a gazdasági környezet, a helyzethez alkalmazkodnunk kell. Bizonyos területeken segíthet az önkormányzat, de mindenhol nem tud. Nem lehet arról sem szó, hogy a működési hiányt hitelekből finanszírozzuk. Minden önkormányzati ellátás területén 8 -10 % körüli csökkenés várható. Ha ez a költségvetés 2009-ben elkészül, lehetőséget biztosítunk arra, hogy az önkormányzat gazdálkodását stabilizáljuk, és a hitelállomány terhét hosszú távon vállalni kell. Ezért a következő évben az intézményekkel és minden egyéb területen szoros együttműködésre lesz szükség, hogy a költségvetés végrehajtható legyen. Pénzügyileg uralni kell a helyzetet, a kötelezettségeket viszont teljesíteni kell. Az önkormányzatnak 600-700 olyan tevékenysége van, amit az állam nem finanszíroz, ez kerül talán lebontásra. Ezúton is kérem mindenkinek a közreműködését abban, hogy a költségvetés egyensúlyi helyzetét fenn tudjuk tartani, és az önkormányzat működését biztosítani tudjuk. Biczi László képviselő: Az általános és pályázati támogatások csökkentése miket takar? Havas András alpolgármester:

139

Ez a tervezet a kilencedik változat. Vannak alábontott táblái, melyeket most szándékosan nem jelentettünk meg, hiszen abban a pillanatban az érdeksérelmek is felszínre kerülnének. A célja az előterjesztésnek, hogy mindenki minimum elfogadja. Így is jó pár megkeresés volt már, főleg, ha ez sorra, szervezetre vonatkoztatva megjelenne. Biczi László képviselő: Egyetértek, viszont elfogadtunk egy közhasznú szerződést 3 héttel ezelőtt, érinti azt ez a tábla? Havas András alpolgármester: Két közhasznú szerződésünk van. A múltkori beszámoló kapcsán is elmondtam, hogy áttekintendők ezek is, szándékom szerint érinti őket. Nagy Tamás képviselő: A részletező tábla mikorra várható, és lesz-e erről frakcióegyeztetés? Biczi László képviselő: Gondoltam, hogy érinti a közhasznú szerződéseket, de mi változott 3 hét alatt? Nem logikus, hogy elfogadunk egy szerződést, és tudjuk, hogy az nem lesz tartható. Nem is értettük, miért volt előttünk a szerződés. Mintha homokba dugtuk volna a fejünket, pedig már akkor is válság volt. Havas András alpolgármester: Lesz frakcióegyeztetést a részletező táblákról. Nem vagyunk már ettől messze. A legutóbbi egyeztetéskor jeleztem már, hogy ez a 9. változat a 8-hoz képest a gépjárműadóval, a pályázati és általános támogatásokkal, illetve szociális kiadásokkal változott. De ezeknek a továbbosztása nem történt még meg. Biczi László kérdése jogos, de a közhasznú szerződés hetekkel korábban kezdett készülni, két héttel közgyűlés előtt került postázásra. Hihetetlen nyomás van a mindenkori közgyűlésen, mindenki pénzt kér. Kóczán Zoltán képviselő: 2008. szeptember végétől, októberétől valóban más világ következett. Különösen igaz ez az olyan pazarló gazdálkodást folytató önkormányzatra, mint a miénk. Az elmúlt 19 évben nem tervezett nullszaldós költségvetést egyetlen városvezetés sem, talán csak 1996-ban. Valóban minden intézménnyel, szervezettel külön-külön meg kellett vívnia a városvezetésnek a maga harcát. Válságnak kellett bekövetkeznie, hogy ezt megtegyük. Talán azt is lehet mondani, hogy „időben jött” a válság. Azt kívánom Havas alpolgármester úrnak, hogy ezt a harcot a mellette ülő vezető-társaival is sikerrel vívja meg. Nagy Tamás képviselő: A gazdasági válság elért minket, ha közvetlen hatását a polgárok még nem is érzik. Hogy az ország ide jutott, azért az összes kormánya felelős. A saját önkormányzatra is elmondhatjuk ezt, volt egy Globex és egy „rendbehozó csomag”, a mélygarázs, és ezzel járó problémák.

140

Önmérsékletet kell mutatnunk, de vannak áthúzódó pénzügyi vonalak. Nem mindenki dolgozik tárgyévre, hanem szezonokra, gondolok itt a sportra. Nehogy a fűnyíró elv működjön. Pl. a kormány is 15 milliárd helyett 20 milliárdot ad jövőre a sportra. Fontosak a szociális kiadások is, itt 50 millió Ft-os mínuszt látok, pedig több lesz az igény a segélyekre. Nekünk képviselőknek példát kell mutatni, élen kell járnunk. Ezért fel szeretném ajánlani első havi képviselői tiszteletdíjamat a szociális kiadásokra és felkérem képviselőtársaimat, hogy ezt ők is tegyék meg. Jelzésértékű lenne, arra kérem a jegyző és főkönyvelő urat, hogy segítsen abban, hogy ne az adózott jövedelem, hanem a teljes összeg átcsoportosításra kerülhessen. Biczi László képviselő: Ez egy tájékoztató. Még korainak tartanám a dicséretet a tervezettel kapcsolatban, de az irány mindenképpen jó. Nemcsak a válság, egyéb külső szorítás is kényszerít, hogy nullás költségvetést próbáljunk beterjeszteni. Havas úr korábbi előterjesztésnél említette, hogy meglátjuk, milyen megszorításokra lesz szükség, mert a korábbi önkormányzatok nem tették meg. Két éve itt helyben önök vannak hatalmon, közös a felelősség. A tájékoztató léte, hogy közgyűlés előtt van, örvendetes. De nem tudjuk mik azok a pontok, ahol ténylegesen megszorítások lesznek, ésszerűek-e? Meg fogjuk vívni ezekkel kapcsolatban a csatáinkat. Dr. Szekeres Csaba képviselő: Kérdés, hogy a megszorítás milyen mértékben szükséges és hogyan kell ezt végrehajtani. Hogy mi ennek a lényege? Egyetértünk, hogy nem érvényesülhet a fűnyíró elv. A táblák mögött meglehetősen eltérő szabályozók vannak. Nem elvárható, hogy az intézményvezetők menedzseljék a megszorítási intézménycsomagot, ezt a felelősséget a város vezetőinek kell felvállalniuk. Súlyos hibának gondolnám, ha ezért a költségvetési helyzetért az intézményhálózaton vernénk el a port, és nekik kellene viselni ennek minden hátrányát. A bizonytalanság és nincstelenség mellett a pazarlás is benne van ebben a rendszerben, a városvezetés felelőssége, hogy megtalálja ezeket a pontokat. Bizonyos beruházásokat több mint illetlenség ebben az időszakban megtenni, pl. a városháza bejárati ajtajának cseréje vérlázító. Ha ez a költségvetés elfogadása után történik meg, akkor is idegesítette volna az embereket, most még jobban fogja. A kiadási oldal mellett próbáljuk meg a bevételi oldalt is átstrukturálni. Lehet még találni forrásokat. A jelenlegi helyi adórendszer szerintem nem a közteherviselés alapjain áll. Jelentős többletbevételre lehetne szert tenni, pl. a második vagy harmadik 100 m2 feletti lakás megadóztatásával. Közös felelősségünk van ez ügyben. Kalmár István képviselő: Polgármester úr „brutális megszorításokról” beszél. Ez valójában 4% elvonást jelent és a jelenlegi helyzet kényszeríti ki. Még pl. a 13. havi fizetésről is folynak a tárgyalások, lehet, hogy februárban még ez is meg fog érkezni. Az elmúlt hetekben a szocialista frakció nem hallatta hangját a költségevetéssel kapcsolatban, ez a konstruktivitásunk jele. Volt korábban iskolabezárás, kollégium összevonás a mi ciklusunkban, ebben a 2 évben is lett volna esélye a városvezetésnek, hogy fordítson a gazdálkodáson. Tegyük most meg! A 8. változathoz képest a Polgármester Hivatal dologi kiadásait 100 millió Ft-tal csökkentették és ezt szociális kiadásokra áttették, ez dicséretes. Cél valóban a szociális biztonság fenntartása és a közszférában a munkahelyek megtartása, mi is emellett tesszük le a voksunkat. A cél azonban nemcsak az, hogy nullszaldós költségvetést csináljunk. A hiteleket vissza kell fizetni. Szerencsés önkormányzatok adóbevételből még pozitív költségvetést is tudnak produkálni, 141

számunkra is fontos lenne ez, az adósságok törlesztése érdekében. A sok konfliktus ellenére mi próbálunk együtt gondolkodni, a részletek megismerése után tudunk nyilatkozni, mivel tudunk egyetérteni, mivel nem. Dr. Fodor Tamás polgármester: Az intézményeknél a költségek csökkentése nem egyszerű feladat, ezt tudjuk. Ez az intézményvezetők nélkül nem hajtható végre, szakmailag ők ismerik a területet, és tudják megítélni, hogy mi az, amit lehet és nem lehet nélkülözni. A beruházások egy része közösségi forrásokból finanszírozott, azt végig kell vinni, ez megismételhetetlen lehetőség. De nem minden feladatot finanszíroz a közösség, pl. járdaépítést, iskola felújítását nem, de önerős beruházásban ezt is meg kell csinálni. A bejárati ajtóra hadd mondjam, nem gondolom, hogy ez a városvezetés túl sokat költött „magára”, de festeni kell időnként és az új ajtó energiatakarékos. Egy korábban elindult beruházás volt a városháza felújítása, és célja, hogy egy információs pultot, új szolgáltatást lehessen az aulában kialakítani. Elfogadom, hogy a városvezetés most tűzte ki célul a nullszaldós költségvetést, de 2007-ben is tudtuk csökkenteni a működési hiányt. Havas András alpolgármester: Bármit teszünk a kiadások csökkentéséért, ha a bevételi oldal csökken, a hiány újratermelődik. Elhangzott, hogy az irány jó, igazán jó az lenne, ha a költségvetés nem nullszaldós, hanem pozitív lenne. Mindenképpen az a normális, ha a bevételek finanszírozzák a kiadásokat, de nem véletlen, hogy minden testület belefutott ebbe a deficitbe. Amennyiben nulla egyenleget kell csinálni, nem lehet megtartani minden eddigi értéket. Nem szerettem volna idáig eljutni, nem értek azzal egyet, hogy az értékek elvesztése „jót tesz” a városnak. A helyes arányérzék a legfontosabb, ezzel egyetértek. Azért nincs alábontás most előttünk, mert abban a pillanatban előjönnek a részérdekek. A főszámokon belül lehet majd egyeztetni azok megbontásáról. A bevételi oldal növelésénél felvethető az adórendszer megváltoztatása, de az adóemelés ebben a helyzetben nehéz ügy. Ha minden esetben, csak picivel is, de csökkentek az adók, ennek üzenet értéke van. Az adómérték csökkentése nem jár feltétlenül bevétel csökkenéssel, ezt többször láttuk, hiszen az adómegkerülés ellen is hat. Nem elvárható, hogy az intézményvezetők fogják a megszorítást végrehajtani, ezt tapasztalom. Ezért is fontos, hogy van IGSZ, amely a városvezetés segítségére lehet az arányos csökkentésben, ami azt jelenti, hogy arányos helyzetet érünk el. Ott csökkentünk jobban, ahol a lehetőségek ezt inkább megengedik. Nem folytatható a működési hiány hitelből való finanszírozása, csak likviditáskezelésre lehet a hiteleket felhasználni. Először a fő-számokban kell megegyeznünk, és utána jöhetnek a részletek. Munkahelyek megtartásakor a létszámstopnak és nem a leépítésnek vagyok híve. Szociális támogatásoknál jelentős lépés történt. Azt kell majd eldönteni, hogy bizonyos kiadásokat, amelyek csak részben szociálisak, megtartsunk-e. Szeretném, ha ez nem csak az én harcom lenne, mert egyedül csak elbukni lehet. Sajnálom, hogy értékvesztés fog előállni a költségvetés kapcsán, de vagy együtt tudjuk megtenni, vagy nem tudjuk megtenni. Dr. Simon István alpolgármester: 2002. óta világos politikai struktúra van, abszolút többségű városvezetés. Úgy tűnik nekem, hogy az önkormányzat alulfinanszírozása és az értékek amortizációja is felgyorsult. A város az előző ciklusban jelentősen eladósodott, a jelenlegi városvezetés látványosan nem növelte a

142

költekezést, mégis oda jutott, hogy jelentős hiányt halmozott fel. Csak így tudta a szükséges fejlesztéseket és a működést biztosítani. Most a parlament egy szigorú költségvetést fogadott el, ami kihat az önkormányzatokra. Tekintettel arra, hogy az állami támogatások csökkentek, takarékos, nullszaldós költségvetést kell készítenünk. Fűnyíró elvet nem szeretnénk alkalmazni, az érintettekkel az egyeztetést lefolytatjuk. Köszönjük az ellenzék biztatását, de megkaptuk a szekeret lovak közé dobott gyeplővel és most arra biztatnak bennünket, hogy kapjuk el a gyeplőt és fékezzünk. Nem egyszerű a helyzetünk. Biczi László képviselő: Az ilyen hozzászólások kampányrendezvényekre valók. A városvezetés tevékenységét másként ítéljük meg. Mégis, megerősíteném álláspontunkat, hogy készek vagyunk a költségvetés elkészítésében részt venni. Kóczán Zoltán képviselő: Sajnálom, hogy alpolgármester úr nem sokat értett meg abból, amit az elmúlt egy órában tárgyaltunk. Senki nem gyalázta a másikat, egy dologról szóltunk, hogy ebből a helyzetből ki kell tudni mászni. Sajnálom, hogy ebből a konstruktivitásból semmit nem értett. Dr. Simon István alpolgármester: Amennyiben több hozzászólás nincs, a napirend tárgyalását lezárom. A tájékoztatóról szavazás nincs, egyebek következnek. Kalmár István képviselő: Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldogabb 2009. évet kívánok frakcióm nevében mindenkinek, hivatali dolgozóknak, a város lakóinak. Kóczán Zoltán képviselő: Mindenkitől elnézést kérek, akit az elmúlt egy évben, a viták során, megsértettem. Kívánok mindannyiunknak áldott karácsonyt és sikeresebb, boldog új évet. Rádonyi László képviselő: Magam és frakcióm nevében minden soproni polgárnak kegyelemteljes karácsonyt és áldásos új esztendőt kívánok. Nagy Tamás képviselő: Áldott és békés karácsonyt kívánok képviselőtársaimnak és a város valamennyi lakójának. Dr. Szekeres Csaba képviselő: Az idei képviselői keretünket – Németh Árpád képviselőtársammal együtt – a Széchenyi Gimnáziumban tanuló, 12 szociálisan rászoruló, gyermeknek ajánlottuk fel, ezzel kívánva nekik szép ünnepet. Minden soproni polgárnak kívánok boldog karácsonyt és szebb jövőt!

143

Dr. Simon István alpolgármester: A városvezetés nevében köszönöm a közgyűlés egész éves munkáját és kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok mindenkinek. A jövőre vonatkozóan kívánom, hogy szerencsésebb és boldogabb évünk legyen, versengve, sikeresen dolgozzunk a város érdekében. Megköszönöm a részvételt, a közgyűlés ülését bezárom. Felhívom a figyelmet, hogy rövid szünetet követően a rendkívüli ülésen folytatjuk munkánkat.

K.m.f.



144

Készült Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának december 18-ai üléséről

Recommend Documents