JEGYZŐKÖNYV. Jelen voltak: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

JEGYZŐKÖNYV A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 2-án 9.00 órai kezdettel Veszprémben, a Megyeháza I. emeleti Szent István termében megtartott nyilvános üléséről. Jelen voltak:

Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Áldozó Tamás Bikádi László Károly Boros Dénes Farkas Béla Fülöp Zoltán Gaálné Vörösmarty Éva Galambos Szilvia Geipl Miklósné Hári Lenke Dr. Hermann István Horváth László Horváthné Szalay Gyöngyi Judi József Kovács József Dr. Kovács Zoltán Kovács Zoltán János Könnyid István Kropf Miklós Kuti Csaba Leszkovszki Tibor Lévai József Máhl Ferenc Márton Szabolcs Dr. Németh Márta Pál Béla Pálfy Sándor Pandur Ferenc Papp Tamás Pintér Ferenc Polgárdy Imre Pusztai István Stolár Mihály Szedlák Attila Takács Szabolcs Talabér Márta Trosits Bernadett képviselők

Távolmaradásukat bejelentették: Baky György Bebesi István Dr. Zongor Gábor képviselők

2 Jelen voltak továbbá:

Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző Dr. Molnár Ibolya megyei aljegyző Soós Ferenc – Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, Székesfehérvár Dr. László Zoltánné – Területi Választási Bizottság elnöke, Veszprém Kiss Mária – Tömpe és Társa Könyvvizsgáló, Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Bt., Veszprém Horváth Viola – Veszprém Megyei Közművelődési Intézet, Veszprém Csajka Györgyné, Horváth László, Horváth Mária, Sándor Tamás, Wieland Erzsébet irodavezetők, Veiland László hivatalvezető, Császár László és Kovács Norbert elnöki tanácsadó, Krámli János, Jakab Istvánné, Deme Rita testületi ügyek referensei

Lasztovicza Jenő Köszöntötte a testület ülésén megjelent képviselőket, a hivatal és az intézmények, továbbá a sajtó munkatársait, valamennyi megjelentet. A jelenléti ív alapján megállapította, hogy a 40 fő közgyűlési tag közül 37 fő jelen van, az ülés határozatképes. A képviselők közül távolmaradásukat bejelentették: Baky György, Bebesi István, dr. Zongor Gábor képviselők. Bejelentette, hogy képviselőtársuk, Ács János 2008. december 10-én elhunyt. Emlékének 1 perces néma felállással adózzanak. Megemlékezés Ács Jánosról (1 perces néma felállás) Lasztovicza Jenő Elmondta, hogy a megüresedett képviselői helyet be kell tölteni, ennek érdekében a FIDESZKDNP a 10.000 főnél több lakosú települések listáján szereplő Ács János helyett a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 115. § (2) bekezdésében meghatározott határidőben a listán szereplő Horváthné Szalay Gyöngyit jelentette be jelöltként. A Területi Választási Bizottság 2009. január 19-i ülésén megállapította, hogy Horváthné Szalay Gyöngyi a FIDESZ-KDNP a 10.000 főnél több lakosú települések listáján mandátumot szerzett. Felkérte dr. László Zoltánnét, a Területi Választási Bizottság elnökét, hogy a megbízólevelet adja át Horváthné Szalay Gyöngyinek. Lasztovicza Jenő Felkérte – a képviselők jogállásáról szóló törvény alapján – képviselőtársát az eskü letételére. Kérte a jelenlévőket, az eskü ideje alatt szíveskedjenek felállni. Horváthné Szalay Gyöngyi eskütétele Az eskü szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

3 Lasztovicza Jenő Felkérte Horváthné Szalay Gyöngyit, hogy foglalja el a helyét a képviselők között. Bejelentette, napirend előtti hozzászólást jelentettek be: az Kuti Csaba frakcióvezető az MDF frakció részéről, a hozzászólás tárgya: „Fokozott figyelmet a képviselői munkában!”, előadója: Kuti Csaba frakcióvezető, továbbá Pusztai István frakcióvezető az MSZP frakció részéről, a hozzászólás tárgya: „A pártpolitika fogságában”, előadója: Pusztai István frakcióvezető. Megadta a szót a napirend előtti hozzászólásokra. Napirend előtti hozzászólások Szó szerinti rögzítés Kuti Csaba „Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Közgyűlés! Képviselőtársaim! Mint azt bizonyára valamennyien tudják, 2009. január 1-től megszűnt a Közigazgatási Hivatalok felügyeleti joga az önkormányzat döntései tárgyában. Nem kívánok foglalkozni azzal a folyamattal, amely a rendszerváltozástól napjainkig a közélet erkölcsi lesüllyedését mutatja. Húsz éve a jobbitás szándéka vitte a közszereplőket a közéletbe, ma az érdeke. Érzékelhetjük, hogy mit eredményez, ha egy kiérlelt törvényhez pillanatnyi érdekekre reagálva, meggondolatlanul nyúl hozzá a törvényhozás – ahogy történt ez az 1990., az MDF által vezetett kormány alatt megszületett önkormányzati törvénnyel. Még döbbenetesebb, hogy az Alkotmánybíróság, az alkotmányosság legfőbb őre sem mérlegeli döntéseinek következményeit, nem számol azok hatásával. Ez a közállapot azonban nem mentség számunkra. Sőt! Ha nincs döntéseink jogszerűségének szakértő felügyelete, akkor még nagyobb a felelősség rajtunk. Csak mi vagyunk felelősek a közgyűlés döntéseinek jogszerűségéért. Bár valamennyien ismerjük a jelenlegi Veszprém Megyei Közgyűlés döntési mechanizmusát; tudjuk, hogy a Fidesz frakció – élve a többség adta lehetőséggel – egyedül dönti el a kérdéseket, mégis szeretném figyelmeztetni a többi frakció tagjait is, hogy nem bújhatunk el e tény mögé. Valamennyien tisztába lehetünk azzal, hogy a megye lakosságát nem igen érdekli a megyei közgyűlés politikai összetétele. A döntő többség nem tudja, kik a közgyűlés tagjai és még kevésbé, hogy ki, milyen színeket képvisel. Csak a végeredményre figyelnek. A végeredményért közösen felelünk. Szomorú tapasztalat az a magam fajta, rendszerváltástól folyamatosan önkormányzati képviselőként munkálkodó közéleti embernek, hogy a képviselői kiválasztás gyakorlata alapvetően megváltozott. Míg a két évtizede jelentkezőket a felelősségvállalás motiválta, mára azt tapasztaljuk, hogy egyre inkább a lehetőség a fő szempont. Ez nem volna baj, ha a közért végezhető munka lehetőségét jelentené és nem az egyéni lehetőségek kihasználását. Az MDF képviseletében megszólalva hívom fel minden képviselő figyelmét arra, ne higgye senki, hogy el lehet bújni a frakciófelelősség mögé, hogy az egyéni felelősséget elhomályosítja a közös döntés. Intő jel legyen a fővárosban megindult ügyészi vizsgálatok üzenete. Mindenki értse meg, hogy a döntéseinkért évekkel később is vállalni kell a felelősséget. Ezt elsősorban a döntések meghozatalakor kell érezni. Sajnos a mai napirendünkben is azt látom, hogy a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége nem azzal foglalkozik, amivel foglalkozni kellene, és egy-egy megyei kezdeményezés országos szintre emelésével adna a kérdésnek súlyt. Hagyja, hogy egy-egy fontos téma leértékelődjön azzal, hogy csak egy-két megye közgyűlése fontoskodik a teljes megyei szint helyett. Emiatt nem bízhatunk abba, hogy a megyék vigyáznak egymásra törvényességi kérdésekben. Akkor

4 pedig méginkább magunknak kell ezt megtenni, és döntéseinkben megtartani a törvényeket. Köszönöm. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Megadom a szót a képviselőcsoportok vezetőinek, ha hozzá akarnak szólni. Dr. Áldozó Tamás frakcióvezető úr. Dr. Áldozó Tamás Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Én azt gondolom, ha valaki a gondolatait a magyar politikai élet erkölcsi züllése köré szervezi, akkor hitelesen ezt akkor tudja megtenni, ha visszatekint mondjuk csak a 2002-2006 közötti időszakra, és saját felelősségét abban az időszakban kidomborítja. Nem hiszem, hogy sor került volna bárhol is, bármikor is arra, hogy el nem fogadott jogszabályt kihirdettek volna – emlékeztetnék a Közlöny ügyre, amely úgy tűnik egyébként, hogy csak nekünk fájó seb, csak mi érezzük azt, hogy az alkotmányosságnak súlyos sérelme volt; és például erre az aktusra, erre a gesztusra Kuti Csaba tevőleges hozzájárulása, együttműködése nélkül nem kerülhetett volna sor. Aztán megemlítem még azt a pártot is, amely élve ugye a választásokon kapott mandátumaival, különböző tisztségekért cserébe – lásd Székesfehérvár, Szombathely, néhány más település, 2002-2006 között a megyei közgyűlés – mindig az aktuális többséget hozta létre, nyilván valami elvi következetes politizálás eredményeként. Úgy, hogy én azt gondolom, hogy ez tényleg közös felelősségünk, de akkor mindenki vállalja belőle azt, ami őrá esik. Köszönöm. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Pusztai István frakcióvezető úrnak adnék szót. Pusztai István Köszönöm szépen. Elnök Úr! A frakciónk részéről Kovács Zoltán János reagál a napirend előtti hozzászólásra. Lasztovicza Jenő Akkor megadom a szót Kovács Zoltán János képviselő úrnak. Kovács Zoltán János Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Kuti Úr! Köszönöm, hogy fölvetette ezt a problémát, mert figyelnünk kell rá. Óriási felelőssége volt eddig is a közgyűlésnek, de szerintem ezután a felelősség e vonatkozásban megnövekszik. Nincs mögötte védőháló, illetve a Közigazgatási Hivatalnak a védőhálója kiesik. Adott esetben, ha valakik törvényességi észrevételt kívánnak tenni a döntéseinkkel kapcsolatban, akkor a bíróság újta van. Már pedig tudjuk azt, hogy amikor a közgyűlés döntésével kapcsolatban a bírósághoz fordul bárki, az már egy nagyon kellemetlen eljárásrend. Ráadásul az utóbbi időben tapasztalhatjuk, hogy ez elég hosszadalmas is. Nehezen derül ki és sokára, hogy valójában mi is az igazságtartalom. Tehát különösen kell őrködnünk. Sajnos az elmúlt időszakban több példa volt arra, hogy a megyei közgyűlés döntésével kapcsolatban a Közigazgatási Hivatalhoz kellett fordulni. Sőt volt olyan eset is, amikor bíróság előtt volt az ügy, illetve van még jelen pillanatban is. Éppen ezért megfontolandó az, amit a Kuti elnök úr kifejtett. Őrködnünk kell azon, hogy lehetőleg a jogszabályokat maximális mértékben betartsuk. Ebbe természetesen partnerek leszünk az ellenzéki oldal részéről, de itt a felelősség, mivel a döntéshozatal is elsősorban a többségi oldalnál van, a felelősség természetesen a többségi oldalnál van. Éppen ezért kérjük, hogy ezt a felelősséget jogi vonatkozásban viseljék is. Köszönöm szépen.

5 Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen a hozzászólást. Horváth László frakcióvezető úr, parancsoljon. Horváth László Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Közgyűlés! Én nagyon örülök Kuti Csaba képviselőtársam felszólalásának. Azért örülök neki, mert azt gondolom, hogy a magyar politika rákfenéje pontosan az, amit dr. Áldozó Tamás képviselőtársam elmond. Az a magyar politika rákfenéje, hogy nincs párbeszéd a különböző politikai hitvallást vallók között. Azért döbbentett engem meg képviselőtársam hozzászólása, mert nem nagyon illik annak Júdást emlegetni, aki maga is az. Aki a ’90-es évek közepén elhagyta azokat a liberális elveket, amely alapján még a ’89es népszavazást együtt csinálta az akkori rendszerváltó pártokkal, csak azért, hogy teret nyerjen azon a jobboldalon, amit egyébként az MDF akkori egyébként elkerülhetetlen politikája a rendszerváltás után végül is otthagyott, és, hogy teret adjon és támogatást a szélső jobboldalnak, ami ma egyre inkább eluralkodik Magyarországon. Szóval én ezt nem tartom egy korrekt álláspontnak. Azt gondolom, hogy sokkal jobb lenne egy olyan országban élni, ahol a politika nem választja el az embereket, ahol a politika abba a kategóriába kerül, ahová való. Magyarul: megelőzi az emberi párbeszéd és sok-sok minden más – és valahol a futottak még kategóriába emlegetjük a politikát. De sajnos ma Magyarországon nem így van. Én azt szeretném, ha Magyarország egy olyan ország lenne a 2010-es évek közelében, amely felér politikai kultúrájában mind a nyugat-európai államokhoz, mind pedig az Egyesült Államokhoz. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Dr. Áldozó Tamás urat kérdezem, hogy miért kért szót? Személyes? Dr. Áldozó Tamás Tisztelt Elnök Úr! Én azt gondolom, hogy nekem és a pártomnak a pozíciója 1990 – sőt 1988ra tudok visszaemlékezni – óta világos és szilárd. Ez pedig a rendszerváltás következetes képviselete, a rendszerváltás képviselete a szocialista párttal szemben. Ezen a pozíciónkon soha nem változtattunk. Talán a közeli jövőben ez a veszély nem áll fenn, ellentétben mondjuk az SZDSZ-szel. És akkor itt lehetne folytatni egy olyan vitát – amit szerintem egyébként teljesen értelmetlen – a tekintetben, hogy kiből mi lett, ki kivel dolgozik együtt, ki kivel üzletel, mutyizik, vagy ki kivel alakított – úgy tűnik Terézvárosban valami egészen más típusú – csapatot, mint aminek helye lenne egy városházán. Köszönöm. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Több hozzászólás nincs. Egy gondolatot engedjenek meg Kovács Zoltán János képviselő úrnak a hozzászólásához a közig. hivatalokkal kapcsolatban. Azt az Önök kormányának sikerült teljesen szétverni, ami az ellenőrzésre volt hivatott. Úgy, hogy ez nem igazán fer – a közig. hivatal, amit most Önök szétvertek elég rendesen – most erre hivatkozunk. Megadnám a szót Pusztai István frakcióvezető úrnak. Pusztai István Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Közgyűlés! Először is engedjék meg, hogy frakcióm nevében gratuláljak Horváthné Szalay Gyöngyi megválasztásához, és eredményes munkát kívánjak a megyei közgyűlésben. Részben csatlakozok ahhoz, amit Kuti Csaba elnök úr elmondott a napirend előtti hozzászólásában, annál is inkább, mert a következő 1,5 év választásokat fog hozni Magyarországon. Legalább két választás előtt állunk. Ami azt jelenti, hogy egy jelenségre szeretném felhívni a figyelmet. Több példát tudnék arra mondani, hogy a fideszes többség

6 hogyan használja fel a megyei közgyűlést pártpolitikai célokra. Nem új jelenség, hogy az ünnepségeken az ember időnként úgy érzi magát, mintha pártrendezvényen lenne. Majdnem azt mondom, hogy ez bizonyos szempontból megszokott történet. Itt egy rövid kitételt engedjenek meg nekem. Szeretnék visszautalni a december 15-ei ünnepi közgyűlésre. Ha attól eltekintek, hogy a hozzászólásból, az ünnepi beszédből három elemet kiveszek – ezek a fejlesztési ügyek, egy félreértett Napló cikk, illetve az ajkai polgármesterhez való viszonyrendszernek az ékes ecsetelése –, akkor nem sok dolog maradt volna egyébként az ünnepi szónok tarsolyában. De nem is ezt szeretném kiemelni, hanem szeretném azt az igényünket, kérésünket, észrevételünket közkívánatszerűen megfogalmazni, ebbe a ciklusba, ha még egy alkalom adódik az ünnepi közgyűlésen a megyegyűlés munkáját értékelni, én nagyon szeretném, ha elnök úr a saját és nem lánykori hangján szólalna meg ezeken az ünnepi közgyűléseken. Példaként említhetnék közgyűlési előterjesztéseket – azt hiszem, itt valami tévedés van a géppel –, amelyek érdekes módon zömmel sürgősségi indítványként jelennek meg, szintén politikai, pártpolitikai célokat. De alapvetően, ami miatt szót kértem, az egy döntés. Ez pedig az iskolai tanítási szünet elrendelése még január közepén, január első felében, amely azt gondolom, hogy túllépett egy határt. Egy olyan határt, ahol az intézményeket, az iskolavezetőket sikerült felhasználni politikai célra. Az a véleményem, hogy az az akció, az alapvetően politikai akció volt. A célja arról szólt, vagy az volt a célja, hogy a válságot sikeresen kezelő kormány mellett fel lehessen mutatni a Fidesz úgymond válságkezelő tevékenységét, a kommunikációs térben a kormány intézkedései mellett a Fideszes önkormányzatok – elsősorban megyei önkormányzatok – intézkedéseit is be lehessen emelni. Természetesen az a szándék, hogy – a gázhelyzet kialakítása, a gázellátáshelyzet kialakítása – valamire reagáljon egyébként az önkormányzat; ez egy önmagában támogatandó döntés. De ez, ha nem politikai cél lett volna, akkor talán azon is el kellett volna gondolkozni, hogy kevésbé frekventált, nem a félév előtt iskolákat érintő döntések helyett – mondjuk a levéltár, a múzeumok, vagy a könyvtár esetében – valami korlátozott nyilvántartásban gondolkodik a vezetés. Annyit tudok a megyei vezetés javára írni, hogy csak egy napra rendelte el a szünetet. Azt már nem írom a javára, hogy egy törvénytelenül elindított iskolai szünet kezdeményezését próbálták törvényessé tenni, mert ez a törvényesség pressziót jelentett az intézményvezetők számára. Aligha hiszem egyébként, hogy az intézményvezetők a Wales-i bárdokat játszották el, hogy dalolva és önként ajánlották fel, és maguktól ajánlották fel egyébként az egy napos iskolai szünetet. Természetesen tudom, hogy mi lesz most erre a válasz. Elő fog jönni egyébként az öszödi üdülő befűtésének az ügye a balatoni korcsolyázás feltételeként. Nem gondolom egyébként, hogy máshol hozott hibás, helytelen döntés igazolja egyébként az itt született hibás, helytelen döntést, vagy döntéseket. Nyilvánvalóan elő fog jönni egyébként, hogy a kormány alkalmatlan, minden intézkedése rossz. Természetesen, ha a kormány véletlenül valami jó döntést hoz, azt a Fidesztől lopta el. No, most én azt gondolom egyébként – ismerve, sejtve néhány dolgot –, azért Magyarországon Watergate-t nem lehetne, és nem kellene eljátszani. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen frakcióvezető úr. Akkor most megadnám a frakcióknak, 2-2 percben reagálhatnak. Dr. Áldozó Tamás frakcióvezető úr. Dr. Áldozó Tamás Tisztelt Elnök Úr! Tényleg eszembe jutott Öszöd, de nekem a napirend előtti címéről – „A pártpolitika fogságában címmel– azt gondoltam, hogy Pusztai István egy öszödihez hasonló igazságbeszédnek nevezett hozzászólást fog megtenni és mea culpázni fog itt az elmúlt évek gyakorlata miatt. Nem ezt tette. Bár szerintem Horváth László is ezt várhatta, hiszen az előbb olyan hangnemben és olyan elvárásokat fogalmazott meg a politikával szemben. Egyébként

7 nem két választás előtt állunk. Én legalább hármat gondolok. Legalábbis remélem, hogy majd önkormányzati választásokra is sor fog kerülni. Hallotunk itt sok olyat, ami szerintem meglepett embereket, mint a válságot sikeresen kezelő kormány, meg ehhez hasonló. De ezzel nem kívánok foglalkozni, mert ezt várja tőlem Pusztai István, meg azt várja, hogy korcsolyázásról beszéljek. Korcsolyázni egyébként egészséges. Úgy, hogy semmi problémám nincsen vele. Balatonalmádiban magam is megtettem, és ahogy elnéztem, több ezren a Veszprém megyeiek közül. Más kérdés, hogy nekik nem annyiba került, hogy ha ott is akartak lakni meg enni-inni. Azt szeretném csak mondani, hogy eredetileg szombat munkanap volt. Szombatra a kormány rendelt el tanítási szünetet, hétfőre meg a megyei közgyűlés. Ezek szerint, ha egyik szerv rendeli el, akkor az helyes. Ha egyébként 72 órán belül ugyanazt az állapotot egy másik szervezet hozza létre, az pedig helytelen. Azt gondolom, hogy erről sokkal többet nem is kellene mondani. A félreértett Napló cikkkel kapcsolatban pedig egyszer elmondtam az álláspontomat. Én örültem volna annak a legjobban, ha a politika méltósága és a kulturúja iránt érzett felelősségtől áthatva, szocialisták és fideszesek közösen mondhatták volna azt, hogy elég. Ezt azért már mégsem. Mert nem feltételezzük azt, hogy a szocialistákról és a baloldali értékeket vallókról azt kellene mondani bármely újságban, hogy férgek, gyűrűsférgek. De ugyanezt elvárjuk, hogy ilyet ne mondjanak a jobboldali értéket vallókról sem, mert akkor én meg fenntartom a jogot arra, hogy aki ezt leírja, azzal kapcsolatban én az emlősök köréből válogassak magamnak hasonlatot. A kisebb testű rágcsálókra gondolok elsősorban. Köszönöm.” Szó szerinti rögzítés vége Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az Ügyrendi Bizottság 2009. február 2-ai ülésén a napirendi tervezetet tárgyalásra alkalmasnak minősítette. Indítványozta a fentiek figyelembevételével a napirend elfogadását. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 35 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 1/2009. (II. 2.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2009. február 2-ai ülésének napirendjét a következők szerint állapította meg: 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése egyes bizottságai összetételének módosítása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 2. Tájékoztató Veszprém megye 2008. december havi foglalkoztatási, munkaerőpiaci helyzetének alakulásáról, éves áttekintéssel Előadó: Zimmermann József, Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója

8 3. Többletkapacitás-befogadási kérelem benyújtása a Regionális Onkológiai Központ pályázatának előkészítésével összefüggésben Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 4. Az „Ezeréves megye” rendezvénysorozat Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 5. Tájékoztatás kérése a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának benyújtott 530/B/2007., illetőleg 833/B/2007. szám alatt nyilvántartásba vett beadványokról Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Határidő: Felelős:

azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

NAPIRENDEK TÁRGYALÁSA 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése egyes bizottságai összetételének módosítása (szóbeli előterjesztés) Lasztovicza Jenő A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Gazdasági és Területrendezési Bizottsága elnökének, Ács Jánosnak megüresedett helyére a bizottság elnökének dr. Áldozó Tamást javasolta. Elmondta, hogy Dr. Áldozó Tamás egyidejűleg lemondott a közgyűlési képviselőcsoportok együttműködését koordináló tanácsnoki tisztségéről. A Nemzetközi Kapcsolatok és Turizmus Bizottsága tagjának javasolta megválasztani Gaálné Vörösmarty Éva visszahívásával egyidejűleg a közgyűlés új tagját, Horváthné Szalay Gyöngyit. Ismertette a határozati javaslatot: …/2009. (II.2.) MÖK határozat A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Gazdasági és Területrendezési Bizottság elnökének 2009. február 2. napjától dr. Áldozó Tamást választja meg, egyidejűleg dr. Áldozó Tamás lemond a közgyűlési képviselőcsoportok együttműködését koordináló tanácsnoki tisztségéről. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy az érintettet a döntésről értesítse. Határidő: Felelős:

azonnal Lasztovicza Jenő, közgyűlés elnöke

Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el.

9 Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön dr. Áldozó Tamás megválasztásáról a Gazdasági és Területrendezési Bizottság elnökének. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 36 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 2/2009. (II. 2.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Gazdasági és Területrendezési Bizottság elnökének 2009. február 2. napjától dr. Áldozó Tamást választja meg, egyidejűleg dr. Áldozó Tamás lemond a közgyűlési képviselőcsoportok együttműködését koordináló tanácsnoki tisztségéről. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy az érintettet a döntésről értesítse. Határidő: Felelős:

azonnal Lasztovicza Jenő, közgyűlés elnöke

Lasztovicza Jenő Ismertette a következő határozati javaslatot: …/2009. (II.2.) MÖK határozat A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Nemzetközi Kapcsolatok és Turizmus Bizottságból Gaálné Vörösmarty Éva képviselőt 2009. február 2-i hatállyal visszahívja, egyidejűleg a bizottság új tagjának Horváthné Szalay Gyöngyi képviselőt választja meg. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy az érintetteket a döntésről értesítse. Határidő: Felelős:

azonnal Lasztovicza Jenő, közgyűlés elnöke

Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Horváthné Szalay Gyöngyi megválasztásáról a Nemzetközi Kapcsolatok és Turizmus Bizottság tagjának. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő.

10 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 37 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 3/2009. (II. 2.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Nemzetközi Kapcsolatok és Turizmus Bizottságból Gaálné Vörösmarty Éva képviselőt 2009. február 2-i hatállyal visszahívja, egyidejűleg a bizottság új tagjának Horváthné Szalay Gyöngyi képviselőt választja meg. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy az érintetteket a döntésről értesítse. Határidő: Felelős:

azonnal Lasztovicza Jenő, közgyűlés elnöke

2. Tájékoztató Veszprém megye 2008. december havi foglalkoztatási, munkaerőpiaci helyzetének alakulásáról, éves áttekintéssel Lasztovicza Jenő Jelezte, hogy Zimmermann József főigazgatót távollétében Soós Ferenc áltaános főigazgatóhelyettes képviseli. Megkérdezte Soós Ferenc főigazgató-helyettest, kíván-e az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tenni. Soós Ferenc Az előterjesztést nem kívánta kiegészíteni. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdések - válaszok Stolár Mihály Elmondta, foglalkoztatottnak minősülnek a jelenlegi helyzetben a 15 és 74 éves korúak körében azok a személyek, akik a megfigyelt héten legalább egy órányi munkáért bérben részesültek. Megkérdezte, mióta van ez a viszonyítási alap és mit eredményezne, ha a nagykorúság és az öregségi nyugdíjkorhatár közötti időszakra vetítenék ki a számadatokat. Meglepőnek és elfogadhatatlannak tartotta, hogy a helyi kirendeltségek a képviselőknek a munkanélküliségről nem adnak információt. Megjegyezte, igaz, hogy a honlapon találhatók adatok, amelyek meglehetősen késve kerülnek fel oda. Kovács Zoltán János Arról szólt, köztudott, hogy az utóbbi időkben a kirendeltségeknél az ügyfélfogadással kapcsolatban nagyon rossz tapasztalatok vannak, mivel órákat kell sorban állni lehetetlen körülmények között néha még hideg is van. Megkérdezte, az említett rossz körülményekkel kapcsolatban mikortól és milyen változás várható, mivel az emberek nagyon türelmetlenek.

11 Farkas Béla Megkérdezte, a munkaügyi rendszerben a regisztráció teljes körű-e, ellenőrzik-e azt, hogy ugyanazon cégeken belül több kft működik, és vándoroltatják a munkaerőt állandó támogatás mellett. Arról érdeklődött továbbá, a sikertelen közvetítések számát Balatonfüred, Sümeg és Balatonalmádi térségekben minek tulajdonítják, valamint vizsgálták-e azt, hogy - a megyében 49.548 regisztrált vállalkozás van, és annak a ¾ része egyéni vállalkozás - miért magas Veszprém megyében a vállalkozások aránya, míg a régiónk két megyéjében ez nem tapasztalható. Boros Dénes Arról érdeklődött, hogy mit várnak az „Út a munkához” programtól, hogyan halad az előkészítése, mivel az első negyedév végére bizonyos adatfelméréseknek meg kell történnie. Dr. Áldozó Tamás Megkérdezte, hogy a Munkaügyi Központ képviselője a régióban a fekete foglalkoztatást milyen mértékűre becsüli, lát-e összefüggést a fekete foglalkozatás elterjedtsége és a kiskönyves foglalkoztatás között, a kiskönyvek megszűnése esetén a statisztikákban a foglalkozatási aktivitási ráta változni fog-e. Könnyid István Arról érdeklődött, hogy az anyag elkészítése óta történt-e változás a megyére vonatkozóan a munkaerő-piac területén. Lasztovicza Jenő Megkérdezte, a munkaügyi hivataloknál az utóbbi hetekben, hónapokban hány cég jelentett be csoportos elbocsátást, és az kb. hány dolgozót érintett. Geipl Miklósné Arról érdeklődött, a foglalkoztatottság arányának kiszámításánál figyelembe vették-e azt a jogszabályi változást, hogy a tanköteles kor 18 évig tart. Megkérdezte, hogy a hosszú távon elhelyezkedni nem tudó munkanélküliek közül mennyi a csökkent munkaképességűek aránya, amelyet a balatonfüredi kistérségben meglehetősen magasnak tartott. A munkanélküliek, a továbbképzés és a munkaerő-piac helyzetének az összefüggéseiről érdeklődött. Elmondta, tapasztalata szerint hiányszakmának tekintenek olyan szakmákat, amelyek idény jellegű foglalkoztatást jelentenek és ezen információ alapján közös pénzen elkezdik őket képezni, majd utána újra nem tudnak elhelyezkedni, példaként említette az idegenforgalmi szakembereket. Megkérdezte továbbá, történik-e koordináció annak érdekében, hogy a továbbképzésben részesülő emberek foglalkoztatottsága biztosított legyen. Azt hangsúlyozta, a szakképzésnek az egyik nagy kérdése, milyen szakembereket képezzenek, hogy képzésben résztvevők a tanulmányaik befejezése után a gazdaságban el tudjanak helyezkedni. Dr. Kovács Zoltán Elmondta, az új szabályozás szerint a csökkent munkaképességűeket foglalkoztató cégeknek akkreditáltatni kell a tevékenységet, hogy alkalmasak-e arra, és milyen módon láttatják el a különböző munkákat. Arról szólt, hogy az akkreditáció következtében jó néhány cég kikerült a rendszerből, mert nem érte el a megfelelő szintet. Megkérdezte érezhető-e ennek következtében a csökkent munkaképességűek számának megjelenése a munkaerő-piacon az elmúlt egy esztendőben.

12 Válasz Soós Ferenc A munkanélküliség nagyságrendjének számításával kapcsolatban elmondta, az nem magyar, hanem nemzetközi szabvány, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet utasítása alapján a KSH végzi a számításokat, mely szerint a heti munkaerő-piaci felmérés alapján adott héten egy órát munkával töltő embert tekint foglalkoztatottnak az egész világon. Ehhez a standardhoz csatlakoztak, ezt kell alkalmazni a hivatalos statisztikában, ez az oka annak, hogy a regisztrált munkanélküliekről közzé tett adataik és a KSH adatai között eltérések vannak. Megjegyezte, szakmai szempontból a munkaügyi központ regiszter adatai a pontosabbak, mivel azok a valóban regisztrált munkanélkülieket jelzik, de nem minden munka nélkül lévő szerepel abban. Elmondta, a 15-74 éves korosztály nemzetközi standard, nem ők találták ki, a munkaerő felmérésben őket kell munkaerő bázisként figyelembe venni, és hozzájuk kell viszonyítani a foglalkoztatottsági adatokat. Úgy ítélte meg, az igazság a két adatbázis között van. Sajnálatosnak tartotta, hogy hivatalosan nekik is a KSH adatait kell alkalmazni, belső használatra, a partnerek tájékoztatására ill. adott térségben a munkaerő-piaci helyzet ismertetésére a saját adataikat használják, mivel azok pontosabbak, mint az országos adatok. Elszomorítónak tartotta, hogy a Veszprém megyei kirendeltségek nem adnak információt a képviselőknek, mivel a munkanélküliséggel kapcsolatos adatok nyilvánosak, két éve működik a régió, de nem hallott még ilyen esetről, megjegyezte, intézkedni fog az ügyben. Kiemelte, egyetlen, az Állami Foglalkoztató Szolgálat (továbbiakban: ÁFSZ) részéről szabályozott elvárás van, nevezetesen az, hogy a havi munkanélküliségi statisztikai adatokat az országos adatok közzé tétele után tehetik közzé. Jelezte, a létszámleépítésekről csak akkor tudnak tájékoztatást adni, amikor a konkrét, nevesített bejelentés megtörténik, a szándékról a cég nyilatkozhat, a munkaügyi központ nem. Példaként említette, hogy a Magyar Suzuki szándék szintjén bejelentett 1200 fős létszámleépítést, és 800 főt küldött el. Az ügyfélfogadással kapcsolatban elmondta, néhány kirendeltségükön nincsenek ideális állapotok, bár a Humán Erőforrások Operatív Program 1.2-es intézkedéséből nagyon sok kirendeltséget sikerült felújítani és javítani a körülményeken. Elmondta, Veszprém megyében a balatonfüredi kirendeltség átalakítása folyamatban van, Balatonalmádiban plusz helyiséget állítottak be és Pápán jelentős fejlesztés lesz, az új vásárlással meg fog duplázódni az ügyféltér, Ajka ill. más kirendeltségek helyzetének a javítását is fontosnak tartotta. Kiemelte, január hónap a szervezet életében mindig egy kritikus időpont, mivel az alkalmi munkavállalói könyvről szóló törvény előírja, hogy aki alkalmi munkafoglalkoztatásban vett részt, januárban be kell mutatnia a könyvét. Jelezte, több tízezer alkalmi munkavállalói könyv van a régióban, a megyében is több tízezerre tehető azoknak a száma és ehhez jön hozzá a szezonalitásból adódó, valamint a csoportos létszámleépítések miatt megnövekedő forgalom. Megjegyezte, december 31-ig tartottak azok a foglalkoztatási programok is, amelyekben munkanélküliek vettek részt közfoglalkoztatásban, akik szintén januárban jelentkeznek a kirendeltségeken. Azt hangsúlyozta, a rendszeresen visszajáró ügyfeleket próbálják ütemezni, de az alkalmi munkavállalókat nem lehet. Arról szólt, az esetenként kritikán aluli állapot annak is betudható, hogy a kirendeltségeken januárban megszűnt az ügyfélfogadási idő, amely nemcsak az ügyfeleknek, de a kollégáinak sem jó, mivel délután 5 órakor még ügyfeleket fogadnak, holott 2-től 4 óráig a háttérmunkákat kellene végezni, valamint rendszeres szombati túlmunka van és tovább nehezíti a helyzetet, hogy január 1-től új informatikai rendszerre álltak át. Azt hangsúlyozta, hogy februártól megszűnnek a zsúfoltságok a munkaügyi kirendeltségeken.

13 Azt hangsúlyozta, hogy teljes körű a munkanélküliek regisztrációja, minden olyan magyar polgár, aki munka nélkül van, és regisztráltatni kívánja magát a munkaügyi rendszerben, megteheti, és mindaddig szerepel, amíg onnan nem törlik. Arra a kérdésre, hogy ugyanazon cégen belül több kft. működik és vándorol a munkaerő elmondta, nem új keletű dolog a cégek részéről, akik próbálnak minden támogatáshoz hozzá jutni. Azt hangsúlyozta, a munkaügyi központnak egy lehetősége van ezzel kapcsolatban, a támogatási kérelemhez bekérik a cég adatait, amelyből következtetni lehet arra, hogy azonose a tulajdonosi kör, vagy sem. Megjegyezte, csak azon regisztrált munkanélküli után kaphat bértámogatást a munkaadó, aki a megelőző 18 hónapban legalább 12 hónapot, pályakezdőnél 12 hónapból legalább 6 hónapot regisztrált volt a munkaügyi kirendeltségen, amely kizárja azt, hogy az egyik helyről kirúgja a munkavállalót a másik helyen pedig felveszi, ezt egy év munkanélküliségi idő után tudná megtenni a munkaadó. Azt hangsúlyozta, ezeket a munkaügyi kirendeltségek ki tudnák szűrni és mérlegelési jogkörben megtagadhatják a támogatást, mivel azok nem járnak alanyi jogon. Jelezte, más a helyzet azokkal a támogatásokkal, amelyet a Munkaügyi Minisztérium az APEH-en keresztül folyósít, a start kártya egyéni kedvezmény, a pályakezdő fiatalt, az 50 évnél idősebb embert, vagy a GYESről, GYED-ről visszatérő anyát személyesen illeti meg a kedvezmény és viszi magával két évig oda, ahol éppen dolgozik. A sikertelen közvetítést két dolognak tulajdonította, egyrészt nem találnak a munkaadó igényeinek megfelelő munkaerőt, mivel a magyarországi munkanélküliségnek a válság előtti időszakig a legnagyobb problémája a munkaerőigények és a munkanélküliek közti képzettségbeli, gyakorlatbeli, életkorbeli mutatókból adódó eltérés volt, amely a kisebbik részt jelentette. A nagyobbik részt az jelenti, hogy a munkanélküli - annak ellenére, hogy a törvény kötelezővé teszi számára a neki felajánlott megfelelő munkahelyet elfogadását – nem fogadja el a neki felajánlott munkát. Azt hangsúlyozta, tisztában kell lenni azzal, hogy az 50 éves munkanélküli a minimálbér környékén nem szívesen megy el dolgozni. Arról szólt, nem minden munkaerő igény komoly, mivel a külföldi foglalkoztatás érdekében elve úgy adják be, hogy arra az adott térségben ne legyen megfelelő munkaerő, mert akkor külföldi állampolgár foglalkoztatható ezeken a munkahelyeken. Az egyéni vállalkozókkal kapcsolatban elmondta, országosan is nagyon magas az arányuk, amely a Közép-dunántúli régióra és Veszprém megyére is igaz – amelynek döntő mértékben az az oka, hogy nagyon sok kisvállalkozó, kényszervállalkozó így próbálja az egyéni foglalkoztatását megoldani. Arról szólt, hogy sok esetben a foglalkoztatást váltották át vállalkozói jogviszonyra, amelyet ma már a törvény büntet. Az induló két új programmal kapcsolatban elmondta, azokkal jól állnak, az elmúlt héten szerdán találkoztak Veszprém megye polgármestereivel, azt megelőzően Székesfehérváron és Tatabányán a másik két megye polgármestereivel, és elkezdték az „Út a munkához” programot, ez a sorozat folytatódik kistérségi- és kirendeltségi szinten az önkormányzati találkozókon. Elmondta, arra bátorítják az önkormányzatokat, hogy a közcélú munkákban rejlő lehetőségeket maximálisan használják ki, mivel az finanszírozás szempontjából a számukra sokkal kedvezőbb a korábbi lehetőségeknél, 95 %-os az állami támogatás és még ezen felül 50 %–os járulék kedvezmény is megilleti őket. Elmondta továbbá, komplexen kezelve a közfoglalkoztatást, a közhasznú foglalkoztatással, illetve a közmunkával kombináltan igyekeznek minél több hátrányos helyzetű embernek a foglalkoztatását megoldani.

14 A roma programmal kapcsolatban elmondta, hogy az a helyi, a megyei kisebbségi civil szervezetek és az önkormányzatok által kezdeményezett program. A nagyon hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatása érdekében próbál olyan foglalkoztatás-szervezőket alkalmazni, akik közelebb viszik a munkát a romákhoz, illetve a romákat a munkához, mely egy emberpróbáló feladat. A program idén még folytatódik, abban a reményben, hogy segít ennek a rétegproblémának a megoldásában. Az alkalmi munkavállalási (AM) könyves foglalkoztatás és az aktivitási ráta – a KSH statisztika alapján – egyértelműen összefügg egymással. Ha egy AM könyvest pont a felméréskor foglalkoztatnak, akkor ő foglalkoztatottnak számít. A fő probléma az, hogy az AM könyv nem azt a funkciót tölti be, mint amilyen céllal létrehozták, ugyanis kiváltotta a munkaviszonyt nagyon sok ágazatban. Közismert, hogy az AM könyv segítéségével sok visszaélés és csalás fordul elő. Megítélése szerint is ideje lenne a változtatásnak, hiszen az AM könyvvel a feketemunka minimális részét lehetett csak legalizálni. Utalt a Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség által végzett ellenőrzések eredményeire. Idén januárban 4-5 %-os növekedés tapasztalható, de ez a korábbi években is jellemző volt, mert januárban jönnek vissza a közfoglalkoztatásban december 31-ig foglalkoztatottak. Az országos adatok ismeretében ebben a régióban nőtt legtöbbet – 23 %-ot – a munkanélküliségi ráta, amely még nem tartalmazza a bejelentett csoportos létszámleépítésben érintetteket, hiszen ők csak március-áprilisban fognak megjelenni a regisztrációban. Más szabályok vonatkoznak a kölcsönzött munkaerőre, az ő leépítésüket nem kell bejelenteni, csak megjelennek a munkaerőpiacon, 2008 decemberében már 8 ezer fő jelent meg ebből a körből. Az elbocsátások száma ennél sokkal nagyobb, 80-85 %-os arányt képvisel a szlovák munkaerő oldaláról. Veszprém megyében az első negyedévben 339 fő, a második negyedévben 223 fő, a harmadik negyedévben 55 fő, és a negyedik negyedévben 487 főre vonatkozó létszámleépítési bejelentés érkezett. E számok összege a regionális szintű 8 ezer fős bejelentéshez képest alacsony, de mivel még nem vagyunk túl a válságon, ez a mutató várhatóan növekedni fog. A hosszú távon elhelyezkedni nem tudók közül a megváltozott munkaképességűek aránya 10 % pont körül van regionálisan, akárcsak korábban. A rehabilitációs járulékosok száma Veszprém megyében aránylag alacsony, jelenleg 40-50 közötti főt takar, de ez a szám is növekedni fog. A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégekről elmondta, hogy nehéz helyzetbe kerültek a szabályozás által, viszont az akkreditációra szükség volt, hogy „rendet vágjanak azok között”, akik csak a nagy állami dotációk miatt foglalkoztattak embereket alacsony hatékonysággal. Az akkreditáció nemcsak a foglalkoztatást, hanem a rehabilitációt is biztosítja. Hangsúlyozta, hogy a munkanélküliek képzése a legtöbbet vitatott kérdés, a Munkaerőpiaci Alap felhasználása során, viszont tudomásul kell venni, hogy ugyanaz a szakma egyik régióban hiányként jelenik meg, ami a másik régióban túltelített. A köztudottan idényjellegű foglalkoztatás elősegítése érdekében is kell képzéseket szervezni, mert egyébként arra a 7-8 havi foglalkoztatásra sem lenne lehetőség, például nem említette a szobaasszonyokat a szállodaiparban. A hiányszakmákat a saját statisztikáikat és az együttműködő partnerek a jelzései alapján állítják össze. A munkaerőpiaci képzési stratégia azon alapul, hogy azokat az igényeket elégítsék ki – képzés által – ahol munkaerőpiaci igény merül fel, de nincs szakképzett munkaerő. Prioritást élvez, amikor egy bővülő cégnél merül fel munkaerő igény az adott szakmákban, ugyanakkor nincs megfelelő munkaerő a térségben.

15 Ezért elé mennek a problémának és ha nincs megfelelő munkaerő a térségben, a céggel történő tárgyalások során az ő igényére kiképezik a foglalkoztatási potenciállal rendelkező szakmákra a munkanélkülieket. A problémát abban látta, hogy a hiányszakmák egy része nemcsak a nappali rendszerű szakképzésben, hanem a felnőttképzésben sem kedveltek. Megjegyezte, ezen egyféleképpen lehet túl lenni, ezeket a képzéseket ajánlják döntő mértékben a munkanélkülieknek, mivel nincs más előbb-utóbb ezekben a – építőipari és fémipari - szakmákban fognak elhelyezkedni. Azt hangsúlyozta, a képzéssel esélyt kell teremteni, kompetenciákat- és az elhelyezkedési lehetőségeket kell javítani, amelynek tipikus példája az informatika és a nyelv. Kiemelte, nagyon sok szakképzett munkanélkülinek informatikai- és idegen nyelv ismerettel sikerült elhelyezkedni a munkaerő piacon. Elmondta, hogy a munkanélküliek egy rétegének esélye sem lenne az elhelyezkedésre, ha nem vennének részt az általuk szervezett felzárkóztató képzéseken. Megjegyezte, a monitoring adataik alapján a képzéseik hatékonysága átlagosan 55 % körüli, amely azt jelenti, hogy 3 hónappal a képzés befejezése után az abban résztvevő a képzettség birtokában el tud helyezkedni, a képzettségi megfelelőség közelít a 90 % -hoz. Jelezte, a munkaerő-piaci képzésben résztvevők közel 70 %-ban ott szerzik meg az első képzettségüket, és ebben a tekintetben pályakezdőnek minősülnek az adott szakterületen. Lasztovicza Jenő Megkérdezte, a megyében az utolsó negyedévben mennyi bejelentés érkezett álláshely megszüntetésről. Soós Ferenc Válaszában elmondta, Veszprém megyében a IV. negyedévben 487 álláshely megszűnését jelentették be, január hónapban nem érkezett újabb bejelentés létszámleépítésről, amely nem jelenti, hogy a későbbiekben még nem várható. Arról szólt, hogy a létszámleépítést bejelentő cégek 20-30 %-os kapacitáscsökkentést jeleztek. Hozzászólások Lévai József Jelezte, hogy kérdezni szeretett volna. Lasztovicza Jenő Elmondta, lezárta a kérdéseket kérte, hogy hozzászólásában fogalmazza meg észrevételeit. Lévai József Arról szólt, a Munkaügyi Központoknak nagyon fontos szerepe van abban, hogy a munkát ajánlók és a munkát keresők egymásra találjanak. Megkérdezte, a Munkaügyi Központ tud-e abban segíteni, hogy egy adott beruházási igény esetén rendelkezésre álljon a szükséges munkavállalói réteg. Dr. Áldozó Tamás Elmondta, a 2002 óta tartó „sikertörténetnek” egyik szép fejezete a foglalkoztatás bővülése. Megjegyezte, hogy a foglalkoztatás, a munkahelyhez jutás nem minden esetben úgy történik, ahogy az szerencsés lenne - nem a miniszterelnök azon stratégiájára utalt, mely megfogalmazás szerint ebből az országból el lehet menni -, de azokról beszélt, akik elmennek. Arról érdeklődött, a regionális munkaerőpiacon veszteségként érezhető-e, hogy fiatalok és idősebbek vándorolnak el Nyugat-Európába. Arról szólt, a reggeli rádióban azt hallotta, Nagy-Britanniában hisztérikus kampány kezdődött azért, hogy a külföldiek helyett brit

16 állampolgárokat foglalkoztassanak, és ezzel kapcsolatban a megkérdezett magyar tudósító azt mondta, több tízezerre tehető az ott dolgozó magyar állampolgárok száma. Jelezte, mivel nem kötelező a regisztráció, ezek az adatok nem pontosak. Mindennapi tapasztalatként elmondta, volt tanítványai közül egyre többen vannak külföldön, és attól félt, hogy vissza jönnek-e még az országba. Arról érdeklődött továbbá, hogy a magyar munkaerőpiacra más uniós tagállamból lépnek-e be. Elmondta, korábban elsősorban Romániából és Bulgáriából vártak munkavállalókat, és egy időben a Felvidékiek közül sok magyar járt dolgozni az országba, akiket „le szokták szlovákozni és románozni”. Azt hangsúlyozta, ezeket a dolgokat azért fontos időben tudni, mert a politikának fel kell készülnie arra, hogy helyesen kommunikálja ezeket a folyamatokat. Kiemelte, nem szabad, hogy az angol kampányhoz hasonlóan idegenellenes hangulat alakuljon ki az országban a vendégmunkások miatt, mivel általában olyan munkát vállalnak el, amelyre a helyi munkaerőpiacon nem feltétlenül találnak vállalkozót. Elmondta, amikor világossá vált, hogy a Pápai Hús Zrt. nehéz helyzetbe került, szinte abban a pillanatban a helyben megjelenő hirdetési újságokban hollandiai munkalehetőségre csábító felhívások jelentek meg. Megjegyezte, a mai kommunikációs eszközök mellett egyre átláthatóbb az Európai Uniós piac és Hollandiában - ahol a húsiparban jelentős a munkaerőhiány – rögtön értesültek arról, hogy Pápáról esetleg lehetne munkaerőt toborozni. Arról szólt, ha a pápai húsüzem dolgozói magva elment volna Hollandiába, akkor nagyon nehéz helyzetbe került volna az üzem. Pálfy Sándor Megköszönte a beszámolót, mivel régen nem hallottak ilyen részletes tájékoztatást a régió és a megye munkaügyi helyzetéről. Arról szólt, hogy a mindenkori kormányzat felé a Munkaügyi Központ aktuális és precíz információkat tudna adni a munkaerőpiaci helyzetről. Elmondta, a civil szférában munkaadóként azt érzékeli, hogy a 2009-es év az ország számára több, mint tragédia lesz. Elmondta továbbá, hogy a kis- és középvállalkozói szféra munkaerő elbocsátásra készül, a túlélés érdekében a magánvállalkozást családon belül próbálják megoldani. Azt hangsúlyozta, az országban „süketek párbeszéde folyik”, elméleti szinten vannak kinyilatkozások a járulékokkal kapcsolatban. Megítélése szerint tudomásul kellene venni azt, hogy az egyéni- és a kisvállalkozó, a kisiparos alapvetően meg szeretne élni, nem dúskál a jóban, és nem akar csalni, kijátszani a törvényeket. Nem tartotta véletlennek, hogy a vendéglátóiparban és az építőiparban a munkavállalók átvándoroltak az ún. „kék könyves dologba”, mert ezt képes ez a szakma eltartani. Véleménye szerint számolni kellene ezekkel a dolgokkal, amikor a különböző konstrukciókon gondolkodnak. Szomorú dolognak tartotta, hogy a festő ismerőse - aki megbecsült mester volt -, csak feketén tud dolgozni, mert saját magát sem képes eltartani, mert a piac nem képes a munkáját megfizetni, a döntéshozóknak ezen el kellene gondolkodniuk. Üdvösnek tartotta az önkormányzati közmunka foglalkoztatást, de jelezte, hogy az önkormányzat nem képes érték előállító munkát biztosítani. Úgy ítélte meg, át kellene gondolni a finanszírozási és támogatási rendszert, mivel azokból az egyéni-, a kis- és középvállalkozói szféra kívül reked, ezért eredményre vezető dolgokat javasolt megvalósítani. Stolár Mihály Hozzászólásában elmondta, hogy a munkanélküliség mind anyagilag, mind pszichésen jelentős terhet ró mind az egyénre, mind annak családjára. A Gyurcsány kormány elődjére, a Medgyessy kormányra emlékeztetett, amely ígéretként fogalmazta meg a 400 ezer új munkahely megteremtését, ezzel szemben a KSH adatai szerint a munkanélküliség folyamatosan nő, ma már a 470 ezer főt is meghaladja. Fontosnak tartotta, hogy a közgyűlés napirendjére tűzte ezt a témát, megköszönte Sós Ferencnek, amiért ilyen nyíltan és őszintén beszélt a jelenlegi helyzetről. Megítélése szerint nehezen tartható az, hogy diákok éjszakai

17 munkát végeznek a mindennapi betevő falatjaikért, mert a szülők munkanélküliek. Véleménye szerint a nemzetközi standardhoz való csatlakozás azt eredményezi, hogy Veszprém megyében 2001-ben a munkanélküliségi ráta 3,1 % volt, jelenleg kedvezőbb, és mégis rosszabb a helyzet, mivel az 12 % körül van. Bízott abban, hogy a sajtó korrekt tájékoztatást fog adni az elhangzottakról, mivel az ajkai polgármester szerint 4 % -os a munkanélküliség, a valóságban 10-12 % -os, amelyet sajtótájékoztatóval kell bizonyítaniuk. Örült annak, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat korrekt honlapot működtet, de sajnálatosnak tartotta, hogy azon nem szerepelnek a decemberi adatok. Elmondta, Ajka városában folyamatosan jelentik be a létszámleépítéseket, és voltak olyan cégek, ahol 60, 40, és 20 %-os létszámleépítések voltak. Azt hangsúlyozta, korrekt tájékoztatásra van szükség nem szabad az embereket becsapni –ennek a napirendi pontnak a tárgyalása is ezt szolgálja. Kovács Zoltán János Elmondta, hogy néhány éven keresztül a megyei közgyűlés megbízásából részt vett az akkor még működő Megyei Munkaügyi Tanács munkájában, amelynek a mai neve Állami Foglalkoztatási Szolgálat. Arról szólt, hogy ez a szolgálat nem foglalkoztat, hanem forgalomirányító szerepet tölt be a munkaerőpiacon és segíti a munkanélkülieket. Azt hangsúlyozta, ettől a szervezettől várják a statisztikákat, amelyeket mindenki a saját szája íze szerint használ. Arról szólt, a Megyei Munkaügyi Tanáccsal lehetősége volt megismerni más országok hasonló szervezeteinek működését, amely jól hasznosította munkamódszerében és forrás elosztás tekintetében a Nyugat-Európában szerzett tapasztalatokat. Kiemelte, ugyanakkor a jogutód szervezettől nem várható sok minden, a gazdaság működik a maga mechanizmusa szerint, termeli, vagy felszívja a munkanélkülieket. Megjegyezte, a mindenkori gazdaságpolitika tudja befolyásolni azt, hogy a munkaerőpiac hogyan fog alakulni. Véleménye szerint az elkövetkező egy-két évben a jelenlegi adatok ismeretében kedvezőtlen változások várhatók. Irreálisnak tartotta azt várni, hogy ez a foglalkoztatási szolgálat megfelelő mértékben le tudja vezetni a munkaerőpiacon feltorlódott forgalmat. Megítélése szerint sok eszközrendszer áll rendelkezésre, de nem látta a probléma megoldását. Kérte, hogy a szolgálat kiemelt figyelmet fordítson a munkanélküliekkel történő humánus bánásmódra. Dr. Kovács Zoltán Arról szólt, ez a napirend lehetőséget adna a képviselők számára komoly politizálásra is, mint ahogy ennek időnként helyben a tanúi lehetnek, hogy miként kell munkahelyeket teremteni, hogyan tudnak az önkormányzatok hatást gyakorolni a foglalkoztatásra, és mi az a szocialista recept, amely erre alkalmas. Véleménye szerint, ha ez így lenne – és alapvetően nem a gazdaság, és a gazdaságot érintő szabályozók határoznák meg ezt a rendszert, amelyet nem lehet szigetként tekinteni a világgazdaságon kívül, hanem annak részeként - akkor most egy hat éves sikertörténetről kellett volna Soós Ferencnek beszámolnia. Sajnálatosnak tartotta, hogy ez nem így van, a téma ennél sokkal fajsúlyosabb és nehezebb, mivel akinek nincs munkahelye, sokkal nehezebb életkörülményeket tud biztosítani maga, vagy a családja számára. A 15 és 74 éves korosztályra vonatkozó statisztikával kapcsolatban kiemelte, ismeretei szerint 16 év alatt senkit sem lehet foglalkoztatni. Véleménye szerint a 15 év jól mutat a statisztikában, de az arányszámokat jelentősen eltorzítja. A fekete munkával kapcsolatban elmondta, hogy ma a gazdaságnak ez az egyik legnehezebb kérdésköre, mivel nem kerül be adó a központi költségvetésbe. Elmondta, a vállalkozásoknál jó néhányan minimál béren vannak bejelentve és zsebbe kapják a fizetésük másik részét, amely a nagy állami terhek és elvonások miatt van. Sajnálatosnak tartotta, hogy megéri ezekben az ügyekben kockáztatni, ezért is történik jó néhány esetben - mint ahogy hallottuk az építőiparban is – a fekete foglalkoztatás, a szabályozásban is van hiba. Az ajkai üveggyárat, a

18 herendi Porcelánmanufaktúrát, valamint a hollókői porcelán üzemet említette - amelyek nemzeti kincseink -, azért nem kapnak munkahely megtartó támogatást, mert jelentéktelen szabálytalanságok miatt alacsony büntetést kaptak és ezzel kizárták a magukat a támogatási rendszerből. Megjegyezte, kis ügyből akkora ügy keletkezhet, hogy ennek következtében jó néhányan elveszíthetik a munkájukat, ezért a szabályozást változtatni kellene. A képzéssel kapcsolatban megkérdezte, mennyivel lesz nagyobb munkaereje a munkaerőpiacon annak, aki elvégzi a 8 általánost, milyen módon tudják őket a munkába bevonni. Véleménye szerint ezeknek az embereknek csak egy látszatképzést adnak, mert attól nem fog megnövekedni a munkaképességük. Az „Út a munkához” programmal kapcsolatban elmondta, az látszatmegoldás, miközben a statisztika 15 és 74 évesekről szól, ebben a programban a rendszeres szociális segélyezettek 55 év felett nem kötelezhetők munkára, megkérdezte, ezt komolyan gondolják-e. Elmondta továbbá, hogy a munka alól magukat kivonó depressziós, vagy allergiás papírokat benyújtó emberek – akiknek lejár a közcélú foglalkoztatásuk, mire kivizsgálják őket – kifejezetten kerülik a közcélú foglalkoztatást. Megítélése szerint, ez a program nem fogja a célját elérni, ez propagandisztikus célra jó, de a helyzetet a jövőre vonatkozóan semmiképpen nem oldja meg. Utalt arra, hogy a három kiskorú gyermeket nevelő szintén nem kötelezhető közcélú foglalkoztatásra. Arról szólt, meg szokták tőle kérdezni, nem az lesz-e a cél, mindig legyen három kiskorú gyerek a családban, hogy ne kelljen dolgozni, mert egyébként a családtámogatási rendszer - családi pótlékból és a segélyrendszerből - megfelelő ellátást nyújt, mivel nem szakították el a munka világától a segély világát. Kiemelte, az emberek inkább a munkanélküli segély világát választják, ezért tartunk itt, ahol tartunk. Pál Béla Véleménye szerint korrekt előterjesztést kapott a megyei közgyűlés, amely – mint ahogy az előterjesztésből is kiderül – sokkal hosszabb távú, és a problémák gyökerei visszafele sokkal hosszabbak, mintsem azzal el lehetne intézni, hogy az elmúlt hat év szocialista kormányzásának a következményei, de bizonyára van ilyen szándék is. Kiemelte, a foglalkoztatási szerkezet – kétségtelennek tartotta, hogy az elmúlt hat év kormányzásának nagyobb szerepe van abban – nem most alakult ki Magyarországon, és azok az aránytalanságok, amelyek az oktatási rendszerben, vagy a munkaerőpiac felvevő képessége tekintetében megjelennek, nem hat év alatt, hanem hosszabb távon alakultak ki. Megjegyezte, ennek a helyretétele a jelenlegi és az utána következő kormányra maradt, mert ezt nem lehet egy év alatt rendbe tenni. Arról szólt, Magyarországon rendkívül sok embert képeznek kommunikációs szakembernek, a szakmunkásképzés pedig gyakorlatilag megszűnt, ezt élő problémának tartotta, amelyet a jövőben úgy kell megoldani, hogy az oktatási rendszer a gazdaság igényeivel összhangban legyen. Kiemelte, változtatások szükségesek abban a tekintetben is, hogy ne érje meg segélyen lenni, hanem inkább dolgozni, ez mindenkinek az érdeke. Megítélése szerint a munkanélkülieket az érdekli, hogyan tudnának minél előbb munkához jutni, amelyben mind a kormánypárt, mind pedig az ellenzék érdekelt. A herendi Porcelánmanufaktúra és az Ajka Kristály Kft. problémájával kapcsolatban elmondta, érdekükben eljártak a miniszter asszonynál, és február elején terjesztenek be az Országgyűlés felé egy olyan javaslatot Tukacs István kezdeményezésére – amelyet ők tettek meg felé -, hogy töröljék el azt a rendelkezést, mely szerint, ha valaki munkaügyi bírságot kap, az kizárja a pályázatokból. Bízott abban, hogy ezt a kezdeményezést mindkét oldal támogatja, és akkor az Ajka Kristály Kft. is pályázhat munkahely megtartó támogatásra. Jelezte, a Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója arról tájékoztatta, már benyújtották a pályázatot az Országos Foglalkoztatási Alaphoz, amely lehetővé teszi, hogy a következő esztendőben ezt a nehéz időszakot állami költségvetési támogatással át tudják vészelni. Azt hangsúlyozta, a kormány azon dolgozik, hogy ezek a lehetőségek megnyíljanak, a Regionális Fejlesztési

19 Tanács által összeállított Regionális Operatív Programban is 30 %-kal több jut ebben az évben munkahelymegtartásra, munkahelyteremtésre, a gazdaság fejlesztésére, és a pályázatok elbírálási szempontjai között 55 % lesz az, amely a munkahely megtartást és a munkahelyteremtést értékeli majd. Megítélése szerint mindezek fontos és elengedhetetlen intézkedések, de nem oldják meg egy csapásra a helyzetet. Úgy ítélte meg, Magyarországon a nehezebb időszak után is éveknek kell eltelnie ahhoz, hogy a gazdaság és az oktatás szerkezete jobban idomuljon egymáshoz, és fel tudják oldani azt az ellentmondást is, hogy ma a magyar gazdaságban a munkaerő hiány ugyanúgy jelen van, mint a munkanélküliség, mert sajnos nagyon sokan vannak olyanok, akik nem rendelkeznek az elhelyezkedéshez szükséges képzettséggel. Soós Ferenc Az elhangzottakkal kapcsolatban elmondta, a befektetőknek történő segítségnyújtásnak jól kialakult rendszere, hagyománya van. Elmondta, hogy 2006. december 31-éig KomáromEsztergom megyében dolgozott a Munkaügyi Központban, hasonló munkakörben és nagyon sok befektetői tárgyaláson vett részt. Megjegyezte, ezeken a tárgyalásokon nem az volt a fő kérdés, hogy mennyi az adókedvezmény, milyen kedvezményeket lehet kicsikarni, az alapvető kérdés az volt, van-e szabad, jól képzett munkaerő, és ha ezt a kettőt meg tudják teremteni, akkor az összes többit hozza magával és a befektető odamegy. Azt hangsúlyozta, nagyon sok tárgyaláson ezzel sikerült nyerni más területekkel és országokkal szemben, be tudták bizonyítani, hogy van megfelelő képzettségű és megfelelően motivált szabad munkaerőforrás adott beruházásra. Megjegyezte, ezt a regionális gyakorlatban is folytatni kívánják, sajnálatos dolognak tartotta azt, hogy az utóbbi fél év nem erről szól. Kiemelte, hogy a befektetők részére munkaerő-piaci elemzésekkel és a támogatásokkal a jövőben is segítséget tudnak nyújtani, kérte forduljanak bizalommal a kirendeltségeikhez, de a nagyobb létszámot érintő befektetésekkel kapcsolatban ajánlotta saját magát, valamint a Regionális Munkaügyi Központ Központi Szervezetét Székesfehérváron. A külföldi foglalkoztatással kapcsolatban elmondta, hogy azt korábban be kellett jelenteni, amelyet ma már csak unión kívülről kell, unión belülről csak egy adatlapot kell kitölteni, abból tudják, hogy 2008. év közepén 10-12 ezer szlovák nemzetiségű állampolgár dolgozott Komárom-Esztergom és Fejér megyékben, Veszprém megyében néhány főről volt szó. Arról szólt, hogy a román állampolgárságú munkavállalók Magyarországot csak tranzit országnak tekintik, elsősorban Nyugat-Európa felé veszik az irányt, nem jelentős a jelenlétük. Elmondta, nem tudják, hogy mennyi magyar dolgozik külföldön. Arról szólt továbbá, Ausztria bejelentette, hogy a hetedik év végéig - addig lehet távol tartani az ország munkaerő-piacától az uniós polgárokat - a diszkriminációt továbbra is fenn fogja tartani velünk szemben, és Németország is hasonlóan nyilatkozott. Megjegyezte, hiába nyílik meg Anglia, Írország, Olaszország, vagy Franciaország piaca a magyar munkaerő nem annyira mobil, hogy oda elmenjen. Megítélése szerint mindaddig, amíg Németország és Ausztria nem nyit munkaerőpiacot, nem kell félni, hogy tömeges elvándorlás lesz Magyarországról. Jelezte, mindenképpen látszik, hogy elsősorban a magasabb képzettségű fiatalok körében nagyobb arányú az elvándorlás, mint amilyen arányban indokolt lenne, továbbá néhány olyan ágazatban - egészségügy, szociális terület - tapasztalható, amely bizonyos térségekben kritikus helyzeteket idézhet elő. Elmondta, hogy Angliába legnagyobb arányban a szociális területre várják a szakdolgozókat a nyelvtudás mellett megfelelő végzettséggel, mivel ez náluk hiánycikk. Azt hangsúlyozta, az lenne jó, ha minél kevesebb jól képzett fiatal hagyná el a magyarországi munkaerő-piacot. A pápai Húsiparral kapcsolatban elmondta, nem vitték ki a dolgozók közé a külföldi megkeresést és próbálták megakadályozni azt, hogy tömeges

20 elvándorlás legyen. Megjegyezte, a korábbi évekhez képest csökkent a németországi munkavállalás. Tényként említette, hogy 3-4 éve hirdették meg a megyében az 50 év felettiek elhelyezkedést segítő programját, és nem történt más, mint hogy járulék kedvezményt adtak, és tízezrek kerültek vissza a munkaerőpiacra egyetlen intézkedés következtében. Kiemelte, amíg nincs piac és megrendelés, addig bármilyen kedvezmény hiába való, mivel foglalkoztatni a vállalkozónak, a tőkének csak akkor éri meg, ha a befektetése haszonnal térül meg. Az Állami Foglalkoztató Szolgálattal kapcsolatban elmondta, akkor működik jól, ha a gazdaság jól működik, mivel nem tud gazdaságot produkálni, nem tudja helyettesíteni a gazdaság munkaerő felvevő képességét. Kiemelte, mindent el kell követni annak érdekében, hogy a jól motivált, dolgozni akaró, jól képzett emberek ne épüljenek le, mindent eszközt igénybe kell venni annak érdekében, hogy megtartsák a munkavégző képességüket, amelyre 2009-ben jelentős forrásokat kívánnak fordítani. Elmondta, hogy a munkahelymegőrző támogatással kapcsolatban változás várható. A bírságokkal kapcsolatban elmondta, azt kategorizálni kellene, és fajsúlyosabb cselekményeknél kellene bírságot kiszabni, azzal kapcsolatban megtették javaslataikat a munkaügyi kormányzat felé. Megjegyezte, nem minden munkahelyet akarnak megmenteni, azokat, amelyek felélték a vagyonukat és több éve mínuszosak, azokat nem kívánják támogatni. Azt hangsúlyozta, hogy a munkaerőpiac nem áll szóba azzal a munkavállalóval, akinek nincs meg a 8 osztálya, a felzárkózatás komoly, erre specializálódott képzőknek a felkészítő képzése, ahol munkatanácsadással és munkapszichológiával próbálják ezeknek az embereknek a gondolkodásmódját is megformálni. Kiemelte, a 8 osztály elvégzése nem a végcél, azt követően olyan szakképzésbe kívánják bevonni a munkanélkülieket, ahol látszik a munkaerő piaci elhelyezés lehetősége. Megítélése szerint ezeknek az embereknek meg kell adni ezt az esélyt. Elmondta továbbá, az „Út a munkához” programnak nagy jelentősége van, mivel annak segít, aki partner abban, hogy segítsenek neki. Kiemelte, ha az önkormányzat valakinek közfoglalkoztatást állapít meg, rendelkezésre állási támogatást kap, és ha önhibájából nem működik együtt, az önkormányzat jogszerűen köteles a segélyt megvonni tőle. Vitatkozott azzal, lehet-e megfelelő közcélú munkát találni a településeken, mivel 100 ilyen munkalehetőséget ajánlottak a települési vezetőknek. Véleménye szerint összefogással közcélú munka, közhasznú foglalkoztatás, közmunka - a segélyezett réteg jelentős részének tudnak munkát biztosítani. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés a tájékoztatót fogadja el. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 35 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta a tájékoztatót. Lasztovicza Jenő 10 perc szünetet rendelt el. Szünet Szünet után

21 3. Többletkapacitás-befogadási kérelem benyújtása a Regionális Onkológiai Központ pályázatának előkészítésével összefüggésben Lasztovicza Jenő Megadta a szót a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2009. január 28-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 5 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 36 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 4/2009. (II. 2.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Közép-Dunántúli Regionális Onkológiai Centrumnak a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság, Veszprém, Kórház u. 1. szám alatti telephelyén történő megvalósítása érdekében az alábbiakról határoz: 1.)

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az előzetes többletkapacitásbefogadásra előírt szabályok alapján kérelmet nyújt be a Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanácshoz, valamint az egészségügyi miniszterhez 20 aktív onkológiai, illetve a kúraszerű ellátáshoz szükséges 12 ágy, valamint évi 2200 beteg sugárterápiás kezelési kapacitásának befogadása érdekében. Határidő: Felelős:

2.a)

2009. február 28. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

A megyei közgyűlés felkéri elnökét, hogy haladéktalanul intézkedjen a Regionális Onkológiai Centrum kapacitás-befogadási kérelmének benyújtásához szükséges pénzügyi hatásvizsgálat, illetve a megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséről, valamint felhatalmazza a munkában közreműködő sugárfizikus és sugárterápiás szakértő felkérésére. Határidő: Felelős:

2009. február 28. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

22 2.b)

3.)

A megyei közgyűlés felkéri elnökét, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést a Regionális Onkológiai Centrum pályázati anyagánaknak előkészítése érdekében és az előkészített pályázatot terjessze a közgyűlés elé. 2009. március 31 Határidő: Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke A megyei közgyűlés 20 millió forintot hagy jóvá a Közép-Dunántúli Regionális Onkológiai Centrum pályázatának előkészítése céljára. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a megyei önkormányzat 2009. évi költségvetésében biztosítson erre 20 millió forint előirányzatot. Határidő: Felelős:

2009. február 19. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

4. Az „Ezeréves megye” rendezvénysorozat Lasztovicza Jenő Megadta a szót a Pénzügyi és Ellenőrzési, valamint a Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságok elnökének a bizottsági vélemények ismertetésére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2009. január 28-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 3 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Dr. Hermann István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság 2009. február 2-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 4 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok részéről vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés nem hangzott el. Hozzászólások Dr. Németh Márta Hozzászólásában elmondta, ezer év egy nép és egy nemzet történetében rendkívül fontos esemény, amelyet meg kell ünnepelni, különösen egy olyan megyei önkormányzatnak, amelyik az üléseit is egy olyan teremben tartja, ahol a Veszprém megyei főispánok portréi találhatók, nagyon mély hagyományokkal rendelkezik és mély történelmi kötődése van a megyerendszerhez. Véleménye szerint ezt a megyei rendezvénysorozatot akkor is meg kell tartani, ha a megyerendszer az egyik legvitatottabb közigazgatási egységünk a rendszerváltás óta, és az előterjesztők által megfogalmazott cél szerint erősíteni kell a megye tudatot, és az egész megye lakossága felé be kell mutatni ezt az ezer évet, amelyet nagyon követendő és

23 támogatható célnak tartotta. Úgy ítélte meg, egy ilyen nagyon fontos eseményt nem lehet a költségvetéstől, valamint a megye anyagi helyzetétől függetleníteni, nem lehet egy rendezvénysorozatot kiemelni az éves költségvetésből és arról döntést hozni anélkül, hogy ismernénk a megye valóságos pénzügyi helyzetét. Elhamarkodottnak és indokolatlannak tartotta, hogy közel két héttel a 2009. évi költségvetést tárgyaló és feltételezhetően elfogadó közgyűlés előtt döntenek olyan 30 mFt-os előterjesztésről, amelyről nem tudják, van-e és honnan lesz fedezete, továbbá milyen más feladatok esnek áldozatául az előterjesztésnek. Megítélése szerint a közgyűlés akkor tudna megalapozott és korrekt döntést hozni, ha látnák annak másik oldalát is. A novemberi közgyűlésen elfogadott koncepcióval kapcsolatban elmondta, az egyik nagy célkitűzés az önként vállalt feladatokat áttekintése volt, mely szerint a megyei közgyűlés megnézi azok anyagi forrásait, valamint azt, milyenek a lehetőségeik. Ismételten hangsúlyozta, hogy ez a rendezvénysorozat a megyei önkormányzatnak önként vállalt feladata, és nem ismert, milyen más önként vállalt feladatoktól vonja el a forrást. Elmondta, felvetődött benne, mi lesz a megyei önkormányzat által támogatott nagy rendezvényekkel, a sajtónak juttatott támogatással, továbbá az egyéb önként vállalt feladatok támogatásával, amely eddig a különböző bizottságok hatáskörébe tartozott. Megkérdezte, az előkészítők végig gondolták-e a megyei rendezvénysorozatba a helyi önkormányzatok bevonását, a várható támogatások csökkentik-e a megyei önkormányzat ez irányú terheit. Arról szólt, ezt az előkészítőknek alaposabban végig kellett volna gondolni, és a várható önkormányzati támogatásokat az előterjesztésbe be kellett volna építeni megalapozott döntés érdekében. Azt hangsúlyozta, nem tudják milyen a megyei önkormányzat pénzügyi kondíciója. Megítélése szerint takarékosnak és nagyon hatékonynak kell lenniük egy ilyen rendezvénysorozat megszervezésében is. Horváth László Arról szólt, nem szereti, ha a megyei közgyűlésben olyan témákról beszélnek, amely az országos politikára tartozik, de számtalanszor előfordul. Utalt a napirend előtti hozzászólásra, hogy a replikációkban elhangzottak országos politikai utalások. Példaként említette - bár nem hangzott el - a magyar kormány mennyit költ különböző jóléti kiadásokra, pl. miért most kellett autót venni a miniszternek, nagyon helyesnek tartotta, hogy azt szóvá tették. Megjegyezte, amikor a megyei közgyűlés elnöke autót vett, akkor nem szólt senki, amikor vett még egyet, megint nem szólt senki, mert azt gondolták, hogy ez a természetes. Elmondta, arról sem beszél senki, amikor eladósodás és pénzügyi válság van, a Veszprém megyei önkormányzat 5 mrd Ft értékben bocsátott ki kötvényt, és a többi kötvény kibocsátással együtt megközelítőleg 300 mrd Ft-tal növelte az állam belső eladósodottságát. Jelezte, dr. Áldozó Tamás képviselőtársa büszkén hátradőlt, hogy a Fidesz nem változik semmit. Megjegyezte, 1988-ban szakmai körökben komolyan felvetődött a megyerendszer megszüntetése, amely mellett az SZDSZ a Fidesz-szel együtt érvelt, majd eltelt 20 év. Lasztovicza Jenő Kérte Horváth Lászlót, hogy a napirendi ponthoz szóljon hozzá. Horváth László Jelezte, hogy a napirendről beszélt. A megyerendszer átalakításával kapcsolatban elmondta, azért került napirendre ez a téma, mert Orbán Viktor 2008. december 13-án a Fidesz választmányi ülésén kijelentette, kiállnak a megyerendszer mellett. Nagy bajnak tartotta, ha ezeket a dolgokat felülről irányítják, és ez a fajta „komiszár” rendszer érvényesül. Hozzá tette, hogy a Fidesz 1999-ig a liberális internacionálé tagja volt, 2000-ben azonban a néppárthoz csatlakozott. Utalt az előző napirendre, a nehéz foglalkoztatási helyzetre, a

24 gazdasági válságra, az előterjesztésben szereplő 30 mFt-ot kidobott pénznek tartotta, amelyet foglalkoztatáspolitikai célokra javasolt felhasználni. Lasztovicza Jenő Hangsúlyozta, hogy a Magyar Alkotmány az országot, a megyét és a településeket ismeri el, se kistérséget se régiót nem ismer, tehát a megye az egy alkotmányos egység, szemben a Kormány által nagyon preferált régióval és kistérséggel. Dr. Hermann István Megítélése szerint nagyon jó a rendezvényprogram, hiszen mindegyik rendezvény –a megye lakosságának jelentős részét bevonva – különböző területeket képes megmozgatni és képes elhitetni, hogy ez a megye 1000 esztendeje áll és működik ezen a helyen. Hangsúlyozta, hogy ő személy szerint soha nem kampányolt a megye megszüntetése ellen, és nem is értett azzal egyet. 20-30 éve is azon a véleményen volt, hogy a megye alapvető és nélkülözhetetlen egysége a magyar közigazgatásnak, amely Magyarországon Szent Istvánhoz leginkább kötődő történeti kategória. Veszprém megye mint az ország középső területén elhelyezkedő, a határkérdésekben kevésbé érintett megye törzsterületében viszonylag jól mutatja azt a történelmi hagyományt, amely valószínűleg Szent István idejére megy vissza. Ezért kötelességnek tartja a másik három megyével együtt az 1000 éves évforduló megünneplését, melyre ez a program kiváló lehetőséget biztosít és minden korosztályt és társadalmi réteget megpróbál belevonni. Emlékeztetett arra, hogy annak idején a Millennium megünneplését is rengeteg vád érte a szociálliberális oldalról. Megítélése szerint akkor és most is levonható az a következtetés, hogy minden ember keblének, jókedvének egyfajta lehetőséget biztosított annak bizonyítására, hogy semmivel sem vagyunk alábbvalók, mint a környezetünk és tudunk nagy dolgokat tenni. A lakosság – számtalan gondja ellenére – is büszkén emlékszik arra a rendezvénysorozatra is, mint ahogy reményei szerint a tervezett rendezvénysorozatra is jó szívvel fog visszaemlékezni a 4 megye lakossága. Dr. Kovács Zoltán Utalt dr. Németh Márta hozzászólására, feltette a kérdést, miért nem aggódott az Onkológiai Központ kapcsán felmerült 20 millió forint megszavazásakor. Hangsúlyozta, hogy költségvetést megalapozó döntések nem mindig a költségvetés elfogadásakor keletkeznek. Példaként említette, hogy előtte gyakran rendeleteket kell alkotni, áthúzódó tételekről kell dönteni annak ellenére, hogy a végleges költségvetési számok még nem ismertek. Megítélése szerint jogilag nem jelent problémát, hogy a rendezvénysorozat nagyságrendjét is elfogadják. Nehéz úgy azonosulni – megyei közgyűlési képviselőként – egy-egy megyei programmal, miközben „a szocialisták és szabaddemokraták ezerrel tolják a régió szekerét”. Utalt a Regionális Fejlesztési Tanács székesfehérvári értekezletére, ahol minisztériumi delegáltként SZDSZ-es tagok ülnek – akik „állítólag” ellenzéki képviselők – és pénzekről hoznak döntéseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Megyeháza udvarán a Millennium alkalmával állított emlékfákon a települések kerámialapjai valamilyen oknál fogva megfogyatkoztak. Kérte a hiányzó lapok pótlását. Lévai József Utalt a Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi bizottság ülésén elhangzott azon véleményre, miszerint a 30 millió forint egyéb, más, a kultúra területére fordítható összeg terhére kerül biztosításra. A bizottság úgy foglalt állást, hogy szerette volna látni, milyen más területekről kerülnek a pénzek átcsoportosításra, de ez csak a két hét múlva esedékes költségvetés

25 tárgyalásakor fog kiderülni. Ezért a bizottsági ülésen kérték a hivatal jelen lévő képviselőjét, hogy a költségvetés tárgyalásakor kapjanak erről részletes tájékoztatást és kerüljön vissza témaként újra a közgyűlés elé. Nem tartaná szerencsésnek, ha például a nagyrendezvények terhére valósítanák meg a programsorozatot. Pusztai István Hangsúlyozta, hogy el kell választani az 1000 éves megye ünnepe témát a közigazgatási rendszer fejlesztésétől, mert a kettő között nincs összefüggés. A megye egy vitatott közigazgatási szint, amennyiben a magyar közigazgatás olyan irányba változna, hogy a megyerendszer helyébe a régió vagy kistérség lépne be, akkor is helye van a megye történelmi emlékeit ápoló rendezvényeknek. Megítélése szerint a Szent Istvánig történő visszavezetés történelmileg érthető, racionálisan viszont félrevisz, mert ez azt jelenti, hogy amit 1000 éve Szent István hozott létre, az „szent és sérthetetlen” és azon nem szabad gondolkozni. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyi ellátás biztosítása kötelező feladata a megyei önkormányzatnak. Az egészségügy finanszírozásából a fejlesztés, a beruházások és a gépműszerrel való ellátás a fenntartó önkormányzat kötelessége ideális jogi helyzetben. Tehát önként vállalt feladat esetén nem lehet visszautalni arra, amit a megyei önkormányzatnak – teherbíró képességének megfelelően – el kell látnia. Dr. Áldozó Tamás Egyetértett dr. Hermann István felvetésével, az egy identitáselem, ha Szent Istvánról beszélünk, még akkor is, ha azt a miniszterelnöki beszédekben is felhasználják. Megítélése szerint a Szent Istváni döntésről fennmaradt 1000-1010 évvel ezelőtt született oklevélmásolat annál is inkább lehet élő szervezője egy államnak, hiszen van az a világon olyan állam, aki több ezer évvel korábbi aktusokhoz és dokumentumokhoz köti identitását és létét. Dr. Kovács Zoltán Nem értett egyet Pusztai István állításával, hangsúlyozta, hogy az egészségügynek a fejlesztési része mindig is önként vállalt feladata volt a megyének. Így egy onkológiai fejlesztés teljesen új, önként vállalt szegmense az egészségügyi ellátásnak, hiszen a sugárterápiás kezelés felvállalásáról közösen döntöttek jónéhány évvel ezelőtt. Az más kérdés, hogy a pályázati pénz – az ígéretek ellenére – mind a mai napig nem érkezett meg, sőt, még kiírásra sem került a pályázat. Eddig már 3 miniszter ígérte meg, legutóbb Székely Tamás, amikor novemberben Veszprémben járt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalombiztosítási finanszírozás nem keverendő össze az egészségügyi fejlesztéssel, mely gyakorlatilag „átfolyik” a költségvetésen és az afeletti fejlesztés a mindenkori megyei önkormányzat döntésétől függ, hogy azt mire fordítja. Bikádi László Megítélése szerint minden évben legalább ennyi pénzt kellene elkölteni arra, hogy történelmünkre és az ezeréves hagyományainkra emlékezzünk, hiszen Veszprém megye abban a szerencsés helyzetben van, hogy a sólyin túl még 100-150 Árpád-kori műemlékkel rendelkezik. Követendő példaként hozta fel Amerika új elnökének – történelmi tradíciókra utaló – beiktatatását. Megítélése szerint Szent István intelmei csak akkor érnek célba, ha ismert az a kor, amiben élt, és ismert az a szellemiség, amit ő valójában képviselt. Hangsúlyozta az ember lelki, szellemi fejlődésére fordított összegek fontosságát, mert szórakoztató programokon túl az oktatást, a fejlesztést, a tanítást, a nemzettudat erősítést segíti.

26 Könnyid István Emlékeztetett a képviselői esküre, ahol azt is megfogadták, hogy „a megye javát szolgálom”. Ennek betartására kérte képviselőtársait, amikor a rendezvény támogatásáról döntenek. Horváth László Igazat adott dr. Hermann Istvánnak abban, hogy soha nem szólt a megyerendszer ellen, tette ezt azért, mert akkor még a megyerendszert támogató MDF tagja volt. Sajnálattal állapította meg, hogy ma már nem Bibó István és Erdei Ferenc tanulmányait vallják a közigazgatási térszervezés tekintetében. Ő továbbra is az 1988-as Fidesz állásponttal ért egyet. Dr. Németh Márta Emlékeztetett arra, hogy ő nem a kitűzött céllal nem értett egyet, hanem a forrásokat nem látja biztosítva és nem érti, miért kell a költségvetést tárgyaló közgyűlés előtt két héttel ezt napirendre tűzni, mintegy kiemelve a megye költségvetéséből. Rámutatott, hogy a megyei közgyűlési tagként tett esküjük arról is szól, hogy a megye vagyonával és pénzeszközeivel jól gazdálkodjanak. Kérte, hogy ne beszéljenek el egymás mellett. Farkas Béla Megerősítette, hogy nem az ezeréves emlékezés megtétele ellen szóltak. Megítélése szerint az előterjesztésben szereplő jószándékú célokat sokkal olcsóbban – ugyanakkor méltósággal és tisztességgel – meg lehetne valósítani. Túlzó mértékűnek tartja például a gyermek játszóházak megrendezésére tervezett 3 millió forintot. Kovács Zoltán János Ügyrendi javaslatában indítványozta a vita lezárását, mivel megítélése szerint már újabb érvek nem merülnek fel. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Kovács Zoltán János ügyrendi javaslatáról a vita lezárására vonatkozóan. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 22 igen szavazattal, 8 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadta Kovács Zoltán János indítványát. Dr. Áldozó Tamás Farkas Béla hozzászólására úgy reagált, hogy az előterjesztésben szereplő tételek sokszor nem egy-egy rendezvényről szólnak, például a játszóházat 9 kistérségben rendezik meg és ennek figyelembevételével más másképp hangzik a 3 millió forintos tervezett költség. A programtervezet költségvetéséhez módosító indítvány nem érkezett, ugyanakkor a társrendezők is jelentős összegekkel fognak hozzájárulni, legalább a megyei költségvetés felével. Elmondta, hogy„elérzékenyülve hallgatta Horváth László historizáló hajlamú megszólalásait”, nem tudja eldönteni, hogy valami alapműből idéz, hogy ennyire naprakész, vagy igazából ez a naprakészség nem is az adatokból következik, csak „elhisszük neki, amit mondott, mert már ki emlékszik pontosan arra, hogy 21 évvel ezelőtt mi történt”.

27 Kovács Zoltán János hozzászólására úgy reagált, hogy a megyéről való beszélgetésnek mindig van értelme, ráadásul egy másik fontos kérdést „a megyeszékhely problémáját” fel sem vetették. Talabér Márta Elmondta, hogy a napirendet azért kellett a költségvetést megelőzően tárgyalni, mert vannak olyan programpontjai, mint például a gyermekek számára kiírt vetélkedő, amelyeknek máris indulniuk kell. A hozzászólások alapján azt a következtetést vonta le, hogy az előterjesztés tartalmával, tehát magával a rendezvénysorozattal kapcsolatosan nem volt észrevétel, melyet kvázi dícséretnek is lehet venni. Horváth László felszólalásán nem lepődött meg, mert az a fajta „gyökértelenség”, amit az SZDSZ képvisel, az ismételten megmutatkozott. Ezzel együtt őt is szeretettel várják minden rendezvényre, ami a megyetudat erősítésére szolgál. Farkas Béla Személyes érintettsége okán elmondta, ha az írásos előterjesztésben szerepelt volna az, hogy a történelmi gyermek játszóház megrendezése 9 kistérséget érint, akkor az összeget nem kifogásolta volna. Lasztovicza Jenő Jelezte, hogy az előterjesztésben egyértelműen szerepel, hogy a „történelmi gyermek játszóházak 9 kistérségben” kerülnek megrendezésre. Horváth László Személyes érintettségére való tekintettel elmondta, hogy Talabér Márta megjegyzése „ízléstelen” volt, mégpedig azért, mert fiatal kora miatt nem tudhatja, hogy 1988-ban a rendszerváltoztatás idején a Fidesz és az SZDSZ komoly szövetségben működő párt volt és 1992-ig még együttes jelölteket is állítottak a parlamenti és önkormányzati választásokra. Megítélése szerint nem korrekt ez a hangnem, ami nem gondolja, hogy jó irányba visz. Ő csak azt ismertette, hogy mi volt a Fidesz álláspontja 1988-ban, ő azt ne minősítette, hogy jó volt vagy rossz, és nem kritizálta. Sajnálattal állapította meg, hogy rendszeresen ez a hangnem jön vissza, ami megítélése szerint „a kultúráról mutat valamit és azt mutatja, hogy a stílus maga az ember”. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 35 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 25 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 5/2009. (II. 2.) MÖK határozatot Veszprém Megye Önkormányzatának Közgyűlése méltóképpen kíván megemlékezni első írásos említésének ezer éves évfordulójáról. Ennek érdekében saját, valamint Fejér, Pest és Zala megyével összehangolt programokat szervez, illetve támogat. A Közgyűlés felkéri

28 elnökét, hogy a programok, kiadványok, rendezvények költségvetésében 30 millió Ft biztosításáról gondoskodjon. Határidő: Felelős:

fedezetére a

2009.

évi

2009. évi költségvetés elfogadása Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

6. Tájékoztatás kérése a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának benyújtott 530/B/2007., illetőleg 833/B/2007. szám alatt nyilvántartásba vett beadványokról Lasztovicza Jenő Megadta a szót a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2009. január 28-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 3 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. Kérdések – válaszok Kuti Csaba Megkérdezte, hogy Fejér megye ezt az előterjesztést benyújtotta-e a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségéhez, a beadvány támogatása érdekében. Ha igen, mi volt rá a reakció, ha nem nyújtotta be, akkor vajon miért nem. Lasztovicza Jenő Válaszában elmondta, hogy Fejér megye benyújtotta a beadványt, viszont a MÖOSZ elnöksége azóta még nem ülésezett. Pusztai István Megkérdezte, hogy a megyei önkormányzat csatlakozott-e az eredeti Alkotmánybírósági felterjesztéshez. Utalt arra, hogy a Fidesz több alkalommal hangsúlyozta, jelentős adócsökkentésre van szükség, ami mögött számításoknak kell lenniük. Megkérdezte ezzel kapcsolatban, hogy a megyei önkormányzatokkal hogy számol a Fidesz, a jelentős adócsökkentés mellett hogy alakulna a jövőben a megyei önkormányzatok finanszírozása. Megkérdezte továbbá a főjegyzőtől, milyen metódus alapján – politikai megrendelésre vagy szakmailag ennyire tellett – kerültek be a felsorolt számok. Dr. Zsédeny Imre Hangsúlyozta, hogy a hivatal nem politikai megrendelésre készítette az anyagot, csupán azt próbálták levezetni és alátámasztani, hogy Veszprém megyében is ugyanazok a számok jöttek ki mint Fejér megyében. A gazdasági iroda által készített számításokkal azt próbálták igazolni és az Alkotmánybíróság támogatását kérni abban, hogy a normatívákból is látszik, egyre inkább ellehetetlenedik a megyei önkormányzatok költségvetése.

29 Lasztovicza Jenő Kiegészítette a választ azzal, hogy a Fejér megyei kezdeményezés óta ez az első ülés, ahol tárgyalhatják a napirendet, tehát eddig nem is lett volna módjuk csatlakozni hozzá. Elmondta továbbá, hogy a Fidesznek kb. 3 éve van a Parlament előtt törvényjavaslata, ami egy adótörvény csomag. Nem a válság kirobbanása óta, hanem még akkor nyújtották be, amikor a gazdasági viszonyokat jelző trendek negatív irányban elindultak. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök erre is azt mondta, hogy csak az adóbevételekkel lehet az egyensúlyt fenntartani. Emlékeztetett Horn Gyulának a társasági adó 50 %-os mérséklésére vonatkozó intézkedésére, aminek következményeként a következő évben ebben az adónemben a dupláját fizették be, tehát az adócsökkentés nem bevétel kiesést hozott. Az is igazolt tény, hogy a kisebb elvonások jobban ösztönöznek. Az SZDSZ is ezt hangoztatja évtizedek óta, hogy a vállalkozóknál kell hagyni a pénzt, mert ők értenek a pénz forgatásához. Megítélése szerint a jelenlegi gazdasági helyzet legalább 97 %-ban, de lehet, hogy 100 %-ban az elmúlt 6 év rossz gazdasági filozófiájának a következménye. Azokban az országokban, amelyeket nem sújtott ilyen mértékben a gazdasági válság, ott a pénzt otthagyták a vállalkozásoknál, lehetőség szerint csökkentették az adóterheket és az elvonásokat, ami nem azt jelentette, hogy az önkormányzatokon verik el a port. Utalt a nemrégiben itt járt Alsó-ausztriai tartományi elnök által elmondottakra, miszerint ők nem érzik a válság ilyen mérvű súlyát, mint amit Magyarországon tapasztal. Az adócsökkentés az önkormányzatokat biztosan érintené, de a bevételeket más formában is lehet növelni. Parlamenti képviselőként azt érzékeli, mintha „Gyurcsány Ferenc leporolta volna a Fidesz 2002-es programfüzetét és abból kezdene el építkezni”. Most viszont úgy látszik, hogy ő is az adócsökkentés pártján áll. Hozzászólások Kuti Csaba Utalt arra, azért kérdezte, hogy a MÖOSZ tárgyalta-e a napirendet, mert megítélése szerint soha nem volt még ilyen egységes MÖOSZ, mint ebben a ciklusban. Ezért számára érthetetlen, hogy miért nem karolja fel azokat a kérdéseket, amelyeket egyik-egyik megye felvet, hiszen úgy sokkal nagyobb súllyal lehetne érvényesíteni. Felmerül benne a kérdés, hogy talán valami miatt mégsem szabad egységes és eredményes fellépést mutatni a megyéknek. Pusztai István Kifejtette, hogy a testület tulajdonképpen egy eljárási sürgetéshez kíván csatlakozni. Lehet a felterjesztési jogot így is értelmezni, de megítélése szerint ez annak egyfajta relativizálása, illetve elsekélyesítése, mert nem az alapproblémához, hanem egy tárgyalási időpont sürgetéséhez csatlakozik. További problémaként látja, hogy az Alkotmánybíróság ügyrendje nem ismeri ezt a fogalmat. Ugyanis tőle önkormányzat sürgős tárgyalást nem kérhet, tehát a felterjesztést értelmetlennek ítéli meg. A Fejér Megyei közgyűlés elnökének levele is tartalmazza, hogy mi az a mozgástér, ahol ilyen előterjesztéssel lehet élni. A jogszabályi megfelelésről már nem is kíván szólni, mert az Ügyrendi Bizottság elnöke ma is elfelejtette bejelenteni, hogy a mai közgyűlés szabálytalanul került összehívásra, mert ez nem munkaülés, hanem rendkívüli ülés, és a meghívó „köszönő viszonyban sincs az SZMSZszel”.

30 Kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy miért kell Alkotmánybírósághoz fordulni, mikor az előterjesztés eleve kimondja, hogy alkotmánysértő az az állapot, amivel a Fejér megyei előterjesztés foglalkozik. Mivel nem az eredeti előterjesztéshez, hanem egy sürgetéshez – aminek megítélése szerint a jogszabályi feltételei hiányoznak – kívánnak csatlakozni, ezért ez „az egész akció politikai nyomásként fogható fel”. Az adatok meglátása szerint „teljes mértékben manipulatívak” mindegy, hogy ki és miért állította azt össze. Hangsúlyozta, hogy a normatívákat és egyéb állami juttatásokat a kötelező feladatok ellátására kapja az önkormányzat. A kötelező feladatállásához meg kell nézni, hogy milyen állami forrásokat biztosít a költségvetés. Közvetlenül a normatív támogatást és 3 jogcímen az szja-bevételt közvetlenül kapja az önkormányzat, átengedett módon pedig az illetékbevételt, amit „valamilyen módon sikerült kifelejteni.” Plusz még mellé kell tenni a feladatellátásból fakadó saját bevételeket. Úgy ítéli meg, hogy miután ezek a számok egyáltalán nem felelnek meg a valóságnak, így ezek nem támasztják alá Fejér megye Alkotmánybírósághoz címzett beadványát, sőt, rossz irányba befolyásolják azt. Lasztovicza Jenő Elmondta, hogy Veszprém megye az azonos elvek érvényesülése érdekében a Fejér megyei számítási metodikát vette át. Felhívta a figyelmet arra, hogy időnként meg kellene hallgatni az Állami Számvevőszék elnökének véleményét a magyar gazdaságról és az önkormányzatok helyzetéről. Aki például Kovács Árpád legutóbbi előadását meghallgatta, az nagyon elszomorító képet kapott. Neki talán elhinné a másik oldal is, hogy sokkal nagyobb a baj, mint ahogy azt ők gondolják. Nemcsak az önként vállalt, hanem a kötelező feladattal is nagyon komoly problémák lesznek a közeljövőben, amiről nem a megye tehet, hanem az elmúlt 6 év pénzügyi és gazdasági intézkedései. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 24 igen szavazattal, 8 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 6/2009. (II. 2.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése csatlakozik a Fejér Megye Közgyűlése 335/2008. (XI. 27.) K.h.sz határozatához, amelyben a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 101. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított felterjesztési joga alapján a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága elnökéhez fordult, kérve, az Alkotmánybíróságnak benyújtott 530/B/2007. számon, illetőleg a 833/B/2007. számon nyilvántartásba vett beadványok soron kívüli tárgyalását, illetve tájékoztatást kért a beadványok várható elbírálására vonatkozóan. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a határozatról tájékoztassa Fejér Megyei Közgyűlés Elnökét. Határidő: Felelős:

azonnal Lasztovicza Jenő, megyei közgyűlés elnöke

31 Lasztovicza Jenő Több napirend nem lévén a testület ülését 12:15 órakor bezárta. K.m.f.

Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző

Lasztovicza Jenő a megyei közgyűlés elnöke