JEGYZŐKÖNYV A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. március 27-én 9.00 órai kezdettel Veszprémben, a Megyeháza I. emeleti Szent István termében megtartott nyilvános üléséről. Jelen voltak:
Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Ács János Dr. Áldozó Tamás Baky György Bebesi István Bikádi László Károly Boros Dénes Farkas Béla Fülöp Zoltán Gaálné Vörösmarty Éva Galambos Szilvia Hári Lenke Dr. Hermann István Horváth László Judi József Kovács József Dr. Kovács Zoltán Kovács Zoltán János Könnyid István Kropf Miklós Leszkovszki Tibor Lévai József Máhl Ferenc Márton Szabolcs Dr. Németh Márta Pál Béla Pálfy Sándor Papp Tamás Pintér Ferenc Polgárdy Imre Pusztai István Stolár Mihály Szedlák Attila Takács Szabolcs Talabér Márta Trosits Bernadett képviselők
Távolmaradásukat bejelentették: Geipl Miklósné Kuti Csaba Pandur Ferenc
2 Dr. Zongor Gábor képviselők Jelen voltak továbbá:
Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző Dr. Molnár Ibolya megyei aljegyző Zsinka András az ORFK Humánigazgatási Szolgálat vezetője, valamint Dr. Bolcsik Zoltán megyei rendőrfőkapitány az 1. sz. napirendhez Dr. Rácz Jenő – Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet, Veszprém Kiss Mária – Tömpe és Társa Könyvvizsgáló, Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Bt., Veszprém Turi Sándor – Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium, Balatonfűzfő Tobakné Bella Mária – Kisfaludy Sándor Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Sümeg Bőle Károlyné – Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium, Várpalota Bodor Imre – Tüdőgyógyintézet, Farkasgyepű Szamosi Károly – Nyugdíjasok „Életet az éveknek” Veszprém Megyei Szervezete, Veszprém Végh László – Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Veszprém Schwartz Béla – Ajka város polgármestere Csajka Györgyné, Horváth László, Horváth Mária, Sándor Tamás, Wieland Erzsébet, irodavezetők, Császár László elnöki tanácsadó, Jakab Istvánné, Krámli János, Bodor Barbara testületi ügyek referensei
Lasztovicza Jenő Köszöntötte a testület ülésén megjelent képviselőket, a hivatal és az intézmények, továbbá a sajtó munkatársait, valamennyi megjelentet. A jelenléti ív alapján megállapította, hogy a 40 fő közgyűlési tag közül az ülés kezdetekor 35 fő jelen van, az ülés határozatképes. A képviselők közül távolmaradásukat bejelentették: Geipl Miklósné, Kuti Csaba, Pandur Ferenc és dr. Zongor Gábor képviselők. Később érkezett: Dr. Kovács Zoltán képviselő. Napirend előtti hozzászólást jelentett be Kropf Miklós a Fidesz frakció részéről, a hozzászólás tárgya: „Veszprém megye a népszavazás után.”, előadója dr. Áldozó Tamás frakcióvezető Megadta a szót a napirend előtti hozzászólásra.
3 Napirend előtti hozzászólás Dr. Áldozó Tamás Szó szerinti rögzítés „Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Közgyűlés! Március 9-én Veszprém megye is választott, a Veszprém megyei választópolgárok országos átlag fölötti arányban vettek részt a népszavazáson és az igenek aránya is meghaladta az országos átlagban mért nagyságrendet. Számos kérdés felvetődik ilyenkor a közélettel foglalkozó emberben, én ezek közül talán csak egyet szeretnék visszaidézni és nem az érvekkel és ellenérvekkel szeretnék foglalkozni. Célszerű volt-e az, hogy a magyar Kormány a megyei sajtóban szocialista kampányra ennyi közpénzt pocsékolt el, a jelenlegi Pénzügyminisztériumi szakállamtitkár logikája alapján hány lélegeztetőkészüléket lehetett volna ebből a pénzből vásárolni a megyei kórház számára? Vajon ennek a sok ajándékba kapott közpénznek a megszolgálásáról van-e szó akkor, amikor a megyei napilap pont a Szombati hétvége című mellékletében olyan minőségű és pocskondiázó publicisztikát jelentetett meg, mint amilyet ezek szerint ebben az országban egy népszavazás után is megengedhet magának. Népszavazással a leadott igen nagyszámú igennel a Veszprém megyei választók is visszautasítottak minden olyan reklámot és kampányt, ami gyereknek tekintette őket. Bebizonyították, hogy felnőtt állampolgárokról van szó és nagy öröm az a politikusok számára, hogy a véleményük, meggyőződésük ilyen nagy legitimitással találkozik, ilyen nagyszámú támogatót tudhat maga mögött. Bebizonyosodott ismét az, hogy a böszmeséget nem lehet hatalmi arroganciával pótolni, jóvátenni. És egyúttal, mivel a népszavazás utáni időszakot éljük, szeretném sajnálatomat kifejezni atekintetben, hogy március 15-én – kevés kivételtől eltekintve – a Veszprém megyei közgyűlés szocialista frakciója nem volt hajlandó a Veszprém megyei polgárokkal Pápán ünnepelni. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Kérdezem a képvicselőcsoportok részéről van-e hozzászólás. Megadnám a szót Pusztai István frakcióvezető úrnak az MSZP részéről. Pusztai István Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Közgyűlés! Én azt gondolom, hogyha egy olyan kérdésben tesznek fel népszavazási eldöntendő ügyet, amelynek szociális vonzata van, és arról kell szavazni, hogy mire ne fizessen pénzt az állampolgár, nagy valószínűséggel a többség politikai hovatartozása nélkül erre igennel fog szavazni. Nem is szeretnék a népszavazásra így konkrétan reagálni, azt természetesen azért hozzátenném frakcióvezető úr hozzászólásához, hogy ha egy Kormányintézkedést támad egy népszavazás, azt gondolom, természetes dolog, hogy a Kormány tájékoztató kampányt folytat, mint ahogy információim szerint önkormányzatok is folytattak tájékoztató kampányt, mint mozgósító kampányt önkormányzati pénzből. Hogy az állampolgárok hogyan döntöttek, azt gondolom, hogy a helyzetből kiindulva logikus, hogy az nem biztos, hogy felelős döntés és nem biztos, hogy hosszú távon a fidesz számára is szerencsés döntés. Tudniillik a fidesz olyan mértékben korlátozza magát, egy olyan csapdába került be ezzel a döntéssel, amelyik kormányzati pozíció esetén kellőképpen meg fogja kötni a kezét. Tudniillik a felelős döntés az azt gondolom, egy felelős polgári társadalom kialakítása iránti döntést kell hogy jelentsen, amely azt jelenti, hogy a közfeladatok finanszírozásában az állam és az egyén felelősségére,
4 forrás megosztására kell építeni, azt gondolom, hogy akkor alakul ki egy felelős magatartás, amikor – és egy államtól viszonylag függetlenebb helyzet – hogyha maga a rendszer is döntésre, felelős döntésre, közös finanszírozásra készteti az állampolgárokat. Én a népszavazás igazi problémájának nem a 300 forintok elvesztését tartom, hanem a magyarországi polgárosodási folyamat nem először történt visszafordulási és visszafordítási kísérletét és várható eredményét. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Horváth László képviselő úr, frakcióvezető úr. Horváth László Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Én azt gondolom, hogy egy ilyen típusú népszavazás a világ összes országában győztes népszavazás lett volna, függetlenül attól, hogy éppen melyik országban rendezték volna meg. A különbség egyébként pusztán az, hogy más európai országban az országokért felelősséget érző politikai erők nem tesznek fel ilyenfajta kérdéseket. Számomra egyébként ez akkor is egyértelmű volt, amikor, ha jól emlékszem 1999 és 2000 között maga a fidesz vetette fel a vizitdíj bevezetésének a lehetőségét és nem találta magát szemben egy olyan ellenzékkel, aki majd kiugrott volna a parlamenti padsorokból pusztán azért, hogy ezzel kapcsolatban még az ötlet hatására is – hiszen ez most is így történt, még törvény sem volt róla, de már a fidesz bejelentette a népszavazási kezdeményezését –, népszavazást kezdeményezett volna ebben az ügyben. Én azt gondolom, hogy ez a felelős politikai magatartás. Ami pedig az utolsó félmondatot illeti, hogy nem tartom korrektnek ezt a megfogalmazást, hogy a közgyűlés melyik oldala volt hajlandó Pápán ünnepelni a március 15-ei ünnepségeken, a március 15-ei ünnepségek azok az egész országra kiterjedően tartattak meg, mindenki valahol ünnepelte március 15-ét. Én emlékszem arra is, hiszen elég régóta vagyok a megyei közgyűlés tagja, mikor nem nagyon láttam pápai illetőségű képviselőket a megyeházán megtartott március 15-ei ünnepségen, de ezzel kapcsolatban nem intéztem napirend előtti felszólalást a megyegyűlés tagjaihoz. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Köszönöm, dr. Áldozó Tamás frakcióvezető úr. Dr. Áldozó Tamás Szeretném jelezni, hogy egy zirci résztvevőt sem hiányoltam Pápáról. A mire ne kelljen fizetni szólt Pusztai István, hogy ez lett volna a népszavazás tétje és akkor természetesen mindenki arra szavaz, hogy ne kelljen fizetni jelzem, néhány adócsalás gyanújába keveredett szocialista politikussal ellentétben én például fizetek adót, én például fizetek járulékot és azt hiszem, hogy ezzel így vannak a választáson, népszavazáson résztvett Veszprém megyei polgárok általában. Úgyhogy ezt az érvet újra és újra elővenni hogy nem lehet ingyen egészségügyet és ingyen közoktatást biztosítani a polgárok számára, mert ez valamiféle szocializmust idéz vissza, ez szerintem alapvetően hamis, és nem is erről van szó, szerintem pont ezt a politikai gondolkodást utasították vissza a népszavazás során a polgárok. Én megjegyezném, vagy megkérdezném azt Pusztai Istvántól, hogy ami 2006 óta folyik ebben az országban, azt ő polgárosodásnak nevezi? Mert énszerintem a polgárosodás alapvetően egészen másról szól, alapvetően arról szól talán, hogy a tehetséges, a családjáért tenni akaró ember számára lehetőségeket biztosítunk és nem lehetőségektől fosztjuk meg őket. Akkor, hogyha vállalkozni akar, akkor támogatjuk, és nemcsak akkor, hogyha valamilyen ipari hulladéknak számító gumit akar gyártani Magyarországon, hanem akkor is, hogyha kisvállalkozó és én azt gondolom, hogy ezeket a folyamatokat volt teljesen felesleges
5 felszámolni és azt ami ma van, szerintem mindennek lehet nevezni, de polgárosodásnak korántsem. Köszönöm. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Két percben én is szeretnék hozzászólni, az SZMSZ megengedi. Én azt gondolom, hogy minden olyan szociális kedvezmény, amelyet egy ország biztosítani tud az állampolgárainak, azt attól függ, hogy a gazdasága milyen erős és mit bír el. Nagyon jól látjuk, hogy az utóbbi években a magyar gazdaság az igencsak lejtmenetben van, ezt már nemcsak a magyar közgazdászok látják, hanem az Európai Unió is figyelmezteti az országot, hogy a magyar gazdaság az igen padlóra került az utóbbi három-négy év, vagy öt év rossz gazdasági döntései miatt. Azt gondolom, ezt egyik oldal sem kérdőjelezi meg, tehát a legnagyobb probléma az, hogy a rossz gazdasági teljesítmény miatt az ország nem bírja azokat a szociális támogatásokat biztosítani a lakosai számára, amelyeket ha úgy mondjuk, az Alkotmány elő is írna. Emlékeztetném azért minden képviselőtársamat arra, hogy 1998-ban a fidesz első döntése az volt, mikor kormányra került, hogy eltörölte az akkor már bevezetett tandíjat. És mégis a gazdaság elbírta, az akkori gazdasági teljesítmény és a gazdasági növekedés elbírta, hogy ne kelljen tandíjat fizetni a fiataloknak olyan gazdasági környezetben, amikor recesszió volt. Emlékezzünk vissza, hogy a német gazdaság például 2000-ben -0,2 %-os dinamikával fejlődött, ami visszafejlődést jelentett. Tehát én azt gondolom, hogy jó gazdasági döntésekkel és egy erős gazdasággal igenis ezeket a népszavazás által eltörölt díjakat a magyar államnak bírnia kell, csak jó gazdasági döntéseket kellene végre hozni kormányzati szinten, én azt hiszem, hogy ez a kulcsa mindennek. Köszönöm szépen. A napirend előtti hozzászólást bezártuk.” Szó szerinti rögzítés vége Lasztovicza Jenő Az ülés napirendjével kapcsolatban a következő bejelentéseket tette: -
-
„Sürgős” minősítésű előterjesztés készült a következő címmel: „Tiltakozás az újabb iskolabezárások ellen„ melyet „A megyei szakképzési intézményhálózat átalakításával kapcsolatos dokumentumok elfogadása” c. napirendet követően javasolt megtárgyalni. Kérdést jelentett be Pusztai István frakcióvezető, melyet utolsó napirendként javasolt megtárgyalni. Bejelentette, hogy az Ügyrendi Bizottság 2008. március 26-ai ülésén a napirendi tervezetet, a „sürgős” minősítésű előterjesztést, valamint az Egészségügyi Bizottság módosító indítványát tárgyalásra alkalmasnak minősítette. Kovács Zoltán János módosító indítványát nem tartotta tárgyalásra alkalmasnak.
Indítványozta a fentiek figyelembevételével a napirend elfogadását. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő.
6 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 32 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 30/2008. (III. 27.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. március 27-ei ülésének napirendjét a következők szerint állapította meg: 1. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének beszámolója Veszprém megye közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az ezzel kapcsolatos feladatokról, valamint Veszprém Megye Biztonságáért integrált társadalmi bűn- és baleset-megelőzési program 2007. évi megvalósításáról Előadó: Dr. Bolcsik Zoltán, megyei rendőrfőkapitány Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 2. A megyei kórház feladatellátását biztosító ingó vagyon vagyonkezelésbe adása a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt-nek Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 3. Tulajdonosi hozzájárulás és pályázati önrész biztosítása a sürgősségi betegellátás fejlesztéséhez a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Megyei KórházRendelőintézetben Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 4. A megyei szakképzési intézményhálózat átalakításával kapcsolatos dokumentumok elfogadása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 5. Tiltakozás az újabb iskolabezárások ellen Előadó: Az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság megbízásából: Stolár Mihály tanácsnok, a bizottság elnöke 6. Veszprém Megyei Fűtés-, és Melegvíz Szolgáltató Non-profit Kft. létrehozása, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb döntések meghozatala Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 7. Pályázat a közalkalmazotti létszámcsökkentéssel kapcsolatos egyszeri hozzájárulás igénylésére Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 8. Pályázati önrész megemelése a Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium EGT Norvég Finanszírozási Mechanizmusok Program pályázatához Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 9. Konzorciumi tagság a Mária Út, mint kiemelkedő jelentőségű kulturális-vallási zarándok és turista úthálózat kialakítása című KDROP pályázat benyújtásához, illetve megvalósításához Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
7 10. A „Veszprém Megye Kultúrájáért” Közalapítvány alapító okiratának módosítása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 11. Kérdés Határidő: Felelős:
azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az ülés megkezdése előtt a képviselők megkapták, illetve kiosztásra kerültek a következő anyagok: - Módosító indítványok - „Sürgős” minősítésű előterjesztés: „Tiltakozás az újabb iskolabezárások ellen„ - Ajka Város Önkormányzata polgármesterének levele a 4. sz. napirendhez kapcsolódóan, az ajkai képviselő-testület előterjesztése, valamint a 32/2008. (III. 25.) Kt. határozata - A Veszprém Megyei Turisztikai Hivatal legújabb kiadványai: Veszprém Megyei rendezvénynaptár 2008, Üdülési csekkel Veszprém megyébe! 2008 NAPIRENDEK TÁRGYALÁSA 1. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének beszámolója Veszprém megye közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az ezzel kapcsolatos feladatokról, valamint Veszprém Megye Biztonságáért integrált társadalmi bűn- és baleset-megelőzési program 2007. évi megvalósításáról Lasztovicza Jenő Köszöntötte Zsinka András dandártábornokot, az ORFK Humánigazgatási Szolgálat vezetőjét és dr. Bolcsik Zoltán megyei rendőrfőkapitányt. Megadta a szót dr. Bolcsik Zoltánnak az előterjesztés szóbeli kiegészítésére. Dr. Bolcsik Zoltán Megköszönte, hogy első napirendként tárgyalja a közgyűlés a Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság beszámolóját. Elmondta, hogy az írásos anyag kellően részletezi azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a munkatársai a főkapitányságon belül a megye közbiztonsága érdekében végeztek. Arról szólt, köztudomású, 2006. november 15-én vette át a beosztását az országos főkapitánytól, és azt már akkor is elmondta, hogy egy jól működő megyei főkapitányságot vett át jó irányítással, és az eltelt időszakban nagyon magas színvonalon dolgozó kollégákat ismert meg. Úgy ítélte meg, az egyik legfontosabb mutató az, hogy a 100.000 lakosra jutó bűncselekmények száma vonatkozásában Veszprém megye az országos rangsor 17. helyét foglalja el, amely azt jelenti, az ország egyik legbiztonságosabb megyéjét mondhatják magukénak, de ez nem jelenti azt, hogy hátradőlhetnek a székükben. Kiemelte, rendkívül sok az elvégzendő feladat, minimális célnak a jelenlegi helyzetet fenntartását, maximális célnak viszont annak javítását tartotta, amelynek érdekében mindent el fognak követni. A bűncselekmények számának 5,4 %-os emelkedésével kapcsolatban elmondta, az a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bűncselekmények száma megegyezik az előző évivel. Elmondta, első intézkedései egyikeként az összes olyan hosszabb határidejű ügyet, amelyekben nem volt reális esély arra, hogy az elkövetőt elfogják, befejeztette. Ennek
8 következtében a nyomozóknál lévő ügyek száma majdnem a felére csökkent, amely lehetőséget biztosít a minőségi munka végzésére. Büszkén említette, hogy az emberölési ügyek felderítettsége 100 %-os. Megítélése szerint az idei év egyik fő kihívása a közlekedési bűncselekmények csökkentése lesz, amelyekben szigorúbb intézkedési politikát kíván folytatni. Elgondolkodtatónak tartotta, hogy 33 %-os az ittasan elkövetett balesetek aránya, jelezte, ezen a területen növelni fogják az intézkedések számát. Kiemelte, egyik fő feladatuk a toborzás, mivel 10 %-os létszámhiánnyal küzdenek, ennek felszámolása érdekében különböző pályázatokat írtak ki, a szomszéd megyékben megkeresték a volt határőröket, valamint a rendőr iskolásokat. Közbiztonságot befolyásoló tényezőként említette, hogy a megyében az utak mellől eltűntek a „rossz” lányok. Fő célkitűzésként említette továbbá a nyelvtanulás növelését, amelyre megtették a szükséges intézkedéseket. Kiemelt feladatnak tekintette a pápai repülőtérrel kapcsolatos rendőri feladatok előkészítését, ennek érdekében felvették a kapcsolatot az amerikai partnerrel, 300 amerikai család fog letelepülni a megyében, amelyet biztosítaniuk kell, továbbá a repülőtéren a határátlépést is, amelyre az előkészületeket megtették. További projektként említette a nyári idegenforgalom előkészítését, amelyhez reményei szerint az ORFK segítségével létszám megerősítést fognak kapni. Elmondta, hogy a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottsága is beszámolt, amelyben a programok megvalósítását részletesen taglalták. Megköszönte a közgyűlésnek és minden önkormányzatnak a főkapitányságnak és a kapitányságoknak nyújtott támogatását. Kiemelte, ez az anyag is azt bizonyítja, mindenkinek nagyon fontos az, hogy Veszprém megyét a biztonságos megyék közé lehessen sorolni. Lasztovicza Jenő Megköszönte dr. Bolcsik Zoltán dandártábornok beszámolóját és megadta a szót Zsinka András dandártábornak. Zsinka András Az ORFK vezetője, dr. Bencze József altábornagy nevében is köszöntötte a közgyűlés tagjait. Elmondta, mint ahogy a megyei főkapitány beszámolójából is kiderült, a Veszprém megyei kollégák az elmúlt évben is eredményesen hajtották végre szolgálati feladataikat. A 100.000 lakosra jutó bűncselekmények számával kapcsolatban elmondta, az országosan kimagasló eredmény, amely önmagáért beszél. A 2007-es évvel kapcsolatban elmondta, a rendőrség életében a schengeni csatlakozáson túlmenően a határőrséggel történt integráció is megvalósult, amelynek jelenleg végzik a finomhangolását. Megjegyezte, hogy a határőrök részére biztosított teljes körű tovább foglalkoztatási lehetőség aránytalanságokat is hozott. Példaként említette, hogy Vas megyében 400, Győr-Moson-Sopron megyében több, mint 500 olyan kolléga, átképzett határőr dolgozik, akik a megadott létszám felett vannak. Ehhez kapcsolódóan elmondta, azok a megyei főkapitányságok, amelyek területén korábban működtek határőr igazgatóságok és humán erőforrás többlethez jutottak, nem fognak részesülni abból a központi végzős hallgatói létszámból, amelyet a tanulók júniusi kibocsátásával végre fognak hajtani. Jelezte, az ORFK kiemelt figyelmet kíván fordítani a határral nem rendelkező megyékre, ezért a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság a meglévő létszámhiányának a több, mint 50 %-át a végzős tanulók biztosításával próbálja megoldani. Felkérte a közgyűlést, hogy az eddigi támogatásán túlmenően lakhatási támogatással biztosítsa annak lehetőségét, hogy a Vas- és Győr-Moson- Sopron megyében szolgáló kollégái minél nagyobb létszámban tudjanak a Veszprém Megyei Főkapitányság területén szolgálati beosztáshoz jutni, hogy segíteni tudják a megyei főkapitányság nem egyszerű feladatait. Az ORFK vezetése nevében megköszönte a közgyűlésnek az elmúlt évben a megyei főkapitányság részére nyújtott támogatását.
9 Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéshez vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdések Könnyid István Megkérdezte, a rendőr-főkapitányságnak milyen eszközök állnak rendelkezésre az állomány hiányának csökkentésére, illetve megszüntetésére. Gaálné Vörösmarty Éva Elmondta, hogy a közúti ellenőrzések száma 2008. év elejétől drasztikusan emelkedett és szigorodott az ittas vezetésért és a gyorshajtásért kiszabott büntetések mértéke. Megkérdezte, vannak-e olyan statisztikai adatok, amelyek arra vonatkoznak, hogy ez milyen mértékben szorította vissza Veszprém megyében a szabálysértések számát, ill. milyen szerepe volt a baleset megelőzésben. Arról érdeklődött, hogy a prevenció érdekében tartott előadások egykét intézményre vonatkoznak-e, vagy több iskolába is el tudnak jutni a felvilágosító programokkal. Utalt arra a nemrég készült megyei felmérésre, amely a fiatalok dohányzási, italfogyasztási szokásait, valamint a kábítószerhez való viszonyát vizsgálta, amely kritikus állapotot tükröz. Nagyon fontos és kiemelt feladatnak tartotta az ifjúságvédelmi munkát a rendőrség részéről, amelyhez a szülők és a pedagógusok felelős hozzá állását is szükségesnek tartotta. Dr. Hermann István A rendőri létszámhiánnyal kapcsolatban egy előző napi a televízióban látott információra kérdezett rá, ahol elhangzott, hogy a megyékből 2000 fő rendőrt bizonytalan időre Budapestre vezényeltek. Megkérdezte, ez a vezénylés érintette-e Veszprém megyét, ha igen, hány fővel, mivel ha a balatoni főszezonra nem kerülnek vissza a Veszprém megyei rendőrök, és nem kapnak segítséget a létszámhiány megoldására, akkor a rendőrhiány még fokozottabban fog jelentkezni. Nem tartotta szimpatikusnak az ilyen központi elvezényléseket, mert a Veszprém megyei rendőröknek a megyében lenne a helyük. Megkérdezte, hogy a rendőrök kétcsillagos szállodákban történő elhelyezése anyagilag megéri-e. Megjegyezte, a határőrség nagyobb arányú Budapestre vonásával, vonzó állásajánlatokkal jobban meg lehetett volna oldani a rendőrség budapesti létszámhiányát. Szedlák Attila Elmondta, régóta probléma a Balatonalmádi kapitányság elhelyezése, az infrastruktúra szempontjából a munkafeltételek nem megfelelően biztosítottak. Megkérdezte, a főkapitánynak mi az elképzelése a Balatonalmádi rendőrkapitányság elhelyezésével kapcsolatban. Jelezte, hogy a Balatonalmádi rendőrkapitányságon kimagaslóan nagy, 12-15 % a létszámhiánya, és nem nyugtatta meg, hogy majd a végzősöket ilyen helyekre fogják irányítani. Véleménye szerint a megyei főkapitányság 119 fős létszámhiányát nem fogja megoldani a végzős hallgatók felének - 14 fő - megyébe történő vezénylése. Megjegyezte, hogy a kistérségük tekintetében legtöbb hiány a közterület végrehajtási állományból hiányzik. Ács János Megkérdezte, a megyei főkapitányságnak lesz-e programja arra, hogy a nagyobb településeken bizonyos nemzetiségek által okozott egyre több rongálásos bűnelkövetés ellen
10 hogyan tudnak közösen fellépni az önkormányzatokkal, mivel az önkormányzatok tehetetlensége sok ilyen esetben már megmutatkozott. Kifogásolta, hogy az Ügyészség az önkormányzatoknak visszaadja az ilyen jellegű szabálysértési eljárásokat. Arról érdeklődött, tudnak-e közösen gondolkodni a megelőzésben, van-e arra valamilyen elképzelés. Felhívta a főkapitány figyelmét arra, hogy a közeljövőben az általa elmondottakkal halaszthatatlanul foglalkozni kell. Kovács Zoltán János Elmondta, a sajtóból, a médiából és közvetlenül is tapasztalhatják országszerte, hogy növekszik a fiatalok által elkövetett erőszakos bűncselekmények száma, amelyet szomorú dolognak tartott. Megkérdezte, az erőszakos bűncselekményekkel kapcsolatban milyen tendenciák tapasztalhatók, összehasonlítva más megyékkel a közeljövőben milyen hangsúlyt kell fordítani arra, azzal kapcsolatban milyen feladatok állnak a megye társadalma előtt, mert megítélése szerint az a közeljövő egyik súlyos problémája lesz. Polgárdy Imre Arról érdeklődött, mi az oka annak, hogy a bűncselekmények száma 2005-től 2006-ig lassan, de folyamatosan csökkent, majd 2007-ben hirtelen megnövekedett. Megkérdezte, miért csökkent a DADA oktatók száma. Megkérdezte továbbá, hogyan változott a főkapitányság költségevetése az előző évihez képest, származik-e bevételük a büntetésekből és az hány %-ot jelent. Arról érdeklődött továbbá, elképzelhető-e olyan polgári ruhás nyomozó a megyében, aki rohamrendőrnek álcázza magát. Megkérdezte, bevett gyakorlat-e Európában, hogy a rendbontók felkutatását a lakosság segítségével teszik úgy, hogy azért sikerdíjat tűznek ki. Arról érdeklődött a főkapitánytól, hogyan érzi magát Veszprémben, milyen a munka kapcsolata a megyében nagy tiszteletnek örvendő és március 15-én előléptetett dr. Horváth Imrével. Dr. Áldozó Tamás Megjegyezte, Pusztai István napirend előtti hozzászólására adott válasza óta 42 percet zavartalanul polgárosodott, és talán ez juttatta eszébe azt, hogy amikor a rendőrség közúti ellenőrzést végez, akkor az autóvezetőktől gyakran kérik a kötelező felelősségbiztosítás befizetéséről szóló igazolást. Kiemelte, a kötelező felelősségbiztosítás egy polgári jogi szerződés, amelyet az autós egy gazdasági társasággal, egy biztosítóval köt, és amikor a rendőrség ezt ellenőrzi, a polgárnak a szerződésszerű teljesítéséről győződik meg. Megkérdezte, helyesnek látják-e azt, hogy egy biztosító ügynökeként - kérte ne értsék félre ezt a megjegyzését - jár el a rendőrség a gépjárművezetővel szemben. Furcsának tartotta, hogy a gépjármű adó befizetéséről szóló csekket nem kéri a rendőrség, holott azzal az autós adót fizet és a köz kiadásaihoz járul hozzá, míg egy magántársasággal szembeni befizetés megtörténtéről meggyőződik, megkérdezte, hogy ezt logikailag helyesnek tartják-e. Arról érdeklődött, hogy a rendőrségnek rendelkezésére áll-e adatbázis arra a célra, ha az autóvezetőnél nincs ilyen igazolás, meg tud-e győződni arról, hogy eleget tett-e fizetési kötelezettségének, rendelkezik-e szerződéssel. Megjegyezte, amennyiben a rendőrség rendelkezik olyan adatbázissal, amelyen ellenőrizni tudja, hogy az autós eleget tett-e befizetési kötelezettségének, akkor miért kéri arról az igazolást, mivel felelősségbiztosítás esetén az autóvezető kötelezettsége arra terjed ki, hogy megfizesse a díjat, és nem arra, hogy a megtörténtét igazoló dokumentumot feltétlenül magánál tartsa. Kiemelte, azt tartja helyesnek, ha az autóvezető eleget tesz fizetési kötelezettségének.
11 Bikádi László Református lelkészként megköszönte, hogy a rendőrök a húsvéti ünnepekben nem álltak szondákkal a templomaik előtt, mivel köztudott, hogy a református liturgiának része az, hogy a gyülekezet tagjai egy-egy korty bort isznak hitük gyakorolásaként. Dr. Kovács Zoltán Köszönetet mondott a főkapitánynak a C-17-es programmal kapcsolatos határrendészeti feladatoknál végzett erőfeszítéseiért. Elmondta, tudják, hogy ez egyelőre ideiglenes megoldás – megjegyezte, nem szeretnének úgy járni, mint a Vörös hadsereggel, hogy ideiglenesen itt maradtak ötven évig -, de szeretnék, ha ez végleges megoldást nyerne. Örült annak, hogy Zsinka Andrást itt láthatta a közgyűlésen, a C-17-es programmal kapcsolatban megkérdezte, mikorra látják annak végleges megoldását, mivel az jelentős szoftverfejlesztést is igényel, amely 1 mrd Ft-os fejlesztéssel szerepel a rendőrségnél. A körzeti megbízottak részére történő szolgálati lakás biztosításával kapcsolatban elmondta, hogy a megyei önkormányzat rendelkezik a legkevesebb szolgálati lakással, de véleménye szerint a helyi önkormányzatok korábban is jól együttműködtek a rendőrséggel a közbiztonságot elősegítő munkatársak letelepítésében. Arról szólt továbbá, az új nyugdíjtörvény bevezetése következtében több tapasztalt rendőr nyugdíjba vonult, és helyette arra kaptak ígéretet, hogy végzős, de tapasztalatlan hallgatókkal kerül az állomány feltöltésre. Megkérdezte, a 2007-es esztendőben érzékelhető volt-e a minőségi munkában, hogy több szakember nyugdíjba vonult, és az mit vetít előre 2008-ra. Elmondta, ismeretei szerint Vas-és Győr-Moson-Sopron megyéből vezényeltek fel rendőröket Budapestre, ahol a rendőri állományban jelentős többlet keletkezett a határőrök áthelyezésével kapcsolatban. Kiemelte, mindez igazolni látszik azt a tételt, amelyet évek óta mondanak, hogy Budapesten a közterületi rendőrség - amelyet az ORFK mindig tagadott - hiánnyal küzd. Örült annak, hogy elismerték, oda több rendőr szükséges pl. a nagy aluljárókba. Kérte annak cáfolatát, hogy a Budapestre történő vezénylés nem a REBISZ személyi állományát fogja növelni és nem belbiztonsági célt, hanem olyan jellegű közterületi jelentétet fog szolgálni, amely az állampolgárok biztonságérzetét fogja növelni. Utalt a 2006. évi rendőrségi állománygyűlésekre, ahol ígéretek hangzottak el bizonyos feladatok megoldására, megkérdezte, azok 2007-ben miként teljesültek, mivel arról nem írtak a beszámolóban. A kötelező biztosítással és a gépjármű adóval kapcsolatban megkérdezte, a rendőrség részéről történt-e kezdeményezés arra vonatkozóan, hogy az a jogszabályból kikerüljön. Megkérdezte, a 2007-es évben mennyiben változott meg az a rendőrségi magatartás, mely szerint nem megfelelő módon, sok esetben úgy mértek sebességet, hogy a KRESZ szabályait megsértették, tilosban álltak. Arról szólt, hogy a közúti ellenőrzések célja a prevenció és a gyorshajtók kiszűrése, megkérdezte, mi az oka annak, hogy továbbra is olyan szakaszokon történik az ellenőrzés, ahol leginkább lehet előzni és a statisztikák szerint a legkevesebb baleset történik. Az ellenőrzésekkel kapcsolatban megkérdezte, hogy azok célja a pénzbehajtás, állami bevételek növelése, az mennyiben függ össze a közlekedési bűncselekmények és szabálysértések megelőzésével. Megjegyezte, a lányok még nem „rajzottak ki”, de tudomása szerint a főkapitány az állománygyűlésen megígérte, hogy ebben az ügyben hathatós intézkedéseket fog tenni. Válaszok Dr. Bolcsik Zoltán Megköszönte a sok kérdést, amely azt tükrözte, hogy a megyében nagyon fontos a jó színvonalú közbiztonság. A létszámhiány és a toborzás eszközeivel kapcsolatban elmondta, az előző vezetés semmiképpen sem felelős a megyében kialakult létszámhiányért, jelezte, hogy gazdasági indokok alapján, valamint a határőrség integrációja miatt volt egy fenntartott
12 létszámstop, továbbá a nyugdíjszabályok változásából adódó nyugdíjba vonulás is befolyásolta azt. Elmondta, a létszámstopot feloldották, a kapitányságvezetők feladatul kapták, hogy minél hatékonyabban toborozzanak. Kitörési pontként említette a Vas- és GyőrMoson-Sopron megyei volt határőrök beszervezését, a katonák átcsábítását. A jövőt illetően a rendőr szakközépiskolában történő toborzás fontosságát említette. Arról szólt, felmérést készíttetett arra vonatkozóan, hogy mennyi megyei rendőr dolgozik más megyében, akiket a munkatársai meg fognak keresni azzal, hogy dolgozzanak a megyében. Kiemelte, minden olyan települési önkormányzatnál, ahol személyes látogatást tett, ígéretet kapott a körzeti megbízottak részére szolgálati lakás biztosítására, amelyekkel élni kívánnak, és ezeket az állásokat már így fogják megpályáztatni. A közúti ellenőrzések statisztikai adataira vonatkozó kérdésre, valamint arra, hogy van-e annak számottevő eredménye elmondta, nincs értelme 1-1 hónapot elemezni, mivel az első negyedéves adatokat nemsokára összesíteni fogják, de az elsődleges jelzések alapján csökkenés tapasztalható. Azt hangsúlyozta, hogy a féléves adatok már korrektebb elemzésre adnak lehetőséget. A kábítószeres bűnmegelőzéssel kapcsolatban elmondta, azt tervezik, hogy körzeti megbízottak, vagy bűnmegelőzési nyomozók minden iskolába eljussanak, és az említett iskolai felmérés adatainak ismeretében fogja meghatározni a munkatársainak a feladatait. A Budapestre történő rendőri vezényléssel kapcsolatban elmondta, hogy amióta a rendőrkapitányság élén van, Veszprém megyéből biztosítási feladatokra nem vezényeltek fel senkit sem. Jelezte, hogy néhány kollégája felment Budapestre, akik kizárólag tapasztaltszerzés céljából tanulmányozták az új bevetés irányító központot. A kérdés második részének megválaszolására átadta a szót Zsinka András részére. Zsinka András Azt hangsúlyozta, hogy a megyei főkapitányságok összesen 300 fő vezényelésére biztosítottak lehetőséget Budapestre, amellyel az 1400 fős hiánnyal működő budapesti Rendőr-főkapitányság közbiztonsági feladatainak ellátását segítik. Megerősítette, hogy a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságról senkit sem vezényeltek Budapestre, az említett rendőrök kizárólag a budapesti Rendőr-főkapitányság feladatinak ellátására kerültek vezénylésre. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság létszámhiányával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva elmondta, ismeretei szerint március 1-jei adatok szerint 104 fős létszámhiány van, amelynek pótlására 59 fő végzős tanulót biztosítanak, egyúttal jelezte, mint az első hozzászólásában is említette, annak több, mint 50 %-át biztosítják a létszámhiány csökkentésére. A NATO repülő bázissal kapcsolatban elmondta, hogy a rendvédelmi biztosításra a szükséges előterjesztés elkészült, egyéb beüzemelési szakaszt követően fogják tudni majd azt a folyamatot véglegezni. Dr. Bolcsik Zoltán A balatonalmádi rendőrkapitányság épületével kapcsolatban elmondta, hogy az alkalmatlan a kapitánysági funkciók ellátására, amelyről a kapitánnyal és a gazdasági szolgálattal is egyeztetett. Megjegyezte, lehetőségként merült fel az almádi vezetés részéről, hogy a mellettük lévő iskola épületét hasznosítani lehetne, amelyről felmérést fognak készíteni. Arról szólt, amennyiben ez nem lenne megvalósítható, akkor pályázat útján szeretnék megoldani a kapitányság elhelyezését, mivel a megyei kapitányságok közül ez van a legrosszabb helyzetben. A létszámhiányra vonatkozó kérdés tekintetében elmondta, az első fokú szervekhez fognak kerülni a leendő kollégáik, a helyi vezetést a toborzó munka hatékonyságára ösztönzik, mint ahogy azt már az előzőekben is elmondta. Véleménye szerint
13 év végére a létszám feltöltöttségüknek látható eredménye lesz. A nagyobb településeken történő rongálásos bűncselekményekkel kapcsolatban elmondta, szorgalmazzák a kamera rendszer minél nagyobb számú kiépítettségét, korszerűsíteni fogják a központi ügyeleti rendszert, amelyet 6. emeletről a földszintre fogják helyezni, ahova egy központi kamerarendszert kívánnak telepíteni. Ez a kamerarendszer az egész megyét át fogja fogni, és az ügyelet tudni fogja, hol van az esetleges rendkívüli esemény helyszínéhez legközelebbi járőr, akit majd oda tud irányítani. Azt hangsúlyozta, a rongálásos bűncselekmények csökkentése érdekében a nagyobb rendőri jelenlét érdekében fokozni kívánják a járőr szolgálatokat. Jelezte, hogy jogszabályi változás következtében a veszprémi központi fogdát be fogják zárni, ahol eddig kizárólag csak őrizetesek lehettek, arról szólt, a letartóztatottak a büntetés-végrehajtási intézetben kerültek elhelyezésre. Elmondta továbbá, a fogda őrsége 15 fő, ahol éves átlagban naponta 2-3 foglyot őriztek, így a fogdát nincs értelme fenntartani, ezért Székesfehérváron egy regionális fogda kerül kialakításra és az így felszabadult rendőröket is az utcákra fogják vezényelni. A bűnelkövetők számával kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, hogy az mind a gyerekkorúak, mind a fiatalkorúak esetében csökkent. Arról szólt továbbá, a hangsúlyt arra kívánják helyezni, hogy minden iskolába eljussanak, ahol megelőző és felvilágosító munkát szeretnének folytatni. A bűncselekmények számának emelkedésével kapcsolatban elmondta, a gyakorlatban a bűncselekmények száma változatlan volt az előző évhez képest. Majd hozzátette, a statisztikában azért mérhető egy 5 %-os emelkedés, mert ahogy már említette, decemberben elrendelte, hogy „azokat az ügyeket, amikben nincs esély”, azokat már ne vigyék át a 2008. évre, hanem fejezzék be. Megjegyezte, ettől nem „boldogok”, de ez statisztikailag egy stagnáló számot jelent. Azzal kapcsolatosan, hogy a költségvetésük az előző évihez képest csökkent-e elmondta, az előzetes tervtárgyalások alapján, aminek a véglegesítése április közepére várható, nem tapasztalt költségvetési csökkenést. Elmondta még, nem származik bevételük a bírságokból, azok a központi költségvetésbe kerülnek. Jelezte, kikerülné a válaszadást azzal kapcsolatosan, hogy elképzelhető-e hogy polgári ruhás nyomozó rohamrendőrnek álcázza magát. Megjegyezte, azt tudja, hogy Veszprém megyében nem volt ilyen, és úgy gondolja, hogy nem is lesz. Majd hozzátette, tudja azt, hogy „annak is azért ott” fegyelmi eljárás „volt a vége”. Elmondta még, eddig valóban nem volt gyakorlat, hogy a rendbontókkal szemben a médiában „díjat tűznek a fejükre”, de szakmailag úgy véli, a megelőzésre jó hatással van ez, és igenis lássa a közvélemény, hogy „itt mik történnek”. Hozzáfűzte még, bár nem tiszte értékelni a történteket, de nagyon fel tudja bőszíteni az, ha valamilyen rendezvényen olyanok jelennek meg, akik csuklyában vannak, sállal takarják magukat, és ennek nincsen következménye. Elmondta még, úgy gondolja, hogy a nemzetközi példáknak, szabályoknak megfelelően kell ebben „követni a gyakorlatot”. Arra a kérdésre válaszolva, hogy érzi magát Veszprémben, elmondta: nagyon jól érzi magát. Hozzátette, támogatást kapott mindenhonnan, az önkormányzatoktól, képviselőktől, a társadalmi- és a gazdasági élet szereplőitől, a lakosságtól, és azt mondhatja, hogy Veszprém megyében még nagyobb támogatást, szeretetet és barátságot kapott, mint Pest megyében, ahol 18 évig dolgozott. Elmondta továbbá, Dr. Horváth Imre tábornok úrral a kapcsolata teljesen kiegyensúlyozott, bűnügyi területről korábban is ismerték egymást, és a tábornoki előléptetés elismerése annak is, hogy a novembertől eltelt időszakban „harmonikus” együttműködés volt közöttük, semmiféle ellentét, szakmai vagy emberei ellentét nem volt. Hozzátette, úgy érzi, hogy ez a kapcsolat továbbra is olyan szorosnak mondható, mint korábban volt. Jelezte, számít Dr. Horváth Imre tábornok úr munkájára, véleményére, személyi javaslataira is, és szakmai tudására véleményére a továbbiakban is támaszkodni szeretne. Kiemelte, Veszprém megye bűnügyi irányítója továbbra is tábornok úr marad. A kötelező felelősségbiztosítással kapcsolatban felvetettekre reagálva elmondta, jogszabályi kötelezettség alapján járnak el, majd hozzátette, nem minősítené ezt, csak végrehajtók, és a jogszabályok alapján végzik
14 munkájukat. Megjegyezte, úgy tudja, hogy a rendőrség, illetve az ORFK tett ilyen előterjesztést, hogy az ezzel kapcsolatos szabályok a KRESZ-ben módosuljanak. Bikádi képviselő úrnak válaszolva elmondta, úgy gondolja, hogy országosan sem, de Veszprém megyében biztosan eddig sem voltak olyan „ötletei” a rendőrségnek, hogy a templomoknál a legfontosabb a rendőri intézkedés. Hozzátette, ezután sem gondolják azt, hogy ezen a gyakorlaton változtatni kellene. Elmondta még, nyilvánvaló mindenkinek, hogy az a mennyiség, amit az istentiszteleteken elfogyasztanak, nem kimutatható és a kollégák a balesetmegelőző tevékenységüket nem ott végzik. Kérte, ha valaki nem kapott megnyugtató választ, kérdezzen ismét. Dr. Kovács Zoltán felvetésére válaszolva elmondta még, úgy gondolja, az utóbbi hetekben nem csak a hűvös időjárás miatt nem látni lányokat az út szélén, és látható volt más megyékben, illetve a szomszédos megyékben, hogy megnövekedett a lányok száma, mert vélhetőleg „átköltöztek” innen. Hozzátette, jogszabályilag „rendkívül nehéz velük szemben eljárni, mert valóban ott állnak a buszmegállóban állnak a kiskofferrel, csak éppen nem a buszra várnak”. Jelezte, a tilosban fotózó traffipaxok miatt már idekerülésekor intézkedett, és határozottan megtiltotta, hogy olyan helyen fotózzanak, ahol a rendőrök is szabálysértést követnek el. Megjegyezte, ez nem csak sebességmérésre vonatkozik, hanem másra is, tehát a legszigorúbban jár el ilyenekkel szemben, mert a rendőrség egyik fő feladata a személyes példamutatás, tehát a rendőri intézkedés sem történhet tilosban. Jelezte, azt vizsgáltatta és vizsgáltatja most is, hogy valóban olyan helyeken legyen sebességellenőrzés, amelyek a legveszélyesebb szakaszok. Hozzátette még, az szakmai kérdés, hogy éppen hova állnak a sebességmérő műszerrel a kollégák, de igyekeznek olyan helyekre állni, ami a közlekedés biztonságát szolgálja. Hozzászólások Pál Béla Hozzászólásában jelezte, azt gondolja, mind a leírtak, mind pedig a dandártábornok úr által elmondottak teljes képet adnak arról, hogy Veszprém megye rendőr-főkapitányságának vezetői és munkatársai valóban elismerésre méltó munkát végeztek az elmúlt időben. Hozzátette, a múlt évben történt vezetőváltás „zökkenőmentes” volt, sikerült jó kapcsolatot kialakítani a kollégákkal. Az MSZP képviselőcsoportja nevében köszönetüket és elismerésüket fejezte ki a jelenlévő rendőrségi meghívott vendégeknek. Elmondta még, az összegzés tartalmazza azokat a feladatokat is, amelyek az elkövetkezendő időszakban valóban fontosak lesznek. Megjegyezte, nagyon nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy „milyen mértékben sikerült a bűnmegelőzést, a közbiztonságot társadalmasítani”, és azt gondolja, nem csak a rendőrség feladata a közbiztonság megőrzése, és a megyei önkormányzat Bűnmegelőzési Tanácsával közösen végzett munka is „hozzájárult ahhoz, hogy minél többen ráébredjenek arra, hogy ez közös ügyünk”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a schengeni határnyitás következtében adódó feladatok valószínűleg még nem fejeződtek be, és nagyon helyesnek tartotta, hogy erre a jövőben is kiemelt gondot fordítanak, és hozzáfűzte, különösen fontos valamennyiük számára a megyében a pápai katonai repülőtér. Jelezte, fontosak még azok a kiemelkedő rendezvények, melyek döntően a tavaszi időszakra, és a nyárra „esnek”, és úgy gondolja, „kiemelt rendőri biztosítást igényel majd a Budapest –Dakar rally-nek a Veszprém megyére eső szakasza is”. Megerősítette, „nagyon fontos, hogy a parancsnoki toborzó munkával is rövid időn belül fel lehessen tölteni azokat a körzeti megbízotti státuszokat, ahol ez még nem történt meg”. Gratulált az önkormányzatokkal, társadalmi- és civil szervezetekkel és a lakossággal kialakított jó munkakapcsolathoz. Megjegyezte, úgy véli, korábban nem volt példa arra, ami most megvalósult, hogy Ajkán és Veszprémben a lakosságot megkérdezve alakította ki jövőbeni feladatait a rendőrség. Hozzátette még,
15 Veszprém megyében akkor érzik jól magukat az itt lakók, az idelátogatók, hogyha itt a közbiztonság helyzete országos viszonylatban is kiemelkedő. Dr. Kovács Zoltán Hozzászólásaként jelezte, három dologra szeretné felhívni a figyelmet. Egyik a regionális fogda kérdése, mellyel kapcsolatban megjegyezte, jogszabályok szólnak arról, miként kell az őrizetest elhelyezni, de vajon hosszú távon nem érné-e meg a helyi-, vagy a megyei fogdák felújítása-, vetette fel. Megjegyezte, az őrizetesek kihallgatása miatt egy sümegi bűncselekmény esetén Székesfehérvárra utazni, az oda-vissza kb. 300 km, ami sok időt és energiát von el a rendőri munkától. Hozzátette, ez már felmerült a helyi kapitányságokról Veszprémbe történő kihallgatásokra járás esetén, és ez a regionális fogda esetében még inkább felveti ezt a problémát. Szerinte ezt végig kellene gondolni hosszú távú megoldásként. Az előbb elhangzottakhoz is kapcsolódva kiegészítésül elmondta, dr. Németh Sándor valamikori pápai kapitány, aki ma ügyész, kezdte el azt a települési, városi, illetve kistérségi „fórumrendszert”, ahol a lakossággal együtt a helyi rendőrségi vezetők fórumokat tartanak, amit Töreki Sándor folytatott. Megjegyezte, tehát nem csak Veszprémben és Ajkán voltak ilyenek, hanem Pápán is; január óta zajlanak ezek a fórumok Pápán illetve a kistérségben is. Elmondta még, ami a feladatot nehezíti az az, hogy a schengeni megállapodást követően 5 db „belső megyéje” van az országnak, és a külső megyék jelentős, „talán túlzottan erős rendőrségi megerősítést kaptak”, és ez azt jelenti, hogy a bűnözők „a belső megyékbe fognak áthúzódni”. Hozzáfűzte, sokkal nehezebb lesz a feladat kevesebb létszámmal, mint a „külső” megyékben nagyobb létszámmal. Jelezte, amit Zsinka tábornok úr elmondott, azzal egyetért, mert az országgyűlésben „régóta szorgalmazza”, hogy Budapesten hiányzik 1000 rendőr, a mostani nyugdíjazások miatt pedig már 1400 fő, és ahol a legerősebb a bűnözés, ott fokozni kell a létszámot, és ezt sosem ismerték el a rendőri vezetők korábban, ezért örül, hogy most elismerték, hogy erre szükség van. Hangsúlyozta, ez fontos feladat, és erre az ORFK-nak „kifejezetten energiát kell fordítani”, ha máshogy nem, a technikai eszközöket kell a belső megyékben „fokozni”, ami megkönnyíti a munkát. Hozzátette, ha a létszámot nem lehet fokozni a határőrök áthelyezésével, - bár számára furcsa ilyen szervezetnél, hogy aki határőr volt, „örök időkre röghöz kötötten Körmenden kíván lakni”-, akkor a belső megyékbe sokkal „erőteljesebb” technikai eszközöket, gépjárműveket kell biztosítani, hogy „kiegyenlítődjenek azok a viszonyok”. Hozzáfűzte, erről Bencze tábornok úr itt a közgyűlésben azt mondta, hogy 2-8 év, mire véglegesen kiegyenlítődnek ezek a viszonyok, de „addig is van baj, azt is meg kell oldani”. Dr. Hermann István Az előzőekhez kapcsolódva elmondta, képviselőtársa már említette, hogy máshol is történnek a rendőrség részéről olyan jellegű felvilágosító, a rendőrség munkáját megismertető tevékenységek, amik Ajkán és Veszprémben történtek. Hozzátette, Töreki úr ezt „nagyon jól csinálja”, minden választókörzetben rendszeresen fórumot tartanak közösen, ahol a lakossági érdeklődés jelentős. Megjegyezte még, érdekes, hogy a médiumok interpretálhatnak a rendőrséggel kapcsolatos információt úgy, hogy az kontrolálatlannak, vagy tudatos félrevezetésnek tűnhet, és örül annak, hogy a megyéből senkit nem vezényeltek el, de a magyar tv-ben jelent meg az említett létszám képekkel illusztrálva. Hozzáfűzte még, utána kellene nézni, hogy ilyenek hogy lehetségesek. Szedlák Attila Jelezte, főkapitány úr válasza megnyugtató a részéről, vagyis hogy a főkapitány is úgy látja, az almádi kapitányság az, amin változtatni kell. Majd hozzátette, mint az almádi kistérség elnöke felajánlja közreműködését és segítségét ebben az ügyben. Elmondta még,
16 dandártábornok úr válasza is megnyugtató volt abból a megközelítésből, hogy a beszámolóban szereplő 119 fős hiány helyett már csak 104 fő a hiány, és ezt 59 fővel pótolják majd, ha jól értette az elhangzottakat. Megjegyezte, a beszámoló 10. oldalán a bűn- és balesetmegelőzési tevékenység értékelésénél a települési bűnmegelőzési „stratégiák” tekintetében az almádi kistérség nincs megemlítve. Tájékoztatta a főkapitány urat, hogy az almádi kistérségben teljes a lefedettség, viszont 3 település, ami nem ez a kistérség ugyan, de az almádi kapitánysághoz tartozik, „ott pedig folyamatban van a bűnmegelőzési anyag elkészítése”. Stolár Mihály Az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság elnökeként köszönetét fejezte ki főkapitány úrnak, hogy fontosnak tartja a középiskolákkal való együttműködést. Úgy vélte, „az a liberális szemlélet, amely az oktatáspolitika elfogadása következtében az iskolákba jelenleg fellelhető, az olyan károkat jelent rövid és hosszútávon egyaránt, hogy az együttműködésre feltétlenül szükség lesz a jövőt illetően”. Pálfy Sándor Hozzászólásában azt kívánta a rendőrségnek, hogy „találja meg önmagát”. Elmondta továbbá, azt gondolja, sem a rendőri vezetők, sem a rendőrök nincsenek könnyű helyzetben. Megjegyezte, nyilván ez is egyik oka annak, hogy a rendőrségi állomány „nem töltődik olyan könnyen” mint néhány évvel ezelőtt. Javasolta a jelenlegi rendőri vezetőknek, hogy a mindenkori jogalkalmazás, jogalkotás előkészítésénél legyenek aktívabbak, ha mód van rá. Példaként elmondta, a közlekedési morál javítása érdekében hoznak olyan rendelkezéseket, hogy pl. a vasúti átjárókban milyen mértékben kell lelassítani, és aki ezt nem teszi, az súlyos szabálysértést követ el. Hozzáfűzte, azt gondolja, azért, mert az országban évente van 3-4 felelőtlen ember, nem biztos, hogy 3 millió autót le kell lassítani egy jól biztosított vasúti átjárónál, és „utána rendőrt meg odaállítani, hogy ezt ellenőrizze, hogy megteszi”. Véleménye szerint ez egy rossz szabály, és ugyanezt gondolja a 30 km-es sebességkorlátozások meghatározásáról is. Megjegyezte, azt gondolja, ezek nem rendőri feladatok, persze tudja, hogy a rendőr nem tehet mást, hiszen a jelenlegi törvények kötelezik. Arra bíztatta a rendőrséget, hogy a „háttérfeladatokat” és a saját érdekeiket is próbálják meg érvényesíteni a polgárság érdekében, amely a munkájukat könnyebbé teszi, és így valóban a fontos feladatokra tudnak koncentrálni. Elmondta, úgy érzi, a korábbi rendőrség iránt, - melynek szlogenje a „szolgálunk és védünk” volt -, a bizalom „elveszett”, és ebben a környezetben még nehezebb dolgozni, és ezért célszerű azokra a feladatokra koncentrálni, ami tényleg befolyásolja az emberek életét, hogy ismét bizalommal legyenek a „magyar köztársaság polgárai” a saját rendőrségük iránt. Lasztovicza Jenő A hozzászólásokat lezárta és megadta a szót Bolcsik dandártábornok úrnak. Dr. Bolcsik Zoltán Megköszönte a segítő „mondatokat”, amiket a közgyűlés tagjaitól „kapott”. Hozzátette, a felvetéseket, megjegyezéseket jegyzetelte, és úgy látja, mindenki azt szeretné, hogy a megyében egy még hatékonyabb, még magasabb színvonalon működő rendőrség legyen. Megjegyezte, azt tudja ígérni, hogy minden felvetést figyelembe vesz a munkája során. Jelezte, a regionális fogda is ideiglenes döntés, az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat kiértékelik majd. Még egyszer megköszönte a közgyűlésnek a támogatást, a segítő együttműködést.
17 Lasztovicza Jenő Kérte a közgyűlést, hogy a beszámoló elfogadásáról döntsenek. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 31/2008. (III. 27.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének beszámolóját Veszprém megye közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az ezzel kapcsolatos feladatokról, valamint Veszprém Megye Biztonságáért integrált társadalmi bűn- és baleset-megelőzési program 2007. évi megvalósításáról szóló előterjesztést megtárgyalta és elfogadta. Határidő: Felelős:
azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
Lasztovicza Jenő A közgyűlés nevében a továbbiakra is jó munkát, „sok sikert és kevés bűnözőt” kívánt. Bemutatta Veszprém megye új főügyészét dr. Fejes Pétert, és felkérte egy rövid bemutatkozásra. Dr. Fejes Péter Bemutatkozásul röviden elmondta, az egyetem elvégzése után rögtön az ügyészséghez került, eddig ez az egyetlen munkahelye. A 22 év alatt „végigjárta” a főügyészségi ranglétra összes fokát, és idén március 15-én a legfőbb ügyész úr döntése alapján a főügyészségi ranglétra „utolsó fokáig is” eljutott. Elmondta még, szeretne beilleszkedni, szeretné elfogadtatni magát, és ennek érdekében megkezdte személyes harcát a feketegazdaság ellen, ugyanis kiadó ingatlant keres, de számlával senki nem akarja bérbe adni azt. Megjegyezte, céljairól nem kell szót ejtenie, mert a főügyész „nem önálló hatalom, a legfőbb ügyész helyi képviselője, akaratának megtestesítője”, és a szervezet felé a bizalom magas, és ezt szeretné megőrizni, megerősíteni. 2. A megyei kórház feladatellátását biztosító ingó vagyon vagyonkezelésbe adása a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt-nek Lasztovicza Jenő Az előterjesztéshez az alábbi kiegészítést tette: A közszféra területén dolgozók 2008. évi illetményemelésének és egyéb személyi célú kifizetéseinek támogatásáról szóló 49/2008. (III. 14.) Korm. rendelet alapján a központi költségvetés hozzájárulást nyújt a helyi önkormányzatok részére a köztisztviselői illetményalap, a közalkalmazotti illetménytábla és pótlékalap 2008. január 1-jei hatállyal történő emelésével összefüggésben megvalósuló illetményemelések és azok járulékai fedezetére. A Kormányrendelet szerint az illetményemelésre biztosított támogatásból a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
18 abban az esetben részesülhet, ha vállalja, hogy a költségvetési szervtől átvett foglalkoztatottak számára biztosítja a korábbi illetményüknek és pótlékuknak megfelelő alapbért és bérpótlékot. Ennek tényét a Veszprém Megyei Önkormányzat köteles a részvénytársasággal kötött megállapodásban, szerződésben rögzíteni, beleértve a kórház általi elszámolás rendjét is. A fentiek alapján javasolta, hogy a közgyűlés az alábbi határozati javaslat elfogadásával a 205/2007. (XII. 13.) MÖK határozatának 1/B. számú mellékletét képező, a Veszprém Megyei Önkormányzat és a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság között létrejött Ellátási Szerződés IV. pontját az alábbi 4. ponttal egészítse ki: ……/2008. (III. 27.) MÖK határozat A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal megkötött, a 205/2007. (XII. 13.) MÖK határozatának 1/B. számú mellékletét képező Ellátási szerződés IV. pontját az alábbi 4. ponttal egészíti ki: „4. A 2008. évi illetményemelésre a 49/2008. (III. 14.) Korm. rendelet alapján biztosított központi költségvetési támogatás időarányos részének igénybevétele érdekében a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság vállalja, hogy a költségvetési szervtől átvett foglalkoztatottak számára biztosítja a korábbi illetményüknek és pótlékuknak megfelelő alapbért és pótlékot, továbbá vállalja, hogy a részére az illetményemelésre biztosított támogatással a 2008. évi féléves, valamint az éves költségvetési beszámolóval egyidejűleg a Veszprém Megyei Önkormányzat felé elszámol, valamint eleget tesz az évközi tájékoztatási kötelezettségnek.” A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál kezdeményezze az Ellátási Szerződés módosítását, egyúttal felhatalmazza a szerződésmódosítás aláírására. Amennyiben a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság a szerződés módosítását nem fogadja el, a közgyűlés felkéri elnökét, hogy a támogatás arányos részéről történő lemondásról haladéktalanul gondoskodjon. Határidő: Felelős:
azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
Megadta a szót a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2008. március 26-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérdezte a képviselőcsoportok vezetőit, van-e véleményük, javaslatuk, hozzászólásuk az előterjesztéssel kapcsolatosan. Megkérdezte képviselőtársait, van-e kérdésük, hozzászólásuk az előterjesztéssel kapcsolatban.
19 Az előterjesztéssel kapcsolatban kérdés, illetve hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a 205/2007. (XII. 13.) MÖK határozattal elfogadott ellátási szerződés módosításáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 30 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 32/2008. (III. 27.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal megkötött, a 205/2007. (XII. 13.) MÖK határozatának 1/B. számú mellékletét képező Ellátási szerződés IV. pontját az alábbi 4. ponttal egészíti ki: „4. A 2008. évi illetményemelésre a 49/2008. (III. 14.) Korm. rendelet alapján biztosított központi költségvetési támogatás időarányos részének igénybevétele érdekében a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság vállalja, hogy a költségvetési szervtől átvett foglalkoztatottak számára biztosítja a korábbi illetményüknek és pótlékuknak megfelelő alapbért és pótlékot, továbbá vállalja, hogy a részére az illetményemelésre biztosított támogatással a 2008. évi féléves, valamint az éves költségvetési beszámolóval egyidejűleg a Veszprém Megyei Önkormányzat felé elszámol, valamint eleget tesz az évközi tájékoztatási kötelezettségnek.” A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál kezdeményezze az Ellátási Szerződés módosítását, egyúttal felhatalmazza a szerződésmódosítás aláírására. Amennyiben a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság a szerződés módosítását nem fogadja el, a közgyűlés felkéri elnökét, hogy a támogatás arányos részéről történő lemondásról haladéktalanul gondoskodjon. Határidő: Felelős:
azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 30 fő képviselő.
20 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 33/2008. (III. 27.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az egészségügyi szakellátás feladatának 2008. április 1-jétől történő ellátására a Sümeg Városi Önkormányzattal közösen alapított Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére történő ingó eszközök (eszközök, gépek, berendezések, műszerek, készletek) átadása, a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet bankszámláin 2008. március 31. napján nyilvántartott pénzeszközök átadása, valamint a megszűntetésre került intézmény bankszámlái feletti intézkedés érdekében a következők szerint rendelkezik: 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megszüntetésre kerülő Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet használatában lévő, de önkormányzati tulajdonú ingóságokat a határozat 1. számú mellékletét képező vagyonkezelési szerződés és az ahhoz csatolt nyilvántartás szerint 2008. április 1. napjától kijelöléssel a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagyonkezelésébe adja, az ingóság apportálása miatti tőkeemelés megtörténtéig. A megyei közgyűlés elfogadja a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal megkötendő vagyonkezelési szerződést, felhatalmazza elnökét a szerződés aláírására. Határidő: Felelős:
2008. március 31. Lasztovicza Jenő, megyei közgyűlés elnöke
2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megszűntetésre kerülő Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet költségvetési intézmény bankszámláin 2008. március 31. napján lévő pénzeszközöket átadja a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére. Határidő: Felelős:
2008. március 31. Lasztovicza Jenő, megyei közgyűlésé elnöke
3. A Veszprém Megyei önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Dr. Rácz Jenő főigazgatót, valamint Budánovics Noémi gazdasági igazgatót, hogy a megszűntetésre került Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet költségvetési intézmény bankszámlái felett 2008. április 1. és április 30. közötti időszakban rendelkezzenek, felhatalmazottak jogosultak a bankszámlákról az oda beérkező összegeket a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság bankszámlájára átutalni. Határidő: Felelős:
azonnal Lasztovicza Jenő, megyei közgyűlés elnöke
21 3. Tulajdonosi hozzájárulás és pályázati önrész biztosítása a sürgősségi betegellátás fejlesztéséhez a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Megyei KórházRendelőintézetben Lasztovicza Jenő Megadta a szót az Egészségügyi Bizottság alelnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Bebesi István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Egészségügyi Bizottság 2008. március 25ei ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére azzal, hogy a 2. pontját a következők szerint módosítsa: a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 5,8 millió forintnál nagyobb mértékű hozzájárulást vállaljon a pályázati önrészből, figyelemmel az alapellátási ügyelet integrálásával járó szakmai és anyagi előnyökre. A közgyűlés megbízza elnökét, hogy kezdeményezzen egyeztetést a Megyei Jogú Város Önkormányzatával a nagyobb mértékű hozzájárulás vállalásáról szóló megállapodás érdekében. Lasztovicza Jenő Jelezte, hogy az Egészségügyi Bizottság módosító javaslatát előterjesztőként befogadta. Megadta a szót a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2008. március 26-ai ülésén. A bizottság először az Egészségügyi Bizottság módosító indítványáról döntött, melyet 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolt a közgyűlés részére. Az előterjesztés határozati javaslatát 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérdezte a képviselőcsoportok vezetőit, van-e hozzászólásuk, véleményük, javaslatuk az előterjesztéssel kapcsolatosan. Megkérdezte képviselőtársait, van-e kérdésük, hozzászólásuk az előterjesztéssel kapcsolatban. Az előterjesztéssel kapcsolatban kérdés, illetve hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztésről. Nyomatékosította, hogy a bizottsági módosító javaslatot befogadta. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 31 fő képviselő.
22 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 31 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 34/2008. (III. 27.) MÖK határozatot 1.) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul, hogy a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. pályázatot nyújtson be a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében a sürgősségi ellátás – SO1 és SO2 (és ezeken belül gyermek sürgősségi ellátás) fejlesztésének támogatására kiírt TIOP-2.2.2/08/2F kódszámú pályázatra és a pályázó rendelkezésére bocsátja a pályázati önrész biztosításához szükséges forrást. A közgyűlés elfogadja a sürgősségi ellátás fejlesztésének támogatása érdekében benyújtandó pályázat feltételeként kialakított testületi véleményt a határozat 1. számú melléklete szerint. Felhatalmazza a megyei közgyűlés elnökét, hogy képviselje a pályázat benyújtására vonatkozó javaslat elfogadását a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. közgyűlésén. Határidő: 2008. március 27. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 2.) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése egyetért azzal, hogy a sürgősségi ellátás fejlesztése keretében a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt., valamint a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködési megállapodást kössenek az alapellátási ügyelet integrálására. A közgyűlés kezdeményezi, hogy a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata a pályázati önrészhez az előterjesztésben írt feltételekkel felajánlott 5.800.- ezer forintnál, azaz Ötmillió-nyolcszázezer forintnál nagyobb mértékű hozzájárulást vállaljon, figyelemmel az alapellátási ügyelet integrálásával járó szakmai és anyagi előnyökre. A közgyűlés megbízza elnökét, hogy kezdeményezzen egyeztetést a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatával a nagyobb mértékű hozzájárulás vállalásáról szóló megállapodás érdekében. A közgyűlés felhatalmazza elnökét, hogy képviselje a közgyűlésnek az együttműködési megállapodás megkötésére vonatkozó álláspontját a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. közgyűlésén. Határidő: 2008. március 27. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 3.) A Veszprém Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetésében a 7. számú melléklet I. 50. pontjában feladattal terhelten a − „Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” KórházRendelőintézet sürgősségi centrum megvalósítása (pályázati önrész)” − címen elkülönített 58.000.-ezer forint előirányzatból 52.200.-ezer forint felhalmozási célú pénzeszközt ad át Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt-nek a sürgősségi ellátás fejlesztése érdekében benyújtani kívánt pályázat önrészének biztosítása céljából.
23 Ezt a kötelezettséget a megyei önkormányzat 2007. évi pénzmaradványának meghatározásakor kötelezettséggel terhelt pénzmaradványként kell figyelembe venni. Határidő: 2008. március 27. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 4.) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése visszavonhatatlan beleegyezését adja a tulajdonát képező 5083 hrsz ingatlanán a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt által a sürgősségi ellátás fejlesztése céljából készített pályázati programban meghatározott építészeti beruházásának megvalósításához, illetve a projekt teljeskörű megvalósításához. A Veszprém Megyei Önkormányzat nevében a megyei közgyűlés, mint tulajdonos kötelezettséget vállal a pályázati támogatás igénybevételével megvalósított beruházásnak a projektzárást követően legalább 5 éven át aktív fekvőbeteg-ellátási célú működtetésére és az erről szóló közokiratot a pályázat benyújtásához a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt rendelkezésére bocsátja. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a pályázat benyújtásához szükséges közokiratot készíttesse el, valamint felhatalmazza az elnökét, hogy a megyei önkormányzat, mint tulajdonos nevében a pályázat benyújtásához szükséges nyilatkozatokat aláírja. Határidő: 2008. május 15. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 5.) A megyei közgyűlés hatályon kívül helyezi a 95/2007. (VI. 14.) MÖK határozat sürgősségi ellátás fejlesztésének pályázatára vonatkozó 4.) pontját. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző Lasztovicza Jenő A következő napirend tárgyalása előtt 10 perces szünetet rendelt el. Szünet Szünet után 4. A megyei szakképzési intézményhálózat átalakításával kapcsolatos dokumentumok elfogadása Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az előterjesztéshez az ülés előtt kiosztásra került Ajka Város Önkormányzata polgármesterének levele, az ajkai képviselő-testületnek a Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium működtetésének visszavételéről szóló szándéknyilatkozat tárgyú előterjesztése, valamint a 32/2008. (III. 25.) Kt. határozat-kivonata. A polgármester úr kérte, hogy a közgyűlés a megyei szakképzési intézményhálózat átalakításával kapcsolatos ajkai álláspontot támogassa.
24 Az előterjesztést az alábbiakkal egészítette ki: 1. Valamennyi társulási megállapodás 11. pontja egészüljön ki azzal, hogy a társulás költségvetése a gesztor önkormányzat rendeletének részét képezi. 2. A Pápai Szakképzés-szervezési Társulás létrehozására vonatkozó határozati javaslat 3. pontjába a közgyűlés képviseletére a következő 3 főt javasolta megbízni: 1. Takács Szabolcs 2. Papp Tamás 3. Dr. Németh Márta A határozati javaslat 6. pontjának elhagyását javasolta, tekintettel arra, hogy az abban foglaltak a gesztor önkormányzat feladata, így arról szükségtelen rendelkezni. 3. A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás létrehozására vonatkozó határozati javaslat 3. pontjába a közgyűlés képviseletére a következő 3 főt javasolta megbízni: 1. Galambos Szilvia 2. Talabér Márta 3. Horváth László 4. A Balaton-felvidék – Somló Szakképzés-szervezési Társulási megállapodás 9. pontjában a társulási tanács tagjainak számát 8 fő helyett 6 főben javasolta meghatározni. Ennek megfelelően a határozati javaslat 6. pontjába a közgyűlés képviseletére a következő 3 főt javasolta megbízni: 1. Hári Lenke 2. Stolár Mihály 3. Kovács Zoltán János Megadta a szót az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Stolár Mihály Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2008. március 25-ei ülésén. A bizottság a Pápai Szakképzés-szervezési Társulás létrehozására irányuló társulási megállapodás jóváhagyására vonatkozó határozati javaslatot 6 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. A bizottság a Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás létrehozására irányuló társulási megállapodás jóváhagyására vonatkozó határozati javaslatot 6 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. A bizottság a Balaton-felvidék – Somló Szakképzés-szervezési Társulás létrehozására irányuló társulási megállapodás jóváhagyására vonatkozó határozati javaslatot 9 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. A bizottság a szakképzés-szervezési társulások alapítói vagyon fedezetének biztosítására vonatkozó határozati javaslatot 6 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére.
25 A bizottság az ajkai képviselő-testületnek a Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium működtetésének visszavételéről szóló határozati javaslatát 1 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 8 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérdezte a képviselőcsoportok vezetőit, van-e véleményük, javaslatuk az előterjesztéssel kapcsolatosan. Megkérdezte képviselőtársait, van-e kérdésük az előterjesztéssel kapcsolatban. Kérdés Szó szerinti rögzítés Pusztai István „Köszönöm szépen! Tisztelt elnök úr, tisztelt közgyűlés! Bevallom őszintén, hogy az elnök úr kiegészítésében azt vártam, hogy reagál az ajkai önkormányzat kezdeményezésére. Én alapvetően pozitív reagálást vártam erre az ajkai önkormányzati kezdeményezésre. Szeretném kérdezni, hogy mi az oka annak, hogy az ajkai kezdeményezést mégis úgy tűnik nekem, mint előterjesztő nem támogatja, és nem tett ilyen javaslatot. A másik kérdésem arra irányul, hogy igaz-e az, hogy a tárgyalások során elnök úr többször kijelentette, hogy a megyei önkormányzat az ajkai önkormányzattal nem társul, tehát nem hoz létre társulási szerződést. Köszönöm szépen! Válasz Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen a kérdést. Az első kérdésre az a válaszom, hogy a hozzászólásokban adom meg a szót Schwartz Béla polgármester úrnak, mert megbeszéltük, hogy a hozzászólására lehetőség nyílik. Én kifejezetten arra a konkrét kérdésre, hogy én ezt így kinyilvánítottam volna, hogy Ajkával nem kötünk megállapodást, erre én nem emlékszem, de azt hiszem, hogy a vitában majd lesz erről szó, úgyhogy én ott szeretném bővebben kifejteni az álláspontomat és annak az örömömnek szeretnék majd ott hangot adni, hogy egyáltalán a közgyűlés újra tárgyalja ezt az anyagot és, hogy bízom benne, hogy a közgyűlés elfogja fogadni azt a javaslatot, hogy ne integrált legyen a szakképzés azon a térségben, hanem társulási formában. Én azt gondolom, hogy erről most még fogunk vitát nyitni. Úgy, hogy kérdezem, van-e még kérdés. Nem látok, akkor hozzászólások jönnek, akkor itt szeretném köszönteni Schwartz Béla Ajka polgármester urat és akkor megadnám két-három percben a szót akkor, hogyha egy a mikrofonhoz odaülnél polgármester úr. Hozzászólások Schwartz Béla Tisztelt Megyei Közgyűlés! Köszönöm a szót elnök úr. A napirenden lévő kérdéshez szeretnék hozzászólni. Való igaz, hogy a megyei közgyűlés korábban már döntött a térségi integrált szakképző központ létrehozásáról a megye nyugati felén elterülő három település vonatkozásában Balatonfüred, Tapolca és Ajka tekintetében és egy integrációs modellt fogadott el. Azonban úgy látom, hogy az élet az felülírta ezt az elképzelést, hiszen a megtartott közalkalmazotti fórumokon valamennyi intézményben és valamennyi városban a pedagógusok és a szakdolgozók egyértelműen állást foglaltak ez ellen az elképzelés ellen. Tehát nem tartották helyesnek, hogy egy olyan integrációs modell kerül megvalósításra,
26 amelyben az intézmények elveszítik az önállóságukat és egy központból vezérlik őket. Ezt követően vagy ezzel párhuzamosan, így is mondhatnám, de lehet, hogy az első megbeszélés ezt megelőzően volt, én is kértem a megyei közgyűlés elnökét, Lasztovicza Jenő urat, hogy tárgyaljunk erről a kérdésről és hasonló kérést fogalmazott meg Tapolca és Balatonfüred polgármestere is. Ha jól emlékszem január végén, vagy február elején találkoztunk is ebben a kérdésre történő megbeszélésre, és ott megfogalmaztuk, hogy valóban az események túlmentek ezen az elképzelésen és helyes, ha egy olyan megoldásban gondolkodunk, ami társulásos alapon oldaná meg ennek a három városnak az ügyét, illetve a megyei fenntartás részvételét. És már akkor megoldás születetett, pontosabban javaslat született arra, hogy ezt milyen módon kellene kivitelezni, hiszen társulni csak úgy lehet, ha valamelyik város valamelyik intézményét visszaveszi. Én akkor jeleztem, hogy mi erre készek lennénk, Ajka városa a Bercsényi Szakközépiskolát szívesen visszavenné és hasonló kezdeményezéssel állt elő Tapolca város polgármestere is, Füred várakozó álláspontra helyezkedett. Ha jól emlékszem a második megbeszélésen pedig már odáig is eljutottunk, hogy a főjegyző úr által készített anyag pénzügyi megoldásokat is tartalmazott és volt egy olyan elképzelés, hogy a legkisebb megyei ráfordítást igénylő intézmény kerüljön visszavételre, ez ugye egy tapolcai intézmény és én pedig egy olyan javaslatot terjesztettem elő, hogy egy ajkai intézmény kerüljön visszavonásra. Azt gondolom, hogy nem is ez a lényeg, a kezdeményezők mindenképpen azt tartották fontosnak, hogy egy intézmény visszavonásra kerüljön és ilyen irányba haladtak a további tárgyalások. Tapolca városa meghozta a kezdeményezését, visszakéri a megyei önkormányzattól a képzőhelyét, és Ajka is ezen a, illetve az elmúlt héten hozott határozatában szintén kéri a megyei önkormányzatot, hogy adja vissza az intézményét és egy társulásos formában valósuljon meg a szakképző központ. Ugye ezt kölcsönös előnyökkel és kölcsönös megegyezéssel lehet csak végrehajtani, hisz az önkormányzati törvény nem ad lehetőséget olyan visszavételre, amiben az átvevő, tehát most jelen esetben a megyei önkormányzat ezt nem támogatja. Szükséges a megyei önkormányzat támogatása egyébként, visszavételre nem kerülhet sor, úgyhogy én kérném a megyei önkormányzatot és a tisztelt közgyűlést, hogy támogassa az ajkai kérést és tegye lehetővé, hogy Ajka társulásban vegyen részt. Ezt azzal indokolnánk, hogy lényegében a gyereklétszámot tekintve a mi kettő intézményünkben 1500 gyerek tanul és így egy tehát létszámát tekintve eléggé meghatározná a társulás életét. És mi magunk egy kísérletben is benn vagyunk, aminek az a lényege, talán nem felesleges, ha elmondom, hogy mi minden munkáltatóval gyerekenként szerződünk a szakképzésre és a három éves képzés után, amennyiben nem tudjuk nyújtani az átadott szakképzési összegek felhasználásával azt a szintet, amit a munkáltató elvár, akkor mi visszafizetési kötelezettséget is bevállalunk. Tehát ez egy olyan kísérlet, amit egy olyan társulásban, amiben mi nem vagyunk társult tagok, hiszen aki nem veszi vissza, vagy nem engedélyezik a visszavételét, az nem tud társulni. Ezt a kísérletet nem tudjuk végrehajtani és ugyanakkor a város és a körzet vállalataival mi ezt egy eléggé előrehaladott állapotba tettük. Talán, ha még egy kis időtúllépést az elnök úr megenged. Arról is szó volt ezeken a megbeszéléseken, hogy a három város 5-5 millió forinttal hozzájárul a visszavett intézményeknek a fenntartásához és a megyei közgyűlés pedig az ezen túl maradó összegeket finanszírozza, tehát ebbe a konstrukcióba érdektelen, hogy a kisebbet, vagy a nagyobbat veszi-e valaki vissza, mert az 5 millión túli összeget a megyei közgyűlés, legalábbis a tárgyalásokat idézem, finanszírozná. Tehát azt gondolom, most már nem érdemes erről beszélni, hogy kicsi vagy nagy. Az 5-5 millió forintot mindegyik város vállalja és a fennmaradó összeget a megyei önkormányzat biztosítaná, akkor érdektelen, hogy kicsi vagy nagy, hiszen nem saját fenntartásban, de támogatásként, ha tudná ezt a megyei közgyűlés biztosítani akkor mindegy, hogy mekkora az intézmény. Én kérem a megyei közgyűlés tagjait, hogy Ajka kezdeményezését azt támogassák, és Tapolcával együtt kezeljenek bennünket, azokkal a feltételekkel, amit ezeken az előzetes tárgyalásokon meghatároztunk. A mi
27 képviselő-testületünk is így foglalt állást és ne különböztessenek meg bennünket semmilyen módon, hanem egyenrangúan kezeljék azokat, akik ebben a társulásban részt kívánnak venni. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Kérdezem képviselő társaimat, hogy van-e hozzászólás. Ács János polgármester úr, vagy képviselő úr. Polgármester úr. Ács János Tisztelt elnök úr. Tisztelt megyegyűlés. Azok a dolgok valójában így történtek, ahogy polgármester úr elmondta. Azért egy-két apróbb kiegészítést hozzá kell tenni. Ezek a dolgok az elején nem így indultak és nem lehet közöttünk és nincsen közöttük a harmadik települést érintő polgármester, Balatonfürednek a polgármestere. Az alaphelyzet az ugye úgy kezdődött, hogy először is a megyei közgyűlés megtette azt a gesztust, hogy minden település, amelyik visszaadta az intézményeit megyei fenntartásba, annak ellenére minden egyes település polgármesterét, illetve a polgármester által megbízott képviselőt összehívta és egy egyeztető fórumot tartott, hogy hogyan alakuljanak ki ezek az integrált központok. Akkor ott azon az első megbeszélésen nem sikeredett egyességet találni és a megye ennek ellenére tovább dolgozott ezen a terven, amikor kiderült, hogy ugye négy ilyen szervezet fog majd létrejönni. És amiért mi találkoztunk, és amiről most szól ez az egész dolog az onnan kezdődött, hogy a másik három szervezet meg tudta oldani azt, hogy gyakorlatilag az úgynevezett szakmai részleges önállóságát megtartva az intézmények, megtartva a szakképzési országos szakképzési számukat, gyakorlatilag egy társulásba tudnak működni. Ez a mi esetünkben, mivel Ajka, Balatonfüred és Tapolca maradt egy csokorba, mind megyei fenntartású intézmény, gyakorlatilag nem maradt más hátra, mint a megye első körbe azt tudta felajánlani, hogy itt akkor egy integrált úgynevezett tagintézmény hálózat fog kialakulni. Na, most ez ellen természetesen megpróbált minden település teljesen joggal annak ellenére, hogy az intézményeit mindegyik visszaadta megyei fenntartásba, de féltve azért az intézményeit, mert most megyei fenntartás ide, vagy oda, de azért az intézmény mégis valahol csak helybe van. Helybe vannak a tanárok, helybe vannak a gyerekek és helybe vannak a problémák is. Akkor a megye vezetése egy második gesztust is gyakorolt, mert megtehette volna egyébként, hogy ezt az integrált szervezetet akkor létrehozza, és erről legfeljebb értesíti a településeknek az önkormányzatait. Akkor egyeztető fórum jött létre, amelyiken a három település polgármesterei és a megyei önkormányzat elnöke is részt vett és találkoztunk. Akkor az volt a kérdés, hogy hogyan tudnánk megoldani miféleképpen lehet megtenni azt, hogy ez a közösség is társulási formába működhessék. Akkor közös megegyezéssel úgy döntöttünk, hogy ez csak úgy lehetséges, hogy ha valamelyik település annak ellenére, hogy nem rég adta vissza az intézményeit, egyet visszavesz és akkor egy települési intézményként és a megye többi intézményeivel társulásos formában működik, amelyik társulásnak egyenrangú tagjai vannak, tehát ettől nem kell félni, hogy most hol van a társulás, hol van, melyik város veszi konkrétan. De akkor elhangzott egy olyan döntés, hogy dolgozza ki a megye vezetése, hogy gazdaságilag hogyan éri meg legjobban a normatíván felüli működési költségekhez való hozzájárulásnak a támogatása. Akkor valójában úgy, ahogy a polgármester úr is említette, úgy egyeztünk meg, hogy a három település a visszavevendő intézménynek a támogatását a működési normatíva költségéhez hozzájárulva 5-5 millió forinttal és e fölött pedig a megye támogatásként biztosítja az intézmény működését ahhoz, hogy ez a negyedik TISZK is tulajdonképpen társulásos formában működhessék. Erre az adatokat kidolgozták és biztos, hogy a következetes odafigyelő munkának az eredményeképpen, amibe a város is évek óta gondolkodott és biztosan, hogy a tapolcai iskolavezetés is az ügyes lobbizás és egyéb pénzforrások megszerzésével kimutathatóan magasan kisebb támogatási összeggel működött
28 mint az összes többi intézmény. És mi akkor ehhez az elvhez tartottuk magunkat, én végig ehhez az elvhez tartottam magam, és tartom most is, mert akkor úgy egyeztünk meg. Befejezhetem elnök úr? Lasztovicza Jenő Igen. Ács János Mert különben nem lesz társulás, amit viszont minden település szeretett volna. Tehát gyakorlatilag polgármester úrral itt van egy kis vitánk, hogy azért az nem mindegy, hogy milyen intézményt veszünk vissza, egy 87 millió forintos működési költség kiegészítéseset, vagy egy 34 millió forintosat. Mert azért az valamilyen formában valakinek mégis csak pénzébe kerül. És nagyon kellemetlen szituációba kerülünk most akkor és akkor nem kérdéseknél akartam föltenni, csak ugye polgármester úrnak nem ismertem még akkor a vezérgondolatát. Hogyha most a megye ugye dönthet úgy, hogy nem adja vissza, mert közös megegyezés szükséges ahhoz, hogy melyik intézményt adja vissza. De ha például olyan döntés születne, akkor mi értelme van ennek a kettős játéknak, mi ezt a testületi döntést meghoztuk, tartottuk magunkat azért, hogy itt a megyénél ezek az előkészítő folyamatok meglehessenek. Én azt gondolom, hogy a megye tisztességes ajánlattal állt elő, amibe végig egyébként partnerek voltunk, és én azt gondolom, hogy ez utána a társulás együttműködésében nem okoz gondot, hogy az intézmények egyenrangú partnerként vegyenek részt, megőrizve részben szakmai önállóságukat és nekünk város vezetőinek pedig ez a felelősségünk meg van annak ellenére, hogy most még valamennyi intézmény a megyei fenntartásba tartozik. Én azért szerettem volna ezeket elmondani, tehát továbbra is azt mondom, hogy a megyegyűlés tagjai azért azt gondolják meg, hogy az az intézmény kerüljön vissza, amelyik 70-80 millió forintba kerül, vagy amelyik 30, vagy 35 millióba. Köszönöm szépen elnök úr, a túlidőért pedig elnézést. Lasztovicza Jenő Ez a második hozzászólásnak a két perce volt a plusz. Kovács Zoltán János képviselő úrnak adnám meg a szót. Kovács Zoltán János Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök úr, tisztelt közgyűlés. Az ajkai kezdeményezés, hogy vissza akarja venni a Becsényit és így kíván a társulásba részt venni, ez nem új. Ha visszaemlékszük, akkor tavalyi évbe, ugyan egy kicsit megkésve, de pont amikor tárgyaltuk az integrációt, akkor egy megkésett, valóban, email üzenet vagy fax későn jött, de kifejezte ezt az ajkai szándékot. Ezért nem kell meglepődnünk azon, hogy Ajkának korábban és most is ugyan ez a szándéka. Ács képviselő társammal nem értek egyet abban, hogy a kérdés úgy vetődik föl, hogy vagy egyik, vagy másik. Nincs vagy, vagy, hanem mind a kettő lehetséges, hogy ez is, és az is. Tehát nem azt jelenti, hogy egy intézménynek kell társulni a megye által működtetettel, hanem több is társulhat, tehát semmiféle kizáró ok így nincs. Szomorú lennék, hogy ha ilyen komoly döntésnél, ahol oktatáspolitikai célok megfogalmazása, kielégítése hosszútávra szól, akkor most azon múlna egy döntés, hogy most 30 millió forint az egyik intézménynél, vagy 50 millió forint az, amibe a megyének belekerül. Hát ez szomorú lenne. Figyelembe kell azt is venni, hogy azon túlmenően, hogy itt önkormányzati szándékok vannak és elsősorban azok kerültek terítékre, illetve igények, azért figyelembe kell venni a gazdálkodó szféra igényét is ebben a vonatkozásban. Ajkán a Bercsényi, amilyen képzést végez, amilyen szakképzéseket végez, az ott lévő vállalatok, és elég nagy vállalatok és közép kisvállalatok is, vállalkozások igényt tartanak erre és ezt szeretnék, ezt a típusú társulást
29 szeretnék. Nem lehet ezt az igényt figyelmen kívül hagyni, nem véletlenül kívánnak egy társulás esetén szoros együttműködést alakítani ki, szerződéses kapcsolatot is létesíteni az önkormányzattal. Van egy harmadik igény is az önkormányzat és a gazdasági szférán túlmenően. Ez pedig az intézményben tanulók és dolgozóknak az igénye, ami egyértelműen megfogalmazott, ugyancsak az ajkai képviselőtestület döntés irányába mutat. Tehát minden igény ami megfogalmazódott és a képviselő-testületi határozatba megjelenik az mind az önkormányzat, mind a gazdálkodó szféra, intézmény dolgozói és tanulói részéről és mögötte álló szülők részéről, ez egyértelmű. Nem látok tehát indokot arra, hogy megyei önkormányzat ezeket az igényeket ne vegye figyelembe és a döntésénél ne ilyen irányba hozza meg a döntését. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen képviselő úr. Pusztai István frakcióvezető úr. Pusztai István Tisztelt Elnök Úr. Tisztelt Közgyűlés. Alapvetően azt gondolom, hogy nincs nehéz helyzetem, mert mind a két előttem hozzászóló képviselő társamhoz tudok csatlakozni és sok mindennel egyetértek. Elöljáróban és először azt szeretném elmondani, hogy ez egy négyszereplős történet, tehát ebben a megyei önkormányzat, Ajka város önkormányzata, Tapolca város önkormányzata és Balatonfüred város önkormányzata egyaránt érintett, még akkor is, ha jelenleg az egyik város képviselője nincs itt, de mindenféleképpen négyszereplős a történet. Fontosnak tartom és pozitívnak tartom, hogy a decemberi döntés után nemcsak a települések kezdeményezésére, vagy települések kezdeményezése mellett a megyei önkormányzat vezetése is pozitívan állt hozzá ahhoz az ügyhöz, hogy a megyében létrejövő integráció egységesen társulásos formába, társulásos irányba alakuljon ki. Tehát lényegében a megyei vezetés, én megköszönöm egyébként ezt a pozitív hozzáállását ehhez az ügyhöz, ma az előterjesztés, ami előttünk van, az lényegébe egy társulási formára, egy társulási modellre vonatkozó javaslat, a megye nyugati térségét is tekintve. Én is azt gondolom egyébként, hogy, ha a társulás szélesíthető, akkor nem látok egyelőre indokot arra, hogy miért ne lehetne ezt a társulást szélesíteni. Tudni illik én az alapvető oknak azt látom az ajkai kezdeményezés mögött, csatlakozva ahhoz, amit polgármester úr elmondott, hogy ebben a társulásban durván 2600 diák képzése folyik és ebből a 2600 fő diákból 1500 Ajkán van. Tehát a nagy része Ajkán van. Ez nyilván kerekített számok, jó tehát nem fogok itt tizedes törtekkel szórakozni. Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy ennek a társulás képzési struktúrájának a központi intézménye, központi helye Ajka. Tehát azt gondolom, hogy indokolt egyébként, hogy az ajkai önkormányzat társult önkormányzatként csatlakozzon ehhez a rendszerhez és a társult önkormányzatként véleménye, befolyása legyen az ottani döntésekre. Ha nem ez történik, akkor azt kell feltételeznem, hogy valami diszkrimináció van a dologban és nem szeretném egyébként a diszkrimináció irányba menni, én nem kívánom, hogy diszkrimináció legyen és nem szeretném, ha diszkrimináció jellege legyen a dolognak és kapna egy ilyen minősítést. Egy ponton szeretnék, egy ponton kell vitatkoznom Ács János polgármester úrral, képviselőtársammal, ez pedig a pénzügyi konstrukció, hogy a tárgyalások milyen pénzügyi konstrukciót alakítottak ki, azt nagyjából már sejtjük. Egy ponton azért kell vitatkoznom képviselőtársammal, mert a települési hozzájárulás fix összeg és nem százalékos összeg. Ha fix összeg, akkor teljesen mindegy egyébként, hogy a normatíva fölött mennyi összeggel kell hozzájárulni a működéshez, az akkor lenne érdekes egyébként, ha százalékos összeg lenne. Na most ezen indokok alapján azt gondolom egyébként, hogy célszerű és indokolt az ajkai kérést méltányolni. Ugyanakkor úgy látom, hogy az a tárgyalási folyamat, még egyszer mondanám négy szereplős történet, és azt látom, azt érzékelem, hogy eddig mind
30 a négy szereplő pozitívan, egyetértés irányába, megegyezés irányába, kompromisszum irányába vitte előre az ügyeket. Én azt, miután van itt még, azért még időtényező van, és áprilisban közgyűlésünk van, én szerencsésnek tartanám egyébként, hogy folytatódjanak ezek a tárgyalások mind a négy szereplő részvételével. Tulajdonképpen van arra idő, hogy ezek a tárgyalások lefolytatódjanak és tovább folyjanak, és ha az a viszonyrendszer és kapcsolatrendszer, meg hozzáállás, ami eddig a tárgyalásokat jellemezte, ha ez folytatódik, akkor azt gondolom, egy érleltebb, egy megnyugtatóbb megoldást tud az önkormányzat vezetése a közgyűlés elé terjeszteni. Ezért javaslom ügyrendiként, hogy most vegyük le napirendről ezt az előterjesztést, folytassák a tárgyalásokat tovább, de az áprilisi közgyűlésen mindenféleképpen jöjjön vissza, tehát az legyen az a határidő, ameddig a tárgyalásokat le kell folytatni és le is kell zárni. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Most a kérdésem az volt, hogy ügyrendi? Pusztai István Igen. Lasztovicza Jenő Akkor szavazzunk arról, hogy levegyük-e napirendi pontról a mai tárgyalási témánkat és hogy áprilisban térjünk vissza. Talabér Márta A Zolinak van egy ügyrendije. Lasztovicza Jenő Elnézést, először, fogunk arról is szavazni, csak nem ügyrendit nyomott be a frakcióvezető úr. Dr. Kovács Zoltán képviselő úr egy ügyrendit nyomott az előbb, de azt visszavonta. Akkor kérem szavazzunk arról, hogy ezt levegyük-e napirendről, vagy nem. 11 igen, 19 nem, 3 tartózkodással az ügyrendi elutasítva. Ács János képviselő úrnak adnám meg a szót második hozzászólásra. Ács János Akkor Tapolca polgármestereként kapok három percet, kettőt? Lasztovicza Jenő Persze. Ács János Még egyszer szeretném elmondani, hogy miért nincsen tovább értelme odaadni ezt a kérdést. Amikor először találkoztunk, akkor megegyeztünk abban, hogy a megye kidolgozza - mivel megkérdezett bennünket – azt a kérdést, továbbra is mondom, hogy anyagilag melyik az az intézmény, amelyik a legkedvezőbb. Én felelősségem tudatában ki merem jelenteni, hogy ha ez nem Tapolca lett volna, én bármelyik intézményt tudtam volna támogatni annak érdekében, hogy ez az öt intézmény is meg tudja őrizni a részbeni önállóságát. Tehát szeretném elmondani, hogy itt most nem arról van szó, hogy ezt a várost Tapolcának hívják, Ajkának, vagy Balatonfürednek, hanem erről volt szó. Köszönöm szépen, de azért azt hiszem matematikailag mindnyájan azért tudunk számolni, hogyha mégis 80 millió forintot, és ebben
31 megegyeztünk az 5 millió forintban, de most ne menjünk bele, mert akkor erre így egymás között a szavunkat adtuk, és akkor most már legyen ennek az adott szónak is valamilyen formájú becsülete, egymás között ez eddig meg is volt egyébként. Tehát én azt mondom, hogy mégsem mindegy, hogy most akkor 34 millió forintból levonunk 15-öt, 18 millió forintot kell a megyének még működéshez hozzá adni, mert akkor visszaveszi egy település az intézményét, vagy 60 millió forintot. Én azt értem, hogyha nem történik semmi, akkor a megyének mindent oda kéne adni. Így gyakorlatilag ezzel a társulási formával, hogyha létrejöhet és olyan döntés születik, akkor gyakorlatilag valamilyen formában a településeknek megmarad egy biztonság az intézményei irányába, a megyének pedig gyakorlatilag valamelyest csökkenhetnek a kiadásai. És mondom, Tapolca végig ahhoz az irányelvhez tartotta magát, amit azon az úgynevezett négyes, mert teljesen igaza van Pusztai képviselőtársamnak, ez négyes tárgyalás volt, ami azon történt, és ezt mi március 19-én egy rendkívüli ülésen megtárgyaltuk, én ezt korrekt módon a képviselőtestület elé terjesztettem. Van itt tapolcai képviselő is, aki ott van a testületben, igen kellemetlen dolog lenne azért az, hogyha egy városban egyszer azt kéne mondani visszaadom, visszaveszem, megint visszaadom, megint nem veszem, tehát mi tartjuk az álláspontunkat és én azt mondom, hogy a megyei előterjesztésben – amiben a számok is benne voltak – ez az egyedüli járható út. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Kropf Miklós képviselő úr Kropf Miklós Köszönöm a szót. Tisztelt Megyegyűlés! Az eddigi hozzászólásokból odáig egyetértünk azt hiszem, hogy az oktatáspolitikai célok és az intézmény integrációk ezek hosszú távra szóló döntések. A megye egyszer döntött már integrált intézményről, miután a három érintett város jelezte, hogy társulási formában szeretné működtetni, újra tárgyaljuk. Újra tárgyaljuk, mert egy intézmény visszavételére van szükség ahhoz, hogy társulás jöjjön létre, viszont én óva intenék mindenkit attól, hogy precedenst teremtsünk atekintetben, hogy nem egyet, lehet többet is, hisz sorakozni fognak az intézményüket a megyének átadó városok, szeretnék visszavenni az intézményt. Természetesen oly módon, hogy a normatíva és a működési költség közötti különbözetet finanszírozza a megye. Ez a legkönnyebb dolog, de én úgy gondolom, hogyha ezt az utat választjuk és erre a vágányra állítjuk a napirendet, akkor a nyár végéig elhúzódó és eredményeket nem produkáló viták részeseivé válnánk. Épp ezért én úgy gondolom, hogy a megye egy gesztust meg kell, hogy tegyen, a legkisebb működési költségű intézmény, illetve normatíva kiegészítést igénylő intézményt visszaadja azért, hogy társulási forma létrejöhessen a három város igénye szerint, de hogy ha ezt folytatjuk, akkor minden város sorakozni fog ilyen igénnyel, és én úgy gondolom, hogy ez nem lehet célunk. Úgyhogy én mindenkinek megfontolásra javasolom az eredeti előterjesztést. Lasztovicza Jenő Stolár Mihály képviselő úr Stolár Mihály Szólnék elnök úr, de a mikrofont nem tudom bekapcsolni. Én szívesen mondom mikrofon nélkül is, de Ajkán a képviselőtestületben van egy Utassy István nevű képviselőtársunk, aki folyamatosan a szó szerinti jegyzőkönyvet kéri, és számon kéri, hogy hányszor és mit mondtam, ezért ragaszkodom ahhoz, hogy a mikrofonomat aktiválják, mert nem szeretnék kellemetlen perceket okozni. És most már jó a mikrofon. Köszönöm szépen a szót.
32 Tisztelt Közgyűlés! Remélem, hogy a jegyzőkönyvben azért ez rögzíthető lesz, hogy foglalkoztam Utassy Istvánnal, hiszen ő is folyamatosan foglalkozik velem és ki fogom elégíteni az ő igényeit is, hogy elmondtam a véleményemet, bár azt is szeretném megjegyezni, hogy egyetlen napirendi pont sem került még annyiszor és olyan időtartalomban a közgyűlés elé, mint a Térségi Integrált Szakképző Központ, hiszen ezzel rendkívül sokat foglalkoztunk. Elég csak arra gondolni, hogy bizottsági ülésen volt egy 5 órás bizottsági ülés, aminek a jelentős részét ez a napirendi pont tette ki, s ezúton kívánok jobbulást Geipl Miklósnénak, sajnálom, hogy nincs itt, mert öröm vele mindig vitatkozni és meggyőzni időnként. Kovács Zoltán Jánosnak szeretném mondani, hogy az ő szájából különösen furcsa volt ez a kritika, hiszen novemberben, amikor ezt a napirendi pontot tárgyaltuk, a szavazás alkalmával kivonult a teremből és véleményt sem nyilvánított. Én azt gondolom, hogy számon kérni a megyegyűlésen olyan dolgot, aminek a döntésmeghozatalában ő nem vesz részt, egy kicsit furcsa és hát orcátlan dolog. Az önkormányzati szándék érdekes, annál is inkább érdekes, és ajkaiként nem is tudom ezt kezelni, nagyon nehezen tudom kezelni, természetesen a helyi közalkalmazotti közösség véleményét én is igyekszem tiszteletben tartani, illetve a helyi képviselőtestületét is, de a szavazás nem arra irányult a közalkalmazotti közösség körében sem a Bercsényiben, sem a Bánkiban, hogy Ajka városa vegye vissza az intézményt. A szavazás arra irányult, hogy szeretnék megtartani az iskola nevét, és társulásban működjön tovább ez az integrált, de ne integrált intézmény legyen, hanem társulásban működjön tovább ez a 4 intézmény. Hogy melyik kerüljön visszavételre, azt nem fogalmazta meg senki, hiszen ezt képviselőtestületi döntés kell, hogy megelőzze, Tapolca ezt megtette. Én azt gondolom, hogy megyei képviselőként azért nekünk is van felelősségünk, ebben a pénztelen világban amikor a normatíva folyamatosan csökken -, hogy döntési jogkörrel ruházzunk fel egy önkormányzatot akkor, amikor a költségeket a megye állja. Ezt bárki teszi, Tapolca esetében is ezt nehezen tudom elfogadni, de mivel az összes település és a közalkalmazotti közösség is azt kérte, hogy társulásban működjön, akkor mégis csak ez jár a legkisebb költséggel, és ezt tudja az ember úgymond jó szívvel támogatni. Szó volt arról is, hogy az adott intézmények milyen szakembergárdát képeznek. Ha valaki végig olvasta a mellékletét ennek a napirendi pontnak, ami a 100 oldalt is meghaladja, és a szakértő kifejtette, illetve megállapította azt, hogy az ajkai iskolák vonatkozásában az intézményvezetésnek elsődlegesen az a célja, hogy az adott gazdasági évben, illetve rövid távon biztos anyagi háttérrel működtesse az intézményét. Kimondták, hogy nem az a fontos, hogy a munkaerőpiacnak megfelelő szakembereket képezzenek és ez nagyon figyelemre méltó dolog, és ezzel egyetértek Kovács Zoltán Jánossal, hogy ezt vegyük figyelembe. Pontosan a jogalkotónak azt volt a célja, hogy a szakképzésben valami módon rendet tegyenek, hiszen 38 %-a a szakképzést végzett tanulóknak az adott szakmában nem tud elhelyezkedni. Tehát rossz a képzési struktúra és az arányok és a mérték, amelynek megállapítására egyébként az RFKB, a Regionális Fejlesztési Képzési Bizottság lesz hivatott, nem az adott telephelyen működő iskola. Ő fogja megszabni, hogy a régióban hány kőművest, hány cukrászt és így tovább, kell képezni. Azt majd utána a társulások döntik el, hogy mely intézményben, a társult intézmények közül melyikben folyik ez a képzés. Tehát egy kicsit fals volt az érvelése a Kovács Zoltán Jánosnak, hogy vegyük figyelembe a város igényeit, természetesen igénybe kell venni, különösen Ajkáét, mert az elmúlt 7 évben 3000-rel csökkent a város lakossága, újabb ipari üzemek nem létesültek, nagy a munkanélküliség, csak a szolgáltató szféra elfogadható, de más egyéb vonatkozásban a város további fejlődése nem biztosított. Végezetül pedig azt szeretném elmondani, hogy komolytalan az a kezdeményezés, hogy ismételten vegyük le napirendről és toljuk egy hónappal későbbre. Ne felejtsük el, hogy nekünk egy élő pályázatunk van, veszélybe kerül egyébként az is azzal, hogy most az intézmények és a települési önkormányzatok akaratát figyelembe vesszük és átminősítjük ezt az integrált intézményt társulássá. Hiszen mi az integrációra nyújtottuk be a pályázatot. Kérdés, hogy a pályázat kezelője ehhez hogy fog
33 viszonyulni, reményeink szerint jól, és nyilván én azért szurkolok, de benne van a pakliban, hogy kijátsszuk magunkat és elesünk több 100 millió forinttól, amely az átszervezésre, illetve a fejlesztésekre lenne hivatott, hogy megoldja ezeket a problémákat. Én értem Ajka város képviselőtestületének a szándékát, azt viszont nem értem, hogy miért ilyen későn jött az igény ide a képviselőtestület elé. Én azt kérem, hogy az ajkaiak akceptálják a megyei közgyűlésnek a nagyvonalúságát és vegyék fegyelmezetten tudomásul azt a döntést, amit a megye hoz, hiszen hogyha az előttünk levő előterjesztés kerül elfogadásra, akkor a közalkalmazotti közösség szándéka teljes mértékben megvalósul, az iskolák megőrzik saját nevüket, integrációban működnek tovább, és viszonylagosan a szakmai önállóságuk, tárulásként működnek tovább, javítom ezt a botlásomat, és a viszonylagos önállóságuk is megmarad. Köszönöm a figyelmet. Lasztovicza Jenő Kovács Zoltán János képviselő úrnak adnám meg másodszor a szót. Kovács Zoltán János Köszönöm szépen Elnök Úr! Azt már megszoktam, hogy sokszor vannak, akik visszaemlékezéseikben csak a szépre emlékeznek, vagy pedig arra, ami éppenséggel neki tetszik. A képviselőtársam rosszul emlékszik arra az ülésre, amit el – mindjárt mondom -, amit elmondott az valóság, de amit nem mondott el azt bölcsen elhallgatta, ugyanis azt elhallgatta, hogy azon az ülésen én voltam az, aki kértem, kérdeztem és kértem, hogy vegyük figyelembe azt az üzenetet, amit a polgármester úr megküldött a hivatalba. Erre a testület nem volt hajlandó. Miután a testület nem volt hajlandó, én meghallgattam a képviselőtársamat, most is önre nézek -, mivel a testület nem volt hajlandó és ez alapján hozta meg a döntését, nem kívántam részt venni mindössze a döntéshozatalban, mert inkorrektnek tartottam, erről ennyit, így teljes a kép. A második, ez nem versenytárgyalás, a következő napirendi pont egy olyan lesz, ahol pont kellene versenytárgyalás, de nincs benne. Önök most versenytárgyalást tartanak két intézmény között, pedig ez nem az a szituáció. Itt mind a két intézményt egyformán kell mérni, az egyiknél elfogadjuk azt, hogy társuljon, és a megye hozzájárul a működéshez bizonyos fokig, a másiknál meg nem. Különböző hozott, álérvek, indokok alapján, higgyük el. Itt egyértelműen egy másik megyei intézmény, jelenleg megyei működtetésű intézménynek egy megkülönböztetéséről van szó, ez a helyzet. Harmadik. Képviselőtársam ragaszkodott hozzá és bölcs volt, hogy hangfelvétel készüljön, mert másképp beszél itt, és másképp egy másik testületi ülésen, amikor Ajkán ül. Remélem ezt a hangfelvételt Ajkán is meghallgatják és le is vonják belőle a konzekvenciát. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Ügyrendi, Pusztai István frakcióvezető úr. Pusztai István Köszönöm szépen Elnök Úr! Közben azt szeretném kérni egyébként, hogy elnök úr adjon szót Schwartz Béla polgármester úrnak. Polgármester úr információim szerint bejelentést szeretne tenni, és ez a bejelentés lehet, hogy a vita további menetét is befolyásolja. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Kérem szavazzunk, hogy még egyszer adjunk-e szót Schwartz Béla polgármester úrnak. 30 igen, 3 tartózkodással akkor megadnám a szót Schwartz Béla polgármester úrnak.
34 Schwartz Béla Köszönöm a szót elnök úr. Azt szeretném mondani, hogy valóban eltér a véleményünk Ács János polgármester úrétól. Mi nem egyeztünk abba bele, hogy Tapolca egyedül lépjen vissza, ezt a tárgyalások során én konzekvensen képviseltem. Mi kértük a Bercsényi Szakközépiskola visszaadását már novemberben, és az elnök úrhoz eljuttatott írásos levelünkben pedig decemberben, tehát mi végig ezt kértük, és ugyanakkor a februári ülés előtt is a napirenden szerepelt Ajkánál ennek a kérdésnek a tárgyalása a képviselőtestületi ülésen, és azért vettem le, hogy a jó szándékunkat a megyei közgyűlés és a partner települések felé bizonyítsam. És igaz az, amit Pusztai István frakcióvezető úr elmondott, hogy valóban jó együttműködésben valósultak meg, és az elnök úrnak ezt külön is megköszönöm, hogy ezt lehetővé tette, ezek a tárgyalások is, inkorrekt lett volna, ha Ajka úgy lép, hogy a többiek viszont nem támogatják. Tehát ők nem támogatták Ajka visszavételét, mi meg nem támogattuk Tapolca visszavételét, tehát ez a történeti kronológiának a sorrendje, hogy ez így van erre vonatkozóan szeretnék egy bejelentést tenni. Én ezen a tárgyaláson, a főjegyző úr egyébként ott volt, megtettem azt, hogy felajánlottam Tapolcának és Balatonfürednek, hogy az általuk fizetendő 5-5 millió forintot Ajka átvállalja, és további terheket is hajlandóak vagyunk vállalni, most itt ezt megteszem. Tehát hajlandóak vagyunk mind a három település helyett, hát a magunkét azt természetes, az 15 millió forint, plusz 10 millió forintot felajánlunk, amennyiben Ajka azzal a konstrukcióval visszaveheti a Bercsényit, hogy a különbséget a megyei önkormányzat finanszírozza. Azt gondolom, hogy ez egy korrekt ajánlat, és lehet, hogy valaki nem érti ezt a konstrukciót, de a főjegyző úr az egyik megbeszélésen világossá tette és én azt gondolom, hogy ez helyes volt. Azért nincs jelentősége a kicsinek meg a nagynak, mert Pusztai István is ezt mondta, ha abszolút értékben határozzuk meg, akkor a különbséget a megyei önkormányzat bevállalja, akkor mindegy, hogy saját fenntartásban teszi ezt meg, vagy a különbséget támogatásként átutalja. Egy egészen egyszerű példán, mondjuk 200 egység a támogatási igény erre a TISZK-re, háromszor 15-öt vállal a három érdekelt önkormányzat akkor ugye marad 185, a 185-ből mindegy, hogy 50-et, illetve 30-at adunk vissza Tapolcának, vagy Ajkának adunk vissza az 5-el csökkentettet, tehát 75-ből 70-et. Mindegy, mert ugyanannyi pénzbe kerül, ilyen értelemben nincsen különbség a kicsi meg a nagy között. Én kérem a megyei önkormányzat, illetve a közgyűlés tagjait és a képviselőit, hogy fontolják meg, hát ez egy korrekt ajánlat, és mi ebben szeretnénk részt venni és azt gondolom, hogy így valóban csökken a megye pénze az én ajánlatom révén, ilyen ajánlatot a másik két fél nem tett. Köszönöm. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Áldozó Tamás frakcióvezető úr. Dr. Áldozó Tamás Köszönöm Elnök Úr! Én irigyelem az ajkai képviselőtestületet, hogyha ott magnózással, meg idézetek felolvasásával tudják múlatni az időt, nálunk ilyen nem nagyon szokott megtörténni. Én azt gondolom, hogy nem nagyon lehet összehasonlítani így az intézményeket, ahogy polgármester úr megtette. Az én meggyőződésem szerint, amennyiben ez a két ajkai intézmény megyei közgyűlési fenntartásban marad, akkor ez a két intézmény jelentős átszervezés előtt áll. Egy településen meg kell nézni azt, hogy egymás mellett két hasonló profilú intézmény miért működik, szerintem célszerűbb, ha egy működik, célszerű föltárni azokat a tartalékokat, kiiktatni a párhuzamosságokat, amik ilyen esetben megtörténhetnek, és majd akkor egy ilyen állapotban megnézni azt, hogy mennyi többletfinanszírozást igényel ez az intézmény. Egyébként, hogy mindenki a saját háza előtt söprögessen, szeretném elmondani, hogy mi ezt Pápán, a mi fenntartásunkban megtartott középfokú oktatási intézményekkel meg is tettük. Egyébként hogyha egy ilyen 10 milliós tételen túl komolyan
35 felvetődik az, hogy hát a megye finanszírozza, hiszen úgy is ő finanszíroz, akkor azt mondom, hogy nekünk Pápán is tegye meg, hiszen mi tartunk fenn saját fenntartásban iskolákat, nem adtuk át őket soha a megyének, nem kezdeményeztünk ebből vitákat, nem lett ilyen bonyolult a történet, de vannak vele kiadásaink, szerintem legalább annyira méltányolható akkor az a kérés, mint amilyen méltányolható ez a kérés lenne. A megye azzal, hogy egyáltalán napirendre tűzte újra ezt az előterjesztést, hihetetlen gesztust tett. Ezzel a gesztussal meg tudják tartani intézményi önállóságukat azok az intézmények, amik integrációba szerveződtek volna amúgy. Hozzáteszem, az integrációról szóló döntés napján valóban olyan inkorrekt módon jártunk el, hogy nem vettük napirendre Kovács Zoltán János által látott, vagy hallott, vagy elküldeni tudott levelet, de megjegyzem én, annak a levélnek akkor kellett megszületni? Hol van a fenntartói, vagy a tulajdonosi felelősség, hol van az a felelősség, hogy teljesen nyilvánvaló folyamatok játszódnak a magyar közoktatásban, van aki ezeknek a folyamatoknak az alakításában törvényhozóként is részt vesz, és akkor a legeslegutolsó pillanatban kell egy másik közgyűlést egy olyan helyzetbe hozni, hogy még a mi eljárásunk minősíttetik alapesetben inkorrektnek. Az ajkai intézmény visszavételével kapcsolatban én eddig nem hallottam arról, hogy mi történik az elszámolással, mi történik azokkal a beruházásokkal, amiket eddig a megyei közgyűlés ott végrehajtott. A szerződés egyébként ezt rendezi, ennek nagyságrendjére vonatkozóan vita van, minden esetre több tucat millió forintról, hogyha nem 100 milliós nagyságrendről van szó. A gazdasági szférának az intézményekkel való kapcsoltára Stolár Mihály tanácsnok úr már kitért, az egész átszervezésnek az az alaplogikája, mint ahogy ezt egyébként a jogalkotók bizonyára nálam jobban tudják, hogy a gazdasági szféra sokkal közvetlenebbül tudja befolyásolni a szakképzést. Ezért alakulnak meg az RFKB-k, ahol egyébként az egész önkormányzati oldalt a megyéből egyetlen egy ember fogja képviselni, és a döntéshozók túlnyomó része a gazdasági életből fog majd érkezni. Megmarad továbbra is az a lehetőség, hogy a szakképzési támogatást a gazdasági társaság meghatározott intézmény, meghatározott képzésére közvetlenül adja oda és a fenntartó ebben az esetben a társulási tanács ettől a szerződéstől nem térhet el, azt a pénzt arra is kell elköltenie. És még végezetül szeretnék egy dolgot megjegyezni, illetve kettőt. 2003-ban ugyanezzel a kéréssel jelentünk meg a megyei közgyűlés színe előtt Pápáról. Azt az ingerült és arrogáns visszautasítást, amiben akkor nekünk részünk volt, én nem kívánom Schwartz Béla polgármester úrnak. Ez egyébként arra vonatkozott, hogy az Acsády iskola fenntartásába szálljon be a megye, finanszírozzon fejkvótán felül némi többletköltséget azok után a tanulók után, akik nem pápaiak, hanem a megye más területeiről járnak be, kvázi csináljunk egy pápai-megyei keresztfinanszírozást, mint amilyen a megyeszékhellyel van. Azt gondolom, hogy nagyon finoman fogalmazok, hogyha azt állítom, hogy le lettünk söpörve ezzel a kérésünkkel. Azt hiszem Pusztai István volt akkor az intézményekért felelős alelnök egyébként a megyeházán. Még egy dolgot szeretnék akkor tényleg végezetül, az intézmények vezetőinek a jogviszonya egy közszolgálati jogviszony, ők közalkalmazottak, ezeknek az intézményvezetőknek, őnekik a munkáltatója a megyei közgyűlés. A megyei közgyűlés, mint munkáltató, s az intézményvezető, mint munkavállaló nyilvánvalóan egy ügyet kell, hogy képviseljen. Ez a közszolgálati jogviszonyból és a közalkalmazotti étoszból következik. Abban az esetben, hogyha bármelyik intézményvezető úgy érzi, hogy nem tud azonosulni a megyei közgyűlés, mint fenntartó döntésével, ezzel a döntéssel meggyőződésem szerint nyilvánosan nem menetelhet, illetve megteheti, de abban az esetben mondjon le az intézményvezetésről. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Galambos Szilvia képviselő asszonynak adnám meg a szót.
36 Galambos Szilvia Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Közgyűlés! Szeretnék egy kérdést intézni Schwartz Béla polgármester úrhoz, szeretném megkérdezni, most már megadtuk neki a szót, talán egy igennemmel tud nekünk válaszolni akkor erre a kérdésre. Van-e testületi döntés arról a felajánlott bejelentésről, amit most ön itt nekünk kezdeményezett. Köszönöm. Lasztovicza Jenő Akkor megadnám a szót Schwartz Béla polgármester úrnak. Schwartz Béla Tehát a visszavételre van, és a hasonló feltételekkel Tapolcára, arra van, arra az összegre amit most tettem, tegnap este a többségi frakcióval egyeztettem, ezt az elképzelést és ők egyetértettek velem. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen, Horváth László képviselő úr kért szót. Horváth László Köszönöm szépen Elnök Úr! Én úgy látom, hogy nagyon helyesen a megye egy egységes rendszert kíván létrehozni, ennek a kérdéskörnek a megoldására. Ez idáig rendben van és helyes. Ha ez így van, akkor nem értem, hogy miért nem lehet ebben az egységes rendszerbe Ajkát ugyanúgy beemelni, mint ahogy a többi várost be lehet. Én azt gondolom egyébként, hogy amit Áldozó Tamás az imént elmondott, az igaz és igaz is lehet, egy egészen más időszakban, mint ahogy nem volt igaz 2003-ban. A 2003-as történet valóban erről szólt, hogy Pápa város a megye egyébként a megye szakmájának megítélésével ellentétben egy keresztfinanszírozást kért az intézményeire, azzal szemben, hogy a megye megajánlotta, hogy átveszi teljes egészében ezeket az intézményeket. Én azt gondolom, hogy ez a fajta megoldás ez egy jó megoldás, ez egy egységes rendszert eredményez és miért ne lehetne ezt az egész megyére kiterjeszteni. Én úgy gondolom, hogy a támogatási rendszerben pedig ezt a számháborút megint csak nem nagyon értem, hiszen amennyiben az intézmények megyei fenntartásba kerülnek, akkor többet kell beletenni, mint hogyha a város adott esetben, vagy bármely település hozzájárul az intézmények finanszírozásához, hogyha ez az új elképzés és ez az új szakképzés-irányítási rendszer. És amit most itt Kropf Miklós és Stolár Mihály képviselőtársaim emlegettek, azon kicsit derültem, éppen azért, mert Áldozó Tamás meg is adta rá a választ, erre a derültségre, hogy igen, bekövetkezhet egy ilyen rendszer, hogy bármelyik város, aki úgy érzi, hogy átszámolja az intézményének a költségvetését, átszámolja, hogy mennyit kell beletenni, és kiderül számára, hogy adott esetben még fenn is tudná tartani, akkor visszajöhetne a megyéhez és azt mondja, hogy mégis szeretném ezt fenntartani. Nem biztos, hogy ez rossz a megyének, hogyha ezek az intézmények visszakerülnek, még akkor sem, hogyha az elosztás mondjuk központi szinten történik meg. Köszönöm. Lasztovicza Jenő Köszönöm. Pusztai Istvánnak, frakcióvezetőnek másodszor adom meg a szót. Pusztai István Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Közgyűlés! Végighallgatva a vitát továbbra is azt gondolom, hogy az ajkai kezdeményezést méltányolni kellene. Kulcskérdésnek továbbra is azt tartom, amit elmondtam, hogy egy olyan szakképzés bázissal rendelkező település ha úgy dönt, hogy a társulásba be akar lépni, úgy gondolom, ezt
37 támogatni kell. Azt gondolom, és azért nem értek egyet Stolár Mihállyal, hogy az önkormányzati kezdeményezések egyenrangúak. Tehát mind a tapolcai, mind az ajkai kezdeményezés, még ha öt nap van is közte, egyenrangú kezdeményezés. Egyenrangú kezdeményezéseket eltérő módon ítélnek meg, akkor az diszkrimináció. Szakmai szempontot nem hallottam rá, tehát azt kell feltételeznem, hogy politikai diszkriminációról van szó. Kérem egyébként, hogy ezt fontolja meg a közgyűlés. Természetesen, amikor az ügyrendi javaslatot tettem, nem voltam boldog attól, hogy el kell tolni a döntést. Nem láttam akkor pillanatnyilag más módot arra, hogy a tárgyalások folytatásával egy megegyezésre jusson a dolog. Természetesen van egy másik mód, a másik mód az egyébként, hogy elnök úr, mint előterjesztő kiegészíti az előterjesztését és javaslatot tesz a társulási rendszernek Ajkával történő kiegészítésére. Nem történne más egyébként mint nem két, hanem három fél alkotná ezt a társulást, javaslom egyébként, hogy elnök úr tegye meg ezt a kezdeményezését. Most már nagyjából egy órája, vagy több mint egy órája vitatkozunk az ügyön. Úgy gondolom egyébként, hogy elnök úr egyébként még mindig megteheti ezt. Viszont ha elnök úr ezt nem teszi meg, akkor kell tennem még egy ügyrendi indítványt, ami csak arra vonatkozik, hogy a döntést halasszuk el. Pontosan azért, hogy végig lehessen tárgyalni ezeket az ügyeket, tehát a döntést, csak a döntést halasszuk el, ez az ügyrendi indítványom. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Dr. Áldozó Tamás frakcióvezetőnek adom meg a szót. Dr. Áldozó Tamás Köszönöm, elfelejtettem mondani, hogy én örülök annak, hogy a diszkrimináció szót kimondta Pusztai István, ugyanis akkor ő ezzel minősítette is a 2003-as eljárásokat és ezt nekem most nem kell megtenni. Egyébként szeretném megjegyezni, hogy amennyiben a Leader Csoportok besorolásával kapcsolatba hozott irányító hatósági döntések szakmai alapon születtek, nem is értem, hogy mi most egyáltalán itt miről beszélünk. Márpedig ugye elhangzott a Kormány részéről, hogy szigorúan csak szakmai szabályok alapján valamiféle titkos senki által nem ismert taglistákat figyelembe véve születtek a döntések. Aki tudja, hogy miről van szó, az úgyis ismeri a történetet. A szakképzés tekintetében a szakképző intézmények vélhetően akár integrációban, akár társulásban vesznek részt, jelentős átalakulásokon fognak keresztülmenni. Sok szakképző intézmény jelentős veszteségeket fog majd megélni, nem azért mert mi azt mondjuk, hanem azért, mert az RKFB ilyen döntéseket fog hozni. Nagyon könnyű tehát most azt a képletet felállítani, hogy ezért a helyzetért eleve felelőssé tesszük már a megyei közgyűlést, hiszen politikai döntést hozott és ennek az úgymond politikai döntésnek a következménye az, hogy neked meg nekem esetleg megszűnt a közalkalmazotti jogviszonyotok, holott, egészen más dologról van szó. És hogyha az önkormányzati kezdeményezések egyenrangúak, és egyenrangú a tapolcai meg az ajkai, akkor én azért megjegyezném Pusztai Istvánnak, mivel talán esküt is tett velem együtt, hogy a megyei önkormányzat kezdeményezése is egyenrangú. Köszönöm. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen, a hozzászólásokat bezártam, mivel nincs több hozzászóló. Annyit szeretnék azért hozzászólni az elhangzottakhoz, hogy itt azért volt egy kis csúsztatás meg torzítás, hiszen Kovács Zoltán János képviselőtársam, aki arra a levélre, hivatkozik, az a levél a közgyűlés napján 4 óra 7 perckor érkezett, amikor már nem nagyon volt módunkban foglalkozni azzal a levéllel, hogy egyáltalán szándéka van az ajkai város önkormányzatának visszavenni. Tehát én megvédeném Stolár képviselő urat, mert az csúsztatás volt egy kicsit, amit itt a képviselő úr elmondott, hiszen itt nem is jött meg az a levél, azt a levelet a Kovács
38 Norbert kollegám ment ki a titkárságra megnézni, hogy jött-e levél, ő telefonhívásukra küldték el azt a levelet, meg se kaptuk volna, amire ő most itt nagy büszkén hivatkozik. Én azt nem értem, a polgármester úr mondja, hogy az ajkai cégek mennyire ragaszkodnak ezekhez az egyedi szerződésekhez meg az oktatási intézmények ilyen típusú működtetéséhez, akkor miért adták vissza nekünk vagy miért adták át a megyének működtetésre. Eddig nem ragaszkodtak, most ragaszkodnak? Ugyanúgy ezeket a szerződéseket a fenntartóval, tehát a megyei önkormányzattal is meg lehet kötni, nyitva áll az ajtónk, be lehet kopogni hozzánk, tehát én nem hiszem, hogy ez okozna akkor gondot az ajkai szakképzésben, hogy a megyével nem lehetne leülni tárgyalni. De azért azt a játékot se játsszuk már el, hiszen már ha december óta kínlódunk és vannak itt olyan képviselőtársaink, akik tavaly nyár óta a TISZK-en dolgoznak, hogy ez kialakuljon úgy, ahogy a törvény lehetőséget biztosít és kötelezően előírja, hogy létre kell hozni. Azért magunkból se csináljunk már bohócot, hogy itt hónapokon keresztül, talán még nyár elején is ezzel fogunk foglalkozni, úgy ahogy a polgármester urak is elmondták, amire még nagyon jól emlékszem, hogy Ács János polgármester úr fel is hívta a jegyzőjét, hogy másnap reggel fél nyolcra hívja össze a testület, mert meg kell hozni ahhoz a döntést, hogy az előterjesztést elő tudjuk készíteni. Ott hoztuk meg négyesben, vagy a főjegyző úr jelenlétében ötösben, azokat a szempontokat, ami szempont szerint ez az előterjesztés elkészült. Én erre tudtam ígéretet adni, hogy ezt meg tudjuk valósítani. De azt, hogy itt utólag itt most elkezd mindenki javaslatokat tenni és belepiszkálni az előterjesztésbe, azért ne haragudjanak, nagyon komolytalannak tartom. És emlékszik polgármester úr nagyon jól arra, amikor felhívtam telefonon és elmondtam, hogy a mi frakciónkkal megbeszéltük ezt és sikerült meggyőzni a frakciót, hogy fogadják el ezt a lehetőséget, mert ez volt a cél, amit Pusztai frakcióvezető úr is elmondott, hogy társulás legyen ebből a TISZK-ből is , sikerült elfogadtatni a frakcióval, még a polgármester úr mondta, hogy nagyon szépen köszöni, hogy ezt meg tudtuk oldani és elfogadtattuk a frakcióval, el tudtuk ezt így intézni és még én kértem a polgármester urat telefonon. Ne haragudjon, van erre tanúm, egy fültanúm, úgyhogy ez így volt, megköszönte a polgármester úr és én még kértem, hogy segítse a TISZK-et, hogy itt is át tudjunk menni, hogy minden frakción átmenjen, meg hogy azokat a támogatásokat, amelyeket pályázaton el lehet nyerni, segítsen a lobbiban. Ezt telefonon beszéltük, erre fültanú van, polgármester úr, úgyhogy és ennek nagyon örültem, erre utána meg most a hét elején jön a kezdeményezéssel, hogy Ajka is hasonló szempontok szerint szeretné átvenni, mint ahogy Tapolca. Akkor ugyanúgy, ahogy Áldozó frakcióvezető úr mondta, a megye összes települése, amely átadta a megyének az intézményeit működtetésre, ilyen feltétekkel idejöhet és a megye vegyen elő 400 millió forintot, és tegye oda abból, amiből nincs, tehát én ebből a szempontból komolytalannak tartom és mivel lezártam a hozzászólást, ezzel az összefoglalóval le is szeretném zárni, és kérem a képviselőtársaimat, hogy szavazzunk. Először szavazzunk Pusztai frakcióvezető úr ügyrendi indítványáról, hogy a döntést halasszuk el. Kérem, hogy szavazzunk a döntés elhalasztásáról, de most kérte a frakcióvezető úr, hogy halasszuk el magát a döntést. Először arról szavaztunk, hogy a napirendről vegyük le, most arról szavazzunk, hogy a döntést halasszuk el. Kérem szavazzunk.” Szó szerinti rögzítés vége A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 35 fő képviselő.
39 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 11 igen szavazattal, 24 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül nem fogadta el Pusztai István ügyrendi indítványát. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az ajkai képviselő-testület kérelméről. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 35 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 11 igen szavazattal, 18 ellenszavazattal, 6 tartózkodás mellett nem fogadta el az ajkai képviselő-testület kérelmét. Az MSZP-frakció tagjainak egy része kivonult a teremből. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Pápa Város Önkormányzata képviselő-testületével a Pápai Szakképzés-szervezési Társulás létrehozásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 27 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 26 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 35/2008. (III. 27.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2008. augusztus 1-jei hatállyal megállapodást köt Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületével a Pápai Szakképzés-szervezési Társulás létrehozására és az előterjesztés 1. sz. melléklete szerint a Társulási megállapodást jóváhagyja. 2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Pápai Szakképzés-szervezési Társulás alapító okiratát az előterjesztés 2. sz. melléklete szerint jóváhagyja. 3. A közgyűlés a Pápai Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsába a Megyei Önkormányzat képviseletére Takács Szabolcs, Papp Tamás és dr. Németh Márta képviselőket bízza meg. A Társulási Tanács tevékenységéről és az ott végzett munkájukról a közgyűlésnek évente be kell számolni. Határidő: a Társulás megalakulását követően folyamatos Felelős: a Társulási Tanácsba delegált személyek 4. A közgyűlés felhatalmazza elnökét a Társulási megállapodás aláírására. Határidő: 2008. április 10. Felelős: Lasztovicza Jenő, a közgyűlés elnöke
40 5. A közgyűlés felkéri a főjegyzőt, hogy a dokumentumokat a Közigazgatási Hivatalnak küldje meg. Határidő: a dokumentumok aláírását követő 15 napon belül Felelős: Dr. Zsédenyi Imre főjegyző Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Várpalota Város Önkormányzata képviselőtestületével a Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás létrehozásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 25 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 25 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 36/2008. (III. 27.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2008. július 1-jei hatállyal megállapodást köt Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületével a Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás létrehozására és az előterjesztés 3. sz. melléklete szerint a Társulási megállapodást jóváhagyja. 2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás alapító okiratát az előterjesztés 4. sz. melléklete szerint jóváhagyja. 3. A közgyűlés a Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsába a Megyei Önkormányzat képviseletére Galambos Szilvia, Talabér Márta és Horváth László képviselőket bízza meg. A Társulási Tanács tevékenységéről és az ott végzett munkájukról a közgyűlésnek évente be kell számolni. Határidő: Felelős:
a Társulás megalakulását követően folyamatos a Társulási Tanácsba delegált személyek
4. A közgyűlés felhatalmazza elnökét a Társulási megállapodás és a Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás alapító okiratának aláírására. Határidő: Felelős:
2008. április 10. Lasztovicza Jenő, a közgyűlés elnöke
5. A közgyűlés felkéri a főjegyzőt, hogy a dokumentumokat a Közigazgatási Hivatalnak küldje meg. Határidő: Felelős:
a dokumentumok aláírását követő 15 napon belül. Dr. Zsédenyi Imre főjegyző
41 6. A közgyűlés felkéri a főjegyzőt, hogy a társulás létrehozásáról szóló alapító okiratot a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek küldje meg. Határidő: Felelős:
az alapító okirat aláírását követő 8 napon belül. Dr. Zsédenyi Imre főjegyző
Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Tapolca Város Önkormányzata képviselőtestületével a Balaton-felvidék – Somló Szakképzés-szervezési Társulás létrehozásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 25 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 24 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 37/2008. (III. 27.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 213/2007. (XII.13.) MÖK határozatát visszavonja. Határidő: Felelős:
azonnal Lasztovicza Jenő, a közgyűlés elnöke
2. A közgyűlés hozzájárul, hogy a 116/2007. (VI.27.) MÖK határozat alapján Tapolca Város Önkormányzatával a Széchenyi István Szakképző Iskolában lévő közoktatási feladatok Veszprém Megyei Önkormányzat által történő átvállalásáról kötött Megállapodást közös megegyezéssel megszünteti és felhatalmazza elnökét, hogy az erről szóló dokumentumokat írja alá. Határidő: Felelős:
2008. június 30. Lasztovicza Jenő, a közgyűlés elnöke
3. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a 2008. II. félévi költségvetés-módosításhoz kapcsolódóan tegyen javaslatot a Széchenyi István Szakképző Iskola fenntartói jogának visszavétele után a tulajdonos önkormányzat normatíván felüli költségeinek támogatására. Határidő: Felelős:
2008. szeptember 30. Lasztovicza Jenő, a közgyűlés elnöke
4. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2008. július 1-jei hatállyal megállapodást köt Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületével a Balatonfelvidék – Somló Szakképzés-szervezési Társulás létrehozására és az előterjesztés 16. sz. melléklete szerint a Társulási megállapodást jóváhagyja. 5. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Balaton-felvidék – Somló Szakképzés-szervezési Társulás alapító okiratát az előterjesztés 17. sz. melléklete szerint jóváhagyja.
42 6. A közgyűlés a Balaton-felvidék – Somló Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanácsába a Megyei Önkormányzat képviseletére Hári Lenke, Stolár Mihály és Kovács Zoltán János képviselőket bízza meg. A Társulási Tanács tevékenységéről és az ott végzett munkájukról a közgyűlésnek évente be kell számolni. Határidő: Felelős:
a Társulás megalakulását követően folyamatos a Társulási Tanácsba delegált személyek
7. A közgyűlés felhatalmazza elnökét a Társulási megállapodás és a Balaton-felvidék – Somló Szakképzés-szervezési Társulás alapító okiratának aláírására. Határidő: Felelős:
2008. április 10. Lasztovicza Jenő, a közgyűlés elnöke
8. A közgyűlés felkéri a főjegyzőt, hogy a dokumentumokat a Közigazgatási Hivatalnak küldje meg. Határidő: Felelős:
a dokumentumok aláírását követő 15 napon belül. Dr. Zsédenyi Imre főjegyző
9. A közgyűlés felkéri a főjegyzőt, hogy a társulás létrehozásáról szóló alapító okiratot a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek küldje meg. Határidő: Felelős:
az alapító okirat aláírását követő 8 napon belül. Dr. Zsédenyi Imre főjegyző
Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a szakképzés-szervezési társulások alapítói vagyon fedezetének biztosításáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 25 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 24 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 38/2008. (III. 27.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri elnökét, hogy a három társulási megállapodásban szereplő, a szakképzés-szervezési társulások alapítói vagyon - a megyei önkormányzatot érintő - fedezetének megteremtéséről a 2008. évi költségvetés módosítása során intézkedjen. Határidő: a társulások megalakulását követő költségvetés-módosítás Felelős: Lasztovicza Jenő, a közgyűlés elnöke
43 2. A közgyűlés felhatalmazza elnökét, hogy folytasson tárgyalásokat Ajka, Balatonfüred, Tapolca polgármestereivel a települési önkormányzatok hozzájárulásáról a normatíván felüli megyei finanszírozás csökkentése érdekében. Határidő: 2008. szeptember 30. Felelős: Lasztovicza Jenő, a közgyűlés elnöke 5. „Sürgős” minősítésű előterjesztés Tiltakozás az újabb iskolabezárások ellen Lasztovicza Jenő Megadta a szót az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Stolár Mihály Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2008. március 25-ei ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 5 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. Kérdések – Válaszok Horváth László Megkérdezte Stolár Mihálytól, hogy mi inspirálta sürgős minősítésű előterjesztés beterjesztésére. Stolár Mihály Válaszában elmondta, az előterjesztésben is utalt rá, hogy a közoktatásban teret nyert liberális szemlélet és a pénzkivonás ellehetetleníti az oktatási intézményeket. A sürgősséget az indokolja, hogy azok az iskolák, akik pénzkivonás miatt megszüntetésre vagy veszélybe kerültek, egy mai napon induló országos futóakciót kezdeményeztek és hétfőn kívánják petíciójukat átnyújtani a Parlament elnökének. A tiltakozó akcióhoz való csatlakozás – megítélése szerint – a közoktatásért felelősséget érző közgyűlés részéről nemes cél és szándéknyilvánítás. Bebesi István Kifogásolta, hogy a határozati javaslatban nem talál megoldást az előterjesztésben szereplő forrás- és gyermeklétszám hiány megoldására. Megkérdezte, ha egyébként nincsen, illetve fogytán van a gyerek, kötelező-e fenntartani ezeket az intézményeket az adófizetők pénzéből. Továbbá megkérdezte, várható-e ezen a területen is népszavazás. Felhívta a figyelmet, hogy a közteherviselésben a 8 millió, népszavazáson részvehető állampolgár közül mintegy 1.870.000-en fizetnek adót Magyarországon. Tehát borítékolható, hogy az 1.870.000 ember nem fog annyi szavazatot leadni, mint a 6.130.000 választópolgár. Utalt azon megjegyzésekre, hogy a képviselők „be vannak oltva gazdasági racionalitás elleni szérummal”. Ez nem igaz, hanem az említett arány alapján a képviselő feladata, hogy a
44 többség érdekét képviselje. Az adót nem fizető többség képviselete – megítélése szerint – az adófizető kisebbséggel szemben kétes értékű, és kérdés, hogy annak a következményeit fel kívánják-e vállalni. Nem ad választ arra a kérdésre sem a határozati javaslat, hogy milyen módszert szeretnének követni, mert a náluk „szegényebb” országok – mint Ausztria, Svájc, Németország – 6.500, illetve 10.000 fő alatti településen nem üzemeltetnek alapfokú oktatási intézményt, valószínű „gazdaságilag nemigen engedhetik meg maguknak”. Erre hivatkozva nem érti a 3. sz. melléklet becsatolásának indokát az előterjesztéshez. Stolár Mihály Válaszában elmondta, a normatív finanszírozás olyan, hogy a települési önkormányzatokat rákényszeríti, hogy önmaguk zárják be az iskolát, még akkor is, ha van gyerek. A közoktatási törvény szerint nem az iskola átlaglétszáma után jár a normatíva, hanem ha adott osztályban nem éri el a minimumlétszámot, akkor az egész iskolára nem jár, holott lehet ez egy átmeneti probléma is, mely például egy család beköltözése esetén megváltozhat. Szerinte az előterjesztésben megfogalmazottakat pártállástól függetlenül kötelességük támogatni. Arra a kérdésre, hogy lesz-e népszavazás, nem tud válaszolni. Meggyőződése szerint lehetne tanulni jónéhány országtól, akik az oktatásba áldoztak és fektettek be pénzt. Magyarországon is „pénzt kellene tenni” az oktatásba, hogy minél több ember legyen képzett, legyen munkahelye, tisztességgel adózhasson, hogy ezáltal mindenkinek jobb legyen. Dr. Kovács Zoltán Hangsúlyozta, hogy az országban a legnagyobb elvonó szervezet a magyar Kormány a hozott jogszabályok alapján, amiből illene is valamit visszaadni a társadalom számára. Feltette a kérdést, hogy lehet-e a megyei közgyűlésnek olyan feladata, ami a sürgősségi indítványban szerepel. Lehet-e a kistelepülések segélykiáltását egy magasabb szintre emelni. Véleménye szerint van ilyen lehetősége a megyei közgyűlésnek, volt már rá több példa is, melyből a kisposták és a szárnyvonalak megszüntetése elleni kezdeményezéseket említette. Kérte, hogy a szocialista képviselők is vizsgálják felül álláspontjukat és támogassák ezt a segélykiáltást. Horváth László Ügyrendi hozzászólást jelzett, és megkérdezte, hogy „tessék mondani, mi itt a kérdés”. Ha viszont nem volt kérdés dr. Kovács Zoltán felszólalásában, akkor az Ügyrendi Bizottság elnöke miért nem állította le. Kifogásolta, hogy a mai ülésen volt olyan, hogy a kérdések lezárását követően egyik képviselőtársa szintén egy 8 perces monológot mondott el, amiért a legutóbbi ülésen őt rendreutasították. Ugyanakkor dr. Kovács Zoltánnak szabad. Megítélése szerint Ajka esetében bizonyára nincs szó diszkriminációról, a felszólalások tekintetében viszont igen. Ezért kérte a közgyűlés elnökét, hogy szíveskedjen az ülésvezetés ügyrendjét betartani. Lasztovicza Jenő Megköszönte a figyelmeztetést és megadta a lehetőséget a hozzászólásra. Dr. Németh Márta Idézett az előterjesztésből néhány mondatot, melyek őt megdöbbentették. Meggyőződése szerint nem azok a gyerekek szenvednek a kistelepüléseken behozhatatlan hátrányokat, akiket utazásra kényszerítenek, annak érdekében, hogy egy jó iskolába vagy óvodába szállítsák őket.
45 Inkább azok szenvednek igazi hátrányt, akik olyan összevont osztályokban tanulnak, ahol 12en vannak az alsó tagozatban. Emlékezete szerint iskolákat kormány még nem zárt be, azt az önkormányzatok és a fenntartók tették meg. Véleménye szerint a határozatot a felsoroltakon kívül meg kellene küldeni a fenntartó önkormányzatoknak és minden iskolafenntartónak, akik azt fontolgatják, hogy bezárják iskolájukat. A jelenlegi gyermeklétszámon szerinte semmiféle tiltakozással, illetve intézkedéssel nem tudnak segíteni. Dr. Áldozó Tamás Dr. Németh Márta hozzászólását cinikusnak minősítette. Megjegyezte, hogy azért a Kormány is zár be iskolát, mivel iskolafenntartó is, hiszen a minisztériumok is tartanak fenn intézményeket. Azok közül sem biztos, hogy mindegyik működik, példaként a vépi intézményt említette. Tehát az említett hozzászólás azonkívül, hogy cinikus, még ráadásul nem is igaz. Véleménye szerint mindaddig, amíg egy társadalmat folyamatosan provokálnak és szinte kormányzati cél az, hogy minden tradicionális kisközösséget szétverjenek és szétzüllesszenek, addig a válaszok sem lehetnek mások. Az iskolabezárás nemcsak a kistelepülések problémája, hanem a városoké is, így Pápa városának is gondot okoz azzal, hogy a megszűnő kisiskolák tanulóit sorra hozzák be a szülők a városba, úgy, hogy az oktatás finanszírozása rendezetlen, egyre nagyobb mértékben kell az önkormányzatnak kiegészíteni a normatíván felül a saját intézményrendszerüket. Emlékeztetett az 50 %-os béremelésre, ami rendkívül szép gesztus volt, csak éppenséggel az önkormányzatok fizették azt ki. Ezért nem is érti Pál Bélát, mikor azt mondja, hogy az államadósság amiatt nőtt meg, szerinte pedig ezáltal az önkormányzatok adóssága emelkedett. Közismert, hogy a kistelepüléseken a jelenlegi kormányzópártok egy-két kivétellel nem szoknak fényesen szerepelni és megítélése szerint ezekkel a finanszírozási viszonyokkal ezeket a településeket büntetik. Meggyőződése szerint ennek a folyamatnak minden fórumon keresztül véget kellene vetni, hangoztatni kell, hogy Magyarország településszerkezete érték, melynek megtartása fontos feladat, nem pedig a romániai példákat kell követni. Horváth László Jelezte, hogy az előterjesztés melléklete hibás. Például Bében iskola van, csak gyerek nincs, továbbá Bakonyoszlopon és Cseszneken is működik közös fenntartású iskola Bakonyszentkirállyal. Elszomorító számára, hogy Stolár Mihályban és dr. Áldozó Tamásban pedagógus végzettségük és gyakori külföldi útjaik ellenére sem ragad meg az a szakmai érvrendszer, amit ott tapasztalnak. Saját dániai tapasztalatai szerint a 100 fős iskola kb. az a szint, amit már fenntartani szakmailag nem érdemes, ugyanis számos elemet nem tud biztosítani a település, mint például a szaktanár és a szaktanterv. Nem tudja biztosítani azt a versenyhelyzetet, aminek segítségével tehetséges gyerekek kikerülhetnének abból a közösségből – amelyet születésüknél fogva – „adottságként kell elviselniük”. Szerinte egy jó képességű gyerek egy rossz képességű közösségben nem kapja meg azt a lehetőséget, amit egy nagyobb létszámú intézményben fennálló versenyhelyzet következtében megkapna, tehetsége kibontakoztatása érdekében. Ezért nem érzi a fontosságát annak, hogy a Veszprém Megyei Közgyűlésnek egy ilyen előterjesztés formájában kellene tiltakoznia, mégpedig azért, mert „ami ebben az előterjesztésben le van írva, az nem igaz, és azért sajnálja, mert egy tanár írta ezt le, mert ha egy utcaseprő leírja ezt, akkor az rendben van, de egy tanártól ez egy kicsit sok”.
46 Takács Szabolcs Elképzelhetőnek tartotta, hogy Kormány közvetlenül nem zárt be iskolát, viszont be kellett zárni a fenntartó önkormányzatoknak. Az előző hozzászólásra reagálva megkérdezte, hogy képviselőtársa hány kistelepülési iskolát látogatott meg, mennyire ismeri, hogy milyen létszámú iskolabezárásokkal kellett számolni az elmúlt időszakban. Hangsúlyozta, hogy a pápai kistérség 48 településén sok iskolát azért kellett bezárni, vagy tagintézményként működtetni tovább, mert a Kormány által hozott intézkedések azt kikényszerítették és nemcsak a normatív támogatás elvonásával, illetve csökkentésével, hanem az önkormányzatok anyagi támogatásának csorbításával is. Így nem tudták pótolni a hiányzó összegeket a működés elégséges biztosítása érdekében. Dr. Németh Márta által említett 12 fős iskola fenntartása valóban nem cél. A bakonyjákói iskolába pillanatnyilag 48 alsó tagozatos gyerek jár. Meggyőződése szerint – képviselőtársával ellentétben – nem olyan rossz képességű közösség van a településeken, hogy mindenképpen el kellene vinni onnan a jobb képességű gyereket annak érdekében, hogy ne szenvedjen hátrányt. Feltette a kérdést, hogy ismerik-e az országos képességvizsgálatok eredményeit arra vonatkozóan, hogy a falvakban tanuló gyermekek milyen arányban kerülnek középiskolába, azt követően felsőfokú intézményekbe és mennyire lesznek hasznos tagjai a társadalomnak. Véleménye szerint a megyei közgyűlésnek igenis dolga, hogy foglalkozzon a kérdéssel, hiszen a megyében élő minden egyes településért és emberért felelősséggel tartozik, és nemcsak a városok érdekeit kell képviselnie. Kérte képviselőtársait, hogy az előterjesztésben foglaltakat támogassák. Dr. Hermann István Megdöbbenve tapasztalta, hogy képviselőtársai egy részének mennyire kevés fogalma van a kisiskolákról. Megítélése szerint egy falusi kisebb iskolában teljesen ideális körülmények között lehet felkészíteni a gyereket arra, hogy a gimnáziumba ugyanolyan normális felkészültséggel kerüljön be, melyre százszámmal lehetne élő és meghalt tudósok példáit hozni. A saját, gyarmati iskolában eltöltött éveit és az ott szerzett kedvező tapasztalatait ismertette, mely megalapozta a véleményét. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon az egészségügyből, az oktatásból és a kulturális területről óriási pénzek kivonása történik. A sikeres országokból hozott fel példákat (Japán, Finnország) amelyek bizonyítják, hogy az oktatásba, az egészségügybe fektetett pénz jól kamatozódik, annak ellenére, hogy olyan terület, ahol gazdaságossági számításokat nem lehet végezni. Reagált Horváth László Dániából hozott példájára, mivel ő is pont az elmúlt hétvégén járt ott, iskolát ugyan nem látogatott, viszont olyan fokú toleranciát tapasztalt, ami Nyugat-Európában is ritka. A közlekedésből és a mozgássérültek részére biztosított lehetőségekből említett példákat. Dr. Kovács Zoltán Megítélése szerint ma az oktatásban az SZDSZ számára legfontosabb a digitális táblák 40 milliárd forintért történő beszerzése, ugyanakkor tanárverésekről, iskolabezárásokról, alacsony technikai körülményekről lehet hallani. Megerősítette azon elhangzott véleményeket, hogy egy nemzet felemelkedésének jövője az oktatásban rejlik, tipikus példája ennek Finnország, település sűrűsége, iskolarendszere ellenére. Azon nem csodálkozik, hogy Stolár Mihály és dr. Áldozó Tamás az iskolák jövőjéért aggódik, Horváth László pedig kevésbé. Hiszen neki az a jó, ha a gyerekeket busszal viszik be a térségközpontba, mert ha az „álszavazók után minimálisra csökken az SZDSZ, mint párt,
47 akkor gondol a jövőjére”, mert ő abban érdekelt. A pedagógus meg abban érdekelt, hogy legyen iskola és taníthassa azokat, akiknek a majdani és időskorúak jövőjét is biztosítani kell. Továbbá fontos cél, hogy a fiatalok ne menjenek el külföldre, hanem itt dolgozzanak egy normális országban. Ekkora elvonások esetén „kutya kötelessége” a magyar államnak, hogy az alapvető közszolgáltatásokat biztosítsa, ahelyett, hogy milliárdokat kormányzati kommunikációra költenek. Ács János Ügyrendi indítványában javasolta a vita lezárását. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Ács János ügyrendi indítványáról a vita lezárására. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 32 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 27 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadta az indítványt. Lasztovicza Jenő Megadta a szót az ügyrendi indítvány előtt hozzászólásra jelentkezőknek. Stolár Mihály Elmondta, hogy mára a szocialista párt is eljutott már addig, hogy tiltakozik az ellen az oktatáspolitika ellen, amelyet „egy törpepárt erőltetett rá az országra”. Nem érti, honnan veszi a bátorságot Horváth László ahhoz, hogy képviselőtársait civil foglalkozásuk minőségében vonja kérdőre. Visszautasította ezt az arrogáns stílust, és szégyelli magát azért, hogy a megyei közgyűlésnek olyan tagja van, aki nem tartja fontosnak a felnövekvő nemzedék sorsát és az ország jövőjét. Horváth László Leszögezte, hogy Stolár Mihály azt gondol, amit akar, szerinte a véleménykülönbség közöttük a fejlesztés irányának megítéléséből adódik. Dr. Kovács Zoltán tökéletes ellentmondásba keveredett önmagával, mikor a finnországi példát említette. Saját tapasztalata szerint éppen ott jellemző, hogy iskolabuszokkal szállítják több tíz kilométerről a gyerekeket. Takács Szabolcs hozzászólására reagálva a lókuti példát említette, ahol 1-4. osztályig tanítanak gyerekeket egy 8 fős osztályban, ami nem helyes. Szerinte a falusi iskolák bezárása nem ilyen nagy horderejű kérdés, inkább az a kérdés, hogy a gyerek melyik intézményben kapja a legtöbbet. Ő meg azt utasította vissza, „ha valaki nem ért egyet azzal, amit Stolár Mihály mond, akkor az nem ért egyet az oktatás fejlesztésével”. Fülöp Zoltán Felhívta a figyelmet arra, hogy az oktatás jövője egyben az ország jövője is. Utalt a médiában az elmúlt napokban gyakran ismertetett diákmorálra, „amellyel lassan odáig jutunk, hogy a digitális táblák beszerzése mellett a vízcsap beszerzés is fontossá válhat, hogy a gyerek jól meg tudja csapkodni vele a pedagógust”. Szerinte emellett szó nélkül nem lehet elmenni. A kisebb közösségekben az „emberré való nevelést” is megkapják a gyerekek, amelyet a monumentális oktatási intézményekben egyre nehezebb végrehajtani, és nem feltétlenül a pedagógusok ennek az okai.
48 Egyetértett azzal a véleménnyel, hogy az önkormányzatok támogatását államilag is szükséges garantálni, és a Kormánynak „kutya kötelessége, hogy a kisebb közösségeket is élhetőbbé tegye és biztosítsa működésüket”. Jelentős diszkriminációnak lehet minősíteni azt, amikor esetlegesen a Kormány olyan döntéseket hoz, amellyel diszkriminálja a kisebb településeken helyben lévő iskolák működését. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 31 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 24 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 39/2008. (III. 27.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése csatlakozik az Élőlánc Mozgalom, a Nemzeti Fórum és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos felhívásához. Felhívja a Kormány és a Parlament figyelmét, hogy az oktatásügyből kivont milliárdok olyan folyamatokat indítanak el, amelyek kedvezőtlenül hatnak Magyarország jövőjére. Felkéri a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségét, a megye országgyűlési képviselőit, hogy tiltakozzanak a folytatódó iskolabezárások ellen és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a gyermeket nevelő család, az oktatásügy, a képzés és szakképzés, a helyesen megválasztott vidékpolitika kerüljön a magyar társadalom középpontjába. A közgyűlés felkéri a főjegyzőt, hogy a határozat megküldéséről intézkedjen a Kormány, a Parlament elnöke, az Élőlánc Mozgalom, a Nemzeti Fórum, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége részére. Határidő: Felelős:
2008. március 31. Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
6. Veszprém Megyei Fűtés-, és Melegvíz Szolgáltató Non-profit Kft. létrehozása, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb döntések meghozatala Lasztovicza Jenő Köszöntötte Makra Józsefet az RFV ESCO Kft. vezetőjét, és kollégáit, Sós Csabát és Istók Edét. Az előterjesztést az alábbiakkal egészítette ki: A Veszprém Megyei Fűtés-, és Melegvíz Szolgáltató Non-profit Kft. létrehozásával kapcsolatos határozat 5. pontjába a kft. Felügyelő Bizottságába a határozatban kipontozott helyre Boros Dénes képviselőt javasolta. Jelezte, hogy a Társasági Szerződés 7. pontjában a társaság törzstőkéje a kiküldött anyagtól eltérően 500 e Ft helyett 510 eFt, valamint az RFV ESCO Kft. törzstőkéje 240 eFt helyett 250 eFt.
49 Bejelentette, hogy az előterjesztéshez Kovács Zoltán János egyéni módosító indítványt nyújtott be, amely az ülés előtt kiosztásra került. Az Ügyrendi Bizottság igen szavazat nélkül, 4 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett tárgyalásra alkalmatlannak tartotta. Megadta a szót a Gazdasági és Területrendezési, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottságok elnökeinek a bizottsági vélemények ismertetésére. Ács János Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Gazdasági és Területrendezési Bizottság 2008. március 25-ei ülésén. A bizottság a „I. Gazdasági társaság létrehozásával kapcsolatos döntések” határozati javaslatait 5 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. A bizottság a „II. Vagyonrendelet módosítása, vagyonkezelésbe adás” határozati javaslatait, illetve a rendelet-tervezetet 5 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2008. március 26-ai ülésén. A bizottság először Kovács Zoltán János egyéni módosító indítványáról döntött, melyet 3 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett nem javasolt elfogadásra a közgyűlés részére. Az előterjesztés határozati javaslatairól, beleértve a rendelet-módosítást is, a bizottság egyben szavazott, melyeket 4 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. Pusztai István Frakcióvezetői hozzászólásában elmondta, hogy véleménye szerint a közgyűlés egy megkerülő előterjesztést tárgyal. Maximálisan egyetértett azzal a céllal, amelyet az előterjesztés az energia racionalizálás területén szándékozik megvalósítani, nevezetesen, hogy előrehaladás és intézkedés történjen az ügyben. Viszont azzal a megoldási móddal, amelyet az előterjesztés tartalmaz, volt néhány észrevétele. Elsőként említette, hogy nehéz értelmezni az előterjesztést, és megítélése szerint az önkormányzat vezetése a döntés során a testületet nem hozta korrekt helyzetbe, mivel az önkormányzat számláján kötvény- és Balatontourist pénzből durván 6 mrd Ft feladattal nem terhelt forrás van. Megkérdezte, az önkormányzat miért nyúl egy külső forráshoz és miért nem a saját forrásából valósítja meg az energia racionalizálást. Véleménye szerint a közgyűlés akkor tudott volna érdemben helyes döntést hozni, ha alternatív javaslatként a saját forrásból történő megvalósítás pénzügyi következményei és hatása a közgyűlés elé került volna, inkorrektségnek tartotta, hogy ez nem történt meg. Nehezen tudta elképzelni, miért gazdaságosabb 10 %-os kamattal megvalósítani egy beruházást, amikor az önkormányzatnak arra bőven van rendelkezésre álló forrása. Másrészt arról szólt, az előterjesztésnek kirekesztő következményei vannak, mivel ezzel az önkormányzat kikerüli a közbeszerzést. Megjegyezte, a közbeszerzés korlátozza a versenyt, nem hitt abban, hogy ezen a szakterületen „egyetlenegy fűszál nő a magyar vidéken”. Megítélése szerint azzal, hogy az előterjesztés ezt a megoldást javasolja, ezzel a pályázati
50 rendszerben való részvételt is korlátozza, és egy újabb olyan lépést tettek előre, amikor az ügyek eldöntésében a megyei önkormányzat döntési jogköre kiszerveződik. Harmadikként kardinálisabb problémaként említette, és nem tartotta a legtisztességesebbnek ilyen területen nonprofit szervezet létrehozását, korrektebbnek tartotta volna a profit orientált szervezet létrehozását, mivel ebben a helyzetben a nonprofit intézménynél költség ágon kerül kivételre a beruházás költsége és még jó néhány költség. Megjegyezte, ez a költség ág a szolgáltatási díjban jelenik meg, amelynek a kontroláltsága, elemezhetősége lényegesen kisebb és gyengébb, mint minden más megoldásnak. Nem tartotta célszerűnek az előterjesztést úgy tárgyalni, hogy nem ismerik a szindikátusi szerződést, kifogásolta, az miért nincs előttük, mivel az rendezi a felek egymás közötti viszonyát, és elképzelhetőnek tartotta, hogy abban fontosabb dolgok vannak, mint a gazdasági társaság alapító okiratában. Kifogásolta, hogy az előterjesztésben a nyilatkozat mellett nincs bankgarancia, nem lehet tudni, hogy a rendszerben hol- és mennyi megtakarítás képződik, arról nincsenek korrekt számítások, illetve nem lehet tudni, ki a megtakarítás haszonélvezője. Célszerűbbnek tartotta volna, ha az előterjesztés a cégről tartalmazott volna referenciákat, számára nem volt meggyőző az energiapiac liberalizálásával kapcsolatban ismertetett előnyök, véleménye szerint azokat önkormányzatok által létrehozott konzorcium hatásosan és előnyösebben tudná kihasználni. Végezetül elmondta, hogy ennek a nagyon fontos probléma a megoldásának talán egy sokkal egyszerűbb módja is lett volna, nevezetesen egy jól megfizetett energetikus beállítása, aki mindezeket a kérdéseket meg tudta volna oldani és az általa említett problémák elkerülhetők lettek volna. Kérdések Boros Dénes Elmondta, aki az előterjesztést figyelmesen olvassa el, abban nagyon sok kérdés merül fel, amely jelzi a napirendi pont előkészítetlenségét is. Elsőként egy mondatot idézett az előterjesztésből, amely szerint „A gazdasági társaság tagjai szindikátusi szerződésben deklarálják a közös cég létrehozását, a fűtési rendszerek vagyonkezelésbe adását, valamint a szolgáltatás feltételeit, a tagok jogait és kötelezettségeit”. Megkérdezte, hol van ez a szindikátusi szerződés, amely egyben szolgáltatási szerződés is, mivel ez a lényege ennek a napirendi pontnak. A fűtési rendszerek vagyonkezelésbe adásával kapcsolatban elmondta, nagyon sokan érzik úgy, hogy normális esetben az célszerűségi vagyoneladást, vagy akár apportálást kívánna. Nyilvánvalónak tartotta, hogy a vagyon eladásánál közbeszerzésre, vagy versenytárgyalásra kerülne sor, amelyet ezzel az ingyenes vagyonkezelésbe adással ki lehet kerülni. Megjegyezte, hogy 51 %-os tulajdonnál lehetőség van az ingyenes vagyonkezelésbe adásra. Megkérdezte dr. Zsédenyi Imre főjegyzőtől, abban az esetben, ha a tényleges tulajdoni aránytól 50-50 %-kal eltérítik a szavazási arányt, akkor az a Közigazgatási Hivatalnál ki fog-e állni egy normakontrollt, mivel ezzel a többlet jogaikról mondanak le. Az előterjesztésből hiányolta annak ismertetését, hogy a beruházási és költségdíjak hogyan kerültek kialakításra, továbbá hiányolta abból a műszaki tartalmat is, nem tartotta elfogadhatónak a kialakított beruházási és költségdíjaknak a komolyságát. Arról szólt továbbá, a társasági szerződésben nem szerepel az, hogy a társaság nem fog folytatni üzletszerű tevékenységet, véleménye szerint azt kiegészítő jelleggel fogja végezni, amelynek a tartalmát nem lehet tudni. Jelezte, hogy nem szokásos pl. bérleti terület átadásnál a további bérlet lehetősége, amely az anyagban viszont szerepel. Érdekesnek tartotta az alvállalkozó igénybevételét, mivel általában az Államháztartási törvény az önkormányzat hozzájárulásához köti azt, viszont az előterjesztésben megadják az alvállalkozási igénybevételt az anyacégnek. Érdekesnek tartotta továbbá azt is, hogy a Kft. jogai és kötelezettségei között az szerepel, hogy külső források esetén lehetőleg olyan konstrukciót köteles keresni, amelyben a saját erő igénybevételére
51 nincs szükség. Megkérdezte, hogyan fog ez a cég pályázni, mivel megítélése szerint ez a kitétel arról szól, hogy célszerűbb a banki hitelt igénybe venni, mint pályázni. Érdekesnek tartotta még az esetleges ingatlaneladást, valamint azt, ha más fenntartóhoz fog kerülni az intézmény. Megjegyezte, vita keletkezhet abból, hogy a fűtési rendszert külön lehet-e választani egy épülettől, hiszen az az ingatlan szerves részét képezi. Megkérdezte, hogyan lehet majd értékesíteni egy épületet, ha annak a fűtési rendszere nincs a kezükben, ki fogja majd eldönteni, hogy ebben a szituációban mi mennyit ér. Kérdésesnek tartotta, mi fog történni akkor, ha egy intézmény érdeke mást fog kívánni, mint a gáz fűtés. Elmondta, hogy a következő napirendi pontnál ilyen helyzet van, amikor a gázfűtésről le akarnak állni, megkérdezte, akkor kinek az érdekét fogják érvényesíteni, mi volt az intézményvezetők véleménye, és ez az egész változás hogyan érinti az intézmények költségvetését. Arról szólt, nem túl régen olyan elhatározás született a közgyűlésben, hogy az energia beszerzést megpróbálják racionalizálni, valamint mást önkormányzatokkal és más résztvevőkkel össze kívánnak fogni az olcsóbb energiavásárlás érdekében. Megkérdezte, hogy ennek a cégnek az anyacége, vagy még inkább az RT. nagy anyacége hogyan fog majd beszállni a gáz beszerzésénél. Például, ha nagykereskedelmi áron szerzik be az energiát, az ennél a kft-nél hogyan fog költségként megjelenni, milyen kiskereskedelmi áron fogja megkapni ezt az energiát. Célszerűnek tartotta az előterjesztés visszavonását és egy korrekt előterjesztést javasolt közgyűlés elé terjeszteni a szindikátusi szerződéssel együtt. Pusztai István Elmondta, az RFV ESCO Kft. feladatai között pénzügyi garanciákat vállal az elérhető megtakarításokra, kérte azok ismertetését, amelyeket nem talált az előterjesztésben. Válaszok Makra József Bemutatkozásában elmondta, hogy az RFV NyRt. a tavalyi évtől kezdődően tőzsdei cég, amely 2000-ben alakult magáncég, kifejezetten önkormányzati, energetikai beruházások bonyolításával, finanszírozásával és üzemeltetésével foglalkozik 9. éve. Elmondta, hogy ebben a körben önkormányzatok részére végeztek mindenféle villamos, közvilágítási, beltéri világítási- és fűtés korszerűsítéseket, ezeket saját forrásból, saját finanszírozásból, saját kockázatra végezték el, és utána hosszú távon üzemeltetik ezeket a rendszereket, amelyek energia megtakarítást, ill. az energia racionális felhasználását eredményezték. Kiemelte, jelenleg is mintegy 60 önkormányzattal állnak hosszú távú szerződéses kapcsolatban, közel 250 intézménynek végzik a fűtés- és energia szolgáltatását, az állami intézmények közül büszkék az ÁNTSZ budapesti intézetére, ebből a régióból Várpalota Város Önkormányzatával és a pápai Református Gimnáziummal vannak az elvégzett munkáik után hosszú távú szerződéseik. A konstrukcióval, valamint a kockázatvállalással kapcsolatban elmondta, a világon minden ESCO finanszírozás - amelyet az amerikaiak 30 éve találtak ki, az EU brüsszeli bizottságának létezik ESCO Bizottsága, és létezik európai ESCO szövetség is - azt a konstrukciót tartja elfogadhatónak és kezelhetőnek, ahol az ESCO vállalkozó a saját kockázatára ruház be annak érdekében, hogy energia megtakarításokat érjen el az adott partner részére. Azt követően a megtakarítások terhére fogja visszafizetni a saját beruházását, így ennek a beruházásnak a kockázatát, hogy az megtérül-e, és valóban megtakarítja-e az energiát, azt saját maga kell, hogy viselje, ez az ESCO konstrukció lényege. Elmondta továbbá, a díjakban ez fog megvalósulni, a szerződések arról szólnak, az önkormányzat nem vállal kockázatot arra, hogy az energia fogyasztás kevesebb lesz és annak a költsége hogyan fog alakulni. Utalt arra, hogy az önkormányzati intézmények adott kereten belül a jelenlegi beruházások kapcsán kezdetben nem fognak nagyobb, a későbbiekben pedig kifejezetten
52 kevesebb energia számlát fognak fizetni, mint amennyit eddig fizettek. Jelezte, a bizottsági üléseken is érzékeltette, ha egy egyszerű példát vesznek alapul és a jelenlegi 100 egységnyi energia fogyasztást 70 %-ára sikerül mérsékelni, akkor 30 %-os lesz az energia megtakarítás. Elmondta, hogy bármilyen energia 20 %-os mértékű áremelése – amely az idei évben már megvalósult, és április 1-jétől még 15 %-kal fog emelkedni – az az eredeti 100 %-nyi fogyasztás helyett már csak a 70 %-ra rakódik rá, így automatikusan máris megtakarítás keletkezik az önkormányzatnál, függetlenül attól, hogy a költségeket egyébként a szolgáltatási díj elviszi. Lasztovicza Jenő Arra a kérdésre, hogy a kötvényhez miért nem nyúlnak hozzá elmondta, ez a konstrukció azt a célt szolgálja, hogy ugyanúgy - mint a Szemünk fénye programban - energiát takarítsanak meg, lehetőleg ne a saját pénzüket fektessék be, és még hozamuk is lesz, amelyet véleménye szerint nem szabad kihagyni. Úgy ítélte meg, hogy a 6 mrd Ft-ot másra is el lehet költeni. Azt hangsúlyozta, hogy ez az energia racionalizálási konstrukció minden eddiginél - még a kormánypártok által preferált Szemünk fénye programnál is - jobb, amelyben rengeteg önkormányzat vesz részt. Arról szólt, hogy ez a konstrukció zavarja azoknak a lobbi érdekeit, akik a Szemünk fénye programot favorizálják. Azt hangsúlyozta, azért kellett most ezt az előterjesztést megtárgyalni, mert a következő ülésre be kell hozni a szindikátusi- és a bérleti szerződéseket, amelyek nem titokban készülnek, azokról a közgyűlés fog dönteni. Véleménye szerint egy olyan cégben, amelyben a megyei önkormányzat többségi tulajdonban van, ott nem lehet nagyon komoly gond, mivel a garanciák megvannak ebben a konstrukcióban. Dr. Zsédenyi Imre Az elhangzottakkal kapcsolatban elmondta, a cég addig nem tudja megkezdeni a működését, amíg a bérleti szerződés el nem készül, amelyet a közgyűlésnek jóvá kell hagyni. Elmondta, vissza van még azoknak a helyiségeknek a felmérése, különböző energia és egyéb olyan kérdéseknek a rendezése, amelyet most nem lehetett elvégezni. Megjegyezte, a határozati javaslat tartalmazza, hogy egy közbeszerzési eljárás lefolytatására fog sor kerülni, továbbá a szindikátusi szerződés is tartalmaz garanciákat arra vonatkozóan, amely elviekben szerepel a társasági- és a vagyonkezelési szerződésben is. Arra a kérdésre, milyen fejlesztések valósulhatnak meg elmondta, hogy mivel egyhangú döntések születhetnek, csak azok a fejlesztések valósulhatnak meg, amelyek a társaság közgyűlésén megkapják a teljes támogatottságot, a cég saját magától nem fejleszthet, hanem csak az önkormányzat 51 %-os tulajdonával és szavazati arányával, csak abba az irányba tud fejleszteni, amit a megyei önkormányzat képviselője is el tud fogadni. Elmondta továbbá, úgy ítélték meg, hogy a gazdasági társaságban a tulajdonosi törzstőkéhez viszonyítva a szavazati jog eltéríthető mivel ügyvéd is közreműködött az előkészítésben -, annak nem lesz törvényes akadálya. Az intézmény vagy a tevékenység esetleges megszűnésére vonatkozó kérdéssel kapcsolatban elmondta, a vagyonkezelési szerződésben kitértek arra, amennyiben az ingatlan eladásra kerülne, abban az esetben a szerződés módosítható, és a 15 éves bérleti jogviszony nem áll fenn. Arról szólt, hogy a 11 érintett intézmény vezetőjét összehívták, ahol felvetődött néhány kérdés, de a tájékoztató után az előterjesztésről nem nyilvánítottak különösebben véleményt, és azóta sem érkezett részükről semmilyen meghatározó vélemény. Makra József A liberalizált energiapiacokkal kapcsolatos problémakörre reagálva elmondta, több olyan önkormányzatnál – ahol a villamos energiapiac liberalizáció már elindult – , nagyon sok téves eszmékkel és elgondolásokkal találkozott. Azt hangsúlyozta, hogy önkormányzati szinten az energiapiaci liberalizációhoz nem elegendő egy nagyon jól felkészült energetikus. Saját
53 példájukat említve elmondta, egy éve vannak kint a gázpiacon, nagyon komoly számítástechnikai apparátussal rendelkező 24 órás diszpécser szolgálat végzi azt a tevékenységet, amely ahhoz kell, hogy ne járjanak rosszul. Megjegyezte, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a liberalizált piacon jól lehet járni, ott nagyon rosszul is járhat az, aki felkészületlenül megy ki oda, mert a kereskedők nagyon kemény feltételeket szabnak. Azt hangsúlyozta, hogy ez egy teljesen külön szakma, amelyet az országban nagyon kevesen ismernek, teljesen új szabályozással, ez teljesen új piac, és mint ahogy említette, komoly számítástechnikai háttér, felkészült személyzet, állandó szervezés szükséges ahhoz, hogy minden egyes intézménynél eredményes legyen a tevékenységük. Elmondta továbbá, hogy egy hétre előre, minden napra, negyed órára pontosan meg kell becsülni mennyi lesz a fogyasztás, mert nagyot lehet bukni rajta. Megjegyezte, a fogyasztás becslés óriási kockázatot jelent, és minden önkormányzatot óvott attól, hogy azt maga végezze el. Elmondta, hogy ők ezt a gázpiacon már jó ideje végzik és a villamos energia piacon is elég hosszú ideje vannak ahhoz, hogy biztonsággal vállalkozzanak olyan tevékenységre, megjegyezte, Várpalota intézményeivel is gyümölcsöző volt az együttműködésük. Azt hangsúlyozta, csak megfelelő hozzáértéssel és felkészültséggel lehet energiát megtakarítani. Jelezte, hogy az új liberalizált piac sokkal bonyolultabb annál, mint hogy most többen összeálljanak és maguk szervezzék azt. Hozzá tette, az önkormányzatok jelentős része abban a tévhitben ringatja magát, ha 3-4-5 önkormányzat együttesen fog energiát vételezni, hogy az egy komoly mennyiség és azzal a piacon a kereskedőknél majd lehet alkudozni. Azt hangsúlyozta, mint már említette, 51 önkormányzat 250 intézménye részére vételezik a gázt, és a kereskedők számára nem számítanak nagy fogyasztóknak. Jelentős fogyasztóként említette a MOL-t és a Dunaferr-t, megjegyezte, a többi igazán csak nyűg, és nagyon kevés kereskedő közül lehet választani, mert a kisfogyasztókat a kereskedők nem tudják kezelni. Hozzászólások Boros Dénes Arról szólt, nem voltak illúziói a válaszokkal kapcsolatban, a szavazógép biztosan működni fog. Megjegyezte, annak ellenére, hogy több kérdésre nem kapott választ, arra szeretett volna rávilágítani, egyelőre semmiféle gazdaságossági számítás nem bizonyítja azt, hogy ez a konstrukció működik. Tisztázni kívánta, hogy az önkormányzat a szerződést az RFV ESCO Kft-vel fogja-e megkötni, amely 3 millió forint törzstőkével rendelkező Kft és nem keverendő össze azzal az Rt-vel, amelyről a közgyűlésen beszéltek, jelezte, az egy más konstrukció. Nem kívánta vitatni annak az igazságát, amit elmondtak, de véleménye szerint a garanciái másak. Továbbra is kérte a közgyűlés elnökét, gondolja át az egészet, mivel az előterjesztés előkészítetlen, és amely nem győzte meg arról, hogy ez a konstrukció így egyedül önmagában jobb, mint az, hogy az önkormányzat önmaga oldja meg saját pénzéből, pályázati lehetőséggel ezt a problémát. Lasztovicza Jenő Elmondta, az Ügyrendi Bizottság Kovács Zoltán János képviselő módosító indítványát nem tartotta tárgyalásra alkalmasnak, de úgy ítélte meg, hogy a közgyűlés szavazzon arról. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Kovács Zoltán János módosító indítványáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 31 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 8 igen szavazattal, 18 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett nem fogadta el Kovács Zoltán János módosító indítványát.
54 Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megyei Fűtés- és Melegvíz Szolgáltató Non-profit Kft. létrehozásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 31 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 23 igen szavazattal, 8 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 40/2008. (III. 27.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az intézményi energiahatékonysággal kapcsolatos feladatok szakszerű ellátására az RFV ESCO Beruházó és Szolgáltató Kftvel (1118. Budapest, Számadó u. 19.) közösen megalapítja a Veszprém Megyei Önkormányzat többségi tulajdonú (51 %) Veszprém Megyei Fűtés- és Melegvíz Szolgáltató Non-Profit Korlátolt Felelősségű Társaságot. 2. A közgyűlés a cégalapításhoz szükséges 260 eFt törzsbetét (51 %) összegét a Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetéséből az általános tartalék terhére biztosítja. 3. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, mint alapító tag elfogadja a Veszprém Megyei Fűtés- és Melegvíz Szolgáltató Non-Profit Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: Kft.) társasági szerződését 4. számú melléklet szerint. 4. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Fűtés- és Melegvíz Szolgáltató Non-Profit Korlátolt Felelősségű Társaság első ügyvezetőjének a társasági szerződés aláírásától 2013. március 31-ig Kovács Norbertet (an: Kincses Katalin, lakcím: 3950 Sárospatak, Rákóczi út 34.) jelöli. Az ügyvezető megbízási díját 90.000.- Ft/hó összegben javasolja megállapítani. 5. A Veszprém Megyei Közgyűlés Veszprém Megyei Fűtés- és Melegvíz Szolgáltató Non-Profit Korlátolt Felelősségű Társaság Felügyelő Bizottságába a társasági szerződés szerint, annak aláírásától kezdve 2013. március 31.-ig a következő személyeket jelöli ki: − Fülöp Zoltán (an: Szabó Valéria, 8400 Ajka, Határ u. 22.) − Boros Dénes (an: Csízi Ilona, 8420 Zirc, Kálvária u. 3.) A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a Kft taggyűlésén, mint a többségi tulajdonos Veszprém Megyei Önkormányzat képviselője fogadja el a Felügyelő Bizottságba a következő személyek kijelölését: − Istók Ede (an: Pócsi Magdolna, lakcím: 1015 Budapest, Batthyány u. 61.) − Felföldi Zoltán (an: Tóth Gabriella, lakcím: 6032 Nyárlőrinc, III.ker. 52/a.) − Szedlák Attila (an: Kekk Ilona Erika, lakcím: 8196 Litér, Árpád u. 7.) A közgyűlés a felügyelő bizottság elnökének díjazását 40.000.- Ft/hó, tagjainak díjazását 30.000.- Ft/hó összegben javasolja meghatározni.
55
6. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy az ügyvezető, valamint a felügyelő bizottság tagjaira, valamint a díjazásukra vonatkozó javaslatot Kft. taggyűlésén képviselje. 7. A közgyűlés felhatalmazza elnökét az alapító képviseletében a társasági szerződés aláírására és az alapításhoz szükséges pénzbeli hozzájárulás befizetésére, az általános tartalék terhére. Határidő: 2008. április 27. Felelős: Lasztovicza Jenő a megyei közgyűlés elnöke Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megyei Fűtés- és Melegvíz Szolgáltató Non-profit Kft. létrehozásával kapcsolatos döntések meghozataláról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 30 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 24 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 41/2008. (III. 27.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri elnökét, hogy az RFV ESCO Kft-vel az együttműködés formáinak meghatározására, az egyes partnerek jogainak és kötelezettségeinek, azok gyakorlási módjainak rögzítésére a szindikátusi szerződést készítse elő és terjessze a közgyűlés soron következő ülésére, az előterjesztésben leírt elvek alapján. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy gondoskodjon a fűtés- és melegvíz szolgáltatás vásárlásához szükséges közbeszerzési eljárás előkészítéséről, valamint a 2008. évi költségvetés módosításáról annak érdekében, hogy a hőszolgáltatási díj fedezetét biztosítsa. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a kazánhelyiségek bérleti szerződés útján történő hasznosítása érdekében a vagyonrendelet előírásainak megfelelően gondoskodjon zártkörű versenytárgyalás lebonyolításáról, melyre a Veszprém Megyei Fűtés- és Melegvíz Szolgáltató Non-Profit Korlátolt Felelősségű Társaságot hívja meg. Határidő: a közbeszerzési, valamint a versenytárgyalás lebonyolítását követő közgyűlés Felelős: Lasztovicza Jenő, a közgyűlés elnöke Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyonkezelés, -gazdálkodás szabályairól szóló 8/2002. (IX. 20.) rendelet módosításáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt fő 31 képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 23 igen szavazattal, 6 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett megalkotta a 9/2008. (IV. 2.) rendeletet a Veszprém Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyonkezelés, -gazdálkodás szabályairól szóló 8/2002. (IX. 20.) rendelet módosításáról.
56 A rendelet szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az egyes megyei fenntartású intézmények vagyonelemeire vonatkozó használati jogának megvonásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 31 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 23 igen szavazattal, 8 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 42/2008. (III. 27.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése •
•
• • • • • • • • •
a Medgyaszay Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium használati jogát a veszprémi 2191/8 hrsz-ú ingatlanán lévő felépítmények fűtési és meleg víz ellátó rendszerére, a Veszprémi Petőfi Színház használati jogát veszprémi 1965/32, 5038, 5041/A, 5739, 5740, 5741 hrsz-ú ingatlanain lévő felépítmények fűtési és meleg víz ellátó rendszerére, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár használati jogát a veszprémi 5040 hrsz-ú ingatlanán lévő felépítmény fűtési és meleg víz ellátó rendszerére, Idősek Otthona Pápakovácsi használati jogát a 0195/16 hrsz-ú ingatlanán lévő felépítmények fűtési és meleg víz ellátó rendszerére, Idősek Otthona Peremarton-gyártelep használati jogát a 03/2 hrsz-ú ingatlanán lévő felépítmények fűtési és meleg víz ellátó rendszerére, Idősek Otthona és Módszertani Intézmény Külsővat használati jogát a 299 hrsz-ú ingatlanán lévő felépítmények fűtési és meleg víz ellátó rendszerére, Idősek Otthona Szőc használati jogát a 060 hrsz-ú ingatlanán lévő felépítmények fűtési és meleg víz ellátó rendszerére, Dr. Magyar Károly Pszichiátriai Betegek Otthona Kamond használati jogát a 97/3, 97/5, 98 hrsz-ú ingatlanain lévő felépítmények fűtési és meleg víz ellátó rendszerére, Batthyány Ilona Fogyatékosok Otthona Dáka használati jogát az 1, 7 hrsz-ú ingatlanain lévő felépítmények fűtési és meleg víz ellátó rendszerére, Pszichiátriai Betegek és Fogyatékosok Otthona Lesencetomaj használati jogát a 426 hrsz-ú ingatlanán lévő felépítmények fűtési és meleg víz ellátó rendszerére, Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézete Farkasgyepű használati jogát a 049/2 hrsz-ú ingatlanán lévő felépítmények fűtési és meleg víz ellátó rendszerére vonatkozóan a vagyonkezelési szerződés aláírásával egyidejűleg megvonja.
A közgyűlés utasítja a megyei főjegyzőt a határozatból eredő változás vagyonkataszteren történő átvezetésére. Határidő: Felelős:
a vagyonkezelésbe adásról szóló szerződés aláírását követő 8 nap Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
57 Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az egyes megyei fenntartású intézmények vagyonelemeinek vagyonkezelésbe adásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 31 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 23 igen szavazattal, 7 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 43/2008. (III. 27.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése – a Medgyaszay Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium; Veszprémi Petőfi Színház, Eötvös Károly Megyei Könyvtár; Idősek Otthona Peremarton-gyártelep; Idősek Otthona és Módszertani Intézmény, Külsővat; Idősek Otthona Szőc; Dr. Magyar Károly Pszichiátriai Betegek Otthona, Kamond; Batthyány Ilona Fogyatékosok Otthona, Dáka; Pszichiátriai Betegek és Fogyatékosok Otthona, Lesencetomaj; Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézete fűtési rendszereire, mint a vagyonkezelési szerződésben foglalt leltár szerinti ingó vagyonra - kijelöléssel, ingyenesen vagyonkezelői jogot biztosít a Veszprém Megyei Fűtés- és Melegvíz Szolgáltató Non-Profit Korlátolt Felelősségű Társaság részére, és vele az előterjesztés 5. sz. mellékletét képező vagyonkezelési szerződést 2008. május 1-jei hatállyal 15 évre megköti. Felhatalmazza a közgyűlés elnökét a vagyonkezelési szerződés aláírására, valamint arra, hogy kezdjen tárgyalásokat a második körben csatlakozásra számba vett intézmények tulajdonos önkormányzataival, abból a célból, hogy hasonló vagyonkezelési szerződést kössenek a létrehozott Kft-vel. Határidő: Felelős:
2008. április 30. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
7. Pályázat a közalkalmazotti létszámcsökkentéssel kapcsolatos egyszeri hozzájárulás igénylésére Lasztovicza Jenő Megadta a szót a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2008. március 26-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról.
58 A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 30 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 44/2008. (III. 27.) MÖK határozatot 1. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. tv. 5. számú mellékletének 9. pontjában foglaltak, valamint a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. tv. 5. számú mellékletének 9. pontjában foglaltak alapján a Veszprém Megyei Önkormányzat pályázatot nyújt be a létszámcsökkentési döntésével kapcsolatos egyszeri hozzájárulás igénylésére. 2. A Veszprém Megyei Önkormányzat a feladatellátás racionális megszervezése érdekében az alábbi létszámcsökkentést, illetve álláshelyek megszüntetését határozta el. Az önkormányzat neve és címe:
Veszprém Megyei Önkormányzat 8200 Veszprém Megyeház tér 1.
A 2007. évi költségvetésben jóváhagyott létszámkeret:
4494 fő
A 4/2007. (II. 22.) MÖK határozattal elrendelt létszámcsökkentést követően engedélyezett létszám:
4285 fő
A Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet dobai telephelyének átadását követően engedélyezett létszám:
4132 fő
A 92/2007. (VI. 14.) és a 94/2007. (VI. 14.) MÖK határozatokkal elrendelt létszámcsökkentést követően engedélyezett létszám:
4091, 5 fő
A korábban a települési önkormányzatok által fenntartott intézmények átvételét követően engedélyezett létszám:
4860 fő
A 144/2007. (IX. 13.) MÖK határozattal elrendelt létszámcsökkentést követően engedélyezett létszám:
4855 fő
A 20/2007. (XII. 19.) rendeletben a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóságnál elrendelt álláshely összevonást követően engedélyezett létszám:
4854 fő
A 184/2007. (XI. 08.) MÖK határozattal elrendelt létszámcsökkentést követően engedélyezett létszám az 5/2008. (II. 26.) rendelet alapján:
4840,5 fő
A 2008. évi költségvetésben jóváhagyott létszámkeret:
4848,5 fő
A 14/2008. (II. 21.) MÖK határozattal elrendelt létszámcsökkentést követően engedélyezett létszám: Felmentettek létszáma:
4839,5 fő 33 fő
59 a.) Az intézmény neve és címe:
Thuri György Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 8100 Várpalota, Szent I. u. 9.
A 2007. évi költségvetésben jóváhagyott létszámkeret:
52 fő
A Zenevár Alapfokú Művészetoktatási Intézmény jogutódlását követően engedélyezett létszám:
71 fő
A 144/2007. (IX. 13.) MÖK határozattal elrendelt létszámcsökkentést követően engedélyezett létszám:
66 fő
Felmentettek létszáma: b.) Az intézmény neve és címe:
5 fő Veszprém Megyei Lakásotthonok Igazgatósága 8200 Veszprém, Szeglethy u. 1.
A 2007. évi költségvetésben jóváhagyott létszámkeret:
135 fő
A 4/2007. (II. 22.) MÖK határozattal elrendelt létszámcsökkentést követően engedélyezett létszám:
125 fő
A 92/2007. (VI. 14.) MÖK határozattal elrendelt létszámcsökkentést követően engedélyezett létszám:
123 fő
A Sztehlo Gábor Általános Iskola jogutódlással történő megszűnését követően engedélyezett létszám:
151 fő
A 184/2007. (XI. 08.) MÖK határozattal elrendelt létszámcsökkentést követően engedélyezett létszám:
120 fő
Felmentettek és korengedményes nyugdíjba vonulók létszáma: c.) Az intézmény neve és címe:
15 fő
Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet 8200 Veszprém, Kórház u. 1.
A 2008. évi költségvetésben jóváhagyott létszámkeret:
1604 fő
A 14/2008. (II. 21.) MÖK határozatban elrendelt létszámcsökkentést követően engedélyezett létszám: Felmentettek létszáma: d.) Az intézmény neve és címe:
1595 fő 8 fő Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium 8100 Várpalota, Szent I. u. 1.
A 2007. évi költségvetésben jóváhagyott létszámkeret:
98 fő
A 4/2007. (II. 22.) MÖK határozattal elrendelt létszámcsökkentést követően engedélyezett létszám:
92 fő
60 Felmentettek létszáma: e.) Az intézmény neve és címe:
1 fő Veszprém Megyei Közművelődési Intézet 8200 Veszprém, Vár u. 6.
A 2007. évi költségvetésben jóváhagyott létszámkeret:
18 fő
A 4/2007. (II. 22.) MÖK határozattal elrendelt létszámcsökkentést követően engedélyezett létszám:
9,5 fő
Felmentettek létszáma: f.)
Az intézmény neve és címe:
2 fő Eötvös Károly Megyei Könyvtár 8200 Veszprém, Komakút tér 3.
A 2007. évi költségvetésben jóváhagyott létszámkeret:
64 fő
A 4/2007. (II. 22.) MÖK határozattal elrendelt létszámcsökkentést követően engedélyezett létszám: Felmentettek létszáma:
54 fő 2 fő
A Veszprém Megyei Önkormányzat a 33 fős létszámcsökkentésből eredő kifizetések biztosítására nyújtja be pályázatát. 3. A Veszprém Megyei Önkormányzat költségvetési szerveinél és hivatalánál a meglévő üres álláshelyeken, az előreláthatólag megüresedő álláshelyeken vagy a tervezett új álláshelyeken, illetve szervezeti változás, feladat átadás következtében a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartói körén kívüli munkáltatónál a létszámcsökkentéssel érintett álláshelyen foglalkoztatottak – munkaviszonyban töltött ideje folyamatosságának megszakítása nélküli – foglalkoztatására nincs lehetőség. 4. A Megyei Önkormányzat Közgyűlése felhívja az érintett intézmények vezetőinek figyelmét arra, hogy a pályázattal érintett létszámcsökkentés végleges, a megszüntetett álláshelyek legalább 5 évig nem állíthatók vissza, kivéve, ha jogszabályváltozásból adódó többletfeladatok ezt szükségessé teszik. Határidő:
2008. április 19.
Felelős:
Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
8. Pályázati önrész megemelése a Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium EGT Norvég Finanszírozási Mechanizmusok Program pályázatához Lasztovicza Jenő Megadta a szót a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére.
61 Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2008. március 26-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 29 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 29 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 45/2008. (III. 27.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 7/2007. (II. 22.) MÖK határozatában összesen 26.042 eFt-ot biztosított pályázati saját forrásként a Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium számára megújuló energiaforrás termelésére, pellettálására és fűtésre való felhasználásra irányuló, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében benyújtandó pályázatához. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul, hogy a Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium eredeti fejlesztési tartalommal, de módosított beruházási összeggel pályázatot nyújtson be az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus második bírálati fordulójára, önálló projektként. Kiemelt terület: környezetvédelem. A projekt módosított pénzügyi előirányzata: Projekt teljes költsége
Támogatás (85%)
Saját erő (15%)
260.000 eFt
221.000 eFt
39.000 eFt
A projekt befejezési határideje: 2009. december 31. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a „Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium épületei gázenergia szükségletének részbeni kiváltása megújuló, illetve alternatív energiahordozók segítségével” című pályázathoz összesen 39.000 eFt önrészt biztosít. A Veszprém Megyei Önkormányzatot terhelő 12.958 eFt saját forrás többletigényt fedezetét a megyei önkormányzat 2008. évi költségvetéséről szóló 6/2008. (II. 26.) rendelet 4/c. mellékletet II.10. pontjában foglalt Egységes Pályázati Keret előirányzat terhére biztosítja.
62 Felkéri a közgyűlés elnökét, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: Felelős:
azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
9. Konzorciumi tagság a Mária Út, mint kiemelkedő jelentőségű kulturális-vallási zarándok és turista úthálózat kialakítása című KDROP pályázat benyújtásához, illetve megvalósításához Lasztovicza Jenő Megadta a szót a Nemzetközi Kapcsolatok és Turizmus, valamint a Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságok elnökeinek a bizottsági vélemények ismertetésére. Horváth László Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Nemzetközi Kapcsolatok és Turizmus Bizottsága 2008. március 25-ei ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 3 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Dr. Hermann István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság 2008. március 27-ei ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 5 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 30 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 46/2008. (III. 27.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése egyetért az előterjesztésben vázolt „Mária Út Projekt” megvalósítását célzó konzorciumban történő részvétellel. Az ezzel összefüggő tárgyalások lefolytatására, a szándéknyilatkozat aláírására felhatalmazza a közgyűlés elnökét. A közgyűlés a pályázati önerő biztosításának megyei költségvetést érintő összegéről az egyeztetések ismeretében a következő ülésén dönt. Határidő: Felelős:
azonnal, illetve folyamatos Lasztovicza Jenő a megyei közgyűlés elnöke
63
10. A „Veszprém Megye Kultúrájáért” Közalapítvány alapító okiratának módosítása Lasztovicza Jenő Megadta a szót a Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Dr. Hermann István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság 2008. március 27-ei ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 5 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 30 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 47/2008. (III. 27.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a „Veszprém Megye Kultúrájáért” Közalapítvány alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: „3. § (3) A közalapítvány bankszámlája feletti rendelkezéshez Raffay Béla, a közalapítvány képviselője és Németh Sándorné együttes aláírása szükséges.” Az alapító okirat egyéb rendelkezései változatlanul érvényben maradnak. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a döntésről az érintetteket értesítse és intézkedjen a változás bírósági nyilvántartáson történő átvezetése érdekében. Határidő: Felelős:
2008. április 28. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
64 11. Kérdés Pusztai István Elmondta, a megyei önkormányzat közel 4 hónapja döntött a farkasgyepűi Tüdőgyógyintézet státuszát illetően, és olyan határozatot hozott, hogy november 30-ig a főigazgatói állásra a pályázatot ki kell írni. Jelezte, hogy ennek az ügynek a folytatásáról sem a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentésben, sem a bizottsági ülés napirendi pontjai között nem találkozott, sem azzal, hogy a közgyűlési döntésnek megfelelően további lépések történtek volna. Ezért intézte a közgyűlés elnökéhez azt a kérdést, hogy várhatóan mikor kerül sor a farkasgyepűi Tüdőgyógyintézet esetében a jogszabályokban előírt vezetési struktúra kialakítását eredményező pályázati kiírásra, vagy esetleg más vezetői struktúrában gondolkodik-e, ill. van-e lehetőség más vezetői struktúrára, mint általában a kórházaknál, illetve mit kíván tenni annak érdekében, hogy érvényt szerezzen a főigazgatói pályázat kiírására vonatkozó közgyűlési döntésnek. Válasz Lasztovicza Jenő Jogosnak tartotta a hozzá intézett kérdést, mivel a pályázat még nem került kiírásra. Tájékoztatásul elmondta, hogy a Kormány a Regionális Egészségügyi Tanácsot (továbbiakban: RET) elég komoly feladatokkal bízta meg, mely szerint az egész régióban fel kell mérni a kapacitások kihasználtságát, azoknak egyik intézményből a másikba történő átadása lehetőségét, és a nyár elejére a RET-nek dönteni kell a kapacitás áthelyezésekről, és akkor fog jobban kikristályosodni, hogy a megyében valójában mi lesz. Megjegyezte, ha szigorúan nézik, akkor ez nem befolyásolja az említett állásra a pályázati kiírást, de nagyon jól tudják, hogy az egészségügyben folyamatosan eléggé komoly változások vannak, és ki kell dolgozni a megyében a kapacitás elosztását. Elmondta, hogy dr. Bujdosó László és dr. Rácz Jenő főigazgatók azon dolgoznak, hogy a lehető legjobb döntést hozzák meg, valamint a RET tagok szavazatán is sok múlik. Megköszönte a hozzá intézett kérdést, és ígéretet tett arra vonatkozóan, a bizottság elnökének fel fogja hívni a figyelmét arra, hogy ez ügyben intézkedjenek és a következő ülésre vagy a döntést fogják módosítani, vagy pedig ki fogják írni a pályázatot. A testület ülését 13:45 órakor bezárta.
K.m.f.
Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
Lasztovicza Jenő a megyei közgyűlés elnöke
