´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ Planetologia
´ ORI ´ ASOK ´ A GAZ Jupiter
M j ' 350 M⊕ ' 10−3M
´ a = 5, 2 AU P = 11, 86 ev ´ PR ' 10 ora ´ Tengelyforgas: ´ iR = 3◦ ⇒ nincsenek evszakok ¨ B = 4, 3 G ∼ 10 × foldi ´ ⇒ kiterjedt magnetoszfera
MS ' 3Mj ´ a = 9, 5 AU P = 29, 46 ev ´ PR ' 11 ora ´ Tengelyforgas: Szaturnusz
´ iR = 27◦ ⇒ evszakok ¨ B = 0, 2 G ∼ foldi ´ ⇒ kiterjedt magnetoszfera
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ ∼ 10-11 foldsug ¨ ´ ⇒ Sugar ar
´ Planetologia
´ ρ = 1, 3 ill. 0, 6 g/cm3. Nincs eles felsz´ıne!
¨ ´ ∼ Nap. Kepz ´ od ˝ esh ´ o˝ meg ´ nem sugarz ´ odott ´ ˝ obblet. ¨ Osszet etel el ⇒ hot Szerkezet:
´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ Folyekony, femes H retegben araml asok ⇒ dinamo´ ⇒ magneses ter.
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ Planetologia
˝ FELHOK
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ ´ ak: ´ konvekt´ıv felaraml ´ ´ Vilagos zon asok ´ felhok, ˝ ⇒ NH3 kristaly ´ nagy magassagban
´ Planetologia
¨ et ´ savok: ´ ´ ´ Sot konvekt´ıv learaml asok ´ felhok ˝ lathat ´ ´ ⇒ NH4SH kristaly ok, ´ melyebben
´ lentebb valszg. H2O kristaly ´ felhok. ˝ Meg ´ de hidegebb ⇒ osszef ¨ ¨ o˝ NH3 felhof ˝ atyol ´ Szaturnusz: hasonlo, ugg ⇒ kisebb kontraszt.
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ rotaci ´ o´ Differencialis ´ araml ´ ´ (avagy: zonalis asok)
´ ´ Okuk: konvekt´ıv araml asok + Coriolis-ero˝ ¨ Venusz) ´ (∼ Fold, ¨ ¨ es ´ a sav–z ´ ´ ´ ⇒ osszef ugg ona mintazattal
´ Planetologia
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
¨ os ¨ Folt A Nagy Vor ´ ismert, nagyon stabil 1664 ota ´ feltek ´ ´ anticiklon a deli en. ´ Szerkezete, sz´ıne valtozik.
´ Planetologia
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ Planetologia
´ ASOK ´ A V´IZORI ´ Uranusz
Neptunusz
M F ' M j/22 ' 16 M⊕ a = 19, 2 AU
´ P = 84 ev
M G ' M j/18 ' 19 M⊕ a = 30 AU
´ P = 165 ev
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ Uranusz ´ ¨ Felf.: Herschel 1781, veletlen ul.
´ Planetologia
Neptunusz ´ ıtasa ´ alapjan ´ Felf.: LeVerrier szam´ Galle 1846. ´ mechanika diadala” “Az egi
´ PR ' 17 ora ´ Tengelyforgas:
iR = 98◦ (!!!) ¨ ok ¨ az Egyenl´ıto, ˝ ⇒ sarkkor ´ ıtok ˝ a polus ´ ¨ eben ´ ter´ kozel
´ PR ' 16 ora ´ Tengelyforgas: ´ iR = 29◦ ⇒ evszakok
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ ∼ 4 foldsug ¨ ´ ⇒ Sugar ar
´ Planetologia
ρ = 1, 3 ill. 1, 7 g/cm3.
´ or ¨ ∼ Nap. Kepz ´ od ˝ esh ´ o˝ meg ´ nem sugarz ´ odott ´ ˝ obblet. ¨ Legk el ⇒ hot Szerkezet:
´ v´ızkopenyben ¨ ´ ´ ´ ´ Iondus araml asok ⇒ dinamo´ ⇒ magneses ter.
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ Planetologia
´ O ´ MIGRACI ˝ al ´ ak ´ ⇒ ossze ¨ ´ asos ´ ´ tul ´ lassu´ Hosszu´ dinamikai idosk all keletkezes ´ elmelet: ´ ¨ ¨ keletkeztek. Jupiter perturbaci ´ oi ´ . Uj a Naphoz kozelebb (kb. 15 AU-n belul) ¨ ´ as ´ kifele´ vandorol ´ ´ ⇒ tobbi ori (migral) ´ idejen ´ F es ´ G hirtelen erosen ˝ ´ odik ´ ⇒ S–j 2:1 rezonanciaja perturbal ´ G helyet cserel, ´ es ´ kijjebb kerul ¨ ⇒ F es ´ tomegesen ¨ ´ beszor ´ odnak ´ ´ az aszteroida ovb ¨ ol: ˝ ⇒ kisbolygok ki- es a Kuiper- es ´ ˝ bombaz ´ as ´ (“Hold-kataklizma”) kesei eros
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ Planetologia
˝ UK ˝ GYUR ˝ UI ˝ A SZATURNUSZ GYUR ´ ´ allnak. ´ cm–km jegdarabokb ol ´ ´ 100 m. Vastagsaguk: par Nagy albedo´ ⇒ nem lehetnek ´ oregek ¨ ´ 108 ev). ´ tul (< par ¨ ¨ Osszt omeg ∼ kisebb hold ⇒ ´ ort ¨ jeghold ´ ´ szett maradvanya lehet. ´ Osztasok eredete: ´ holdakkal. rezonanciak ´ Pl. Cassini-osztas: S1 Mimas 2:1 rezonancia. ¨ ´ asnak ´ ˝ ui ˝ kevesb ´ e´ jelentosek. ˝ Tobbi ori gyur
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ Planetologia
HOLDRENDSZEREK
j
S
F
G
´ ashold ´ Ori
Io, Europa, Ganymedes, Callisto ´ holdak] [Galilei-fele
Titan
–
Triton
¨ Torpehold
0
4 db
4 db
0
¨ ´ Osszes ismert hold szama
48
35
25
8
˝ s´ıkjaban ´ ´ an, ´ kot ¨ ott ¨ tenMinden nagyobb hold a bolygo´ egyenl´ıtoi kering, kis exc. paly ´ ´ ´ gelyforgassal, 0◦ tengelyferdeseggel. Kivetel: Triton.
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ Planetologia
´ A GALILEI-FELE HOLDAK ´ Io, Europa: meret ∼ Hold
ρ> ∼3
⇒
˝ kozetholdak
´ ozels ¨ ´ ⇒ arap ´ ´ ut ˝ es ´ Bolygok eg alyf ´ aktivitas ´ ⇒ vulkani
Ganymedes, Callisto:
ρ< ∼2
⇒
´ meret ∼ Merkur ´ jegholdak ˝ (komaggal)
´ ol ´ tavol ´ Bolygot vannak ´ aktivitas ´ ⇒ enyhebb
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
CALLISTO ¨ ´ Oreg, kraterezett felsz´ın.
´ Planetologia
GANYMEDES ´ de tobb ¨ Hasonlo, nyoma a tektonikus ´ ´ aktivitasnak. (Barazdarendszerek)
´ ol. ˝ ∼ Hold, Merkur, de jegb ´ magneses ´ Sajat tere van.
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ Planetologia
´ ak ´ a Ganymedesen Barazd
´ Krater a Ganymedesen
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ Planetologia
˝ us ˝ medence a Calliston Gyur
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ Planetologia
EUROPA
< ˝ ´ an ´ bor´ıtja. Jegk ´ ereg ´ ´ Kozethold, de fagyott oce ∼ 100 km. Alatta a v´ızben esetleg elet? ´ a krater. ´ ´ ´ ozz ´ ak ´ be ⇒ a v´ız olykor feltor ¨ a jeg ´ alol, ´ eleFelsz´ınen keves Rianasok hal gyengeti a felsz´ınt.
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ Planetologia
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
IO ´ ¨ ´ 1 mm hamulerakod ´ as! ´ Az ismert legvulkanikusabb egitest. Kozel evi ´ ´ ⇒ sarg ´ as ´ sz´ın. ´ ´ ´ gazdag szilikat Kereg (= megszilardult lava) anyaga kenben ´ SO2 ho. ´ Helyenkent
´ Planetologia
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ Planetologia
´ 3 t´ıpusa: Aktivitas ˝ kitor ¨ esek ´ Alkalmi eros nagy ´ ´ vulkanokb ol. Pl. Pele:
¨ o˝ Folyamatosan kitor ´ kisebb vulkanok. Pl. Prometheus:
´ es ´ catenak: ´ Paterak ¨ olg ¨ o˝ folyamatosan fust ´ repedesek, ´ olvadt kentavak. Pl. Loki Patera:
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ Planetologia
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ Planetologia
Ra Patera
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ Planetologia
´ ol ´ olykor nagy kitor ¨ esek: ´ Paterakb
´ 1997 aprilis
1997 szeptember
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ Planetologia
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
¨ eseket ´ ´ ´ ¨ fol ¨ Kitor a SO2 gaznyom asa lovi magasra (∼gejz´ırek).
´ oka: eros ˝ arap ´ ´ ut ˝ es. ´ Aktivitas aly-f Szerkezet:
´ Planetologia
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ sarkvideken ´ Deli nagy, nem vulkanikus eredetu˝ hegyek:
´ Planetologia
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ Planetologia
TITAN
Felf.: Huygens 1655 ´ Meret ∼ Merkur, Ganymedes ´ or ¨ — 98,4% N2 Vastag legk ˝ u, ˝ kodszer ¨ ˝ eteg ´ Sur u˝ felhor ´ ´ ˝ (szenhidrog enekb ol?)
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ 2005 januar: ´ Az ESA Huygens szondaja ´ a Titanra: leszall
´ Planetologia
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
¨ et ´ teruletek: ¨ ´ ol. ˝ Sot kavicsos “homok”, jegb ´ ´ keltette eros ˝ szelek dun ˝ eket ´ ´ ´ Az arap aly fujtak ra:
´ Planetologia
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ Planetologia
´ ´ nyomai: A folyekony metan
´ ´ Tavak (?) az Eszaki-sarkvid eken
´ ´ Kiszaradt folyomeder
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ Planetologia
TRITON
´ er ´ o: ˝ 2700 km Atm ´ Eris koz ¨ ott ¨ fel ´ uton) ´ (Hold es
ρ = 2, 05 g/cm3 ⇒ ´ ´ jelentos ˝ kozetmaggal. ˝ jegbolyg o,
´ inklinalt ´ palya ´ Retrograd, ⇒ befogott Kuiper-objektum.
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ or, ¨ P = 1, 5 µbar, T ' 40K Ritka legk 99,9% N2.
´ Planetologia
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ Planetologia
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ asi ´ felteke ´ ´ sarki sapka, N2 es ´ CH4 jeg. ´ Felsz´ın: csak a deli ismert. Ori
Albedo´ ∼ 0, 7, egyik legnagyobb a Naprendszerben.
´ gejz´ırek. Kriovulkanikus aktivitas:
´ Planetologia
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ Planetologia
´ ¨ Csillagaszati foldrajz
´ Planetologia
