Havonta megjelenő ingyenes programmagazin

I S S N 2 0 6 6 - 6 3 49

2016. XII. évfolyam 10. szám, október

Havonta megjelenő ingyenes programmagazin

G LO R I A VICTIS 1

9

5

6

2 016 . OK T ÓBE R 2 3. , VA SÁ R NA P

Ünnepi megemlékezés az

1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján

Szervező: www.csik.sapientia.ro

CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA

BEKÖSZÖNTŐ Tartalom

Márai Sándor: MENNYBŐL AZ ANGYAL (részlet)

PROGRAMON – OKtÓber

(...) És a világ beszél csodáról, Papok papolnak bátorságról. Az államférfi parentálja, Megáldja a szentséges pápa. És minden rendű népek, rendek Kérdik, hogy ez mivégre kellett. Mért nem pusztult ki, ahogy kérték? Mért nem várta csendben a végét? Miért, hogy meghasadt az égbolt, Mert egy nép azt mondta: „Elég volt.”

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM Mesterkulcs – Technológia alapú művészet a huszadik századi és kortárs vizuális kultúrában – kiállítás / 4 Filmtettfeszt / 5 Csíkszeredában is bemutatkozik a Bálványosi Alkotótábor / 7 Primanima Nemzetközi Animációsfilm-fesztivál – ingyenes mesevetítések / 7 KineDok – Filmes esték a Csíki Székely Múzeumban / 8

Nem érti ezt az a sok ember, Mi áradt itt meg, mint a tenger? Miért remegtek világrendek? Egy nép kiáltott. Aztán csend lett. De most sokan kérdik: mi történt? Ki tett itt csontból, húsból törvényt? És kérdik, egyre többen kérdik, Hebegve, mert végképp nem értik – Ők, akik örökségbe kapták –: Ilyen nagy dolog a Szabadság? Angyal, vidd meg a hírt az égből, Mindig új élet lesz a vérből. Találkoztak ők már néhányszor – A költő, a szamár, s a pásztor – Az alomban, a jászol mellett, Ha az Élet elevent ellett, A Csodát most is ők vigyázzák, Leheletükkel állnak strázsát, Mert Csillag ég, hasad a hajnal, Mondd meg nekik, – mennyből az angyal

szereda.Origo

CSÍKI JÁTÉKSZÍN Interjú Parászka Miklós színházigazgatóval / 9 Vőlegény – a Csíki Játékszín új előadása / 10 Októberi játékrend / 11 ESEMÉNY / RENDEZVÉNY Spektrum – Oktatási tematikájú filmek fesztiválja / 12 Barozda-koncert / 14 Gloria Victis – Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emlékünnepsége / 15 Barátság–fotókiállítás / 15 A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig sorozat októberi előadásai: Tircsné Dr. Popper Mária – A Habsburg-átok / 16 Jeszenszky Géza – Kísérlet a trianoni trauma orvoslására – könyvbemutató-előadás / 16 Sántha Attila – A székelyek története az V. és a XI. század között  / 17 Lázok Klára: A Marosvásárhelyi Teleki Téka története / 18 A Gyulafehérvári Caritas októberi programjai: Újra kigyúlnak a szolidaritás lángjai / 19 „A Családom Napja” Csíkszeredában / 19

Havonta megjelenő ingyenes programmagazin. Megjelenik 3000 példányban. Kiadja: a Csíkszereda Kiadóhivatal, Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának kiadója. 530110 Csíkszereda, Vár tér 1. sz. Tel.: +40 266 315 120 / 134. @: [email protected], www.szereda.ro

FERENCES SZÓ / 20

A kiadásért felelős: Prigye Kinga – Csíkszereda Kiadóhivatal Szerkesztőbizottság: Ady András, Imre Krisztina, Szabó Ferenczy Krisztina Korrektúra: Prigye Kinga Lapterv, nyomdai előkészítés és nyomda: Gutenberg Nyomda, Csíkszereda www.gutenberg-art.ro

KÖNYVKOSÁR A Csíkszereda Kiadóhivatal ajánlója / 25 Gyermekfoglalkozások a Gutenberg Könyvesboltban / 26 A Pallas-Akadémia és a Gutenberg Könyvkiadó ajánlója / 27

A KÁJONI JÁNOS MEGYEI KÖNYVTÁR PROGRAMAJÁNLÓJA / 21 SPORTNAPTÁR A CSEKE októberi programajánlója / 24

HELYTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓK / 28 CSÍK-INFO-SAROK / 30

3

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM

Csíkszereda, Vár tér 2. sz., tel.: +40 266 372 024, e-mail: [email protected], www.csikimuzeum.ro

MESTERKULCS. „A tudós agyával, a festő szemével.” – Technológia alapú művészet a huszadik századi és kortárs vizuális kultúrában 2016. október 5., szerda, 18.00 óra / Csíki Székely Múzeum Fény, te rendező, irányító fény, te elérhetetlen, visszaverődve világító, minden létezőt megvilágító, áradj belém; fény, te büszke, éles fény, te vad fény, tisztítsd meg szemem. Moholy-Nagy László: Fényvízió (1917) „Ez az évszázad a fényé” – fogalmazott Moholy-Nagy László 1927-ben, egy évtizeddel azután, hogy megírta Fényvízió című versét. Ki ne értene egyet ezzel a profetikus kijelentéssel a 21. század elején, látva azt, hogy a mesterségesen előállított fény mindennapi életünk elmaradhatatlan kellékévé vált? Az itt látható tárlat nem csak a fény művészetben való felhasználását állítja fókuszba, de a teljesség igénye nélkül azokat a kezdeményezéseket is bemutatja, amelyekben a művészet és a tudomány közötti kapcsolat a nem hagyományos médiumok újszerű használta révén fogalmazódik meg. Kevés olyan területet ismerünk az egyetemes művészet történetében, aminek a fejlődését ne befolyásolta volna ennyire számottevő módon néhány jelentős magyar származású alkotó. A kiállításon szereplő művek annak a tradíciónak, annak a szellemi-kulturális örökségnek a történeti ívét rajzolják meg, amely a technológiai alapú művészet „mesterkulcsát” megteremtő magyar művészeknek a fény alapú vizualitás autonóm művészeti formává emelésére tett kezdeményezéséből jött létre. Kepes György és Moholy-Nagy László a huszadik századi művészet történetében az elsők között voltak, akik gyakorló művészekként és elméleti szakemberekként is foglalkoztak a fény közösségi szerepével és a fényművészet urbanisztikai

4

Csáji Attila: Jelrács

Kepes György: Fénytorony

funkciójával. Moholy a kinetikus művészet ikonikus alkotásának tekintett Fény-tér-modulátor (1922–1930) megtervezésével, Kepes pedig a legelső köztéri neonmű (1949–1950) felállításával. A kiállításon bemutatott következő két generáció művészei az ő szellemi örökségükre hivatkozva találtak rá a médium nyelvével kifejezhető új lehetőségekre. Közülük is kiemelkedik a digitális művészet születésénél bábáskodó, rajzai, festményei elkészítéséhez a legelsők között számítógépet használó Molnár Vera, aki az 1960-ban létrejött párizsi Groupe de Recherche d’Art Visuel (GRAV) társalapítója volt, valamint az 1977-ben a budapesti FOTON-ART csoportot létrehozó Csáji Attila, aki az akkoriban felfedezett új fényforrás, a lézer művészeti vonatkozásainak a tanulmányozásában ért el úttörő eredményeket Magyarországon és az Egyesült Államokban, az MIT vizuális kutatóközpontjának ösztöndíjasaként. A téma és a helyszín szempontjából is szimbolikus jelentőségű, hogy az európai avantgárd történetének egyik legelső, a művészet és a technológia összekapcsolására irányuló elképzelését, a Fényproblémák a képzőművészetben című könyvet a magyar szobrász, Barna Miklós és a román festő, Arthur Segal közösen fogalmazta meg és adta ki 1925-ben. Az ő és a korszak hasonló, az optikai kultúra új formáit vizsgáló esztétikának volt köszönhető, hogy a művészek egy csoportja a pigment alapú festészetnek tudatosan hátat fordítva a direkt fényalakítás mellett tört lándzsát, megteremtve a lehetőségét az olyan köztes műfajok kialakulásának, amelyekre nem csak a kortárs médiaművészet, de bizonyos értelemben a mindennapjainkat behálózó digitális kultúra is épül.

CSÍKI SZÉKeLY MÚZeUM

Csíkszereda, Vár tér 2. sz., tel.: +40 266 372 024, e-mail: [email protected], www.csikimuzeum.ro

FILMtettFeSZt – Erdélyi Magyar Filmszemle 2016. október 7–9. / Csíki Székely Múzeum

Egy tündéri asszony, aki végignyargal a 20. századon, egy titokzatos bűnügy az Erdélyi-szigethegységben, egy különös szerelem a II. világháború romjain, egy gyermeke gyámságáért küzdő tinilány, és persze Saul, aki a fiát véli felismerni a felismerhetetlenben – közeledik a 16. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle. 2013 óta már negyedszer ad otthont a Filmtettfeszt vetítéseinek a Csíki Székely Múzeum: 7 nagyjátékfilm, 2 dokumentum- és néhány tucat rövidfilm várja itt a hetedik művészet szerelmeseit az október 7. és 9. közötti hétvégén. Az Anyám és más futóbolondok a családból négy generációs történet, amely az 1900-as évek legelejétől a 2000-es

évek elejéig követi végig a szereplők sorsát. A főszereplő, Anya élete 94 éve alatt 27-szer költözik. A viharos természetű és példás veszélyérzettel megáldott nő végigvonszolja a férjét meg a lányát a fél országon, valahányszor veszélyt szimatol. Át kell vészelni két világháborút, 1956-ot és még sok minden mást, de mindez nem rontja a kedvüket. Szintén egy anya áll a Szerdai gyerek középpontjában, bár az ő története kevésbé mókás, mint az előbbié: gyermeke gyámságáért küzd, miközben ő maga is félig gyerek még. Hátrányos helyzetéből nehéz kivergődnie, de erős akarattal és egy váratlanul érkező szerelemmel talán sikerülhet. S hogy a hős apák se maradjanak ki a műsorból: megéri megnézni vagy újranézni Saul, a sonderkommandós küzdelmét, amint hajmeresztő vakmerőséggel abbahagyja a kabátpakolást, padlósúrolást, lázadásszervezést, hogy egy gyereknek megadja a végtisztességet – Nemes Jeles László filmje nem véletlenül nyerte el az Oscar-díjat. A Hajnali láz ezzel szemben szép szerelmi dráma: fekete-fehér képsorait a második világháború után, különböző intézetekben lábadozó fiatalok életigenlése és energiája viszi előre.

Illusztráció a Hajnali láz című filmből

5

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM

Csíkszereda, Vár tér 2. sz., tel.: +40 266 372 024, e-mail: [email protected], www.csikimuzeum.ro A rövidfilmes válogatásban díjazott magyar kisjátéfilmek és a Filmtett Workshop szárnypróbálgatásai mellett jelen lesz a fesztivál egyik legfontosabb blokkja, a Filmgalopp: a fiatal erdélyi filmesek megmérettetésén közönségdíjat osztanak – ennek a sorsáról a csíkszeredai nézők is dönthetnek!

Illusztráció a Víkend című filmből

A Veszettek két nehéz anyagi helyzetben élő fiú története, akik csatlakoznak egy rendvédelmi szervezethez, hogy így tegyenek a városukban egyre elharapózóbb bűnözés ellen. Hamarosan azonban szembesülniük kell azzal, hogy néha nem is olyan könnyű eldönteni, ki a bűnös, és ki az áldozat. Akciójelenet a Dragán-völgyében forgatott Víkendben is akad bőven: három jómódú, sikeres ember Erdélybe indul vadászni. Könnyed, boldog napokra számítanak, de amikor egy helyi férfi életét veszti egy balesetben, a nyugalom gyorsan szertefoszlik, és kiderül, hogy mindhárom vendégnek titkos terve van. Erős bűnügyi vonal bontakozik ki Az éjszakám a nappalodban is. Hőse, Novák nem tud aludni. Egy éjjel összeakad egy fura társasággal. Főnökük elképesztő szélhámosságokkal próbál meggazdagodni, a legújabb ötletéhez Novákot is fel akarja használni. A terv része egy bankigazgató, egy gyógyszersegélyszállítmány, egy orosz teherautó meg egy hulla. Hogy pontosan kié, az még nincs eldöntve. Ha Novák nem hal bele ebbe a kalandba, talán meggyógyulhat tőle… A Magyar csapatot minden focirajongónak látnia kell: a dokumentumfilm exkluzív, kulisszák mögötti felvételekkel meséli el a magyar labdarúgó-válogatott Eb-kvalifikációjának történetét, a rendező-operatőr maga is csapattaggá vált, a 90 forgatási nap során minden edzésen, taktikai értekezleten, mérkőzésen jelen volt. A válogatás másik dokumentumfilmje, a Reményvasút anakronisztikus világba kalauzol: a rendszerváltás előtt létesített úttörővasút ma is működik Budapest peremvidékén, és ráadásul kitörési lehetőséget jelenthet hátrányos helyzetű gyerekek számára. Idén sem maradhat el Csíkszeredába a gyerekprogram: a Sárkány és papucs című rajzfilmklasszikus várja a legkisebbeket, akik a vetítéshez kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozáson is részt vehetnek a stáblista felgördülése után.

6

A Filmtettfeszt programja: Október 7., péntek 15.30 – A 15. Filmtett Workshop filmjei 17.00 – Filmgalopp – erdélyi magyar rövidfilmek versenye 19.00 – Anyám és más futóbolondok a családból (Fekete Ibolya, 2015) 21.00 – Víkend (Mátyássy Áron, 2015) Október 8., szombat 16.00 – Reményvasút (Trencsényi Klára, 2015) 18.00 – Magyar csapat – „…még 50 perc…” (Muhi András Pires) 20.00 – Hajnali láz (Gárdos Péter, 2015) 21.30 – Veszettek (Goda Krisztina, 2015) Október 9., vasárnap 10.00 – Sárkány és papucs (Hernádi Tibor, Dargay Attila) A vetítés után múzeumpedagógiai foglalkozás gyerekeknek. 16.00 – Kisjátékfilmek 17.30 –Az éjszakám a nappalod (Dési András György, Móray Gábor, 2015) 19.30 – Szerdai gyerek (Horváth Lili, 2015) 21.30 – Saul fia (Nemes Jeles László, 2015) A belépés minden vetítésre ingyenes.

Illusztráció a Saul fia című filmből

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM

Csíkszereda, Vár tér 2. sz., tel.: +40 266 372 024, e-mail: [email protected], www.csikimuzeum.ro

CSÍKSZEREDÁBAN IS BEMUTATKOZIK A BÁLVÁNYOSI ALKOTÓTÁBOR 2016. október 13., 16.30 / Kossuth utcai galéria A Bálványosi Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor anyagából nyílik kiállítás 2016. október 13-án. A Bálványosi Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábort 2000-ben alapította Téglás Zsuzsa, Szarvadi Loránd, Hegedűs Ferenc vállalkozók, valamint Balási Csaba fotóművész. Az alkotótábornak otthont adó Grand Hotel Bálványosban azóta évente 30-40 képzőművész alkothatott. A kiállított anyag a teljesség igénye nélkül betekintést nyújt a tábor anyagába.

Az alkotótábor művészei a Csontváry-kiállításon

PRIMANIMA NEMZETKÖZI ANIMÁCIÓSFILM-FESZTIVÁL – ingyenes mesevetítések 2016. október 19–22. / Csíki Székely Múzeum Hamarosan kezdődnek a magyarországi székhelyű Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Filmfesztivál Erdélybe kihelyezett gyerekprogramjai. A 2012 óta évente megrendezett Primanima Magyarország legfiatalabb és legdinamikusabban növekedő animációs szemléje. A Budapest határában, Budaörsön székelő fesztivál különlegessége, hogy diák-, diplomaés elsőfilmeket mutatnak be a világ minden tájáról. Az idén ötödik kiadásához érkező fesztivál gyerekvetítéseit idén először a budaörsi helyszín mellett több más magyarországi nagyvárosban, valamint Erdélyben is megtekinthetik a nézők. A rövid animációs mesefilmeket a Csíki Székely Múzeumban október 19. és 22. között három korcsoportban (óvodás: 3–6 év; alsó tagozatos általános iskolás: 6/7–9 év; felső tagozatos: 10–14 év) lehet megtekinteni. A közel egyórás vetítéseket minden helyszínen közönségszavazás kíséri, amely alapján a legjobb nemzetközi film mellett a Primanimán idén először a legjobb magyar gyártású filmnek járó Csermák Tibor-díjat is kiosztják. A díjat a szervezők a legendás budapesti Pannónia Filmstúdióban alkotó animációs filmrendezőről, az 1965-ben fiatalon elhunyt Csermák Tiborról nevezték el, aki jövőre lenne 90 éves. A magyar alkotásnak járó 500 ezer forintos díjat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa ajánlotta fel. A mesefilmeket több mint 500 film közül egy felnőttekből és gyerekekből álló előzsűri válogatta ki. A válogatásban számos magyar film mellett többek között fiatal francia, angol, német, svájci, észt és cseh animációs rendezők gyerekeknek készült meséi mutatkoznak be. A magyar filmek között

többek között vetítik az Átjáró Másvárosba, illetve az Ahány király, annyi mese című, népszerű kortárs mesekönyvekből készülő rajzfilm-sorozatok 1-1 bemutatkozó epizódját. A nemzetközi mezőnyben olyan gyöngyszemek kaptak helyet, mint az orosz Moroshka című rajzfilm, amely egy kislány és egy farkas nem mindennapi barátságát mutatja be. A rajzfilmek mellett olyan igényesen kivitelezett bábanimáció is bekerült a mustrába, mint a két nagybajszú úriember kakaskodására épülő humoros észt diákfilm, A bajusz, amely a gyerekek mellett a felnőtteket is garantáltan elvarázsolja. A Primanima Nemzetközi Animációsfilm-fesztivál kihelyezett gyerekvetítéseit Csíkszeredában a Csíki Székely Múzeumban lehet megtekinteni október 19–22. között. A vetítésekre a belépés díjtalan!

Illusztráció Anni Oja A bajusz című bábanimációjából

7

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM

Csíkszereda, Vár tér 2. sz., tel.: +40 266 372 024, e-mail: [email protected], www.csikimuzeum.ro

KINEDOK – FILMES ESTÉK A CSÍKI SZÉKELY MÚZEUMBAN 2016. április–november / Csíki Székely Múzeum A KineDok by One World Romania program keretében október hónap folyamán is két dokumentumfilmet tekinthetnek meg az érdeklődők.

A Csíki Székely Múzeum és az Orpheusz Kávézó közös szervezésében, a múzeum pincetermében lesznek a vetítések. A belépés díjtalan!

APÁM, A BANKÁR – lett dokumentumfilm, 68 perc, 2015 Rendező: Ieva Ozolina / 2016. október 13., csütörtök, 20.00 óra / Csíki Székely Múzeum A saját erejéből bankárrá lett Boriss Osipovs közvetlenül a Szovjetunió összeomlása után lett igen rövid időn belül rendkívül sikeres, ám hamarosan ott kellett hagynia Lettországot, hogy elkerülje az illegális üzelmei miatti letartóztatást. Tizenöt évvel később a családja fotót kap az Interpoltól, amelyen egy maláj elmegyógyintézet Boris Osipovs névre hallgató idős lakója látható. Lehetséges, hogy a személy azonos az eltűnt családfővel? Családja aggályain felülemelkedve lánya, a dokumentumfilmes Ieva Ozolina nyomozásba kezd, hogy kiderítse az igazságot a fotón látható férfival kapcsolatban. A My father the Banker egy a körülötte átalakuló világban utat tévesztett férfi története és egy lányé, aki reméli, hogy elveszett apját újra fellelheti.

ARANY ROBOT – román dokumentumfilm, 73 perc, 2015 Rendezte: Mihai Dragolea, Radu Constantin Mocanu / 2016. október 27., csütörtök, 20.00 óra / Csíki Székely Múzeum A harminckét éves román bokszolónő, Steluţa Duţă már többszörös Európa- és világbajnok. Szülei születése után elhagyják, így fiatalságát a ceauşescui diktatúra árvaházainak és utcáinak szélsőségesen kegyetlen, brutalitással teli világában tölti. Életében csak akkor következik be gyökeres változás, amikor húszévesen bokszolni kezd, és edzője, az őt örökbe fogadó Voicilaşi felfigyel tehetségére. Miközben a főhős teljes erőbedobással készül a 2014-es Ökölvívó Európa-bajnokságra, múltjának emlékeit visszaidézve újra végiglátogatja korábbi életének meghatározó helyszíneit: életében először felkeresi családját, rég elfeledett barátokkal találkozik, s eközben a vidéki Romániát bejárva feltárja fiatal éveinek keserű emlékeit. Az erőszak és az elhanyagoltság, a nehézségek és az őt ért traumák viszont csak még erősebbé teszik, amikor a felszínre törnek agresszív bokszstílusában. A bajnokságok előestéjén a média igyekszik meglovagolni a sportoló szívszakasztó történetét, az edzés egyre elvisel8

hetetlenebbé válik, s a versenyzőre minden oldalról egyre nagyobb nyomás nehezedik. Steluţa pedig próbál minden téren helytállni, és szilárdan kitart szándéka mellett: meg akarja nyerni a versenyt, hogy álmait valóra váltva egy garzonlakást tudjon magának vásárolni. Vajon sikerül győzelmet aratnia, és eléri-e, hogy vágyait beteljesítve végre saját lakása és családja legyen?

CSÍKI JÁtÉKSZÍN

Csíkszereda, Temesvári sugárút 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: [email protected], www.csikijatekszin.ro

ITT A 2016/17-ES JÁTÉKSZÍN ÉVAD – interjú Parászka Miklós színházigazgatóval

Fotó: Kálmán Tamás

Új évad, új felhozatal, nem utolsósorban új színházbelső. A belsőre rácsodálkozhatnak majd, ha elmennek valamelyik új darabra, vagy mindenikre. Én ajánlom mindeniket, illetve az Origón keresztül Parászka Miklós színházigazgató bepillantással ajánlja mind a négy nagy-darabot (és persze a mesebérletes produkciókat – a csodálatos esernyő meséi vagy a Tomcsa Sándor színházas székely legendázás – is) mindenkinek. Kedvcsinálónak: négy nagy produkció, négy kérdésen keresztül.

igenis hitelesek és attól, hogy rájuk ismerhetünk, valóban társadalmi látlelet is ez a szép színházi szöveg. Victor Ioan Frunză rendezői pályáján kivételes figyelmet szentel a klasszikus és kortárs magyar drámairodalomnak. Csíkszeredában Molnár, Tasnádi és Örkény drámáinak színrevitele után legutóbb Gorkijt rendezett, most pedig ismét magyar szerző művén fog dolgozni a társulattal. Március végére tervezzük a bemutatót, és ezúttal is joggal számítunk arra, hogy a rendező olvasata nyomán fontos előadás születik, nézőinknek szép színházi élményt jelent majd.

Egressy Zoltán: PORtUGÁL

Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij: ERDŐ

Könnyű műfaj nehézzé téve a karakterek által? Komédia ez emberi szinten, de tartja magát a „könnyedség”, ha eltávolodunk az egyénire bontottól, s haladunk valami ábrázolás, valami felé, amit társadalmibbnak nevezhetünk? Nincs olyan, hogy könnyű műfaj. Amikor a néző azt látja a színpadon, hogy minden akció, szó, gesztus világos, a színészek könnyedén játszanak, a komédiában a poénok a helyükön vannak, a szereplők és az, ami velük történik, olyan mint az életben – akkor abban sok munka van, nagyon sok munka. Nyilván a jól megírt alapanyagok jobban, könnyebben kínálják magukat a színészek, a rendező, a közönség számára egyaránt. Ilyen a Portugál is. Bár karakterei kissé eltúlzottaknak tűnhetnek első látásra, és könnyű volna poéntól poénig evezni csak a darab felszínét érintve, Egressy komédiája igazi drámára épül, szereplői

Lehet ez is színész-szerep: megmenteni a színházat? De hogyan, mivel, s ha már megmentés és teatralitás, akkor a szerelmet vagy szerelemszerűséget is meg kell menteni, netán egy kombinációval a társadalom mentésére adni vélt-valós sémát? Az Erdőben valóban fontos kérdés a szerepjátszás és a szerelem is. A társadalmi szerepjátszás és a konkrét szerepjátszás (magamat másnak adom ki, mint aki vagyok) eszköz, amely közelebb viszi a szereplőket a szándékaik megvalósításához. A szerző komplex történetet fon a birtok, vagyon, örökség, rokonság, barátság, életkor, élet, nehézségek, boldogságvágy, művészet motívumaiból. A társadalom megmentésére sémát itt sem találunk, hiszen receptek nem léteznek, viszont a darab erősen sugallja, hogy az emberi dolgok is a természet részei. Gurmizsszkaja házát az erdőn keresztül lehet megközelíteni, a helyet, ahol a 9

CSÍKI JÁTÉKSZÍN

Csíkszereda, Temesvári sugárút 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: [email protected], www.csikijatekszin.ro szereplők találkoznak, körülöleli a természet és az oda vezető úton mindenkinek szembesülnie kell a maga belső erdejével is. Az évad utolsó nagyszínpadi bemutatójaként, a rendező Porogi Dorkával olyan szöveget kerestünk, amely hangulatában ugyanazt a tavaszi újjászületést sugallja majd, amit remélhetőleg a májusi csíki időjárás is, amikor a premierre sor kerül. Dorkával harmadik közös munkánk lesz ez. Öt éve a Tudós nőket, három éve pedig a Képmutatók cselszövését rendezte nálunk.

Vadnay László: Tisztelt Ház Ez tényleg könnyed és tényleg vígjáték, ugyanakkor szociopolitikai gyilkos kis „gyilok”, apropó... egy álhírben (olyas bulváros-finomságban, amilyen a darabban is kardinális motívum-szerepet kap) hogyan írná le az „álhír-darabot”?  Kedves, szellemes, szerethető szerelmi történetként írnám le. A vígjáték megszületése idején még igen eredetinek tűnhetett az ötlet, hogy valaki úgy hívja fel magára a közfigyelmet, hogy álhírt talál ki magáról és celebbé válik. Ezt teszi történetünk Verája, aki szerelmes egy parlamenti képviselőbe és ingyencirkuszt rendez a parlamentben, hangosan kérve számon a szeretett férfi csalfaságát. A politikus persze teljesen ártatlan, de Verára sem lehet haragudni, mert szimpatikusak a cselvetései és mert kezdettől érezzük, hogy kettejüknek a végére össze kell jönniük. A zenés előadásunk létrehozására Lendvai Zoltánt kértük fel. Az Othello Gyulaházán és Édes Anna

után ez a harmadik vállalása nálunk. Decemberben mutatjuk be a produkciót és ez lesz a farsangi repertoár alappillére.

Szép Ernő: Vőlegény  Szervét Tibor szerint Szép ezzel a darabbal jóval meghaladja 1910-es korát, egy indulatos, „mérges” mű, fricska a pressziőz drámaíróknak. Egyik megvalósulási területe ennek, a férfi és nő összekapcsolódási, majd összecsapási vágya, illetve az ábrázoló közeg: a nyelvi fordulatok a monologo-dialógusok és néha fordítva is... Hogyan jelenik meg ez az alapszerkezet az új rendezői koncepcióban? Szép Ernő prózáját olvasni élvezet. Olyan mélyen és jól ismeri és képes leírni az emberi lélek rezdüléseit, hogy drámáit színre vinni legalább akkora öröm, mint amekkora kihívás. Ha alapszerkezetről kérdez, a darab mozgatórugója, mint ahogyan azt a cím is sugallja: a házasság, a konfliktus pedig a hozomány vagy szerelem kérdése körül tombol, mert adott helyzetben a pénz és a szerelem nem jár együtt, a szereplőknek választaniuk kell. És akkor tényleg csak az alapképletről beszéltünk, melyet Szép Ernő kedves karakterekkel, sajátos nyelvvel, sok-sok érzelemmel, lélekre hatóan emberi dolgokkal öltöztet fel. Nekünk ezeket kell kibontanunk, megértenünk és minél gazdagabban eljátszanunk. Az október 14-i évadnyitó premierig a valós idő korántsem olyan végtelen, mint ahogyan Szép Ernő képes azt megállítani és elrészletezni a másodperceket. Kérdezett: Ady András

Szép Ernő: VŐLEGÉNY (színmű három felvonásban) Szereposztás: Rudi, fogász: VASS CSABA Kornél, Papa és Anya lánya: SÁNDOR ANNA Papa: FÜLÖP ZOLTÁN Anya: MÁRDIROSZ ÁGNES Mariska, Papa és Anya lánya: FEKETE BERNADETTA Duci, Papa és Anya lánya: BOKOR ANDREA Zoli, Papa és Anya fia: BENDE SÁNDOR Fater, Rudi apja: KISS ERNŐ Gyengusné, mozi-zongorista: BARTALIS GABRIELLA Nusi, táncosnő: RÁDULY BEÁTA Sári, táncosnő: ZSIGMOND ÉVA BEÁTA Pimpi, karmester, Nusi férje: BILIBÓK ATTILA Pendzsi, székely szolgáló: SZEDERJESI TEODÓRA Díszlet-jelmeztervező: PARÁSZKA MÁTÉ Rendező: PARÁSZKA MIKLÓS. Az előadás főtámogatója a Nemzeti Kulturális Alap.

10

Szép Ernő 1919-ben írta a Vőlegényt. A tizes években játszódó színműben a drámairodalom számos jólismert motívuma köszön vissza. A Vőlegényben szó szerint benne van három nővér helyhez kötöttsége és elvágyódása, de lehetne a címe Bugrisok is, hiszen szereplőinek minden generációja életrevalóan szertelen és mégsem eléggé talpraesett, alcíme lehetne A pénz komédiája, mert a pénz diktálja minden lépésüket, a pénz választja el őket álmaiktól is és az egyik napról a másikra való megélhetéstől is. Egy többgyermekes családban vagyunk. Szép Ernő darabjában minden név beszél, így a Csuszik név is elmondja a családról, hogy éppen merre tart a lejtőn. A lányok már felnőttek és dolgoznak a betevőért, a szülők eltartott gyerekként élnek túl. Aztán megcsillan a remény, hiszen a lányok egyike, Kornél a tánciskolában megismerkedik egy fiatalemberrel. A kilátástalan helyzetre kézenfekvő megoldás lenne egy jól szituált vőlegény.

CSÍKI JÁTÉKSZÍN

Csíkszereda, Temesvári sugárút 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: [email protected], www.csikijatekszin.ro

A CSÍKI JÁTÉKSZÍN 2016. OKTÓberi JÁTÉKRENDJE ISTENI SZÍNJÁTÉK AVAGY

VENDÉGELŐADÁSOK

október 1., szombat, 19.00 óra / Hunyadi László Kamaraterem

Gimesi Dóra: HAMUPIPŐKE

ERDÉLY- MENYEGZŐ – a Háromszék Táncegyüttes előadása

mesejáték

október 4., kedd, 19.00 óra /

október 2., vasárnap, 16.00 óra / bérletszünet

a Csíki Játékszín nagyterme

Szép Ernő: VŐLEGÉNY

BERECZ ANDRÁS ELŐADÁSA

színmű

október 13., csütörtök, 19.00 óra / Csíki Mozi

október 14., péntek, 19.00 óra / Bánk bán bérlet, bemutató előadás október 16., vasárnap, 19.00 óra / Prospero-bérlet október 18., kedd, 17.00 óra / Csongor és Tünde-bérlet október 19., szerda, 17.00 óra / Arlechino bérlet október 20., csütörtök, 17.00 óra / Romeo és Júlia bérlet

FILMVETÍTÉS – Pogány-havas Kistérségi Társulás október 21., péntek, 19.00 óra / Csíki Mozi

október 23., vasárnap, 19.00 / Liliomfi bérlet

MÁSIK JÁNOS KONCERT A CSODÁLATOS ESERNYŐ mesejáték október 27., csütörtök, 10.30 óra / Ludas Matyi bérlet, bemutató előadás október 27., csütörtök, 12.30 óra / Micimackó-bérlet

Pity-PALATTY színházi előadás 1–4 éveseknek október 30., vasárnap, 11.00 óra / Hunyadi László Kamaraterem

október 26., szerda, 19.00 óra / Csíki Mozi

HAMUPIPŐKE – a Bekecs Néptáncegyüttes előadása október 28., péntek, 10.00 óra / a Csíki Játékszín nagyterme október 28., péntek, 12.00 óra / a Csíki Játékszín nagyterme

Színházunk jegypénztára munkanapokon 10.00–13.00, valamint 17.00–19.00 óra között tart nyitva és előadások előtt egy órával. Foglalásra lehetőség van a +40 266 314 472-es telefonszámon. A foglalás előadás előtt félórával érvényét veszíti, ezért kérjük nézőinket, hogy a lefoglalt jegyeket legkésőbb kezdés előtt 30 perccel szíveskedjenek megvásárolni. Felnőtteknek szánt előadásainkat hét éven aluli gyerekek nem látogathatják! Fenntartjuk a műsorváltoztatás jogát! 11

SPEKTRUM OKTATÁSI Központ

Csíkszereda, Kossuth Lajos utca 9. szám, www.sec.ro

SPEKTRUM OKTATÁSI FILMNAPOK 2016. október 5–7. / Csíki Mozi Milyen a jó iskola? Mitől más – ha más –, mint a „falakon kívüli” világ? Mi a különbség és a hasonlóság a világ más-más tájain található oktatási rendszerek, intézmények, nevelési kihívások között? A Spektrum Oktatási Filmnapok az utóbbi tíz év legjobb nemzetközi kínálatából mutat be dokumentum- és játékfilmeket, melyek arra keresik a választ, hogy merre tart az oktatás, és ezáltal merre tart a világ. Izgalmas és gondolatébresztő filmekkel „élesztjük fel” a Csíki Mozit október 5-6-7-én! A filmnapok programja: Október 5., szerda, 16.00 óra – A tiltott oktatás (La educación prohibida, 2012) – argentin dokumentumfilm, magyar felirattal, rendező: Germán Doin A készítők szándéka szerint ez a film nem a gazdag és szomorú gyermekek kritikája, nem állítja pellengérre és nem próbálja megdönteni a jelenlegi oktatási rendszereket, nem ajnározza a progresszív pedagógiát újrafelfedező sznobizmust, nem manifesztum, és nem is mond ítéletet. A haladó és alternatív pedagógiai módszereket (Waldorf, Montessori, homeschooling stb.) bemutató film célja inkább az, hogy vitát indítson arról, hogy milyen irányba kellene a pedagógiának haladnia, és a különféle módszerek milyen tapasztalatokat hoztak ez idáig. A film érdekessége, hogy ez az egyik első közösségi finanszírozással megvalósult  film, azaz a filmötletet jónak tartó személyek adták össze a pénzt a megvalósításra 2012-ben. Október 5., szerda, 19.00 – Az osztály (Entre les murs, 2008) – francia játékfilm, román felirattal, rendező: Laurent Cantet A tanár és regényíró Bégaudeau egy éven át küzd egy „nehéz” osztállyal egy zűrös párizsi környéken. Az itt látható helyzetek a mai társadalomról és egyre feszültebb konfliktusairól alkotnak képet. Arról, hogy mi minden van a mai párizsi események hátterében. Lecke mindannyiunknak. Együttélésről, sérelmekről, megbocsátásról és a megbocsátás elmaradásáról. A film 2008-ban Cannes-ban fődíjat, Arany Pálmát nyert.

12

Illusztráció Az osztály című filmből

Október 6., csütörtök, 15.00 – Én vagyok Malala (He named me Malala, 2015) – nemzetközi koprodukcióban készült dokumentumfilm, angol nyelvű, magyar felirattal, rendező: Davis Guggenheim 2014-ben a valaha volt legfiatalabb jelölt, a 17 éves Malala Yousafzai kapta meg a Béke Nobel-díjat. Malala azzal vált ismertté, hogy a Pakisztánból alig tíz évesen kezdett üzeneteket küldeni a BBC-nek arról, hogy a megerősödő tálib rendszer hogyan próbálja ellehetetleníteni a nők életét, eltiltva például a lányokat a tanulástól. Malala a fenyegetések hatására sem torpant meg, ezért megkísérelték megölni. A fejlövést kapott lány túlélte a támadást, majd családjával Nagy Britanniába menekült. Nem adta fel becsvágyát, hogy a világon mindenütt egyértelművé tegye: minden gyermeknek joga van a tanuláshoz. Eközben meg „normális” tinédzser maradt. Október 6., csütörtök, 17.30 – A finn csoda (Finland phenomenon, 2011) – amerikai dokumentumfilm, angol nyelven, felirat nélkül, rendező: Sean Faust A finn oktatási rendszer több mint egy évtizede következetesen jelen van a világ legjobbjainak rangsorában. De miért Finnország? A dokumentumfilmes Bob Compton és a Harvard kutatója, Dr. Tony Wagner keresik a választ erre a kérdésre. A tantermekből, és a diákokkal, a szülőkkel, a tanárokkal, adminisztrátorokkal és kormányzati tisztviselőkkel folytatott beszélgetéseken keresztül fedi fel a legmeglepőbb tényezőket, amelyek lehetővé tették, hogy a finn oktatási rendszer legyen a legrangosabb a világon.

SPEKTRUM OKTATÁSI Központ

Csíkszereda, Kossuth Lajos utca 9. szám, www.sec.ro

Illusztráció A hullám című filmből

Illusztráció A regula című filmből

Október 6., csütörtök, 19.30 – A hullám (Die Welle, 2008) – német játékfilm, magyar felirattal, rendező: Dennis Gansel Egy középiskolai tanár merész kísérletbe kezd: be akarja mutatni a diákjainak, hogy milyen az élet egy diktatúrában. Az iskolai projekt kicsúszik a kezéből, és a manipuláció lendületet kap azzal, hogy egyes diákok élvezni kezdik az új „rendet”. Csúnyán visszájára fordulva megvalósul az iskolák „álma”: mindenki engedelmeskedik – csak sajnos a gonosznak. Felkavaró, megrázó, megrendítő film.

Október 7., péntek, 18.00 – Lazhar tanár úr (Monseiur Lazhar, 2011) – kanadai (francia nyelvű) játékfilm, magyar felirattal, rendező: Philippe Falardeau A halállal az iskolán belül szembesülő kisdiákok terápiája lassan haladgat. Az események hatására a diákokból és tanárokból egyaránt előkívánkozó régi sérelmeknek az elhallgatás és a tabuállítás szab gátat. Mígnem jön egy szolid és kimért helyettes tanár, aki maga is tragédiák elől menekül... A Lazhar tanár úr-t Oscar díjara jelölték „legjobb idegen nyelvű film” kategóriában 2012-ben.

Október 7., péntek, 16.00 – A regula (The Rule, 2014) – amerikai dokumentumfilm, magyar szinkronnal, rendező: Marylou Bongiorno Bár a New Yorktól pár mérföldre található Newark háromszázezres nagyvárosa nagyon messze van tőlünk, és oktatásra is többecskét költenek (állítólag évi egy milliárd dollárt), az érettségi vizsgán a miénkénél is rosszabb eredményt, alig 32%-os átmenési arányt produkálnak a város iskolái. De van egy kivételes iskolájuk, ahol közel 100%-ban sikerül a vizsgája a – többségében hátrányos helyzetű és származású – diákoknak. Ezt az iskolát bencés szerzetesek működtetik, ráadásul a rendjük „ősöreg”, 1500 éves szabályzatára, „regulájára” alapozva az iskolai életet. Lehet-e, s ha igen, miként lehet sikeres az egyház nevelői szerepköre a mai szekularizált, fogyasztásra berendezkedett világban?

A belépés a délutáni vetítésekre díjtalan, az esti vetítésekre 5 lej. Szervezett, tanárok által vezetett osztálycsoportok számára az esti vetítés is ingyenes!

Illusztráció Lazhar tanár úr című filmből

13

CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA

Csíkszereda, Vár tér 1. sz., www.szereda.ro

GLORIA VICtIS – AZ 1956-OS MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC EMLÉKÜNNEPSÉGE 2016. október 23., vasárnap Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emlékének tiszteletére Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata és az `56-os Bajtársi Társaság 2016. október 23-án két helyszínen szervez megemlékezést Csíkszeredában. Délelőtt a Kalász negyedi kopjafánál, délután pedig a Gloria Victis-emlékműnél idézzük fel a 60 évvel ezelőtti eseményeket, azokat az apró hőstetteket, „élményeket”, amelyeket azokban az október-novemberi napokban élhettek át a pesti, erdélyi fiatalok. Az idei ünnepségsorozat két kerek évforduló jegyében zajlik: a forradalom 60. évfordulóján Ercsei Ferenc (1956–2011) szobrászművészre is emlékezünk, akinek alkotását 10 éve, 2006-ban állíttatta az önkormányzat. A Márai Sándor „Mennyből az angyal” című verséből ihletődve megformázott büszkén álló nőalak az azóta '56-os téren emlékeztet a forradalom és szabadságharc szellemiségére, nemzeti és világtörténelmi üzenetére, szimbolizálja, hogy 1956 a magyarság szabadságharcainak sorában az egyik legjelentősebb állomás, nemzetünk önmaga erejébe vetett

hitének és összefogásának diadala, és hirdeti, hogy „Dicsőség a legyőzötteknek!” Az 1956-os forradalom 60. évfordulójára szervezett események részletes programjáról a www.szereda.ro oldalon, illetve a helyi sajtóban tájékozódhatnak.

bARÁtSÁG – fotókiállítás 2016. október 20., csütörtök, 18.00 óra / Nagy István Művészeti Középiskola A csíkszeredai Prisma Fotóklub, Hargita Megye Tanácsának támogatásával harmadik alkalommal hirdette meg ifjúsági fotópályázatát, melynek témája az idén a barátság volt. A pályázatra benevezhettek a Kárpát-medence területén élő fiatal alkotók 30 éves korhatárig.

A beküldött és elfogadott képekből a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola aulájában díjátadással egybekötött kiállítás nyílik 2016. október 20-án, 18.00 órai kezdettel.

Fotó: Turcza Hunor

15

CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., www.szereda.ro

A HONFOGLALÁS ELŐTTŐL AZ EURÓPAI UNIÓ UTÁNIG SOROZAT OKTÓBERI ELŐADÁSAI Tircsné Dr. Propper Valéria: A HAbSbURG-ÁtOK 2016. október 7., péntek, 18.00 óra / Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának gyűlésterme ezredes, Kazinczy Ferenc költő legkisebb fia, akit október 25-én végeztek ki szintén Aradon.) A legenda szerint Batthyány Lajos halála előtt mondott egy átkot – amely egyébként úgy hangzik, mint egy bibliai idézet –, és amely legendás átok értelmezése közismert volt a 19. században: „a 13 aradi vértanúért Ferenc József császári családjában is be kell következnie 13 tragikus halálnak”. A magyar történelem későbbi eseményei azt bizonyítják, hogy van isteni igazságszolgáltatás – ha átok nincs is –, még ha átoknak nevezzük is! Az előadás ezekről a tragikus, bár talán azt is kijelenthetjük, hogy megérdemelt legendás halálesetekről szól, amelyek valóságban bekövetkeztek Ferenc József családjában. Az 1848–49-es szabadságharc bukása és a Világosi fegyverletétel után Aradon kivégeztek 12 magyar tábornokot és egy ezredest. A tizenhárom aradi vértanút idézi meg az ún. „Habsburg-átok” legenda. A kivégzések már jóval Világos előtt megkezdődtek, és nem csak az aradi vértanúk voltak tizenhárman. A 13-as szám misztikája jelenik meg a megtizedelt, hazaszökni készülő Nádor-huszárok és a pozsonyi vértanúk tizenhármas létszámában is, akiket 1849. június 5. és 1853. szeptember 2. között végeztek ki. De október 6-án végezték ki Pesten gróf Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány legitim miniszterelnökét is. (Ő a tizennegyedik mártír, a tizenötödik pedig Kazinczy Lajos

Tircsné Dr. Popper Mária – Miskolcon született, a Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett, könyvtár-népművelés szakon végzett. Doktori disszertációját tömegkommunikációból, rádiózás történetből írta, és végül bölcsészdoktor lett: summa cum laude. Élete eddigi nagy részében Miskolcon élt. Miskolc város könyvtárainak volt az igazgatója, jelenleg nyugdíjas, így arra tudja szabadidejét fordítani, amit igazán szeret: kutatásra és tanításra, ugyanakkor ismeretterjesztő előadásokat tart. Egész életében két „szerelem” között „őrlődött”: hol a történelem, hol az irodalom volt kedvesebb számára.

Jeszenszky Géza: KÍSÉRLET A TRIANONI TRAUMA ORVOSLÁSÁRA – könyvbemutató-előadás 2016. október 9., vasárnap, 17.00 óra / Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának gyűlésterme Jeszenszky Géza a trianoni trauma orvoslására tett kísérletnek az összmagyarságban gondolkodó Antall-kormánynak (1990–1993) azt a külpolitikáját nevezi, ami jó, lehetőleg baráti viszonyt akart teremteni az összes szomszédos országgal, ugyanakkor támogatta a Kárpát-medence magyar kisebbségeinek küzdelmét a jogegyenlőségért és közösségük jövőjéért, annak legbiztosabb eszközéért, az autonómiáért. 16

A könyv Magyarország 1988 és 1994 közötti szomszédságpolitikáját és nemzetpolitikáját mutatja be a szerző birtokában lévő dokumentumokra és saját beszédeire, írásaira, feljegyzéseire, emlékeire támaszkodva. Szól az olyan sikerekről, mint a „Visegrádi Együttműködés” kezdeményezése vagy a történelmi barátság helyreállítása a horvátokkal. Választ ad olyan kérdésekre, hogy volt-e esélye a közép-európai

CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA

Csíkszereda, Vár tér 1. sz., www.szereda.ro

határok megváltozásának, s hogy elrontottuk-e a viszonyt Oroszországgal? Végső következtetése az, hogy a nyugati demokráciák nagy mulasztása volt a rendszerváltozás után nem ragaszkodni a nemzeti kisebbségek jogainak tényleges érvényesüléséhez, de folytatni kell e célért a politikai küzdelmet. Jeszenszky Géza (Budapest, 1941). Történelem–angol szakos tanár, volt általános iskolai tanár, az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosa, 1976-tól 2011-ig a Közgazdasági, ma Corvinus Egyetemen, vendégtanárként több amerikai egyetemen, valamint Varsóban és Kolozsvárott is tanított a nemzetközi kapcsolatok és Közép-Európa történetét. A Magyar Demokrata Fórum alapító tagja volt, 1990–1994 között Antall József külügyminisztere. 1998–2002 között az Egyesült Államokban, 2011–2014 között pedig Norvégiában és Izlandon nagykövetként képviselte Magyarországot. Több száz publikációja között

a legfontosabb a Trianonhoz vezető útról szóló, két kiadásban megjelent Az elveszett presztízs és a most bemutatott Kísérlet a trianoni trauma orvoslására című kötete.

Sántha Attila: A SZÉKELYEK TÖRTÉNETE AZ 5–11. SZÁZAD KÖZÖTT 2016. október 21., péntek, 18.00 óra / Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának gyűlésterme A szerző tavaly augusztusban jelentette meg a Székelyföld folyóiratban írását a Campo Chigla földrajzi névről (ahová Kézai Simon lokalizálja a székelyeket Attila birodalmának elromlása után). Azt állítja, a Chiglát nem magyarosan, Csiglának kell olvasni, hanem észak-olaszosan (bolognaigenovai nyelvjárásban), a kor legfontosabb térképkészítői nyelvén, Kilyának (ch= magyar k, gl= magyar ly). A Campo Chigla így a mai Câmpul Chilia-nak, a Kilia várostól északra levő résznek, a mai Budzsáknak felel meg. Voltak-e hun-maradék népek ezen a helyen? Jordanes tanúsága szerint Attila legkisebb fiának, Irnáknak a népe menekült ide. A Székelyföld folyóirat ez év március–április–májusi számaiban megjelenő tanulmányában a Kárpátokon túli részek történelmét veszi szemügyre a bizánci írók művein keresztül. Először megállapítja, hogy Kézai Simon székely-történetében Jordanes szkír-történetét veszi alapul. Kimutatja, hogy az 5–11. század között Havasalföldön és Dél-Moldvában egyfajta folytonosságot lehet észrevenni: a bizánci írók szerint a szklavinnak (550-től 800-as évek eleje), majd szkítának nevezett nép (800-as évek eleje és a 11. század vége között) „társadalmi berendezkedése” a katonai demokrácia. Ezt a népet először szlávnak tartják, aztán bolgárnak (bolgár alattvalónak), majd besenyőnek, pedig folyamatosan csak a székelyekről van szó. A bizánci írásokat összeveti a Képes Krónika Botond és

Apor-mondájával, és kimutatja, az események 917-ben történnek, a szkíta név alatt pedig a székelyek rejtőznek. A székelyek a 11. század végén jönnek át a Kárpátokon, a besenyő és szkíta csapatoknak a bizánciaktól elszenvedett katasztrofális veresége után. A székelyek keletről való 11. századi beköltözésének elmélete nem új, ugyanezt állította Réthy László és Tagányi Károly, Nicolae Iorga 1939-es elmélete, valamint a szerző által hitelesnek tartott Csíki Székely Krónika is.

17

CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., www.szereda.ro

Sántha Attila (Kézdivásárhely, 1968), író, költő, szerkesztő. Középiskoláit szülővárosában végezte, a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar–angol (1995), majd szocio-etnolingvisztika (1997) szakos diplomát. A szegedi József Attila Tudományegyetemen doktorált. 1985 óta versei, kritikái, elméleti írásai jelennek meg az erdélyi, valamint Kárpát-medencei magyar irodalmi lapokban, román folyóiratokban. 1992–1994 között a kolozsvári Echinox kulturális diáklap magyar oldalainak szerkesztője, 1994– 2000: az Előretolt Helyőrség című irodalmi lap alapítója és felelős szerkesztője, az Előretolt Helyőrség Könyvek sorozat szerkesztője, 2002–2005: az Erdélyi Magyar Írók Ligájának

ügyvezetője, majd elnöke, 2006–2009 között a Moldvai magyarság című folyóirat felelős szerkesztője, jelenleg szabadúszó író. Kötetei: Münchhausen báró csodálatos versei (Erdélyi Híradó Kiadó – Előretolt Helyőrség Könyvek, Kolozsvár, 1995), Az ír úr (Erdélyi Híradó Kiadó, 1999), Kemál és Amál (Ulpius-Ház, Budapest, 2004), Székely szótár (Havas Kiadó, Kézdivásárhely, 2004), Írások könyve (Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár, 2010), Razglednicák (Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár, 2012). Fontosabb díjak: Sziveri János-díj (1996), a Kolozsvári Írók Szövetségének díja (1997), az Erdélyi Magyar Írók Ligájának Méhes György nagydíja (2010), Székelyföld-díj (2012).

Lázok Klára: A MAROSVÁSÁRHELYI TELEKI TÉKA TÖRTÉNETE 2016. október 28., péntek, 18.00 óra / Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának gyűlésterme amelyekkel az elmúlt években becsalogatták a nagyközönséget a könyvtár munkatársai. Ezt a kettősséget szeretné bemutatni Lázok Klára előadása: a kincseket, amelyek a Téka és az egykor mellé költöztetett Református Kollégium könyvtárának polcain sorakoznak, s amelyeket a kutatók az olvasóteremben forgathatnak, illetve azokat az tevékenységeket, amelyek életre keltik ezt az örökséget a közösség számára is.

A Teleki Téka mind kutatókönyvtárként, mind magyar „emlékezési hely” jellegéből adódóan nemcsak Marosvásárhely, hanem az egész régió egyik legfontosabb kulturális szereplője. Tudományos műhely és egyben múzeum ez a könyvtár a szellemi kincseknek köszönhetően, amelyeket a nagylelkű mecénás, Teleki Sámuel egykor megszerzett a mindenkori tudományos közönségnek. Ugyanakkor közösségformáló helyszínné is válhat azon rendezvények, tevékenységek által, 18

Lázok Klára (Marosvásárhely, 1978) történész, 2011-től a Teleki Téka vezetője. Legfőbb feladatának azt tartja, hogy mind a könyvtárosi, illetve kutatói, mind a közösségi szerepvállalás szintjén fellendítse a könyvtár munkáját, összeegyeztetve a hely szellemiségét, a külföldi könyvtárakból ellesett „jó gyakorlatokat” és a folyamatos változásban lévő közönség igényeit. A nagy elődök nyomait követve igyekszik elősegíteni a 21. század új kihívásai között a Tékában folyó tudományos kutatásokat, a könyvtár nemzetközi elismertetését, az olvasótermi és múzeumi szolgáltatások minél minőségibbé tételét. A Teleki Téka jelenleg gyereknevelési szabadságát töltő vezetője 2003-ban szerzett történelem szakos oklevelet a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, 2007-ben ugyanott az Európai Tanulmányok nemzetközi kapcsolatok szakirányán diplomázott. Kutatási területe: cenzúra, kisebbségi értelmiségi stratégiák az ötvenes-hetvenes években. Tékás tevékenysége mellett az elmúlt 10 évben másfél évig az Erdély TV Kultúrcsepp című magazinjának szerkesztő műsorvezetője volt, de tanított a csíkszeredai Sapientián is óraadóként.

GYULAFeHÉRVÁRI CARItAS www.caritas-ab.ro

ÚJRA KIGYÚLNAK A SZOLIDARITÁS LÁNGJAI – eGYMILLIÓ CSILLAG A SZeGÉNYeKÉRt 2016. október 14., péntek, 18.00 óra / Szabadság tér

A már hagyományosnak számító Egymillió csillag a szegényekért szolidaritási akciót idén október 14-én, egy időben szervezik a romániai Caritas-szervezetek az ország több városában. A mécsesekkel megvilágított köztereken lehetőség nyílik mindenki számára, hogy egy-egy gyertya meggyújtásával és pénzbeli adományával láthatóan is kifejezze: minden nehézség ellenére fontos számunkra a közösségünk és nem közömbös a szegény emberek sorsa.

Minden egyes meggyújtott gyertya jelképes sorsvállalás a nélkülözőkkel, apró jele annak, hogy figyelünk egymásra. Ahogyan minden évben, idén is az adományokból nehéz sorban élő családok és egyedül élő idős személyek számára készít majd élelmiszercsomagokat a Gyulafehérvári Caritas, amelyeket a szervezet munkatársai a karácsonyi ünnepek előtt juttatnak el a rászorulóknak. A szolidaritási akcióra Csíkszeredában a Szabadság téren 18.00 és 20.00 óra között kerül sor.

„A CSALÁDOM NAPJA” CSÍKSZEREDÁBAN 2016. október 22., szombat, 10.00 óra / Szent Ágoston Plébánia A Gyulafehérvári Caritas családi napot szervez október 22-én, szombaton 10.00 és 18.00 óra között a Szent Ágoston Plébánián. Az esemény célja a családi összetartozás megerősítése, érintve a családtagok közötti kommunikáció, a családon belüli szerepek, a serdülőkor és a szeretet témáit. A program során tematikus beszélgetésekre és előadásokra kerül sor, külön a gyerekek és külön a szülők számára. Az előadásokat követően családi vetélkedők színesítik majd az együttlétet, ahol a családtagok megtapasztalhatják a játék felszabadító, feszültségoldó hatását, amit a mindennapokban is alkalmazhatnak a későbbiekben. Az eseményen való részvétel hosszú távon hozzásegítheti a családtagokat a hétköznapi nyomás csökkentéséhez, a családon belüli együttműködés javításához. A Családi Napon

való közös együttléttel minőségi időt ajándékozhatnak egymásnak a gyerekek, szülők és nagyszülők. A program a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság és Csíkszereda Polgármesteri Hivatala együttműködésével valósul meg.

19

CSÍKSOMLYÓI FERENCES RENDHÁZ Csíksomlyó, Szék u. 148 sz., www.csiksomlyo.ro

FeReNCeS SZÓ GAZDAGON AZ ÉGBE SZÁLLNI

Minden évben Assisi Szent Ferenc atyánk ünnepén megünnepeljük tranzitusát, vagyis égbeköltözését. A halál misztériumával az elmúlást tükröző őszbenrendalapítónk boldog átmenetelének az ünnepén, október 4-én találkozunk, aki a 141. zsoltár imádkozása közben a következő sorok elhangzása után halt meg: „Börtönéből szabadítsd ki lelkem, /szent nevedet, Uram, hadd dicsérjem. /Örömmel várnak az igazak már, /tudom, hogy énrám jutalom vár. /Velem együtt szentek mondják ott fenn: /dicsőség néked, Istenem.” A zsoltárt követően csendben és a halál komorságát idéző sötétben

kitárt karral imádkozunk úgy, mint ő éjszakákon át. Néhány perc múlva azonban fény árasztja el a templomot, amely a mennyország jelképe, ahová átment közülünk rendalapító atyánk, és ahol ujjongó örömmel dicséri Teremtőjét az üdvösségre eljutott világ. A csíksomlyói kegyhelyen szolgáló ferences közösség október 3-án az este 6 órakor kezdődő szentmise keretében ünnepli a Kisebb Testvérek rendalapítójának az égbe költözését. Szeretettel várjuk a szentmisére a kedves híveket! A csíksomlyó kegytemplom-pápai kisbazilika októberi liturgikus programja: • Október hétköznapjain az esti szentmisék előtt ájtatosságot végzünk. • Október 1-jén elsőszombat. Az este 7 órától kezdődő szentmisét ünnepélyes Mária-köszöntő és gyertyás körmenet követi. • Október 3-án, hétfőn este 6 órától Szent Ferenc atyánk égbeköltözésére emlékezünk. • Október 4-én Szent Ferenc ünnepe. A szentmisék reggel fél 8-kor és este 6 órakor lesznek.

Fotó: Csiszér András

20

Összeállította: Fr. Urbán Erik templomigazgató

KÁJONI JÁNOS MeGYeI KÖNYVtÁR

Csíkszereda, Stadion utca 1. sz. Tel./fax: +40 266 371 988, e-mail: [email protected], honlap: konyvtar.hargitamegye.ro

1etLeN – közönségtalálkozó Bács Béla Jánossal 2016. október 5., szerda, 17.00 óra/ Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme A csíkszeredai alkotó, Bács Béla János ismét rendhagyó kiadvánnyal jelentkezett 2016 őszén. A szerzőtől nem szokatlan, hogy egyszerre több művészeti ág segítségével fejezi ki magát. Legújabb kiadványát is ez jellemzi, versek és rövidprózák mellett megjelennek a szerző fotói. A fehér-fekete fotókkal illusztrált kiadványnak már a címe is szokatlan, figyelemfelkeltő: 1etlen alkalommal megjelenő képes irodalmi lap. Bács Béla János harmadik kiadványát a szöveg és a kép sajátos összhangja jellemzi, melyet Elekes András a kötethez írt fülszövegben így fogalmaz meg: „Szóval nézzük a képet, és képpel olvassuk a szót ebben a kiadványban is. Egyetlen szókép a cím, és egyetlen kép-szó a címlap. Amolyan egyetlen bácsbélás. Úgy van együtt a kép és a szó,

hogy önállóan, különkülön is jól meglennének, de együttlétükben sem adják fel önállóságukat, ami akkor sem sérül, amikor teljesen egybeolvadnak. Ez azért lehetséges, mert a szó nem próbálja megmagyarázni a képet, és kép sem díszíteni a szót. Az egyetlen Valóságot hivatottak megjeleníteni együtt és önállóan is.”

HALÁSZ PÉTER: „CSEREFÁNAK FÜSTJE HOZTA KI KÖNNYVEMET…”: Néprajzi, tudománytörténeti írások a moldvai magyarokról – könyvbemutató 2016. október 13., csütörtök, 17.00 óra / Kájoni János Megyei Könyvtár Halász Péter a moldvai csángók kultúráját feltáró, történeti és néprajzi kutatások egyik legmeghatározóbb tudósa. Gazdag munkásságát a néprajzi jelenségek és adatok monografikus igényű feldolgozása, a történeti és az összehasonlító etnográfiai megközelítés egyidejű érvényesítése jellemzi. „Valószínűleg nincs még egy ember, aki annyit tudna a csángók gazdálkodásáról, a gazdasági élet szerveződéséről, a műveléstechnikáiról és az állattartásról, mint Halász Péter. Olyan tudással rendelkezik a moldvai csángók kultúrájának eme területeiről, amelyet túlzás nélkül enciklopédikusnak nevezhetünk.” – írja Peti Lehel néprajzkutató. Halász Péter Cserefának füstje hozta ki könnyvemet... című, a Kriza János Néprajzi Társaság kiadásában 2015-ben megjelent, több mint 450 oldalas tanulmánykötete néprajzi, tudománytörténeti írásokat tartalmaz a moldvai magyarokról. A VII. Székelyföld

Napok keretében szervezett csíkszeredai könyvbemutatón, a Kájoni János Megyei Könyvtárban dr. Balázs Lajos néprajzkutató, egyetemi tanár mutatja be a kötetet a szerző jelenlétében. A terjedelmes tanulmánykötet első részében művelődéstörténeti, folklorisztikai írások kaptak helyet. A hagyományos népélet emlékei című fejezet tanulmányaiban a csángók népi gazdálkodásával, illetve erőforrás-felhasználásával foglalkozó tanulmányokban a hagyományos moldvai halászatról, aratásról, szőlőművelésről, a kutak készítéséről és használatáról olvashatunk. A szerző alapos terepismerete szinte az összes moldvai falut érinti. Az Akik előttünk jártak címet viselő fejezetben a moldvai csángóság megismertetésében, illetve a kultúrájuk kutatásában nagy hatást gyakorló személyekről olvashatunk: Jerney Jánosról, Radu Rosettiről, Mikecs Lászlóról, vagy a csángó nyelven verselő Lakatos Demeter költőről. Az utolsó nagyobb fejezetbe az elmúlt években a moldvai csángókról szóló munkákról írt könyvismertetőit, recenzióit válogatta be a szerző. Pozsony Ferenc, Gazda László, Csoma Gergely, Iancu Laura, Jakab Attila és Oláh-Gál Elvira műveiről olvashatunk ebben a fejezetben. A tanulmánykötet használatát megkönnyíti a tájszavak jegyzéke, valamint a településnév-jegyzék. 21

KÁJONI JÁNOS MEGYEI KÖNYVTÁR

Csíkszereda, Stadion utca 1. sz. Tel./fax: +40 266 371 988, e-mail: [email protected], honlap: konyvtar.hargitamegye.ro

AZ 1956-OS EMLÉKEZÉSEK JEGYÉBEN – az Olvasókör októberi találkozója 2016. október 17., hétfő, 16.30 óra/ Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme A Kájoni János Megyei Könyvtárban működő Olvasókör tagjai ezúttal is a hónap harmadik hétfőjén, október 17-én, 16.30-órától tartják találkozójukat. A közelgő 1956-os emlékezések jegyében újabb restitúciós gesztusként egy, a magyar olvasók előtt kevésbé ismert, Európa-szerte népszerű szerző, Vándor Györgyi lélektani regényét, A rémület éjszakái-t tűzi napirendre az olvasókör. A mű felvezető elemzését Székedi Ferenc vállalja, a szerző körüli viták és a mű értékelésében mutatkozó ellentmondásokról Cseke Gábor számol be. A kör honlapján, amelyet Cseke Gábor író működtet, az októberben bemutatásra kerülő műről is olvashatunk: https://sites. google.com/site/olvasokoer/21-tizennyolcadik-talalkozo2016-oktober-17 Vándor Györgyi A rémület éjszakái című művének csupán a harmadik magyar kiadása jelent meg Magyarországon, az első két kiadásra Münchenben került sor. Dalos György ekként foglalta össze a budapesti Dovin kiadónál megjelent mű hátlapján a Szolzsenyicin Iván Gyenyiszovics egy napjára emlékeztető börtönvallomás keletkezésének történetét, sorsát, bemutatva egyúttal a szerzőt is: „Vándor Györgyi a Rajk-pernek azon áldozatai közé tartozik, akik nem egyszerűen büntetőjogi vagy politikai értelemben voltak ártatlanok, hanem emberi gyanútlanságuk tekintetében is. Amikor a huszonéves diáklány bekerült a Nagy Koncepció húsdarálójába, a politikához csupán az otthonról magával hozott szociáldemokrata, antifasiszta érzelmi elkötelezettség kapcsolta. Hitt azokban az emberekben, akiket utóbb önmagukat vádló roncsokként vagy fogolytársakként látott viszont. A néhány perces, kikényszerített tanúvallomást követő börtönévek, amelyeket részben magánzárkán töltött,

22

Vándor Györgyinek mind az életét, mind pedig írói életművét meghatározták. Az 1956-os rehabilitáció után egy ideig bízott abban, hogy a vele és körülötte történtekről nyíltan beszélhet. Ebben a reményben nyújtotta be jelen könyv kéziratát 1961-ben a Magvető Könyvkiadóhoz. Az akkori cenzurális viszonyok mellett azonban A rémület éjszakái nem jelenhetett meg Magyarországon. Talán ez a körülmény is közrejátszott abban, hogy a szerző 1970-ben Nyugatra települt, s azóta Bécsben tevékenykedik szabadfoglalkozású újságíróként. Ez utóbbi pályát különben még a régi Népszava szerkesztőségében kezdte. A könyv olvastán – amely 1974-ben jelent meg Münchenben, másodszor pedig 1984-ben, ugyanott – az ember kissé csodálkozik az akkori cenzúra félelmein. A rémület éjszakáiból elsősorban egy lélek belső történéseit ismerhetjük meg, azt, hogyan regenerálja önmagát szüntelenül a reménytelenség és elszigeteltség legsötétebb bugyraiban. Védekezésül képzelőerejét mozgósítja, a gyermek- és ifjúkor emlékképeit hívja elő, szeretett arcokat idéz meg, verseket, drámarészleteket recitál önmagának és társainak. Változatok a túlélésre, mondhatnánk, s a túlélés sikerült. Ennek egyik bizonyítéka ez az érzékeny lélekkel megírt könyv, még akkor is, ha idehaza későn jelenik meg, s ha – magyar paradoxon – némely egykori tettesek előbb jutottak szóhoz, mint némely egykori áldozatok.” Az októberi találkozó további részében a kör tagjai közül Tanulságos nyári olvasmányaimból témával tartanak szubjektív élménybeszámolókat, amelyek a további olvasóköri találkozókra is átnyúlnak.

KÁJONI JÁNOS MEGYEI KÖNYVTÁR

Csíkszereda, Stadion utca 1. sz. Tel./fax: +40 266 371 988, e-mail: [email protected], honlap: konyvtar.hargitamegye.ro

ISMERJÜK MEG ÉRTÉKEINKET! – honismereti vetélkedő Hargita megyei diákok számára – a vetélkedő döntője a VII. Székelyföld Napok keretében 2016. október 20., csütörtök, 11.00–14.00 óra / Kájoni János Megyei Könyvtár A VII. Székelyföld Napok eseményeinek sorában 2016. október 20-án szervezik meg az Ismerjük meg értékeinket! című honismereti vetélkedő döntőjét a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A Hargita megyei iskolák 6–8. osztályos diákjainak részvételével szervezett vetélkedő szervezője a Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. A Honismeret éve jegyében meghirdetett többfordulós vetélkedő a Székelyföld Napok tematikájához és célkitűzéseihez is igazodva, igyekszik ráirányítani a tizenéves korosztály figyelmét térségünk kulturális és természeti értékeire. A vetélkedőn részt vevő diákok játékos és komoly feladatok során ismerkedhetnek régiónk értékeivel, nevezetességeivel, gazdag épített- és természeti örökségünkkel, neves alkotóink életművével. Közben gazdagodhatnak olyan értékes új ismeretekkel, amelyek sajátos, regionális identitásukat is erősítik. A vetélkedőt Hargita megye iskoláinak körében hirdette meg a megyei könyvtár 2016 tavaszán. Az első fordulóba a megye 21 iskolájának közel 150 diákja nevezett be. A diákok háromtagú csapatokban bizonyíthatták tudásukat, kreativitásukat, rátermettségüket a feladatok megoldása során. A két

első forduló során legjobb eredményt elért nyolc csapat, azaz 24 diák vehet részt a 2016. október 20-án, délelőtt 11.00 órakor kezdődő döntőn. A csapatok Hargita megye nyolc településéről érkeznek a megyei könyvtárba, iskolájuk és településük képviseletében. A nyolc csapat felkészülését a megmérettetésre ezúttal is a megadott könyvészet mellett a Kájoni János Megyei Könyvtár által 2016 júliusa óta online elérhetővé tett két regionális vonatkozású adatbázisa segíti: a Hargita megyei helyismereti adatbázis (http:// helyismeret.konyvtar.hargitamegye.ro/) és a Hargita megyei személyiségek adatbázisa (http://szemelyisegek.konyvtar. hargitamegye.ro/) A vetélkedő döntőjén az első három legjobb csapat tagjai értékes könyvjutalomban részesülnek. A verseny minden résztvevője emléklapot, illetve oklevelet kap, majd záróeseményként mindannyian részt vesznek a megyeszékhely nevezetes épületeit, műemlékeit bemutató városnéző sétán. A vetélkedővel kapcsolatos részletes információk a 0720 544 093-as telefonszámon, vagy a honismerethargita@gmail. com elektronikus levélcímen igényelhetők.

23

KÁJONI JÁNOS MEGYEI KÖNYVTÁR

Csíkszereda, Stadion utca 1. sz. Tel./fax: +40 266 371 988, e-mail: [email protected], honlap: konyvtar.hargitamegye.ro

ANDRÁS TÜNDE KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁSA 2016. október 24., hétfő, 17.00 óra / Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme A Kájoni János Megyei Könyvtár szeretettel várja a művészetkedvelő közönséget és minden érdeklődőt 2016. október 24-én, hétfőn délután 17.00 órára, András Tünde képzőművész egyéni festészeti kiállításának megnyitójára a könyvtár előadótermébe. A fiatal képzőművész a székelyudvarhelyi Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola képzőművészeti szakosztályában érettségizett 2011-ben, Kolozsváron folytatta művészeti tanulmányait 2011–2014 között, a Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem festészet szakán diplomázott 2014-ben, majd ugyanott mesterképzős hallgató. A 2013–2014-es tanévben Erasmus ösztöndíjasként az olaszországi Macerata-ban vett részt féléves tanulmányúton. Az Erdélyi Művészet folyóirat által meghirdetett Juventus Pro Arte Transsylvaniae pályázat első díját nyerte el 2014-ben. Több alkalommal vett részt képzőművészeti alkotótáborokban, a kolozsvári képzőművészeti szakos diákok csoportos kiállításain mutatkozott be a közönségnek 2013-ban és 2014-ben.

24

A CSÍKSZÉKI ERDÉLYI KÁRPÁT EGYESÜLET 2016. októberi programajánlata

2016. október 15–16. Gyilkos-tó – Békás-szoros-túra Szervező: Tőke Dénes tel.: 0752 568 855

2016. október 29–30. Siklód-kő-túra Túravezető: Zsigmond Éva tel.: 0745 369 116

Friss információkért látogassák meg az egyesület honlapját: www.cseke.ro

KÖNYVKOSÁR

A CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL KIADVÁNYAI Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig Ára: 50 lej.

Bogdán Emese: Intő szülőknek és nevelőknek Ára: 25 lej.

Dr. Szádeczky Lajos: A MI NAGY IMRÉNK A SZÉKELY HATÁRŐRSÉG Válogatás Zsögödi Nagy Imre SZERVEZÉSE 1762-64-BEN festőművész műveiből Ára: 30 lej. Ára: 25 lej.

Kocsis Lajos: A CSÍKI MAGÁNJAVAK TÖRTÉNETE 1869–1923 Ára: 20 lej.

Pál Pál Előd: A CSÍKI SÍISKOLA TÖRTÉNETE A csíkszeredai alpesi-sí története 1934–2010 Ára: 35 lej.

Kis János, Csiki András: KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR OLIMPIAI ÉRMESEK Ára: 25 lej.

márton árpád Művészalbum Ára: 55 lej.

CSÍKVÁRMEGYE STÁTUSSZIMBÓLUMA Ára: 35 lej.

Banner Zoltán: MÁRTON ÁRPÁD Művészalbum Ára: 65 lej.

Vofkori György: CSÍKSZEREDA ÉS CSÍKSOMLYÓ KÉPES TÖRTÉNETE Ára: 120 lej, illetve 10 példány fölött 100 lej. Murádin Jenő, Szervátiusz Anikó: SZERVÁTIUSZ JENŐ: ÉLETEM, EMLÉKEIM Ára: 50 lej.

ZsögödiH Nagy Imre: „Az úgy volt, hogy... – hallák-e?” Följegyzések Ára: 35 lej.

NAGY IMRE (1893–1976)

Z s ög ödi N ag y i m r e • „ a Z úg y volt, hog y… – h a l l á K-e? ”

Banner Zoltán: GAÁL ANDRÁS Művészalbum Ára: 65 lej.

Túros Eszter: TURCZA LÁSZLÓ Művészalbum Ára: 50 lej.

agyatékápoló tevékenységünket Nagy Imre, ere­ detileg Följegyzések címmel egy emberöltővel ez­ előtt megjelent visszatekintése újrakiadásával folytat­ juk. Olyan alkotás ez, amely bizonyítja, hogy a zsögödi festőóriás nem csak az ecset, hanem a tollforgatáshoz is kiválóan értett. Az újraközlés a kötet hangulatát ecse­ telő új címmel, valamint több mint százhúsz tusrajzzal, rézkarccal, fametszettel és színes reprodukcióval egye­ temben történik. Ezek közül néhány most jelenik meg nyomtatásban először.

AZ ÚTRAVALÓ-SOROZAT EDDIG MEGJELENT KÖTETEI

2008

KOCSIS LAJOS A Csíki Magánjavak története 1869–1923 2009

TIVAI NAGY IMRE Emlékezés régi csíkiakról

2010

SEBŐ ÖDÖN A halálra ítélt zászlóalj 2011

rdamig gyűjtöttem az adatokat, régi

usban köréjük húzott hallgatás fala.

szerű csíki olimpikon pályafutásáról,

közlöm a 20. század legnagyobb sporSamaranch NOB-elnöktől Puskásig.

umentumfilmet láthatnak három szé-

y-egy kisfilmet hét csíki olimpikonról,

ázad sportolója nemzetközi gáláról.

Csíkszereda Kiadóhivatal

Becze Zoltán: SZÉKELYFÖLDI OLIMPIAI BAJNOKOK, CSÍKI OLIMPIKONOK Ára: 45 lej.

úgy volt, hogy… – halláK-e? ” Följegyzések

• 2012

ISBN 978-606-92662-7-4

C sí k sz er eda K i a d óh i vat a l

Murádin Jenő: SZÉKELYFÖLDI ÖSZTÖNDÍJASOK 1941–1943 Ára: 35 lej.

Székelyföldi ösz töndíjasok 1941–1943

tek táblázatán. Az egy főre eső olim-

P/fő/aranyérem táblázatban az elsők

nye, a görögországi Olympiától a bu-

SPORTTÖRTÉNET

SZÉKELYFÖLDI OLIMPIAI BAJNOKOK, CSÍKI OLIMPIKONOK

2012

Zsögödi Nagy imre „ aZ

MURÁDIN JENŐ

Székelyföldi ösztöndíjasok

•

arany-, 3 ezüst- és két bronzéremmel,

ezüstéremmel Székelyföld a világ 52.

CSÍKI

gaál andrás Művészalbum Ára: 50 lej.

ÚTRAVALÓ

MUR ÁDIN J ENŐ

g paralimpiai bajnok lett. Ha Székely-

BECZE ZOLTÁN

2013

portoló állhatott fel az ötkarikás játé-

BECZE ZOLTÁN · SZÉKELYFÖLDI OLIMPIAI BAJNOKOK, CSÍKI OLIMPIKONOK

Csíkvármegye státusszimbóluma

ISBN 978-606-93243-1-8

CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, Vár tér 1. sz. / 143-as iroda, tel.: 0266 315 120 / 134, e-mail: [email protected]

9 786069 32431 8

C S Í K S Z E R E DA K I A D Ó H I VA T A L

25

1893. július 25-én született az 1939-től Csíkszeredához tartozó Csíkzsögödön. Rajzolni iskoláskorában kezdett. Iskolá­ it szülőfalujában, Csíksomlyón és Gyergyószent mik lóson járta. A művészetéhez a Szőnyi Istvánnal való találkozás vezette. 1917-ben a mezőtúri katonai művésztelepen Nagy Istvánnal és Márton Fe­ renccel dolgozott. 1918 őszén beiratkozott a budapesti Szépművészeti Főiskolára, 1920–22 kö­ zött pedig ösztöndíjasként a Főiskola kecskeméti művésztelepén tanult. 1925-ben és 1926-ban Szolnay Sándorral utazott Nagybányára, ott Ziffer Sándorral is együtt dolgozott, és Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Brassóban rendezett egyéni kiállításokat. 1927-ben olaszországi, később auszt­ riai, németországi, franciaországi és angliai tanulmányutakat tett. 1930-tól a Barabás Miklós Céh alapí­ tó tag jaként több hazai kiállításon vett részt, s abban az évtizedben mintagazdaságot létesített Zsögödön. 1932-ben a Szinyei Merse Pál Társaság Zichy Mihály grafikai díjjal jutalmazta. 1942-ben, a kolozsvári Művészeti He­ tek nagydíját kapta, Csíkszereda képvi­ selőtestülete pedig a tervezett zsögödi művésztelep szervezésének művészi irányításával bízta meg – de a telep nem jöhetett létre. 1949–50-ben a Kolozsvári Magyar Művészeti Intézet tanára volt. 1957-ben a Művészet Érdemes Mes­ tere cím mel, 1963-ban a Mun kaérdemrend I. fokozatával, 1973-ban az Augusztus 23 Érdemrend I. fokozatával tüntet ték ki. Több külföldi egyéni és csoportos kiállítása volt: Zürich, London, Firenze, Párizs, Moszkva. 1973-ban Zsögödben felavatták a Nagy Imre Képtárat, amely életműve csíki hagyatékrészének bemutatását szolgálja. 2005-ben posztumusz Magyar Örök­ ség-díjjal jutalmazták.

GUteNbeRG KÖNYVeSbOLt

Csíkszereda, Petőfi u. 4 sz., tel.: +40 266 316 798, gutenbergkiado.ro

GYeRMeKFOGLALKOZÁSOK A GUteNbeRG KÖNYVeSbOLtbAN

Állatos mesedélután / 2016. október 6., csütörtök, 18.00 óra Az állatok világnapja alkalmából a Cerkabella Könyvkiadó gondozásában megjelent Parti medve című kortárs szerzők

antológiájából verseket és meséket olvasunk, majd diafilmet vetítünk és állatokat fabrikálunk.

Családi mesedélután / 2016. október 13., csütörtök, 18.00 óra Méhes György Tatárok a tengeren családregényéből olvasunk történeteket. Megismerkedünk jámbor Öcsivel, aki egy mintagyerek, míg fel nem bosszantják, a jó kis Vilikével, aki igazából

elvetemült, a mindig mosolygó Mihállyal, aki vidám, de félelmetes verekedő és az icipici Istvánnal, aki majdnem kétméteres. Meghívottunk Szász Csilla pedagógus.

Nádtengeri ősz a Gutenberg Könyvesboltban / 2016. október 20., csütörtök, 18.00 óra Berg Judit Ősz a Nédtengeren című meseregényéből olvasunk. Diafilmet vetítünk, énekelünk,

feladatokat oldunk és játszunk. Meghívottunk Ádám Rebeka zenepedagógus.

„Alma, alma, piros alma, / Gurul, mint a pöttyös labda!” / 2016. október 21., péntek, 11.00 óra Az ősz hangulatához kapcsolódó és az évszakra jellemző sajátos jegyeket megidéző dalokkal, mondókákkal várjuk a legkisebbeket. Lesz diócsörgés, gesztenyés kipp-kopp, szélfúvás, tökcipelés és még mi minden más. A félórás zenés foglalkozáson a három

éves és annál fiatalabb gyerekek és szüleik mondókázhatnak, énekelhetnek, tapsolhatnak, dobolhatnak, zöröghetnek, csöröghetnek Gergely Orsolyával – ez alkalommal az ősz ritmusára.

Kincskereső mesedélután / 2016. október 27., csütörtök, 18.00 óra „Megtanultam, hogy a kincset a szívében hordozza az ember” a Zengő ABC-t, majd mindenki elkészítheti a saját nevének Móra Ferenc verseiből, meséiből olvasunk fel. Diafilmet vetítünk, kezdőbetűjét. Meghívottunk Szász Csilla pedagógus. énekelünk, kincset keresünk és szókirakózunk. Megtanuljuk Szeretettel várunk! 26

KÖNYVKOSÁR

A GUteNbeRG KÖNYVeSbOLt AJÁNLÓJA

LÁNG ZSOLT: Szerelemváros és más történetek Kiadja: Kalligram Könyvkiadó Terjedelem: 250 oldal, kivitelezés: keménytáblás védőborítóval A különböző helyszíneken (Kolozsváron, Budapesten, Rómában, Berlinben, egy székely faluban stb.) játszódó 41 rövid történetet a szerelem, illetve a szerelem hiánya, a férfi-nő viszony fűzi össze.

LOVAS ILDIKÓ: Cenzúra alatti – készülődés szabómagdaságra Kiadja: Kalligram Könyvkiadó Terjedelem: 328 oldal, kivitelezés: puhatáblás, ragasztókötött Hogyan lesz egy aradi vagonlakóból a megnyíló Broadway mozi gépésze? Megalázó-e segítséget kérni és bűn-e belekapaszkodni a kínálkozó lehetőségbe egy rossz korban? Milyen nagyanya lesz abból a tanító nőből, aki szíve szerint apáca lett volna, ha nem oszlatják fel az apácarendeket? Mindezekre a kérdésekre keres lehetséges választ Lovas Ildikó legújabb regényében, a tőle megszokott módon, nem egyetlen megoldásba kapaszkodva, de megengedve a választás lehetőségét.

PETRU CIMPOESU: Simion, a panelszent – regény angyalokkal és moldvaiakkal Kiadja: Kalligram Könyvkiadó Terjedelem: 312 oldal, kivitelezés: keménytáblás védőborítóval 1997 ősze. Románia keleti régiójában, Moldvában járunk. Nem egészen nyolc év telt el a decemberi forradalom óta, és az "aranykorszak" egyik grandiózus megvalósításaként felépült nyolcemeletes panelház lakói még mindig az átmenetinek nevezett korszak nehézségeivel küszködnek. Ki-ki a maga módján próbál válaszolni a kor kihívásaira, több-kevesebb sikerrel, de inkább a csodában bízva, mint saját probémamegoldó készségében. A várva várt csoda azonban váratlan módon köszönt be: Simion, a földszinten lakó idős suszter fogja magát és bezárkózik a lift fülkéjébe, ahol angyalokkal diskurál, példabeszédekkel traktálja lakótársait, talán kisebb-nagyobb csodákat is tesz.

JON FOSSe: Trilógia – Álmatlanság, Olav álma, Esti dal Kiadja: Kalligram Könyvkiadó Terjedelem: 136 oldal, kivitelezés: keménytáblás védőborítóval A kortárs norvég irodalom egyik legjelentősebb alakjának tartott Jon Fosse Trilógiája három kisprózában (Álmatlanság, Olav álma, Esti dal) mutatja be a két fiatal Asle és Alide sötét múlttal terhelt, mégis ártatlan szerelmének allegorikus történetét. A horrorba torkolló szép-szomorú történet lehet modern krimi, de akár időtlen ballada is; az égi és földi szerelem és a bűn örök összefonódása.

Októberi könyvbarát-kedvezmény a Gutenberg könyvesboltokban: 10–25%-os kedvezménnyel kínáljuk a Kalligram Kiadó, a Cerkabella Könyvkiadó, a Gutenberg Kiadó és a Pallas-Akadémia Könyvkiadó könyveit! Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 4. sz. Tel.: 0266 316 798; facebook: gutenbergkonyvesboltcsikszereda GUTENBERG Marosvásárhely, Rózsák tere 57. sz. Tel.: 0265 250 491; facebook: gutenbergkonyvesboltmarosvasarhely KÖNYVESBOLT Székelyudvarhely, Márton Áron tér 8. sz. Tel.: 0266 214 523; facebook: gutenbergkonyvesboltszekelyudvarhely

27

NeVeS CSÍKIAK ÉVFORDULÓ – 2016

OKTÓBERI HELYTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓK Háromszázötvenöt éve, 1661 októberében Ali temesvári pasa töröktatár büntető hadjáratot zúdított Csíkra, amelynek huszonhat falu esett áldozatul.

Száztizenöt éve, 1901. október 13-án született Csíkszentmiklóson Orbán József szobrászművész.

Kilencven éve, 1926 októberében hunyt el Kiskörén Ferenczy Lukács fényképész. Szépvízen született.

Százötven éve, 1856. október 19-én született Borzsovában (más adatok szerint Kézdivásárhelyen) dr. Balogh Vendel Zakariás ügyvéd, zongoraművész, nótaszerző.

Hatvanöt éve, 1951. október 2-án végezték ki Budapesten Kozma István altábornagyot, az erdélyi határőrség szervezőjét. Koncepciós perben ítélték halálra. Hatvanöt éve, 1951. október 2-án hunyt el Nagy Sándorné Weigel Ilona, az első, 1929-es csíkmegyei szépségverseny győztese. Később kisebb filmszerepeket is kapott. Kétszáz éve, 1816. október 3-án született Haynald Lajos teológiai doktor, bíbornok-érsek.

Száztizenöt éve, 1901. október 20-án született Hajtapusztán Muharay Elemér színész, rendező, dramaturg. 1941 májusában a Katolikus Legényegylet szervezésében Csíksomlyón rendezett passiójátékot. Százharmincöt éve, 1881. október 20-án született Csíkdánfalván Antal Áron író, történész, a Csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium tanára. Székely tárgyú elbeszéléseiben a jellegzetesre összpontosított, kerülte a népies modorosságot.

Százhatvanöt éve, 1856. október 4-én született Csíkszentimrén Gergely Ferenc csendőrszázados, szárnyparancsnok.

Háromszázötvenöt éve, 1661. október 21-én a tatárdúlásnak esett áldozatul P. Somlyai Miklós csíksomlyói házfőnök, a régi kolostor és templom felvirágoztatója.

Negyven éve, 1976. október 5-én Hargita megyébe látogatott Nicolae Ceauşescu főtitkár, az RSZK elnöke, s ez a látogatás megpecsételte a városközpont sorsát.

Száztizenöt éve, 1901. október 21-én hunyt el Csíkszeredában Tusnádi Élthes Jakab járásbíró, Csíkszereda polgármestere.

Százharmincöt éve, 1881. október 8-án született Bárdizágban (Törökország) Bodurián János, Megerdics szépvízi örmény plébános, író. Száz éve, 1916. október 9-én, az osztrák–magyar és német ellentámadás elől meghátráló román csapatok felgyújtották Csíkszeredát. Szőcs János történész adatai szerint 148 lakóház, 257 gazdasági épület és melléképület vált a lángok martalékává. Százharminc éve, 1886. október 10-én hunyt el Nagy-Sároson Imre Aurél ügyvéd, a csíkszentmártoni kerület országgyűlési képviselője. Százhuszonöt éve, 1891. október 11-én született Csíkszentkirályon Ferencz Vilmos Gábor OFM házfőnök, rektor. Hetvenöt éve, 1941. október 11-én jelent meg Tusnádfürdőn a Kamó a csőben elnevezésű „páratlan sajtótermék” egyetlen száma, amelynek „létrehozója tisztán a katonahumor volt”. Hetven éve, 1946. október 11-én hunyt el Gaván Fejér Ignác plébános, tanár, a minorita rend tagja. Csíksomlyón is tanult. A Csíki Lapok tanúsága szerint százhuszonöt éve, 1891. október 11-én nyílt meg Csíkszeredában az egyik legelső kávéház, a Friedman Jakab kávéháza a Vár utca 243. szám alatt. Kilencven éve, 1926. október 12-én hunyt el Debrecenben Bodor Gyula, a debreceni gazdasági akadémia előadótanára. 1910–17 között a Csík vármegyei állami erdőhivatal főnöke volt.

28

Kilencvenöt éve, 1921. október 21-én született Madéfalván Dobos István huszárzászlós. Nyolcvanöt éve, 1931. október 21-én hunyt el Székelyudvarhelyen Szlávik Ferenc irodalomtörténész, nyelvész, a Csíksomlyói Római Katolikus Főgimnázium tanára. Tíz éve, 2006. október 23-án leplezték le a csíkszeredai Gloria Victis szobrot, Ercsei Ferenc szobrászművész alkotását. Százöt éve, 1911. október 24-én hunyt el Gyulafehérváron Pál Antal áldozópap és főgimnáziumi tanár, csíkszentgyörgyi káplán. Kétszázhatvan éve, 1756. október 26-án hunyt el Kolozsváron Potyó Bonaventura István OFM házfőnök, iskoladráma-író, a csíksomlyói gimnázium tanára. Háromszáztíz éve, 1706-ban született Kozmáson. Negyvenöt éve, 1971. október 27-én hunyt el Budapesten Guoth béla mérnök. Csíkszereda város építkezési szabályrendeletének egyik kidolgozója Aczél Ödön mellett 1912-ben. Húsz éve, 1996. október 29-én hunyt el Csíkszeredában Kosz Szilveszter táncmester, néptáncos. Huszonöt éve, 1991. október 30-án hunyt el Csíkszeredában László Pál elektromérnök, a rendszerváltás utáni útkeresési időszak polgármestere. Százötvenöt éve, 1861. október 30-án hunyt el Budán csíkszentkirályi Bors József, a magyar királyi helytartóságnál a szegények és adózók ügyvédje.

NeVeS CSÍKIAK ÉVFORDULÓ – 2016

HELYTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓK – Daczó Katalin összeállítása SZÁZ ÉVE ÉGETT LE CSÍKSZEREDA NAGY RÉSZE 1916. október 9-én, az osztrák–magyar és német ellentámadás elől meghátráló román csapatok felgyújtották a kiürült Csíkszeredát – amelynek lakói az augusztus 27-i román betörést követően elmenekültek. A több napig égő tűznek főként Csíkszereda Hargita felé eső része, a templom és a régi piactér körüli házak estek áldozatul. Csík vármegye tisztikara hatheti távollét után, október 16–17-én tért haza. „Bejövetelünk a késő esti órákban volt, mikor borzalmas és megdöbbentő látvány tárult szemeink el – jegyezte fel Fejér Sándor alispán. – A lélegzetet fojtó nehéz füst, a még fel fel lángoló épületromok, a kifosztott, kirabolt és feldult lakások, a vandál pusztitásnak uton utfélen és lakásokban lévő ronda és büzhödt nyomai, a kietlen pusztaság és halotti csend, mindnyájunk lelkéből a legkeserübb érzéseket váltotta ki.”(Csíki Lapok, 1917. augusztus 8.) A tűzvész martaléka lett 153 lakóház (köztük 44 kőház) és 278 gazdasági épület, a bennük lévő gazdasági felszereléssel és takarmánnyal együtt. (Megjegyezzük, hogy több különböző forrás különböző adatot tartalmaz, pl. Sümegi Vilmos országgyűlési képviselő 138 főépületről és 280 melléképületről tudott 1918-ban, Wekerle Sándor miniszterelnök pedig harminchat

eLVtÁRSI MUNKALÁtOGAtÁS ÉS MÉG EGY PUSZTÍTÁS ELŐREVETÜLÉSE Negyven éve, 1976. október 5-én Csíkszeredába látogatott Nicolae Ceauşescu pártfőtitkár, és ez a látogatás megpecsételte a megyeszékhely központi övezetének sorsát, vagyis a városközpont lebontását. A pártfőtitkár Elena Ceauşescu, Iosif Banc, Teodor Coman és Ilie Verdeţ kíséretében helikopterrel érkezett a stadionba, ahol az akkoriban szokásos, gyárakból és környező településekről is összecsődített tömeg várta, éljenezte. Fazekas Lajos, az RKP megyei bizottságának első titkár köszöntötte, majd gépkocsival mentek a csíkszeredai vállalatokhoz: a fafeldolgozóipari gép- és pótalkatrészgyárba, a fafeldolgozó-vállalathoz, a gépkocsi- és traktoralkatrész-gyárba. A pártbizottság székházában városfejlesztési kérdésekről tárgyaltak. 12.30 órakor kezdődött többezres tömeg jelenlétében nagygyűlést tartottak az „ünnepi díszbe öltözött”, vörös és háromszínű zászlókkal, román és magyar nyelvű jelszavakkal feldíszített városközpontban. Bár már 1976 májusában is készült egy szisztematizálási terv, a pártfőtitkár ezen a csíkszeredai nagygyűlésen beszélt először

Illusztráció: A csíkszeredai vasútállomás egyik lerombolt épülete 1916-ban (A felvétel sajóvámosi Milus Katalin tulajdona.)

emeletes házról, huszonnégy faépületről és 127 közönséges főépületről beszélt ugyanekkor az országházban, Csíkszereda újjáépítésének kérdése kapcsán. A megígért állami kártérítés kifizetéséig a városban építkezési tilalmat vezettek be, hogy az esetlegesen felépített házak a városrendezést hátrányosan ne befolyásolják, de a kártérítés és ennek kiutalása késett. A kormány különböző segélyekkel (rendkívüli államsegély, tisztviselőknek egy éves fizetésüket előlegként, gazdák állatokat, iparosok gépeket kaptak) segítette a lakosok talpra állását, de az „ellenség által elpusztított tűzhelyek újraépítését, vagyis a valódi rekonstrukciót” csak 1919 tavaszára ígérték, de ez végül nem valósult meg.

a város „szisztematizálásáról”. „Csíkszereda vonatkozásában ugyanakkor ki kell dolgozni egy alapos szisztematizálási tervet is – jelentette ki –, hiszen 6000-7000 lakás felépítése tulajdonképpen már egy új várost jelent. Építsünk úgy, hogy 1980-ra Csíkszereda modern város legyen, a székelyek igazi büszkesége! (Hatalmas taps, éljenzés. Hosszasan visszahangzik: Ceauşescu – RKP!)” (Hargita, 1976. okt. 6.) A nagygyűlés után a pártfőtitkár és kísérete ugyancsak helikopterrel távozott a városból.

Nicolae Ceauşescu horát jár Csíkszeredában az akkori Femina, mai kínai üzlet előtt (Fototeca online a comunismului românesc)

29

csík-info

HASZNOS INFÓK

CSÍK-INFO-SAROK Csík-Info – Turisztikai információs iroda Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Csíkszereda, Vár tér 1. szám, 120-as iroda, tel.: 0266 317 007, fax: 0266 371 464, @: [email protected], www.szereda.ro

KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK MIKÓ-VÁR, CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM / Vár tér 2., tel.: 0266 372 024, tel./fax: 0266 311 727 @: [email protected], www.csikimuzeum.ro CSÍKI JÁTÉKSZÍN / Temesvári sgt. 6., tel.: 0266 310 670, @: [email protected], www.csikijatekszin.ro HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES / Temesvári sgt. 6., tel.: 0266 371 362 @: [email protected], www.hargitatanc.ro SZAKSZERVEZETEK MŰVELŐDÉSI HÁZA / Szabadság tér 16., tel.: 0266 372 182, 0266 311 295, @: [email protected] HARGITA MEGYEI KULTURÁLIS KÖZPONT / Temesvári sgt. 4., tel.: 0266 372 044, fax: 0266 315 891 @: [email protected], www.ccenter.ro KÁJONI JÁNOS MEGYEI KÖNYVTÁR / Stadion u. 1., tel: 0266 371 988 @: info@könyvtar.hargitamegye.ro

GALÉRIÁK AVE ART GALLERY / Szív u. 2/A/1 PÁL ART GALLERY / Szász Endre u. 28. sz. KOSSUTH UTCAI GALÉRIA (Csíki Székely Múzeum) / Kossuth u. 12. NAGY IMRE KÉPTÁR / Zsögödi Nagy Imre u. 175. tel.: 0266 313 963, @: [email protected] ÚJ KRITERION GALÉRIA / Petőfi Sándor u. 4., www.ujkriteriongaleria.ro SZÉKELYFÖLD GALÉRIA / Tudor Vladimirescu 5. tel.: 0266 311 775, fax: 0266 311 026, @: [email protected] MEGYEHÁZA GALÉRIA / Szabadság tér 5.

ÉTTERMEK ALZO / Petőfi Sándor u. 16., tel.: 0266 371 682 FENYŐ / Nicolae Bălcescu u. 11., tel.: 0266 311 493 PARK / Szék útja 58/A, tel.: 0266 313 833 JÓTEVŐ CSÁRDA / Hargita u. 74., tel.: 0266 371 583

30

MERKÚR / Mérleg u. 1., tel.: 0266 316 829 METEOR / Gál Sándor u. 16/A, tel.: 0744 372 607 ÖT KUTYA / Jégpálya u. 1., tel.: 0744 596 624 ROYAL / Testvériség sgt. 1. , tel: 0266 310 050 KORONA / Márton Áron u. 38., tel.: 0266 310 993 GAMBRINUS CSÁRDA / Bolyai u., tel.: 0266 371 123 SALVATOR HOTEL ÉS ÉTTEREM / Jakab Antal Tanulmányi Ház Szék útja 147., tel.: 0266 313 452, 372 126 VÁRDOMB / Nagymező u. 150., tel.: 0374 011 334 / 0744 812 638 JULIU’S / Brassói u. 123/B, tel.: 0266 311 160 / 0757 361 570 IMPERIAL PUB&STEAK HOUSE / Testvériség sgt. 9., tel.: 0744 305 699 FAGYÖNGY ÉTTEREM / Zöld Péter u. 1., tel.: 0748 561 174

PIZZÁZÓK BANDIDO’S RESTAURANT & PIZZA / Petőfi Sándor u. 25., tel.: 0266 314 749 RENEGADE PUB & PIZZA / Petőfi Sándor u. 3., tel.: 0266 372 700 SAN GENNARO / Petőfi Sándor u. 15., tel.: 0266 206 500 GÖSSER / Testvériség sgt. 14., tel.: 0744 393 435 TOSCA / Majláth Gusztáv Károly tér 1., tel.: 0266 311 112

BÁROK ÉS SZÓRAKOZÓHELYEK, kávézók CAFÉ INTERNATIONAL / Márton Áron u. 56., tel.: 0744 477 018 PALERMO KÁVÉHÁZ / Petőfi Sándor u. 20., tel.: 0266 372 781 GRAND CAFFE / Kossuth Lajos u. 26., tel.: 0266 317 504 ÓLOMMADÁR / Petőfi Sándor u. 1., tel.: 0740 686 938 FREI CAFÉ / Temesvári sgt., tel.: 0366 103 189 Petőfi Kávéház / Majláth G. Károly tér 2., tel.: 0748 101 401 MORRISON MUSIC PUB&PIZZA / Hargita u. 6., tel.: 0746 399 751 Mc RACING Caffe-Club / Márton Áron u. 16., tel.: 0748 012 444 JELEN JUICE BAR / Petőfi Sándor u. 38., tel.: 0733 713 712 INDIE CAFFE & CLUB / Márton Áron u. 56., tel.: 0266 317 539 DOKK CAFÉ / Testvériség sgt. 9., tel.: 0740 173 233

csík-info

Hasznos Infók TEAHÁZ / Petőfi Sándor u. 6. GRUND / Petőfi Sándor u. 38., tel.: 0747 947 299 / 0266 316 514

MENTŐSZOLGÁLAT: 0266 310 229, 0266 310 562, 0266 371 229

CUKRÁSZDÁK

GOSCOM Rt. (állandó hibaelhárító): 0266 324 835 0747 270 080

BAKÓ CUKRÁSZDA / Liviu Rebreanu u. 38., tel.: 0266 315 768 Kossuth Lajos u. 11–13., tel.: 0751 285 641 MARIENN PRESSO / Petőfi Sándor u. 34. tel.: 0266 371 866, 0722 435 249 NAGYMAMA KÁVÉZÓ ÉS CUKRÁSZDA / Szabadság tér 13., tel.: 0740 418 742, Kossuth Lajos u. 21. NÁRCISZ CUKRÁSZDA / Decemberi Forradalom u. 11. tel.: 0266 315 768 Novák Cukrászda / Petőfi Sándor u. 34. tel.: 0735 537 101, 0371 119 356

HARVÍZ Rt.: 0758 770 040; 0266 313 636

SPORT

CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Vár tér 1., tel.: 0266 315 120, fax: 0266 371 165 [email protected], www.szereda.ro

VÁKÁR LAJOS MŰJÉGPÁLYA / Nicolae Bălcescu u. 9. tel.: 0266 371 457 ERŐSS ZSOLT ARÉNA / Stadion u. sz.n. tel.: 0751 101 229 CSÍKI CSOBBANÓ / Jégpálya u. 15. sz. tel.: 0756 101 878 Fun Bike Kerékpárszaküzlet / Mihail Sadoveanu u. 8. tel.: 0745 512 679, www.funbike.ro Nóra Sportcentrum / Mihail Sadoveanu u. 36. tel.: 0751 285 656, www.funbike.ro Zergeszakbolt / Petőfi Sándor u. 33. tel.: 0740 144 318, zergeszakbolt.wordpress.com 300 Bowling Club / Szentlélek utca 41. sz. tel.: 0266 316 380, www.300bowlingclub.ro

TAXIK CITY TAXI / tel.: 0754 372 111, 0745 585 656, 0721 741 082 CSÍKI TAXI / tel.: 0266 314 444, 0266 315 555, 0266 023 333, 0745 765 169 RADIO TAXI / tel.: 0266 324 300, 0266 372 777, 0721 510 048, 0740 652 426 MILLENNIUM TAXI / tel.: 0266 310 888, 0742 224 224, 0722 424 427, 0788 262 144

SÜRGŐSSÉGI HÍVÓSZÁMOK EGYSÉGES SÜRGŐSSÉGI HÍVÓSZÁM: 112 RENDŐRSÉG: 0266 205 000 – megyei, 0266 311 283 – városi

ÁRAMSZOLGÁLTATÓ – HIBABEJELENTÉS: 0266 314 376 Hegyimentő közszolgálat: SALVAMONT: 0725 826 668 S.O.S. TELEFONOS LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT – hétköznap 19.00–24.00 óra között 0754 800 808 Orange-hálózat 0723 800 808 Vodafone-hálózat

HASZNOS TELEFONSZÁMOK MEGYEI TÁVHÍVÓSZÁM: 0266

HARGITA MEGYE TANÁCSA Szabadság tér 5., tel.: 0266 207 700, fax: 0266 207 703 www.hargitamegye.ro PREFEKTUSI HIVATAL Szabadság tér 5., tel./fax: 0266 371 114, 0266 372 061, 0266 372 080 www.prefecturahr.ro ROMÁNIAI MAGYAR PEDAGÓGUSOK SZÖVETSÉGE Taploca u. 20., tel.: 0266 371 377, fax: 0266 312 852 www.rmpsz.ro MAGYARORSZÁG FŐKONZULÁTUSA – CSÍKSZEREDA Petőfi Sándor u. 45. időpontfoglalás, honosítási kérelmek: 0366 087 000 időpontfoglalás, útlevélkérelmek: 0366 087 001 egyéb ügyek: 0266 207 336 SAPIENTIA – ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM CSÍKSZEREDAI KAROK Szabadság tér 1., www.csik.sapientia.ro HELYI BUSZJÁRATOK Csíki-Trans Kft. tel.: 0266 311 322, 0749 091 524 [email protected], www.csiki-trans.ro VASÚTÁLLOMÁS Brassói u. 11., tel.: 0266 315 102 VASÚTI JEGYIRODA / Brassói u. 11., www.cfr.ro 31

CSÍKSZEREDA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEI

CSÍKSZEREDA ÖNKORMÁNYZATI SZÍNHÁZA

HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES

530102 Csíkszereda Temesvári sgt. 6. sz. Tel.: +40 266 310 670 E-mail: [email protected] www.csikijatekszin.ro

530102 Csíkszereda Temesvári sgt. 6. sz. Tel./fax: +40 266 371 362 E-mail: [email protected] www.hargitatanc.ro

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM MIKÓVÁR

CSÍKINFO  TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS IRODA

530132 Csíkszereda, Vár tér 2. sz. Tel.: +40 266 372 024 Fax: +40 266 311 727 E-mail: [email protected] www.csikimuzeum.ro

530110 Csíkszereda Vár tér 1. sz. Tel./fax: +40 266 317 007 E-mail: [email protected] www.szereda.ro

CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL

VÁROSI SPORTKLUB CSÍKSZEREDA

Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Csíkszereda, Vár tér 1. sz. Tel.: +40 266 371 464 E-mail: [email protected]

Erőss Zsolt Aréna Csíkszereda, Stadion u. sz. n. Tel.: +40 751 101 229