Háttérdokumentum Szabolcs-Szatmár-Bereg megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához
2014. szeptember
1
Tartalomjegyzék
1.
Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából......................................................................................... 3 Alapvetés .................................................................................................................................................... 6
2. SWOT elemzés ............................................................................................................................................ 7 3. Lehetséges megyei jövőkép......................................................................................................................... 9 3. Fejlesztési területek, kitörési pontok meghatározása .............................................................................. 122
2
1. Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából A dokumentum Szabolcs-Szatmár-Bereg megye intelligens szakosodási lehetőségeit vizsgálja, a kidolgozandó megyei intelligens szakosodási stratégiához adott prioritások háttérdokumentumaként. Az intelligens szakosodási stratégiák az Európai Bizottság kezdeményezésére készülnek Európa-szerte nemzeti és területi szinten annak érdekében, hogy a Strukturális Alapok felhasználása hatékonyabbá váljon, valamint fokozható legyen a szinergia a különböző közösségi, nemzeti és regionális szintű szakpolitikák, illetve a köz- és magánforrásokból finanszírozott beruházások között. Az intelligens specializáció keretében azonosításra kerülnek minden térség egyedi jellemzői és értékei, a folyamat pedig segít rámutatni az egyes térségek versenyelőnyeire, felsorakoztatva a regionális szereplőket és erőforrásokat egy, a kiválóságra épülő jövőkép mögé. Az intelligens specializáció (smart specialisation) keretében azonosítani szükséges az adott térség (jelen esetben megye) egyedi jellemzőit és értékeit, egyben rá kell mutatni a térség versenyelőnyeire, és ki kell alakítani azt a jövőképet, mely a helyi szereplők aktív közreműködésével és a térségi erőforrásokra támaszkodva tud megvalósulni. A stratégia célja továbbá a megye innovációs rendszerének megerősítése és innovációs teljesítményének növelése. A stratégia alkotás leghangsúlyosabb eleme azon lehetséges irányok, ágazatok meghatározása, melyek az intelligens szakosodás alapját adhatják, ezen ágazati adottságok erősítése, és egy nemzetközileg is versenyképes innovációs rendszer alapjainak meghatározása.
A megye az Észak-Alföld régióban az Alföld keleti szélén fekszik, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megye mögött hazánk harmadik legnépesebb megyéje. Népsűrűsége elmarad az országos átlagtól, településszerkezetére jellemző az urbanizáció alacsony szintje és az aprófalvak jelenléte. BorsodAbaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyével határos, Magyarország észak-keleti kapuja, hiszen Szlovákiával, Ukrajnával és Romániával egyaránt határos, így egy rövid szakaszon az EU egyik keletei határvonala is itt húzódik. A megye természeti adottságai megfelelő alapot adnak az országos szinten is kimagasló gyümölcs- és zöldségtermesztéshez. A megye gazdag termálvíz vagyonnal és számos turisztikai látványossággal is rendelkezik. A megye lakosságszáma folyamatosan csökken, foglalkoztatási helyzet és munkanélküliség országos viszonylatban az egyik legrosszabb a megyében. Szabolcs-Szatmár-Bereg az 1000 főre jutó foglalkoztatottak számában csak Borsod megyét előzi meg, a foglalkoztatási ráta tekintetében is csak a 3
harmadik legrosszabban teljesítő megye, a munkanélküliségi ráta pedig itt a legmagasabb az országban. A megye legnagyobb és meghatározó felsőoktatási szereplője a Nyíregyházi Főiskola, mely közel 10 ezer fős hallgatói és 200 fős oktatói számával a gazdaságban is jelentős szerepet tölt be. A Főiskola kínálatában a bölcsészettudományok, társadalomtudományok, természettudományok, műszaki területek és a művészeti képzés is megtalálható. A főiskola jelenlétének köszönhetően a megye mind az ezer főre jutó felsőfokú képzésben résztvevők számát, mind pedig a felsőfokú képzésben résztvevők számát tekintve előkelő helyen szerepel országos összehasonlításban. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően kiemelt logisztikai szereppel bír, Záhony 4 intermodális (közút-vasút) és 2 regionális logisztikai központtal rendelkezik. A megyén is keresztülhalad az V-ös számú páneurópai folyosó, mely három ága Budapesten egyesül és onnan folytatódva köti össze Ukrajnát, Horvátországgal, Olaszországgal, Szlovákiával és Szlovéniával. Az M3-as autópálya a tervek szerint idén már Vásárosnaményig fogja biztosítani a közvetlen kapcsolódást Budapesthez és a szomszédos régiókhoz, az ukrán határig tartó rész pedig 2020-ra készülhet el. A megye gazdasági teljesítménye országos összehasonlításban az egyik leggyengébb a megyék között. Az egy főre jutó GDP alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljesítménye 2012-ben Nógrád megyét követően a második legrosszabb a megyék rangsorában 1.547.000 Ft-os értékével. A megye gazdaságának ágazati szerkezetét tekintve a fő nemzetgazdasági ágazatok közül szolgáltatási szektor dominál, 60,1%-os teljesítménnyel, az ipari szektor (feldolgozó ipar: 25,3%, építőipar: 4,75%) 30,05%-os és a mezőgazdaság 9,84%-os részesedése mellett. Országos összevetésben a mezőgazdaság és az építőipar a tercier szektorral szemben felülreprezentált, míg a feldolgozó ipar teljesítménye átlagosnak mondható. A megyei ipar nem kiemelkedően fejlett, erős specializáció sem jellemzi. A mezőgazdaság országos és nemzetközi szinten is meghatározó szerepet tölt be, a környezeti és éghajlati adottságok miatt elsősorban a munkaigényes ágazatok (gyümölcs-, zöldség- és dohánytermesztés) dominálnak. A fejlesztési stratégiák helyzetelemzései alapján a megye domináns ágazatai és így az intelligens specializálódás fókuszai többek között a következő ágazatok lehetnek: mezőgazdaság, ráépülő feldolgozóipar; villamos gép- és műszergyártás; gumi és műanyagipar; megújuló energia; oktatás. Jól érzékelteti a megye országosan betöltött kutatás-fejlesztési súlyát, hogy a kutatás-fejlesztési ráfordítás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2012-ben mindössze 3.276 millió Ft volt, mely az országos ráfordítás csupán 0,9%-a. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye stabilan a 11-13. helyen található a
4
megyei rangsorban, és ugyan 2005 óta megduplázta K+F ráfordításait, azonban még így is kevesebb, mint a felét (42,9%) képes elérni a 19 megye átlagos költéseinek. A megye K+F kiadásai 64,2%-ban jelentkeztek a vállalkozói és 35,2%-ban a felsőoktatási szektorban. A K+F ráfordítások ágazati eloszlásának elemzése alapján kijelentető, hogy azok a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, valamint az oktatás területén koncentrálódtak. A megyében a GDP arányos kutatás-fejlesztési ráfordítások 0,27%-on állnak, amely jelentősen elmarad az ország 1,17%-os átlagától, mely mutató jól szemlélteti a kutatás-fejlesztés helyi gazdaságban betöltött alacsony szerepét. Ezt a tényt erősíti a megye innovációs szereplőinek gyenge pályázati forrás abszorpciós képessége is. A megyei innovációs folyamatok legfontosabb szereplője a Nyíregyházi Főiskola, azonban az itt termelődő tudás vállalkozói szektorban történő hasznosítása még gyenge, a technológia transzfer folyamatok feltételei nem adottak. Fontos eleme a megye innovációs rendszerének a Főiskola Agrár és Molekuláris Kutató Intézete (AMKI), az és a Debreceni Egyetem Agrártudományi Karának Nyíregyházi Kutató Intézete. A főiskola és annak kutatóintézményei mellett nonprofit kutatóhely az újfehértói gyümölcsfejlesztési kutatóállomás említhető még, mint nonprofit kutatóhely. A megye innováció segítő intézményrendszere gyenge, hiányos, a 11 ipari park és a három működő inkubátor ház többsége nem nyújt magas hozzáadott érékű speciális innovációs szolgáltatásokat, főként csak eszköz, iroda bérleti és székhely szolgáltatást biztosítanak. A SWOT analízis elkészítése után meghatározásra kerültek a megye adottságai és lehetséges versenyelőnyei, melyekre építve valósulhat meg a megye intelligens szakosodása. Ennek megfelelően Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lehetséges jövőképe az alábbiak szerint kerülhet megfogalmazásra:
„Szabolcs-Szatmár-Bereg megye elindul a növekedés és a felzárkózás útján, építve a térség kedvező belső és geopolitikai adottságaira, a megye innovációs rendszerének és kutatás-fejlesztési tevékenységének dinamizálásával.”
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kidolgozandó intelligens szakosodási stratégiájának lehetséges átfogó célja a 2014 - 2020 közötti tervezési periódusra vonatkozóan:
5
„A megye innovációs rendszerének erősítésén keresztül a megye tudásbázisának, innovációs tevékenységének növelése, melynek célja a kiemelt stratégiai ágazatok nemzetközi versenyképességének javítása és a társadalmi jólét növelése.” A megfogalmazott lehetséges vízió és stratégiai cél elérése az alábbi fejlesztési területeken keresztül valósulhat meg: F1. A megye innovációs tevékenységének fejlesztése F2. Az innovációs szeplők közötti együttműködések ösztönzése F3. Az élelmiszeripari vertikum innovációs teljesítményének és versenyképességének fejlesztése
A megyei stratégiai dokumentumok alapján a megyében az alábbi ágazatok megjelenése, koncentrációja erős, melyek alapul szolgálhatnak az intelligens szakosodás irányaihoz is: feldolgozóipar; villamos gép- és műszergyártás; gumi és műanyagipar; megújuló energia; oktatás. Az intelligens szakosodási stratégia kidolgozásának elősegítésére készült háttérdokumentum megalkotása során figyelembe vettük a kapcsolódó EU-s, nemzeti, regionális és megyei stratégiai dokumentumokat. A kijelölt fejlesztési területek is kapcsolódnak a Horizont2020 és EU2020 irányaival, a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia célkitűzéseivel, az Észak-Alföld intelligens szakosodási stratégiájával, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2014-2020-as időszakra szóló területfejlesztési programjával.
Alapvetés JELEN DOKUMENTUM AZ S3 FOLYAMAT HÁTTÉRANYAGA, AMELYET KIZÁRÓLAG A NEMZETI SZAKOSODÁSI STRATÉGIA MEGALAPOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SEGÉDLETKÉNT KELL ÉRTELMEZNI. A BENNE TALÁLHATÓ INFORMÁCIÓK NEM HATÁROZNAK MEG SPECIALIZÁCIÓS IRÁNYOKAT, KIZÁRÓLAG A FOLYAMATBAN EDDIG KÉSZÜLT DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSAI. AZ ALÁBBI FEJEZETEK A MEGYÉT ÉRINTŐ REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS STRATÉGIA (2013) VONATKOZÓ FEJEZETEINEK EGYES, RELEVÁNS RÉSZEIT TARTALMAZZÁK.
6
2.3. SWOT elemzés 2. táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye SWOT elemzése
Erősségek 1. Kedvező a földrajzi elhelyezkedés, három országgal is szomszédos. 2. Kedvező természeti adottságok egyes megújuló erőforrások (geotermális, szélenergia, napenergia, vízenergia) terén és a megye biomassza (tűzifa) potenciálja is magas. 3. A termesztési tapasztalatnak köszönhetően a megyében több mezőgazdasági terményhez kapcsolódóan jelentős kutatási eredmények társulnak, mely innovációs szolgáltatások létrehozását is elősegíti. 4. Kedvezőek a logisztikai feltételek, jelentős ebben az iparágban a megye potenciálja, különösen Záhony és Nyíregyháza térségében. 5. Jelentős és fejleszthető feldolgozóipari (fa-, élelmiszer-, cipő-, textil- és vegyipar, optikai ipar) hagyományok és kapacitások. 6. A megyében több nemzetközileg is ismert nagyvállalat tevékenykedik például a gumi- és műanyagfeldolgozásban és optomechatronikában (pl.: LEGO, Carl Zeiss), melyek K+F tevékenységet is folytatnak. 7. A megyében több ipari park, inkubátorház is működik és elérhetőek, mikrofinanszírozási, tanácsadói és más vállalkozásfejlesztési programok is. 8. A megyében több vállalkozói övezet is működik, melyek közül a záhonyi a térség nagy részét lefedi. 9. Az V. sz. közlekedési korridor áthalad a megyén (több fő közúti és vasúti útvonal érinti a megyét). 10. A megye külső megközelíthetősége közúton és vasúton egyaránt jó. 11. A Nyíregyházi Főiskola aktívan törekszik az alkalmazott kutatási tevékenység növelésére.
Gyengeségek 1. Tartósan negatív a vándorlási egyenleg, magas a hátrányos helyzetű térségekben élők és a szakképzett fiatalok távozási aránya. 2. A megye távol van a hazai iparági kapcsolatoktól, nemzetközi innovációs központoktól, a határ menti gazdasági együttműködések fejletlenek. 3. Az egy főre jutó GDP tekintetében a megye tartósan az országos rangsor utolsó öt helyezettje közé tartozik. 4. A megye ágazati szerkezete átdolgozásra szorul, magas a mezőgazdasági tevékenységek aránya. 5. A telekommunikációs infrastruktúra gyenge, több helyen nem lehet igénybe venni minőségi telefonos és adatátvitel szolgáltatásokat. 6. Alacsony az innovatív vállalkozások száma, ezek is főként követők, nem technológia átvevők. 7. Hiányos a megyei innováció-ösztönző intézményrendszer és infrastruktúra, nem alakult ki az innovációs értéklánc több eleme, köztük az akadémia-ipari kapcsolatok sem. 8. A megye beruházási szintje elmarad az országostól. A külföldi befektetések volumene alacsony. 9. A munkanélküliségi ráta magas, kevés a magas végzettséget igénylő állás, sok a pályakezdő és tartósan állást kereső munkanélküli. 10. A kereseti viszonyok rosszak az országos átlaghoz viszonyítva. Sokan kiszorultak a munkaerőpiacról. 11. Alacsony az üzleti szolgáltatásokat nyújtó szervezetek száma, a meglévők strukturális gyengeségekkel küzdenek. 12. Kevés hídképző és innovációs szolgáltatásokat kínáló szervezet működik a megyében. 7
12. A Nyíregyházi Főiskolán nemzetközi színvonalú agrár- és molekuláris kutatóintézet működik.
Lehetőségek 1. Hátrányos helyzetű lakosság bevonása a termelésbe. A jelentős létszámú képezhető, szabad munkaerő kiaknázása. 2. Az országos átlaghoz viszonyítva magas a fiatalok továbbtanulási aránya, így sok frissdiplomás lenne bevonható a termelésbe. 3. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése. Az M3-as autópálya kiépülése a határig. 4. A záhonyi központ kiemelt fejlesztése. 5. A Nyíregyházi Repülőtér további fejlesztése. 6. A nemzetközi tranzitkereskedelem, az áruszállítmányozások szerepének növekedése, főként az észak-dél és nyugat-kelet irányú tranzitforgalom kihasználása. 7. Debrecen-Nyíregyháza térség agglomerációs és szuburbanizációs tengellyé válásának ösztönzése. 8. Az agrár- és biotechnológiai kutatások és egyéb tudás alapú ágazatok szerepének megyei szintű fejlesztése. 9. A tájjellegű, illetve egyedi, magas minőségű termékek iránti kereslet élénkülése. 10. Az innovációs együttműködések kiépítése, bekapcsolódás országos technológia-transzfer hálózatokba. 11. Tovább bővülnek a határon átnyúló, gazdasági, illetve a környezet- és természetvédelmi kapcsolatokat segítő programok. Megvalósul a határon túli centrumokkal történő gazdasági integráció. 12. A megújuló energiaforrások viszonylagos bősége alakítható ki a megyében. Forrás: saját szerkesztés.
13. Az ipari parkok jelentős része alacsony kihasználtságú, hiányos infrastruktúrájú, nem elég vonzóak a helyi vállalkozások számára, főként a hiányos szolgáltatáscsomagjaik miatt. Veszélyek 1. A megye gazdasági-társadalmi leszakadása fokozódik, a települések és kistérségek közötti különbségek növekednek. 2. Nem növekszik a megyei GDP arányos K+F ráfordítás. 3. A szakképzett munkaerő elvándorlása nem mérséklődik, mely súlyosbítja a szakképzett munkaerő hiányát. A fiatal diplomások elvándorlása pedig negatívan befolyásolja a magasan képzett munkaerő korfáját. 4. A felsőoktatás átalakítása miatt a megye elveszíti felsőoktatási kapacitásainak jelentős részét. 5. A mezőgazdaságban a korszerűsítés és a struktúraváltás elmaradása miatt a versenyképesség (jövedelemtermelő képesség) tovább csökken. 6. Állandósul vagy növekszik a megyei KKV szektor lemaradása. 7. Megmarad az általános tőkehiány a megyében. A munkaerő-piaci hiányosságok miatt nem valósulnak meg tőkebefektetések a megyében, tovagyűrűző demográfiai hatásokat okozva. 8. Az inkubátorházak és ipari parkok helyzete változatlan marad, egyes szervezetek csődbe mennek, a területi elosztás aránytalanná válik.
8
3. Lehetséges megyei jövőkép A megye általános és innovációs szempontú helyzetfeltárásával meghatároztuk Szabolcs-SzatmárBereg megye jellemző adottságait, erősségeit, melyekre építve versenyelőnyre tehet szert. Feltártuk azokat a területeket, melyek javításával növelhető a megye innovációs teljesítménye valamint megfogalmazásra kerültek azok a lehetőségek is melyek kiaknázásával a megye jövedelemtermelő képessége és lakosainak életszínvonala növelhető. A feltárt kulcságazatokra építve alkotható meg a megye intelligens szakosodási stratégiájának, melynek kiemelt célja, hogy az innovációs rendszer fejlesztése úgy valósuljon meg, hogy az tovagyűrűző hatásán keresztül az egész megye versenyképességét növelje, segítse a leszakadó térségek felzárkózását. Az Európai Bizottság által összeállított „Guide to Research and Innovation Strategies for Smart Specialisations (RIS 3)”
tervezési dokumentum az egyes térségek innovációs jellegének
meghatározására külön tipológiát dolgozott ki. Ez három szempont alapján sorolja be az egyes területi egységeket, melyek az intelligens növekedés szempontja (tudás-régió/ipari termelési zóna/nem tudásés technológia intenzív régió), a fenntartható növekedés szempontja (vidékies régió/vidékies, de közel városias régió/városias régió) és a befogadó növekedés szempontja (csökkenő lakosságú régió/növekvő lakosságú, kívülről beáramló lakosság). E fenti szempontok figyelembevételével Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egy csökkenő lakosságú, vidékies, nem tudás- és technológia intenzív térség (3. táblázat). 3. táblázat Az Észak-Alföld régió innovációs jellege Hajdú-Bihar
Jász-NagykunSzolnok Ipari termelési zóna
Intelligens Tudás-régió növekedés szempontjából Fenntartható Vidékies, de Vidékies régió növekedés közel városias szempontjából régió Befogadó Csökkenő Csökkenő növekedés lakosságú régió lakosságú régió szempontjából Forrás: Észak-Alföld intelligens szakosodási stratégiája
SzabolcsSzatmár-Bereg Nem tudás- és technológia intenzív régió Vidékies régió
Észak-Alföld
Csökkenő lakosságú régió
Csökkenő lakosságú régió
Nem tudás- és technológia intenzív régió Vidékies régió
9
A megye lehetséges jövőképe a fentiek alapján került meghatározásra:
„Szabolcs-Szatmár-Bereg megye elindul a növekedés és a felzárkózás útján, építve a térség kedvező belső és geopolitikai adottságaira, a megye innovációs rendszerének és kutatás-fejlesztési tevékenységének dinamizálásával.”
A megfogalmazott jövőkép a jelenleg rossz gazdasági és foglalkoztatási mutatókkal, szerény innovációs teljesítménnyel rendelkező megye számára a saját erősségeire (természeti és földrajzi adottságaira, stratégiai ágazatira) épülő növekedési pályát céloz meg. Ennek elérése az innovációs környezet erősítésén,
az
innováció-orientált
gazdaság
fejlesztésén
keresztül
a
megye
nemzetközi
versenyképességének növelésével valósulhat meg. A jövőkép megcélozza a megye és periférikus kistérségeinek felzárkózását is, mely a helyi szereplők innovációs tevékenységének dinamizálásával és ezáltal gazdasági teljesítményük és versenyképességük javításával, munkahelyteremtéssel érhető el. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kidolgozandó intelligens szakosodási stratégiájának lehetséges átfogó célja a 2014 - 2020 közötti tervezési periódusra vonatkozóan:
„A megye innovációs rendszerének erősítésén keresztül a megye tudásbázisának, innovációs tevékenységének növelése, melynek célja a kiemelt stratégiai ágazatok nemzetközi versenyképességének javítása és a társadalmi jólét növelése.”
A tervezett átfogó cél megvalósítása érdekében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében olyan fejlesztési területek kerülnek megfogalmazásra, amelyek a régió adottságaira építenek, a megcélzott intézkedéseik hozzájárulnak az megye innovációs rendszerének dinamizálásához, az innovációs szemlélet
és
a
kutatás-fejlesztési
tevékenység
erősödéséhez,
ezáltal
növelve
a
megye
versenyképességét, javítva gazdasági teljesítményét és foglalkoztatási helyzetét, szem előtt tartva a periférikus térségek bekapcsolását is a folyamatba.
10
A célok és fejlesztési területek megfogalmazása során figyelembe vettük a nemzeti, regionális, és megyei szinten készült tervezési programok, illetve az európai uniós stratégiák által megfogalmazott célokat, iránymutatásokat, az ezekhez való illeszkedés vizsgálata is megtörtént. A 4. táblázat összefoglalva mutatja be a jövőképet, az átfogó célt, a fejlesztési területeket és tervezett intézkedéseket: 4. táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kidolgozandó intelligens szakosodási stratégiájának felépítése Lehetséges jövőkép Szabolcs-Szatmár-Bereg megye elindul a növekedés és a felzárkózás útján, építve a térség kedvező belső és geopolitikai adottságaira, a megye innovációs rendszerének és kutatásfejlesztési tevékenységének dinamizálásával. Lehetséges átfogó cél A megye innovációs rendszerének erősítésén keresztül a megye tudásbázisának, innovációs tevékenységének növelése, melynek célja a kiemelt stratégiai ágazatok nemzetközi versenyképességének javítása és a társadalmi jólét növelése. Javasolt fejlesztési területek, lehetséges kitörési pontok Horizontális fejlesztési területek: F1. A megye innovációs tevékenységének fejlesztése F2. Az innovációs szeplők közötti együttműködések ösztönzése Ágazati fejlesztési terület: F3. A zöldség- és gyümölcstermesztésre épülő élelmiszeripari vertikum innovációs teljesítményének és versenyképességének fejlesztése Javasolt fejlesztési területekkel kapcsolatos, lehetséges intézkedések F1.1. A megyei kutatás-fejlesztési infrastruktúra fejlesztése, bővítése F1.2. Az innovációs tevékenységhez szükséges humánerőforrás fejlesztése F1.3. A vállalatok innovációs tevékenységének támogatása F1.4. Az innovációt támogató intézményrendszer fejlesztése F2.1. Kutatóhelyek és vállalatok közötti együttműködések erősítése, a technológia transzfer erősítése F2.2. Klaszterfejlesztés, innovációs klaszterek létrehozása 11
F2.3. Hazai és nemzetközi együttműködések támogatása F3.1. Élelmiszeripari innovációs intézmények tevékenységének fejlesztése P.3.2. A technológia transzfer segítése az élelmiszeripari innovációk piacosításában P.3.3. A megújuló energiák hasznosítása a mezőgazdasági termelésben Forrás: Saját szerkesztés .
3. Fejlesztési területek, kitörési pontok meghatározása
A megfogalmazott lehetséges jövőkép és stratégiai cél elérése érdekében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kidolgozandó intelligens szakosodási stratégiájába összesen három lehetséges fejlesztési terület (két horizontális és egy ágazati) került megfogalmazásra.
Horizontális fejlesztési terület: F1. A megye innovációs tevékenységének fejlesztése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye innovációs képessége, innovációs infrastruktúrája, s ennek megfelelően innovációs tevékenysége jelenleg szerénynek mondható, országos összehasonlításban és abszolút értékben egyaránt. A kutatás-fejlesztés alapvetően a felsőoktatási intézményrendszerhez és néhány kutatóintézethez kötődik, és bár működnek vállalkozási kutatóhelyek, a gazdaság és a felsőoktatás köré épülő kutatói infrastruktúra közötti kapcsolat gyenge, rengeteg kihasználatlan lehetőséget rejt még magában. A megye innovációs tevékenysége, nagyban függ a rendelkezésre álló kutató-fejlesztői infrastruktúra mértékétől, minőségétől, a megfelelő humánerőforrás meglététől, a megyében található vállalkozások innovációs tevékenységétől. Mindennek hatékony koordinációjához és irányításához szükséges a helyi innováció támogató intézményrendszer fejlesztése is.
F1.1. A megyei kutatás-fejlesztési infrastruktúra fejlesztése, bővítése 12
A Nyíregyházi Főiskola és kutatóintézeteinek az igények szerinti bővítése és korszerűsítése annak érdekében, hogy nemzetközi színvonalú kutatás-fejlesztési projekteket tudjanak megvalósítani, és a vállalkozói szféra számára is magasabb színvonalú kutatás-fejlesztési szolgáltatást tudjanak nyújtani. A kutatási szolgáltatások kínálati oldala mellett fontos a keresleti oldal megerősítése is. Ennek eszköze a vállalkozások kutatás-fejlesztési megrendeléseinek, az innovációs szolgáltatások iránti keresletének ösztönzése lehet, erre a célra kiírt pályázati forrással támogatva, melynek köszönhetően a növekvő mennyiségű és minőségű kutatási infrastruktúra kihasználtsága is biztosítottá válik. A K+F+I infrastruktúra másik elemeként fontos a vállalkozások saját K+F beruházásinak támogatása is. Ennek érdekében a kutatás-fejlesztési célú berendezések, szoftverek beszerzését, illetve a kutatás-fejlesztési infrastruktúra (pl. teszt-, mérőlabor) létrehozását támogató pályázatok kiírása szükséges.
F1.2. Az innovációs tevékenységhez szükséges humánerőforrás fejlesztése A megyéből való fokozott elvándorlás kiemelten érinti a felsőfokú végzettségűeket, így az „agyelszívás” hatásainak kezelése szükséges a megyében. Ennek egyik eszköze lehet a helyi vállalkozások bevonásával indított gyakornoki és ösztöndíjprogramok, melyek munkahelyet és egyben hosszú távú perspektívát is kínálnak a magasan kvalifikált munkaerő számára. Emellett fontos a középfokú szak- és felsőfokú oktatás iparági igények szerinti fejlesztése (csomagolástechnika, kertészet, logisztika, energia területeken) annak érdekében, hogy az iskolákból kikerülő pályakezdők versenyképes tudással rendelkezzenek, a vállalkozások pedig az igényeiknek megfelelő tudással felvértezett munkavállalókat tudjanak helyben találni. Szintén fontos a Nyíregyházi Főiskola oktatási tevékenységének folyamatos fejlesztése (pl. innováció menedzser képzés bevezetése), a felsőfokú végzettségűek számának növelése, a főiskola és a kutatóhelyek kutató-fejlesztő tevékenységének bővítése és a kutató-fejlesztők számának növelése. A felsőoktatás fejlesztésekor a határ menti fekvésből adódó lehetőségeket is figyelembe véve hangsúlyosabbá kell tenni a szomszédos külföldi megyékkel, az ottani felsőoktatási intézményekkel való kooperációt.
F1.3. A vállalatok innovációs tevékenységének támogatása A megye vállalatainak kutatás-fejlesztési aktivitása nagyon alacsony. Amellett, hogy a K+F ráfordításaik mértéke nominálisan is alacsony, a külső forrás bevonási képességük is igen gyenge, hiszen a 20082014 közötti kutatás-fejlesztési és innovációs pályázati forrásokat is csak minimális mértékben tudták 13
hasznosítani. Ennek megfelelően nem elegendő a megfelelő források biztosítása az innovációs tevékenység támogatására, de szükséges már a szemléletformálás, információ megosztás és innovációs projektgenerálás szintjén is támogatni a vállalkozásokat, hogy képet kaphassanak leehetőségeikről. Az intézkedés keretében az alábbi feladatok fogalmazhatóak meg: - pályázati források biztosítása a KKV-k számára kutatás-fejlesztési célú projektek finanszírozására - a főiskolai, kutatóintézményi eredmények hasznosítására létrejövő innovatív spin-off vállalkozások létrehozásának támogatása - pályázati információs iroda üzemeltetése a megyei innovációs szervezeten belül, mely folyamatosan információt nyújt a pályázni tervező vállalkozások számára, illetve tanácsadással segíti a pályázatok elkésztését és megvalósítását
F1.4. Az innovációt támogató intézményrendszer fejlesztése A megye innovációs tevékenységének irányítása és koordinálása helyi szinten tud hatékonyan megvalósulni, ezért szükséges a megyei innovációs ügynökség létrehozása. Emellett az innovációs szereplők támogatására széleskörű minőségi szolgáltatás nyújtó támogató intézményrendszerre van szükség. Az alábbi eszközök megvalósítása javasolt: - megyei innovációs ügynökség létrehozása a szemléletformálás és a tudás- és információáramlás segítése érdekében - Innováció-menedzsment szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása - inkubátorok létrehozása, a meglévő inkubátorokban magas hozzáadott értékű innovációs szolgáltatások biztosítása a betelepülő vállalkozásoknak (szabadalmi, technológia transzfer, forrás bevonási, piacra lépési tanácsadás)
F2. Az innovációs szeplők közötti együttműködések ösztönzése A megye innovációs teljesítményét jelentősen növelheti az innovációs szereplők közötti együttműködések erősítése. A tudásbázist adó főiskola és kutatóintézetek, az innovációban érdekelt vállalatok, klaszterek, szakmai szervezetek, inkubátorok, ipari parkok, megyei irányító szervezet bevonásával széleskörű és hatékonyan működő együttműködési platformokat szükséges kialakítani, 14
melyek valódi hozzáadott értéket nyújtanak az egyes szereplők számára. Ennek érdekében szükséges a kutatóhelyek és a vállalatok közötti tudásátadás lehetőségének megteremtés; a kiemelt iparágakban működő vállalkozások, hozzájuk szorosan kapcsolódó szervezetek részvételével innovációs klaszter(ek) létrehozása; valamint az innovációs szereplők hazai és nemzetközi együttműködéseinek erősítése, K+F partnerkapcsolatainak kialakításának támogatása.
F2.1. Kutatóhelyek és vállalatok közötti együttműködések erősítése, a technológia transzfer erősítése A Nyíregyházi Főiskolán és a kutatóintézetekben megtermelődő tudás piaci hasznosításának segítésére technológia transzfer iroda létrehozása szükséges. Az intézmény szerepet kaphat a vállalkozások oldaláról felmerülő termékfejlesztési igények feltérképezésében, az igények kutatás-fejlesztési projektekké történő transzformálásában, ezzel a főiskolai és kutatóintézeti kutatás-fejlesztési kapacitások kihasználtságának növelése érdekében becsatornázza a vállalati szektor igényeit. Ezzel a technológia transzfer iroda kettős feladatot láthat el: egyrészt hozzájárul a kutatási eredmények piacosításához, másrészt pedig ajánlásokat fogalmazhat meg a kutatási irányok meghatározására a piaci igények ismeretében. Kiemelten fontos, hogy a technológia transzfer iroda megfelelő szaktudással, és a kutatási és a vállalkozási szférában is megfelelő tapasztalattal rendelkező munkatársakkal működjön.
F2.2. Klaszterfejlesztés, innovációs klaszterek létrehozása Számos példa mutatja, hogy a valós piaci együttműködéseken alapuló klaszterek valós támogatást képesek nyújtani tagjaiknak, képesek segíteni, dinamizálni a tagok közötti együttműködést, és közös platformként segíteni tudják az egyes szereplők a érdekérvényesítését, illetve támogatják a tagok közös kezdeményezéseit. A megyében nem jellemző a klaszteresedés, ugyanakkor vannak már működő kezdeményezések (optomechatronikai és logisztikai klaszter), ezek innovációs klaszterré fejlesztése szükséges annak érdekében, hogy erősíteni tudják tagvállalataik innovációs tevékenységét. Fontos, hogy a klaszterek olyan minőségi szolgáltatást tudjanak nyújtani tagjaik számára, mely indokolja a részvételt, ezáltal hosszú távon is fenntartható működésük.
F2.3. Hazai és nemzetközi együttműködések támogatása 15
- A határ menti elhelyezkedésből adódó előnyöket kihasználva aktív kapcsolat építése a határok túloldalán található kutatás-fejlesztési központokkal, vállalkozásokkal, közös projektek megvalósítása a kutatói kapacitás minél nagyobb kihasználása érdekében, és a tudásáramlás erősítése érdekében. - Az innovációs szereplők nemzetközi K+F+I pályázatokon való részvételének támogatása tanácsadással, aktív kapcsolatépítéssel (nemzetközi pályázati iroda létrehozása a Nyíregyházi Főiskolán). - Nemzetközi iparági szervezetekbe, klaszterekbe való belépés támogatása - Szoros együttműködés a Nyíregyházi Főiskola és a Debreceni Egyetem között, közös kutatási kapacitásfejlesztés, specializálódás (a párhuzamos kutatói kapacitásfejlesztés elkerülése érdekében, és a nagyobb kutatói koncentráció elérése érdekében).
Ágazati fejlesztési terület: F3. A zöldség- és gyümölcstermesztésre épülő élelmiszeripari vertikum innovációs teljesítményének és versenyképességének fejlesztése A zöldség- és gyümölcstermesztés és a köré épülő feldolgozóipar és kutatói szféra adja a megye kutatás-fejlesztési teljesítményének jelentős részét. Erre alapozva az egyik legfőbb cél a zöldség- és gyümölcstermesztés, a hozzá szervesen kapcsolódó feldolgozóipar (élelmiszeripar, gépgyártás), logisztika és kutatói bázis fejlesztésének támogatása a magasabb hozzáadott értékű, innovatív termékek létrehozása, az erőforrás hatékony technológiák fejlesztése érdekében. A fejlesztési terület célja, hogy az élelmiszertermelés, az élelmiszer feldolgozás és az élelmiszerbiztonság területén kifejlesztett innovatív termékek és technológiák alkalmazásával magas hozzáadott értékű élelmiszeripari termékek formájában kerüljenek értékesítésre a megyében megtermelt primőr áruk. Kiemelten fontos támogatandó terület a funkcionális élelmiszerek kifejlesztése. Ennek érdekében szükséges az élelmiszeripari kutatás-fejlesztési tevékenységet végző szervezetek fejlesztése, az általuk kifejlesztett innovatív megoldások piaci hasznosításának erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a megújuló energiák mezőgazdasági célú hasznosításának erősítése és a zöld energiaforrások kutatásának támogatása a fenntarthatóság jegyében. A fejlesztési terület egy olyan munka-intenzív ágazat fejlesztését célozza, mely a leszakadó térségek aktív bevonásával hozzájárulhat a gazdasági teljesítményük javulásához és az ott élők életszínvonalának javulásához is. 16
F3.1. Élelmiszeripari innovációs intézmények tevékenységének fejlesztése - A megye agrár- és élelmiszeripari kutatás-fejlesztéssel foglalkozó intézmények (Nyíregyházi Főiskola Agrár és Molekuláris Kutató Intézete, az újfehértói gyümölcsfejlesztési kutatóállomás és a Debreceni Egyetem Agrártudományi Karának Nyíregyházi Kutató Intézete) kutatási kapacitásainak fejlesztése, annak érdekében, hogy nemzetközi színvonalú kutatás-fejlesztési infrastruktúra álljon rendelkezésre. - A kutatások piaci fókuszának erősítése, piaci igények felmérése alapján a kutatási irányok leszűkítése, újradefiniálása (ha szükséges), annak érdekében, hogy a nemzetközi piacon is értékesíthető agrár-, élelmiszeripari termékek kerüljenek kifejlesztésre. Ennek egyik eszköze lehet a piacorientált kutatás-fejlesztési projekteket támogató (korábban GOP-1.1.1-es) pályázati kiírás, külön támogatva benne a kutatóintézetek bevonását a pályázati konzorciumokba. - Az intézmények nemzetközi ismertségének és elismertségének javítása, konferenciákon való részvételük és kutatói csereprogramokban való részvétel támogatásával.
P.3.2. A technológia transzfer segítése az élelmiszeripari innovációk piacosításában - Agrár-technológiai transzfer iroda felállítása, mely a kutatóintézetekben előállított know-how piaci hasznosításában és a piaci igények kutatási-fejlesztési projektekként történő definiálásában is közreműködik. - A főiskolán és a kutatóhelyeken létrejövő know-how-val kapcsolatos szellemi tulajdonjogvédelemmel kapcsolatos szabadalmi tanácsadás biztosítása. - Ágazati, szakmai workshopok, előadások szervezése a tudás előállító és a tudás felhasználó oldal tapasztalatainak, igényeinek megosztására helyi, országos és nemzetközi szinten egyaránt.
P.3.3. A megújuló energiák hasznosítása a mezőgazdasági termelésben A zöldség- és gyümölcstermesztési ágazat fejlesztése során figyelembe kell venni a fenntartható fejlődés szempontjait is, ezért kiemelt hangsúlyt kap a Nyíregyházi Főiskola megújuló és a zöld energia alkalmazások terén megvalósuló kutatás-fejlesztési tevékenységének és a kutatási eredmények 17
gyakorlati hasznosításának támogatása. A mezőgazdasági termeléshez kapcsolódóan két különböző hasznosítási irány mutatkozik: - az energia növények termesztésével és hasznosításával kapcsolatos kutatások, biomassza előállítási ás hasznosítási kutatások, - a termálvizek mezőgazdasági célú felhasználási lehetőségeinek kutatása, innovatív technológiák fejlesztésének támogatása (például fólia, üvegházak fűtése, szárított, aszalt gyümölcsök előállítása).
18
