Háttérdokumentum Borsod-Abaúj- Zemplén megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához szeptember

Háttérdokumentum Borsod-AbaújZemplén megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához

2014. szeptember

Tartalom 1. Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából.................................................................................3 Alapvetés............................................................................................................................................6 1.

SWOT elemzés ............................................................................................................................6

Innovációs kezdeményezések ........................................................................................................... 12 A megye K+F+I intézményei....................................................................................................... 12 Klaszterek, vállalati K+F+I együttműködések.............................................................................. 15 Egyetemi spin-off-ok, non-profit kutatóintézetek ...................................................................... 17 1.

Lehetséges megyei jövőkép....................................................................................................... 18 1.1.

Cél ..................................................................................................................................... 18

1.2.

Fejlesztési lehetőségek, kitörési pontok meghatározása, szakpolitikai eszközök ................. 19

2

1. Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából Jelen háttéranyag Borsod-Abaúj-Zemplén megye intelligens szakosodási stratégiához (S3) kapcsolódó prioritásainak kialakításához kíván segítséget nyújtani. Az intelligens szakosodási stratégiák az Európai Bizottság kezdeményezésére készülnek Európa-szerte nemzeti és területi szinten annak érdekében, hogy a Strukturális Alapok felhasználása hatékonyabbá váljon, valamint fokozható legyen a szinergia a különböző közösségi, nemzeti és regionális szintű szakpolitikák, illetve a köz- és magánforrásokból finanszírozott beruházások között. Az intelligens specializáció keretében azonosításra kerülnek minden térség egyedi jellemzői és értékei, a folyamat pedig segít rámutatni az egyes térségek versenyelőnyeire, felsorakoztatva a regionális szereplőket és erőforrásokat egy, a kiválóságra épülő jövőkép mögé. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye által 2012-ben előállított GDP 1 186 708 millió Ft volt - ezzel a megyék rangsorában a 4. helyen áll. A megyének az ország gazdasági teljesítményében való részesedése 2000 és 2012 között csökkent. A megye gazdasága az országos átlagnál nagyobb mértékben kitett az országhatáron túli gazdasági folyamatokban bekövetkező negatív változásoknak, illetve a hazai jövedelmek csökkenésével a belső fogyasztás visszaesésének. A Miskolci kistérség, azon belül Miskolc számos mutatót tekintve élenjár a megyében és a régióban (a bányászatban, a feldolgozóiparban, és az energetikai iparágban a megye vállalkozásainak közel fele a Miskolci kistérségben tevékenykedik, továbbá a megyében Miskolcon található a kereskedelemben és szolgáltatásokban regisztrált vállalkozások 54%-a). Miskolc regionális pólus, az Észak-Magyarország régió igazgatási és gazdasági központja. A Miskolci Egyetemnek kiemelkedő szerepe van a megye és az egész régió kutatás-fejlesztési tevékenységében. A termelési infrastruktúrát tekintve a megye jelentős számú ipari parkkal rendelkezik, ugyanakkor ezek fejlettsége, kihasználtsága, működése markánsan eltérő. Vannak, amelyek jól működnek, vannak olyanok, ahol még számos szabad fejlesztési terület áll rendelkezésre, illetve léteznek olyanok is, amelyek még jelentős infrastrukturális fejlesztésre szorulnak. A szakképzettség helyzete az országos átlagnál rosszabb, gyenge a kapcsolat az oktatási és az üzleti szféra között, a képzési struktúra nem igazodik az új fejlesztési elképzelésekhez. Nem megfelelő a szakemberképzés, a tudásközpontok és a képzőhelyek nincsenek közel a vállalkozásokhoz. Súlyosbítja ezt a helyzetet, hogy jelentős az elvándorlás, amely leginkább a szakképzett munkavállalókat érinti. A veszélyek közt szükséges megemlíteni, hogy a helyzetértékelés szerint a megyében a munkanélküliek több mint fele gyakorlatilag tartósan munkanélkülinek számít, a munkaerőpiacról kiestek és munkába való visszailleszkedésük komoly erőfeszítést igényel, ami már csak aktív munkaerő-piaci eszközökkel lehetséges. A vállalati szférát tekintve a helyzetértékelés alapján a nagyvállalatok szerepe domináns a megye gazdaságában (foglalkoztatottak 36%-a, árbevétel 65%-a, export közel 90%-a). A csekély exportrészesedést a kisszámú nagyvállalat adja, ami érzékennyé teszi a megye gazdaságát a külső hatásoknak. A kkv-k helyzete rosszabb az országos átlagnál (likviditás, tőkehiány, modern technológia,

3

stb.). Az ágazati struktúrát tekintve kiemelhető a feldolgozóipar azon belül vegyipar, járműipar, elektronika szerepe. A megyei ICT ágazat is sikereket könyvelhet el. A foglalkoztatottsági mutatókat tekintve szintén ezek az iparágak jelentősek, kiegészülve a szőlőbortermeléssel és fémfeldolgozással (foglalkozatási adatokon alapuló lokációs hányados elemzés alapján). A fejlesztési irányoknál többek között ezeket a szakágazatokat érdemes előtérbe helyezni. Lehetőséget jelent a megindult klaszteresedési folyamat is, indokolt ennek továbbvitele, amely azonban addicionális források nélkül nehezen kivitelezhető. Kettős képet mutat a megyei/regionális irányítási és szolgáltatási/támogatási struktúra. A helyzetértékelésben olvasható elemzés szerint szervezetekből nincs hiány, ugyanakkor output, de még inkább eredményindikátorok szintjén nem vagy nehezen érzékelhető az intézmények működése. Egyszerre tapasztalható hatáskörhiány és átfedés, fragmentált intézményi struktúra és forráshiány. A szervezetek közti munkamegosztáson, illetve működésük hatékonyságán, valamint stabilizálásán lehetne a jövőben célzott támogatásokkal és nagyobb tulajdonosi felelősséggel javítani. Az oktatási rendszer inkább gyengeségeket mutat és veszélyeket hordoz magában, ezek azonban csak részben megye specifikusak, és csak részben magának az oktatási rendszernek tulajdoníthatók. Az alap és középfokú oktatás eredményességét jelentősen befolyásolja a szegénységben, mélyszegénységben élők, a súlyos szociális és társadalmi problémákkal terhelt családok és gyermekek magas aránya. A felsőoktatás terén ugyanakkor a Miskolci Egyetem és a kapcsolódó tudásközpontok egyértelmű erősségként értékelendők. A földrajzi elhelyezkedés alapvetően kedvező, és számos lehetőséget kínál a határon átnyúló együttműködések vonatkozásában. Ugyanakkor ezek kihasználásának jelentős részben előfeltétele az endogén potenciál fejlesztése. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kutatás-fejlesztési potenciálja az országos átlag alatti. Ugyanakkor a 2000-es években jelentősebb növekedés figyelhető meg, mind a K+F-ben foglalkoztatott kutatók és fejlesztők számában, mind a ráfordítások összegében. Amíg a K+F-ben dolgozók száma mintegy 50%kal nőtt, addig a K+F ráfordítások 2,5-szeresre, míg a beruházások közel 3,5-szeresre emelkedek 2010re 2000-hez viszonyítva. A kutatás-fejlesztési ráfordítások összege 2012-ben elérte a 8.147 millió forintot, amellyel a megyék rangsorában a 9. helyen állt BAZ megye. A SWOT elemzésre alapozva megfogalmazható Borsod-Abaúj-Zemplén megye lehetséges jövőképe, átfogó célja és kijelölhetők a lehetséges releváns fejlesztési irányok. A megye sajátságainak megfelelően a célrendszernek és a fejlesztési irányoknak figyelembe kell venniük azt a kettősséget, amely egyrészt a hosszú távú versenyelőnyt biztosítani képes innovatív húzóágazatokra történő fókuszálást jelenti, másrészről viszont teret ad a megyében kiterjedten jelen levő gazdasági-szociális és társadalmi problémákat orvosló beavatkozásoknak. Borsod-Abaúj-Zemplén megye lehetséges intelligens szakosodási jövőképe, 2020-ra megfogalmazott távlati elképzelése: 2020-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megye innovációs összteljesítménye eléri az országos átlagot, a húzóágazatok konzisztens fejlesztésével a miskolci növekedési zóna az ország dinamikusan fejlődő, meghatározó ipari és tudáscentrumaként működik és jelentős pozitív externális hatást gyakorol a megyére, az Észak-Magyarország régióra, és a határon túli területekre, a megye ipari és kutatási 4

szereplői kiterjedt és elmélyült határon átnyúló (elsősorban Szlovákia) együttműködéseket folytatnak. A megyei intelligens szakosodási stratégia átfogó célja lehet a 2014-2020-as időszakban: A megye versenyképességének fenntartható, kiegyensúlyozott és tartós növelése a megye számára versenyelőnyt jelentő húzóágazatok következetes támogatásával, az innovációs infrastruktúra komplex fejlesztésével. Az intelligens szakosodási stratégia az alábbi lehetséges fejlesztési irányokon keresztül szolgálhatja az átfogó cél megvalósítását, illetve alapot adhat a fent megfogalmazott jövőkép eléréséhez. 1-es javasolt fejlesztési irány: A vállalkozások K+F+I potenciáljának, hálózatosodási feltételeinek, tudás- és technológia-intenzív, valamint foglalkoztatást növelő fejlesztéseinek elősegítése A javasolt fejlesztési irány célja lehet, hogy a gazdaságban hasznosuló, a helyi innovációs szereplők együttműködésen alapuló kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységeit támogassa. Ehhez teremtődjenek meg a modern és korszerű technológiák telepítésének műszaki és környezeti feltételei, a hálózatosodás lehetőségei, továbbá az innovációs folyamatok eredményeként létrejövő termékek, technológiák, módszerek, és eljárások piacra vitelének feltételrendszerei. 2-es javasolt fejlesztési irány: Innovációs infrastruktúra, szolgáltatások és finanszírozási rendszer fejlesztése A javasolt fejlesztési irány célja lehet annak a feltételrendszernek a kialakítása, amely a szükséges infrastruktúrák, a szolgáltatási és kiemelten a finanszírozási háttérrendszerek biztosításával elősegítheti azt, hogy a megye vállalkozásai az innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységük során hozzáférhessenek a megfelelő eszközökhöz, szakmai ismeretekhez, tudáshoz, anyagi- és szellemi, valamint pénzügyi erőforrásokhoz. A kutatás-fejlesztéshez és innovációhoz kialakított infrastruktúra az elérhető legkorszerűbb színvonalat jelentse, kihasználva az IT adta lehetőségek keretein belül a hálózatba kapcsolódás és elérhetőség lehetőségét, biztosítva ezzel az európai és más területek legkorszerűbb infrastrukturális eszközrendszereinek az elérését. 3-as javasolt fejlesztési irány: A megyei tudásbázisok fejlesztése, régiós és nemzetközi kapcsolatrendszer megerősítése A javasolt fejlesztési irány célja lehet a kiemelt tudományterületeken működő, kiváló kutatócsoportok, kutató intézetek beruházásainak támogatása, működési feltételeinek javítása, humánerőforrás-fejlesztése. További lehetséges cél az innovációs szereplők megye-, régió-, és országhatáron túlnyúló, illetve nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlesztése, hogy az Európai Unió K+F és innovációs folyamatai számára közvetlenül fenntartott pályázati rendszerekből a megye számára minél több forrás intézményes lehívásának (pályázati alapon történő hozzáférésének) keretei kialakuljanak. Jelen megalapozó stratégia kialakításakor figyelembe vettük a releváns európai (Európa 2020 és Horizont 2020), az országos („Befektetés a jövőbe” Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020), és a megyei (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program stratégiai és operatív részprogramok) fejlesztési és innovációs stratégiákat.

5

Alapvetés JELEN DOKUMENTUM AZ S3 FOLYAMAT HÁTTÉRANYAGA, AMELYET KIZÁRÓLAG A NEMZETI SZAKOSODÁSI STRATÉGIA MEGALAPOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SEGÉDLETKÉNT KELL ÉRTELMEZNI. A BENNE TALÁLHATÓ INFORMÁCIÓK NEM HATÁROZNAK MEG SPECIALIZÁCIÓS IRÁNYOKAT, KIZÁRÓLAG A FOLYAMATBAN EDDIG KÉSZÜLT DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSAI. AZ ALÁBBI FEJEZETEK A MEGYÉT ÉRINTŐ REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS STRATÉGIA (2013) VONATKOZÓ FEJEZETEINEK EGYES, RELEVÁNS RÉSZEIT TARTALMAZZÁK.

1. SWOT elemzés A B-A-Z megyei K+F+I helyzet SWOT elemzésének elkészítésénél az alábbi anyagokra támaszkodtunk (zárójelben a SWOT táblákban hivatkozott név félkövérrel szedve): 

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója, Helyzetértékelés I. kötet. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés, verzió: munkaanyag, 2013. december (HÉ)



Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához, Borsod-AbaújZemplén megye. Nemzeti Innovációs Hivatal (S3P)



Nemzeti Fejlesztés 2030, Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, 2013 (OFTK)

A SWOT elemzés elkészítéséhez öt területet vizsgáltunk a specializáció szempontjából: termelő infrastruktúra, szakképzettség, vállalatok, oktatási rendszer, földrajzi elhelyezkedés – a SWOT egyes kvadránsait ennek megfelelően tagoltuk. Erősségek Termelői infrastruktúra  Feldolgozóipar országos átlagnál magasabb munkatermelékenysége (HÉ), továbbá a feldolgozóipari foglalkoztatottak létszámát és a működő cégek számát tekintve B-A-Z megye az 5. a megyék rangsorában (S3P)  Exportképes gépipar, vegyipar, fémfeldolgozás és elektronika (HÉ)  Miskolc környéke gazdasági technológiai magterület, Miskolc erős fejlődési pólus (OFTK)  Vállalkozásfejlesztést segítő közvetítő szervezetek és regionális innovációt támogató szervezetek jelenléte a bizonytalan működési környezetben (HÉ)  A gépipar területén végbement szerkezetváltás (HÉ) Szakképzettség  Szakképzés kiépült együttműködő intézményrendszere és a felnőttképzés hagyományai az ÉRÁK1 révén (HÉ) Vállalatok

1

Észak-Magyarországi Regionális Képző Központ

6

  



A megyében működő magyar és multinacionális nagy-, és középvállalatok világszínvonalú technológiával rendelkeznek (HÉ) A vállalkozói klaszterek, hálózatok kiépítésére irányuló kezdeményezések erősödése (HÉ). A megyében folyamatosan bővül a külföldi tulajdonú, termelő vállalkozások jelenléte (pl. Bosch) és foglalkoztatottaik létszáma, amelyek közül néhány a fejlesztési tevékenységét is a régióba telepítette (HÉ) Nemzetközi hatóerejű integrátor-vállalatok jelenléte a vegyipar, gép- és járműipar területén (HÉ)

Oktatási rendszer  A Miskolci Egyetem gyakorlatilag minden tudományterületen nyújt alap- és mesterképzést (HÉ)  Egyetemi K+F potenciál növekedése, a tudásközpontok létrejötte, növekvő gazdasági nyitottsága (HÉ) Földrajzi elhelyezkedés  Elfogadhatóan jó közlekedési kapcsolatok, autópálya jelenléte, amely jó összeköttetést biztosít a szomszédos megyékkel, a fővárossal és a szomszéd régióval egyaránt (HÉ)  A megye északi határán intenzív, térségi alapú határmenti együttműködés a szlovákiai területekkel (HÉ)

Gyengeségek Termelői infrastruktúra  A megyének az ország gazdasági teljesítményében való részesedése csökken (GDP, hozzáadott érték, beruházások), a megye a leszakadó térségek közé tartozik (HÉ)  B-A-Z megye gazdasága az országos átlagnál nagyobb mértékben kitett az országhatáron túli gazdasági folyamatokban bekövetkező negatív változásoknak (HÉ)  A megyében a termelési infrastruktúra alapfeltételei leginkább a nagyszámú ipari parkban állnak rendelkezésre, ugyanakkor ezek kapacitáskihasználtsága alacsony (HÉ)  Bővülő, de országos összehasonlításban alacsony K+F kapacitások, ráfordítások (HÉ)  A munkanélküliségi ráta országos viszonylatban és önmagában tekintve is nagyon magas, emiatt a foglalkoztatási arány alacsony (utolsó hely a megyék rangsorában az 1000 főre jutó foglalkoztatottak számát tekintve); így rendkívül kedvezőtlen a megye munkaerő piaci helyzete (HÉ, S3P) Szakképzettség  Elégtelen intenzitású kapcsolat az oktatási és az üzleti szféra között, a képzési struktúra nem igazodik az új fejlesztési elképzelésekhez (HÉ)  Elégtelen a szakemberképzés, a tudásközpontok és a képzőhelyek nincsenek közel a vállalkozásokhoz (HÉ)  A kutatóhelyek számában és a kutató-fejlesztők számított létszámában a megye a megyék rangsorának első harmada környékén található, ugyanakkor utolsó a többi nagy egyetemi várost (Szeged, Debrecen, Győr, Veszprém, Pécs) magáénak tudó megyék között (S3P)

7

Vállalatok  A gazdasági szereplők számának országos átlagtól elmaradó ütemű bővülése (HÉ)  Alacsony exportrészesedés, azaz a gazdasági társaságok árbevételén belül az export teljesítmény aránya elmarad az országos átlagtól (HÉ)  Az alacsony export teljesítmény koncentrált, néhány nagyvállalat tevékenységének tudható be (HÉ), ezért érzékeny lehet változásokra  Jóval az országos átlag alatti a külföldi tőke aránya a társas vállalkozásokban (HÉ), az egy lakosra jutó külföldi befektetés tekintetében a megye a sereghajtók között van (S3P)  Kevés a felsőfokú végzettségűeket foglalkoztató munkahely a megyében, különös tekintettel a közép- és kisvárosokra, ami a képzett munkaerő, diplomás réteg elvándorlását gerjeszti (HÉ)  Hiányzik a vállalkozások innovációs tevékenységét ösztönző közvetítő szervezetek hálózata, továbbá az innováció közvetítési szolgáltatások, a technológia transzfer, a vállalkozások letelepedését, kezdő vállalkozások indítását segítő tanácsadási szolgáltatások kínálata és összhangja rendszertelen (HÉ)  Kevés az innovatív vállalkozások száma (HÉ)  A megye KKV-inak elenyésző hányada exportképes, a beszállítói tevékenység alacsony szintű (HÉ)  Kevés az erős piaci pozícióval, jelentős tőkével működő nagyvállalat, ezek Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika térségében koncentrálódnak (HÉ)  A potenciális innovációs szereplők nemzeti, vagy nemzetközi hálózatokban való részvétele elenyésző, a megyei vállalkozások nemzetközi kapcsolatrendszere fejletlen, innovatív klaszterek hiánya (HÉ)  Kockázati tőke hiánya (HÉ)  A kis- és középvállalkozások tőkehiányosak, rendszeres likviditási gondokkal küzdenek, piaci pozícióik, versenyképességük, jövedelemtermelő képességük gyenge, alacsony az együttműködés szintje (HÉ) Oktatási rendszer  Az 1000 lakosra jutó internet előfizetések száma országos átlag alatti (HÉ)  Hazai és európai összehasonlításban a szabadalmi bejelentések száma alacsony (HÉ)  A hátrányos helyzetű kistérségek népességének megyén belüli aránya 50% feletti, a leghátrányosabb helyzetű kistérségek népessége közel 40%-a a megye lakónépességének (HÉ)  B-A-Z megye az egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkezők arányát tekintve az utolsó harmadban található (14. hely) a megyék közti rangsorban (S3P)  A műszaki és természettudományok terén az egyetemnek kevés a kapcsolata az ipari szférával (HÉ) Földrajzi elhelyezkedés 

-

8

Lehetőségek Termelői infrastruktúra  Miskolcra épülő növekedési zóna (HÉ)  Vállalati innováció jelenléte főként informatikában, anyagtudományban (HÉ); továbbá az ICT ágazatban foglalkoztattak számát és a működő cégek számát illetően a megyék rangsorában 7. helyen áll B-A-Z megye (S3P)  Újfajta gazdasági húzóterületek, húzóágazatok fejlesztése, erősítése, prioritásainak kijelölése (nanotechnológia, mechatronika, környezetipar, energetika) (HÉ)  Jelentős potenciál a zöldség és gyümölcstermesztés, valamint a kapcsolódó feldolgozóipar fejlesztésében (HÉ) Szakképzettség  A szakképzési rendszer átalakítása (Duális rendszer a Kamarákkal együttműködve) (HÉ) Vállalatok  Az infokommunikáció erőforrásként történő hasznosítósága nő (HÉ)  A gazdasági együttműködések szerepének felértékelődése, a meglévő tudományos potenciál és a helyi gazdasági szereplők közötti kapcsolatok dinamizálása (HÉ)  Az alternatív gazdálkodás szélesítésével, a helyi hagyományokkal rendelkező szakmák felélesztésével a természet és környezetvédelemhez kapcsolódó biogazdálkodás, megújuló energiák szélesebb körű bevonásával az agrárium jelentőségének növelése (HÉ)  Vállalkozásalapítás segítése, az innovatív kis-és középvállalkozások növekedési pályára állítása és versenyképességük erősítése (HÉ)  Ösztönző, kedvező környezet kialakítása, amely növeli a vállalatok K+F ráfordítását, a cégek hazai K+F-be történő bekapcsolódását (HÉ)  Regionális KKV-k beszállítói hálózatának fejlesztése, amely kapcsolódik az aktív innovációs tevékenységet végző multinacionális cégek tevékenységéhez (HÉ)  Foglalkoztatás bővítése és a foglalkoztatás szerkezetének módosítása, termelékenység növelése új, tudásigényes, magasabb hozzáadott értéket termelő munkahelyek létesítésével (HÉ) Oktatási rendszer  Tudásközpont(ok) eredményeinek hasznosítása (HÉ)  Innováció társadalmi elfogadottságának növelése, az ehhez kapcsolódó kultúra terjesztése, az innováció felfogásának korszerűsítése (HÉ) Földrajzi elhelyezkedés  Miskolc és Kassa interregionális együttműködésének ösztönzése pozitívan hat a teljes térség innovációs képességére (HÉ)  Az M3-as autópálya nyomvonalán haladó V. sz. páneurópai közlekedési tengely és az északdéli irányú TINA folyosó (Tornyosnémeti, Miskolc, Emőd, Görbeháza) adta logisztikai potenciál kiaknázása (HÉ)  A megye a nemzetközi kereskedelmi forgalom egyik központja lehet mind észak-déli, mind nyugat-keleti irányban (HÉ)

9

Veszélyek Termelői infrastruktúra  A globális gazdaságpolitikai tényezők kedvezőtlen alakulása miatt csökken a befektetési hajlandóság, a megye leszakadási folyamatai állandósulnak, elveszítve fejlődési potenciálját (HÉ) Szakképzettség  A tartós munkanélküliség és azzal összefüggő szociális problémák fennmaradnak, erősödnek, a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek integrációja elmarad (HÉ) Vállalatok  Az innovációs forrásokra a megye nem képes pályázni, a megfelelően alátámasztott projektek és a szükséges sajáterő hiányában (HÉ)  A kedvezőtlen gazdasági körülmények hatására a megyében működő vállalkozások kritikus helyzetbe kerülhetnek (HÉ)  A termékfejlesztés elmaradása miatt a KKV-k piaci lehetőségei csökkennek, a KKV-kat tartós tőkehiány jellemzi különösen a K+F-re fordítandó források tekintetében (HÉ) Oktatási rendszer 

-

Földrajzi elhelyezkedés  A földrajzi polarizáció erősödik, a megye gazdasági leszakadása tovább növekszik (HÉ)  Az interregionális gazdasági kapcsolódási pontok nem épülnek ki kellő mértékben (HÉ) A termelői infrastruktúra vonatkozásában érdemes kiemelni az ipari parkok és az inkubátorházak felemás helyzetét. A megye jelentős számú ipari parkkal rendelkezik, ugyanakkor ezek fejlettsége, kihasználtsága, működése markánsan eltérő. Vannak, amelyek jól működnek, vannak olyanok, ahol még számos szabad fejlesztési terület áll rendelkezésre, illetve léteznek olyanok, amelyek még jelentős infrastrukturális fejlesztésre szorulnak. Többnyire jellemző, hogy az ipari parkok által befogadott vállalkozásoknak egy ipari parkon belül nincs különösebb specializált tevékenységi köre, vagy ágazati kötődése, kivéve, azokon a területeken, ahol már évtizedek óta egy nagyvállalat köré szerveződtek a vállalkozások (Pl. BorsodChem Ipari Park). Számos helyen elsődlegesen az országos kiskereskedelmi láncok egységei települtek le az ipari parkokban, miközben az adott település nem tudott a termelő tevékenységet végző vállalkozásoknak versenyképes telephelyi ajánlatot tenni. Hasonlóan értékelhető az inkubátorházak helyzete (lásd HÉ, 50. o.). Összességében az érzékelhető gyengeségekkel együtt az ipari parki és inkubátorházi infrastruktúra lehetőségként határozható meg, azzal, hogy az ipari parkok és inkubátorházak fejlesztésére átgondolt koncepció és addicionális pénzügyi forrás szükséges. A Miskolci kistérség, azon belül Miskolc számos mutatót tekintve élenjár a megyében és a régióban (a bányászat, feldolgozóipar, energetikai iparágakban a megye vállalkozásainak közel fele a Miskolci kistérségben tevékenykedik, továbbá a megyében Miskolcon található a kereskedelemben és

10

szolgáltatásokban regisztrált vállalkozások 54%-a). Miskolc regionális pólus, az Észak-Magyarország régió igazgatási és gazdasági központja. A Miskolci Egyetemnek kiemelkedő szerepe van a megye és az egész régió kutatás-fejlesztési tevékenységében. A szakképzettség helyzete az országos átlagnál rosszabb, gyenge a kapcsolat az oktatási és az üzleti szféra között, a képzési struktúra nem igazodik az új fejlesztési elképzelésekhez. Nem megfelelő a szakemberképzés, a tudásközpontok és a képzőhelyek nincsenek közel a vállalkozásokhoz. Súlyosbítja ezt a helyzetet, hogy jelentős az elvándorlás, amely leginkább a szakképzett munkavállalókat érinti. A veszélyek közt szükséges megemlíteni, hogy a helyzetértékelés szerint a megyében a munkanélküliek több mint a fele gyakorlatilag tartósan munkanélkülinek számít, a munkaerőpiacról kiestek és munkába való visszailleszkedésük komoly erőfeszítést igényel, ami már csak aktív munkaerő-piaci eszközökkel lehetséges. Mindezek érdekében a közfoglalkoztatási programok hatékonyságának javítása szükséges, hogy az érintett célcsoport kizárólag a közt szolgáló foglalkoztatásból több lépésen át képzéssel és mentális felkészítéssel együtt átvezethető legyen a piaci alapú foglalkoztatásba. A vállalati szférát tekintve a helyzetértékelés alapján a nagyvállalatok szerepe domináns a megye gazdaságában (foglalkoztatottak 36%-a, árbevétel 65%-a, export közel 90%-a). A csekély exportrészesedést a kisszámú nagyvállalat adja, ami érzékennyé teszi a megye gazdaságát a külső hatásoknak. A kkv-k helyzete rosszabb az országos átlagnál (likviditás, tőkehiány, modern technológia, stb.). Az ágazati struktúrát tekintve kiemelhető a feldolgozóipar azon belül vegyipar, járműipar, elektronika szerepe. A megyei ICT ágazat is sikereket könyvelhet el. A foglalkoztatottsági mutatókat tekintve szintén ezek az iparágak jelentősek, kiegészülve a szőlőbortermeléssel és fémfeldolgozással (foglalkozatási adatokon alapuló lokációs hányados elemzés alapján). A fejlesztési irányoknál ezeket a szakágazatokat érdemes előtérbe helyezni. Lehetőséget jelent a megindult klaszteresedési folyamat is, indokolt ennek továbbvitele, amely azonban addicionális források nélkül nehezen kivitelezhető. Kettős képet mutat a megyei/regionális irányítási és szolgáltatási/támogatási struktúra (lásd HÉ, 51.o.). A helyzetértékelésben olvasható elemzés szerint szervezetekből nincs hiány, ugyanakkor output, de még inkább eredményindikátorok szintjén nem vagy nehezen érzékelhető az intézmények működése. Egyszerre tapasztalható hatáskörhiány és átfedés, fragmentált intézményi struktúra és forráshiány. A szervezetek közti munkamegosztáson, illetve működésük hatékonyságán, valamint stabilizálásán lehetne a jövőben célzott támogatásokkal és nagyobb tulajdonosi felelősséggel javítani. Az oktatási rendszer inkább gyengeségeket mutat és veszélyeket hordoz magában, ezek azonban csak részben megyespecifikusak, és csak részben magának az oktatási rendszernek tulajdoníthatók. Az alap és középfokú oktatás eredményességét jelentősen befolyásolja a szegénységben, mélyszegénységben élők, a súlyos szociális és társadalmi problémákkal terhelt családok és gyermekek magas aránya. A felsőoktatás terén ugyanakkor a Miskolci Egyetem és a kapcsolódó tudásközpontok egyértelmű erősségként értékelendők. A földrajzi elhelyezkedés alapvetően kedvező és számos lehetőséget kínál a határon átnyúló együttműködések vonatkozásában, ugyanakkor ezek kihasználásának jelentős részben előfeltétele az endogén potenciál fejlesztése.

11

Innovációs kezdeményezések A megye K+F+I intézményei A megye kutatás-fejlesztési tevékenységében részt vevő legfontosabb szervezetek és feladataik: 2 Funkció, Szervezet Kutató bázisok, szakmai Tevékenység, szakterület szerep műhelyek TudásMiskolci Egyetem Alkalmazott Földtudományi Természettudományok, teremtés, Kutatóintézet (AFKI a korábbi műszaki tudományok, tudásbázis akadémiai intézet jogutódja) társadalomtudományok, létrehozás bölcsészettudományok Mechatronikai és művészetek területén, Anyagtudományi Kooperációs különböző Kutató Központ (MeAKKK), mely tudományágakban, szervezet elérte a támogatási alapkutatásokat, időszak végét, így formálisan alkalmazott kutatásokat és megszűnve, tevékenységeinek kísérleti fejlesztéseket egy részét az egyetem által egyaránt végezve. alapított UNY-SYS Kft. társaságnak adta át; Innováció-menedzsment Kooperációs Kutatási Központ (IMKKK); UNI-FLEXYS Egyetemi Innovációs Kutató és Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft., Technológia és Tudástranszfer Központ (TTK); FOUNDRY-SOLID Egyetemi Innovációs Közhasznú Nonprofit Kft., Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Regionális Egyetemi Tudásközpont (MLR-RET); Kiválósági központok (KK); tanszéki és MTA kutatóhelyek. Funkció, szerep

2

Szervezet

Kutató bázisok, szakmai műhelyek

NORRIA – Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség

12

Tevékenység, szakterület

Tudásteremtés, tudásbázis létrehozás

Debreceni Egyetem Agrárés Gazdálkodástudományok Centruma, Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar és a Bükk- Térségi LEADER Egyesület

Megújuló Energia Forrás Kihelyezett Tanszéke, Bükkaranyos

Megújuló energiaforrások hasznosítása, termeléssel, tárolással, elosztással. mobil- és stabil célú felhasználással, smartgrid integrációval kapcsolatos alkalmazástechnológiai innováció, kutatás-fejlesztés és oktatás.

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Logisztikai és Gyártástechnikai Intézete(BAY-LOGI)

Logisztika, gyártástechnika, informatika, újrahasznosítás, amelyek az elmúlt időszakban a szerkezetintegritás, környezetmenedzsment és mechatronika, energetika, anyagfejlesztés és nanotechnológia terültekkel bővültek.

TÜKI Tüzeléstechnikai Kutató és Fejlesztő Zrt. (Miskolc)

Tüzeléstechnika és levegő tisztaság-védelem területén az acél-, alumínium-, szénhidrogén-, vegyipari és szilikátipari üzleti kapcsolatok fenntartásán, bővítésén alapuló, energiatakarékos, csökkentett környezetterhelésű, korszerű irányítástechnikával ellátott, kis szerviz igényű tüzelési rendszerek és ipari kemencék.

NANOCENTER Nemzetközi Nanotechnológiai Központ Kft

2005. évi megalapítása óta az anyagtudomány területén dolgozott ki több korszerű, a nanoméret tartományban működő megoldást, elsősorban az antibakteriális technológiai rendszerek fejlesztésével. A hazai, távol-keleti és skóciai együttműködő partnereivel a víztisztítás területén is jelentős eredményeket ért el.

13

Funkció, szerep Közvetítő intézmények

Szervezet

Tevékenység, szakterület

INNOCENTER Innovációs Központ Közhasznú Nonprofit Kft

2002 óta működő szervezet, amely a régió vállalatain kívül ma már az egész ország területén végez K+F+I tevékenységet a vállalkozások és képzési intézmények számára az informatika, a logisztika, az anyagtudományok és a digitális oktatástechnológia fejlesztése területén.

Inkubátor házak

Ózdi Vállalkozói Központ és Inkubátorház, Ózd Zempléni Regionális Fejlesztési Alapítvány, Sátoraljaújhely Ipari és Szolgáltató Inkubátorház és Felsőzsolcai Logisztikai Ipari Park, Felsőzsolca Pálháza Város Önkormányzatának Inkubátorháza, Pálháza

Funkció, szerep Civil- és kormányzati-, valamint szakmai érdekképviseleti szervek

Szervezet

Tevékenység, szakterület

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Szakmai érdekképviselet, nemzetközi kapcsolatrendszer és projektek, innovációs transzfer, klaszter menedzsment.

NORRIA Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Közhasznú Kft

Innovációs transzfer szervezet, hálózatépítés, klaszter menedzsment, nemzetközi kapcsolatok.

A Gazdaságfejlesztési OP kutatás-fejlesztési, innováció támogatás céljára 15.803 millió Ft támogatás nyújtott főként vállalkozások számára 2007-től a megyében. A támogatások több ágazati területet fognak át, de a leggyakrabban az informatikai jellegű fejlesztések, illetve az anyagtudományhoz kapcsolódó beruházások fordulnak elő.

14

Klaszterek, vállalati K+F+I együttműködések Az Észak-Magyarország régióban viszonylag magas a kialakult klaszterek száma, és döntő mértékük Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, ezek közül kevés az innovatívnak tekinthető klaszter. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő klaszterek3

Klaszter neve Észak-magyarországi Informatikai Klaszter Magyar Űripari Klaszter NOHAC Észak-magyarországi Autóipari Klaszter Dél-borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter Észak-Magyarországi KKV Innovációs Szolgáltató Klasztert Geo-Nord Geotermikus Távhő Klaszter ENIN Környezetipari Klaszter Észak-Magyarországi Logisztikai Klaszter(NordLog) Észak-magyarországi Műanyagipari Klaszter Észak-magyarországi Turisztikai és Innovációs Klaszter Észak-magyarországi Gyógyturisztikai Klaszter Észak-magyarországi Bor Klaszter City-Partner Miskolc – Miskolc Belvárosi Gazdaságfejlesztő Klaszter Amaránt Innovációs Klaszter ENALTER Észak-Magyarországi Alternatív Energetikai Klaszter Észak-kelet magyarországi Klaszter a Húsipar Biztonságáért Észak-magyarországi Megújuló Energiaparkok klaszter Gömör-Tornai Hagyományos Termék- és Szolgáltatásfejlesztési Klaszter NAUTILUS Klaszter Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Szénbányászati Klaszter

3

iparága

fejlettségi besorolása

informatika

akkreditált

űripar

akkreditált

járműipar

fejlődő

egészségipar

fejlődő

innovációs szolgáltatás

fejlődő

energetika

fejlődő

energetika

fejlődő

logisztika

fejlődő

műanyagipar

fejlődő

turisztika

fejlődő

turisztika

fejlődő

turisztika

fejlődő

kereskedelem

fejlődő

energetika

induló

energetika

induló

élelmiszeripar

induló

energetika

induló

élelmiszeripar

induló

feldolgozó ipar

induló

bányászat

induló

www.klaszterfejlesztes.hu

15

A megye innovációs potenciálja szempontjából kiemelhetőek az ún. Akkreditált Innovációs Klaszterek,4 amelyek közül jelenleg kettő működik az Észak-Magyarország régióban. Észak-magyarországi Informatikai Klaszter: Az Észak-magyarországi Informatikai Klaszteralapító dokumentumát2007.06.05-én 6 alapító tag írta alá. Az informatikai szakterületen működő klaszter miskolci székhellyel rendelkezik és elsősorban az Észak-Magyarország régió informatikai vállalkozásait fogja össze. Ma már 41 vállalkozás tagja a klaszternek és éves szinten több mint 18 milliárd Ft nettó árbevétellel rendelkezik, melyből 10 milliárd Ft a kis- és középvállalkozások teljesítménye.5 A klaszter célja, hogy a régió tudásbázisára építve a gazdasági informatika, konvergens technológia, internet informatika és ipari informatika területén a tagvállalatok kutatás-fejlesztési kapacitásainak egyesítésével, a meglévő szinergiák feltárásával a nemzetközi piacokon is piacképes termékek és szolgáltatások kialakítására alkalmas K+F eredményeket hozzanak létre. A klaszter fő tevékenységei:        

Kutatási tevékenység információs és kommunikációs technológiai és mobil technológiai ágazatokban Domain- és tárhely szolgáltatás, online marketing Banki informatika Automatizálás, ipari informatika ERP, CRM rendszerek Egyedi szoftverfejlesztés Tesztelés Szoftver és hardver kereskedelem

Magyar Űripari Klaszter6 A Magyar Űripari Klaszter a magyar űripar megteremetését és felfuttatását tartja elsőrendű feladatának. A klaszter az űripar mindkét fő szegmensében tevékenykedik, vagyis űreszközök létrehozásában és űripari szolgáltatások kifejlesztésében is érdekelt. A klaszter 30 tagból áll, ebből 21 KKV, 9 non-profit intézmény. A klaszter célja, hogy megteremtse Magyarországon azt a strukturális feltételrendszert, amely lehetővé teszi a hazai cégek és kutatóintézetek számára a nemzetközi high-tech űriparba való bekapcsolódást. További céljuk, hogy a referenciával rendelkező űripari kisvállalkozások potenciálját és versenyképességét jelentősen növeljék, az európai piacon értékesíthető prototípusokat és termékeket fejlesszenek ki.

4

A klaszter akkreditáció legfontosabb célja, hogy kiválassza azokat a hálózati együttműködéseket, amelyek magas innovációs és export teljesítményükkel illetve az együttműködésben rejlő hatékonyságuk révén jelentős fejlesztési projekteket képesek megvalósítani valamint régiós viszonylatban is kiemelkedő teljesítmény elérésére képesek. 5 www.infoklaszter.hu 6 www.klaszterfejlesztes.hu

16

Egyetemi spin-off-ok, non-profit kutatóintézetek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében technológia transzferrel, illetve a spin-off vállalkozások segítésével elsősorban a Miskolci Egyetem foglalkozik. Az egyetem rendelkezik az intézményen belül az Innovációs és Technológiatranszfer Centrummal, de az egyetem területén található az INNOCENTER Innovációs Központ Közhasznú Nonprofit Kft. székhelye is, amelynek legfőbb célja az Észak-Magyarország régió innovációs teljesítményének növelése.7 

INNOCENTER: az INNOCENTER Innovációs Központ Nonprofit Kft. egy 2002-ben létrejött, az Európai Bizottság kutatás-fejlesztési és innovációs közösségi keretszabálya alapján kutatótudásközvetítő szervezetnek minősülő, nonprofit gazdasági társaság, amelynek legfőbb célja az Észak-Magyarország régió innovációs teljesítményének növelése. Az INNOCENTER célja, hogy szolgáltatásaival, szakértelmével felkutassa a legígéretesebb innovatív projekteket, tanácsadással támogassa megvalósulásukat, piaci hasznosulásukat valamint, hogy a Regionális Tudásközponttal, a Miskolci Egyetemmel közösen ezen vállalkozások számára innovációs központi szolgáltatásokkal kedvező infrastruktúrát, alkotó környezetet teremtsen, illetve hogy ösztönözze és támogassa a helyi és regionális kezdeményezéseket és a nemzetközi együttműködéseket.8



ITTC: a Miskolci Egyetem Innovációs és Technológia Transzfer Centruma (ITTC) 1995-ben jött létre azzal a céllal, hogy emelje a Miskolci Egyetem szellemi potenciálja hatékonyságát, valamint a régió vállalkozásainak, intézményeinek szolgáltatásokat nyújtson. Az ITTC szolgáltatási területei: tudás- technológiatranszfer, kutatás-fejlesztés és innováció, PR szolgáltatás, szakértés és tanácsadás, pályázatfigyelés, konferenciaszervezés.9



BAY-LOGI: A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Logisztikai és Gyártástechnikai Intézete (BAY-LOGI) alapvető küldetése piaci jegyeket hordozó K+F tevékenység hazai megerősítése és alkalmazott kutatás-fejlesztési tevékenység végzése, elsősorban a régióban lévő vállalkozások innovációs tevékenységének támogatása. A Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet (BAY-LOGI) tevékenysége az alapítás óta jelentős fejlődésen és változáson ment keresztül, a piaci igényekhez való alkalmazkodással összhangban végrehajtott tudatos fejlesztés eredményeképpen. Az intézet első éveiben a logisztika, gyártástechnika, informatika és újrahasznosítás voltak a meghatározó területek. Azóta a Logisztikai és Gyártástechnikai Intézeten (BAY-LOGI) belül több új szakterület indult el és erősödött meg, mint a szerkezetintegritás (szerkezetek biztonságos üzemeltetése), környezetmenedzsment, mechatronika, anyagvizsgálat, nanotechnológia, ill. energetika. Az intézetben jelenleg a doktorandusz hallgatókkal együtt közel 70 fő dolgozik.

7

Szellemitulajdon-kezelés a közfinanszírozású kutatóhelyeken, Összehasonlító elemzés és gyakorlati javaslatok, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium 8 www.innocenter.hu 9 http://www.uni-miskolc.hu/ittc/bemutatkozas.html

17

1. Lehetséges megyei jövőkép 1.1.

Cél

Az előző fejezetekben ismertetett helyzetértékelésre, K+F+I helyzetelemzésre és SWOT elemzésre alapozva megfogalmazható Borsod-Abaúj-Zemplén megye lehetséges jövőképe, átfogó célja és kijelölhetők a lehetséges, releváns fejlesztési irányok. A célrendszernek és a fejlesztési irányoknak figyelembe kell venniük azt a kettősséget, amely egyrészt a hosszú távú versenyelőnyt biztosítani képes innovatív húzóágazatokra történő fókuszálást jelenti, másrészről viszont teret ad a megyében kiterjedten jelen levő gazdasági-szociális és társadalmi problémákat orvosló beavatkozásoknak. Ugyanakkor az intelligens szakosodás elveinek megfelelően korlátos számú fókuszpont kialakítására és következetes fejlesztésére kell koncentrálni. Borsod-Abaúj-Zemplén megye lehetséges intelligens szakosodási jövőképe, 2020-ra megfogalmazott távlati elképzelése: 2020-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megye innovációs összteljesítménye eléri az országos átlagot, a húzóágazatok konzisztens fejlesztésével a miskolci növekedési zóna az ország dinamikusan fejlődő, meghatározó ipari és tudáscentrumaként működik és jelentős pozitív externális hatást gyakorol a megyére, az Észak-Magyarország régióra, és a határon túli területekre, a megye ipari és kutatási szereplői kiterjedt és elmélyült határon átnyúló (elsősorban Szlovákia) együttműködéseket folytatnak. Ez a lehetséges jövőkép hozzájárulhat ahhoz, hogy a súlyos gazdasági-társadalmi problémák enyhülhessenek, legalább részben felszámolásra kerüljenek, és a megye kikerüljön az ország leszakadó térségei közül. A megyei intelligens szakosodási stratégia átfogó célja lehet a 2014-2020-as időszakban: A megye versenyképességének fenntartható, kiegyensúlyozott és tartós növelése a megye számára versenyelőnyt jelentő húzóágazatok következetes támogatásával, az innovációs infrastruktúra komplex fejlesztésével. Mint az bemutatásra került, a K+F+I erőteljesen a Miskolci kistérségben koncentrálódik. Az átfogó cél elérésében kulcsszerepe van a miskolci növekedési zóna innovációs és gazdasági potenciáljának növelésében és hasznosításában, amely jelentős húzó hatást gyakorol a periférikus területek fejlődésére is. Kutatás-fejlesztési és innovációs szempontból javasolt lehet előnyben részesíteni: - a csúcstechnológiák megvalósítását, - a világ globális kihívásainak megfelelő, jövő centrikus fejlesztéseket, - a nemzetközi együttműködéseket, a hálózatosodást, a klaszterek fejlődésének segítését, - a kutatási és fejlesztési központok, pólusok kialakítását célul kitűző fejlesztéseket. Más oldalról a régió gazdaságában az innovatív KKV-k súlya csekély. A KKV szektor nagy része alacsony termelékenységű, hiányzik belőle a vállalkozói és innovációs képesség. Továbbá a megye speciális helyzetére való tekintettel megfontolandó a megye gazdasági periféria területein tervezett fejlesztések

18

preferálása oly módon, hogy a gazdasági potenciál szempontjából elmaradott területeken a fejlesztés által generált szociális hatások eredménye minél szélesebb körű legyen. A jövőben szükséges lehet a gazdasági tevékenységek diverzifikációja, ami a meglévő főként exportorientált iparvállalatok, szolgáltató tevékenységek mellett elősegíti a - lehetőleg importot kiváltó - kevésbé konjunktúra érzékeny, az elsődleges fogyasztói kör termékeihez kapcsolódó termelő tevékenységek bővítését (pl. energiatermelés, alapvető élelmiszerek termesztése, feldolgozása). A jövőben célszerű lehet az innovatív tevékenységet végző és export piacra közvetlenül, vagy közvetetten termelő, szolgáltató kisvállalati kör megerősítése. Ennek érdekében kutatás-fejlesztési és innovációs szempontból megfontolandó előnyben részesíteni:  a jövedelemtermelő képesség növekedését,  az új vállalkozások, lehetőleg innovatív start-up vállalkozások alapításának feltételeit megteremtő környezet kialakítását célul kitűző fejlesztéseket. A kutatás-fejlesztés és innováció területén továbbá megfontolandó kiemelten kezelni: - A tudásteremtés érdekében az elérhető legmagasabb szintű kutatási infrastruktúra kialakítását, amely az IT fejlődésének trendjeivel összhangban integrált hálózattá szervezhető, és amely kapcsolódási lehetőséget nyújt az európai és más kutatási infrastruktúrákhoz. - A tudás transzfer folyamatok elősegítése érdekében a kompetens kutatók mobilitásának elősegítését az intézmények, szakterületek és a vállalati szektor között, az eredményes tudásmegosztást a közfinanszírozású kutatás és az ipar között. - A tudás felhasználásának érdekében az állami és magán szektor együttműködésére épülő kutatási és innovációs hálózatok, klaszterek kialakítását, amelyek biztosíthatják az emberi és pénzügyi erőforrások kritikus tömegének kialakulását.

1.2.

Fejlesztési lehetőségek, kitörési pontok meghatározása, szakpolitikai eszközök

Az intelligens szakosodási stratégia az alább javasolt, lehetséges fejlesztési irányokon keresztül szolgálja az átfogó cél megvalósítását, illetve a fent megfogalmazott lehetséges jövőkép elérését. Javasolt fejlesztési irány 1.: A vállalkozások K+F+I potenciáljának, hálózatosodási feltételeinek, tudás- és technológia-intenzív, valamint foglalkoztatást növelő fejlesztésének elősegítése A fejlesztési irány célja, hogy a gazdaságban hasznosuló, a helyi innovációs szereplők együttműködésén alapuló kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységeit támogassa. Ehhez megteremtődhetnek a modern és korszerű technológiák telepítésének műszaki és környezeti feltételei, a hálózatosodás lehetőségei, továbbá az innovációs folyamatok eredményeként létrejövő termékek, technológiák, módszerek, és eljárások piacra vitelének feltételrendszerei. A régió innovációs folyamatai szempontjából a vállalatok és vállalkozások két meghatározó csoportját különböztethetjük meg. Az egyik az integrációra képes, a régió gazdasági eredményeit lényegesen befolyásoló, döntően nagyvállalati kör. A másik a KKV szektoron belül az innovatív vállalkozások köre.

19

A vállalati innováció és kutatás-fejlesztési tevékenységek ösztönzése kapcsán támogatott és tartósan Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő vállalkozások azok, melyekre építve a jövőben célszerű lehet a helyi gazdaságot megerősíteni, együttműködve az egyetemen zajló kutatás-fejlesztési programokkal. A vállalati szektor versenyképességének javítása a vállalati önálló kutatás-fejlesztési és innovációs potenciál fejlesztésén és a technológia-intenzív vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzésén keresztül képzelhető el. A vállalati szektor versenyképességének, növekedési potenciáljának javításához jelentősen és közvetlenül hozzájárulhat a vállalati önálló K+F+I potenciál fejlesztése, illetve a technológia-intenzív vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése is. Ezért kiemelten fontos lehet az önálló termék, szolgáltatás és technológia fejlesztések elősegítése, a versenyképes-, és high-tech technológiák megvásárlása és adaptálása, az új technológiák, védelem alatt álló új márkanevek, új vagy továbbfejlesztett termékek piacra történő bevezetésének támogatása. A tudás minél jobb piaci hasznosítása érdekében a megye számára kiemelkedő fontossággal bírhat az üzleti célú, nagyobb megtérülési kockázatú K+F projektek megvalósítása, különösen a vállalkozások vezető szerepe mellett, a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek együttműködésével folytatott alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés ösztönzése, majd az eredmények piacra juttatása. A felmérések azt mutatják, hogy ellentétben egy jól működő helyi innovációs ökoszisztémával a megyében dolgozó innovációs szervezetek, illetve az innovációhoz köthető egyéb gazdasági szereplők közötti kapcsolatok esetlegesek, hálózati együttműködésekben csak kis mértékben vesznek részt; a régióban kevés az országos szinten jelentősnek tekinthető innovációs klaszter, illetve a régiók vállalkozásai csak csekély arányban tagjai K+F vagy innovációs jellegű klaszternek. Együttműködés hiányában a KKV-k esélyei és perspektívái egyre kisebbek. A fejlesztési irány elősegítheti, hogy a megye innovációs stratégiájának megfelelő innovációs rendszerkapcsolatok – hálózatok - alakuljanak ki, biztosítva az innovációs lánc egyes elemeit magukba foglaló vállalkozások és szervezetek elemeinek hálózati összekapcsolását és működtetését, az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtését, valamint a hiányzó elemek kialakításának tervezését.

Javasolt fejlesztési irány 2.:Innovációs infrastruktúra, szolgáltatások és finanszírozási rendszer fejlesztése A fejlesztési irány lehetséges célja annak a feltételrendszernek a kialakítása, amely a szükséges infrastruktúrák, a szolgáltatási és kiemelten a finanszírozási háttérrendszerek biztosításával elősegítheti azt, hogy a megye vállalkozásai az innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységük során hozzáférhessenek a megfelelő eszközökhöz, szakmai ismeretekhez, tudáshoz, anyagi- és szellemi, valamint pénzügyi erőforrásokhoz. A kutatás-fejlesztéshez és innovációhoz kialakított infrastruktúra az elérhető legkorszerűbb színvonalat szükséges jelentenie, kihasználva az IT adta lehetőségek keretein belül a hálózatba kapcsolódás és elérhetőség lehetőségét, biztosítva ezzel az európai és más területek legkorszerűbb infrastrukturális eszközrendszereinek az elérését. Magyarországon és különösen a megyében megfontolandó a vállalkozások támogatását szolgáló

20

innovációs komplex szolgáltatások rendszerének, valamint a vállalkozások fejlődését segítő ipari parki infrastruktúra, inkubáció és technológiai inkubáció továbbfejlesztése. Ezért a megye gazdasági bázisát jelentő kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztésein túl a KKV szektor megerősítése érdekében szükség lehet a vállalkozásoknak nyújtott innovációs szolgáltatások bővítésére, valamint hatékony működésük érdekében az együttműködések ösztönzésére. A lehetséges kutatási és innovációs szolgáltatások körét tágabban értelmezve ez kiterjedhet a kutatási, innovációs, hídképző, klasztermenedzsment, kutatáshasznosítási, szellemi tulajdonjogokhoz és szabadalmi ügyekhez kapcsolódó, üzleti, telephely, piacfejlesztési, technológia audit valamint technológiai inkubátor és transzferszolgáltatásokra, partnerkeresésre, kutatási adatbázis fenntartására, innovációs tanácsadás nyújtására, új technológiák figyelésére, külső fejlesztési forrásszerzési lehetőségek keresésére, a szükséges támogatások elérhetőségének biztosítására. A megfelelő hatékonyságú tevékenység elérése akkor lehetséges, ha a prioritásrendszer ösztönzi, lehetővé és elérhetővé teszi az innovációs szolgáltatásokat, technológia transzferhez támogatásokat nyújtó térségi jelentőségű kutatás fejlesztési és innovációs-transzferirodák kiépítését és működtetését. Az innovációs szolgáltatások nyújtásához, adott esetben saját K+F tevékenység végzéséhez szükséges humán és technikai feltételrendszerek megteremtése, kommunikációs hálózatokhoz, könyvtári-, és szakmai adatbázisokhoz való csatlakozások, a szolgáltatások igénybevételi feltételeinek kialakítása, vállalkozások részére történő hozzáférés biztosítása lehet szükséges. A KKV-k körében keletkező szellemi termékek akkor tudnak szabadalom formában is hasznosulni, ha biztosítani lehet a szabadalomkutatási, iparjogvédelmi, innovációs tanácsadási, minőségellenőrzési, tanúsítási, képzési szolgáltatások feltételeinek megteremtését, fejlesztését, komplex innovációs programok megvalósítását menedzselését. Az Észak-Magyarország régió gazdasági stratégiája kiemelt helyen foglalkozik a KKV-k minél nagyobb hányadának beszállítóvá válásával. Ehhez azonban biztosítani szükséges, hogy a fejlett technológiákkal, valamint üzleti megoldásokkal való lépéstartás érdekében hozzájussanak a szükséges tanácsadáshoz, laboratóriumi és egyéb szolgáltatásokhoz. A fejlesztési irány keretein belül ezért a hídképző intézmények, innovációs transzfer szervezetek létrejötte és megerősítése, a meglévő intézmények ilyen típusú tevékenységre való felkészülése, illetve ilyen típusú tevékenységének érdemi fejlesztésére lehet szükség, amelyek akár a szolgáltatások keretei között is biztosítani tudják a fejlett technológiához, tudáshoz való hozzájutást. A hatékony innovációs és K+F tevékenység nehezen képzelhető el biztos finanszírozási háttér nélkül, azonban köztudott, hogy a vállalkozások esetében ezen nagy kockázatokat hordozó tevékenységek a termék-életciklusnak a legkevésbé teherviselő képességet biztosító időszakára esnek. A kutatási eredmények gyakorlati megvalósítása érdekében megfontolandó a potenciálisan nagy eredménnyel kecsegtető ötletek felkarolása, ehhez igazítottan a start-up vállalkozások támogatása. Megfelelő pályázati rendszerek kialakításával, a nagy kockázatú tőkebefektetések lehetőségét elősegítő feltételek biztosításával lehetne elősegíteni, hogy a vállalkozások hozzá tudjanak férni olyan finanszírozási forrásokhoz, amelyek segítségével képesek felvállalni ezeket a nagy kockázatokat jelentő tevékenységeket. Tekintettel arra, hogy a megye gazdasági szereplői általában nem rendelkeznek megfelelő tőkeerővel ahhoz, hogy a jelenlegi, vagy a hozzá hasonló gazdasági viszonyok között jelentős erőforrásokat tudjanak a fejlesztésekre fordítani, megkerülhetetlennek tűnik az e célra rendelkezésre álló pályázati források, valamint kockázati tőke bekapcsolása. A finanszírozási háttér biztosításánál 21

ugyancsak kialakítható annak a közreműködői szervezeti rendszere, amely transzferként kötheti össze a forrásokat kezelő, valamint a forrásokat felhasználni kívánó szervezeteket. Ezen közvetítői funkciók esetén célszerű a már meglévő hálózati elemek (pl. Kamarák és képviseleti irodáik) felhasználása. Javasolt fejlesztési irány 3.: A megyei tudásbázisok fejlesztése, régiós és nemzetközi kapcsolatrendszer megerősítése A fejlesztési irány célja lehet, a kiemelt tudományterületeken működő, kiváló kutatócsoportok, kutató intézetek beruházásainak támogatása, működési feltételeinek javítása, humánerőforrás-fejlesztése. További javasolt cél az innovációs szereplők megye-, régió-, és országhatáron túlnyúló, illetve nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlesztése, hogy az Európai Unió K+F és innovációs folyamatai számára közvetlenül fenntartott pályázati rendszerekből a megye számára minél több forrás intézményes lehívásának (pályázati alapon történő hozzáférésének) keretei kialakuljanak. A megye számára ezért kiemelt fontosságú lehet, hogy az innovációra leginkább képes pontja, Miskolc és ezen belül a Miskolci Egyetem, illetve a kapcsolódó tudományos, kutató intézetek fejlesztése megfelelő hangsúlyt kap-e. A jövőben az egyetem erősségeinek számító, kijelölt kutatási területek10 mentén javasolt fejlesztési programokat indítani, lehetőleg mind több vállalati partner bevonásával, válaszolva a piaci tendenciákra és a keresleti igényekre. Az innováció kapcsán fontos még az annak befogadására való felkészítés, ennek színtere elsősorban a megye jelentősebb városainak köre lehet. Ebben az összefüggésben értelmezve fontos, hogy Miskolc és Kassa együttműködésének erősödésével erősödhetnek a térségi gazdaság szereplői számára érzékelhető pozitív agglomerációs hatások, nőhet a térség innovációra való képesség.

10

A Miskolci Egyetem kutatási programján belül öt kiemelt terület került meghatározásra: 1. Fenntartható természeti- és humán erőforrás gazdálkodás; 2. Alkalmazott anyagtudomány és nanotechnológia; 3. Mechatronika és logisztika; 4. Innovációs gépészeti tervezés és technológiák; 5. A régió gazdasági, társadalmi felzárkóztatását segítő kutatások

22