Háttérdokumentum Győr-Moson-Sopron megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához
2014. szeptember
Tartalom 1. Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából.................................................................................3 Alapvetés ........................................................................................................................................5 2. SWOT elemzés ................................................................................................................................5 3. Lehetséges megyei jövőkép.............................................................................................................9 Tervezett beruházások, fejlesztési irányok, kezdeményezések ...................................................... 13
2
1. Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából
Jelen háttéranyag Győr-Moson-Sopron megye intelligens szakosodási stratégiához (S3) kapcsolódó prioritásainak kialakításához kíván segítséget nyújtani. Az intelligens szakosodási stratégiák az Európai Bizottság kezdeményezésére készülnek Európa-szerte nemzeti és területi szinten annak érdekében, hogy a Strukturális Alapok felhasználása hatékonyabbá váljon, valamint fokozható legyen a szinergia a különböző közösségi, nemzeti és regionális szintű szakpolitikák, illetve a köz- és magánforrásokból finanszírozott beruházások között. Az intelligens specializáció keretében azonosításra kerülnek minden térség egyedi jellemzői és értékei, a folyamat pedig segít rámutatni az egyes térségek versenyelőnyeire, felsorakoztatva a regionális szereplőket és erőforrásokat egy, a kiválóságra épülő jövőkép mögé. A dokumentum, alapozva a korábban már elkészült megyei helyzetelemző és stratégiai dokumentumokra vizsgálja a megye adottságait, lehetőségeit, fejlesztési szükségleteit. A háttérdokumentumok feldolgozása során láthatjuk, hogy a megye gazdasági mutatói régiós és országos szinten is kiemelkedően jó értéket mutatnak (bruttó hazai termék, munkanélküliségi ráta). A megyének sikerült kihasználnia a rendszerváltás után kiváló földrajzi fekvését. Igaz a fenntartható gazdasági fejlődéshez szükséges felsőoktatási kapacitások kiépítése nem ment/megy könnyen. De ezen a téren is jelentősen előrelépett a megye az elmúlt évtizedekben, amit megkönnyített a megye gazdaságát egyébként is meghatározó Audi jelenléte és támogatása is. A megye innovációs teljesítménye országos szinten magasnak mondható, de ez inkább a többi megyére jellemző alacsony értékek miatt van így, az európai versenytárs térségektől jelentősen elmarad a K+F aktivitás a megyében. A helyi KKV-k K+F+I aktivitása meglehetősen alacsony, és a felsőoktatási szektor K+F aktivitásának további növekedése is szükséges, hogy az országos szinten is kiemelkedő vállalati K+F kiadásokkal szinergiában fenntartható legyen a megye gazdasági növekedésének üteme.
3
A megye csak akkor lesz képes fenntartani jelenlegi előkelő helyét az országos rangsorban az egy főre jutó GDP-t illetően, ha sikerül a K+F+I tevékenységet és az ehhez szükséges felsőoktatási bázist tovább fejlesztenie. E mellett szükséges a helyi KKV-k több területen történő fejlesztése (együttműködés, menedzsment, innovációs potenciál, exportképesség stb.), de ezzel párhuzamosan további nemzetközi vállalatoknak a térségbe vonzása is fontos lenne, illetve ez utóbbiak közül a K+F+I orientált tevékenységeket a megyébe telepítők preferálása. E vállalatok jelenléte számos területen jelentene fejlődési lehetőséget a hazai vállalatok számára, aminek azonban feltétele az aktív együttműködés, kapcsolódás ezen vállalatok tevékenységéhez, mélyebb integrálásuk a megye gazdaságába. A megye fontos feladata megtalálni a módját, hogy a megye kevésbé fejlett, esetenként periférikus helyzetbe került térségeit a gazdaság vérkeringésébe bekapcsolja, ami új növekedési potenciált jelentene az egész megye számára. A megyei stratégiai dokumentumok alapján a megyében az alábbi ágazatok megjelenése, koncentrációja erős, melyek alapul szolgálhatnak az intelligens szakosodás irányaihoz is:
-
a járműipar, az elektronikai ipar, a gépipar az élelmiszeripar, a turizmus, az egészségipar, a környezetipar, a logisztika, a tudásipar, a sport- és kulturális szolgáltatások.
4
Alapvetés JELEN DOKUMENTUM AZ S3 FOLYAMAT HÁTTÉRANYAGA, AMELYET KIZÁRÓLAG A NEMZETI SZAKOSODÁSI STRATÉGIA MEGALAPOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SEGÉDLETKÉNT KELL ÉRTELMEZNI. A BENNE TALÁLHATÓ INFORMÁCIÓK NEM HATÁROZNAK MEG SPECIALIZÁCIÓS IRÁNYOKAT, KIZÁRÓLAG A FOLYAMATBAN EDDIG KÉSZÜLT DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSAI. AZ ALÁBBI FEJEZETEK A MEGYÉT ÉRINTŐ REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS STRATÉGIA (2013) VONATKOZÓ FEJEZETEINEK EGYES, RELEVÁNS RÉSZEIT TARTALMAZZÁK.
Ezen felül az alábbi forrásokat használtuk fel: -
Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Koncepció, Helyzetfeltárás Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Program, 1. Stratégiai program; 2. Operatív program Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához, GyőrMoson-Sopron megye
2. SWOT elemzés
2. táblázat: Győr-Moson-Sopron megye innovációs fókuszú SWOT analízise ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
Kedvező földrajzi fekvés (Brno-Bécs-Pozsony - Az országhatárt metsző történelmi utak rossz Budapest innovációs tengely). állapota. A Duna elválasztó hatása (hidak, kompok hiánya). Csökkenő ipari zaj- és egyéb szennyezés kibocsátás a gazdasági szerkezetválással együtt A megye déli területe központhiányos, amely érkező korszerű és a környezeti előírásoknak oldását a jelenlegi kistérségi rendszer nem megfelelő technológiáknak köszönhetően. támasztja alá. A déli központhiányos terület fejlődési dinamikája alacsony. A Régió hazai és nemzetközi összehasonlításban is kedvező általános A Régión belüli gazdasági potenciál eloszlása foglalkoztatási mutatók jellemzik. területileg egyenetlen. A régió fejlettsége döntően ipari fejlettséget jelent, más A megye vándorlási többletet mutat az ágazatokban korántsem jelenik meg ilyen országon belül és a szomszédos országokból. markánsan. Képzett munkaerő megléte. Országosan is kiemelkedő és színvonalas a középfokú iskolakínálat. 5
A megyében két egyetem (SZE, NYME) működik, széles képzési és kutatási kínálattal. Erős ipari német típusú vállalati kultúra, termelés és export. A régió húzóágazatai a mechatronika, az autóipar, a faipar, a környezetipar és az termál-turizmus. A külföldi (főleg német, osztrák, amerikai, japán) befektetők regionális jelenléte meghatározó. A megye összetett és több lábon álló gazdasági szerkezete, sikeres gazdasági szerkezetváltás. Tudásbázis erősödése megindult: egyetem-, tudásközpont és kooperációs kutatóközpont fejlesztések. Magyar viszonylatban magas fejlettségi szint, az egy főre jutó GDP az országos átlag feletti. Megindult klaszterizációs folyamatok a járműipar, a fa- és bútoripar területén. Változatos turisztikai adottságok: termál-, gyógyvizek, természeti értékek, kulturális örökség, rendezvények, tavak, folyóvizek, kerékpárutak, borvidékek. Kijelölt és forgalmas nyugat-keleti és észak-déli közlekedési folyosók (közút, vasút, Duna) szelik át a megyét. Multimodális rendszerek megalapozása elindult: RO-LA és RO-RO terminál, új és fejlődő logisztikai bázisok (kikötő, repülőtér). A megye adottságai a megújuló energiák – víz, szél, geotermikus, nap, biomassza, bioetanol – hasznosítására nagyon kedvezőek. Az elmúlt években mintaprojektek indultak. A regionális innováció menedzsment szervezeti és együttműködési rendszere kialakult, a vállalkozások számára könnyen elérhetően nyújt értéknövelt szolgáltatásokat. Az innovatív vállalkozások fejlesztési céljai sokrétűek, igényük a mentorálásra jelentős. A régióban a gazdaságfejlesztés szempontjából meghatározó, erős ipari parkok és innovációs központok működnek. Mennyiségileg és kiépítettségében bővülő, minőségében javuló, országosan az élmezőnybe tartozó infó-kommunikációs
A képzés és a munkaerőpiac igényei közötti strukturális különbségek érzékelhetők (hiányszakmák). A képzések Győrben és Sopronban koncentrálódnak. Néhány térségben készségtárgyakat oktató általános iskolai pedagógusok hiánya. A térségi integrált szakképző központ kialakítása nem indult el. Hagyományos ipari és mezőgazdasági ágazatok leépülése, pl. textilipar, élelmiszeripar. A megye kutatás-fejlesztési kapacitása nemzetközi, de országos viszonylatban is gyenge. Gyenge kapcsolatok a multinacionális nagyvállalatok és a helyi gazdasági szereplők között. Szakképzett munkaerő hiánya több ágazatban. A mezőgazdaság adottságai – különös tekintettel a kiváló termőhelyi adottságokra, a történelmi borvidékekre és a biotermelési potenciálokra – kihasználatlanok. Alacsony a kockázati tőke és az üzleti angyalok tevékenységének intenzitása a régióban. Késnek a gyorsforgalmi utak, a vasúthálózat és a vízi közlekedés (hajóutak, kikötők) tervekkel előkészített fejlesztései. Kombinált szállítási rendszerek forgalmának visszaesése, megszűnése az EU-csatlakozás óta. Késik a környezetbarát megújuló energiahasznosító technológiák K+F munkája, honosítása és gyártó iparának indítása. Az infó-kommunikációs infrastruktúrában fejlettségi szakadék van a győri és a többi kistérség, illetve a városok és a falvak között.
6
infrastruktúra mind a háztartások, mind az intézmények, mind a vállalkozások szintjén.
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
A megye-/országhatár Ausztria és Szlovákia viszonylatában uniós belső határrá vált. A megye három fővárosi agglomeráció metszéspontjában helyezkedik el. A multinacionális vállalatok jelenléte nemzetközi tendenciákat tekintve tovább erősíti a helyi gazdaság integrálódását a globális gazdaságba, a fejlett technológiák meghonosítását, a korszerű menedzsment és vezetési módszerek elterjedését. A régióban felmerülő ötletek gazdáit és feltalálókat minél előbb bevonni az innovációs projektcsatornába. Európai Uniós források bevonása környezettechnológia fejlesztésébe (komplex hulladékgazdálkodás). A régióban meghatározó, erős ipari parkok technológiai parkokká, innovációs központok kompetencia központokká fejlesztése kiválóságokhoz és kulcsiparágakhoz kapcsolódó szolgáltató fókusszal. Egyetemi bázisok hozzájárulnak a magasan képzett szakemberek kibocsátásához. Térségi integrált szakképző központok fejlesztése. A gazdasággal való kapcsolatok erősítését, a gyakorlati szakképzés fejlesztését nemzeti szintű programok segítik. Magas hozzáadott értékű ágazatok szerepének előtérbe kerülése. Gazdasági klaszterek és beszállító hálózatok kialakítása (régiós, határon átnyúló). Innováció orientált gazdasági fejlődésre való áttérés a beruházás orientáltról. A felsőoktatási és a gazdasági szféra közötti hatékony együttműködés, növekvő kutatásfejlesztési potenciál. Nemzetközi együttműködési lehetőségek elérhetővé teszik a közvetlen brüsszeli forrásokat is (pl. Horizon2020).
A nagyobb cégeket idevonzó kedvező és relatíve olcsó bérterületre és bérmunkára alapozott, tömegtermelésre épülő gazdasági fejlődés lehetőségei a Régió számára fokozatosan kimerülnek. Az osztrák dominancia a megyebeli fejlesztési lehetőségeket gyakran korlátozza, szűkíti, a kedvezőbb ausztriai lehetőségek pedig a megye foglalkoztatási helyzetét torzíthatja, illetve településeire kedvezőtlenül hat. A kedvezőtlen világpiaci helyzet hatására a régióban működő innovatív vállalkozások helyzete is romlik, az újak indulása emiatt késlekedhet. Az uniós tagországok mindegyike megnyitotta a munkaerőpiacát az új tagországok számára, amely felerősíti az átmeneti vagy tartós kivándorlást a megyéből bizonyos képzettséggel rendelkezők esetében. Az oktatási kínálat nem tudja követni a gazdaság igényeit. A gyakorlati szakképzés hiányosságai miatt a gazdaság fejlődése lelassul. A külföldi ágazatok mobilitásából adódó sebezhetőség. Az ipar nyugat-európai és a világ konjunktúrától való kitettsége erősödik. Külföldi ágazatok szigetszerű működése továbbra is fennmarad. Az inaktív népesség további növekedése és a szakképzett munkaerő hiánya. A KKV szektor a forrás-és információhiány miatt nem képesek növekedési pályára lépni. A megye kedvező gazdasági helyzete miatt relatíve kevesebb támogatást kap, egyébként optimális fejlesztésekre. A kedvezőtlen szabályozási környezet gátolja a megújuló energiaforrások használatának gyorsabb elterjedését.
7
Az EU források bevonásával a kivételes közlekedés-földrajzi adottságok hatékony „kihasználása”: az európai jelentőségű utak, vasutak és vízi utak fejlesztése, logisztikai központok létesítése, ún. nem kísért jellegű kombinált áruszállítás alkalmazása, a nemzetközi légi és vízi személy- és áruszállítási forgalom bővülése. Forrás: saját szerkesztés
8
3. Lehetséges megyei jövőkép
Az eddigiek során képet alkothattunk a megye általános gazdasági és azon belül innovációs helyzetéről, lehetőségeiről, kihívásairól. Mindezek alapot adhatnak, hogy meghatározhassuk a megye jövőképét, célját és innováció-orientált fejlesztési irányait. A megye jövőképe általános szinten, az alábbi módon kerülhett meghatározásra: "Győr-Moson-Sopron a dinamikus, innovatív és otthonos megye" A megye jövőképében a 2030-ig tartó időszakig azt kívánja elérni, hogy az országos, sőt középeurópai dimenzióban is számottevő gazdaságát megerősítse, annak domináns szektorait (járműipar, gépipar, élelmiszeripar, turizmus) fejleszteni tudja, ezen ágazatokhoz folyamatosan kiépüljenek és megújuljanak a beszállítói közép- és kisvállalkozások, amelyek magas hozzáadott értékű, innovációban egyre teljesebb termék és szolgáltatás skálát tudjanak előállítani, s ezzel a megye versenyképessége növekedjék. A hagyományos gazdasági szektorok mellett új tevékenységek, iparágak és szolgáltatások erősödjenek meg, mint például az egészségipar, a környezetipar, a logisztika, a tudásipar, a sport- és kulturális szolgáltatások. Egyben történjen meg a megyei termelési adottságok teljesebb hasznosítása, bővüljenek és korszerűsödjenek a helyi termék-kínálatok, s ezek jelenjenek meg az európai piacokon. A gazdasági szerkezet által generált, innováció alapú megújítása szükségessé teszi a rendelkezésre álló - és a megye kedvező gazdasági szerkezete miatt a más térségekből idetelepülő – munkaerő-állomány minőségi fejlesztését, a humán erőforrások gyarapítását, az innovációkhoz aktívan kapcsolódni képes bázisainak, intézményeinek fejlesztését, kreativitásra épülő gyarapítását. A kettős megfelelés, vagyis a dinamikus, innováció-orientált ágazatok és a magasan képzett munkaerő-állomány növekvő igénnyel lép fel a területi szerkezet és a települési környezet iránt, annak minőségének állandó emelését követelve meg. A megye innováció-orientált jövőképe a következőképpen hangzik: "Győr-Moson-Sopron megye a meglévő kulcságazatok kompetitív előnyeire és erősségeire építő iparági kiválóságok és kompetenciák felmutatása által nemzetközi szinten is láthatóvá válik. Az innovációs szolgáltatások erőteljes fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy a kulcságazatokban működő helyi vállalkozások innovációs folyamataikat a piaci hasznosulás szintjén is sikerre viszik. A megyében megtermelt bruttó hozzáadott érték növekedése érzékelhetően emeli a régió jövedelemtermelő képességét, lakosságának életminőségét és jólétét"
9
A jövőképhez kapcsolódóan az alábbi általános átfogó célok kerülhetnek meghatározásra:
A gazdaságszerkezet folyamatos megújítását szolgáló humán erőforrás fejlesztés. A településhálózat és infrastrukturális rendszerek adottságainak bővítése a környezeti állapotok megóvásával. A megye belső kohéziójának és interregionális kapcsolatainak erősítése.
A megye innováció-orientált jövőképéhez kapcsolódó stratégiai célok többek között a következőek lehetnek:
A megye adottságai alapján a húzóvállalkozásai innovációs teljesítményének javítása a keretfeltételek javítása és a tudástermelés/hasznosítás közötti kapcsolat erősítése, a korszerű technológiák transzferének elősegítése által, a megerősödött innovatív KKV szektor egy hatékony innovációs ökoszisztémában működjön. A megye korábban jól működött innovációs intézményrendszerének visszaállítása, az itt működő gazdasági együttműködési hálózatok és klaszterek, hazai és nemzetközi kutatási partnerségek támogatása, valamint a támogatási rendszer hatékonyságának javítása a megyei döntéshozatallal, a rendszerszintű hatékony működés elérése érdekében hatáskörökkel és kompetenciával rendelkező megyei/regionális innovációs fórum felállítása. A megyében megfogalmazódó innovációs célú kezdeményezések piaci hasznosításának jelentős segítése azok fokozása érdekében, ennek előfeltételeként a K+F+I támogató rendszer fejlesztése, a piacra jutás hatékony elősegítése, ezáltal a megye innovatív vállalkozásai versenyképességének és innovációs- valamint jövedelem termelőképességének javítása.
Győr-Moson-Sopron megye gazdaságfejlesztéshez, kiemelten az innovációhoz is kapcsolódó specifikus céljai között a következő szempontok szerint határozhatóak meg: Jedlik Ányos Specifikus Fejlesztési Cél – Kreatív humán erőforrások A fejlesztési cél arra irányul, hogy összefogja és rendszerezze a megyében rendelkezésre álló humán erőforrásokat, s azok tudásszintjét emelje, kreativitását fokozza. Egyértelművé vált a megye gazdaságának és társadalmának fejlődéséből, hogy az emberi erőforrások folyamatos és rendszerezett alakítása, fejlesztése nélkül a jövő nem épülhet. A rendelkezésre álló gazdasági bázisok minőségében megújuló, tudásában folyamatosan fejlődő és fejlesztendő munkaerőt igényelnek, melynek képzési rendszereit is változtatni, bővíteni szükséges. A szakképzés rendszerének fejlesztéséhez, a vállalkozói magatartások és kultúra terjesztéséhez, a felsőoktatási potenciálok gazdasági kapcsolatainak alakításához kedvező adottságokkal rendelkezik a megye, s ezen rendszer egységes alakítása a jövő meghatározó záloga. 10
Kühne Károly Specifikus Fejlesztési Cél – Innováció a gazdaságban A fejlesztési cél a termelő szektorokra koncentrál és azoknak innovációs aktivitását kívánja növelni, erősíteni. A helyi gazdaságfejlesztés körülményeinek javítása, az innovációs szemlélet, a fejlesztési ösztönzések, a versenyképesség javítását szorgalmazó keretek megteremtése, s a gazdasági szervezetek együttműködésnek új irányai együttesen lehetőséget adhatnak a gazdasági szerkezet kedvező alakítására, a meglévő dinamika megtartására, sőt fokozására. A specifikus fejlesztési célban külön foglalkozunk a megyében megerősödő turizmus szektorral is, jelezve és igényelve új irányainak fejlesztését, s a meglévő szerkezetek és szolgáltatások megújítását. Külön kezeli, és nagy hangsúlyt fektet a megye mezőgazdaságát és élelmiszeriparát segítő fejlesztési környezet megteremtésére, hogy ezzel is hozzájárul a természeti adottságok hasznosításához, egyben a kedvezőtlen helyzetben lévő települések, térségek gazdasági helyzetbe hozásához. Fejlesztési alapelvnek tekinteti, hogy a gazdaság és foglalkoztatás körülményeinek javítása a megyei területfejlesztési koncepció meghatározó irányelve. Az S3 stratégia kialakítása megköveteli, hogy új prioritások kialakítása során az alábbi lépések végrehajtása megtörténjen. A 3. táblázat a jövőképhez és a célokhoz kapcsolódva megtervezett prioritásokat, intézkedéseket foglalja össze. 3. táblázat: Győr-Moson-Sopron megye intelligens szakosodási stratégiájának prioritásai FŐBB TERÜLETEK, LEHETSÉGES KITÖRÉSI PONTOK 1. A megye innovációs kiválóságainak azonosítása, és (ki) fejlesztése a keretfeltételeinek javítása
2. Az innovációs szolgáltatások és az azt nyújtó intézmény rendszer fejlesztése
3. A megye vállalkozásai versenyképességének javítása, tudásbázisuk (szakmai, innovációs és menedzsment irányú) bővítése
FŐBB TERÜLETEKKEL KAPCSOLATOS, SZÓBA JÖHETŐ INTÉZKEDÉSEK 1/1. A megye felsőoktatási intézményi és tudományos/kutatóhelyi kiválóságainak és kutatóhelyi potenciáljának javítása, a műhelyek kiválóságon alapuló eredményeinek disszeminációja 1/2. A piaci igényeken alapuló, kiválóság alapú, új tudományos/kutató műhelyek létrehozása és fejlesztése
2/1. Innovációs szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztése, beleértve felsőoktatási intézmények és tudományos/kutató műhelyek innovatív szolgáltatásainak fejlesztését is és az egyéni feltalálók segítését 2/2 Klaszterek hálózatos működésének segítése a technológiai és tudástranszfer segítésével, önértékelésen alapuló vállalkozói benchmark rendszer elterjesztése
11
3/1. Vállalkozások minősítési rendszerének fejlesztése, beszállítói képességének növelése, innovációs, tanácsadási igényeinek minőségi kiszolgálása
3/2. A vállalkozások innovációs és menedzsment ismereteinek bővítése, tudatosságuk növelése, nemzetköziesedésük segítése, befektetői tőkevonzó képességének javítása, telephely fejlesztési igényeinek elősegítése
1/3. Nemzetközi és határon átnyúló K+F+I tevékenységbe történő bekapcsolódás lehetőségeinek szélesítése
2/3. Innovációs szabályozási és finanszírozási kezdeményezések indítása, megyei/regionális innovációs támogatási rendszerek újjáalakítása, megyei innovációs monitoring rendszer elterjesztése 1/4. A megye/régió gazdasága 2/4. Szolgáltató fókuszú szakember igényének technológiai parkok, biztosítása kompetencia központok létrehozása és fejlesztése, nyílt innováción alapuló virtuális kompetencia hálózatok létrehozása 1/5 A vállalkozások innovációs 2/5. Az innováció társadalmi képességeinek erősítése, és a beágyazottságának erősítése, kiválósághoz kapcsolódó szemléletformálás, népszerűsítés kockázati tőkevonzó képességeik erősítése
3/3. Kockázati tőke szempontjából kedvező start-up és spin-off vállalkozások beazonosítása, létrehozásának elősegítése
3/4. A vállalkozások piacra jutási és marketing lehetőségeinek elősegítése
3/5. A megye kulcsiparágaihoz kapcsolódó K+F+I szakmai tevékenységek támogatása, K+F+I munkahelyek létrehozásának elősegítése a megyében
1. Prioritás - A megye innovációs kiválóságainak azonosítása, és (ki) fejlesztése a keretfeltételeinek javítása Cél: A tervezett prioritás célja, hogy az egyik legfontosabb innovációs keretfeltétel, a megye kiválóságainak azonosítása és (ki) fejlesztése, valamint a megye kutatás-fejlesztési tevékenysége intenzívebbé és eredményei a megye szélesebb értelemben vett közönsége számára is ismertté, és a gazdaság számára hasznosíthatóbbá váljanak, így a helyi K+F potenciál kihasználtsága, a KKV szektor felé irányuló szolgáltatói hajlandósága, vállalati innovációt támogató szerepe javuljon.
2. Prioritás - Az innováció szolgáltatások és az azt nyújtó intézmény rendszer fejlesztése Cél: A tervezett prioritás célja, hogy a megye vállalkozásinak innovációs elképzelései minél nagyobb arányban jussanak el a komplex innovációs folyamat végéig, azaz a piaci hasznosulásig. További cél a generikus innovációt segítő szolgáltatások fejlesztése, valamint hogy – elsősorban a fejlesztési költségek csökkentése által – a kutatás-fejlesztési tevékenységek intenzívebbé és eredményei a megye szélesebb értelemben vett közönsége számára is ismertté, valamint a gazdaság számára – elsősorban a nyílt innováció népszerűsítésével, gazdasági hálózatokon keresztül, illetve a szükséges finanszírozási és szabályozási feltételek rendelkezésre állásával – hasznosíthatóbbá váljanak.
3. Prioritás - A megye innovatív vállalkozásai versenyképességének javítása, tudásbázisuk (szakmai, innovációs és menedzsment irányú) bővítése
12
Cél: A tervezett prioritás célja, hogy a megye vállalkozásinaknak versenyképessége a nemzeti illetve nemzetközi kitekintésben is növekedjen a szakmai, innovációs és menedzsment ismereteik növelésével. Ennek érdekében szükséges, hogy a fejlesztések forrásigényének biztosítása mellett a gazdasági társaságok az innovációs folyamat elemeivel kapcsolatos módszertani, jogi, üzleti és marketing és menedzsment valamint a minőségbiztosítási és technológia transzfer kérdésekre is érdemi támogatást kapjanak, így a fogyasztói ötleteken alapuló fejlesztések megvalósításában (market pull-típusú innováció) előrelépést érhessenek el új típusú szolgáltatásaikkal, vagy azok szakértőktől való igénybevételével és a nemzetközi piacra lépésük segítésével.
Tervezett beruházások, fejlesztési irányok, kezdeményezések
A megye jövőképe, és az abból levezetett innovációhoz kapcsolódó céljaihoz rendelten többek között az alábbi intézkedésekkel kívánja a megye innovációs potenciálját fejleszteni, annak fejlődéséhez hozzájárulni:
1. A szakképzés és átképzés fejlesztése - megyei átképzési és szakképzési program; - megyei tehetséggondozási program; - megyei ösztöndíjrendszer kidolgozása és működtetése. A megye két megyei jogú városában továbbá a városhálózatban rendelkezésre álló szakképző intézmények. 2. A vállalkozási kultúra aktivitás fejlesztése- a termelési ismeretek, ill. az új termékek és kultúrák terjesztése; - a fiatal vállalkozók felkészítése; - a KKV-k termelési láncba integrálása, gazdasági együttműködések; - befektetés-ösztönzés és a telephelyi infrastruktúra fejlesztése. Az egyetemi bázisokra épülő új technológiák, tudástranszferek (Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár), továbbá azon települések, ahol magas a vállalkozói aktivitás. Ezek döntően a megyei jogú városok.
13
3. Felsőoktatás és gazdaság - a felsőoktatási képzési szerkezet megújításának támogatása, új képzési formák terjesztése, illetve bővítése (távoktatás, e-learning, nyitott egyetem); - a helyi gazdaság K+F+I igényeinek felmérése és azokhoz kapcsolódó programok indítása; - a gazdasági szakemberek bevonása a képzésbe, K+F+I programokba; - Regionális Innovációs és Technológiai Tudáscentrum létesítése Győrben, a Széchenyi István Egyetemen; Egyetemi központok: Sopron, Győr, Mosonmagyaróvár. Az ott megfogalmazott fejlesztési irányok támogatása. 4. Helyi gazdaságfejlesztés és innováció - megyei gazdaság- és vállalkozásfejlesztési program - megyei beszállítói program - megyei szolgáltató és kompetencia program A helyi gazdaságfejlesztés a megye egész területét lefedi, döntően a városokra, illetve a gazdasági csomópont településekre koncentrálódik. A beszállítói program kimondottan az ipari zónákban és ipari központokban érvényesül. 5. A turisztikai kínálat feltételeinek javítása - egészséggazdaság és gyógyturizmus fejlesztési program - örökség és agroturizmus fejlesztési program - aktív turizmus fejlesztési program A turizmus által érintett települések és azok térségei érintettek a program megvalósításában. 6. A mezőgazdasági és élelmiszertermelés ösztönzése - megyei élelmiszer-feldolgozóiparfejlesztési program - megyei mezőgazdaság-fejlesztési program - hal- és vadgazdálkodási program - megyei értéktár kialakítása - megyei fenntartható mezőgazdaság program A alprojekt megvalósítása a megye mezőgazdasági térségeiben és csomópont településeiben érvényesül. Kedvezményezettek a mezőgazdasági vállalkozások, és azok különféle csoportosulása.
A megye fejlesztési prioritásaihoz kapcsolódóan a további fejlesztési elképzelések léteznek, különböző előkészítettségi szinten:
Győri Járműipari Kiválósági Központ kialakítása, valamint magyarországi kutatói kiválósági hálózatának létrehozása és megerősítése 14
A SZE-Győr Járműipari Kutató Központjában kialakított eszköz és kutatói bázisra alapozva, a piaci igényeknek megfelelő irányokban továbblépés a Kiválósági Központ megteremtésének szándékával. Partnerség: járműiparhoz kapcsolódó képzési területen oktató és kutató magyarországi felsőoktatási intézmények és ezek kutatói, kutatóhelye és ezek szakembereinek hálózatba szervezése.
A Nyugat-Dunántúli Mobilis Terminálhálózat és a ráépülő játékfejlesztő Living Lab kialakítása A Mobilis működésének továbbfejlesztése regionális Mobilis-Terminál hálózat kiépítésével, illetve az erre alapozott természettudományos interaktív eszközök fejlesztésére szakosodott Living Lab. A projekt során új eszközök kerülnek kifejlesztésre és legyártásra. Beszerzésre és átalakításra kerül egy kisteherautó/kisbusz, mellyel a Mobilis és eszközeinek a külső helyszínre történő szállítása megvalósítható. Kialakításra kerül a régió nagyobb városaiban egy-egy un-Mobilis Terminál. A Mobilis szükséges részleges eszközcseréjét, illetőleg a Terminálok eszközeinek kiépítését összekapcsoljuk. A központ és a terminál hálózat közötti tervezett, és folyamatos eszközcserével biztosíthatja minden helyszínen a magas fokú érdeklődés fenntartását. A terminálok kialakítását innovációs központokra, szolgáltató házakra alapoznánk, ezzel segítve az ott folyó munka megismertetését, a tevékenység társadalmasítását.
MOVEO ultrakönnyű, összehajtható elektromos robogó fejlesztése, gyártása A projekt célja a MOVEO ultrakönnyű, összehajtható robogó prototípusának továbbfejlesztéséhez szükséges kutatások elvégzése, ezek alapján a robogó fejlesztésének folytatása a használhatóságának, piaci értékének növelése, illetve sorozatgyártásra való alkalmassá tétele érdekében. Ezen túlmenően egy kis sorozatú manufakturális gyártóbázis létrehozása, amely önfenntartó, önfinanszírozó módon tud működni, és biztosítja a jövőbeni fejlesztések és kapacitás növelés alapját, lehetőségét.
Fenntartható mezőgazdasági Magyarországon
technológiák
innovációs
bázis-hálózat
létrehozása
A mezőgazdaság jelentősége napról-napra nyilvánvalóbbá válik (élelmiszer, energia, nemzeti jövedelem, foglalkoztatás, a vidék megtartó ereje, környezetvédelem). Ezen kutatásokhoz szükségesek tudományos inputok, melyek nem piacvezéreltek, amelyekben olyan mezőgazdasági inputokat is kutathatunk, melyek napjaink „globalizációs hengerében” nem „divatosak”, de alternatívákat kínálhatnak pl. a helybeni, szigetszerű, élettér kialakításához, minőségi prémiumkategóriás, természetes élelmiszerek előállításához. 15
