Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Irányítástechnika és Informatika Tanszék
Intelligens Világításszabályozás
Készítette
Konzulens
Szabó Zsolt;Peregi Dávid;Berkes Bence;Rosta Marcell
Dr. Kiss Bálint
2016
TARTALOMJEGYZÉK Köszönetnyilvánítás .......................................................................................................... 3 1.
FEJLESZTÉSI CÉLOK ............................................................................................ 4
2.
A RENDSZER ELEMEI .......................................................................................... 5
3.
ILLESZTŐ ÁRAMKÖRÖK..................................................................................... 7
4.
5.
3.1.
TÁPEGYSÉG ILLESZTÉSE ........................................................................... 7
3.2.
SZENZOR ILLESZTÉSE............................................................................... 10
Szabályzás ............................................................................................................... 12 4.1.
Megvilágított helység ..................................................................................... 12
4.2
Szabályzó ........................................................................................................ 13
Kommunikáció........................................................................................................ 16 5.1.
Protokoll.......................................................................................................... 16
5.2.
A rendszer illesztése ....................................................................................... 16
5.3.
Adatáramlás .................................................................................................... 16
5.4.
Webes felület .................................................................................................. 17
5.5.
Továbbfejlesztési lehetőségek ........................................................................ 18
2
Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnénk köszönetet mondani konzulensünknek, Dr. Kiss Bálintnak, aki szakértelmével, hasznos magyarázataival és a konzultációk során biztosított elengedhetetlen tanácsaival hatalmas segítséget nyújtott önálló laboratóriumunk elkészüléséhez.
3
1. FEJLESZTÉSI CÉLOK Az alkalmazott K+F tevékenység célja egy moduláris vezérlő egység fejlesztése, amely alkalmas egy helyiség bevilágításának irányítására. A vezérlő egység egy szabályozási hurkot zár, amelyben az irányítandó szakasz a helyiség megvilágítási viszonyainak alakulása, a beavatkozó szervek vezérelhető LED lámpatestek vagy lámpacsoportok, a kimenetek pedig a helyiségben elhelyezett fényérzékelők jelei. A helyi irányító berendezés (LLC – local lighting controller) egy mikrovezérlő alapú egység, amely szabványos hálózati protokollokon keresztül tart kapcsolatot a külvilággal és futtatja a helyi megvilágítást szabályozó algoritmust (LLCL – local lighting control law). A fejlesztésre szánt időtartam 3.5 hónap. A fejlesztés eredménye egy LLC demo eszköz. Az eszköz hardver és szoftver komponenseket egyaránt tartalmaz és az alábbi kiépítési munkafolyamatot támogatja.
4
2. A RENDSZER ELEMEI A rendszer fő eleme egy Arduino Mega mikrokontroller és a hozzá egyedi fejlesztésként épített illesztőkártya. Ez egy olcsó és népszerű mikrokontroller, és felhasználóbarát fejlesztőkörnyezettel lehet programozni.
1. Arduino Mega Ezen kívül egy további fontos elem az Arduino Mega mikrokontrollerhez illeszthető Ethernet Shield, amin keresztül a kommunikációt valósítottuk meg a webes felület és a mikrokontroller között.
5
A rendszer egy fontos eleme a fényérzékelő. Az adott teremben beépítésre került 2db. EPV Ecos fényérzékelő. Ez egy invertált karakterisztikával ellátott fényérzékelő, amire külön ügyelnünk kellett az illesztő áramkör megépítésekor.
A rendszer következő eleme a 24V-os kimenettel rendelkező Mean Well tápegység, amit 0-10V-os PWM jellel lehet vezérelni. Az Arduino PWM kimenete 0-5V-os tartományba esik, ezért ezt a transzformációt is az általunk fejlesztett illesztőkártya végzi. A teremben 6db ilyen tápegység került felszerelésre az álmennyezet fölé, jelenleg hármas csoportokban vezéreljük őket, de a jövőben fejleszteni szeretnénk a rendszert úgy, hogy külön-külön tudja a mikrokontroller vezérelni ezeket a tápegységeket. A rendszerünk utolsó eleme pedig a LED fényforrás. Ezekből is 6db található a teremben. Ezek mindegyikében 16db nagyteljesítményű fényforrás található.
6
3. ILLESZTŐ ÁRAMKÖRÖK 3.1. TÁPEGYSÉG ILLESZTÉSE Az első illesztő áramkör az Arduino mega kártya és a LED tápegysége közé kerül be. Az Arduino pwm 3-as és 6-os kimenetét használtuk. Ezek a kimenetek impulzus szélesség moduláltak tehát minél nagyobb a kitöltési tényezője egy impulzusnak annál nagyobb értéket adunk rajta ki. 0 és 255 között lehet állítani a digitális értékét. 0 esetén végig alacsony szintet ad, míg 255 esetén végig magas szintet. A LED-eket egy Mean Well márkájú HLG-150H típusú tápegység hajtja meg, amia hálózathoz kapcsolódik és egy 10V-os pwm jelből állít elő egy 24V-os jelet, mely közvetlenül a világító testekre kapcsolódik. Ezt a 10V-os pwm jelet kell nekünk előállítani az Arduino által. Két fő problémát old meg az illesztő áramkör. Első a feszültség különbség az Arduino kimenete 0-5V-os míg a táp bemenete 0-10V-os. Másik probléma, hogy a mega kimenetét maximálisan 20mA-rel lehet megterhelni, ami kevésnek bizonyulna a táp vezérléséhez. Az illesztő áramkör 24V-ról üzemel. Ez a specifikációban megadott adat volt, mivel a LED világítótestek és a szenzorok is 24V-ról üzemelnek. A 24V-ról 10V-ra való feszültségcsökkentést egy feszültség stabilizátor ic-vel (TS 7810 CZ) valósítottam meg, ez akár 35V-ról isképes 10V-ot előállítani. Kimenetének a terhelhetősége 1.5A, ami nagyságrendi javulás a korábbi 20mA-hez képest. A mi 24V-unk kellően bemenetnek, így az ic két segéd kondenzátorral megfelelően pontos 10V-os jelet tud szolgáltatni a kimeneten. A két segéd kondenzátort a gyártó ajánlja megfelelő értékekkel az adatlapban.
Az elkészült illsztő áramkör (fent stabilizátor ic, lent FET)
Ez a megoldás fogyasztás szempontjából is előnyös, mert a feszültség szabályzó nem disszipál olyan nagy teljesítményt, mint ha egy feszültség osztóval kéne 24V-ról 10-et előállítani. Utóbbi esetben majdnem 2.5-szer többet fogyasztana a kapcsolás, mint most. Az illesztés egy N-csatornás FET-tel (IRLZ 34 N) történik. Gate-jére az Arduino kimenetét kötjük. 7
A kész kapcsolás az alábbi ábrán látható:
Táp illesztő áramkör kapcsolási rajza
Balról haladva egy 24V-os bemenet látható a földhöz képest, ami bemegy a feszültség stabilizátor ic-be, másik oldalán pedig a 10V-os stabilizált feszültség jön ki belőle fixen. Ezt kötjük a LED tápegységére. A táp másik vezetékét a FET drainjére kötjük és a source-át földeljük. Gate-jére az Arduino kimenete kerül, mivel a FET bemeneti ellenállása elméletileg végtelen, ezért a gate áram nulla. Négyszög jelnél ez lefutás esetén hátrányos, mivel a korábban kiadott magas feszültség töltéseit nem szállítja el semmilyen áram, így a váltás lassabb lenne. Ezt kiküszöbölve egy ellenállást tettem Táp illesztő áramköre oszcilloszkópra kötve
8
a gate és a source közé, ami 5V esetén 0.5mA-re megterheli az Arduino kimenetét. Ezzel elérhető az 1µs-nál kisebb lefutási idő 10V-ról nullára. A felfutási idő is kritikus kérdése volt a kapcsolásnak. Mikor kész volt a kapcsolási rajz és ki is voltak választva az alkatrészek, egy próbapanelen raktam össze a kapcsolást, amin méréseket is végeztem. A felfutási idő 15.2 µs lett, ami bőven elegendő a 980Hz-es pwm működéshez. A kapcsolás működése igen egyszerű, ha az Arduino kimenete alacsony (0V), akkor a FET nem fog vezetni a drain és a source között, így nem záródik az áramkör, nem tud áram folyni a LED-eken, így a drain feszültsége is 10V lesz, a tápegységen a feszültség esés nulla. Ha azonban az Arduino kimenet magas jelet ad (5V), akkor a FET vezetni fog a drain és a source között, aminek hatására a drain potenciálja zérus lesz, és a LED tápegységén 10V fog esni. Így világítani fog a LED panelünk. Miután készen lett a mérés a próba panelről átforrasztottuk próba NYÁK-ra az alkatrészeket. Elsődleges tervünk az volt, hogy mind a hat LED-et külön tudjuk vezérelni, így hat ilyen illesztő kártyát csináltunk. Később ez a tervünk technikai okok miatt meghiúsult. Tesztelés közbeni tapasztalatok és változtatások. Mindenképpen védelmet kell kiépíteni a tápfeszültséghez, ami véd a negatív feszültségtől és a túlfeszültségtől, akár energia nélküli impulzus formájában is, mert ezek károsítják a FET-et vagy az ic-t. Ha egy fordított polaritás van a tápon, akkor a FET source-a 24V-ra kerül, gate-je 0V és 5V között változik. Adatlap szerint a FET UGS maximális értéke ±20V, amit így túllépünk és átüt. Ezek után a FET-et nem lehet használni, mert folyamatosan vezetni fog a soursce és a drain között. Erre a későbbiekben az alábbi kiegészítést kapja a kapcsolás. A Zéner dióda megakadályozza a túl nagy feszültséget és a fordított polaritást is. A kondenzátor arra szolgál, hogy a kis energiájú gyors impulzusokat kiszűrje, amik olyan gyorsak, hogy a Zéner dióda nem nyitna ki. Azt a töltést, amit így vinne az impulzus a rendTúlfeszültség védelem (tervben lévő áramköri részlet) szerre, a kondenzátor töltésére meg el, és így van ideje kinyitni a diódának.
9
3.2. SZENZOR ILLESZTÉSE Másik illesztő áramkör a plafonba épített EPV ecos fényérzékelő szenzor, ami a fény intenzitását érzékeli, és annak hatására egy feszültséget ad a kimenetén. A szenzornak inverz karakterisztikája van, tehát a legsötétebb esetben adja ki magából a legnagyobb feszültséget, és a legvilágosabb esetben a minimálist. Az adatlapja szerint 100lux fényintenzitás esetén 10V a kimenete ez alatti fény esetén is 10V. Fényérzékelő karakterisztikája 1000lux esetén 1V alá esik a kimenet feszültsége, míg e fölötti fény esetén ott is marad. Ezt a funkcióját használtuk ki jelenleg a szenzornak. Ezen kívül az emberi jelenlétet is tudja érzékelni, ha legalább egy személy jelen van a teremben, akkor a szenzoron lévő kis piros LED ütemesen villog, és egy másik kimenetét alacsonyra húzza. Ha a mozgás megszűnik a teremben, elindul egy 10sec-os időzítő, s ha lejár, a kimenet újra logikai magas értéket vesz fel. Ezt a későbbiekben energiatakarékosság szempontjából tervezzük használni, hogy ne világítson a teremben lámpa, ha senki sincs a bent. A szenzor illesztő áramkörére két triviális megoldást láttam. Az egyik, amelyik felbontás szempontjából előnyösebb lett volna, ha egy ofszet feszültséget sikerül kivonni a szenzor kimeneti feSzenzor mozgásérzékelő funkciója szültségéből, így kisebb osztó is elég lett volna, hogy beférjünk az Arduino 5V-os bemenetére. Elméleti szinten ezzel nem is lett volna baj, mivel a szenzort közvetlenül nem világította meg semmilyen fényforrás sem, de a tesztelés során sajnos arra kellett rájönni, hogy ha a nap közvetlenül nem is, de például egy tükör segítségével könnyen a szenzorba világíthat. Ezzel az Arduino analóg-digitál átalakítót veszélyeztettük volna, amire ha negatív feszültséget kapcsolunk, tönkremegy. A másik lehetőség egy hétköznapi feszültség osztó volt, itt a probléma éppen a pontosság elveszSzenzor illesztő áramköre
10
tése volt. Ha mondjuk az osztási arányunk 1:2-höz, akkor a felbontásunk pont a kétszerese lesz. Hogy megfelelő osztót tudjunk generálni méréseket végeztünk és megpróbáltuk szimulálni a teljes sötétséget a teremben miközben a kimenetét mértük egy multiméter segítségével. 11V-os maximális értéket mértünk, ami több, mint az adatlapban szereplő adat. Terveztem egy ehhez való osztót. 4.7kOhm-os ellenállásról vettem a kimenetet, és ezzel sorosan kötöttem egy 5.6kOhm-os ellenállást, így a négypólus átviteli függvénye 0.45 lett. Az illesztő áramkörnek ezen kívül a szenzor táplálására is feCsatlakozó ajzatok lelni kellett, 0 és 24V-ot kellett biztosítani. Próba NYÁK-on raktam össze a kapcsolást. Első beüzemelésre minden rendben ment, mert világosban csináltuk. Már ekkor is látszódott, hogy valószínűleg kevés lesz az osztási arány, mert nagyon megközelítettük az 1023-as értéket. Az Arduinoban lévő Atmel 2560-as mikrokontroller analóg-digitál átalakítója 10 bites, így az adatok 0 és 1023 között lehetnek. Sajnos teljes sötétségben meghaladjuk ezt a mérési tartományt, de nem csinálunk kárt a kártyában, mert nem haladjuk meg a kritikus feszültségi szintet, csak így nem tudunk olyan pontosan szabályozni a későbbiekben. Ezt a továbbiakban egy potenciométerrel egészítjük ki, amivel beállítható a pontos osztási arány, úgy hogy a felbontás ideális legyen. A csatlakozók egységesen rj 11-es szabványúak voltak. A szenzorok 6 pin-en csatlakoztak, míg a tápok 4-en. Utóbbiból csak kettőt használtunk. További fejlesztési lehetőség, hogy a szenzor további jeleit is feldolgozzuk a mikro kontrollerrel, ehhez szintén illesztő áramkörre lesz szükségünk. Mindegyik LED csoportot külön tudjunk vezérelni, de egy kimenettel akár több tápegységet is meg tudjunk hajtani. Később nagyobb termekben is fel lehet használni, ahol nem csak 6 panel áll rendelkezésre. Mind ezeket az illesztő áramköröket egy NYÁK-ra forrasztani, amivel átlátható és könnyen kezelhető termék áll elő, amit bárki be tud szerelni.
11
4. Szabályzás
4.1. Megvilágított helység Ahhoz hogy a szabályzó tervezését elkezdhessük, először a helység viselkedésének megvizsgálására volt szükség. A helységet két LED csoporttal világítjuk meg, ezeket tudjuk vezérelni, és van két fényérzékelő szenzorunk, ezekkel tudjuk mérni a megvilágítottságot. Mivel a terem nincs ketté választva, mindkét LED hatással van mindkét szenzorra. Meg kellet mérni az összefüggést a különböző LEDek és szenzorok között. Ezt a mérést ha nappal végeztem, akkor túl sok zavar terhelte, a teremben lévő légáramlatok miatt az ablakon lévő sötétítők kilengései miatt fény szűrődött a terembe, illetve ha valaki mozgott a teremben akkor is másképp árnyékolta te a visszaverődő fényeket. Ezek miatt a mérés eredményei használhatatlanok lettek. Ezért a méréseket megismételtem éjszaka távolról, mikor a teremben nincs senki, és a kívülről beszűrődő fények is lehető legkisebbek. Ehhez szükségem volt a webes felületre melynek bemutatása egy későbbi fejezetben lesz. Ezen a felületen meg tudtam adni, hogy a lámpák mennyire világítsanak, és letudtam olvasni a szenzorok által mért értékeket. A szenzorok 1023-0 közötti értéket adtak ki, inverz karakterisztikával. Ezért egy átskálázást használtam a mérési eredményekre. 0-255 tartományba helyeztem át a mérési eredményeket a linearitást megtartva. 100 90
y = 0,3943x - 10,993
80 70 60 50 40 30 20 10 0 0
50
100
150
200
250
300
LED1-Szenzor1 Ilyen grafikonból készült 4 darab minden egyes LED-Szenzor pároshoz. A vízszintes tengely a LED-et vezérlő PWM kitöltési tényezője a 0 a 0%-os kitöltötség, a 255 pedig
12
a 100%-os kitöltötséget jelenti. A függőleges tengelyen pedig a szenzor által mért átskálázott jelet láthatjuk. A mérési eredmények jól közelíthetőek egy lineárissal. A négy grafikon egyeneseinek meredekségét egy mátrixba helyeztem. M LED1 Szenzor1 0,3943 Szenzor2 0,1122
LED2 0,1196 0,3779
4.2 Szabályzó A kereszthatások kiküszöbölése: Mivel mindkét LED hatással van mindkét Szenzorra, ezért a szabályzáshoz szétválasztása van szükség. Ehhez szükségünk van az előbb mutatott M mátrixra. A Szenzorok kimenő jele felírható a LEDek világításával. S1=m11⋅U1+m12⋅U2+ofszet S2=m21⋅U1+m22⋅U2+ofszet Ahol m11, m12, m21, m22 a mátrix elemei. U1, U2 a LEDek világítási erőssége. S1, S2 a szenzorok értéke. Az ofszet pedig egy eltolás, ami abból adódig, hogy az egyenesek nem az origóban haladtak át, ezért a két meredekségből adódó helyzeten kívül még hozzá kell adni a LED-ek nulla megvilágítása esetén lévő értéket. (ezt csak becsülni tudtam az illesztett egyenes segítségével, mert mint a grafikonon látszik a szenzor ezen a tartományon már nem tudott mérni.) Az előbbi egyenlet mátrixos, és vektoros alakban felírva: S = M ⋅ U + ofszet Bevezetünk új változókat a V1-et és a V2-t. A következő módon: U = M-1 ⋅ V Ezt behelyettesítjük az előző egyenletbe: S = M ⋅ M-1 ⋅ V + ofszet = V + ofszet Ezzel a mátrixot kiejtettük, és két olyan váltózónk van, hogy a két szenzor értéke különkülön csak egy egyik változótól függ. S1=V1+ofszet S2=V2+ofszet Ekkor a szabályzó úgy fog kinézni, hogy a V1 és V2 értéket külön-külön szabályozza, meghatározza, hogy mekkora értéknek kellene lennie, majd ezek után kiszámolja U1 és U2 értékét, és ezeknek megfelelően irányítja a két LED csoportot.
13
V1 és V2 PI szabályzása: A szabályzó megtervezése során a következő paraméterek voltak állíthatóak: T: Integrálási idő Ap: A P-tag erősítése Ezek állításával figyeltük, hogy a szabályzó hogyan viselkedik. A túllövés ne legyen túl nagy, viszont viszonylag gyorsan beálljon a megadott értékre világosság. Kísérletezés után úgy állapítottuk meg, hogy ha T=0,15 s és A=1,5, akkor egy egész gyors, és nem túl nagy túllövésű működést kapunk, ami megfelelő. A szabályzó működése:
Egységugrásra adott válasz. A fenti két ábrán látható a szenzorok által mért érték (skálázás után) A középső két ábrán látható a hibajel. Az alsó kettő pedig a beavatkozó jel.
Megvalósítás: A szabályzás megvalósítása az Arduino saját (C szerű) programozási nyelvén, és saját fejlesztői környeztében történt. Amire a megvalósítás során még figyelni kellet: -
-
Ha 255-nél nagyobb értéket próbálunk kiadni a PWM-en akkor túlcsordul és csak a 255-el való maradékot adja ki. Tehát be kellet állítani, hogyha 255-nál nagyobb értéket adna ki a szabályzó, akkor is csak 255-öt adjon ki. Illetve ugyanez igaz a nullánál kisebb értékekre is. Az integrátorok értékét korlátozni kellet, mert ha akkora alapjelet állítunk be, hogy a rendszer nem képes elérni, akkor a LED-ek maximális vezérlése mellet is
14
-
pörögne felfelé az integrátor értéke, és a későbbiekben, ha kisebb alapjelet állítunk be, akkor csak hosszas idő után történne meg a változás. Ezért az integrátor abszolult értéke maximum 255-ös értéket érheti el. Ha a LED 30 alatti PWM értéket kap, akkor bizonytalan, hogy világít-e, van hogy nem, van hogy igen, de olyan is előfordul hogy villogni kezd, ami zavaró a szobában tartózkodók számára. Ezért ha 30 alatti értéket kellene kiadni a LEDekre akkor, ha 15-30 közötti érték kellene, akkor 30 kerül ki. Ha viszont 0-15 közötti, akkor 0 érték kerül ki. Ezzel elkerüljük a bizonytalan helyzeteket.
További még nem elkészült fejlesztési feladatok, és ötletek:
-
-
-
A kis kiadott értékek esetén hiszteriéz szabályzást megvalósítani, mert még így is előfordul, hogy a kiadott érték 15-16 között billeg, ezért a lámpa villog. T és Ap pontos, optimális kiszámítása, nem csak tapasztalati úton történő beállítása. A szabályzás során hozzáadott ofszetek az éjjeli mérés során kimért értékek, azonban, ha a terembe külső fény is jut, például az ablakon vagy ajtón keresztül akkor ezek az érétkek nagyban eltérőek, a mértektől. Ezért nappal ezt a hibát az integrátor szűri ki, ami jelentősen lassítja a beállást. Ennek az ofszetnek a dinamikus számolása, vagy becslése megtehető a kiadott és a mért értékekből. A kiadott és a mért értékekből kiszámolható, hogy mi az az érték, amit még el lehet érni a LEDek segítségével, és a felhasználó számára jelezni, hogy mi az az érték, ami felé hiába állítja az alapjelet, az nem lesz elérhető. Az integrátor értéke a felhasználó által nullázható legyen, vagy amikor mód váltás történik automatikus nullázás történjen. Mert előfordul, hogy kis beavatkozó jel esetén is nulla értéket mér a szenzor, és így a hiba 0, de az integrátorban lévő érték miatt megmarad az a kis beavatkozó jel. Így hiába húzza a felhasználó nullára a fényerősséget a LEDek egy kicsit még világítani fognak.
15
5. Kommunikáció
5.1. Protokoll A rendszert az MQTT (Message Queuing Telemetry Transport) protokollhoz illesztettük. Ezt oylan kommunikációra fejlesztették ki, ahol kevés adat küldése elegendő, vagy a kapcsolat sebessége limitált. Ez tipikusan a gépek közti kommunikációt foglalja magában. A protokoll egy Publish/Subscribe rendszert valósít meg amihez szükség van egy Üzenet Broker-re, amihez az eszközök csatlakozhatnak. A működés folyamata a következő: A client csatlakozik a szerverhez, és feliratkozik egy vagy több témára. Amennyiben egy másik client az előző által feliratkozott témában publikál valamit, akkor azt az első client megkapja. Ahhoz, hogy egy client egy adott témában tudjon publikálni, nem kell feliratkoznia a témára.
5.2. A rendszer illesztése Az MQTT Brókert Node.js-ben valósítottuk meg, a mosca modul segítségével. A web böngésző kiszolgálásához szintén egy Node.js szervert használtunk, ami a böngésző irányába történő valós idejű, kétirányú kommunikációért felelős websocket szervert is tartalmazza, és MQTT client-ként is funkciónál. Ezek után a teljes rendszer blokkvázlata a következő:
5.3. Adatáramlás A szerver az adatáramlás szempontjából egy közvetítő elem a böngésző, és az arduino között. Az arduino bizonyos időközönként elküldi a beavatkozó jelek, és a szenzorok értékeit. Ezek a szerveren keresztül továbbításra kerülnek a böngésző felé. A böngészőből hasonlóképpen az alapjelet, illetve az Automatikus/ Manuális mód közti választást küldjük a szervernek, ami ezen keresztül eljut az arduinohoz, majd ott feldolgozásra kerül.
16
5.4. Webes felület A Webes felület két nézetből áll. Az egyik nézet az Automata mód. Ebben a módban a két csúszkával az alapjelet tudjuk megadni a szabályzónak. A legfelső grafikonon az alapjel, és érzékelő értékének alakulását követhetjük nyomon. A középsőn a hiba jelenik meg, míg a legalsón a beavatkozó jeleket láthatjuk.
Manual módban, a csúszkával a beavatkozó jelet vezérelhetjük. Ebben az esetben nem történik szabályzás, ezért csak a beavatkozó jel, és az alapjel látható közös grafikonban ábrázolva.
17
5.5. Továbbfejlesztési lehetőségek
A webes felület egyelőre statikus, kilehetne egészíteni egy adatbázissal, amiben a múltbéli adatokat lehetne tárolni, és ezeket később visszalehetne nézni. Fel lehetne készíteni a webclientet és a szervert arra, hogy egy adott felhasználó tetszőleges grafikonokkal, és beviteli mezőkkel saját felhasználói felületet alakítson ki, és így irányítani tudja az összes szerverre kapcsolódott eszközét. A kommunikáció jelenleg nem használ titkosítást, és azonosítást. Valós felhasználás esetében ezek nélkülözhetetlen elemek. Okostelefonos alkalmazás fejlesztése. Fogyasztás monitorozása.
18
