Háttérdokumentum Nógrád megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához
2014. szeptember
Tartalom 1.
Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából.............................................................................3
Alapvetés............................................................................................................................................5 2.
SWOT elemzés ............................................................................................................................5
Innovációs kezdeményezések ...........................................................................................................9 3.
Lehetséges megyei jövőkép ...................................................................................................... 11
Javasolt cél ....................................................................................................................................... 11 Javasolt beruházások...................................................................................................................... 12 Javasolt fejlesztési irányok ............................................................................................................. 13 K+F+I irányok, kezdeményezések .................................................................................................. 13
2
1. Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából
Jelen háttéranyag Nógrád megye intelligens szakosodási stratégiához(S3) kapcsolódó prioritásainak kialakításához kíván segítséget nyújtani. Az intelligens szakosodási stratégiák az Európai Bizottság kezdeményezésére készülnek Európa-szerte nemzeti és területi szinten annak érdekében, hogy a Strukturális Alapok felhasználása hatékonyabbá váljon, valamint fokozható legyen a szinergia a különböző közösségi, nemzeti és regionális szintű szakpolitikák, illetve a köz- és magánforrásokból finanszírozott beruházások között. Az intelligens specializáció keretében azonosításra kerülnek minden térség egyedi jellemzői és értékei, a folyamat pedig segít rámutatni az egyes térségek versenyelőnyeire, felsorakoztatva a regionális szereplőket és erőforrásokat egy, a kiválóságra épülő jövőkép mögé. A 2010-es évet követően Magyarországon újra előtérbe kerültek a megyék. Ennek a tendenciának köszönhetően vált szükségessé, megyei szintű innovációs fejlesztési stratégiák kidolgozása. A stratégia elkészítése összhangban van az Európai Bizottság azon célkitűzésével, hogy a kutatási és innovációs stratégiák helyi szinten készüljenek el annak érdekében, hogy az EU Strukturális Alapok felhasználása hatékonyabbá váljon. Az intelligens specializáció keretében azonosítani kell minden megye egyedi jellemzőit, meg kell határozni azokat a tudásspecializációkat, amelyek leginkább illenek az innovációs potenciálhoz, rá kell tudni mutatni a régió versenyelőnyeire, és fel kell tudni sorakoztatni a helyi szereplőket valamint erőforrásokat egy, az épülő jövőkép mögé. Az elérni kívánt hatások összhangban állnak a Közösségi Stratégiai iránymutatásokban rögzített elemekkel, elsősorban a tudás és innováció, valamint a munkahelyteremtés területén. A megye versenyképességének javítása hozzájárul a tudásalapú és innováció orientált gazdaság kialakulási feltételeinek megteremtéséhez, mellyel elősegíthető a hátrányos vagy leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatása is. A stratégiának arra kell irányulnia, hogy valamennyi eszközével és akciójával közvetlenül és közvetve is élénkítse a foglalkoztatást.
A feldolgozott dokumentumok alátámasztják, hogy az Nógrád megye az ország gazdaságilagtársadalmilag elmaradottabb térségei közé tartozik. A foglalkoztatás terén az országos átlaghoz viszonyítva kiemelt szerepe van az iparnak, és jelentőségében kisebb a szolgáltatás és a kereskedelem súlya, amik azonban fejlődő tendenciát mutatnak. A munkanélküliségi ráta tartósan magas, de ez nem jelenti a megfelelő színvonalú szabad munkaerő rendelkezésre állását, mert nagy az elvándorlás, amely döntően a szakképzett és a felsőfokú végzettséggel rendelkező rétegeket érinti. Ennek legfőbb oka, hogy a térségben nincs felsőfokú oktatási intézmény, így a szellemi elit már a képzési fázisban elhagyja a megyét, és mivel a tanulmányok befejeztével az adott élettér több versenyképes állást kínál, nem is tér vissza. Ipari és mezőgazdasági termeléshez való hozzájárulását, földrajzi adottságait tekintve az Európai Unió szempontrendszere a térséget a fenntartható növekedés szempontjából leszakadó régióként, értékeli, amely vidékies térségként jellemezhető, jelentős ipari teljesítménnyel, és csökkenő lakosságszámmal.
3
A regionális K+F+I teljesítmény alapján Nógrád megyét az alábbiak jellemzik: – – –
a K+F tevékenységek elsősorban a termék-innovációban merülnek ki, az innovációs befektetés nemzetközi és hazai összehasonlításban is alacsony, csekély az innovatív KKV-k súlya a régió gazdaságában.
4
Alapvetés JELEN DOKUMENTUM AZ S3 FOLYAMAT HÁTTÉRANYAGA, AMELYET KIZÁRÓLAG A NEMZETI SZAKOSODÁSI STRATÉGIA MEGALAPOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SEGÉDLETKÉNT KELL ÉRTELMEZNI. A BENNE TALÁLHATÓ INFORMÁCIÓK NEM HATÁROZNAK MEG SPECIALIZÁCIÓS IRÁNYOKAT, KIZÁRÓLAG A FOLYAMATBAN EDDIG KÉSZÜLT DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSAI. AZ ALÁBBI FEJEZETEK A MEGYÉT ÉRINTŐ REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS STRATÉGIA (2013) VONATKOZÓ FEJEZETEINEK EGYES, RELEVÁNS RÉSZEIT TARTALMAZZÁK. Ezen felül az alábbi forrásokat használtuk fel:
Nógrád megye feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terve; http://www.nkik.hu; Nógrád megye Területfejlesztési Programja; Nógrád megye Területfejlesztési Koncepciója; http://www.nih.gov.hu.
2. SWOT elemzés ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
1) Az alkalmazott kutatások száma többszöröse az alapkutatásnak. 2) A régióban működő magyar és multinacionális nagy-, és középvállalatok világszínvonalú technológiával rendelkeznek. 3) A vállalkozói klaszterek, hálózatok kiépítésére irányuló kezdeményezések erősödése. ábra). 4) Az ipar területén végbement szerkezetváltás 5) A folyamatosan bővül a külföldi tulajdonú, termelő vállalkozások jelenléte (pl. Bosch) és foglalkoztatottaik létszáma, amelyek közül néhány a fejlesztési tevékenységét is a megyébe telepítette 6) Nemzetközi hatóerejű integrátorvállalatok jelenléte a vegyipar, gép- és járműipar területén 7) Főváros közelsége 8) Jól hasznosítható határ-menti pozíció 9) A munkaerő iskolázottsági szintje magas 10) A régió tudományos teljesítménye nemzetközi összehasonlításban jó, néhány
1) A megye az összesített mutatók alapján az elmaradott térségek közé tartozik. 2) Rendkívül alacsony megyei innovációs teljesítmény 3) Országos összehasonlításban is alacsony a K+F ráfordítás 4) Hazai és európai összehasonlításban a szabadalmi bejelentések száma alacsony 5) A felsőfokú végzettségűeket nem települnek vissza a megyébe 6) K+F területen tevékenykedő szakemberek aránya alacsony 7) Nincs a megye területén felsőoktatási intézmény 8) Hiányzik a vállalkozások innovációs tevékenységét ösztönző közvetítő szervezetek hálózata 9) Kevés az innovatív vállalkozások száma 10) A megyében kevés ipari park található, és kevés szabad terület van 11) A barnamezős területek nagyon elavultak
5
területen (pl. az egészségiparhoz kapcsolódóan) kiemelkedő eredményeket ér el 11) Erős hagyományok az iparban
12) A potenciális innovációs szereplők nemzeti, vagy nemzetközi hálózatokban való részvétele elenyésző, a regionális megyei vállalkozások nemzetközi kapcsolatrendszere fejletlen 13) Kockázati tőke hiánya (ez országos probléma) 14) Az innovációhoz kapcsolódó szervezetek és hálózatok működése esetleges és koordinálatlan 15) A régió elérhetősége bizonyos (pl. légi, vasót) közlekedési módokon korlátozott 16) Gazdasági fejlettségi különbségek a megyét alkotó térségek között 17) A munkanélküliségi ráta magas, emiatt a foglalkoztatási arány alacsony; így rendkívül kedvezőtlen a régió munkaerő piaci helyzete VESZÉLYEK
LEHETŐSÉGEK 1) Hazai illetve uniós K+F+I pályázati források további bevonása az új ciklusban (HORIZONT 2020) 2) Nemzetközi (különösen regionális szinten) együttműködés ösztönzése, kiemelve a határ menti szomszédos régiókkal való kapcsolatrendszer erősítését. 3) Nemzetközileg is versenyképes K+F+I kapacitások, központok kiépülése/kiemelt támogatása. 4) A KKV-k számára szóló innovációt ösztönző intézkedéscsomagok, pályázati források megjelenése. 5) Környezettudatosság erősödése. 6) Újfajta gazdasági húzóterületek, húzóágazatok fejlesztése, erősítése, prioritásainak kijelölése (nanotechnológia, mechatronika, környezetipar, energetika). 7) A már működő és kialakult vállalkozói klaszterek, hálózatok számára fenntartható támogatói környezet kialakítása. 8) Biogazdálkodás, megújuló energiák szélesebb körű bevonásával az agrárium jelentőségének növelése.
1) Az innovációs rendszer szereplőinek nagyfokú függősége a pályázati finanszírozástól 2) A globális gazdaságpolitikai tényezők kedvezőtlen alakulása miatt csökken a befektetési hajlandóság, 3) Az innovációs forrásokra a régió nem képes pályázni, a megfelelően alátámasztott projektek és a szükséges sajáterő hiányában. 4) A régió gazdasági leszakadása tovább növekszik 5) A kedvezőtlen gazdasági körülmények hatására a régióban működő vállalkozások kritikus helyzetbe kerülhetnek. 6) A termékfejlesztés elmaradása miatt a KKV-k piaci lehetőségei csökkennek, KKV-kat tartós tőkehiány jellemzi különösen a K+F-re fordítandó források tekintetében. 7) Az interregionális gazdasági kapcsolódási pontok nem épülnek ki kellő mértékben. 8) A tartós munkanélküliség és azzal összefüggő szociális problémák fennmaradnak, erősödnek, a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek integrációja elmarad
6
9) Kedvező környezet kialakítása, amely növeli a vállalatok K+F ráfordítását, a cégek hazai K+F-be történő bekapcsolódását. 10) Regionális KKV-k beszállítói hálózatának fejlesztése, amely kapcsolódik az aktív innovációs tevékenységet végző multinacionális cégek tevékenységéhez. 11) Az innováció felfogásának korszerűsítése. 12) A képzési struktúra elkezdett igazodni a vállalkozások igényeihez. 13) A megyei innovációs rendszer koordináció hatékonyságának növekedése 14) Nagy növekedési potenciálú ipar kialakulása a megyében a kulcságazatokhoz kapcsolódóan 15) A mérnöki kompetenciák fejlesztése 16) Barnamezős területek magas száma
9) A stratégia megvalósításához nem áll össze a megyei intézményrendszer 10) A kulcságazatokhoz kapcsolódó kutatási infrastruktúra a technológiák gyors fejlődése következtében rövid idő alatt elavul, ezért fejlesztésének elmaradása esetén versenyképtelenné válik 11) A magasan képzett humán tőke további elvándorlása, agyelszívás fokozódása 12) A kulcságazatok területén a szektorspecifikus nagyvállalatok nem jelennek meg 13) A megye általános gazdasági helyzete konzerválódik vagy romlik, nem indul meg a dinamikus felzárkózás 14) A megyei közlekedési infrastruktúra (pl. légi, vasúti, stb.) további fejlesztésének elmaradása
Erősségek: A megyében működő magyar és multinacionális nagy-, és középvállalatok világszínvonalú technológiákkal is rendelkeznek, amelyek integrátori szerepe növelhető, K+F+I tevékenységükben rejlő lehetőségeik jobban kihasználhatók, különösen a gép- és járműipar területén. A megyében meginduló hálózatosodás tervszerű és irányított fejlesztésével, kihasználva a fenti adottságokat kialakíthatóak az alkalmazott K+F+I tevékenységek. A meglévő erősebb innovációs tevékenység elő fel kell építeni az alap és ipari kutatási tudásközpontokat, így a teljes innovációs láncot lefedve, új, nemzetközi szinten is versenyképes termékek/eljárások vezethetők be. Ki kell használni a határ-menti pozíció előnyeit is. Gyengeségek: A gyengeségek megszüntetése és felszámolása érdekében javasolt több egyéb mellett kezelni ezek közül a megye nagyon alacsony regionális innovációs teljesítményét, és a munkanélküliség változatlanul magas színvonalát. A kis- és középvállalkozások tőkehiányosak, rendszeres likviditási gondokkal küzdenek, piaci pozícióik, versenyképességük, jövedelemtermelő képességük gyenge, alacsony az együttműködés szintje, mely problémák fokozottan érvényesek a 2009. évi gazdaságipénzügyi válság óta. Példaként hozható a felsőoktatási tudásközpontok létrehozását és a felsőfokú végzettségűek elvándorlásának megakadályozására teendő lépések átgondolása. Egy javaslat lehet a problémakör kezelése érdekében a piacképes, fenntartható K+F+I programok kidolgozásának és megvalósításának ösztönzése, valamint az innovációs eredmények piacra vitelének elősegítése. Az erős gazdaság fontos eleme a magas hozzáadott érték. A termelő, innovatív ágazatokban ma nincs meg a megfelelő képzettségű szakember, amely problémakört a magas elvándorlási arány még jobban fokozza. A megyét érintő fejlesztési stratégiáknak és a hozzá kapcsolódó lépéseknek erősíteni kell a régióban a szellemi erő megtartását és növelését. Lehetőségek:
7
Az innováció mind haza, mint Uniós forrásból kiemelten van támogatva napjaikban. Egy ilyen nehéz helyzetben lévő megyének akár érdemes ezt is kihasználnia. Ennek egyik eszköze lehet a regionális vállalkozások európai kutatás-fejlesztési és innovációs célú pályázati programjaiban való részvételének intenzívebb támogatása, ezáltal nemzetközi innovációs rendszerbe való integrálása. A határ-menti fekvés és Budapest közelsége lehetőséget biztosít a nemzetközi kutatás-fejlesztési együttműködésekben kialakítására. Szintén fontos a barnamezős területek felvirágoztatása, elsősorban tudásintenzív tevékenységek betelepítésével. Veszélyek: A megyét érintő veszélyek nagy része a válsághatásokat, ill. a korábban is azonosított adottságokból és gazdasági-társadalmi környezetből adódó veszélyforrásokat takarja. Ezek a veszélyforrások több évtizedes folyamatok eredményeképpen alakultak ki, felszámolásuk is hosszabb időt vesz igénybe, illetve elengedhetetlen a célzott, tudatos és folyamatosan monitoringozott beavatkozás. Továbbra is jelentős problémát okozhat a foglalkoztatás kérdésköre, a kis- és középvállalkozói kör, mely a jelen körülmények között jelentős gondokkal küszködik, munkahelyteremtés és megtartás. A megfelelő szaktudás más régiókba, vagy esetleg külföldre történő elvándorlásához, brain-drain-hez vezethet.
Összegzés: Ezek alapján a jövőben a K+F+I fejlesztése érdekében – a gyengeségek leküzdése, s az erősségek és lehetősége kihasználása érdekében – többek között, de nem kizárólagosan támogathatóak olyan törekvések, mint: A megye gazdaságának továbbra is szüksége van a külső tőkebevonásra, a gazdasági teljesítmény növelése, nagyobb vállalkozások, befektetések megvalósítására. A tőkebevonás érdekében vonzó telephelyi adottságok kialakítására kell törekedni, melyben elsősorban a kihasználatlanul álló barnamezős területek lehetnek segítésül. Haladéktalanul a megyébe kell hozni egy, de inkább több felsőoktatási intézményt, a tudás jellegű pólusok kialakításához, a viszonylag jónak mondható szakképzés mellé komoly (és a K+F tevékenységek folytatásához elengedhetetlen) elsősorban mérnöki képzésbeindításához. Ez a lépés kedvezően hatna a negatív demográfiai folyamatokra, a megye szellemi elitjének elvándorlásának megszűnésével. A megfelelő felsőoktatási intézmények bevonásával megkezdődhet a K+F tevékenységet végző cégekkel a hálózatosodás, illetve új vállalkozások térségbe vonzása. Ezek az együttműködések olyan befektetéseket is vonzhatnak, amelyekkel együttesen csökkenthető a munkanélküliség és javítható a régióban élők életszínvonala, azaz az innovációs teljesítményen keresztül közvetlenül javítható a régió gazdasági teljesítménye. A térség hosszú távú gazdaságfejlesztése érdekében az elsődleges prioritást a K+F tevékenység megerősítésére épülő, sikeres innovációk támogatásának, ösztönzésének kell adni, különös tekintettel a prioritásként megfogalmazható megyei húzóágazatokra. Csak akkor lehet sikeres a régió gazdasági, társadalmi felzárkózása, ha a magas hozzáadott értéket képviselő ágazatok fejlődése dinamizálódik. Ennek elemi feltétele az innovációs növekedési pontok kialakítása, életképességéhez szükséges feltételek megteremtése, és a szükséges forrásokhoz való hozzáférés. Az egyszerű infrastrukturális elemek (például üzemtelepítés, útépítés) kiépítésével, fejlesztésével csak a kezdő lépést lehet megadni ezen fejlődéshez, mely nem is lesz elég dinamikus, ha nem kapcsolódik
8
hozzá komoly tudás és humánerőforrás, valamint nem indul meg a hálózatosodás a kutató központok, a nagyvállalatok és a kkv-k között. Szintén fontos és jelenleg elmaradott a megyében a beszállítói rendszerek kialakítása. A hálózati kialakulások elsődleges területe a beszállítói rendszerek kialakítása, mely komoly és hosszú távú együttműködéseket garantál, melyre a kkv-k építhetik a jövőbeni stratégiáikat, stabilitásukat és bátrabban mernek invesztálni, bővíteni és nyitni az innováció felé. Az együttműködéseket és hálózati kapcsolatokat a szinergiahatások kihasználása érdekében elő kell segíteni a megfelelő háttértudás (innovációs menedzsment, hálózatszervezés, hálózati marketing, stb.) birtokában lévő hálózatszervező, összefogó központok, szervezetek kialakulását, működését. Az innovációs növekedési pontok, különösen a spin-off cégek esetében folyamatos tanácsadást és segítő hátteret igényelnek, amelynek infrastrukturális feltételei (innovációs centrumok és hálózatok, inkubációs központok) továbbfejlesztendőek. Növelni kell a megyén kívüli tudásközpontok, valamint a keresleti oldal kapcsolatteremtő képességét annak érdekében, hogy a térség vállalkozásai a megfelelő informáltság birtokában könnyen és gyorsan kapcsolatba tudjanak lépni a technológiai megoldásokat szállítani képes kínálati oldal szereplőivel, függetlenül területi elhelyezkedésüktől. A kapcsolatrendszert kétirányúvá téve el kell érni azt, hogy a megye tudásközpontjai a piaci igényekre alapozott fejlesztéseket tekintsék tevékenységük fő irányának, ténylegesen betöltve a tudásközpont térség- és gazdaságszervező funkcióit. A jelenleg a megyében működős és K+F tevékenységet folytató cégek helyben tartása elengedhetetlen az innovatív munkaerő foglalkoztatására alkalmas, fajlagosan magas hozzáadott értéket biztosító ágazatok fejlesztése mellett. A kutatási eredmények gyakorlati megvalósítása érdekében fontos a potenciálisan nagy eredménnyel kecsegtető ötletek felkarolása, ehhez igazítottan a start-up vállalkozások támogatása.
Innovációs kezdeményezések A felmérések azt mutatják, hogy a megyében az innovációhoz köthető gazdasági szereplők közötti kapcsolatok esetlegesek, hálózati együttműködésekben csak kis mértékben vesznek részt; a megyében nincs jelentősebb innovációs klaszter, illetve a vállalkozások sem tagjai K+F vagy innovációs jellegű klaszternek. Együttműködés hiányában a KKV-k esélyei és perspektívái, mint azt a nemzetközi gyakorlat igazolja egyre kisebb. A klaszterek létrehozására eddig létrejött törekvések érdektelenségbe fulladtak, elhaltak: üvegipari klaszter, Nógrád Gazdaságért Együttműködés, megyei gazdasági kerek-asztal. A klaszterszerveződés a régió többi megyéjéhez képest pár év késéssel indult el Nógrádban. A korábbiaktól erősebb és megalapozottabb formációnak számít a 2011. évben a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Salgótarjáni Intézete tanárai által létrehozott és a KRF ÉszakMagyarországi Regionális Fejlesztési Zrt. leányvállalata, a Bodrog-Hernád-Sajó Térsége Fejlesztési Kft., mint klaszterműködtető társaság közreműködésével folyamatosan aktív, fejlődési pályán mozgó Energetikai, Gép- és Acélszerkezet Gyártó és Mechatronikai Beszállító (EGME) Klaszter, amely 26 nagy és kisvállalatot foglal magába. Nógrád megyén túl nyúlik a Palóc Út Klaszter Egyesület tevékenysége, amely a turizmus területén szerveződött. Szécsényi székhellyel jegyezték be a Víz- és Környezetgazdálkodási Klasztert, azonban a megye gazdaságába nem integrálódott érezhető módon. Az alternatívák között a jövőben ezen is lehet változtatni, új klaszterek létrehozásával, de mint látható a meglévők hatékonyságának növelésében is van potenciál.
9
A megye K+F potenciáljának talán legnagyobb problémája, hogy nincs egyetemi, illetve non-profit kutatóhely. A világ minden pontján, elsősorban az alapkutatások és ipari kutatások terén elképesztő katalizátorai az ilyen központok az innovációnak. Ennek a hiánya egyelőre behozhatatlan hátrány a megyének. Ennek hiányában erőteljes Budapest centrikusság figyelhető meg, illetve a megye nyitott az Észak-magyarországi régióban található Miskolci Egyetemmel és egyéb szervezetekkel is a képzés és innováció területén. Ugyanakkor a területi távolság, a kulturális és társadalmi különbségek miatt, ezek az intézmények nem tudnak olyan meghatározó szerepet betölteni a nógrádi K+F terén, mint egy saját kutató központ. Ezt a megállapítást rendkívül jól alátámasztja, hogy nem ismert semmilyen spin-off kezdeményezés a megyében. A külső kapcsolatrendszer értékelésekor alapot adhat a szomszédos szlovákiai térséggel fennálló együttműködések számba vétele. Ennek azonban sikeres kutatás-fejlesztési eredményei eddig nincsenek, inkább kulturális és turisztikai kezdeményezések vannak. A megyei vállalatok export orientációja elsősorban az Európai Unió, azon belül is legerősebben Németország felé mutat. Az export döntő hányadát a külföldi tulajdonú vállalatok adják a beszállító ágazatokban, illetve a gépiparban. A KKV-k export megrendeléseire jellemző, hogy sok esetben alulárazott alvállalkozói szerződéseket teljesítenek, melyeknek a profitja nem helyben jelenik meg (jellemző a még működő textiliparban, a fémszerkezetek gyártásában). Összegezve elmondható, hogy Nógrád megye innovációs kezdeményezései rendkívül szegényesek, pontszerűek és alacsony volumenűek. Olyan megoldások javasolhatóak egyebek mellett, melyek segíthetnek abban, hogy : - a megyében létrejöjjenek új egyetemi és non-profit kutatóhelyek - betelepüljenek új K+F potenciállal rendelkező vállalkozások - a jelenleg is a megyében K+F tevékenységet folytató vállalkozások ne vándoroljanak el - meginduljon a hálózatosodás az egyes szereplők között: beszállítói programok, K+F+I együttműködések és klaszterek alakuljanak ki.
10
3. Lehetséges megyei jövőkép Jelen fejezet feldolgozásánál az alábbi forrásokat használtuk fel:
Nógrád megye Területfejlesztési Koncepciója; Befektetés a jövőbe: Nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia 2020; http://www.nkik.hu; Nógrád megye Területfejlesztési Programja; http://www.nih.gov.hu.
Javasolt cél A megye általános és innovációs szempontú helyzetfeltárásával meghatároztuk Nógrád megye jellemző adottságait, erősségeit, melyekre építve versenyelőnyre tehet szert. Feltártuk azokat a területeket, melyek javításával növelhető a megye innovációs teljesítménye valamint megfogalmazásra kerültek azok a lehetőségek is melyek kiaknázásával a megye jövedelemtermelő képessége és lakosainak életszínvonala növelhető.
Nógrád megye esetében ez azt jelenti, hogy a megyék rangsorában szinte minden mutatójában leggyengébb teljesítményt nyújtó gazdaság álljon fejlődő pályára. Fokozódjon a vállalkozói aktivitás, a kis- és középvállalkozások versenyképessége és foglalkoztatás bővítési potenciálja. A térség gazdasági profilját adó, hagyományokkal rendelkező ágazatok fejlesztéseiknek köszönhetően legyenek képesek megfelelni a világgazdasági kihívásoknak, emellett jelenjenek meg a gazdasági fejlődésnek lendületet adó tudás alapú, kreatív ágazatok. Ezek által megálljon a tudás elvándorlása és egy mindenki számára vonzó élettér alakuljon ki.
Nógrád megye középtávú, 2014-2020 időszakra vonatkozó innovációs jövőképe többek között az alábbiakban fogalmazható meg: -
-
A régió földrajzi-, valamint a tradicionálisnak tekinthető iparágai adottságainak kihasználásával növekszik a régió versenyképessége, a hozzáadott érték előállításának, valamint a tudásalapú és high-tech iparágak dinamikus növekedésére, az exportképes nagyvállalatok, a tudás intenzív KKV-k, és a gyors növekedésre képes start-up vállalkozások teljesítményére alapozottan. A növekvő versenyképesség, és innovációs teljesítmény bővülő foglalkoztatottságot eredményez.
Lehetséges specifikus célok lehetnek: Kutatási-Innovációs centrumok létrehozása KKV-k és nemzetközi nagyvállalatok vállalkozói aktivitásnak növelése Kreatív és tudásalapú gazdasági tevékenységek meghonosítása Ipari hagyományokon alapuló ágazatok megerősítése, hozzáadott érték növelése
11
A területi célok meghatározásánál nem hagyhatjuk továbbá figyelmen kívül Kelet-Nógrád és NyugatNógrád közti társadalmi, gazdasági különbségeket. A gazdasági mutatók összességében ugyan nem mutatnak jelentős eltéréseket, de a gazdaság szerkezete mégis más. A gazdaság és az export motorját a Nyugat-Nógrádban működő multinacionális vállalatok adják, míg a hagyományos ágazatok és a belőlük kinőtt KKV-k Kelet-Nógrádban működnek. Kelet-Nógrád felzárkóztatása, újraiparosítása: Salgótarján és térsége a vállalatok árbevétele és export teljesítménye alapján elveszítette ipari központ szerepét, továbbá a megyében a munkanélküliség mértéke a keleti részen a magasabb. A foglalkoztatási gondok enyhítésének egyetlen hatékony eszköze az iparfejlesztés lehet, melynek legnagyobb akadályát a nagyméretű, infrastruktúrával ellátott iparterületek hiánya jelenti. Új, zöldmezős területek bevonására csak korlátozottan van lehetőség a domborzati viszonyok miatt, ezért a gazdaságfejlesztésbe bevonhatóvá kell tenni a városképet romboló barnamezős területeket. A foglalkoztatás bővítéshez a kiemelten kell kezelni a szakképzési rendszer vállalkozói igényekkel történő összhangba hozását, valamint az elitképzés újraindítását. Nyugat-Nógrád gazdaság- és iparfejlesztése: A gazdaságfejlesztés a megye teljes területén prioritást élvez, hiszen ez a kulcstényezője Nógrád megye felemelkedésének. Az ipari parkok telítettsége miatt a zöldmezős iparterület-fejlesztés NyugatNógrádban sem maradhat el, és várhatóan itt könnyebb lesz fejlesztésbe vonható alkalmas területeket feltárni. A veszteségtermelő barnamezős területek ugyan kisebb mennyiségben, de ebben a térségben is jelen vannak, és mind városfejlesztési, mind gazdaságfejlesztési szempontból szükséges a fejlesztésüket preferálni. Nyugat-Nógrádban a kisvárosi életminőség nem minden tekintetben feleltethető meg a jelen lévő multinacionális vállalatok igényeinek. Ez az egyik oka annak, hogy a vállalatok menedzsmentje döntően nem helyi, hanem Pest megyéből ingázik. Az értelmiség térségbe vonzásához, illetve elvándorlásának megszüntetéséhez szükség van életminőséget javító szolgáltatás-fejlesztésre. A helyi humán kapacitások hatékonyabb kihasználásához elsősorban a menedzsment és nyelvi kompetenciák fejlesztésére, megerősítésére van szüksége a multinacionális vállalatoknak.
Javasolt beruházások A vázolt célok megvalósításához többek között (, de nem kizárólagosan) olyan beruházások javasolhatóakzdeti lépésként, mint: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Megyei innovációt ösztönző és közvetítő szervezet létrehozása és működtetése Megyei KKV tanácsadó és mentor hálózat felépítése és működtetése Megyei befektetés-ösztönzési intézmény és kapacitások létrehozása, működtetése Új inkubációs kapacitások létrehozása a gyártásban és szolgáltató iparban Új zöldmezős iparterületek bevonása és barnamezős területek fejlesztése Nagyvállalatok munkahelyteremtő beruházásainak támogatása Start-up vállalkozások támogatása.
12
Javasolt fejlesztési irányok A vállalkozások K+F potenciáljának, innovációs képességének, hálózatosodási feltételeinek, elősegítése A vállalkozások, a felsőoktatási intézmények, a kutató intézetek, és a hídképző intézmények közötti együttműködéseken alapuló és a gazdaságban hasznosuló alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységek ösztönzése. Segíteni, hogy létrejöjjenek a nélkülözhetetlen megyei kutatóhelyek, a modern műszaki és környezeti feltételei, a hálózatosodás lehetőségei, továbbá az innovációs folyamatok eredményeként létrejövő termékek, technológiák, módszerek, és eljárások piacra vitelének feltételrendszerei. Innovációs infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Javasolható annak a feltételrendszernek a kialakítása, amely a szükséges infrastruktúrák, a szolgáltatási és kiemelten a finanszírozási háttérrendszerek biztosításával elősegítheti azt, hogy a régió vállalkozásai az innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységük során hozzáférhessenek a megfelelő eszközökhöz, szakmai ismeretekhez, tudáshoz, anyagi- és szellemi, valamint pénzügyi erőforrásokhoz. A kutatásfejlesztéshez és innovációhoz kialakított infrastruktúra az elérhető legkorszerűbb színvonalat jelentse, kihasználva az IT adta lehetőségek keretein belül a hálózatba kapcsolódás és elérhetőség lehetőségét, biztosítva ezzel az európai és más területek legkorszerűbb infrastrukturális eszközrendszereinek az elérését. Környezeti kapcsolatok és feltételrendszerek fejlesztése Javasolt irányként elősegíteni és fejleszteni a vállalkozások tágabb környezeti tényezőit annak érdekében, hogy az innováció, az innovatív tevékenység a elfogadásra, befogadásra kerüljön, megteremtve azt a környezeti hajtóerőt és feltételrendszert, amely a vállalkozások körében az innovatív vállalkozások minél nagyobb számban történő kialakulását, létrejöttét, hatékony és sikeres működését tudja elősegíteni. Meg kell teremteni az Európai Unió K+F és innovációs folyamatai számára közvetlenül fenntartott pályázati rendszerekből a régió számára minél több forrás intézményes lehívásának kereteit. Alakuljon ki egy társadalmi háló annak érdekében, hogy nőjön a kutatás-fejlesztés és innováció támogatottsága, ismertsége és elismertsége, illetve meg kell teremteni az ehhez szükséges információtechnológiai és marketing eszközrendszert. A társadalmi innováció keretében a társadalmi tényezőkben rejlő energiák felszabadítása a gazdaság mobilizálása érdekében, valamint az életkörülmények javítása és a foglalkoztatási lehetőségek kiaknázása a versenyszféra és a közszféra által lefedetlen területeken.
K+F+I irányok, kezdeményezések Kutatás-fejlesztési és innovációs szempontból javasolt : a kutatási és fejlesztési központok, pólusok kialakítása, a beszállítói rendszerek kialakítása, a hálózatosodás, és a klaszterképzés, a világ globális kihívásaira választ adó, jövő centrikus fejlesztések. Ugyanakkor a megye speciális helyzetére való tekintettel egyebek mellett kiemelhetőek (más területeket sem kizárva) a gazdasági perifériáin tervezett fejlesztések oly módon, hogy a gazdaságilag elmaradott területeken a fejlesztés által generált szociális hatások eredménye minél szélesebb körű legyen.
13
Ennek érdekében kutatás-fejlesztési és innovációs szempontból irányként javasolható: a jövedelemtermelő képesség növekedése,az új vállalkozások, lehetőleg innovatív start-up vállalkozások alapításának feltételeit megteremtő környezet kialakítása.
14
