Háttérdokumentum Zala megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához
2014. szeptember
Tartalom 1.Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából .................................................................................3 Alapvetés............................................................................................................................................4 2. SWOT elemzés ................................................................................................................................5 3. Lehetséges megyei jövőkép.............................................................................................................7 Prioritások ..........................................................................................................................................8 4. Eddigi tervezett beruházások, fejlesztési irányok, kezdeményezések ............................................. 10
2
1.Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából Jelen háttéranyag Zala megye intelligens szakosodási stratégiához (S3) kapcsolódó prioritásainak kialakításához kíván segítséget nyújtani. Az intelligens szakosodási stratégiák az Európai Bizottság kezdeményezésére készülnek Európa-szerte nemzeti és területi szinten annak érdekében, hogy a Strukturális Alapok felhasználása hatékonyabbá váljon, valamint fokozható legyen a szinergia a különböző közösségi, nemzeti és regionális szintű szakpolitikák, illetve a közés magánforrásokból finanszírozott beruházások között. Az intelligens specializáció keretében azonosításra kerülnek minden térség egyedi jellemzői és értékei, a folyamat pedig segít rámutatni az egyes térségek versenyelőnyeire, felsorakoztatva a regionális szereplőket és erőforrásokat egy, a kiválóságra épülő jövőkép mögé. A 2010-es évet követően Magyarországon újra előtérbe kerültek a megyék. Ennek a tendenciának köszönhetően a megyei szintű innovációs fejlesztési irányok alapján kerül kidolgozásra az országos S3 stratégia. A stratégia elkészítése összhangban van az Európai Bizottság azon célkitűzésével, hogy a kutatási és innovációs stratégiák helyi szinten készüljenek el annak érdekében, hogy az EU Strukturális Alapok felhasználása hatékonyabbá váljon. Az intelligens specializáció keretében azonosítani kell minden megye egyedi jellemzőit, meg kell határozni azokat a tudásspecializációkat, amelyek leginkább illenek az innovációs potenciálhoz, rá kell tudni mutatni a régió versenyelőnyeire, és fel kell tudni sorakoztatni a helyi szereplőket valamint erőforrásokat egy, az épülő jövőkép mögé. Az elérni kívánt hatások összhangban állnak a Közösségi Stratégiai iránymutatásokban rögzített elemekkel, elsősorban a tudás és innováció, valamint a munkahelyteremtés területén. A megye versenyképességének javítása hozzájárul a tudásalapú és innováció orientált gazdaság kialakulási feltételeinek megteremtéséhez, mellyel elősegíthető a hátrányos vagy leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatása is. A stratégiának arra kell irányulnia, hogy valamennyi eszközével és akciójával közvetlenül és közvetve is élénkítse a foglalkoztatást. A stratégia keretei figyelembe veszik az EU tervezési időszakra vonatkozó koncepcionális irányait, továbbá a 2013-ban kialakított országos K+F+I stratégia, valamint megyei Területfejlesztési Koncepciók kitörési pontonként meghatározott prioritásait, fejlesztési programjait és akcióterveit. A megye innovációs teljesítménye országos szinten is nagyon alacsonynak mondható. A helyi KKVk K+F+I aktivitása meglehetősen alacsony, míg a felsőoktatás területén kifejezetten hátrányos helyzetűnek tekinthető a megye, különösen a műszaki tudományok területén, amelyekre pedig az iparnak a legnagyobb szüksége lenne, és amely területen a felsőoktatás szerepe a K+F területén is meghatározó illetve inspiráló lehetne. Sajnos a megyében jelenlévő nagyvállalatok sem K+F+I orientáltak és a megye gazdaságába való integráltságuk szintje is alacsony, jellemzően szigetként működnek, alacsony a hazai beszállítók aránya. Mindezen tényezők egyértelművé teszik, hogy a megye csak akkor lesz képes fenntartani jelenleg még előkelő helyét az országos rangsorban az egy főre jutó GDP-t illetően, ha sikerül a K+F+I tevékenységet és az ehhez szükséges felsőoktatási bázist valamilyen formában biztosítania. E mellett szükséges a helyi KKV-k több területen történő fejlesztése (együttműködés, menedzsment, innovációs potenciál, exportképesség stb.), de ezzel párhuzamosan további nemzetközi vállalatoknak a térségbe vonzása is fontos lenne. Ezeknek a vállalatoknak a jelenléte számos területen jelentene fejlődési lehetőséget a hazai vállalatok számára, aminek azonban feltétele az aktív együttműködés, kapcsolódás a vállalatok tevékenységéhez. Amennyiben ezeket a változtatásokat nem sikerül elérni a megye gazdasági szerkezetét, K+F+I aktivitását illetően, akkor a megye képtelen lesz fenntartani vagy növelni gazdasági teljesítményét, illetve az csak számszerűleg lesz kimutatható, valójában a gazdasági eredmények nem jutnak el a megye lakosságának széles köréhez, hanem a nagyvállalatoknál fognak koncentrálódni.
3
Ehhez a témához is kapcsolódón kiemelten fontos feladata a megyének megtalálni azon aprófalvas településszerkezetű megyei térségeknek a gazdaság vérkeringésébe történő bekapcsolásának módját, ami lehetővé tennék, hogy ezek egyre inkább perifériális létükből kitörjenek. A megyei stratégiai dokumentumok alapján a megyében az alábbi ágazatok megjelenése, koncentrációja erős, melyek alapul szolgálhatnak az intelligens szakosodás irányaihoz is: • • • •
Gép- és járműipar, Mechatronikai, Elektrotechnikai, Világítástechnikai ipar.
Alapvetés JELEN DOKUMENTUM AZ S3 FOLYAMAT HÁTTÉRANYAGA, AMELYET KIZÁRÓLAG A NEMZETI SZAKOSODÁSI STRATÉGIA MEGALAPOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SEGÉDLETKÉNT KELL ÉRTELMEZNI. A BENNE TALÁLHATÓ INFORMÁCIÓK NEM HATÁROZNAK MEG SPECIALIZÁCIÓS IRÁNYOKAT, KIZÁRÓLAG A FOLYAMATBAN EDDIG KÉSZÜLT DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSAI. AZ ALÁBBI FEJEZETEK A MEGYÉT ÉRINTŐ REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS STRATÉGIA (2013) VONATKOZÓ FEJEZETEINEK EGYES, RELEVÁNS RÉSZEIT TARTALMAZZÁK.
Ezen felül az alábbi forrásokat használtuk fel: -
Zala Megye Területfejlesztési Koncepciója, Helyzetelemzés Zala Megye Területfejlesztési Program, Stratégiai Program Zala Megye Területfejlesztési Program, Operatív Program Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához, Zala megye Nyugat-Dunántúl intelligens innovációs szakosodási stratégiája (RIS3)
4
2. SWOT elemzés
ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
Több iparágban megindult és fejlődik a klaszterizációs folyamat. Országos viszonylatban is kiemelkedő a hazai tőke aránya a társas vállalkozásokban A regionális innováció menedzsment szervezeti és együttműködési rendszere kialakult, a vállalkozások számára könnyen elérhetően nyújt értéknövelt szolgáltatásokat. A megyében a gazdaságfejlesztés szempontjából meghatározó, erős ipari parkok működnek. A megyében számos szervezet nyújt maga szintű támogató szolgáltatásokat a vállalkozóknak. Kedvező földrajzi elhelyezkedés (három országgal is határos a megye), nyugati orientáció. A feldolgozóipar országos átlagnál magasabb munkatermelékenysége, a gépipar, elektronika és autóipar fejlődésére alkalmas gazdasági környezet. Országos viszonylatban is nagyszámú, átlag feletti színvonalú városi gimnázium és szakközépiskola. Az M7-es autópálya fejlesztése javította a megye elérhetőségét Budapestről, illetve a déli piacokról. Határ menti együttműködések és kapcsolatok hagyománya erős.
Törékeny, ciklikus ingadozásoknak kitett gazdaság, a helyi kötődéssel nem rendelkező gazdasági szereplők súlya nagy. A megye foglalkoztatási mutatói az országos átlaghoz képest is kedvezőtlenek. Hiányzó felsőoktatási kapacitások, gyenge együttműködés a gazdasági szereplőkkel, a megyében nincs székhelye felsőoktatási intézménynek Innovációs paradoxon, alacsony a kutatóhelyek száma, a vállalatok innovációs aktivitása. Aprófalvas településszerkezet, a megyén belüli térségek fejlettségi eltérései nagyok, perifériális helyzetek alakultak ki. A nagyvállalatok aránya alacsony, ugyanakkor a foglalkoztatottak nagy részét ezek a vállalatok adják. A megye innovációs, K+F tevékenysége lényegesen kisebb gazdasági súlyánál. A megye innovációs rendszerének szereplői túlságosan függenek a pályázati forrásoktól. Innováció szempontjából országosan is alacsony aktivitású KKV szektor. Szociális innováció igényére nem megfelelő válaszok. Alacsony a kockázati tőke és az üzleti angyalok tevékenységének intenzitása a megyében. A megyeszékhely nem kapcsolódik a gyorsforgalmi úthálózathoz. Nem épültek ki a multimodális közlekedési csomópontok, a meglevő kombinált közlekedési infrastruktúrát (RoLa szállítási rendszer) a piac nem igényli. A vasúti megközelíthetőség lassú, versenyképtelen a közúti személyszállítással szemben. Északi irányú rossz elérhetőség, ami korlátozza a Szombathely (Szentgotthárd) térségével egységes munkaerőpiac kialakítását.
5
A kistelepülések közösségi közlekedése nem támogatja megfelelően a munkába járást.
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
A megye három országgal határos, jól használhatja ki ezt a földrajzi adottságát. Logisztikai fejlesztési potenciál Letenye, Nagykanizsa térségében. Minőségi élelmiszertermeléshez szükséges adottságok megléte, innovációs kapacitások kiépítésének lehetősége. Az ország 3 nemzetközi repülőteréből egy a megyében található (Sármellék). Kiépült nemzetközi gyorsforgalmi összeköttetés Maribor és Zágráb - Rijeka irányába. A vállalati stratégiákban világszerte tapasztalható a stratégiai szövetségek, a tartós együttműködések és kooperációk felértékelődése. A multinacionális vállalatok jelenléte nemzetközi tendenciákat tekintve tovább erősíti a helyi gazdaság integrálódását a globális gazdaságba, a fejlett technológiák meghonosítását, a korszerű menedzsment és vezetési módszerek elterjedését. A nagy növekedési képességű innovatív KKV-k célzott támogatása a termékés szolgáltatásfejlesztésben. A régiók szerepének gyengülése és az EU kohéziós politikájának várható szabályozása lehetőség egy differenciáltabb támogatáspolitika magvalósítására. A piaci hasznosítást segítő tevékenységek előtérbe kerülése, a regionális innovációs szervezetrendszer ez irányú fejlesztése. A megyében működő ipari parkok technológiai parkokká, innovációs illetve kompetencia központokká fejlesztése kiválóságokhoz és kulcsiparágakhoz kapcsolódó szolgáltató fókusszal. Új, még innováció-orientáltabb Európai Uniós költségvetési ciklus.
A nagyobb cégeket idevonzó kedvező és relatíve olcsó bérterületre és bérmunkára alapozott, tömegtermelésre épülő gazdasági fejlődés lehetőségei a megye számára fokozatosan kimerülnek. A megyéből folyamatos az elvándorlás, a diplomát szerzett fiatalok nem térnek vissza. A munkanélküliek több mint a fele tartósan, 180 napon túli álláskereső. Az országhatár túloldalán fekvő területek szintén gyengén fejlettek, központ-hiányosak. Az alacsony lélekszámú, rossz közlekedési lehetőségekkel rendelkező települések bevonása a megye aktív munkaerőpiacára nem megoldott. A bérmunka jellegű kevésbé innovatív tevékenységek háttérbe szorulását nem követi új, magasabb hozzáadott értéket képviselő külföldi működő tőke beáramlás. A megye nem tud megfelelő mennyiségű magasan képzett szakembert nyújtani, ide vonzani, így az egyébként fejleszteni szándékozó vállalatok csökkenthetik jelenlétüket a térségben. Finanszírozási problémák, a támogatáspolitikának a költségvetéstől függő kiszámíthatatlansága. A tudástermelő intézmények nem tudnak az itt működő tudásfelhasználó cégek számára megfelelő minőségű és mennyiségű szakemberállományt „kitermelni”. A gazdasági válság miatt a befektetési és foglalkoztatási helyzet romlik a megyében is, így a már így is alacsony kutatási személyzet is leépítésre kerülhet, az innovációra költött források csökkennek. A megye méreténél jóval kisebb mértékben képes (kap lehetőséget) uniós fejlesztési források bevonására, így lemaradhat az ezen a téren sikeresebb hazai megyéktől, illetve
6
képtelen lehet a nyugati országoktól való Nemzetközi együttműködési lehetőségek lemaradásának csökkentésére. elérhetővé teszik a közvetlen brüsszeli forrásokat is (pl. Horizon2020). A megye lakosságmegtartó képessége egyre gyöngül, az elvándorlók elsősorban a Horvátország EU csatlakozása lehetőség a piaci magasabban képzettek közül kerülnek ki. kapcsolatok bővítésére Az európai térszerkezet Európa elhúzódó válságkezelése miatt polarizálódik, a policentrikus hálózatok nem tudnak kialakulni, a megye gazdaságának leszakadása folytatódik. Horvátország EU csatlakozása növeli a térségi beruházásokért folyó verseny intenzitását. Forrás: saját szerkesztés
3. Lehetséges megyei jövőkép
A megye jövőképe általános szinten, az alábbi módon kerülhet meghatározásra: „Zala megye a ,Zöld Zala' programra építve, gyógyturizmusra, egészségturizmusra, ipari, logisztikai és mezőgazdasági fejlesztésekre támaszkodva, a természet egyensúlyát megőrizve összetartó társadalmat és tisztes megélhetést biztosító gazdasággal, erős területi kohéziót biztosító közlekedési rendszerrel és élhető települések együttműködő hálózatával harmonikusan fejlődik." A megye innováció-orientált jövőképe a következőképpen hangzik: "Zala megye a meglévő kulcságazatok kompetitív előnyeire és erősségeire építő iparági kiválóságok és kompetenciák felmutatása által nemzetközi szinten is láthatóvá válik. Az innovációs szolgáltatások erőteljes fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy a kulcságazatokban működő helyi vállalkozások innovációs folyamataikat a piaci hasznosulás szintjén is sikerre viszik. A megyében megtermelt bruttó hozzáadott érték növekedése érzékelhetően emeli a régió jövedelemtermelő képességét, lakosságának életminőségét és jólétét"
A jövőképhez kapcsolódóan az alábbi általános gazdaságfejlesztési fókuszú célok kerülhetnek meghatározásra:
KKV-k és nemzetközi nagyvállalatok aktivitásának élénkítése Jövő centrikus, piacképes gazdasági tevékenységek fejlesztése Hagyományokon alapuló gazdasági ágazatok megerősítése, hozzáadott érték növelése
7
A megye innováció-orientált jövőképéhez kapcsolódó stratégiai célok többek között a következőek lehetnek:
A megye adottságai alapján a húzóvállalkozásai innovációs teljesítményének javítása a keretfeltételek javítása és a tudástermelés/hasznosítás közötti kapcsolat erősítése, a korszerű technológiák transzferének elősegítése által, a megerősödött innovatív KKV szektor egy hatékony innovációs ökoszisztémában működjön. A megye korábban jól működött innovációs intézményrendszerének visszaállítása, az itt működő gazdasági együttműködési hálózatok és klaszterek, hazai és nemzetközi kutatási partnerségek támogatása, valamint a támogatási rendszer hatékonyságának javítása a megyei döntéshozatallal, a rendszerszintű hatékony működés elérése érdekében hatáskörökkel és kompetenciával rendelkező megyei/regionális innovációs fórum felállítása. A megyében megfogalmazódó innovációs célú kezdeményezések piaci hasznosításának jelentős segítése azok fokozása érdekében, ennek előfeltételeként a K+F+I támogató rendszer fejlesztése, a piacra jutás hatékony elősegítése, ezáltal a megye innovatív vállalkozásai versenyképességének és innovációs- valamint jövedelem termelőképességének javítása.
Prioritások A 3. táblázat a jövőképhez és a célokhoz kapcsolódva a lehetséges prioritásokat, intézkedéseket foglalja össze. 3. táblázat: Zala megye intelligens szakosodási stratégiájának lehetséges prioritásai FŐBB TERÜLETEK, LEHETSÉGES KITÖRÉSI PONTOK 1. A megye innovációs kiválóságainak azonosítása, és (ki) fejlesztése a keretfeltételeinek javítása
2. Az innovációs szolgáltatások és az azt nyújtó intézmény rendszer fejlesztése
3. A megye vállalkozásai versenyképességének javítása, tudásbázisuk (szakmai, innovációs és menedzsment irányú) bővítése
FŐBB TERÜLETEKKEL KAPCSOLATOS, SZÓBA JÖHETŐ INTÉZKEDÉSEK 1/1. A megye felsőoktatási intézményi és tudományos/kutatóhelyi kiválóságainak és kutatóhelyi potenciáljának javítása, a műhelyek kiválóságon alapuló eredményeinek disszeminációja 1/2. A piaci igényeken alapuló, kiválóság alapú, új tudományos/kutató műhelyek létrehozása és fejlesztése
2/1. Innovációs szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztése, beleértve felsőoktatási intézmények és tudományos/kutató műhelyek innovatív szolgáltatásainak fejlesztését is és az egyéni feltalálók segítését 2/2 Klaszterek hálózatos működésének segítése a technológiai és tudástranszfer segítésével, önértékelésen alapuló vállalkozói benchmark rendszer elterjesztése 8
3/1. Vállalkozások minősítési rendszerének fejlesztése, beszállítói képességének növelése, innovációs, tanácsadási igényeinek minőségi kiszolgálása
3/2. A vállalkozások innovációs és menedzsment ismereteinek bővítése, tudatosságuk növelése, nemzetköziesedésük segítése, befektetői tőkevonzó képességének
javítása, telephely fejlesztési igényeinek elősegítése 1/3. Nemzetközi és határon átnyúló K+F+I tevékenységbe történő bekapcsolódás lehetőségeinek szélesítése
2/3. Innovációs szabályozási és finanszírozási kezdeményezések indítása, megyei/regionális innovációs támogatási rendszerek újjáalakítása, megyei innovációs monitoring rendszer elterjesztése 1/4. A megye/régió gazdasága 2/4. Szolgáltató fókuszú szakember igényének technológiai parkok, biztosítása kompetencia központok létrehozása és fejlesztése, nyílt innováción alapuló virtuális kompetencia hálózatok létrehozása 1/5 A vállalkozások innovációs 2/5. Az innováció társadalmi képességeinek erősítése, és a beágyazottságának erősítése, kiválósághoz kapcsolódó szemléletformálás, népszerűsítés kockázati tőkevonzó képességeik erősítése
3/3. Kockázati tőke szempontjából kedvező start-up és spin-off vállalkozások beazonosítása, létrehozásának elősegítése
3/4. A vállalkozások piacra jutási és marketing lehetőségeinek elősegítése
3/5. A megye kulcsiparágaihoz kapcsolódó K+F+I szakmai tevékenységek támogatása, K+F+I munkahelyek létrehozásának elősegítése a megyében
1. Prioritás - A megye innovációs kiválóságainak azonosítása, és (ki) fejlesztése a keretfeltételeinek javítása Cél: A tervezett prioritás célja, hogy az egyik legfontosabb innovációs keretfeltétel, a megye kiválóságainak azonosítása és (ki) fejlesztése, valamint a megye kutatás-fejlesztési tevékenysége intenzívebbé és eredményei a megye szélesebb értelemben vett közönsége számára is ismertté, és a gazdaság számára hasznosíthatóbbá váljanak, így a helyi K+F potenciál kihasználtsága, a KKV szektor felé irányuló szolgáltatói hajlandósága, vállalati innovációt támogató szerepe javuljon.
2. Prioritás - Az innováció szolgáltatások és az azt nyújtó intézmény rendszer fejlesztése Cél: A tervezett prioritás célja, hogy a megye vállalkozásinak innovációs elképzelései minél nagyobb arányban jussanak el a komplex innovációs folyamat végéig, azaz a piaci hasznosulásig. További cél a generikus innovációt segítő szolgáltatások fejlesztése, valamint hogy – elsősorban a fejlesztési költségek csökkentése által – a kutatás-fejlesztési tevékenységek intenzívebbé és eredményei a megye szélesebb értelemben vett közönsége számára is ismertté, valamint a gazdaság számára – elsősorban a nyílt innováció népszerűsítésével, gazdasági hálózatokon keresztül, illetve a szükséges finanszírozási és szabályozási feltételek rendelkezésre állásával – hasznosíthatóbbá váljanak.
3. Prioritás - A megye innovatív vállalkozásai versenyképességének javítása, tudásbázisuk (szakmai, innovációs és menedzsment irányú) bővítése Cél: A tervezett prioritás célja, hogy a megye vállalkozásinaknak versenyképessége a nemzeti illetve nemzetközi kitekintésben is növekedjen a szakmai, innovációs és menedzsment ismereteik 9
növelésével. Ennek érdekében szükséges, hogy a fejlesztések forrásigényének biztosítása mellett a gazdasági társaságok az innovációs folyamat elemeivel kapcsolatos módszertani, jogi, üzleti és marketing és menedzsment valamint a minőségbiztosítási és technológia transzfer kérdésekre is érdemi támogatást kapjanak, így a fogyasztói ötleteken alapuló fejlesztések megvalósításában (market pull-típusú innováció) előrelépést érhessenek el új típusú szolgáltatásaikkal, vagy azok szakértőktől való igénybevételével és a nemzetközi piacra lépésük segítésével.
4. Eddigi tervezett beruházások, fejlesztési irányok, kezdeményezések
A megye egyik legfontosabb célja, a megyei ipar, kiemelten a gép- és járműipar, a mechatronikai, ill. elektrotechnikai és világítástechnikai ipar fejlődésének elősegítése lehet. Ennek érdekében a Zala megyei ipar, kiemelten a gép- és járműipar, a mechatronikai, ill. elektrotechnikai és világítástechnikai ipar fejlesztése keretében cél a vállalkozások számára biztosított fejlett üzleti infrastruktúra és ahhoz kapcsolódó fejlett üzleti szolgáltatások megteremtése és minőségének fejlesztése. Ezen üzleti infrastruktúrák (pl. inkubátorházak, ipari, tudományos és technológiai parkok, ipari területek, valamint logisztikai központok) és az általuk nyújtott fejlett üzleti szolgáltatások megfelelő alapot biztosítanak a zalai vállalkozások, kiemelten a kkv-k elindításához, stabil működéséhez és továbbfejlődéséhez. Különösen fontos a gazdaságfejlesztési részprogramban beazonosított zalai területegységekhez (Észak-, Dél-, Kelet-Zala) kapcsolódva a vállalkozások differenciált fejlesztése, ezen belül a kiemelt ágazatokba és célcsoportokba tartozó vállalkozások fejlett kapacitásainak megteremtése és bővítése, amely elősegíti ezen vállalkozások piacokon való megjelenését, piacainak megtartását és további terjeszkedését. A zalai vállalatok versenyképességének erősítése szempontjából kiemelten fontos az innovatív vállalkozások támogatása az innovációs lánc különböző szakaszaiban, a célzott alapkutatástól kiindulva a létrehozott termék piacra vitelének elősegítéséig, főként a speciális zalai ágazatokban (fa- és bútoripar, vízkezelés, járműipar és mechatronika, illetve a gyógyászatban). A zalai vállalati K+F+I fejlesztések másik célja tudás- és technológia intenzív start-up és spin-off vállalkozások fejlesztésével a nemzetközi piacokon versenyképes, a zalai K+F eredményekre alapuló vállalkozások létrejöttének és fejlődésének elősegítése, a támogató ökoszisztéma kialakítása, valamint a helyi (zalai) gazdaságba integrálódó, K+F alapú külföldi működő-tőke beruházások ösztönzése, a zalai innovációs környezetbe integrálódó egyedi K+F beruházások ösztönzése, ezen belül különösen új vállalati K+F munkahelyek teremtésének elősegítése, valamint a kapcsolódó K+F infrastruktúra létrehozása, Zalaegerszegre, Nagykanizsára, illetve a keszthelyi agrár K+F kapacitásokra építve cél a gazdaság-fejlesztési (különösen az iparfejlesztési – járműipar, mechatronika) övezetek megerősítése. E cél érdekében négy programot tervez a megye elindítani: 1. Megyei Iparfejlesztési Program - a Nyugat Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ részeként Elsősorban gép- és járműipari, valamint mechatronikai elektrotechnikai ipari gyártó kapacitások és K+F+I központ fejlesztése, ipari területek fejlesztése.
10
2. Megyei Integrált Gazdaságfejlesztési és Innovatív Vállalkozásfejlesztési Program Egyrészt befektetés ösztönzési program a hazai és nemzetközi nagyvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak előmozdítása érdekében, másrészt komplex megyei vállalkozás-élénkítési, vállalkozásfejlesztési program megvalósítása, illetve innovatív technológián, termékfejlesztésen alapuló egyedi kezdeményezések ösztönzése a KKV szektorban. Inkubátorházak fejlesztése, vállalkozásfejlesztést elősegítő tanácsadó és pénzügyi ösztönzők fejlesztése és ezen eszközöket kezelő intézményi rendszerek fejlesztése. 3. Térségi léptékű integrált gazdaságfejlesztés Vállalkozások letelepedését segítő terület előkészítési tevékenységek különösen a kisvárosokban felhagyott volt ipari-gazdasági (barnamezős) területek feltárása révén. Helyi és térségi léptékű gazdaságfejlesztéshez szükséges települési háttérinfrastruktúra fejlesztése (elérhetőség javítása - út, híd, iparvágány). 4. Logisztikai, kiszolgáló és tercier szektor fejlesztése A nemzetközi kereskedelem, a logisztika és a gazdaság innovációs bázisának erősítése és fejlesztése a kedvező térszerkezeti pozíció kiaknázásával határon átnyúló együttműködésben. Logisztikai központok fejlesztése. Szolgáltató szektor integrált fejlesztése továbbá információs és kommunikációs technika (IKT) termékés szolgáltatás-fejlesztés. Energetikai K+F+I központ a megújuló energiák hasznosítására.
A megye fejlesztési lehetőségeihez kapcsolódóan a további fejlesztési elképzelések léteznek, különböző előkészítettségi szinten:
Biotechnológiai és molekuláris biológiai eljárások alkalmazásának fejlesztése a növénynemesítésben az állattenyésztésben és a környezeti monitoringban Biotechnológiai eljárások alkalmazásának fejlesztésével a növények különböző értékmérő tulajdonságainak genetikai beazonosítása lerövidíti a növénynemesítés időtartamát, növeli a mezőgazdasági termelés hatékonyságát, továbbá az új piaci, termesztéstechnológiai, ill. környezeti elvárások által támasztott új követelményeknek történő megfelelés lehetőségét. A fejlesztésekkel lehetővé válik olyan jelentős humánegészségügyi problémák hatékonyabb kezelése, mint pl. az allergén parlagfű által okozott tömeges allergia előfordulásának és kiterjedtségének csökkentése. A projekt keretén belül molekuláris biológiai módszerekkel az állatok szaporodásbiológiai folyamatainak befolyásolásán keresztül az állattenyésztés hatékonysága, a mennyiségi és minőségi mutatók javítása egyaránt lehetővé válik.
Totális, multi-perszonális kommunikáció a fuvarozásszervezésben és irányításban Egy olyan fuvarszervezési tanulmánnyal támogatott technikai/technológiai műszaki innováció, amelynek segítségével a magyarországi fuvarozó vállalkozások a nemzetközi fuvarozási és az ahhoz 11
kapcsolható szolgáltatási tevékenységeiket olyan mértékben tudják versenyképesebbé fejleszteni, hogy hosszú távon (a következő 10-15 évben) stabil és gazdaságosan művelhető szolgáltatásokat nyújthassanak a már meglévő és a jövőbeli potenciális megbízóik számára.
Egészségturisztikai és Balneológiai kutatóhely létrehozása A két intézmény több éve működik együtt az turizmus szakos egészségturizmus szakirányú hallgatók képzésében. A meglévő tudásalap mind a két intézményben rendelkezésre áll, amit több hazai és nemzetközi egészségkutatási projekt véghezvitele is alátámaszt. Jelenleg is folyik ilyen irányú IPA projekt megvalósítása. A balneológiai kutatások; az egészségturisztikai TDM kidolgozása, a közös egységes Régiós egészségturisztikai kínálat kidolgozása, marketingjének kialakítása lenne a közös projekt célja. További cél, hogy önfenntartóvá váljék a kutatóhely.
Környezetterhelés csökkentésére irányuló precíziós mezőgazdasági technológiák fejlesztése A projekt a Pannon Egyetem Georgikor Kar (Keszthely) tudományos bázisán alapul, a bemutatott céltevékenység jelentős előzményekkel rendelkezik, a tervezett projekt a kutatóhely és a régió mezőgazdaságának fenntartható szemléletű jövőbeli fejlesztésére irányul. A kutatóhely jelenleg is rendelkezik a régióban tevékenykedő K+F+I tevékenységet folytató intézményi kapcsolatokkal csakúgy, mint a gazdasági szereplőkkel meglévő, ill. múltbéli együttműködésekkel. Az intézményen belül Akkreditált Mérőhely és Diagnosztikai Szolgáltató Centrum működik.
Helyi adottságokat jól kihasználó magyar genetikai alapok javítása és erre épülő tartástechnológia fejlesztése a háztáji sertéstartásban - Pannon Háztáji Sertés Program (PHSP) A projekt a Pannon Egyetem Georgikor Kar (Keszthely) tudományos bázisán alapul, a bemutatott céltevékenység jelentős előzményekkel rendelkezik, a tervezett projekt a kutatóhely fejlesztésén keresztül a régió sertés ágazatának fellendítésére, az állattenyésztés és a növénytermesztés kívánatos arányának helyreállítására irányul. A kutatóhely jelenleg is rendelkezik a régióban tevékenykedő K+F+I tevékenységet folytató intézményi kapcsolatokkal csakúgy, mint a gazdasági szereplőkkel meglévő, ill. múltbéli együttműködésekkel.
Helyi adottságokon alapuló növénynemesítés és növényi termék előállítás technológiai fejlesztése A projekt a Pannon Egyetem Georgikor Kar (Keszthely) tudományos bázisán alapul, a bemutatott céltevékenység jelentős előzményekkel rendelkezik, a tervezett projekt a kutatóhely jövőbeli fejlesztésére irányul. A kutatóhely jelenleg is rendelkezik a régióban tevékenykedő K+F+I tevékenységet folytató intézményi kapcsolatokkal csakúgy, mint a gazdasági szereplőkkel meglévő, ill. múltbéli együttműködésekkel.
12
A megújuló energiák helyi adottságokra alapozott komplex, hatékony, decentralizált gazdasági környezetben történő hasznosítása
A projekt a Pannon Egyetem Georgikor Kar (Keszthely) tudományos bázisán alapul, a bemutatott céltevékenység jelentős előzményekkel rendelkezik, a tervezett projekt a kutatóhely és a régió jövőbeli fejlesztésére irányul. A kutatóhely jelenleg is rendelkezik a régióban tevékenykedő K+F+I tevékenységet folytató intézményi kapcsolatokkal csakúgy, mint a gazdasági szereplőkkel meglévő, ill. múltbéli együttműködésekkel. Az intézmény része a Nemzetközi Megújuló Energiaútnak, jelenleg is részt vesz nemzetközi hálózatos együttműködés formájában megújuló energetikai tudásközpont létrehozásában (ETE).
Logisztikai innovációs és oktató központ
A Klaszter célja, hogy szakmailag összefogja a térség logisztikai szolgáltatóit és a logisztika területén olyan innovációk tervezését és kivitelezését valósítsa meg, amely a dél-zalai térség európai versenyképességét versenyelőny szintre emeli. E cél elérése érdekében egy logisztikai kutatóbázis létrehozása és ott logisztikai fejlesztések, kutatások generálása felsőoktatási partnerek bevonásával. A Klaszter célja ezen túlnyúlóan a logisztikai szakma elméleti megismertetése és a szakmai gyakorlatok biztosítása a térség legkülönbözőbb szintű logisztikai oktatási intézményeinek a hallgatói számára, kutató és oktatóbázis létrehozásával.
Ikran típusú Autogyro fejlesztése, építése
A projekt keretében fejlesztésre, majd megépítésre kerül egy forgószárnyas, kétszemélyes kisrepülő. A fejlesztés során létrehozandó új típus megépítése néhány, eddig nem, vagy csak marginálisan alkalmazott technológia használatával valósul meg. Ezen eljárások összessége, az egyedi dizájn eredményeként egy felső-közép kategóriás repülőgépet tudunk piacra dobni. A repülőgép építés a világ minden táján magas technikai színvonalat követel, ezzel a fejlesztéssel régiónkban is újra meghonosodhat az iparág. A gyártandó repülőgépek elsősorban exportra kerülnek, ha kismértékben is, de javítva a külgazdasági egyensúlyt.
További kezdeményezések:
Zalai üzleti, vállalkozói infrastruktúra fejlesztése Vállalati K+F+I tevékenységek támogatása Zalai K+F+I együttműködések és kezdeményezések Zalai kutatóintézeti kiválóság Megyei és regionális vállalkozói együttműködések fejlesztése Zalai üzleti, vállalkozói készségek fejlesztése 13
Zalai munkahely-teremtést és megőrzést célzó fejlesztések Zalai vállalkozások munkavállalóinak képességfejlesztése Befektetésösztönzés, vállalkozásfejlesztés, városfejlesztés Zalai vállalkozások megújuló energiafelhasználását, energiahatékonyságát és erőforrás-hatékonyságát javító fejlesztések A zalai IKT szektor fejlesztése képzéssel és innovációs képességnöveléssel A zalai digitális gazdaság fejlesztése A zalai szélessávú infrastruktúra fejlesztése Az informatikai írástudás fejlesztése Zala-NET közháló kiépítése
14
