Növényvédelmi felhívás Zala megye, 2017.06.26. A szélsőséges időjárási események az idei évben is komoly megpróbáltatás elé állítanak bennünket. Az elmúlt hetek szélsőségesen száraz, meleg időjárása szinte minden kultúrában számos problémát vetett fel. A vízhiány házikertben, kisebb termesztő felületeken, intenzív gyümölcsösökben még csak-csak orvosolható volt öntözéssel, de már az is látható, hogy ez bizonyos esetekben jelentős többletköltséget eredményezett. Ha csak a tavaszi hónapokra tekintünk vissza, a csapadékhiány a tavaszi szántóföldi növények vetésének, kelésének idején is jelen volt. Április, május és június (a mai napig) hónapokban szinte a megye minden körzetében jóval az átlag alatt alakult a csapadék ellátottság. A megye több területén előfordultak olyan esetek, amikor a helyi átlagértékekhez viszonyítva közel 50 %-kal esett kevesebb eső mint azt ilyenkor megszokhattuk vagy vártuk volna. A szárazság ráadásul eleinte fagykárokkal, jelenleg pedig szintén az átlagosnál (1-)2 fokkal magasabb havi átlaghőmérsékletekkel is társult. Természetesen a növények fejlődése sem zökkenőmentes ilyen körülmények között, különösen akkor ha a melegkedvelő, szívós, magról kelő és évelő gyomnövények is terhelik a területeinket jelenlétükkel. Kétségtelen, hogy előnyként értékelhetjük számos, egyébként nagy jelentőségű gombabetegség csökkent mértékű fertőzését (öntözetlen körülmények között) mint pl. az almafavarasodás, peronoszpórás betegségek, fitoftóra, a gabonafélék betegségei stb. Ezzel szemben a rovarkártételekkel az idei évben komoly küzdelmet kell vívnunk. Az utóbbi hetekben kertészeti és szántóföldi növényeken is nagy tömegben károsítanak többek közt a levéltetvek, a különböző atkák, tripszek. Az atkák közül legelterjedtebb a közönséges kétfoltos takácsatka, mely erősen polifág életmódja miatt a főbb kertészeti és szántóföldi növényeken is okozhat, időnként jelentős gazdasági kárt. Az általa károsított levél párologtatása fokozódik, a levelek klorofill tartalma csökken, a fotoszintézis lassul, majd megszűnik. Szántóföldi növények közül a szója érzékenysége kiemelkedő az atkák kártételével szemben. Vizsgálatok igazolják, hogy erős fertőzés esetén jelentősen csökken a növényenkénti hüvelyszám, a növényenkénti magszám, a növényenkénti magtömeg, az ezermag tömeg és a fehérjetartalom. A száraz, meleg időjárás kifejezetten kedvez a felszaporodásnak és ez a körülmény (kártétel+aszály) tovább csökkenti a szója (szárazság elleni) stressztűrő képességét. A károsított levelek színén kezdetben alig észrevehető apró, halvány foltok jelennek meg, melyek a kártétel fokozódásával összeolvadnak és a teljes levélfelületre kiterjednek. A levél torzul, fonákán az atka finom pókhálószerű szövedéke figyelhető meg. A kártétel kiterjedhet a virágra, termésre, melyek szintén sárgulnak, barnulnak és torzulnak erős károsítás következtében. Szabad szemmel a tünetek kezdetben nem mindig egyértelműek és gyakran mire már észrevesszük a kártételt, a kártevő nagy tömegben felszaporodott.
Hogyan deríthetjük fel a kártevőt? Az első fertőzéseket először mindig utak, árokpartok mellett a tábla szélén keressük, olyan helyeken, ahol a szója (vagy egyéb más kultúrnövény) valami oknál fogva visszamaradott, stresszes állapotban van. A táblák szegélyeit övező növényzet fertőződése, az alsó levelek sárgulása, barnulása, esetleg hullása már figyelmeztető jel arra, hogy eljött az ideje a kultúrterületek ellenőrzésének is. A közönséges kétfoltos takácsatka rendkívül meleg kedvelő faj, felszaporodása 30 fok körüli hőmérsékleten intenzív (a teljes fejlődése 5-19 napot vesz igénybe hőmérséklettől függően), így az előrejelzés során ezt is számításba vehetjük. Habár az első atkafertőzések többnyire a tábla szélén figyelhetők meg, fontos hogy a tábla belseje felé is meggyőződjünk jelenlétükről, ugyanis terjedésük szél segítségével (selyemszálon) szinte akadálytalan. Érdemes „U” alakban, a tábla szélétől legalább ~100 lépésnyire, 20-szor 2 db növényt megvizsgálni, kedvező időjárás esetén pedig ezt a módszert 4-5 naponta megismételni. A növényvizsgálatnál lényeges szempont, hogy a kártevők a növény mely részén tartózkodnak a megfigyelés idején, ezért azt mindig alulról a felső levelek irányába végezzük. Mikor és mivel védekezzünk az atkák ellen? Időjárástól függően az atkák, már június második felétől megjelenhetnek az állományokban, de erősebb felszaporodásuk többnyire csak később következik be. A szója, a hüvelyképződési főszakaszban (BBCH 75-78, Amerikai skála: R4-R5) a legérzékenyebb az atka fertőzésre. Ha eddig a stádiumig nem tudjuk megvédeni a növényeket, jelentős terméskiesésre számíthatunk. (Az effektív levélfelület 10-15 %-os csökkenése már terméskiesést eredményez.) A fenti módszer alapján kiválasztott növények vizsgálata megfelelő támpontot nyújthat a védekezés időzítéséhez. Amennyiben nincs lehetőségünk egzakt mikroszkópos vizsgálat rendszeres elvégzésére, az atka fertőzés mértékének megítélésére egy öt fokozatú skálát használhatunk. A skála alapján a 3-as fokozat elérésekor javasolt a védekezés megkezdése (1. táblázat). Az atkák jelenlétéről a lombozat „kopogtatásával”, az alá tartott fehér papírlap segítségével is meggyőződhetünk. Pontosabb és valószínűleg megnyugtatóbb képet kaphatunk a területeink fertőzöttségéről akkor ha mikroszkóppal vagy nagyítóval vesszük számba a kártevőket. A növényvédőszeres beavatkozást a kártételi küszöbérték elérésekor, vagyis 13 db egyed/levél értéknél javasolt megkezdeni.
2
1. táblázat A közönséges kétfoltos takácsatka fertőzési skálája Potter és Ostile, 1988 0. 1. 2.
3.
4.
5.
A növényeken nincsenek atkák, kártétel nem észlelhető. Kevés apró folt látható az alsó leveleken, de nem észlelhető korai lombsárgulás. Az apró foltok (szúrásnyomok) általánosak az alsó leveleken, kis kiterjedésű vagy szórványos sárgulás figyelhető meg a növényen. A szúrásnyomok megjelenése erős mértékű az alsó leveleken, azok terjedése megfigyelhető a középső lombzónában is. Az atkák jelen vannak a középső lombzónában, valamint elszórt kolóniák figyelhetők meg a felső lombfelületen. Az alsó levelek általánosan sárgulnak, és néhány alsó levél hullása is megfigyelhető (védekezési küszöbérték). Az alsó levelek szemmel láthatóan elsárgultak. A levelek hullása általános. A szúrásnyomok, az atkák szövedéke és az atkák általánosan előfordulnak a középső lombzónában. Atkák és kevés szúrásnyom látható a felső lombzónában (gazdasági kár). Az alsó levelek hullása általános, alulról, felfelé sárgulás, barnulás látható a növényeken a középső lombzónában, a szúrásnyomok megjelenése általános a felső leveleken, a levelek torzultak. Az atkák nagy egyedszámban vannak jelen a középső és alsó lombzónában.
Jelenleg a szója táblák többségén a szegélyben találhatók meg az atkák átlagosan 4-5 db egyed/levél mennyiségben. Természetesen ez a mennyiség függ az előveteménytől, a környező területektől, a fajtától (szőrözöttség) és az éréscsoporttól (kései fajtákon később jelentkezik kártétel emiatt nagyobb mennyiség is valószínűsíthető). Kukoricán szintén hasonló tendenciáról számolhatunk be, ez esetben főleg a későn vetett táblákon, fejlődésben kissé visszamaradott növényeken (átlagosan az alsó 3 levélen) láthatunk kártételt. Napraforgón átlagosan 4-6 db mozgó alak/levél mennyiségben észleltük a kártevőt 3
(tripszekkel együtt), de a kedvező időjárás és mikroklíma miatt itt a tojásrakás is tömeges. A gyengébb fejlődésű állományokban (csillagbimbós állapot) az alsó és felső levélzónát is érinti a fertőzés (1-3. kép)!
1-3. kép: Erős mértékű atka-és tripsz kártétel későn vetett napraforgó állományban
A tábla szegélyben észlelt kártétel esetén elegendő lehet a szegély kezelése is, de ez nem váltja ki a későbbi megfigyelések szükségességét. Jelenleg Magyarországon nincs engedélyezett atkaölőszer forgalomban, melyet napraforgóban használhatnánk fel. Az atkák ellen engedélyezett készítmények szója és kukorica kultúrákban a 2. sz. táblázatban láthatók.
4
2. sz. táblázat Szójában és kukoricában engedélyezett atkaölőszerek Frissítve: 2017.06.26.
Hatóanyag
Készítmény
Dózis
etoxazol
Zoom 11 SC
0,5 l/ha
Kultúra
kukorica vetőmag termesztés szója vetőmag termesztés
hexitiazox
fenpiroximát
Nissorun 10 WP
0,5 kg/ha
Ortus 5 SC
1,0 l/ha
abamektin
Flumite 200
Vertimec Pro
alap engedély (2017.12.31.)
Utolsó kijuttatás időpontja címerhányás előtti állapot (BBCH 50) -
csemege kukorica, szója
szükséghelyzeti engedély (2017.06.0108.31.)
-
kukorica vetőmagtermesztés
alap engedély
viaszérés (BBCH 85)
csemege kukorica, szója diflovidazin
Engedély típusa, kijuttatási időintervallum
0,3 l/ha 0,25-0,3 l/ha
hibridkukorica szója
0,75 1,0 l/ha
kukorica vetőmag termesztés
szükséghelyzeti engedély (2017.06.0108.31.) szükséghelyzeti engedély (2017.04.0107.28.) alap engedély (2020.04.30.)
virágzás vége címerhányás előtti állapot (BBCH 50)
A mostani időjárás a tripszek kártételének is kedvez. A szántóföldi növények szinte teljes skáláján megtalálhatók voltak -és jelenleg is megtalálhatók- a különböző tripsz-fajok. Gabonafélékben (kalászon), napraforgón, kukoricán, szóján helyenként jelentős nagyságú populáció jelenléte tapasztalható. A felsorolt növények közül jelenleg a szója adhat aggodalomra okot, a kártételre fogékony fenológiai állapot és a kártételre kedvező időjárási körülmények miatt. A kártételre fogékony fenológiai állapot a szója esetében a kelés és ~6 kifejlett hármaslevél stádiuma között határozható meg, de a tripsz-fajok populáció sűrűségétől és faji összetételétől függően kedvező körülmények között számolhatunk a virágbimbók illetve virágok károsodásával is. A kártételek kialakulását az előzőek mellett segíti, hogy a szántóföldi növények csávázására nincs jelenleg engedélyezve olyan, főleg felszívódó hatóanyagú készítmény, amely legalább a kezdeti fejlődési állapotokban védelmet nyújtana a kártevők ellen.
5
A tripszek kártétele nyomán a megtámadott növényi részen eleinte ezüstfehér foltok jelennek meg (levél, bimbó, virág), tömeges felszaporodás esetén azonban a növényi részek deformálódása, száradása, virágbimbók lehullása, csökkent mértékű növekedés és későbbi érés következhet be (4-5. kép).
4-5.kép: Tripsz kártétel szóján (levél színén, fonákán)
Mikor és mivel védekezzünk a tripszek ellen? A kártevő felderítésénél hasonló módszerrel járhatunk el, mint az atkák esetében. A kifejezetten száraz, meleg időjárás, az ilyen körülmények között sínylődő növények növelik a kártételi veszélyt. Amennyiben a megmintázott hármas levelek több mint 75 %-a fertőzött és átlagosan 8 db tripsz/levél mennyiségben találunk kártevőt, a védekezés elvégzése javasolt. Sajnos a tripszek ellen a megfelelő hatékonysággal rendelkező engedélyezett hatóanyagok (készítmények) köre meglehetősen szűkös. Az acetamiprid hatóanyagtartalmú készítmények napraforgóban, szójában (itt szükséghelyzeti engedéllyel a Mospilan 20 SG) az engedélyezett dózisban használhatók fel. A védekezési döntésnél vegyük figyelembe, hogy a mostani körülmények rendkívüli módon kedveznek a poloskák kártételéhez, felszaporodásához, így egyben ezek ellen is megfelelő védelmet érhetünk el. A poloskák ellen szükséges a beavatkozás akkor, ha legalább 15 db poloska/100 növény egyedsűrűségben fordulnak elő a területen vagy az állomány legalább 10 %-án észleljük a kártételt. Amennyiben kukorica vetőmag termesztés során az atkák mellett az tripszekkel is meggyűlik a bajunk, abamektin hatóanyagtartalmú rovarölőszerrel sikeresen megvédhetjük az állományt. Tüh Annamária növényvédelmi előrejelző Zala Megyei Kormányhivatal ZJH AKF Növény- és Talajvédelmi Osztály
6
