Háttérdokumentum Budapest és Pest megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához
2014. szeptember
Tartalom Tartalom .................................................................................................................................................. 2 1.
Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából...................................................................................... 3 Alapvetés ................................................................................................................................................. 6 1.
SWOT elemzés ................................................................................................................................. 7
2.
Lehetséges megyei jövőkép .............................................................................................................. 8 Átfogó cél ............................................................................................................................................ 8
3.
Fejlesztési lehetőségek, kitörési pontok meghatározása ................................................................... 9 Lehetséges fejlesztési prioritás: Egészségipari innováció támogatása: .................................................10 Lehetséges fejlesztési prioritás: Innováció támogatása az infokommunikációs technológiák területén: ...........................................................................................................................................................11 Lehetséges fejlesztési prioritás: Innovációs együttműködések erősítése:.............................................11 Lehetséges fejlesztési prioritás: Zöld innováció ösztönzése: ................................................................12 Lehetséges fejlesztési prioritás: Innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása: ......................13 Pest Megyei Területfejlesztési Programban tervezett nagyberuházások, az abban meghatározott megyei prioritások: .............................................................................................................................13 Ferihegyi Gazdaságfejlesztési Övezet (ITI): ..........................................................................................14 Homokhátság térségének komplex fejlesztése (ITI): ............................................................................14 Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása (ITI):..................................................................................14
2
1.
Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából
Jelen háttéranyag Budapest és Pest megye intelligens szakosodási stratégiához(S3) kapcsolódó prioritásainak kialakításához kíván segítséget nyújtani. Az intelligens szakosodási stratégiák az Európai Bizottság kezdeményezésére készülnek Európa-szerte nemzeti és területi szinten annak érdekében, hogy a Strukturális Alapok felhasználása hatékonyabbá váljon, valamint fokozható legyen a szinergia a különböző közösségi, nemzeti és regionális szintű szakpolitikák, illetve a köz- és magánforrásokból finanszírozott beruházások között. Az intelligens specializáció keretében azonosításra kerülnek minden térség egyedi jellemzői és értékei, a folyamat pedig segít rámutatni az egyes térségek versenyelőnyeire, felsorakoztatva a regionális szereplőket és erőforrásokat egy, a kiválóságra épülő jövőkép mögé. A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a megye egy erősen városiasodott térség, Budapest a legprosperálóbb
város,
tudományos,
kulturális,
gazdasági,
turisztikai,
közigazgatási
dominanciájával. Pest megye szlovák határhoz közeli területei, a szobi kistérség perifériára szorulását jelenti Pest megye ezen részének, mintsem hogy a "kapuszerepből" fakadó lehetőségeket jelentené. Az Ipolyra tervezett két híd azonban kis mértékben enyhíthet ezen a problémán. Budapest és Pest megye jelentős turisztikai értékkel, termálkinccsel, fejlett infrastruktúrával és jó minőségű szolgáltatásokkal rendelkezik, amelyek olyan kedvező adottságok, melyekre építeni lehet. A Budapest és Pest megye alkotta régió hazánk legkisebb területű régiója, mégis ebben a térségben él hazánk népességének mintegy 30%-a. Sajátos településrendszere három jól elkülöníthető, eltérő jellegű részre tagolható, mint a főváros, a fővárosi agglomeráció 80 települése, és Pest megye fővárosi agglomeráción kívül eső területe. Munkaerőpiaca, mind a munkanélküliségi adatok, mind a foglalkoztatottság terén eltér az országos átlagtól. Magyarországon itt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, valamint a legkedvezőbbek a foglalkoztatottsági adatok. A lakosság gazdasági aktivitása átlagosnál jobb, a régióban található a legtöbb egyéni és társas vállalkozás, a népsűrűséghez igazodóan itt a legnagyobb a vállalkozások sűrűsége is. A munkanélküliség az elmúlt években folyamatosan csökken és az országos átlagnál kedvezőbb mértékű. A diplomás munkanélküliség aránya is a Közép-Magyarország régióban a legalacsonyabb. A foglalkoztatottak iskolázottsági foka magas, a diplomások aránya itt a legmagasabb Magyarországon.
3
Budapest és Pest megye lakossága nő, igaz a természetes szaporulat ebben a régióban is negatív, ugyanakkor a belföldi és a nemzetközi migráció egyenlege pozitív. A Fővárosból való kiköltözéssel jellemezhető szuburbanizációs folyamat 2007-re lezárult, azóta mind Pest megye, mind Budapest lakónépességének lélekszáma az országon belüli migrációnak köszönhetően folyamatosan nő. A budapesti egyetemek minden tudományterületen kínálnak képzést. Az ország 69 felsőoktatási intézményéből 39-nek van a székhelye régióban. A Közép-Magyarország régió gazdasági teljesítménye alapján a kelet-közép-európai térség vezető régiói közé tartozik, itt keletkezik a hazai GDP több közel fele (a GDP ~48%-a), amiből Budapest részesedése 38%, Pest megye részesedése 10%. A térség egy főre eső GDP-je 2010-ben 25 849 euró volt, amely jelentősen meghaladja az országos átlagot. Fontos megemlíteni, hogy a régión belül Budapest és Pest megye bruttó hozzáadott értéke jelentős különbséget mutat, a fővárosi érték több, mint kétszerese a Pest megyeinek. Többféle módszerrel elemezve a megye gazdaságának jelenlegi és lehetséges domináns ágazatait megállapítható, hogy az alábbi tevékenységek megyei koncentrációja jelentős, illetve többek között a következő ágazatok válhatnak egy szakosodási stratégia alapjává: gyógyszeripar, informatikai szolgáltatások, egyéb csúcstechnológiai és tudásintenzív szolgáltatások. Kutatás-fejlesztés és innováció területén a Közép-magyarországi régió egyértelműen dominál Magyarországon. A foglalkoztatás területén a teljes munkaidőre átszámolt K+F foglalkoztatottak csaknem kétharmadát (65,8%) a régió adta, ezen belül Budapesten foglalkoztatták az összes 61,4%át. A KSH 2011-es adatai alapján a K+F ráfordításoknak közel kétharmada a Közép Magyarország régióra, ezen belül is Budapestre koncentrálódott. A SWOT analízis elkészítése után láthatóak a Budapest és Pest megye adottságai, erősségei, melyekre építeni lehet, valamint gyengeségei, amelyeken javítani kell. Ezek alapján került meghatározásra Budapest és Pest megye célja: Egészségipari innováció, az infokommunikációs technológiák, az innovációs együttműködés erősítése, a zöld innováció ösztönzése, és az innovatív vállalkozások tevékenységének, mint kiemelt prioritásoknak a támogatása. Budapest és Pest megye 2014 - 2020 közötti időszakra vonatkozó kidolgozandó intelligens szakosodási stratégiájának átfogó célja: A vízió és az átfogó cél megvalósulása érdekében a kidolgozott öt fő területet lehet kiemelni:: 1. fejlesztési prioritás: Egészségipari innováció támogatása 4
2. fejlesztési prioritás: Innováció támogatása az infokommunikációs technológiák területén Horizontális prioritások: 3. fejlesztési prioritás: Innovációs együttműködés erősítése 4. fejlesztési prioritás: Zöld innováció ösztönzése 5. fejlesztési prioritás: Innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása A megyei stratégiai dokumentumok alapján a megyében az alábbi ágazatok megjelenése, koncentrációja erős, melyek alapul szolgálhatnak az intelligens szakosodás irányaihoz is: -
Gyógyszeripar
-
Biotechnológia
-
Orvosi műszergyártás
-
Bionika
-
Bioinformatika
Az információs kommunikációs technológiák nem jelennek meg külön kulcságazatként, mivel azokra inkább, mint egy platform technológiára tekintünk, amely minden kiemelt ágazathoz kapcsolódik. Fejlesztése ugyanakkor kulcsfontosságú és a fejlődés alapfeltételei adottak, mind Budapesten, mind Pest megyében. Figyelembe véve a regionális gazdasági és társadalmi jellemzőket, valamint a nemzeti és közösségi stratégiákat is szem előtt tartva, a KMR jövőképe, hogy a helyi erősségekre, a térség gazdasági és innovációs potenciáljára építve, valamint a nemzetközi kapcsolatokat erősítve elismert helyet foglaljon el az Innovatív Unióban, ezáltal élen járjon a hazai stabil és fenntartható tudásgazdaság kialakításában, és 2020-ra vezető innovátorrá váljon. Az intelligens szakosodási stratégia kidolgozásának elősegítésére készült háttérdokumentum során figyelembe vettük a kapcsolódó EU-s, nemzeti, regionális és megyei stratégiai dokumentumokat. A kijelölt prioritások ezért a megye lehetséges kitörési pontjai konzisztensek a Horizont 2020 és EU2020 irányaival, a „Befektetés a jövőbe” Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia célkitűzéseivel, a KMR régió intelligens innovációs szakosodási stratégiájával, valamint a megye területfejlesztési stratégiájának munkaverziójával.
5
Alapvetés JELEN DOKUMENTUM AZ S3 FOLYAMAT HÁTTÉRANYAGA, AMELYET KIZÁRÓLAG A NEMZETI SZAKOSODÁSI STRATÉGIA MEGALAPOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SEGÉDLETKÉNT KELL ÉRTELMEZNI. A BENNE TALÁLHATÓ INFORMÁCIÓK NEM HATÁROZNAK MEG SPECIALIZÁCIÓS IRÁNYOKAT, KIZÁRÓLAG A FOLYAMATBAN EDDIG KÉSZÜLT DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSAI. AZ ALÁBBI FEJEZETEK A MEGYÉT ÉRINTŐ REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS STRATÉGIA (2013) VONATKOZÓ FEJEZETEINEK EGYES, RELEVÁNS RÉSZEIT TARTALMAZZÁK.
6
1. SWOT elemzés Erősségek
Gyengeségek
Az országos átlaghoz képest magas a régió K+F+I kiadásainak aránya, különösen a vállalati K+F+I ráfordítások aránya kiemelkedő
A kohéziós politika tekintetében a fejlettebb Budapest és a kevésbé fejlett Pest megye egy régiót képez, így az egész régió „phasing-in” (a 2014-2020 időszaktól kezdve „fejlettebb”) régiónak számít, mely Pest megye alulfinanszírozottságát eredményezi Az országnál jelentősebb, ám nemzetközi viszonylatban még mindig nem elég jelentős számú, erős innovációs képességgel rendelkező vállalat a KKV szektorban Kockázatkerülő vállalati attitűd
Az országos K+F ráfordítások 61,5%-a a KMRben koncentrálódik
Színvonalas és fajsúlyos felsőoktatási intézményrendszer Jelentős külföldi működő tőke beáramlás a helyi kutatóintézetekbe
Alacsony a vállalkozások és a tudomány, az egyetemek közötti kapcsolatok aránya
Magas a felsőfokú végzettségűek aránya a régióban
Középvállalati szektor hiánya, erős nagyvállalati jelenlét
Jelentős kutatói létszám a régióban, fővárosi koncentráció Nemzetközi szinten is versenyképes egészségipar (főként gyógyszeripar és biotechnológia) Kiemelkedő számú iparjogvédelmi bejelentés az egészségiparban Magas arányú exportorientáltság Működő klaszterek a régióban Nagyszámú K+F+I-t végző ipari park K+F+I kapacitások koncentráltsága a régióban Pozitív migrációs mérleg a régióban Magas szintű IKT infrastruktúra Lehetőségek
A tudományos eredmények nehezen hasznosulnak a piacon Magas számú és arányú felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküli
További nemzetközi és hazai piacbővülés az IKT szektorban előállított termékek és szolgáltatások iránt Országos viszonylatban magas számú felsőfokú végzettséggel rendelkező szakértő vonzerőként hat a régióba befektetni tervező vállalkozások számára Kreatív iparágak hazai és nemzetközi térnyerésének trendje
Növekvő megfelelő képzettségű szakemberhiány és elvándorlás (főként külföld irányába)
Innovatív vállalatok szerény mértékű beépülése a gazdaságba Tőkehiány Fregmentált innovációs lánc A régiós igényekhez képest alacsony számú műszaki és természettudományi végzettségű szakember
Veszélyek
Bizonytalan országos munkaerőpiac továbbgyűrűzése
A centralizált budapesti K+F+I tevékenység elveszi a forrásokat a Pest megyei innovátor KKV-k elől, amennyiben a kohéziós politika továbbra is egy térségként kezeli a megyét Budapesttel A csökkenő felsőoktatási keretszámok miatt kedvezőtlen felsőoktatási feltételek kialakulása a jövőre nézve Agyelszívás, elsorvadó közfinanszírozású kutatás
Fejleszthető nemzetközi kapcsolatok
Növekvő igény a társadalmi innovációra Start-up vállalkozások egyre növekvő innovációs potenciáljára jelentkező piaci igény Egészségipari fejlesztések magas innovációs potenciáljára jelentkező piaci igény
7
2. Lehetséges megyei jövőkép Jelen fejezet feldolgozásánál az alábbi forrásokat használtuk fel: Pest Megye Önkormányzatának megbízásából készített Pest Megyei Területfejlesztési Program Pest megye területfejlesztési koncepciója (2012.11.30) Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2001. és 2011. évi népszámlálási adatok és elemzések
Az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs útmutatója, valamint az EU 2020 tipológiai besorolása alapján a Közép-Magyarország régiót a következők jellemzik: -
A KMR lakosságszáma az elmúlt 10 évben növekedett, a regionális migráció a többi régióhoz képest jelentős mértékű. A KMR sajátossága, hogy az utóbbi időben meghatározó volt a Budapestről az agglomerációba költöző népesség aránya. Az inkluzív vagy befogadó növekedés szempontjából a régiót, növekvő lakosság jellemzi.
-
A régióban túlsúlyban van az épített környezet. Itt található a főváros, mely szignifikánsan kiemelkedik mind a kutatói infrastruktúra, mind az innovációs felvevőképesség és üzleti lehetőségek tekintetében. A régió lakosságának 58%-a él Budapesten, melynek értelmében a fenntarthatóság szintje szempontjából a térség a városias régiónak minősül.
-
A régió jelentős mértékű tudáson és innováción alapuló potenciált hordoz magában, a meglévő kutatás-fejlesztési infrastruktúra jó alapul szolgál a további fejlődésre.
Figyelembe véve a regionális gazdasági és társadalmi jellemzőket, valamint a nemzeti és közösségi stratégiákat is szem előtt tartva, a KMR egyik lehetséges jövőképe, hogy a helyi erősségekre, a térség gazdasági és innovációs potenciáljára építve, valamint a nemzetközi kapcsolatokat erősítve elismert helyet foglaljon el az Innovatív Unióban, ezáltal élen járjon a hazai stabil és fenntartható tudásgazdaság kialakításában és 2020-ra vezető innovátorrá váljon.
Átfogó cél A régió lehetőségeihez igazodva kiemelt fontosságú, hogy a régió innovációs potenciálja valóban a helyi adottságoknak megfelelően legyen kiaknázva. Annak érdekében, hogy ez megfelelően megvalósuljon, az stratégia tervezett átfogó célja, hogy a Közép-Magyarország régió 2020-ra egy
8
olyan innovációs szempontból kiemelkedő térséggé váljon, mely mind Budapest, mind Pest megye gazdasági és társadalmi kiválóságaira alapozva, a helyi és nemzetközi innovációs rendszer szereplőinek aktív bevonásával hozzájáruljon a térség és az ország fenntartható, inkluzív és intelligens fejlődéséhez. Ahhoz, hogy ez a tervezett cél megvalósulhasson elengedhetetlen egy innovációs szempontból kedvező gazdasági környezet kialakítása, mely inspirálja és ösztönzi az innovációs rendszer szereplőit a kutatásra, fejlesztésre és újításra, valamint hozzájárul az új ötletek piaci érvényesülésének megalapozásához. A fenti cél eléréséhez az innovációs rendszer minden szereplőjének bevonására szükség van, mind a keresleti, mind pedig a kínálati oldalról, amibe bele tartoznak a közszféra, az oktatási intézmények, kutatóintézetek -, –és az innováció eredményeit felhasználó gazdasági szereplők (ipari létesítmények, innovatív vállalkozások, befektetők, klaszterek stb.) és egyéb szakmai szervezetek is.
3. Fejlesztési lehetőségek, kitörési pontok meghatározása Budapest és Pest megye jövőben kialakításra kerülő intelligens szakosodási stratégiája nagy mértékben meghatározza majd a lehetséges kitörési pontokat. Pest Megye Önkormányzatának megbízásából készített Pest Megyei Területfejlesztési Program számba veszi a megye lehetséges fejlesztési irányait, javaslatot tesz alább bemutatott fejlesztésekre, valamint a Megyei Stratégiai Program javaslatot tesz a Stratégiai Program egyes prioritásaira, valamint a prioritások kibontására szolgáló alprioritásokra is. A fejlesztési lehetőségek meghatározásakor az anyag készítői törekedtek arra, hogy az általuk javasolt fejlesztési irány teljes mértékben összhangban legyen az Európa 2020 stratégiában meghatározott három prioritással, amelyek fejlesztése nélkülözhetetlen az EU gazdasági megerősödéséhez. Így az alábbi területek kerültek megnevezésre az anyagban: -
intelligens növekedés (oktatás, tudás és innováció);
-
fenntartható növekedés (erőforráshatékony, környezetbarát és versenyképes gazdaság);
-
inkluzív, azaz minden társadalmi rétegre kiterjedő növekedés (nagyarányú foglalkoztatás, valamint gazdasági, társadalmi és területi kohézió).
Ennek megfelelően a stratégiai javaslat az alábbi lehetséges két ágazati, valamint három horizontális prioritásra épül: 9
Lehetséges ágazati prioritások: 1. fejlesztési prioritás: Egészségipari innováció támogatása 2. fejlesztési prioritás: Innováció támogatása az infokommunikációs technológiák területén Lehetséges horizontális prioritások: 3. fejlesztési prioritás: Innovációs együttműködés erősítése 4. fejlesztési prioritás: Zöld innováció ösztönzése 5. fejlesztési prioritás: Innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása
Lehetséges fejlesztési prioritás: Egészségipari innováció támogatása: A helyzetelemzés fejezetben bemutatásra került regionális jellemzők közül kimagasodik a magas hozzáadott értékű terméket előállító, a hagyományosan nem csak a KMR, hanem országos szinten is kiemelkedő jelentőségű innovációs teljesítménnyel és további potenciállal rendelkező egészségipar, amely alatt jelen stratégia az alábbi főbb területeketemelné ki : -
Gyógyszeripar
-
Biotechnológia
-
Orvosi műszergyártás
-
Bionika
-
Bioinformatika
Kiemelt vezérprogramok Az 1. lehetséges fejlesztési prioritáson belül jelen stratégia az alábbi két fejlesztendő irányt jelölné meg, mint kiemelendő terület: Technológiai inkubátorok támogatása: A program célja professzionális menedzsmenttel és erős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, színvonalas infrastruktúrát biztosító, egységesen akkreditált működési elvek szerint működő technológiai inkubátorok fejlesztésének támogatása a régióban, egészségipari fókusszal. Technológiai start-up vállalkozások támogatása: A program célja elsődlegesen az egészségipari területen (pl. biotechnológia) működő fiatal innovatív vállalkozások növekedési fázisba segítése, a piacképes öletek demonstrációs kutatás-fejlesztésének, pilot bevezetésének vagy piacra vitelének, a menedzsment csapatok és a tőkebefektetés bevonási kompetenciák fejlesztésének támogatásával.
10
Lehetséges fejlesztési prioritás: Innováció támogatása az infokommunikációs technológiák területén: A Közép-Magyarország régióban az egészségipar mellett az infokommunikációs technológiák területe tekinthető a másik innovatív húzóágazatnak, amely megfelelő alapot képez a régió innovációs teljesítményének fokozására. A helyzetelemzésből kitűnik, hogy az „információ, kommunikáció, valamint a „számítógép, elektronika, optikai termék gyártása” ágazatok statisztikai adatai országos szinten kiemelkedő KMR-fölényt mutatnak. A helyzetelemzésben bemutatott iparági jellemzőkön felül a régió infokommunikációs technológiák terén mutatott erőssége, hogy a KMR településinek közel 100%-ban kiépítésre került és elérhető a szélessávú internethozzáférés; a hazai szerverparkok többsége a régióban található; az ún. SaaS (software as a service) szolgáltatóházak mindegyike a KMR-ben helyezkedik el. Az országra jellemző vállalkozások KMRkoncentráltsága (közel 80%) az informatikai szektorban még magasabb arányú, ezért az innovációs potenciállal rendelkező információs technológiai cégek döntő többsége is a régióban található. Kiemelt vezérprogram A 2. lehetséges fejlesztési prioritáson belül jelen stratégia az alábbi fejlesztendő irányt jelölné meg, mint kiemelendő terület: Fejlesztési program fiatal innovatív vállalkozások számára: A program célja a régióban felmerülő innovatív ötletek megvalósításának támogatása, a létrejövő nagy növekedési potenciállal rendelkező, várhatóan exportképes termékeket vagy szolgáltatásokat kifejleszteni és előállítani képes fiatal innovatív vállalkozások szervezeti és piaci fejlődésének, piaci alapú finanszírozásra való felkészítésének támogatása. A fiatal, eredményes és innovatív vállalkozások fejlődésének elősegítése hozzájárul a nemzetközi piacra lépni képes magyarországi vállalati kör bővítéséhez. Ezen túl a fiatal innovatív vállalkozások támogatása a rendelkezésre álló kutatási eredmények, találmányok, innovatív ötletek, humán és kapcsolati tőke jobb kihasználásával felgyorsítja a K+F eredmények hasznosításának folyamatát is.
Lehetséges fejlesztési prioritás: Innovációs együttműködések erősítése: Az innovációs együttműködés erősítése alapvető fontosságú a Közép-Magyarország régió innovációs szempontú fejlesztése esetében. Az oktatás, tudomány és vállalati innováció egymásra hatása a KMR-ben fokozott jelentőséggel bír, mivel a régióban K+F és innovációs tevékenységet
11
végző tudományegyetemek és közfinanszírozású kutatóintézetek révén az innovációs infrastruktúra és a tudásbázis a hazai régiók közül egyedülálló alapot képeznek mind az innovatív vállalkozások, mind a kutatóhelyek számára az együttműködésből és tudástranszferből származó, az akadémiai és a vállalati fél közötti komparatív előnyök kiaknázására és ezáltal piacképes innovatív termékek és szolgáltatások kifejlesztésére. Kiemelt vezérprogram Stratégiai kutatási programok támogatása: A program célja az egyes szakágazatok (pl. egészségügy, agrárgazdaság, közlekedés, hír- és távközlés, stb.) területén jelentkező, nemzetgazdaságilag jelentős kihívásokhoz vagy szakpolitikai célkitűzésekhez igazított (top-down elv) fejlesztési elképzelések koncentrált támogatása.
Lehetséges fejlesztési prioritás: Zöld innováció ösztönzése: A régiót hazai viszonylatban magas lakosságszám és területe nagy részén aránylag nagy népsűrűség, valamint jelentős ipari tevékenység jellemzi. Az ebből fakadó nagyfokú környezetterhelés elkerülésének érdekében a KMR-ben kiemelt fontosságú az olyan innovatív megoldások, valamint az azokat kifejlesztő elsősorban kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységének támogatása, amelyek alkalmazásával mind a lakosság, mind az ipar szempontjából növekedhet az energiahatékonyság, csökkenhet a szennyezőanyag-kibocsátás és a hulladéktermelés, illetve hatékonyabbá válhat a hulladékfeldolgozás. Kiemelt vezérprogram PCP – a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzési (Pre-commercial Procurement) rendszer alkalmazásának hazai bevezetése: A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés az EU-ban már több éve vizsgált modell, amiről az Európai Közösségek Bizottsága először a COM/2007/0799 számú közleményében értekezett. A főként az amerikai Small Business Innovation Research programot alapul vevő, de bizonyos részeiben „európaiasított” – pl. nagyobb állami szerep – kezdeményezés lényege, hogy alkalmazásával a közbeszerzés a kereslet oldaláról támogatja az innovációt. A megrendelő állami szereplő nem egy bizonyos terméket keres, hanem megoldást szeretne egy – általában közszolgáltatási – problémájára.
12
Lehetséges fejlesztési prioritás: Innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása: A Közép-Magyarország régió a hazai régiók közül kiemelkedik a vállalati K+F+I kiadások közel 60%os mértékével. Az összes vállalati K+F+I kiadás 66%-a a KMR-re koncentrálódik, húzóerőként hatva a régió innovációs potenciáljára. Az innovatív KKV-k és nagyvállalatok kiemelten fontos szerepet játszanak abban, hogy egyrészt piacképes innovatív termékek és szolgáltatások kifejlesztése révén a KMR a hazai gazdaság motorjaként működjön; másrészt a régióban rendelkezésre álló, jól képzett szakemberek foglalkoztatásával a Közép-Magyarország régió képes legyen megtartani az innovációs szempontból kiemelten értékes humán tudásbázist, és ezáltal hozzájárul elsősorban a műszaki és természettudományos területen foglalkoztatás növeléséhez is. A kreatív ipar szintén nagyfokú innovatív potenciállal rendelkezik a régióban: a filmipar, tartalomszolgáltatás, ipari formatervezés, ruhatervezés, stb. területe kitörési pontként értelmezhető a többi hazai régió, valamint a környező országok viszonylatában is. A hazai K+F és innováció legjelentősebb forrása, az EU Strukturális Alapjaiból befolyó támogatás esetében a 2014-2020 költségvetési időszakban egyre jelentősebb arányt képvisel a visszatérítendő támogatások rendszere. A régió innovációs aktivitásának jelentős szereplői, a rendkívül nagy növekedési potenciállal rendelkező innovatív kezdő vállalkozások kockázati tőke és/vagy egyéb, a kockázat mértékéből adódóan elsősorban visszatérítendő pénzügyi eszközök formájában nyújtott támogatása alapvető fontosságú az ötletek megvalósítása és piacra vitele arányának javítása, így középtávon a vállalkozások fejlődése és ezáltal a K+F+I munkaerő foglalkoztatásának növelése érdekében. Kiemelt vezérprogram Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása a KMR-ben: A program célja olyan kutatásfejlesztési tevékenységek támogatása, amelyek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, ill. ezek prototípusainak kifejlesztését eredményezik.
Pest Megyei Területfejlesztési Programban tervezett nagyberuházások, az abban meghatározott megyei prioritások: Pest megyében az integrált területi beavatkozások jelenthetnek komoly fejlesztési lehetőségeket a következő tervezési ciklusban. Az integrált területi beavatkozások (ITI -Integrated Territorial Investment) egy új típusú beavatkozás az Európai Unió területfejlesztési eszköztárában, melyet a tervek szerint a 2014-2020 időszakban lehet első alkalommal alkalmazni. Olyan területi fókuszú fejlesztést jelent, amely megvalósulhat egy régión belül, de akár több régiót is magában foglalhat. 13
Jellemzője az integrált megközelítés, vagyis nem egyetlen operatív program célkitűzéseinek van alárendelve, hanem több operatív program több prioritástengelyének egy időben, egy helyen történő alkalmazására ad lehetőséget.
Ferihegyi Gazdaságfejlesztési Övezet (ITI): A nemzetközi repülőterek és vonzáskörzetük minden országban kiemelt jelentőséggel bírnak a gazdaságfejlesztés szempontjából, hiszen rendkívül nagy személy- és áruforgalmat bonyolítanak le, ehhez magas szintű és színvonalú szolgáltatói háttér kapcsolódik, amely szolgáltatók eleve fejlett vállalatközi együttműködéseken alapulnak. Esetünkben ezeket a lehetőségeket bővíti, hogy a Budapest és a megye határán lévő repülőtér egy egyébként is dinamikusan fejlődő logisztikai övezet, intermodális csomópont része, hogy a vasúti és közúti kapcsolatrendszer, az autópályák, az M0-ás körgyűrű rendkívül kedvező fejlesztési és elérhetőségi feltételeket biztosítanak.
Homokhátság térségének komplex fejlesztése (ITI): Magyarországon a három megyét érintő Duna-Tisza közi Homokhátság az éghajlatváltozással leginkább érintett terület, melyet az ENSZ-FAO félsivatagos területté nyilvánított, mert a talajvízszint csökkenése, a víz gazdasági és ökológiai célú hozzáférése egyre nagyobb gondot okoz. A terület vízháztartási helyzete az utóbbi négy évtizedben folyamatosan romlott, a vízhiány mértéke olyan nagy, hogy pusztán vízvisszatartással nem lehet az aszályosodást megállítani. Pest megye BácsKiskun megyével és Csongrád megyével együttműködve közösen kívánnak fellépni a Homokhátságot veszélyeztető problémák ellen, ezért 2013. február 20-án az érintett megyei önkormányzatok megalakították a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanácsot. A tanács feladata koordinálni az érintett megyei önkormányzatoknak és egyéb, a térségi fejlesztési tanács munkájában résztvevő szervezeteknek a Homokhátság vízutánpótlása érdekében végzett tevékenységét.
Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása (ITI): Az EU Duna Régió Stratégiája (továbbiakban: EUDRS) a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó régiók és országok makroregionális fejlesztési stratégiája és akcióterve. A több mint százmillió lakost számláló, az EU területének egyötödét magában foglaló Duna régió alapvető szerepet tölt be Európa életében. Ahhoz, hogy a Duna régió egy stabil, és biztonságos térséggé formálódjon, meg kell teremteni az összeköttetést az emberek, az ötleteik, illetve a szükségleteik között. A koordinált megközelítés, a meglévő uniós források hatékonyabb felhasználása, az országok közötti különbségek és határok felszámolása fontos összetevői a fejlett és virágzó közép-európai vízió megvalósításának. Pest
14
Megye Önkormányzata területfejlesztési koncepciójában stratégiai célként határozta meg a Pest Megyei Duna Stratégia (továbbiakban: PDS) elkészítését. A fejlesztési programok prioritásai: 1. prioritás: Vállalkozások versenyképességének javítása, Pest megye több lábon álló gazdaságának dinamizálása 2. prioritás: a lemaradásban lévő térségek komplex fejlesztése, így az Ipoly mente (Szobi) térség fejlesztése, a Tápió mente (nagykátai) térség fejlesztése, az Aszódi térség fejlesztése, a Ceglédi térség fejlesztése, és a Dabas/Ráckevei térség fejlesztése. 3. prioritás: Pest megyei hiányzó nemzetközi közlekedési kapcsolatok ütemezett megépítése, illetve a meglévő kapcsolatok fejlesztése, a közösségi közlekedés fejlesztése és a közúthálózat fejlesztése került megjelölésre. 4. prioritás keretében a policentrikus településstruktúra, járásközponti funkcióhoz köthető fejlesztések Pest megyében, a környezetvédelem, természeti területek és értékek megóvása, élhetőbb települési környezet kialakítása szerepel. 5. prioritás az energiahatékonyság növelését és a CO2 kibocsátás csökkentését, a vízgazdálkodás, vízvisszatartás létesítményeinek fejlesztését, a megújuló energiaforrások hasznosításának elősegítését, a hulladékgazdálkodás fejlesztését és a vízközmű hálózatok fejlesztését célozza. 6. prioritás a humán erőforrások fejlesztését, megyei intézmények fejlesztését és építését, a megye kulturális értékeinek megőrzését, helyi és megyei identitástudat erősítését és a térségi szereplőkkel való együttműködést hivatott támogatni. 7. prioritás az egészségtudatos életmód és prevenció ösztönzése, valamint az egészségügy intézményrendszer fejlesztése érdekében fejti ki majd hatását.
15
