Háttérdokumentum Vas megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához
2014. szeptember
Tartalom Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából ....................................................................................3 Alapvetés............................................................................................................................................5 1. SWOT elemzés ................................................................................................................................5 2. Lehetséges megyei jövőkép.............................................................................................................8 2.1. Tervezett beruházások, fejlesztési irányok, kezdeményezések ................................................ 11
2
Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából
Jelen háttéranyag Vas megye intelligens szakosodási stratégiához (S3) kapcsolódó prioritásainak kialakításához kíván segítséget nyújtani. Az intelligens szakosodási stratégiák az Európai Bizottság kezdeményezésére készülnek Európa-szerte nemzeti és területi szinten annak érdekében, hogy a Strukturális Alapok felhasználása hatékonyabbá váljon, valamint fokozható legyen a szinergia a különböző közösségi, nemzeti és regionális szintű szakpolitikák, illetve a köz- és magánforrásokból finanszírozott beruházások között. Az intelligens specializáció keretében azonosításra kerülnek minden térség egyedi jellemzői és értékei, a folyamat pedig segít rámutatni az egyes térségek versenyelőnyeire, felsorakoztatva a regionális szereplőket és erőforrásokat egy, a kiválóságra épülő jövőkép mögé. A dokumentum, alapozva a korábban már elkészült megyei helyzetelemző és stratégiai dokumentumokra vizsgálja a megye adottságait, lehetőségeit, fejlesztési szükségleteit. A háttérdokumentumok elemzése során láthatjuk, hogy a megye innovációs teljesítménye egyoldalú, amennyiben döntő részben a megyében jelen lévő nemzetközi nagyvállalatok által történik. A helyi KKV-k K+F+I aktivitása meglehetősen alacsony, míg a felsőoktatás területén kifejezetten hátrányos helyzetűnek tekinthető a megye, különösen a műszaki tudományok területén, amelyekre pedig az iparnak a legnagyobb szüksége lenne, és amely területen a felsőoktatás szerepe a K+F területén is meghatározó illetve inspiráló lehetne. Mindezen tényezők egyértelművé teszik, hogy a megye csak akkor lesz képes fenntartani jelenleg még előkelő helyét az országos rangsorban az egy főre jutó GDP-t illetően, ha sikerül a K+F+I tevékenységet és az ehhez szükséges felsőoktatási bázist valamilyen formában biztosítania. E mellett szükséges a helyi KKV-k több területen történő fejlesztése (együttműködés, menedzsment, innovációs potenciál, exportképesség stb.), hogy a jelenleg még mindig alapvetően szigetszerűen működő multinacionális vállalatok jelenléte kapcsán meglévő gazdasági lehetőségeket minden területen képesek legyenek kihasználni. Ha ez nem sikerül, akkor a megye képtelen lesz fenntartani vagy növelni gazdasági teljesítményét, illetve az csak számszerűleg lesz kimutatható, valójában a gazdasági eredmények nem jutnak el a megye lakosságának széles köréhez, hanem a nagyvállalatoknál fognak koncentrálódni.
3
Ehhez a témához is kapcsolódón kiemelten fontos feladata a megyének megtalálni azon aprófalvas településszerkezetű megyei térségeknek a gazdaság vérkeringésébe történő bekapcsolásának módját, ami lehetővé tennél, hogy ezek egyre inkább perifériális létükből kitörjenek. A megyei stratégiai dokumentumok alapján a megyében az alábbi ágazatok megjelenése, koncentrációja erős, melyek alapul szolgálhatnak az intelligens szakosodás irányaihoz is:
fa- és bútoripar,
logisztika,
kreatív ipar.
4
Alapvetés JELEN DOKUMENTUM AZ S3 FOLYAMAT HÁTTÉRANYAGA, AMELYET KIZÁRÓLAG A NEMZETI SZAKOSODÁSI STRATÉGIA MEGALAPOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SEGÉDLETKÉNT KELL ÉRTELMEZNI. A BENNE TALÁLHATÓ INFORMÁCIÓK NEM HATÁROZNAK MEG SPECIALIZÁCIÓS IRÁNYOKAT, KIZÁRÓLAG A FOLYAMATBAN EDDIG KÉSZÜLT DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSAI. AZ ALÁBBI FEJEZETEK A MEGYÉT ÉRINTŐ REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS STRATÉGIA (2013) VONATKOZÓ FEJEZETEINEK EGYES, RELEVÁNS RÉSZEIT TARTALMAZZÁK. Ezen felül az alábbi forrásokat használtuk fel: -
Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója, Helyzetelemzés
-
Vas Megye Gazdaságfejlesztési Fókuszú Stratégiai Programja, 2014-2020 Vas Megye Területfejlesztési Koncepciójának Stratégiai Környezeti Vizsgálata Értékelő jelentés Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához, Vas megye
-
1. SWOT elemzés
2. táblázat: Vas megye innovációs fókuszú SWOT analízise ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
A megyét hazai és nemzetközi összehasonlításban is kedvező általános foglalkoztatási mutatók jellemzik. Német típusú vállalati kultúra, jelentős ipari termelés és export. A megye húzóágazatai a mechatronika, az autóipar, a faipar és a termálturizmus A külföldi befektetők jelenléte meghatározó. Több iparágban megindult és dinamikusan fejlődik a klaszterizációs folyamat. A regionális innováció menedzsment szervezeti és együttműködési rendszere kialakult, a vállalkozások számára könnyen elérhetően nyújt értéknövelt szolgáltatásokat. Az innovatív vállalkozások fejlesztési céljai sokrétűek, igényük a mentorálásra jelentős. A megyében a gazdaságfejlesztés szempontjából meghatározó, erős ipari parkok működnek.
A megyén belüli gazdasági potenciál eloszlása területileg egyenetlen. Innovációs paradoxon, alacsony a kutatóhelyek száma, különösen alacsony a KKV-k innovációs aktivitása. Hiányzó vagy gyenge felsőoktatási, egyetemi háttér a megyében. Rossz, bár fejlődő közlekedési infrastruktúra (különösen észak-déli irányban), ami hátráltatja gazdaság fejlődését. Aprófalvas településszerkezet, a megyén belüli térségek fejlettségi eltérései nagyok, perifériális helyzetek alakultak ki. A nagyvállalatok aránya alacsony, ugyanakkor a foglalkoztatottak nagy részét ezek a vállalatok adják. Az ipari parkok szolgáltatásaikat tekintve fejlesztésre szorulnak. A megye innovációs, K+F tevékenysége lényegesen kisebb gazdasági súlyánál. 5
A megyében számos szervezet nyújt maga szintű támogató szolgáltatásokat a vállalkozóknak. Létező, aktív együttműködés jellemzi a térség nagyvállalatait és önkormányzatait. Kedvező földrajzi elhelyezkedés, nyugati orientáció. Vállalati és önkormányzati szinten is egyre aktívabb határmenti együttműködés.
A megye innovációs rendszerének szereplői túlságosan függenek a pályázati forrásoktól. A megyében található gazdasági szereplők tevékenysége kevéssé innováció és K+F orientált. A megye kutatóintézeti háttere fejlesztésre szorul, különösen a műszaki területeken. Szociális innováció igényére nem megfelelő válaszok. Alacsony a kockázati tőke és az üzleti angyalok tevékenységének intenzitása a megyében.
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
A megye két országgal határos, jól használhatja ki ezt a földrajzi adottságát. A vállalati stratégiákban világszerte tapasztalható a stratégiai szövetségek, a tartós együttműködések és kooperációk felértékelődése A multinacionális vállalatok jelenléte nemzetközi tendenciákat tekintve tovább erősíti a helyi gazdaság integrálódását a globális gazdaságba, a fejlett technológiák meghonosítását, a korszerű menedzsment és vezetési módszerek elterjedését. A nagy növekedési képességű innovatív KKV-k célzott támogatása a termékés szolgáltatásfejlesztésben. A piaci hasznosítást segítő tevékenységek előtérbe kerülése, a regionális innovációs szervezetrendszer ez irányú fejlesztése. A megyében működő ipari parkok technológiai parkokká, innovációs illetve kompetencia központokká fejlesztése kiválóságokhoz és kulcsiparágakhoz kapcsolódó szolgáltató fókusszal. Új, még innováció-orientáltabb Európai Uniós költségvetési ciklus. Nemzetközi együttműködési lehetőségek elérhetővé teszik a közvetlen brüsszeli forrásokat is (pl. Horizon2020).
A nagyobb cégeket idevonzó kedvező és relatíve olcsó bérterületre és bérmunkára alapozott, tömegtermelésre épülő gazdasági fejlődés lehetőségei a megye számára fokozatosan kimerülnek. Az alacsony lélekszámú, rossz közlekedési lehetőségekkel rendelkező települések bevonása a megye aktív munkaerőpiacára nem megoldott. A bérmunka jellegű kevésbé innovatív tevékenységek háttérbe szorulását nem követi új, magasabb hozzáadott értéket képviselő külföldi működő tőke beáramlás. A megye nem tud megfelelő mennyiségű magasan képzett szakembert nyújtani, ide vonzani, így az egyébként fejleszteni szándékozó vállalatok csökkenthetik jelenlétüket a térségben. A kedvezőtlen világpiaci helyzet hatására a megyében működő innovatív vállalkozások helyzete is romlik, az újak indulása emiatt késlekedhet. Finanszírozási problémák, a támogatáspolitikának a költségvetéstől függő kiszámíthatatlansága. A tudástermelő intézmények nem tudnak az itt működő tudásfelhasználó cégek számára megfelelő minőségű és mennyiségű szakemberállományt „kitermelni”. A gazdasági válság miatt a befektetési és foglalkoztatási helyzet romlik a megyében is, így a már így is alacsony kutatási személyzet is 6
leépítésre kerülhet, az innovációra költött források csökkennek. A megye méreténél jóval kisebb mértékben képes (kap lehetőséget) uniós fejlesztési források bevonására, így lemaradhat az ezen a téren sikeresebb hazai megyéktől, illetve képtelen lehet a nyugati országoktól való lemaradásának csökkentésére. A megye lakosságmegtartó képessége egyre gyöngül, az elvándorlók elsősorban a magasabban képzettek közül kerülnek ki. A megye közlekedési infrastruktúrájának fejlődése elakad. Forrás: saját szerkesztés
7
2. Lehetséges megyei jövőkép
Az eddigiek során képet alkothattunk a megye általános gazdasági és azon belül innovációs helyzetéről, lehetőségeiről, kihívásairól. Mindezek alapot adhatnak ahhoz, hogy meghatározhassuk a megye jövőképét, célját és innováció-orientált fejlesztési irányait.
A megye jövőképe az alábbiak szerint kerülhet meghatározásra: "Vas megye a meglévő kulcságazatok kompetitív előnyeire és erősségeire építő iparági kiválóságok és kompetenciák felmutatása által nemzetközi szinten is láthatóvá válik. Az innovációs szolgáltatások erőteljes fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy a kulcságazatokban működő helyi vállalkozások innovációs folyamataikat a piaci hasznosulás szintjén is sikerre viszik. A megyében megtermelt bruttó hozzáadott érték növekedése érzékelhetően emeli a régió jövedelemtermelő képességét, lakosságának életminőségét és jólétét"
A jövőképhez kapcsolódóan az alábbi célok határozhatóak meg:
A megye adottságai alapján a húzóvállalkozásai innovációs teljesítményének javítása a keretfeltételek javítása és a tudástermelés/hasznosítás közötti kapcsolat erősítése, a korszerű technológiák transzferének elősegítése által, a megerősödött innovatív KKV szektor egy hatékony innovációs ökoszisztémában működjön. A megye korábban jól működött innovációs intézményrendszerének visszaállítása, az itt működő gazdasági együttműködési hálózatok és klaszterek, hazai és nemzetközi kutatási partnerségek támogatása, valamint a támogatási rendszer hatékonyságának javítása a megyei döntéshozatallal, a rendszerszintű hatékony működés elérése érdekében hatáskörökkel és kompetenciával rendelkező megyei/regionális innovációs fórum felállítása. A megyében megfogalmazódó innovációs célú kezdeményezések piaci hasznosításának jelentős segítése azok fokozása érdekében, ennek előfeltételeként a K+F+I támogató rendszer fejlesztése, a piacra jutás hatékony elősegítése, ezáltal a megye innovatív vállalkozásai versenyképességének és innovációs- valamint jövedelem termelőképességének javítása.
A 3. táblázat a jövőképhez és a célokhoz kapcsolódva megtervezett prioritásokat, intézkedéseket foglalja össze.
8
Az S3 stratégia kialakítása megköveteli, hogy új prioritások kialakítása során az alábbi lépések megtétele elengedhetetlenül szükséges. 3. táblázat: Vas megye intelligens szakosodási stratégiájának prioritásai FŐBB TERÜLETEK, LEHETSÉGES KITÖRÉSI PONTOK 1. A megye innovációs kiválóságainak azonosítása, és (ki) fejlesztése a keretfeltételeinek javítása
2. Az innovációs szolgáltatások és az azt nyújtó intézmény rendszer fejlesztése
3. A megye vállalkozásai versenyképességének javítása, tudásbázisuk (szakmai, innovációs és menedzsment irányú) bővítése
FŐBB TERÜLETEKKEL KAPCSOLATOS, SZÓBA JÖHETŐ INTÉZKEDÉSEK 1/1. A megye felsőoktatási intézményi és tudományos/kutatóhelyi kiválóságainak és kutatóhelyi potenciáljának javítása, a műhelyek kiválóságon alapuló eredményeinek disszeminációja 1/2. A piaci igényeken alapuló, kiválóság alapú, új tudományos/kutató műhelyek létrehozása és fejlesztése
2/1. Innovációs szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztése, beleértve felsőoktatási intézmények és tudományos/kutató műhelyek innovatív szolgáltatásainak fejlesztését is és az egyéni feltalálók segítését 2/2 Klaszterek hálózatos működésének segítése a technológiai és tudástranszfer segítésével, önértékelésen alapuló vállalkozói benchmark rendszer elterjesztése
1/3. Nemzetközi és határon átnyúló K+F+I tevékenységbe történő bekapcsolódás lehetőségeinek szélesítése
2/3. Innovációs szabályozási és finanszírozási kezdeményezések indítása, megyei/regionális innovációs támogatási rendszerek újjáalakítása, megyei innovációs monitoring rendszer elterjesztése 1/4. A megye/régió gazdasága 2/4. Szolgáltató fókuszú szakember igényének technológiai parkok, biztosítása kompetencia központok létrehozása és fejlesztése, nyílt innováción alapuló virtuális kompetencia hálózatok létrehozása 1/5 A vállalkozások innovációs 2/5. Az innováció társadalmi képességeinek erősítése, és a beágyazottságának erősítése, kiválósághoz kapcsolódó szemléletformálás, népszerűsítés kockázati tőkevonzó képességeik erősítése
9
3/1. Vállalkozások minősítési rendszerének fejlesztése, beszállítói képességének növelése, innovációs, tanácsadási igényeinek minőségi kiszolgálása
3/2. A vállalkozások innovációs és menedzsment ismereteinek bővítése, tudatosságuk növelése, nemzetköziesedésük segítése, befektetői tőkevonzó képességének javítása, telephely fejlesztési igényeinek elősegítése 3/3. Kockázati tőke szempontjából kedvező start-up és spin-off vállalkozások beazonosítása, létrehozásának elősegítése
3/4. A vállalkozások piacra jutási és marketing lehetőségeinek elősegítése
3/5. A megye kulcsiparágaihoz kapcsolódó K+F+I szakmai tevékenységek támogatása, K+F+I munkahelyek létrehozásának elősegítése a megyében
1. Prioritás - A megye innovációs kiválóságainak azonosítása, és (ki) fejlesztése a keretfeltételeinek javítása Cél: A tervezett prioritás célja, hogy az egyik legfontosabb innovációs keretfeltétel, a megye kiválóságainak azonosítása és (ki) fejlesztése, valamint a megye kutatás-fejlesztési tevékenysége intenzívebbé és eredményei a megye szélesebb értelemben vett közönsége számára is ismertté, és a gazdaság számára hasznosíthatóbbá váljanak, így a helyi K+F potenciál kihasználtsága, a KKV szektor felé irányuló szolgáltatói hajlandósága, vállalati innovációt támogató szerepe javuljon.
2. Prioritás - Az innováció szolgáltatások és az azt nyújtó intézmény rendszer fejlesztése Cél: A tervezett prioritás célja, hogy a megye vállalkozásinak innovációs elképzelései minél nagyobb arányban jussanak el a komplex innovációs folyamat végéig, azaz a piaci hasznosulásig. További cél a generikus innovációt segítő szolgáltatások fejlesztése, valamint hogy – elsősorban a fejlesztési költségek csökkentése által – a kutatás-fejlesztési tevékenységek intenzívebbé és eredményei a megye szélesebb értelemben vett közönsége számára is ismertté, valamint a gazdaság számára – elsősorban a nyílt innováció népszerűsítésével, gazdasági hálózatokon keresztül, illetve a szükséges finanszírozási és szabályozási feltételek rendelkezésre állásával – hasznosíthatóbbá váljanak.
3. Prioritás - A megye innovatív vállalkozásai versenyképességének javítása, tudásbázisuk (szakmai, innovációs és menedzsment irányú) bővítése Cél: A tervezett prioritás célja, hogy a megye vállalkozásinaknak versenyképessége a nemzeti illetve nemzetközi kitekintésben is növekedjen a szakmai, innovációs és menedzsment ismereteik növelésével. Ennek érdekében szükséges, hogy a fejlesztések forrásigényének biztosítása mellett a gazdasági társaságok az innovációs folyamat elemeivel kapcsolatos módszertani, jogi, üzleti és marketing és menedzsment valamint a minőségbiztosítási és technológia transzfer kérdésekre is érdemi támogatást kapjanak, így a fogyasztói ötleteken alapuló fejlesztések megvalósításában (market pull-típusú innováció) előrelépést érhessenek el új típusú szolgáltatásaikkal, vagy azok szakértőktől való igénybevételével és a nemzetközi piacra lépésük segítésével.
10
2.1. Tervezett beruházások, fejlesztési irányok, kezdeményezések
A megye fejlesztési lehetőségeihez kapcsolódóan a következő fejlesztési elképzelések léteznek, különböző előkészítettségi szinten:
Gyógytermék Kiválósági Központ Vas megye rendkívül gazdag gyógyvízben, és jelentős hagyományokkal rendelkezik a gyógynövények termesztése és felhasználása terén. A létrejövő központ fő feladatai:
kutatások, vizsgálatok végzése a gyógyvizek gyógyászati hatásainak tényalapú alátámasztására, különböző gyógyászati, rehabilitációs célok esetében;
új gyógyvíz- és gyógynövény-bázisú új termékek fejlesztése;
gyógytermékeket készítő, fejlesztő vállalkozások számára információ nyújtása a termékeik piaci bevezetéséhez, kialakításához.
Alkalmazott Asztrofizikai és Fizikai Kiválósági Központ A megyében több évtizedes múltra visszatekintve működik az ELTE Gothard Obszervatóriuma, amely a tudományos központ bázisa. Az Obszervatórium célja, hogy a Föld legnagyobb önkonzisztens adatbázisának európai hozzáférési és adatfeldolgozási pontja legyen. Ennek eredményeként a centrum szolgáltatása igénybe vehető lesz helyi IKT-fókuszú vállalkozások és start-up-ok számára, valamint új szegmensek – pl. aeronautikai és űripari - irányába generál keresletet, mechatronikai vállalkozások részére, kiterjedt kapcsolat-rendszere révén. A központ az alábbi tevékenységekre kívánfókuszálni:
IKT alkalmazások fejlesztése és beszerzése - az adatbányászat, adatbázis management, üzleti intelligencia támogató szolgáltatás fejlesztése, 3D és 4D szimuláció;
információs bázis révén tudományos űr- és légkörkutatási projektekhez csatlakozás
matematikai szimuláció, üzleti alkalmazási modellek kidolgozása
kifejlesztett technológia, eljárások, matematikai modellek átadása vállalkozások számára
beszállítói lehetőségek ösztönzése nemzetközi konzorciális munkákban, mechatronikai cégek számára
a kutató központban hétköznapokban.
felhalmozott
Környezeti Hatáselemző Kiválósági Központ 11
ismeretek
átadása
az
oktatásban,
a
A megyében működik néhány kutató központ, mely célja mezőgazdasági, erdészeti termékek fejlesztése. Továbbá az elmúlt években megfigyelhető trend, hogy a klímaváltozás egyre kiszámíthatatlanabb szélsőséges időjárási körülményeket hoz (szárazságok, intenzív viharok, áradások váltogatják egymást), ami kiemelten hatással van a mezőgazdasági termelésre, a vízgazdálkodásra és az épület energetikára (fűtési-hűtési igényekre). A fentiek kapcsán szükséges az érintett a megyében zajló kutatási tevékenységek bővítése, tevékenységeik során a szinergiák feltárása és alkalmazása, valamint eredményeiknek a vállalkozások számára való hozzáférhetővé tétele. A központ szükséges fejlesztései (eszközbeszerzés, kutatási tevékenységek támogatása) az alábbi tevékenységek ellátását segítik:
mezőgazdasági termékek fejlesztése
természeti környezetváltozás vizsgálata és hatásai a megyében a mezőgazdasági termelésre és vízgazdálkodásra
az épített környezetre vonatkozó fényszennyezés kutatások, fényviszonyok felmérése és kapcsolódó világítástechnikai javaslatok készítése
az épített környezethez kapcsolódó település-földrajzi kutatások
Nagyvállalati fórum A nagyvállalati program célja, hogy a megyében működő multinacionális, nagyvállalatok vezetői számára teremtsen együttműködési teret, hogy információt cseréljenek egymással, illetve a közszereplőkkel annak érdekében, hogy elősegítsék az üzleti környezet (pl. szak-, felsőoktatás, közlekedési infrastruktúra, beszállítói igények, közigazgatási ügyintézés, lakó környezeti, szabadidős programok) magasabb szintű teljesítményét. A rendszeres, fórum keretében zajló párbeszédnek jelentősége van abban, hogy a vállalkozások megyéhez való kötődését erősítsük, illetve támogassuk lobbizásukat az anyaközpont, kormányzati szereplők felé a megyében történő további beruházások érdekében.
Kis- középvállalkozói fejlesztő program A program célkitűzése, hogy a megyében működő kis- és középvállalkozásokat megerősítse, fejlődési képességeiket javítsa, és így fokozottan versenyképessé tegye egy integrált szolgáltatás-portfólió révén. A program részeként megvalósul egy tanácsadói program, amely hosszabb időtávon (pl. 5-7 évet) nyújt kiszámítható, eredményességhez kötött tanácsadást, mentorálást a növekedést tervező vállalkozások számára. A tanácsadási tevékenység elsősorban a szervezeti folyamatok hatékonyságának javítására, illetve a növekedés feltételeinek megteremtésére vonatkoznak. Továbbá ösztönzik azon ismeretek megszerzését (aktuális fogyasztói igények ismerete, megrendelői igények, idegen nyelvtudás), melyek segítenek a nemzetközi értékesítési láncokba való bekapcsolódásra. A program során biztosítani kell az együttműködést az megyében működő ágazati klaszterekkel, illetve igény 12
szerint a kompetencia-, illetve kutató központokkal, valamint a képzési tevékenységet nyújtó programokkal.
Mikro- és kezdővállalkozások növekedési programja Minden gazdaság életképességének tükre, hogy milyen mértékben képes hatékonyan útjára indítani innovatív vállalkozásokat, azaz a vállalkozóvá válás igénye mennyire tud érvényesülni. A program célja, hogy folyamatos és kiszámítható támogatást biztosítson induló vállalkozásoknak és ezáltal ösztönözze a megye összes kistérségében új, elsősorban innovatív a megyén kívül is értékesíthető termék előállítását / szolgáltatás nyújtását tervező vállalkozások létrejöttét. A programban egy vállalkozás a fejlődési igényétől függően 1-3 évig vehet részt és fejlettségi helyzetétől függően részesülhetne támogatásban. A támogatásnak több lépcsőfoka lenne, kezdetben az üzleti ötletek értékelése, majd a termék/szolgáltatás kifejlesztése, vállalkozóvá válás segítése és a termék/szolgáltatás piacra vitelének segítése, illetve végül az értékesítés támogatása.
Szociális vállalkozás-fejlesztő program A XXI. század első évtizedére jelentős tömegek szorultak a társadalmi lét peremére. Az ő visszavezetésük az aktív munkaerőpiacra fontos, de kihívásokkal teli feladat. A programnak az a küldetése, hogy segítse, hogy olyan módon működjenek ebben a szférában a vállalkozások, hogy eredményességük a saját teljesítmény szintjén elérje a klasszikus for-profit szektort jellemző értékeket. Fontos, hogy olyan szociális vállalkozások működjenek, amelyek
egyrészről értékteremtő munkán, képzések és egyéni kompetencia-fejlesztő programokon keresztül tartós munkanélküliek visszavezetését szolgálják az aktív munkaerőpiacra
másrészről azokon a területeken és ágazatokban, ahol a piaci szféra nem látja a nyerség orientált működést, lehetőséget biztosítsák munkanélküliek foglalkoztatásán keresztül az értékteremtő munkavégzést.
Ágazati együttműködési programok az alábbi ágazatokban:
Mechatronika Fa- és bútoripar Logisztika Kreatív ipar
Innováció-központú oktatási modell kialakítása 13
A projekt azt tűzi ki célul, hogy a közoktatásban oktató tanárok, olyan innovatív gondolkodásmóddal rendelkezzenek, akik képesek lesznek a következő generációt felkészíteni a társadalmi, gazdasági, technológiai váltásra. Legyenek képesek a tanulókban problémaérzékeny gondolkodásmód elsajátítására, az analizáló személet mellett a szintetizáló, rendszerszemlélet kialakítására. A programban elsősorban a technika szakos tanárképzés az, amelyben megjeleníthető a fent leírt megközelítés, azonban az informatika szakos tanárképzés is (főleg a számítógépes vezérlés, szabályozás témakörökben) hasonló eredményekre adhat számot. Az ilyen szemlélettel rendelkező tanárok biztosíthatják, hogy a következőkben a műszaki pályák –akár középfokú, akár felsőfokú – vonzóbbak legyenek a tanulók, hallgatók számára, ezzel is biztosítva, hogy ezen szakmák irányába nem a „maradék” elv érvényesül.
Ökoindusztriális ipari terület fejlesztése A gyakorlati megoldás egy adott jól körülhatárolt termelési terület – pl. ipari park -, ahol a különböző gyártó és szolgáltató cégek anyag- és energiaáram igényüket/termelésüket nyilvánosságra hozzák, ezáltal megtalálhatóak azok a hiányzó láncszemek, amelyek beépítésével az egyik vállalat hulladékanyag-, és energia termelését vagy közvetlenül a másik vállalat fel tudja használni, vagy egy olyan anyag- és energia átalakítást lehet megvalósítani, amely a hulladékanyag-, és energiát egy másik gazdasági egység számára felhasználhatóvá alakít.
Új megoldások és ezekhez kapcsolódó kutatási-, gyártási technológiák, ill. kapacitások létrehozásának támogatása a társadalom számára létfontosságú egészséges élelmiszer alapanyagok, valamint ivó- és öntözővíz előállításának érdekében. A cím szerinti programjavaslat első sorban az egészséges ivóvíz és egészséges élelmiszer alapanyagok (gabona, zöldség, gyümölcs, burgonya, stb.) előállításához, fertőtlenítéséhez szükséges fejlett technológiák régiós fejlesztésére, ill. gyártására vonatkozik, amely komoly agrár-innovációs, ill. gépipari, mechatronikai és elektronikai ipari fejlesztéseket feltételez. A technológia fejlesztések eredményeit pedig első körben itt a régióban lehetne kipróbálni, mintegy teszt- és bemutató területnek használva a régió mezőgazdaságát, ezzel egyben versenyelőnyt is biztosítva a régiónak egyrészt a technológiák, berendezések, másrészt mezőgazdasági termények belföldi és nemzetközi értékesítése útján.
Innovációs asszisztens hálózat létrehozása Az innováció egyik szűk keresztmetszete a kisvállalkozásoknál a szakemberhiány. Ez egyrészt mennyiségi (a napi operatív teendők mellett nem marad kapacitás a tudatos fejlesztőmunkára), másrészt minőségi – kevés a régióban az innovációs folyamat elemeit, buktatóit, információforrásait ismerő kompetens szakember. Rövidtávon is jelentős 14
előrelépést érhetnénk el, ha egy emelt szintű képzés után innovációs asszisztenseket tudnánk a régió potenciális innovátor vállalkozásaihoz kihelyezni, ahol erre igény mutatkozik. Az innovációs asszisztensek feladata lenne többek között a felső vezetés támogatása a stratégiai tervezési folyamatokban, a lehetséges innovációs projektek azonosítása, definiálása, a megvalósításhoz szükséges külső és belső kapcsolatrendszer kiépítése, megvalósítás esetén a folyamatok támogatása (finanszírozás, iparjogvédelem, stb.).
15
