VAS MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÉRTESÍTŐJE

XVII. ÉVFOLYAM

3. SZÁM

2006. ÁPRILIS 28.

VAS MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK É R T E S Í T ŐJ E TARTALOM SZÁM

TÁRGY

OLDAL

SZEMÉLYI RÉSZ 37/2006. (II.16.) sz. határozat

A megyei önkormányzat által alapított kitüntető díjak és elismerések 2006. évi adományozásáról

223

74/2006. (IV.28.) sz. határozat

Szociális módszertani és rehabilitációs alkalmassági vizsgálatokat végző szakértői bizottságba tagok delegálásáról

223

ÖNKORMÁNYZATI RENDELET 7/2006. (IV. 28.) sz. rendelet

A Vas megyei Önkormányzat 2006. évi költségvetéséről alkotott 1/2006. (II.16.) számú rendelete módosításáról

224

8/2006. (IV. 28.) sz. rendelet

Vas megye területrendezési tervéről

245

KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATOK 64/2006. (IV.28.) sz. határozat

A közgyűlés legutóbbi ülése óta történt fontosabb döntésekről, eseményekről szóló beszámoló, valamint a közgyűlés elnökének saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-változtatásáról szóló tájékoztató elfogadásáról

256


A 2005. évi ellenőrzések tapasztalatairól szóló jelentés elfogadásáról

256


A Vas Megyei Önkormányzat 2006. évi költségvetési előirányzatainak módosításáról készült könyvvizsgálói vélemény elfogadásáról

256


Vas megye területrendezési tervének megyei szabályozási irányelveinek elfogadásáról

256


A megyei önkormányzat megemeléséről

hitelkeretének

278


A megyei önkormányzat megemelésével kapcsolatos elfogadásáról

folyószámla hitelkertének könyvvizsgálói vélemény

278


Fejlesztési hitelszerződés, jóváhagyásáról

folyószámla

valamint

megállapodás

278

2006. ÁPRILIS 28.

222 71/2006. (IV.28.) sz. határozat

A Vas Megyei Önkormányzat, valamint Vas Megye és Szombathely Megyei Jogú Város Markusovszky Kórháza, Egyetemi Oktatókórház által kötendő fejlesztési hitelszerződéssel kapcsolatos könyvvizsgálói vélemény elfogadásáról

278


A Vas Megyei Autóközlekedési Tanintézet megszüntetésének és az ezzel összefüggő adás-vételi szerződések jóváhagyásáról

279


A Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény Kőszeg és a Rumi Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Gyermek- és Diákotthon alapító okiratának módosításáról

286


Foglalkoztatás, munkanélküliség, különös tekintettel a változó ellátási rendszerre című tájékoztató elfogadásáról

291


A Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény 2001-2005. közötti tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról

291


A 2007. évi címzett támogatási igények benyújtásáról

291


A Vas Megyei Közgyűlés Ellátó Szervezete és az Életünk Szerkesztősége, valamint a Vasi Szemle Szerkesztősége között a pénzügyi, gazdasági feladatok ellátásának munkamegosztása és a felelősségvállalás rendjéről szóló megállapodás jóváhagyásáról

292


Az állami gondoskodásból kikerült nagykorúvá vált fiatalok lakáshoz jutásának támogatásáról

302


A NYD-i Regionális Fejlesztési Tanács által meghirdetett vissza nem térítendő támogatás elnyerésére benyújtott pályázat csökkentett műszaki tartalommal történő módosításáról

302


A rábagyarmati Általános szakvélemény kiadásáról

átszervezésére

302


A Vas Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetségével közös – „Vas Megye Biztonsági Programjának” megvalósulását elősegítő – pályázat kiírásáról

303


A Savaria Táncsport Egyesület által rendezendő Európabajnokság, valamint a Gyulai István Emlékverseny megrendezésének pénzügyi támogatásáról

303


Közösségi célú alapítványok támogatásáról

303


Sárvár Város Önkormányzatával a nevelési tanácsadó működtetésére vonatkozó megállapodás módosításáról

304


A Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulási Tanács kérelmének elutasításáról

304

Iskola

2006. ÁPRILIS 28.

223

KÖZLEMÉNYEK Foglalkoztatás, munkanélküliség, különös tekintettel a változó ellátási rendszerre című tájékoztató

304

Beszámoló a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény 2001-2005. közötti tevékenységéről

310

A Vas Megyei Közgyűlés és a Vas Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége közös pályázati felhívása a Vas megyei polgárőr egyesületek részére, a megyei „Biztonsági program” megvalósításának segítésére, e témában a megyei és helyi célkitűzések, konkrét feladatok végrehajtásának anyagi támogatására

320

SZEMÉLYI RÉSZ A megyei közgyűlés 37/2006. (II.16.) sz. határozata a megyei önkormányzat által alapított kitüntető díjak és elismerések 2006. évi adományozásáról A közgyűlés 2006. évben: „Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért Közbiztonsági Tagozata” elismerést: Dr. Tánczi Tibor r. alezredes Horváth Miklós tűzoltó alezredes

Vas Megyei Rendőr-főkapitányság, Bűnügyi Szervek, Gazdaságvédelmi Osztály osztályvezetője Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Anyagi-Műszaki Alosztálya alosztályvezetője

részére adományozza és megbízza elnökét a kitüntető elismerések átadásával. Felelős: Határidő:

a közgyűlés elnöke 2006. április 27., illetve 2006. május 5. A megyei közgyűlés 74/2006. (IV.28.) sz. határozata szociális módszertani és rehabilitációs alkalmassági vizsgálatokat végző szakértői bizottságba tagok delegálásáról

A közgyűlés: 1.

a módszertani szakértői bizottság tagjának Bebesné Bazsó Judit oligfrén gyógypedagógia, Sári Tünde szomatopedagógia, Kóczán Katalin tiflopedagógia szakos gyógypedagógusokat;

2.

a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szakértői bizottság tagjának Dr. Grósz Pál pszichiátriai rehabilitációs főorvost

delegálja. Felelős: Határidő:

a közgyűlés elnöke azonnal

2006. ÁPRILIS 28.

224

ÖNKORMÁNYZATI RENDELET

Vas megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/2006. (IV.28.) számú rendelete a Vas megyei Önkormányzat 2006. évi költségvetéséről alkotott 1/2006. (II.16.) számú rendelete módosításáról

A Vas megyei Közgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv., a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CXVI. tv., és az államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Vas megye Önkormányzatának 1/2006.(II.16.) számú - 2006. évi költségvetéséről és annak végrehajtási feladatairól alkotott - rendeletét /továbbiakban: R/ az előirányzat módosítás szabályaira vonatkozó döntésének megfelelően a következők szerint módosítja: A költségvetés bevételei 1. §. 1. 2.

A közgyűlés az önkormányzat 2006. évi költségvetésének bevételi előirányzatát a R. 3. §-ban rögzített 21,400.916 E Ft-ról 21.416.182 E Ft-ra módosítja. A bevételi előirányzaton belüli forrásokat jogcímenként e rendelet 1. sz. mellékletének A/ pontja tartalmazza. 2. §.

A közgyűlés a finanszírozási bevételek előirányzatát 269.503 E Ft-ról 281.160 E Ft-ra módosítja, mely azonos a költségvetés pénzügyi hiányával 3. §. A tervezett bevételeket címenként, alcímenként /költségvetési szervenként/ és forrásonként e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. 4. § 1. 2.

A költségvetés bevételi előirányzatából működési célokat szolgáló forrás 16,978.758 E Ft-ról 16.993.822 E Ft-ra módosul, a felhalmozási feladatok finanszírozására számításba vehető bevétel 4,422.158 E Ft-ról 4,422.360 E Ft-ra módosul. Az 1/ pontban rögzített források e rendelet. 1/A. számú mellékletében szerepelnek. A költségvetés kiadásai 5. §.

1. 2. 3.

A közgyűlés az önkormányzat 2006. évi költségvetésének kiadási előirányzatát 21,670.419 E Ft-ról 21.697.342 E Ft-ra módosítja. A kiadási előirányzaton belül intézmény típusonként a kiemelt előirányzatokat e rendelet 1. számú mellékletének B/ pontja tartalmazza. Az 1. pontban rögzített kiadási előirányzaton belül a kiemelt előirányzatok a következők: Személyi juttatások előirányzata Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások Speciális célú támogatások Felújítási előirányzat Beruházási előirányzat Egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások

7,836.953 E Ft-ról 2,492.459 E Ft-ról 6,577.643 E Ft-ról 334.949 E Ft-ról 562.920 E Ft-ról 3,560.487 E Ft-ról 44.539 E Ft-ról

E Ft 7,853.737 2,497.754 6,582.113 335.121 515.420 3,560.689 92.039

2006. ÁPRILIS 28.

225

Támogatási kölcsönök nyújtása, törlesztése Hitelek Pénzforgalom nélküli kiadások: Működési tartalék 3.600 Államháztartási tartalék 36.257 Költségvetési kiadási előirányzat összesen

108.756 111.856 39.857

108.756 111.856 39.857

21,670.419E Ft-ról

21,697.342

6. §. A R. 5. § /3/ bekezdésében szereplő kiemelt előirányzatokat címenként, alcímenként /költségvetési szervenként/ e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. 7. §. 1. 2.

Az önkormányzat felhalmozási kiadási előirányzata 4,422.158 E Ft-ról 4,422.360 E Ft-ra módosul, melyet költségvetési szervenként, feladatonként és célonként e rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. Az 1. pontban rögzített felhalmozási kiadási előirányzatból a felhalmozási célú kiadás 4,388.558 E Ft-ról 4,388.760 E Ft-ra módosul a fejlesztési hitel utáni kamattörlesztés 3.600 E Ft az ÁFA befizetési kötelezettség 30.000 E Ft-ot tesz ki. 8. §.

A közgyűlés az önkormányzati hivatal 1. működési kiadásait 1.000.314 E Ft-ról 1.011.796 E Ft-ra módosítja /ebből az Illetékhivatal részesedése: 226.601 E Ft-ról 226.607 E Ft-ra változik/, melyet feladatonkénti bontásban a R. 4. sz. mellékletében rögzít. 2. felhalmozási kiadásait 2,627.651 E Ft-ról 2,627.853 E Ft-ra módosítja /ebből az Illetékhivatal részesedése: 1.300 E Ft / e rendelet 5. sz. mellékletének A/ pontjában szereplő célokra. 9. §. A közgyűlés 1. a költségvetési szervek létszámkeretét az alábbiak szerint rögzíti: 2006.01.01-2006.04.30-ig 3.833,8 fő 2006.05.01-2006.05.31-ig 3.827,3 fő 2006.06.01-2006.09.30-ig 3.830,3 fő 2006.10.01-2006.12.31-ig 3.821,3 fő. 2. az összlétszámból a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak számát 308 főben határozza meg 3. az önkormányzati hivatal létszámából a tisztségviselők létszámát 2 főben, a köztisztviselők létszámát 68 főben, közszolgálati és munkaviszonyban állók létszámát 18 főben rögzíti. 4. Az egyes költségvetési szervek létszámkeretét a R. 7. sz. melléklete tartalmazza. 10. §. Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Szombathely, 2006. április 28.

Dr. Kun László sk. megyei főjegyző

Markó Péter sk. a közgyűlés elnöke

226

2006. ÁPRILIS 28.

2006. ÁPRILIS 28.

227

228

2006. ÁPRILIS 28.

2006. ÁPRILIS 28.

229

230

2006. ÁPRILIS 28.

2006. ÁPRILIS 28.

231

232

2006. ÁPRILIS 28.

2006. ÁPRILIS 28.

233

234

2006. ÁPRILIS 28.

2006. ÁPRILIS 28.

235

236

2006. ÁPRILIS 28.

2006. ÁPRILIS 28.

237

238

2006. ÁPRILIS 28.

2006. ÁPRILIS 28.

239

240

2006. ÁPRILIS 28.

2006. ÁPRILIS 28.

241

242

2006. ÁPRILIS 28.

2006. ÁPRILIS 28.

243

244

2006. ÁPRILIS 28.

2006. ÁPRILIS 28.

245

Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 8/2006. (IV.28.) önkormányzati rendelete Vas megye területrendezési tervéről

A Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 70.§ (1) bekezdés c) pontja, valamint a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 11. §(1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdés b) pontja felhatalmazása alapján az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény megyei területrendezési tervekre vonatkozó előírásainak megfelelően Vas megye területrendezési tervéről az alábbi rendeletet alkotja. I. Fejezet Általános rendelkezések A rendelet célja és hatálya 1.§ (1) A rendelet célja, hogy meghatározza a megye egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a műszakiinfrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve az erőforrások védelmére. (2) A rendelet hatálya Vas megye területére terjed ki. A megye területéhez tartozó települések felsorolását (kistérségi bontásban) jelen rendelet 5. §-a tartalmazza. Fogalom-meghatározások 2.§ E rendelet alkalmazásában: a)

Térség: a területrendezés szempontjából megkülönböztetett területi egység, amelyre vonatkozóan a területrendezési terv előírásokat határoz meg,

b) Erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe legalább 75%-ban erdőterületek és erdőtelepítésre szánt területek tartoznak. c)

Mezőgazdasági térség: országos területrendezési tervben alkalmazott terület-felhasználási kategória, amelybe elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek tartoznak. A mezőgazdasági térségen belül két terület-felhasználási kategória: a belterjes és a külterjes mezőgazdasági térség került lehatárolásra:

d) Belterjes mezőgazdasági térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági termelést folytatnak, ezen belül meghatározó a szántó vagy szőlő, illetőleg gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott terület, e)

Külterjes mezőgazdasági térség: A külterjes mezőgazdasági térségbe mindazok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyek nem sorolhatók a belterjes mezőgazdasági térségbe. Olyan területek, amelyek gyenge termőhelyi adottságúak, környezeti szempontból érzékenyek, amelyeken olyan természet és környezetkímélő, illetve hagyományos gazdálkodási módok folytathatóak, amelyek biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség és a környezeti egyensúly fenntartását, a tájképi értékek megóvását.

f)

Települési térség: országos területrendezési tervben alkalmazott terület-felhasználási kategória, amelybe elsősorban települési területek tartoznak. A települési térségen belül két terület-felhasználási kategória: a városias és a hagyományosan vidéki térség került lehatárolásra.

2006. ÁPRILIS 28.

246

g) Városias települési térség: a megyei területrendezési tervben alkalmazott terület-felhasználási kategória, amelybe a megye városainak, városi rangra tervezett települései (Őriszentpéter kivételével), valamint a szombathelyi agglomerációnak települési területei tartoznak. h) Hagyományosan vidéki települési térség: megyei területrendezési tervben alkalmazott terület-felhasználási kategória, amelybe elsősorban a városi ranggal nem rendelkező települések, illetve a 15 fő/ha-nál kisebb belterületi laksűrűségű települések települési területei tartoznak. i)

Építmények által igénybe vett térség: az országos és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények területe és szükséges védőterületük tartoznak,

j)

Vízgazdálkodási térség: országos és megyei területrendezési tervben alkalmazott terület-felhasználási kategória, amelybe elsősorban a vízgazdálkodási területek tartoznak.

k) Területrendezési övezet: olyan területegység, amely valamilyen térségi, vagy ágazati szempontból, illetve érdekből egységes szabályozást igényel. A megyei területrendezési tervben lehatárolt övezetek nem fedik le szükségképpen a megye területét, egymással átfedésben lehetnek. Az övezetek területére a Megyei Területrendezési Szabályzat területhasználati előírásokat (kötelezettségeket és korlátozásokat), valamint irányelveket állapít meg. II. Fejezet A megyei területrendezési terv 3.§ (1) A megyei területrendezési terv a megye szerkezeti tervét, valamint a megye térségi övezeteit és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. (2) A megye szerkezeti tervét a rendelet M = 1:50.000 méretarányú 1. számú rajzi melléklete, a megyei övezetek határait a rendelet M = 1:100.000 méretarányú 2. számú rajzi melléklete tartalmazza. Vas megye szerkezeti terve 4.§ (1) A megye szerkezeti terve a megye településrendszerét térségi terület-felhasználását és a műszaki infrastruktúra hálózatok térségi rendszerét tartalmazó dokumentum. Vas megye településrendszere 5. § Városok: Bük∗, Celldömölk, Csepreg, Jánosháza*, Körmend, Kőszeg, Őriszentpéter, Répcelak, Sárvár, Szentgotthárd, Szombathely, Vasvár Nem városi rangú települések (kistérségenként): Celldömölki kistérség települései: Boba, Borgáta, Csönge, Duka, Egyházashetye, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Ostffyasszonyfa, Pápoc, Szergény, Tokorcs, Vönöck ∗

Városhiányos térségek (társ) központjai, részben városi funkciókkal.

2006. ÁPRILIS 28.

247

Csepregi kistérség települései: Bő, Chernelházadamonya, Gór, Hegyfalu, Iklanberény, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Répceszentgyörgy, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony, Tormásliget, Tömörd Körmendi kistérség települései: Csákánydoroszló, Daraboshegy, Döbörhegy, Döröske, Egyházashollós, Egyházasrádóc, Halastó, Halogy, Harasztifalu, Hegyháthodász, Hegyhátsál, Katafa, Kemestaródfa, Magyarnádalja, Magyarszecsőd, Molnaszecsőd, Nádasd, Nagykölked, Nagymizdó, Nemesrempehollós, Pinkamindszent, Rádóckölked, Szarvaskend, Vasalja Kőszegi kistérség települései: Bozsok, Cák, Gyöngyösfalu, Horvátzsidány, Kiszsidány, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Lukácsháza, Nemescsó, Ólmod, Peresznye, Pusztacsó, Velem Őriszentpéteri kistérség települései: Bajánsenye, Felsőjánosfa, Felsőmarác, Hegyhátszentjakab, Hegyhátszentmárton, Ispánk, Ivánc, Kercaszomor, Kerkáskápolna, Kisrákos, Kondorfa, Magyarszombatfa, Nagyrákos, Őrimagyarósd, Pankasz, Szaknyér, Szalafő, Szatta, Szőce, Velemér, Viszák Sárvári kistérség települései: Bejcgyertyános, Bögöt, Bögöte, Csánig, Csénye, Gérce, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Káld, Kenéz, Meggyeskovácsi, Megyehid, Nick, Nyőgér, Ölbő, Pecöl, Porpác, Pósfa, Rábapaty, Sitke, Sótony, Szeleste, Uraiújfalu, Vámoscsalád, Vásárosmiske, Vasegerszeg, Vashosszúfalu, Zsédeny Szentgotthárdi kistérség települései: Alsószölnök, Apátistvánfalva, Csörötnek, Felsőszölnök, Gasztony, Kétvölgy, Magyarlak, Nemesmedves, Orfalu, Rábagyarmat, Rátót, Rönök, Szakonyfalu, Vasszentmihály Szombathelyi kistérség települései: Acsád, Balogunyom, Bozzai, Bucsu, Csempeszkopács, Dozmat, Felsőcsatár, Gencsapáti, Gyanógeregye, Horvátlövő, Ják, Kisunyom, Meszlen, Nárai, Narda, Nemesbőd, Nemeskolta, Perenye, Pornóapáti, Rábatöttös, Rum, Salköveskút, Sé, Sorkifalud, Sorkikápolna, Sorokpolány, Söpte, Szentpéterfa, Tanakajd, Táplánszentkereszt, Torony, Vasasszonyfa, Vaskeresztes, Vassurány, Vasszécseny, Vasszilvágy, Vát, Vép, Zsennye Vasvári kistérség települései: Alsóújlak, Andrásfa, Bérbaltavár, Csehi, Csehimindszent, Csipkerek, Egervölgy, Gersekarát, Győrvár, Hegyhátszentpéter, Kám, Mikosszéplak, Nagytilaj, Olaszfa, Oszkó, Pácsony, Petőmihályfa, Püspökmolnári, Rábahidvég, Sárfimizdó, Szemenye, Telekes, 6.§ Vas megye térségi terület-felhasználása és a műszaki infrastruktúra hálózatok térségi rendszere A megyei szerkezeti terv - az alapvető rendeltetés szerint jellemző területhasználat szempontjából - az OTrT-ben meghatározott keretek figyelembevételével az alábbi térségi területhasználati egységeket különbözteti meg: • •

Erdőgazdasági térség Belterjes mezőgazdasági térség

2006. ÁPRILIS 28.

248 • • • • •

Külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Városias települési térség Hagyományosan vidéki települési térség Építmények által igénybe vett térség (az országos és térségi műszaki infrastruktúra -hálózatok és egyedi építmények területe) részeként az alábbi elemeket tartalmazza: • • • • • • • • • • •

Gyorsforgalmi út, főút (csomópontjai) Térségi jelentőségű mellékút Országos kerékpárút törzshálózat és térségi jelentőségű kerékpárút Nemzetközi és országos vasúti törzshálózat Vasúti mellékvonal Gyorsforgalmi úthoz, főúthoz és vasúthálózathoz tartozó híd Országos és térségi jelentőségű nyilvános kereskedelmi repülőtér Térségi ellátást biztosító ivóvíz ellátó rendszerek A szennyvíz elvezetés és tisztítás térségi rendszerei Szükségtározó Tározási lehetőségek (1M m3 kapacitást meghaladó) A megyei terület-felhasználási egységekre vonatkozó szabályok 7. §

(1) A térségi terület-felhasználási egységek egymással nincsenek átfedésben. (2) A terület-felhasználási egységeken belül az adott területhasználat aránya minimum 75%. Erdőgazdasági térség 8.§ (1) A megyei szerkezeti tervben erdőgazdasági térségként lehatárolt területet a településrendezési tervekben legalább 85%-ban erdőterület kategóriába kell sorolni. E szabály alól kivételt képeznek azok a települések, amelyek közigazgatási területének legalább 50%-a védett. E térségben városi beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) A közlekedési vonalas infrastruktúra erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el. Mezőgazdasági térség 9.§ (1) A megyei területrendezési tervben a belterjes mezőgazdasági térség legalább 75%-ban belterjes, vagy külterjes hasznosítású mezőgazdasági kategóriába oszlik, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki (2) A megye mezőgazdasági térségen belül a települési terület-felhasználási egységek kijelölése során belterjes mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban, a külterjes mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni. (3) Borvidéki és bortermőhelyi település szőlőkataszter szerinti I.-II. osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésre szánt területté nem minősíthető. Szőlőművelési ágban nyilvántartott földterület művelési ága csak az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzőjének egyetértő nyilatkozata mellett változtatható meg.

2006. ÁPRILIS 28.

249 Vízgazdálkodási térség 10.§

(1) A területrendezési terv érvényesítéséhez a települési önkormányzatok az irányelvekben megfogalmazottak figyelembe vételével készítenek intézkedési tervet (2) A vízgazdálkodási belül a jellemzően vízgazdálkodási területhasználatú területek aránya legalább 90% az 1/2003. (IX.9.) TNM KTM rendelet és a 2003 évi XXVI. törvény 6. § (1) bek. d) pontjának meghatározása alapján. Városias települési térség 11.§ (1) A városias települési térség bármely települési terület-felhasználási egységbe sorolható. Hagyományosan vidéki települési térség 12.§ (1) A hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható. Építmények által igénybe vett térség (az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények területe) 13.§ (1) E térségi terület-felhasználási kategóriába tartozó műszaki infrastruktúra hálózatok elemeit, valamint a nem települési területekhez tartozó egyedi építmények területét a települések településszerkezeti terveiben – a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény módosításáról szóló 2004. évi LXXV. Törvény 18. §ban rögzített eltérési szabályok figyelembevételével – be kell építeni. Vas megye területrendezési övezetei 14.§ Országos övezetek a) Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete b) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezete c) Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő terület övezete Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület Vas megyében nincs. Megyei övezetek: a)

Megyei ökológiai hálózat övezetei a. Védett természeti terület övezete b. Természeti terület övezete c. Ökológiai zöld folyosó övezete

b) Tájképvédelmi terület övezete c)

Térségi hulladék-lerakóhely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete

d) Rendszeresen belvízjárta terület övezete e)

Hullámtér és nyílt ártér övezete

2006. ÁPRILIS 28.

250

f)

Csúszásveszélyes terület övezete

g) Vízeróziónak kitett terület övezete h) Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezete1 Védett természeti területek védőövezete az Őrségi Nemzeti Park vonatkozásában nem került lehatárolásra. A területrendezési övezetekre vonatkozó szabályok 15.§ (1) A megyei övezetek területén a rá vonatkozó országos övezeteket és azok előírásait is alkalmazni kell. (2) Ahol az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény külön övezeti előírást nem tartalmaz, ott a vonatkozó ágazati szabályokat kell alkalmazni. Ahol a törvény övezeti előírást tartalmaz, ott azokat a vonatkozó ágazati jogszabályokkal együtt kell alkalmazni. (3) A településrendezési tervek készítésekor figyelembe kell venni az övezetekre a megyei önkormányzati határozatban elfogadásra kerülő irányelveket. Országos ökológiai hálózat részét képező megyei övezetek 16.§ (1) Az országos ökológiai hálózat részét képező megyei övezetek: a) védett természeti terület övezete, b) természeti terület övezete, c) ökológiai (zöld) folyosó övezete. A Natura 2000 területek a védett területeket és a természeti területeket foglalják magukban. (2) A közművezetékeket és a járulékos közműépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illőek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy-, közép- és kisfeszültségű vezetékeket - ha azt táj- és természetvédelmi igények indokolják - földkábelben kell elhelyezni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. Védett természeti terület övezete 17.§ (1) Az övezetbe a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv., vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterületek tartoznak. (2) A védett természeti terület övezetébe eső terület a védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentőségének megfelelően lehet nemzeti park, tájvédelmi körzet, országos vagy helyi jelentőségű természetvédelmi terület, természeti emlék, valamint a törvény értelmében (ex-lege) védettnek minősülő terület (lápok, szikes tavak, védett források, víznyelők, kunhalmok és földvárak, valamint különlegesen jelentős egyedi természeti érték, vagy képződmény védelmét szolgáló területek). (3) Védett természeti terület övezetben új külszíni művelésű bánya nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bánya területe (bányatelek) nem bővíthető. 1

Tartalmilag megszűnt övezet. A Magyar Honvédséggel közvetlenül a terv véglegesítése előtt lefolytatott egyeztetés alapján a Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezete tartalmilag megszűnt. Ennek oka, hogy a Magyar Honvédség valamennyi Vas megye területén lévő korábbi honvédségi területe időközben átadásra került.

2006. ÁPRILIS 28.

251 Természeti terület övezete 18.§

(1) Természeti terület valamennyi olyan földterület, amelyet elsősorban természet-közeli állapotok jellemeznek, azaz az élőhelyen, illetve a tájban végbemenő folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak (potenciálisan minden gyep, erdő, nádas és művelés alól kivett nem építmény elhelyezésére szolgáló földterület) /1996. évi LIII. tv./ (2) Vas megyében a Natura 2000 európai természetvédelmi területek hálózatának, az országos jelentőségű természetvédelmi területeken kívül eső részei, megfelelnek a természeti területeknek. (3) A Natura 2000 európai természetvédelmi területek hálózata felhasználásánál az övezetre vonatkozó két uniós jogszabályt - a madárvédelmi (79/409/EEC ) és az élőhely-védelmi (92/43/EEC) irányelveket is figyelembe kell venni. (4) Természeti terület övezetben új külszíni művelésű bánya nem nyitható. Ökológiai (zöld) folyosó övezete 19.§ (1) Az ökológiai (zöld) folyosó az elszigetelt, értékes természeti területeket, élőhelyeket köti össze. (2) A megyei területrendezési tervben megfogalmazott (megyei szintű) ökológiai folyosó övezet legfontosabb építőelemei a kisvízfolyások menti élőhelyek, valamint a domborzati adottságokból adódó extenzívebb művelésű (természet-közelibb) területek. A folyók hullámtere teljes egészében olyan természeti terület, mely alakzatánál fogva ökológiai folyosónak minősül (Kormány 46/1999. /III.18./ rendelete). (3) Az ökológiai (zöld) folyosó övezete nem minősíthető beépítésre szánt területté. Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezet 20.§ (1) Az terület területére az OTrT szabályt nem állapít meg, mivel az övezetre az ágazati jogszabályt kell alkalmazni. Tájképvédelmi terület övezete 21.§ (1) A tájképvédelmi terület övezetben a kiemelt térségi és a megyei rendezési tervnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell; ennek érdekében a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni. (2) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének a tájképet zavaró építmények és terület-felhasználási módok tilalmára, illetve az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete 22.§ (1) A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetben regionális hulladéklerakó hely csak külön jogszabályokban meghatározott vizsgálatok és az országos, illetve területi hulladékgazdálkodási tervek alapján helyezhető el.

2006. ÁPRILIS 28.

252

(2) Az övezet meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen, b) védett természeti területen és annak védőövezetében, védelemre tervezett területen, illetve ökológiai (zöld) folyosó területén, c) természeti területen, d) erdőben, e) kiváló termőhelyi adottságú szántó-, szőlő- és gyümölcsös területeken, f) rendszeresen belvízjárta területeken, g) eróziónak kitett és csúszásveszélyes területen, h) a településrendezési eszközeiben beépítésre szánt területként kezelt területeken - a jelentős mértékű zavaró hatású iparterület és a hulladékkezelő, hulladéklerakó különleges terület kivételével -, továbbá azok határaitól 500 m-es körzetben, i) honvédelmi és katonai érdeket szolgáló területen és annak 500 m-es körzetében, j) az állami repülések célját szolgáló és a közös felhasználású (katonai és polgári) repülőtér 13 km-es körzetében, k) hullámtér és nyílt ártér körzetében l) a kulturális örökség szempontjából fokozottan érzékeny és érzékeny területeken regionális hulladéklerakó hely nem jelölhető ki. (3) Az övezetre vonatkozó irányelvek: a)

A övezetbe a megyei területrendezési tervben kijelölhető azon területek tartoznak, amelyek a védendő terület-felhasználású területeken (erdő, kiváló termőhelyi adottságú szántó-, szőlő- és gyümölcsös területek) és a térségi védelmi övezeteken kívüliek.

b) A vizsgálat alá vonható terület övezetben új térségi hulladéklerakó hely csak külön jogszabályokban meghatározott terület-alkalmassági vizsgálatok (környezeti hatásvizsgálatok - előzetes-, részletes környezeti tanulmány), valamint az országos-, a regionális és az előbbiekkel összhangban készítendő megyei hulladékgazdálkodási tervek alapján helyezhetők el. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete 23.§ (1) A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete 24.§ (1) A felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területébe tartoznak a 240/2000 (XII.23.) sz. Korm. rendelet szerinti területek. Rendszeresen belvízjárta terület övezete 25.§ (1) A rendszeresen belvízjárta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. (2) Beépítésre szánt terület csak a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki.

2006. ÁPRILIS 28.

253 Hullámtér és nyílt ártér övezete 26.§

(1) A hullámtér és nyílt ártér övezet területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Csúszásveszélyes terület övezete 27.§ (1) A csúszásveszélyes terület övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki és külszíni művelésű bánya nem nyitható. Vízeróziónak kitett terület övezete 28.§ (1) A vízeróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan terület-felhasználást kell előírni a település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében, amely a vízerózió mértékét csökkenti. (2) Az övezet erdőterületeit a talajvédelmi hatóságnak elsődleges védelmi rendeltetésbe kell sorolnia. Erdőterület művelési ága nem változtatható meg, kivéve ha az borvidék szőlőkataszter szerinti I. osztályú területén fekszik. Ez esetben a művelési ág szőlőre változtatható. (3) Az övezet területén szőlő, gyümölcsös, rét és legelő művelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága nem változtatható meg. Kivételesen indokolt esetben a vízerózió által erősen veszélyeztetett rét- vagy legelőművelési ága erdőre vagy - borvidék szőlőkataszter szerinti I. osztályú területén - szőlőre változtatható. Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezete A Magyar Honvédséggel közvetlenül a terv véglegesítése előtt lefolytatott egyeztetés alapján a Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezete tartalmilag megszűnt. Ennek oka, hogy a Magyar Honvédség valamennyi Vas megye területén lévő korábbi honvédségi területe időközben átadásra került.2 III. fejezet Záró rendelkezések 29.§ (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépése előtt elfogadott településrendezési eszközöket e rendelet hatályba lépését követő 3 éven belül összhangba kell hozni e rendelettel. (3) Az összhangba hozási kötelezettség nem vonatkozik azokra a területekre, amelyek e rendelet kihirdetéséig jogszerűen önkormányzati határozattal vagy rendelettel elfogadott településrendezési eszközökben (településszerkezeti tervben, szabályozási tervben és helyi építési szabályzatban) beépítésre szánt területként kerültek meghatározásra és nem ellentétesek e rendelet 1. számú térképi mellékletét képező térségi szerkezeti tervben meghatározott infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére szolgáló területek kijelölésével.

2

Korábbi tervezési fázis óta a tervezéstől függetlenül bekövetkezett változás. A terv újbóli egyeztetését nem igényli.

2006. ÁPRILIS 28.

254

(4) A megyei területrendezési terv felülvizsgálata legalább 5 évente történik. Szombathely, 2006. április 28. Dr. Kun László sk. megyei főjegyző

Markó Péter sk. a közgyűlés elnöke Mellékletek

1. A közlekedési hálózatok Vas megyét érintő elemei Közúthálózat Gyorsforgalmi utak • • •

M8: (megyehatár) - Karakó - Szemenye - Püspökmolnári - Körmend(É) - Vasszentmihály(É) - Rönök(D) Rábafüzes(o.h.) M9: (megyehatár) - Tormásliget - Nemesböd(M86) - Vasszécseny(K) - Püspökmolnári(M8) - Vasvár(K) Győrvár - (megyehatár) M86: (megyehatár) - Répcelak(D) - Pósfa(D) - Nemesböd(M9) - 87. sz. főút(Szombathely K-i elkerülő)

Főutak • • • • • • • • •

8. sz. főút: jelenlegi nyomvonal 74. sz. főút: Vasvár K-i elkerülő - tovább jelenlegi nyomvonal 76. sz. főút: Katafa-Nádasd térségében új nyomvonal - tovább jelenlegi nyomvonal 84. sz. főút: jelenlegi nyomvonal (településelkerülő szakasz: Simaság, Zsédeny, Rábapaty, Sárvár) 86. sz. főút: (megyehatár, Répcelak) - jelenlegi nyomvonal - Szombathely K-i elkerülő Táplánszentkereszt(Ny) - új nyomvonal Kisunyom(D)-ig - jelenlegi nyomvonal - Nádasd(K) elkerülő jelenlegi nyomvonal(megyehatár) 87. sz. főút: (o.h) - Ólmod - Gyöngyösfalu(K) - jelenlegi nyomvonal - 89. sz. főúttal közös új nyomvonal(Szombathely É-K-i elkerülő) a M86 szombathelyi végcsomópontjáig 88. sz. főút: jelenlegi nyomvonal - Sárvár ÉNy-i elkerülő - új nyomvonal Sitke - Celldömölk(É) Mersevát(megyehatár) 89. sz. főút: a M86 szombathelyi végcsomópontjától a 87. sz. főúttal közös új nyomvonal (Szombathely É-K-i elkerülő) - 87. sz. úttól a megépült településelkerülő nyomvonal (o.h.) (o.h.)-Bajánsenye-Felsőjánosfa-(Zalalövő)

Térségi jelentőségű mellékutak • • •

Kőszeg-Bozsok-Torony-Ják-Körmend Répcelak-Ostffyasszonyfa-Celldömölk-Jánosháza (Bozsok) Velem-Nemescsó-Csepreg-Tompaládony

Térségi jelentőségű Rába hidak • • • • • • •

Szentgotthárd (új híd az elkerülő úton) Körmend 8. sz. főút (Rábahídvég) M9 (Püspökmolnári-Vasvár) M8 (Zsennye-Kám) 84. sz. főút régi és új nyomvonal (Sárvár) Kenyeri-Nick (M86 megépítésekor)

2006. ÁPRILIS 28. Vasúti közlekedés Nemzetközi törzshálózati fővonalak: • • • •

Székesfehérvár-Boba-Celldömölk-Szombathely-Szentgotthárd-o.h. Győr-Pápa Celldömölk Boba-Ukk-Zalaegerszeg-Bajánsenye-o.h. Szombathely-Sopron-o.h.

Hazai törzshálózati fővonalak: • •

Rajka-Hegyeshalom-Porpác Szombathely-Nagykanizsa

Mellékvonalak: • • •

Szombathely-Kőszeg-(o.h.-Oberpullendorf) Körmend-Zalalövő Szombathely-Narda-(o.h.-Schandorf)

Bobai delta megépítése Légi közlekedés Kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejlesztendő Szombathely. Kerékpáros közlekedés Országos kerékpárút törzshálózat: • • •

Fertő-Hanság – Alpokalja kerékpárút részeként: (Fertőrákos-Zsira-megyehatár)-Bük-Kőszeg-(o.h.) Alpokalja-Őrség kerékpárút részeként: (o.h.)-Kőszeg-Bozsok.Szombathely-Körmend-Szentgotthárd-Rábafüzes-(Ausztria)-Felsőszölnök(Szlovénia)-Őriszentpéter-(Lenti) Alpokalja-Balaton kerékpárút részeként: Szombathely-Kám-(Keszthely)

Térségi jelentőségű kerékpárutak: • • • • • •

Kőszeg-Szombathely-Sárvár-Celldömölk-(Pápa) Szombathely-Bük-(Fertőtó) Rába menti kerékpárút Celldömölk-Jánosháza-(Balaton) Körmend-Felsőjánosfa Vasvár-Telekes-(Zalaegerszeg)

Logisztikai központ Országos jelentőségű részközpont Szombathelyen.

255

2006. ÁPRILIS 28.

256

KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATOK A megyei közgyűlés 64/2006. (IV.28.) sz. határozata a közgyűlés legutóbbi ülése óta történt fontosabb döntésekről, eseményekről szóló beszámoló, valamint a közgyűlés elnökének saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-változtatásáról szóló tájékoztató elfogadásáról A közgyűlés: 1.

az előző ülés óta történt fontosabb döntésekről, eseményekről szóló beszámolót elfogadja;

2.

a közgyűlés elnökének saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-változtatásokról készített tájékoztatóját a következők szerint tudomásul veszi: a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az iskolatej programra 98 E Ft-ot biztosított; a Vas Megyei Idősek Otthona Hegyfalu rekonstrukciójához a Magyar Államkincstár 815 E Ft-ot támogatásban részesítette a megyei önkormányzatot; a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartási és Választási Hivatal a kemenespálfai időközi választás TVI díjára 13 E Ft-ot biztosított; a központi költségvetés 104.000 E Ft támogatással járult hozzá a helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari működéséhez.

Felelős: Határidő:

a közgyűlés elnöke (a 2. pontnál) 2006. május 30. (a költségvetési rendelet módosítására vonatkozó rendelet előterjesztésére) A megyei közgyűlés 65/2006. (IV.28.) sz. határozata a 2005. évi ellenőrzések tapasztalatairól szóló jelentés elfogadásáról

A közgyűlés a 2005. évi összefoglaló ellenőrzési tapasztalatokról szóló jelentést elfogadja. Felelős: Határidő:

a közgyűlés elnöke, valamint a megyei főjegyző azonnal

A megyei közgyűlés 66/2006. (IV.28.) sz. határozata a Vas Megyei Önkormányzat 2006. évi költségvetési előirányzatainak módosításáról készült könyvvizsgálói vélemény elfogadásáról A közgyűlés a 2006. évi költségvetési előirányzatok módosításáról készült könyvvizsgálói véleményt elfogadja. A megyei közgyűlés 67/2006. (IV.28.) sz. határozata Vas megye területrendezési tervének megyei szabályozási irányelveinek elfogadásáról A közgyűlés Vas megye területrendezési tervének megyei szabályozási irányelveit az alábbiak szerint állapítja meg: 1. A megyei terület-felhasználási kategóriákra vonatkozó megyei irányelvek: 1.1. Az erdőgazdasági térségre vonatkozó megyei irányelvek:

a)

Az erdőgazdasági térségben új erdőtelepítések, tájfásítások meghatározásánál kiemelt szempont a. a mezőgazdasági táj ökológiai és környezetvédelmi tagolása, b. a véderdők és véderdősávok erózió- és defláció elleni védelemnek megfelelő telepítése, c. a zöldfolyosó-rendszer kiegészítése d. és a települési környezetvédelmi érdekek érvényesülését szolgáló erdőstruktúra kialakítása.

2006. ÁPRILIS 28.

257

b)

A meglevő erdők fenntartása, új erdők telepítése során kiemelt figyelmet kell fordítani a védelmi, valamint az egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetés érvényesítésére, elsősorban a nagyobb városi települések és az üdülő funkciójú települések környezetében.

c)

A védett természeti területeken levő erdők elsődleges védelmi rendeltetése mellett a védettség fokának függvényében törekedni kell az ökoturizmus fejlesztésére

d) A védelem alatt álló erdőterületeken meg kell oldani a fenntartható területhasználat, a biológiai sokféleség védelme, a természetkímélő erdőgazdálkodás szempontjainak összeegyeztetését, törekedni kell az őshonos társulások fajösszetételének fenntartására ill. elősegítésére e)

Erdőtelepítésre kijelölendő területek meghatározásánál a táji - termőhelyi adottságokat, a mezőgazdálkodásra való területalkalmasságot, a természetvédelmi és gazdasági igényeket is szükséges mérlegelni

f)

Erdőtelepítést a tájvédelmi szempontok figyelembevételével, a tájkarakter megőrzésének biztosításával javasolt végezni

g)

A nem erdő művelési ágba sorolt a. természeti területek – természet-közeli gyepek, nádasok, mocsarak, vízállásos területek, stb.-, b. védelemre tervezett természeti területek, c. Natura-2000 hálózathoz tartozó természetes élőhelyek, d. a természetvédelmi törvény erejénél fogva védett területek - lápok, földvárak, stb., e. illetve védetté nyilvánított - természetvédelmi, tájvédelmi területek erdősítése általában nem kívánatos, illetve indokoltnak tűnő erdőtelepítési igény esetén csak a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával végezhető

h)

Az ártereken levő erdőterületek fenntartásánál és tervezésénél figyelembe kell venni a vízgazdálkodási és természetvédelmi érdekeket is, a nem őshonos fafaj-összetételű erdőállományok átalakítására programot célszerű kidolgozni

Összehangolt támogatási rendszerek alkalmazásával indokolt a megyei erdősítési program megvalósításának elősegítése és befolyásolása az alábbi irányelvek figyelembevételével: a)

Az erdősítési program megvalósításához teljes körű állami támogatást és EU-s pénzügyi hozzájárulást javasolt biztosítani. b) A hosszú távú támogatás mértékét a teljes bekerülési összeg figyelembevételével célszerű meghatározni (emelni) c) A célállomány típusonként differenciált támogatási rendszert célszerű kidolgozni és alkalmazni a honos fafajokból álló ültetvények és a természet-közeli állományok létrejöttének erőteljes támogatására

A tényleges új erdőterületek helyét és nagyságát a támogatási feltételekhez alkalmazkodó földtulajdonosok határozzák meg. 1.2. A mezőgazdasági térségre vonatkozó megyei irányelvek: a)

A termőföld rendeltetésétől eltérő igénybevétel csak a legszükségesebb mértékben és elsősorban a jelenleg beépített területtel határos gyengébb termőhelyi adottságú területeken javasolható. Az átlagosnál jobb adottságú földterület beépítésére szánt területté csak kivételesen indokolt esetben jelölhető ki, amennyiben a művelés alóli kivonás közérdekű – a jóváhagyott településfejlesztési koncepcióban támogatott - célt szolgál és arra a funkcióra kevésbé értékes földterület nem áll rendelkezésre.

b) A mezőgazdasági térség terület-felhasználása során - a mindenkori terület potenciálja és a művelési ág együttes figyelembevételével - ösztönözni kell a gazdaságos árutermelésre alkalmas birtokméretek kialakítását. Törekedni kell a fölaprózott, termesztésre alkalmatlan birtokstruktúra fokozatos felszámolására. Ahol a birtokméret az adott művelési ághoz viszonyítva megfelelő, és táji, természetvédelmi érdekeket nem sért, lehetővé kell tenni farmgazdasági területek kijelölését a gazdálkodással való együttlakás lehetőségének biztosítását.

258

c)

2006. ÁPRILIS 28.

A termőterületek védelme érdekében külterületen településrendezési tervekben az OTÉK-ban megengedett telekminimumnál nagyságrendileg nagyobb, illetve az ott megengedett beépítési %-nál kisebb értékeket célszerű meghatározni a beépíthetőség feltételeként, továbbá célszerű a kisebb farmgazdasági területek kijelölése helyett a birtokközpontos rendszer ösztönzése a településtervekben

d) A mezőgazdasági térségben elő kell segíteni az agrár-térszerkezetet előnyösen formáló mozaikos védő erdősávok, fasorok telepítését, egyben biztosítani kell a meglévő mezsgyék, erdősávok védelmét. A területeken meg kell akadályozni a talaj fizikai, kémiai és biológiai degradációját. 1.2.1. A belterjes mezőgazdasági térség terület-felhasználására vonatkozó megyei irányelvek: a)

A belterjes mezőgazdasági térséghez tartozó területek további felaprózódását a településrendezés eszközeivel is lassítani kell.

b) A belterjes mezőgazdasági térség részét képező kertgazdaság területeken – differenciált külterületszabályozással, azon belül a helyi sajátosságokhoz illeszkedő terület-felhasználási kategóriák alkalmazásával törekedni kell a terület rendeltetésszerű használatához képest intenzívebb beépítések meggátlására. Ezért a településrendezési tervek készítése során javasolt az OTÉK-ban megengedett telekminimumnál nagyobb - irányelvként: hagyományos szőlő- és intenzív kertészeti területeknél legalább 1500-3000m2, nem hagyományos szőlő- és gyümölcsös területeknél min 3000-6000m2 -, illetve az OTÉKban megengedett beépítési %-nál kisebb értékeket meghatározni a beépíthetőség feltételeként. c)

A belterjes mezőgazdasági térséghez tartozó borvidéki és szőlőkataszterbe sorolt területeken a beépítés településrendezési tervben megállapítandó feltétele a szőlő művelési ágnak megfelelő területhasználat.

d) A borvidékek szőlőterületein és minden szőlőkataszterbe sorolt területen a tájhagyományok megőrzése mellett figyelemmel kell lenni az ültetvényrekonstrukció során az EU-támogatás feltételeire. e)

mezőgazdasági térség hasznosításánál érvényesíteni kell a „vizek mezőgazdasági eredetű, nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló” 49/2001. (IV.3.) Kormányrendeletben foglalt előírásokat.

1.2.2. A külterjes mezőgazdasági térség terület-felhasználására vonatkozó megyei irányelvek: a)

A külterjes mezőgazdasági térségbe tartozó magasabb ökológiai, de alacsonyabb termőhelyi értékű mezőgazdasági területek az agrár-környezetvédelmi alapú környezetkímélő területhasználat, az ökogazdálkodás és az erre épülő ökoturizmus és vidékfejlesztés javasolt célterületei, ennek megfelelően itt kiemelt fejlesztési és rendezési cél a táji változatosság, mozaikosság fenntartása: gyepek - ligetek - erdők, nádasok, nedves - vizes élőhelyek megóvása illetve területi részarányuk növelésének elősegítése.

b) A külterjes mezőgazdasági térségben ösztönözni kell az extenzív tájgazdálkodásra alkalmas - jellemzően több tíz, vagy néhány száz ha-os - birtokméretek kialakítását, törekedni kell a tájvédelmi szempontok érvényesítésére alkalmatlan fölaprózott birtokstruktúra fokozatos felszámolására. Az intenzív művelésből kivonandó, öko- (bio-) és egyéb külterjes mezőgazdálkodásra sem alkalmas területek elsősorban extenzív gyepgazdálkodással, honos fafajokkal történő ligetes fásítással, halastóként vagy egyéb vizes- nedves élőhelyek kialakulására módot adó formában hasznosítandók. c)

A külterjes mezőgazdasági térségben elsődlegesen a táj értékeinek és karakterének megőrzését szolgáló tájhasznosítási módjait szükséges támogatni. Ezen belül - a területi adottságok és alkalmasság figyelembevételével - az extenzív gyepgazdálkodás -rét és legelőgazdálkodás-, ár- és hullámtéri gazdálkodás, víztározás -halastavak, és többcélú tározók létesítése élvezzen prioritást.

d) A külterjes mezőgazdasági térségben – az agrár, a környezetvédelmi és az erdészeti támogatási formák összehangolt alkalmazásával - ösztönözni kell a szántóterületek arányának csökkentését, a gyep és erdőterületek arányának jelentős növelését. A vízfolyások menti hullámtéri területeken és a megyei területrendezési tervben ökológiai zöldfolyosóként tervezett területeken található szántóterületeket erdősíteni, fásítani, illetve gyepesíteni célszerű.

2006. ÁPRILIS 28.

259

e)

A külterjes mezőgazdasági térség beépítésre szánt területté való minősítése általában nem kívánatos, kivételesen csak abban az esetben, ha a terület természeti-, tájképi értékei nem károsodnak, adottságai is fennmaradnak, továbbá a terület biológiai sokfélesége sem károsodik helyreállíthatatlanul.

f)

A külterjes mezőgazdasági térségben - a megyei szerkezeti tervben ábrázolt területeken és építményeken túlmenően - új építmény létesítése is csak indokolt esetben, a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül legyen lehetséges.

g) A tájkarakter védelme érdekében településrendezési tervekben az OTÉK-ban megengedett telekminimumnál nagyságrendileg nagyobb, illetve az ott megengedett beépítési %-nál kisebb - 0 és 1 % közti maximumértékeket célszerű meghatározni a beépíthetőség feltételeként. Amennyiben a szántóföldi művelés építményigénye az övezeten kívül(i birtokközpontban) nem biztosítható, a településrendezési tervben megengedhető annak létesítése a terület táji-természeti értéket nem képező részén, max. 0,5%-os, tájba illő beépítettséggel. Az állattartás, szénatárolás településtervben meghatározandó építményigénye is csak tájba illő módon biztosítható, a terület táji-természeti értéket nem képező részén, max. 0,5%-os beépítettséggel. h) Fáslegelőn, nedves réten és lápos-mocsaras területen ill. azok 500 méteres körzetében a vonalas létesítmények telepítése elkerülendő. i)

A külterjes mezőgazdasági térségben a táj- és természetvédelmi szempontoknak alárendelten kell elősegíteni az erdősávok, fasorok telepítését, de elsődlegesen a meglévő mezsgyék, facsoportok, erdősávok védelmét kell biztosítani.

j)

A keletkező vizek megőrzendők, a felszíni vizeket elvezetni, a talajvíz csökkenését eredményező tevékenységet végezni tilos;

k) Az ár-és belvízveszélyes mezőgazdasági területek művelési ágát és módját úgy kell megválasztani, -szántó és egyéb intenzív művelés esetén: megváltoztatni - hogy a vízgazdálkodási és a természetvédelmi szempontok prioritása érvényesüljön, e területek - kemikália-, stb.- szennyeződése kizárható legyen, potenciálisan környezetszennyező vagy veszélyeztető létesítmény elhelyezése nem javasolható. l)

A külterjes mezőgazdasági térségben a szántóföldi művelést a minimumra kell visszaszorítani, de a fennmaradó szántókon is csak extenzív ökológiai gazdálkodás típusú művelés folytatható: a)

a tápanyag-utánpótlást, a vegyszerek használatát minőségében, időben és mennyiségben korlátozni szükséges; b) csak mechanikai gyomirtás megengedett; c) a szántókon is tűrni el kell a belvizes foltokat, időszakos vízállásokat; d) a kialakult táblahatárok mezsgyéit, gyepes, cserjés tábla szegélyeit meg kell őrizni,

m) A külterjes mezőgazdasági térségben a gyepek -rétek, legelők extenzív fenntartása kívánatos. A fenntartás elsődleges módja a legeltetés és kaszálás, műtrágyázás, vegyszerhasználat nem megengedett. n) A tájfásítás meglevő értékei megőrzendők, új fásítás telepítésénél honos fajok alkalmazhatók. 1.3. Vízgazdálkodásra vonatkozó megyei irányelvek 1.3.1. A vízgazdálkodási térségre vonatkozó irányelvek: a)

Együttműködve az ágazattal, a szomszédos megyék és országok érintett térségeivel - vízgyűjtőnként komplex vízgazdálkodási tervet kell készíteni. A térségi vízgazdálkodás keretében érvényesíteni kell az EU Vízkeret-irányelvében (Water Framework Directive) foglaltakat.

b) A folyóvizek és a part menti területek terület-felhasználásánál és hasznosításánál két prioritást kell párhuzamosan érvényesíteni: a. az árvizek biztonságos levezetése (élet- és vagyonvédelem) b. valamint a vízmegtartás (ökológiai és turisztikai vízigény biztosítása, árvízcsúcs csökkentő szerep).

260 c)

2006. ÁPRILIS 28.

A települések településrendezési tervében rögzített távlati területhasznosítás figyelembe vételével – a vízgyűjtő szintű térségi komplex vízgazdálkodási tervhez kapcsolódva - el kell készíteni a települések csapadékvíz elvezetési tervét. Abban le kell határolni a zárt csapadékvíz elvezetésű és a nyílt árkos vízelvezetésű területeket. Meg kell határozni a vízgyűjtők várható távlati terhelését.

d) A többletvíz elvezetése mellett a térségi vízgazdálkodási tervekben foglalkozni kell a vízvisszatartás és hordalékfogás kérdéseivel is, a lehullott csapadék ésszerű hasznosításával. Különösképpen szükséges foglalkozni a Lukácsházi és a Dozmati-tározók fejlesztési terveivel ebben a kérdésben. e)

A természetes partvonalak csak kivételesen, a vízügyi és környezetvédelmi főhatóság engedélyével, környezeti hatásvizsgálat alapján változtathatóak meg, a természetes vízfelületek pedig nem csökkenthetők.

f)

A folyókat, élővizeket övező zöldfolyosó hálózatok megtartása és fejlesztése (rehabilitációja) kiemelt feladat. Az ehhez szükséges területeket a településrendezési tervek terület-felhasználást meghatározó szerkezeti és szabályozási munkarészeiben biztosítani kell. A vízgazdálkodási térségben támogatni szükséges a mellékág-rehabilitációs, vizes élőhely rekonstrukciós törekvéseket.

g) A településrendezési tervekben az építésügyi előírások megfogalmazása során körültekintő szabályozás indokolt e területek „elépítésének” megakadályozása és a környezetszennyezés mérséklése érdekében. h) A vízi túrázás feltételeinek javítása érdekében a hajózási akadályok leküzdését segítő műtárgyak és berendezések (csónakátemelő, zsilip, stb.) meghatározása és kiépítése szükséges. i)

A környezeti terhelés mérséklése érdekében szükséges kijelölni a kikötésre alkalmas helyeket, ott biztosítani a zavarásmentes tartózkodáshoz szükséges szolgáltatásokat. (WC, hulladéktárolás és elszállítás, hajókivételi lehetőség, kijelölt tisztálkodó helyek és főzőhelyek, tűzifa vételezési lehetőségek, stb.)

j)

A feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni „az árvíz megelőzés, az árvízmentesítés és az árvízvédekezés legjobb gyakorlata” (Best practices on flood prevention, protection and migration) európai dokumentumát,

k) Érvényesíteni kell a teret a folyónak elvet, l)

Gondoskodni kell az élet és vagyonvédelem további biztosításáról a differenciált kockázatvállalás elve alapján,

1.3.2. Árvízvédelemre vonatkozó irányelvek: a)

A vízfolyások, tavak mentén árvízvédelemre, valamint mederkarbantartásra az elsőrendű védvonal lábától, illetve a magas part-éltől 10 m-es sávot szabadon kell hagyni. Patakok mentén 6 m-es sávot kell mederkarbantartásra szabadon hagyni.

b) Az elsőrendű árvízi védvonal és a folyó medre közötti hullámtéri területre a 46/1999 (III.18.) Kormányrendeletben rögzített előírásokat be kell tartani. c)

A települések szükséges védgátrendszerének kiépítése mellett fontos feladatot jelentenek a belterületi vízrendezés kérdései összhangban a település és utcakép védelemmel.

d) A vízfolyások, patakok, tavak, további egyéb időszakosan, vagy állandóan vízjárta területeket, amelyek a földhivatali térképen vízgazdálkodási területekként rögzítettek, mindaddig vízgazdálkodási területnek kell tekinteni, amíg annak módosítására vízjogi létesítési engedély nem ad lehetőséget. 1.3.3. Felszíni vizek, belvizek, csapadékvíz elvezetésre vonatkozó irányelvek: a)

A vízgyűjtők vízminőség védelme érdekében az élővízbe vezetés előtt hordalékfogó műtárgyak elhelyezését elő kell írni.

b) A vízgyűjtő rendszert, az ahhoz tartozó állandó, vagy időszakos vízfolyásokat, patakokat, árkokat, vízmosásokat, tavakat stb. vízgazdálkodási területnek kell tekinteni, annak medrét változtatni, vagy bármilyen tevékenységgel érinteni csak vízjogi engedély alapján lehet.

2006. ÁPRILIS 28.

c)

261

A vizek partján annak meder karbantartására szabad sávot kell biztosítani a kezelője számára. Nagyobb folyók mentén, tavak körül 10 m, patakok partján 6 m, árkok mentén 3 m-es sávot kell szabadon hagyni.

d) A belvizes területek csökkentése érdekében össze kell hangolni a extenzív mezőgazdasági területekre és a vízgazdálkodási területekre vonatkozó ágazati programokat. 1.4. A települési térségek településrendezési tervekben történő tervezésére vonatkozó irányelvek a)

A településrendezési tervekben - a területhasználat és a beépítés jellemzőinek figyelembevételével - fokozott figyelmet kell fordítani a települési karakternek és a tervben támogatni kívánt funkcionális célnak egyaránt megfelelő terület-felhasználási kategóriák megválasztására és a kategóriákhoz tartozó területhasználati, építési és környezethasználati szabályok differenciált meghatározására.

b) A településrendezési tervek készítése során fokozott figyelmet kell fordítani a településszerkezet javítását szolgáló tervezési megoldások alkalmazására, de a kulturális örökség és a természeti környezet szempontjából érzékeny területeken el kell kerülni a településrészek hagyományos szerkezetének és jellegének megváltoztatását. c)

A települési területek alakítása, bővítése során - a sokoldalúan vizsgálandó területi alkalmasságon túlmenően - figyelembe kell venni a tájszerkezeti, településszerkezeti szempontokat is.

d) Törekedni kell a tagolt települési szerkezet kialakítására. A térszerkezet tagolásának egyik legfontosabb eszköze (a térségi zöldhálózatok rendszerébe illeszkedő) települési zöldfelületi rendszer kialakítása, a meglévő zöldterületek megőrzése, a táji környezetet is figyelembe vevő méretezéssel új funkcionális zöldterületek tervezése, a zöldterületi (és zöldfelületi) egységek funkcionális és ökológiai hálózatot képező rendszerbe szervezése, a települési szegélyek megfelelő kialakítása. e)

A települési területeken a településszerkezet alakításával, a helyi építési szabályozással segíteni kell a lakó és intézményi funkciókat zavaró tevékenységek megszüntetését, újabb zavaró tevékenységek távoltartását elősegítő országos hatókörű szabályok (pl. a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet, a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7) KvVM rendelet, a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III.22.) KöMEüM rendelet) érvényesülését.

f)

A településszerkezet és a terület-felhasználás alakítása során figyelembe kell venni az 1994. évi LXXVI. törvény módosításában meghatározott, kötelezően kidolgozandó „környezeti vizsgálat” eredményét.

g) A települési térségekben törekedni kell a történetileg kialakult kompakt településszerkezet megőrzésére és továbbfejlesztésére. Ennek érdekében új beépítésre szánt területek kijelölésére a kialakult településszerkezethez szervesen kapcsolódó - beépítésre alkalmas területen - kerüljön sor. h) Városi települési térségekben preferálni indokolt a meglévő lakóterületek intenzívebb hasznosítását. i)

Elsősorban a városi települési térségekben javasolt a zöldterületek és zöldfelületek kiterjedésének növelése, az alulhasznosított területek biológiai aktivitásának növelése. Minden települési térségben indokolt azonban olyan közterület-szabályozás érvényesítése, amely a közlekedés biztosításán és a közművek elvezetésének biztosításán túl lehetővé teszi legalább egyoldali fasor telepítését is.

j)

A települések beépítésre szánt területei és a mellettük meglévő - vagy tervezett - főutak, elkerülő utak között – a zaj- és rezgés, illetve a közlekedésből eredő légszennyezés elleni védelemre is alkalmas - védő, takaró zöldsávok létesítése indokolt. A lakó és a gazdasági funkciójú területek között a környezetvédelmi és településesztétikai követelmények együttes teljesítése érdekében védő takaró zöldsávok tervezése indokolt.

k) A hagyományosan vidéki települési térségekben meg kell előzni a települési területek olyan mértékű sűrítését (a területhasználat és a beépítés intenzitásának túlzott növelését), amely kedvezőtlen irányba befolyásolja a lakókörnyezet és a környezetminőség alakulását, és rontja a falusias életmód feltételeit. l)

A beépítésre nem szánt területek beépítésre szánt területté való átminősítése és tényleges igénybevétele során követelmény, hogy bebizonyosodjon: adott településben a jóváhagyott településfejlesztési koncepcióban előirányzott funkció elhelyezésére sem a beépített (műszakilag már korábban igénybe vett)

262

2006. ÁPRILIS 28.

területek helyreállításával (rehabilitálásával), sem a jóváhagyott településrendezési tervekben a beépítésre szánt területként szabályozott területek hasznosításával nincs lehetőség. m) Törekedni kell a funkcióját vesztett, üres létesítmények (és területeik) újrahasznosítására. n) A települési térség igénybevételének és bővítésének fontos kritériuma, hogy az csak műszaki infrastruktúra kialakításának biztosítása esetén lehetséges, sőt egyáltalán nem lehetséges, ha az a települések területén az a megyei ökológiai hálózathoz tartozó területet érint, vagy az összefüggő erdőterületeket csökkentené. o) A (volt zártkerti) kertgazdasági területek beépítésre szánt területté való átminősítése akkor támogatható, ha adott területen a tervezett funkcióhoz nélkülözhetetlen közterületek kialakíthatók, a közművek elhelyezhetők, és a funkcióhoz tartozó telekméretek és telekgeometria az OTÉK követelményeivel összhangban a területtulajdonosok önkéntes elhatározásával és költségviselésével megteremthető. Lakó funkcióra fentieken túl akkor javasolható a terület átminősítése, ha a humán infrastruktúra és a közszolgáltatások is biztosíthatók. p) A települések beépített területei még az agglomerálódó térségekben sem épüljenek össze. A települési identitás megőrzése és erősítése, a strukturált területhasználat és a zöldfolyosók folyamatosságának biztosítása érdekében indokolt a települési beépítésre szánt területei között minimum 200 méter széles beépítésre nem szánt mező vagy erdőgazdasági terület, vagy zöldterület kijelölése. q) A települési térségen kívüli - ahhoz szervesen nem kapcsolódó - zöldmezős beruházások településrendezési tervbe illesztése előtt tájterhelhetőségi vizsgálatot és területrendezési tanulmányt és stratégiai környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni (a tervezett fejlesztés hatásainak komplex vizsgálatára), ha a tervezett területfelhasználás kiterjedése meghaladja a 10 hektárt, vagy az egymással funkcionális kapcsolatban lévő, de egymáshoz nem kapcsolódó terület-felhasználások együttes kiterjedése meghaladja a 15 hektárt. r)

Szegélyfásítás tervezése indokolt a külterületi szigetszerűen megjelenő zöldmezős beruházások tájba illesztése érdekében.

s)

Az egymáshoz láncszerűen kapcsolódó hagyományos településstruktúrájukat őrző települések közé nem javasolt nagy, összefüggő lakóterületek kijelölése.

1.5. A megyei műszaki infrastruktúra hálózat fejlesztésével kapcsolatos megyei irányelvek: 1.5.1. A közlekedési hálózatok fejlesztésére vonatkozó megyei feladatok, irányelvek: a)

A megye jelenlegi hátrányos helyzetét kiküszöbölendő törekedni kell a megyét érintő, tervezett országos gyorsforgalmi utak minél hamarabb történő megépítésére. b) Az EU tagság következtében, a szomszédos országokkal való intenzívebb együttélés érdekében az elvágott, felszámolt útkapcsolatok minél teljesebb - az utóbbi évtizedek településfejlődési hatásainak figyelembevételével történő - visszaállítására kell törekedni. c) Szorgalmazni kell a községek jobb ellátását, a lakosság színvonalasabb kiszolgálását elősegítő, hiányzó településközi úthálózati elemek fokozatos kiépítését. A kiépítés módját (vonalvezetés, keresztmetszeti kialakítás és burkolatminőség) az útszakasz hálózatban betöltött szerepe és az út természeti környezetének figyelembevétele alapján minden esetben egyedileg kell meghatározni. d) A repülőtér fejlesztésével és a gyorsforgalmi hálózat kiépítésével ki kell alakítani a térség új logisztikai rendszerét, amelynek elősegítésére Szombathelyen, a működés szempontjából optimális, jól meghatározott helyen logisztikai központot kell létrehozni és működtetni. 1.5.2. Az ivóvízellátó rendszerek fejlesztésére vonatkozó megyei feladatok, irányelvek: a)

A települések beépített és beépítésre szánt területén a vezetékes vízellátottságát teljes körűvé kell tenni.

b) A közüzemi ivó- és tüzivíz ellátási igény távlati kielégítése érdekében a meglevő bázisok, az elosztóhálózatok és hálózati létesítmények, műtárgyak folyamatos karbantartása, elavult, elhasználódott vezetékek, berendezések rekonstrukciója szükséges.

2006. ÁPRILIS 28. c)

263

Az un. egy kutas települések, forráson alapuló vízbázisú települések, a szigetszerűen egyedi helyi ellátással rendelkező települések regionális hálózati rendszerhez való csatlakozási lehetőségét legalább tervezési szinten elő kell készíteni.

d) A túl hosszú hálózattal csatlakozó települések több-oldali térségi, regionális összekötésének megoldási lehetőségét is vizsgálni kell. e)

A sérülékeny vízbázisok védelmét szolgáló előzetesen kijelölt hidrogeológiai védőterületek jogi rendezését 2005-ig, a nem sérülékeny vízbázis védelmét szolgáló hidrogeológiai védőterületek kijelölését és annak jogi rendezését 2007-ig kell megoldani.

f)

A meglevő és tartalék vízbázisok védelmét szolgáló jóváhagyott, jogilag rendezett, kijelölt hidrogeológiai védőterületeken belül a 123/1997 (VII.18.) Korm. Rend-ben rögzített előírásokat érvényesíteni kell.

g) A termelt vizek vízkezelését úgy kell megoldani, hogy az előírások szerinti, továbbá az Európai Unióhoz csatlakozás feltételeinek kielégítése érdekében hozott 201/2001 (X.25.) Korm. rendeletben rögzített vízminőségi elvárások (arzén, nitrát, ammóniatartalomra vonatkozóan is) biztosíthatók legyenek. h) Regionális hálózati rendszerhez kell csatlakoztatni azokat a településeket, amelyeken a helyi vízbázis vízkezelésének megoldásával sem tudják az előírásoknak megfelelő vízminőséget biztosítani. 1.5.3. Szennyvízelvezetés, kezelés fejlesztésére vonatkozó intézkedések és irányelvek: a)

A már közcsatorna hálózattal rendelkező települések beépített és beépítésre szánt területein keletkező szennyvizeket közcsatorna hálózattal kell összegyűjteni, és szennyvíztisztító telepen megtisztítani. (Vas megye valamennyi 2000 lakos-egyenérték feletti települése rendelkezik közcsatorna hálózattal.)

b) A még közcsatorna hálózattal nem rendelkező valamennyi település közcsatornázásának és szennyvizeinek kezelési megoldására legalább a vízjogi létesítési engedély beszerzése szükséges (még, ha a gazdasági realitás alapján a megvalósításra csak nagyobb távlatban kerülhet is sor), a gazdasági támogatás elnyeréséhez szükséges pályázati feltételek teljesíthetősége érdekében. c)

A kisebb, főként az 500 fő alatti településeknél (ahol a szennyvíz közcsatornás összegyűjtése és tisztító telepen történő kezelésének megoldása csak nagyobb távlatban várható) a 174/2003. (X.28.) Korm. rendelet szerinti egyedi szennyvízkezelés alkalmazását, ha azt az illetékes ÁNTSZ, az illetékes „ Zöldhatóság” – Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (KÖTEVIFE) is engedélyezi, támogatni kell. Ha környezetvédelmi, egészségvédelmi, vízvédelmi, földrajzi okokból a szakszerű egyedi szennyvízelhelyezési megoldás nem alkalmazható, akkor zárt gyűjtőmedencék létesítését kell előírni, amelynek vízzáróságát fokozott körültekintéssel ellenőrizni kell. Zárt gyűjtőmedence csak ott létesíthető, amelynek szükséges ürítése mindenkor (ürítési gyakorisági igény figyelembe vételével) biztonsággal megoldható.

d) A külterületeken, illetve a beépítésre nem szánt területeken keletkező szennyvizek kezeléséről és ártalommentes elhelyezéséről a települések helyi építési szabályzatának kell rendelkeznie. e)

A tisztítási technológiák meghatározásánál az EU előírásokat is figyelembe kell venni és a befogadóra vonatkozó előírásokat is.

f)

A létesítendő tisztítótelepek technológiáját, műszaki megvalósítását úgy kell megválasztani, hogy annak védőtávolság igénye nem érinthet olyan távlati fejlesztésre szánt területet sem, amelyet a tisztítótelep védőtávolságán belül nem szabad elhelyezni.

g) A települések szennyvíztisztító telepére csak olyan kommunális és ipari előkezelt szennyvíz vezethető, amely a szennyvíziszap utóhasznosítási lehetőségét nem akadályozza meg. 1.5.3. Az energiaközmű hálózatok és elemek érvényesítéséhez szükséges megyei feladatok, irányelvek: a)

A megyei tervben rögzített új energiaközmű elemeket a településrendezési tervekben érvényesíteni kell.

b) A 400 kV-os országos villamos alaphálózat létesítése és üzemeltetése során nyomvonala mentén a vonatkozó ágazati szabványok szerint kell eljárni és a következő biztonsági védőtávolságot (a szabvány

2006. ÁPRILIS 28.

264

nyelvén: övezetet) kell betartani. Ennek mérete: kül- és belterületen egyaránt: 28-28 m a két szélső fázisvezetőtől mérve. Összességében 28 m + a tartószerkezet mérete (12 - max. 24 m) + 28 m = 68 - max. 80 m, másként kifejezve: a jelölt nyomvonaltól számított: 2x[34 – 40] max. 40 m. c)

A 120 kV-os országos villamos főelosztó-hálózat nyomvonala mentén, a vonatkozó ágazati szabványok szerint biztonsági védőtávolságot kell betartani, amely övezet mérete [m-ben]: a kül- és belterületen egyaránt a két szélső fázisvezetőtől számított 13-13 m. Összességében: 13 m + a tartószerkezet szélessége (mintegy 6 - max. 8 m) + 13 m = 34 m. Másként kifejezve a jelölt nyomvonaltól, mint tengelytől számított 2 x 17 m.

d) Az iparterületre vagy külterületre telepített 120/20 kV-os transzformátor állomás biztonsági övezete: a kerítéstől vízszintesen mért 15 m, körben a telephelyen. A transzformátor állomás telephely mérete általában: 80 - max. 210 m x 100 m. e)

A település vezetékes villamosenergia-ellátását szolgáló 20 kV-os középfeszültségű villamoshálózatok mentén - a meglévő és tervezett szakaszokon - szabadvezetékes rendszer esetén biztonsági övezetet kell kijelölni és tartani, azaz: a)

Külterületen: a szélső fázisvezetőktől számított 5-5 m szükséges, összesen max. 14 m b) Belterületen: a szélső fázisvezetőktől számított 2,5-2,5 m szükséges, összesen max. 8 m, ill. az MSZ 151. szabvány előírásait kell betartani belterületen.

f)

A földgáz csővezeték hálózat biztonsági övezete méretét az üzemi nyomástól, a vezeték átmérőjétől, továbbá a MEH által hitelesített biztonsági tényezőtől függően, a vezetékrendszer üzemeltetőjével egyeztetett és előírt méretűre kell megállapítani. Ez az övezet a) külterületen: a nyomvonal két oldalán 5-55 m lehet, azaz 10-110 m. b) belterületen: a nyomvonal két oldalán 5-12 m lehet, azaz 10-24 m.

1.5.4. A hírközlő hálózatok és elemek érvényesítéséhez szükséges megyei feladatok, irányelvek: a)

Minden település számára az optikai hálózati csatlakozás kiépítése, hogy a szélessávú Internet hozzáférés terület függetlenné válhasson.

b) A hálózatépítést beépített, beépítésre szánt, és beépítésre nem szánt területeken egyaránt, föld alatti kivitelezésével kell építeni a nagyobb üzembiztonság érdekében. c)

A műsorszórás és a távközlési hálózat építését területtakarékossági szempontok miatti közös kivitelezését kell előirányozni.

d) A bázisállomások közötti optikai átlátás, mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében magassági korlátozásokat figyelembe kell venni. e)

Az antenna helyek számának csökkentése érdekében a különböző szolgáltatók berendezéseit közös tartószerkezetre szerelve kell telepíteni, a településrendezési tervek alátámasztó munkarészei között legyen erre vonatkozó javaslat.

f)

Közcélú, vagy iparági antenna, illetve annak tartószerkezetének elhelyezése, telepítése építési engedély köteles. Az elhelyezés helyét az építési engedélyezési eljárás keretében kell felülvizsgálni. Az építési engedélyhez csatolni kell a tervezett létesítmény környezetbe, tájképbe illeszkedését bemutató sziluett rajzot is.

g) A települések belterületén, illetve beépítésre szánt területén közcélú, vagy iparági antenna, illetve antenna tartószerkezet lakó-, üdülőépületre, lakó-, üdülőtelekre nem helyezhető el. Az antenna láthatóan sem műemlék, sem műemlék jellegű épületre, építményre, sem azok telkére, sem azok látványát befolyásoló környezetében nem telepíthető. h) A települések külterületén, illetve beépítésre nem szánt területén levő természetvédelmi területen, nemzeti park területén, egyéb okból védett területen közcélú, vagy iparági antenna nem telepíthető.

2006. ÁPRILIS 28.

265

1.6. A környezet védelmével kapcsolatos megyei irányelvek, ajánlások: a)

A folyékony települési hulladékok korszerű, környezetkímélő kezelését az adottságoktól függően differenciáltan kell megoldani. A szennyvízcsatorna-hálózattal racionálisan elérhető településrészeken keletkező folyékony települési hulladékok ártalmatlanítása - messzemenően figyelembe véve a környezetvédelmi és a gazdaságossági érdekeket, hatékonyságot - részben térségi szennyvíztisztító telepeken, részben helyi egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményben (lásd az Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról szóló 174/2003. (X.28. ) Korm. rendelet előírásait) történhet.

b) A nagy közműépítési igények és szennyvízszállítási távolságok miatt a környezetvédelmi hatékonyság és a gazdaságosság szempontjából kedvezőtlen szennyvízcsatorna-hálózatra kapcsolás helyett - egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény hiányában (pl. 2000 fő lakosszám alatti kistelepülések) - a zárt szennyvíztárolókban összegyűjtött szennyvizek fogadására, a várható igények nagyságrendjétől függően, a szennyvíztisztítókon előkezelő-fogadó művek kialakítása szükséges. c)

A kommunális szennyvíztisztítókon keletkező szennyvíziszap a jogszabályi előírások figyelembe vétele mellett történő hasznosítása távlatban is támogatható környezetvédelmi irányelv.

d) A dögterek és dögkutak 2005. december 31. után nem üzemeltethetők. e)

A nagy forgalmú országos főutak tervezett nyomvonalain várható közúti forgalom zaj- és rezgésterhelése sem a védendő épített-, sem a védendő természeti környezetet nem zavarhatja. Új építések a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően történhet. A kialakult területhasználatból eredő környezeti konfliktusok – zaj- és rezgésterhelés, légszennyezés – megoldása ágazati-, megyei és települési szinten összehangolt és támogatott intézkedési tervek alapján lehetséges.

f)

A jelenleg jellemzően a környezeti levegő jó minőségét védeni kell. A jogszabályi előírásokra támaszkodva biztosítani kell, hogy a védendő lakó- és természeti környezetet zavaró, új, potenciálisan, illetve ténylegesen légszennyező források létesítésére ne kerüljön sor.

g) A megengedettnél nagyobb mértékben légszennyező, meglévő létesítményeknél környezetvédelmi célú technológiai korszerűsítéssel, szükség esetén a tevékenység felfüggesztésével gondoskodni kell arról, hogy a megyei területrendezési tervben meghatározott térségi terület-felhasználás, infrastruktúra hálózat, az övezeti szabályozás maradéktalanul szolgálhassa az ember és a természeti környezetet adó élővilág egészséges életterét. h) A folyékony települési hulladékok lerakással történő ártalmatlanítására használt földgödrös leürítőket 2005ig meg kell szüntetni a Nyugat-Dunántúlon. i)

A szakszerű egyedi szennyvíz-kezelés tiltása esetén a racionálisan nem csatornázható területeken a szennyvíz zárt rendszerű gyűjtését kell előírni. A szennyvizek kezelése és ártalommentes elhelyezése érdekében gyűjtött folyékony települési hulladékok, szennyvíz ártalmatlanítására részben a szennyvíztisztítókon előkezelő-fogadó műveket szükséges kialakítani, részben a talajerő-utánpótlást jól hasznosító klasszikus mezőgazdasági művelésű területeket szükséges kijelölni.

j)

A megye területén lévő mintegy tíz dögteret és tizenkilenc dögkutat 2005. december 31-ig be kell zárni, fel kell számolni.

k) A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján a felszín alatti vizek minőségvédelme szempontjából kiemelten érzékeny és érzékeny meghatározású települések területén a potenciális és tényleges talajszennyező forrásokat föl kell számolni. Az érzékeny területeket mentesíteni kell a talajba szakszerűtlenül és ellenőrizetlenül kerülő szennyvizektől, ennek érdekében a helyben megoldást jelentő környezetkímélő szennyvíz-ártalmatlanítási eljárás alkalmazásának feltételeit biztosítani kell.

266

2006. ÁPRILIS 28.

2. A megyei övezetekre vonatkozó irányelvek 2. 1. A védett természeti területére vonatkozó megyei irányelvek: a)

Az övezet országos védettségű területein bármely tevékenység csak a vonatkozó előírások, valamint a védett terület kezelési és fenntartási terve alapján és a Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével végezhető.

b) Az övezet helyi védettségű területein bármely tevékenység csak a védetté nyilvánító határozattal összhangban, a helyi védettségű terület kezelési és fenntartási terve alapján, az adott települési önkormányzat engedélyével, és a Nemzeti Park Igazgatóság véleményének figyelembe vételével legyen végezhető. c)

Ha az övezet helyi védettségű területe nem rendelkezik kezelési és fenntartási tervvel, javasolt ennek minél előbbi elkészítése. A meglévő kezelési és fenntartási terveket célszerű felülvizsgálni.

d) Az övezetbe tartozó meglévő beépítésre szánt területek (azon belül is elsősorban a lakóterületek, vegyes területek, gazdasági területek, üdülőterületek) bővítése csak korlátozott mértékben, a hagyományos településszerkezethez és úthálózathoz szervesen igazodva javasolt - erdő, vagy más természet-közeli élőhely igénybevétele nélkül - javasolt. e)

A természetes vízfolyások új, vagy más mederbe terelése nem ajánlott. A természetes vagy természet-közeli élővízfolyás partjától számított 50 m-en belül, tavaktól 100 m-en belül új épület nem helyezhető el.

f)

Az övezetben az OTÉK különleges területei közül mindazok, melyek jelentős (terhelő) hatást gyakorolnak környezetükre újonnan nem kialakíthatók, a meglévőknél törekedni kell felszámolásukra, s területük szükség szerinti rekultiválására.

g) Az övezet általános mezőgazdasági területein csak hagyományos állattartást szolgáló építmény elhelyezése javasolt, míg kertes mezőgazdasági területein a 3000 m2-nél kisebb telek nem beépíthető. h) Az övezet területén a meglévő ökológiailag értékesebb művelési ágak (erdő, rét-legelő, nádas) rovására új szántó, szőlő és gyümölcsös művelési ágú területek kialakítása, csak kivételes esetben engedélyezhető. i)

Az övezetben nem javasolt távközlési, energetikai, vagy más célú magas-építmény, potenciálisan környezetszennyező létesítmény.

j)

Kilátótorony építése csak turisztikai vagy tudományos kutatási célból javasolt és ennek magassága ne haladja meg a 10 métert. Egyéb magas-építmény (pl.: távközlési, energetikai) létesítése nem javasolt.

k) Az övezetben csak a tájjelleget tükröző épületek és építmények építése ajánlott. Az új tervezett és meglévő átalakítandó lakó, valamint üdülő épületek tájjellegű kialakításához javasolt mintaterv állományok, segédletek létrehozása. l)

A károsodott, degradálódott védett természeti területek rekonstrukciója érdekében a tulajdonosok támogatásban részesítendők.

2.1.2. A természeti terület övezetére vonatkozó megyei irányelvek: a)

Természeti terület övezetébe eső terület beépítésre szánt területté való átminősítésére csak kivételes esetben, akkor kerüljön sor, ha a település a tervezett új területhasználatot más területen nem tudja elhelyezni, s a tervezett új területhasználat társadalmi szükségessége ezt indokolja. A területi átminősítés nem járhat a táji értékek és a térség biológiai sokféleségének helyreállíthatatlan károsodásával.

b) A természeti terület övezetébe eső gazdasági rendeltetésű erdőterületeket javasolt valamilyen más, elsősorban védelmi rendeltetésű erdőbe sorolni. c)

A természeti terület övezetébe eső mezőgazdasági területeken, általában a beépítést meg nem engedő általános mezőgazdasági területek kialakítása javasolt. Birtokközpont, vagy kertes mezőgazdasági terület ne legyen kialakítható.

2006. ÁPRILIS 28.

267

d) Természeti terület övezetében új építmény létesítése csak indokolt esetben a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül javasolható. e)

A természeti terület övezetében potenciálisan környezetszennyező vagy veszélyeztető létesítmény kialakítása nem javasolt.

f)

Az övezet területén működő külszíni művelésű bányákat csak a természet védelméhez fűződő érdekek veszélyeztetettsége nélkül javasolt üzemeltetni.

g) Az övezetben a kialakult tájhasználat megváltoztatása csak abban az esetben indokolt, ha az a természeti, vagy természet-közeli állapot irányába történik. h) Az övezetbe eső területeken művelési ág megváltoztatása a Nemzeti Park Igazgatóság és a Természetvédelmi Hatóság engedélyével, míg egyéb tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a Nemzeti Park Igazgatóság és a Természetvédelmi Hatóság véleményének figyelembe vételével legyen engedélyezhető. i)

A természeti terület övezetébe eső erdőterületeken, új növényállomány telepítésénél őshonos fajok használata javasolt.

2.1.3. Az ökológiai (zöld) folyosó övezetére vonatkozó megyei irányelvek: a)

Az ökológiai (zöld) folyosó övezetbe eső területek használata és fejlesztése során törekedni kell a természetkímélő hasznosítási módok kialakítására. Az övezetben az extenzív gazdálkodás kívánatos.

b) Az övezetben a kialakult tájhasználat megváltoztatása csak abban az esetben indokolt, ha az a természeti, vagy természet-közeli állapot irányába történik. c)

Az ökológiai (zöld) folyosó övezetbe eső mezőgazdasági területeken, általában a beépítést meg nem engedő általános mezőgazdasági területek kialakítása javasolt. Az övezetben birtokközpont, a 10%-ot meg nem haladó beépíthetőséggel, csak legalább 30 hektáros birtoktest felett, s különösen indokolt esetben legyen kialakítható. Birtokközpont területén elsősorban a hagyományos állattartást szolgáló építmények elhelyezése legyen megengedhető.

d) Az övezetben az ökológiai folyosók hézagait célszerű pótolni. e)

Az övezetben tervezett kertes mezőgazdasági terület ne legyen kialakítható. Az övezet meglévő kertes mezőgazdasági területein a 3000 m2-nél kisebb telek ne legyen beépíthető.

f)

Az ökológiai (zöld) folyosó övezetbe eső gazdasági rendeltetésű erdőterületeket javasolt valamilyen más, elsősorban védelmi rendeltetésű erdőbe sorolni.

g) Az ökológiai (zöld) folyosó övezetben új építmény létesítése csak indokolt esetben a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül javasolható. h) Az övezetben potenciálisan környezetszennyező vagy veszélyeztető létesítmény kialakítása nem javasolt. A kívánatos területhasználatot elősegítő javaslatok: i)

j)

Az övezetbe eső területeken művelési ág megváltoztatása a Nemzeti Park Igazgatóság és a Természetvédelmi Hatóság engedélyével, míg egyéb tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a Nemzeti Park Igazgatóság és a Természetvédelmi Hatóság véleményének figyelembe vételével legyen engedélyezhető.

Az ökológiai (zöld) folyosó övezetbe eső erdőterületeken, új növényállomány telepítésénél lehetőség szerint őshonos fajok használata javasolt. k) A mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek maradéktalan megóvásán túl, javasolt az árkok, csatornák, a köz- és dűlőutak, a birtokhatárok mentén új, az élővilág fennmaradását szolgáló fasorokat, cserjesávokat, erdősávokat telepíteni.

2006. ÁPRILIS 28.

268 l)

Az ökológiai (zöld) folyosó övezetbe eső vizes élőhelyek védelme, a vízfolyások, tavak természetes és természet-közeli állapotú partjainak megőrzése érdekében, a vízépítési munkálatok során természetkímélő megoldásokat célszerű alkalmazni.

m) Az övezetben az élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (pl.: növényvédő szerek, hulladékok) kijuttatását javasolt a minimálisra korlátozni. 2.2. A kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezetére vonatkozó megyei irányelvek: Az övezetekhez tartozó területeken támogatott természetkímélő tájgazdálkodással kell biztosítani az élőhelyek, a biológiai sokféleség védelmét, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését. Ennek érdekében: a)

Az övezetekhez tartozó területek természetes illetve természet-közeli állapota megőrzendő, a táj jellegét megváltoztató terület-felhasználás nem végezhető: területei beépítésre szánt területté nem minősíthetők, az övezet területén külszíni bánya nem nyitható, potenciálisan környezetszennyező létesítmény (telephely, nyomvonal) nem telepíthető,

b) Az övezetekhez tartozó mező- és erdőgazdasági valamint vízgazdálkodási területek a táj- és természetvédelmi szempontok prioritásának biztosításával tartandók fenn. A településrendezési tervekben ennek megfelelően e területek, kötelezően külön övezeti előírásokkal szabályozandók, amelyek meghatározása településtervezés feladata. c)

A meglévő gyepes és vízhatású területek fásítási tilalma javasolható,

d) Az övezetben az árkok, csatornák, utak mentén és a táblák szélén az élővilág fennmaradását szolgáló fasorokat, cserjesávokat, erdősávokat kívánatos megtartani, illetve javasolt telepíteni, e)

Az övezethez tartozó területek természeti kontinuitását megbontó ökológiai hézagokat pótolni szükséges,

f)

Az övezet területén épület elhelyezés csak indokolt esetben, az övezet táji- természeti értéket nem képező részterületein valósítható meg,

A kívánatos területhasználatot elősegítő javaslatok a kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezetében: a)

1./ Az övezetben levő szántóterületeken: • •

az istállótrágyázást, tápanyag-utánpótlást, vegyszerek használatát időben és mennyiségben korlátozni szükséges az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett megengedett mértékre; a gazdálkodóknak területük 20%-án el kell tűrni a belvizes foltokat;

b) az övezetben levő gyepterületeken: • • c)

a gyepek területe nem csökkenthető, - a meglevő gyepek fenntartásán túl kívánatos egyéb, ökológiailag kevésbé értékes területek gyepesítése, a kialakult táblahatárok mezsgyéit, gyepes tábla szegélyeit meg kell őrizni.

Az állattartás feltételeit a gazdálkodóknak egyeztetni kell a Nemzeti Park Igazgatósággal; az állattartás és a gyepgazdálkodás épületigénye az övezet táji- természeti értéket nem képező részén biztosítható

d) A gyepterületeken meglévő faállomány védendő, pótlásuk őshonos fafajokkal szükséges; e)

A keletkező vizek megőrzendők, a felszíni vizeket elvezetni, a talajvíz csökkenését eredményező tevékenységek nem végezhetők;

f)

Műtrágyázás, vegyszerezés, intenzív gépi művelési technológiák végzése a rét és legelő területeken nem megengedett.

2006. ÁPRILIS 28.

269

g) Az övezetben levő vízgazdálkodási területeken a természetes és természet-közeli vízmedrekre vonatkozó kezelési - fenntartási irányelveknek megfelelően ajánlott biztosítani a vízi- és vízközeli élőhelyek védelmét, a vízháztartásba történő művi beavatkozások az övezet területén kerülendők, 2.3. A tájképvédelmi területre vonatkozó megyei irányelvek: a)

A településrendezési, szabályozási eszközök alkalmazásával is elő kell segíteni a hullámterek eredeti, iII. eredetihez közeli állapotának visszaállítására és a védelem fokozására,

b) Erdőterületen csak az erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást, turizmust, kutatás-oktatást szolgáló épületek helyezendők el, a természeti értékek sérelme nélkül, c)

Az övezet mezőgazdasági területein törekedni kell a művelési ágak kialakult arányainak legkedvezőbb hagyományos tájkaraktert jellemző alakítására, a tájhagyományt képező művelési ágak és módok megtartására, a tájidegen hasznosítási formák kizárására,

d) A művelési ág megváltoztatása, ill. más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, ill. a tájkarakter erősítése, természetes állapot visszaállítása, valamint közmű és közút építése érdekében javasolható, e)

Az övezeten belül a településrendezési tervekben kell lehatárolni a kertes mezőgazdasági területeket, ezeken a területeken (volt zártkertek) tájba illeszkedő, hagyományos építészeti megoldásokkal gyümölcs- és szőlőtermesztést, feldolgozást szolgáló épületek helyezhetők el, - telekrendezés során legkisebb teleknagyságként min.1500 m2 ajánlott, új telekalakításkor kívánatos az átlag 3000-6000 m2 -es kertgazdasági telekméretek biztosítása,

f)

Tájképileg érzékeny, beépítési igények által veszélyeztetett városi, város-közeli területeken figyelmet kell fordítani arra, hogy a telkek tovább ne aprózódjanak, beépítettségük ne növekedjen és zöldfelületi fedettségük ne csökkenjen,

g) A települések beépítésre szánt területe csak a történelmi településszerkezethez igazodva, az utcahálózat szerves folytatásaként növelendő a jelenlegi beépítési terület legfeljebb 20%-áig, - amennyiben ezt a mértéket más korlátozó tényező nem szigorítja, h) A tájban megjelenő település-sziluettet megváltoztató bel- vagy külterületi magas építmények elhelyezését kerülni kell, a településrendezési tervekben a kialakult településképnek megfelelően meg kell határozni az épületek magassági korlátozását, toronyszerű építmények elhelyezésére az övezeten kívül kell területet kijelölni, i)

Új távvezetékek (energia- és hírközlő vezetékek) létesítésekor minden olyan esetben törekedni kell azok terepszint alatti elhelyezésére, ha ez védendő értéket veszélyeztet, vagy másmódon zavaró hatású, illetve az ezt elősegítő szabályok megfogalmazására,

j)

A kiépítendő közlekedési utakat a tájba illesztés követelményei szerint a domborzati és ökológiai adottságokhoz igazodó nyomvonalon javasolt vezetni, az ezt elősegítő szabályok megfogalmazásával,

k) Elő kell segíteni a megye területén működő kavicsbányák rekultivációját és az ehhez kapcsolódó tájrehabilitációs feladatok elvégzését. 2.4. A térségi hulladéklerakó kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetére vonatkozó megyei irányelvvel a)

A meglévő Csepregi és Répcelaki hulladéklerakók területének, hulladékkezelési funkcióinak bővítésére ISPA-támogatás pályázásával fejlesztési programot kell kidolgozni és megvalósítani.

b) A térségi hulladéklerakó helyeken - kiemelten a három legnagyobb hulladékgazdálkodási térséget (Szombathelyen, Kőszeg, Harasztifalu) - a szelektív hulladékgyűjtés kiteljesedéséig, illetve annak kiegészítéseként hulladékválogatót szükséges létesíteni és üzemeltetni.

2006. ÁPRILIS 28.

270 c)

A Ny-Magyarországi Térségi Hulladékgazdálkodási Terv tartalmához illeszkedően ki kell dolgozni Vas megye Hulladékgazdálkodási Tervét is.

d) A térségi hulladéklerakók befogadóképességének időbeni meghosszabbítását szolgáló szelektív hulladékgyűjtés bevezetése mellett meg kell vizsgálni a környezetkímélő technológiájú (ellenőrzötten szabályozható és monitoringozható) égetéssel történő hulladékártalmatlanítás területi lehetőségeit. e)

A nemzetközi-, illetve EU-irányelveknek megfelelően a megye hulladékgazdálkodási tervében is nagy hangsúlyt kívánatos adni azoknak a fejlesztéseknek, intézkedéseknek, amelyek • • •

f)

elősegítik a keletkező hulladékok mennyiségének csökkenését, a szelektív hulladékgyűjtés és kezelés rendszerének kialakulását, általánossá válását szolgálják, a szelektíven gyűjtött és/vagy válogatott hulladékok újrahasznosítását - a tudatos környezetgazdálkodást segítve, valamint ezzel újabb munkalehetőséget teremtve - lehetővé teszik

A 22/2001. sz. KöM rendelet előírásai szerint 2009. január 1. után csak az EU-normáknak megfelelő, műszakilag korrekt kialakítású hulladéklerakók működhetnek.

g) Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv szerint 2005-ig a lakosság 40 %-át, 2008-ig a lakosság 60 %-át kell a szelektív hulladékgyűjtés rendszerébe bevonni. 2.5. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetére vonatkozó megyei irányelvek: a)

A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezet pontos kiterjedését a településrendezési tervekben kell meghatározni a környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság bevonásával a 33/2000. (III. 17) számú Kormány határozatban rögzítettek figyelembevételével.

b) Az eltérő környezeti érzékenységű - lehatárolt - területekre meghatározott területhasználati szabályokat a településrendezési tervek övezeti szabályai meghatározásánál érvényesíteni kell. c)

A felszín alatti vízbázisok „A” és „B” kategóriájú védőterületén a területhasználatra és a különböző tevékenységekre vonatkozó szabályokat a 123/1997. (VII.18.) sz. Kormány rendelet 5. számú melléklete figyelembevételével kell megállapítani.

2.6. A felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezetére vonatkozó megyei irányelvek: a)

A településrendezési tervekben indokolt a be nem épített lehatárolt területeket beépítésre nem szánt területfelhasználási egységekként szabályozni.

b) Az építésügyi előírások megfogalmazása terén az eddigieknél nagyobb szigor és körültekintőbb szabályozás ezen területeken a területek „elépítésének” megakadályozása és a környezetszennyezés mérséklése érdekében. 2.7. A rendszeresen belvízjárta terület övezetére vonatkozó intézkedések: 1) Az övezetbe tartozó területeket – vízügyi megalapozó tanulmányok felhasználásával - le kell határolni (illetve a megyei övezeti lehatárolást pontosítani kell). Katasztert kell felállítani az övezetbe sorolt területekről. 2) Ezeket a lehatárolásokat a településrendezési tervek szerkezeti és szabályozási munkarészei kidolgozásánál érvényesíteni kell mind a beépítésre szánt területek kijelölésnél, mind az övezetbe tartozó területeken való építés differenciált szabályozása kidolgozásánál. (A térségi jelentőségű belvízjárta területek tényleges területi lefedéséről még a szakhatóságnak sincsenek pontos adatai, ami alapján konkrét lehatárolások volnának végezhetőek.) 3) Az övezeten belül szükséges átalakítani a jelenlegi mezőgazdasági dotációs rendszert. Összhangban az európai uniós elvárásokkal a rendszeresen belvízjárta területeknek minősülő mezőgazdasági területeken ne járjon kompenzálás a belvízkárért, amennyiben ott szántóföldi növénytermesztés zajlik. Kompenzáció jár

2006. ÁPRILIS 28.

271

viszont annak, aki olyan jellegű területén művelési ág változtatást hajt végre vagy területén olyan tevékenységbe kezd (legeltetés, kaszálás, méhészet, nádgazdálkodás, erdőművelés, stb.), amelynél a belvíz a területhasználatot nem befolyásolja, vagy éppenséggel erősíti. 2.8. A hullámtér és nyílt ártér övezetére vonatkozó megyei irányelvek: • • •

Kedvezőbb ökológiai állapot elérése, A tájökológiai egyensúly fenntartása, A fenntarthatóság kívánalmainak való megfelelés

a) A fenti célok elérése érdekében a dotációhoz pályázati lehetőségeket kell biztosítani, forrásokat kell elkülöníteni. b) Az övezeten belül szükségeltetik egy művelési ág kataszter felállítása indokolt a jelenlegi nemkívánatos művelési ágak (szántó, bánya, művelésből kivett terület) visszaszorítása az ökológiai egyensúly visszaállítása érdekében. 2.9. A csúszásveszélyes terület övezetére vonatkozó megyei irányelvek: a)

Azon települések rendezési tervének megalapozásához, amelyek közigazgatási területét a megyei tervben lehatárolt csúszásveszélyes terület övezete érinti, mérnökgeológiai és geotechnikai szakvéleményt kell készíteni.

b) A ténylegesen csúszásveszélyes területeket - az illetékes szakhatóság bevonásával - e szakvélemény eredményeinek figyelembevételével - a megyei terv övezeti lehatárolásának pontosításával - kell lehatárolni. c)

A lehatárolt területeken a terület-felhasználás és a területhasználat szabályainak meghatározásánál a csúszásveszély elhárítására fokozott figyelmet kell fordítani. Az alkalmazott tervi megoldásokat - e települések településrendezési terveiben mérnökgeológiai és geotechnikai alátámasztó munkarészben kell összefoglalni.

d) Az övezet területén fontos feladat a felszín növényborítottságának megőrzése és növelése, valamint a csúszás veszélyeztetettsége fokozódásával járó beavatkozások korlátozása. 2.10. A vízeróziónak kitett terület övezetére vonatkozó irányelvek: a)

Hosszú távú cél a területen lehullott csapadék mind nagyobb hányadának helyben - térségben - tartása, a településrendezési tervekben olyan területhasználati módok és műszaki megoldások javaslatának beépítése illetve azok alkalmazása, amely csökkenti a lefolyási tényezőt.

b) Vízgyűjtőnként olyan komplex vízgazdálkodási tervek készítésére van szükség, amelyek alapján meghatározhatóvá válnak az egyes vízfolyások vízgyűjtő területein szükséges meliorációs, és műszaki beavatkozások. c)

A vízeróziónak kitett terület övezetében kiemelt célkitűzés a növényzettel való borítottság megőrzése, illetve növelése.

d) A művelési ág változások során az extenzívebb területhasználatokat kell előnybe részesíteni. Ahol az nem ellentétes a táj és természetvédelem érdekeivel, ott kiemelkedő jelentősége van az erdőtelepítésnek és a folyamatosan gyeppel borított rét, legelőterületek növelésének. e)

Az intenzív területhasználatok során kiemelt szerepe van a lejtőre merőleges - a rétegvonalakkal párhuzamos - talajművelésnek, illetve szőlő és gyümölcsös területeken a teraszok kialakításának.

f)

Az utak nyomvonalvezetésének kialakításánál, illetve az utak műtárgyai paraméterei és műszaki megoldásai meghatározásánál is kiemelt feladat a lehullott csapadék visszatartása, a talajba beszivárogni nem tudó víz elvezetésének késleltetése, ezzel a talajvédelem érdekeinek érvényesítése.

272

2006. ÁPRILIS 28.

2.11. A honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezetére vonatkozó irányelvek: a)

A hosszú távon a honvédelmi és katasztrófavédelmi érdekű területeket - a megyei övezeti lehatárolás pontosításával a Magyar Honvédség, a Honvédelmi Minisztérium és a megyei Kárelhárítási Hivatal egyetértésével a településrendezési tervekben kell lehatárolni.

b) E területeket a településrendezési tervekben olyan - különleges - övezetbe kell sorolni, amelynek szabályai biztosítják a honvédelem, a kárelhárítás és a katasztrófavédelem érdekeinek maradéktalan érvényesülését. c)

E területek környezete csak olyan terület-felhasználási egységbe sorolható, amely nem ellentétes fenti érdekek érvényesülésével.

3. A megyei területrendezési terv rendelettel elfogadásra kerülő övezetein kívül meghatározott (ajánlott) övezetek 3.1. A kulturális örökség védelme szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete A kulturális örökség védelme szempontjából kiemelten kezelendő területek összehangolt tervezéséhez, rendezéséhez és fejlesztéséhez országos, megyei és települési érdekek fűződnek. A megye kulturális örökségének gazdagsága miatt a terv vizsgálataira alapozottan egyedi, megyei kulturális örökségvédelmi övezeten belül zónák kerültek kijelölésre. a)

A kulturális örökség szempontjából fokozottan érzékeny területek zónájában a régészeti értékek, műemléki értékek és védendő kultúrtájak együttesen, nagy koncentrációban fordulnak elő, ezek együttes megóvása a cél.

b) A kulturális örökség szempontjából érzékeny területek zónájában a kulturális örökség értékeinek együttes előfordulása jelentős, ezeken a területeken a meglévő kulturális örökségi értékek és a meglévő, ill. fejlődő települési környezet harmonikus egyensúlyát kell biztosítani. c)

A helyi (megyei, települési) kulturális örökség szempontjából érzékeny területek zónájában a településrendezési tervek értékvizsgálataira alapozottan önkormányzati rendelettel szükséges biztosítani a védendő települési, táji, természeti, építészeti, néprajzi értékek megőrzését, továbbfejlesztését.

A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELEM MEGYEI FELADATAI (irányelvek, ajánlások, intézkedési javaslatok): 3.1.1. A településhálózat és településszerkezet védelme Irányelvek, ajánlások: a)

Megőrzendő a megyére jellemző aprófalvas jelleg. Amennyiben a hálózaton belüli (pl. igazgatási) koncentráció válik szükségessé, az ne a települések erőszakos összevonásával, hanem szervezeti, ellátási, stb. rendszerek közös fenntartásával valósuljon meg.

b) Meg kell akadályozni a történetileg önálló települések összemosódását, amely különösen a településfüzérek, agglomerációk esetében igényel tudatos településrendezési tevékenységet. c)

Az egyes települések településrendezési terveiben a történetileg önálló települések, településrészek között beépítetlenül maradó zöldsávokat vagy egyéb eltérő városképi karaktert elősegítő szabályozást kell előirányozni.

d) Vas megye településhálózatának történelmileg kialakult jellegzetessége az aprófalvas településstruktúra, amelynek működőképessége megőrzéséhez a megyei ellátási rendszert elérhetővé kell tenni az ottani lakosok számára is elsősorban a közlekedési hálózat és a távközlési hálózatok fejlesztése révén. A kor színvonalán elvárható életfeltételeket kell biztosítani valamennyi település számára, amely nem feltétlenül helyben biztosítandó, de mindenki számára elérhetőnek kell lennie.

2006. ÁPRILIS 28. e)

273

A völgyek, folyók és jelentősebb útvonalak nyomvonalát követő, történetileg önálló településekből álló településfüzérek, agglomerálódó települések - Kőszeg-Szombathely-Vasszécsény, Körmend-Pinka menti települések, Rába menti, Répce menti és Lanka menti települések - nyomtalan összemosódásának megakadályozása a települések identitástudatának továbbélését szolgálja. Eszközei: a beépítetlenül maradó zöldsávok, eltérő beépítési jelleg, útkiképzés, utcafásítás, stb. Indokolt ezt a már korábban megtörtént összevonásoknál is érvényre juttatni.

3.1.2. A kulturális örökség védelme A régészeti örökség és a műemlékek védelmét a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. alapján kell biztosítani. Irányelvek, ajánlások: a)

A kulturális örökség és a természeti környezet szempontjából érzékeny területeken kerülni kell a település hagyományos szerkezetének, jellegének megváltoztatását, a települések belterületének kiterjesztését és a közlekedési hálózat fejlesztéséhez kötődő üzletközpontok, raktárbázisok céljára új beépítésre szánt területek kialakítását és minden olyan beavatkozást, amely az ember által művelt táj, a falvak és a város egyensúlyi helyzetét megbontja.

b) A kulturális örökség védelmét lehetőleg az integrált védelem szellemében kell biztosítani: ahol mód van rá, konkrét, tartós, lehetőleg hasznot hozó funkciókkal, idegenforgalmi, turisztikai hasznosítással kapcsolódva más rokon szakterületekhez (pl. múzeológia, táj- és természetvédelem). Intézkedési javaslatok: a)

A műemlékek jogszabályban meghatározott vagy egyedileg kijelölt műemléki környezetét a földhivatali nyilvántartásba be kell jegyezni, és a pontosított műemlékjegyzéket hozzáférhetővé kell tenni.

b) Az idegenforgalmi hasznosítás javasolt módja a tematikus utak rendszere. Pályázatokat javasolt kiírni a tematikus utak kidolgozására és mint idegenforgalmi-turisztikai csomagot ajánlani a szolgáltatók felé. Így a kisebb érdeklődésre számot tartó kulturális értékek is bevonhatók a programba. Célszerű ehhez a szomszédos megyék és országok hasonló törekvéseit is számításba venni, ezekhez kacsolódni. 3.1.3. Az építészeti örökség helyi védelme Irányelvek, ajánlások: a)

A települések beépítésre szánt területe csak a történelmi településszerkezethez igazodva, az utcahálózat szerves folytatásaként növelendő a feltétlenül szükséges mértékig.

b) A történeti településmagok közterületein a közművek lehetőség szerinti rejtett - többnyire föld alatti vonalvezetése ajánlott a településképi megjelenés javítása érdekében. c)

A tájban megjelenő, település-sziluettet megváltoztató bel- és külterületi magas-építmények elhelyezését kerülni kell.

Intézkedési javaslatok: a)

Az építészeti örökség helyi védelmét minden településnek önkormányzati rendeletben kell biztosítani, a vonatkozó jogszabály adta lehetőséggel élve.

b) A területi helyi védelmet - a településrendezési tervek értékvédelmi vizsgálataira alapozottan - ki kell terjeszteni a)

a településszerkezetre (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület), b) a településképre (külső településkép, belső településkép, utcakép), c) a település táji környezetére (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési módok, a növényzet és a természetes környezet),

2006. ÁPRILIS 28.

274

d) a településkarakter védelmére (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen). c)

Az egyedi védelem az építmény (épület vagy műtárgy) vagy ezek együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés, stb.), az építményhez tartozó földrészletre, annak jellegzetes növényzetére, szobor, műalkotás, utcabútor védelmére, egyedi tájérték védelmére terjedhet ki.

d) A megye teljes területére össze kell állítani, és folyamatosan kiegészíteni az értékvédelem megyei kataszterét a településrendezési tervek értékvédelmi vizsgálataira alapozva. e)

A településrendezési tervekben az építési övezetek paramétereinek, az egyes övezetekhez tartozó építménymagasságok meghatározásakor figyelemmel kell lenni a település-sziluettek megőrzésére.

f)

A helyi építési szabályzatokban rögzíteni kell, hogy a történeti településrészek területén új közművek építése vagy a közművek rekonstrukciója csak rejtett (föld alatti) vonalvezetéssel történhet.

g) A népi építészet értékeinek megmentése kiemelt helyi feladat. h) A helyi védelem kiterjesztendő a sajátos épületekre, ill. építményekre, mint a majorok épületei, a pajták, a haranglábak és a vallási kisemlékek (keresztek, kálváriák), temetők és sírjelek. 3.2. Egyéb érzékeny természeti terület övezete Az övezetre vonatkozó irányelvek: Az övezetekhez tartozó területeken támogatott természetkímélő tájgazdálkodással kell biztosítani az élőhelyek, a biológiai sokféleség védelmét, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését. Ennek érdekében: a)

az övezetekhez tartozó területek természetes, illetve természet-közeli állapota megőrzendő területei beépítésre szánt területté nem minősíthetők, az övezet területén külszíni bánya nem nyitható, potenciálisan környezetszennyező létesítmény (telephely, nyomvonal) nem telepíthető,

b) az övezetekhez tartozó mező- és erdőgazdasági valamint vízgazdálkodási területek a táj- és természetvédelmi szempontok prioritásának biztosításával tartandók fenn és a településrendezési tervekben kötelezően külön övezeti előírásokkal szabályozandók, amelyek meghatározása településtervezés feladata. c)

Az övezet területén épület elhelyezés csak indokolt esetben, az övezet természeti területnek nem minősülő részterületein valósítható meg,

d) A kialakult táblahatárok mezsgyéit, gyepes tábla szegélyeit meg kell őrizni. A kívánatos területhasználatot elősegítő javaslatok: a)

Az övezet területén a természet- és környezetkímélő területhasználat, extenzív gazdálkodás javasolt,

b) Az övezet mező-és erdőgazdasági területein kívánatos az agrotechnikailag intenzívebb művelési ágak és módok felváltása extenzívebb, természet-közelibb irányba. c)

Meglévő gyepes és vízhatású területek fásítása kerülendő.

d) Az övezetben az árkok, csatornák, utak mentén és a táblák szélén az élővilág fennmaradását szolgáló fasorokat, cserjesávokat, erdősávokat kívánatos megtartani, illetve javasolt telepíteni, e)

Az övezetben levő gyepek területe nem csökkenthető, - a meglevő gyepek fenntartásán túl kívánatos egyéb, ökológiailag kevésbé értékes területek gyepesítése.

f)

Az állattartás és a gyepgazdálkodás épületigénye az övezet táji- természeti értéket nem képező részén biztosítható.

2006. ÁPRILIS 28.

275

g) A keletkező vizek megőrzendők, a felszíni vizeket elvezetni, a talajvíz csökkenését eredményező tevékenységek nem végezhetők. h) Műtrágyázás, vegyszerezés, intenzív gépi művelési technológiák végzése a rét és legelő területeken kerülendő, i)

Az övezetben levő vízgazdálkodási területeken a természetes és természet-közeli vízmedrekre vonatkozó kezelési - fenntartási irányelveknek megfelelően ajánlott biztosítani a vizi-, és vízközeli élőhelyek védelmét, a vízháztartásba történő művi beavatkozások az övezet területén csak árvízvédelmi érdekből végezhetők.

3.3. Szélerőművek telepítésére alkalmas terület övezete Az energiatermelés korszerűsítése olyan megoldást igényel, amely hosszútávon biztosítja a szükséges energiatermelést, miközben megőrzi a természeti és táji értékeket és területeket. A szélkerekek (szélerőmű, szélerőmű-park) elhelyezésére a település (több település közös, vagy kistérség) rendezési tervében lehet területet kijelölni. A szélerőművek telepítésére alkalmas területek övezete több szempontrendszer összevetésével került lehatárolásra. Az éves átlagos szélsebesség 70 méteres magasságban mért alakulását tartalmazó széltérkép adatai jelentették a kiindulási alapot. A széltérkép információit egybevetettük a megye védett területeinek kiterjedéséből adódó korlátozásokkal, továbbá figyelembe vettük az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal tájékoztatóját a szélkerekek – szélerőművek – szélerőmű parkok telepíthetőségéről. Fentiek alapján három alkalmassági kategória került meghatározásra: a) szélerőművek telepítésére kedvező, preferált, b) szélerőművek telepítésére preferálható, c) szélerőművek telepítésére még elfogadható. A megyei területrendezési terv léptékének megfelelő pontossággal került lehatárolásra a szélerőművek telepítésére alkalmas terület övezete. A településrendezési tervezés során a települési tervek mélységének megfelelő pontosítás szükséges. Szélerőművek elhelyezési feltételei: a)

megfelelő erősségű, gyakoriságú és magasságú szélenergia potenciál jelenléte,

b) az áramszolgáltató képes fogadni (bár ez törvényben előírt kötelessége) a megtermelt elektromos energiát (nyilatkozat beszerzése szükséges), c)

környezetvédelmi hatástanulmány, ami kitér a következőkre: természetvédelem, mezőgazdaság (különös tekintettel a meliorált területekre és a repülőgépes növényvédelemre), bekötő utak, rendezési terv, erdészet, geológia (alapozási problémák és ásvány vagyon védelem), vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, közúti közlekedés, légi közlekedés, zaj- és rezgés ártalom, építészet, erőműgépészet, légszennyezés és meteorológia,

d) a megtermelt elektromos energiát kábelen vezetik a meglévő rendszerbe, e)

a földtulajdonossal megkötött bérleti szerződés, ami kitér a terület rekultivációjára (újrahasznosítására) a felhagyás után.

Elhelyezést korlátozó okok: a) b) c) d) e)

az EU irányelvek alapján kijelölt Natura 2000 terület, tájképvédelmi terület, kiemelkedő jelentőségű tájképi értékekkel rendelkező területek, a kulturális örökségvédelem kiemelt területei, vízeróziónak kitett területek övezete

276

2006. ÁPRILIS 28.

f) magas termőértékű földterület, g) tájba illeszthetőséget gátló kicsi terület (5 szélkeréknél kevesebb fér el rajta). Elhelyezést kizáró okok: a)

nemzeti ökológiai hálózat területei: védett természeti területek, ezek védőövezete, természeti területek („ex lege” védett területek),

b) védett értékek, valamint felszín alatti védett természeti érték esetén azok felszíni vetületének területe és az ökológiai folyosók. c)

nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó természetvédelmi jelentőségű területek (Ramsaari területek, bioszféra rezervátumok, stb.)

d) vadon élő állatfajok (különös tekintettel a védett fajokra) élő-, táplálkozó- és fészkelő helye, vonulási útvonalak és azok közelsége (a lehatároláshoz vizsgálat szükséges !) e)

egyedi tájértékekhez tartozó területek,

f)

tájképvédelmi területek övezete

g) felszínmozgásra érzékeny területek h) csúszásveszélyes területek övezete, i)

a turisták által sűrűn látogatottnak számító, hagyományos, vagy emblémaszerű látványokat jelentő területek (kilátás és rálátás biztosítása)

j)

belterület, és az azon kívüli beépített és beépítésre kijelölt terület (kivéve a gazdasági területeket) és ezek 10h m-es körzete (ahol h a szélkerekek teljes magassága)

k) gazdasági, tehát ipari és kereskedelmi területek, tanyás térségek és ezek 6h m-es környezete (ahol h a szélkerekek teljes magassága), kivéve a tanyák saját energiaellátását szolgáló, legfeljebb 20 kW teljesítményű szélkerekeit, melyeket a jogszabályok szerint méretezni kell, s a dőléstávolság megtartása mellett telepíthetők a tanyák közelébe, l)

utak és közművezetékek h m-es /dőléstávolság/ környezete (ahol h a szélkerekek teljes magassága),

m) a település három oldala /csak egyik oldalra telepíthetők szélkerekek n) erdőterület. Az övezetre vonatkozó településrendezési irányelvek: a)

A szomszéd település(ek) belterületén, beépítésre kijelölt területén és 2000 m-es környezetében (együttes tervezés esetén ez nem vonatkozik a tervezésben résztvevőkre) szélerőművek nem telepíthetők.

b) Nemzeti park, természetvédelmi terület, ex-lege láp, ökológiai hálózat területétől 1 km távolságra nem helyezhető el szélturbina. c)

A településszerkezeti tervben lehet kijelölni a szélkerekek elhelyezésére szánt – szélerőmű telepítésére megvizsgálható – területet, és a szabályzatban kell megfogalmazni, hogy hol, hány méter magas, milyen színű szélkerék helyezhető el, illetve előírni az elvégzendő vizsgálatokat, hatástanulmányokat, valamint szabályozni, hogy hol nem lehet szélkereket elhelyezni. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (OTÉK) 24.§ (3) 6.pontja szerinti különleges területet akkor kell kijelölni, ha a szélerőművekhez épület is szükséges, egyébként nem.

d) A szélkerekek telepítésére alkalmas terület egészét nem kell művelésből kivonni, csak a műtárgyak által elfoglalt, s üzemeltetésükhöz szükséges és használt területeket.

2006. ÁPRILIS 28. e)

277

A környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001.(II.14.) Kormányrendelet értelmében a szélerőmű 2 MW összteljesítménytől, védett természeti területeken 200 kW összteljesítménytől környezetvédelmi engedély köteles tevékenységnek minősül. Szélerőmű torony építése építési engedély köteles.

A megújuló energiák hasznosítására vonatkozó Európai Uniós irányelveknek megfelelően a hasonló területi szabályozások átvétele szükséges a jövőben a napenergia, a biomassza és a geotermikus energia hasznosító létesítmények területi szabályozására, mint a szélerőművek esetében már elkezdődött. 3.4. Kertgazdasági jellegű (volt zártkerti, szőlő, gyümölcsös) terület övezete A kertgazdasági területek övezetébe a jelenleg beépítésre nem szánt mezőgazdasági területek közül azok a volt zártkertek tartoznak, amelyek a fekvésük, szerkezetük, telekstruktúrájuk, a hasznosításuk módja és intenzitása, valamint a beépítettségük alapján jelentősen eltérnek az általános mezőgazdasági térség területeitől. A településrendezés során érvényesítendő irányelvek: a)

E területeket - amennyiben a településfejlesztési koncepció nem irányozza elő települési területté fejlesztésüket - az OTÉK kertgazdasági övezetében foglalt szabályok figyelembevételével kell továbbtervezni,

b) A kertgazdasági területre vonatkozó részletes szabályokat - az általános tájvédelem szempontjait is figyelembe véve- a településrendezési tervben kell megállapítani, c)

A kertgazdasági területek távlatban csak az alábbi feltételek teljesülése esetén fejleszthetők települési térséggé: •

a település jelenlegi, vagy tervezett belterületéhez (beépítésre szánt területéhez) való szerves kapcsolódás,

•

a tervezett (lakó, üdülő) funkció működéséhez szükséges

•

a megközelítést és a közművek elhelyezését egyaránt biztosító közterületek,

•

a funkcióhoz tartozó (OTÉK-ban szabályozott és a helyi sajátosságoknak is megfelelő) telekstruktúra, telekméret és telekgeometria kialakítása, erre vonatkozó tulajdonosi vállalások,

•

a közművek kiépítettsége illetve kiépítésének biztosítása,

•

a kommunális hulladék gyűjtésének biztosítása

•

a terület átminősítésével együtt járó többletnépesség ellátására szolgáló helyi humán infrastruktúra biztosítása,

•

fejlesztési megállapodás a tulajdonosközösség és az Önkormányzat között a szolgáltatások biztosítása költségeinek vállalásáról.

d) A terület arra a részére, amely a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló külön törvény alapján borvidéknek minősülő település I. és II. termőhelyi osztályú határrészein fekszik, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 8.§-ának a rendelkezéseit kell alkalmazni. Felelős: Határidő:


2006. ÁPRILIS 28.

278

A megyei közgyűlés 68/2006. (IV.28.) sz. határozata a megyei önkormányzat folyószámla hitelkeretének megemeléséről A közgyűlés: 1.

a Vas megyei Önkormányzat és az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. között 2005. november 30-ával létrejött folyószámla hitelkeret szerződés 2./ pontjában a hitelkeret összegét 150.000.000 Ft-ról 250.000.000 Ft-ra megemeli;

2.

felkéri elnökét a módosított szerződés aláírására.


a közgyűlés elnöke azonnal A megyei közgyűlés 69/2006. (IV.28.) sz. határozata a megyei önkormányzat folyószámla hitelkertének megemelésével kapcsolatos könyvvizsgálói vélemény elfogadásáról

A közgyűlés a megyei önkormányzat folyószámla hitelkertének megemelésével kapcsolatos könyvvizsgálói véleményt elfogadja. A megyei közgyűlés 70/2006. (IV.28.) sz. határozata fejlesztési hitelszerződés, valamint megállapodás jóváhagyásáról A közgyűlés: 1.

tudomásul veszi a HVB Bank ZRt, valamint a Vas Megyei Önkormányzat között létrejött fejlesztési hitelszerződést;

2.

jóváhagyja – az előterjesztéssel és annak mellékleteivel egyező tartalommal – a Vas Megyei Önkormányzat, valamint Vas Megye és Szombathely Megyei Jogú Város Markusovszky Kórháza, Egyetemi Oktatókórháza között – a felvett fejlesztési hitel visszafizetésére vonatkozóan – kötendő megállapodást és felhatalmazza elnökét annak aláírására;

3.

igazolja, hogy a megyei önkormányzat adóssága a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. számú törvény 88. § (2) bekezdése szerinti felső határt, a korrigált saját bevételt nem éri el.



A megyei közgyűlés 71/2006. (IV.28.) sz. határozata a Vas Megyei Önkormányzat, valamint Vas Megye és Szombathely Megyei Jogú Város Markusovszky Kórháza, Egyetemi Oktatókórház által kötendő fejlesztési hitelszerződéssel kapcsolatos könyvvizsgálói vélemény elfogadásáról A közgyűlés elfogadja a Vas Megyei Önkormányzat, valamint Vas Megye és Szombathely Megyei Jogú Város Markusovszky Kórháza, Egyetemi Oktatókórház által kötendő fejlesztési hitelszerződéssel kapcsolatos könyvvizsgálói véleményt.

2006. ÁPRILIS 28.

279

A megyei közgyűlés 72/2006. (IV.28.) sz. határozata a Vas Megyei Autóközlekedési Tanintézet megszüntetésének és az ezzel összefüggő adás-vételi szerződések jóváhagyásáról A közgyűlés: 1.

a Vas Megyei Autóközlekedési Tanintézet költségvetési szerv Megszűntető Okiratát – az előterjesztés melléklete szerinti tartalommal – elfogadja és felhatalmazza elnökét a megszűntető okirat aláírására;

2.

elrendeli, hogy a megyei önkormányzati hivatal a megszűntetéssel kapcsolatosan végezze el – a vonatkozó jogszabályok által előírt – gazdasági, pénzügyi feladatokat;

3.

jóváhagyja – a 47/2006. (III. 24.) sz. határozatát megerősítve – az előterjesztés mellékletét képező adásvételi szerződést azzal a módosítással, hogy a szerződés 3. pontjában a vételár kiegyenlítésének időpontja 2006. május 31-re módosul. Felhatalmazza elnökét az adásvételi szerződés aláírására;

4.

módosítja – az előterjesztéssel egyező tartalommal – a Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése és a Vas Megyei Közgyűlés Ellátó Szervezete között létrejött Vagyonkezelői Megállapodást és jóváhagyja az ellátó szervezet módosított alapító okiratát;

5.

köszönetét fejezi ki a megszűnő Vas Megyei Autóközlekedési Tanintézet vezetőinek és dolgozóinak a megye lakossága érdekében végzett szolgáltató tevékenységéért.



Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. számú törvény 88. § és 90. §-aiban, továbbá a végrehajtásáról szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) számú Korm. rendelet 11. §-ában a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi törvény 81. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével Vas Megye Önkormányzatának Közgyűlése a költségvetési szervét az alábbiak szerint szünteti meg: MEGSZÜNTETŐ OKIRAT Az intézmény neve: Vas Megyei Autóközlekedési Tanintézet Székhelye: 9700 Szombathely, Wesselényi u. 7. PIR törzsszám: Szakágazat: 804017; 751768; 751959 Adóazonosító száma: Alapító okirat száma: 38/1994. (IV. 8.) Jóváhagyó testület: Vas Megye Közgyűlése Bankszámla száma: Pénzintézet megnevezése: OTP és Kereskedelmi Bank Rt. Fenntartó felügyeleti szerv neve: Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése Címe: Szombathely, Berzsenyi tér 1. Megszüntető szerv neve: Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése Címe: Szombathely, Berzsenyi tér 1. A költségvetési szerv megszüntetésének időpontja: 2006. május 1. Az intézmény megszüntetésének indoka: Erre tekintettel az 1992. évi XXXVIII. törvény 90. § (1) bekezdés c) pontja alapján a fenntartó önkormányzat a költségvetési szervet megszünteti. A költségvetési szerv feladatának jövőbeni ellátása: Az Intézmény kötelező feladatait (járművezető képzés, szaktanfolyamok szervezése) a tanintézet dolgozói által létrehozott gazdasági társaság feladat-ellátási szerződés alapján látja el.

2006. ÁPRILIS 28.

280

A költségvetési szerv jogutódlása: A költségvetési szerv jogutód nélkül szűnik meg. A megszűnő költségvetési szerv vagyoni jogainak és kötelezettségeinek tekintetében jogutód a Vas Megyei Közgyűlés Ellátó Szervezete. Az intézmény 2006. április 30. napjáig történő működtetésével összefüggő költségvetési gazdálkodási feladatok ellátásáról, a működés során keletkezett kötelezettségek teljesítéséről, követelések érvényesítéséről, a működéssel összefüggő iratanyag megőrzéséről a fenntartó önkormányzat gondoskodik. A költségvetési szerv vagyona: Az Intézmény használatában lévő Szombathely 6852 hrsz. alatt felvett, természetben Wesselényi u. 7. szám alatti, a Szombathely 6715 hrsz. alatt felvett, Vörösmarty u. 9 szám alatti és a Szombathely, 10437/8 hrsz. alatt felvett, természetben Szombathely, Körmendi u. 90. szám alatti ingatlanok és a hozzátartozó ingóvagyon kezelője a Vas Megyei Közgyűlés Ellátó Szervezete. Az Intézmény használatában lévő, oktatást szolgáló ingóvagyon a tanintézet dolgozói, illetve az általuk létrehozott gazdasági társaság részére kerül értékesítésre A költségvetési szervnél foglalkoztatottak jogi helyzetének rendezés: Az Intézménynél foglalkoztatott közalkalmazottak jogállása – tekintettel az Intézmény jogutód nélküli megszűnésére – a közalkalmazottak jogállásról szóló 1992. évi XXIII törvény 25. § (1) c) pontja alapján megszűnik. Szombathely, 2006. április ………..

(:Markó Péter:) a megyei közgyűlés elnöke

Adásvételi szerződés amely létrejött az alulírott helyen és napon egyrészről a VAS MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT /képviselő: Markó Péter a közgyűlés elnöke székhely: Szombathely, Berzsenyi D. tér 1. szám, adószáma: 15420002-2-18, KSH száma: 154200027511-321-18), mint eladó, - továbbiakban ELADÓ -, másrészről a VASI AUTÓKÖZLEKEDÉSI TANINTÉZET OKTATÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG (képviselő: Putz Miklós ügyvezető, székhelye: Szombathely, Wesselényi u.7., adószáma: 13698087-2-18, KSH száma: 13698087-8041-113-18), mint vevő, - továbbiakban VEVŐ között az alulírt helyen és napon az alábbi feltételekkel: 1./ Az Eladó eladja, a Vevő megvásárolja az Eladó kizárólagos tulajdonában lévő, a 2./ pontban részletesen felsorolt ingóságokat, a kölcsönösen kialkudott, és a közgyűlés által előzetesen jóváhagyott, összesen 6.827.208 Ft + ÁFA, azaz 8.192.650 Ft, azaz nyolcmillió egyszázkilencvenkettőezerhatszázötven forintért minden tehertől mentesen, általa ismert állapotban. Szerződő Felek a vételárban történő megegyezés során igazságügyi szakértő által megbecsült forgalmi értékeket tekintették irányadónak. 2./ Az adásvételi szerződés tárgyát képező ingóságok és azok egyenkénti értéke: Suzuki Ignis típusú gépjármű (forgalmi rendszám: IXH – 086, gyártási év: 2003. forgalomba helyezés időpontja: 2003. 09. 23. alvázszáma: TSMMHX51S00116668, motorszáma: M13A1276354, ), vételára: 1.120.000 Ft + ÁFA, azaz 1.344.000 Ft, azaz egymillió háromszáznegyvennégyezer forint;

Suzuki Swift típusú gépjármű (forgalmi rendszám: HSR – 462, gyártási év: 2001, forgalomba helyezés időpontja: 2001. 05. 23., alvázszáma: TSMMAB44S00814704; motorszáma: G10A385171,) vételára: 655.833 Ft + ÁFA, azaz 787.000 Ft, azaz hétszáznyolcvanhétezer forint;

Toyota Yaris típusú gépjármű (forgalmi rendszám: GYD – 254, gyártási év: 1999, forgalomba helyezés időpontja: 1999. 06. 08., alvázszáma: JTDKV133603051927; motorszáma: 92433,) vételára: 710.000 Ft + ÁFA, azaz 852.000 Ft, azaz nyolcszázötvenkettőezer forint;

2006. ÁPRILIS 28.

281

Daewoo Lublin típusú gépjármű (forgalmi rendszám: GNT – 107, gyártási év: 1998, forgalomba helyezés időpontja: 1998. 03. 16., alvázszáma: SUL330212W0029137; motorszáma: 6118398,) vételára: 347.500 Ft + ÁFA, azaz 417.000 Ft, azaz négyszáztizenhétezer forint;

Skoda Felícia típusú gépjármű (forgalmi rendszám: HBN –934, gyártási év: 1999, forgalomba helyezés időpontja: 1999. 11. 26., alvázszáma: TMBEGF614Y0253272; motorszáma: AEE787197,) vételára: 447.500 Ft + ÁFA, azaz 537.000 Ft, azaz ötszázharminchétezer forint;

DAF típusú tehergépjármű (forgalmi rendszám: HCK - 457, gyártási év: 1995, forgalomba helyezés időpontja: 1999. 12. 14., alvázszáma: XLRAE45CE0L129559; motorszáma: 21184188,) vételára: 320.833 Ft + ÁFA, azaz 385.000 Ft, azaz háromszáznyolcvanötezer forint;

Volkswagen Golf típusú gépjármű (forgalmi rendszám: GHM - 422, gyártási év: 1997, forgalomba helyezés időpontja: 1997. 05. 27., alvázszáma: WVWZZZ1HZVW491362; motorszáma: AEX742506,) vételára: 611.667 Ft + ÁFA, azaz 734.000 Ft, azaz hétszázharmincnégyezer forint;

Volkswagen Golf típusú gépjármű (forgalmi rendszám: GHM - 423, gyártási év: 1997, forgalomba helyezés időpontja: 1997. 05. 27., alvázszáma: WVWZZZ1HZVW486180; motorszáma: AEX40514,) vételára: 554.167 Ft + ÁFA, azaz 665.000 Ft, azaz hatszázhatvanötezer forint;

Bastei lakókocsi (forgalmi rendszám: XNT – 987; gyártási év: 1988, forgalomba helyezés időpontja: - ; alvázszáma: SN2HP808JH028536), vételára: 83.333 Ft + ÁFA, azaz 100.000 Ft, azaz egyszázezer forint;

Kawasaki ZRX 400 típusú motorkerékpár (forgalmi rendszám: UBT – 599, gyártási év: 1995, forgalomba helyezés időpontja: 2000. 05. 25. alvázszám: ZR400E001892, motorszám: ZX400KE024272,) vételára: 191.667 Ft + ÁFA, azaz 230.000 Ft, azaz kettőszázharmincezer forint;

Suzuki GS 500 típusú motorkerékpár (forgalmi rendszám: UBH – 145, gyártási év: 1998, forgalomba helyezés időpontja: 2005. 04. 06. alvázszám: GM51B146014, motorszám: M502146013,) vételára: 186.583 Ft + ÁFA, azaz 223.900 Ft, azaz kettőszázhuszonháromezerkilencszáz forint;

Yamaha SR 125 típusú motorkerékpár (forgalmi rendszám: UBH – 389, gyártási év: 2000, forgalomba helyezés időpontja: 2000. 06. 29. alvázszám: JYA10F00000138340, motorszám: 10F137735,) vételára: 116.458 Ft + ÁFA, azaz 139.750 Ft, azaz egyszázharminckilencezerhétszázötven forint;

Gilera Runner típusú motorkerékpár (forgalmi rendszám: UBT – 286, gyártási év: 2000, forgalomba helyezés időpontja: 2000. 09. 27. alvázszám: ZAPM0800003023882, motorszám: AF1801181002005203AP,) vételára: 105.000 Ft + ÁFA, azaz 126.000 Ft, azaz egyszázhuszonhatezer forint;

Yamaha Jog CM50 moped (alvázszám: 3YJ5432455) vételára: 58. 333 Ft + ÁFA, azaz 70. 000 Ft, azaz hetvenezer forint;

Yamaha Jog Next Zone moped (alvázszám: 3YJ5446770) vételára: 50. 000 Ft + ÁFA, azaz 60. 000 Ft, azaz hatvanezer forint;

Yamaha Jog Next Zone moped (alvázszám: 3YJ-2636399) vételára: 41. 667 Ft + ÁFA, azaz 50. 000 Ft. azaz ötvenezer forint;

Pótkocsi típusú jármű (forgalmi rendszám: XIS – 319, gyártási év: 1997. forgalomba helyezés időpontja: 1997. 06. 06. alvázszám: AF080012172AY), vételára: 75. 000 Ft + ÁFA, azaz 90. 000 Ft, azaz kilencvenezer forint;

Pótkocsi típusú jármű (forgalmi rendszám: XAM – 659, gyártási év: 1990. forgalomba helyezés időpontja: 1990. 09. 07. alvázszám: 234421), vételára: 66. 667 Ft + ÁFA, azaz 80. 000 Ft, azaz nyolcvanezer forint;

Szoftver Adókedvezmény nyilvántartás, számítógépes program, vételára: 25.000 Ft + ÁFA, azaz 30.000 Ft, azaz harmincezer forint;

2006. ÁPRILIS 28.

282

P4 CZ 4 számítógép, vételára: 35.000 Ft + ÁFA, azaz 42.000 Ft, azaz negyvenkettőezer forint;

9 db Pentium 2,8 GHZ számítógép, melyek együttes vételára: 720.000 Ft + ÁFA, azaz 864.000 Ft, azaz nyolcszázhatvannégyezer forint;

HP Compaq 9010 notebook, vételára: 130.000 Ft + ÁFA, azaz 156.000 Ft, azaz egyszázötvenhatezer forint;

HITACHI PJTX 10 projektor, egyszáznegyvennégyezer forint;

Thomson 29 DF/DF170S színes televízió, vételára: 55.000 Ft + ÁFA, azaz 66.000 Ft, azaz hatvanhatezer forint.

vételára:

120.000

Ft

+

ÁFA,

azaz

144.000

Ft,

azaz

3./ A Vevő a vételárat, a szerződés aláírásának napjától számított 8 napon belül, legkésőbb azonban 2006. május 31. napjáig, a Vas Megyei Önkormányzat, OTP Bank Rt.-nél vezetett, 11747006 – 15420002 számú bankszámlájára történő átutalással köteles az Eladónak egy összegben hiánytalanul megfizetni. A vételár akkor tekinthető megfizetettnek, ha annak összegét az Eladó számláján jóváírták. Eladó a vételár bankszámlájára történő hiánytalan megérkezését követően haladéktalanul legalább teljes bizonyító erejű magánokiratban kijelenti, hogy a vételár hiánytalanul megfizetésre került, vevővel szemben jelen adásvétellel kapcsolatban semminemű további követelése nincsen. 4./ Szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy Eladó jelen szerződés aláírásának napján, de legkésőbb a teljes vételár hiánytalan megfizetésének napján köteles a 2./ pontban részletesen körülírt ingóságokat rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Vevő birtokába adni. A birtokbaadásról a Felek jegyzőkönyvet készítenek, amelyben rögzítik az általuk fontosnak ítélt dolgokat. Vevő a birtokbaadás napjától kezdődően viseli a szerződés tárgyát képező ingóságok terheit, a kárveszélyt és húzza annak hasznait. 5./ Eladó a gépkocsikkal együtt köteles átadni a gépkocsik forgalmi engedélyét, törzskönyvét, az eredetiségvizsgálatról szóló 60 napnál nem régebbi szakvéleményt, továbbá a KRESZ szerint kötelező tartozékokat. 6./ Eladó kijelenti, hogy a 2./ pontban részletesen körülírt ingóságok minden lényeges tulajdonságáról tájékoztatta a Vevőt, aki ezt tudomásul vette. 7./ Eladó az ingóságok per – teher és igénymentességéért szavatosságot vállal. 8./ Vevő a szerződés aláírásától számított 15 munkanapon belül köteles a gépkocsik vonatkozásában bekövetkező tulajdonosváltozást a közlekedési igazgatási hatóságnál bejelenteni. A tulajdonosváltozás bejelentésével kapcsolatos költségek, és a visszterhes vagyonátruházási illeték a vevőt terheli. 9./ A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a felek a Ptk. szabályait tekintik irányadónak. Felek jelen szerződést elolvasás és közös értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag aláírták. Szombathely, 2006. április ……. ……………………………….. eladó Markó Péter megyei közgyűlés elnöke

……………………………….. vevő Putz Miklós ügyvezető

2006. ÁPRILIS 28.

283

VAGYONKEZELŐI MEGÁLLAPODÁS MÓDOSÍTÁSA a VAS MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE, mint az önkormányzat vagyonával rendelkezni jogosult testület, illetve a képviseletében eljáró Markó Péter, a közgyűlés elnöke, mint megbízó (a továbbiakban: megbízó) és a VAS MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELLÁTÓ SZERVEZETE (Szombathely, Berzsenyi tér 1.), mint helyi vagyonkezelő (továbbiakban: vagyonkezelő) között, a megbízó és vagyonkezelő között 2002. április 30-án megkötött módosítására:

vagyonkezelői megállapodás

A Vas Megyei Közgyűlés a 47/2006. (III.24.) számú határozatában a jogutód nélkül megszüntetett Vas Megyei Autóközlekedési Tanintézet használatában lévő ingatlanok és a hozzátartozó ingóvagyon kezelésére a Vas Megyei Közgyűlés Ellátó Szervezetét jelölte ki. A megbízó fentiek alapján, a Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése 10/2000. (V.19.) számú, a megyei önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól szóló vagyonrendeletében és a megállapodásban foglaltak szerint a vagyonkezelő részére ingyenes kezelésre, használatra és hasznosításra átadja • a Szombathely 6852 hrsz-ú Wesselényi u. 7. sz. alatti irodaépület, • a Szombathely 6715 hrsz-ú Vörösmarty u. 9. sz. alatti irodaház, és • a Szombathely, Körmendi u. 90. sz. alatti 10437/8 hrsz-ú telephely megnevezésű ingatlanokat és a hozzá tartozó ingóvagyont 2006. május 1-től. A vagyonátadásra a megszűnő költségvetési szervezet záró mérlegbeszámolójának, vagyonátadási jelentésének elkészítése után kerül sor. A vagyonkezelői megállapodás további pontjait a jelen módosítás nem érinti, azok változatlan tartalommal fennmaradnak. Szombathely, 2006. április 7.

………………………………………. vagyonkezelő szerv képviseletében

……………………………………. a megyei közgyűlés képviseletében

2006. ÁPRILIS 28.

284

melléklet VAS MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELLÁTÓ SZERVEZETE RÉSZÉRE ÁTADOTT VAGYON (A 2005. december 31-i mérleg alapján) A vagyon megnevezése

2005. év december 31. Nyilvántartási érték Bruttó érték (Ft) (Ft)

Immateriális javak Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Egyéb immateriális javak Összesen: Ingatlanok 1.Megyei Önkormányzat tulajdonában álló ingatlan: Szombathely 6271 hrsz-ú Szombathely 6272/1 hrsz-ú Szombathely 6294 hrsz-ú Szombathely 10437/8 hrsz-ú Szombathely 6715 hrsz-ú Szombathely 6852 hrsz-ú Badacsonytomaj 035/19 hrsz-ú Balatonlelle 5087 hrsz-ú Összesen: 2. Megyi Önkormányzatot illető ingyenes használati jog alapján: hrsz.: Összesen: Gépek, berendezések, felszerelések összesen: Járművek összesen: Részesedések összesen: Államkötvények összesen: Adott kölcsönök összesen: Készletek összesen: Pénzeszközök összesen: VAGYONÉRTÉK MINDÖSSZESEN: ALAPÍTÓ OKIRAT Vas Megye Önkormányzata az alábbi intézményt alapítja: 1.) Az intézmény neve: Vas Megyei Közgyűlés Ellátó Szervezete Szombathely 2.) Az intézmény székhelye: 9700 Szombathely, Berzsenyi tér 1. 3.) Létrehozásának éve: 1984. 4.) Működési területe: -

Szombathely, Berzsenyi D. tér 1. és Hollán E. u. 1. szám alatti épületek, Badacsony üdülőépület, Szombathely, 6852 hrsz-ú Wesselényi u. 7. sz. alatti irodaépület, Szombathely, 6715 hsz-ú Vörösmarty u. 9. sz. alatti irodaház és Szombathely, Körmendi u. 90. sz. alatti 10437/8 hrsz-ú telephely.

X X X X X

2006. ÁPRILIS 28.

285

5.) Az intézmény jogállása: az intézmény önálló jogi személy 6.) Az intézmény fenntartó szerve: Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése 7.) Az intézmény felügyeleti szerve: Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése 8.) Az intézmény vezetőjét Vas Megye Közgyűlése nevezi ki. 9.) Az intézmény típusa: épületfenntartó, üzemeltető, gazdálkodó, szolgáltató 10.) Az intézmény feladatai: -

A Megyeháza épületei, gépek, berendezések, felszerelések, gépjárművek folyamatos üzemeltetése, karbantartása, felújítása. Az épületek fűtése, tisztítása, takarítása.

-

Az igazgatási munka végzéséhez szükséges eszközök, anyagok beszerzése, raktározása, az önkormányzati hivatal eszközellátása.

-

Egyéb tárgyi feltételek biztosítása (szaklap, közlöny, szakkönyvellátás, tárgyalási termek fenntartása, telefonhálózat üzemeltetése, stb.).

-

Az épületekben működő szervek, hivatalok anyagi-műszaki feltételeinek biztosítása.

-

A hivatali konyha és étkezde fenntartása, üzemeltetése.

-

Gépjárművek üzemeltetése, karbantartása, tárolása.

-

A badacsonyi üdülő működtetése, az üzemeltetéssel összefüggő karbantartás elvégzése.

-

Központi iktatás, irattározás feltételeinek biztosítása, a tevékenység ellátása, valamint a leírói munkában való részvétel.

-

Nyomdai feladatok ellátása a megállapodásban foglaltak szerint.

-

Az intézmény saját működtetésének, az önkormányzati hivatalra, a közgyűlés és bizottságai munkájára vonatkozó gazdálkodási tevékenység, pénzügyi és számviteli feladatok végzése.

-

Gondoskodik a szervezet mindazon feladatainak folyamatos elvégzéséről, amivel a közgyűlés, az önkormányzati hivatal esetenként vagy folyamatosan megbízza.

-

Ellátja a megyei közgyűlés által fenntartott két folyóirat – Vasi Szemle és az Életünk – gazdasági munkáját.

Alaptevékenységgel összefüggő szakfeladataink: 551414 üdülő működtetése 552411 hivatali étkezde 751153 igazgatási tevékenység 751757 önkormányzati ellátó kisegítő szolgáltatás 221214-10 Életünk gazdálkodásának feladatai 221214-20 Vasi Szemle gazdálkodásának feladatai 11.) Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon és a vagyon feletti rendelkezési jog: A Vas Megyei Közgyűlés 10/2000. (V. 19.) számú rendelete tartalmazza a vagyongazdálkodás és hasznosítás teendőit. A rendelet 5. §., 6. §., 7. §., 8. §-ai tartalmazzák az intézmény vagyongazdálkodási és nyilvántartási feladatait, amelyek alapján az Ellátó Szervezet a reá bízott vagyonnal a rendelet betartásával gazdálkodik.

2006. ÁPRILIS 28.

286 12.) Az intézmény gazdálkodási jogköre: önálló költségvetési szerv

Az Ellátó Szervezet gazdálkodását az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. tv. (ÁHT) és az államháztartás működési rendjéről szóló módosított 217/1998. (XII. 30.) sz. Kormányrendelet előírásai szerint, éves költségvetés alapján végzi. 13.) Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Szombathely, 2003. június 10. Záradék: Vas Megye Közgyűlése az alapító okiratot és módosítását a 72/2006.(IV.28.) számú határozattal jóváhagyta. Szombathely, 2006. április 28. Markó Péter sk. a közgyűlés elnöke A megyei közgyűlés 73/2006. (IV.28.) sz. határozata a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény Kőszeg és a Rumi Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Gyermek- és Diákotthon alapító okiratának módosításáról A közgyűlés a kőszegi Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény és a Rumi Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Gyermek- és Diákotthon alapító okiratát – az előterjesztés melléklete szerinti tartalommal – kiegészíti és módosítja és felhatalmazza elnökét a módosított és kiegészített alapító okiratok aláírására. Felelős: Határidő:


* Vas Megye Közgyűlésének 21/1994. (II.11.) számú határozatával elfogadott alapító okiratnak a 38/1994.(IV.8.), a 126/1996.(XII.6.), a 101/1997.(IX.30.), a 105/1997.(IX.30.), a 117/1998.(VIII.28.), a 44/1999.(III.26.), a 139/2000.(XI.16.) és a 102/2001.(IX.21.), a 81/2003.(VI.27.) és a 110/2003.(IX.19.), 12/2004. (II.13.), a 31/2004.(III.26.), a 135/2004.(IX.23.), a 200/2004.(XII.17.) és a 44/2005. (III. 25.) a 100/2005. (V. 27.), 163/2005. (IX. 23.) és a 73/2006 (IV. 28) számú módosító határozatokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege. ALAPÍTÓ OKIRAT∗ Vas Megye Önkormányzatának Közgyűlése az alábbi intézményt alapítja: 1. Az intézmény neve: DR. NAGY LÁSZLÓ GYÓGYPEDAGÓGIAI INTÉZMÉNY Az intézményen belüli nevelési-oktatási szervezeti egységek megnevezése: -

Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény Általános Iskola és Kollégium Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény Beszédjavító Általános Iskola és Kollégium Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény Speciális Szakiskola és Kollégium Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény Fiú Gyermekotthon Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény Leány Gyermekotthon

2. OM-azonosító:

038562

3. Az intézmény székhelye:

9730 Kőszeg, Kiss János u. 31.

4. Tagintézménye:

nincs

2006. ÁPRILIS 28.

287

5. Telephelye:

9730 Űrhajósok u. 19/A. IV/12.

6. Működési területe:

Vas megye; a Beszédjavító Általános Iskola országos beiskolázású

7. Az intézmény alapítója:

Művelődési Minisztérium a 804-K/1957. sz. rendeletével Budapest, Báthory u. 10.

8. Az intézmény létrehozásának éve:

1957

9. Az intézmény jogállása:

az intézmény önálló jogi személy

10. Az intézmény fenntartó és felügyeleti szerve:

Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése 9700 Szombathely, Berzsenyi tér 1.

11.Az intézmény vezetőjét

Vas Megye Önkormányzatának Közgyűlése pályázat útján nevezi ki

12. Intézmény típusa:

sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését-oktatását ellátó többcélú, közös igazgatású gyógypedagógiai és gyermekvédelmi intézmény: iskolai életmódra történő felkészítés, általános iskola, speciális szakiskola, kollégium, gyermekotthoni és különleges gyermekotthoni feladatot ellátó közoktatási intézmény.

13. Tagozatai:

nappali

14. Állami feladatként ellátandó alaptevékenységek: 80112-6 sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése 80122-5 sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása - enyhén értelmi fogyatékosok (tanulásban akadályozottak) általános iskolai nevelése-oktatása - beszédfogyatékos pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók általános iskolai nevelése-oktatása - az intézmény rendszerébe megfelelően be nem illeszthető autista gyermekek, fiatalok kis létszámú speciálisan fejlesztő csoportjának működtetése - integrált oktatás keretében középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek iskolai nevelése, oktatása -fejlesztő iskolai oktatás 80222-5 sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai nevelése, oktatása integrált oktatás keretében középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek iskolai nevelése, oktatása felzárkóztató iskolai nevelés oktatás OKJ 31527603 varrómunkás OKJ 21620708 zöldség- és fűszernövény termelő OKJ 31620307 sertéstenyésztő OKJ 31529303 szőnyegszövő OKJ 31521614 kőműves OKJ 31521617 szobafestő, mázoló és tapétázó OKJ 33526201 asztalos OKJ 31526201 asztalosipari felületkezelő OKJ 21620705 parkgondozó OKJ 31523304 géplakatos OKJ 33660101 házvezető(nő) OKJ 31526202 asztalosipari szerelő 80511-3 napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) 80513-5 nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő,

2006. ÁPRILIS 28.

288

55132-6 55232-3 55233-4 85314-7

92403-6 93091-0 75176-8 75192-2

sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók kollégiumi, externátusi nevelése, oktatása diákotthoni, kollégiumi szállásnyújtás, sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számára iskolai intézményi közétkeztetés kollégiumi intézményi közétkeztetés gyermekotthoni keretében: - biztosítja az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek teljes körű ellátását, - biztosítja az átmeneti és tartós nevelésbe vett 18-24 éves korú fiatalok utógondozói ellátását, különleges gyermekotthoni ellátás keretében: - biztosítja az átmeneti és tartós nevelésbe vett sajátos nevelési igényű gyermekek, fiatalok teljes körű ellátását, - biztosítja az átmeneti és tartós nevelésbe vett, sajátos nevelési igényű 18-24 éves korú fiatalok utógondozói ellátását. Mindezen ellátás két 40 fős különleges gyermekotthonban, valamint külső férőhelyen történik. diáksport fürdő- és strandszolgáltatás intézményi vagyon működtetése önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai

15. Kisegítő, kiegészítő jellegű, nem nyereségszerzés céljából végzendő feladatai szabad kapacitása kihasználása érdekében: a.) 55241-1 munkahelyi vendéglátás b.) 70101-5 saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása (tanterem, nyomdaüzem bérbeadása, nem üzleti célú, közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás) c.) 75176-8 mosodai szolgáltatás d.) 01401-2 növénytermelési, kertészeti szolgáltatás mezőgazdasági (tangazdaság-kertészet) szolgáltatás, termékértékesítés a kötelező feladatok ellátásán felüli kapacitások kihasználására e.) 55142-5 egyéb szálláshely szolgáltatás f.) 75195-0 intézményi étkeztetést kiegészítő tevékenység 16. Évfolyamainak száma: - iskolai életmódra felkészítés: - általános iskola: - speciális szakiskola:

egy nyolc kettő+kettő (vagy három)

17. Felvehető maximális tanulólétszám: - általános iskola: - alsó tagozat: 208 fő - felső tagozat: 240 fő - beszédjavító általános iskola: - alsó tagozat: 208 fő - felső tagozat: 240 fő - speciális szakiskola: 420 fő 18. Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon: Az intézmény vagyonát a Vas Megyei Közgyűlésnek a megyei önkormányzati tulajdon és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 10/2000.(V.19.) számú rendelete alapján vezetett nyilvántartás, valamint az intézmény megyei közgyűlés által jóváhagyott éves költségvetése tartalmazza. 19. A vagyon feletti rendelkezési jog: A feladatellátást szolgáló vagyon felett az intézmény használati joggal rendelkezik. 20. Az intézmény gazdálkodási jogköre: önálló gazdálkodó, teljes jogkörű költségvetési szerv.

2006. ÁPRILIS 28.

289

21. Az intézmény vállalkozási tevékenységének köre és mértéke: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 22. Az intézmény KSH azonosítója: 15420208-801032218 Szombathely, 2006.április 28. Markó Péter sk. Vas Megye Közgyűlésének elnöke * Vas Megye Közgyűlésének 21/1994. (II. 11.) számú határozatával elfogadott alapító okiratnak a 38/1994. (IV. 8.), a 103/1997. (IX. 30.) a 105/1997. (IX. 30.), a 117/1998 (VIII.28.), a 44/1999. (III.26.), a 155/2000. (XII.1.) a 102/2001. (IX. 21.), a 81/2003. (VI. 27.), a 110/2003. (IX.19.), a 12/2004. (II. 13.), a 31/2004. (III.26.), a 200/2004. (XII. 17.), a 44/2005. (III. 25.), a 129/2005. (VI. 17.), a 163/2005. (IX.23.), és a 73/2006 (IV.28) számú módosító határozatokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege. ALAPÍTÓ OKIRAT* Vas Megye Önkormányzatának Közgyűlése az alábbi intézményt alapítja: 1. Az intézmény neve:

RUMI ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, GYERMEK- ÉS DIÁKOTTHON

2. OM-azonosító:

038566

3.

9766 Rum, Kastély park1.

Az intézmény székhelye:

4. Tagintézménye:

nincs

5. Székhelyén kívüli telephelye: nincs 6. Működési területe:

Vas megye

7. Az intézmény alapítója:

Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, Budapest, Báthory u. 10.

8. Létrehozásának éve:

1953.

9. Az intézmény jogállása:

az intézmény önálló jogi személy

10. Az intézmény fenntartó és felügyeleti szerve: 11. Az intézmény vezetőjét

Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése 9700 Szombathely, Berzsenyi D. tér 1. Vas Megye Önkormányzatának Közgyűlése pályázat útján nevezi ki.

12. Az intézmény típusa: sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését-oktatását ellátó többcélú, közös igazgatású gyógypedagógiai és gyermekvédelmi intézmény: iskolai életmódra történő felkészítés, általános iskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, diákotthon és különleges gyermekotthoni feladatot ellátó közoktatási intézmény. 13. Tagozata:

nappali

14. Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: 80112-6 sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, iskolai életmódra felkészítése 80122-5 sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás keretében − középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelése-oktatása, − fejlesztő iskolai oktatás

2006. ÁPRILIS 28.

290 80222-5 80225-2 80511-3 80513-5 55231-2 55232-3 55233-4 85314-7

92403-6 75176-8 75192-2

sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai nevelése, oktatása. Előkészítő szakiskola 9-10. évfolyam sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére, felkészítő iskolai oktatása készségfejlesztő speciális szakiskolában 11-12.évfolyam - kézi rongyszőnyeg-készítő - papírárú-feldolgozó -kerti munkás szakmákban napköziotthoni és tanulószobai ellátás nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók kollégiumi, externátusi ellátása óvodai közétkeztetés iskolai intézményi közétkeztetés kollégiumi intézményi közétkeztetés különleges gyermekotthoni ellátás keretében: - az átmeneti és tartós nevelésbe vett sajátos nevelési igényű gyermekek, fiatalok teljes körű gyermekotthoni ellátása, - az átmeneti és tartós nevelésbe vett sajátos nevelési igényű gyermekek, fiatalok teljes körű ellátása két lakásotthonban, - az átmeneti és tartós nevelésbe vett 18-24 éves korú fiatalok utógondozói ellátása diáksport intézményi vagyon működtetése önkormányzatok valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai

15. Kisegítő, kiegészítő jellegű, nem nyereségszerzés céljából végzendő feladatai szabad kapacitása kihasználása érdekében: a.) 75195-0 intézményi étkeztetés kiegészítő tevékenységként b.) 75195-2 közoktatási intézményben végzett kiegészítő tevékenység tanterem bérbeadása szolgálati lakás, illetve férőhely bérbeadása - nem üzleti célú szabadidős szálláshely üzemeltetése 16. Évfolyamainak száma:

- iskolai életmódra felkészítés - általános iskola - fejlesztő iskola - készségfejlesztő speciális szakiskola

17. Felvehető maximális tanulólétszám: óvoda: általános iskola: - alsó tagozat: - felső tagozat: speciális szakiskola: kollégium: gyermekotthon: lakásotthonok: (2x8 fő)

egy nyolc egy kettő + kettő

10 fő 40 fő 48 fő 48 fő 90 fő 8 fő 16 fő

18. Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon: Az intézmény vagyonát a Vas Megyei Közgyűlésnek a megyei önkormányzati tulajdon és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 10/2000. (V. 19.) számú rendelete alapján vezetett nyilvántartás, valamint az intézmény megyei közgyűlés által jóváhagyott éves költségvetése tartalmazza. 19. A vagyon feletti rendelkezési jog: A feladatellátást szolgáló vagyon felett az intézmény használati joggal rendelkezik. 20. Az intézmény gazdálkodási jogköre: önálló gazdálkodó, teljes jogkörű költségvetési szerv. 21. Az intézmény vállalkozási tevékenységének köre és mértéke: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

2006. ÁPRILIS 28.

291

22. Az intézmény KSH azonosítója: 15420215-801032218 Szombathely, 2006. április 28. Markó Péter sk. Vas Megyei Közgyűlésének elnöke A megyei közgyűlés 75/2006. (IV.28.) sz. határozata Foglalkoztatás, munkanélküliség, különös tekintettel a változó ellátási rendszerre című tájékoztató elfogadásáról A közgyűlés elfogadja a Vas Megyei Munkaügyi Központnak a „Foglalkoztatás, munkanélküliség, különös tekintettel a változó ellátási rendszerre” tárgykörben készített tájékoztatóját és megköszöni a munkaügyi központ vezetőinek és dolgozóinak az előterjesztés elkészítésében végzett magas színvonalú munkáját. Felelős: Határidő:

a közgyűlés elnöke azonnal A megyei közgyűlés 76/2006. (IV.28.) sz. határozata a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény 2001-2005. közötti tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról

A közgyűlés elfogadja a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény 2001-2005. közötti tevékenységéről készült beszámolóját és köszönetét fejezi ki az intézmény vezetésének, valamint dolgozóinak munkájuk lelkiismeretes végzéséért, feladataik magas színvonalú ellátásáért. Felelős: Határidő:

a közgyűlés elnöke azonnal A megyei közgyűlés 77/2006. (IV.28.) sz. határozata a 2007. évi címzett támogatási igények benyújtásáról

A közgyűlés: 1.

az alábbi címzett támogatási igények koncepcióját nyújtja be 2007. évi indításra: Vas megyei Idősek Otthona Táplánszentkereszt épületrekonstrukció és -bővítés Költség-előirányzat Saját forrás Címzett támogatás Befejezési határidő: Vas Megye és Szombathely Megyei Jogú Város Markusovszky Kórháza, Egyetemi Oktatókórház Belgyógyászati Tömb rekonstrukciója, bővítése Költség-előirányzat Saját forrás Címzett támogatás Befejezési határidő:

2.

„A” változat

e Ft „B” változat

793.400

918.000

80.000

92.000

713.400

826.000

2009

2009

„A” változat

„B” változat

6.530.000

7.184.000

653.000

718.400

5.877.000

6.465.600

2010

2010

mindkét beruházás esetében a "B" változat megvalósítását támogatja, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a szükséges 10 %-os forrást a 2007-2010 évi költségvetési rendeleteiben biztosítja;

2006. ÁPRILIS 28.

292

3.

igazolja, hogy: a.)

a címzett támogatással megvalósítandó beruházások összhangban állnak a településrendezési tervekkel;

b.)

a címzett támogatással megvalósítandó beruházások a megyei önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő teher-, per- és igénymentes ingatlanokon valósulnak meg;

c.)

az igénybejelentést megelőző tíz évben ugyanezen feladatok ellátását szolgáló vagyonát nem idegenítette el.


a közgyűlés elnöke (a pályázatok benyújtásáért) azonnal

A megyei közgyűlés 78/2006. (IV.28.) sz. határozata a Vas Megyei Közgyűlés Ellátó Szervezete és az Életünk Szerkesztősége, valamint a Vasi Szemle Szerkesztősége között a pénzügyi, gazdasági feladatok ellátásának munkamegosztása és a felelősségvállalás rendjéről szóló megállapodás jóváhagyásáról A közgyűlés – az előterjesztéssel egyező tartalommal – jóváhagyja a Vas Megyei Közgyűlés Ellátó Szervezete, valamint a Vasi Szemle Szerkesztősége és az Életünk Szerkesztősége közti – a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásának munkamegosztásáról és a felelősségvállalás rendjéről szóló - megállapodásokat. Felelős: Határidő:

az intézmények igazgatói (az aláírásért) azonnal

MEGÁLLAPODÁS a Vas Megyei Közgyűlés Ellátó Szervezete és az Életünk Szerkesztősége között, a pénzügyi, gazdasági feladtok ellátásának munkamegosztásáról és a felelősségvállalás rendjéről A megállapodás létrejött egyrészről a Vas Megyei Közgyűlés Ellátó Szervezete (továbbiakban önállóan gazdálkodó szerv), másrészről az Életünk Szerkesztősége (továbbiakban részben önállóan gazdálkodó szerv) között, az államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény végrehajtására kiadott – a szintén többször módosított – 217/1998. (XII. 30.) sz. Korm. rendelet 14. §. (5) bekezdésében és 17. §-ában, továbbá a Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése 9/1994. sz. határozata alapján, a következők szerint: Az együttműködés általános szempontjai: 1.) Az együttműködés nem csorbíthatja a részben önállóan gazdálkodó szerv szakmai és jogi önállóságát és felelősségét. 2.) A részben önállóan gazdálkodó szerv a költségvetési előirányzatok felhasználása tekintetében teljes jogkörrel rendelkezik. 3.) A részben önállóan gazdálkodó szerv a költségvetésében tervezett bevételek beszedésére intézkedhet és azokról köteles gondoskodni, a kiadási előirányzatokat pedig az előirányzat szintjéig teljesítheti. Ebben a jogkörében önállóan járhat el, kötelezettséget vállalhat, utalványozhat, kifizetéseket teljesíthet. 4.) A részben önállóan gazdálkodó szerv gazdasági szervezettel nem rendelkezik, ezért az önállóan gazdálkodó szerv látja el a pénzügyi-gazdasági feladatokat, amelynek során a gazdálkodás lebonyolításának szabályszerűségét, a törvényességet biztosítja. A költségvetési gazdálkodás lebonyolítása során a pénzügyi-gazdasági feladatokat a következő munkamegosztás és felelősségi rendben kell ellátni: 1.) Költségvetési tervezés Az éves költségvetések tervezése 3 munkafázisban történik. A költségvetési irányelvek és az önkormányzat előzetes elgondolásai alapján az önállóan gazdálkodó szerv a részben önállóan gazdálkodó szervet érintően a költségvetési koncepcióhoz adatokat szolgáltat, a központi és a helyi szabályozásban meghatározott időpontoknak megfelelően.

2006. ÁPRILIS 28.

293

Ezt megelőzően a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetőjével áttekintik a következő költségvetési évre vonatkozó feladatokat, azokat rangsorolják; számba veszik az intézmény várható bevételi forrásait; az önállóan gazdálkodó szerv összeállítja mindazon adatokat és információkat, amelyek a költségvetési koncepció összeállításához a felügyeleti szerv részére szükségesek. A költségvetési koncepciót elfogadó közgyűlési határozat, illetve más jogszabályokban megfogalmazott tervezési követelmények, előírások figyelembe vételével a költségvetési rendelet tervezethez az önállóan gazdálkodó szerv szolgáltat adatokat a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervre vonatkozóan. Ennek folyamatában kerülnek konkrét kidolgozásra a kiemelt bevételi és kiadási előirányzatok tervezett összegei, az intézményi létszámkeret stb. A költségvetési egyeztető tárgyaláson a részben önállóan gazdálkodó szerv vezetője és az önállóan gazdálkodó szerv gazdasági vezetője vesz részt. Az elemi szintű (intézményi) költségvetés elkészítése az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv feladata, a közgyűlés által meghatározott keretszámok alapján. Az elemi költségvetés felülvizsgálatra való benyújtása ugyancsak az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv feladata. 2.) Pénzkezeléssel kapcsolatos feladatok: A részben önállóan gazdálkodó szerv a megyei önkormányzat által meghatározott pénzintézetnél nyitott önálló bankszámlával rendelkezik. A banki műveleteket az önállóan gazdálkodó szervezet végzi. A bankszámla feletti rendelkezési jog a részben önállóan gazdálkodó szerv vezetőjét és az önállóan gazdálkodó szerv gazdasági vezetőjét illeti meg. A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv az átmenetileg szabad pénzeszközeit a számlavezető pénzintézetnél sem kötheti le. Az önállóan gazdálkodó szerv a részben önállóan gazdálkodó szerv részére a működéséhez kapcsolódó készpénzforgalom lebonyolítására házipénztárat működtet. 3.) Az előirányzat-felhasználással kapcsolatos feladatok: A részben önállóan gazdálkodó szerv az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkezik. Ennek értelmében a költségvetésében jóváhagyott előirányzat erejéig kötelezettséget vállalhat, a mindenkori szabályozásnak megfelelően élhet előirányzat-felhasználási jogkörével és az előirányzatmódosítás kezdeményezésével. A részben önállóan gazdálkodó szerv vezetőjével történt egyeztetés után az önállóan gazdálkodó szerv kezdeményezi a felügyeleti szervnél a költségvetésben jóváhagyott előirányzatok megváltoztatását. A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a költségvetési rendeletben jóváhagyott létszámkereten, és személyi juttatási előirányzaton belül köteles gazdálkodni. Az esetlegesen megüresedett álláshelyek betöltése a költségvetési rendeletben rögzítetteknek megfelelően történhet, és a részben önállóan gazdálkodó szerv dolgozóinak jutalmazására is csak a megyei szabályozás szerint kerülhet sor. Az előirányzat-felhasználással kapcsolatos jogkörök: a.) A kötelezettségvállalás szabályai A kötelezettségvállalás a jóváhagyott kiadási előirányzatok terhére foganatosított olyan intézkedés, mely jövőbeni fizetési kötelezettséggel jár. A részben önállóan gazdálkodó szerv nevében a feladatok ellátása során fizetési, vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni a részben önállóan gazdálkodó szerv vezetője jogosult, az alapító okiratban foglalt feladatok célszerű és hatékony ellátására figyelemmel. Kivételt képeznek azon személyi és dologi kiadásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalások, amikor ezt a tevékenységet a szerv vezetője maga javára látná el. Ebben az esetben kötelezettségvállalásra a főszerkesztő helyettes jogosult. A főszerkesztő akadályoztatása esetén a főszerkesztő helyettes jogosult a kötelezettségvállalásra. A kötelezettségvállalás ellenjegyzője az önállóan gazdálkodó szerv gazdasági vezetője.

294

2006. ÁPRILIS 28.

A kötelezettségvállalás csak írásban – egyedi megrendelések, szerződések, megállapodások iktatott formájában történhet, az alábbi kivételektől eltekintve. Nem szükséges előzetes, írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 50.000 Ft-ot el nem érő kifizetések esetében. A kötelezettségvállalás rendjét ebben az esetben az önállóan gazdálkodó szerv szabályozása határozza meg. Összeghatártól függetlenül szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás a személyi, illetve dologi kiadásokat terhelő megbízási díjak, honoráriumok, szerzői díjak kifizetése előtt. Ennek során érvényesíteni kell a megyei önkormányzat költségvetési szerveinél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók foglalkoztatásának egyes kérdéseiről, illetve intézményi feladatok szerződéssel, számla ellenében történő ellátásáról szóló – hatályos – felügyeleti szervi rendelkezést. A kötelezettségvállalás iratait a részben önállóan gazdálkodó szerv készíti el, és azt ellenjegyzés céljából – haladéktalanul – az önállóan gazdálkodó szerv részére megküldi, aki e jogkör gyakorlása során köteles meggyőződni az államháztartás működési rendjére vonatkozó szabályozásban szereplő előírások teljesüléséről, illetve a szerint köteles eljárni. A kötelezettségvállalással kapcsolatos analitikus nyilvántartást az önállóan gazdálkodó szerv vezeti. b.) Szakmai teljesítés igazolásának szabályai A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag igazolni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését. A szakmai teljesítés igazolására a részben önállóan gazdálkodó szerv vezetője, illetve meghatározott kiadásokat érintően az általa írásban felruházott személy jogosult. A szakmai teljesítés igazolásának módját az önállóan gazdálkodó szerv szabályozása határozza meg. Érvényesítésre, utalványozásra, illetve ellenjegyzésre csak a meghatározott módon történő, a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv által igazolt számlák, bizonylatok alapján kerülhet sor. A részben önállóan gazdálkodó szerv a szakmai teljesítések megtörténtének igazolásához csatolja azokat az iratokat, okmányokat, kötelezettségvállalásokat, amelyek a gazdasági eseménnyel összefüggésben keletkeztek, és a számvitelben történő elszámoláshoz szükségesek. c.) Érvényesítés szabálya Az érvényesítést az önállóan gazdálkodó szerv erre a feladatra megbízott – az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályban előírt végzettséggel rendelkező – dolgozói végzik. d.) Utalványozás szabálya A kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének, vagy elszámolásának elrendelésére – utalványozásra - a részben önállóan gazdálkodó szerv vezetője jogosult. Összeférhetetlenség és akadályoztatás esetén a kötelezettségvállalásnál meghatározott szabályozás lép érvénybe. Az utalványozás az önállóan gazdálkodó szerv által szabályozott formában (külön írásbeli rendelkezéssel) történik. Az utalványrendeletet az önállóan gazdálkodó szerv készíti el, és azt utalványozás céljából haladéktalanul megküldi a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetőjének, aki ugyancsak haladéktalanul gondoskodik az utalványozott irat – pénzügyi teljesítés céljából történő – visszaküldéséről. A bizonylatok átadásának, átvételének időpontját írásban rögzíteni kell. e.) Ellenjegyzés szabálya Az utalvány ellenjegyzésére az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági vezetője jogosult. Az ellenjegyzésre jogosultnak az államháztartás működési rendjére vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni. 4.) A pénzellátás rendje A részben önállóan gazdálkodó szerv feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzeszközök biztosítása az intézmény részére megnyitott bankszámláról történik, a kiskincstári finanszírozás rendjére szóló – hatályos – szabályozás alapján.

2006. ÁPRILIS 28.

295

A kiskincstári finanszírozás az előirányzat-felhasználási ütemterven alapul, amelyet az önállóan gazdálkodó szerv készít el. A kisebb összegű kifizetések teljesítése a házipénztáron keresztül történik, a számviteli és információs rendszer szabályozásáról szóló hatályos utasításban foglaltaknak megfelelően. A házipénztári pénzkezelésre vonatkozó részletes előírásokat az önállóan gazdálkodó szerv pénz és értékkezelési szabályzata tartalmazza. 5.) Költségvetési beszámolás A részben önállóan gazdálkodó szerv előirányzatainak felhasználásáról és a gazdálkodásáról - a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet, illetve a számviteli rend és információs rendszer szabályozásáról szóló megyei szabályozás alapján - évközi (féléves) és éves beszámolót kell készíteni. A költségvetési beszámoló elkészítéséért a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője, illetve az önállóan gazdálkodó szerv gazdasági vezetője felelős. A szöveges beszámoló elkészítéséhez a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv információt szolgáltat, a felügyeleti szerv igényéhez kapcsolódó esetenkénti adatszolgáltatás meghatározása alapján. A gazdálkodás I.-III. negyedéves helyzetéről készítendő beszámoló kapcsán – értelemszerűen – a fentiek szerint kell eljárni. Az időközi költségvetési jelentés és az időközi mérlegjelentés elkészítése az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv feladatkörébe tartozik. A részben önállóan gazdálkodó szerv vagyoni és pénzügyi helyzetére kiható gazdasági eseményekről a kettős könyvviteli rendszernek megfelelő főkönyvi nyilvántartást kell vezetni. Ez az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv feladatkörébe tartozik. A részben önállóan gazdálkodó szerv költségvetési beszámolóját, azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatokat az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv köteles megőrizni, a számviteli törvény előírásainak megfelelően. A számviteli törvény hatályos előírásai szerint – kötelezően készített – szabályozások értelemszerűen vonatkoznak a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervre is. A főkönyvi könyveléshez kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat az önállóan gazdálkodó szerv számlarendjében meghatározott körre kiterjedően vezeti. A szigorú számadású nyomtatványok analitikus nyilvántartásának vezetése az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv belső szabályozása alapján történik. Az ilyen nyomtatványnak minősülő és részben önállóan gazdálkodó szervnél használatos számlák nyilvántartása is az ő feladatukat képezi. A házipénztári kifizetések bizonylatolására szolgáló kiadási pénztárbizonylatok nyilvántartása az önállóan gazdálkodó szervnél történik. Működtetéssel, tárgyi eszköz felújítással, beruházással kapcsolatos feladatok ellátása mindenkor a megyei önkormányzat éves költségvetési rendeletében foglalt szabályozásnak megfelelően, a takarékosság, a szabályszerűségi követelmények betartásával kell, hogy történjen. Amennyiben az e körbe tartozó beszerzések, szolgáltatások igénybe vétele a mindenkor hatályos közbeszerzési törvény előírásai alá esnek, úgy annak érvényesítéséért a részben önállóan gazdálkodó szerv vezetője a felelős. 6.) Vagyonkezelés A részben önállóan gazdálkodó szerv vezetője felelős a feladatai ellátásához a vagyonkezelésébe, használatába adott ingóvagyon rendeltetésszerű igénybe vételéért, különös tekintettel a szakmai hatékonyság és gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért. Felelős a kezelésébe adott vagyon állagának megóvásáért, karbantartásáért. A vagyon hasznosítása, értékesítése, selejtezése tekintetében a megyei önkormányzat vagyongazdálkodásának szabályairól szóló – hatályos - közgyűlési rendelet előírásai a mérvadóak, amelynek betartásáért részben önállóan gazdálkodó szerv vezetője, az operatív feladatok végrehajtásáért az önállóan gazdálkodó szerv a felelős.

296

2006. ÁPRILIS 28.

A vagyonvédelmet biztosító leltározási és leltárkészítési kötelezettség - a mindenkor hatályos központi és helyi szabályok szerinti – teljesítéséért a részben önálló és az önállóan gazdálkodó szerv vezetője felelős. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv megszervezi, lebonyolítja és ellenőrzi a leltározási tevékenységet, annak dokumentálását, és biztosítja a részben önállóan gazdálkodó szerv könyvviteli mérlegében szereplő eszközök és források leltárral történő alátámasztását. Az eszközök tényleges leltárfelvételének munkálataiban a részben önállóan gazdálkodó szerv munkatársa – a leltározási ütemtervben foglaltaknak megfelelő módon – vesz részt. 7.) Adózási, adatszolgáltatási kötelezettségek, egyéb nyilvántartási és ügyviteli feladatok Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv elkészíti - a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelően – a részben önállóan gazdálkodó szerv állami költségvetéssel szembeni elszámolásait, nevezetesen az általános forgalmi adóval, a nemzeti kulturális járulék bevallásával, fizetésével kapcsolatos elszámolásokat, és vezeti a szükséges analitikus nyilvántartásokat. Gondoskodik a fizetési kötelezettség teljesítéséről. A részben önállóan gazdálkodó szervet a tevékenységével összefüggésben az általános forgalmi adóról, a számvitelről szóló – hatályos – törvényi előírások szerint számlaadási kötelezettség terheli. A számlát (azzal egyenértékű bizonylatot) a részben önállóan gazdálkodó szerv állítja ki, az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv szabályozásában meghatározott formában. A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv tartozásállományáról a megyei közgyűlés éves költségvetési rendeletében előírt módon az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv szolgáltat adatot. A személyi kifizetésekhez (honorárium, szerzői, megbízási díjak stb.) kifizetéséhez szükséges okmányokat, nyilatkozatokat, munkáltatói igazolásokat a részben önálló költségvetési szerv állítja össze, és azokat – a kiadások teljesítése érdekében – az önállóan gazdálkodó szerv részére biztosítja. A személyi jellegű kiadások - beleértve a természetbeni juttatásokat, különféle költségtérítéseket, jutalom kifizetéseket - számfejtése és a Magyar Államkincstár Vas Megyei Igazgatósága részére történő továbbítása az önállóan gazdálkodó szerv feladata. Ez utóbbi végzi a munkavállalók részére a személyi kifizetésekhez kapcsolódó igazolások kiállítását, és a magánszemélyek részére történő megküldését is. A részben önállón gazdálkodó költségvetési szerv vezetője a megyei közgyűlés éves költségvetési rendeletében foglaltak alapján köteles a közművelődési és ifjúsági bizottság egyetértését megszerezni, a bevételeik növelésére irányuló pályázataikhoz. A részben önállóan gazdálkodó szerv vezetője biztosítja a pályázati céloknak megfelelő felhasználást. A pályázat pénzügyi elszámolását az önállóan gazdálkodó szerv végzi, és gondoskodik az elszámolás szabályszerűségéről. 8.) Információáramlás, és szolgáltatás A kiadási és bevételi előirányzatok módosításáról és a teljesítésekről az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a részben önállóan gazdálkodó szerv vezetője részére az időközi költségvetési jelentés készítésének időpontjához igazodóan információt szolgáltat. 9.) FEUVE kötelezettség teljesítése Az államháztartásról szóló törvény értelmében a költségvetési szerv vezetője felelős – többek közt – a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (továbbiakban FEUVE), megszervezéséért és hatékony működéséért. A FEUVE alapvető célja számot adni arról, hogy a költségvetési pénzeszközökkel, vagyonnal szabályszerűen. gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen történik a gazdálkodás. Ez a felelősség megoszlik az önállóan gazdálkodó és a részben önállóan gazdálkodó szerv között.

2006. ÁPRILIS 28.

297

Az önállóan gazdálkodó szerv szabályzatai – amelyek részben hivatottak biztosítani a FEUVE működését – értelemszerűen vonatkoznak a részben önállóan gazdálkodó szerv tevékenységére is. Az ellenőrzési nyomvonal kialakítása, folyamatos betartása, az aktualizálás, a módosítások megtétele, úgyszintén mindkét szerv kötelező feladata. Szombathely, 2006. Pezenhoffer Richárd Vas Megyei Közgyűlés Ellátó Szervezetének igazgatója

Alexa Károly Életünk Szerkesztősége igazgató-főszerkesztője

Záradék: A Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése 78/2006. (IV. 28.) számú határozatával a megállapodást jóváhagyta. Szombathely, 2006. Markó Péter a megyei közgyűlés elnöke

MEGÁLLAPODÁS a Vas Megyei Közgyűlés Ellátó Szervezete és a Vasi Szemle Szerkesztősége között, a pénzügyi, gazdasági feladtok ellátásának munkamegosztásáról és a felelősségvállalás rendjéről A megállapodás létrejött egyrészről a Vas Megyei Közgyűlés Ellátó Szervezete (továbbiakban önállóan gazdálkodó szerv), másrészről a Vasi Szemle Szerkesztősége (továbbiakban részben önállóan gazdálkodó szerv) között, az államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény végrehajtására kiadott – a szintén többször módosított – 217/1998. (XII. 30.) sz. Korm. rendelet 14. §. (5) bekezdésében és 17. §-ában, továbbá a Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése 10/1994. sz. határozata alapján, a következők szerint: Az együttműködés általános szempontjai: 5.) Az együttműködés nem csorbíthatja a részben önállóan gazdálkodó szerv szakmai és jogi önállóságát és felelősségét. 6.) A részben önállóan gazdálkodó szerv a költségvetési előirányzatok felhasználása tekintetében teljes jogkörrel rendelkezik. 7.) A részben önállóan gazdálkodó szerv a költségvetésében tervezett bevételek beszedésére intézkedhet és azokról köteles gondoskodni, a kiadási előirányzatokat pedig az előirányzat szintjéig teljesítheti. Ebben a jogkörében önállóan járhat el, kötelezettséget vállalhat, utalványozhat, kifizetéseket teljesíthet. 8.) A részben önállóan gazdálkodó szerv gazdasági szervezettel nem rendelkezik, ezért az önállóan gazdálkodó szerv látja el a pénzügyi-gazdasági feladatokat, amelynek során a gazdálkodás lebonyolításának szabályszerűségét, a törvényességet biztosítja. A költségvetési gazdálkodás lebonyolítása során a pénzügyi-gazdasági feladatokat a következő munkamegosztás és felelősségi rendben kell ellátni: 10.) Költségvetési tervezés Az éves költségvetések tervezése 3 munkafázisban történik. A költségvetési irányelvek és az önkormányzat előzetes elgondolásai alapján az önállóan gazdálkodó szerv a részben önállóan gazdálkodó szervet érintően a költségvetési koncepcióhoz adatokat szolgáltat, a központi és a helyi szabályozásban meghatározott időpontoknak megfelelően. Ezt megelőzően a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetőjével áttekintik a következő költségvetési évre vonatkozó feladatokat, azokat rangsorolják; számba veszik az intézmény várható bevételi

298

2006. ÁPRILIS 28.

forrásait; az önállóan gazdálkodó szerv összeállítja mindazon adatokat és információkat, amelyek a költségvetési koncepció összeállításához a felügyeleti szerv részére szükségesek. A költségvetési koncepciót elfogadó közgyűlési határozat, illetve más jogszabályokban megfogalmazott tervezési követelmények, előírások figyelembe vételével a költségvetési rendelet tervezethez az önállóan gazdálkodó szerv szolgáltat adatokat a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervre vonatkozóan. Ennek folyamatában kerülnek konkrét kidolgozásra a kiemelt bevételi és kiadási előirányzatok tervezett összegei, az intézményi létszámkeret stb. A költségvetési egyeztető tárgyaláson a részben önállóan gazdálkodó szerv vezetője és az önállóan gazdálkodó szerv gazdasági vezetője vesz részt. Az elemi szintű (intézményi) költségvetés elkészítése az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv feladata, a közgyűlés által meghatározott keretszámok alapján. Az elemi költségvetés felülvizsgálatra való benyújtása ugyancsak az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv feladata. 11.) Pénzkezeléssel kapcsolatos feladatok: A részben önállóan gazdálkodó szerv a megyei önkormányzat által meghatározott pénzintézetnél nyitott önálló bankszámlával rendelkezik. A banki műveleteket az önállóan gazdálkodó szervezet végzi. A bankszámla feletti rendelkezési jog a részben önállóan gazdálkodó szerv vezetőjét és az önállóan gazdálkodó szerv gazdasági vezetőjét illeti meg. A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv az átmenetileg szabad pénzeszközeit a számlavezető pénzintézetnél sem kötheti le. Az önállóan gazdálkodó szerv a részben önállóan gazdálkodó szerv részére a működéséhez kapcsolódó készpénzforgalom lebonyolítására házipénztárat működtet. 12.) Az előirányzat-felhasználással kapcsolatos feladatok: A részben önállóan gazdálkodó szerv az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkezik. Ennek értelmében a költségvetésében jóváhagyott előirányzat erejéig kötelezettséget vállalhat, a mindenkori szabályozásnak megfelelően élhet előirányzat-felhasználási jogkörével és az előirányzatmódosítás kezdeményezésével. A részben önállóan gazdálkodó szerv vezetőjével történt egyeztetés után az önállóan gazdálkodó szerv kezdeményezi a felügyeleti szervnél a költségvetésben jóváhagyott előirányzatok megváltoztatását. A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a költségvetési rendeletben jóváhagyott létszámkereten, és személyi juttatási előirányzaton belül köteles gazdálkodni. Az esetlegesen megüresedett álláshelyek betöltése a költségvetési rendeletben rögzítetteknek megfelelően történhet, és a részben önállóan gazdálkodó szerv dolgozóinak jutalmazására is csak a megyei szabályozás szerint kerülhet sor. Az előirányzat-felhasználással kapcsolatos jogkörök: f.) A kötelezettségvállalás szabályai A kötelezettségvállalás a jóváhagyott kiadási előirányzatok terhére foganatosított olyan intézkedés, mely jövőbeni fizetési kötelezettséggel jár. A részben önállóan gazdálkodó szerv nevében a feladatok ellátása során fizetési, vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni a részben önállóan gazdálkodó szerv vezetője jogosult, az alapító okiratban foglalt feladatok célszerű és hatékony ellátására figyelemmel. Kivételt képeznek azon személyi és dologi kiadásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalások, amikor ezt a tevékenységet a szerv vezetője maga javára látná el. Ebben az esetben kötelezettségvállalásra a főszerkesztő helyettes jogosult. A kötelezettségvállalás ellenjegyzője az önállóan gazdálkodó szerv gazdasági vezetője. A kötelezettségvállalás csak írásban – egyedi megrendelések, szerződések, megállapodások iktatott formájában történhet, az alábbi kivételektől eltekintve.

2006. ÁPRILIS 28.

299

Nem szükséges előzetes, írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 50.000 Ft-ot el nem érő kifizetések esetében. A kötelezettségvállalás rendjét ebben az esetben az önállóan gazdálkodó szerv szabályozása határozza meg. Összeghatártól függetlenül szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás a személyi, illetve dologi kiadásokat terhelő megbízási díjak, honoráriumok, szerzői díjak kifizetése előtt. Ennek során érvényesíteni kell a megyei önkormányzat költségvetési szerveinél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók foglalkoztatásának egyes kérdéseiről, illetve intézményi feladatok szerződéssel, számla ellenében történő ellátásáról szóló – hatályos – felügyeleti szervi rendelkezést. A kötelezettségvállalás iratait a részben önállóan gazdálkodó szerv készíti el, és azt ellenjegyzés céljából – haladéktalanul – az önállóan gazdálkodó szerv részére megküldi, aki e jogkör gyakorlása során köteles meggyőződni az államháztartás működési rendjére vonatkozó szabályozásban szereplő előírások teljesüléséről, illetve a szerint köteles eljárni. A kötelezettségvállalással kapcsolatos analitikus nyilvántartást az önállóan gazdálkodó szerv vezeti. g.) Szakmai teljesítés igazolásának szabályai A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag igazolni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését. A szakmai teljesítés igazolására a részben önállóan gazdálkodó szerv vezetője, illetve meghatározott kiadásokat érintően az általa írásban felruházott személy jogosult. A szakmai teljesítés igazolásának módját az önállóan gazdálkodó szerv szabályozása határozza meg. Érvényesítésre, utalványozásra, illetve ellenjegyzésre csak a meghatározott módon történő, a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv által igazolt számlák, bizonylatok alapján kerülhet sor. A részben önállóan gazdálkodó szerv a szakmai teljesítések megtörténtének igazolásához csatolja azokat az iratokat, okmányokat, kötelezettségvállalásokat, amelyek a gazdasági eseménnyel összefüggésben keletkeztek, és a számvitelben történő elszámoláshoz szükségesek. h.) Érvényesítés szabálya Az érvényesítést az önállóan gazdálkodó szerv erre a feladatra megbízott – az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályban előírt végzettséggel rendelkező – dolgozói végzik. i.) Utalványozás szabálya A kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének, vagy elszámolásának elrendelésére – utalványozásra - a részben önállóan gazdálkodó szerv vezetője jogosult. Összeférhetetlenség és akadályoztatás esetén a kötelezettségvállalásnál meghatározott szabályozás lép érvénybe. Az utalványozás az önállóan gazdálkodó szerv által szabályozott formában (külön írásbeli rendelkezéssel) történik. Az utalványrendeletet az önállóan gazdálkodó szerv készíti el, és azt utalványozás céljából haladéktalanul megküldi a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetőjének, aki ugyancsak haladéktalanul gondoskodik az utalványozott irat – pénzügyi teljesítés céljából történő – visszaküldéséről. A bizonylatok átadásának, átvételének időpontját írásban rögzíteni kell. j.) Ellenjegyzés szabálya Az utalvány ellenjegyzésére az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági vezetője jogosult. Az ellenjegyzésre jogosultnak az államháztartás működési rendjére vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni. 13.) A pénzellátás rendje A részben önállóan gazdálkodó szerv feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzeszközök biztosítása az intézmény részére megnyitott bankszámláról történik, a kiskincstári finanszírozás rendjére szóló – hatályos – szabályozás alapján. A kiskincstári finanszírozás az előirányzat-felhasználási ütemterven alapul, amelyet az önállóan gazdálkodó szerv készít el.

300

2006. ÁPRILIS 28.

A kisebb összegű kifizetések teljesítése a házipénztáron keresztül történik, a számviteli és információs rendszer szabályozásáról szóló hatályos utasításban foglaltaknak megfelelően. A házipénztári pénzkezelésre vonatkozó részletes előírásokat az önállóan gazdálkodó szerv pénz és értékkezelési szabályzata tartalmazza. 14.) Költségvetési beszámolás A részben önállóan gazdálkodó szerv előirányzatainak felhasználásáról és a gazdálkodásáról - a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet, illetve a számviteli rend és információs rendszer szabályozásáról szóló megyei szabályozás alapján - évközi (féléves) és éves beszámolót kell készíteni. A költségvetési beszámoló elkészítéséért a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője, illetve az önállóan gazdálkodó szerv gazdasági vezetője felelős. A szöveges beszámoló elkészítéséhez a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv információt szolgáltat, a felügyeleti szerv igényéhez kapcsolódó esetenkénti adatszolgáltatás meghatározása alapján. A gazdálkodás I.-III. negyedéves helyzetéről készítendő beszámoló kapcsán – értelemszerűen – a fentiek szerint kell eljárni. Az időközi költségvetési jelentés és az időközi mérlegjelentés elkészítése az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv feladatkörébe tartozik. A részben önállóan gazdálkodó szerv vagyoni és pénzügyi helyzetére kiható gazdasági eseményekről a kettős könyvviteli rendszernek megfelelő főkönyvi nyilvántartást kell vezetni. Ez az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv feladatkörébe tartozik. A részben önállóan gazdálkodó szerv költségvetési beszámolóját, azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatokat az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv köteles megőrizni, a számviteli törvény előírásainak megfelelően. A számviteli törvény hatályos előírásai szerint – kötelezően készített – szabályozások értelemszerűen vonatkoznak a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervre is. A főkönyvi könyveléshez kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat az önállóan gazdálkodó szerv számlarendjében meghatározott körre kiterjedően vezeti. A szigorú számadású nyomtatványok analitikus nyilvántartásának vezetése az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv belső szabályozása alapján történik. Az ilyen nyomtatványnak minősülő és részben önállóan gazdálkodó szervnél használatos számlák nyilvántartása is az ő feladatukat képezi. A házipénztári kifizetések bizonylatolására szolgáló kiadási pénztárbizonylatok nyilvántartása az önállóan gazdálkodó szervnél történik. Működtetéssel, tárgyi eszköz felújítással, beruházással kapcsolatos feladatok ellátása mindenkor a megyei önkormányzat éves költségvetési rendeletében foglalt szabályozásnak megfelelően, a takarékosság, a szabályszerűségi követelmények betartásával kell, hogy történjen. Amennyiben az e körbe tartozó beszerzések, szolgáltatások igénybe vétele a mindenkor hatályos közbeszerzési törvény előírásai alá esnek, úgy annak érvényesítéséért a részben önállóan gazdálkodó szerv vezetője a felelős. 15.) Vagyonkezelés A részben önállóan gazdálkodó szerv vezetője felelős a feladatai ellátásához a vagyonkezelésébe, használatába adott ingóvagyon rendeltetésszerű igénybe vételéért, különös tekintettel a szakmai hatékonyság és gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért. Felelős a kezelésébe adott vagyon állagának megóvásáért, karbantartásáért. A vagyon hasznosítása, értékesítése, selejtezése tekintetében a megyei önkormányzat vagyongazdálkodásának szabályairól szóló – hatályos - közgyűlési rendelet előírásai a mérvadóak, amelynek betartásáért részben önállóan gazdálkodó szerv vezetője, az operatív feladatok végrehajtásáért az önállóan gazdálkodó szerv a felelős. A vagyonvédelmet biztosító leltározási és leltárkészítési kötelezettség - a mindenkor hatályos központi és helyi szabályok szerinti – teljesítéséért a részben önálló és az önállóan gazdálkodó szerv vezetője felelős.

2006. ÁPRILIS 28.

301

Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv megszervezi, lebonyolítja és ellenőrzi a leltározási tevékenységet, annak dokumentálását, és biztosítja a részben önállóan gazdálkodó szerv könyvviteli mérlegében szereplő eszközök és források leltárral történő alátámasztását. Az eszközök tényleges leltárfelvételének munkálataiban a részben önállóan gazdálkodó szerv munkatársa – a leltározási ütemtervben foglaltaknak megfelelő módon – vesz részt. 16.) Adózási, adatszolgáltatási kötelezettségek, egyéb nyilvántartási és ügyviteli feladatok Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv elkészíti - a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelően – a részben önállóan gazdálkodó szerv állami költségvetéssel szembeni elszámolásait, nevezetesen az általános forgalmi adóval, a nemzeti kulturális járulék bevallásával, fizetésével kapcsolatos elszámolásokat, és vezeti a szükséges analitikus nyilvántartásokat. Gondoskodik a fizetési kötelezettség teljesítéséről. A részben önállóan gazdálkodó szervet a tevékenységével összefüggésben az általános forgalmi adóról, a számvitelről szóló – hatályos – törvényi előírások szerint számlaadási kötelezettség terheli. A számlát (azzal egyenértékű bizonylatot) a részben önállóan gazdálkodó szerv állítja ki, az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv szabályozásában meghatározott formában. A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv tartozásállományáról a megyei közgyűlés éves költségvetési rendeletében előírt módon az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv szolgáltat adatot. A személyi kifizetésekhez (honorárium, szerzői, megbízási díjak stb.) kifizetéséhez szükséges okmányokat, nyilatkozatokat, munkáltatói igazolásokat a részben önálló költségvetési szerv állítja össze, és azokat – a kiadások teljesítése érdekében – az önállóan gazdálkodó szerv részére biztosítja. A személyi jellegű kiadások - beleértve a természetbeni juttatásokat, különféle költségtérítéseket, jutalom kifizetéseket - számfejtése és a Magyar Államkincstár Vas Megyei Igazgatósága részére történő továbbítása az önállóan gazdálkodó szerv feladata. Ez utóbbi végzi a munkavállalók részére a személyi kifizetésekhez kapcsolódó igazolások kiállítását, és a magánszemélyek részére történő megküldését is. 17.) Információáramlás, és szolgáltatás A kiadási és bevételi előirányzatok módosításáról és a teljesítésekről az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a részben önállóan gazdálkodó szerv vezetője részére az időközi költségvetési jelentés készítésének időpontjához igazodóan információt szolgáltat. 18.) FEUVE kötelezettség teljesítése Az államháztartásról szóló törvény értelmében a költségvetési szerv vezetője felelős – többek közt – a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (továbbiakban FEUVE), megszervezéséért és hatékony működéséért. A FEUVE alapvető célja számot adni arról, hogy a költségvetési pénzeszközökkel, vagyonnal szabályszerűen. gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen történik a gazdálkodás. Ez a felelősség megoszlik az önállóan gazdálkodó és a részben önállóan gazdálkodó szerv között. Az önállóan gazdálkodó szerv szabályzatai – amelyek részben hivatottak biztosítani a FEUVE működését – értelemszerűen vonatkoznak a részben önállóan gazdálkodó szerv tevékenységére is. Az ellenőrzési nyomvonal kialakítása, folyamatos betartása, az aktualizálás, a módosítások megtétele, úgyszintén mindkét szerv kötelező feladata. Szombathely, 2006.

Pezenhoffer Richárd Vas Megyei Közgyűlés Ellátó Szervezetének igazgatója

Dr. Gyurácz Ferenc Vasi Szemle Szerkesztőség igazgató-főszerkesztője

2006. ÁPRILIS 28.

302 Záradék:

A Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése 78/2006. (IV. 28.) számú határozatával a megállapodást jóváhagyta. Szombathely, 2006. Markó Péter a megyei közgyűlés elnöke A megyei közgyűlés 79/2006. (IV.28.) sz. határozata az állami gondoskodásból kikerült nagykorúvá vált fiatalok lakáshoz jutásának támogatásáról A közgyűlés: 1.) az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium által az állami gondoskodásból 1997. november 1-je előtt nagykorúvá válásuk miatt kikerült fiatalok lakáshoz jutásának támogatására kiírt pályázathoz 700 ezer Ft összegű megyei önrészt biztosít a megyei önkormányzat 2006. évi költségvetésének 2005. évi „Lakásalap” pénzmaradványa terhére; 2.) a kérelmek elbírálásával megbízza a Vas Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonnál működő Lakásalap Bizottságot. Felelős: Határidő:


A megyei közgyűlés 80/2006. (IV.28.) sz. határozata a NYD-i Regionális Fejlesztési Tanács által meghirdetett vissza nem térítendő támogatás elnyerésére benyújtott pályázat csökkentett műszaki tartalommal történő módosításáról A közgyűlés: 1. jóváhagyja a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által meghirdetett Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat (TRFC) Decentralizált Területfejlesztési és Szakmai Programok Nyugat-Dunántúli Keretéből igényelhető vissza nem térítendő támogatás elnyerésére a Vas Megyei Önkormányzat által benyújtott pályázat csökkentett műszaki tartalommal történő módosítását; 2. a saját erő összegét 7.500,- e Ft-ban határozza meg, ennek fedezetét a Vas Megyei Önkormányzat 2006., illetve 2007. évi költségvetésében céljelleggel biztosítja; 3. felhatalmazza elnökét, valamint a megyei főjegyzőt a pályázat módosításához szükséges dokumentumok cégszerű aláírására. Felelős: Határidő:

a közgyűlés elnöke illetve, a megyei főjegyző azonnal A megyei közgyűlés 81/2006. (IV.28.) sz. határozata a rábagyarmati Általános Iskola átszervezésére szakvélemény kiadásáról

A közgyűlés megállapítja, hogy Rábagyarmat és Rátót Községi Önkormányzatok Képviselőtestületeinek szándéka – mely szerint a fenntartásukban működő Rábagyarmati Általános Iskola Rátóti 1-3, 2-4 kihelyezett osztályait megszünteti – nem ellentétes a megyei közoktatás-fejlesztési tervvel. Felelős: Határidő:

a közgyűlés elnöke (az értesítésért) azonnal

2006. ÁPRILIS 28.

303

A megyei közgyűlés 82/2006. (IV.28.) sz. határozata a Vas Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetségével közös – „Vas Megye Biztonsági Programjának” megvalósulását elősegítő – pályázat kiírásáról A közgyűlés – az előterjesztés mellékletét képező tartalommal - pályázatot ír ki a Vas Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetségével közösen polgárőr egyesületek részére a megye biztonsági programja további megvalósításának elősegítése érdekében. Felelős: Határidő:


A megyei közgyűlés 83/2006. (IV.28.) sz. határozata a Savaria Táncsport Egyesület által rendezendő Európa-bajnokság, valamint a Gyulai István Emlékverseny megrendezésének pénzügyi támogatásáról A közgyűlés: 1.

a Savaria Táncsport Egyesület által megrendezendő Európa-bajnokság lebonyolítását 2,5 millió Ft-tal;

2.

a Gyulai István Emlékverseny megrendezését 1 millió Ft-tal

támogatja. Felelős: Határidő:

a közgyűlés elnöke azonnal A megyei közgyűlés 84/2006. (IV.28.) sz. határozata közösségi célú alapítványok támogatásáról

A közgyűlés: 1.

az alábbi támogatások biztosítását engedélyezi: a.)

az idegenforgalmi célú előirányzatból a Kőszeg Fúvószenekarért Alapítvány részére jubileumi évforduló megrendezésére 100.000 Ft;

b.)

a sportcélú előirányzatból az Aranycsapat Alapítvány Budapest részére a Bükön megrendezésre kerülő Összmagyar Nemzetközi Diákbajnokság költségeire 200.000 Ft;

c.)

az elnöki keretből a Szombathelyi Református Templomtoronyért Alapítvány részére a templom építésének befejezésére 100.000 Ft; a Sárvár Város Közbiztonságáért Közalapítvány részére városi rendezvény megtartásának támogatására 100.000 Ft;

d.)

a művészeti-közösségtámogató célú előirányzatból: − Vitalitas Savarie Művészeti Alapítvány részére Emlékezés Cs. Kovács László szobrászművészre – rajzok, érmek, kisplasztikák- c. kiállítás megrendezésére 50.000 Ft; − Dukai Takách Judit Játékszín Alapítvány részére versmondó verseny megrendezésére 50.000 Ft; − Vasvári Domonkos Kolostor Alapítvány Vasvár „Búcsújáróhely” című kiadvány megjelentetésére 50.000 Ft; − Fúvószenei Alapítvány Sárvár részére a Sárvári Koncert-fúvószenekar 2006. évi Pünkösdi koncertjére 80.000 Ft; − Mazsorett Alapítvány Sárvár részére V. Nemzetközi Fúvószenekari és Mazsorett Fesztivál megrendezésére 100.000 Ft;

2006. ÁPRILIS 28.

304

− Tinódi Alapítvány Szombathely részére Savaria Régi Zene Műhely-zenei kurzus foglalkozásaira 50.000 Ft, − Egyházashetye Kulturális és Sportéletéért Alapítvány részére Berzsenyi nap megrendezésére 100.000 Ft; − Vas Megyei 56-os Szövetségért Közhasznú Alapítvány részére 56-os évfordulóra megyei ifjúsági művészeti pályázat bonyolítására 100.000 Ft; − Kőszeg Fúvószenekarért Alapítvány részére a zenekar 140 éves évfordulója zenei programjaira 200.000 Ft; − az „Őszikék” Alapítvány részére a Versfehérben című kötet megjelentetéséhez 50.000 Ft; − a Pro Canto Kórusalapítvány részére az „Egyházzene évszázadai VI. rész” CD megjelentetéséhez 100.000 Ft; − a „Gyermekink jövőjéért Alapítvány” részére a Szivárvány Gyermeknapok programjának megrendezéséhez 50.000 Ft; − a Perenyei Közalapítvány részére a perenyei Férfi Népdalkör fennállásának 5 éves évfordulója alkalmából megrendezendő népzenei találkozóhoz 50.000 Ft; 2.

felhatalmazza elnökét a támogatási szerződések aláírására.


közgyűlés elnöke azonnal A megyei közgyűlés 85/2006. (IV.28.) sz. határozata Sárvár Város Önkormányzatával a nevelési tanácsadó működtetésére vonatkozó megállapodás módosításáról

A közgyűlés a Sárvári Nevelési Tanácsadó feladatainak ellátásával kapcsolatosan a Vas Megyei Önkormányzat és Sárvár Város Önkormányzata között létrejött megállapodást – az előterjesztés szerinti tartalommal – módosítja és felhatalmazza elnökét a módosított megállapodás aláírására. Felelős: Határidő:

a közgyűlés elnöke azonnal A megyei közgyűlés 86/2006. (IV.28.) sz. határozata a Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulási Tanács kérelmének elutasításáról

A közgyűlés elutasítja a Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulásnak a Büki Gyógyfürdő ZRt. részvényeiből való részesedésére irányuló kérelmét. Felelős: Határidő:


KÖZLEMÉNYEK FOGLALKOZTATÁS, MUNKANÉLKÜLISÉG, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A VÁLTOZÓ ELLÁTÁSI RENDSZERRE I. 1. A gazdasági folyamatok alakulása* A gazdaság átalakulását követően - túlnyomó részt a külföldi tulajdonú feldolgozóipari nagyüzemek letelepedésének köszönhetően- - a megye gazdasága viszonylag hamar stabilizálódott és az 1990-es évek közepétől az ipari termelés növekedési pályára állt. A kedvező konjunktúra hatására a két legfőbb húzó iparágban, a villamosgép- és műszergyártás, valamint a járműgyártás ágazatokban a külföldi befektetők a termelő kapacitásaikat folyamatosan bővítették. 2000. I. félében kedvezőtlen irányba változtak a külgazdasági körülmények, az európai konjunktúra lelassult, aminek következtében a II. félévtől csökkent az ipari termelés a megyében. A 2001. évi jelentős termelésvisszaesést 2002-2003-ban lendületes fejlődés váltotta fel. 2004-ben az ipari termelés ismét megtorpant. A

2006. ÁPRILIS 28.

305

lemaradás ugyan negyedévről negyedévre valamelyest mérséklődött, az év egészét tekintve a termelés stagnált. A nyugat-európai gazdaságok elhúzódó válsága több ágazatban üzemek, üzemrészek felszámolását, a foglalkoztatott munkaerő egy részének az elbocsátását is kikényszerítette. A kedvezőtlen külgazdasági körülmények, a liberalizálódó piac legnagyobb vesztesei a textília, bőrtermék, lábbeli gyártásával foglalkozó vállalkozások voltak. Versenyképességük évről évre romlott, emiatt termelésük és a foglalkoztatottak száma folyamatosan csökkent. Az ipari termelési érték több mint héttizedét előállító gépipar termelési volumene 2004-ben stagnált. Ezen belül a legnagyobb súlyt képviselő közúti járműgyártás tevékenysége kissé élénkebbé vált, viszont a híradástechnikai termék, készülék gyártásában visszaesés következett be.

Az ipari termelés és az export volumenének indexe (előző év azonos időszaka=100,0) 130 125 120 115

%

110 105 2005.I.n.év

2004.I.n.év

2003.I.n.év

85

2002.I.n.év

90

2001.I.n.év

95

2000.I.n.év

100

80

ipari termelés (Vas megye)

export (Vas megye)

ipari termelés (országos)

A 2004. évi termelésmegtorpanást követően 2005 félévtől új lendületet vett az ipari tevékenységet folytató vállalkozások termelése. Az erőteljesen exportorientált ipar tevékenységének élénkülését ezúttal is a nemzetközi piacok felvevőképességének erősödése generálta. *KSH tájékoztatója alapján I.2. Munkaerőpiaci folyamatok alakulása I.2.1.Csoportos létszámcsökkentés 2000-től a munkáltatók által bejelentett létszámleépítési szándékok egyértelműen jelezték, hogy a megye gazdaságában a korábbiaknál kedvezőtlenebb folyamatok vannak jelen. 2004. évig a gazdálkodó szervezetek évről évre növekvő létszámot érintően tettek bejelentést az elbocsátási szándékaikról.

2006. ÁPRILIS 28.

306

fő

Csoportos létszámcsökkentés Vas megyében 3000

30

2500

25

2000

20

1500

15 2213

1000 500

1117

1315

1332

2001.

2002.

2444 10 1186

256

2005.

2006.I-III. hó

0

5 0

2000.

2003.

Érintett létszám

2004.

Bejelentések száma

2004-ben 24 esetben jeleztek elbocsátási szándékot, több mint 2400 főt érintően. A csoportos létszámleépítéseket döntően (82,5%) a feldolgozóiparban, ezen belül az un. könnyűiparban realizálták. A leépítések 2003-2004-ben elsősorban Szombathely és Körmend, valamint Sárvár vonzáskörzetét érintették. A megye gazdaságának stabilizálódását jelzi, hogy 2005-ben a korábbiakhoz képest csökkent a bejelentett létszámleépítéseknek mind a száma, mind a létszámtartalma: 16 munkáltató jelezte elbocsátási szándékát, 1186 főt érintően. 2006 első három hónapjában mindössze 3 munkáltató jelentette be létszámleépítési tervét a könnyűipar területéről. Az elbocsátások várhatóan 256 főt fognak érinteni. I.2.2.A munkaerő iránti kereslet alakulása a nyilvántartási adatok alapján Az elmúlt időszakban 2004 évig folyamatosan évről évre csökkent a munkaerő iránti kereslet, a csökkenés üteme azonban 2004-ben volt a legnagyobb mértékű. 2005-ben a munkaerő iránti kereslet vonatkozásában számottevő elmozdulás volt tapasztalható. A munkáltatók 26%-kal több üres álláshelyet jeleztek a kirendeltségeinken, mint az előző évben. A bővülést elsősorban a szolgáltatói szféra erőteljesebb munkaerő iránti kereslete eredményezte.

A bejelentett üres álláshelyek száma 8000 7000 6000 5000 db 4000

7911

7875

7755

7278

3000

7788 6177

2000 2152

1000 0 2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006. IIII. hó

2006 első három hónapjában a kirendeltségekre bejelentett üres álláshelyek számának az alakulása a munkaerő iránti kereslet fokozódását mutatja. Márciusig a munkáltatók 2152 szabad munkahelyet jeleztek, amely 33,6%kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A bővülést elsősorban az ipar valamint a nem anyagi szolgáltatások korábbiaknál intenzívebb munkaerőigénye eredményezte Az állásbejelentések 32%-a az ipar, 29%-a az anyagi, 19%-a a nem anyagi szolgáltatások, 13,5 %-a az építőipar, 6,5%-a pedig a mezőgazdaság területéről érkezett.

2006. ÁPRILIS 28.

307

A munkaerő iránti kereslet fokozódása szinte valamennyi kirendeltség területén jellemző volt, legnagyobb bővülést a Sárvári, a Szentgotthárdi valamint Vasvári körzetben mutatnak az adatok. I.2.3.Gazdasági aktivitás* A KSH munkaerő-felmérése szerint az elmúlt évek létszámleépítései negatívan befolyásolták a 15-74 éves népesség munkaerő-piaci jelenlétét. A gazdasági aktivitás csökkenése már 2003-ban elkezdődött, ennek ellenére 2003-ban Vas megye még - 61,2%-os aktivitási aránnyal - megőrizte első helyét a megyék közti sorrendben. 2004. évet a korábbiaknál erőteljesebb aktivitási szint csökkenés jellemezte. A foglalkoztatási szint még érzékenyebben reagált a szerkezetváltásból adódó, a gazdálkodó szervezetek létszámot érintő negatív intézkedéseire. A 2002. évi 57,8%, valamint a 2003. évi 58% után 2004 első felében 57% körül alakult, majd a második félévben 55%-ra süllyedt a munkaerőpiacon foglalkoztatottként jelen lévők aránya. A megye munkaerőpiacán 2005 első felében még folytatódtak a kedvezőtlen folyamatok. A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szintje rosszabb képet mutatott II. negyedévben, mint az előző év azonos időszakában. A gazdasági aktivitás az év első három hónapjához képest is tovább romlott. Április-júniusban a megyében élő 1574 éves népesség nem egészen hattizede volt jelen a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma 7 ezerrel csökkent egy év alatt, miközben a munkanélkülieké 3800 fővel nőtt. Az aktivitási arány 1,5%-ponttal mérséklődött, területi összehasonlításban már csak az 5. legmagasabb értéket mutatta. A munkanélküliségi ráta (8,1%) a főváros és a megyék sorrendjében a 9. legmagasabb volt, egy évvel korábban még a negyedik legalacsonyabb értéket mutatta. *A KSH tájékoztatója alapján A KSH munkaerő-felmérése alapján 2005 második felétől a megye munkaerőpiacán pozitív irányú folyamatok zajlottak. A foglalkoztatottak száma a III. negyedévben 1100 fővel, majd a IV. negyedévben további 1700 fővel bővült, így a foglalkoztatási ráta elérte az 55,5%-ot, kissé meghaladva ezzel az előző év azonos időszaki szintet. Értéke a főváros és Zala megye után a harmadik legmagasabb volt. A foglalkoztatási ráta és a megyék közötti helyezési sorrend alakulása, Vas megye 6

58

5,5 5

57 1.Bp. 2.Zala 3.Vas

%

56 57,8

58 57,2

55

57,4

4 3,5 3

55,3

54

4,5

55,1

55,5 54,5

54,1

54,7

2,5 2 1,5 1

Foglalkoztatási ráta,%

IV.n.év

III.n.év

II.n.év

2005.I.n.év

IV.n.év

III.n.év

II.n.év

2004.I.n.év

2003.

2002.

53

Vas megye helyezése

A munkanélküliek száma a korábbiaknál lényegesen kisebb ütemben bővült. A gazdaságilag aktív népesség száma a IV. negyedévben meghaladta a 124 ezer főt, amely 60,6%-os aktivitási rátát eredményezett a megfigyelt népesség körében. I.2.4. A munkanélküliség alakulása 2001-ben havonta átlagosan 6274 munkanélküli szerepelt a nyilvántartásban, 3,5%-kal kevesebb, mint 2000-ben. A csökkenő tendencia megyei szinten 2002-ben tovább folytatódott. Havonta átlagosan 5932-en regisztráltatták magukat munkanélküliként, 5,5%-kal kevesebben, mint az előző évben.

2006. ÁPRILIS 28.

308

2003-ban megállt az évek óta tartó csökkenés. Havonta átlagosan 6436-an szerepeltek a nyilvántartási rendszerben, 8,5%-kal többen, mint az előző évben. Az év minden hónapjában magasabban volt a regisztráltak száma, mint 2002-ben. A kedvezőtlen tendenciák 2004-ben tovább folytatódtak a megye munkaerőpiacán. Havonta átlagosan 7614 munkanélküli szerepelt a regisztrációs rendszerben, amely az előző évinél 18,3%-kal, a 2002. évinél pedig 28,4%-kal volt több. A tárgyév minden hónapjában magasabban alakult a regisztrált munkanélküliek száma, mint 2003-ban. Az előző év azonos időszakához képest a növekedés mértéke júniustól meghaladta a 20%-ot, decemberben pedig már megközelítette a 25%-ot.

A nyilvántartott álláskeresők és regisztrált munkanélküliek száma

10000

2000. 2001.

9500

2002.

fő

9000 8500

2003. 2004.

8000

2005.

7500

2006.

7000 6500 6000 5500 dec

nov

okt

szept

aug

júl

jún

máj

ápr

márc

febr

jan.

5000

A regisztrált munkanélküliek számának a bővülése 2005-ben tovább folytatódott. Havonta átlagosan 8753 fő szerepelt a nyilvántartásban, 15%-kal több mint az előző év azonos időszakában. 2006 első három hónapjában az előző évinél alacsonyabb szinten alakult a nyilvántartott álláskeresők száma. Havonta átlagosan 9061-en szerepeltek a regisztrációs rendszerben, 3,7%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. I.2.5. Térségi különbségek a megye munkaerőpiacán A kedvezőtlen gazdasági folyamatok a megye térségeinek munkaerőpiacán eltérő időben és mértékben éreztették hatásukat. A könnyűipar problémái a Körmendi kirendeltség területén már 2003. évtől érződtek. Előbb az OLIP Cipőgyártó Kft. fejezte be működését (2002.), majd 2003-ban az MSC Hungary Kft. és a STYL Rt. közel egyidőben jelentette be a vidéki üzemeinek a bezárását. Az elbocsátások következtében Körmend térségében 2003-ban 15,3%-kal, majd 2004-ben 48,2%-kal emelkedett a regisztrált munkanélküliek száma. Vasvár vonzáskörzetében szintén a könnyűipari leépítések következtében nőtt a megyei átlagot meghaladóan 2003-ban a munkanélküliség szintje. 2004-ben a Körmendi térség mellett Szentgotthárd körzetében emelkedett legnagyobb mértékben a munkanélküliség, amely döntő mértékben szintén a textilipari vállalkozások (Lurotex, Sariana) termeléscsökkenésének a következménye. 2005-ben a negatív tendenciák legerőteljesebben Szombathely és Vasvár vonzáskörzetében éreztettek hatásukat, ahol havonta átlagos 20,5%-kal valamint 18,5%-kal magasabb volt a regisztrált munkanélküliek száma, mint az előző év azonos időszakában. Szombathely térségében a könnyűipar mellett a gépipar termeléscsökkenése is kedvezőtlen hatással volt a munkaerőpiaci folyamatok alakulására. Az emelkedés mértéke Celldömölk, Kőszeg, Sárvár térségében is meghaladta a 15%-ot. A szentgotthárdi kirendeltség területén 9,5%-ot ért el, míg Körmend vonzáskörzetében a pozitív és negatív folyamatok kiegyenlítődése eredményeként alig változott a munkanélküliek átlagos száma. A kirendeltségek a 2005. évi munkaerőpiaci pozíciójuk alapján három csoportba sorolhatók: 5,7%-os átlagos munkanélküliségi rátával a munkanélküliség bővülése ellenére legkedvezőbb helyzetű a Szombathelyt övező

2006. ÁPRILIS 28.

309

terület, a megye központi részétől kissé távolabb eső területek (Sárvár, Celldömölk, Kőszeg illetve vonzáskörzetük) relatív munkanélküliségi mutatója valamelyest kedvezőtlenebb, 6,6-7,3% közötti. A megye déli része hordozza a legtöbb feszültséget magában. Körmend térségében a gazdaságilag aktív népesség 8,6%-a, Vasvár térségében 11,2%-a, Szentgotthárd térségében pedig 10,3%-a regisztrált munkanélküli.

Havi átlagos munkanélküliségi ráta kirendeltségenként 2005. évi m egyei átlagos ráta=6,8%

Celldömölk Körmend Kőszeg

2005.év

Sárvár

2004.év 2003.év

Szentgotthárd

2002.év

Szombathely Vasvár 0

2

4

6

8

10

12

%

I.3. Az ellátási rendszer változása Az elmúlt évben jelentős törvényi változások történtek, melyek új alapokra helyezték az álláskereső és a munkaügyi szervezet kapcsolatát. A módosítás legfontosabb eleme az álláskeresők mielőbbi elhelyezkedésére való ösztönzés. Ennek keretében valamennyi ügyféllel együttműködési megállapodást köt a kirendeltség, amelyben közösen határozzák meg az álláskereső mielőbbi munkához jutását elősegítő feladatokat , illetve kötelezettségeket. Az álláskereső alapvető feladata, hogy önállóan folyamatosan kísérje figyelemmel az információs forrásokat, pl. újsághirdetéseket, interneten meglévő állásajánlatokat, pályázatokat stb. Álláshelyet a munkáltatók személyes, írásban illetve telefonon történő megkeresésével maga is tárjon fel. Az álláskeresési megállapodás ugyanakkor azt is rögzíti, hogy a kirendeltség milyen információkkal, munkaerőpiaci szolgáltatásokkal és támogatásokkal segíti az álláskeresőt. Az álláskeresési megállapodásban foglalt kötelezettségek teljesítését a kirendeltségen történő jelentkezés alkalmával a kirendeltség és az ügyfél közösen értékeli. Ennek keretében fel kell tárni az álláskeresés eredménytelenségének okait, illetve a tapasztalatok figyelembe vételével a kirendeltségnek illetve az álláskeresőnek a továbbiakban milyen tevékenységre van szüksége. Az együttműködési megállapodás alapján a kirendeltséggel együttműködő álláskereső az alábbi ellátási formában részesülhet: Az álláskeresési járadékra az a személy jogosult, aki álláskereső és az álláskeresővé válását megelőzően négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik. (Korábban 200 napra volt szükség.) Az álláskeresési járadék összegét az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkereset alapulvételével kell kiszámítani. Több munkaadó esetén valamennyi munkaadónál elért átlagkeresetet kell figyelembe venni. Az álláskeresési járadék mértéke két szakaszra tagolódik. A folyósítás első szakaszában –amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart – a folyósítás maximális összege az álláskereső korábbi átlagkeresetének 60%a. A járadék alsó határa megegyezik a minimálbér 60%-ával, a felső határ pedig a minimálbér 120%-a. A második szakaszban ez az összeg egységesen a minimálbér 60%-a. Változatlan maradt az álláskeresési járadék maximális időtartama, ami 270 nap. Az álláskeresési segélynek három speciális típusa van: Az álláskeresési segély első típusa annak az álláskeresőnek jár, aki legalább 180 napig álláskeresési járadékra volt jogosult, de a járadék folyósítási idejét kimerítette. Ebben az esetben az álláskeresési segély folyósítása iránti kérelmét az álláskeresési járadék megszüntetésétől számított 30 napon belül kell benyújtania.

2006. ÁPRILIS 28.

310

Az álláskeresési segély második típusa azon álláskereső részére állapítható meg, aki álláskeresési járadékra nem jogosult, de az álláskeresővé válását megelőző négy évben legalább 200 nap munkaviszonyban töltött nappal rendelkezik. Az álláskeresési segély harmadik típusára jogosult az az álláskereső, akinek maximum 5 éve hiányzik a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában. További feltételei, hogy az álláskeresési járadékban legalább 140 napig részesüljön, és a járadék folyósítási idejének kimerítését követő három éven belül a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, továbbá rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Az első és második típusú álláskeresési segély folyósításának időtartama 90 nap. Amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50. életévét betöltötte, az álláskeresési segély első típusának folyósítása 90 nappal meghosszabbodik, így 180 napra válik jogosulttá. Az álláskeresési segély harmadik típusa az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig folyósítható. Az álláskeresési segély összege a minimálbér 40%-a. Hosszas előkészületeket követően 2006. január elsejétől - vállalkozói járulék fizetése fejében - az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás főállású tagja is jogosult munkanélküli ellátásra (vállalkozói járadék), amennyiben álláskereső. Összege a vállalkozói járulék alapját képező jövedelem havi átlagának 65%-a. Alsó határa az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 90%-a, a felső határa ennek kétszerese. A megállapításhoz szükséges APEH igazolás illetékköteles, melynek összege 2000 Ft. Szombathely, 2006. április 3. Dr. Kovács Péter sk. igazgató BESZÁMOLÓ Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény 2001-2005. közötti tevékenységéről 1. 1.1.

Általános tapasztalatok Intézményi gazdálkodás mutatói

Az intézmény a Vas megyei Önkormányzat Közgyűlése által jóváhagyott költségvetésből gazdálkodott, ezért a testület által meghatározott költségvetési hiány alapján az intézmény finanszírozását is behatárolták. Mind az öt évben érződött, hogy hiány mutatkozik a költségvetésben. A gazdálkodást befolyásolta az is, hogy az intézmény szervezeti működésében évről-évre változások történtek. Az intézmény területén 2000-ben megépült a kőszegi Gyógyterápiás Regionális Uszoda, majd azt 2000 szeptember 20.-tól 2004 június 17.-ig az AKARAT KHT üzemeltette. Az első két évben a gondot az okozta, hogy a gáz- és villamos energiát almérőn keresztül az üzemeltető az intézménytől vásárolta. A költségek térítésével rendszeresen elmaradt, így az intézménynek havonta 3 millió Ft kiesése volt. 2002 nyarán az intézmény saját költségén műszakilag megoldotta, hogy a közüzemi szolgáltatóktól közvetlenül vásárolja az energiahordozókat az uszoda üzemeltetője. Majd 2004. szeptember 1.-től az intézmény üzemelteti az uszodát. Természetesen jelentős többletköltségbe került az engedélyek beszerzése, valamint az elhanyagolt létesítmény karbantartásának elvégzése is. A fenntartó pótolta a többletköltséget 2005-ben 17,6 millió Ft-tal, de év közben a napi gazdálkodást nehezítette. A porta működtetését 2001-től őrző-védő kft. látja el. Így a béren megtakarítást jelentett, de dologi kiadásnál többlet költséget. A kazánház üzemeltetését a fenntartó által kiírt közbeszerzés alapján 2002 novemberétől a Prométheus Tüzeléstechnikai Rt. vette át. Miután kettő db. Viessman kazánt beépített és az épületek a hőközpontjaiban hőfokszabályzókat építettek be, a kazánok felügyelet nélkül üzemelnek, és ennek eredményeként öt fővel tudtuk a létszámot csökkenteni. A beruházás költsége hét éven keresztül havonta az üzemeltetésben jelenik meg, így jelentősen megemelkedett a dologi kiadás.

2006. ÁPRILIS 28.

311

A költségvetési előirányzatok alakulását az elmúlt öt évben a mellékelt táblázatban mutatjuk be. (1. sz. melléklet) Érzékelhető, hogy az intézmény tényleges kiadási költsége 2001-hez képest 108 %-kal növekedett. Kiadási nemenként a személyi juttatás 98,7 %-kal, a dologi kiadás 76,3 %-kal, míg az ellátottak juttatása 48 %kal növekedett az öt év során. Ismeretes, hogy a közalkalmazottak bére 2002 szeptember 1.-től 50 %-kal növekedett. Ugyanakkor a 2001/2002 személyi juttatás viszonyításánál 49,3 %-os a növekedés, a fenntartói finanszírozás pedig 43,6 %-os. Tehát érzékelhető, hogy a költségek csökkentésével lehetett kigazdálkodni a bér növekedését. Egyben létszámcsökkenés is történt, mivel az öt év során 20 fővel csökkent az alkalmazotti állomány, de 2004-ben az uszodai többletfeladattal négy fő részére kaptunk létszámot. 2003-ban nyugdíjazás keretében a megüresedett kettő technikai létszám helyén pedagógus álláshelyet alakítottunk ki. Tehát 2005-ben a záró létszám 259 fő volt. Működési bevétel az öt év során nominálisan nem változott, viszont 2003-ban 13 millió Ft-os visszaesés tapasztalható, mivel az uszodai közüzemi díjak továbbszámlázása megszűnt, valamint 2002 nyarán a sertéstelepet felszámoltuk, és kiadtuk bérbe. Ez utóbbi hatást a bevételeken belül az áru és készletértékesítés bevételeinek csökkenésével érzékelhető. Az alaptevékenység szolgáltatási bevétele 33 %-os növekedést mutat 2001-hez képest, mivel az uszoda lakossági bevétele is belépett. Korábbi évekhez képest csökken a szünidőkben a kollégiumi férőhelyek értékesítése utáni érdeklődés (nyári táborok). Félő, hogy bevételi kiesés fog bekövetkezni. A dologi kiadásokon belül legnagyobb mértékkel a gázenergia kiadása növekedett, még pedig 144,4 %-kal. Intézményünk dologi kiadásának 42 %-át a közüzemi díjak teszik ki. Ez azt jelenti, hogy általában a naptári év első felében jelentkeznek a nagyobb kiadások. A kiskincstár keretében az előirányzatok felhasználásának ütemterve folyamatos ellátást biztosít az intézménynek, de ennek ellenére az eredeti előirányzathoz képest finanszírozáshoz pótelőirányzatra volt szüksége. Legtöbb alkalommal a dologi kiadások kompenzálására. A személyi juttatáson belül a túlóra keret felhasználása okozta a legtöbb gondot. A túlóra 90 %-os növekedése olvasható ki a kimutatásból, ami legnagyobb részt ellátatlan órák betöltésére került felhasználásra. Ahhoz, hogy a költségvetésben elfogadott előirányzatba bent maradjon az intézmény, szigorú napi nyilvántartást vezetnek, és az elmúlt években több esetben korlátozást is kellett bevezetni. Az intézmény gazdálkodását nagy mértékben segítették a pályázatok keretében befolyt pénzek. Különösen nyári táborokat, erdei iskolát és sport rendezvényeket csak pályázatokon keresztül finanszíroztunk, mivel a dologi kiadások sorában ezekre költséget nem tudtunk betervezni. Természetesen pályázatok keretében eszközöket is vásároltunk, legtöbbet számítógépet. Az alábbi táblázatban kívánjuk bemutatni évenként a pályázati bevételeket. 2001 9.437 e.Ft

2002 6.914 e.Ft

2003 8.077 e.Ft

2004 3.056 e.Ft

2005 5.863 e.Ft

Eszközfejlesztések forrását ugyancsak pályázati bevételek, és a gazdálkodó egységek szakképzési alapjáról átvett pénzek biztosították. Az alábbi táblázatban mutatjuk be, hogy az elmúlt öt évben fejlesztésre mennyi pénzt fordítottunk. 2001 6.768 e.Ft

2002 5.046 e.Ft

2003 3.287 e.Ft

2004 5.703 e.Ft

2005 7.315 e.Ft

Elsősorban a Speciális Szakiskola szakképzéséhez szükséges eszközöket biztosítottuk, de mint ahogy említettük jelentős mértékben növeltük a számítógépek számát. Az IHM pályázatán keresztül pedig 33 pedagógus kapott otthoni használatra számítógépet. A fenntartó 2005-ben 4.500 e.Ft biztosításával lehetőséget biztosított, hogy egy új mikrobuszt vásárolhattunk, mivel a TOYOTA mikrobuszunk 13 éves volt. Az intézményben előforduló karbantartási munkálatokat (festő, kőműves) a szakmunkástanulókkal végeztetjük el. Jelentősen kiveszik részüket a szakmunkástanulók a parkgondozásban is. Így ezen a területen is tudunk költséget megtakarítani, úgy hogy megfelelő szinten tudjuk tartani az épületek állagát. A gazdálkodási nehézséget részben az okozza, hogy évről évre kb. egy havi szállítói kötelezettség marad úgy, hogy a fizetési kötelezettséget 30 napon belüli tudjuk tartani. A követelések 70 %-át általában a közüzemi díjak teszik ki. Az alábbi táblázatban a mérlegben szereplő rövidlejáratú követeléseket mutatjuk be. 2001 10.333 e.Ft

2002 11.698 e.Ft

2003 18.669 e.Ft

2004 13.259 e.Ft

2005 18.617 e.Ft

2006. ÁPRILIS 28.

312

Az utolsó három évben a Prométheusz Tüzeléstechnikai Rt. számlái havi szinten 10.000 e.Ft. A szállítókkal ez ideig különös gondunk nem volt, alkalmazzák a késedelmi kamatot, de nem jelentős összeg az éves kiadásainkban. Intézményünk pénzügyi gazdálkodása könnyebb lenne, ha havonta rendelkezésünkre állna a szükségletnek megfelelő összeg, de kellő figyelemmel, valamint a saját bevételekkel kiegészülve az oktatás feltételei biztosítottak. 2003-ban a gyermekotthonokban bevezettük a családotthonos ellátmányt, így az intézeti nevelt gyermekek a tanszerüket, ruhájukat, tisztítószereket saját maguk a csoportvezetők felügyeletével vásárolhatják meg. Ezzel a törvényi előírásokat tudjuk biztosítani az állami gondozott gyermekek ellátásában. 1.2.

Humánpolitika az intézményben – személyi feltételek

Intézményünk – mint többcélú intézmény – az alapfeladatok ellátásához a közgyűlés által jóváhagyott 260 fős létszámkerettel rendelkezik. Az elmúlt öt év létszámalakulása: Év Alkalmazotti létszám

2001 274 fő

2002 268 fő

2003 267 fő

2004 269 fő

2005 260 fő

Mint látható 14 fővel csökkent intézményi dolgozói létszámunk, ami 6 %-os létszámcsökkenést jelent, mindamellett, hogy feladataink nem csökkentek, hanem növekedtek. 2004. évi csekély létszámemelkedés a gyógyterápiás uszoda működtetésének átvétele miatt volt szükséges. Az elmúlt évek törvényi változásai, azoknak való megfelelésén újabb kihívásokat jelentett számunkra. Létszámgazdálkodás tekintetében saját erőforrásból kellett megoldani a gyermekotthonokra vonatkozó jogszabályi előírás szerint a működés alapvető feltételeinek megteremtését. A 46/2003(VIII.8.) ESZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyujtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998 (IV.30) NM rendeletmódosításának előírása szerint jelenleg is hiányzik még a személyi feltételek teljes körű megteremtése gyermekotthonainkban. Alkalmazotti létszám alakulása Év Pedagógus Nem pedagógus munkakör

2001 121 fő 153 Fő

2002 123 fő 145 fő

2003 123 fő 144 fő

2004 128 fő 141 fő

2005 128 fő 132 fő

2001 121 fő 62 fő 91 fő

2002 123 fő 62 fő 83 fő

2003 123 fő 64 fő 80 fő

2004 128 fő 64 fő 77 fő

2005 128 fő 63 fő 69 fő

Létszámalakulás – további bontásban Év Pedagógus Pedagógus munkát közvetlen segítő Technikai alkalmazott A dolgozói létszám jelenlegi megoszlása Pedagógus munkakör Igazgató, igazgatóhelyettesek Könyvtáros Szabadidő szervező Rendszergazda Mentálhigienes műhely Iskolai pedagógus Nevelőtanár Nevelő Szakoktató Összesen: Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakör Orvos Ápolónő

11 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 69 fő 23 fő 8 fő 12 fő 128 fő 1 fő 5 fő

2006. ÁPRILIS 28. Gyógypedagógiai asszisztens Gyermekfelügyelő Gondozó Gyermekvédelmi asszisztens Gyermekvédelmi ügyintéző Összesen: Az intézményi egyéb munkakörök Gazdasági vezető Belső ellenőr Gazdasági csoport Iskolatitkár Gondnokság Műszak Mosoda Konyha, élelmezés Uszoda Összesen:

313 3 fő 42 fő 5 fő 5 fő 2 fő 63 fő 1 fő 1 fő 11 fő 2 fő 16 fő 12 fő 5 fő 16 fő 5 fő 69 fő

Az elmúlt 5 évben intézményünkben igen csekély volt a fluktuáció. Főként csak nyugdíjazás vagy betegség miatt fordult elő. Létszámgazdálkodásunk racionalizálása végett több tevékenységet is összevontunk, ennek eredményeképp 1 ember többféle munkakörben is dolgozik. Folyamatosan törekszünk a hatékony létszámgazdálkodásra. Az intézmény további jó színvonalon való működtetésének alapvető feltételét abban látjuk, hogy az intézményünkben jelenleg bőséges szakmai tapasztalatokkal rendelkező munkatársaink dolgoznak. 1.3.

Pályázati eredmények Az elmúlt időszakban több, kiemelkedő eredményt hozó pályázaton vettünk részt. Az EU-hoz való csatlakozás kapcsán részt vettünk – sikeres pályázat alapján – a Comenius Szokrates nemzetközi projektben. Ebben a programban a külföldi kollégákkal közösen dolgoztunk a fogyatékos, hátrányos helyzetű fiatalok életbe-, munkába-, társadalomba való beillesztéséért. 2001. szeptember 1-től intézményünk bekapcsolódott a Comenius 2000 közoktatás minőségfejlesztési program I. intézményi modelljének alkalmazásába, melyet 2003-ban sikerrel zártunk. Újabb pályázat eredményeként multiplikátor intézmény lettünk. (Felkészítést segítő intézmény=FSI) Ezen kívül minden olyan pályázati lehetőséget megragadtunk, amely a szakmai, tartalmi munka minőségének javítását, az eredményes nevelő-oktató munka feltételeinek javítását célozta meg. Pályázati eredmények: Általános Iskola és Kollégium 4.273.776- Ft Beszédjavító Általános Iskola és Kollégium 10.212.000- Ft Speciális Szakiskola és Kollégium 73.134.000- Ft Gyermekotthonok 7.788.738- Ft Összesen: 95.408.514- Ft

1.4.

Továbbképzések, beiskolázások

A pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22) Kormány rendelet előírása szerint intézményünk középtávú továbbképzési programmal rendelkezik. A programban 2003. szeptember 1. és 2008. közötti időszak vezetői szükségleteiből kiindulva jelöltük meg a továbbképzési prioritásokat, alprogramok szerinti bontásban és intézményegységenként is jelölve. Egyértelműen rögzítettük a finanszírozási forrásokat, annak mértékét és a helyettesítés rendjét. A továbbképzési program végrehajtására minden nevelési-tanítási évre szóló beiskolázási tervet készítünk. 2005-ben lezárult a továbbképzési kötelezettség első 7 éve (1998-2005) Az elmúlt 5 évben képzésben részt vettek száma

2006. ÁPRILIS 28.

314

Év 2001 2002 2003 2004 2005 Összesen:

Másoddiploma 5 3 3 5 2 18 fő

Szakir. tovk. 1 2 2 1 6 fő

Szakvizsga 5 2 1 3 3 14 fő

Tanfolyam 3 7 7 3 4 24 fő

Összes 14 fő 14 fő 11 fő 13 fő 10 fő 62 fő

Átlagban évenként 12 fő tudott részt venni szervezett továbbképzésben. Annak, hogy ez a szám évről évre nem növekszik, nem a pedagógusok motiválatlansága, az új ismeretek iránti közöny az oka, hanem a finanszírozási feltétel egyre csökkenő volta, a másik oldalon pedig a tandíjak további emelkedése. Nevelőtestületünkben 7 éves továbbképzési kötelezettségét teljesítette: 71 fő Pedagógusaink közül az összes szakvizsgázott létszám: 22 fő, a pedagógusok közel 20 %-a. A szociális ágazatban 2001-ben indult be a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzési kötelezettsége. Ennek megfelelően minden év január 1-től december 31-ig tartó időszakra Továbbképzési terv készült a 9/2000 (VIII.4) SZCSM rendeletnek megfelelően. Szociális ágazat továbbképzés teljesítése Év Pedagógus Nevelő oktm. közv. segítő Összesen:

2001 5

2002 -

2003 1

2004 2

2005 1

Összesen 9 fő

5

-

1

3 5

3 4

6 fő 15 fő

Az elmúlt években összesen 15 fő vett részt különböző speciális továbbképzésben, így a jelenleg gyermekotthonban dolgozók közül mindenki rendelkezik a törvényben előírt szakmai képesítéssel. Anyagi viszonyainkhoz mérten 3 fő továbbképzése történt még a technikai alkalmazottak körében is. 2.

Intézményegységi beszámolók

2.1. 2.1.1.

Általános Iskola és Kollégium A tanuló létszám alakulása

tanulók száma 200

179 fő

181 fő 166 fő

180 160

147 fő 130 fő

140 120 100 80 60 40 20 0 2001

2002

2003

2004

2005

A társadalomban tapasztalt országos tendencia minket is elért. Megkezdődött a tanulói létszám folyamatos csökkenése. Ez elsősorban az egyre értékesebb áthelyezési tevékenységekből illetve az integráció erősödéséből fakad. Ebben az időszakban vállalkoztunk az autista csoport létrehozására, amely szakmailag is bevált és kiszélesítette iskolánk, intézményünk gyógypedagógiai szolgáltatásait.

2006. ÁPRILIS 28.

2.1.2.

315

A tanulók megoszlása

90 80 70 60 50

Gyermekotthon Kollégium Bejáró

40 30 20 10 0 2001

2002

2003

2004

2005

A táblázat mutatja a csökkenést, az egyenletes csökkenést. Úgy tűnik különösebb következtetéseket a fentiekből leszűrni, nem lehet! 2.1.3.

Oktatáspolitikai változások (2001-2005) − − − − − − − − − −

2.1.4.

2.1.5.

Integráció erősítése SZMSZ módosítása (2002; 2005) Nemzeti Alaptanterv módosítása, kiadása (2003) Gyermek és ifjúságvédelmi felelős az iskolában Pedagógiai programok átvizsgálása; Kollégium (2003-2004) Szöveges értékelés bevezetése (2004. szeptember) Házirend módosítása (2005. január) 2/2005. OM rendelet (SNI gyerekekről…) Tanulók elektronikus nyilvántartásának bevezetése (2005) Tankönyvárak változásai

Kiket tanítunk? •

2003-ig fogyatékos – tanulásban akadályozott – pervazív fejlődési zavarban szenvedő autista gyermekeket

•

2003-tól sajátos nevelési igényű – enyhén értelmi fogyatékos – autista – értelmileg akadályozott gyermekeket (Alapító okiratban szerepel )

•

Szakértői bizottság szakértői javaslatában a diagnózis: – tanulási „akadályozottság” – enyhén értelmi fogyatékos gyermekek 2005-től • fejlesztési feladatok

Az iskola fő feladatai, színterei - A tanulók nevelése-oktatása - Habilitációs, rehabilitációs tevékenység:

2006. ÁPRILIS 28.

316

Önismeret Mozgásfejlesztés Népi játékok Anyanyelvi készségfejlesztés Írás készségfejlesztés Számolás készségfejlesztés Delecato Finommotorika fejlesztése Kutyaterápia Szövegértés fejlesztő Helyesírás Figyelem, gondolkodás fejlesztése Matematikai készségfejlesztés Értek a szóból? Nyelvi fejlesztés Logikus gondolkodás fejlesztése Kommunikáció Nyelvtan-helyesírás Minden rászoruló tanuló logopédiai ellátásban részesül Sajnálatos módon a személyiség teljes fejlesztésére törvényileg előírt habilitációs, rehabilitációs tevékenységek anyagi megfontolásból egyre kevésbé megtarthatók! - Az iskola hagyományos rendezvényei Művészeti nevelés: énekkar, rajzszakkör, rajzpályázatok Rendezvények: iskolai ünnepélyek Testnevelés sport: atlétika, labdarúgás Tanulmányi versenyek (komplex, vöröskeresztes, katasztrófa-verseny) 2.1.6.

Kollégiumi helyzetkép

A Kollégium létszáma 50-60 fő között mozog. A sajátos intézményi elhelyezési körülmények nem feltétlen segítik a kollégiumi élet teljes kibontakozását. Tevékenységi körök: Szabadidős tevékenység Tanulási idő Csoportfoglalkozások: tanulásmódszerhez; művészeti nevelés életmód-életvitel; magyarság-európaiság önismeret környezeti nevelés egyén és közösség 2.2. 2.2.1.

Beszédjavító Általános Iskola és Kollégium Intézményegység erősségei ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

Jól felkészült szakembergárda, csapatmunka, kreativitás, a gyermekek elfogadása A gyerek áll a tevékenység központjában Az iskolát körülvevő világ figyelembe vétele A családok, szülők együttműködése Világ- Nyelv program, nyelvtanulás megkönnyítése A nevelő-oktató munka szervezése, kétsoros modell Nyújtott első évfolyam Terápiás tevékenység, új módszerek Magas szakmai színvonalon működő munkaközösségek Tanulási stratégiák alkalmazása, kidolgozása Pályázati lehetőségek kiaknázása Kollégium, egész napos fejlesztés Számítógép a tanulásban Útravaló program, út a középiskolába Országos beiskolázás megtartása Beszédgyógyítás Alapítvány támogató tevékenysége

Intézményegységet veszélyeztető tényezők 9 9 9 9 9

Az iskolát körülvevő világ Felkészültségünk a kihívásokra Az alulfinanszírozottság A családok szétesése, értékvesztése Az erőltetett integráció

2006. ÁPRILIS 28.

317 9 9 9 9 9

2.2.2.

Elégtelen feltételek a működéshez Bizonytalan szabályozási háttér Átbocsátó képesség nem bővíthető A szervezet fejlesztés költségei nem állnak rendelkezésre Digitális eszközrendszer korlátozott

Tanulói létszámok évenkénti alakulása

230 223 fő 220

216 fő

210

207 fő

206 fő tan ulók száma 198 fő

200

190

180 2001

2.2.3.

2.2.4.

2002

2003

2004

2005

Beszédhibák szerinti megoszlás Diszlexia, diszgráfia: Diszfázia: Diszkalkúlia: Részleges pöszeség: Ált.pöszeség: Megkésett és akad. beszédfejl.: Dadogás Tanulásban akadályozott A szakmai munka eredményei Tünetmentes: Lényegesen javult: Részben javult: Keveset javult: Nem javult: Nem minősített: Kimaradt: Terápiák a beszéd gyógyításáért Diszlexia prevenció Diszlexia reedukáció Alapozó terápia Diszkalkúlia TSMT(Tervezett Szenzomotoros Terápia) Ayres Grafomotoros fejlesztés Sindelar terápia Frostig Delacato Dadogó terápia Logopédiai ritmika, kötélugrás, népi gyermekjátékok Állatasszisztált terápia Számítógép a terápia és a tanulás szolgálatában

35% 10% 4% 14% 2% 9% 2% 22% 11% 32% 36% 14% 1% 3% 3%

2006. ÁPRILIS 28.

318

2.2.5.

Kollégiumi nevelés sajátosságai

A megosztottan – 2 helyszínen – működő kollégium nem mindig ideális feltétele a hétközbeni nevelő-oktató munkának. Az esetenkénti törvényi létszámot is meghaladó gyermeklétszám sem oldja a meglevő feszültséget. Ennek ellenére főleg a szabadidős, személyiségformáló foglalkozások, fakultációs rendezvények, valamint az integrált intézményi hasznos szabadidős tevékenységek jól szolgálják a pihenést, kikapcsolódást. 2.3. 2.3.1.

Speciális Szakiskola és Kollégium Tanulói létszám évenkénti alakulása

220

201 fő

204 fő 192 fő

200 180

168 fő 159 fő

160 140 120 tanuló k száma

100 80

Az elmúlt öt évbe a tanulói létszám: 40-50%-kal, az osztályok száma 30 %-kal növekedett. A 60 40 20 0 2001

2002

2003

2004

2005

nevelőtestület létszáma 41 fő (2004/05) 2.3.2.

Fontosabb események az elmúlt években 2000/2001. 2001/2002. -

bevezetésre került a kerettantervre épülő tanterv a 9-10 osztályban parkgondozó szakma oktatása beindult Comenius 2000. I. intézményi Minőségfejlesztési Modell bevezetése országos tanulmányi verseny rendezése, országos sporttalálkozó lebonyolítása mentor intézményi feladatok elvégzése a minőségirányítás kapcsán

2002/2003. - partnerkapcsolat felvétele a BBW Mosbach speciális szakképző iskolával 2003/2004. - szakmai gyakorlatok beindítása Németországban és Magyarországon egyaránt, tanuló és tanárcserék - Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) beindítása 2004/2005. - kollégiumi Alapprogram indítása 2.3.3.

Kollégiumi feladatok, sajátosságok

Az 1998-ban 86 főre méretezett és frissen átadott Kollégium mára már szinte kinőtte önmagát. Jelenleg közel 110 fő él a falak között és még így is nagy azok száma, akik férőhely hiányában napról-napra bejárnak az iskolába. A jelenlegi 5 csoportban élő fiatal felnőttek – megfelelő irányítás és felügyelet mellett – élik hétköznapjaikat. Kiemelkedő értéke a közösségnek a közéletre felkészítés segítése, a szabadidő hasznos eltöltésének megismertetése, begyakorlása. A kiemelkedő országos, nemzetközi, tanulmányi, kulturális és sportsikerek kellően minősítik az itt folyó szakmai munkát.

2006. ÁPRILIS 28.

2.4.

319

Gyermekotthonok szerepe, feladatai

Az intézmény szociális szférájában az alapvető feladatokat az 1997. XXXI. törvény határozza meg. Ezt a gyermekek védelméről, a gyámügyi szabályozásról szóló alaptörvényt az elmúlt időszakban többször is módosították. Ezeket a változásokat, változtatásokat nagyon nehéz volt intézményi szinten lekövetni. Hiszen az anyagi lehetőségek valamint a személyi és tárgyi feltételek nem mindig álltak, állnak rendelkezésre. 2.4.1.

Fontosabb történések az elmúlt időszakban • 2000-ben megszűnt a két kollégium és a két gyermekotthon addigi együttes egy személy által irányított rendszer → fiú és leány egység alakult ki. • 2001-től folyamatosan csökkeni kezdett a gyermeklétszám • 2003-tól teljesen elkülönültek a kollégiumok a gyermekotthonoktól, így azóta már a törvényi előírások szerinti működésről beszélhetünk. • 2005 ősze óta folyamatosan növekszik a rendszerbe bekerülő gyermekek létszáma • 2005-től utógondozottak részére lakást kaptunk a fenntartótól • 2005-ben megkezdődött a leány gyermekotthon házon belüli „kitagolása„

2.4.2.

Feladatok a gyermekotthonainkban

- Gyámhatóság, vagyonkezelés: - Tervezés, szervezés: - Gazdálkodás: 2.4.3.

Általános körvényes képviselet Családi pótlék – árvajáradék kezelése Vásárlás-eladás elszámolások Csoportszintű gazdálkodás megvalósítása Egyéni gondozási terv gondozása Tervezés, ellenőrzés, játék – szabadidő 2002-től önálló gazdálkodás: Ruházat, tisztítószer, élelmiszer kiegészítés, tanszerek

Szabadidő

- Sporttevékenység eredményei: Téli világjátékok: Alaszka, Írország, Japán Nemzetközi versenyek: Oroszország, Lengyelország, Franciaország, Törökország, Görögország, Ausztria, Spanyolország… Táborozások: jellemzőek a családias, kisebb üdülések - 84 gyermekünk volt Angliában repülővel, autóbusszal - Jártak gyermekeink Székelyföldön, a németországi Mechenben - Minden nyáron gyermekeink legalább 2 üdülésen vettek részt. 3. Szolgáltatások az intézményben A többcélú, közös irányítású gyógypedagógiai intézmény mindennapos működtetését az alábbi egységek szolgálják: - Humánpolitika, munkaügy - Gyógypedagógiai Tanácsadó és Mentálhigiénés Műhely - Egészségügyi szolgáltatás; betegszoba - Könyvtár, szabadidő szervezés, rendszergazda - Belső ellenőrzés - Gazdasági intézményegység: • gazdasági csoport • élelmezés, konyha • gondnokság • műszaki, karbantartó részleg • mosoda • uszoda A szolgáltatásokban résztvevők létszáma az elmúlt öt évben jelentősen csökkent. Növekedés csak új feladat – uszoda üzemeltetése – teljesítése során alakult ki. 2003-tól működik az intézményben az Igazgatótanács, melynek működési feltételei törvényben rögzítettek. Az Igazgatótanácsban képviseltetik magukat a különböző intézményegységek, az érdekvédelmi és érdekképviseleti

320

2006. ÁPRILIS 28.

szervek képviselői. Jól működő Diákönkormányzatokkal és Iskolaszékkel rendelkezünk. Kellő segítséget adnak az Intézményi Minőségirányítási Programot vezető Nevelőtestületi Szervezetnek tevékenységéhez. Számtalan hazai, megyei és országos szervezetbe próbáljuk képviselni a reánk bízott tanulóink érdekeit: • Vas megyei Gyermekvédelmi Intézmények Igazgatói Munkaközössége • Regionális Igazgatói Munkaközösség • Értük-velük Egyesület • Speciális Szakiskolák Országos Egyesülete • Demosthenész Egyesület • Magyar Logopédiai, Fonetikai és Foniátriai Társaság • Lakásotthonok Országos Szervezeteinek Egyesülete • Fogyatékosok Nemzeti Szövetsége • Magyar Speciális Olimpiai Szövetség Az elmúlt időszakban három kiemelkedő szakmai Konferenciát rendeztünk: 2001. Kőszeg: Speciális Szakiskolák Szakmai Konferenciája 2003. Bükfürdő: Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megyei gyógypedagógusok Konferenciája 2005. Kőszeg: Nemzetközi Logopédiai Konferencia Számos hazai és nemzetközi szervezettel, társintézménnyel van élő kapcsolatunk. Tanulóink a világ számos helyére jutottak el: Székelyföld, Alaszka, Japán, Anglia, Franciaország, Spanyolország… Kőszeg, 2006. március 28. Rába István sk. igazgató

Pályázati felhívás A Vas Megyei Közgyűlés és a Vas Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége közös pályázati felhívása a Vas megyei polgárőr egyesületek részére, a megyei „Biztonsági program” megvalósításának segítésére, e témában a megyei és helyi célkitűzések, konkrét feladatok végrehajtásának anyagi támogatására 1.

A pályázaton részt vehet minden Vas megyében működő polgárőr egyesület, amelyek csatlakoztak a Megyei Polgárőr Szövetséghez és azon településeken működnek, amelyek a megyei „Biztonsági Program”-hoz kapcsolódó helyi közbiztonsági programmal már rendelkeznek.

2. ¾

A pályázatban az alábbi szempontok legalább egyikének érvényesülnie kell: A lakásbetörések megelőzésének, illetve visszaszorításának módjai, lehetőségei, eszközei a polgárőr egyesületek működésének területén; a szomszédok egymásért mozgalom (SZEM) kezdeményezése, működtetése; adott településen (városrészen) bűnügyileg különösen veszélyeztetett rétegek, (gyermek, idős, egyedül élő személyek) biztonságának, biztonságérzetének növelése érdekében megvalósítani kívánt módszerek; a megyében lévő üdülőkörzetekben, turista körzetekben végzendő személy- és vagyonvédelmi tevékenység; konkrét helyi együttműködési lehetőségek kialakítása, megszervezése a határmenti települések polgárőr egyesületek és a határőrség között; egyéb, a lakásbetörésekhez, lopásokhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenység (pl. helyi vagyonvédelmi program, kiállítás stb.) szervezése, lebonyolítása; a megyei és a helyi bűnmegelőzési programból a fenti témakörökben megvalósítható feladatok végrehajtása.

¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ 3. 4.

A pályázat benyújtásának határideje: 2006. május 30. A pályázat beküldési címe: Vas Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 1. A pályázaton nyertes polgárőr szervezetek az elnyert támogatást működésük hatékonyságának javítására fordíthatják. A pályázaton elnyerhető maximális összeg 50.000.- Ft.

2006. ÁPRILIS 28.

321

5.

A pályázattal kapcsolatos további felvilágosítást Krug Gusztáv, a Vas Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetségének elnöke nyújt. (telefon: 06-20-9610-444)

6.

A pályázatok elbírálása: 2006. június 30.

7.

A pályázaton elnyert támogatás elszámolásának határideje: 2006. november 30.

Szombathely, 2006. április 12.

Krug Gusztáv sk. a megyei polgárőr szövetség elnöke

KÉSZÜLT: Felelős kiadó: Felelős vezető: ISSN 1216-2868

Markó Péter sk. a Vas Megyei Közgyűlés elnöke

a Vas Megyei Közgyűlés „Ellátó” Nyomdájában 320 példányban Dr. Kun László megyei főjegyző Pezenhoffer Richárd igazgató

VAS MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÉRTESÍTŐJE

Recommend Documents