Vas Megyei Igazgatósága
VAS MEGYE AGRÁRGAZDASÁGA 2013
1
Tartalomjegyzék
Bevezetés .................................................................................................................................... 3 A megye adottságai .................................................................................................................... 3 Támogatás-igénylések ................................................................................................................ 5 Szántóföldi növénytermesztés .................................................................................................... 8 Szőlő- és gyümölcstermesztés .................................................................................................. 10 Dísznövénytermesztés .............................................................................................................. 12 Állattenyésztés ......................................................................................................................... 13 Erdőgazdálkodás ...................................................................................................................... 15 Vadgazdálkodás ....................................................................................................................... 16 Szakképzés ............................................................................................................................... 18
2
Bevezetés Az 1970-es években a Római Klub kidolgozta a világgazdaság fejlődési modelljét. A jövőben az életszínvonal fenyegető zuhanását vetítették előre azzal összefüggésben, hogy a népesség és a termelés beleütközik a Föld és a természeti környezet lehetőségeinek határaiba. Az elméletet azóta sok bírálat érte. Az akkor rendelkezésre álló adatokból határozták meg a Föld tartalékait, nyersanyagait. Időközben újabb és újabb kőolaj és földgázmezőket tártak fel, fejlődött a technika és a technológia, a gazdaság, ha megtorpanásokkal is, de növekszik. Ennek ellenére a Római Klub megállapításai sok tekintetben időszerűek. A világ fenntartható fejlődését sok minden veszélyezteti. A népesség a modern születésszabályozás ellenére rohamosan nő és olyan új veszélyek jelentek meg, amire a 70-es években még nem is gondolhattak. A tudósok által megfogalmazott „fenntartható gazdasági növekedés” korlátait nem ismerjük. Azt bizonyosan kijelenthetjük, hogy az emberiség fennmaradásának kulcstényezője az élelmiszerek (és egyéb más nyersanyagok) megfelelő minőségű és mennyiségű biztosítása. Ebben az agrárgazdaságnak kulcsszerepe van, ami a jövőben egyre inkább felértékeli az ágazatot. Egyet kell értenünk azzal a megállapítással, hogy a GDP-hez való viszonylag szerény hozzájáruláson messze túlmutat az agrárium jelentősége.
A megye adottságai A megye természetföldrajzi viszonyai sokszínűek, változatosak. A megye észak-keleti részét elfoglaló termékeny Kisalföldi tájtól, valamint Rába völgyétől kezdődően a rosszabb termőhelyi adottságokat jelentő dombvidéktől (Vas-Zalai hegyhát) egészen a középhegységig (Kőszegi-hegység) - ahol elsősorban erdők díszlenek - sok minden előfordul. Klimatikus szempontból az országos átlagnál humidabb terület, ami a klímaváltozás miatti, elsősorban a vegetációs időszakot érintő aszályosság növekedése miatt kedvező. A legnagyobb folyón a Rábán kívül, nagyszámú állandó, illetve időszakos természetes vízfolyás is található a területen. A tudósok és politikusok által sokszor emlegetett fenntartható fejődést mind a természeti adottságokra, mind a folyamatokra értelmeznünk kell. A megye természeti adottságai az agrárgazdálkodás számára alapvetően kedvezőek, a fenntartható fejlődés lehetősége gondos gazdálkodással a megye területén adott. Vas megye földterülete 2011. évi statisztika alapján összesen 325 323 hektár volt, ebből termőterület 258 803 hektár (1. táblázat). A terület nagy része szántóként kerül hasznosításra, melynek nagysága 2000 óta folyamatosan csökken. A tendenciának látszólag ellentmond, hogy a korábbi évekhez képest 2013-ban nagyobb területre adtak be a gazdálkodók támogatásigénylést, de ezek a területek eddig is művelésben tartott területek voltak, amelyek azonban méretüknél fogva nem érték el a támogatási alsó határt (1 ha). Nem csak a szántóterületekre, hanem minden hasznosítási irányra igaz – az erdő és a halastó kivételével – hogy csökken a terület. A gyepterületek csökkenése az állatállomány csökkenésével hozható összefüggésbe, a szőlőterületek csökkenésének oka pedig nagyrészt a piaci helyzet bizonytalanná válásában, illetve az újratelepítési jogok engedélyeztetésében rejlik. A terület csökkenések okaként jelentkeznek – ami egyébként gazdasági szempontból örvendetes - a zöldmezős beruházások. Az így kieső területek egy része a mezőgazdasági termelésből is kiesik (útépítések, ipartelepek létesítése). Egy nagyobb részük azonban csak más művelési ágba kerül át (erdőtelepítések, gyepterületek feltörése).
3
A földterület művelési ág szerint, május 31. [hektár] Művelési ág Szántó Konyhakert Gyümölcsös Szőlő Gyep Mezőgazdasági terület Erdő Nádas Halastó Termőterület Művelés alól kivett terület Összesen *forrás: KSH
2000 154 790 2 552 2 534 1 297 22 157
2008 151 579 2 828 1 826 947 22 324
2009 151 813 2 828 1 813 991 23 012
2010 147 244 2 828 1 813 991 15 833
1. táblázat 2011 145 790 2 828 1 808 994 13 144
183 330 91 454 322 5 275 111
179 504 93 668 203 44 273 419
180 457 93 665 501 41 274 664
168 709 93 895 348 41 262 993
164 564 93 838 348 53 258 803
53 312 328 423
53 608 327 027
52 784 327 448
64 455 327 448
66 520 325 323
A termőterületet 10504 vállalkozás műveli (2. táblázat), melyek nagy része egyéni vállalkozás. Az egyéni vállalkozások között szerepelnek az őstermelők is. A megyében kiadott őstermelői igazolványokból 1000-1500 igazolványt már nem használ a birtokosa, tehát az aktív egyéni vállalkozások száma alacsonyabb. Vállalkozások megoszlása működési forma szerint 2. táblázat Ebből Gazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat *forrás: KSH
Összesen
10 504
kft.
297
szövetkezet
rt.
8
33
egyéni gazdaság
bt.
69
10 041
A használt földterület mérete alapján a gazdaságok erős szórást mutatnak. A megyében az átlagos birtokméret 39,25 ha (támogatásigénylés adatai alapján). Gazdasági társaságok esetében a 20-50 ha közötti terület a jellemző. Egyéni gazdaságok esetében a jellemzően használt földterület 20-30 ha között van. Az országos adattól némileg eltér Vas megyében a gazdaságok megoszlása, az aprófalvas településszerkezet és az őstermelők - a lakosság lélekszámához viszonyított - magas száma miatt az átlagosan használt földterület nagysága 5-10 ha. A megyében jelenleg mintegy 4500 érvényes őstermelői igazolvánnyal rendelkező gazdálkodó van, de ez a szám az érvényesítések elhúzódása miatt folyamatosan növekszik. A gazdálkodóknál közel 8000 őstermelői igazolvány van kinn, melyeknek cseréje és érvényesítése egész évre elhúzódó feladat. A termelők között a megyében 530 családi gazdaság van, az általuk használt földterület 37455 ha. A mintegy tízezer gazdaság 3134 főt foglalkoztatott 2011-ben (3. táblázat). Ez a szám nem tartalmazza az idénymunkások számát és a ledolgozott munkaidőt, valamint a segítő 4
családtagok számát sem. Az őstermelők jelentős része nem főállású, tevékenységét kiegészítésként, mellékállásban végzi. Foglalkoztatottak száma, fő 3. táblázat Gazdasági ág
2008
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat *forrás: KSH
2009
3 400
3 246
2010 2 963
2011 3 134
Foglalkoztatottak száma, munkaidő megoszlása szerint, fő 4. táblázat Gazdasági ág
Teljes munkaidőben foglalkoztatott
ebből nő
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat *forrás: KSH
2 762
546
Nem teljes munkaidőben Összesen foglalkoztatott 372
3 134
A munkavállalók túlnyomó részét gazdasági társaságok és szövetkezetek foglalkoztatják. Az „önfoglalkoztatás” az egyéni gazdaságokra jellemző.
Támogatás-igénylések A termőterületből mintegy 150 ezer hektárra igényelnek a gazdálkodók területalapú támogatást, mely a legnagyobb volumenű támogatási formát jelenti a mezőgazdaságból élők számára (5. táblázat). A kérelmek 84 %-át a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tanácsadói és a Nébih Földművelésügyi Igazgatóság falugazdászai adták be. A területalapú támogatásokon kívül egyéb, szintén területnagyság után igényelhető támogatások is vannak (Kedvezőtlen Adottságú Térségek támogatása, Natura 2000 területek támogatása), melyek éves szinten 290 millió forintnyi összeget hoznak a megyébe. Az állatjóléti, állatlétszám alapú, erdészeti és egyéb mezőgazdasági támogatások jelentős összegűek, évi 29-30 milliárd forintot jelentenek megyei szinten. Kiemelendő az Agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások összege, ami várhatóan az új KAP időszakban tovább növekedik. Az öt éves kötelezettséget jelentő vállalás a megyében mindössze 175 gazdálkodót érint, ennek ellenére 1,2 milliárd forint az éves, kifizetésre kerülő támogatási rész. (5. táblázat) Fontos tétel a nem termelő beruházások utáni kifizetések összege, nem nagysága, hanem jelentősége miatt: olyan fejlesztéseket tett lehetővé, melyekre a gazdálkodóknak támogatás nélkül kevéssé lett volna lehetőségük (pl. ültetvények füvesítése). A TOP-UP támogatások, azaz a nemzeti kiegészítő támogatások egyre kisebb részarányt képviselnek, legjelentősebb közülük a cukortámogatás, amelyet a korábbi cukorrépatermesztők kapnak, illetve a szerkezetátalakítási támogatások, melyeknek célja a feldolgozottság növelése.
5
Támogatási összegek, támogatott területek nagysága 5. táblázat
Vas összesen EMVA I. tengely Energiaültetvény Energia ültetvények 2010 Gyümölcs ültetvénykorszerűsítés Gyümölcs ültetvénykorszerűsítés 2011 Kertészeti ültetvények korszerűsítése, létesítése Kertészeti ültetvények korszerűsítése, létesítése 2012 Kertészeti ültetvénykorszerűsítés Kertészeti ültetvénykorszerűsítés 2011 II. tengely Agrárerdészet Agrárerdészeti rendszerek 2011 EKV EKV 2010 EKV 2011 EKV 2012 EMVA AKG EMVA AKG 2010 EMVA AKG 2011 EMVA AKG 2012 Erdészeti potenciál Erdészeti potenciál 2010 Erdő NTB Erdő NTB 2010 Erdő NTB 2011 Erdő NTB 2012 KAT Kedvezőtlen adottságú terület támogatás 2010 Kedvezőtlen adottságú terület támogatás 2011 Kedvezőtlen adottságú terület támogatás 2012 MgTE MGTE 2010 MGTE 2011 MGTE 2012
Jóváhagyott Jóváhagyott Kérelmek terület - ha összeg - Ft száma - db 536 713,26 29 600 320 893 13 647 94 995,19 3 981 968 941 1 903 27,32 76 480 205 6 3,79 0 1 3,79 0 1 16,26 22 233 248 1 16,26 22 233 248 1 7,27
23 847 222
1
7,27 0,00 0,00 87 883,06 6,38 6,38 0,00 0,00 0,00 0,00 75 272,57 24 985,82 25 282,91 25 003,84 25,70 25,70 0,00 0,00 0,00 0,00 12 076,90
23 847 222 30 399 735 30 399 735 3 828 659 194 1 114 617 1 114 617 6 279 252 3 178 247 0 3 101 005 3 614 831 757 1 129 704 495 1 239 821 649 1 245 305 613 1 331 550 1 331 550 20 714 076 13 860 567 6 853 509 0 115 403 299
1 3 3 1 133 1 1 9 2 3 4 531 181 176 174 2 2 5 2 1 2 496
4 340,25
38 422 298
189
4 480,36
47 407 922
164
3 256,29 330,26 112,82 106,34 111,10
29 573 079 41 427 029 25 045 490 16 381 539 0
143 77 22 25 30 6
NTB NTB 2010 NTB 2011 NTB 2012 III. tengely Natura 2000 Natura 2000 2010 Natura 2000 2011 Natura 2000 2012 Natura 2000 erdő 2012 TERA Kérődző szerkezetátalakítás Kérődző szerkezetátalakítás Mezőgazdasági biztosítás Mezőgazdasági biztosítás 2012 MGTE MGTE 2010 MGTE 2011 SAPS SAPS 2010 SAPS 2011 SAPS 2012 TOP-UP TOP-UP 2010 Cukor 2010 Héjas gyümölcsök 2010 Zöldség, gyümölcs és dohány szerkezetátalakítás 2010 Zöldség-gyümölcs 2010 TOP-UP 2011 Cukor 2011 Héjas gyümölcsök 2011 Zöldség, gyümölcs és dohány szerkezetátalakítás 2011 Zöldség-gyümölcs 2011 TOP-UP 2012 Bogyós gyümölcs 2012 Cukor 2012 Héjas gyümölcsök 2012 Zöldség, gyümölcs és dohány szerkezetátalakítás 2012 Zöldség-gyümölcs 2012
171,25 61,84 109,41 0,00 7 084,81 7 084,81 2 122,39 2 489,90 2 472,52 0,00 441 718,07 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 440 675,04 145 900,11 145 728,40 149 046,53 1 043,03 428,55 0,00 243,17
27 557 614 9 876 269 17 681 345 0 76 829 542 76 829 542 21 581 278 27 989 544 27 258 720 0 25 618 351 952 0 0 0 0 42 398 188 22 606 901 19 791 287 23 861 297 083 6 749 607 061 8 269 404 140 8 842 285 882 1 714 656 681 553 886 873 527 875 620 4 140 074
12 3 8 1 764 764 132 150 147 335 11 744 319 319 151 151 90 30 30 10 838 3 610 3 603 3 625 346 102 51 42
185,38 0,00 430,67 0,00 242,59
21 871 179 0 601 968 695 574 698 020 4 297 151
8 1 114 62 42
188,08 0,00 183,81 0,00 0,00 183,81
22 973 524 0 558 801 113 0 555 403 975 3 397 138
9 1 130 3 62 42
0,00 0,00
0 0
22 1
Összesen Forrás: NAK adatgyűjtés
536 713,26
29 600 320 893
13 647 7
Szántóföldi növénytermesztés Az utóbbi évek mezőgazdasági tevékenységének egyik sikerágazata. Az EU támogatások, a viszonylag magas terményárak, a megyében még elviselhető méretű aszály miatt a növénytermesztés jövedelmezősége az utóbbi években jónak mondható. A művelési ágak közül a legnagyobb volument a szántóföldi növénytermesztés jelenti. A KAP-reform (cukorkvóták bevezetése), az állatállomány csökkenése és a piaci kereslet (különösen a biodízel és bioetanol alapanyagok kereslete) a korábban megszokott sok növényre alapozott termelési szerkezetet felborította, alapvetően a négy-öt növénnyel dolgozó vetésforgót (napraforgó-kalászos-kukorica-repce) alkalmazza a legtöbb gazdaság. Emellett kisebbnagyobb területen kiegészítő növényeket is termelnek, de ezek gazdasági volumene nem jelentős. A betakarított területek nagysága évről-évre változik (6. táblázat). Az ingadozást a vis major esetek, a gazdasági éven belüli átminősítések okozzák. A szántóföldi zöldségtermesztés a megyében nem jelentős, sem a talajadottságok, sem a klímaviszonyok nem kedveznek, a néhány alföldi megyére jellemző tradíciók is hiányoznak. A humidabb klíma, az országos átlagnál kötöttebb és jobb vízgazdálkodású talajok miatt a 2012-es aszályos év Vas megyét kevésbé viselte meg. Sávokban, foltokban, de többször is érkezett a növények számára utolsó pillanatban csapadék. Az idei év az eddigi tapasztalatok alapján csapadékosnak ígérkezik. Az átlagos évi 600-700 mm csapadékmennyiségtől több éven keresztül elmaradt a megyei átlag (7. táblázat). Változó intenzitással eddig mintegy 400 mm csapadék érkezett, ami a talajok nedvességgel való feltöltése szempontjából kedvező, azonban a koncentráltsága miatt rontja a talajszerkezetet és nehezen művelhetővé teszi a kötöttebb talajokat. A nagy mennyiségű tavaszi eső nehézkessé teszi a talajmunkák elvégzését és a növényvédelmi tevékenységet is jelentősen korlátozza. Így a vis major esetek okozta terméskiesésen felül számolni kell a növényvédelmi problémák okozta terméskieséssel is. Betakarított területek nagysága, ha 6. táblázat 2001– 2006– 2005. 2010. Növény 2009 2010 2011 évek átlaga búza 38 287 36 830 35 038 36 795 39 271 kukorica 30 764 31 522 32 340 32 829 28 190 őszi árpa 7 652 6 576 6 505 6 345 6 041 tavaszi árpa 14 561 10 220 9 779 10 645 11 151 rozs 1 268 997 1 023 741 660 zab 2 908 1 926 1 794 1 979 1 254 triticale 5 190 4 996 4 011 5 350 2 962 Burgonya 681 403 305 166 149 Borsó 265 133 41 170 210 Szójabab 947 1 429 1 059 2 974 2 837 Napraforgó 6 076 8 822 8 222 10 742 10 013 Repce 5 159 14 814 15 258 18 110 17 659 Cukorrépa 4 195 1 816 567 610 476 Silókukorica 5 589 6 658 5 494 5 526 5 940 137 130 143 Betakarított terület 582 136 759 332 406 140 177 összesen *becsült adat, a teljes adatsor még nem áll rendelkezésre Forrás: KSH
Országos
2012*
38903 1063000 29274 1190000 5423 276000 10165 n.a. 607 35000 1008 53000 3412 n.a. 85 25000 143 n.a. 2225 n.a. 7312 607000 20344 167000 605 17000 5613 n.a. -
8
Lehullott csapadék, szeles napok száma Év, hónap 2000 2007 2008 2009 2010 2011
Lehullott csapadék, mm
Csapadékos napok száma
Szombathely Szentgotthárd Szombathely Szentgotthárd 544 622 78 84 603 853 131 131 692 710 136 148 616 918 151 148 738 945 144 152 525 676 107 105 Forrás: KSH
7. táblázat Szeles napok száma, szélsebesség>=10 m/s Szombathely Szentgotthárd 174 100 151 89 138 98 130 90 139 81 113 72
A szántóföldi növénytermesztés átlagai jól tükrözik a csapadékmennyiség és a napsütéses napok számának alakulását (8. táblázat). A mezőgazdaság kitettsége, a hosszú megtérülési idő, a nehezen kiszámítható piaci viszonyok mind nehezítik a gazdák helyzetét. Ezen az Agrárgazdasági Kamara szakmai tanácsadással (támogatások, növényvédelem, technológiák, stb) és képzésekkel próbál segíteni. A kockázati tényezők közül keveset lehet befolyásolni, de szakmai alapokon nyugvó fajtaválasztással, termesztéstechnológiával, tápanyag-utánpótlással és vízgazdálkodással enyhíteni lehet hatásukat. Szántóföldi növénytermesztés termésátlagai Megnevezés Búza Kukorica Őszi árpa Tavaszi árpa Rozs Zab Triticale Burgonya Borsó Szójabab Napraforgómag Repcemag Cukorrépa Silókukorica Csalamádé Lucernaszéna Vöröshere-széna
2001– 2006– 2005. 2010. évek átlaga 3 750 4 450 5 250 6 570 3 250 3 990 3 190 3 550 2 970 3 720 2 410 2 570 3 220 3 290 13 810 15 950 2 050 2 360 1 650 2 210 2 210 2 430 2 170 2 580 38 620 43 470 22 990 20 670 6 500 6 680 4 480 4 800 3 060 3 460
2009
2010
2011
4 500 7 340 3 300 3 040 4 030 2 590 2 530 15 450 1 220 2 360 2 510 2 500 50 380 25 070 11 540 5 040 2 640
4 600 7 060 4 440 4 290 4 060 3 380 3 220 11 350 2 320 2 280 2 400 2 490 55 910 22 810 14 900 4 800 3 390
4 490 7 150 4 270 4 070 3 090 2 570 3 970 16 320 2 130 2 150 2 600 2 350 55 800 26 580 19 270 4 700 3 630
8. táblázat országos 2012* átlag 2012 4012 3740 5311 3980 3871 3610 3604 n.a. 3109 2240 2999 2660 3216 n.a. 10835 20270 1860 n.a. 1894 n.a. 1996 2150 2614 2400 18806 44100 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
*becsült adat, a teljes adatsor még nem áll rendelkezésre Forrás: KSH Az értékesítési árak (9. táblázat) a tavalyi terméskiesést némiképp ellentételezték, így a gazdálkodók a kedvezőtlen helyzet ellenére is nyereséges évet zártak. 9
Értékesítési átlagárak, malmi búza: 9. táblázat Év 2010 2011 2012 Forrás: www.bet.hu
malmi búza augusztusi tőzsdei átlagára, Ft/t 40587 48330 64621
Az inputanyagok (vetőmag, műtrágya, növényvédő-szer) árának növekedése sok gazdánál problémákat okoz. A jelentősen megnövekedett műtrágyaárak miatt csökkent a felhasználás, illetve eltolódott a talajélet és –ellátottság szempontjából káros N-hatóanyag túlsúly felé. A Nhatóanyagú műtrágyák savanyítják a talajt, ez Vas megye kötött-középkötött, nagyrészt savanyú erdőtalajain olyan kedvezőtlen folyamatokat indít el, melynek kezelése, visszafordítása, az elsavanyodott talajok szerkezetének és termőképessségének visszaállítása jelentős forrásokat igényel a jövőben. A cukorgyártás megszűnésével a megye gazdálkodói már nem, vagy ésszerűtlenül magas áron jutnak hozzá a legkézenfekvőbb javítóanyaghoz, a mésziszaphoz. A gazdálkodás jövedelmezőségét erősen befolyásolja az is, hogy jelentős a bérelt területeken gazdálkodók aránya, akiknek a bérleti díjak fizetése minden évben költséget jelent. 2012. évben a súlyozott átlagos földbérleti díj a megyében 27690 Ft/ha volt (Tesztüzemi rendszer adata), de a megyében extrém magas földbérleti díjakról is van információ. (2006-ban az átlagos földbérleti díj 10460 Ft/ha volt, azaz 7 év alatt több, mint a duplájára, 264 százalékkal emelkedett a bérleti díj) Az állatállomány csökkenésével a szervestrágya használata jelentősen visszaesett.
Szőlő- és gyümölcstermesztés Vas megyében szőlő művelési ágban csaknem 1000 ha termőföld van nyilvántartásba véve (10. táblázat). Szőlő – bor közigazgatási szempontjából a borvidéki területeken belül a Ság-hegy, Kissomlyó a Somlyói Borvidék településeihez, Bérbaltavár, Nagytilaj a Zalai Borvidék településeihez, Cák, Csepreg, Felsőcsatár, Kőszeg, Kőszegdoroszló, Lukácsháza, Vaskeresztes borvidéki településként, továbbá még 85 Vas megyei település szőlőkataszteren belüli területe tartozik a Soproni Borvidék illetékességi területébe. Új telepítés az elmúlt évben nem volt, fajtaváltás 4-5 ha-on. Kivágás elsősorban a felhagyott területeken történt 5-6 ha nagyságrendben. Problémát jelent elsősorban a kisparcellás területeken a jogszabályt ellenére kivitelezett akác telepítések ügye (jogszabályi előírás szerinti hegyközségi hozzájárulás nélkül létesülnek akác fásítások, erdők). Ezzel sok kistermelő munkáját nehezítik, vagy több esetben teszik lehetetlenné a szőlőtermesztést. Esetenként jelentős vadkár keletkezik az ültetvényekben, szőlőtőke, támberendezés- károsítás, vagy az érett termés megsemmisítése révén. Fajtaösszetétel: fehér szőlő 12 %. kék szőlő 88 %. Átlagos mustkinyerés: 70 %. Átlagos értékesítési ár (ÁFA nélkül): Folyóbor (kannás, műanyag palack) 350 – 450 Ft/l. Palackos 800 -1500 Ft/palack.
10
Értékesítés: közvetlen fogyasztónak, üzletnek, kereskedőnek (értékesítési gond a kistermelőknél nem jellemzó, nagyobb vállalkozás esetén jelentős marketing munka szükséges). A termelésszerkezet átalakulásával a szőlő- és bor ágazatban tevékenykedők nagyon lassú fejlődését lehet tapasztalni. (Forrás: Kőszeg és Környéke- Vaskeresztes és Környéke Hegyközség) Szőlőterület, termésátlag 10. táblázat Megnevezés Szőlőterület, ha Termésmennyiség, t Termésátlag, kg/ha Forrás: KSH
2001– 2006– 2005. 2010. évek átlaga 1 062 984
2009
2010
2011
989
991
991
8 648
7 694
10 555
3 568
4 142
8 150
8 330
11 110
3 760
4 360
Gyümölcsösként a megyében 1800 ha van nyilvántartva, ez a szám lassan, de folyamatosan csökken, mivel az elöregedett ültetvényeket nem minden esetben telepítik újra, annak magas költsége miatt. A termésátlagokat (11. táblázat) jelentősen befolyásolja az időjárás, a tavaszi fagyok, a virágzás-terméskötés időszakában tapasztalható időjárás, majd az aszály, ami a tavalyi évben jelentősen korlátozta a tevékenység eredményességét. Az idei évben a szokatlan tavaszi időjárás, a gyümölcsösök és más haszonnövények virágzásának egyidőben történő tömeges jelentkezése, a rossz terméskötés jelzi a nehézségeket. Gyümölcsösök termésátlaga, ha 11. táblázat Gyümölcs
Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva és ringlószilva Kajszi Őszibarack Ribiszke Dió Egyéb Összesen Forrás: KSH
2001– 2006– 2005. 2010. évek átlaga 8 626 8 977 378 842 117 240 225 467 320 572 21 10 90 328 215 10 328
85 104 93 86 559 12 026
2009
2010
2011
10 063 803 239 366 543
5 396 951 503 376 686
8 925 569 174 395 700
31 26 85 95 738 12 989
172 241 85 128 498 9 036
29 22 76 138 394 11 422
A felvásárlási árak (12. táblázat) emelkedtek az elmúlt években, azonban az alacsony termésátlag és a gyenge minőség következtében a jövedelmezőség nem nőtt a gazdálkodóknál. 11
Gyümölcsök felvásárlási átlagára, Ft/kg Év 2009 2010 2011
Alma
Körte
12,9 50,50 33,00 76 38,00 66 Forrás: AKI
Cseresz -nye
Meggy
Szilva
Sárgabarack
Őszibarack
194,9 236 225
60,7 106 225
53,2 60 63
74,2 139 146
50,3 56 52
12. táblázat Szelídgesztenye 119 152 237
Dísznövénytermesztés Vas megyében komoly hagyománya van a dísznövények termesztésének. Az ország dísznövény-előállításának mintegy 25-30 %-át adja a megye. A gazdasági válság azonban itt különösen éreztette hatását: 2009-2010 évben a termelők 20-30 százalékos árbevétel visszaesést voltak kénytelenek elviselni, miközben az input költségek ennek arányában nem csökkentek. Az ágazat húzóereje az export, ami a termelés 40-60 %-ának jelent piacot. A szabadföldi termesztés 460 hektáron, az üvegházi virágtermesztés 60000 négyzetméteren történik. Az ágazaton belül lassú, de folyamatos átrendeződés érzékelhető: a kis, 5 ha alatti területtel rendelkezők feladják a tevékenységet, a közepes, 5-30 ha közötti területeken gazdálkodók pedig megerősödnek, technológiát fejlesztenek. (Forrás: Nyugat-Dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete)
12
Állattenyésztés Az állattenyésztés napjainkban a szűkebb értelemben vett agrárgazdálkodás egyik ellentmondásokkal teli ágazata. A tevékenységgel kapcsolatosan ki kell emelni a 2012. év csapadékszegény időjárását. Ami a növénytermesztésben előny - a magas terményárak - az az állattenyésztés inputjaként csökkenti a jövedelmezőséget. A júniusra aszályossá váló időjárás komoly takarmányozási gondokat okozott az állattartóknak, egyrészről takarmány-ár emelkedést és takarmányhiányt, másrészről terméscsökkenést okozva. Ez a probléma az állatlétszámokban nem látszik megjelenni, mivel a statisztikák létszámnövekedést mutatnak (13. táblázat). Ugyanakkor a létszámnövekedés jelentős részét nem a tényleges növekedés, hanem sokszor túltartás, az eddigi zömmel exportpiacok beszűkülése okozza (húsmarha törökországi exportjának leállása, juh olaszországi szállításainak elmaradása). A húsmarha átlagos felvásárlási ára 520,2 Ft/kg volt 2012-ben, ami nem, vagy alig fedezi a ráfordításokat. Állatállomány dec.1-én, ezer darab 13. táblázat 2012* 27 14 35
Megnevezés 2000 2008 2009 2010 2011 Szarvasmarha 37 27 27 27 25 Ebből: tehén 18 13 13 12 13 Sertés 85 46 38 35 35 Ebből: anyakoca 5 3 3 2 2 2,5 Juh 5 3 3 4 4 4,3 Kecske 1 2 2 2 2 n. a. Ló 2 0 1 1 1 n. a. Tyúkféle 1 432 1 038 1 317 1 045 999 n. a. Ebből: tojó 374 299 329 283 276 n. a. Kacsa 3 3 4 5 11 n. a. Lúd 1 1 1 2 3 n. a. Pulyka 1 025 1 100 784 982 719 700 Házinyúl 56 15 15 13 9 n. a. Vágógalamb 2 6 13 3 1 n. a. Méhcsalád 13 10 11 16 16 n. a. *becsült adatok Forrás: KSH A megyében 46 nagy létszámú szarvasmarha-telep van, a 2012. december 31-i állatlétszám: 221839 db volt. Ezt a számot egészíti ki a kis létszámú (háztáji) állattartás (14. táblázat). Tenyészsertés-telep 9 van a megyében, a kocalétszám 2352, hízósertés-telep: 8. A háztáji állattartás létszámaival kiegészítve a hízóállomány 30-32 ezer sertés. Szarvasmarha állomány, 2012. dec., db Nagylétszámú állattartó telepek Kislétszámú (háztáji) Összesen Forrás: NÉBIH
14. táblázat Hízó 5827
Tehén 11357
Üsző 1 év felett 4655
2342
746
2363
13699
5401
8190
13
A tejtermelő szarvasmarha-állományok egyedszáma emelkedett, ennek megfelelően a kifejt tej mennyisége is nőtt (3 %-nyi emelkedés), de még így is elmarad a 2000-2010 közötti átlagtermeléstől (15. táblázat). Az extratej értékesítési átlagára 2012-ben 88 Ft/liter volt, jelenleg 90 Ft az átlagár. Mivel egy liter tej előállításának önköltsége a jelenlegi terményárakat figyelembe véve 100 forint körül alakul, ahhoz, hogy a tejelő állományok fenntartása jövedelmező legyen, az ágazatnak támogatásra van szüksége. A tevékenység fenntartásának a folyamatos agrárműködés finanszírozásában és hangsúlyosan alacsony képzettségű, vidéki munkahelyek megtartásában van komoly jelentősége. Vágóállat és állati termék termelése, t Megnevezés Vágómarha, t Vágósertés, t Kifejt tehéntej, ezer l Tyúktojás, ezer db Forrás: KSH
2000 5 832 11 771 82 166 82 112
2008 2 893 8 655 64 273 63 460
2009 2 613 6 338 69 871 58 567
2010 2 967 6 440 66 040 60 502
15. táblázat 2011 2 885 6 288 62 715 59 785
A vágósertések felvásárlási ára emelkedett 2012-ben, ennek megfelelően a vágósertés termelői ára 388 Ft/kg volt. A rentábilis hízósertés előállítást ugyanakkor a magas önköltség kérdőjelezi meg. A vágósertés átvételével foglalkozó üzemek krízishelyzetben vannak, így a termelőknek is nehézségekkel kell megküzdeniük. Csökken a hízóba állítási kedv. A bizonytalanság miatt a sertéslétszám várhatóan csökkenni fog. A versenyképesség helyreállítása érdekében technológiai korszerűsítésekre, új genetikai vonalak tenyésztésbe vonására lenne szükség – megfelelő támogatások mellett. Az árutojás-termelő gazdaságok a tavalyi évben technológiai korszerűsítési követelményekkel és egyéb állatjóléti előírásoknak való megfelelési követelmények miatt ráfordítás növekedéssel szembesülhettek. A teljesítendő feltételek beruházási ráfordításai a tojás átlagárának kis mértékű emelkedése és a termelés növekedésének (volumenváltozás) köszönhetően kezdenek megtérülni. A tojás éves értékesítési átlagára 22,6 Ft/db volt. 2011-ben 29 telep 1.205ezer darab pulykát, 66 telep 4.733ezer húscsirkét bocsátott ki (forrás: Nébih). A megyei feldolgozóüzemek krízishelyzetével összefüggő felvásárlási problémák megjelenése komoly létszámcsökkenést eredményezhet, annak ellenére, hogy a gazdálkodók a termelés megszüntetését nem, csak volumencsökkentést terveznek. A méhészet az az állattenyésztési ág, amely egyre kiemeltebb figyelmet kap. Vas megyében az országos átlaghoz hasonlítva valamivel alacsonyabb mind a méhészek és a tulajdonukban lévő méhcsaládok száma is. A „hobbi” méhészeket (15-nél kisebb családszámmal rendelkezőket) is beleszámítva 520 fő körüli, akik évi 25.000 – 26.000 méhcsaláddal dolgoznak. Az egy méhészetben tartott méhcsaládok száma nagyon eltérő, 2 dbtól 534 db között szóródik. Az egy családra jutó méztermés átlagban megyénkben 25-40 kg/év. A tavalyi év aszályos időjárása kedvezőtlenül hatott a későnyári mézelő növények nektártermelésére. Az idei évben későn érkező tavasz, a különböző növények egyidőben történő virágzása csökkentette a méhek beporzási lehetőségét, a gyümölcsösök terméskötése ezért is gyengébb. (Forrás: Országos Méhészeti Egyesület)
14
Erdőgazdálkodás Magyarország erdőterülete az elmúlt mintegy 80 évben fokozatosan emelkedő ütemben gyarapodott. Köszönhető ez a nagyarányú erdőtelepítéseknek és fásításoknak, melyek eredményeként az 1921-ben még alig több mint 1 millió hektár erdőterületünk ma már csaknem eléri a 2 millió hektárt. Az erdőgazdálkodási célt szolgáló területek kiterjedése pedig meghaladja a 2 millió hektárt. Ennek mintegy 5%-a, 97065 ha-al Vas megye területén található. A megye 50.087 ha állami erdőterülettel rendelkezik, amelyen 23 szervezet gazdálkodik. A magán tulajdonú erdők aránya 48 %, amely az egyéb erdőgazdasági célt szolgáló területekkel együtt 46 589 ha-t tesz ki, ahol a bejegyzett gazdálkodók száma közelíti a 3200-at. (16. táblázat) Ez utóbbi adat jól rámutat a magán erdőgazdálkodás egyik nehézségére, a viszonylagos kicsi gazdálkodási méretre, mihez egy hosszú (esetenként több, mint 100 év) termelési ciklus társul. Sajnos a magán erdőterületeken belül még mindig magas, 9812 ha a kezeletlen erdőterületek mennyisége. Pozitív ösztönzéssel, a szakirányítói munka kibővítésével, támogatásával lehet a jövőben az arányt javítani. Erdőgazdálkodási területadatok, ha 16. táblázat Megnevezés
2005
2008
Erdőtervezett 96351,40 97101,54 terület összesen Kezelt erdőterület 81385,23 84819,59 Kezeletlen 14966,17 12281,95 erdőterület TI ha (érintett) 1270,70 1032,31 TI m3 19331 14210 Gyérítés ha 2384,98 2646,58 (érintett) Gyérítés m3 93287 103037 Véghasználat ha 667,03 745,42 (redukált) Véghasználat m3 207279 230233 Egészségügyi ha 330,76 147,50 (redukált) Egészségügyi m3 177476 103347 Egyéb termelés m3 3444 8346 Fakitermelés 500817 459173 Összesen Sikeres első 821,93 619,21 erdősítés Üres terület 147,21 132,74 Kötelezettség alá 5640,19 5252,78 vont terület Befejezett erdősítés 981,80 628,97 Erdősítési hátralék 26,3 33,52 Forrás: NÉBIH
2009
2010
2011
2012
97122,43 96996,88 97104,14
97065,48
85860,20 86255,47 86787,21
87253,04
11262,23 10741,41 10316,93
9812,44
1031,06 13666
1020,53 15067
1067,11 15537
1067,37 14974
3302,07
3095,69
3151,60
3320,79
111696
136865
127053
137042
772,37
847,54
832,80
840,57
250871
262418
264611
254535
30,68
15,18
21,32
9,39
47349 3373
26828 1125
27280 2814
15083 4851
426955
442303
437295
426485
750,95
457,93
462,09
706,21
128,12
181,53
138,63
195,30
5251,23
5735,45
5941,78
6289,92
818,01 44,94
575,99 11,29
642,75 28,76
652,88 40,84
15
Erdőfelújítási kötelezettség alá vont terület (a fakitermelés után, ahol jelenleg erdőfelújítási tevékenység folyik) 6290 ha, ami a vas megyei erdőterület 7%-át jelenti. Ez megfelel a fafaj, korosztály és állomány viszonyoknak. Befejezett erdősítés a 2011/2012-es tenyészeti évben 653 ha volt. Az erdősítési hátralék nem számottevő. A bejelentett fakitermelések során mintegy bruttó 432 ezer m3 faanyagot vágtak ki. Ennek 59 %-át véghasználatból, 32%-át gyérítésekből, 3-4%%-át tisztításból és egészségügyi termelésekből nyerték ki a gazdálkodók. A készletgondozó használat és a szálalás továbbra sem jelentős. A fakitermelés egésze az egészségügyi termelések az évtized közepéhez viszonyított csökkenése okán is csökkent. Ez az egészségi állapot javulását is jelzi, illetve a károsításban legérzékenyebben érintett lucfenyő térvesztését is mutatja. A megye területéről sajnos ez a fafaj lassan eltűnik. Gazdasági szempontból a megye erdőgazdálkodása stabil. A globálisan megnövekedett nyersanyag iránti igény az utóbbi időben felfelé hajtotta a faárakat. A bioenergetikai célú faanyag felhasználás robbanásszerű növekedése, a 2000-es évek elején még nehezen eladható tűzifa árát több, mint a kétszeresére emelte. A közeli felvevő piacok, a megnövekedett árak, a megye jó erdőállomány szerkezete stabil hátteret jelent a gazdálkodásnak. Az aszálykárok elmúltával gazdaságilag az egyik legstabilabb időszak az elmúl húsz évben a jelenlegi. Problémát a magán erdőgazdálkodásban az elaprózott, nehezen kezelhető tulajdonosi szerkezet, és az időszakos működés miatt fellépő forráshiány jelenti. A Natura 2000-es területek támogatása ebben a szektorban részben kompenzálja a megnövekedett társadalmi elvárások miatti természetvédelmi korlátozások miatti hozamkiesést, illetve költségnövekedést. Az erdőre a legnagyobb veszélyt világviszonylatban is és nemzeti szinten is a szegénység és a bizonytalanság jelenti, mert mindkettő a hosszú távra való gondolkodás ellen hat. Éppen ezért került az Európai Unióban a vidékfejlesztési programok közé számos erdészeti célkitűzés és elem, mert felismerésre került, hogy a vidékfejlesztés keretében van lehetőség az erdőket veszélyeztető olyan tényezők, mint a viszonylagos elmaradottság, a rossz vagy helytelen földhasználat, erőforrások túlhasználata, az infrastruktúra hiányosságai, az élhető környezet hiánya, stb. felszámolására. A jövőben is kívánatos az erdő, a földhasznosítás és a vidékfejlesztés kapcsolatának és összhangjának fenntartása mind a politika, mind a megvalósítás szintjén, mert így biztosítható az erdőre közvetlenül és közvetve ható legfontosabb tevékenységek koordinálása. Meg kell említeni az erdő- és vadgazdálkodás és mezőgazdálkodás elkerülhetetlen ellenérdekeltségét, ami a megyében lokálisan továbbra is problémát okoz, mivel a magas vadlétszám akadályát képezi az erdők felújításának, illetve természetes felújulásának, de egyes agrártermények termelhetőségét is kérdésessé teheti. Emiatt legtöbbször csak kerítés mögött újítható fel az erdő, illetve védhető meg a mezőgazdasági termény. Ez az agrárium szereplőinek jelentős többletköltséget jelent és az erdei élőhelyek beszűkülését okozza, mivel a kerítésen kívül maradt területeken a vadállomány károsítása fokozottan jelentkezik. Ez a helyzet csak az érintett mező-, erdő- és vadgazdálkodók együttműködésével kezelhető.
Vadgazdálkodás A megye 289.279 ha nettó vadászterülettel rendelkezik. Ennek 33%-a erdő, ami a nagyvad egyik legfontosabb élőhelye. Az adottságok miatt a nagyvadgazdálkodás a meghatározó a 16
területen. A megye 54 vadgazdálkodási egységén 31 vadásztársaság, 10 földtulajdonosi közösség és 13 gazdasági társaság gazdálkodik. Országos jelenség a nagyvadállomány növekedése, mely alól Vas megye sem kivétel. A kilövési adatok alapján (17. táblázat) megállapítható, hogy elsősorban a gímszarvas és a vaddisznó állománya nő, amiből a legjelentősebb mezőgazdasági kárt okozó vaddisznó létszámának erőteljes növekedése érdemel különös figyelmet. A vadászati hatóság minden lehetséges eszközzel igyekszik a vaddisznó túlszaporodását megelőzni. A kilövési tervszámok korlátlan emelését minden esetben engedélyezi, különleges rendelkezésképp e vadnál vadkármegelőzés céljából az éjszakai lámpahasználat is megengedett. A túlszaporodott vaddisznó állomány komoly állategészségügyi kockázatot is rejthet, ami az állattenyésztésre is visszahathat. A túlszaporodott gímszarvas állomány a megye egyes területén lokálisan okoz gondot, de a megye nagy részén még kezelhető szinten van. A vadkárok növekedése nemcsak és kizárólag a vadállomány terhére írható. Egyrészt a vad kiszorul természetes élőhelyéről, az erdőből, (turizmus, gombaszedés, lovaglás, kerékpározás, kvadozás stb.) és a viszonylag nyugodtabb, művelt mezőgazdasági területeken koncentrálódik. Másrészt megnövekedett mind az erdőgazdasági, mind a mezőgazdasági területeken a kerítéssel elzárt területek aránya. Ez azt eredményezi, hogy azokon a területeken, amelyek nincsenek bekerítve, megnő a vadkár veszélye, hiszen ugyanakkora vadállomány kisebb területen koncentrálódik. Terítékadatok Vas megyében Év gím dám őz muflon vaddisznó
17. táblázat 2006/07 2007/08 2008/09 2009/10 2010/11 2011/12 2012/13
2001-2005 átlag 4123 3079 100 75 4137 3833 29 18 5734 4150 Forrás: NÉBIH
3265 95 5031 27 6077
3130 174 5303 20 6697
3082 161 5250 21 7943
3722 144 5126 20 8704
4567 189 5231 22 9064
4479 192 4989 13 10990
A vadgazdálkodás éves árbevétele 853,8 millió forint, ráfordítása 820,2 millió forintot tett ki 2011/2012-es vadászati évben (forrás: OMVK Vas megyei Területi Szervezete). Ez eltörpül a növénytermesztés/erdőgazdálkodás adatai mellet, de ehhez képest elmúlt időszaki a 355,7 millió forint mezőgazdasági és 19,5 millió forint erdei vadkár mégis jelentős, aminek a rendezése vitás, kompromisszumokkal teli nehéz feladat (18. táblázat). A vadkárok forintban kifejezett növekedése nem abszolút mérőszám, mivel az emelkedésben a terményárak változása, valamint a termelési struktúra változása is szerepet játszik. (forrás: OMVK Vas megyei Területi Szervezete) Vadkár, eFt 18. táblázat 20012005 2006/07 2007/08 2008/09 2009/2010 2010/11 2011/12 2012/13 átlaga erdei vadkár 17431 3920 3086 8397 11890 17088 6835 19516 mezőgazdasági 257376 146034 188191 164071 185409 251493 310933 355747 vadkár Forrás: NÉBIH Év
17
Szakképzés A megyében működő mezőgazdasági oktatási intézmények mindegyike létszámproblémákkal küzd: a csökkenő gyerekszám és a szakma kevéssé népszerű volta miatt a beiskolázás egyre nehezebb. Az ipar területén megszokott és jól működő tanulószerződéses rendszer Vas megyében nem működik, az elmúlt három év alatt — információink szerint — nem kötöttek ilyen szerződést. Az évközi és nyári gyakorlatok elvégzéséhez elegendő az „együttműködési megállapodás”, így a gazdák nem látják értelmét a tanulószerződés megkötésének. Egyre nagyobb jelentőséget kap azonban a megyében a mezőgazdasághoz kapcsolódó felnőttképzés. A változó gazdasági környezet és jogszabályi háttér egyre több gazdálkodót kényszerít rá, hogy továbbképezze magát, akár OKJ-s végzettséget (mg. vállalkozó, aranykalászos gazda, mg. gépkezelő stb.), akár iskolarendszerű képzésen kívüli (növényvédőszer felhasználó) végzettséget szerezzen. Éves szinten jelentős létszám, 4-500 gazdálkodó tesz szert felnőttképzés keretében új ismeretekre.
Szombathely, 2013. június 12.
Dr. Póczik István elnök
18
