Háttérdokumentum Komárom-Esztergom megye intelligens szakosodási stratégiájának

Háttérdokumentum Komárom-Esztergom megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához

2014. szeptember

Tartalom

1.

Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából.............................................................................3

Alapvetés............................................................................................................................................5 2.

SWOT elemzés ............................................................................................................................5

3.

Lehetséges megyei jövőkép.........................................................................................................8

3.1. Tervezett beruházások, fejlesztési irányok, kezdeményezések.................................................... 11

2

1. Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából

Jelen háttéranyag Komárom-Esztergom megye intelligens szakosodási stratégiához(S3) kapcsolódó prioritásainak kialakításához kíván segítséget nyújtani. Az intelligens szakosodási stratégiák az Európai Bizottság kezdeményezésére készülnek Európa-szerte nemzeti és területi szinten annak érdekében, hogy a Strukturális Alapok felhasználása hatékonyabbá váljon, valamint fokozható legyen a szinergia a különböző közösségi, nemzeti és regionális szintű szakpolitikák, illetve a köz- és magánforrásokból finanszírozott beruházások között. Az intelligens specializáció keretében azonosításra kerülnek minden térség egyedi jellemzői és értékei, a folyamat pedig segít rámutatni az egyes térségek versenyelőnyeire, felsorakoztatva a regionális szereplőket és erőforrásokat egy, a kiválóságra épülő jövőkép mögé. A dokumentum, alapozva a korábban már elkészült megyei helyzetelemző és stratégiai dokumentumokra összefoglalja a megye adottságait, lehetőségeit, fejlesztési szükségleteit. A megye alapvető gazdasági mutatói régiós és országos szinten is kiemelkedően jó értéket mutatnak (bruttó hazai termék, munkanélküliségi ráta). A megyének sikerült kihasználnia a rendszerváltás után kiváló földrajzi fekvését, azonban a fenntartható gazdasági fejlődéshez szükséges felsőoktatási kapacitások kiépítése nem kellő mértékben sikerült. A megye innovációs teljesítménye szinte minden mutató alapján messze elmarad az országon belüli gazdasági súlyánál, és a szolgáltatások súlya a megye gazdasági teljesítményén belül a legalacsonyabb az országban. Ez azt mutatja, hogy a megye gazdasága olyan, alapvetően feldolgozóipari tevékenységekre épül, melyek kevéssé K+F intenzívek, hozzáadott értékük relatíve alacsony. A K+F mutatók időbeli változása azt mutatja, hogy ez a helyzet nem javul, ami egy hosszabb távon fenntarthatatlan gazdasági teljesítményt, a növekedési lehetőségek beszűkülését vetíti előre. Ennek veszélyét jelentősen növeli, hogy a megtelepült nemzetközi nagyvállalatok helyi beszállítói kapcsolatrendszere alacsony szintű, így relokációjuk sokkal könnyebben megtörténhet, és sokkal valószínűbb. Ez a megye gazdaságának sérülékenységét okozza. A megye, csak akkor lesz képes fenntartani jelenlegi előkelő helyét az országos rangsorban az egy főre jutó GDP-t illetően, ha sikerül a K+F+I tevékenységet és az ehhez szükséges felsőoktatási bázist tovább fejlesztenie. E mellett szükséges a helyi KKV-k több területen történő fejlesztése (együttműködés, menedzsment, innovációs potenciál, exportképesség stb.), de ezzel párhuzamosan további nemzetközi vállalatoknak a térségbe vonzása is fontos lenne, illetve ez utóbbiak közül a K+F+I orientált tevékenységeket a megyébe telepítők preferálása. E vállalatok jelenléte számos területen jelentene fejlődési lehetőséget a hazai vállalatok számára, aminek azonban feltétele az aktív együttműködés, kapcsolódás ezen vállalatok tevékenységéhez, valamint mélyebb integrálásuk a megye gazdaságába.

3

A megyei stratégiai dokumentumok alapján a megyében az alábbi ágazatok megjelenése, koncentrációja erős, melyek alapul szolgálhatnak az intelligens szakosodás irányaihoz is:

-

járműgyártás, mechatronika, elektronika, híradástechnika, gépipar, szerszámgyártás, élelmiszeripar, zöldgazdaság, kreatív ipar, gyógyszeripar, logisztika, vegyipar.

4

Alapvetés JELEN DOKUMENTUM AZ S3 FOLYAMAT HÁTTÉRANYAGA, AMELYET KIZÁRÓLAG A NEMZETI SZAKOSODÁSI STRATÉGIA MEGALAPOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SEGÉDLETKÉNT KELL ÉRTELMEZNI. A BENNE TALÁLHATÓ INFORMÁCIÓK NEM HATÁROZNAK MEG SPECIALIZÁCIÓS IRÁNYOKAT, KIZÁRÓLAG A FOLYAMATBAN EDDIG KÉSZÜLT DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSAI. AZ ALÁBBI FEJEZETEK A MEGYÉT ÉRINTŐ REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS STRATÉGIA (2013) VONATKOZÓ FEJEZETEINEK EGYES, RELEVÁNS RÉSZEIT TARTALMAZZÁK.

A háttértanulmány létrehozáskor az alábbi forrásokat használtuk fel: - Komárom-Esztergom Megye Területfejlesztési Koncepció, Helyzetfeltárás - Komárom-Esztergom Megye Területfejlesztési Program Stratégiai és Operatív Programja és a 2014-2020 közötti időszakra szóló operatív programokhoz kapcsolódó részdokumentumok - Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához, Komárom-Esztergom megye - Közép-Dunántúl intelligens szakosodási stratégiája (RIS3)

2. SWOT elemzés 1. táblázat: Komárom-Esztergom megye innovációs fókuszú SWOT analízise

Erősségek

Gyengeségek

 A megye kiváló geopolitikai helyzetű, európai fejlődési zónák, közlekedési folyosók érintik, azok kiaknázható metszéspontjában található.  A megye gazdasági szerkezet-váltással kapcsolatos hajlandósága, adaptációs készsége és képessége magas.  A megye gazdasági fejlettség mérésére általánosan használt mutatók értéke és azok dinamikája tartósan magasabb az országos átlagnál, köszönhetően a megyében tradicionálisan jelen lévő külföldi működő tőkét vonzó nagyvállalati struktúrának.  A megyét nemzetközi összehasonlításban is kedvező általános foglalkoztatási mutatók jellemzik.  Kiemelkedő jelentőségű pán-európai közlekedési folyosók mentén fekszik, keleti fele a Budapesti, nyugati része a Győri agglomeráció

 A megyén belüli gazdasági potenciál eloszlása területileg egyenetlen.  Nem kellőképpen szolgáltatás-orientált gazdasági szerkezet.  A megye fejlettsége döntően ipari fejlettséget jelent, más ágazatokban korántsem jelenik meg ilyen markánsan, a tömegtermelésnek köszönhető gyors fejlődés további lehetőségei kimerültek.  A nagyvállalatok aránya rendkívül alacsony, ugyanakkor a foglalkoztatottak kétharmadát ezek a vállalatok foglalkoztatják. Mivel többségük multinacionális vállalat, ez egyoldalú külső függőséget jelent.  A KKV szektor fejlettsége jelentősen elmarad a nagyvállalatokéhoz képest, a hazai KKV-k csak kis hányada tud beszállítói szerepkörhöz jutni,

5

része, területének nagyobb részén a dinamizáló tényezők (forgalmi folyosó, városok) egyenletesen oszlanak el.  A megye gazdasági szerkezetében, foglalkoztatottságában a tőkeintenzív, exportorientált, korszerű ipari tevékenységek (jármű, gyógyszer, gépipar, elektronika) meghatározó szerepet töltenek be, a K+F+I területén jelentős a vállalkozói szféra szerepvállalása.  Számos ipari park és fejlesztésre alkalmas barnamezős terület található a megyében, a hagyományos iparágak többsége prosperál, technológiai fejlesztésekkel alapozzák meg versenyképességük fenntartását.  A megye a megújuló energiapiac egyik éllovasa, a hagyományos erőműveket a legszigorúbb környezetvédelmi elvárásoknak megfelelően lépésről lépésre korszerűsítik.  Erős ipari vállalati kultúra, termelés és export.  A külföldi befektetők regionális jelenléte meghatározó.  A megyei innováció menedzsment szervezeti és együttműködési rendszere kialakult, a vállalkozások számára könnyen elérhetően nyújt értéknövelt szolgáltatásokat.

a megyében alacsony a vállalkozási hajlandóság.  A szakképzés nem megfelelően szolgálja a vállalati, befektetői igényeket, alacsony a felsőfokú képzési oktatási kapacitás, hiányzik az ipari potenciált kiszolgáló helyi felsőfokú műszaki képzés.  Alacsony a K+F ráfordítások értéke és a K+F tevékenység, az abban foglalkoztatottak száma pedig csökken.  Öregedik a népesség, növekszik a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok leszakadása, kirekesztődése.  Az ipari parkok szolgáltatásaikat, hálózati együttműködésüket, tematikus szegmentációjukat tekintve fejlesztésre szorulnak.  Az inkubáció tevékenységei szerint az általános inkubátorok a jellemzőek, a technológiai inkubáció jelenléte kevéssé domináns.  A megye innovációs, K+F tevékenysége lényegesen kisebb országon belüli relatív gazdasági súlyánál.  A megyében a tudományos kutatói szféra és a gazdaság közötti kapcsolat hiányos, a régióban található gazdasági szereplők, különösen a kisés középvállalkozások tevékenysége kevésbé innováció és K+F orientált.  A megyében gyenge a kapcsolat az innovatív nagyvállalatok és a helyi kis- és középvállalkozói szféra között.  A megyében működő felsőoktatási intézmények intézményesült kapcsolatai fejlesztésre szorulóak, a megye felsőoktatási kapacitása, képzési kínálata továbbra is hiányos, kutatóintézeti háttere fejlesztésre szorul.  A helyi mikro-, kis- és közepes vállalkozások technológiai színvonala általában alacsony, korszerűtlen eszközállománnyal rendelkeznek.  A megyén belüli fejlettségi különbségek, innovációs hatótényezők közötti belső eltérések nagyok.

6

Lehetőségek

Veszélyek

 A megye versenyképességének és gazdasági megújulását segítő vonzerejének nemzetközi megítélése pozitív.  A gazdaságfejlesztési stratégiákban felértékelődött a hálózati együttműködésen, innováción, és tudáson alapuló fejlesztés; s a különböző szintű politikák (nemzeti, EU) és a támogatási rendszerek is kiemelten preferálják ezeket.  A vállalati stratégiákban világszerte tapasztalható a stratégiai szövetségek, a tartós együttműködések és kooperációk felértékelődése.  A megye neve jól cseng az európai feldolgozóipari körökben.  A megyében működő felsőfokú oktatási intézmény markánsan fejlődik, építi a megyén belüli és kívüli kapcsolatait.  A megyében megtalálhatók a klaszteresedés csírái (járműipari és fémipari klaszter szerveződött, kevés agrárvállalkozás tagja megyén kívül szerveződött klaszternek).  EU 2020 stratégia illetve hosszú távú országos szakpolitikai célok és a megyei érdekek egybeesnek (Kárpát-medencei kapcsolatok, húzóágazatok), az OTK-ban megjelölt 10 stratégiai ágazat közül a megye hét ágazatban is érintett.  Nőnek az európai ráfordítások a mezőgazdasági, élelmiszeripari és energetikai K+F és az innováció területén.  A multinacionális vállalatok jelenléte nemzetközi tendenciákat tekintve tovább erősíti a helyi gazdaság integrálódását a globális gazdaságba, a fejlett technológiák meghonosítását, a korszerű menedzsment és vezetési módszerek elterjedését.  Jellemző Európai folyamatok: a dezindusztrializáció (az ipar lassú térvesztése), a tercierizáció (a szolgáltatóipar gyors túlsúlyba kerülése a gyáriparral szemben), a technológiai váltás (tudásiparok, képzettség, új technológiák alkalmazása), a decentralizáció (helyi döntések szerepe, verseny az erőforrásokért) a

 A kedvező és relatíve olcsó bérterületre és bérmunkára alapozott, tömegtermelésre épülő gazdasági fejlődés lehetőségei a megye számára fokozatosan kimerülnek.  A bérmunka jellegű kevésbé innovatív tevékenységek háttérbe szorulását nem követi új, magasabb hozzáadott értéket képviselő külföldi működő tőke beáramlás.  A „társadalmi- gazdasági- vállalkozói” kultúrán alapulóan jelenlévő, külföldi működő tőkére alapozott gazdaságszerkezet hosszú távon való fennmaradása.  A megyében megtermelt jövedelem külföldre áramoltatása.  Országos összehasonlításban romló versenypozíció (beruházások, ezer lakosra jutó ipari termelés, ipari export, aktivitási ráta).  A gazdasági teljesítményhez képest nem növekedik a vállalkozási hajlandóság, a megye szélsőségesen kitett a nemzetközi tőke ingadozásainak, jelentős városok – Komárom, Esztergom – léte túlontúl egy-egy multinacionális vállalkozástól függ.  A megyében gyengülnek a K+F bázisok, a piaci ingadozások gyengítik a megye innovációs teljesítményét, mivel a meglévő potenciálok néhány nagyvállalatnál koncentrálódnak.  Az új finanszírozási környezetben a meglévő felsőfokú oktatási intézmény ellehetetlenülhet.

7

megye meglévő, de több tekintetben hiányos szolgáltatási infrastruktúrájának lehetőségét hordozzák. Forrás: saját szerkesztés

3. Lehetséges megyei jövőkép

A megye jövőképe, „Stabilan az élvonalban”, három általános célt integrál:  



egyrészt a kedvező trendek, folyamatok fenntartását, folytatását, másrészt a megye globális kitettségének mérséklését - a helyi adottságok, erőforrások korábbiaknál sokkal hatékonyabb, fenntartható hasznosításával és a nem befolyásolható trendekhez való alkalmazkodással, harmadrészt azon konfliktusok kezelését, hiányok felszámolását, melyek a kedvező trendek, folyamatok fenntartását akadályozzák, vagy akadályozhatják a jövőben.

A megye innováció-orientált jövőképe a következőképpen hangzik: "Komárom-Esztergom megye kedvező gazdasági potenciálját megtartva, a tudásintenzív tevékenységek szerepét növelve, továbbá a közösségi hálózatokat erősítve hosszú távon is fenntartható, versenyképes, a közép-európai gazdasági térben meghatározó szerepet betöltő nyitott, befogadó megyévé váljon."

A jövőképhez kapcsolódóan az alábbi általános, átfogó célok kerülhetnek meghatározásra: "A megye fejlesztés-stratégiai célja a hagyományos gazdaságfejlesztési szempontok mellett az innováció összetett szempontrendszerének kiterjesztése a régiós gazdaság egészére és a társadalmi fejlődés meghatározó területeire, végcélként kitűzve a régióban élők életminőségének folyamatos javítását." Ennek megfelelően a megye innováció-orientált jövőképéhez kapcsolódó stratégiai célja a következő lehet: "Komárom-Esztergom megye célja jelenlegi fejlődését meghatározó, illetve feltörekvő ágazatainak innováció vezérelt fejlesztése, az ehhez kapcsolódó infrastruktúra megújítása, a tudástermelés és hasznosítás előtérbe helyezése, valamint a hálózatosodás erősítése. Emellett cél az innováció társadalmi szempontjainak erősítése, valamint a fenntartható növekedést támogató horizontális eszközök integrálása."

8

A fenti célt a következő, innováció-orientált részcélok megvalósításával tartjuk reálisnak elérni:

 A megye K+F hatékonyságának, erőforrásainak és háttérfeltételeinek differenciált fejlesztése, amely kiterjed a hagyományos, feltörekvő, illetve kiegészítő gazdasági ágak és a társadalmi tevékenységek infrastrukturális ellátottságának növelésére is.  A megyében működő vállalatok innovációs képességének fejlesztése, a tudástermelés, technológiatranszfer, és tudás hasznosítást segítő feltételrendszer biztosítása.  Az innovációkat segítő partnerség és hálózatok fejlesztése; megyén belüli és kívüli, a megye adottságaihoz igazodó együttműködések támogatása.

Az S3 stratégia kialakítása megköveteli, hogy új prioritások kialakítása során az alábbi lépések megtétele elengedhetetlenül szükséges. A 3. táblázat a jövőképhez és a célokhoz kapcsolódva megtervezett lehetőségeket , esetleges intézkedéseket foglalja össze.

2. táblázat: Komárom-Esztergom megye intelligens szakosodási stratégiájának prioritásai FŐBB TERÜLETEK, LEHETSÉGES KITÖRÉSI PONTOK 1. A Közép-Dunántúl gazdasági teljesítmé- 2. Feltörekvő iparágak in- 3. A fenntartható rényét meghatározó ipar- nováció orientált fejlesz- giófejlesztést támoágainak innováció tése gató innovációk orientált fejlesztése

4. Az innováció társadalmi szempontjainak fejlesztése

FŐBB TERÜLETEKKEL KAPCSOLATOS, SZÓBA JÖHETŐ CÉLOK, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK 1.1 A jelenleg domináns üzleti, infrastruktúra központú inkubációs tevékenységek fenntartása mellett a technológiai inkubáció szerepének erősítése, ezzel pedig a hazai induló, jelentős K+F+I tevékenységet végrehajtó vállalkozások támogatása.

3.1 Az agrár ágazat2.1 A feltörekvő ágaza- hoz kapcsolódó adotttokban működő vállalkoságok jobb 4.1 Felsőoktatási K+F+I zások számára olyan kihasználása a K+F+I infrastruktúra fejleszszolgáltatás orientált alkapacitás fejlesztétése a vállalkozói igékalmazott kutatási infra- sén, valamint a teljes nyek struktúra kialakítása és termelési és értékefigyelembevételével. bővítése, amely saját fej- lési láncok támogatálesztéseiket támogatja, sán keresztül. megalapozza.

9

2.2 A vállalkozások kuta1.2 A vállalkozói és ku- tás-fejlesztés infrastruk- 3.2 A K+F infrastruktató/felsőoktatási in- túrájának létrehozásához túra közösségi célokat tézményi K+F a kutatás-fejlesztési célo- figyelembe vevő meginfrastruktúra célirá- kat szolgáló tudományos osztása, hasznosításányos bővítési, kihaszná- eszközök és berendezénak optimalizálása. lási hatékonyságának sek, kísérleti rendszerek, növelése. tesztkörnyezetek létrehozása.

4.2 A képzési és munkaerőpiaci kereslet és kínálat összehangolását támogató eszközrendszer kialakítása és működtetése.

3.3 Az idegenforga1.3 A tudástermelést és lom egyedi és újszerű tudástranszfert támo- 2.3 Az új technológiák és termékeihez és szol- 4.3 A magasan képzett gató tevékenységek termelési eljárások dön- gáltatásaihoz kapcso- fiatal (vállalkozói és kutatói) munkaerő helyerősítése, elsősorban a tően induló vállalkozálódó lehetőségek ben tartása, meglévő hálózatokra sokhoz köthető nagyobb mértékű kitámogatása. támaszkodó hatékony finanszírozási feltételei- használása, az ezekprojektfejlesztési tevének biztosítása. hez kapcsolódó kenység segítségével. ösztönző rendszer kialakítása. 4.4 Hatékony, igény2.4 A régió szempontjá3.4 Regionális cél1.4 Az iparági klaszteból gazdasági diverzitást rendszerhez igazodó, alapú regionális közösrek bázisán a maga hozbiztosító új ágazatok tá- innovációt támogató ségi szolgáltatásfejleszzáadott értékű tési eszközrendszer mogatása, nemzetközi finanszírozási elemek termékek beszállítói hákialakítása. piacaik kialakítása és bő- kialakítása és működlózatának fejlesztése. vítése. tetése. 2.5 A környezetbarát 3.5 A vállalkozások technológiák széles körű elterjesztésének támoga- nemzetközi piacbővítési lehetőségeinek tása. támogatása. 3.6 Az innovációhoz kapcsolódó tudatformálás és népszerűsítő kezdeményezések erősítése.

10

3.1. Tervezett beruházások, fejlesztési irányok, kezdeményezések

A megye jövőképe, és az abból levezetett innovációhoz kapcsolódó céljaihoz kapcsolódóan a következő fejlesztési elképzelések léteznek, különböző előkészítettségi szinten:

Megye agrárinnovációs szerepvállásának fokozása és a kisalföldi integráció felkarolása, továbbfejlődés ösztönzése Megyei programmenedzsment szervezet innovációs ügynökségének tevékenysége: agrárinnovációval foglalkozó szervezetek felkutatása, tevékenységük nyomon követése, hálózatépítés, népszerűsítés, az agrárium és élelmiszeripar elismertségének javulásért folytatandó PR tevékenység.

Fenntartható típusú üvegházfejlesztés K+F pilotprojekt geotermikus hőtermelő rendszerre felépítve Geotermikus energia kapacitást nyújtó rendszerre épülő, innovatív növénytermelő üvegház komplexum. még nem használt technológia; Közel 10 hektár méretű üvegház várhatóan 30 főt meghaladó új munkahely.

Recirkulációs, intenzív halnevelő rendszer felépítése, kísérleti projekt Szent István Egyetemmel közös kísérleti projekt, 6 új munkahely, 1 millió kg minőségi halhús évente

Kreatív ipar megerősítése (Alkotó inkubátorház) A projekt célja, hogy szorosabb kapcsolat alakuljon ki a kreatív területeken dolgozó szakemberek köreiben. Továbbá a kreatív ipar szakmai koordinálása és a kreatív ipari folyamatok generálása.

Tatabánya székhelyű vállalkozások K+F+I, telephely és eszközfejlesztése A csomagba foglalt projektek a térség kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeit helyezik előtérbe, támogatásra kerül a helyi vállalkozások, vállalati együttműködések, közösségek kialakítása. Továbbá, a gyakorlati képzőhelyek létesítése, működtetése. Az aktívan fejlődő gazdasági környezet kialakítása érdekében szükségessé vált a KKV-k versenyképességének támogatása, piacra jutásuknak elősegítése, továbbá nélkülözhetetlen a K+F+I vállalkozások fejlett infrastrukturális lehetőségeinek megteremtése.

11

Az oroszlányi ipari park területének bővítése, kiszolgáló létesítményeinek fejlesztése M1Datapark Ipari és Kutatás-fejlesztési, Információ-technológiai Park létrehozása Az M1-Datapark Ipari és Technológiai Park projekt környezetipari és IT szinergiákon alapuló beruházások, fejlesztések, innovációs lehetőségek kihasználásának összessége. E fejlesztési elképzelés következtében az érintett települések/kistérség gazdasági potenciálja jelentős mértékben emelkedni fog. A fejlesztés a terület teljes rehabilitációját tartalmazza a már meglévő fejlesztéseken túl, azaz alapinfrastruktúra és út kiépítését, valamint termelő beruházások számára csarnokok építését és gépbeszerzést.

SmartCity – Intelligens Tematikus Park létrehozása Intelligens, élhető, smart város-modell és családi látogatóközpont felépítése alapvetően bemutatva a jövő technológiáit, energiahatékony működtetés alapelveit és bemutatva egy város üzemeltetésének összefüggéseit. Smart mintaprojektek bemutatása gyakorlatban, interaktív városüzemeltetési és információ-technológia óra valamennyi általános – és középiskolása számára (osztálykirándulások ideális célcsoportja), családi esemény.

Kis szériás és prototípus gyártásra alkalmas ultrahangos és összeszerelő laboratórium kialakítása Egyedi és kis szériás gyártásra optimalizált laboratórium kialakítását ahol az említett cégek prototípusait, elő gyártmányait esetleg a már kifutott termékek pótalkatrészeit le tudják gyártatni. A laboratórium alkalmas lenne a legkülönfélébb ultrahangos hegesztések, ultrahangos vágások elvégzésére, kézi vagy robotot általi alkatrész beültetésre illetve az elektronikai, autóipai és gyógyászati, gyógyszeripari cégek részére.

Nanocsöves műanyag gyártási technológiájának kidolgozása a Veszprémi Egyetemmel együttműködve A Veszprémi Egyetemmel együttműködve egy kutatás-fejlesztési projekt keretén belül szeretnénk kidolgozni a nanocsöves műanyagok gyártási technológiáját. A nanocsöves műanyag ötlete a Veszprémi egyetemen született meg. Szén nanocső hozzáadásával a műanyagok tulajdonságai alapvetően megváltoznak. Szilárdságuk megnő, és ami a legérdekesebb, a nanocső arány egy bizonyos tömegszázalék felet elektromosan vezetővé teszi a műanyagot. Célunk, hogy a pályázat keretén belül nanocsöves műanyagok felhasználási területeit felkutassuk illetve egy olyan hatékony és olcsó gyártástechnológiát dolgozzunk ki amivel ezeket a nagyon különleges fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkező műanyagokat gyártani lehet. Műanyag mintagyártó sor megépítése.

12

Technológiai innováció fejlesztés megerősítése, üzleti inkubációs ház létrehozása az innovációs inkubációs központ tevékenységeit. struktúrája: a) PV, HCPV, CSP napenergetika b) bioenergetika (biogáz projekt, biogáz tevékenységek) c) termográfia, termográfiai hő térképek elemzése, energetikai hatékonysági tervek kidolgozása, működtetési szabályzat szerint d) IT szolgáltatást szervező team működtetése, internetes műszaki adatbankok eléréséhez való lehetőség biztosítása e) kísérleti alkotó innovációs laboratórium működtetése

13