Háttérdokumentum Heves megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához
2014. szeptember
Tartalom Tartalom .............................................................................................................................................2 1.
Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásához ...........................................................................3 Alapvetés ........................................................................................................................................6 2. Tervezett fejlesztési prioritások ...................................................................................................7 2.1.
Az egyes tervezett fejlesztési területek: ...............................................................................7
2.2.
Ágazati szerkezet (kiemelve az innovatív ágazatokat)...........................................................9
2.3.
K+F potenciál ..................................................................................................................... 12
3. K+F+I helyzetelemzés .................................................................................................................... 13 3.1 SWOT elemzés ........................................................................................................................ 13 3.2 Innovációs kezdeményezések .................................................................................................. 15 3.2.1 Ipari parkok ...................................................................................................................... 15 3.2.2 Klaszterek ......................................................................................................................... 15 3.2.3 K+F+I együttműködések ................................................................................................... 16 3.2.4 A megyére ható más kutatások ......................................................................................... 18 4. Lehetséges megyei jövőkép ........................................................................................................... 19 4.1 Lehetséges jövőkép ................................................................................................................. 19 4.2 Javasolt cél .............................................................................................................................. 20
2
1. Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásához Jelen háttéranyag Heves megye intelligens szakosodási stratégiához (S3) kapcsolódó prioritásainak kialakításához kíván segítséget nyújtani. Az intelligens szakosodási stratégiák az Európai Bizottság kezdeményezésére készülnek Európa-szerte nemzeti és területi szinten annak érdekében, hogy a Strukturális Alapok felhasználása hatékonyabbá váljon, valamint fokozható legyen a szinergia a különböző közösségi, nemzeti és regionális szintű szakpolitikák, illetve a köz- és magánforrásokból finanszírozott beruházások között. Az intelligens specializáció keretében azonosításra kerülnek minden térség egyedi jellemzői és értékei, a folyamat pedig segít rámutatni az egyes térségek versenyelőnyeire, felsorakoztatva a regionális szereplőket és erőforrásokat egy, a kiválóságra épülő jövőkép mögé. Megvizsgáltuk Heves megye adottságait. Ennek során megállapítottuk, hogy a megye térszerkezete és fejlettségi szintje kétarcúságot mutat. A Pest megyéhez közel eső, valamint az M3-as autópálya melletti Gyöngyös-Hatvan térségeinek központi települései, valamint a megyeszékhely és közvetlen környezete fejlett, a megye többi része az országos átlagnál lényegesen fejletlenebb. Ugyan a megyében a városi népesség aránya (69,6 %), átlagosnak tekinthető az országban, az urbanizáció foka nem jelenti a fejlett, városiasodott környezet megjelenését, több kisváros hiányos funkciójú, külsejében falusias megjelenésű. A legszegényebb térségek a megye déli és északi területeire összpontosulnak. A megye északi része a Mátra és a Bükk hegyvidéke, valamint a déli területek egyaránt perifériának minősülnek. Az északi határmentiség nem eredményez térségi dominanciát, sokkal inkább perifériára szorulást jelent. Munkaerőpiacát kettősség jellemzi: a megye fejlett középső - az M3-as autópályához és a megyeszékhelyhez közeli - területeken élők képzettsége megfelelő, amíg a fejletlen északi és déli peremterületeken lakó népességé nem kielégítő. A lakosság gazdasági aktivitása alulmarad az országos átlagtól, a munkanélküliség, pedig folyamatosan az országos átlagot jóval meghaladó mértékű. Magas az általános iskola 8 osztályt be nem fejezők száma és a legfeljebb 8 osztályt elvégzők aránya is 45%. A megye lakossága az utóbbi 30 évben folyamatosan csökken. Heves megye az ország gyengén fejlett megyéje, az itt előállított egy főre jutó GDP mintegy 1,8 millió forintot tett ki 2011-ben, amellyel az országos átlag alatt helyezkedik el, ugyanakkor a régión belül Nógrád és Borsod-Abaúj_Zemplént megelőzve a legfejlettebb megyének számít 3
az egy főre jutó bruttó össztermék terén. A térség leszakadása (az országos átlagoz képest) 1980-tól kezdve megszakításokkal folyamatos. A rendszerváltást követően a 2000-es évek közepére indult kissé fejlődésnek, de a gazdasági válság hatására a javuló tendencia megtört. A mélypontot 2007-ben érte el. Többféle módszerrel elemezve a megye gazdaságának jelenlegi és lehetséges domináns ágazatait megállapítható, hogy az alábbi tevékenységek megyei koncentrációja jelentős, illetve többek között a következő ágazatok válhatnak egy szakosodási stratégia alapjává: az energiatermelés, a gép-, feldolgozó- és élelmiszeripar. Heves megye az ország egyik legfejletlenebb kutatás-fejlesztési régiója. 2010-ben ÉszakMagyarország csupán a GDP-je 0,63%-át fordította kutatás-fejlesztésre, így a GDP arányos kutatás-fejlesztési ráfordítás messze az országos átlaga alatt van. A Norria által összeállított abszolút innovációs index alapján Heves megye a stagnáló megyék közé tartozik. A régióban a Miskolci Egyetem mellett a megye két felsőoktatási intézménye (az egri Eszterházy Károly Főiskola és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola) is fontos szerepet tölt be a K+F+I tevékenységben, az elmúlt években nőtt ezen a téren az aktivitásuk, illetve forrás abszorpciós képességük, a megye kiemelkedő tudásbázisai. A hasznosítási oldalon azonban komoly problémával szembesülünk: kis számban vannak jelen a gazdasági húzóágazatokban tevékenykedő nagyvállalatok. Hiányoznak a gyártó, fejlesztő multinacionális cégek, melyek alvállalkozói láncokon, beszállítóikon, beszállítói hálózataikon keresztül dinamizáló hatást gyakorolhatnának egy szélesebb vállalkozói körre. A megyei ipar fejletlensége erőteljes gátló tényező az innovációra nézve. A SWOT analízis elkészítése után láthatóak a megye adottságai, erősségei, melyekre építeni lehet, valamint gyengeségei, amelyeken javítani kell. Ezek alapján került meghatározásra a megye egy lehetséges jövőképe:
„Heves megye természeti erőforrásainak magasabb szintű, hatékonyabb, és fenntartható hasznosításával, a tradicionális és az intelligens szakosodás kapcsán kiemelt iparágainak és ágazatainak versenyképes fejlesztésével a környezetét meghaladó mértékű ütemben növekedhessen, a tudásteremtő K+F intézményeivel jobban bekapcsolódhasson az európai munkamegosztásba, húzóágazatait tekintve ismert és elismert innovációs központtá váljon.” 4
Heves megye 2014 - 2020 közötti időszakra vonatkozó, kidolgozandó intelligens szakosodási stratégiájának átfogó célja: „A kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység célrendszereinek kijelölésével és fókuszálásával, a keret- és környezeti feltételrendszerek folyamatos javításával, a tudásteremtés, tudás- és technológia transzfer, valamint tudáshasznosítás célirányos működtetésével és fejlesztésével, a hálózatos kapcsolatok által elérhető szinergiák kihasználásával, növekedjen a régió-, és a régióban működő vállalkozások gazdasági versenyképessége, biztosítva a gazdasági növekedés fenntarthatóságát.” A megyei stratégiai dokumentumok alapján a megyében az alábbi ágazatok megjelenése, koncentrációja erős, melyek alapul szolgálhatnak az intelligens szakosodás irányaihoz is: 1. A megye kiemelt ipari ágazatainak fejlesztése az üzleti környezet javításával. 2. Helyi adottságokra épülő, fenntartható turizmusfejlesztés. 3. Versenyképes agrárium, helyi termék központú vidékfejlesztés. 4. Értéktudatos és befogadó társadalom megteremtése. 5. Város-vidék kapcsolatok környezettudatos fejlesztése. A korábbi stratégiai dokumentumok áttekintése alapján a megyében a fejlődés bázisául szolgáló kiemelt technológiai ágazatok a következőek lehetnek: -
az energiatermelés,
-
a gép-, feldolgozóipar és
-
élelmiszeripar.
Az információs kommunikációs technológiák nem jelennek meg külön kulcságazatként, mivel azokra inkább, mint egy platform technológiára tekintünk, amely minden kiemelt ágazathoz kapcsolódik. Fejlesztése ugyanakkor kulcsfontosságú és a fejlődés alapfeltételei adottak a megyében. Az intelligens szakosodási stratégia kidolgozásának elősegítésére készült háttérdokumentum során figyelembe vettük a kapcsolódó EU-s, nemzeti, regionális és megyei stratégiai dokumentumokat. A megye lehetséges kitörési pontjai konzisztensek a Horizont 2020 és EU2020 irányaival, a „Befektetés a jövőbe” Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia célkitűzéseivel.
5
Alapvetés JELEN DOKUMENTUM AZ S3 FOLYAMAT HÁTTÉRANYAGA, AMELYET KIZÁRÓLAG A NEMZETI SZAKOSODÁSI STRATÉGIA MEGALAPOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SEGÉDLETKÉNT KELL ÉRTELMEZNI. A BENNE TALÁLHATÓ INFORMÁCIÓK NEM HATÁROZNAK MEG SPECIALIZÁCIÓS IRÁNYOKAT, KIZÁRÓLAG A FOLYAMATBAN EDDIG KÉSZÜLT DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSAI. AZ ALÁBBI FEJEZETEK A MEGYÉT ÉRINTŐ REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS STRATÉGIA (2013) VONATKOZÓ FEJEZETEINEK EGYES, RELEVÁNS RÉSZEIT TARTALMAZZÁK.
6
2. Tervezett fejlesztési prioritások A Regionális Innovációs Stratégia a prioritásain keresztül fejti ki hatását, melynek meghatározó gondolati csoportosítása a tudásáramláshoz kapcsolódik. Kiemelten kezeli a nemzetközileg versenyképes tudásbázisok kialakítását, azaz a tudásteremtést, a tudás megfelelő szintű és minőségi átadását, azaz a tudástranszfert, valamint a megszerzett tudás gazdaságban és társadalomban történő hatékony felhasználását. Ugyanakkor ennek a tudásáramlási folyamatnak érdemes olyan medret szabni, ami a fenti kihívásokkal összhangban a vállalkozások K+F+I potenciáljának, és képességének növekedését, a hálózatosodás feltételeinek technológia-, és tudásintenzív fejlesztésének elősegítését is szolgálhatja. Ez a folyamat sokkal magasabb színvonalon és hatékonysággal mehet végbe, ha egy megfelelően kialakított innovációs infrastruktúra, szolgáltatási-, és finanszírozási rendszer támogatja és a környezete is befogadja., ezért a környezeti feltételrendszereket is fejleszteni szükséges.
2.1.
Az egyes tervezett fejlesztési területek:
1. A vállalkozások K+F potenciáljának, innovációs képességének, hálózatosodási feltételeinek, tudás- és technológia-intenzív, valamint foglalkoztatást növelő fejlesztésének elősegítése A fejlesztési terület célja: Ösztönözze a gazdaságban hasznosuló alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységeket, amelyek a vállalkozások, a felsőoktatási intézmények, a kutató intézetek, és a hídképző intézmények közötti együttműködéseken alapulnak. Ehhez teremtődjenek meg a modern és korszerű technológiák telepítésének műszaki és környezeti feltételei, a hálózatosodás lehetőségei, továbbá az innovációs folyamatok eredményeként létrejövő termékek, technológiák, módszerek, és eljárások piacra vitelének feltételrendszerei. 2. Innovációs infrastruktúra, szolgáltatások és finanszírozási rendszer fejlesztése A fejlesztési terület célja: Annak a feltételrendszernek a kialakítása, amely a szükséges infrastruktúrák, a szolgáltatási és kiemelten a finanszírozási háttérrendszerek biztosításával elősegítheti azt, hogy a régió vállalkozásai az innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységük során hozzáférhessenek a megfelelő eszközökhöz, szakmai ismeretekhez, tudáshoz, anyagi7
és szellemi, valamint pénzügyi erőforrásokhoz. A kutatás-fejlesztéshez és innovációhoz kialakított infrastruktúra az elérhető legkorszerűbb színvonalat jelentse, kihasználva az IT adta lehetőségek keretein belül a hálózatba kapcsolódás és elérhetőség lehetőségét, biztosítva ezzel az európai és más területek legkorszerűbb infrastrukturális eszközrendszereinek az elérését. 3. Környezeti kapcsolatok és feltételrendszerek fejlesztése, globális kapcsolódás A fejlesztési terület célja: Elősegíteni és fejleszteni a vállalkozások tágabb környezeti tényezőit annak érdekében, hogy az innováció, az innovatív tevékenység a szűkebb és tágabb környezet részéről is elfogadásra, befogadásra kerüljön, megteremtve azt a környezeti hajtóerőt és feltételrendszert, amely a vállalkozások körében az innovatív vállalkozások minél nagyobb számban történő kialakulását, létrejöttét, hatékony és sikeres működését tudja elősegíteni. Meg kell teremteni az Európai Unió K+F és innovációs folyamatai számára közvetlenül fenntartott pályázati rendszerekből a régió számára minél több forrás intézményes lehívásának (pályázati alapon történő hozzáférésének) kereteit. Alakuljon ki egy társadalmi háló annak érdekében, hogy nőjön a kutatás-fejlesztés és innováció támogatottsága, ismertsége és elismertsége, illetve meg kell teremteni az ehhez szükséges információtechnológiai és marketing eszközrendszert. A társadalmi innováció keretében a társadalmi tényezőkben rejlő energiák felszabadítása a gazdaság mobilizálása érdekében, valamint az életkörülmények javítása és a foglalkoztatási lehetőségek kiaknázása a versenyszféra és a közszféra által lefedetlen területeken.
Heves Megye Területfejlesztési Programjában meghatározott fejlesztési célok, és az azok elérése érdekében kidolgozott prioritásokat és intézkedéseket az alábbiakban mutatjuk be: 1. Prioritás A megye kiemelt ipari ágazatainak fejlesztése az üzleti környezet javításával Az 1. prioritáson belüli intézkedések: Üzleti környezet javítása, a vállalkozások versenyképességének növelése Energetikai szerkezetváltás a klímavédelem és stabil enegriagazdálkodás megteremtése az energiaimport függőség csökkentése érdekében Élelmiszeripar kapacitás- és minőségfejlesztése 2. Prioritás: Helyi adottságokra épülő, fenntartható turizmusfejlesztés A 2. prioritáson belüli intézkedések: 8
Versenyképes turisztikai kínálat megteremtése Húzó turisztikai ágazatok minőség és kapacitásfejlesztése 3. Prioritás: Versenyképes agrárium, helyi termék központú vidékfejlesztés A 3. prioritáson belüli intézkedések: A klímaváltozáshoz alkalmazkodó, versenyképes agrárszerkezet létrehozása A helyi termékek versenyképességének növelése termékpálya modellek kialakításával 4. Prioritás: Értéktudatos és befogadó társadalom megteremtése A 4. prioritáson belüli intézkedések: A munkaerőpiacra történő visszatérés elősegítése Egészséges társadalom kialakítása A társadalmi befogadás erősítése a foglalkoztathatóvá válás elősegítésével A sport, a mozgás, mint az egészséges élet nélkülözhetetlen alappillére Korszerű gyakorlati tudás biztosítása, valamint a kultúra szerepének növelése a térségi identitás erősítésében 5. Prioritás: Város-vidék kapcsolatok környezettudatos fejlesztése Az 5. prioritáson belüli intézkedések: Az elérhetőség feltételeinek javítása Stratégiai erőforrások megóvása, természet- és környezetvédelem Fenntartható település- és térszerkezet Infokommunikációs fejlesztések
2.2.
Ágazati szerkezet (kiemelve az innovatív ágazatokat)
A gazdasági fejlődésben meghatározó a főváros közelsége, a kelet-nyugati irányban húzódó M3 autópálya által biztosított jó elérhetőség. Erre és a feldolgozóipari gyártási tapasztalatokra építve települtek meg nagyrészt zöldmezős beruházásokkal a tőkeerős, főleg külföldi tulajdonú vállalkozások, stabilizálva a gazdasági növekedést a Hatvan-Gyöngyös-Eger tengelyen. Húzóágazatai az energiatermelés, a gép-, feldolgozó- és élelmiszeripar. A természeti, kulturális és épített környezet egyedülálló adottságainak (Mátra, Mátraderecskei 9
Mofetta, Bükk, Tisza-tó, Eger, jelentős termál és gyógyvíz készlet) köszönhetően kiemelkedő a turizmus jelentősége. Északi, jellemzően aprófalvas Bélapátfalvai és Pétervásárai kistérségeinek népességmegtartó ereje gyenge. A bruttó hozzáadott érték (kibocsátás – folyó termelő-felhasználás) Észak-Magyarországon 2010-ben 2069 milliárd forint volt, amelyből 1211 milliárd (58,5%) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 605 milliárd (29,3%) Heves megyében, 253 milliárd (12,2%) Nógrád megyében keletkezett. A bruttó hozzáadott érték gazdasági ágak szerint Heves megyében: Ágazat
e Ft
%
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
21 398
3,53%
Ipar
181 583
29,99%
Ebből: feldolgozóipar
123 066
20,33%
Építőipar
24 451
4,04%
Kereskedelem; szállítás, raktározás; szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás
76 661
12,66%
Információ, kommunikáció
5 676
0,94%
Pénzügyi, biztosítási tevékenység
10 900
1,80%
Ingatlanügyletek
42 995
7,10%
Szakmai, tudományos, műszaki, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem;
oktatás;
humán-egészségügyi
szociális ellátás Művészet és szabad idő; egyéb szolgáltatások
és
20 907
84 143
3,45%
13,90%
13 628
2,25%
605 408
100,00%
Magyarországon 2010-ben közel 700 ezer vállalkozás működött, ennek 8,51%-a, összesen 59.280 vállalkozás Észak-Magyarországon található. Régiónkban a legtöbb vállalat Borsod-
10
Abaúj-Zemplén megyében működik (32.090 szervezet). A megszűnt vállalatok száma 2010-ben minden megyében meghaladta az újonnan alapított vállalkozások számát. A régió társas vállalkozásainak több mint 93%-a mikrovállalkozás, tehát kevesebb, mint 10 főt foglalkoztatott. A társas vállalkozások 5,5%-a, összesen 2176 szervezet kisvállalatnak minősül. Régiónkban 2010-ben 355 középvállalat és 63 nagyvállalat működött. Tulajdonosi szerkezet szerint a régióban a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma 2007 óta folyamatosan növekszik, 2010-ben 764 volt, amely a regisztrált vállalkozások 1,03%-a. A legtöbb esetben (63,48%) a külföldi érdekeltségű vállalkozások kizárólag külföldi tulajdonban voltak, a szervezetek 21,86%-a többségében külföldi, míg 14,66%-a többségi belföldi tulajdonú. A régió innovációs folyamatai szempontjából a vállalatok és vállalkozások két meghatározó csoportját különböztethetjük meg. Az egyik az integrációra képes, a régió gazdasági eredményeit lényegesen befolyásoló, döntően nagyvállalati kör. A másik a KKV szektoron belül az innovatív vállalkozások köre. Országosan az 500 legnagyobb nyereséget elért vállalat közül a 2011. évi adatok szerint 6 található Heves megyében (, a régióban pedig összesen 18). A régió 18 vállalatából 4 található az energetikai, 6 a járműipari, 1 nagykereskedelmi, 2 elektronikai, 3 vegyi-, gumi és műanyagipar, és 2 fémfeldolgozás ágazatában. Az 500 legnagyobb árbevételt elérő cég esetében 31 található régiónkban (Borsod-Abaúj-Zemplén (23), Heves (5), Nógrád (3)). Ágazati megoszlásukat tekintve 8 járműipari, 6 energetikai, 5 vegyi-, gumi és műanyagipari, 3-3 elektronikai és nagykereskedelmi, 2 gépgyártás, valamint 1-1 szolgáltatási, kiskereskedelmi, élelmiszer-, dohány és mezőgazdasági és fémfeldolgozási ágazatokban található. A régiónak az utóbbi néhány évben elért innovációs eredményeit meghatározóan az innovációra fordított, innovációs célra a térségbe vonzott támogatások mutatják. Az innováció támogatása az utóbbi években döntően két forrásból, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv, majd 2011-től Új Széchenyi Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának 1. prioritás forrásából történt. Ezek mellett még egyéb jogcímeken, illetve más forrásokból is van lehetőség az innováció ösztönzésére, de a régió szempontjából ezek bírnak nagyobb jelentőséggel. A régióba 2007. és 2012. között K+F+I céllal vállalkozások számára valamivel több, mint 40 milliárd forint érkezett, és több mint 500 projekt részesült támogatásban.
11
2.3.
K+F potenciál
A versenyképesség szempontjából meghatározó az innovációs potenciál, az új tudás létrehozásához szükséges képesség, mellyel a terület földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően rendelkezik. A vállalkozások innovációs tevékenységét, illetve kutatásfejlesztési aktivitását jelentősen befolyásolja a térségben lévő innovációs környezet. Az Észak-magyarországi régió K+F+I teljesítőképességet befolyásoló keresleti- és kínálati oldal kérdőíves formában történő felmérésére 2010-ben került sor. Magyarországon a K+F+I területén jól kirajzolódó területi különbségek figyelhetők meg. A K+F tevékenységre erőteljes területi koncentráció jellemző, Budapest dominanciája mutatkozik meg. A kutatóhelyek közel fele Közép-Magyarországon működik, ahol − a számíto létszám alapján – a kutatók több mint 60%-a dolgozik, és az összes hazai K+F ráfordítás majdnem kétharmada is ide köthető. Az innováció szempontjából meghatározó a K+F ráfordítások szerepe. A nagyobb kutatásfejlesztési ráfordítások hozzájárulnak az innovációs aktivitás növeléséhez. A GDP arányos K+F ráfordítások tekintetében európai viszonylatban Magyarország teljesítménye gyenge. Míg Európa északi államai (Finnország, Svédország, Dánia) a GDP több, mint 3%-át fordítják kutatás–fejlesztésre, addig hazánkban az ilyen irányú kiadások mindössze a GDP közel 1%-át teszik ki. A magyar régiók tekintetében a legjobban teljesítő Közép-Magyarország a GDP 1,5%át, míg Észak-Magyarország csupán 0,63%-át fordította erre a célra 2009-ben. A régión belül a K+F kiadások több mint fele Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez, közel 40%-a pedig Heves megyéhez kötődik. A megyében a 2005 és 2009 közötti időszakban a K+F-re fordított kiadások emelkedtek, ám a közel 5000 millió Ft-ot elérő 2009-es év után a válságnak is köszönhetően 2010-re alig kétharmadára esett vissza az ilyen irányú ráfordítások értéke, mely alapján a gyengébben teljesítő térségek között van. A K+F ráfordítások jelentős részét a költségek teszik ki, a beruházási célú kiadások még a legkedvezőbb évben, 2008-ban is alig érik el a 20%-ot. Heves megye gazdaságában a kutatás-fejlesztés-innováció csekély mértékben van jelen. A megye gazdasági teljesítménye az Észak-Magyarországi régión belül a legjobb, viszont országos viszonylatban a kevésbé fejlett térségek közé sorolható.
12
3. K+F+I helyzetelemzés Jelen fejezet feldolgozásánál az alábbi forrásokat használtuk fel:
Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020)
Heves
Megye
Önkormányzatának
megbízásából
készített
Heves
Megye
Területfejlesztési Programja (2014-2020) Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2001. és 2011. évi népszámlálási adatok és
elemzések
3.1 SWOT elemzés 1.
2.
3.
4.
5.
Erősségek Az ország két legmagasabb hegysége a Bükk és a Mátra (a 800 méter feletti részek 90%-a) lényegében itt található (Magashegyi klíma); A Mátra és Bükk, illetve Aggteleki Karszt közötti terület természet-közeli állapota; Európai viszonylatban is kiemelkedő geotermikus adottságok: geotermikus grádiens kedvező, egyik legkutatottabb terület (Eger-demjéni kőolajmező); Mátraaljai és Egri Borvidéket teljesen, Bükkaljai-t részben magába foglalja a megye; Tisza-tó, Tisza folyó léte;
Gyengeségek 1. Elégtelen infrastruktúra a Bükki Nemzeti Park és a Tisza-tó, megye északi, déli fele megközelítésére;
2. Illegális fakitermelések számának növekedése, különösen a hegyvidékeken; 3. Tisza-tó eliszaposodása;
4. Mol Nyrt. elhúzódó mező-fenntartó bányászati tevékenysége (Eger-demjéni kőolajmező); 5. Tényleges hatékony összeköttetés hiánya Miskolccal, Szlovákiával; 6. Közigazgatás, bíróságok, rendőrség, önkormányzatok szakmai felkészültség szerint átlagos összetételű személyi állománya; 7. Fenti szervek, hatóságok gyakran nem támogató hozzáállása belföldi vállalkozásokhoz és innovációhoz; 8. Önkormányzatok többségének tényleges szakmai koncepciótlansága, sodródása; 9. Borvidékek – általában való – leépülése, mozaikszerű fejlődése; 10. Műemlékek többségének hanyatlása;
6. Egy nemzeti park (BNP) léte, két nemzeti park (Aggtelek, Hortobágy) közvetlen közelsége; 7. Főváros, Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza közelsége; 8. Ukrán, orosz, lengyel, román tranzit útvonal áthaladása; 9. Szlovákia közelsége; 10. Hitéleti központ; 13
11. Történelmi hírnév; 12. Jó kapcsolat Lengyelországgal és Törökországgal; 13. Szakrális múlt;
11. Hitéleti aktivitás csökkenése; 12. Szakrális múlt feltárásának, propagálásának hiánya; 13. Önkormányzatok közötti alacsony szintű együttműködés; 14. Vállalkozások egymás közötti minimális együttműködése
14. Két főiskolából adódó jelentős felsőoktatási potenciál Lehetőségek
Veszélyek
1. Két újabb nemzeti park (Mátra, Tisza); 2. Tisza-tó bővítése;
1. Szakmailag legerősebb személyek nem csillapodó elvándorlása, ennek következtében minden területen leépülési spirálba kerülés;
3. Hanyi-Tiszasülyi Vésztározó turisztikai célú tóvá alakítása; 4. Nemzeti parkok összekötése Egerrel és egymással: kerékpárút, közút; 5. Nemzeti parki turizmus és ökoturizmus fenntartható fejlesztése; 6. Természet-közeli állapotú területeken biogazdálkodási övezetek létrehozása; 7. Geotermikus alapú turizmus fejlesztése; 8. Észak-dél közlekedési folyosó kiépítése; 9. Turizmusban és felsőoktatásban szláv rész-orientáció, együttműködés; 10. Borvidékek turisztikai összekapcsolása;
2. Új vállalkozások máshol való alapítása; 3. Gazdaságilag hatékonyabb belföldi vállalkozások elvándorlása, 4. Történelmi hírnév elsorvadása;
5. Borvidékek marginalizálódása;
6. Tisza-tó hanyatlása; 7. Községek esetén erősebb, városok esetén gyengébb népességcsökkenés, növekvő elvándorlás, népesség kontraszelekciója; 8. Meglévő infrastruktúra és intézményhálózat fenntarthatatlansága, leépülése
11. Hitéleti turizmus fejlesztése; 12. A két főiskola együttműködése; 13. Szakrális turizmus fejlesztése; 14. Múzeumi és egyéb együttműködés Lengyelországgal és Törökországgal; 15. Táji identitás növelése 16. A lakosság egészségi állapota javul
14
3.2 Innovációs kezdeményezések 3.2.1 Ipari parkok Az ipari parkok Észak-magyarországon döntően barnamezős, illetve zöldmezős beruházással jöttek létre, jelentős pénzügyi támogatást élvezve mind centralizált, és decentralizált valamint uniós pályázati forrásokból. Az ipari parkok egy része hazánkban még nem nyújt széles körű innovációs szolgáltatásokat a betelepült vállalkozások számára. Ennek egyik oka, hogy jelenleg a vállalkozások fizetőképes innovációs igénye rendkívül alacsony, ezért üzleti alapon gazdaságosan igen nehezen működtethetők az innovációs szolgáltatások. Egyes ipari parkokban működnek műszaki fejlesztéssel foglalkozó mikro- és kisvállalkozások, amelyek főtevékenységük mellett innovációs szolgáltatásokat is nyújtanak a parkba betelepült vállalkozásoknak. A K+F+I tevékenységet végző ipari parkokban a beruházások értékénél komoly aránytalanságokat tapasztalunk: az összes régióból (beleértve Közép-Magyarországot is) két régió – a Közép-Dunántúl és Nyugat Dunántúl – beruházásai a teljes magyarországi beruházások 2/3-át (1571 millió Ft-ból 1031 millió Ft-ot) teszik ki. 3.2.2 Klaszterek Az Észak-magyarországi régióban viszonylag magas a kialakult klaszterek száma, és döntő mértékük Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. Bár ezek közül kevés az innovatívnak tekinthető klaszter, összetételük, és a klasztert alkotó vállalatok ágazati besorolása mutatja azokat a meghatározó elemeket, amelyek a domináns iparágak, specializáció, stb. tekintetében figyelembe vehetők. A klasztert alkotó vállalatok ágazati besorolásának elemzése mutatja, hogy a legnagyobb számban azok a vállalkozások vannak a hálózatokban is jelen, amelyek a régió gazdasági súlypontjait, preferált területeit képviselik. Az akkreditált innovációs klaszterek címet azon klaszterek nyerhetik el, melyek kiemelkedő innovációs- és exportlehetőségekkel rendelkeznek. Jelenleg 21 ilyen klaszter van hazánkban, ezek régiós eloszlásának vizsgálatakor megállapíthatjuk, hogy a Dél-Alföldön (7 db, ebből Csongrád megyében 5 db) több ilyen klasztert találunk, mint a teljes Dunántúlon (KözépDunántúlon 4 db, Dél-Dunántúlon 2 db, míg Nyugat-Dunántúlon egy ilyen sincs). A klaszterek átlagos méretét tekintve is le van maradva a Dunántúl (átlagosan 31,8 tag/klaszter) a keleti régiókhoz (39 tag/klaszter) és Közép-Magyarországhoz (41,5 tag/klaszter) képest is. Észak-
15
magyarországon egy akkreditált klaszter van jelenleg, az Észak-Magyarországi Informatikai Klaszter. (Az előző értékelési ciklusban még ide tartozott az ENIN Környezetipari Klaszter is.) Az Észak-Magyarországi Informatikai Klaszter ezt a stratégiailag kiemelten fontos iparágat az utánpótlás képzés területén is felkarolta: a tagvállalataik és a régió felsőoktatási intézményeinek aktív közreműködésével az elmúlt években az utánpótlásképzésben is aktív szerepet vállalt magára. Életre hívva a Navigátor mentorprogramot több olyan rendszeresen megrendezésre kerülő rendezvénnyel segíti a munkavállalók és a munkáltatók közötti távolság redukálását, mint az évente két alkalommal jelentkező IT+ előadássorozat, a minden évben ősszel jelentkező szakemberek széles körét vonzó ITrend konferencia. A klaszter a hallgatóknak szervezett különféle versenyeken rendszeresen a házigazda szerepét vállalja magára. A naprakész tudás megszerzését ipari eszközök laborokba telepítésével segíti, ezzel is növelve a felsőoktatási intézményekből kikerülő fiatal szakember eladható, versenyképes szaktudását, így azok ismereteik révén méltón képviselhetik a régiót. A tagvállatoknál végzett munkaerő-igényfelmérést követően olyan oktatási csomagokat, továbbképzési programokat határoztak meg, amelyek a régióban végzett szakembereknek a régióban történő elhelyezkedését segíti elő. Természetesen kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység több klaszter keretében is folyik, azonban ezek a klaszterek belső összetételüket, a tagvállalatok tevékenységét, besorolását, export teljesítményét tekintve nem tudtak az akkreditációs feltételeknek megfelelni, viszont számukra is nyitva áll minden lehetőség
3.2.3 K+F+I együttműködések Észak-Magyarország legfontosabb adottsága és egyik legnagyobb kapcsolati lehetősége egyben, a határ-menti pozíció. Maga a folyamat önmagába tér vissza, a versenyképesség, a felzárkózás feltételrendszerének megteremtésén keresztül a gazdaság valamennyi területén (innováció a humán szférában, életminőség, gazdaságfejlesztés) átívelve hozzájárul a régió nemzetközi ismertségének növeléséhez és az együttműködésekben résztvevő új és lehetséges partnerek megnyeréséhez. A NES-t (Nemzetközi Együttműködési Stratégia) megalapozó helyzetfeltáró kutatás legfőbb eredményei: 16
A kapcsolatok jellegét tekintve a felmérés az alábbi összefüggésekre világított rá: a kérdőívet kitöltő szervezetek 82%-a rendelkezett működő nemzetközi kapcsolatokkal, amelyeknek 57%-a állandó együttműködés, főként testvérvárosi jellegű. 39%-ra jellemző
program/projektjellegű
együttműködés.
Nemzetközi
kiállításokon,
vásárokon, bemutatókon 32% vesz részt. Egyéb típusú nemzetközi kapcsolattal (pl. befektetés-ösztönzés) a szervezetek 29%-a, hálózati együttműködéssel pedig 13%-a rendelkezett.
A stratégiai partnerségeket és a régióban működő cégek gazdasági aktivitását vizsgálva arra a következtetésre jutunk, hogy a külföldi érdekeltségű cégek legnagyobb része; 37%-a Szlovákiához kötődik. A rangsor második helyén Németország áll, 15%-kal, őt Románia követi 14%-kal. Ugyancsak jelentős gazdasági kapcsolatrendszer fűzi a régiót Franciaországhoz és Ukrajnához. A felmért gazdasági érdekeltségek száma alapján szintén jelentős a Lengyelországhoz, Csehországhoz és Ausztriához kötődő cégek száma is.
Észak-Magyarország 8 területi együttműködési programban vesz részt (ERDF támogatás: 386 millió euró): 2 bilaterális határon átnyúló együttműködési program más tagországokkal (Szlovákia, Ukrajna, Románia) és két transznacionális együttműködési program: Közép-Európa Program és Dél-Kelet Európa Transznacionális Együttműködési Program. Továbbá a négy Interregionális Együttműködési Programban: INTERACT, URBACT, ESPON, INTERREG IVC. Továbbá, az ország részt vesz két IPA Határon Átnyúló Programban tagjelölt és potenciális tagjelölt országokkal. Az Európai Vidékfejlesztési Alap által támogatott projektek kivitelezésében ÉszakMagyarország aktívan részt vesz, amelyből automatikusan következik, hogy a határ menti területek kiterjedt partneri hálóval rendelkeznek, illetve nemzetközi szinten aktívan részt vállalnak az adott régió társadalmi-gazdasági fejlődésében. A nemzetközi együttműködési programokban már csekélyebb a régió szereplőinek részvétele, ezek a részvételek többnyire a tudáscentrumokhoz és regionális ill. önkormányzati szereplőkhöz kapcsolódnak. Az Észak-magyarországi régió esetében a hosszú határszakasz, valamint a történelmi hagyományok miatt kiemelt jelentősége van a szlovákiai kapcsolatrendszernek. A kétoldalú
17
(HU-SK), valamint a négyoldalú (HU-SK-RO-UA) nemzetközi pályázati rendszerek
jó
lehetőséget nyújthatnak a határon közvetlenül átnyúló fejlesztések megvalósításához. A HU-SK határon átnyúló együttműködési programban való részvételre a régió mindhárom megyéjének szervezetei jogosultak. A program keretében 2013-ig négy pályázati felhívás jelent meg. A benyújtott pályázatok közül 462 projekt került támogatásra, amelyek közül 109 pályázat esetében (23,6%) volt régióbeli szervezet a vezető partner. A HU-SK-RO-UA határon átnyúló együttműködési program keretében a régióból csak Borsod-Abaúj-Zemplén megye szervezetei voltak jogosultak pályázni. Itt lényegesen kisebb aktivitás volt tapasztalható a 92 támogatást nyert projektből csak 5 esetében volt régióbeli partner.
3.2.4 A megyére ható más kutatások A megyére az alábbi, más megyében lévő intézményekben végzett kutatási témák, projektek hatnak jelentős mértékben (az országos hatásúnak megjelölt kutatások kivételével): A kutatási téma / a kutatási projekt címe
Tudományági besorolása
Ágazati besorolás
In és szalag reinsertios készülék kifejlesztése
3.2. Klinikai orvostudományok 2.11. Multidiszciplináris műszaki tudományok 2.11. Multidiszciplináris műszaki tudományok 1.5. Biológiai tudományok
Orvosi eszközgyártás Gép, gépi berendezés gyártása
Papírmentes gyártáskövetés
Termelésütemező rendszer fejlesztése
Holtfa felmérése az Északi középhegységben
Kezelt és felhagyott cser- és kocsánytalan tölgy uralta erdők faállományának és gyepszintjének összehasonlító elemzése Környezeti radonmérések
Új kihívások a szőlőbetegségek növényvédelmében
18
Gép, gépi berendezés gyártása
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 1.5. Biológiai Mezőgazdaság, tudományok erdőgazdálkodás, halászat 1.2. Fizikai Környezetvédelem, tudományok vízellátás, megújuló energia 4.1. Mezőgazdaság, Növénytermesztési erdőgazdálkodás, és kertészeti halászat tudományok
4. Lehetséges megyei jövőkép 4.1 Lehetséges jövőkép Heves megye középtávú, 2014-2020 időszakra vonatkozó jövőképe az alábbiakban fogalmazható meg: A megye természeti erőforrásainak magasabb szintű, hatékonyabb, és fenntartható hasznosításával, a tradicionális és az intelligens szakosodás kapcsán kiemelt iparágainak és ágazatainak versenyképességi szempontú fejlesztésével a környezetét meghaladó mértékű ütemben növekedjen, tudásteremtő intézményeivel jobban bekapcsolódhassanak az európai munkamegosztásba, húzóágazatait tekintve ismert és elismert innovációs központtá váljon. A lehetőségek részletesebben kifejtve: -
A megye földrajzi-, valamint a tradicionálisnak tekinthető iparágai adottságainak kihasználásával növekszik a megye és a régió versenyképessége, a hozzáadott érték előállításának, valamint a tudásalapú és high-tech iparágak dinamikus növekedésére, az exportképes nagyvállalatok, a tudás intenzív KKV-k, és a gyors növekedésre képes start-up vállalkozások teljesítményére alapozottan.
-
A gazdaságfejlesztés fókuszterületeit az intelligens szakosodás alapján kijelölt stratégiai kitörési intézményeinek,
pontok
jelentik,
alapozva
kutatóintézeteinek
növekvő
a megye innovációs
felsőfokú
oktatási
teljesítményére,
támaszkodva a magasan képzett, kreatív humán erőforrás potenciálra. -
A határ menti-, és más stratégiailag fontos régiókkal kialakuló kapcsolatokra alapozottan gazdaságilag fejlődő határ menti térség alakul ki, kihasználva a geográfiai és térszerkezeti adottságainkat, amely intenzívebben kapcsolódik be az európai munkamegosztásba.
-
A rendelkezésre álló természeti erőforrások magasabb szintű, fenntartható módon történő hasznosításával növekszik a saját bázisú energia előállítás, törekedve a megújuló energiahányad emelésére, amivel a megye a „zöldülő” gazdaság egyik fontos szereplőjévé válik, megőrizve az élhető környezetet, valamint a megfelelő szintű életminőség biztosíthatóságát.
-
A jövő kihívásaira (vízkészlet gazdálkodás, élelmiszer ellátás és élelmiszerbiztonság, energiaellátás) - kihasználva a megye adottságait - megfelelő választ tudunk adni a K+F+I folyamatok eredményes felhasználásával. A régió természeti környezetének,
19
mint erőforrásnak az egyre nagyobb arányú kihasználásával új súlypontok képződnek a hagyományos ipari ágazatok mellett. -
A növekvő versenyképesség, és innovációs teljesítmény bővülő foglalkoztatottságot eredményez.
A jövőkép alapján rögzíthető az eléréséhez szükséges célrendszer.
4.2 Javasolt cél Figyelembe véve a megye gazdasági-társadalmi helyzetét és a tervezési időszak stratégiai kereteit, a regionális stratégia javasolt átfogó célja: A kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység célrendszereinek kijelölésével és fókuszálásával, a keret- és környezeti feltételrendszerek folyamatos javításával, a tudásteremtés, tudás- és technológia transzfer, valamint tudáshasznosítás tudatos működtetésével és fejlesztésével, a hálózatos kapcsolatok által elérhető szinergiák kihasználásával, növekedhessen a megye-, és a megyében működő vállalkozások gazdasági versenyképessége, fenntarthatóvá téve a gazdasági növekedést is. Az átfogó cél elérése érdekében építeni lehet a megye ipari, gazdasági hagyományaira, tudásbázisaira és figyelembe vehetőek a természeti, kulturális adottságait. A fejlesztési célok eléréséhez a gazdasági szereplők együttműködésének ösztönzése mellett fontos az üzleti infrastruktúra, a szolgáltatások (beleértve a turisztikai, kereskedelmi, stb.) fejlesztése, a természeti értékek, kulturális- és ipari örökség fenntartható hasznosítása, a területi különbségek mérséklése. Az átfogó cél elérésének érdekében intézkedésként preferálható a megye gazdasági centrumaiban tervezett fejlesztések oly módon, hogy a centrumok gazdasági potenciálja minél nagyobb mértékben növekedhessen, húzó hatást gyakorolva ezzel a periférikus területek fejlődésére is. (High-tech fejlesztések.) A megye fejlesztéspolitikai céljait figyelembe véve az erőforrás koncentráció, valamint a kritikus tömeg biztosíthatósága érdekében az intelligens specializáció elveinek megfelelően többek között koncentrálni kell a célkitűzéshez kapcsolódó technológiai és iparági területeken. Ennek megfelelően összefoglaló táblázatban szerepeltetjük az eddigi stratégiai dokumentumok által jelzett ágazati és iparági preferenciákat.
20
