HEVES MEGYE SZÁMOKBAN
2013
Tartalom
Főbb jellemzők. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 1. Népesség, népmozgalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 2. Munkaerőpiac . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 3. Egészségügy, baleset . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 4. Szociális ellátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 5. Oktatás, kultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 6. GDP, kutatás-fejlesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 7. Gazdasági szervezetek, beruházás . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 8. Mezőgazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 9. Ipar, építőipar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 10. Lakás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 11. Turizmus, kereskedelem, vendéglátás . . . . . . . . . . . . . . . . 24 12. Környezet, infrastruktúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Heves megyei portré . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Adottságok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Társadalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 Gazdaság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 Kiemelt értékünk. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 A történelmi egri borvidék. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
– 0 .. + ...
Jelmagyarázat A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő. A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad. Az adat nem ismeretes. Előzetes adat. Nem közölhető adat.
Megjegyzések A 2013. évi adatok általában előzetesek. A kiadványban felhasznált adatok csoportosítása mindig az adott év január 1-jei állapotának megfelelő területi beosztás szerint történt. A részadatok összegei a kerekítések miatt eltérhetnek az összesen adatoktól. A százalék- és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt. A módszertani információk és a fogalmak magyarázata megtalálható a Központi Statisztikai Hivatal honlapján.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
Főbb jellemzők
Megyelista
Heves megye BP BÁ
Budapest Bács-Kiskun
Megyeszékhely
Eger
Terület, km2
3 637
Települések számaa) BA
Békés
BO
BorsodAbaújZemplén
CS
Fejér
GY
GyőrMosonSopron
HA
Hajdú-Bihar
HE
Heves
KO
Nógrád
PE
Pest
SO
Somogy
SZ
SzabolcsSzatmárBereg
TO
Tolna
VA
Vas
VE
Veszprém
304
Városi népesség aránya, %a)
47,6 84
Foglalkoztatási arány, %b)
47,4
Munkanélküliségi ráta, %b)
11,9
Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, forintb)
140 087
Öregségi átlagnyugdíj, forinta)
111 367
Tízezer lakosra jutó működő kórházi ágyb) Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban, főb) Felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevők száma, főb) c)
JászNagykunSzolnok KomáromEsztergom
NÓ
11
Népesség, ezer főa) Népsűrűség, fő/km2
Csongrád
FE
JÁ
Ebből: városa)
Baranya
BÉ
121
Egy főre jutó GDP, ezer forintd) A kutatás-fejlesztés ráfordításai a GDP százalékáband) Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások számae)
Zala
HU
Magyarország
12 656 8 136 1 870 0,55 157
Egy főre jutó beruházás, ezer forintd)
290
Termőterület, ezer hektár f)
290
Egy főre jutó ipari termelés, ezer forintb)
2 821
Tízezer lakosra jutó épített lakásb)
1 040
Ezer lakosra jutó személygépkocsie)
290
Ezer lakosra jutó internet-előfizetésb)
217
Autópályák, autóutak, kmb)
a) 2014. január 1-jei adat. b) 2013. évi adat. c) A megyében állandó lakóhellyel rendelkezők adata.
2
3
Kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszaka, ezerb)
75
Működtetett vasútvonalak, kmd)
ZA
71
270
d) 2012. évi adat. e) 2013. december 31-ei adat. f) 2013. május 31-ei adat.
Heves megye számokban, 2013
Heves megye
1. ábra A megye települései, 2014. január 1.
Község Város
2. ábra A városok és a városi népesség aránya, 2014. január 1. % 80 60 40
0
9,1
47,6
Város
Városi népesség Heves megye
11,0
70,4
Város
Városi népesség
Főbb jellemzők
20
Ország
3. ábra A települések megoszlása népességnagyság-kategóriák szerint, 2013. január 1. Heves megye
500 fő alatti 500– 999 fős 1 000–1 999 fős 2 000–4 999 fős 5 000 fő és afeletti
13% 21% 35% 26% 5%
500 fő alatti 500– 999 fős 1 000–1 999 fős 2 000–4 999 fős 5 000 fő és afeletti
35% 20% 20% 15% 9%
Ország
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
3
1. Népesség, népmozgalom
1. SZ PE
1.1. tábla A lakónépesség* alakulása és a főbb népmozgalmi események
–1,7 –1,8
Megnevezés
2011
2012
2013
Lakónépesség, január 1., ezer fő HA
BP
–2,3
–3,0
Férfi
145
146
145
Nő
163
163
162
Összesen
308
309
306
Ebből: megyeszékhelyen
57
55
55
többi városban
86
85
84
166
169
167
községekben
A lakónépesség korösszetétele, január 1., %
FE, GY HU VE
–3,6
14 évesek és fiatalabbak
14
15
14
15–64 évesek
67
67
67
65 évesek és idősebbek
18
18
18
–3,9
Főbb népmozgalmi adatok
–4,1
BO KO
–4,4 –4,5
BÁ, CS, TO
–4,8
HE, JÁ
–5,0
Élveszületés, fő
2 643
2 668
2 605
Halálozás, fő
4 450
4 444
4 117
Házasságkötés, eset
1 020
949
991
Belföldi vándorlási különbözet, fő
–962
–1 260
–1 072
1.2. tábla A születéskor várható átlagos élettartam (év)
BA
1990
2001
2012
Férfi
Nem
65,18
66,77
70,78
Nő
75,16
76,78
78,03
–5,4
NÓ
–5,7
VA ZA SO
–6,0 –6,1 –6,2
1.3. tábla Átlagéletkor (év)
1990
2001
2013
Férfi
Nem
36,3
37,7
39,9
Nő
40,0
42,1
44,7
* A 2011. január 1-jei lakónépesség a 2001. évi népszámlálás alapján, a 2012. és 2013. január 1-jei lakónépesség a 2011. évi népszámlálás alapján továbbvezetett adat.
BÉ
–7,3
1. Ezer lakosra jutó természetes fogyás, 2013 4
(‰)
Heves megye számokban, 2013
Heves megye
1.1. ábra A népességszámot alakító népmozgalmi események arányszámai Ezer lakosra 3 2 1 0 –1 –2 –3 –4 –5 –6 –7 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
1. Népesség, népmozgalom
Természetes szaporodás, fogyás (–) Belföldi vándorlási különbözet Nemzetközi vándorlási különbözet
1.2. ábra A népesség száma nem és életkor szerint, 2013. január 1. Férfi
Nő
Férfitöbblet 15 10 Ezer lakos
5
0
90– 85–89 80–84 75–79 70–74 65–69 60–64 55–59 50–54 45–49 40–44 35–39 30–34 25–29 20–24 15–19 10–14 5– 9 0– 4 Korév
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
Nőtöbblet
0
5
10
15 Ezer lakos 5
2. Munkaerőpiac
2.
2.1. tábla A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitása* BP GY
56,9
Megnevezés Foglalkoztatott, ezer fő Ebből: középfokú végzettségű diplomás
56,3
2011
2012
2013
108,5
106,4
109,7
75,4
73,8
74,7
22,2 58,1 16,2
21,0 56,2 17,8
21,5 60,6 14,9
6,2
7,3
7,4
9,1
10,3
7,7
110,5
108,6
106,6
11,1
12,3
15,3
23,1 53,0 46,1 13,0
21,6 53,4 45,7 14,4
21,3 53,9 47,4 11,9
férfi KO
54,7
VA
54,3
PE FE, VE
53,7 53,5
ZA
Munkanélküli, ezer fő Ebből: legalább egy éve munkát keres férfi Gazdaságilag nem aktív, ezer fő Ebből: szeretne dolgozni nappali tagozatos tanuló
52,7
Aktivitási arány, % HU
51,6
TO BÁ CS
50,5 50,4 50,3
BA
49,7
JÁ BÉ
49,0 48,8
Foglalkoztatási arány, % Munkanélküliségi ráta, %
2.1. ábra A foglalkoztatottak megoszlása összevont nemzetgazdasági ágak szerint, 2013* Heves megye Ország 0
HA
47,9
HE
47,4
SZ SO
46,7 46,6
20
Mezőgazdaság
40
60
Ipar, építőipar
80
100%
Szolgáltatások
2.2. ábra A 15–74 éves népesség munkanélküliségi rátája* % 20 15
2009
2010
2011
2012
11,9 10,2
14,4 10,9
0
45,0
13,0 10,9
BO
11,8 11,2
5
12,9 10,0
10
2013 Ország
Heves megye * A KSH munkaerő-felmérése alapján.
NÓ
43,5
2. A 15–74 éves népesség foglalkoztatási aránya, 2013 6
(%)
Heves megye számokban, 2013
Heves megye
2.2. tábla Havi bruttó átlagkereset állománycsoportok szerint*
Állománycsoport
2011
2012
2013
Fizikai foglalkozású
157 276
166 245
174 048
Szellemi foglalkozású
242 475
253 666
270 668
193 858
202 494
213 873
105,7
104,7
Forint/hó
Összesen
Előző év=100,0 108,9
Fizikai foglalkozású Szellemi foglalkozású
103,8
104,6
106,7
Összesen
106,7
104,5
105,6
Fizikai
59%
Szellemi
41%
2. Munkaerőpiac
2.3. ábra A teljes munkaidőben alkalmazásban állók számának megoszlása állománycsoportonként, 2013*
2.4. ábra A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a minimálbér százalékában állománycsoportonként, 2013* % 300 250 200 150 100 50 178
276
218
Fizikai
Szellemi
Összesen
0
* Az évközi intézményi munkaügy-statisztikai adatgyűjtési rendszer alapján.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
7
3. Egészségügy, baleset
3.
3.1. tábla Háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátottság TO
23,0
BÉ BA
20,3 19,8
NÓ
18,6
CS
16,1
Megnevezés
2000
Háziorvos és házi gyermek198 orvos összesen Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó 1 655 lakos, fő Egy háziorvosra jutó beteg- 13 226 forgalom Egy házi gyermekorvosra 7 537 jutó betegforgaloma) a)
2011
2012
190
191
1 607
1 604
14 416
14 723
7 343
6 926
Tanácsadás nélkül.
3.2. tábla Fekvőbeteg-ellátás
HE
FE PE BP BÁ HU, SZ HA
11,5
7,1 6,8 6,6 6,2 5,6 5,1
Megnevezés
2000
2012
2013
Működő kórházi ágyak száma Működő kórházi ágyak tízezer lakosra jutó száma Elbocsátott betegek száma, ezer Ápolás átlagos tartama, nap Ágykihasználás, % Egynapos kórházi ellátás, ezer eset
2 614
2 173
2 173
81
71
71
80
70
69
9
9
9
74
76
76
..
7
6
3.3. tábla A járóbeteg-szakellátás leglátogatottabb rendeléseinek főbb adatai, 2012* KO JÁ SO GY VE
BO
2,3 2,1 1,3 1,0 0,7
Megnevezés Belgyógyászat Sebészet Képalkotó diagnosztika Laboratóriumi diagnosztika Fizioterápia Reumatológia Tüdőgyógyászat Fül-, orr-, gégegyógyászat Szemészet
–4,0
(ezer) Teljesített Megjelenési Beavatkozás szakorvosi eset munkaóra 97 224 32 60 164 17 166 355 41 439
6 274
15
96 81 85 41 54
441 453 234 142 217
2 20 20 14 16
* A MÁV adataival együtt. Az adatok csak a magyar biztosítás alapján végzett ellátásokat tartalmazzák.
VA ZA
–9,3 –10,1
3. A balesetet szenvedett személyek számának változása 2012 és 2013 között 8
(%)
Heves megye számokban, 2013
Heves megye
3.4. tábla Személysérüléses közúti közlekedési balesetek és a balesetet szenvedett személyek
Megnevezés
2000
2012
2013
Balesetek 21
19
14
197
148
145
Halálos Súlyos sérüléses Könnyű sérüléses
244
253
288
Összesen
462
420
447
24
23
14
Súlyosan megsérült
232
172
166
Könnyen megsérült
378
344
421
Összesen
634
539
601
Balesetet szenvedett személyek Meghalt
3.1. ábra A közlekedési balesetek számának alakulása
3. Egészségügy, baleset
(előző év = 100,0)
% 120 100 80 60 40 20 0
76,0
73,7
Halálos
96,1
98,0
91,7 113,8
Súlyos sérüléses 2012
Könnyű sérüléses 2013
3.5. tábla Munkabalesetek
2000
2012
2013
Összesen
Megnevezés
1 009
566
540
Ebből: halálos
5
1
3
csonkulásos
20
7
13
súlyos
15
7
8
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
9
4. Szociális ellátás
4.
BP
4.1. tábla A nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők, január
22,7
Megnevezés NÓ
22,3
HE
22,0
2012
Összesen
BÉ ZA
21,6 21,5
VA, VE
21,3
TO BA, CS SO
21,0 20,9 20,8
HU KO, JÁ
20,6 20,5
BÁ FE
20,2 20,1
GY
19,9
Ebből: öregségi nyugdíj megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás
19,2
BO
19,0
2014
96 755
94 733
92 232
64 995
65 665
66 748
16 997
16 171
15 038
Havi teljes ellátás átlagos összege, forint/fő 91 013
Összesen Ebből: öregségi nyugdíj megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás
98 003 100 604
100 407 108 398 111 367 67 611
70 916
70 133
4.2. tábla Bölcsődei ellátás, december 31.
Megnevezés
PE
2013
Ellátottak száma, fő
2011
2012
2013
Működő bölcsőde
16
15
17
Működő férőhely
686
706
731
Kisgyermeknevelő
124
124
127
Megnevezés
2011
HA
17,8
2012
2013
924
910
871
Szociális étkeztetés
5 664
5 447
5 479
Házi segítségnyújtás
2 126
2 549
2 478
Idősek nappali ellátása
xxx
4.3. tábla Alap- és nappali ellátásban részesülők
4.4. tábla Gyermekvédelmi szakellátásban részesülők
2011
2012
2013
Gyermekotthonban nevelt kiskorú
Megnevezés
179
179
212
Nevelőszülőnél nevelt kiskorú
213
206
193
Ápolást, gondozást nyújtó intézményben nevelt kiskorú
–
–
–
18 éves és idősebb gondozott
41
33
39
433
418
444
Összesen
SZ
15,4
4. Öregségi nyugdíjasok a népesség százalékában, 2014. január 10
Heves megye számokban, 2013
Heves megye
4.1. ábra A nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma, január* Ezer fő 120 100 80 60
2010
2011
2012
2013
Nyugdíjasok, járadékosok összesen
67
92
66
95
65
97
54
0
98
100
20
54
40
2014
Öregségi nyugdíjasok
4.2. ábra Átlagnyugdíjak, január* Ezer forint/fő 120 100
4. Szociális ellátás
80 60
111
101
108
98
100
91
86
95
82
20
100
40
0 2010
2011
2012
Átlagnyugdíj
2013
2014
Öregségi átlagnyugdíj
4.3. ábra A tartós és az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények főbb adatai
2 594
500
2 624
500
2 658
1 000 2 695
1 500
1 000 2 703
1 500
2 688
2 000
2 706
2 500
2 000
2 796
2 500
2 746
Fő 3 000
2 678
Ellátottak száma
Működő férőhelyek száma Férőhely 3 000
0
0 2009 2010 2011 2012 2013
2009 2010 2011 2012 2013
* A nyugdíjrendszer 2012. évi átalakítása miatt a 2012 előtti és utáni időszak adatainak összehasonlíthatósága erősen korlátozott.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
11
5. Oktatás, kultúra
5. SZ
5.1. tábla A köznevelési intézmények főbb adatai a nappali oktatásban, 2013/2014
88
Egy
Intézmény
BO
86
HA
83
PE
81
JÁ
80
Egy
gyermek- pedagógusFeladat- Gyermek, csoportra/ ellátási tanuló osztályra ra hely jutó gyermek, tanuló
Óvoda Általános iskola Szakiskola, speciális szakiskola Gimnázium Szakközépiskola
157 130
10 022 23 801
22 19
10 10
25
4 169
22
12
21 26
5 443 7 213
30 27
11 12
5.1. ábra Óvodai nevelésben, iskolai oktatásban részesülők a nappali oktatásban % 110
(2009/2010 = 100)
100 90 HE
80
78
70
75
GY
74
BA, BÉ
73
CS, TO, VE
72
VA
71
ZA
68
Általános iskolai tanuló Gimnáziumi tanuló
5.2. ábra A felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók száma* Ezer fő 12 10 8 6 4 2 0 2009/2010 2010/2011 2011/1012 2012/2013 2013/2014 Összes képzés
8 6
FE
Óvodás gyermek Szakiskolai, speciális szakiskolai tanuló Szakközépiskolai tanuló
9 6
76
10 6
HU, BÁ, SO
2009/2010 2010/2011 2011/1012 2012/2013 2013/2014
10 6
77
10 6
KO, NÓ
Nappali képzés
* A megyében állandó lakóhellyel rendelkezők. A főiskolai szintű, az egyetemi szintű és az osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt.
BP
66
5. Az ezer lakosra jutó általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban, 2013/2014 12
Heves megye számokban, 2013
Heves megye
5.2. tábla A kulturális intézmények főbb adatai
Megnevezés
2011
2012
2013
Közművelődési intézmények 170
173
187
4 177
3 555
5 203
769
820
1 041
Száma Rendezvények száma Látogatók száma, ezer
Muzeális intézmények Száma
24
29
31
Kiállítások száma
81
97
130
660
476
513
Látogatók száma, ezer
Települési könyvtárak 125
191
49
49
53
Könyvtári egységek száma, ezer
1 455
1 461
1 443
Kölcsönzött könyvtári egységek száma, ezer
812
709
722
Szolgáltatóhelyek száma
5. Oktatás, kultúra
186
Beiratkozott olvasók száma, ezer
5.3. ábra Közművelődési intézmények rendezvényeinek és látogatóinak megoszlása, 2013 % 100 80 60 40 20 0 Rendezvény Kiállítás Közösségi rendezvény
Látogató Szórakoztató rendezvény Művészeti esemény Ismeretterjesztő rendezvény
5.4. ábra A múzeumok leltározott tárgyi állományának megoszlása gyűjtemények szerint, 2013 Régészet
36%
Történet, agrár-, ipar- és technikatörténet
10%
Ipar- és képzőművészet
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
6%
Irodalomtörténet, néprajz
13%
Egyéb
35%
13
6. GDP, kutatás-fejlesztés
6.
6.1. tábla A bruttó hazai termék alakulása BP
144,6
Megnevezés
2000
2005
2011
2012+
GDP piaci beszerzési áron, milliárd forint
300
495
574
576
Ezer forint
915
1 538
1 871
1 870
71
70
68
66
Egy főre jutó GDP Az országos átlag százalékában GY
81,0
6.1. ábra A bruttó hozzáadott érték megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2012+
Heves megye
Ország HU KO
66,5 66,1
FE VA
62,5 61,3
PE ZA
55,2 54,7
TO CS HA
52,0 50,5 49,5
BÁ, VE
47,1
BA, HE JÁ SO BO
44,0 42,5 42,2 40,7
BÉ SZ
37,5 36,4
0
20
Mezőgazdaság
Ipar
29,0
60
Építőipar
80
100%
Szolgáltatások
6.2. ábra A kutatás-fejlesztés ráfordításai a GDP százalékában % 1,50 1,25 1,00 0,75
0,60 1,17
0,58 1,22
0,55 1,30
0,00
0,89 1,17
0,25
0,60 1,00
0,50
2008
2009
2010
2011
2012+
Heves megye
NÓ
40
Ország
6. Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson az EU-27 átlagának százalékában, 2012+ 14
Heves megye számokban, 2013
Heves megye
6.3. ábra A kutató-fejlesztő helyek száma 80 60 40 20 71
75
71
68
65
2008
2009
2010
2011
2012
0
Vállalkozási kutatóhely
43%
Felsőoktatási kutatóhely
54%
Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely
3%
6.2. tábla A kutató-fejlesztő helyeken dolgozók létszáma
Megnevezés
2010
2011
2012
Tényleges létszám
1 004
921
918
Ebből: kutató-fejlesztő
665
634
599
148
88
152
Az MTA tagja és a tudomány doktora vagy kandidátusa, PhD-, DLA-fokozattal rendelkező
308
283
286
Számított létszáma)
469
425
409
Ebből: kutató-fejlesztő
296
278
264
96
52
76
segédszemélyzet
segédszemélyzet a)
A kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított munkaidő arányában teljes munkaidejű dolgozókra átszámított adatok.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
15
6. GDP, kutatás-fejlesztés
6.4. ábra A kutató-fejlesztő helyek számának megoszlása szektorok szerint, 2012
7. Gazdasági szervezetek, beruházás
7.
BP
7.1. tábla A regisztrált gazdasági szervezetek száma, december 31.
226
Megnevezés Társas vállalkozás Ebből: korlátolt felelősségű társaság részvénytársaság
SZ
CS BÁ BÉ
204
7 829
76
76
79
3 082
2 913
35 974
36 575
Ebből: főfoglalkozású
10 724
10 760
10 966
mellékfoglalkozású
14 450
14 762
15 199
Vállalkozás összesen
46 989
47 285
47 789
3 465
3 526
3 605
613
566
529
51 067
51 377
51 923
Összesen
HE GY PE BA VA TO VE
7 795
3 320
185
171
7 467
35 759
Költségvetési és egyéb szervezet
HU
2013 11 214
betéti társaság
Nonprofit szervezet
178 176 175
2012 11 311
Önálló vállalkozó
190 189
SO HA ZA
2011 11 230
7.1. ábra A regisztrált társas vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2013. december 31. Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem Vendéglátás Ingatlanügyletek Tudományos és műszaki tevékenység Többi nemzetgazdasági ág
157 156 154 153 152 151 148
4% 11% 11% 25% 6% 5% 12% 25%
7.2. tábla A regisztrált társas vállalkozások száma létszám-kategória szerint, december 31. FE, JÁ
135
KO
132
2011
2012
2013
0– 9
Létszám-kategória, fő
10 403
10 503
10 404
10– 49
702
684
684
50–249
109
108
106
250– NÓ
118
BO
111
Összesen
16
16
20
11 230
11 311
11 214
7. Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás, 2013. december 31. 16
Heves megye számokban, 2013
Heves megye
Nemzetgazdasági ág
Milliárd forint
Előző év = 100,0
3,7
142,0
Mezőgazdaság
48,4
94,5
Kereskedelem
4,0
97,1
Szállítás és raktározás
7,2
83,7
Információ és kommunikáció
2,6
210,8
Ingatlanügyletek
1,4
25,6
Adminisztratív szolgáltatás
1,0
163,2
Közigazgatás
3,9
101,1
Ipar
7.2. ábra A beruházások megoszlása* gazdálkodási forma szerint, 2012
Heves megye
Ország
0
20
40
60
80
100%
Belföldi érdekeltségű vállalkozás
Külföldi érdekeltségű vállalkozás
Költségvetési és társadalombiztosítási szervezet
Nonprofit szervezet
7.3. ábra A beruházások megoszlása* anyagi-műszaki összetétel szerint, 2012
Épület, egyéb építmény
42,6%
Gép, berendezés, jármű
56,4%
Egyéb
0,9%
* A beruházás helye szerint.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
17
7. Gazdasági szervezetek, beruházás
7.3. tábla A beruházások* teljesítményértéke és volumenindexe a kiemelt nemzetgazdasági ágakban, 2012
8. Mezőgazdaság
8.
BÉ
8.1. tábla A földterület művelési ágak szerint, május 31.
16,8
2000
Művelési ág Szántó
11,8 11,4 11,3 10,8 10,6
SZ
9,8
JÁ
9,1
VA
7,4
ZA HE VE FE KO
6,8 6,6 6,3 6,2 6,1 5,2 4,7
2,7
BP
0,2
94,4 74,7
Gyümölcsös
2 902
3 780
130,3
Szőlő
9 546
11 995
125,7
Gyep
39 805
35 027
88,0
212 718 201 187
94,6
83 819
Erdő Nádas
12
Halastó
209
88 310
105,4
376 31-szeres 415
198,6
296 758 290 288
97,8
84 257
Összesen
91 691
108,8
381 015 381 979
100,3
8.1. ábra A főbb szántóföldi növénycsoportok aránya a vetésterületből, 2013. május 31.
Heves megye
Ország
0
PE
154 717 146 094 4 291
Művelés alól kivett terület
BO, GY
2000=100,0
5 748
Termőterület
HU, NÓ
hektár
Konyhakert
Mezőgazdasági terület SO BÁ HA TO BA, CS
2013
20
40
Gabonafélék
Olajos magvak
Zöldségfélék
Egyéb növények
60
8. A mezőgazdaság aránya a bruttó hozzáadott értékből, 2012 18
80
100%
Szálas takarmányok
(%)
Heves megye számokban, 2013
Heves megye
8.2. ábra A főbb szántóföldi növények betakarított területe, 2013 Ezer hektár 60 50 40 30 20 10 0
53
15
33
7
5
Búza
Kukorica
Napraforgó
Repce
Lucernaszéna
8.3. ábra A főbb szántóföldi növények termésátlaga, 2013 Kilogramm/hektár 6 000 5 000
8. Mezőgazdaság
4 000 3 000
4 420 5 360
1 670 2 480
2 040 2 590
3 680 4 430
1 000
4 260 4 630
2 000
Búza
Kukorica
Napraforgó
Repce
Lucernaszéna
0 Heves megye
Ország
8.2. tábla Az állattenyésztés főbb mutatói, 2013. december 1.
Megnevezés
Szarvasmarha
Sertés
Juh
Tyúk
Főbb gazdasági haszonállatfajok állománya Heves megye, ezer egyed
9
44
31
471
Az országos százalékában
1,2
1,5
2,5
1,6
Száz hektár mezőgazdasági területre jutó egyed Heves megye Ország
5
22
15
234
14
55
23
536
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
19
9. Ipar, építőipar
9.
9.1. ábra Az ipari termelés értéke és volumenindexe* KO
7 351
Milliárd forint 1 000
GY
5 859
% 125
800
100
600
75
400
50 25
200 FE
4 476
0
747
787
860
2011
2012
2013
Termelési érték, milliárd forint VA
3 208
BO
3 076
JÁ
2 984
HE BÁ
2 821 2 807
0
Volumenindex, előző év = 100,0
* A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján.
9.2. ábra A főbb feldolgozóipari ágazatok termelési volumenének változása az előző évhez képest, 2013*
Feldolgozóipar Élelmiszeripar HU
2 391
VE
2 157
BP ZA
2 044 2 023
PE CS TO
1 713 1 641 1 592
Járműipar
SO
1 379
Egyéb feldolgozóipar és javítás
HA
1 287
BÉ SZ
1 010 980
NÓ BA
845 841
Kohászat, fémfeldolgozás Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása
–10 0
10 20 30 40 50 60%
* A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján.
9. Egy főre jutó ipari termelés értéke, 2013*
(ezer forint)
* A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján.
20
Heves megye számokban, 2013
Heves megye
9.1. tábla A feldolgozóipar főbb ágazatainak jellemzői, 2013* (%) Export AlkalmazásTermelés ban állók részaránya az összes megoszlása értékesítésből 100,0 100,0 88,8
Ágazat Feldolgozóipar Ebből: élelmiszeripar kohászat, fémfeldolgozás számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása villamos berendezés gyártása gép, gépi berendezés gyártása járműipar egyéb feldolgozóipar és javítás
2,5
10,9
16,2
8,8
17,1
65,5
53,0
25,9
98,4
9,6 3,0 19,9 1,4
12,3 5,4 16,6 5,8
72,9 93,9 99,2 56,8
* A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján.
9.3. ábra Az építőipari termelés értéke és volumenindexe, 2013*
13
% 300 250 200 150 100 50 0
25
9. Ipar, építőipar
Milliárd forint 30 25 20 15 10 5 12 0 Épületek építése
Egyéb építmények Összesen építése Volumenindex, előző év = 100,0 Termelési érték, milliárd forint
* A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján.
9.4. ábra Az építőipari termelés volumenének változása az előző évhez képest* % 80 60 40 20 0 –20 –40 –60 –80 2011 Épületek építése
2012
2013
Egyéb építmények építése
Összesen
* A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
21
10. Lakás
10.
10.1. tábla Lakásállomány, laksűrűség, január 1. GY
21,3
Megnevezés
2012
2013
2014
135 150
135 339
135 419
Ebből: 1 szobás
8 813
8 808
8 811
2 szobás
49 313
49 330
49 329
3 szobás
48 307
48 387
48 405
4 és több szobás
28 717
28 814
28 874
229
228
224
Lakásállomány
PE
11,6
Száz lakásra jutó személy
10.1. ábra Az épített lakások és a kiadott építési engedélyek számának alakulása BP
10,2 1 400 1 200 1 000 800 600
VA CS HU, SO
400
7,9 7,6 7,4
200 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
BÁ
6,5
HA
6,0
Épített lakás
Kiadott új lakásépítési engedély
10.2. tábla Az épített és a megszűnt lakások
Megnevezés BÉ FE, SZ, JÁ ZA
4,8 4,5 4,4
VE BO KO BA, HE TO
3,8 3,7 3,5 3,4 3,3
2011
2012
2013
Épített lakások száma
190
231
104
Ebből: természetes személy által
165
115
92
25
115
5
124
95
121
83
42
24
vállalkozás által Átlagos alapterület, m
2
Megszűnt lakások száma
NÓ
1,7
10. Tízezer lakosra jutó épített lakás, 2013 22
Heves megye számokban, 2013
Heves megye
10.2. ábra Az épített lakások megoszlása építési forma szerint
2013
2012
2011 0
20
40
60
80
100%
Családi ház
Csoportház
Többszintes többlakásos épület
Lakóparki
Egyéb
10.3. ábra Az épített lakások megoszlása szobaszám szerint
2013
2011 0
20
40
60
1
2
3
80
100%
4 és több 4+
10.4. ábra Az épített lakások átlagos alapterülete m2 150 120 90 60 121
101
95
107
124
103
109
92
104
89
30 0
2009
2010
2011
Heves megye Központi Statisztikai Hivatal, 2014
2012
2013
Ország 23
10. Lakás
2012
11. Turizmus, kereskedelem, vendéglátás
11.
11.1. tábla A szálláshelyek kapacitása és vendégforgalma BP
45,0
VA
31,5
GY
28,6
Megnevezés
a) b)
HU ZA HA
26,7 26,3 26,0
SO VE
25,0 24,9
HE, PE
23,5
2011
2012
2013
Kereskedelmi szálláshelyek Egységek számaa) 167 163 163 Férőhelyek számaa) 13 674 17 238 17 556 Vendégek száma 343 413 386 769 450 770 Ebből: külföldi 40 763 44 637 60 911 Vendégéjszakák száma 790 468 897 948 1 040 457 Ebből: külföldi 113 971 120 566 162 282 Egyéb szálláshelyek Vendéglátók számab) 1 309 1 264 1 264 Férőhelyek számab) 9 461 9 609 9 477 Vendégek száma 68 366 84 624 98 939 Ebből: külföldi 8 348 10 751 12 899 Vendégéjszakák száma 179 259 216 416 252 677 Ebből: külföldi 23 140 28 687 36 180 Július 31-én. December 31-én.
11.1. ábra A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak szálláshelytípusok szerinti összetétele, 2013 Belföldi 21,6% 78,4%
BÉ
20,1
BA
19,5
FE
17,0
TO CS BÁ, JÁ
16,0 15,8 15,6
KO BO
14,9 14,4
SZ NÓ
13,7 13,3
Szálloda Többi szálláshelytípus
Panzió 5,5% Közösségi szállás 8,7%
Üdülőház 5,3% Kemping 2,2%
Külföldi
69,6%
Szálloda Többi szálláshelytípus
30,4%
9,0% Panzió Közösségi szállás 14,4%
Üdülőház 2,8% Kemping 4,2%
11. A férőhelyek kapacitáskihasználtsága a kereskedelmi szálláshelyeken, 2013 24
(%)
Heves megye számokban, 2013
Heves megye
11.2. tábla A kiskereskedelmi üzletek adatai az év végén
Megnevezés
2011
2012
2013a)
Száma összesen Ebből: bevásárlóközpontban működő hipermarketben működő
4 583
4 599
4 338
102
109
99
66 513 112
78 525 114
78 511 118
Alapterület összesen, ezer m
2
Átlagos alapterület, m2
A 2013. július 1-jétől alakult nemzeti dohányboltok adatai nélkül.
11.2. ábra A bevásárlóközpontok és hipermarketek számának alakulása 4 3 2 1 0
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Bevásárlóközpontok
2011
2012
2013
Hipermarketek
11.3. ábra A kiskereskedelmi üzletek megoszlása üzlettípusonként, 2013. december 31. Élelmiszer kiskereskedelmi üzlet Könyv-, újság-, papíráru- és egyéb iparcikk-szaküzlet Textil-, ruházati és lábbeliüzlet Bútor-, műszakicikk- és vasáruüzlet Gépjárműüzlet, üzemanyagtöltő állomás Használt cikkek üzlete Iparcikk vegyesüzlet és áruház Illatszerüzlet, humán- és állatgyógyászati termékek üzlete
31% 26% 13% 13% 8% 5% 3% 2%
11.3. tábla Vendéglátóhelyek üzlettípusok szerint
Megnevezés
2011
2012
2013
748 138 790
761 134 774
756 133 697
205
201
203
1 881
1 870
1 789
Étterem, büfé Cukrászda Italüzlet és zenés szórakozóhely Munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhely Összesen
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
25
11. Turizmus, kereskedelem, vendéglátás
a)
12. Környezet, infrastruktúra
12. PE
12.1. tábla Környezetvédelmi beruházások és folyó környezetvédelmi ráfordítások*
356
(millió forint) VA
348
GY
343
ZA VE BP, BÁ
332 330 329
KO
324
FE
317
TO
314
HU SO
308 307
BA
304
Megnevezés
2010
2011
2012
Közvetlen beruházások Integrált beruházások Összesen Szervezeten belüli, folyó ráfordítások Külső szolgáltatóknak fizetett díjak
1 897 144 2 041
736 238 974
3 003 416 3 418
4 306
4 801
5 002
1 107
1 113
1 085
* A 99 főnél többet foglalkoztató gazdálkodó szervezetek esetében, a beruházó székhelye szerint.
12.1. ábra A tisztított szennyvíz megoszlása tisztítási fokozat szerint, 2012 Heves megye Ország 0 Csak mechanikai
20 40 Biológiai is
60
80 100% III. (legkorszerűbb) tisztítási fokozat
12.2. ábra A hulladék kezelése, ártalmatlanítása, 2013 HE
290
Heves megye
CS
285
Ország 0
20
40
Újrafeldolgozással
NÓ
271
BÉ
267
HA
261
60 Égetéssel
80
100%
Lerakással
12.3. ábra Az erdőterület megoszlása tulajdoni jelleg szerint, 2013 Heves megye Ország
SZ JÁ
254 252
BO
245
0
20
40
Állami
60 Közösségi
80
100% Magán
12. Ezer lakosra jutó személygépkocsi, 2013 26
Heves megye számokban, 2013
Heves megye
12.4. ábra Az országos jelentőségű védett területek összetétele, 2013 Heves megye
Ország 37%
Nemzeti park
57%
62%
Tájvédelmi körzet
40%
1%
Természetvédelmi terület 4%
Megnevezés
2011
2012
2013
Postai szolgáltatóhelyek száma Távbeszélő fővonalak Ezer lakosra jutó távbeszélő fővonal Kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakás Ezer lakosra jutó kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakás Internet-előfizetések száma
123 88 943
123 95 596
123 97 714
288
312
321
55 126
56 419
58 118
178
184
191
63 154
67 225
66 051
12. Környezet, infrastruktúra
12.2. tábla Információ, kommunikáció
12.3. tábla Személygépkocsi-állomány
Megnevezés Személygépkocsi
2011
2012
2013
87 086
87 054
88 055
80
79
78
282
284
290
Ebből: benzinüzeműek aránya, % Ezer lakosra jutó személygépkocsi
12.5. ábra Országos közutak megoszlása útjelleg szerint, 2013
Autópálya, autóút Elsőrendű főút Másodrendű főút Egyéb országos közút a)
6% 8% 15% 71%
a) Összekötő, bekötő-, állomáshoz vezető, autópályára és autóútra fel-, illetve levezető út.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
27
Heves megyei portré Adottságok Heves megye az ország kisebb megyéi közé tartozik, területe 3637 km2, az ország területének 3,9%-a. Az Északi-középhegység és az Alföld határterületein fekszik, a két nagytáj találkozása változatossá teszi arculatát. A megyét délkeletről a Tisza-tó határolja, amely Magyarország legnagyobb mesterséges tava. Legnagyobb folyóvizei a Tisza, a Zagyva, a Tarna, a Laskó- és az Eger-patak. A Zagyva és a Tarna között helyezkedik el hazánk legmagasabb hegysége, a Mátra. Ősét vulkáni tevékenység hozta létre, ezen kívül a déli lankásabb részt üledékek temették be. Itt található az ország legmagasabb pontja, a Kékestető (1014 m). A megye keleti részén a Mátrától eltérő jellegű Bükk-hegység terül el, melynek fő tömegét mészkő alkotja. A megye éghajlatát felszíni tagoltsága jelentősen befolyásolja. A hegyvidék hűvös, de kiegyenlítettebb, míg az alföldi terület melegebb, de kontinentálisabb. A megye természetes vízkészletben szegény, területi eloszlása is kedvezőtlen. A vízellátásban jelentős szerepet töltenek be a felszín alatti karszt- és rétegvizek. Parád, Mátraderecske, Bükkszék, Recsk és Eger környékén ásvány- és gyógyvíz-lelőhelyek találhatók, melyekre már a tö1. kép Szilvásvárad, Sziklaforrás rök korban gyógyfürdők épültek. Egerszalók nevezetessége a termálforrás, a lefolyó víz által létrehozott mészkődomb, melyet folyamatosan épít a 65–68 °C-os gyógyvíz. A megye jelentősebb ásványi anyagai a lignit, a színes fémérc és a mészkő, de talajában megtalálható az andezit, a tufa, az agyag és a kavics is. Erdőterületének növény- és állatvilága gazdag, jó lehetőséget kínál a vadászatra, természetjárásra. 28
Heves megye számokban, 2013
Heves megyei portré A megye területén már az őskorban is éltek emberek, nyomukat a Bükkhegység barlangjaiban (Istállóskő, Szeleta-barlang, Peskő barlang) találták meg. A mai Heves megye területét írásban először Anonymus: Gesta Hungarorum című művében említi. Heves megyében a 2014. január 1-jei közigazgatási beosztás szerint 121 település (11 város és 110 község) található. Az országos jelentőségű védett területek hazánk védett 2. kép Istállóskői-barlang területeinek 6,9%-át, a megye területének 16%-át foglalják el, ami a megyék között a legnagyobb hányad. A legjelentősebb természetvédelmi terület a Bükki Nemzeti Park, védett területének 35%-a tartozik Heves megyéhez. Kiemelt jelentőségű üdülőkörzetek a Tisza-tó és a Mátra-Bükk. Heves megye igen gazdag kulturális örökségekben. Számtalan védett régészeti lelőhely is található itt. A megyeszékhely egyik legfontosabb vonzereje a belváros műemlék és műemlék jellegű épületei, utcái. A megyében az átlagos településméret 30 km2, ezen belül a városoké 58 km2. A népsűrűség évek óta csökken, előzetes adatok alapján 2014. év elején 84-en éltek négyzetkilométerenként, ami jelentősen elmaradt az országos átlagtól. A települések közül a legsűrűbben Gyöngyös, a legritkábban Újlőrincfalva lakott. A települések 13%-a 500 fő alatti, 35%-a 1000–1999 fős, 26%-a 2000–4999 fős volt, 5000 főnél többen hat településen éltek. A 2013. január 1-jétől érvényes közigazgatási állapot szerint Heves megyében 7 járás található. A legtöbb település (25) a Gyöngyösi, a legkevesebb (8) a Bélapátfalvi járáshoz tartozik. Az Észak-magyarországi régió térszerkezetének gerince a Budapest–Füzesabony–Nyíregyháza forgalmi tengely. Hatvan, Gyöngyös, Eger és Füzesabony is e mentén helyezkedik el. Nemzetközi jelentősége kiemeli a Hatvan–Salgótarján–Fülek vonalat. Központi Statisztikai Hivatal, 2014
29
Társadalom Heves megye népessége előzetes adatok alapján 2014. január 1-jén 304 000 fő volt, az ország népességének 3,1%-a. A megye 11 városában élt a népesség 45%-a. A népesség fogyása összefüggésben van a térség gazdasági helyzetével, az ebből adódó elvándorlással és a természetes fogyással. 2001 óta a halálozások száma minden évben meghaladta az élveszületésekét. Természetes fogyás következtében 2013-ban 1500 fővel éltek kevesebben, mint egy évvel korábban. A megyében a nők aránya 53, a férfiaké 47% volt. 2013. év elején a térségben élők 67%-a aktív, 18%-a időskorú volt, 14%-a még nem töltötte be a 15. életévét. A gyermekkorúak aránya közel azonos, az időskorúaké 1,2 százalékponttal volt magasabb az országos átlagnál. Heves megyéből 2005 óta minden évben többen költöztek el, mint ahányan oda mentek. 2001 és 2013 között közel 8300 fős vándorlási veszteség keletkezett. A 2012-ben Heves megyében született nők várható élettartama 78 év, a férfiaké 70,8 év volt, mindkettő elmaradt az országos átlagtól (78,4, illetve 71,5 év). Tovább javult (2001-hez képest) a megye népességének iskolázottsága a 2011. évi népszámlálás adatai alapján. A 15 éves és idősebbek 93%-a végezte el az általános iskola nyolc osztályát, a 18 éves és idősebbek 44%-a legalább érettségivel, a 25 éves és idősebbek 15%-a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezett. 2013-ban a munkaerő-piaci folyamatok az előző évhez képest Heves megyében is kedvezően alakultak. A KSH munkaerő-felmérése alapján a 15–74 éves népesség 54%-a (országosan 57%-a) tartozott a gazdaságilag aktívak közé. A foglalkoztatottak száma az országosnál nagyobb mértékben nőtt, és a munkanélkülieké jobban fogyott. Bár a munkanélküliségi ráta erőteljesen csökkent, még mindig magasabb, mint az országban. A foglalkoztatási ráta és az aktivitási arány is kisebb az országosnál. Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint a Heves megyei székhelyű legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, létszámhatártól függetlenül a költségvetési és a társadalombiztosítási intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél 2013-ban 30
Heves megye számokban, 2013
Heves megyei portré 59 ezren álltak alkalmazásban, többen, mint az előző évben. 61%-uk fizikai foglalkozású volt, akik 38%-a a feldolgozóiparban dolgozott. A szellemi foglalkozásúak közül az oktatás területén álltak legnagyobb arányban alkalmazásban (23%). A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2013. december végén a megyében 33%-kal kevesebb álláskeresőt tartottak nyilván, mint egy évvel korábban. Az álláskeresők 12%-a pályakezdő volt, számuk 34%-kal csökkent 2012 decemberéhez képest. Az álláskeresők között az országosnál nagyobb arányban voltak a legfeljebb általános iskola nyolc osztályt végzettek. 2012-ben Heves megyében az állandó népesség 43%-a, a munkavállalási korú népesség 67%-a fizetett személyi jövedelemadót. Az adóalapot képező jövedelem egy lakosra jutó öszszege 757 ezer forint volt, 79 ezer forinttal kevesebb, mint országosan.
Gazdaság Heves megyében előzetes adatok szerint 2012-ben 576 milliárd forint bruttó hazai terméket (GDP) állítottak elő, az országos érték 2,1%-át. Az egy főre jutó GDP értéke 1,9 millió forint volt, az országos 66, a megyék átlagának 88%-a. A főváros és a megyék rangsorában Heves megye 2012-ben a 14. helyen állt. Az alapáron számított bruttó hozzáadott érték gazdasági áganként változóan alakult. Legnagyobb súlya az iparnak volt (35%). A bruttó hozzáadott értékből az építőipar és a mezőgazdaság részesedése meghaladta az országos átlagot. Heves megyében az országosnál kisebb a szántó, a nádas, a halastó, nagyobb a konyhakert, a gyep, az erdő, a művelés alól kivett területek aránya. Ugyanakkor az országban itt a legnagyobb szőlőterület részesedése, míg a gyümölcsösé a hazai átlaggal megegyező. A megye déli része jó színvonalú zöldség-, ezen belül görögdinnye termesztéséről ismert. A két történelmi borvidéket (az Egrit és a Mátraaljait) nemzetközileg is jelentős szőlőtermelés és borászat jellemzi. A bortermelés (egyszer fejtett) a megyék között kiemelkedő, 2012-ben több mint 545 ezer hektoliter volt, az ország bortermelésének 24%-a. A megyében száz hektár mezőgazdasági területre a 2013. december 1-jei összeírás adatai alapján 4 szarvasmarha, 22 sertés jutott, 10-zel, illetve 33-mal kevesebb, mint országosan. A mutató értéke a többi állatfaj esetében is kisebb a hazai átlagnál. Központi Statisztikai Hivatal, 2014
31
Az iparnak meghatározó a szerepe a megye gazdaságában. A bruttó hozzáadott értékből az országos átlagnál (27%) nagyobb mértékben részesedik. A 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások telephely szerinti termelése az utóbbi években jobban nőtt, mint országosan. Az egy lakosra jutó termelési érték 2013-ban 18%-kal volt magasabb a hazai átlagnál. A 49 fő feletti megyei székhelyű vállalkozások 2013-ban 792 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, az országos 3,7%át. Az előző évhez képest Heves megyében a belföldi értékesítés 5,3%-kal, az export 13%-kal nőtt. A feldolgozóipar termelésében négy ágazat tevékenysége a meghatározó (számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása; járműgyártás, villamos berendezés gyártása és a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása), amelyek együttesen a termelésből és az értékesítésből is 80%-ban részesedtek. Heves megye ipara erősen exportorientált. Az értékesítési árbevétel 78%-a külföldről származott. A járműgyártás esetében volt a legmagasabb az export hányada (99%). Az élelmiszeripar termékei elsősorban a hazai piacokra kerültek. Az építőipar hozzájárulása a bruttó hozzáadott értékhez évről-évre csökkent, 2012-ben azonban az előző évit meghaladva 4,9% volt. A legalább 5 főt foglalkoztató megyei székhelyű építőipari vállalkozások termelési értéke 2013-ban 35%-kal haladta meg az előző évit. A termelési érték 53%-a az egyéb építmények, 47%-a az épületek építéséből származott. A szerződésállomány értéke 2013 végén több mint háromszorosa volt az egy évvel korábbinak. Az egy lakosra jutó építőipari termelés értéke jelentősen elmaradt az országos átlagtól. A bruttó hozzáadott érték több mint felét a szolgáltatás ág hozzájárulása teszi ki, aránya azonban kisebb, mint országosan. Idegenforgalmi vonzereje miatt a megyét egyre több turista keresi fel. A 2013. évi előzetes adatok szerint Heves megye települései közül 31 rendelkezett kereskedelmi szálláshellyel, ezeket az előző évinél 17%-kal több vendég kereste fel. A növekedés mértéke az országban itt a legnagyobb. A külföldi vendégek aránya 14% volt, magasabb, mint a korábbi két évben. A vendégek által – a különböző szálláshelyeken eltöltött – több mint 1 millió vendégéjszaka 16, a külföldiek esetében 35%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számának növekedése a megyék között itt volt a legmagasabb. Az átlagos tartózkodási idő az országos átlagtól kevesebb, 2,3 vendégéjszaka volt. 32
Heves megye számokban, 2013
Heves megyei portré A megyét felkereső vendégek a kereskedelmi szálláshelyeken kívül egyéb szálláshelyeket is igénybe vehettek. 2012-ben kevesebb szállásadó, több szobával kínált szálláslehetőséget. Az egyéb szálláshelyek vendégforgalma 24, ezen belül a külföldi vendégek száma 29%-kal nőtt 2011-hez képest és 21, illetve külföldiek esetében 24%-kal több vendégéjszakát töltöttek el a szálláshelyeken. Heves megyében 2013. december 31-én 51 923 gazdasági szervezetet (az országban nyilvántartottak 2,8%-át) regisztráltak. A szervezetek 92%-át vállalkozásként jegyezték be. A vállalkozások 23%-a társas, 77%-a önálló vállalkozó volt. A regisztrált vállalkozások döntő többségét a mezőgazdaságba sorolták. Jelentős volt még a kereskedelem, az ingatlanügyletek, valamint a tudományos és műszaki tevékenység részesedése. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma a megyében 157 volt, az előző évit meghaladta, az országos átlagtól elmaradt. Heves megyében 2013-ban 9 ipari park működött (Eger, Hatvan, Gyöngyös, Abasár, Bélapátfalva, Heves, Sirok, Petőfibánya, valamint Visonta-Halmajugra településeken). Az ipari park cím önmagában pénzügyi támogatást nem jelent, azonban több uniós pályázati forrás elérésének feltétele az ipari park formában történő működés. A Mátrai Erőmű Ipari Park fő tevékenysége a villamosenergia-termelés. Az ország villamosenergia-fogyasztásának 13%-át itt termelik. Az erőműben keletkezett melléktermékek, hulladékok hasznosítása érdekében gipszkarton és alfa félhidrát gyártás települt az erőmű közelébe, valamint a pernye és gipsz nagy részét cementgyárak is felhasználják, ezek mellett biodízel gyár is működik a park területén. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal 2013-ban „Az év legjobb ipari parkja” díjat a gyöngyösi ipari parknak ítélte. Ezt az elismerést azok kaphatják meg, akik az adott évben nagy mértékben járultak hozzá a magyar gazdaság fejlődéséhez. Az elismerésben jelentős szerepet játszik az Európai Unió által is támogatott 850 millió forintos infrastruktúra-, valamint befektetési környezetfejlesztés, ami 10 új cég letelepedését teszi lehetővé.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
33
Kiemelt értékünk A történelmi egri borvidék „...Szeresd a bort, benne rejlik a hosszú élet titka. Testnek és léleknek istenáldotta orvossága. Gyógyítja a bánatot, a keserű csalódások sebeit, de testet építő, vért és szívet frissítő, balzsam erejű táplálék is! Élet vize, az örök fiatalságé.” Csávossy György
A 2004. évi Európai Uniós csatlakozás jogharmonizációs folyamatának következményeként került elfogadásra a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény, melynek egyes rendelkezéseit módosította a 2009. évi XXXIX. törvény. A törvény a hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal, jellemző fajtaösszetételű és művelésű ültetvényekkel, sajátos szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkező településeket borvidékekbe szervezte. A borvidéki besorolás rangot jelent a bortermelő tájak között, ezért csak olyan település kaphatja meg, amelynek a szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott területe eléri a település összes mezőgazdasági területének 7%-át, vagy területén borászati üzem működik. Magyarországon jelenleg 22 borvidék található, ami 7 borvidéki régióba szerveződött.
Az Egri borvidék „Ha jó bort érzek, betérek; Ne térnék hát Egerbe? Ha ezt a várost elkerülném, Az Isten is megverne...” Petőfi Sándor
Az Egri borvidék a Bükk hegység déli lábánál helyezkedik el. Két eredetvédelmi1) körzetre tagozódik, az Egrire és a Debrőire. A borvidékhez Eger és még 19 település (Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya, illetve Aldebrő, Feldebrő, Tófalu, Verpelét, Kompolt és Tarnaszentmária) tartozik. 1)
34
„Az eredetvédelem a bor földrajzi eredetének és az ehhez köthető humán, azaz emberi tevékenységtől függő eredetének szabályozását és védelmét jelenti.” 2004, Magyar Borkönyv.
Heves megye számokban, 2013
Heves megyei portré A borvidék központja Eger, a több mint ezer éves megyeszékhely, Magyarország egyik leghíresebb városa. A püspöki székhely első püspökei nyugatról érkeztek ide, hozva magukkal a városépítőket. Így kerültek Egerbe a vallonok, és általuk honosodott meg
3. kép Eger, Dobó tér
Egerben a szőlőművelés is. A szőlőművelés kezdeményezése, fejlesztése az egyház központi hatásának tulajdonítható. A bortermésből tizedet kellett adni királyi rendeletre az egyháznak és a világi intézménynek. A középkorban a hódoltság idején Evlia Cselebi török világutazó tesz először említést Egerben a vörös szőlőfajtákról, melyeket azok a délszláv népek honosítottak meg, akik a törökök elől menekülve, vagy velük együtt érkeztek Magyarországra. Az Egri borvidék elsősorban vörösborairól híres. A vörösbort adó fajták aránya kisebb-nagyobb eltérésekkel a XIX. században körülbelül 80% volt. A minőségi vörösbor termelése a XVIII–XIX. században vált általánosan elterjedtté, korábban a fehér bort adó fajták voltak gyakoribbak. Már a XVIII. század elejétől kezdve a város közigazgatási keretein belül találkozunk a szőlőbeli rendtartással: a magisztrátus gondoskodott a szőlők őrzéséről, ellenőrizte a lelkiismeretes művelést, előírta a munkások napszámbérét. Részben a szőlőműveléssel hozható összefüggésbe az a hatalmas pincerendszer is, amely Eger belvárosában, lakóházak és középületek alatt létesült. A kőbe vágott pincében való érlelés a bor készítésének és tárolásának fontos tényezője, a falán megjelenő – biológiai indikátorként működő – pincepenész miatt. A legrégebbi pincéket az igen nehezen megmunkálható darázskőbe, az újabbakat riolittufába vágták/vágják, ami puhább kőzet. A város gazdasági életére nagy csapást mért a XIX. század végén pusztító filoxéra járvány, amelynek során Eger 4145 hold Központi Statisztikai Hivatal, 2014
35
szőlőterületéből mindössze 422 holdat sikerült megmenteni. A pusztulás 94%-os volt, míg országosan 59%-os. Az újratelepítések során új fajták is kerültek a borvidékre. A XX. század első felében a világháborúk akadályozták a szőlő- és bortermelés fejlődését. A hetvenes évektől a kevésbé igényes szovjet borpiac keresletének megfelelően a tömegbortermelés dominált, de az 1990-es évek közepétől – az újra működő hegyközségek2)
4. kép Panoráma a Nagy-Egedről
munkájának köszönhetően – ismét a minőségi borkészítés vált hangsúlyossá. Egerben is működik a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, amely nagy eredményeket ért el a rezisztens (betegségeknek ellenálló) szőlők nemesítése, valamint a barrique-hordók3) borra gyakorolt hatásának kutatása terén. A borvidék eredetvédelme biztosítja a minőségi élményt.
Hegyközségek és szőlőfajtáik Az Egri borvidék területén 11 hegyközség végzi munkáját. 2)
„A hegyközség egy borvidék egy vagy több településének szőlészeti és borászati termelői által e tevékenységükhöz fűződő közös érdekeik előmozdítására, valamint az általuk előállított termékek származás-, minőség- és eredetvédelmére létrehozott köztestület.” 1994. évi CII. törvény.
3)
Barrique-hordó: tölgyfából készül, kb. 225 liter űrtartalmú. A beletöltött bor kioldja a hordó fájának anyagait, és ezáltal kiegészül a fa jellegzetes anyagaival, megváltozik az íze, illata is.
36
Heves megye számokban, 2013
Heves megyei portré
Andornaktályai hegyközség A hegyközség területe közel 440 hektár, amelyen Rizlingszilváni, Leányka, Cabernet, Kékfrankos, Zenit, Zweigelt, valamint Merlot, Ottonel muskotály, Olaszrizling, Tramini, Kékoportó és Pinot noir fajtákat termesztenek. Debrői Hárs hegyközség 1995-ben alakult Feldebrő, Aldebrő és Tófalu területén, majd később bővült Kompolt községgel. Területéhez több mint 300 hektár szőlőültetvény tartozik. Többnyire fehér szőlőfajtákat termesztenek, a legnagyobb területen Hárslevelűt, de Olaszrizlinget, Zenitet, Ottonel muskotályt, Cserszegi fűszerest és Cabernet sauvignont, valamint Kékfrankost is találunk. Ebből a térségből származik az önálló termékleírással rendelkező eredetvédett Debrői Hárslevelű. Demjéni hegyközség A település életét már a korábbi években is jelentősen befolyásolta a szőlőtermesztés, de jelentős szőlőtelepítés az 1960-as évek végétől történt és jelenleg is folyik. Területe meghaladja a 470 hektárt. Jellemző fajtái a Kékfrankos, Merlot, Cabernet sauvignon, Turán-Bíbor, Blauburger, Kékoportó, valamint Zenit, Leányka, Olaszrizling, Pinot noir, Chardonney, Ottonel muskotály, Zweigelt, Cserszegi fűszeres, Pinot blanc, Szürkebarát, Cabernet franc, Sauvignon blanc. Eger város hegyközsége Területe 1200 hektár. Természetföldrajzi adottságai miatt Eger és környékén sokan foglalkoztak szőlőtermesztéssel. A filoxéravészt követően szőlőterülete közel 20 év alatt ismét az eredeti méretet érte el. A világháborúk és a rendszerváltás után lendületet vett a fejlődés és Eger környéke az ország legjobban fejlődő termőhelyévé vált. Az egri bor a világörökség része. Fő szőlőfajtái a Leányka, Rizlingszilváni, Olaszrizling, Zengő, Ottonel muskotály, Királyleányka, Chardonnay, Szürkebarát, valamint a Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet sauvignon, Merlot, Cabernet franc, Blauburger, Kékoportó, Pinot noir. Egerszalóki hegyközség Egy oklevél szerint már 1249-ben volt Szalókon telepített szőlő. Területe ma mintegy 420 hektár. Pincészetei kihasználva a természeti adottságokat, mint a hőforrás és a gyógyturizmus, Központi Statisztikai Hivatal, 2014
37
termelői borkimérésre, vendégfogadásra is berendezkedtek. Jellemző fajták a Leányka, Olaszrizling, Ottonel muskotály, Chardonnay, Merlot, Cabernet, Kékoportó, Zweigelt, Kékfrankos, Blauburger. Egerszóláti hegyközség 360 hektárt meghaladó ültetvényein jellemzően Kékfrankos, Cabernet, Olaszrizling, Pinot noir, Merlot, Blauburger, Zweigelt, Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Leányka, Zengő, Zenit, Muskotály, Bianka, Gyöngyrizling szőlőfajtákat termesztenek. Nagytályai-Maklári hegyközség Jellemző szőlőfajtái a Zenit, Kékoportó, Cabernet franc, Olaszrizling, Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Szürkebarát és Merlot, melyek 580 hektárnál nagyobb területet foglalnak el. Noszvaj-Szomolya hegyközség Szőlőterületeinek értékes az a része, ahol viszonylag sekély termőréteg alatt riolittufa kőzetanyag található. A rendkívüli talajadottságból és a gazdák elkötelezettségéből is adódóan a borvidéken belül a Szomolyai hegyközség területéről származó szőlőket szüretelik a legmagasabb átlag mustcukorfokkal. Területe 207 hektár. Jellemző szőlőfajtái a Cabernet sauvignon, Leányka, Cabernet franc, Olaszrizling, Kékfrankos, Rizlingszilváni, Merlot, Zöld veltelíni, Pinot noir. Novaji hegyközség Lakói már az 1200-as években foglalkoztak szőlőműveléssel, amit a többszöri elnéptelenedés után is mindig újrakezdtek. Területe 415 hektár. Jellemző fajtái a Kékfrankos, Zweigelt, Merlot, Cabernet sauvignon, Rizlingszilváni és a Leányka. Ostorosi hegyközség Jobbágyai már 1446-ban szőlőt ültettek. A feltárt pincék száma eléri a 700-at. Szőlőültetvényeinek együttes nagysága meghaladja a 380 hektárt. Főbb fajtái az Olaszrizling, Leányka, Rizlingszilváni, Cabernet sauvignon, Zweigelt, Kékfrankos.
38
Heves megye számokban, 2013
Heves megyei portré Verpeléti hegyközség Már az 1400-as években jelentős volt itt a szőlőtermesztés. Területe több mint 590 hektár. Főbb fajtái a Hárslevelű, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Ottonel muskotály, Kékfrankos, Tramini, Merlot, Olaszrizling, Blauburger és a Chasselas. A szőlő és valamennyi gyümölcsfaj ültetvényeire kiterjedő 2001. évi teljes körű összeírást követően 2009-ben a Központi Statisztikai Hivatal szőlőültetvény-felvételt hajtott végre az EU irányelveinek megfelelően. Az összeírás eredményei alapján az ültetvények területnagysága szerint az Egri borvidék több mint 6100 hektáros területével a borvidékeken található szőlőterületek 8%-át, az összes szőlőterület 7,3%-át foglalta el. Míg a borvidékeken összességében 2,8%-kal csökkent 2001 óta az ültetvények területe, addig az Egri borvidéké több mint 5,2-szeresére nőtt. A szőlőültetvények területnagyság szerinti megoszlása mutatja, hogy az Egri borvidéken a kisméretű ültetvények aránya kisebb, mint a borvidékeken összesen. A szőlőültetvények kor szerinti összetétele alapján a 3 éves és fiatalabb ültetvények aránya 2,9% volt, magasabb, mint a borvidékeken összesen. A 10–19 éves ültetvények hányada 48%, de kisebb, mint a borvidékeken általában (59%). A legidősebb (30 éves és idősebb) területek részesedése 5,2% volt. A művelésmódok közül az ernyő4) és a kordonművelés a meghatározó: az előbbi 38%-os aránya jelentősen meghaladta 1. tábla A szőlőültetvények számának területnagyság szerinti megoszlása, 2009, százalék Területnagyság (hektár)
Terület Egri borvidék
0,05– 0,1– 0,09 0,19
0,2– 0,29
0,3– 0,49
0,5– 0,99
1,0– 4,99
5–
Összesen
7,0
26,9
22,5
22,6
10,7
9,1
1,2
100,0
Borvidék 13,9 összesen
26,2
19,1
20,6
11,9
7,4
0,9
100,0
Borvidéken kívüli terület
61,1
32,6
4,5
1,2
0,5
0,1
0,0
100,0
Összesen
27,8
28,1
14,8
14,8
8,5
5,3
0,7
100,0
4)
Ernyőművelés: a 140–150 cm-es törzsön ernyőszerűen leívelt szálvesszőket hagyunk és ezeket segédhuzalhoz kötjük. Kordonművelés: a tőketörzs különböző magasságban (50–100–120–180 cm) vízszintes, úgynevezett kordonkarban folytatódik. Fejművelés: ahol télire rendszeresen takarják a szőlőt. Jellemzője a bunkószerűen kialakított tőkefej.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
39
a borvidékekre jellemző átlagot (10%), az utóbbi 37%-os részesedésével elmaradt attól (60%). A fejművelés a szőlőültetvények negyedére volt jellemző. A szőlőültetvények 89%-ának kezeltsége5) jónak mondható. A jó és a közepes kezeltségű területek aránya meghaladta a borvidékek átlagát, a gyenge és a nem kezelt területek részesedése kisebb volt. Hazánk borvidékei közül a rendszerváltás óta az Egri a lendületesen fejlődő borvidékek egyike. Fehér és vörös borai egyaránt figyelemreméltóak. Európában, de szerte a világon ismerik az egrit, mint az egyik olyan márkanevet, amely hazánk borászatát jellemzi.
Borok és díjak A borvidék borai minőségi szempontból felölelik a jogszabályok adta lehetőségek teljes körét. Megtalálható fehér, rozé és vörös oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező védett eredetű bor, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott és földrajzi jelzés nélküli saját márkanévvel rendelkező bor is. Elsőként ezen a borvidéken hozták létre a hegyközségek jóváhagyásával a szigorú feltételekhez kötött „védett eredetű” kategóriába tartozó borok készítésének szabályozását.6) Az uniós elveknek és szabályzatoknak megfelelő termékleírások készülnek a borvidéken, melyek pontos előállítási, forgalomba hozatali és ellenőrzési szabályokat tartalmaznak. A védett eredetű borkategória szigorúan szabályozza és ellenőrzi a szőlő 5. kép Egri Bikavér 5)
Kezeltség alatt az ültetvény termesztéstechnológiai színvonalát kell érteni, melyet az agro- és fitotechnikai műveletek (metszés, zöldmunkák, gyomirtás, növényvédelem) szakszerűsége, időbelisége és folytonossága határoz meg.
6)
FVM miniszteri rendelet: 130/2003. XII. 31.
40
Heves megye számokban, 2013
Heves megyei portré származási helyét, fajtáját, művelésének módját, térállását, valamint a szőlőből készült bor készítésének számos lépését. Védett eredetű Classicus borok: Debrői Hárslevelű Klasszikus, Egri Csillag Classicus, Egri Muskotály Classicus, Egri Rozé Classicus, Egri Bikavér Classicus. Ez utóbbi az egyik legismertebb magyar vörösbor. Az Egri Bikavér eredetét a néphagyomány legendába burkolta. Az egyik legenda szerint az Eger határában emelkedő Eged hegyen remeték éltek, akik közül Szent Egyed pogányoktól halt vértanúhalált. A szent vére leszivárgott a hegy lejtőire, s attól terem máig is oly tüzes, vörös bor. A másik legenda szerint az 1552-es várostrom idején Dobó István megnyitotta a vár pincéit és a harcolóknak bort hordatott szét. A vitézeknek a szakállára, páncéljára is csurgott a bor, amit az ostromlók meglátva elterjesztették a hírt, hogy a magyarok bikavért isznak, attól olyan erősek.
6. kép Eger, Pincesor
Magyarországon ebből a borból adnak el a legtöbbet, évente több ezer hektolitert. Az Egri Bikavért kék szőlőből készült borokból lehet előállítani, legalább három fajta bor arányos házasításával. Egyetlen szőlőfajta borának jellege sem lehet uralkodó a borban. Elkészítésének módját Eger Város Hegyközsége ún. „Bikavér Kódex”-be foglalta. Az egri borászok kiváló boraikkal rendszeresen jól szerepelnek hazai és külföldi versenyeken is.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
41
Sokszor hallottuk már, hogy a mértékletes borfogyasztás nem árt. Kutatások igazolták, hogy a napi 1,5–3 dl bor elfogyasztása csökkentheti többek között a szívinfarktus kialakulását, a benne található antioxidáns hatású anyagok akadályozzák a fogszuvasodást. Az antioxidáns hatás mellett a vörösborban található vegyületek csökkentik az összkoleszterinszintet, azonban az érfalvédő HDL-koleszterin szintet növelik. A borvidék kitűnő borászainak pincéiben lehetőség van a finom borok kóstolására is, emellett kihagyhatatlanok a természetes és az épített környezet látnivalói is.
42
Heves megye számokban, 2013
Források: www.iranymagyarorszag.hu/ www.rozsakert.com/aboresazegeszseg www.standrea.hu/boraszat/az-egri-borvidek/termeszetiadottsagok-es-tortenet egriborvidek.hu/images/szabaly/Az_Egri_Borvidek_strategiaja.pdf boraszportal.hu/ egriborvidek.hu/ borlexikon.blogspot.hu/ www.mert.hu/hu www.heol.hu/ hita.hu/ egrirege.hu/sites/all/egertortenete.pdf www.hevesmegye.hu/files/koncepcio/helyzetertekeles.pdf Dr. Szecskó Károly (összeállította): Magyarország megyéi, Heves, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1984. A képek forrása: A KSH Miskolci főosztály és az Egri osztály dolgozói Erdőtelki Turista Kör Tóth Antal
© Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISSN 2063-0190
Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök
Készült a Tájékoztatási főosztályon, a Miskolci főosztály közreműködésével
Főosztályvezetők: Freid Mónika, Grábics Ágnes
Felelős szerkesztő: Zilahy Edina
Szerzők: Serdült Szilvia, Vigné Cseh Magdolna
Technikai előkészítés: Némethné Csehi Tünde
Kiadványterv: Gyulai Katalin
Kézirat lezárva: 2014. szeptember
Internet: http://www.ksh.hu Borítóterv: Lounge Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2014.086
