HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA ( )

ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0008

HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA (2014-2020)

Heves Megyei Önkormányzati Hivatal

Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség knKft

2013. november 29.


Tartalom 1.

A tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása ................................. 5 1.2. A tervezési előzmények bemutatása ......................................................................................................... 7 1.3. A tervezésbe bevont szakmai szereplők rövid bemutatása, ezek felelősségi körének felvázolása ........... 8 1.4. Az eddig lezajlott társadalmasítási folyamat bemutatása különös tekintettel a megyei koncepció elkészítésére ...................................................................................................................................................... 9 1.5. A megyei stratégiai programhoz kapcsolódó társadalmasítási folyamat bemutatása ............................. 10 1.6. A megyei stratégiai program tervezése során figyelembe vett mérföldkövek, határidők és döntési pontok rögzítése .......................................................................................................................................................... 11 Stratégiai Program célrendszere................................................................................................................... 12 2.1. Stratégiai cél: Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés...................................................................... 12 2.1.1. prioritás: Élelmiszeripar kapacitás- és minőségfejlesztése ................................................................ 12 2.1.2. prioritás: Energetikai szerkezetváltás a klímavédelem és az energiaimport függőség csökkentése érdekében ..................................................................................................................................................... 14 2.1.3. prioritás: Gépipar fejlesztése, nagyvállalatok versenyképességének fokozása ................................. 16 2.1.4. prioritás: KKV szektor versenyképességének növelése .................................................................... 18 2.1.5. prioritás: Sokszínűségében harmonikus megye, mint turisztikai desztináció pozícionálása .............. 23 2.2. Stratégiai cél: Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum ............ 29 2.2.1. prioritás: Fenntartható agrárszerkezet létrehozása............................................................................ 29 2.2.2. prioritás: Hozzáadott érték növelése termékpálya modellek tudatos kialakításával........................... 33 2.2.3. prioritás: Egészséges, vonzó vidék megteremtése a helyi gazdaság fejlesztésével és egymást erősítő helyi közösségek kialakításával ........................................................................................................ 36 2.3. Stratégiai cél: Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom ............... 42 2.3.1. prioritás: A család, mint érték előtérbe helyezése.............................................................................. 42 2.3.2. prioritás: Egészséges társadalom kialakítása .................................................................................... 45 2.3.3. prioritás: Társadalmi különbségek mérséklése, mint a szegénység megszüntetésének eszköze ..... 48 2.3.4. prioritás: A lakosság biztonságérzetének javítása ............................................................................. 55 2.3.5. prioritás: A sport, mint az egészséges élet nélkülözhetetlen alappillére ............................................ 56 2.3.6. prioritás: Korszerű gyakorlati tudás biztosítása, valamint a kultúra szerepének növelése a térségi identitás erősítésében ................................................................................................................................... 57 2.4. Stratégiai cél: Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet ...................... 65 2.4.1. prioritás: Az elérhetőség feltételeinek javítása .................................................................................... 65 2.4.2. prioritás: Környezeti beruházások ösztönzése, stratégiai erőforrások védelme.................................. 69 2.4.3. prioritás: Fenntartható település és térszerkezet ................................................................................ 73

Tartalom

2.

2


2.4.4. prioritás: Infokommunikációs fejlesztések ........................................................................................... 76 3.

A végrehajtás keretrendszere ....................................................................................................................... 87 3.1. A végrehajtásban közreműködő szervezetek (jogszabályi háttér) ........................................................... 87 3.2. A végrehajtásban közreműködő üzleti és civil szervezetek bevonásának módja .................................... 88 3.3. A végrehajtásban közreműködő szervezetek felelősségi körei, kompetenciái ........................................ 89 3.4. A megvalósítást és a program megvalósítás monitoringozását meghatározó folyamatok jogszabályi keretek ............................................................................................................................................................. 89 3.5. A végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi rendszerének átfogó bemutatása ............. 89

4.

A monitoring rendszer keretei ....................................................................................................................... 93 4.1. Az indikátorok meghatározásának módszertani alapelvei ....................................................................... 93 4.2. A program céljainak értékelése ............................................................................................................... 94

5.

Megyei tervezést meghatározó körülmények ................................................................................................ 95 5.1. Tervezési alapelvek ................................................................................................................................. 95 5.2. A megyei tervezési folyamat logikája ...................................................................................................... 96 5.3. Operatív Programok szerkezete 2014-2020 ............................................................................................ 98 5.4. Operatív Programok várható forrásallokációja 2014-2020 ...................................................................... 98 5.5. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program rövid bemutatása ..................................................... 98 5.6. A területfejlesztési partnerek fejlesztési elképzelésének megismerése ................................................ 101 5.7. A 2007-2013 tervezési időszak forrásfelhasználásának tapasztalatai .................................................. 102 A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó részdokumentumok ......................... 109 6.1. Gazdaságfejlesztési részdokumentum .................................................................................................. 109 6.1.1. 1. Megyei turizmusfejlesztési projektcsomag ................................................................................... 122 6.1.2. 2. Megyei élelmiszer - feldolgozóipar Fejlesztési projektcsomag .................................................... 129 6.1.3. 3. Üzleti környezet fejlesztése projektcsomag ................................................................................. 134 3.6.1. 4. Helyi gazdaságfejlesztés alternatív megoldásokkal projektcsomag ............................................ 141 4.3.1. 5. Heves Megyei Foglalkoztatást Segítő és Életminőséget Javító Projektcsomag .......................... 146 5.1.1. 6. A munkaerőpiacra való visszatérést szolgáló fejlesztések a gyermeknevelést végző intézményekben projektcsomag .................................................................................................................. 150 4.3. Kistérségi részdokumentum .................................................................................................................. 156 1. Térségközponti szerepkör erősítése projektcsomag ............................................................................... 157 2. Települési környezet integrált kisléptékű fejlesztése projektcsomag ...................................................... 159 3. Települési energiahatékonyság növelése projektcsomag ....................................................................... 160 4. Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javítása projektcsomag ....... 161 5. Társadalmi befogadás erősítése és a szegénység elleni helyi kezdeményezések projektcsomag ........ 162 4.4. Eger Megyei Jogú Város fejlesztési elképzelései .................................................................................. 165 Tartalom

6.

3

Rövidítésjegyzék, fogalommagyarázat

ÁROP CLLD EFOP ÉMRFÜ EMVA ETHA Gazdálkodó Szervezet

GINOP Global Grant

IKOP IKT K+F K+F+I KEHOP KKV MAHOP MEFEB METEK NTH OECD OFTK RETEK TDM TÉSZ Tftv. TISZK TOP VP

Államreform Operatív Program Közösségvezérelt helyi kezdeményezések Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Európai Tengerügyi és Halászati Alap Az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz [Ptk. 658. § c.) pont]

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Közvetett támogatás eljárásrend, a kisebb összegű támogatások szétosztásával az Irányító Hatóság külső (pályázati úton kiválasztott) közvetítő szervezetet bíz meg a rugalmasabb és gyorsabb lebonyolítás érdekében. Integrált Közösségfejlesztési Operatív Program Információs és kommunikációs technológia Kutatás-fejlesztés Kutatás-fejlesztés és innováció Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Kis- és középvállalkozások Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum Nezetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum Turisztikai desztináció menedzsment Termelői értékesítői szervezet „A területfejlesztésről és területrendezésről” szóló 1996. évi XXI. törvény Térségi integrált szakképző központ Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Vidékfejlesztési Program

1. A tervezési folyamat körülményeinek leírása

eljárásainak,

a

tervezés

tárgykörének

és

A megyei önkormányzatok területi tervezési feladatait a „Magyarország helyi önkormányzatairól” szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, „A területfejlesztésről és a területrendezésről” szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint a 20142020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII.17.) Korm. határozat, valamint a 20142020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III.8.) Korm. határozat jelöli ki. „Magyarország helyi önkormányzatairól” szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) bekezdése – amely 2012. január 1-én lépett hatályba - a megyei önkormányzatok szerepkörét alapvetően megváltoztatta: „A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el.” „A területfejlesztésről és területrendezésről” szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) a megyei önkormányzatok feladat és hatáskörét szabályozó törvények közül meghatározó jelentőségű, a benne foglaltak szerint a megyei önkormányzatok két legfontosabb feladata a megyei szintű területfejlesztés és a területrendezés. „A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról” szóló 2011. évi CXCVIII. törvénnyel módosított Tftv-ben konkrétan definiált megyei területfejlesztési és területrendezési feladatok az alábbiak: területrendezési tervet kell készítenie a megye területére; területileg össze kell hangolnia a fejlesztéspolitikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítania kell azok összhangját a megyei gazdaságfejlesztési és foglalkoztatás-politikai koncepciókkal; a megye települési önkormányzatainak felkérésére koordinálnia kell a települések fejlesztési tevékenységét; a településrendezési tervek összehangolása érdekében együtt kell működnie a megyei jogú városok önkormányzataival és az érintett települések önkormányzataival; a megye gazdasági szereplőivel is fontos a jó együttműködés kialakítása, és fenntartása a hatékony feladatellátás érdekében; a területi információs rendszer kialakítását és működtetését közösen kell megoldania a Központi Statisztikai Hivatallal és más adatgyűjtő szervezetekkel, információkat kell szolgáltatnia a területi tervek készítéséhez; a települési önkormányzatok felkérése alapján segítséget kell nyújtania a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződéséhez; gondoskodnia kell a településrendezési tervek és a megyei területrendezési terv összhangjáról; a többi megyei önkormányzattal össze kell hangolnia az olyan több megyére vagy azok meghatározott területére vonatkozó térségek tervezését, amelyek társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendők, ezért egységes tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdekek fűződnek; össze kell hangolnia a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, amelynek keretében:  vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsájtja;  a megyei jogú város önkormányzata bevonásával kidolgozza és elfogadja – az országos területfejlesztési koncepcióval összhangban – a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját, illetve – a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével – a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat;  előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat, területfejlesztési programokat, részt vesz az országos területfejlesztési koncepció és a nemzeti fejlesztési stratégia kidolgozásában;


szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét;  előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, továbbá a területét érintő területrendezési terveket;  közreműködik a megyében kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében;  figyelemmel kíséri az operatív programok megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, külön döntés alapján közreműködik azok végrehajtásában;  előzetesen véleményezi és koordinálja az illetékes területi államigazgatási szervek megyét érintő fejlesztéseit és pályázatait;  megállapodásokat köthet külföldi régiókkal, részt vehet nemzetközi együttműködésekben;  közreműködik a területfejlesztési programok végrehajtásának nyomon követésében és értékelésében;  a tervezés és végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről. dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról; kizárólagos hatáskörben rendeletet alkot a területfejlesztési koncepcióról és programról, amely rendeletet a koncepció tekintetében a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter, a program tekintetében a miniszter állásfoglalását követően szabad elfogadni; fenti feladataival összefüggésben végzett munkájáról évente beszámol a nemzeti fejlesztési miniszternek. Előzőekből egyértelműen látszik, hogy a Tftv. jelentősen kibővítette a megyei önkormányzat területfejlesztéssel kapcsolatos feladat és hatáskörét. A megyei önkormányzatok eredményes munkájának – megyék közötti, megyén belüli illetve megyehatáron átnyúló koordináció – elősegítése érdekében az alábbi szervezetek tevékenykednek: Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum (kötelező), melynek tagjai a régióba tartozó megyei önkormányzatok közgyűléseinek elnökei, feladata a regionális döntések véleményezése, a megyei önkormányzatok döntéshozatalának összehangolása. Titkársági feladatairól a megyék megállapodása szerinti a megyei önkormányzat gondoskodik. Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum (kötelező), melynek tagjai a megyei jogú városok egy-egy delegáltja és ugyanennyi taggal a megyei önkormányzat delegáltjai. Feladatai előzetes állásfoglalás a megyei önkormányzat közgyűlésének területfejlesztést érintő ügyeiben. Titkársági feladatairól a tagok megegyezése szerinti közgyűlés munkaszervezete gondoskodik. Térségi Fejlesztési Tanács (létrehozható, de megalapítása esetén jogi személy), mely a régió-, illetve a megyehatárokon túlterjedő, vagy egyes kiemelt területfejlesztési feladatok ellátása céljából megyei önkormányzatok közgyűlései által létrehozott szervezet. Tagjai a tanács illetékességi területén működő megyei önkormányzatok közgyűléseinek elnökei és az érintett megyei önkormányzat egy-egy képviselője. Titkársági feladatairól megállapodás alapján valamelyik önkormányzat vagy elkülönült munkaszervezet gondoskodik. 2012. december 17-én jelent meg a Magyar Kormány 1600/2012-es számú határozata, melynek legfontosabb megállapításai kiemelt figyelemmel a megyék területfejlesztési feladatira: Célok és elvek a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezéséhez:  Integrált forrástervezés, ide értve a vidékfejlesztési forrásokat is,  Fejlesztési források 60 %-át közvetlenül gazdaságfejlesztésre kell fordítani,  Területiség elvének figyelembe vétele, különös tekintettel a területi operatív programok tervezésére, mely során biztosítani kell a megyék hatékony közreműködését, Operatív programok szerkezete. További javaslattétel a források területi koordinációjának keretére, oly módon, hogy a megyék meghatározó szerepet kapjanak a területfejlesztési források felhasználásának tervezésében. A 2013. március 8-án megjelent 1115/2013-as Korm. határozatban rögzített főbb megállapításai: Általános elvek, szempontok a további tervezési folyamathoz:  a fejlesztések integrációjának és a térségi programoknak a szintjei és beavatkozási egységei: 1. a megyék, 2. a megyei jogú városok térségei,

A tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása



6


3. a helyi közösségek és települések együttműködésén alapuló kisvárosi térségek, valamint 4. az egyes országos szempontból kiemelten kezelendő speciális, funkcionális térségek legyenek.  a megyei szinten a területfejlesztési programokban megfogalmazásra kerülő fejlesztések és a megyei tervezés az ágazati szintű stratégiákkal és reformokkal összhangban, az országos szinten kialakított programkeretbe, valamint az uniós kohéziós politikai rendszerbe illeszkedve, egységes formában, összehangoltan valósuljon meg.  A megyei és helyi fejlesztéseknek kiemelten a fenntartható és a foglalkoztatást bővítésére épülő gazdasági növekedéshez kell hozzájárulniuk.  Minden operatív programban szükséges érvényesíteni a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásának szempontját. Szakmai iránymutatás és koordináció biztosítása a megyék, valamint a megyei jogú városok számára. Megyék és a megyei jogú városok az útmutatások alapján bocsássák fejlesztési elképzeléseiket a nemzetgazdasági, és az érintett miniszterek rendelkezésére. Irányelvek kidolgozása a várostérségi integrált programok tervezési térségeinek lehatárolására. Stratégiai megállapodás előkészítése a Kormány és a Megyei Önkormányzatok között, az uniós finanszírozású fejlesztések programjának végrehajtásáról. Javaslattétel a közösségvezérelt helyi fejlesztések alkalmazásának módjára és az ehhez szükséges feltételek biztosítására.

1.2. A tervezési előzmények bemutatása

Ezen tervezési munka során „a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól” szóló 218/2009. (X.6.) Korm. rendeletben meghatározottak követendők. A rendelet 12. § (1), (2) és (4) bekezdése alapján „a megye területfejlesztési koncepciója előkészítő és javaslattevő fázisból áll. Az előkészítő fázisban rendszerezni és értékelni kell a fejlesztésre ható tényezőket, valamint vizsgálni kell a fejlesztés lehetséges irányait. Az előkészítő fázis részét képezi a területfejlesztési partnerségi terv végrehajtása és a helyzetértékelés. A területfejlesztési koncepció elfogadására jogosult megyei önkormányzat … dönt arról, hogy az … előkészítő fázis elkészült munkarészei megfelelnek-e a további tervezés alapjául.” Az Eszterházy Károly Főiskola nyerte el 2012 szeptemberében Heves megye területfejlesztési koncepciójának elkészítését, a megyei önkormányzat hatályos Vagyonrendelete által szabályozott meghívásos pályázati eljárás keretében. A kiválasztási eljárást követően a konkrét tervezői munka ellátására felállításra került egy széles tudásbázison alapuló Tervezői Munkacsoport, melyet az Eszterházy Károly Főiskola saját szakembereinek bevonása mellett a Károly Róbert Főiskola szakembereinek közreműködésével biztosított. A helyzetelemző munka módszertanilag korábbi fejlesztési dokumentumok feldolgozása, hatályos (terület)fejlesztési tervek elemzése, statisztikai mutatók analízise és alkalmazása, projektelképzelések áttekintése, illetve célzott partneri kör bevonása keretében zajlott. A dokumentumban bemutatásra kerül a megye helyzetének komplex belső (társadalmi, gazdasági, környezeti) elemzésén túl a megyére ható külső környezeti tényezők vizsgálata is. A helyzetelemzés primer és szekunder forrásokra támaszkodó megalkotásán túl az egyes fejezetek végén egy rövid összefoglalás is található a könnyebb áttekinthetőség kedvéért, valamint a dokumentum végén található egy összefoglaló SWOT-analízis is. Heves Megye Közgyűlése 2012. november 30-i ülésén tárgyalta meg első alkalommal a készülő új „Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció (2014-2020)” helyzetértékelő munkarészét és akként döntött, hogy az megfelel a további tervezés alapjául.


Az előzőekben részletezett megyei feladatok közül kiemelkedő jelentőségű a Tftv. 13. § (2) bekezdésének b) pontjában megfogalmazott tervezési feladat: „a megyei jogú város önkormányzata bevonásával kidolgozza és elfogadja – az országos területfejlesztési koncepcióval összhangban – a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját …, illetve – a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével – a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat”

7


A helyzetértékelő munkarész közgyűlési megtárgyalását követően a tervezői munka tovább folytatódott a koncepció javaslattevő munkarészének megalkotásával. Problémafa módszerrel elemzésre került a SWOT analízis, illetve a cselekvési területek mélyebb összefüggései. A tervezési folyamat során közel 30 területfejlesztési partner mutatta be jövőképét, fejlesztési elképzeléseit. Mindezek feldolgozását követően célfa felállítására került sor, melynek keretében megfogalmazásra kerültek a lehetséges megoldási javaslatok. Ezek szintetizálását követően meghatározásra kerültek a megoldáscsoportok, melyek továbbgondolásából született meg a javaslattevő munkarész négy komplex célja. A területi célok meghatározásához összevetésre kerültek a helyzetértékelés során kidolgozott tematikus térképek, a megyei területrendezési terv térképi állománya, valamint a párhuzamosan készülő, új Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban bemutatott térképek, térszerkezeti irányelvek. Mindezekből az a következtetés adódott, hogy a megye három főbb területegységre bontható, melyek eltérő fejlesztési programcsomagot igényelnek.

A Heves Megyei Közgyűlés a „Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020)” Helyzetelemzés, helyzetértékelés címet viselő részdokumentumát 74/2013. (IX.27.) közgyűlési határozatával fogadta el. Megjegyzendő, hogy az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció parlamenti elfogadására még nem került sor, ezért amennyiben az elfogadott OFTK esetleges tartalmi változása a megyei helyzetértékelésében is módosításokat igényel, akkor azokat a koncepció végleges elfogadásáig át kell vezetni a fejlesztési dokumentumon. Jogszabályi előírásoknak megfelelően 2013 szeptemberében elkészült a koncepció helyzetelemző és javaslattevő részdokumentumainak területi (gazdasági, társadalmi, környezeti) hatásvizsgálata is.

1.3. A tervezésbe bevont szakmai szereplők rövid bemutatása, ezek felelősségi körének felvázolása Heves megye területfejlesztési koncepciójának elkészítését 2012 szeptemberében az Eszterházy Károly Főiskola nyerte el. A konkrét tervezői munka ellátását az Eszterházy Károly Főiskola saját szakembereinek bevonásán túl a Károly Róbert Főiskola szakembereinek közreműködésével biztosított. Az elkészült „Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020)” helyzetelemző és javaslattevő részdokumentumainak területi (gazdasági, társadalmi, környezeti) hatásvizsgálatát jogszabály írja elő. A hatásvizsgálatot a vonatkozó jogszabályi előírások mentén a Heves Megyei Önkormányzat megbízásából a NORDA ÉszakMagyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit. Kft. végezte. Ezen feladatra a NORDA Nonprofit Kft. három ajánlattevő dokumentált módon történő felhívása alapján került kiválasztásra. Az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretében 2013. április 15-én könnyített elbírálású pályázati felhívás jelent meg a „Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok számára” címmel. A projekt átfogó célja a megyei önkormányzatok tervezési dokumentumai előkészítésének támogatása, az ehhez szükséges megyei tervezői kapacitások megerősítése. A tervezői és területfejlesztési szakmai munka megerősítése érdekében a Heves Megyei Önkormányzati Hivatalnál 2,5 fős szakmai létszám növelésére került sor, amellyel együtt járó személyi kiadási többlet a nyertes ÁROP pályázat keretében kerülhet elszámolásra. A létszámbővítés keretében két fő területfejlesztési ügyintéző


A Heves Megyei Önkormányzat 2013. április 26-án ismételten tárgyalta és 45 napos véleményezési eljárásra bocsátotta a „Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020)” helyzetelemző és javaslattevő részt tartalmazó egyaránt tartalmazó egyeztetési anyagát a 218/2009. (X.6.) számú Kormányrendelet 19.§-ban foglaltaknak megfelelően. A dokumentációhoz tett észrevételek, javaslatok, vélemények megküldésének határideje 2013. június 11. napja volt. A véleményezésre jogosult szervezetektől beérkezett észrevételeket és javaslatokat a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal munkatársai átvezették és beépítettek a dokumentumba.

8


és 0,5 fő igazgatási ügyintéző foglalkoztatása valósult meg a Területfejlesztési és Területrendezési Osztályon. Ennek következtében a programozáshoz kapcsolódó tervezési munka az immár 6 fős Területfejlesztési és Területrendezési Osztály humánerőforrás bázisán indult meg. A létszámbővítés ellenére egyes tervezési feladatok – azok nagysága és az ütemezett határidők rövidsége következtében – külső szakértők bevonásával kívánt a Heves Megyei Önkormányzat biztosítani. Az ÁROP pályázatban megjelöltek szerint az Önkormányzat „Elemzések és területi hatásvizsgálat elkészítése” tárgyában a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) 122/A. § alapján hirdetmény közzététele nélküli eljárást folytatott le, melynek eredményeként a nyertes ajánlattevő a NORDA Nonprofit Kft. lett. Ennek értelmében az NFM/NGM által javasolt elemzési feladatok, valamint a megyei területfejlesztési program területi hatásvizsgálatának elvégzésére a regionális ügynökség feladata. Az operatív programozási feladatoknak is alapját képező megyei területfejlesztési részdokumentumok közül a gazdaságfejlesztési és ágazati tématerületek kidolgozására szintén a 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) 122/A. § alapján hirdetmény közzététele nélküli eljárást folytatott le a megyei önkormányzat, melynek eredményeként a nyertes ajánlattevő a Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. lett.

A 2014-2020 időszak tervezési feladatainak megalapozása érdekében a fejlesztési elképzelések feltérképezése már 2012. év első felében elkezdődött, amelynek keretében a települési önkormányzatok megkeresésén keresztül kívánta a megyei önkormányzat megismerni a lakosság, a vállalkozások, a civil szervezetek, a kistérségi társulások és maguk a települési önkormányzatok fejlesztési elképzeléseit. Ezen munkával párhuzamosan kezdődött el a Partnerségi Terv elkészítése 2012 júliusában, amelyet a megyei önkormányzat hivatalán belül működő Területfejlesztési Munkacsoport szakemberei állítottak össze. A tervben meghatározásra kerültek a partnerségbe bevonni kívánt célcsoportok, a partnerekkel folytatandó kapcsolattartás módja, eszközei és ütemezése, a társadalmasítással kapcsolatos rendezvények és azok menetrendje,az eredmények értékelésének és felhasználásának módja. A Partnerségi Tervet a Közgyűlés 134/2012. (IX. 28.) közgyűlési határozatával fogadta el. A Területfejlesztési Munkacsoport a megyei koncepcióalkotáshoz kapcsolódó tevékenységek előkészítése érdekében került az önkormányzat hivatalán belül felállításra, amelynek szervezeti felépítése és feladata a Partnerségi Tervben került megállapításra. A munkacsoport végzi a szakmai egyeztetések lebonyolítását és koordinálását, valamint a társadalmasítási folyamat végrehajtását. Ennek egyik eszköze a koncepcióalkotási folyamat aktusainak önkormányzati honlapon történő folyamatos megjelenítése és a partnerekkel történő folyamatos kommunikáció biztosítása. A www.hevesmegye.hu honlapon külön menüpont került kialakításra annak érdekében, hogy az információkat a lehető leggyorsabban és legszélesebb körben el lehessen érni. Miután Heves Megye Közgyűlése a 2012. november 30-i ülésén a koncepció helyzetértékelő munkarészét alkalmasnak tartotta a további tervezés alapjául egyrészt megkezdődött a javaslattevő munkarész kidolgozása, másrészt folytatódott a tervezési folyamat társadalmasítása. A koncepciókészítés társadalmasításának lépései kronológiai sorrendben a koncepció részeként bemutatásra került, ezért jelen dokumentumban kizárólag a folyamat legfontosabb állomásait mutatjuk be: Területfejlesztési Egyeztetési Fórum ülése (2013. március 19.): A fórumon a Szakmai Tanácsadó Kerekasztal személyes véleményezésre felkért szervezetei vettek részt (Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, Heves Megyei Kormányhivatal, Eszterházy Károly Főiskola, Károly Róbert Főiskola, Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Heves Megyei Agrárkamara, Magyar Turizmus Zrt. Északmagyarországi és Tisza-tavi Regionális Marketing Igazgatóság, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.) Az itt felsorolt


1.4. Az eddig lezajlott társadalmasítási folyamat bemutatása különös tekintettel a megyei koncepció elkészítésére

9


szervezetek képviselői a fórumon elmondhatták véleményüket a koncepció javaslattevő fázisával kapcsolatban. „Tervezés Hete” elnevezésű fórumsorozat (2013. március 25-29.): A „Tervezés Hete” elnevezésű területfejlesztési fórumsorozat a járásközpontokat érintette: Eger, Heves, Füzesabony, Hatvan, Pétervására, Bélapátfalva, Gyöngyös. A járási székhelyeken a helyi gazdasági, közigazgatási, civil és szakmai képviseletek is elmondhatták véleményüket, észrevételeiket a bemutatásra kerülő javaslattevő fázisról, bekapcsolódhattak a területfejlesztési munkafolyamatba. A rendezvényeken jellemzően a települési polgármesterek, helyi vállalkozók, civil szervezetek képviselői vettek részt, ezzel biztosítva, hogy a helyi tudás, a helyi problématérkép, és a megoldási javaslatok is bekerülhessenek a dokumentumba. A konzultációs fórumsorozat 7 helyszínén közel 200 résztvevő, több mint 50 javaslata hangzott el a koncepció szakmai iránymutatásaival kapcsolatban. A legtöbb esetben a hozzászólók a bemutatott megyei javaslattevő fázist széleskörűnek, a problémákra és azok megoldási lehetőségeire fókuszáló dokumentumként jellemezték. Területfejlesztési Konferencia (2013. április 10.): A konferencia témája a szomszédos megyék területfejlesztési koncepcióinak illetve a társadalmasítás tapasztalatainak szakmai bemutatása volt. Területfejlesztési Egyeztetési Fórum ülése (2013. április 16.): A fórumon a Szakmai Tanácsadó Kerekasztal személyes véleményezésre felkért szervezetei vettek részt, melynek témája a társadalmasítás folyamatának és eredményeinek bemutatása volt.

1.5. A megyei stratégiai programhoz kapcsolódó társadalmasítási folyamat bemutatása A megye hosszú távú fejlesztési céljait koncepcionális szinten rögzítő tervezési dokumentumának, a megyei területfejlesztési koncepciónak az elkészítését követő tervezési feladata a középtávú stratégiák, programok elkészítése. A megyei önkormányzatok által kidolgozandó fejlesztési programok tartalmazzák a területfejlesztési, a vidékfejlesztési és az egyéb szakterületek koncepcionális fejlesztési elgondolásait. A megyei területfejlesztési program stratégiai és operatív részből áll. A program készítés jogszabályi hátterét rögzítő 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet 13. § (1) pontja szerint „a területfejlesztési koncepciók és programok kidolgozásának része az állampolgárok, a tervezéssel érintett területen működő érdekképviseletek, társadalmi szervezetek és vállalkozások tervezésbe való bevonását részletező partnerségi terv". A partnerségi terv a tervezés folyamatában meghatározza a bevonandó célcsoportot, valamint az egyes tervezési elemekhez és fázisokhoz kapcsolódó bevonás tervezett eszközeit és részvételi formáit, illetve a bevonás célját. Ezen társadalmasítási feladat eredményes és hatékony ellátása érdekében összeállításra került a készülő „Heves Megyei Területfejlesztési Program (2014-2020)" partnerségi terve. A megyei területfejlesztési program elkészítésének megalapozása és a széleskörű partnerség biztosítása érdekében 2013. október hónapban projektgyűjtésre került sor, mely a Nemzeti Tervezési Hivatal által kiadott „Iránymutatás a megyei szintű tervezési folyamat keretében elkészítendő tervdokumentumok kidolgozásához” című szakmai anyagban meghatározott tématerületi csoportosításnak megfelelően zajlott.


A 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet részletesen szabályozza a koncepció közigazgatási egyeztetésének rendjét. A rendeletben nevesített, véleményezésre feljogosított szervezeteknek az egyeztetési dokumentáció közvetlenül megküldésre került véleményezés céljából. A fenti jogszabály értelmében a kidolgozásért felelős szerv, azaz a Közgyűlés feladata az egyeztetési eljárás megindítása, ezért a Közgyűlés 2013. április 26-án ismételten tárgyalta és 45 napos véleményezési eljárásra bocsátotta a „Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020)” helyzetelemző és javaslattevő részt tartalmazó egyaránt tartalmazó egyeztetési anyagát. A dokumentációhoz tett észrevételeket és javaslatokat a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal munkatársai azok beérkezését követően átvezették, illetve beépítettek a dokumentumba.

10


A települési önkormányzatokat személyesen keresték fel a megyei önkormányzat által megbízott kollégák, a válaszadás így teljeskörű volt. A gazdasági szféra fejlesztési igényeinek megismerése érdekében több, mint 600 gazdasági társaságnak, vállalkozásnak került megküldésre a projektgyűjtő kérdőív, köztük a megye foglalkoztatási és adózási szempontokból vezetőnek számító TOP 50 cégnek is. Direkt megkereséssel éltünk további területfejlesztési partnerek irányába (pl. kamarák, főiskolák, nemzeti parkok, KLIK, SZGYF, stb.) is. Az projektgyűjtés minél szélesebb kiterjesztése érdekében felhívás jelent meg a megyei területfejlesztési kiadványban, valamint a megyei önkormányzat honlapján is.

1.6. A megyei stratégiai program tervezése során figyelembe vett mérföldkövek, határidők és döntési pontok rögzítése 2013. december 31. 2013. november 30. 2013. november 30. 2013. november 30. 2014. szeptember 30. 2014. szeptember 30. 2014. szeptember 30.


A megyei területfejlesztési koncepció elkészítése: Megyei területfejlesztési program (stratégiai és operatív rész): Ágazati OP-khoz adandó megyei részdokumentumok: TOP-hoz illeszkedő megyei részdokumentum I. fázis: TOP-hoz illeszkedő megyei részdokumentum II. fázis: Megyei projektgyűjtés: Területi koordináció, partnerség biztosítása:

11


2. Stratégiai Program célrendszere A Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) dokumetumban már kialakításra került a stratégiai célrendszer. Meghatározásra kerültek a területi és komplex célok, valamint azok prioritásai, a prioritások intézkedései azonban indikatív felsorolásként jelentek meg. A Stratégiai Program célrendszere követi a Koncepció célrendszerének struktúráját, azonban az intézkedések pontosításra kerültek a jelenleg ismert Operatív Programok alapján, azonosítva azok intézkedéseit a megyei célrendszer releváns elemeivel.

2.1.

Stratégiai cél: Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés

2.1.1.

prioritás: Élelmiszeripar kapacitás- és minőségfejlesztése

Az Észak-magyarországi régió hazánk egyik legelmaradottabb térsége (a GDP a hazai átlag 64%-a, mely a legkevesebb a hét régió között), melyben kiemelkedően nagy a mezőgazdaságban, illetve élelmiszeriparban foglalkoztatottak aránya, tehát alapjába véve élelmiszeripar a magas fejlődési potenciált hordozó ágazatok közé tartozik. Az utóbbi években az országos átlagnál nagyobb mértékben esett vissza a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, ami az élelmiszergazdaságra döntő kihatással bírt, különös jelentőséggel bírnak az ágazat fejlődését elősegítő innovációk. A mennyiségileg telített európai élelmiszer piacon, és bizonyos mértékig a hazai piacon is, az innováción alapuló, megkülönböztethető előnyöket nyújtó minőségi, nagyobb hozzáadott értékű, biztonságos, új termékek iránti igény egyre növekszik. Az Észak-Magyarországi Innovációs Stratégiával összhangban a KKV-k K+F+I képességek fejlesztésével, valamint a hazai élelmiszerbiztonsági kutatási tevékenységek összehangolásával és kiterjesztésével a gazdasági szféra szereplői számára is hozzájárulhatunk a hazánkban előállított élelmiszerek versenyképességének növeléséhez. Az élelmiszerbiztonságnak az életminőségben játszott szerepe miatt rohamléptekkel fejlődik az élelmiszeranalitika. A nemzetközi szinten is elfogadott, így külföldön is piaci előnyt jelentő nyomonkövetési rendszernél nélkülözhetetlen a követett paraméterek listájának kibővítése és a mérési módszereknek a folyamatos fejlesztése, illetve új megbízható paraméterek bevezetése a biztonság átfogó garantálása érdekében. A nyomonkövetési rendszer elsődleges haszna a kockázati faktorok csökkentése, a termék előállításával kapcsolatos rizikók minimalizálása a felelősség megjelölésével: a működő rendszer biztosítja, hogy egyértelműen azonosítható legyen az eljárás, mellyel a terméket előállították: az alap- és segédanyagok származásától kezdve a teljes gyártási ciklus minden lépésén át a vevőig történő átadásig. Kapcsolódó Operatív Programok: - VP 3. prioritás Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozáást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása - TOP 1.1 Térségi szintű integrált foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés

3 (c) a termék és szolgáltatásfejlesztésre irányuló fejlett kapacitás megteremtésének és kiterjesztésének elősegítése 1. intézkedés: A megyei élelmiszeripar versenyképességének és piaci stabilitásának növelése A magas hozzáadott értékkel rendelkező termékek és szolgáltatások iránt növekvő piaci igény figyelhető meg, melyek kifejlesztése és gyártása hozzájárul az élelmiszeripar költséghatékonyságának, valamint foglalkoztató erejének növekedéséhez. A felfutó élelmiszertermelés pedig magával vonja a kapcsolódó ágazatok (gépipar,

Stratégiai Program célrendszere

Beruházási prioritás: 8 (b) a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése révén, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint a konkrét természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását

12


csomagolóanyag ipar, szolgáltatások stb.) fejlődését is. Az innovációs szemlélet erősödése az élelmiszerlánc mentés és az innovációs hálózatokba történő módszeres tevékenység eredményeként az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások megkülönböztethetően jobb minőségű és az értékekkel arányos árú termékeket tudnak előállítani, melynek köszönhetően nő versenyképességük. Valamennyi vállalkozás típusnál a versenyképesség javításában nagy szerepe van az innovációnak. A kkv-k valódi kitörési pontja egyrészt a magasabb hozzáadott értékű, különleges igényeket kielégítő termékek előállítása, másrészt a helyi, megyei ellátás biztosítása lehet. Ehhez azonban nem csak innovációra, hasznosítható kutatási fejlesztési eredményekre, hanem hatékony technológiai fejlesztésekre is szükség van. Az új exportképes termékek kifejlesztésének támogatásával az élelmiszer innováció és K+F penetrációjának fokozásához járulhatunk hozzá. Kedvezményezettek típusai: Heves megyében működő KKV-k, egyéni vállalkozások Kapcsolódó Operatív Program(ok): - VP 3. prioritás Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása - TOP 1.1 Térségi szintű integrált foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés 2. intézkedés: A mezőgazdasági termelés és feldolgozás jövedelemtermelő képességének javítása A mezőgazdasági termelése és feldolgozóipara így mind az élelmezésbiztonság, mind a minőségi élemiszerek piacán jelentős potenciállal rendelkezik. Az élelmiszerpiacon speciális piaci szegmenst jelent továbbá a lokális termékek piaca. A minőségi igények már hazánkban is növekednek: a lakosság egy kicsi, de tudatos és fizetőképes szegmensében a nagyobb hozzáadott értékű élelmiszerek iránti igény nő (egészség-, minőség- és környezettudatosság, különleges fogyasztói igények megjelenése). A feldolozott termékek a mainál jóval erősebb marketingje, értékesítései csatornáinak javítása és ésszerűsítése hozzájárul az élelmiszer-feldolgozók és ezáltal a mezőgazdasági alapanyag termelők piaci pozíciójának erősítéséhez. Kedvezményezettek típusai: Heves megyében működő KKV-k, egyéni vállalkozások Kapcsolódó Operatív Program(ok): - VP 3. prioritás Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozáást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása 3. intézkedés: Elektronikus nyomon-követési modellrendszer kiépítése Jelen intézkedéssel az élelmiszerlánc versenyképességének növelését és helyzetének stabilizálását kívánjuk elérni, hozzájárulva a mezőgazdasági termelés pozíciójának erősödéséhez, növelve a foglalkozatás potenciálját. Az elektronikus nyomon-követés szerepe a biztonságos, fenntartható és hatékony ellátási lánc megteremtése. Cél a terméklánc élelmiszerbiztonságának fokozása a nyomonkövetési rendszer teljes hosszban való, tudományos igényű megalapozásával, a rendszernek naprakész tudományos háttér alkalmazása révén történő folyamatos karbantartásával, valamint a működtetés során adódó visszajelzési lehetőségeknek a technológiai fejlesztésben való alkalmazásával.

Kapcsolódó Operatív Program(ok): - VP 3. prioritás Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása 4. intézkedés: Az élelmiszeripar és a turizmus szinergiájának támogatása Jelen intézkedés során olyan fejlesztésekre van szükség, melyek a wellness és a turisztikai ágazat helyi élelmiszerszektorral való együttműködésének fokozása. A turizmusösztönzést és lehetőséget is kínál az élelmiszeripari innovációk számára. Az élelmiszeripar számára a turizmus egy új lehetőséget nyújt, melyhez a


Kedvezményezettek típusai: Heves megyében működő KKV-k, egyéni vállalkozások

13


mezőgazdaság minőség fejlesztésére, a feldolgozóipar turizmusszemléletű fejlesztésére és egészségturisztikai integrációra van szükség. Az élelmiszeripar számára számos új lehetőség nyílhat a turizmussal való együttműködés során új lehetőségek nyílnak meg az élelmiszeripar számára: agro- és falusi turizmus, egészségturizmus, gasztronómiai utak, programok, borturizmus. A turisztikai termékfejlesztés során a helyileg előállított termékek új attrakcióelemmé válhatnak. Egy olyan speciális termékké, mely az élményszerzés egyik új forrása lehet. Kedvezményezettek típusai: Heves megyében működő KKV-k, egyéni vállalkozások Kapcsolódó Operatív Program(ok): - VP 3. prioritás Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása 5. intézkedés: Kutatás és fejlesztés az élelmiszeri feldolgozás területén Az élelmiszeripar innováció és K+F penetrációjának fokozása érdekében új exportképes termékek kifejlesztésének támogatása szükséges, illetve elő kell segíteni a meglévő technológiák hatékonyságának javítását is. A feldolgozott termékek a mainál jóval erősebb marketingje, értékesítési csatornáinak javítása és ésszerűsítése hozzájárul az élelmiszer-feldolgozók, és ezáltal a mezőgazdasági alapanyag termelők piaci pozíciójának erősítéséhez. Növelni szükséges a biotermékek feldolgozását, valamint a biotermékeket feldolgozó kapacitások létesítését és fejlesztését, hiszen a biotermékek magas feldolgozottsági szintű, minőségi és specializált termékek, melyek előállítása fokozza az exportképességet. Kedvezményezettek típusai: Heves megyében működő KKV-k, egyéni vállalkozások Kapcsolódó Operatív Program(ok): - VP 2. prioritás A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése. 6. intézkedés: Borágazat fejlesztési program A térségben található az ország 22 történelmi borvidéke közül kettő, a Bükk hegység déli lankáin elterülő Egri borvidék és a Mátra déli lejtőin, kelet-nyugat irányban a Tarna és a Zagyva folyók által határolt területen a Mátrai borvidék. Mindkét borvidéken ősi hagyományai vannak a szőlészeti-borászati tevékenységnek. A szőlészetborászat terén kiemelt célkitűzés a termőterület stabilizációja, a versenyképesség javítása, az árbevétel növelése, melynek eléréséhez többek között erősíteni kell az összefogást, minőségben és gazdaságosságban versenyképes terméket kell előállítani, a termőterület nagyságát stabilizálni, optimalizálni kell, prioritást kell kapnia az újratelepítésnek, az ültetvénykorszerűsítésnek, az alkalmazott borászati technológiákat folyamatosan fejleszteni kell, biztosítani kell továbbá az eredetvédelmi és minőségi előírásoknak, garanciáknak való megfelelést, valamint a hagyományos export piacok megőrzése mellett új, fizetőképes piacokat kell találni.

Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 1.1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés - TOP 1.1.3. Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés 2.1.2.

prioritás: Energetikai szerkezetváltás a klímavédelem és az energiaimport függőség csökkentése érdekében

A versenyképesség egyik alapvető feltétele – ami összecseng a környezetbarát, erőforrás-hatékony, valamint alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság felé való elmozdulással – a vállalati szektor energiahatékonyságának javítása. Ezen felül az energiahatékonyság növelésének eredményeképpen


Kedvezményezettek típusai: Heves megyében működő KKV-k, egyéni vállalkozások

14


csökkennek a gazdasági szféra energiaköltségei is, ami javítja a termékek és szolgáltatások versenyképességét. A versenyképesség javítása hozzájárulhat az export bevételek növeléséhez, továbbá az import energiahordozók felhasználásának csökkenésével javul a külkereskedelmi mérleg. Heves megye nap- és geotermikus energia, valamint biomassza terén jelentős kiaknázatlan potenciállal rendelkezik, éppen ezért a megújuló energiák abszolút felhasználásának és arányának növelése egyaránt kiemelkedő fontosságú. A megújuló energiák hasznosítását indokolttá teszi a lakosság, az ipar és a szolgáltatások növekvő energiaigénye, a gazdaságosság növelésének és a környezetterhelés csökkentésének szükségessége. Az energiafüggetlenség irányába való elmozdulás elősegítése érdekében ki kell használni a meglévő helyi energiaforrásokat, illetve megújuló energia adta adottságokat és lehetőségeket. Az intézkedések együttes céljaként tűzi ki a gazdasági növekedést, a hatékony erőforrás-felhasználás, valamint az ahhoz kapcsolódó környezeti hatások szétválasztását. A fosszilis energiahordozókat kiváltó megújuló energiaforrások használatára épülő és az energiahatékonyság növelésére irányuló zöldgazdasági fejlesztések támogatása. A biomassza és a geotermikus energia hasznosítása új munkahelyeket hozat létre. Kapcsolódó Operatív Programok: - TOP 3.1 Települési energiahatékonyság növelése - GINOP 1.5.5 Vállalkozások megújuló energia felhasználását és energiahatékonyság-növelését célzó fejlesztések támogatása - KEHOP: 5. megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztése Beruházási prioritások: 4 (e) alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák támogatása valamennyi területtípuson, de különösen a városi területeken, ideértve a fenntartható városi mobilitás és a csökkentést előmozdító alkalmazkodási intézkedések támogatását 4 (c) az infrastrukturális létesítményekben – többek között a középületekben – és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása 1. intézkedés: Megújuló energiaforrások térnyerésének elősegítése A megújuló energiaforrások felhasználása elmarad az EU átlagtól ezért szükséges a megújuló energiafelhasználás és az energiahatékonyság növelése kiemelt fontosságú. A megújuló és alternatív energia hasznosításának elsődleges célja gáz- és kőolajimport-függőség csökkentése. Az intézkedés keretében azon gazdálkodó szervezetek, lakossági és közfeladat-ellátási szektorok fejlesztési elképzeléseit, kívánjuk támogatni, akik a megújuló energiafelhasználásra törekednek. Elsősorban biomassza, geotermikus energia és napenergia hasznosítását támogatjuk. Mivel az ország egyik természeti kincse, a fenntartható erőforrás gazdálkodással összhangban az új kapacitások kialakítása során különös figyelmet kell fordítani megőrzésére. Ez általában a visszasajtolást vagy a megfelelő célú továbbhasznosítást teszi szükségessé. Kedvezményezettek köre: Gazdasági, lakossági, közfeladat-ellátási szektor

2. intézkedés: Megújuló energia hasznosítását célzó beruházások támogatása Mivel az ország egyik természeti kincse, a fenntartható erőforrás gazdálkodással összhangban az új kapacitások kialakítása során különös figyelmet kell fordítani megőrzésére. Ez általában a visszasajtolást vagy a megfelelő célú továbbhasznosítást teszi szükségessé. A bioenergia-hasznosítás szempontjából előtérbe kerülnek a mezőgazdasági, erdészeti és ipari melléktermékekkel dolgozó decentralizált energiatermelő egységek. A mezőgazdasági eredetű szennyvizek, illetve állattartási hulladékok, valamint kommunális szennyvíziszapok kezelésénél a biogáz technológia, míg a nem szelektált kommunális hulladék esetén, megfelelő előkészítés után


Kapcsolódó Operatív Program(ok): - KEHOP 5. Megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztése - GINOP 1.5.5 Vállalkozások megújuló energia felhasználását és energiahatékonyság-növelését célzó fejlesztések támogatása - TOP 3.1 Települési energiahatékonyság növelése

15


a pirolízis lehet az egyik alternatíva. Az energetikai célú fafelhasználás esetében szükséges a tüzelőberendezések hatékonyságának növelése, továbbá az erdészeti és faipari hulladékok, melléktermékek hasznosításának preferálása. Fontos, hogy a megyében elérhető geotermikus energiaforrások hasznosításra kerüljenek, hiszen jelentős potenciál rejtőzik benne. Kedvezményezettek köre: Gazdasági, lakossági, közfeladat-ellátási szektor Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 3.1 Települési energiahatékonyság növelése - KEHOP 5. Megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztése 3. intézkedés: Épület felújítási programok támogatása az energiahatékonyság és energiamegtakarítás fokozása érdekében Az energiahatékonyság növelésének eredményeképpen csökkennek a gazdasági szféra energiaköltségei, ami javítja a termékeke és szolgáltatások versenyképességét. Az intézkedés keretében gazdálkodó szervezetek, lakossági és közfeladat-ellátási szektorok energiahatékonysági és energia-megtakarítási fejlesztéseit kívánjuk támogatni. Kedvezményezettek köre: gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok Kapcsolódó Operatív Program(ok): - KEHOP 5. Megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztése - GINOP 1.5.5 Vállalkozások megújuló energia felhasználását és energiahatékonyság-növelését célzó fejlesztések támogatása - TOP 3.2.3. A települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben, önkormányzati tulajdonú, közfeladatokat ellátó intézményekben és az önkormányzati bérlakásokban az energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználás támogatása 4. intézkedés: Megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák támogatása Jelen intézkedés keretében a megújuló energiaforrások közül a napenergia rendszerek, egyéb megújuló berendezések, tüzeléstechnikai berendezések, bizonyos alkatrészek gyártásának fejlesztése a cél. Támogatni kívánjuk azokat a tevékenységeket is melyek az alapanyag előkészítéshez és raktározáshoz szükséges eszközök, berendezések és építmények, valamint kizárólag tüzelőanyag mozgatásra használható gépek és berendezések vásárlására koncentrálnak. Kedvezményezettek köre: Gazdálkodó szervezetek Kapcsolódó Operatív Program(ok): - KEHOP 5. Megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztése prioritás: Gépipar fejlesztése, nagyvállalatok versenyképességének fokozása

A termelésben, a belföldi és az exportértékesítésben meghatározó szerepet betöltő gépipar (a villamos gép, műszergyártás, illetve a közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása) a gazdasági növekedés és foglalkoztatás bővítés megtestesítője kell, hogy legyen, hiszen a gépipar tulajdonságánál fogva olyan ágazat, ahova összpontosítani lehet a külkereskedelmi mérleg kedvezőbb alakulását, illetve ezzel azt a fejlesztést, mely lehetővé teszi a gazdasági növekedés meggyorsítását, a nagyvállalatok versenyképességének fokozását. Elsősorban a járműipari alkatrészgyártó beszállítói rendszerek, a járműipari innovációk, valamint a K+F kapacitások által kínált lehetőségek kihasználásával szükséges erős húzóhatást gyakorolni a hazai gazdaságra.


2.1.3.

16


Kapcsolódó Operatív Programok: - TOP 1.1 Térségi szintű integrált foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés - GINOP 2. 1 Tudásfelhasználás segítése - GINOP 2.2 Tudásáramlás erősítése - GINOP 3.2 A digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása Kapcsolódó beruházási prioritások: 8 (b) a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése révén, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint a konkrét természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását 1 (c) a technológiai és alkalmazott kutatása, kísérleti programok, korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásainak és az első gyártás támogatása, az általános célú technológiák fejlesztése 1. intézkedés: Verseny- és exportképes technológiák alkalmazása A nemzetgazdaság vérkeringésébe való tudatos bekapcsolódás érdekében kiemelt fontosságú a megyei multinacionális cégek K+F+I vonzása, hiszen a gazdaságban spontán keletkező, üzleti haszonnal kecsegtető új tudás kiaknázását elsősorban a jelentős K+F+I tevékenységet végző, tudás- és technológia-intenzív vállalkozásoknál várhatjuk. A magasabb hatásfokú tudásfelhasználás, a verseny és exportképes termékek/technológiák/szolgáltatások létrehozásának és fejlesztésének elősegítése érdekében a technológiai fejlesztést globális összefüggésben kell nézni, növekedésük elérése érdekében támogatni kell a tudás alapú, érték hozzáadásos szemléletet. Az export legnagyobb hányadát jelentő technológia intenzív termékek szorgalmazása mellett törekedni kell külföldi és hazai exportképes vállalatok exportjának további növelésére is, az aktívabb piaci jelenlét, illetve magasabb fokú innovativitás elérése érdekében pedig elő kell segíteni a külünféle kooperációs beszállítási konstrukciókat. Emellett újabb termékfejlesztési projektek, kutatási részlegek létrehozása szükséges, illetve kiemelt hangsúlyt kell fektetni az egymással és kutatóhelyekkel való együttműködéseket növelése is. Kedvezményezettek köre: a célterületen működő vagy a jövőben működni kívánó (eseten-ként kkv-nak nem minősülő) gazdálkodó szervezetek

2. intézkedés: Megfelelő gazdasági környezet biztosítása A versenyképesség fenntartása és további fejlesztések megvalósítása érdekében a meglévő kompetenciákra alapozva a megyének gazdasági és üzleti szempontból is meg kell újulnia ahhoz, hogy megfelelő gazdasági környezetet tudjon biztosítani a vállalkozásoknak, illetve, hogy új befektetők számára is vonzóvá váljon. Ehhez folyamatosan figyelemmel kell kísérni a hosszú távú és a vállalat tevékenységét erősen befolyásoló tényezőket, alkalmazkodni kell az új vállalati trendekhez és az erőforrások hatékonyabb felhasználása érdekében támogatni szükséges a komplexebb, magasabb informatizáltsági szintet lehetővé tevő, vállalaton belüli és üzleti folyamatokat egyaránt támogató, komplex vállalati és szervezeti infokommunikációs megoldások (vállalatirányítási rendszerek, ügyfélkapcsolat-kezelő rendszerek (CRM-ek), döntéstámogató megoldások, stb.) alkalmazását. A vállalatok hazai és nemzetközi piaci pozíciója emellett a környezetvédelem területén alkalmazandó energiatakarékos megoldások révén is támogatható. Kedvezményezettek köre: a célterületen működő vagy a jövőben működni kívánó (eseten-ként kkv-nak nem minősülő) gazdálkodó szervezetek


Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 1.1 Térségi szintű integrált foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés - GINOP 2.1 Tudásfelhasználás segítése - GINOP 2.2 Tudásáramlás erősítése

17


Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 1.1 Térségi szintű integrált foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés - GINOP 2. 1 Tudásfelhasználás segítése - GINOP 2.2 Tudásáramlás erősítése - GINOP 3.2 A digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása 3. intézkedés: Ipari parkok kisléptékű szolgáltatás fejlesztése Az intézkedés keretében az ipari parkokban, inkubátorházakban és ipari területeken működő KKV-k közvetve jutnak fejlesztési forrásokhoz, elsősorban a különböző szolgáltatásaik fejlesztéséhez. A szolgáltatásfejlesztések ez esetben kisléptékű, az infrastrukturális beruházásokhoz képest kisebb összegű támogatásokat jelentenek. A minőségi szolgáltatások hozzájárulnak a versenyképesség növeléséhez, ezáltal pedig a KKV-k munkahelyteremtő képességének javításához és a gazdasági súlyuk további növeléséhez. Kedvezményezettek köre: Önkormányzatok, többségében önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek, gazdálkodó szervezetek, közvetetten kkv-k Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 1.1 Térségi szintű integrált foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés - GINOP 2. 1 Tudásfelhasználás segítése - GINOP 2.2 Tudásáramlás erősítése 2.1.4.

prioritás: KKV szektor versenyképességének növelése

A kis- és középvállalkozások kulcsszerepet játszanak Heves megye gazdasági életében, mint az a koncepcióban már bemutatásra került. A jelenleg elfogadás alatt lévő „Kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos gazdaságpolitika célkitűzéseit és eszközeit meghatározó stratégia 2014-2020” (KKV Stratégia) megállapítása, miszerint a KKV szektor fejlesztéséhez szükséges beavatkozások három kulcsterülete: a növekedési potenciál javítása, a vállalati környezet fejlesztése és a külső finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítése megfeleltethető a megyei koncepció javaslattevő részében meghatározott intézkedésekkel, beavatkozásokkal.

A KKV-k versenyképességének javításához támogató vállalati környezetre van szükség. A vállalkozások működését meghatározó üzleti környezet legfontosabb elemei: az infrastruktúra fejlesztése, valamint a vállalkozói készségek megszerzésének könnyítése. A hazai KKV szektor számára jelentős versenyképességi hátrányt jelentenek az uniós átlagnál jóval magasabb adminisztrációs terhek. Az adózási, adminisztrációs terhek csökkentésén túl a vállalkozásfejlesztési intézményrendszer hatékonyságának növelése is cél. A KKV-k számára a külső finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés könnyítése önmagában is fontos, de egyben további célok elérését is szolgálja. A vállalkozások a külső források segítségével valósítják meg fejlesztéseiket, bővíthetik piacaikat belföldön és külföldön, valamint ezek segítségével javíthatják tőkehelyzetüket


Az átlagos magyar KKV jellemzően kevesebb alkalmazottat foglalkoztat az uniós átlagnál, ugyanakkor a KKV vállalkozások magas száma miatt a foglalkoztatási hatása jelentős. A magyarországi KKV-k versenyképessége szempontjából elengedhetetlen a növekedés, a hatékony és eredményes működéshez szükséges kritikus tömeg elérése illetve meghaladása. A hazai KKV szektornak azon problémájának kezelésére, miszerint a vállalkozások vállalati méret szerinti szerkezete nem optimális, azaz a rengeteg mikro vállalkozás mellett nem kellően meghatározó a közepes vállalati méretet elérő vállalkozások száma ösztönözni kell a foglalkoztatás növekedésével, munkahelyteremtéssel járó fejlesztési elképzeléseket. Természetesen az, hogy méretnagyság és ezáltal foglalkoztatás tekintetében növekedésre legyen képes a vállalkozás olyan vállalkozói környezetet kell kialakítani, amely elősegíti a növekedésre hajlandó vállalkozások versenyképességének javulását, ezen belül az export teljesítményét, a beszállítói eredményeit, vagy az innovációs teljesítményét, hogy csak a legrelevánsabbakat említsük.

18


is. Ezen forrásokhoz való jobb hozzáférés egyben a versenyképesség javítását is szolgálja. Mindezek eléréséhez fontos feladat a vállalkozások pénzügyi felkészültségének javítása mellett a finanszírozási források elérhetőségének megkönnyítése a közvetítő intézmények együttműködésének, érdekeltségének növelésével. Megemlítendő, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból a KKV-k csak közvetett támogatási rendszerben (global grant) juthatnak hozzá a támogatásokhoz. EU tematikus célok: (1) a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; (2) az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása; (3) a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA keretében), a halászati és akvakultúraágazat (az ETHA keretében) versenyképességének javítása; (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és –kezelés előmozdítása; (6) a környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; (8) a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; (10) az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás; (11) az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. 1. intézkedés: Innovatív vállalkozói tevékenységek támogatása A gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés nagymértékben függ az innovatív cégek számának növekedésétől. Hangsúlyos szerepet kell, hogy kapjon a kutatás-fejlesztés támogatása az eredeti ötletek felkarolásával, megvalósításuk támogatásával. Az intézkedés célja, hogy áthidalja a kutatás és innováció kezdeti szakaszában felmerülő finanszírozási nehézségeket, elősegítve ezáltal az áttörést jelentő innováció és kutatási eredmények gyakorlatba való átültetését és kereskedelmi bevezetését. Az intézkedés olyan KKV-k részére kíván segítséget nyújtani, amelyek konkrét kihívásokra keresnek innovatív megoldásokat, amelynek eredményeként újszerű vállalkozói tevékenységek alapját képező technológia és termékfejlesztések valósulhatók meg. A sikeres technológiai innováció előfeltétele a kutatás-fejlesztési tevékenység során létrehozott szellemi alkotások, a szellemi tulajdon védelmének biztosítása. A kutatási eredmények minél szélesebb körű hasznosítása megköveteli, hogy ezek az eredmények megfelelő iparjogvédelmi oltalomban részesüljenek. Az intézkedés a hazai iparjogvédelmi tudatosság ösztönzését kívánja a KKV-k körében megerősíteni ehhez, szabadalmi, iparjogvédelmi szolgáltatások igénybevételének támogatásával.

Kedvezményezettek köre: Gazdálkodó szervezetek Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 2. prioritástengely (Tudásgazdaság fejlesztése); 2. specifikus cél (A tudásáramlás erősítése); 1. intézkedés (Vállalati K+F+I tevékenység támogatása) - Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 1. prioritástengely (Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében); 2. specifikus cél (Helyi érdekű kis- és középvállalkozások fejlesztési aktivitásának javítása); 4. intézkedés (Térségi kísérleti fejlesztések)


Az intézkedés célja, hogy áthidalja a kutatás és innováció kezdeti szakaszában felmerülő finanszírozási nehézségeket, elősegítve ezáltal az áttörést jelentő innováció és kutatási eredmények gyakorlatba való átültetését és kereskedelmi bevezetését. Az intézkedés olyan KKV-k részére kíván segítséget nyújtani, amelyek konkrét kihívásokra keresnek innovatív megoldásokat, amelynek eredményeként újszerű vállalkozói tevékenységek alapját képező technológia és termékfejlesztések valósulhatnak meg.

19


2. intézkedés: Beszállítói kapcsolatok fejlesztése A KKV-k versenyképessége tekintetében komoly növekedési tényező, ha a vállalkozás képes a főleg exportra termelő magyar illetve multinacionális tulajdonú cégek beszállítóivá válni. A vállalkozás beszállítónak tekinthető, ha valamilyen végtermék előállításához szükséges alkatrészt vagy részegységet gyárt vagy szolgáltatást nyújt más vállalkozás számára. A beszállítói kapcsolat akkor igazán értékes, ha túlnő az egyszerű termékszállításon, és mindkét fél számára meghatározó partnerséggé fejlődik. A beszállítói körben végzett felmérések alapján nem csak a kisebb méretű vállalkozások, hanem a nagyvállalkozások is nyitottak a beszállítói együttműködésekre. A beszállítói kapcsolatok azokban az esetekben tudnak meghatározókká válni, amikor a beszállítók az értéklánc valamely fontos elemében vesznek részt – jellemzően a gyártás, fejlesztés vagy kutatás valamelyik részében. A vállalkozói együttműködések ösztönzése keretében támogatandó a hazai és határon átnyúló klaszterek, beszállítói hálózatok, valamint egyéb vállalati együttműködések kialakítása és továbbfejlesztése. A beszállítói hálózatok, valamint egyéb vállalati együttműködések és együttműködési hálózatok ösztönzésének célja a hazai kkv szektor és a külpiaci potenciállal rendelkező vállalkozások közötti együttműködések elősegítése. Ezeknek köszönhetően a résztvevő vállalkozások olyan versenyképességi előnyökhöz juthatnak hozzá, amelyek segítségével képesek tevékenységük hatékonyságát növelni, fejlődésüket dinamizálni. Az intézkedés végrehajtásának eredményeként várhatóan növekedni fog a vállalkozói együttműködésekben, klaszterekben és beszállítói hálózatokban résztvevő vállalkozások száma, ezáltal erősödik a vállalkozások közötti bizalom. Kedvezményezettek köre: Gazdálkodó szervezetek Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 1. prioritástengely (Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatás ösztönzése); 1. specifikus cél (Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése); 1. intézkedés (Támogató üzleti környezet fejlesztése)

A megyei, önkormányzatok által elvégzett üzleti infrastruktúra-fejlesztéseket kiegészíthetik a térségben működő helyi érdekű kis- és középvállalkozások célzott, kisösszegű munkahelyteremtő beruházásai, amelynek keretében új munkahelyteremtést célzó KKV beruházások támogatására nyílik lehetőség: KKV szinten megvalósuló infrastrukturális és technológiafejlesztés (pl. üzemcsarnokok kiépítése, technológiafejlesztés), új munkaerő bér és járulék támogatása. Kedvezményezettek köre: Önkormányzatok, többségében önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek, gazdálkodó szervezetek Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 1. prioritástengely (Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatás ösztönzése); 1. specifikus cél (Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése); 1. intézkedés (Támogató üzleti környezet fejlesztése)


3. intézkedés: A KKV-k munkahelyteremtő támogatása A vállalatok versenyképességének fenntartása és sikeres működése nem képzelhető el megfelelő termék- és technológiafejlesztés nélkül. Az intézkedés ezen technológiai fejlesztést a KKV-k termelékenységének javítását elősegítő technológiafejlesztési beruházások (pl. üzemcsarnokok kiépítése, technológiafejlesztés) támogatásával kívánja ösztönözni. Az intézkedés célja, hogy a növekedési potenciállal rendelkező magyar vállalkozások sikerrel szerepelhessenek a nemzetközi versenyben; a magas hozzáadott értékű termelő és szolgáltató tevékenységek meggyökerezzenek Magyarországon; illetve a hazai KKV-szektor csökkenthesse a termelékenység és jövedelemtermelő képesség terén megfigyelhető lemaradását a nagyvállalatokkal, illetve külföldi versenytársakkal szemben.

20


-

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 1. prioritástengely (Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében); 1. specifikus cél (Térségi szintű integrált, foglalkoztatásorientált gazdaságfejlesztés); 1. intézkedés (Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés)

4. intézkedés: Befektetés- és beruházásösztönzés segítése Az intézkedés olyan megyei szintű gazdaság-fejlesztési intézményi háttérkapacitás létrehozása, ami hatékonyan képes hozzájárulni a TOP forrásainak KKV-hoz történő eljuttatásához, külső tőkebefektetések ösztönzéséhez, a hatékony térségmarketinghez, a térségi gazdasági célú beruházások ösztönzéséhez, ezáltal a Heves megyei foglalkoztatási helyzet javulásához. Az intézkedés keretében kívánjuk létrehozni azt a nonprofit közvetítő szervezetet, amely global grant típusú eljárásrend alapján képes eljuttatni a forrásokat a megfelelő kkv-khoz. Az intézkedés keretében megvalósul a megyei nonprofit támogatásközvetítő szervezet infrastrukturális hátterének kiépítése (iroda, eszközvásárlás), a működéshez szükséges immateriális javak (pl. szoftverek, adatbázisok, honlap fejlesztés, értékesítési és kommunikációs know-how) beszerzése, a szervezet működési költségének támogatása (bér és dologi költségek). Kedvezményezettek köre: Többségi Megyei Önkormányzati tulajdonnal rendelkező megyei szintű befektetés- és beruházásösztönzéssel foglalkozó szervezet Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 1. prioritástengely (Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében); 2. specifikus cél (Helyiérdekű kis- és középvállalkozások fejlesztési aktivitásának javítása); 5. intézkedés (Megyei alternatív befektetésösztönzés, projektelőkészítés, marketing) 5. intézkedés: Önkormányzati tulajdonú iparterületek fejlesztése A vállalkozói infrastruktúra helyi szintű eredményes fejlesztéséhez szükség van a helyi önkormányzatok bevonására is. Az infrastruktúrafejlesztés egyik fontos eszköze az ipari parkok, ipari területek működésének elősegítése, fejlesztése. Az ipari parkok korszerű fizikai infrastruktúrát biztosítanak a területükön működő vállalkozások termelő/szolgáltató tevékenységéhez, továbbá elősegítik a vállalkozások együttműködését és innovációs tevékenységét. Fontos, hogy az önkormányzatok minél több vállalkozást legyenek képesek a kialakított ipari parkok területére vonzani, valamint ahol vállalkozói igény van rá, segítsék az ipari parkok ill. ipari területek kialakítását. Az ipari parkok működésének elősegítése érdekében elengedhetetlen szállítási, raktározási, azaz logisztikai fejlesztések bevezetése. Az ipari parkok számára fontos útszakaszok bővítése, javítása nagyban hozzájárulna a vállalkozások versenyképességének javításához. Mindezek mellett inkubátorházak kialakítása, és fejlesztésük támogatása is nagy segítséget jelentene a kezdő és a fiatal, növekedni vágyó vállalkozások számára.

Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 1. prioritástengely (Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében); 1. specifikus cél (Térségi szintű integrált, foglalkoztatásorientált gazdaságfejlesztés); 1. intézkedés (Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés) 6. intézkedés: Piacra jutás segítése A vállalkozások versenyképességének javításához és exportpotenciáljuk növekedéséhez is egyaránt hozzájárul a marketing tevékenységeik támogatása. A piacra jutás segítése során jelen intézkedés keretében a vállalkozások marketing tervének kidolgozása, a marketing tervben szereplő tevékenységek megvalósításának támogatására kerül sor.


Kedvezményezettek köre: Önkormányzatok, többségében önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek, gazdálkodó szervezetek

21


Kedvezményezettek köre: Önkormányzatok, többségében önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek, gazdálkodó szervezetek Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 1. prioritástengely (Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében); 1. specifikus cél (Térségi szintű integrált, foglalkoztatásorientált gazdaságfejlesztés); 1. intézkedés (Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés) 7. intézkedés: Kisvállalkozói tőkejuttatási programok kidolgozása Az intézkedés a vállalkozások versenyképességének növelését tűzi ki célul azok forráshoz jutási lehetőségeinek pénzügyi eszközök alkalmazásával történő javítása révén. A gazdaság fenntartható növekedésének biztosítása érdekében fontos a vállalkozások teljesítményének erősítése, versenyképességének javítása. A finanszírozási forrásokhoz nem, vagy nem megfelelő mértékben hozzájutó vállalkozások verseny- és foglalkoztatási képességének fejlesztését forrásbevonási lehetőségeik javításával is ösztönözni kell. Ennek érdekében a szükséges finanszírozási források rendelkezésre állását hitel-, faktoring-, lízing- illetve tőkeprogramokkal, továbbá nagyobb kockázatvállalást ösztönző garanciatermékek működtetésével kell biztosítani, önállóan, illetve vissza nem térítendő forrásokkal kombinálva. Kedvezményezettek köre: pénzügyi intézmények, megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány, tőkealap kezelők Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 6. prioritástengely (Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése); 1. specifikus cél (Vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása); 1. intézkedés (Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása) 8. intézkedés: KKV-k informatikai eszközellátottságának növelése Az európai gazdasági növekedés egyik akadályozó tényezője az EU által felmért hiányosságok között az információs és kommunikációs technológiák (IKT) elégtelen mértékű alkalmazása. A hazai vállalkozások versenyképességének növelése érdekében lényeges a digitális gazdaság előmozdítása, vagyis a vállalkozások IKT alkalmazásokkal és eszközökkel való ellátottságának javítása, az elektronikus, felhőalapú-szolgáltatások igénybevételének növelése.

Szükséges az elektronikus szolgáltatások alkalmazási arányának növelése is a KKV szektorban. A vállalati hatékonyság növekedése érdekében ösztönözni kell a vállalkozásokat az elektronikus szolgáltatások és felhőalapú üzleti megoldások használatára. Az intézkedés támogatja az elektronikus alkalmazások szélesebb körű igénybevételét (pl. e-számla, e-aláírás, e-fizetés) a KKV szektorban, melyek hozzájárulnak más vállalatokkal, illetve az állammal való hatékony együttműködéshez, a vállalat belső és külső működésének javulásához, ezáltal javítva a versenyképességet. Kedvezményezettek köre: Gazdálkodó szervezetek


Az IKT eszközök használata jótékony módon hat a vállalkozások termelékenységére és gazdasági hatékonyságára, ezen keresztül elősegítve a versenyképességet és a társadalmi jólét növekedését. Szükséges egyes ágazatokra testre szabottan az IKT (pl. távmunkát biztosító) eszközök használatának ösztönzése és támogatása a hazai KKV szektorban. Az intézkedés révén a vállalkozási tevékenység folyamata modernebbé és hatékonyabbá válik. A KKV-k képesek lesznek az intézkedés révén lépést tartani a kor technikai elvárásaival, ezáltal nő a versenyképességük, piacon maradási esélyük, az ellátási láncba bekapcsolódási szintjük, valamint erősödik a munkahelyteremtő- és megtartó képességük.

22


Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 3. prioritástengely (Infokommunikációs fejlesztések); 2. specifikus cél (Digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása); 2. intézkedés (A digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása) 2.1.5.

prioritás: Sokszínűségében harmonikus megye, mint turisztikai desztináció pozícionálása

Heves megye természeti, kulturális és épített környezet egyedülálló adottságainak (Mátra, Bükk, Tisza-tó, Eger, jelentős termál- és gyógyvíz-készlet) köszönhetően kiemelkedő a turizmus jelentősége). Heves megyében alapvetően 3 nagy turisztikai magterület alakult ki: Gyöngyös-Mátra, Eger-Bükk, Tisza-tó. Az elmúlt években mindegyik területen komoly fejlődés ment végbe, amelyet a vendégforgalmi adatsorokkal és bevételekkel egyértelműen igazolni lehet. A turisztikai és rekreációs piacon való eredményes érvényesülés érdekében szükséges a megye változatos, a komplex időtöltés lehetőségét maximálisan biztosító (mintegy az ország turisztikai keresztmetszetét leképező) turisztikai vonzerőihez illeszkedő turisztikai infrastruktúra és a kapcsolódó vendéglátó szolgáltatások rendszerének térségi szinten összehangolt fejlesztése. Kiemelt fontosságú a turisztikai térségek erősítése, illetve a különböző kínálati elemek térségenkénti harmonizálása, hogy Heves megye kiemelten versenyképes célterületként jelenjen meg a hazai és nemzetközi turisztikai piacon. Fontos szempont, hogy fejlesztések a komplex élményszerzés biztosítására és a szezonalitás csökkentésére irányuljanak. Olyan turisztikai termékcsomagok és turisztikai fejlesztések támogathatók, amelyekkel a megyei szintű turisztikai vonzerő elemekre épülő, koordinált fejlesztések valósíthatóak meg és melyek révén új munkahelyteremtés is megvalósítható az idegenforgalmi szektorban. A turisztikai attrakciók fejlesztése és támogatás az egyes térségekben az eltöltött vendégéjszakák növekedéséhez, megyei és helyi szinten pedig az addicionális költésből származó bevételek növekedéséhez járulnak hozzá. A megye turizmusának meghatározó eleme a belföldi vendégkör, melynek növekedése az utóbbi időben stagnál. A turisztikai keresletet alapvetően befolyásoló tényező a célterület elérhetősége és az igénybe vehető turisztikai infrastruktúra állapota (megközelíthetőség, közlekedés). A turistafogadás feltételeinek javítása összetett feladat, mely a rendelkezésre álló közlekedési eszközökön túl három tényező – szolgáltatás, attrakció, szállás - szinergiája alkotja, melyek együttműködésével lényegesen csökkenthető a szezonalitást. E három tényező olyan teljes körű turisztikai szolgáltatást nyújthat, mely alkalmas az átlagos vendégéjszaka-szám növelésére. Ezen kívül hozzájárulhatnak Heves megye versenyképességének javításához, egyrészt azzal, hogy jelentősen nőhet az itt tartózkodás időtartama, másrészt pedig azokkal a járulékos hasznokkal, melyek multiplikátorhatásként hatnak a turisztikai ágazatban. A szolgáltatások fejlesztése elsősorban, olyan helyszíneken fontos, ahol magas a szálláshelyek kihasználtsága, így a kapacitásbővítés nagy valószínűséggel arányosan új vendégéjszakákat is generál. Kezdeményezettek köre: gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek, non-profit szervezetek, egyházak

Beruházási prioritás: 8 (b) a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése révén, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint a konkrét természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását 3 (c) a termék és szolgáltatásfejlesztésre irányuló fejlett kapacitás megteremtésének és kiterjesztésének elősegítése


Kapcsolódó Operatív Programok: - TOP 1. Térségi szintű foglalkoztatás bővítési célú turizmusfejlesztés - GINOP 4. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

23


1. intézkedés: Szállás és szolgáltatásfejlesztés A turizmusfejlesztést szolgáló intézkedés az örökségvédelemhez és annak turisztikai hasznosításához közvetlenül kapcsolódó infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztési igényeket kívánja kielégíteni. A megyében eltöltött átlagos vendégéjszakák számának növeléséhez, a húzó turisztikai ágazatok szolgáltatásaik színvonalának és minőségének javítására kell koncentrálni. A turisztikai szállás és szolgáltatásfejlesztés esetében a turisztikai vagy kiegészítő szolgáltatások színvonalának és minőségének javítására irányuló beruházásokat kívánjuk támogatni. Az egyedi szolgáltatások iránt növekvő igényeknek megfelelő speciális turisztikai termékek fejlesztése támogatható. A színvonal javítása mellett a szálláshelyekhez kapcsolódó célcsoport-specifikus és komplex szolgáltatáscsomagok kialakításának támogatására kell koncentrálni. Fontos szempont, hogy a fejlesztések infrastrukturális és szolgáltatói oldalon tapasztalható hiányosságainak, a komplex élményszerzés biztosítására és a szezonális ingadozások kiküszöbölésére koncentráljanak. Kezdeményezettek köre: gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek, non-profit szervezetek, egyházak Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 1. Térségi szintű foglalkoztatás bővítési célú turizmusfejlesztés 2. intézkedés: Húzó turisztikai ágazatok minőség és kapacitásfejlesztése Gyógyturizmus fejlesztése: Jelen intézkedésen belül kiemelt cél az egészségturizmus, mint a megyei turisztikai kínálat kiemelt termékének fókuszált fejlesztése. Ennek keretében megvalósul Heves megye természeti örökségét képező természetes gyógytényezők helyszíneinek fejlesztése annak érdekében, hogy nemzetközileg is elfogadott gyógyhelyekké, gyógydesztinációvá váljanak. Gyógyvizeink megfelelő kihasználtságával a megfelelő fajlagos költéssel rendelkező vendégeket kell megcélozni és fokozni szükséges a gyógyturisztika rangjához méltó, magas színvonalú szálláshelyek kínálatának fejlődési ütemét. Az intézkedés keretében a megye és Magyarország természeti örökségét képező természetes gyógytényezők helyszíneinek fejlesztése annak érdekében, hogy versenyképes és nemzetközileg is meghatározó súlyú gyógydesztinációkká váljanak. A gyógyturisztikai termékek kialakításában fontos szerepet kell kapnia a K+F tevékenységnek, melynek elsődleges feladata a gyógyhatások kutatása, dokumentálása, hatósági elfogadásának megalapozása.

Ökoturizmus fejlesztése: Az ökoturizmus számos gazdasági fejlődési lehetőséget biztosít, abban az esetben, ha turisták megfelelően informáltak, illetve az utazásszervezők szakmailag megfelelően járnak el. Sokszor azonban a bevételek nem tudják kompenzálni a turisták által okozott károkat. Éppen ezért szükséges látogatóközpontok kialakítása, melyek kiindulópontként szolgálnak a védett természeti területek felkereséséhez. Szerencsére sokan szívesen vesznek igénybe szakvezetést, és igény mutatkozik látogatóközpontok iránt is. A már létező látogatóközpontok általában még nem működnek közönségszolgálati funkcióban. A mozaikos területi elhelyezkedés több védett természeti terület esetében több látogatóközpont kialakítását is indokolhatja. Azonban ezek kihasználtsága éves szinten nem kielégítő. Lehetőséget kell teremteni ezen intézmények egyenletesebb kapacitáskihasználtságára, akár más rendezvények vagy foglalkozások megtartásával. Az ökoturizmus vonatkozásában a legfontosabb hangsúlyt kell, hogy kapjon a környezet védelme, szeretete, a természet és a táj


Kulturális örökségre és értékekre épülő, rendezvényturizmus, konferenciaturizmus, történelmi turizmus és vallási turizmus fejlesztése: A kulturális turizmuson belül, kedvező adottságai miatt, különösen fejleszthető területek a kulturális örökségre és értékekre épülő, rendezvényturizmus, konferenciaturizmus, történelmi turizmus, vallási turizmus. A kiemelt nemzeti örökség és kulturális értékek turisztikai attrakcióként való bemutatása olyan nemzetközi szinten is egyedi vonzerőt jelent, mely sajátos motivációjú, magas fizetőképes kereslettel rendelkező turistákat tud megszólítani és utazásra késztetni. A kulturális örökség vonzerőinek fejlesztése, termékké válása akkor lehet turisztikai szempontból sikerese, ha egymással szoros kapcsolatot építő hálózatba szerveződnek, más turisztikai attrakciókkal és kapcsolódó szolgáltatásokkal együttműködnek. Ezen túlmenően ezek a környezetükbe is integrálódnak, azaz más attrakciókkal és azok kapcsolódó szolgáltatásaival együtt működnek, illetve ahol még hiány van, azokat a szolgáltatásokat szükséges kialakítani. Ilyen fejlesztések lehetnek például a kastélyokat, várakat bemutató tematikus utak, kulturális helyszínek bemutatása, kegyhelyek hálózatai vagy zarándok utak.

24


értékeinek megőrzése. Jelen intézkedésen belül érinteni szükséges a természetjáró infrastruktúra állapotának javítását is, bizonyos esetekben kiépítését. Lovasturizmus fejlesztése: Európa- szerte, hiányzó termék, így tudatos marketingtevékenységek kidolgozásával hozzájárulhatunk a bevételek növekedéséhez, a külföldi piac megtartásához, illetve a belföldi piac kiépítéséhez. Mivel a túra- és tereplovaglás a kedvelt lovas-programok közé tartozik, célszerű lenne legalább megyei szinten, a lovas istállók és szolgáltatók együttműködésére épülő lovas hálózati rendszer kialakítása. Célként fogalmazható meg a lovasturizmus gazdaságosságának javítása, melyhez a lovaglás, sportolás, szállás, vendéglátás, kulturális programok összekapcsolt és összehangolt rendszerének kidolgozása szükséges. A szezonalitás megszűntetése érdekében alkalmassá kell tenni a lovas szolgáltatókat, hogy időjárástól függetlenül végezhessék lovas turisztikai szolgáltatói tevékenységüket. Bor- és gasztronómia turizmus fejlesztése: A Heves megye területén lévő borvidéket indokolt történeti térségként kezelni, illetve támogatni. A borturizmus gazdasági fejlődése érdekében célként fogalmaztuk meg a települések és a borvidéki területek közötti kapcsolatok kialakítását, a borvidékek termelőinek összefogásának ösztönzését, valamint a borturizmus feltételrendszerének összehangolt kialakítását: - komplex turisztikai termékké fejlesztése - borutak kínálati fejlesztése - információs rendszer létrehozása - pincék korszerűsítése, infrastrukturális fejlesztése, kiépítése - értékesítés mennyiségi- és minőségi fejlesztése - bor és gasztronómiai információs rendszer kiépítése A megye gasztronómiai adottságainak kiaknázását jelentősen segítheti a borturizmus, hiszen a bor és gasztronómia turizmus népszerűsége egyre növekszik. Több helyi gasztronómiai érték is megtalálható a megyében, melyek kiválóan alkalmasak arra, hogy a fő vonzerőhöz, a borhoz kapcsolódva kiegészítsék annak kínálatát. A bor és gasztronómia adottságai azonban közel sincsenek a lehetőségekhez mérten kihasználva. Cél az együttműködések erősítése révén a bor-utak komplex turisztikai szolgáltatásokká alakítása, és a tájjellegű gasztronómiai adottságok hangsúlyosabb megjelenítése a vendéglátóhelyeken. Kerékpáros turizmus fejlesztése: A kerékpáros turizmus dinamikusan fejlődő ága legyen az idegenforgalomnak, megfelelő mennyiségű kiépített kerékpárútra, illetve ezek egy hálózatba történő egyesítésére van szükséges. Több fejlesztés történt már a kerékpárutak kiépítésében és kijelölésre került több száz km-nyi hegyi kerékpáros pálya a Bükkben és a Mátrában, hagyományossá váltak nagy tömegeket megmozgató sikeres versenyek. Célként fogalmazható meg a különböző csomópontokon létrejövő túraközpontokat szolgáltatás fejlesztése, ahol a kerékpáros túrázók térképekhez juthatnak, lehetőségük nyílik kerékpárok kölcsönzésére és szervízelésére. Kezdeményezettek köre: gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek, költségvetési szervek, költségvetési szervek intézményei, gazdálkodó szervezetek, non-profit szervezetek, egyházak

3. intézkedés: Új innovatív megoldások és turisztikai attrakciók létrehozása a helyi gazdaság élénkítéséhez való fokozottabb hozzájárulás érdekében Az fejlesztések során kizárólag az innovatív, unikális attrakciók támogathatók önmagában is piacképes, nagyobb tömegek mozgatására is alkalmas turisztikai vonzerővel bíró attrakciók bevezetése. Jelen intézkedésen belül innovatív megoldások és fejlesztések kerülhetnek megvalósításra. A nemzetközi trendek által is jelzett változások közül az egyedi szolgáltatások iránt fokozó igényeknek megfelelő speciális turisztikai termékek fejlesztése képezi a legmagasabb lehetőséget. A termékfejlesztésnél törekedni kell a nagy vonzerőt jelentő attrakciók tudatos


Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 1. Térségi szintű foglalkoztatás bővítési célú turizmusfejlesztés - GINOP 4. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

25


fejlesztésére, illetve a többi attrakció ennek komplementereként való felhasználására. A meglévő, jól működő, potenciálisan több látogatót is vonzani képes attrakciók, szálláshelyek, szolgáltatások versenyképesebb piacra vitelére kell koncentrálniuk. Az új fejlesztések során pedig kizárólag az innovatív, unikális attrakciókat kell támogatni. A turisztikai attrakciók fejlesztése és támogatása az egyes térségekben az eltöltött vendégéjszakák növekedéséhez, megyei és helyi szinten pedig az addicionális költésből származó bevételek növekedéséhez járulnak hozzá. A kiemelt nemzeti örökség és kulturális értékek turisztikai attrakcióként való bemutatása olyan nemzetközi szinten is egyedi vonzerőt jelent, mely sajátos motivációjú magas fizetőképes keresettel rendelkező turistákat tud megszólítani és utazásra késztetni. Kezdeményezettek köre: gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek, költségvetési szervek, költségvetési szervek intézményei, gazdálkodó szervezetek, non-profit szervezetek, egyházak Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 1. Térségi szintű foglalkoztatás bővítési célú turizmusfejlesztés - GINOP 4. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül 4.

intézkedés: Megyei turisztikai együttműködések erősítése a turisztikai desztinációk köré szerveződő gazdasági szereplők között A fejlődő turisztikai attrakciók, szolgáltatások és szálláshelyek, valamint a turizmusban érdekeltek összefogásán alapuló turisztikai intézményrendszer együttes hatása, hogy a gazdasági válság ellenére a vendégéjszakák száma 10%-kal nőtt. A felmerülő külső negatív tényezők – a megyébe érkező turisták által eltöltött vendégéjszakák számának és költésüknek alacsony volumene – ellen a megye turisztikai szolgáltatóinak egységes és összehangolt marketing és értékesítési tevékenysége nyújthat védelmet. Az intézkedés keretében a helyi/térségi turisztikai kínálat megszervezésében és marketingjében kulcsfeladatokat végző, közösségi turisztikai szervezetek kapacitásainak erősítése a cél, a megyei együttműködések fejlődésének érdekében, támogatva a turisztikai marketingkommunikációs, illetve turisztikai értékesítési munkákat. A turizmusbarát fogadási feltételek biztosításának érdekében ösztönözni kívánjuk a vállalkozói együttműködések és együttműködési hálózatok kialakulását és továbbfejlődését, illetve a határon átnyúló kapcsolatok megerősítését, Kezdeményezettek köre: gazdasági szervezetek


Kapcsolódó Operatív Program(ok): - GINOP 1. Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése

26


Prioritáshoz kapcsolódó output indikátorok

2.1.1. Prioritás: Élelmiszeripar kapacitás- és minőségfejlesztése

2.1.2 Prioritás: Energetikai szerkezetváltás a klímavédelem és az energiaimport függőség csökkentése érdekében

2.1.3. Prioritás: Gépipar fejlesztése, nagyvállalatok versenyképességének fokozása

Indikátor megnevezése A projekt során teremtett új munkahelyek száma Támogatott vállalkozások által teremtett új munkahelyek száma

2.1.5. Prioritás: Sokszínűségében harmonikus megye, mint turisztikai desztináció pozícionálása

db db

Megújuló energiaforrásokból származó évi energiatermelés

PJ

Energia megtakarítás mértéke

Kwh

Energetikailag korszerűsített épületek száma Alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák száma Teremtett új munkahelyek száma Hozzáadott érték növekedés a program hatására Exportárbevétel növekedése A fejlesztése eredményeként korszerű infrastruktúrával ellátott terület nagysága Támogatott vállalkozások száma

2.1.4. Prioritás: KKV szektor versenyképességének növelése

Indikátor mértékegysége

Támogatott vállalkozások által teremtett új munkahelyek száma Támogatott vállalkozások tőkeellátottságának növekedése

db db fő MFt MFt ha db db Ft

Igénybevett tanácsadások száma

db

Innovatív vállalkozások száma

db

Támogatott vállalkozások száma

db

Támogatott vállalkozások által teremtett új munkahelyek száma

db

Attrakciók száma

db


Prioritás neve, száma

27


EU tematikus célkitűzések meghatározása prioritásonként EU tematikus célkitűzések

2.1.1. Prioritás

(1) A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése

2.1.2. prioritás



(2) Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása (3 ) A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében) és a halászati és az akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása. (4) Az alacsony O2 kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban (5) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és –kezelés előmozdítása (6) Környezetvédelem és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása (7) A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban (8) A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (10) Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba

2.1.3. prioritás



2.1.4. prioritás

2.1.5. prioritás





















  







(11) Intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása

Indikatív forrásallokáció, prioritás tekintetében Prioritás neve, száma

2014

2015

Indikatív forrásallokáció (Mrd Ft) 2016 2017 2018 2019

2020

2.1.2 Prioritás Energetikai szerkezetváltás a klímavédelem és az energiaimport függőség csökkentése érdekében 2.1.3. Prioritás: Gépipar fejlesztése, nagyvállalatok versenyképességének fokozása 2.1.4. Prioritás: KKV szektor versenyképességének növelése 2.1.5. Prioritás: Sokszínűségében harmonikus megye, mint turisztikai desztináció pozícionálása


2.1.1 Prioritás: Élelmiszeripar kapacitás- és minőségfejlesztése

28


2.2.

Stratégiai cél: Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum

2.2.1.

prioritás: Fenntartható agrárszerkezet létrehozása

Ahogyan a Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) Helyzetelemzés, Helyzetértékelés dokumentumban is bemutatásra került, Heves megye jelentős mezőgazdasági potenciállal rendelkezik, elsősorban a szőlőtermesztés és a hozzá kapcsolódó tevékenységek révén. Ugyan a többi gazdasági szektorral összevetve a foglalkoztatottak száma tekintetében alulmarad a mezőgazdaság, mind országos mind megyei szinten, de mint az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióból (OFTK) kiderül, az elmúlt időszakban termelékenység szempontjából a legnagyobb javulást a mezőgazdasági szektor érte el, amely termelékenységét a vizsgált időszak alatt csaknem megháromszorozta. A kapcsolódó gazdasági tevékenységek révén a mezőgazdaság ma is kiemelten fontos szerepet vállal a vidéki térségek gazdaságában és foglalkoztatásában, valamint jelentős exportképességet érhetünk el általa. A mezőgazdaság az az ágazat, mely képes lehet nagyszámú, alacsonyan képzett munkavállalót foglalkoztatni. Heves Megyei Területfejlesztési Koncepciójának (2014-2020) Javaslattevő munkarésze is külön prioritásként kezeli az agrárszektort, kijelölve azokat a fő célokat, melyek elérésével jelentősen nőhet a megye vidéki térségeiben élők jólléte. A mezőgazdaság kapcsán különösen fontos a fenntarthatóság és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás. A mezőgazdaság szerepét mi sem mutatja jobban, mint hogy az OFTK által rögzített tíz, nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő ágazat között szerepel, amelyek a magyar gazdaság kitörési pontjait képezhetik. A meglévő, üzemelő gazdaságok bel- és külpiaci versenyképességének megteremtése és/vagy fokozása érdekében történő beavatkozások összessége, amely magában foglalja a növénytermesztési- és állattartási technológiák fejlesztését, innovatív technológiák bevezetését, állategészségügyi- és állatjóléti fejlesztéseket és a produktív termelés érdekében szükséges, esetleges szerkezeti változtatásokat. Az agrárgazdasági piacaink kevés kivételtől eltekintve csak a megfelelő minőségű, azonos színvonalú termékek befogadására nyitottak. Annak érdekében, hogy a piaci igények kielégítése hazai árualappal megtörténhessen, elengedhetetlen a minőségi termelésre való ösztönzés, illetve fontosságának felismertetése.

Kapcsolódó tematikus célkitűzés: (3) A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása 3 (a) a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével, beleértve az üzleti inkubációt 3 (c) a termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló korszerű kapacitások támogatás, létrehozása (5) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása 5 (a) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló célzott beruházás támogatása


Kapcsolódó Operatív Programok: - Vidékfejlesztési Program: 1. prioritás: A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben 2. prioritás: A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése - Fiatal gazdálkodók (FG) tematikus alprogram - Terület- és Településfejlesztési Operatív Program: 1.1.3. Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés - Magyar Halgazdálkodási Operatív Program

29


5 (b) egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenállóképesség biztosítására és a katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások elősegítése A prioritásokhoz kapcsolódó EU tematikus célkitűzések: (8) A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 8 (b) foglalkoztatás-barát növekedés támogatása a területi stratégiákban foglalt endogén potenciálok fejlesztése által a speciális területeken, beleértve a hanyatló ipari régiók szerkezetváltását, továbbá a különös természeti és kulturális erőforrásokhoz való hozzáférés növelését, valamint ezen erőforrások fejlesztését 1. intézkedés: Hagyományokra és helyi adottságokra épülő, versenyképes agrárszektor A mezőgazdaság még napjainkban is jelentős gazdasági potenciállal rendelkezik Heves megyében. Fontos, hogy az agráriumban a megyére jellemző helyi adottságokat figyelembe véve és azokra építve határozzuk meg a célokat. Továbbá törekednünk kell a mezőgazdasági hagyományok tiszteletben tartására, újraélesztésére és továbbvitelére. Az állattenyésztés a mezőgazdaság nagy lehetőségeket magában rejtő, ám az elmúlt évtizedben egyre háttérbe szoruló ágazata, melynek újjáélesztése fontos célként kell megjelenjen a 2014-2020-a időszakban. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek Kapcsolódó Operatív Program(ok): - VP 2. A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése 2. intézkedés: Az együttműködések fokozása értékesítési láncokkal A mezőgazdaságban az adottságoknak megfelelő termelés szükséges (pl. kevesebb búzafajta), mely a gazdálkodók részéről nagyobb együttműködést és egységesítést igényel. Több szempontból is fontos az integráció, melyben a termelői értékesítői szervezetek (TÉSZ) és az integrátorok kulcsszerepet játszhatnak. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek

3. intézkedés: Technológia fejlesztések a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás jegyében A klímaváltozásból adódó magasabb átlaghőmérséklet, nagyobb potenciális párolgás, szélsőségesebb csapadékeloszlás és a kevesebb nyári csapadék okozta problémák nagymértékben sújtják az agrárszektort, melyek kezelésére célszerű az öntözési rendszerek korszerűsítése valamint tározók építése. Sok esetben az agrárvállalkozások gyenge versenyképességét az elavult technológia eredményezi, azaz a mezőgazdaság jövedelmezőségének növeléséhez – valamint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást elősegítendő – technológiai fejlesztések szükségesek. Emellett nagy hangsúlyt kell fektetni a környezetkímélő gazdálkodási formák elterjesztésére is. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek


Kapcsolódó Operatív Program(ok): - VP 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben - VP 3. Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozáást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdasáég terén történő előmozdítása

30


Kapcsolódó Operatív Program(ok): - VP 5. Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban 4. intézkedés: Kutatási eredmények átültetése a gyakorlatba A kutató intézetek és a gazdálkodó szervezetek együttműködésének erősítésével elérhető, hogy a kutatási eredmények mihamarabb átültetésre kerüljenek a gyakorlatba, mely jelentős áttörést jelentene a primer szektorban. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek Kapcsolódó Operatív Program(ok): - VP 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben 5. intézkedés: A primer szektorral szinergikus feldolgozóipar létesítése Tudatos piacvédelemmel és fogyasztói magatartással ki lehet „zárni” a magyar piacról a rossz minőségű termékeket, ezzel növelve a hazai termelők versenyképességét. Az agrárszektor egyes ágazataira helyi feldolgozóipart kell építeni és támogatni ezen ágazatok szoros együttműködését. Ez az élelmiszeripar költséghatékonyságát és foglalkoztató erejének növelését képes eredményezni. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek Kapcsolódó Operatív Program(ok): - VP 2. A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése 6. intézkedés: Fiatal gazdák képzése, tevékenységének segítése Az elöregedő gazdatársadalom utánpótlása is megoldásra vár. A következő generációk megfelelő szakmai ismeretekkel való ellátása nélkülözhetetlen a versenyképes agrárium megteremtéséhez, ezért támogatni kell a fiatal gazdálkodók induló tevékenységét, különben ellehetetlenedik a primer szektor. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek

7. intézkedés: Szaktanácsadás működtetése (technológia; támogatások igénybe vétele A megfelelő tudás elsajátítása mellett lényeges az egyéni és csoportos tanácsadói hálózat kiépítése és működtetése. A megfelelően működő szaktanácsadás nagy segítséget nyújt a fiatal és idősebb gazdálkodóknak egyaránt. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek


Kapcsolódó Operatív Program(ok): - VP Fiatal gazdálkodók tematikus alprogram

31


Kapcsolódó Operatív Program(ok): - VP 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben 8. intézkedés: Magas élőmunka-igényű kertészeti kultúrák támogatása A megye déli területeinek természeti adottságai kedveznek a kertészeti kultúráknak. Az agrárszektorban a gazdasági világválság okozta negatív következmények (pl. megszűnő munkahelyek) kezelésének egyik módja, hogy nagyobb hangsúlyt kapnak a nagy élőmunka igényű ágazatok, mint például a kertészet, ahol a többi ágazathoz képest alacsonyabb a gépesítés mértéke. A zöldségek és gyümölcsök mellett a gyógy- és fűszernövények valamint a gomba és az erdei gyümölcsök termesztése és feldolgozása is kiváló lehetőségeket biztosít a megye számára. A kertészet élőmunka-igénye számos vidéki család számára jelent és jelenthet megélhetést. Az ágazat fejlődését segíthetik az állami és önkormányzati megrendelések (pl. közétkeztetés). Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek Kapcsolódó Operatív Program(ok): - VP 2. A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése 9. Halászat, erdő- és vadgazdálkodás támogatása Az agrárszektor egyik kiemelt figyelmet érdemlő ágazata a halászat. A halászat amellett, hogy az élelmiszeriparnak alapanyagot biztosít, kiemelt turisztikai és rekreációs jelentőséggel bír, melyre érdemes a jövőben építeni Heves megyében. A Tisza-tóban – mely Magyarország legnagyobb mesterséges tava 127 km2es kiterjedésével – az állóvizekre jellemző szinte minden halfaj megtalálható. Az ország minden pontjáról és külföldről is érkeznek ide horgászni, tehát jelentős a turisztikai potenciál és az ebből eredő bevétel. Az erdő- és vadgazdálkodás szintén támogatandó terület. Utóbbira a vidék számára jövedelmet jelentő vadászati turizmust és vadhús feldolgozókat is érdemes telepíteni. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek

10. intézkedés: A vidéki gazdaság energiabiztonságának növelése A mai modern agrárgazdaságnak igen nagy az energiaigénye elsősorban az állattenyésztés és a kertészet egyes területein, mely igényt nagy részben import energiából fedezi. A helyi gazdaság versenyképességét növelni és az energetikai függőséget csökkenteni képes a saját energiaellátás biztosítása, azaz arra kell törekedni, hogy a felhasznált energia minél nagyobb hányadát tudjuk magunk előállítani. Ennek eléréséhez elengedhetetlen a megújuló energiaforrások hasznosítása, kiemelt figyelmet fordítva a geotermikus energiára.


Kapcsolódó Operatív Program(ok): - MAHOP; - VP 2. A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése - VP 4. A mezőgazdasághoz és az erdészethez kapcsolódó ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása - VP 5. Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban

32


Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek Kapcsolódó Operatív Program(ok): - VP 5. Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban 11. intézkedés: Öntözőrendszerek fejlesztése Cél nagyobb termőterület bevonása az öntözött területek körébe, illetve a meglévő öntözési rendszerek víztakarékosabb, hatékonyabb vízfelhasználást célzó berendezésekre való cseréje az egyes gazdaságokon belül. Ezzel jelentősen nőhet az egyes ágazatok versenyképessége, különösképpen a jelenleg aszályérzékeny területeken. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek Kapcsolódó Operatív Program(ok): - VP 5. Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban prioritás: Hozzáadott érték növelése termékpálya modellek tudatos kialakításával

Mára bebizonyosodott, hogy a létező problémákra gyakran nem lehet tartós, fenntartható megoldást találni tisztán külső erőforrások felhasználásával. A prioritás indokoltságát mi sem bizonyítja jobban, hogy az Európai Unió 11 tematikus célkitűzése között is szerepel az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása. Ha a döntések a térségek közösségein kívül születnek meg, nem mindig tudják reálisan felmérni a helyi közösség érdekeit. A külső erőforrások ezért önmagukban nem kínálhatnak megoldást e térségek leszakadásának megakadályozására. Ha a javainkat térségünkön belül tartjuk, térségi szereplőknek adjuk át, az végső soron az egész helyi közösség hasznára válik. A belső erőforrások megtestesülhetnek a térség humán erőforrásában, de természeti és gazdasági erőforrásaiban is. Különösen gondolnunk kell urbanizálódó világunk olyan felértékelődő javaira, mint a tiszta, stresszmentes környezet, az egészséges termékek, a környezetet nem terhelő energia, nem kihasznált helyi ásványkincsek, elfeledett hagyományok. Ugyanilyen erőforrást jelent az együttműködés, a helyi társadalom és a gazdaság szereplőinek minél gyakoribb érintkezése, javaik cseréje. A térségi fenntarthatóság, így a helyi gazdaságfejlesztés térségi autonómiát erősítő, az információk, az energia, a pénz, a termékek és a nyersanyagok minél hosszabb térségen belüli áramoltatását szorgalmazó gondolata kulcskérdés a vidéki térségek felzárkóztatása terén. Az alapanyag termelés és élelmiszer-feldolgozás terén kitörési pontot mind az alapanyag termelés, mind a feldolgozás számára a magasabb hozzáadott értékű, kiemelkedő minőségű termékek előállítása jelenthet, kihasználva a kiváló beltartalmi értékekkel rendelkező alapanyagok által nyújtott lehetőségeket. Ezek alapján törekedni kell a különleges minőségű, ill. különleges fogyasztói igényeknek megfelelő termékek előállítására, a réspiacok igényeinek kielégítésére. Az agrártermékek versenyképességének és piaci stabilitásának kiemelkedő tényezője a minél magasabb szintű és minőségű feldolgozottság. A mikro-és kisméretű élelmiszer feldolgozó kapacitásoknak különösen jelentős szerepük van a helyi, regionális ellátásban, a foglalkoztatásban. . Ugyanakkor tőkeszegénységük, innovációs elmaradásuk, piaci és szakmai ismereteik hiánya miatt jelentős részük követő, vagy inkább csak túlélő stratégiát folytat. Felismerve a helyi foglalkoztatásban betöltött jelentős szerepüket, meg kell teremteni a fejlődésre képes mikro- és kisvállalkozások piaci versenyképességének stabilizálásához szükséges feltételeket. A közepes méretű élelmiszer-feldolgozó kapacitások termékeik jelentősebb részét már regionális, országos és a globális keresleti piacokon is értékesítik, versengve a tőkeerős nemzetközi cégekkel. Ugyanakkor az elmúlt években beruházási rátájuk az amortizáció szintje alatt maradt, így a potenciális fejlődési lehetőségeket sem


2.2.2.

33


tudják kihasználni. Elő kell segíteni növekedésüket, versenyképességük javítását, első sorban a magasabb minőségű, speciális igényeket kielégítő termékek versenyképes előállítása által. Kapcsolódó Operatív Programok: - Vidékfejlesztési Program 2. prioritás: A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése 3. prioritás: Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozáást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdasáég terén történő előmozdítása Rövid Ellátási Lánc (REL) tematikus alprogram - Terület- és Településfejlesztési Operatív Program: 1.1.3. Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés Kapcsolódó tematikus célkitűzés: (3) A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása 3 (a) a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével, beleértve az üzleti inkubációt (4) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban 4 (b) a vállalkozásokban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése 1. intézkedés: Élelmiszerbiztonság megteremtése Fontos, hogy tudjuk összekapcsolni a termelés, a feldolgozás és a kereskedelem láncszemeit. Növelni kell az élelmiszerbiztonságot és a termékeknél minél nagyobb helyi hozzáadott értéket kell elérnünk. Amely alapanyagokat helyben is fel tudjuk dolgozni, – ezzel munkahelyeket teremteni és megtartani – azokat nem szabad feldolgozatlanul kiengedni a térségből. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek Kapcsolódó Operatív Program(ok): - VP 3. Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozáást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdasáég terén történő előmozdítása

Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek Kapcsolódó Operatív Program(ok): - VP 2. A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése


2. intézkedés: Magas hozzáadott értékű helyi élelmiszer és rövid ellátási lánc Amely alapanyagokat helyben is fel tudjuk dolgozni, – ezzel munkahelyeket teremteni és megtartani – azokat nem szabad feldolgozatlanul kiengedni a térségből. A helyben megtermelt élelmiszerek a helyi – pl. iskolai – konyhákban is alapanyagot jelenthetnek, illetve versenyképességük megteremtésében fontos szerepet játszhatnak önkormányzati megrendelések is. A helyi termékek térhódításához számos feltételnek teljesülnie kell, mint például a helyi termékek körüli megfelelő marketingtevékenység vagy a szükséges szabályozások és támogatások, melyekkel versenyképesebbé tudnak válni a helyi termelők a multinacionális vállaltok által uralt piacokon.

34


-

VP 3. Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozáást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdasáég terén történő előmozdítása

3. intézkedés: Fogyasztói tudatosság növelése Jelentősen növelni kell a fogyasztói tudatosságot, ugyanis a helyi termékek eladhatóságához elengedhetetlen a lakosság helyi termékek iránti vásárlási akarata. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek Kapcsolódó Operatív Program(ok): - VP 2. A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése 4. intézkedés: Helyi termékek piacra jutásának támogatása A helyi termékek árusításához helyi kiskereskedelmi piacok és helyi kisboltok létrehozatalára van szükség, melyek hozzájárulhatnak a helyi termelők által előállított, a tömegcikkeknél egészségesebb és jobb minőségű élelmiszerek elterjedéséhez. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek Kapcsolódó Operatív Program(ok): - VP 2. A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése 5. intézkedés: Helyi piacok létrehozatala, működtetése A helyi termékek árusításához helyi kiskereskedelmi piacok és helyi kisboltok létrehozatalára van szükség, melyek hozzájárulhatnak a helyi termelők által előállított, a tömegcikkeknél egészségesebb és jobb minőségű élelmiszerek elterjedéséhez. Továbbá fontos, hogy jelentősen csökkenjenek az árusok adó- és egyéb adminisztratív terhei, valamint ésszerűsíteni szükséges az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági elvárásokat. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 1.1.3. Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés

Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek Kapcsolódó Operatív Program(ok): - VP 3. Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozáást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdasáég terén történő előmozdítása


6. intézkedés: Egészséges élelmiszer-termelési és ellátási rendszer kialakítása Ahhoz, hogy a vidéki térségek fejlődésnek induljanak és a lakosság jó(l)léte javuljon, elengedhetetlen, hogy minél nagyobb mértékben hasznosítsuk a helyben fellelhető erőforrásokat. Mindezt csakis környezettudatosan és fenntarthatóan tehetjük.

35


7. intézkedés: Informatikai és egyéb fejlesztések a helyi termékek népszerűsítése és értékesítése érdekében A helyi termékek versenyképességének növelése érdekében komoly előrelépésekre van szükség a helyi termékek körüli informatikai és marketing eszközök terén. Az olyan webáruházak létrehozása, melyek helyi gazdák által előállított termékek forgalmazását bonyolítja le, jelentősen hozzájárulhat a helyi termékek népszerűsítéshez valamint értékesítéséhez. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek Kapcsolódó Operatív Program(ok): - VP 3. Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozáást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdasáég terén történő előmozdítása 8. intézkedés: Együttműködések erősítése a helyi termékek versenyképességének növelése érdekében A helyi termékek versenyképességének növelése érdekében elengedhetetlen a helyi gazdaság résztvevői közötti együttműködések erősítése, több területre való kiterjesztése. Különösen fontos a termelők és az értékesítők közötti kapcsolatok fejlesztése. A helyi együttműködések javításának egy megfelelő módja lehet a szociális szövetkezetek létrehozatala. Az erős helyi együttműködések magas hozzáadott értékű, versenyképes helyi termékeket eredményezhetnek. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek Kapcsolódó Operatív Program(ok): - VP 3. Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozáást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdasáég terén történő előmozdítása prioritás: Egészséges, vonzó vidék megteremtése a helyi gazdaság fejlesztésével és egymást erősítő helyi közösségek kialakításával

A megyei területfejlesztési koncepció helyzetelemző dokumentumából kiolvasható, hogy Heves megye természeti és kulturális örökségekben gazdag. Heves megye fontos szerepet szán a jövőben a természeti és kulturális örökségeinek megőrzésére, védelmére valamint fenntartható hasznosítására. Ezen erőforrások hasznosításán alapul a turizmus egy speciális ágazata, a falusi turizmus. Ez az ágazat kiemelkedő potenciállal rendelkezik, mely Heves megye, következő hétéves fejlesztési periódusának meghatározó szegmense. A megyében olyan turisztikailag vonzó természeti és kulturális értékeket találhatunk, melyek képesek sok belföldi és külföldi látogatót csábítani a vidéki térségekbe. Ez az eltöltött vendégéjszakák, illetve a helyben történő vásárlások és fogyasztások eredményeként magas bevételt jelentenek a térség számára. A helyi erőforrásokból előállított helyi termékek kiemelkedő gazdasági potenciállal bírnak és egy helyi fejlesztési stratégia fontos elemét képezhetik. A helyi gazdaságok elérhetik azt az áttörést, hogy a helyben, magas színvonalon előállított és feldolgozott termékek jelentős szerepet érhetnek el a piacokon.. Ilyen méretű térhódításhoz számos feltételnek teljesülnie kell, mint például a helyi termékek körüli megfelelő marketingtevékenység. A prioritás címében szereplő célok eléréséhez hosszú távon hozzájárul a megújuló energiaforrások hasznosításának elterjedése is. A megújuló energia számos kedvező gazdasági hatásán kívül más területekre is pozitívan hat. Kiváló munkahelyteremtő képességével nagy lehetőséget biztosít a kis- és középvállalkozói szektornak, mely a munkaerő jelentős részét foglalkoztatja. Miközben kiaknázza a helyi adottságokat, csökkenti a káros anyagok kibocsátását és ezzel javítja a környezeti állapot minőségét. Termelése, hasznosítása és értékesítése társadalmi felelősséget és kooperációt kíván, így növelheti a regionális társadalmi kohéziót is. Ahogyan a területfejlesztési koncepció helyzetelemzéséből is kiderül Heves megyében több mint 1000 civil szervezet található, azonban az aktívan működő civil szervezetek száma tovább emelendő. A civil szervezetek, mint az állampolgárok önkéntes


2.2.3.

36


szerveződései tevékenységükkel fontos szerepet vállalnak a társadalmi problémák kezelésében, továbbá olyan alapvető feladatokat látnak el, mellyel nagy terhet képesek levenni az államról. Az erős civil szféra megteremtése jelentősen hozzájárulhat a megye fejlődéséhez, stabilitásához. Kapcsolódó Operatív Programok: - Vidékfejlesztési Program 4. prioritás: A mezőgazdasághoz és az erdészethez kapcsolódó ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása 5. prioritás: Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban 6. prioritás: A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben - Terület- és Településfejlesztési Operatív Program: 1.1.2. Térségi szintű, foglalkoztatás-bővítési célú turizmusfejlesztés 1.1.3. Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1. prioritás: infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén 2. beruházási prioritás: A rászoruló városi és falusi közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági fellendülésének támogatása 4. speciális célkitűzés: Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése - Intelligens Közlekedésfejlesztési Operatív Program Kapcsolódó tematikus célkitűzés: (4) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban 4 (b) a vállalkozásokban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése (6) A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása 6 (c) a kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése 6 (g) az erőforrás-hatékony gazdaság irányába történő ipari átmenet támogatása a zöld növekedés érdekében (8) A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 8 (c) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása új munkahelyek termetése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek az ESzA alkalmazási körén kívül esnek

1. intézkedés: Helyi erőforrások optimális hasznosítása Az élhető vidék megteremtésének egyik feltétele a helyi erőforrások felismerése és optimális hasznosítása. Cél a vidéki térségeink népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása a természeti és az épített erőforrásokkal fenntartható módon gazdálkodva. A helyi erőforrások megfelelő kiaknázása képes élénkíteni a helyi gazdaságot, képes elérni, hogy a profit minél nagyobb hányada a térségben maradjon és képes emelni a vidéki életszínvonalat. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek


(9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 9 (c) a szociális vállalatok támogatása 9 (h) a szociális gazdaság és vállalkozások ösztönzése 9 (i) közösségi szinten irányított helyi fejlesztési stratégiák

37


Kapcsolódó Operatív Program(ok): VP 5. Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban 2. intézkedés: Megújuló energiaforrások részarányának növelése A megújuló energiaforrások széles körű hasznosítása amellett, hogy elősegíti a környezetvédelmet, munkahelyeket képes teremteni és élénkíti a gazdaságot, valamint növelik az önellátás mértékét családi, települési és akár térségi szinten. Heves megye nap- és geotermikus energia, illetve biomassza terén is kedvező adottságokkal rendelkezik. A biomassza a vidék multifunkcionális fejlesztésének az egyik eszköze. A biomassza felhasználása során elsősorban a mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása a cél, ezek kiaknázásán túl energianövények telepítése is jelentős potenciált jelentene. Ezek is elősegítik a vidéki térségek népességmegtartását. Ugyanakkor igazi áttörést akkor érhetünk el, ha az alternatív energiaforrások hasznosításához szükséges eszközöket (pl. napelem, napkollektor, hőszivattyú) magyar cégek állítják elő, magyar munkaerőt foglalkoztatva. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek Kapcsolódó Operatív Program(ok): - VP 5. Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban 3. intézkedés: Vidék népesség-megtartásának javítása a foglalkoztatás növelésével A rurális területek elnéptelenedését (főként az értelmiség vándorol el) meg kell állítani. Ehhez elsősorban a munkahelyek számának növelése járulhat hozzá. A fiataloknak a munkerőpiaci igényekhez igazított képzéseket kell biztosítani, hogy tanulmányaik befejeztével minél jobb esélyekkel léphessenek ki a munka világába. A vidéki térségeket vonzóvá kell tenni a fiatal családok számára, ezzel elkerülhető a vidéki települések elnéptelenedése. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek Kapcsolódó Operatív Program(ok): - VP 2. A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése

Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 6.1.1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával


4. intézkedés: A közfoglalkoztatás hatékonyságát növelő rendszer támogatása A közfoglalkoztatás nagyszámú munkanélkülinek jelent megoldást ma Magyarországon. A jövőben támogatni szükséges az olyan kezdeményezéseket, rendszereket, melyek a közfoglalkoztatás hatékonyságát képes növelni, javítani.

38


5. intézkedés: Falusi turizmusban rejlő potenciál kiaknázása A turizmus feltörekvő ágazata, a falusi turizmus számára nagyon kedvező adottságokkal rendelkeznek Heves megye vidéki térségei. Jelenleg is nagyszámú hazai és külföldi turista érkezik évről évre Heves megyébe, melyre építeni lehet vidéki öko- és borturizmust. A népi kultúra, a hagyományok és mesterségek megfelelő, a vidéki épített kulturális örökséggel összefüggésben, annak környezetében való bemutatása számos turistát képes idevonzani, ezzel növelve a bevételt. Az ágazat még több támogatást és figyelmet érdemel, mellyel tovább növelhetők a munkahelyek száma és javítható a vidéki életminőség. A vidéki kulturális és természeti örökség megőrzése és fenntartható hasznosítása és ezzel összefüggésben a falusi turizmus fellendítése képes elősegíteni a vidéki gazdaság több lábon állását. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 1.1.2. Térségi szintű, foglalkoztatás-bővítési célú turizmusfejlesztés 6. intézkedés: Infrastrukturális fejlesztések a kedvezőbb elérhetőségi viszonyokért Heves megye úthálózata bizonyos szakaszokon kiemelkedően rossz állapotú. Azok a települések, melyek ilyen minőségű úthálózattal rendelkeznek vagy a településre vezető utak kátyúkban gazdagok, nagy hátránnyal indulnak el a felzárkózás és fejlődés útján. Ahhoz, hogy a megye egészében sikeressé és élhetővé váljon hosszú távon, elengedhetetlen az úthálózat fejlesztése. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek Kapcsolódó Operatív Program(ok): - IKOP 3. Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság prioritástengely 7. intézkedés: Szociális gazdaság fejlesztése a rurális térségekben A vonzó, élhető vidék megteremtéséhez szükséges a szociális gazdaság erősítése. A szociális gazdaság, vagy más néven nonprofit szektor hatalmas erőket testesít meg világszerte, valamint kulcsszerepelője a foglalkoztatásés szociálpolitikának valamennyi OECD tagállamban. A szociális gazdaság tulajdonképpen köztes helyet foglal el az állam és a piac között; gazdasági és szociális küldetést egyaránt teljesít; közérdeket szolgál és célja nem a profit elosztása, sokkal inkább a helyi igények kielégítése. A szociális gazdaság, jelentős szerepet játszik egy erős, fenntartható, értékmegőrző és befogadó társadalom felépítésében. A szociális gazdaság állami szabályozókkal való segítése (jogszabályok, ösztönző rendszerek, megrendelések) képes erősíteni a helyi gazdaságot, a helyi foglalkoztatottságot, a vidék népességmegtartó képességét és a társadalmi kohéziót. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek

8. intézkedés: Közösségi szolgáltatások erősítése, bővítése, közösségfejlesztés Az intézkedés keretében megvalósulnak a vidéki lakosság életminőségét segítő, helyi gazdaságot ösztönző alapvető szolgáltatások, infrastruktúra biztosítása beleértve a szociális alap és kiegészítő szolgáltatásokat. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek Kapcsolódó Operatív Program(ok):


Kapcsolódó Operatív Program(ok): - VP 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben

39


-

VP 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés

támogatása a vidéki térségekben 9. intézkedés: Civil szféra erősítése A vidéki térségek felzárkóztatása nem valósulhat meg a helyi lakosság aktív részvétele és a helyi érdekek megfelelő képviselete nélkül, ezért a jelenleg nem túl erős civil szféra, támogatásra, erősítésre szorul. Kevés civil szervezet van a megyében és ezeknek is csak töredékük végez aktív tevékenységet. Ennek egyik kiemelt oka a lakosság gyenge anyagi helyzete, valamint az időhiány, mely sok esetben egy másodállás miatt jelentkezik. Következtetésként a civil szféra megerősítéséhez szükség van a lakosság jólétének növeléséhez. Kezdeményezettek köre: önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek Kapcsolódó Operatív Program(ok(: - EFOP 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi beruházások területén 10. intézkedés: Helyi identitás növelése A helyi lakosság identitásának növelése hosszú távon a civil szféra erősödését eredményezheti, amely jótékony hatással lehet a helyi gazdaság versenyképességére. A helyi emberek identitástudat-javításának egyik megfelelő módja a különböző, lehetőség szerint több korosztályt megmozgató rendezvények szervezése. Kezdeményezettek köre: önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 6.1.3.. A helyi identitás növelése – az egények és a lakóhely közötti kapcsoalt erősítése 11. intézkedés: Helyi lakosság speciális tudásának megőrzése, átadásának elősegítése szakemberek bevonásával Fontos a helyi lakosság – gyakran speciális – tudásának megőrzése, helyi értéktárban rögzítése, nyilvánosságra hozatala, kamatoztatása és átadása a következő generációk számára. Nem szabad kihalni, veszni hagyni a helyi emberek hosszú idő alatt kialakult, generációról generációra szállt, értékes tudását. Kezdeményezettek köre: önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek Kapcsolódó Operatív Program(ok): - VP 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben

Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek Kapcsolódó Operatív Program(ok): - VP 4. A mezőgazdasághoz és az erdészethez kapcsolódó ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása


12. intézkedés: A vidéki természeti- és kulturális örökség feltérképezése, értéktárakban való rögzítése, bemutatása, védelme A rurális térségek természeti- és kulturális örökségben gazdagok, ezen felbecsülhetetlen kincsek védelméről gondoskodnunk kell. Támogatni szükséges sok olyan kezdeményezést, mely elősegíti, hogy ezek az értékek minél hosszabb távon fennmaradjanak eredeti állapotukat hűen tükrözve.

40


-

VP 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben

Output indikátorok meghatározása prioritásonként Indikátor mértékegysége


Indikátor megnevezése

2.2.1. Prioritás: Fenntartható agrárszerkezet létrehozása e

támogatott feldolgozóipari cégek száma

db

a projekttel érintett fiatal gazdák száma

fő

a projektek során létrehozott öntöző rendszerek hossza

km

2.2.2. Prioritás: Hozzáadott érték növelése termékpálya modellek tudatos kialakításával

közétkeztetésben résztvevők száma

fő

újonnan létrehozott helyi piacok száma

db

felújított helyi piacok száma

db

piacra juttatott helyi termékek száma

db

falusi turizmusból élők száma

fő

új, felújított utak hossza

km

új, felújított járdák hossza

km

újonnan létrehozott közösségi szolgáltatások száma

db

a projektekben résztvevő civil szervezetek száma

db

2.2.3. Prioritás: Egészséges, vonzó vidék megteremtése a helyi gazdaság fejlesztésével és egymást erősítő helyi közösségek kialakításával

A prioritásokhoz kapcsolódó EU tematikus célkitűzések EU tematikus célkitűzések

2.2.1. Prioritás

2.2.2. prioritás

2.2.3. prioritás

(1) A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése



(4) Az alacsony O2 kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban (5) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és –kezelés előmozdítása (6) Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása (7) A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban (8) A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (10) Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba (11) Intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása







 



 


(2) Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása (3 ) A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében) és a halászati és az akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása.

41


Indikatív forrásallokáció, prioritás tekintetében


2014

2015

Indikatív forrásallokáció (Mrd Ft) 2016 2017 2018 2019

2020

2.2.1 Prioritás: Fenntartható agrárszerkezet létrehozása 2.2.2 Prioritás Hozzáadott érték növelése termékpálya modellek tudatos kialakításával 2.2.3 Prioritás: Egészséges, vonzó vidék megteremtése a helyi gazdaság fejlesztésével és egymást erősítő helyi közösségek kialakításával

2.3.

Stratégiai cél: Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom

2.3.1.

prioritás: A család, mint érték előtérbe helyezése

Kapcsolódó Operatív Programok: - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén 2. prioritás: Befogadó Társadalom - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 4. prioritás: Célzott munkahely-teremtés, megőrzés, kiemelt szolgáltatás és társadalmi gazdaságfejlesztés 5. prioritás: Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése - Területfejlesztési Operatív Program 1. prioritás: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében; 3. specifikus cél: A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése; 6. intézkedés: A szociális alapszolgáltatásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint az óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése


A prioritás keretében a megye területén élő családok előtérbe helyezésére fókuszálva azok megerősítése fogalmazódik meg. A család kifogyhatatlan erőforrás, mivel ereje a szeretetből fakad. Ha erősek a családok, erős Heves megye is. Amikor azt mondjuk család, azt mondjuk szolidaritás. A családok képezik a társadalom gazdasági, humán és szociális tőkéjét, ezért különösen fontos értékteremtő tevékenységük méltó erkölcsi és anyagi elismerése. A családban történő nevelkedés biztonságosabb minden más lehetőséghez képest. A család létrejöttének biztos alapja a házasság, amely az egymás szeretetén és tiszteletén alapuló életközösség, ezért az mindenkor megkülönböztetett megbecsülést érdemel. A család akkor tölti be szerepét, ha az anya és az apa, tartós és szilárd kapcsolata a gyermekek iránti felelősségben teljesedik ki. A gyermekek születése és a családok gyarapodása nélkül nincs fenntartható fejlődés és gazdasági növekedés. A gyermekvállalás nem eredményezheti a család szegénységbe süllyedését. A prioritáson belül megye területén élő családok életminőségének javítása, s ezáltal a gyermekvállalás elősegítése, továbbá az idősek aktív életmódjának támogatása a fő cél. A népesedési kihívás sikeres kezelése érdekében cél egyrészt a család intézményének megerősítése a családokat segítő közösségek és szolgáltatások javításával, a generációk közötti szolidaritás erősítésével, másrészt az 50 év feletti személyek társadalmi szerepének megerősítése és az aktivitásuk fenntartása fogalmazódik meg.

42


4. prioritás: A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése; 1. specifikus cél: A társadalmi befogadást és az esélyegyenlőséget, valamint az életminőséget segítő helyi szinten elérhető önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javítása; 1. intézkedés: Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése Kapcsolódás tematikus célkitűzés: (8) A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 8 (h) – a nemek közötti egyenlőség biztosítása, a munka és a magánélet összeegyeztetése; 8 (j) – aktív és egészséges idősödés; (9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 9 (a) – beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra; 9 (d) aktív befogadás, különös tekintettel a foglalkoztathatóság javítására; (10) Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás 10 (a) – oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével; 1. intézkedés: A család, mint a társadalom alapegységének megerősítése Az emberi kultúrák többségében a család a személy természetes közege, amelyben legnagyobb az esélye a harmonikus felnőtté-válásra, amelyben létezésének halálig terjedő feltételeit is a legnagyobb eséllyel lehet biztosítani. Annak ellenére, hogy a család feladatai napjainkban igen nagy változásokon mennek keresztül, ennek a szocializációs funkciónak a fontossága megkérdőjelezhetetlen.

2. intézkedés: Bölcsődei, óvodai, iskolai, közművelődési szolgáltatások helyben vagy lakóhelyhez közeli biztosítása (bölcsődei férőhelyek növelése, óvodai férőhelyek szükség szerinti bővítése, a mindennapos testneveléshez szükséges tornatermi kapacitás biztosítása, köznevelési intézmények infrastrukturális felújítása, napközi otthonos ellátás, meleg étkezés). A „családbarát megye” megvalósításához családsegítő, gyermekvédő és gyermekjóléti szolgáltatások és programok megerősítésére, a bölcsődei, óvodai, általános iskolai illetve időskorú ellátás kiszélesítésre illetve továbbképzési lehetőségek biztosítására van szükség. Jelen intézkedés fő célja, a munkába állást és a családokat segítő intézmény- és hálózat-fejlesztése különös tekintettel a kisgyermeket nevelők munkavállalását támogató önkormányzati közösségi, munkaadói gyermekmegőrzési lehetőségek kialakítására. Kiemelt célként fogalmazódik meg a napközbeni kisgyermekellátás, különösen a bölcsődék, családi napközik és óvodák kapacitásának és infrastruktúrájának fejlesztése. Az intézkedés kapcsán megvalósuló tevékenységek célja, hogy az esélyegyenlőség elvét szem előtt tartva csökkentse a nevelés-oktatás minőségében meglévő területi különbségeket, megteremtse az egészséges környezet és a hatékony nevelés infrastrukturális feltételeit, biztosítsa a minőségi neveléshez való – kirekesztés nélküli - hozzáférést, valamint a megújult tartalmi és módszertani programokhoz illeszkedő integrált, funkcionális intézmények kialakítását, a méltányos nevelési környezet alapkövetelményeinek figyelembe vételével. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Területfejlesztési Operatív Program 1. prioritás: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében; 3. specifikus cél: A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények,


Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: A befogadó társadalom

43


közszolgáltatások fejlesztése; 6. intézkedés: A szociális alapszolgáltatásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint az óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése 3. intézkedés: A 3 éves kortól kötelező óvodáztatás miatt 2014-től esetlegesen fellépő férőhelyhiány miatti óvodai kapacitásbővítés biztosítása, valamint a mindennapos testnevelés felmenő rendszerben történő bevezetése miatti tornaterem-fejlesztések beindítása. A köznevelési intézmények infrastrukturális felújítása. Jelen intézkedés célja a közoktatási intézmények szervezeti keretei között működő óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása, a feladat ellátási helyek célirányos beruházásainak (infrastruktúra- és eszközfejlesztés, korszerűsítés) támogatása és férőhelybővítése a minőségi nevelés megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében, ezzel együtt egészséges, motiváló környezet megteremtése az óvodás korú gyermekek számára. Az óvodák kapacitásbővítésének célja a települések népességmegtartó képességének, a települések fiatal, képzett munkaerőt megtartó lehetőségeinek növelése, a helyi szükségletekre és településszerkezetre épülő közszolgáltatások racionális és költséghatékony működésének kialakítása. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Területfejlesztési Operatív Program 1. prioritás: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében; 3. specifikus cél: A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése; 6. intézkedés: A szociális alapszolgáltatásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint az óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése. 4. intézkedés: Gyermekjóléti szolgáltatások erősítése (családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés, káros szenvedélyek megelőzését szolgáló tanácsadás, szabadidős programok szervezése stb.) A gyermekjóléti szolgáltatás minden településen történő biztosítása mellett a családsegítés, mint szociális alapszolgáltatás a lakosság számától függetlenül minden településen biztosítható kell, hogy legyen. Ehhez jogszabály módosításra is szükség van. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: A befogadó társadalom

Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 4. prioritás: Célzott munkahely-teremtés, megőrzés, gazdaságfejlesztés

kiemelt

szolgáltatás

és

társadalmi


5. intézkedés: Rugalmas munkaidő bevezetése a munkahelyeken. A részmunkaidő vagy távmunka lehetőségének elősegítése Elengedhetetlenül szükséges az új céges kultúra meghonosítása, mely elősegíti a munka és magánélet összeegyeztetését, a családi, magánéleti és munkahelyi kötelezettségek összehangolását illetve ösztönözni kell a közösségi – társadalmi – innovációk létrehozását és adaptációját. Távmunkával, részmunkaidős foglalkoztatással, bedolgozással, rugalmas munkaidő kialakításával elő kell segíteni a munkavállalók foglalkoztathatóságának javítását.

44


6. intézkedés: Családbarát munka, közösségi- rekreációs helyek kialakítása, új céges kultúra meghonosításával Elengedhetetlenül szükséges az új céges kultúra meghonosítása, mely elősegíti a munka és magánélet összeegyeztetését, a családi, magánéleti és munkahelyi kötelezettségek összehangolását. Családi termeléssel, illetve a közmunkaprogram racionalizálásával javulhatna elsősorban a falvak munkanélküliségi rátája, valamint a nők foglalkoztatási helyzete. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritás: Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése

7. inzétkedés: Idősek életét támogató ellátások és szolgáltatások bővítése, minőségének javítása A család természetesnek tartja az idős és beteg hozzátartozó ápolását. Nagyon sokszor előfordul, hogy csak érzelmileg nem kapja meg az idős családtag azt, amit igényel. Az odafigyelésnek, gondoskodásnak és segítségnyújtásnak a család minden rászoruló tagja számára biztosítottnak kell lennie. Az egyedül élő idősek számának növekedésével a beteg vagy idős családtag ápolásának-gondozásának vállalása ugyancsak fontos feladat. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: A befogadó társadalom 8. intézkedés: Közösségi – társadalmi innovációk létrehozásának és adaptációjának ösztönzése, a közösségek cselekvőképességét támogató partnerségek erősítése a közösségi művelődés, közösségfejlesztés eszközeivel Elengedhetetlenül szükséges a családi, magánéleti és munkahelyi kötelezettségek összehangolása illetve ösztönözni kell a közösségi – társadalmi – innovációk létrehozását és adaptációját. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén

prioritás: Egészséges társadalom kialakítása

A prioritás középpontjában az általános munkaképesség megtartása és növelése, illetve az egészségben való megöregedés elősegítése érdekében a lakosság egészségtudatosságának növelése áll, ahogyan ez a helyzetelemzésben is megfogalmazódott. A gazdaság versenyképességének alapvető feltétele, hogy a gazdasági igényeknek megfelelő munkavállalási képességgel rendelkező munkaerő álljon rendelkezésre, amely magában foglalja a munkaerő megfelelő egészségi állapotát is. A megyében történő fejlesztések megvalósításánál tekintettel kell lenni részint az öregedő társadalomra, részint az egészségügyi dolgozók hiányára is. A betegségteher túlnyomó részét a krónikus nem fertőző betegségek jelentik, melyek jelentős részéért életmódbeli tényezők tehetők felelőssé. A helytelen egészségmagatartás hátterében jórészt az egészségnevelés és egészségfejlesztés modern és eredményes módszerei elterjedtségének hiányosságai, az e célokra fordított összegek elégtelensége, valamint az egészséges életmódhoz szükséges információkhoz, szolgáltatásokhoz, termékekhez való korlátozott hozzáférések állnak. Az egészséges választások további akadálya a helyes döntéshez szükséges ismeretek és a kellő motiváció hiánya. A szülők nem megfelelő egészség ismeretszintje befolyásolja a gyermekek életmódját is, így a káros magatartásformák továbbvitele ronthatja a későbbi generáció egészségi állapotát is.


2.3.2.

45


Kapcsolódó Operatív Programok: - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén 2. prioritás: Befogadó Társadalom - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 3. prioritás: Infokommunikációs fejlesztések - Területfejlesztési Operatív Program 1. prioritás: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében; 3. specifikus cél: A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése; 6. intézkedés: A szociális alapszolgáltatásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint az óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése 4. prioritás: A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése; 1. specifikus cél: A társadalmi befogadást és az esélyegyenlőséget, valamint az életminőséget segítő helyi szinten elérhető önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javítása; 1. intézkedés: Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése Kapcsolódás tematikus célkitűzés: (2) Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása 2 (c) – az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás, e-kultúra és az e-egészségügy IKTalkalmazásainak megerősítése;

1. intézkedés: A lakosság felvilágosítását szolgáló programok kidolgozása az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás és a preventív gondolkodás megismertetése és terjesztése érdekében Az egészséges életmód alapelveit a kerülendő és a követendő rendezőelv határozza meg a táplálkozás, a rendszeres fizikai aktivitás, a káros szenvedélyek elkerülése és a pihenés terén. Heves megye lakosságának egészségi állapota kedvezőtlen. A jelenségek mögött szerepet kell tulajdonítani a káros életmódnak, az egészségtelen táplálkozásnak, mozgásszegénységnek, személyi higiéniás mulasztásoknak. A lakosság egészségi állapotát, illetőleg a megbetegedési-halálozási mutatóit az elérhető egészségügyi szolgáltatások is befolyásolják. Célként fogalmazódik meg a lakosság egészségi állapotának javítása, a lakosság közeli egészségügyi ellátások kiépítésének szorgalmazása, az egészség megőrzése és a gyógyulás elősegítése, az egészséges életmód, sport valamint az egészséges táplálkozás ösztönzése, azaz az életminőség javítása. Ahhoz, hogy növekedjen a várható élettartam, az egészségesen leélt évek számának növelése szükséges az egyének és közösségek képességének fejlesztése az oktatás, nevelés és ismeretközvetítés segítségével. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az egészségtudatos magatartás megalapozására. Növelni szükséges a tanulók egészséggel kapcsolatos tájékozottsági szintjét. Az ismeretek elsajátítása már kisgyermekkortól kezdve fokozatosnak kell, hogy legyen. Szükséges az egészségfejlesztő óvodák és iskolák támogatása, együttműködések kialakítása a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, szülők és diákok között annak érdekében, hogy az iskolák egészséges környezetté váljanak. Ehhez az oktatási intézményeknek kidolgozott, hatékony programokkal kell rendelkezniük, nagyobb figyelmet kell fordítani az egészséges életmód népszerűsítésére.


(9.) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 9 (a) – beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra; 9 (g) – a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat;

46


Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: A befogadó társadalom 2. intézkedés: Az alapellátás és a járóbeteg-ellátás összehangolt fejlesztése Szükséges a megyében található kórházak egészségügyi infrastrukturális fejlesztése, a köztük és a más megyékben lévő egészségügyi intézményekkel történő együttműködések hatékonyabbá tétele illetve a megyei mentőszervezet intézményi korszerűsítése. Szükséges a területi szinten működő fekvő és járó beteg ellátó intézmények szakmai együttműködésének kibontakoztatása, azok egységes fejlesztése. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: A befogadó társadalom - Területfejlesztési Operatív Program 4. prioritás: A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése; 1. specifikus cél: A társadalmi befogadást és az esélyegyenlőséget, valamint az életminőséget segítő helyi szinten elérhető önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javítása; 1. intézkedés: Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése 3. intézkedés: A jelenlegi fekvőbeteg ellátás kapacitásának megőrzése mellett az egyes speciális ellátási formák fejlesztése és bővítése Támogatni szükséges a szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedések megelőzéséhez szükséges szűrővizsgálatokat, szerepük növelését. Az infarktus gyakorisága szükségessé teszi, hogy a megyében stroke osztály kerüljön kialakításra. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén 4. intézkedés: A prevenció erősítése, a szűrővizsgálatok szerepének növelése A szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzéséhez kapcsolódó szűrővizsgálatokat, szerepük növelését támogatni szükséges. Cél egy jól működő megyei egészségügyi rendszer kiépítése, a prevencióra nagy hangsúlyt fektető, jól képzett, magas technikai színvonalon dolgozó orvosokat foglalkoztató, mindenki számára egyforma eséllyel - betegségétől és anyagi helyzetétől függetlenül - elérhető egészségügyi ellátás biztosításával.

5. intézkedés: Az egészségügyi intézmények épített és egészségügyi infrastruktúra (akadálymentesítés, műszerezettség) fejlesztése Bővíteni szükséges az egészség megtartásához és fejlesztéséhez szükséges infrastrukturális lehetőségeket a sportolási és különböző szabadidős tevékenységek körének bővítésével. Szükséges a megyében található kórházak egészségügyi infrastrukturális fejlesztése illetve a megyei mentőszervezet intézményi korszerűsítése. Az esélyegyenlőség elveinek megfelelő beruházások megvalósítása szükséges a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű emberek egészségügyi ellátáshoz való akadálymentes hozzáférésének érdekében.


Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: A befogadó társadalom

47


Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: A befogadó társadalom - Területfejlesztési Operatív Program 4. prioritás: A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése ; 1. specifikus cél: A társadalmi befogadást és az esélyegyenlőséget, valamint az életminőséget segítő helyi szinten elérhető önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javítása; 1. intézkedés: Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése 6. intézkedés: Informatikai fejlesztések a betegutak rövidítése érdekében A közvetlen betegellátással kapcsolatos háziorvosi szolgáltatón belüli és a betegellátás progresszív szintjei közötti modern infokommunikációs rendszerbe való kapcsolódás informatikai feltételeinek megteremtése szintén fontos eladat. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 3. prioritás: Infokommunikációs fejlesztések 7. intézkedés: A szociális alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás lehetőségeinek fejlesztése A szociális ellátás területén szükséges annak megfogalmazása, hogy az egészségügyi ellátásnak és a szociális ellátásnak szorosan kapcsolódnia kell egymáshoz az idősek ellátási problémáinak megoldása tekintetében. Ennek érdekében elengedhetetlen a szociális alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás lehetőségeinek fejlesztése. Az időskorúak fizikai és szellemi egészségének megtartása érdekében fontos a 65 éven felüliek életvitellel, a különböző szolgáltatásokkal szemben növekvő igényük kiszolgálására fókuszáló szolgáltatások és termékek, intézmények fejlesztése (alkonygazdaság). Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Területfejlesztési Operatív Program 1. prioritás: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében; 3. specifikus cél: A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése; 6. intézkedés: A szociális alapszolgáltatásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint az óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése prioritás: Társadalmi különbségek mérséklése, mint a szegénység megszüntetésének eszköze

A prioritásban kialakításra kerülő 15 intézkedés keretében a szegénység elleni küzdelem legyőzésére és annak megszüntetésére fókuszálunk. A szegénység, ahogyan az a helyzetelemzésben is feltárásra került az egyik legsúlyosabb társadalmi probléma megyénkben is. A szegénység szempontjából legmeghatározóbb társadalmi jellemzők a megye területén a háztartások/családok alacsony munkaerő-piaci aktivitása, a roma származás, alacsony iskolai végzettség, a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység valamint a rurális lakókörnyezet. A megye területén a romák által sűrűn lakott falusi válságövezeteiben illetve egyes városok (Heves, Gyöngyös) romatelepein egymáshoz nagyon hasonló társadalmi-gazdasági problémával küzdenek: egyszerre vannak jelen a súlyos munkanélküliségi, szociális és egészségügyi problémák. A gyermekszegénység közvetlen kapcsolatot mutat a szülők foglalkoztatottságával (annál nagyobb eséllyel él szegénységben egy gyermek, minél kevesebb szülője dolgozik, illetve minél alacsonyabb státuszban van foglalkoztatva), továbbá a háztartásban élő gyermekek számával. A gyermekszegénység a gyermek jövőbeni életesélyeit is csökkenti: kétszer annyi a korai iskolaelhagyók aránya a tartósan munkanélküli családokban, mint a foglalkoztatottakéban. Kiemelkedően fontos tehát megtörni ezt az újratermelődési folyamatot. Rendkívül rosszak a roma népesség foglalkoztatási mutatói. A romák kedvezőtlen foglalkoztatási helyzete összefügg az alacsony iskolázottsággal és a nem megfelelő képzettséggel. Megyénk területén a cél a szegénység és a hátrányos helyzetek


2.3.3.

48


átöröklődésének megakadályozása, a foglalkoztathatóság elérése, a társadalmi kohézió, az önkéntes és antidiszkriminációs szerepvállalás növelése, valamint a fiatalok társadalmi szerepének megerősítése. A prioritás fókuszában a szegénység minden formájának leküzdése áll. Célcsoportjában a hátrányos helyzetű emberek, mélyszegénységben élők, romák és lakókörnyezetük van, beavatkozási fókuszban pedig a közösségeik vannak. Kapcsolódó Operatív Programok: - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén 2. prioritás: Befogadó Társadalom 3. prioritás: Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében 4. prioritás: Gyarapodó tudástőke - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritás: Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése - Területfejlesztési Operatív Program 6. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatásösztönzés; 2. specifikus cél: Társadalmi befogadás erősítése és a szegénység elleni megyei és helyi kezdeményezések támogatása; 4. intézkedés: Megyei és helyi speciális közösségfejlesztést és társadalmi befogadást támogató fejlesztési programok Kapcsolódás tematikus célkitűzés: 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 8 (f) – fiatalok – különös tekintettel a munkanélküli és oktatáson kívüliekre – fenntartható munkaerő-piaci integrációja; 8 (g) – önfoglalkoztatás, vállalkozói készség és vállalkozásalapítás; 8 (i) – a munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez; 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 9 (b) – a rászoruló városi és falusi közösségek és térségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása; 9 (d) – aktív befogadás, különös tekintettel a foglalkoztathatóság javítására; 9 (e) – a társadalom peremére szorult közösségek – például romák – integrációja; 9 (h) – a szociális gazdaság és vállalkozások ösztönzése;

1. intézkedés: Tartósan munkanélküli aktív korúak munkaerő-piaci esélyeinek, foglalkoztathatóságának javítása komplex felzárkózási programok, támogató szolgáltatások és képzések révén A halmozódó hátrányok felszámolásához összehangolt, a gazdaságra, a közlekedési viszonyokra, az oktatásra, kulturális intézményekre, az egészségügyre, a lakhatási feltételekre és a szociális szolgáltatásokra egyszerre kiterjedő intézkedésekre, komplex térségi fejlesztési programokra van szükség elsősorban a megye romák által


10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás 10 (b) – a korai iskolaelhagyás megelőzése, a korai iskolaelhagyók számának csökkentése; és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése mind a koragyermekkori nevelésben, mind az alap- és középfokú oktatásban; 10 (c) – a felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése és a végzettségi szintek emelése érdekében; 10 (d) – az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása; beleértve a szakoktatás és szakképzés minőségi javítását, valamint a gyakornoki rendszerek és munkaalapú tanulás kialakítását, mint pl. a duális képzési rendszerek;

49


sűrűn lakott falusi válságövezeteiben illetve egyes városok (Heves, Gyöngyös) romatelepein. Ilyen integrált programok lehetnek a tehetséges tanulókat támogató bentlakásos intézményfejlesztési programok („Gandhi” Program) ill. az olyan új típusúak, mint a bölcsödétől a középiskoláig tartó gyerekesély és tanoda programok, vagy a komplex térségi pszichoszociális alapú felkészítő és mentor program valamint a munkahelyi integrálást célzó felnőttképzési programok. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén - Területfejlesztési Operatív Program 6. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatásösztönzés; 2. specifikus cél: Társadalmi befogadás erősítése és a szegénység elleni megyei és helyi kezdeményezések támogatása; 4. intézkedés: Megyei és helyi speciális közösségfejlesztést és társadalmi befogadást támogató fejlesztési programok

2. intézkedés: A szegénység/gyermekszegénység csökkentése Heves megyében magas a gyermekkorúak, a munkanélküliek, a szociális támogatásra szorulók száma, a halálozási arány. A népesség jelentős része nem rendelkezik munkahellyel és legális jövedelemmel, ezért önkormányzati, állami segélyekre/támogatásokra illetve alacsony összegű nyugdíjszerű ellátásokra szorul. Egyszerre vannak jelen a súlyos munkanélküliségi, a szociális és az egészségügyi problémák. Mindezek hatására tovább fokozódik a szegénységben élők - közöttük a roma népesség - helyzetének romlása, a társadalmi élet jelentős területeiről tapasztalható tömeges kizáródása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. Ezen folyamatok nem állnak meg a megyehatárnál, a szomszédos térségek is hasonló problémákkal küzdenek, mely tény azonban lehetőséget biztosít a problémák közös, integrált megoldására. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén 2. prioritás: Befogadó társadalom 3. intézkedés: Komplex helyi programok a képzett fiatalok megtartására A képzett fiatalok elvándorlása és az inaktív, munkanélküli, alacsony státusú népesség bevándorlása által megjelenő népességcsere települések közti szegregációval, vidéki gettók kialakulásával, a leszakadó települések társadalmi eróziójának további felgyorsulásával a folyamat megfordíthatatlanságának veszélyével fenyeget. A halmozódó hátrányok felszámolásához összehangolt komplex térségi fejlesztési programokra van szükség.

4. intézkedés: Új típusú, a munkahelyi integrálásra orientált felnőttképzési programok a leszakadó társadalmi rétegek foglalkoztathatóságának biztosítása érdekében Az egyik legfontosabb gazdaság- és fejlesztéspolitikai cél a foglalkoztatás bővítése, amelyhez a gazdaságfejlesztés mellett szükséges a munkaerő-kínálat mennyiségi és minőségi növelése. Ehhez az első lépést az aktivitás növelése jelenti, ami mindenekelőtt a foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű, és alacsony munkaerő-piaci részvétellel jellemezhető csoportok (köztük az alacsony iskolai végzettségűek, a fiatalok, az 50 éven felüliek, a romák, a kisgyermekes nők) munkára ösztönzésével, foglalkoztathatóságának javításával, munkába állásának segítésével érhető el. Elengedhetetlen az aktív munkaerő piaci intézkedésekben


Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom

50


résztvevők számának növelése, a vállalkozóvá válás segítése, valamint a szociális gazdaságban rejlő lehetőségek jobb kihasználása. Emellett a foglalkoztatás bővítéséhez és a meglévő munkahelyek megtartásához szükséges a munkaerő és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása, az egész életen át tartó tanulás ösztönzése és támogatása, a szak- és felnőttképzés rendszerének a gazdaság igényeivel összhangban történő támogatása. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom 3. prioritás: Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritás: Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése

5. intézkedés: A perifériák lemaradásának csökkentése, a területi hátrányokból származó társadalmi hátrányok mérséklése. A települések, térségek megtartó erejének fejlesztése, a településen belüli és a települések közötti különbségek mérséklése. Minőségi közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása és a mobilitási feltételek javítása A megye népességének az országosnál nagyobb hányada tekinthető szegénynek. Az életkörülmények és a jövedelmi viszonyok a megye északi és déli térségében, valamint egyes városi peremterületeken a legrosszabbak. A leghátrányosabb helyzetű vidékeken – melyek szinte teljesen egybe esnek a roma népesség által nagyobb arányban lakott területekkel – jóval alacsonyabb az életszínvonal, az iskolázottsági szint, a várható élettartam, a közművesítettség, a lakások komfort fokozata. Magas ugyanakkor a gyermekkorúak, a munkanélküliek, a szociális támogatásra szorulók száma, a halálozási arány. A népesség jelentős része nem rendelkezik munkahellyel és legális jövedelemmel, ezért önkormányzati, állami segélyekre/támogatásokra illetve alacsony összegű nyugdíjszerű ellátásokra szorul. Egyszerre vannak jelen a súlyos munkanélküliségi, a szociális és az egészségügyi problémák. Mindezek hatására tovább fokozódik a szegénységben élők - közöttük a roma népesség - helyzetének romlása, a társadalmi élet jelentős területeiről tapasztalható tömeges kizáródása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. Ezen folyamatok nem állnak meg a megyehatárnál, a szomszédos térségek is hasonló problémákkal küzdenek, mely tény azonban lehetőséget biztosít a problémák közös, integrált megoldására.

6. intézkedés: Célzott programok a roma gyermekek fejlesztése és munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére a szocializációs és szocio-kulturális hátrányok leküzdése érdekében A megyében komplex térségi fejlesztési programokra van szükség elsősorban a megye romák által sűrűn lakott falusi válságövezeteiben illetve egyes városok (Heves, Gyöngyös) romatelepein. Ilyen integrált programok lehetnek a tehetséges tanulókat támogató bentlakásos intézményfejlesztési programok („Gandhi” Program) ill. az olyan új típusúak, mint a bölcsödétől a középiskoláig tartó gyerekesély és tanoda programok, vagy a komplex térségi pszichoszociális alapú felkészítő és mentor program valamint a munkahelyi integrálást célzó felnőttképzési programok. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom - Területfejlesztési Operatív Program



51


6. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatásösztönzés ; 2. specifikus cél: Társadalmi befogadás erősítése és a szegénység elleni megyei és helyi kezdeményezések támogatása; 4. intézkedés: Megyei és helyi speciális közösségfejlesztést és társadalmi befogadást támogató fejlesztési programok 7. intézkedés: Gyermek jóllét: jó minőségű, életszakaszokon átívelő (kora gyermekkortól az ifjúkorig) esélyteremtő szolgált. atásokhoz való hozzáférés növelése; integrált kistérségi gyermekprogramok támogatása, óvodáztatás kiterjesztése, feltételeinek javítása, ingyenes iskolai étkeztetésben részesülők körének bővítése; szakemberképzés, továbbképzés, kompetenciafejlesztés A gyermekjóléti alapellátás hozzájárul a gyermek egészséges fejlődéséhez, jólétéhez, a családban történő nevelkedésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családból történő kiemelésének megelőzéséhez. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom 8. intézkedés: A hátrányos helyzetű fiatalok közép- és felsőfokú oktatásba való eljutásának és bennmaradásának elősegítése, a kulturális szolgáltatásokhoz és a közművelődéshez való hozzáférés biztosítása A leszakadó térségek, társadalmi rétegek felzárkózását nagyban segítheti a Komplex Instrukciós Program (KIP) amely a tanulók interaktív közreműködésére alapozott korszerű tanulási-tanítási módszerek közé tartozik. A KIP egy olyan együttműködésen alapuló, interkulturális tanulási-tanítási módszer, amely növeli a tanulási esélyegyenlőséget a heterogén összetételű osztályokban. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 4. prioritás: Gyarapodó tudástőke

Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 4. prioritás: Gyarapodó tudástőke 10. intézkedés: A lakáscélú szociálpolitikai támogatás rendszerének rugalmas átalakítása, a telepprogramok, szociális város rehabilitáció, szociális lakhatás támogatása Elsősorban a megye romák által sűrűn lakott falusi válságövezeteiben illetve egyes városok (Heves, Gyöngyös) telepszerű lakhatási körülmények között élő marginalizált csoportok mobilizációjának és lakhatási körülményeinek javítása szükséges lenne. Az integrálható szegregátumok esetében lakások felújításával,


9. intézkedés: Foglalkoztatás: a szak- és felnőttképzési rendszer fejlesztése, gazdaság- és vállalkozásfejlesztés a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű emberek foglalkoztatása érdekében Fontos az értéket teremtő, hasznos társadalmi célokat szolgáló közfoglalkoztatás további szélesítése, hiszen javítja az érintettek önértékelését, jó hatása van a helyi közbiztonságra, legalizálja a jövedelmeket, mintát ad a fiataloknak. Szükséges az önfenntartó település programok fejlesztése (pl. élelmiszer önellátásának elérése érdekében). A segélyezési rendszert az aktív munkavégzéshez szükséges kötni. Kiemelten kell foglalkozni a foglalkoztatás szempontjából periférián lévő társadalmi csoportokkal, mint az 50 év felettiek, egyedülálló szülők, megváltozott munkaképességűek illetve a pályakezdő fiatalok.

52



komfortfokozatuk emelésével, életveszélyes lakhatási körülmények megszüntetésével, lakások kiváltásával, szociális bérlakások vásárlásával, építésével; valamint vadtelepek felszámolására van szükség.

53


Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén 11. intézkedés: Szociális gazdaság fejlesztése. Helyi szociális gazdasági programok, szervezetek létrehozásának ösztönzése, erősítése A megye területén a foglalkoztatási szint növelése, valamint a szegénység elleni eredményes fellépés érdekében szükséges a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű emberek (beleértve romák) foglalkoztatásának, öngondoskodó képességének fejlesztése a szociális gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázásával. Szükséges a szociális vállalkozások, szövetkezetek felállítása, működtetésüket segítő szolgáltatások biztosítása, a hátrányos helyzetű embereknek nyújtott humán szolgáltatások önfenntartó megoldásainak erősítése, továbbá új modellek, innovatív megoldások kialakítása és bevezetése a szociális vállalkozások fejlesztése érdekében. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom 12. intézkedés: Önfenntartó településprogramok; helyi közösségek fejlesztése, befogadó, és megtartó erejük erősítése a közösségi művelődés intézményeinek bevonásával, revitalizálásával Szükséges a hátrányos helyzetű embereknek nyújtott humán szolgáltatások önfenntartó megoldásainak erősítése, a hátrányos helyzetű emberek, romák szociális vállalkozásait segítő szolgáltatások és folyamattanácsadás biztosítása, illetve roma vállalkozás fejlesztő központ kialakítása illetve az önfenntartó település programok fejlesztése (pl. élelmiszer önellátásának elérése érdekében. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom 13. intézkedés: Gyermekjóléti-, gyermekvédelmi rendszer erősítése, kapacitás bővítése A megye területén szükséges fejleszteni a helyi fejlődést szolgáló szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi és gyermekjóléti valamint rehabilitációs célú és általában a társadalmi befogadást erősítő infrastruktúrát, valamint elengedhetetlen a bentlakásos intézmények kiváltása és a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés.

14. intézkedés: Civil szervezetek, egyházak szociális tevékenységének támogatása, azok integrálása a térségek és települések szociálpolitikai szolgáltató rendszerébe A civil szervezetek, egyházak, vallási közösségek szerepe meghatározó lehet a közösségek együttélésének segítésében és hátrányos megkülönböztetés kezelésében Ugyancsak nélkülözhetetlen az egyházak, a szociális támogató szolgálatok szerepe, amelyek a szemléletmódban bekövetkezett változást hivatottak elősegíteni. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom



54


15. intézkedés: Első munkahelyhez jutás segítése, ösztöndíj-, mentor programok külön támogatási programok a foglalkoztatás szempontjából periférián lévők számára Integrált programok keretében szükség van a tehetséges tanulókat támogató bentlakásos intézményfejlesztési programok („Gandhi” Program) elindítására illetve az olyan új típusú programok elkezdésére, mint a bölcsödétől a középiskoláig tartó gyerekesély és tanoda programok, vagy a komplex térségi pszichoszociális alapú felkészítő és mentor program valamint a munkahelyi integrálást célzó felnőttképzési programok. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom 2.3.4.

prioritás: A lakosság biztonságérzetének javítása

A prioritás keretében tervezett intézkedések a Heves megyei települések megnyugtató, kiegyensúlyozott közbiztonságát, a lakosság szubjektív biztonságérzetének fenntartását és javítását célozzák. A bűnmegelőzés természetesen nem kizárólag a rendőrség feladata, mindenkinek tenni kell érte, az egyes embereknek, a családoknak, a civil szervezeteknek, az iskoláknak, és persze az állami szerveknek is. Szükségszerű a megye területén a közbiztonság megerősítése, a bűnözés mennyiségi csökkentése, a védelem biztosítása mindenki számára, az állampolgárok biztonságérzetének javítása. A közbiztonság helyreállítása, megőrzése, továbbá a lakosság biztonságérzetének fokozása szempontjából vitathatatlanul a legfontosabb szerepe a bűnmegelőzésnek van. A társadalom számára lényegesen hasznosabb megelőzni a bűncselekményt, illetve az elkövetővé vagy az áldozattá válást, mint mozgásba hozni a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás igencsak költséges rendszereit annak érdekében, hogy felderítsék az elkövetett cselekményt és megbüntessék az elkövetőt. A lakosság biztonságérzetének javítása kapcsán nagyon fontos a bűncselekmények elkövetőinek üldözése és felelősségre vonása illetve a bűnüldözés hatékonyságának, eredményességnek és időszerűségének a javítása, valamint egyes áldozatsegítési feladatok ellátása vagy éppenséggel a bűnelkövetők reintegárciója. Kapcsolódó Operatív Programok: - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó Társadalom - Területfejlesztési Operatív Program Nincs kapcsolódás

1. intézkedés: Prevenció fontossága (pl: drog, öngyilkosság) Elengedhetetlenül szükséges a lelki egészség védelmére, fejlesztésére a prevenciót szolgáló, egészségesen működő formációk (családok, oktatási egységek, képzések) támogató fejlesztése és az ezeket célzó programok, helyi döntések támogatása a mindehhez szükséges kapacitásfejlesztéssel együtt. A prevenciós beavatkozások olyan ismeretekkel és készségekkel látják el a megye lakosságát, amelyek segítségével beazonosításra kerül a káros gyakorlat, pontosításra kerül az ismeret, megerősíthető az elköteleződés az absztinencia mellett, végül, de nem utolsó sorban kitolódik, vagy nem jön létre a szerhasználat. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom


Kapcsolódás tematikus célkitűzés: 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 9 (a) - beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra;

55


2. intézkedés: Az áldozat segítés, áldozattá válás megelőzése Heves megye vonatkozásában nélkülözhetetlen a gyermek és fiatalkorúak áldozattá válásának megelőzése, a normaszegéssel járó társadalmi hátrányok csökkentése, valamint integrációs esélyeik növelése érdekében a bűnözés megelőzését és a visszaesés elkerülését támogató programok megvalósítása és szolgáltatások megerősítése. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom 3. intézkedés: A bűnözői életpálya kialakulásának megelőzése Fontos a gyermek és fiatalkorúak bűnelkövetővé válásának megelőzése, a normaszegéssel járó társadalmi hátrányok csökkentése, a bűnözői életformák népszerűségének csökkentése főként a roma kiskorú lakosság körében. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom 2.3.5.

prioritás: A sport, mint az egészséges élet nélkülözhetetlen alappillére

Ezen prioritás a megye területén az egészséges életmód illetve a sport nélkülözhetetlen szerepére helyezi a hangsúlyt. A helyzetelemzésben is megfogalmazásra került ezen prioritás fontossága. A fizikai aktivitás egészségre gyakorolt hatása kiemelkedő jelentőségű a sokszor halálos kimenetelű betegségek kialakulásának megelőzésében. A lényeges, egészségre gyakorolt hatások már mérsékelt napi aktivitás mellett is jelentkeznek. A rendszeres fizikai aktivitás egészségben gazdagabb életet és ezáltal jobb közérzetet is biztosít, mely az egészségi állapotról kialakult saját egészségtudat javulását eredményezi. A rendszeres rekreációs sporttevékenység egészségmegőrző, illetve a meglévő krónikus betegség esetén egészség-helyreállító hatású, mely a gyógyszeres kezelést támogatja. A fokozottabb testmozgás összefüggésben áll a jobb közérzettel, így az egészségfejlesztés egyik fontos eszköze, ami javítja az életminőséget. A halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása szempontjából lényeges, hogy a köznevelésben a testnevelés és a fizikai aktivitás komoly szerephez jusson a felmenő rendszerben bevezetésre kerülő integrációs célú képesség-kibontakoztató felkészítésben. Az óvodai, valamint az iskolai tanórai és tanórai kereteken kívüli foglalkozásokat át kell hatnia az egészségfejlesztő testmozgással kapcsolatos tartalmak koncentrált feldolgozásának a gyermekek, tanulók személyiségének és a helyi közösségek fejlesztése, valamint a tanulási kudarcok kezelése érdekében.

Kapcsolódás tematikus célkitűzés: 10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás 10 (a) – oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével


Kapcsolódó Operatív Programok: - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 3. prioritás: Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében 4. prioritás: Gyarapodó tudástőke - Területfejlesztési Operatív Program Nincs kapcsolódás

56


1. intézkedés: Sporttáborok támogatása, erdei iskolák korszerűsítése Heves megyében a gyermekek számára önmaguk, motivációik, képességeik mélyebb megismerését lehetővé tevő, az iskolai oktatást kiegészítő és/vagy tanórán kívüli, ahhoz illeszkedő programok fejlesztésére (táborok, erdei iskolák) szükség van. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 4. prioritás: Gyarapodó tudástőke 2. intézkedés: Az egészséges testmozgás koncepcióján alapuló rendszeres testmozgás programok megvalósítása a megye településein A megyei szintű neveléshez a foglalkozásokat, programsorozatokat az oktatási, egyházi és kulturális intézmények, továbbá az egészségfejlesztés, a tehetséggondozás, a felzárkózás, a mindennapos testmozgás keretein belül szükséges megvalósítani. A fizikai aktivitással összefüggésbe hozható bármilyen civil karrier (a testnevelés, rekreáció területén szerzett végzettség) de akár valódi sportkarrier is elérhetővé válhat megfelelő akaraterővel és tehetséggel a rendszeres testmozgás által. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 4. prioritás: Gyarapodó tudástőke 3. intézkedés: Az iskolai testnevelés feltételeinek biztosítása, diáksport versenyek rendezése és támogatása A megye területén nagy hangsúlyt kell fektetni a mindennapi testnevelés megvalósításához szükséges, de infrastrukturális feltételekkel nem rendelkező közoktatási intézmények iskolai/óvodai sportlétesítmények eszközellátottságának fejlesztésére. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 3. prioritás: Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében 4. intézkedés: A sportlétesítmények korszerűsítése és azok közösségi szabadidős használatra történő megnyitása Biztosítani kell a fedett és szabadtéri szabadidősport-infrastruktúra egyenlő esélyű hozzáférését, bővíteni szükséges a fedett sportlétesítmények kapacitását. Szükséges a szabadidő- és tömegsport népszerűsítése, tömegbázisának növelése mely hozzájárul a szabadidő hasznos eltöltéséhez.

2.3.6.

prioritás: Korszerű gyakorlati tudás biztosítása, valamint a kultúra szerepének növelése a térségi identitás erősítésében

A prioritás keretében megfogalmazott intézkedések az oktatáson keresztül a kultúra fejlesztéséig bezáródóan tartalmaznak tervezni kívánt intézkedéseket. Ahogyan az a helyzetelemzésben is megtalálható, a megye különböző adottságai nem hátrányt, hanem előnyt kell, hogy jelentsenek az esélyegyenlőség megteremtése az elvárt életminőség kialakításának támogatása kapcsán. Ehhez azonban mindenki számára meg kell teremteni a minőségi tudás elérését, a készség, képesség fejlesztésének a lehetőségeit úgy a képzések formális, mint informális és nem-formális színterein és eszközeivel. Az oktatás tartalmi megújítása és a kulturális területtel való


Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 3. prioritás: Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében

57


összekapcsolása biztosíthatja a települések identitás tudatának a megerősítését. Szükséges a szociális és kulturális státuszbeli egyenlőtlenségek megszüntetése, s ennek érdekében a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása a megye teljes területén. Kapcsolódó Operatív Programok: - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó Társadalom 3. prioritás: Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében 4. prioritás: Gyarapodó tudástőke - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2. prioritás: Tudásgazdaság fejlesztése 3. prioritás: Infokommunikációs fejlesztések 5. prioritás: Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése - Területfejlesztési Operatív Program 1. prioritás: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében; 3. specifikus cél: A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése; 6. intézkedés: A szociális alapszolgáltatásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint az óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése Kapcsolódás tematikus célkitűzés: 1. A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 1 (b) – a kutatási és innovációs infrastruktúra (K+I) és ennek kiválóságának a fejlesztésére irányuló kapacitás megerősítése és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása; 2. Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása 2 (c) – az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás, e-kultúra és az e-egészségügy IKTalkalmazásainak megerősítése; 2 (d) – az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés elősegítése és a technológiák használatának és minőségének fokozása a digitális jártasság és az e-tanulás fejlesztése, valamint a digitális társadalmi befogadással, a digitális jártassággal és a megfelelő vállalkozói készséggel kapcsolatos beruházások révén; 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 8 (f) - fiatalok – különös tekintettel a munkanélküli és oktatáson kívüliekre – fenntartható munkaerőpiaci integrációja; 8 (k) – a munkaerő-piaci intézmények modernizációja és erősítése, beleértve a transznacionális földrajzi mobilitást ösztönző tevékenységeket

10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás 10 (b) – a korai iskolaelhagyás megelőzése, a korai iskolaelhagyók számának csökkentése; és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése mind a koragyermekkori nevelésben, mind az alap- és középfokú oktatásban; 10 (c) – a felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése és a végzettségi szintek emelése érdekében; 10 (d) – az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek


9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 9 (d) – aktív befogadás, különös tekintettel a foglalkoztathatóság javítására 9 (e) – a társadalom peremére szorult közösségek – például romák - integrációja

58


a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása; beleértve a szakoktatás és szakképzés minőségi javítását, valamint a gyakornoki rendszerek és munkaalapú tanulás kialakítását, mint pl. a duális képzési rendszerek; 1. intézkedés: Bölcsődei, óvodai, általános, közép és felsőfokú oktatási intézmények állagmegóvása, bővítése, eszközigényének fejlesztése Heves megyében 122 köznevelési intézmény, 153 feladat ellátási helyen lát el óvodai feladatot, az intézmények 90 %-a települési önkormányzatok fenntartásában működik. A megyében 10346 gyermek vesz részt óvodai nevelésben. Három egyházi intézmény egyoldalú nyilatkozat alapján vesz részt az óvodai feladatellátásban, a magánintézmények fenntartói közoktatási megállapodást, illetve köznevelési szerződést az óvodai feladatra vonatkozóan nem kötöttek. A fenti adatok ismeretében az óvodai nevelés tekintetében biztosítani szükséges minden 3 éves korú gyermek számára a lehetőséget arra, hogy a lakóhelyéhez minél közelebb lévő óvodába nyerjen felvételt. Nélkülözhetetlen növelni az óvodapedagógusok számát (pl.: logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógytornász stb.). Figyelmet kell fordítani a bölcsődei és óvodai tóoktatási-nevelési intézmények épületeinek állagmegóvására, a szükségessé váló felújításokra, eszközbeszerzésekre. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Területfejlesztési Operatív Program 1. prioritás: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében; 3. specifikus cél: A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése; 6. intézkedés: A szociális alapszolgáltatásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint az óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése

Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritás: Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése 3. intézkedés: Felsőoktatási együttműködés, a képzési struktúra munkaerő-piaci igényekhez igazítása a pályakezdők (friss diplomások) munkaerőpiacon történő elhelyezkedésének támogatása


2. intézkedés: Szakképzés átstrukturálása a munkaerő piaci igények szerint, a szükséges profiltisztítás végrehajtása, a technikusi és szakiskolai képzés fejlesztése A megye területén élő főként hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező, tartósan inaktív társadalmi csoportok egy része számára az elsődleges munkaerő-piac jelenleg nem tud megfelelő munkát biztosítani. Részben mert olyan térségben élnek, ahol nincs elegendő munkahely, részint mert munkaerőként való alkalmazásukhoz az elhelyezkedés ösztönzése mellett egyénre szabott segítségnyújtásra, szociális munkára, kulcskompetenciáik fejlesztésére, az általános és szakképzéshez való hozzáférésre a legalapvetőbb problémáik megoldására van szükség. Tapasztalható az ipari és a mezőgazdasági szakmák többségének alacsony presztízse, a kétkezi munka leértékelődött, egyes ágazatokban (építőipar, gépipar) szakmunkáshiány alakult ki, miközben egyre többen szereztek a munkaerőpiac által nem igényelt szakképesítést. Ezen fiatalok növekvő számban vállalnak munkát a megyén kívül, sőt Nyugat-Európában, ahol elsősorban szakképzettséget nem igénylő munkakörökben helyezkednek el, melyek jövedelmezősége lényegesen magasabb a hazainál. 2011-től a hatékonyabb feladatellátás érdekében megszervezésre kerültek a térségi integrált szakképző központok (TISZK), szükséges ugyanakkor szerepük újragondolása a jelenleg kialakítás alatt álló duális szakképzési rendszerben. Szintén fontos megemlíteni, hogy a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság által jóváhagyott szakképzés fejlesztési koncepció, illetve a Heves Megyei Kormányhivatal gondozásában elkészülő Szakképzési Tervben leírtak a szakképzés tekintetében megvalósuljanak.

59


Heves megyében szükséges az együttműködés a gazdálkodó szervezetek szereplőivel a megfelelő képzési struktúra kialakításához. A megyében két felsőfokú oktatási intézmény (Eszterházy Károly Főiskola, Károly Róbert Főiskola) is működik, melyek tudásbázisára hosszú távon lehet alapozni. Szükséges a főiskolák és a vállalkozások közti együttműködés fokozása, illetve a képzési struktúra összehangolása illetve a kutatásfejlesztés célzott, szisztematikus bővítése. A demográfiai viszonyok miatt csökkeni fog a nappali tagozatos hallgatók létszáma. Az intézmények számára célkitűzésként fog jelentkezni a hallgatói létszám szinten tartása, ezért várhatóan egyre nagyobb szerepet vállalnak a felnőttképzésben. A magyar munkaerőpiacon a felsőfokú végzettség versenyelőnyt jelent, ugyanakkor a diplomás munkanélküliség az elmúlt évtizedben többszörösére növekedett. Javasolt a munkaerő kereslettel való összhang megteremtése és az elhelyezkedési lehetőségek jobb kihasználása érdekében a műszaki és természettudományi szakokon tanulók arányának növelése. A megye mérnökellátottsága az igényekhez képest alacsony, melynek részben az lehet az oka, hogy a megye nem rendelkezik műszaki jellegű felsőoktatással. Ennek megoldása lehet, ha a megye két főiskolája együttműködést alakít ki műszaki képzéssel rendelkező felsőoktatási intézményekkel. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 4. prioritás: Gyarapodó Tudástőke - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2. prioritás: Tudásgazdaság fejlesztése 4. intézkedés: Távoktatás támogatása, hatékonyabbá tétele A távoktatás legfőbb meghatározója egy új (legalább is a "hagyományos" oktatástól eltérő) szemléletmód, gondolkodásmód, amely a hangsúlyt a tanításról a tanulásra helyezi át. A távoktatásban a rendszer alapvetően arra törekszik, hogy minél több eszközzel, minél hatékonyabban szolgálja az eredményes tanulást. Ezt szolgálhatja természetesen tanári előadás, magyarázat is, de nagy szerepet kapnak a tanulási folyamat sajátosságai és törvényszerűségei szerint felépített tankönyve, egyéni tanulásra alkalmas írott, vizuális és hangzó segédanyagok, önértékelő tesztlapok, számítógépes programok, egyéni és kiscsoportos tanári konzultációk. Nagyon fontos a továbbtanulási utak támogatása az általános iskolától az érettségi megszerzéséig, a nem formális és informális képzési formák (pl. távoktatás, e-learning) kiterjesztése elsődleges feladat. A távoktatást a megye területén az eddigi tapasztalatok alapján szükséges hatékonyabbá tenni és kiterjeszteni. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 3. prioritás: Infokommunikációs fejlesztések

Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 4. prioritás: Gyarapodó Tudástőke 6. intézkedés: Továbbképzési programok erősítése (célcsoport: elsősorban a nők és a hátrányos helyzetűek) A megye területén a szakmai továbbképzési programok erősítésére is szükség van, hiszen ezek minden esetben kiegészítő ismereteket tartalmaznak, markáns szakmai hangsúlyokkal. Ezáltal a programokat sikerrel teljesítők egy "értéknövelt szakmai portfolióval", javuló esélyekkel szerepelnek a munkaerőpiacon.


5. intézkedés: Az iskolai tehetséggondozás megerősítése A megyében több figyelmet kell fordítani a tehetséggondozásra, hiszen a tehetségek a versenyképesség meghatározó tényezőjévé léptek elő és a társadalmi leszakadás csökkentésének is ez az egyik legfontosabb eszköze. Mindehhez szükséges a biztos, pénzügyileg stabil intézményi háttér megteremtése, valamint az oktatási infrastruktúra folyamatos minőségi fejlesztése.

60


Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritás: Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése 7. intézkedés: TISZK központok szerepének újragondolása a szakképzés változó rendszerében, feladatuk bővítése a felnőttképzés irányába 2011-től a hatékonyabb feladatellátás érdekében megszervezésre kerültek a térségi integrált szakképző központok (TISZK), szükséges ugyanakkor szerepük újragondolása a jelenleg kialakítás alatt álló duális szakképzési rendszerben. Szintén fontos megemlíteni, hogy a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság által jóváhagyott szakképzés fejlesztési koncepció, illetve a Heves Megyei Kormányhivatal gondozásában elkészülő Szakképzési Tervben leírtak a szakképzés tekintetében megvalósuljanak. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom 8. intézkedés: K+F tevékenységek támogatása Szükséges a megyében található két főiskola (Eszterházy Károly Főiskola – Eger, Károly Róbert Főiskola – Gyöngyös) és a vállalkozások közti együttműködés fokozása, illetve a képzési struktúra összehangolása illetve a kutatás-fejlesztés célzott, szisztematikus bővítése. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2. prioritás: Tudásgazdaság fejlesztése 9. intézkedés: Beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén A magyar társadalomban is egyre erőteljesebben jelentkezik az egész életen át tartó tanulás (life long learning) igénye, a megye területén elsősorban a munkavégzéshez, a munkaerő-piaci pozíciók megőrzéséhez kapcsolódó ismeretszerzés kerül előtérbe. Mindez azért nagyon fontos, mert mindazok, akik meg tudják tartani munkaerőpiaci pozíciójukat, saját és családjuk helyzetét is meg tudják őrizni vagy javítani. Mindazok azonban, akik kiszorulnak a munkaerőpiacról – tartósan munkanélkülivé válnak – előbb-utóbb megjelennek az egészségügyi ellátó rendszerekben; a segélyezettek, a hátrányos helyzetűek, a leszakadók körét gyarapítják.

10. intézkedés: Képzési, oktatási rendszer hatékonyságának javítása, hiányszakmák képzése, minőségi oktatás biztosítása. A gazdaság igényeihez igazodó szak- és felnőttképzés kialakítása. Munkahelyi képzések Az állami fenntartásban működő szakképző iskolák irányítását, működtetését 2013. január 1-vel a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) vette át a megye területén is. A szakképzés-átalakítás hatékonyságát ezen intézmény keretein belül növelni szükséges. Korábban komoly problémát jelentett az iskolarendszerű szakképzés nem megfelelő alkalmazkodása a munkaerőpiac gyorsan változó igényeihez, amiben több tényező is fontos szerepet játszott. Ilyen volt a szakképző intézmények és a termelő vállalatok közötti együttműködés alacsony intenzitása, valamint a gyakorlatorientált kurzusok mérsékelt aránya a felsőoktatásban. A felnőttképzés kapcsán megállapítható, hogy az alacsony iskolai végzettségűek, a munkanélküliek, az idősebbek és a hátrányos helyzetű


Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritás: Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése

61


kistelepüléseken élők részvétele a messze elmarad a szükségestől, tehát akiknek a legnagyobb szükségük lenne a tanulásra, azok nem vesznek részt benne. A fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedésének is általában legfőbb akadálya - állapotuk mellett - éppen a megfelelő iskolai végzettség és képzettség hiánya. A társadalmi integráció és a rehabilitáció egyik kulcskérdése, hogy a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci esélyeit tudjuk-e javítani egy magasabb képzettségi szint vagy egy keresettebb szakma megszerzésével. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom 11. intézkedés: Az információs társadalom kiépüléséhez szükséges hálózatok fejlesztése Az információs társadalom szempontjából a kulcskompetenciák közül különösen a digitális írástudásnak – az információtechnikai eszközök használatának készsége - és az információs írástudásnak – információs eszközök használata révén a tudásalkalmazási szint megnövelhető és megújítható - van kiemelt jelentősége. Szükséges ezen kulcskompetenciák fejlesztése, hiszen az információs és digitális írástudás megnöveli a munkaerő-piaci esélyeket. Az Általános Művelődési Központok, könyvtárak és a közösségi művelődés más színterei, pl. a művelődési házak, IKSZT-k, teleházak jelentős szerepet töltenek be abban, hogy az info-kommunikációs kompetenciák mindenki számára hozzáférhetővé váljanak, csökkentve ezzel a digitális írástudás hiányát.


Kapcsolódó Operatív Program(ok): - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 3. prioritás: Infokommunikációs fejlesztések

62


Output indikátorok meghatározása prioritásonként

2.3.1. prioritás: A család, mint érték előtérbe helyezése

Indikátor megnevezése Férőhelyek száma a támogatott bölcsődékben Férőhelyek száma a támogatott óvodákban Képzettek száma A gyógyturisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma

2.3.2. prioritás: Egészséges társadalom kialakítása

A szűrővizsgálatokon megjelentek száma Felújított egészségügyi intézmények száma

2.3.3. prioritás: Társadalmi különbségek mérséklése, mint a szegénység megszüntetésének eszköze

fő fő fő db

Képzési programokban résztvevő tartósan munkanélküliek száma

fő

Képzési programok száma Képzettek száma A programokon résztvevő romák száma A programokon résztvevő 25 év alattiak száma A programokon résztvevő 54 év felettiek száma

Bűnmegelőzéssel foglalkozó előadások/konferenciák száma

Felújított erdei iskolák száma Sporttáborokban/erdei iskolákban résztvevők száma Tömegsport rendezvények száma Támogatott egyesületek száma A sportrendezvényeken résztvevő fogyatékosok száma

2.3.6. prioritás: Korszerű gyakorlati tudás biztosítása, valamint a kultúra szerepének növelése a térségi identitás erősítésében

db

db

Támogatott sporttáborok száma

2.3.5. prioritás: A sport, mint az egészséges élet nélkülözhetetlen alappillére

db

A támogatott megyei és helyi kiemelt foglalkoztatási programok száma

Támogatott polgárőr szervezetek száma 2.3.4. prioritás: A lakosság biztonságérzetének javítása


db fő fő fő fő db db db db fő db db fő

Felújított köznevelési intézmények száma

db

Újonnan beszerzett eszközök száma az oktatási intézményekben

db

Továbbképzési programok száma

db

Támogatott oktatási intézmények száma

db

Szak- és felnőttképzésben résztvevők száma

fő



63


A prioritásokhoz kapcsolódó EU tematikus célkitűzések

(1) A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése (2) Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása (3 ) A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében) és a halászati és az akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása. (4) Az alacsony CO2 kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban (5) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és – kezelés előmozdítása (6) Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása (7) A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban (8) A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (10) Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba (11) Intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása

2.3.1. prioritás

2.3.2. prioritás

2.3.3. prioritás

2.3.4. prioritás

2.3.5. prioritás

2.3.6. prioritás 



  



 

 

 

 




EU tematikus célkitűzések

64


Indikatív forrásallokáció, prioritás tekintetében Prioritás neve, száma

2014

2015

Indikatív forrásallokáció (Mrd Ft) 2016 2017 2018

2019

2020

2.3.1 prioritás: A család, mint érték előtérbe helyezése 2.3.2 prioritás: Egészséges társadalom kialakítása 2.3.3 prioritás: Társadalmi különbségek mérséklése, mint a szegénység megszüntetésének eszköze 2.3.4 prioritás: A lakosság biztonságérzetének javítása 2.3.5 prioritás: A sport, mint az egészséges élet nélkülözhetetlen alappillére 2.3.6 prioritás: Korszerű gyakorlati tudás biztosítása, valamint a kultúra szerepének növelése a térségi identitás erősítésében

2.4. Stratégiai cél: Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet

A közlekedés, a minél gyorsabb és hatékonyabb helyváltoztatás egyre fontosabb társadalmi-gazdasági elvárás a globalizálódó világban. Így az elérhetőség javítása, ennek keretében a közlekedési és szolgáltatási kapcsolatok javítása elsődleges fejlesztési prioritás a megye, a települések, vállalkozások, intézmények és állampolgárok számára. Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) is alátámasztja, hogy a vonalas infrastruktúra fejlesztése a megye gazdaságának fejlődéséhez elengedhetetlen, mivel a közlekedési hálózat fejlesztése megteremti annak lehetőségét, hogy a területi fejlődésbeli különbségek belátható időn belül kiegyenlítődhessenek. A közlekedési hálózat és a közösségi közlekedés (kiemelt figyelemmel a vasútra) fejlesztése létszükség, különösen a várostérségek mint vonzáskörzetek területén, illetve a periférikusabb helyzetű kistérségekben. A közlekedési infrastruktúrafejlesztés tehát - beleértve a fenntartható városi mobilitást kialakításának elősegítését, a közösségi közlekedés fejlesztését, a kerékpáros közlekedés infrastrukturális elemeinek fejlesztését, illetve az intermodalitás feltételeinek javítását - kiemelt figyelmet kapott Heves Megye Területfejlesztési Koncepciójának (2014-2020) elkészítése, valamint a megye stratégiai programjának megalkotása során egyaránt. Kapcsolódó Operatív Programok: - TOP 1.1.1 Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés


2.4.1. prioritás: Az elérhetőség feltételeinek javítása

65


-

TOP 3.1.1 Alacsony szén-dioxid kibocsátást célzó stratégiák támogatása TOP 3.1.2 Kisléptékű közlekedési fejlesztések IKOP 3.1. Közlekedés-biztonság javítása IKOP 3.2. Regionális közúti elérhetőség és közösségi közlekedési kapcsolatok javítása IKOP 4.1. Elővárosi vasúti közlekedés korszerűsítése IKOP 4.2. Vasúti szűk keresztmetszetek felszámolása IKOP 4.3. Vasútvonalak villamosítása IKOP 5.1. Kötöttpályás városi közlekedésfejlesztések IKOP 5.2. Intermodalitás javítása GINOP 1.1. Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése GINOP 4.1. Kulturális és természeti örökségek védelme és hasznosítása

Kapcsolódó beruházási prioritások: 4 (e) minden típusú területi egységben, különösen a városokban alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása, beleértve a fenntartható városi mobilitás előmozdítását és a releváns adaptációs intézkedések negatív hatásainak enyhítését 7 (c) környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek – beleértve a folyami ls tengeri közlekedést, kikötőket és multimodális csomópontokat is – kifejlesztése és fenntartható városi mobilitás elősegítése 7 (d) átfogó, színvonalas és interoperábilis vasúti rendszerek kifejlesztése és rehabilitációja 1. intézkedés: Gazdasági gócpontok és kistelepülések elérhetőségének javítása; jó minőségű összekötő úthálózat kialakítása A társadalmi és gazdasági célok megvalósulás érdekében elengedhetetlen, hogy megfelelő minőségű, mennyiségű, valamint a területi sajátosságokat figyelembe vevő és kiszolgáló közlekedési rendszer jöjjön létre. A közúton való közlekedést – főként időráfordítás szempontjából – nagyban befolyásolják a közúthálózat sajátságai és az útminőség, így a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, az elérhetőségek javítása, az úthálózat minőségének javítása kiemelt jelentőségű. A fontosabb gazdasági gócpontok elérhetőségének javítása, az ipari területekhez vezető alap-infrastruktúra fejlesztések megvalósítása, az egy és kétszámjegyű utak rövidtávú fejlesztése, a még kedvezőtlenebb állapotban lévő kisebb településeket összekötő, valamint a zsáktelepülések megközelítését szolgáló utak korszerűsítése a települések kapcsolatrendszerének kiépítése, illetve a vállalkozások megtelepedésének szempontjából is prioritásként kezelendő feladat. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - IKOP 3.1. Közlekedés-biztonság javítása - IKOP 3.2. Regionális közúti elérhetőség és közösségi közlekedési kapcsolatok javítása - IKOP 5.2. Intermodalitás javítása

Kapcsolódó Operatív Program(ok): - IKOP 3.1. Közlekedés-biztonság javítása - IKOP 3.2. Regionális közúti elérhetőség és közösségi közlekedési kapcsolatok javítása 3. intézkedés: A megyeszékhely gyorsforgalmi összekötése az M3-as autópályával Eger Megyei Jogú Város M3-as autópályával való gyorsforgalmi összekötése az érintett települések (Andornaktálya, Nagytálya, Maklár) túlterhelt és veszélyes forgalmi helyzetét javítja, valamint az autópálya elérhetősége a város versenyképességére is pozitív hatást gyakorol.


2. intézkedés: Elkerülő utak kiépítése A városokat elkerülő utak kiépítése lehetővé teszik, hogy a tranzitforgalom ne terhelje a település belső forgalmát, lényegesen csökkenti a zaj, rezgés és légszennyezettség, valamint a zsúfoltság kialakulásának lehetőségét.

66


Kapcsolódó Operatív Program(ok): - IKOP 3.1. Közlekedés-biztonság javítása - IKOP 3.2. Regionális közúti elérhetőség és közösségi közlekedési kapcsolatok javítása - IKOP 5.2. Intermodalitás javítása 4. intézkedés: A megye északi és déli útszakaszainak a Hatvan-Gyöngyös-Eger tengelyre történő rácsatlakozása A megye versenyképességének növelése, valamint a fennálló területi különbségek kiegyenlítése érdekében olyan kisléptékű infrastruktúra-fejlesztésekre van szükség, amelyek összekötik Észak-Heves megyét Dél-Heves megyével, ezzel megteremtve a lehetőséget az elmaradott, fejlesztésekre váró települések számára is egyaránt. Fő célként fogalmazódik meg a megye északi és déli útszakaszainak a Hatvan-Gyöngyös-Eger tengelyre történő rácsatlakozása annak érdekében, hogy a kiépült infrastrukturális adottságokból származó előnyöket a megye északi és déli részén is érvényesíteni lehessen. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - IKOP 3.1. Közlekedés-biztonság javítása - IKOP 3.2. Regionális közúti elérhetőség és közösségi közlekedési kapcsolatok javítása - IKOP 5.2. Intermodalitás javítása 5. intézkedés: P+R, B+R és K+R parkolók kialakítása Az infrastruktúrafejlesztésnek a közlekedési módok közötti zökkenőmentes váltás biztosítására is tekintettel kell lenni és ennek érdekében a különféle parkolóhelyek kialakítására kiemelt hangsúlyt kell fektetni. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 3.1.2. Kisléptékű közlekedési fejlesztések - IKOP 3.1. Közlekedés-biztonság javítása - IKOP 3.2. Regionális közúti elérhetőség és közösségi közlekedési kapcsolatok javítása - IKOP 5.2. Intermodalitás javítása

Kapcsolódó Operatív Program(ok): - IKOP 3.1. Közlekedés-biztonság javítása - IKOP 3.2. Regionális közúti elérhetőség és közösségi közlekedési kapcsolatok javítása - IKOP 5.2. Intermodalitás javítása - GINOP 1.1. Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése


6. intézkedés: Az áruszállítás-logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, telephelyi, technológiai fejlesztések megvalósítása A duális gazdasági térszerkezet oldásának, a kis-és középvállalkozások erőteljesebb integrációjának feltétele a beszállító hálózatok erősítése, amelyet az elérhetőség oldaláról is támogatni kell. Ezért biztosítani kell a beszállítók és a multinacionális vállalatok közötti sokoldalú és rugalmas elérhetőséget. Az integrált beszállítói, logisztikai hálózat fejlesztése magába foglalja a technológiai fejlesztést, a telephelyi infrastruktúra-fejlesztést (beleértve az informatikát és telekommunikációt), a technológiai transzferek gyorsítását (know-how, licence, szoftver, stb.), a rugalmasabb szakképzési-átképzési rendszer kialakítását, továbbá a szakember utánpótlás-letelepedés feltételeink megteremtését (szabadidős, rekreációs infrastruktúra). A korszerű logisztikai hálózati rendszer kiépítése szükségessé teszi a telephelyfejlesztés mellett az anyagmozgatás, csomagolástechnika fejlesztését az eszközbeszerzések és a logisztikai infrastruktúra szükségszerű fejlesztése mellett.

67


7. intézkedés: Közösségi közlekedés korszerűsítése, járműpark fejlesztés, járatbővítés, megállóhelyek rekonstrukciója, akadálymentesítése Megfelelő közlekedésszervezés és szemléletformálás révén növelni kell a fenntartható közlekedési módok, kiemelten a kötöttpályás közlekedési módok szerepét a helyi közlekedésben. A közösségi közlekedés a valós igények felmérése után a pálya- és járműpark teljes rekonstrukciójával, a tömegközlekedési eszközök járatainak, csatlakozásainak bővítésével, megállóhelyek fejlesztésével, az intermodalitás feltételeinek megteremtésével támogatható. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 3.1. Kisléptékű közlekedési fejlesztések - IKOP 3.1. Közlekedés-biztonság javítása - IKOP 3.2. Regionális közúti elérhetőség és közösségi közlekedési kapcsolatok javítása - IKOP 4.1. Elővárosi vasúti közlekedés korszerűsítése - IKOP 4.2. Vasúti szűk keresztmetszetek felszámolása - IKOP 4.3. Vasútvonalak villamosítása - IKOP 5.1. Kötöttpályás városi közlekedésfejlesztések - IKOP 5.2. Intermodalitás javítása 8. intézkedés: Vasúti áruszállítás szerepének növelése A vasúti közlekedés javítása érdekében alapvető prioritás a vasúti fő- és mellékvonal-hálózat, valamint a kapcsolódó mellékvonalak és kiszolgáló létesítményeik korszerűsítése, egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása, megfelelő fenntartása. A környezetkímélő, alacsony szén-dioxid kibocsátással járó közlekedési és szállítási formák térnyerési feltételeinek megteremtésével elérhető, hogy a környezetet kevésbé terhelő vasúti áruszállítás a forgalomnövekedést, a levegőszennyezést, a zaj- illetve rezgésterhelést okozó közúti teher és személyforgalom minél nagyobb részarányát átvegye. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 3.1. Alacsony szén-dioxid kibocsátást célzó stratégiák támogatása - IKOP 4.1. Elővárosi vasúti közlekedés korszerűsítése - IKOP 4.2. Vasúti szűk keresztmetszetek felszámolása - IKOP 4.3. Vasútvonalak villamosítása - IKOP 5.1. Kötöttpályás városi közlekedésfejlesztések - IKOP 5.2. Intermodalitás javítása

Kapcsolódó Operatív Program(ok): - IKOP 3.1. Közlekedés-biztonság javítása - IKOP 3.2. Regionális közúti elérhetőség és közösségi közlekedési kapcsolatok javítása - IKOP 4.1. Elővárosi vasúti közlekedés korszerűsítése - IKOP 4.2. Vasúti szűk keresztmetszetek felszámolása - IKOP 4.3. Vasútvonalak villamosítása - IKOP 5.1. Kötöttpályás városi közlekedésfejlesztések - IKOP 5.2. Intermodalitás javítása


9. intézkedés: Intermodális közlekedési csomópontok kialakítása az egyes közlekedési ágazatok közötti szinergia erősítése érdekében A közösségi közlekedés fejlesztésének kulcseleme a különböző közlekedési láncok összekapcsolása. Az infrastruktúrafejlesztésnek a közlekedési módok közötti zökkenőmentes váltás biztosítására is tekintettel kell lennie, így a közlekedési infrastruktúra minőségének javítása érdekében intermodális központ kialakítása szükséges, amely autóbusz, vasúti, kisvasúti és kerékpárúti csomópont is egyben.

68


10. intékzedés: Kerékpárút hálózat fejlesztése A napi mobilitási-ingázási igények kielégítését mindenekelőtt a fenntartható közösségi közlekedési megoldások, például kerékpáros közlekedés alkalmazásával kell megvalósítani. A fenntartható közösségi mobilitás fejlesztésének elősegítése érdekében a kerékpárutak építése, a kerékpározás népszerűsítése, az úthálózat kerékpáros-barát fejlesztése, s ezzel egyidejűleg a kerékpárutak összefüggő rendszerének létrehozása kiemelt fontosságú. Mint környezetkímélő alternatív közlekedési mód, kiegészülve a természetvédelmi és kulturális értékek (pl. határon átnyúló natúrparkok, kulturális tematikus útvonalak) összehangolt hasznosításával és marketingjével komoly lépés lehet a határtérségek turisztikai vonzerejének növelésében is, ami a gazdaságfejlesztési cél elérését is támogatja. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 3.1.2. Kisléptékű közlekedési fejlesztések - GINOP 4.1. Kulturális és természeti örökségek védelme és hasznosítása

2.4.2. prioritás: Környezeti beruházások ösztönzése, stratégiai erőforrások védelme

Kapcsolódó Operatív Programok: - TOP 2.2 Települési környezet állapot javítása - TOP 3.2. Települési energiahatékonyság növelése - GINOP 4.1 Kulturális és természeti örökségek védelme és hasznosítása - GINOP 4.3 Vállalkozások megújuló energia felhasználását és energiahatékonyság-növelését célzó fejlesztéseinek támogatása - GINOP 4.4 Vállalkozások erőforrás hatékonyság-növelését célzó fejlesztéseinek támogatása - KEHOP 1. Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás - KEHOP 2. Települési vízellátás és szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése - KEHOP 3. Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések - KEHOP 4. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések - KEHOP 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása


A lakosság túlnyomó hányadát érintő környezeti terhelések, klimatikus szélsőségek és a környezet állapotának egészét döntően meghatározó problémák elkerülése és megoldása, valamint az életminőség javítása érdekében kiemelten fontos feladat a települési életfeltételek javítása, a környezeti terhelések csökkentése, a környezeti értékek hosszú távú megőrzése. Megfelelő energiaellátási módszereket és technológiákat is tartalmazó, az alacsony CO 2-kibocsátásra fókuszáló helyi integrált stratégiák kidolgozása szükséges, amelyek hozzájárulnak a klímaváltozás koncentrálódó hatásainak csökkentéséhez. A rehabilitációs és környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztések mindemellett hozzájárulnak a környezet védelméhez, a légszennyezettség csökkentéséhez és a lakosság életminőségének növeléséhez is, így kiemelt szerepet kapott a megye Területfejlesztési Koncepciójában is. Fontos cél tehát a környezeti nevelés, környezetbarát technológiák alkalmazása, az energiatakarékosság, újrahasznosítás, megújuló energiára épülő helyi energiatermelési és -ellátási rendszerek kiépítése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és abból adódó kockázat-megelőzés, valamint a települési lakó-élő környezet megőrzése, javítása. A fentiekben megfogalmazott célok a sokszínű és változatos adottságainkra való tudatos építkezést, az épített és természeti környezet harmóniájának és ezáltal a környezetvédelem és gazdaságfejlesztés ésszerű egyensúlyának megteremtését kell, hogy szolgálják (például: agrár-környezetgazdálkodás, melynek keretén belül az adott terület mezőgazdasági hasznosítása teljes mértékben alkalmazkodik táji adottságokhoz). Fontos, hogy – a helyi sajátosságokhoz való idomulás, a helyi növényzet, természeti adottságok és terepi viszonyok lehető legkisebb mértékben történő változtatása, rongálása mellett – a két, egymással sokszor éles ellentétben álló érdek összhangba kerüljön

69


Kapcsolódó beruházási prioritások: 4 (a) megújuló energiaforrások gyártásának és forgalmazásának támogatása 4 (b) a vállalkozásokban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése 4 (c) az infrastrukturális létesítményekben, beleértve a közcélú épületeket és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása 5 (a) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló célzott beruházás támogatása 5 (b) egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség biztosítására és a katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások támogatása 6 (a) a hulladékgazdálkodási ágazat jelentős beruházási szükségletének kielégítése az Unió környezetvédelmi vívmányai követelményeinek teljesítése érdekében 6 (b) a vízgazdálkodási ágazat jelentős beruházási szükségletének kielégítése az Unió környezetvédelmi vívmányai követelményeinek teljesítése érdekében 6 (c) a kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése 6 (d) a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, talajvédelem és – helyreállítás és az ökoszisztémaszolgáltatások elősegítése, ideértve a NATURA2000-t és a zöld infrastruktúrákat is 6 (e) a városi környezetfejlesztési célzó intézkedések, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is 6 (f) innovatív technológiák támogatása a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság fokozása érdekében a hulladék- és vízgazdálkodási ágazatban, a talajvédelem területén és a légszennyezettség csökkentése érdekében 6 (g) az erőforrás-hatékony gazdaság irányába történő ipari átmenet támogatás a zöld növekedés érdekében 1. intézkedés: Ivóvízminőség javítása, a vízbázisok védelme Legfontosabb feladat az egészséges ivóvíz biztosítása a lakosság számára, ennek keretében biztosítani kell az ivóvízbázisok védelmét, sérülékeny vízbázisok biztonságba helyezését, az üzemelő és távlati vízbázisok diagnosztikai vizsgálatát, továbbá a vízkivételi és –tisztítási technológiák fejlesztését, a kapcsolódó csőhálózati rekonstrukciókat. A felszín alatti vizeink minőségének megőrzése is kiemelt fontosságú. Ahol indokolt és lehetséges, ivóvíz kímélő technológiák alkalmazását kell bevezetni, növelni kell a kinyert vizek újrahasznosítását és tisztítását, csökkentve ezzel az ivóvíz kinyerésével kapcsolatos mennyiségi igényeket. Támogatni szükséges az elavult ivóvízhálózat felújítására vonatkozó lakás- és házfelújítási programokat.

2. intézkedés: Ár- és belvízvédelem Meg kell határozni azokat a pontokat, ahol összefüggő koncepcionális ár-, és belvízvédelmi fejlesztések szükségesek és le kell határolni azokat a pontokat ahol pontszerű beavatkozások is lehetségesek. Ár-, belvízvédelem, csapadékvíz-elvezetés legfontosabb feladatai: ár- és belvízveszély folyamatos csökkentése; víz-, szükség-, és záportározók építése; medermélyítések, csatornahálózat bővítése, fejlesztése; a vizek kártétele elleni védelem erősítése; vízvédelmi és öntöző rendszerek fejlesztése; vízrendezés, rekonstrukciós feladatok. A szélsőséges vízgazdálkodási viszonyok (ár- és belvizek, valamint aszályok) káros hatásait fenntartható módon, a térségek vagy vízgyűjtők szintjén integráltan kell kezelni: az eddigi árvízi-belvízi és aszály elleni védekezést talaj-és belvízgazdálkodással kell felváltani. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 2.2. Települési környezet állapot javítása


Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 2.2. Települési környezet állapot javítása - GINOP 4.1 Kulturális és természeti örökségek védelme és hasznosítása - KEHOP 1. Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás - KEHOP 2. Települési vízellátás és szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése

70


-

KEHOP 1. Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás KEHOP 2. Települési vízellátás és szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése KEHOP 4. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések

3. intézkedés: Szennyvízelvezetés és kezelés Meg kell oldani a legkisebb környezeti terheléssel járó szennyvízelvezetést és –kezelést. Minden településen meg kell oldani a keletkezett szennyvizek gyűjtését, tisztítását, amelynek eléréséhez a következő feladatok a legfontosabbak: az agglomerációk szennyvízelvezetési és –tisztítási programjának végrehajtása, kistelepülések egyedi tisztítási módú szennyvízkezelése, meglévő szennyvízgyűjtő hálózatok, szennyvíztisztító telepek rekonstrukciója és a szennyvíziszap-kezelési technológiák és ártalommentes iszapelhelyezés fejlesztése A klímaváltozással összefüggésben fel kell készülni a tisztított szennyvizek és a szennyvíziszap újrahasznosítására is. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 2.2 Települési környezet állapot javítása - KEHOP 2. Települési vízellátás és szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése 4. intézkedés: Hatékony hulladékgazdálkodás A fizikai feltételek biztosításán túl - építési, bontási hulladék-hasznosító program végrehajtása; állati hulladék begyűjtő-kezelő hálózat kialakítása; helyi válogató rendszer kiépítése; hulladékmérési-, analizálási lehetőségek megteremtése; biológiailag lebomló és zöld hulladékok kezelése – nagy hangsúlyt kell fektetni a keletkező hulladékok mennyiségi csökkentésére és újrahasznosítására. Ösztönözni kell a zöldhulladékok helyben történő visszaforgatását, a házi és közösségi komposztálás elterjesztését, a szelektív hulladékgyűjtés arányának növelését. A gazdasági szereplőknek is jelentős a felelősségük a hulladékok képződésében: megfelelő minőségű termékek tervezésével, minimális környezetterheléssel járó gyártási technológia és megfelelő alapanyag felhasználással biztosítható, hogy kevesebb hulladék keletkezzen. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 2.2 Települési környezet állapot javítása - KEHOP 3. Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések 5. intézkedés: Levegőszennyezés és zajterhelés csökkentés, mérőhálózatok fejlesztése Az életminőséget közvetlenül befolyásolja a levegőszennyezés és zajterhelés. E témakör legfontosabb feladatai a már korábban említett környezetkímélő közlekedési módok elterjesztése, a közlekedési és lakossági terhelés (fűtés) csökkentése, a kültéri levegőminőség méréséhez szükséges mérőhálózat fejlesztése; zajterhelési mérőhálózat fejlesztése, zajtérképek készítése.

6. intézkedés: Természetvédelmi területek és értékek megóvása Fő célkitűzés a megye természetvédelmi területeinek (a Bükki Nemzeti Park, a tájvédelmi körzetek, NATURA 2000 és egyéb védett, ökológiai területek) biológiai sokféleségének megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével. Emellett növelni kell a helyi védelem alá vonható – magán- és önkormányzati tulajdonú – természeti területek, értékek számát, a védetté nyilvánított területek nagyságát. Megyénk védett értékeinek felkutatása, megőrzése, fenntartása, természetvédelmi kezelésük ösztönzése és széles körben történő megismertetése kiemelt feladat. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 2.2 Települési környezet állapot javítása


Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 2.2 Települési környezet állapot javítása - GINOP 4.1 Kulturális és természeti örökségek védelme és hasznosítása - KEHOP 1. Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás

71


-

GINOP 4.1 Kulturális és természeti örökségek védelme és hasznosítása KEHOP 1. Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás KEHOP 4. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések

7. intézkedés: Barnamezős területek hasznosítása, zöldmezős területek bevonásának optimalizálása Adott természeti, környezeti viszonyoknak megfelelően gazdaságstratégiai feladatként jelenik meg a megye leromlott állapotú, barnamezős területeinek hasznosítása (kármentesítés, rehabilitáció), új funkciókkal való ellátása, valamint a zöldmezős területek bevonásának optimalizálása, a települési zöldterületek védelme, a legjobb elérhető technikák alkalmazása, anyag- és területtakarékos, energiahatékony, minőségorientált beruházások ösztönzése. A kihasználatlan beépített területek, barnamezők jobb kihasználásával hosszú távon a nemzetgazdaság számára fontos erőforrásokat védünk meg, biztosítva ezzel a gazdasági növekedés alapfeltételeit. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 2.2 Települési környezet állapot javítása - KEHOP 4. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések 8. intézkedés: Környezetvédelmi előírások racionalizálása A környezetvédelmi előírások racionalizálása lehetőséget teremthet a fenntarthatóbb és az erőforrások hatékonyabb felhasználásán alapuló gazdaság irányába történő elmozduláshoz.

9. intézkedés: Környezetbarát energetikai fejlesztések, környezeti beruházások megvalósítása A területek adottságainak megfelelőbb kihasználása pozitív hatással lehet a gazdasági fejlődésre, az alapvető szolgáltatásokhoz, az infrastruktúrához és a közjavakhoz való egyenlő hozzáférésre, valamint a természeti és kulturális kincsek körültekintő, megtartó és fenntartó kezelésére. A környezetvédelem szempontjából a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás tekintetében kulcskérdés a termőföld, a vízkészlet és a bioszféra védelme és fenntartható hasznosítása is. A fenntartható környezeti, gazdasági, társadalmi fejlődés megköveteli, hogy fosszilis energiakészleteink kimerülésének elkerülése érdekében új, alternatív, illetve megújuló energiaforrásokat használjunk fel szükségleteink ellátására. Mindezek érdekében, illetve a megye jó adottságait figyelembe véve a megújuló energiaforrások (biomassza, a nap-, szél-, víz- és geotermikus energia) hasznosítására továbbra is kiemelt hangsúlyt kell fektetni. Emellett nagy előrelépés történhet az elektromos közlekedés (zöld járművek), elektromos utak, kutak kialakítása terén is. Az épített környezet korszerűsítése tekintetében kiemelt hangsúlyt kell fektetni az épületenergetikai szempontok érvényesítésére, energiahatékonysági korszerűsítésekre, arra, hogy a tartós anyagokból épített épületek hosszú távon anyag-és energia megtakarítást eredményezzenek, megelőzve a fölös hulladékképződést és az energiapazarlásból eredő környezeti terhelést. Az épületek szigetelésénél nem szabad takarékoskodni, mert hosszútávon ez anyag-és energia megtakarítást eredményez. Támogatni kívánjuk a gazdálkodó szervezetek megújuló energia felhasználásának növelésére, valamint energiahatékonyságának javítására irányuló fejlesztéseit. A magyarországi adottságokhoz igazodóan elsősorban a biomassza és a geotermikus energia, másodsorban a víz-, nap-, szélenergia hasznosítását ösztönözzük. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 2.2 Települési környezet állapot javítása


Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 2.2 Települési környezet állapot javítása - KEHOP 1. Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás - KEHOP 2. Települési vízellátás és szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése - KEHOP 3. Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések - KEHOP 4. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések - KEHOP 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása

72


-

TOP 3.2. Települési energiahatékonyság növelése GINOP 4.3 Vállalkozások megújuló energia felhasználását és energiahatékonyság-növelését célzó fejlesztéseinek támogatása GINOP 4.4 Vállalkozások erőforrás hatékonyság-növelését célzó fejlesztéseinek támogatása KEHOP 1. Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás KEHOP 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása

10. intézkedés: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és abból adódó kockázat-megelőzés Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá válnak az éghajlati, időjárási szélsőségek, a hőhullámok, az áradások, az aszályok és az erdőtüzek, átalakul az óceánok hőháztartása és az éghajlati övek térbeli rendszere. Mindez egyaránt kihatással van a természeti környezetünkre, ezáltal az életfeltételekre, a gazdaságra és a mezőgazdaságra, közvetve és közvetlenül pedig a lakosság egészségi állapotára és életminőségére. Hosszú távon fontos cél a környezeti nevelés, a környezeti szemlélet mind szélesebb körben történő elterjesztése, az energiatakarékosság, az újrahasznosítás, a megújuló energiára épülő helyi energiatermelési és –ellátási rendszerek kiépítése és a települési lakó-élő környezet megőrzése, javítása. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 2.2 Települési környezet állapot javítása - TOP 3.2. Települési energiahatékonyság növelése - GINOP 4.1 Kulturális és természeti örökségek védelme és hasznosítása - KEHOP 1. Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás

Heves megye versenyképes gazdasága megteremtésének és fenntartásának elengedhetetlen feltételei a gazdasági, infrastrukturális fejlesztések megvalósításában, az élhetőbb környezet kialakításában, az életminőség feltételeinek javításában, a települések, térségek sokszínű együttműködésében és a hátrányos helyzetű térségek és rétegek felzárkóztatásában testesülnek meg. A népesség és a befektetők megtartásának fontos feltétele a települések funkcióinak bővítése, az élhető és egészséges környezet kialakítása. A cél egy olyan integrált és fenntartható társadalmi – gazdasági – környezeti térszerkezet és területi rendszer létrejötte, mely a helyi adottságokra épülő, saját arculattal és identitással rendelkező térségekben szerveződik, s amelyben a társadalom számára az alapvető esélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségek. A városok és térségeik fenntarthatósága a hosszú távú fejlődés alapját képezik, hiszen a népesség a városokban koncentrálódik. A városok és a vonzásukban lévő falvak (vidék) egymásra vannak utalva, fejlődésük közösen, integráltan hajtható végre. A város-vidék kapcsolatokat erősítő, várost és vidéki térségeket együttesen kezelő fejlesztésekre van szükség, amelyek eredményesebben kezelhetik a szegénység és a társadalmi kirekesztődés problémáit. A szegénység területileg koncentrált, legrosszabb helyzetben a vidéki és a romák lakta térségek vannak. Gazdasági és társadalmi felzárkóztatásuk egyik fontos eszköze lehet a közösség által irányított helyi fejlesztések alkalmazása. A társadalmi integrációt szolgálja a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben – összefoglalóan szegregátumokban – élők társadalmi és gazdasági kirekesztettségének megszüntetése, a szegregált lakókörnyezet felszámolása, illetve az onnan kikerülő emberek életminőségének javítása. Az életminőséget érintő és közösségfejlesztő megoldások a hátrányos demográfiai folyamatok mérséklődését, alternatívát nyújtó, élhető városi életterek kialakulását eredményezhetik. A kulturális és természeti örökség fejlesztése által pedig olyan települési környezet jöhet létre, amely vonzó és biztonságos a családok számára, javítja a kényelemérzetüket környezet-egészségügyi szempontok alapján és megfelelő rekreációs lehetőségeket kínál a szabadidő egészséges eltöltésére. A kulturális és a természeti erőforrásokhoz való hozzáférhetőséget javító közösségi infrastruktúra fejlesztése hozzájárul a települési környezet minőségének javításához, ezáltal a népesség és a befektetők helyben tartásához.


2.4.3. prioritás: Fenntartható település és térszerkezet

73


Kapcsolódó Operatív Programok: - TOP 1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés - TOP 2.1 Vonzó, biztonságos és funkciógazdag települési környezet létrehozása, ideértve a barnamezős területek többfunkciós hasznosítását - TOP 2.2. Települési környezet javítása - TOP 4.3.A leromlott városi területeken mélyszegénységben élő családok, romák, valamint szegregált élethelyzetben élő marginalizált csoportok fenntartható társadalmi és teületi integrációja, a biztonság és a társadalmi befogadás erősítése - TOP 5.1. Város-vidék együttműködést és a városok közösségvezérelt fejlesztését erősítő helyi gazdaság- és településfejlesztés - TOP 6.2. Társadalmi befogadás erősítése és a szegénység elleni megyei és helyi kezdemélnyezések támogatása - EFOP 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén - EFOP 2. Befogadó társadalom - VP 6.1 Többfunkciós közösségi szolgáltató terek létrehozása és működtetése - VP 6.2 Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Kapcsolódó beruházási prioritások: 6 (c) a kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése 6 (e) a városi környezetfejlesztési célzó intézkedések, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is 9 (b) a rászoruló városi és falusi közösségek és térségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása 9 (e) a társadalom peremére szorult közösségek – például romák – integrációja 9 (j) közösségek szintjén irányított helyi fejlesztési stratégiák intézkedés: Helyi adottságokra épülő, területi fejlettségi különbségek kiegyenlítését elősegítő térszerkezet kialakítása Az erős várostérségek kialakításához és fenntartásához elengedhetetlen, hogy innovációs potenciáljuk érdekében vonzzák, illetve megtartsák a magas képzettségű lakosaikat, az elmaradott térségek funkcióvesztett városainak fejlesztése révén javuljon tőkevonzó képességük és a vállalkozások működési környezete, továbbá a társadalmi szempontból szegregálódó és környezeti szempontból kockázatot jelentő városi területek megújításával csökkenjenek a társadalmi és környezeti feszültségek, erősödjön a társadalmi kohézió és javuljon az élet minősége. Az elmaradott területek feltartóztatása komplex, a települések fejlődését hosszútávon befolyásolni képes fejlesztések támogatásával érhető el. Mindez egy olyan társadalmi–gazdasági–környezeti térszerkezet létrejöttét eredményezi, amely tartósan biztosítja versenyképességünket, kiegyensúlyozott településrendszerre épül, és a közszolgáltatások és az életkörülmények tekintetében a megyén belül mérsékli vagy megszünteti az elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségeket. A vidéket infrastrukturálisan olyan helyzetbe kell hozni, hogy az ott élők komfort fokozata közelítsen a városihoz (víz, villany, szennyvízelvezetés, gázvezeték kiépítés, iskola, stb.) annak érdekében, hogy helybemaradásuk feltételei adottak legyenek. Falufejlesztések tekintetében a vidék környezeti, természeti, kulturális, táji értékeinek védelmére, élhető környezet megteremtésére van szükség, mely a városok számára is rekreációs lehetőséget biztosít. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés - TOP 2.1 Vonzó, biztonságos és funkciógazdag települési környezet létrehozása, ideértve a barnamezős területek többfunkciós hasznosítását - TOP 2.2. Települési környezet javítása - TOP 5.1. Város-vidék együttműködést és a városok közösségvezérelt fejlesztését erősítő helyi gazdaság- és településfejlesztés


1.

74


-

EFOP 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén VP 6.1 Többfunkciós közösségi szolgáltató terek létrehozása és működtetése VP 6.2 Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése

2. intézkedés: A városi zöldfelületek fejlesztése, a zöldfelületi rendszer funkcióinak erősítése Támogatni kell a településeket saját környezetük fejlesztése érdekében a rendezett környezet kialakításában. Törekedni kell a zöldfelületek növelésére, folyamatos gondozására, az élhető település részét képező közterek, közparkok, közterületi játszóterek szabadtéri közösségi terek, városi zöldfelületek, gyalogos zónák, sportpályák infrastrukturális fejlesztését és megújítását. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 2.1 Vonzó, biztonságos és funkciógazdag települési környezet létrehozása, ideértve a barnamezős területek többfunkciós hasznosítását - TOP 2.2. Települési környezet javítása - TOP 5.1. Város-vidék együttműködést és a városok közösségvezérelt fejlesztését erősítő helyi gazdaság- és településfejlesztés - EFOP 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén - VP 6.2 Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése

Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés - TOP 4.3.A leromlott városi területeken mélyszegénységben élő családok, romák, valamint szegregált élethelyzetben élő marginalizált csoportok fenntartható társadalmi és teületi integrációja, a biztonság és a társadalmi befogadás erősítése - TOP 6.2. Társadalmi befogadás erősítése és a szegénység elleni megyei és helyi kezdemélnyezések támogatása - EFOP 2. Befogadó társadalom - VP 6.1 Többfunkciós közösségi szolgáltató terek létrehozása és működtetése 4. intézkedés: Az elmaradott térségek felzárkóztatása; szegregátumok felszámolása Cél a foglalkoztatottsági és jövedelmi adatok alapján leghátrányosabb helyzetű térségekben, illetve a szegregálódástól, az etnikai arányok átrendeződésétől leginkább érintett települések/településrészekben élők


3. intézkedés: Közösségi, civil szerveződések támogatása, önszerveződés erősítése Cél a társadalmi együttélés, a társadalmi párbeszéd erősítése a helyi közösségek fejlesztésével, az aktív társadalmi szerepvállalás erősítésével, a bármilyen szempontból hátrányos helyzetű személyek bevonásával a társadalmi folyamatokba és a befogadás elősegítésével, az esélyegyenlőség javításával, továbbá a család társadalmi intézményének megerősítésével. Az intézkedés részét képezi a kiemelt jelentőségű területeken működő civil szervezetek programjainak támogatása (többek között a településfejlesztés, örökségvédelem, kulturális és szociális területen, egészséges életmód, fizikai aktivitás és társadalmi befogadás szempontjából, stb.). Az intézkedés a források helyi stratégián alapuló koordinált felhasználásával a helyi közösségek megerősítése érdekében elősegíti a helyi közösségi és civil kezdeményezések, családi, közösségi programok megvalósítását. A helyi lakosság munkaerő-piaci esélyeinek növelése és a foglalkoztatottság javítása érdekében támogatja a helyi igényekhez igazított, célzott képzési és foglalkoztatási programokat, és az ezeket segítő közösségi szinten irányított helyi és civil kezdeményezések, rendezvények szervezését. Kiemelt szerepet kell, hogy kapjanak a településeken működő IKSZT-k, művelődési házak, közösségi, civil szerveződések, hagyományőrző csoportok, amelyek a helyi identitástudat megerősítésében jelentős szerepet játszanak és hozzájárulnak a vidék népességmegtartó erejének növeléséhez is. A közösségi terek révén a befogadást elősegítő, társadalmi aktivitást és a társadalmi kohéziót elősegítő partnerségek alakulnak, esélyegyenlőség-elvű foglalkozások, továbbá az aktivitást, a közösségi kreatív alkotást és egyéb önkifejezési eszközök fejlesztését elősegítő programok valósulhatnak meg. Integrált területi együttműködéseket generáló közösségvezérelt helyi fejlesztések kidolgozása szükséges.

75


kikerülése a hátrányos helyzetből, mélyszegénységből. A szegregátumok felszámolás érdekében a demográfiai és gazdasági adatok alapján le kell határolni a beavatkozást igénylő településeket vagy településrészeket. A szegregált településrészen ezt követően olyan beavatkozások sorozatára van szükség, amellyel az ott élők mind társadalmi-szociális körülményei, mind a környezet infrastrukturális feltételei javulnak. Érvényesíteni kell az egyenlő bánásmód, a szegregáció felszámolása, a komplexitás, az integráció, a pozitív megkülönböztetés, a kulturális identitás megőrzése, a társadalmi tolerancia, a modernizáció, valamint a szociális és etnikai dimenzió szétválasztásának elveit. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szegregált közösségek összetett hátrányainak enyhítésére, integrációjuk elősegítésére, amelyeket nem egyszeri akciókkal, hanem komplex gazdaság- és társadalompolitikai beavatkozásokkal kell lehetővé tenni. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés - TOP 4.3.A leromlott városi területeken mélyszegénységben élő családok, romák, valamint szegregált élethelyzetben élő marginalizált csoportok fenntartható társadalmi és teületi integrációja, a biztonság és a társadalmi befogadás erősítése - TOP 6.2. Társadalmi befogadás erősítése és a szegénység elleni megyei és helyi kezdemélnyezések támogatása - EFOP 2. Befogadó társadalom - VP 6.2 Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése 2.4.4. prioritás: Infokommunikációs fejlesztések

Kapcsolódó Operatív Programok: - TOP 4.1. A társadalmi befogadást és az esélyegyenlőséget, valamint az életminőséget segítő helyi szinten elérhető önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javítása - GINOP 3.1 Versenyképes IKT szektor fejlesztése - GINOP 3.2 Digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása - GINOP 3.3 Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések - GINOP 3.4 Infokommunikációs ismeretek, készségek fejlesztése - GINOP 3.5 Szélessávú infrastruktúra és hálózatok fejlesztése - EFOP 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén - EFOP 2. Befogadó társadalom - EFOP 3. Inrtsukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében - EFOP 5. Jó állam


Az információhoz való hozzáférés ma már külön gazdasági tényező. Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása a gazdaságfejlesztés elengedhetetlen része. Az infokommunikációs fejlesztések az intézmények szolgáltatásainak és infrastrukturális feltételeinek korszerűsítését, a hozzáférés egyenlőtlenségeinek mérséklését célozza. Az információs társadalom ugyanakkor nem csak az infokommunikációs rendszerekhez való hozzáférést, hanem azok használatát, a társadalmi-gazdasági életbe való integrálódásukat is jelenti. Az úgynevezett „e-gazdaság” szerepe folyamatosan nő. A vállalkozások számára ma már elengedhetetlen, hogy megjelenjenek a világhálón (e-kereskedelem és más szolgáltatások). A közigazgatásban hasonlóképpen minőségi változás az elektronikus ügyintézés különböző formáinak elterjedése, ami tipikusan az információs technológiák társadalmi életben való hasznosulásának példája. Az infokommunikációs technológiák célja az emberek életminőségének javítása, tudásuk szélesítése, a különböző fejlettségű és gazdasági erejű földrajzi területek polgárai között a társadalmi esélyegyenlőség megteremtéséhez való hozzájárulás, illetve az attól való elzártságból adódó „digitális szakadék” felszámolása.

76


Kapcsolódó beruházási prioritások: 2 (a) A szélessáv kiépítés kiterjesztése és nagy sebességű hálózatok kiépítése, továbbá feltörekvő technikák és hálózatok támogatása a digitális gazdaság érdekében 2 (b) Az IKT termékek és szolgáltatások, az e-kereskedelem továbbfejlesztése és az IKT iránti kereslet fokozása 2 (c) Az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás, e-kultúra és az e-egészségügy IKT-alkalmazásainak megerősítése 2 (d) az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének elősegítése és a technológiák használatának és minőségének fokozása a digitális jártasság és az e-tanulás fejlesztése, valamint a digitális társadalmi befogadással, a digitális jártassággal és a megfelelő vállalkozói készséggel kapcsolatos beruházások révén 9 (g) a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat 10 (a) oktatási és képzési infrastruktúrák fejlesztése 11 (b) az intézményi kapacitás és a KA végrehajtásához kapcsolódó közigazgatási hatékonyság és közszolgáltatások megerősítése 1. intézkedés: Integrált információs rendszer kialakítása Az informatikai infrastruktúra az informatikai működés tárgyi feltételeit jelenti, amelynek fejlesztése és korszerűsítése elengedhetetlen az információs társadalom fejlődése szempontjából. A gyors ütemben fejlődő információs társadalomban olyan informatikai eszközök, technológiák, innovatív folyamatok alkalmazása válik szükségessé, amelyek az információközlést, feldolgozást, annak áramlását és kódolását hatékonyabbá és gyorsabbá teszik. Integrált információs rendszer kialakítása és országos információs hálózatokra való csatlakozás mellett az informatika és a kommunikáció konvergenciáját, integrálódását szolgáló informatikai fejlesztések megvalósítása szükséges, amelyek az információhoz való egyenlő esélyű hozzáférést is biztosítják az ország egész területén.

2. intézkedés: Közigazgatási és gazdasági szereplők, vállalkozások informatikai fejlesztéseinek támogatása Hazánk mind a lakossági, mind a közigazgatási, mind pedig a KKV internet hozzáférés, használat és felhasználói ismeret terén jelentős lemaradásban van az uniós átlaghoz képest és mindez igaz az e–kereskedelmi, eközigazgatási penetrációra is. Az IKT ellátottság javítása, IKT alkalmazások fejlesztése, infokommunikációs felszereltségének és minőségi szolgáltatásainak fejlesztése, szabad szoftverek bevezetése hangsúlyozandó a központi közigazgatásban, a helyi önkormányzatokban A fejlesztési pólusok, tudásközpontok és térben koncentrálódó vállalati együttműködések (ipari parkok, klaszterek) esetében egyaránt.


Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 4.1. A társadalmi befogadást és az esélyegyenlőséget, valamint az életminőséget segítő helyi szinten elérhető önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javítása - GINOP 3.1 Versenyképes IKT szektor fejlesztése - GINOP 3.2 Digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása - GINOP 3.3 Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések - GINOP 3.4 Infokommunikációs ismeretek, készségek fejlesztése - GINOP 3.5 Szélessávú infrastruktúra és hálózatok fejlesztése - EFOP 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén - EFOP 2. Befogadó társadalom - EFOP 3. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében - EFOP 5. Jó állam

77


Az IKT eszközök és megoldások vállalaton belüli használatának előtérbe helyezése, külső és belső hálózattal való ellátása versenyképességük növelése szempontjából elengedhetetlen. A hazai vállalkozások versenyképességének növelése érdekében lényeges a digitális gazdaság előmozdítása, vagyis a vállalkozások IKT alkalmazásokkal és eszközökkel való ellátottságának javítása, az elektronikus, felhőalapú-szolgáltatások igénybevételének növelése. A megyében működő vállalkozások esetében támogatni és ösztönözni szükséges az IT-technológiák üzletmenetet segítő felhasználását, ezen belül elsősorban vállalatirányítási, folyamatmenedzsment szoftverek és a honlapok, webáruházak terjedését. Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 4.1. A társadalmi befogadást és az esélyegyenlőséget, valamint az életminőséget segítő helyi szinten elérhető önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javítása - GINOP 3.1 Versenyképes IKT szektor fejlesztése - GINOP 3.2 Digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása - GINOP 3.3 Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések - GINOP 3.4 Infokommunikációs ismeretek, készségek fejlesztése - GINOP 3.5 Szélessávú infrastruktúra és hálózatok fejlesztése - EFOP 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén - EFOP 2. Befogadó társadalom - EFOP 3. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében - EFOP 5. Jó állam

Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 4.1. A társadalmi befogadást és az esélyegyenlőséget, valamint az életminőséget segítő helyi szinten elérhető önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javítása - GINOP 3.1 Versenyképes IKT szektor fejlesztése - GINOP 3.2 Digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása - GINOP 3.3 Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések - GINOP 3.4 Infokommunikációs ismeretek, készségek fejlesztése - GINOP 3.5 Szélessávú infrastruktúra és hálózatok fejlesztése - EFOP 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén - EFOP 2. Befogadó társadalom - EFOP 3. Inrtsukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében - EFOP 5. Jó állam 4. intézkedés: Digitális írástudatlanság felszámolása, digitális közbizalom erősítése, ITtechnológiák használatának ösztönzése A digitális írástudatlanság felszámolása, különös tekintettel a legnagyobb lemaradásban levők körében (az idősek, hátrányos helyzetűek, kistelepülésen élők és alacsony végzettségűek körében) kiemelten fontos, hiszen a


3. intézkedés: Elektronikus közszolgáltatások minél szélesebb körben történő elérhetővé tétele, azok megismertetése A kormányzat és a közigazgatás működését olyan stabil, korszerű és biztonságos informatikai háttér (infrastruktúra, alkalmazások és szolgáltatások egyaránt) támogassa, amely lehetővé teszi a közigazgatás és állam belső folyamatainak, illetve a lakosságot és vállalkozásokat célzó közigazgatási és állami szolgáltatásoknak a nagyarányú elektronizálását, továbbá az állami érdekkörbe tartozó információk és tartalmak széles körű digitalizációját és nyilvános hozzáférhetővé tételét. Állami e-szolgáltatások, e-közigazgatás fejlesztése a vállalkozások és a lakosság számára gyors, egyszerű és költséghatékony elektronikus ügyintézés feltételeinek megteremtését jelenti. A közigazgatás hatékonyságának növelése szempontjából fontos a közszolgáltatások minőségi fejlesztése, az elektronikus szolgáltatások széles körben történő elérhetővé tétele (e-közigazgatás), a gyors, költséghatékony és kényelmes ügyintézés megismertetése és alkalmazása.

78


digitális világban való jártasság versenyképesebb munkaerőt, igényesebb fogyasztót jelent, amelynek eredményeként nemzetközi vállalkozások számára Magyarország újra vonzóvá válhat. Emellett fontos a másodlagos digitális írástudás elterjesztése, a távmunka és digitális közmunka fejlesztése is. A területi felzárkózást elősegítve az elmaradott térségekben, egyes speciális adottságú térségtípusok esetében, és a kisebb népességszámú településeknél kiemelt prioritás kell, hogy legyen az IKT-hoz kapcsolódó infrastruktúrák, közösségi hozzáférési pontok és a digitális írástudás fejlesztése. Az oktatás területén fontos a modern, infokommunikációs eszközökkel történő oktatási technikák alapjául szolgáló IT-infrastruktúra fejlesztése, azok használatának ösztönzése is, az alap-, közép-, és felsőfokú oktatási intézmények, valamint a hazai kutatói szféra, intézmények infokommunikációs eszközellátottságának, informatizáltságának növelése, valamint új oktatási IKT tartalmak, (pl. felhőalapú) szolgáltatások kifejlesztése, bevezetése, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása.


Kapcsolódó Operatív Program(ok): - TOP 4.1. A társadalmi befogadást és az esélyegyenlőséget, valamint az életminőséget segítő helyi szinten elérhető önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javítása - GINOP 3.1 Versenyképes IKT szektor fejlesztése - GINOP 3.2 Digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása - GINOP 3.3 Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések - GINOP 3.4 Infokommunikációs ismeretek, készségek fejlesztése - GINOP 3.5 Szélessávú infrastruktúra és hálózatok fejlesztése - EFOP 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén - EFOP 2. Befogadó társadalom - EFOP 3. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében - EFOP 5. Jó állam

79



2.4.1. Prioritás: Az elérhetőség feltételeinek javítása

Indikátor megnevezése


Épített/felújított utak hossza

Km

Kialakításra kerülő/felújított parkolóhelyek száma

Db

Megépített kerékpárutak hossza

Km

Felújított/kiépített/áthelyezett buszfordulók száma

Db

Átépített/korszerűsített buszöblök száma

Db


Prioritásokhoz kapcsolódó indikátorok

80

2.4.2. Prioritás Környezeti beruházások ösztönzése, stratégiai erőforrások védelme

Épített/felújított autóbusz pályaudvarok száma

Db

A közösségi közlekedés fejlesztésével közvetlenül érintett utasszám

Fő

Kiépített/felújított forgalomirányítási rendszerek száma

Db

Kiépített/korszerűsített dinamikus utas-tájékoztatási rendszerek száma

Db

Épített/felújított vízelvezető árkok, csatornák hossza

Km

Ár- csapadék és belvízkároktól megvédett lakosság száma

Fő



81

Ár- csapadék és belvízkároktól megvédett terület

Ha

Megerősített partfal szakasz hossza

Km

Épített/felújított szennyvízhálózat hossza

Km

Szennyvízcsatornával ellátott lakóegységek száma

Db

Egyedi szennyvízkezeléssel ellátott lakóegységek száma

Db

Szennyvízkezeléssel ellátott lakosok száma

Fő

Rekultivált hulladéklerakók száma

Db



82

2.4.3. Prioritás: Fenntartható település- és térszerkezet

A projekt által megvédett értékek vagy megtakarított áthelyezési szükséglet

Db

Energia megtakarítás mértéke

Kwh

Megnövekedett zöldfelületek száma

Ha

Funkcióváltással felújított barnamezős területek nagysága

Ha

Lakosok száma

Fő

Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága

Ha



83

Városrehabilitációs beavatkozások által érintett lakosok száma

Fő

Település-rehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága

Ha

Település-rehabilitációs beavatkozások által érintett lakosok száma

Fő

Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma

Fő

Fejlesztéssel érintett épületek száma

Db

Felújított tárgyi, építészeti, műemléki értékek száma

Db

Újrahasznosított ingatlanok száma

Db



84


Lakossági elégedettség

%

Megnövekedett zöldfelületek száma

Ha

Székhellyel/telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése

Db

Kialakított új szolgáltatások száma

Db

Teremtett munkahelyek száma

Db

Újonnan elérhető elektronikus közszolgáltatások száma

Db

A fejlesztéssel érintett közigazgatásban dolgozók száma

fő


2.4.4. Prioritás: Infokommunikációs fejlesztések

85


Prioritásokhoz kapcsolódó tematikus célkitűzések EU tematikus célkitűzések

2.4.1. Prioritás

2.4.2. prioritás

2.4.3. prioritás 2.4.4. prioritás

(1) A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése (2) Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása (3 ) A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében) és a halászati és az akvakultúraágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása. (4) Az alacsony CO2 kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban





(5) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és –kezelés előmozdítása



(6) Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása (7) A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban









(8) A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása

(10) Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba (11) Intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása










(9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

86


Prioritásokhoz kapcsolódó indikatív forrásallokáció Indikatív forrásallokáció (Mrd Ft) Prioritás neve, száma 2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2.4.1 Prioritás: Az elérhetőség feltételeinek javítása 2.4.2 Prioritás Környezeti beruházások ösztönzése, stratégiai erőforrások védelme 2.4.3 Prioritás: Fenntartható település- és térszerkezet 2.4.4 Prioritás: Infokommunikációs fejlesztések

3. A végrehajtás keretrendszere 3.1. A végrehajtásban közreműködő szervezetek (jogszabályi háttér) A végrehajtásban közreműködő szervezetek a Partnerségi Terv és a releváns jogszabályok alapján kerülnek kiválasztásra. A releváns jogszabályok alapján közreműködő szervezetek már a megyei területfejlesztési program kidolgozása során kiválasztásra kerülnek. A Partnerségi Terv alapján közreműködő partneri szervezetek a megyei területfejlesztési program elfogadását követően kidolgozásra kerülő Partnerségi Programban kerülnek megnevezésre. A releváns jogszabályok alapján a végrehajtásban közreműködő szervezetek a következők: 1. megyei önkormányzat (1996. évi XXI. törvény) (területfejlesztési törvény) 2. térségi fejlesztési tanács (1996. évi XXI. törvény) (területfejlesztési törvény) 3. regionális fejlesztési ügynökség (1996. évi XXI. törvény) (területfejlesztési törvény) 4. gazdasági kamarák (1999. évi CXXI. törvény) (kamarai törvény)

1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről. 13. § (2) A megyei önkormányzat a megye területén összehangolja a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, ennek keretében: g) figyelemmel kíséri az operatív programok megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, külön döntés alapján közreműködik azok végrehajtásában; h) előzetesen véleményezi és koordinálja az illetékes területi államigazgatási szervek megyét érintő fejlesztéseit és pályázatait; j) közreműködik a területfejlesztési programok végrehajtásának nyomon követésében és értékelésében; k) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről. 15. §91 (1)92 A … megyei közgyűlések … térségi fejlesztési tanácsot hozhatnak létre. … (3)94 A … megyei közgyűlések szervezeti és működési szabályzatban rögzítik a 13. § (2) … figyelembevételével, hogy mely feladatokat látnak el a térségi fejlesztési tanács keretében.

3. A végrehajtás keretrendszere

218/2009. (X. 6.) Kormányrendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól. 13. § (3) A partnerségi program a területfejlesztési programok végrehajtása során meghatározza az állampolgárok és a szakmai közösségek részvételének szabályait.

87


(7)98 A térségi fejlesztési tanács megállapodhat a megyei közgyűlésekkel és más, a térségi fejlesztési programokban közreműködőkkel a programok és fejlesztések finanszírozásáról. 17. §124 (2) A regionális fejlesztési ügynökség feladatai különösen: b) szervezi a programok megvalósítását, részt vesz a programok … pénzügyi finanszírozási feladataiban, a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezet; c) külön megállapodás alapján részt vesz a területfejlesztési programok lebonyolításában. 1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról 9. § A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben d) közreműködnek a területfejlesztési koncepciók és programok gazdaságfejlesztési munkarészeinek kidolgozásában és végrehajtásában; 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 6. § (1) a települési önkormányzat az épített környezet, a település tervszerű alakítása és védelme érdekében e törvény és végrehajtási rendeleteinek keretei között településfejlesztési és településrendezési feladatokat lát el. (3) A megyei önkormányzat elősegíti a megyei területfejlesztési koncepció és a területrendezési tervek, valamint a településfejlesztési koncepciók, integrált településfejlesztési stratégiák és a településrendezési eszközök összhangjának megteremtését, ennek érdekében véleményezi és figyelemmel kíséri azokat. 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 51. § (1) A civil szervezetek működésének szakmai támogatása, fenntarthatóságuk erősítése, továbbá az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítése érdekében a miniszter civil információs centrumokat működtet. (2) A civil információs centrumok nyilvános pályázat útján kiválasztott civil szervezetek. 52. § (1) A civil információs centrumok 51. § szerinti tevékenységük keretében az alábbi feladatokat látják el: a) igény esetén közreműködnek a civil szervezetek e törvény szerinti adminisztratív (elektronikus úton teljesítendő) kötelezettségeik teljesítésében, b) elősegítik a civil szervezetek és a helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködését,

3.2. A végrehajtásban közreműködő üzleti és civil szervezetek bevonásának módja

Információs együttműködéshez való jog: Az információs együttműködés körében a vertikális szinteknek megfelelő információkat a civil szervezetekhez elérhetővé kell tenni. Ugyanakkor a civil szervezeteknek felkérhetők a tevékenységi körükbe tartozó információk szolgáltatására, illetve ezzel összefüggő adatok összegyűjtésében való közreműködésre. Civil szférán belül működési forma szerint megkülönböztetünk; egyesületeket, szövetségeket, klubokat, alapítványokat, közalapítványokat, közhasznú társaságokat. A segédlettel a szorosan civil kezdeményezések - a bíróságok által bejegyzett alapítványok, egyesületek, szövetségek - számára szeretnénk lehetőséget biztosítani a területfejlesztési feladatok befolyásolására és


A területfejlesztési koncepciók és programok kidolgozásának része az állampolgárok, a tervezéssel érintett területen működő érdekképviseletek, társadalmi szervezetek és vállalkozások tervezésbe való bevonását részletező partnerségi terv. A partnerségi terv a tervezés folyamatában meghatározza; a bevonandó célcsoportot, az egyes tervezési elemekhez és fázisokhoz kapcsolódó bevonás tervezett eszközeit és részvételi formáit, melynek lehetséges eszközei: kommunikációs kampány, kiállítások, helyi média, tájékoztató kiadványok, állampolgári vélemények gyűjtése, nyilvános fórumok, konferenciák, eseti bizottság, közvélemény-kutatás (szociológiai kutatás, fókuszcsoportos kutatás, munkacsoport megbeszélések, zsűrik), és a bevonás céljait. A partnerségi program a területfejlesztési programok végrehajtása során meghatározza az állampolgárok és a szakmai közösségek részvételének szabályait.

88


azokban való részvételre. Kiküszöbölve ezzel azt a hátrányt, amely más szervezetekhez képest e szervezeteknél még fennáll. A bevonás eszközei és részvételi formái: A munkacsoportok létrehozása. Az egyeztetési fórumok: o a Területfejlesztési Egyeztetési Fórum (TEF): A személyes részvételre felkért partnerek egyeztetése. o a Szakmai Fórumok: A programozás során érintetté váló – a Területfejlesztési Munkacsoport által kiválasztott – ágazatok képviselőinek szakmai egyeztetése. o a Térségi Fórumok: A járási központokban megrendezésre kerülő egyeztetések, a személyes konzultációra vállalkozó partnerek részére. o a hivatalos partnerségi tevékenységet végző szervezetek fórumai és tanácskozásai. A partnerségi folyamat minden aktusa rendszeres gyakorisággal, az önkormányzat honlapján folyamatosan frissítésre kerül, amely minden érdeklődő számára hozzáférhető. A partneri részvétel: o személyes konzultációval, o postai úton, illetve o elektronikus levelezéssel történik.

3.3. A végrehajtásban közreműködő szervezetek felelősségi körei, kompetenciái A stratégiai program készítésekor rendelkezésre álló, a megvalósítást és a monitoringozást meghatározó folyamatok jogszabályi keretei nem állnak rendelkezésre.

3.4. A megvalósítást és a program megvalósítás monitoringozását meghatározó folyamatok jogszabályi keretek A stratégiai program készítésekor rendelkezésre álló, a megvalósítást és a monitoringozást meghatározó folyamatok jogszabályi keretei nem állnak rendelkezésre. A program megvalósítást meghatározó keretek jelenleg csak részben állnak rendelkezésre. Azaz eddig inkább csak a következő tervezési időszak megvalósítására vonatkozó elveket, főbb irányokat rögzítették leginkább kormányhatározatok formájában. A korábbi tervezési időszak tapasztalatai alapján elmondható, hogy a megvalósítás keretei és az azt meghatározó legfontosabb jogszabályok a 2013. év végére várhatók.

3.5. A végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi rendszerének átfogó bemutatása

A megyei önkormányzatok feladatait alapvetően két törvény szabályozza: A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) bekezdése szerint: „A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el.” A fentiekben megfogalmazott feladat- és hatásköröket a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (továbbiakban: Tftv.) részletezi, melynek 2011. decemberi módosításával és annak 2012. január 1-ei hatályba lépésével a jogalkotó a területfejlesztési feladatokat területi szinten a regionális fejlesztési tanácsok megszüntetésével a megyei önkormányzatok hatáskörébe utalta. A Tftv.-ben foglalt közfeladatok ellátása során a megyei önkormányzat összehangolja a kormányzat, az önkormányzat és a gazdasági


A megyei tervezés jogszabályi alapjai

89


szervezetek fejlesztési elképzeléseit, amelynek keretében a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről. A fentiek értelmében részben tehát tervezési (koncepció és programalkotás), részben koordinációs illetve közreműködési feladatokat határoz meg a jogszabály a megyei önkormányzatok számára. További irányadó jogszabályként kezelendő a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat, a 2014-2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III.8.) számú határozat, valamint a 2014–2020-as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről szóló 1731/2013. (X. 11.) Korm. határozat. A fentiek alapján a megyék törvény szerint készítenek területfejlesztési koncepciót és programot, valamint közreműködnek a 2014-2020-as területi alapú fejlesztések megtervezésében, továbbá a fejlesztések területi integrációjának szintje a megye és a nagyvárosok, ill. várostérségek. Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő célokat és alapelveket határozza meg. Azon túl, hogy növelni kell a közvetlenül gazdaságfejlesztésre irányuló források részarányát, hogy a tervezés során elsősorban a magas hozzáadott értéket biztosító termelés és a foglalkoztatás erősítését kell stratégiai célnak tekinteni, és hogy a forrásokat lehetőség szerint koncentrált módon, kevés számú fejlesztési prioritásra összepontosítva kell felhasználni - elkerülve a források nem kívánatos szétaprózódását -, a végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi alapelvei közül az alábbiak kiemelt súllyal bírnak: a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználását központi koordinációval működő decentralizált intézményrendszernek kell támogatnia, amelyben hatékony központi koordináció mellett érvényesül az ágazati szakpolitikákért felelős tárcák tervező és irányító szerepe, a 2014–2020 között elérhető források felhasználását biztosító új intézményrendszer kialakításakor biztosítani kell a jelenlegi fejlesztési időszak kifutó programjainak zökkenőmentes zárását és a kifizetések teljes körű abszorpcióját, törekedve a teljes intézményrendszeren belüli esetleges párhuzamosságok minimalizálására, a 2014–2020 között rendelkezésre álló európai uniós fejlesztési források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre kell fordítani, a fennmaradó 40 százalékot pedig a humánerőforrás-fejlesztés, az infrastruktúrafejlesztés, a környezetvédelem és az energiahatékonyság célterületek között kell allokálni, figyelembe véve az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztésekkel kapcsolatos determinációkat, a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokból elsősorban vissza nem térítendő támogatások nyújtására kell törekedni, a fejlesztéspolitikai önerő minimalizálása mellett, a közszférához tartozó kedvezményezettek esetében biztosítani kell, hogy a támogatási döntések az általános pályázati rendszertől eltérő, egyszerűsített eljárásrend keretében szülessenek meg,

A 2014-2020-as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben is fontos szerepe van a megfelelő módon előkészített, megalapozott területi terveknek. A területi tervek alapul szolgálhatnak a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban a Közösségi Stratégiai Keret alá tartozó alapokból finanszírozandó operatív programok tervezéséhez annak érdekében, hogy az uniós finanszírozású ágazati és területi operatív programokban a területi fejlesztési igények is megjelenítésre kerülhessenek. A 2014-2020-as tervezés tekintetében a fenti felhatalmazások alapján a megyék elsődlegesen a Terület- és Településfejlesztési Operatív programban (TOP) megvalósuló fejlesztésekhez készítenek elő megyei szintű gazdaságfejlesztési részprogramokat a TOP tartalmi és forrás keretei között. Ezen túlmenően a helyi (városivárostérségi) szintű tervezésben koordinációs szerepet töltenek be, összefogják a kistérségi fejlesztési


a 2014–2020 között elérhető források felhasználásának tervezését a területiség elvét figyelembe véve kell elvégezni, különös tekintettel a területi operatív programok tervezésére, amely során biztosítani kell a megyék hatékony közreműködését

90


részprogramok elkészítését, valamint közreműködnek az ágazati operatív programok kialakításában véleményezés és kulcsprojektek kidolgozása révén. A fejlesztések hatékonyságának és hozzáadott értékének növelése érdekében a következő időszak végrehajtását egy megújult intézményrendszer támogatja. Ezzel összhangban a Kedvezményezettek felkészítése is nagyobb hangsúlyt kap annak érdekében, hogy alkalmasak legyenek a támogatások fogadására és eredményesebb felhasználására. A 2014–2020-as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről szóló 1731/2013. (X. 11.) Korm. határozat lapján a Kormány elkötelezett abban, hogy a 2014–2020-as programozási időszakban az uniós források felhasználásához kapcsolódó feladatok ellátása során felszámolja a korábban kiszervezett tevékenységeket. Ezen feladatokat a jövőben az állam, a meglévő belső erőforrásaira építve, azokat kibővítve kívánja megvalósítani annak érdekében, hogy elősegítse a befolyásmentes, szakmai szempontú, gyors döntéshozatalt és végrehajtást. A Kormány ennek érdekében egyetért azzal, hogy a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források intézményi és végrehajtási kereteit a következő alapelvek szerint kell elkészíteni: 1. Az újonnan kialakításra kerülő fejlesztéspolitikai intézményrendszer a fejlesztéspolitikai ügyek egyszerű, gyors, átlátható, diszkrimináció-mentes, költségtakarékos és hatékony intézésére hivatott. Ennek keretében a pályázók számára egyszerűsített, a már meglévő közigazgatási és egyéb nyilvántartások adatain – csak a szükséges mértékben – túlmutató információk megadására irányuló eljárásrend kerül kidolgozásra. Meg kell vizsgálni a pályázók számára kisebb költséget jelentő kiválasztási, projektfejlesztési és implementálási eljárások alkalmazhatóságát (normatív támogatások, global grant, egyszerűbb feltételrendszerű visszatérítendő támogatások). Lehetővé kell tenni, hogy százmillió forint fejlesztési értékig a fejlesztéspolitikai jogviszony normatív feltételek teljesülésével jöjjön létre. A normatív feltételek ez esetben azt jelentik, hogy a támogatást igénylők pályázatának értékelése mind a jogosultsági, mind a kiválasztási szempontokat tekintve kizárólag objektív alapon eldönthető, illetve egyértelműen mérhető mutatók alapján történjen.

4. A pályázatok értékelését az intézményrendszeren belüli kapacitásokkal kell megoldani, külső erőforrások igénybevétele nélkül. A működéshez szükséges humán kapacitás felkészítését, a transzparencia biztosításának feltételeit elő kell készíteni. A speciális szaktudású értékelők alkalmazására fel kell készülni. Az értékelők számát kontrollálni és tevékenységüket minősíteni kell, az összeférhetetlenségi alapelvek szigorú betartása mellett. 5. Nem lehet projektmenedzsment költséget lehívni a jövőben a projekt fizikai előrehaladását meghaladó mértékben. A mérnöki feladatokat ellátónak valós felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, ezzel is biztosítva a számonkérhetőséget. A közszféra kedvezményezettek esetében állami, belső kapacitás kiépítése szükséges a projektmenedzsment feladatok ellátására. A nagy infrastrukturális projektek, valamint az állami tulajdonhoz kapcsolódó ingatlan beruházások esetében, a tervdokumentáció összeállítása állami szolgáltatásként, állami kapacitással történik meg.


2. A közszféra szervezet pályázók esetén a pályáztatás jelenlegi gyakorlata megszűnik. Esetükben az európai uniós jogszabályokkal összhangban, az operatív programok szakmai és pénzügyi céljait figyelembe véve – az ágazati prioritást élvező projekteket előnyben részesítve – a projekt szelekciót egyszerűsített kiválasztási eljárással kell megvalósítani. Az egyszerűsített kiválasztási eljárások előzetes helyzetértékelésen alapulnak majd és a Monitoring Bizottságok szakmai támogatásával összhangban kerülnek kialakításra. 3. Az európai uniós forrásból megvalósuló projekteket a projektötlet megszületésétől a projekt megvalósulásáig, különösen a pályázati dokumentáció összeállítását, valamint a projektek végrehajtásának támogatását felkészült szakértői bázison alapuló állami kapacitások megteremtésével kell biztosítani a következők szerint: a) megyei jogú város és megyei önkormányzatok esetében önálló, saját erőforrások biztosításával; b) az ágazati szervezetek, minisztériumok esetében állami (központi) kapacitások biztosításával; c) helyi- és nemzetiségi önkormányzatok, állami cégek esetében állami (központi) kapacitás biztosításával; d) az így kiépített humán kapacitások kisvállalkozók és bevett egyházak számára történő igénybevételét is biztosítani kell.

91


6. Gondoskodni kell arról, hogy a költségvetési szerv kedvezményezett, valamint az önkormányzat, mint kedvezményezett részére ne kerüljön sor hazai fejlesztési célú költségvetési támogatás folyósítására mindaddig, amíg az európai uniós társfinanszírozású projektjének megvalósítása a támogatási szerződésben rögzített ütemezéshez képest késedelemben van. A késedelem tényéről a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottságot tájékoztatni kell. 7. A végrehajtási intézményrendszer szereplői számára ki kell alakítani egy gyakorlatorientált, probléma centrikus továbbképzési rendszert a Karrier Programon keresztül. A szakmai tapasztalatot, felkészültséget – a jelenlegi személyi juttatások megtartásával – a meglévő humán kapacitások folytonosságával egyidejűleg fenn kell tartani. A személyi juttatások fedezetét a nemzeti költségvetés útján szükséges biztosítani. Tudatosítani kell az intézményrendszeri szereplőkben, hogy a közös cél az uniós források hatékony és eredményes felhasználása, amely csak szolgáltatói hozzáállás mellett és a kedvezményezettek szakmai támogatásán keresztül érhető el. 8. Az európai uniós források felhasználása során a közbeszerzési rendszer olyan irányú átalakítása szükséges, amely hatékonyabbá, átláthatóbbá, szabályosabbá és költségtakarékosabbá teszi a közszféra kedvezményezettek számára a közbeszerzési eljárásokat oly módon, hogy a pályázati konstrukciók sajátosságaihoz igazítottan, keret-megállapodásokból egyszerűsített lehívással tudnak termékeket és szolgáltatásokat beszerezni és építési beruházásokat megvalósítani. 9. Erősíteni kell a részletes pénzügyi elszámolásokat elhagyó egyszerűsített elszámolási eszközök alkalmazását, amelyen keresztül a kedvezményezettek adminisztratív terhei minimalizálhatók. Ezzel párhuzamosan a végrehajtásban az eredményorientált megvalósítás felé kell elmozdulni. 10. Ki kell dolgozni a pályázatok gyors és eredményes végrehajtására sarkalló ösztönzőket és a szankciók rendszerét. 11. A támogatásról szóló döntés tekintetében egyfokú jogorvoslatot kell biztosítani az intézményrendszeren belül. A pályázatok tárgyában hozott döntések nyilvánosságát biztosítani kell. Ugyanez vonatkozzon a kedvezményezettnek a támogatási döntés módosítására vagy visszavonására vonatkozó kérelemére is. A fejlesztéspolitikai jogviszonyra vonatkozó minden más hatáskör gyakorlása esetén a közigazgatási eljárás általános szabályain alapuló eljárást kell előírni a jogszabályban, beleértve a jogorvoslati fórumrendszert is. 12. Olyan jogi kapacitásokat kell kiépíteni az intézményrendszeren belül, amelyek külső erőforrások bevonása nélkül képesek ellátni az európai uniós pályázatokkal kapcsolatos jogi tanácsadást és perbeli képviseletet is. 13. Az európai uniós elvárások mentén, meghatározó állami szerepvállalás mellett, állami tulajdonban lévő szervezeten keresztül kell megvalósítani a pályázati rendszer egységes, nemzeti szintű informatikai nyilvántartását, nyomonkövetését, monitoringozását. A hatékony fejlesztéspolitikai eljárás alapvető feltétele az eljárási cselekmények elektronikus úton történő bonyolításának igénye egy stabilan működő, gyors, átlátható informatikai nyilvántartás kialakításával, összhangban az ún. e-kohéziós elvárásokkal is.

15. Az európai uniós projektekkel összefüggésben végzett kommunikációs tevékenységek megvalósítása során a fejlesztéspolitikai üzenetek (pl. arculat) központi megfogalmazása mellett kiemelt cél a helyi, térségi szereplők bevonása a helyi vonatkozású fejlesztések eredményeinek közzétételébe. 16. Minden támogatási konstrukciót az egyes eljárási szakaszok lezárását követően (projekt-kiválasztási szakasz, valamint megvalósítási szakasz) elemzés alá kell vonni. Az elemzés eredményét vissza kell csatolni a támogatási konstrukció következő pályázati felhívásának, vagy adott esetben más konstrukciók pályázati felhívásainak szabályrendszerébe. Ugyanazon pályázati felhívás kapcsán benyújtott pályázatok bírálata, értékelése és kifizetése azonos, lehetőleg a pályázatok benyújtási időszakának végét követően változatlan


14. Meg kell teremteni az állami adatrendszerekkel való kapcsolatot és a már rendelkezésre álló adatok tágabb felhasználási körét annak érdekében, hogy a kedvezményezettek adatszolgáltatási kötelezettsége csökkenjen.

92


szabályok mentén történjen. Az esetleges változtatási igényeket a következő pályázati felhívás szabályrendszerének kialakítása során kell figyelembe venni. 17. Az uniós projektek végrehajtásához szükséges engedélyezési eljárásokat központosítani, határidejüket rövidíteni kell. Az engedélyezési eljárások lebonyolításához szükséges kapacitásokat uniós forrásból javasolt biztosítani. A jogerős engedélyek megléte szelekciós kritérium kell, hogy legyen. 18. A végrehajtás, jogalkalmazás, ellenőrzés, illetve a hozzájuk kapcsolódó garanciák egységes, jogszabályi szintű szabályozásával, valamint a kapcsolódó jogintézmények megfogalmazása révén kell biztosítani a fenti alapelvek érvényesítését, növelve ezzel a jogbiztonságot, a kiszámíthatóságot, egyértelműsítve az egyes szervek feladat és hatáskörét, megteremtve a központi koordináció jogi megalapozottságát. A szabályozás világossága és következetessége érdekében a támogatásban részesülőket terhelő főbb kötelezettségeket is jogszabályban kell kimondani, és ezen kötelezettségek nem teljesítéséhez jogkövetkezményt kell kapcsolni. Biztosítani kell továbbá az uniós támogatási alapok – ideértve az európai mezőgazdasági- és vidékfejlesztési alapot, valamint az európai halászati alapot is – egységes eljárásrendek mentén történő felhasználását, összhangban a hazánk által készített Partnerségi Megállapodás alapelveivel, annak érdekében, hogy a kedvezményezetteket ne érintsék hátrányosan az egyes alapok eltérő európai uniós előírásai. 19. Meg kell határozni az intézményrendszeri szereplőket és azok felelősségi körét. A szervezeti és működési szabályzatok elkészítésekor biztosítani kell, hogy a szereplők által ellátandó azonos feladatkörök esetében a költséghatékonyság elveivel összhangban bizonyos funkciók összevontan kerüljenek elvégzésre.

4. A monitoring rendszer keretei 4.1. Az indikátorok meghatározásának módszertani alapelvei Az indikátorok meghatározásakor figyelembe kell venni néhány fontos kitételt, amik a későbbi mérésekre is kihatással lehetnek. Ezek alapján az indikátoroknak az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:

A korábbi tervezési időszakok egyik legfontosabb indikátorokhoz kapcsolódó problematikája volt, hogy az egyes indikátorok alatt a program végrehajtásban résztvevő más-más szereplők nem ugyanazt értették. Ezen félreértésekből aztán időnként felül kellett vizsgálni az adott indikátorokat, ami azonban egészen a pályázatok nyerésének megkérdőjelezését vonta maga után. Hiszen lehet, hogy a pályázat benyújtásakor a projektgazda nem jól adott meg egy indikátort, amit az értékelés során plusz ponttal díjaztak, majd kiderült, hogy azt az indikátort nem is tudja produkálni vagy nem a korábban vállalt mértékben.

A monitoring rendszer keretei

1. Az első kritérium az adatok hozzáférhetősége, hiszen ha egy mutató nem hozzáférhető, akkor az gyakorlatilag használhatatlan, azaz projekt és programszinten sem alkalmazható. Célszerű tehát olyan indikátorokat meghatározni, amely a megvalósítás adott szakaszában bizonyosan kimutatható. 2. Az indikátor legyen megbízható, azaz a valós állapotot tükrözze. 3. Az információ frissessége nagyon fontos minőségi kritérium, azaz egy adott időponthoz kötött indikátornak valóban arra az adott időpontra vonatkozó információt kell mutatnia. 4. A mutatónak relevánsnak kell lennie, azaz a projekt azon jelenségét kell mérnie, ami érdekes a program egésze szempontjából 5. - A jó mutatónak meghatározottnak kell lennie, hogy bárki, akinek használnia kell, megértse, és valóban arra a jelenségre vonatkozzon, amit mérni szeretnénk. A mutató értelme, jelentése, azonos kell, hogy legyen a döntéshozók, a nyilvánosság és a projektmenedzsment számára, pontosan kell tükröznie a mért, vizsgált fogalmat.

93


Az egyes projektek számszerűsíthető eredményeit programszinten is összesíteni kell. Ennek érdekében a pályázati adatlapon és az előrehaladási jelentésekben előre meghatározott indikátoroknak kell majd szerepelni, amelyek értékeit a pályázónak/kedvezményezettnek meg kell határoznia a saját projektjére vonatkozóan. Amennyiben a megadott indikátor az adott projekt esetében nem releváns, a használata természetesen nem szükséges. A programszinten összesíteni kívánt indikátorokon túl, a szerződéskötés során a kedvezményezetteknek majd rögzíteniük kell azokat a számszerűsített mutatókat, amelyekkel saját projektjeik előrehaladását és sikerességét mérni lehet a megvalósítás folyamán.

4.2. A program céljainak értékelése Az „Értékelés célja, hogy javítsa az alapokból származó támogatás, valamint az OP stratégiájának és végrehajtásának minőségét, eredményességét és következetességét, figyelembe véve a fenntartható fejlődés célkitűzését, valamint a környezetre gyakorolt hatásokat.” (1083/2006 EK rendelet, 47. cikk) A programértékeléseket az értékelés elvégzésének időpontját tekintve három + egy nagy csoportba sorolhatjuk (ex-ante, mid-term, ex-post + on-going). A három + egy típusú programértékelés céljai átfedésben vannak, azonban részben eltérnek egymástól: 1. Az ex-ante (előzetes) értékelés egy tervezés alatt / megvalósítás előtt álló program értékelési dokumentuma. Ennek céljai, feladatai az alábbiak: o elérni kívánt, számszerűsített célok kijelölése, o a kijelölt célok társadalmi-gazdasági megalapozottságának vizsgálata; o a költségvetési források optimalizálása; o fejlődési lehetőségek meghatározása; o a program várható hatásainak eredményeinek prognosztizálása. 2. A mid-term (időközi) értékelés célja adott – végrehajtás alatt álló program eredményeinek időközi értékelése. A mid-term értékelés azt vizsgálja, hogy sikerül-e / sikerülhet-e a programidőszak végéig kitűzött célokat teljesíteni. Amennyiben a célok teljesülése veszélyben forog a mid-term értékelés javaslatokat tesz a célok elérést segítő intézkedésekre, illetve szükség esetén a célértékek módosítására. 3. Az EX-POST (utólagos) értékelés a projektek / program végrehajtását és befejezését követően készülnek. Az utólagos értékelés vizsgálja a források felhasználásának mértékét, a végrehajtás módját, a program eredményességét és hatékonyságát, a társadalmi-gazdasági hatásait, illetve hogy az eredeti célkitűzéseket sikerült-e elérni / teljesíteni. Az elemzés az elmúlt időszak eredményeinek számbavétele mellett inputokat ad későbbi programok, akciótervek, útmutatók tervezéséhez.

A program értékelése során javasolt értékelési időpontok a „mid-term” időközi értékelés és az „ex-post” utólagos értékelés. Az utólagos értékelésre a program végrehajtását követően kell, hogy sor kerüljön, míg az időközi értékelésekre vonatkozóan a 7 éves időszakban minimum 2 értékelésre kell, hogy sor kerüljön. Ezek nagyjából 2 éves időszakokat kell, hogy felöleljenek, azaz az 1. időközi értékelés ideje 2016, míg a második értékelés ideje 2018. Ezt követően 2021-ben egy ex-post értékelés elvégzése javasolt.

A monitoring rendszer keretei

4. Az On-going (folyamatos) értékelés némiképp eltér a fent felvázolt értékeléstípusoktól. Legfontosabb jellemzői az alábbiak: o Az értékelés nem egy adott időpontban történik, hanem folyamatosan / periodikusan; o Folyamatosan követi a megvalósulás menetét, adott program céljainak megvalósulását; o Folyamatosan elemzi az elért outputokat és eredményeket.

94


5. Megyei tervezést meghatározó körülmények 5.1.

Tervezési alapelvek

A Kormány 1. egyetért azzal, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (a továbbiakban: TOP) tartozó megyékben megvalósuló decentralizált fejlesztések tervezése során a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat 1. pont h) alpontjában a gazdaságfejlesztésre meghatározott arányú forráskeret 26,9%-a kerüljön keretként meghatározásra, 2. egyetért azzal, hogy a TOP-ban a decentralizált források tervezése integrált programok kialakításával a következő három területi szinten valósuljon meg: a) megyei szint, b) megyei jogú város szintje, valamint c) várostérség és megyei jogú város térségének szintje, 3. figyelembe véve a kohéziós politikai kereteket és a Partnerségi Megállapodás tervezetében rögzítetteket, 4. egyetért azzal, hogy a TOP keretében a 2. pont szerint folyó tervezés összehangolásában a megyei önkormányzatok koordinációs szerepet töltsenek be, 5. egyetért azzal, hogy a megyei szintű programmal összefüggő tervezési feladatokat a megyei önkormányzatok végezzék el a TOP által meghatározott keretek között, 6. egyetért azzal, hogy a 4. pontban hivatkozott megyei programok indikatív forráskerete összesen 450 milliárd forint legyen az 1. mellékletben meghatározott, megyék közötti indikatív megoszlás szerint, 7. egyetért azzal, hogy a várostérség és a megyei jogú város térsége szintjének területi meghatározása a területfejlesztési statisztikai kistérségek alapján történjen, 8. egyetért azzal, hogy a megyei jogú város térségében tervezett fejlesztések illeszkedjenek a megyei jogú város integrált településfejlesztési stratégiájában megfogalmazott fejlesztési irányokhoz, a TOP által meghatározott keretek között, 9. egyetért azzal, hogy a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztésével összefüggő tervezési feladatokat a megyei önkormányzatok végezzék el az érintett települési önkormányzatok bevonásával, a TOP által meghatározott keretek között, 10. egyetért azzal, hogy a megyei jogú városokkal összefüggő programok indikatív forráskerete összesen 220 milliárd forint legyen azzal, hogy ezen összeg megyei jogú városok közötti indikatív megoszlását a 2. melléklet szerint határozza meg, 11. egyetért azzal, hogy a 8. pontban hivatkozott várostérségek és megyei jogú városok térségeit érintő fejlesztések indikatív forráskerete összesen 298,08 milliárd forint legyen azzal, hogy ezen összegnek a várostérségek és a megyei jogú városok térségei közötti indikatív megoszlását a 3. melléklet szerint határozza meg, 12. egyetért azzal, hogy a megyei önkormányzatok a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztése során a 3. mellékletben meghatározott várostérségek és megyei jogú városok térségeinek forráskeretétől a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, valamint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében tíz százalékkal eltérhetnek a 3. mellékletben a várostérségek és megyei jogú városok térségeinek meghatározott forráskereteitől a megye összes forráskeretén belül

Megyei tervezést meghatározó körülmények

A Kormány 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról, valamint a 2014–2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozat módosításáról

95


5.2.

A megyei tervezési folyamat logikája

Az ÁROP-1.2.11/A-2013 kódszámú pályázati konstrukció finanszírozza a megyei tervezést. A pályázatban foglaltakkal összhangban, a megyei tervezési folyamat az alábbi 7 fő feladatkörből áll: 1. megyei szintű helyzetfeltáró dokumentumok elkészítése (2012-ben döntően elkészültek) 2. megyei területfejlesztési koncepció elkészítése (folyamatban van, a legtöbb megyében elfogadás előtt áll) 3. Megyei területfejlesztési program elkészítése (megyei szintű középtávú programok elkészítése) 4. A 2014-2020 közötti uniós programozási időszak tervezését segítő megyei területfejlesztési részdokumentumok elkészítése 5. Partnerség biztosítása 6. Területi koordináció ellátása 7. Uniós forrásból támogatandó megyei projektötletek gyűjtése

1. ábra: a megyei tervezés folyamata (forrás: NTH)


A Heves Megyei Önkormányzat elkészítette a 2014-2020 időszakra vonatkozó megyei területfejlesztési koncepciót (helyzetfeltáró- és javaslattevő munkarész), amely az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció parlamenti elfogadását és a nemzetgazdasági miniszter jóváhagyását követően beterjesztésre kerül a Közgyűlés elé elfogadás céljából. Az uniós tervezés szempontjából a megyei területfejlesztési koncepció fontos funkciója, hogy a sajátos területi igényeket, területi szempontokat megyénként közvetítsék az OP tervező szaktárcák felé. A megyei tervezési folyamat további lépéseinek fő célja, hogy e folyamat végeztével a megyei önkormányzat kijelölje a legfontosabb térségi, TOP-ból és ágazati OP-kból finanszírozható kiemelt területfejlesztési irányait (projektek vagy több projektből álló projektcsomagok), amelyre a TOP esetében ráépülhet a fejlesztési irányok továbbfejlesztése, azaz azok tartalmi kidolgozása, részletezése.

96


A megyei területfejlesztési program elkészítését a 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet szabályozza. Ezen belül a Korm. rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza annak tartalmi követelményeit. A megyei területfejlesztési program stratégiai és operatív részből áll. A két dokumentumrész közötti logikai kapcsolat lényege abban áll, hogy a megyei stratégiai program keretében kijelölésre kerülő megyei stratégiai fejlesztési prioritások alá besorolhatók az operatív szinten kidolgozásra kerülő megyei részdokumentumok fejlesztési projektjavaslatai. A megyei területfejlesztési program magában foglalja a megyei jogú város fejlesztési irányait is. Annak érdekében, hogy a 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet szerinti megyei tervezésmódszertan és az új európai uniós tervezési ciklusra történő megyei tervezési felkészülés összhangban legyen, a Nemzetgazdasági Minisztérium értelmezése alapján a TOP-hoz és ágazati OP-khoz kapcsolódó megyei területfejlesztési részdokumentumok együttesen jelentős részben megfeleltethetők a 218/2009. (X.6.) Korm. rendeletben szabályozott megyei operatív programnak. A megyei területfejlesztési program operatív része a megyei területfejlesztési részdokumentumok felhasználásával, kisebb átalakításával, kiegészítésével elkészíthető. Tehát az elkészítendő megyei területfejlesztési részdokumentumok jelentősen lefedik a megyei operatív programozási feladatot. A legfontosabb megyei területfejlesztési részdokumentumnak a TOP-hoz illeszkedő gazdaságfejlesztési részdokumentum tekinthető, ennek kidolgozását szükséges a lehető legnagyobb részletességgel megtenni. Ennek indoka az, hogy elsősorban a TOP keretében valósulnak meg azok a térségi szintű fejlesztések, amelyek a megye döntési kompetenciájába tartoznak. Ez az operatív program felelős a helyi szintű fejlesztési igények támogatásáért, amelyek kiegészítik a központi szinten megfogalmazott fejlesztési célokat és prioritásokat. A megyei önkormányzatnak a TOP-hoz kapcsolódó megyei területfejlesztési részdokumentum kidolgozásának első lépésében azonosítania kell a térség szempontjából kiemelt jelentőségű, a majdani TOP-ból megvalósítható területfejlesztési részprogramokat, amelyeket a 2014-2020-as programozási időszakban tervez megvalósítani. Fontos alapelv, hogy a TOP-ból finanszírozott megyei területfejlesztési részdokumentum témakörét szűkíteni kell az EU-s beruházási prioritásokhoz illesztett fejlesztési elemekből felépíthető tématerületekre. 1. Megyei gazdaságfejlesztési részdokumentum: A megyei önkormányzatok elsődlegesen a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) megvalósuló fejlesztésekhez készítenek elő megyei szintű gazdaságfejlesztési részprogramokat a TOP tartalmi és forrás keretei között. A Heves Megyei Önkormányzat széles partnerséget biztosítva a megyében található gazdálkodó szervezetek bevonásával térképezi fel a fejlesztési igényeket, melyek a megyei gazdaságfejlesztési részprogram alapjait képezik a 2014-2020-as európai uniós tervezési időszakára.

3. Ágazati Operatív Programokhoz kapcsolódó részdokumentumok: A megyei önkormányzatok feladatai közé tartozik az ágazati operatív programokhoz kapcsolódó részdokumentumok összeállítása.


2. Kistérségi fejlesztési részdokumentum: A megyei területfejlesztési részdokumentum másik meghatározó fejezetét a megyében található kistérségek integrált fejlesztési részprogramjai képezik. A megyék feladata az, hogy minden egyes megyében található kistérség vonatkozásában kijelöljenek 1-1 db integrált kistérségi fejlesztési részprogramot.

97


5.3.

Operatív Programok szerkezete 2014-2020

A Kormány 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozatával döntött a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról. Ennek alapján az operatív programok tématerületeinek indikatív megnevezése: 1. Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) 2. Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) 3. Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP) 4. Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) 5. Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) 6. Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) 7. Koordinációs OP (KOP) 8. Vidékfejlesztési OP (VOP) 9. Magyar Halgazdálkodási OP (MAHOP)

5.4.

Operatív Programok várható forrásallokációja 2014-2020

A Kormány 1322/2013. (VI. 12.) Korm. határozatában döntött a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására irányuló programozási dokumentumok tervezésével kapcsolatos aktuális feladatokról, melyben rögzítésre kerültek az egyes Operatív Programok javasolt forrásmegosztása.

5.5.

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program rövid bemutatása

A TOP fejlesztési irányai I. Térség-specifikus erőforrásokra épülő, azokat gyarapító gazdasági növekedés és foglalkoztatás-bővítés II. Élhető és az üzleti szereplők számára vonzó települések III. Helyi közösségek megerősítése és öngondoskodó képességük javítása


2. ábra: az Operatív Programok várható forrásallokációja (forrás: NTH)

98


A TOP építkezése: dedikált erőforrások a térségileg decentralizált szereplőknek A TOP meghatározott decentralizált tervezési forráskeretet biztosít az egyes megyei önkormányzatok és megyei jogú városok önkormányzatai számára, amelyek megyei, megyei jogú város és kistérségi integrált fejlesztési csomagok kialakítására és megvalósítására adnak lehetőséget. Az egyes megyei és helyi (megyei jogú város és kistérség) fejlesztésekhez a TOP csak egy „menüt” határoz meg, amelynek beavatkozási elemei az egyes területegységek fejlesztési csomagjaiban – meghatározott keretek között – kombinálhatók, specifikus adottságaiknak és kihívásaiknak megfelelően. A TOP tervezésében a megyei önkormányzatoknak kulcsszerepe van: összehangolják a megye területén megvalósuló összes tervezési folyamatot (kistérségieket irányítják is), amely szerepkör kiterjed a végrehajtásra és a nyomon követésre is.

Bizonyos térségtípusoknál, illetve beavatkozás típusoknál kiemelten fontos, hogy a TOP fejlesztései más operatív programok beavatkozásaival összhangban, a szinergia hatások érvényre juttatásával valósuljanak meg, ezek kiemelten az alábbiak: A TOP gazdaságfejlesztési beavatkozásait elsősorban az önkormányzati, illetve többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek által menedzselt fejlesztések képezik. Másik kiemelten fontos megkülönböztető tényező a térségileg integrált jelleg: a helyi (térségi) komplex gazdaságfejlesztési igényekre reagáló, több elemű, kombinált beavatkozások támogatása. Az országos jelentőségű térségi fejlesztési problémák és lehetőségek kezelése nem egyedül a TOP decentralizált fejlesztési csomagjainak felelőssége. E feladatok ágazati forrásokat és koordinációt igényelnek, ezért egyes ágazati operatív programokban is megjelennek. Ennek példája az országos jelentőségű leszakadó térségek (leghátrányosabb helyzetű kistérségek) felzárkóztatása, amellyel a gazdaságfejlesztést és a humán fejlesztéseket megjelenítő ágazati operatív programok (GINOP és EFOP) is foglalkoznak; illetve a növekedési zónák fejlesztése, amely a gazdaságfejlesztési OP (GINOP) egyik fontos iránya. Az országos jelentőségű ágazati fejlesztésekhez természetesen kapcsolódnak és így hozzájárulnak a TOP fejlesztései is. A célcsoportból érinti a városok leromlott lakóterületein élőket a komplex szociális városrehabilitációs beavatkozások révén, a közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések (CLLD) pedig a vidékies térségekben is tartalmaznak a szegénységgel érintett célcsoportok felzárkóztatásához hozzájáruló elemeket. A növekedési zónák fejlesztéséhez az önkormányzati, illetve többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek által menedzselt fejlesztésekkel járul hozzá. Cél a TOP kisebb léptékű, de összehangolt turisztikai fejlesztéseinek a GINOP-ból támogatott országosan kiemelt, nagyléptékű egyedi attrakció-fejlesztésekre, kiemelt termék-programok központi fejlesztéseire, a kiemelt desztináció fejlesztésekre történő „ráfűződése”, a minél komplexebb turisztikai termékcsomagok kialakítása érdekében. Fontos cél, hogy a TOP és VP (Vidékfejlesztési Program) közötti szinergiákat kihasználjuk a helyi gazdaságfejlesztés és a többalapos CLLD-k fejlesztései terén. Az Európa 2020 stratégia által kiemelten a foglalkoztatás, illetve a szegénység és társadalmi kirekesztés területén megfogalmazott célkitűzések megvalósulásához a TOP önálló ESZA (Európai Szociális Alap) prioritás keretében támogatott, a területi szinten eltérő társadalmi problémákra reflektáló differenciált beavatkozásai is hozzájárulnak (helyi, területi alapon szervezett programok által), kiegészítve a GINOP és EFOP (ESZA) keretében támogatott fejlesztéseit. A TOP közösségi közlekedési fejlesztései az IKOP, épületenergetikai fejlesztései pedig a KEHOP beavatkozásaival alkotnak koherens egységet.


A TOP koherenciája más 2014–2020-as uniós fejlesztésekkel

99


TOP intézkedések bemutatása Prioritástengely

forrásallokáció (%)

1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében

32,34

2. Befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása

16,88

3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken

19,4

4. A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése

7,58

5. Közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések

9,04

6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés

12,13

7. Technikai Segítségnyújtás

2,63

Specifikus cél Intézkedés 1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés 1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás2. Térségi szintű, foglalkoztatás-bővítési célú turizmusfejlesztés orientált gazdaságfejlesztés 3. Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés 2. Helyi érdekű kis- és 4. Térségi kísérleti fejlesztések középvállakozások fejlesztési 5. Megyei alternatív befektetés- és beruházásösztönzés, projektelőkészítés, mar-keting 3. A foglalkoztatás és az életminőség 6. A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi javítása családbarát, munkába állást napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgálta-tások segítő intézmények, közszolgáltatások minőségének fejlesztése fejlesztése 1. Vonzó, biztonságos és funkciógazdag települési környezet létrehozása, ideértve a barnamezős területek többfunkciós hasznosítását 1. A települési környezet integrált és környezettudatos megújítása 2. Települési környezeti állapot javítása 2. Belterületen fekvő barnamezős területek rehabilitációja 3. Kisléptékű települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések 1. Környezetbarát közlekedési 1. Alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó stratégiák támogatása rendszerek bevezetése és a fenntartható 2. Kisléptékű közlekedési fejlesztések 3. A települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben, önkormány-zati tulajdonú, közfeladatokat ellátó intézményekben és az önkormányzati bérlakásokban az 2. Települési energiahatékonyság energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználás támogatása növelése 4. Térségi és helyi léptékű energetikai potenciál kiaknázására épülő komplex fejlesztési programok 1. A társadalmi befogadást és az 1. Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése esélyegyenlőséget, valamint az életminő-séget segítő helyi szinten 2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése elérhető önkormányzati 3. Térségi és helyi közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúra-fejlesztés 3. A leromlott városi területeken mélyszegénységben élő családok, romák valamint szegregált élethelyzetben élő marginalizált csoportok fenntartható 5. Szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott városrészek rehabilitációja társadalmi és területi integrációja, a biztonság és a társadalmi befogadás erősítése 1. Város-vidék együttműködést és a 1. Közösségi szinten irányított helyi gazdaságfejlesztés városok közösségvezérelt fejlesztését 2. Helyi kapcsolódó közösségi terek és szolgáltatások fejlesztése 1. A foglalkoztathatóság javítása és a 1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó helyben, a helyi és térségi gazdasági programok támogatásával szereplők által foglalkoztatottak 2. A munkavállalók készségeinek és a helyi gazdaság potenciális igényeinek közelítése számának növelése 3. A helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése 4. Megyei és helyi speciális közösségfejlesztést és társadalmi befogadást támogató 2. Társadalmi befogadás erősítése és a fejlesztési programok szegénység elleni megyei és helyi 5. A helyi szerveződések elősegítése (civil szervezetek) – a civil szervezetek és a kezdeményezések támogatása település/térség közintézményei, valamint a helyi lakosok közötti kapcsolat erősítése 3. Város-vidék együttműködésen alapuló és a városok közösségvezérelt 6. Helyi foglalkoztatást, munkába állást és családokat segítő programok és programalapú fejlesztését szolgáló közszolgáltatás- és fejlesztések közösségfejlesztés 1. Program végrehajtási feladatok támogatása 2. Térségi projektgenerálási és -fejlesztési feladatok támogatása 3. Programkommunikációs és partnerségi feladatok támogatása 4. Programértékelési és egyéb előkészítési feladatok támogatása 5. Projektfejlesztési, gazdasági információszolgáltatási és tervezési környezet fejlesztése

A Heves megyére jutó TOP források kedvezményezett szerinti forrásmegoszlása a 1831/2013 (XI.14.) korm.határozat szerint:

kedvezményezett Heves Megyei Önkormányzat Eger Megyei Jogú Város Kistérségek összesen

forrás (mó Ft) 19 951,6 6 300,6 15 322,3


A TOP forrásmegoszlása

100


5.6.

A területfejlesztési partnerek fejlesztési elképzelésének megismerése

A megyei programozás során kiemelt figyelmet kell fordítani az elkövetkező hét év forrásfelhasználásának megyei igényeknek megfelelő fókuszálására, a források időbeli ütemezésének tervezésére, valamint a lehetséges partnerek beazonosítására. Ebből adódóan a Heves Megyei Önkormányzat 2013 októberében projektgyűjtést végzett három témakör köré csoportosítva: gazdaságfejlesztés, kistérségi fejlesztések és ágazati Operatív Programokhoz köthető fejlesztések. Közvetlenül 961 partner megkeresése történt, ezen belül 841 gazdálkodó szervezet illetve 120 települési önkormányzat. A tervezői munka egyik kiinduló pontját jelentette azon gazdasági szereplők feltérképezése, amelyek tevékenységükhöz kapcsolódóan fejlesztési projektekkel, projektötletekkel rendelkeznek. Annak érdekében, hogy a megye gazdasági szereplőinek fejlesztési elképzelései a tervezési munkához rendelkezésre álljanak a megyei önkormányzat projektgyűjtő kérdőívet állított össze külön a TOP gazdaságfejlesztési tématerületeihez és külön az egyes ágazati operatív programokhoz kapcsolódó fejlesztési elképzelések megismerése érdekében. A TOP-hoz kapcsolódó gazdaságfejlesztési elképzelések felmérése kapcsán a projektgyűjtő kérdőív több, mint 700 gazdasági társaságnak, vállalkozásnak került elektronikusan kiküldésre köztük Heves megye foglalkoztatási és adózási szempontból vezetőnek számító un. „TOP 50” cégének is. Az egyes ágazati operatív programokhoz illeszkedő megyei fejlesztési igények megismerése érdekében a vonatkozó projektgyűjtő adatlap közel 120 a megyei területfejlesztésben potenciálisan érintett szervezet számára került kiküldésre. A megcélzott területfejlesztési partneri körbe tartoztak a megye meghatározó vállalkozási mellett a kamarák, az ipari parkok, a felsőoktatási intézmények, nemzeti parkok, valamint a korábbi tervezői munka során is együttműködő, a területfejlesztésben érintett megyei szervezetek. Mindkét projektgyűjtésre jellemző, hogy a fejlesztési elképzelések bemutatására vonatkozó adatszolgáltatás visszafogottnak mondható, annak ellenére, hogy a kért határidőt megelőzően direkt telefonos figyelemfelhívásra is sor került, illetve felhívás jelent meg a megyei területfejlesztési kiadványban, valamint a megyei önkormányzat honlapján is. Gazdaságfejlesztési témakörben csupán 17, míg az ágazati projektgyűjtés során 32 partner adott érdemi választ a megkeresésre.

A kistérségi projektgyűjtés során a települési önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek minél pontosabb megismerése volt a cél, melynek érdekében a Heves Megyei Önkormányzat megbízottai minden települést személyesen kerestek fel és szükség szerint tanácsadással segítették a projektek, projektötletek megfogalmazását és intézkedésekhez történő azonosítását. Mivel a TOP egyes gazdaságfejlesztési intézkedéseinek tervezett kedvezményezettei is a települési önkormányzatok, így a projektgyűjtés – a kistérségi tématerületeken túl – ezekre a területekre is kiterjedt. A projektgyűjtés nem terjedt ki Eger Megyei Jogú Városra, mert az MJV-k külön tervezési tevékenység során határozzák meg fejlesztési csomagjaikat. A kistérségi tématerületekre vonatkozóan 1229 projektelképzelés került azonosításra, több mint 156 milliárd forint összegben. A megkeresett 120 települési önkormányzat mindegyike megjelölte a 2014-2020 időszakra vonatkozó projektötleteit, melyek főként a közlekedési fejlesztések, a települési környezet megújítása és az önkormányzati létesítmények energetikai korszerűsítése témakörébe tartoznak.


A beérkezett fejlesztési igények feldolgozása alapján gazdaságfejlesztési témakörben 172 projektötlet, ágazati témakörben 325 db projektötlet érkezett. A projektek/projektötletek kidolgozottsága széles skálán mozog, hiszen a listában az ötlettől a megvalósíthatósági tanulmánnyal/üzleti tervvel és a szükséges műszaki tervdokumentációval rendelkező projektek egyaránt megtalálhatóak. A beérkezett adatok feldolgozása során természetesen az országos tervezési folyamat előrehaladásával formálódó operatív programok lehatárolásának megfelelően a projektjavaslatok besorolását is folyamatosan aktualizálni kell. A beérkezett projektjavaslatok tématerületek alapján jellemzően a turizmusfejlesztés és a foglakoztatás-orientált gazdaságfejlesztés területére koncentrálnak.

101


5.7.

A 2007-2013 tervezési időszak forrásfelhasználásának tapasztalatai

A 2007-2013 között Heves megyében támogatott projektek és Heves megye fejlesztési koncepciójában rögzített célkitűzések tematikus összefüggéseinek értékelése, vizsgálata A Heves megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) dokumentum koncepcionális részében meghatározott célrendszert követve az Új Széchenyi Terv keretében a 2007-2013-as időszak megvalósult vagy támogatott fejlesztési között az alábbi tematikus összefüggések állnak fenn. A. Területi fókuszú célkitűzések 1.) Hatvan-Gyöngyös-Eger „gazdasági tengely” erősítése Heves megyét kelet-nyugati irányban átszelő Hatvan-Gyöngyös-Eger „gazdasági tengelyhez” tartozó kistérségek gazdasági súlya meghatározó. A lakosok 68,6 %-a él a hozzájuk tartozó településeken. A három kistérségben működik a megyei összes befektetett saját tőke 90 %-a és ezzel összefüggésben itt realizálódik a hozzáadott érték 89,7 %-a is. A koncepció azonban ehhez a három kistérség által alkotott „tengelyhez” kapcsolja KálKápolna-Kompolt térségét is, valamit az Eger-Füzesabony településláncolat tagjait. A „gazdasági tengely” mentén letelepedett exportképes multinacionális és hazai cégeknek (pl. ZF Hungária Kft., Robert Bosch Kft., SBS Szerelő Javító és Szolgáltató Kft., Sanatmetal Kft., Detki Keksz Kft., HESI Kft, stb.) kulcsszerepet kell játszaniuk az innovációs együttműködésekben és törekedni kell a helyi kis- és középvállalatok innovációs tevékenységének beindítására, vagy a már meglévő továbbfejlesztésére. Kiemelkedő a turizmus jelentősége. A térség kiemelkedő desztinációja Eger. Különösen fontos feladat a gyógyvizeinkre épített egészségipar pozicionálása, felhasználva a rendelkezésre álló gyógy tényezőket a mozgásszervi- és érbetegségek rehabilitációjában. Az idegenforgalom számára a Mátra – mint hazánk legmagasabb hegysége – által nyújtott üdülési-rekreációs lehetőség értékelhető kedvezőnek.

-

Exportképes multinacionális cégek és hazai KKV-k innovációs törekvéseinek és kapacitásának ösztönzése; Innovatív iparágak támogatása, letelepedésének ösztönzése; Innovációs potenciál és –klaszter fejlesztése; Hazai és helyi beszállítói együttműködések, partnerhálózati rendszerek kiszélesítése; Logisztikai és ipari parkok terület és szolgáltatásfejlesztése; Elméleti kutatások gyakorlati termelésbe való „becsatornázása”; A természetes gyógytényezőkre (pl. gyógyvíz, mofetta) alapozott egészségipar minőségi fejlesztése Egyedi természeti adottságokra, kulturális értékekre, borászatra alapozott turisztikai fejlesztések támogatása; Helyi és térségi kerékpárutak fejlesztése.

-

A 2007-2013-as időszak kapcsolódó intézkedései pedig az alábbiak: -

ÉMOP-1.1. Regionálisan kiegyensúlyozott, térségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése ÉMOP-1.2. Klaszterek, vállalati együttműködések kialakítása, fejlesztése


A gazdaságfejlesztési programok a gazdasági tengelyen belül inkább Gyöngyös Hatvan térségére koncentrálódnak. Az Asia Food Kft (Verpelét) és a B.Braun Medical Kft (Gyöngyös) 1 milliárd forintot meghaladó összköltséggel hajtott végre fejlesztést. Ezen a területen élénk az ipari terület és inkubátor hálózat fejlesztése valamint a K+F tevékenységet ellátó vállalatok aktivitása. Ebben nagy szerepet játszik a Károly Róbert Főiskola jelenléte, innovatív kutatási tevékenysége. A gazdasági tengely mentén működő szinte valamennyi hazai tulajdonú Kft. sikeresen pályázott termelő kapacitásainak megújítására, bővítésére. A vizsgált területre irányuló közel 6,9 milliárd forint támogatással 14,4 milliárd forint összegű fejlesztések valósulnak meg. A támogatott projektek áttekintése után megállapíthatjuk, hogy a Heves megyei fejlesztési koncepció ezen stratégiai céljának megvalósítására javasolt alábbi intézkedések illeszkednek az elmúlt időszakban megvalósultakhoz, így ezen eredményekre lehet támaszkodni:

102


-

ÉMOP-1.3. A régió innovációs potenciáljának fejlesztése innovatív start-up cégek létrehozásával ÉMOP-2.1. Turisztikai attrakciók fejlesztése ÉMOP-2.2. Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik fejlesztése ÉMOP-3.1. Integrált szociális jellegű városrehabilitáció

2.) Az Észak-hevesi térség természetközpontú fejlesztése A fejlődés a magterületeként szolgáló térségi központok (Pétervására, Bélapátfalva) megerősítésével, az ott elérhető szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztésével indulhat meg leghatékonyabban és leggyorsabban. A térség gazdasága inkább ipari, turisztikai központú, kiegészülve gyenge mezőgazdálkodó szervezetekral. A jövőbeni fejlesztések célja, hogy a gazdaság arányait tekintve kiegyenlítettebb legyen és új munkahelyek létrehozásával biztosítsák a térségben élők megélhetőségi lehetőségeinek javulását, különösen – a helyi igényekhez igazodva – a szolgáltató ágazat, az erdőgazdálkodás szerepének erősödésével. Az Északhevesi térség turisztikai potenciállal rendelkező területei számára kitörési pont, a természeti adottságok vonzerővé fejlesztése és ezzel összhangban a fogadókapacitás elemeinek kiépítése. A gazdaságfejlesztés területén a megvalósult 11 db támogatott egymilliárd forint összértéket éppen meghaladó projekt csak jelzést tud adni, hogy a könnyűipar – fa, bútor, textil – lehet egy lehetséges fejlesztési irány. A turisztikai fejlesztések keretében 2,3 milliárd forint támogatással 3,6 milliárd forint összegű fejlesztés valósul meg, és valószínűsíthető, hogy a bükkszéki strandra és a szilvásváradi kisvasútra fordított összegek növelik a térség turisztikai vonzerejét. A településfejlesztési programok keretében 16 településen jelentősen koncentrálva folytak fejlesztések. A források nagy részét vízrendezésre, csapadékvíz elvezetésre, vízvédelmi rendszerekre illetve útfelújításra fordították. A Pétervásárán megvalósult szociális város rehabilitáció összköltsége a 10%-át teszi ki a két kistérségben településfejlesztési projektek összköltségének. A támogatott projektek áttekintése után megállapíthatjuk, hogy a Heves megyei Területfejlesztési Koncepció stratégiai céljának megvalósításához elsősorban a gyógyturizmus és fürdőkultúra további fejlődési lehetőségeinek elősegítése intézkedési javaslat kapcsolható. A 2007-2013-as időszak leginkább kapcsolódó intézkedései a következők: ÉMOP-3.1. Integrált szociális jellegű városrehabilitáció (település-rehabilitáció) ÉMOP-3.2. Település és környezetének fejlesztése ÉMOP-2.1. Turisztikai attrakciók fejlesztése ÉMOP-5.1. Kistérségi központok közúti, illetve tömegközlekedéssel való elérhetőségek feltételeinek megteremtése és javítása.

3.) Dél-Heves és a Tisza-tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése Dél-Heves, jelentős társadalmi, gazdasági, környezeti válságoktól sújtott térség. Fekvése, elérhetősége viszonylag kedvező, hiszen sem Budapesttől, sem pedig az M3-as autópályától nincs túlságosan messze és két vasútvonal is érinti. A térség egyik legjelentősebb védett természeti értéke a szikes növénytársulásáról és gazdag állatvilágáról híres Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet. A védett területek közötti összeköttetés, a biológiai sokféleség megőrzése, valamint az állat- és növényfajok vándorlásának biztosítása érdekében szükséges. A térség legfőbb idegenforgalmi vonzereje a Tisza-tó. A térség több olyan adottsággal is rendelkezik, melyek a turisztikai kereslet legújabb irányzataihoz kapcsolódnak. Páratlan természeti kincseire alapozva cél egy kiegyensúlyozott, egyedi arculatú ökoturisztikai fejlesztés összhangban a természeti-, környezeti terhelhetőségnek megfelelő aktív turizmus fejlesztésével.


-

103


Helyi szinten leghatékonyabb megoldás a több potenciál illetve tevékenység turisztikai kínálati csomaggá szervezése, mint például a kirándulás és természetjárás a vidéki gazdálkodással és a helyi gazdaságok termékeinek eladásával, vagy az evezés és kenuzás a kerékpározással és a lovaglással, ökoturizmussal, kulturális fesztiválokkal, stb. történő összekapcsolása. Gazdaságfejlesztés prioritáson belül viszonylag nagyszámú – 18 db – pályázat kapott támogatást, mely keretében közel 4 milliárd forint összegben valósulnak meg fejlesztések. Ezen fejlesztések jellemzője a területi koncentráció – Heves és Erdőtelek – és a megújuló energia- és környezetipar átlagot meghaladó jelenléte. Ipari területek fejlesztése, valamint a szabad vállalkozási zóna-ösztönző rendszere a KKV-k betelepítését ösztönzi. Turisztika területén három támogatott, attrakció van Tiszanánán, melyek 170 millió forint fejlesztési összege elenyésző a többi térségéhez. Amennyiben Poroszlót is figyelembe vesszük a 2 db támogatott projektjével (kerékpárút ill. Ökocentrum) akkor is a meg kell állapítani, hogy a Tisza tó turisztikai jelentőségénél alacsonyabb részesedéssel bír a megye idegenforgalmi fejlesztési támogatási rendszerében. A településfejlesztés 19 db pályázata sokszínűséget mutat. A 3,2 milliárd forint összköltséget azonban jelentősen befolyásolja a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 2 db ÉMOP-os beruházása, melyhez további négy KEOPból támogatott beruházás kapcsolódik. Ez utóbbiak közül ki kell emelni a mintegy 6,6 milliárd forintos Komplex Tisza-tó projektet. A támogatott projektek áttekintése után megállapíthatjuk, hogy a Heves megyei fejlesztési koncepció ezen stratégiai céljának megvalósítására javasolt alábbi intézkedése illeszkednek az elmúlt időszakban megvalósultakhoz, így ezen eredményekre lehet támaszkodni: -

Hevesi Ipari Park "tartalommal" való megtöltése; -A gazdag nap-, szél- és geotermikus, valamint biomassza energia potenciál kiaknázása; -A foglalkoztatási helyzet javítása érdekében működőképes gazdaság kialakítása, a mezőgazdasági feldolgozóipar fejlesztése és szociális gazdaság kialakítása, önellátó társadalom kialakításának ösztönzése; - A táji és települési környezet javítása; -Integrált vízgazdálkodási infrastruktúra fejlesztés, vízkészlet gazdálkodáson alapuló fenntartható táji rendszerek kialakítása; Turisztikai desztinációk stratégiájának összehangolása; A kerékpárutak, -pihenők, -kölcsönzők, -tárolók építése, fejlesztése; A sport- és személyhajók kikötési lehetőségeinek fejlesztése.

-

ÉMOP-2.1. Turisztikai attrakciók fejlesztése ÉMOP-3.1. Integrált szociális jellegű városrehabilitáció (település-rehabilitáció) ÉMOP-3.2. Település és környezetének fejlesztése KEOP 7.2.2.1 Komplex vízvédelmi beruházások KÖZOP 3.5.0 Térségi elérhetőség javítása (két, a 31-es főút Heves megyei szakaszát érintő projekt).

B. Stratégiai célkitűzések 4.) Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés Heves megye 2014-2020-as tervezési időszakára vonatkozóan stratégiai célként fogalmazódott meg a kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés – a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés jegyében – mely a megye főbb húzóágazatainak fejlesztését tűzte ki célul. A megye - gazdasági, foglalkoztatottsági és értékteremtő fejlődése érdekében - fő adottságait kiemelten az energiatermelés, gépipar, feldolgozóipar, élelmiszeripar, valamint a turizmus támogatása jelenti, hiszen a termelőágazatok mellett tovább nő a turizmus és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások aránya a hozzáadott érték növekedésében.


A 2007-2013-as időszak jellemzően kapcsolódó intézkedései a következők:

104


- Élelmiszeripar kapacitás- és minőségfejlesztése Viszonylag csekély számú - 4 db -, de összegében jelenetős élelmiszeripari beruházás valósult meg. Biztató egyúttal, hogy az Eszterházy Főiskola keretében két klaszter is ösztöni az élelmiszergazdaság szereplőinek összefogását (Borászati ill. Egerfood Élelmiszerbiztonsági és Technológiafejlesztési Klaszter). - Energetikai szerkezetváltás a klímavédelem és az energiaimport függőség csökkentése érdekében Öt vállalkozás fejleszt közvetlenül megújuló energiához kapcsolódva, mely közül kettő napelem gyártást tervez. Ezen a területen is tevékenykedik két klaszter (Clusterhome és SKC-Solution). Gépipar fejlesztése, versenyképességének fokozása A gazdaságfejlesztést támogató program nyomán 11 db ipari park és inkubátorház fejlesztés valósult, valósul meg. Sokszínűségében harmonikus megye, mint turisztikai desztináció pozícionálása A turisztikai támogatások segítségével közel 36 milliárd forint összegű beruházás valósul meg. Legjelentősebb a 14 db szálloda korszerűsítése, építése, szolgáltatásinak bővítése. 8 db TDM szervezet jött létre támogatások nyomán. A fejlesztési források jó része turisztikai attrakciók fejlesztésére irányult, azonban ezek vonzóképessége nem közelíti meg a szükségest. A fürdő és gyógyfürdők fejlesztésénél a jövőben a fenntarthatóság kérdésével erőteljesebben kell foglalkozni. KKV szektor versenyképességének növelése Az ÉMOP-ban két konstrukció támogatja közvetlenül a versenyképesség javítását. A Széchenyi Tőkealap (SZTA) forrásbiztosítással, a Vállalati Tanácsadás kedvezményes szakértői támogatással. Az SZTA-ra a megyéből még nem pályázott KKV, míg a vállalati tanácsadást 28 db vett igénybe. 5.) Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum A célkitűzést az ÉMOP közvetlenül nem támogatja. Források elsősorban az EMVA biztosított. Kapcsolód intézkedésként a ÉMOP 3.1.3 Vidékfejlesztési programot kiegészítő településfejlesztés említhető meg, melynek keretében számos település valósított meg kisléptékű fejlesztéseket (részletesebben az elemzés utolsó fejezetében). 6.) Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom

-

TÁMOP 2.1.3.A Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások számára; TÁMOP 3.2.11 Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása; TÁMOP 3.3.5/A Tanoda programok támogatása; TÁMOP 5.3.1-C "Első lépés" - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai; TÁMOP 6.1.2/A Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok.


A célkitűzést az ÉMOP közvetlenül nem támogatja. A TÁMOP ugyanakkor jelentős forrásokat mozgósított az érintett témákban:

105


7.) Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet Az elérhetőség feltételeinek javítása Az ÉMOP keretében – más támogatási programoktól történő lehatárolás biztosítása érdekében – csak a négy és öt számjegyű utak és a belterületi kerékpárút támogatható, illetve a közösségi közlekedés szolgáltatás fejlesztése. Heves megye területén eddig 16 db úton történt felújítás, 79,6 km hosszon. Környezeti beruházások ösztönzése, stratégiai erőforrások védelme Településfejlesztési prioritás keretében települési szennyvíz, belvíz és csapadékvíz elvezetések megvalósítása kapott támogatást. A legjelentősebben csapadékvíz elvezetési, árvízvédelmet szolgálók voltak, ahol a megvalósult 50 db projekt költsége egyenként 40-600 millió Ft között mozgott. Fenntartható település- és térszerkezet A célok eléréséhez olyan integrált városfejlesztési politikára van szükség, melynek során figyelembe veszik a környező települések elképzeléseit is, folyamatos a kapcsolattartás a lakossággal, a civil szervezetekkel és gazdasági szereplőkkel. Ennek érdekében Integrált Városfejlesztési Stratégiák mentén kerültek kialakításra a funkcióbővítő és szociális városrehabilitációs fejlesztési területek. A megyei jogú Eger városa fejlesztésére kiemelt fejlesztési források biztosításával több, mint 4 milliárd forint összegben valósul meg. Ezen túl minden kistérségi központi város fejlesztése mellett Kisköre és Lőrinci is végrehajtott település rehabilitációs programot. Ezen kívül 2013 tavaszán az ÉMOP-3.1.1/C-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése felhívás keretében elkezdődött a megyei jogú városok városfejlesztési elképzeléseinek előkészítése. Jelentőségét az adja, hogy a készülő közösségi rendelettervezetek a városokat külön említik és forrásokat biztosítanak a fejlesztési elképzeléseik megvalósításához (Integrált Területi Beruházás ITB/ITI, ERFA rendelettervezet szerinti városfejlesztési platform, stb.). A Heves megye készülő fejlesztési koncepciójában rögzített célkitűzésekhez illeszkedő nem támogatott projektek A Heves megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) dokumentum koncepcionális részében meghatározott célrendszert követve az Új Széchenyi Terv keretében a 2007-2013-as időszak nem támogatott fejlesztési között az alábbi tematikus összefüggések állnak fenn. C. Területi fókuszú célkitűzések

A fent összegzően bemutatott célok figyelembe vételével a térségből beérkezett nem támogatott projektek jellemző céljait az alábbiak szerint mutathatjuk be. A gazdaságfejlesztési célú pályázatok közül 20 db nem került támogatásra. A nem támogatottak között nem lehet markáns ágazati jelenlétet megállapítani. A kisszámú elutasított pályázat többsége jogosultsági kritériumok miatt (nem támogatható tevékenység, nem KKV kategória) került ki a kedvezményezettek közül. A turisztikai célú fejlesztésekre beérkezett pályázatok közül 98 db nem került támogatásra. Legaktívabbak az Eger városból pályázók voltak. Területi koncentráció is egyértelmű volt, mert Eger mellett a fejlesztések Gyöngyös (Mátra), Demjén, Egerszalók, Poroszló területein tervezték megvalósítani. Jellemzően turisztikai szolgáltatásokat és kisléptékű attrakciókat terveztek. A településfejlesztés támogatására beérkezett nagyszámú pályázat közül 106 db került elutasításra. A városok mellett a jelentősebb települések pályáztak. Az elutasított pályázatok támogatásával döntő részben belterületi utak – beleértve a kerékpár utakat is - és járdák építését, felújítását tervezték az önkormányzatok.


1.) Hatvan-Gyöngyös-Eger „gazdasági tengely” erősítése

106


2.) Az Észak-hevesi térség természetközpontú fejlesztése Gazdaságfejlesztési célú 6 db nem támogatott projekt között egy jelentős volt, mely a siroki lőszergyártási hagyományokra építve jelentős fejlesztést hajtott volna végre, de jogosultsági problémák miatt nem kaphatott támogatást. A turisztikai kiírásokra beérkezett pályázatok közül 27 db nem kapott támogatást. Ami jellemző, hogy sok az ökoturisztikai célú fejlesztési elképzelés és a pályázók köre is változatos (önkormányzat, KKV, egyesület, Bükki Nemzeti Park, Északerdő Zrt.). Településfejlesztésre 2 milliárd forint támogatási igényt nyújtott be 40 db önkormányzat. A pályázati célok szinte kizárólag belterületi út felújításra irányultak. 3.) Dél-Heves és a Tisza-tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése Gazdaságcélú fejlesztésre összesen 6 db pályázat érkezett, ha a Füzesabonyi kistérség területén lévő Poroszló és Sarud településeket is figyelembe vesszük. Jellemző, hogy ezek közül 3 darabot Tarnabod településen kívántak fejleszteni, mely az M3-as autópályához közel van. Turizmusfejlesztésre beérkezett 18 db támogatásra nem került pályázat Sarud és Poroszló figyelembe vételével. A fejlesztések közül három irányult csak szállásférőhely bővítésre (kempinget is figyelembe véve), a többi vonzerő növelést és szolgáltatás fejlesztést célzott. A két önkormányzati fejlesztés a helyi kulturális értékek turisztikai célú bemutatását célozta. A viszonylag kevés számú településfejlesztési pályázat egyrészt komplex település-fejlesztést, rehabilitációt céloz, másrészt a térségben méltán fontos szennyvízelvezetést helyezi előtérbe. D. Stratégiai célkitűzések 4.) Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés

A turizmus területén jelentős számba vannak olyan kisléptékű szolgáltatási és attrakciós fejlesztési javaslatok a megye északi és déli területeiről, melyek egybevágnak mind a kitörési pontnál, mind a területi céloknál megfogalmazottakkal. Szükséges lenne azonban a TDM szervezetek megerősítése, hogy ne csak az együttműködés, a térségi kommunikáció területén erősítsék tevékenységüket, hanem a turizmus szolgáltató vállalkozásinak közvetlen üzleti tanácsadással tegyék lehetővé sikeres pályázat elkészítését. Az érdekelt önkormányzatok pedig az Integrált Településfejlesztési Stratégiájuk elemeként konkretizálják turisztikai vonzóképességük növeléséhez szükséges fejlesztési feladataikat. 5.) Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum A célkitűzést az ÉMOP közvetlenül nem támogatja. Források elsősorban az EMVA biztosított. Kapcsolód intézkedésként a ÉMOP 3.1.3 Vidékfejlesztési programot kiegészítő településfejlesztés említhető meg. Bár országos viszonylatban jelentős forrás állt rendelkezésre az intézkedés keretén belül, az aprófalvas szerkezetnek köszönhetően nagyon sok település pályázott, jelentősen meghaladta a támogatási igény a rendelkezésre álló forrásokat. A nem támogatott projektek jellemzően belterületi útfejlesztésre fókuszáltak.


A nem támogatott projektek döntő része 2010 előtti, ezért a megváltozott gazdasági körülmények miatt vagy lemondtak róluk, vagy átalakítva megvalósításra került. Két olyan jelentős projekt van azonban, amely jogosultsági kritérium miatt nem kaphatott támogatást. Egy, a már említett lőszergyártás fejlesztése, másik egy hatvani logisztikai jellegű fejlesztés.

107


6.) Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom A célkitűzést az ÉMOP közvetlenül nem támogatja. A nagyszámú, kisebb pályázatot befogadó operatív programok (pl. TÁMOP utódja esetében) esetében a jövőben szükség lehet egy előzetes szelekciós eljárásra, hogy az egyébként fontos fejlesztési célokat képviselő szervezetek (pl. civil szervezetek) erőforrásaikat a projektek megvalósítására fordíthassák. 7.) Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet Az elérhetőség feltételeinek javítása A TOP keretében várhatóan alsóbbrendű külterületi utak felújítása nem lesz támogatható. A belterületi kerékpárút, illetve a közösségi közlekedés szolgáltatás fejlesztése azonban továbbra is kaphat támogatást. Tekintettel, hogy a közösségi közlekedést állami szolgáltatás keretében biztosítják a megyében, ezért igények megfogalmazására van lehetőség. A négy és öt számjegyű utak felújítására a 2007-2013 között rendelkezésre álló forrásokat meghaladó mértékben mutatkozott igény. Az elsősorban kiemelt projektek rendszerében megvalósult fejlesztések mellett tehát több projektjavaslat nem valósult meg. Tekintve, hogy útfejlesztésekre 2014-2020 között csak integrált módon valósulhat meg, a megvalósult fejlesztéseket is elemezve lehet a mindenképpen megvalósítandó fejlesztéseket is megfogalmazni. A jövőbeli fejlesztések mellett tehát a megvalósult gazdaságfejlesztési, valamint közlekedésfejlesztési tevékenységeket is figyelembe kell venni. Környezeti beruházások ösztönzése, stratégiai erőforrások védelme A települési szennyvíz, belvíz és csapadékvíz elvezetések megvalósítása, a környezeti katasztrófák megelőzése prioritást élvez, szükséges megyei szinten illetve a vízgyűjtő területenként komplex fejlesztési programokat kidolgozni. Ezekhez segítséget nyújthatnak a nem támogatott projektek között lévő térségi vízrendezési, tározóépítési projektek és azok dokumentációi. Fenntartható település- és térszerkezet A célok eléréséhez olyan integrált városfejlesztési politikára van szükség, melynek során figyelembe veszik a környező települések elképzeléseit is, folyamatos a kapcsolattartás a lakossággal, a civil szervezetekkel és gazdasági szereplőkkel. A folyamatban lévő Integrált Településfejlesztési Stratégiák kialakítása során az eddigi fejlesztésekhez kapcsolódó szinergikus elemekre kell a hangsúlyt helyezni. A funkcióbővítő- és szociális város /település rehabilitációs fejlesztési területek kialakítása és a célok meghatározásánál a tematikus célokat is figyelembe kell venni.

108


6. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó részdokumentumok 6.1.

Gazdaságfejlesztési részdokumentum

A részprogram általános logikájának bemutatása Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója a megye fejlesztésének 2030-as jövőképét, azaz fő hosszú távú célját az alábbiak megteremtésében fogalmazza meg: „Heves megye a megfelelően képzett és képezhető humán tőkére támaszkodó, innováció-orientált, versenyképes és kiszámíthatóan fejlődő gazdaságával, természeti erőforrásainak fenntartható használatával és társadalmi erőforrásainak folyamatos fejlesztésével, munkahelyek teremtésével és egyre javuló közbiztonságával 2030-ra a nemzetgazdaság fontos szereplőjévé válik.” Ennek a jövőképnek az elérését megvalósító program szlogenszerűen az alábbi módon fogalmazható meg: HEVES MEGYE MAGYARORSZÁG HARMONIKUSAN FEJLŐDŐ, ÉLHETŐ MEGYÉJE. A fentiekben megfogalmazott jövőkép megvalósítása érdekében az alábbi három átfogó cél, illetve a stratégiai célok szintjén négy komplex és ezek területileg differenciált megvalósításához kapcsolódva három területi cél fogalmazható meg a megye számára 2014-2020-ra vonatkozóan:

1.) Komplex, integrált foglalkozás-intenzív gazdaság 2.) Produktív, képzett, a környezetével harmóniában élni képes társadalom 3.) Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet Stratégiai célok: Területi célok: 1.) Hatvan-Gyöngyös-Eger „gazdasági tengely” erősítése 2.) Az Észak-hevesi térség természetközpontú fejlesztése 3.) Dél-Heves és a Tisza-tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése Komplex célok: 4.) Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés 5.) Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum 6.) Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom 7.) Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet A gazdaságfejlesztési részprogram kialakítása során arra törekedtünk, hogy a Heves megye által megfogalmazott hosszú és középtávú célok megvalósulását a tervbe vett beavatkozások minél teljesebb mértékben támogassák. A gazdaságfejlesztési részprogram a következő projektcsomagokat foglalja magába: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Megyei turizmusfejlesztési projektcsomag Megyei élelmiszer - feldolgozóipar fejlesztési projektcsomag Üzleti környezet fejlesztése projektcsomag Helyi gazdaságfejlesztés alternatív megoldásokkal projektcsomag Megyei foglalkoztatást segítő és életminőséget javító projektcsomag A munkaerőpiacra való visszatérést szolgáló fejlesztések a gyermeknevelést végző intézményekben projektcsomag

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó részdokumentumok

Átfogó célok:

109


Az egyes projektcsomagok megvalósítása a következők szerint járul hozzá a stratégiai célok megvalósulásához:

1.) Hatvan-Gyöngyös-Eger „gazdasági tengely” erősítése

2.) Az Észak-hevesi térség természetközpontú fejlesztése

3.) Dél-Heves és a Tisza-tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése

4.) Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés

Kapcsolódó projektcsomag és a kapcsolódás erőssége Erős kapcsolódás: - Üzleti környezet fejlesztése projektcsomag - Megyei turizmusfejlesztési projektcsomag Közvetett kapcsolódás: - Megyei élelmiszer - feldolgozóipar fejlesztési projektcsomag - A munkaerőpiacra való visszatérést szolgáló fejlesztések a gyermeknevelést végző intézményekben projektcsomag Erős kapcsolódás: - Megyei turizmusfejlesztési projektcsomag - Helyi gazdaságfejlesztés alternatív megoldásokkal projektcsomag - Megyei foglalkoztatást segítő és életminőséget javító projektcsomag Közvetett kapcsolódás: - Megyei élelmiszer - feldolgozóipar fejlesztési projektcsomag - Üzleti környezet fejlesztése projektcsomag - A munkaerőpiacra való visszatérést szolgáló fejlesztések a gyermeknevelést végző intézményekben projektcsomag Erős kapcsolódás: - Megyei turizmusfejlesztési projektcsomag - Helyi gazdaságfejlesztés alternatív megoldásokkal projektcsomag - Megyei foglalkoztatást segítő és életminőséget javító projektcsomag Közvetett kapcsolódás: - Megyei élelmiszer - feldolgozóipar fejlesztési projektcsomag - Üzleti környezet fejlesztése projektcsomag - A munkaerőpiacra való visszatérést szolgáló fejlesztések a gyermeknevelést végző intézményekben projektcsomag Erős kapcsolódás: - Üzleti környezet fejlesztése projektcsomag

Közvetett kapcsolódás: - Megyei foglalkoztatást segítő és életminőséget javító projektcsomag - A munkaerőpiacra való visszatérést szolgáló fejlesztések a gyermeknevelést végző intézményekben projektcsomag 5.) Helyi adottságokra épülő Erős kapcsolódás: vidékfejlesztés, foglalkoztatás - Megyei turizmusfejlesztési projektcsomag centrikus agrárvertikum - Helyi gazdaságfejlesztés alternatív megoldásokkal projektcsomag - Megyei élelmiszer - feldolgozóipar fejlesztési projektcsomag 6.) Érték- és egészségtudatos, Erős kapcsolódás: szolidáris, innováció fogadásra - Megyei foglalkoztatást segítő és életminőséget javító projektcsomag nyitott társadalom - A munkaerőpiacra való visszatérést szolgáló fejlesztések a gyermeknevelést végző intézményekben projektcsomag

7.) Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet

Közvetett kapcsolódás: - Helyi gazdaságfejlesztés alternatív megoldásokkal projektcsomag Közvetett kapcsolódás: - Megyei turizmusfejlesztési projektcsomag - Helyi gazdaságfejlesztés alternatív megoldásokkal projektcsomag - Megyei élelmiszer - feldolgozóipar fejlesztési projektcsomag - Megyei foglalkoztatást segítő és életminőséget javító projektcsomag - A munkaerőpiacra való visszatérést szolgáló fejlesztések a gyermeknevelést végző intézményekben projektcsomag


Stratégiai cél

110


Az egyes projektcsomagok kialakítását a megyei helyzetértékelés elkészítése során feltárt alábbi összefüggések indokolják:

1. Megyei turizmusfejlesztési projektcsomag

2. Megyei élelmiszerfeldolgozóipar fejlesztési projektcsomag

Indokoltság Heves megyében kiemelkedő a turizmus jelentősége természeti, kulturális és épített környezeti adottságainak köszönhetően. Alapvetően 3 nagy turisztikai magterület alakult ki: Gyöngyös-Mátra, Eger-Bükk, Tisza-tó. Az elmúlt években mindhárom területen komoly fejlődés ment végbe, amelyet a vendégforgalmi adatok és bevételek egyértelműen igazolnak. A turisztikai és rekreációs piacon való versenyképesség érdekében szükséges a megye változatos, a komplex időtöltés lehetőségét maximálisan biztosító (mintegy az ország turisztikai keresztmetszetét leképező), turisztikai vonzerőihez kapcsolódó infrastruktúra és vendéglátó szolgáltatások rendszerének térségi szinten megvalósuló, összehangolt fejlesztése. A megye turizmusának kiemelkedő jelentőségű értéke a termál- és gyógyvízkincs, így az egyik legfontosabb turisztikai vonzerőt az ezen természeti erőforrásra alapuló fürdők és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások jelentik. A nemzetközi trendek által is jelzett változások közül az egyedi szolgáltatások iránt fokozó igényeknek megfelelő speciális turisztikai termékek fejlesztése kiemelt jelentőséggel bír. A projektcsomag megvalósításával hozzá kívánunk járulni Heves megye országos szinten is kiemelkedő növekedési potenciáljának kiaknázásához, a húzó turisztikai ágazatok kapacitásainak fejlesztésével pedig a fejlettségi különbségek csökkentéséhez, a harmonikus térségi fejlődés feltételeinek megerősödéséhez. Heves megyében kiemelkedően magas a mezőgazdaságban, illetve az élelmiszeriparban foglalkoztatottak aránya, tehát alapjába véve az élelmiszeripar a magas fejlődési potenciált hordozó ágazatok közé tartozik. Az utóbbi években az országos átlagnál nagyobb mértékben esett vissza a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, ami az élelmiszergazdaságra döntő kihatással volt. Az ágazat fejlődését elősegítő innovációk különös jelentőséggel bírnak. A mennyiségileg telített európai élelmiszer piacon és bizonyos mértékig a hazai piacon is, az innováción alapuló, megkülönböztethető előnyöket nyújtó, minőségi, nagyobb hozzáadott értékű, biztonságos, új termékek iránti igény egyre növekszik. Az Észak-Magyarországi Innovációs Stratégiával összhangban a KKV-k K+F+I képességek fejlesztésével, valamint a hazai élelmiszerbiztonsági kutatási tevékenységek összehangolásával és kiterjesztésével a gazdasági szféra szereplői számára is hozzájárulhatunk a hazánkban előállított élelmiszerek versenyképességének növeléséhez.


Projektcsomag

111

3. Üzleti környezet fejlesztése projektcsomag

A projektcsomag átfogó célja Heves megye gazdasági életének fellendítése, a megye gazdasági szereplőinek közvetett támogatása által a gazdaság teljesítőképességének javítása, a fejlesztések révén munkahelyteremtés és megtartás, továbbá olyan újszerű, innovatív ötletek támogatása, amelyek segítségével a vállalkozások exportpotenciálja és hazai versenyképessége növekedhet. A megyei gazdaságfejlesztésre vonatkozó projektcsomag két fő irányát a megyei beruházási aktivitás növelése és a foglalkoztatási helyzet javítása jelenti. Ezen projektcsomag keretében támogathatók a vállalkozások újszerű tevékenységéhez kapcsolódó beruházások, a versenyképességet növelő technológia fejlesztések, a vállalkozások marketing tevékenységei, piacra jutásuk segítése, az ipari parkok és inkubátorházak infrastrukturális fejlesztése. A támogatások vállalkozások számára történő eljuttatása egy megyei közvetítő nonprofit szervezeten keresztül, az önkormányzatok támogatása pedig közvetlen módon történhet. Heves megyében a működő vállalkozásokon belül a legnagyobb részarányt a szolgáltató, ezt követve az ipari, és végül a mezőgazdasági vállalkozások képviselik. A bruttó hazai termékből bár csökkenő tendencia mellett a legnagyobb hányadot a szolgáltató szektor képviseli. Ettől kisebb mértékben, de növekvő tendenciával az ipar járul hozzá a bruttó hazai termékhez. Heves megye gazdaságában a kutatás-fejlesztés-innováció csekély mértékben van jelen. A megye gazdasági teljesítménye az Észak-Magyarországi régión belül a legjobb, viszont országos viszonylatban a kevésbé fejlett térségek közé sorolható. A foglalkoztatatási ráta vonatkozásában a legnagyobb visszaesés az iparban volt.

4. Helyi gazdaságfejlesztés alternatív megoldásokkal projektcsomag

A projektcsomag fő célja a helyi gazdaság fejlesztése, a helyi termékek versenyképességének javítása és a foglalkoztatottság növelése a vidéki térségekben. A globális gazdasági verseny nagy vesztesei a perifériára szorult, jellemzően falusias jellegű területek, viszont ezek a térségek jelentős potenciállal rendelkeznek ahhoz, hogy kiaknázzák a létfeltételeik biztosításához szükséges helyi erőforrásaikat, ezáltal enyhítsék gazdasági függésüket. Ezek a perifériális térségek egyébként fontos láncszemei a globális magtérségek fejlődésének, mint nyersanyag- és munkaerőforrás, de sajnos anélkül kényszerülnek ebbe a szerepbe, hogy bármi érzékelhető haszon realizálódna az adott térségben. Ennek oka legfőképpen a torz értékteremtési láncolatban gyökerezik, - vagyis a termelés, a feldolgozás és a kereskedelem bevételei részben vagy egészben nem az adott térséget gazdagítják. A helyi termékek egyre szélesebb körben való elterjedésével és fogyasztásával képes fejlődésnek indítani egy gazdaságilag kevésbé aktív térséget és képes növelni a helyi társadalmi-gazdasági kohéziót. Ha elindul ez a fejlődés, egyre nagyobb profit termelődhet és ez további pozitív irányú elmozdulást jelenthet a területnek, ugyanis munkahelyek jöhetnek létre és javulhat a térségben élők életszínvonala, hosszabb távon az életminősége is. Azonban az egyik legfontosabb teendő, hogy tudatosan termékpálya modelleket hozzunk létre, összekapcsolva a termelés, a feldolgozás és a kereskedelem láncszemeit. Nem utolsó sorban növelni kell az élelmiszerbiztonságot és a termékeknél minél nagyobb helyi hozzáadott értéket kell elérnünk. A helyi termékek piacra jutásának támogatása érdekében helyi piacokat, gazdaboltokat, mintaboltokat és webáruházakat szükséges létrehozni. A megfelelő marketingtevékenység nélkülözhetetlen a helyi termékek kedvezőbb értékesítése céljából. Mintagazdaságok és tangazdaságok kialakítása képes tovább fejleszteni a helyi gazdaságot. Valamennyi olyan együttműködés támogatandó, mely a helyi gazdaság versenyképességét képes javítani, mint például a szociális szövetkezetek létrehozatala. A helyi gazdaság fejlesztése a helyi lakosság nélkül nem valósulhat meg, így a helyi identitás növelését elősegítő kezdeményezések szintén támogatást érdemelnek.



112

A projektcsomag átfogó célja a megye nem túl kedvező munkaerő-piaci helyzetének javítása. A megye főként északi aprófalvas illetve déli részén különösen jelentősnek mondatóak a foglalkoztatási problémák, amelyek települési szinten már nem kezelhetőek megfelelő hatékonysággal. A projektcsomag fő célja egyrészt a tartósan munkanélküli aktív korúak munkaerő-piaci esélyeinek, foglalkoztathatóságának javítása, másrészt a hátrányos helyzetű fiatalok (főként roma gyermekek) fejlesztése és munkaerő-piaci hátrányainak csökkentése. A projektcsomag keretein belül a gazdaság igényeihez igazodó olyan célzott egyedi támogatások bevezetése is tartozik, amelyek lehetővé teszik, hogy mire a beruházás megvalósul, rendelkezésre álljon a megfelelő mennyiségű és képzettségű munkaerő, valamint hogy az újonnan felvett munkavállalók lehetőség szerint elsősorban a térségben élő nem 5. Megyei foglalkoztatást segítő foglalkoztatottak közül kerüljenek ki. és életminőséget javító Ezen projektcsomag vonatkozásában támogatható tevékenységek még a munkahelyi (tovább)képzések fejlesztése, a projektcsomag gazdaság- és vállalkozásfejlesztés a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű, munkanélküli népesség foglalkoztatása érdekében. A projektcsomag révén olyan egyedi, az állami, önkormányzati és vállalkozások fejlesztési igényeire gyorsan reagálni képes projektek valósulnak meg, melynek köszönhetően a tartós munkanélküli népesség átképzéssel, tréningekkel alkalmassá válik majd az új munkahelyek betöltésére. A projektcsomag beavatkozásainál előnyben kell részesíteni a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott kistérségeket. Ezek a térségek azok, ahol többek között a regionális átlagnál magasabb a munkanélküliek, illetve az inaktívak aránya, valamint meghatározó a roma lakosság részesedése.

6. A munkaerőpiacra való visszatérést szolgáló fejlesztések a gyermeknevelést végző intézményekben projektcsomag

Az országos tendenciával párhuzamosan Heves megyében is megfigyelhető a születések számának folyamatos csökkenése. A jelenlegi romló tendencia megállítása, visszafordítása csak a családok megerősítésével, a gyermekvállalás feltételeinek javításával lehetséges. A gyermekvállalás miatt a munkaerőpiacot elhagyó nők jelentős részének korlátozott a lehetősége arra, hogy visszatérjen korábbi munkáltatójához. A munka-vállalást hátráltatja a leépült és néhol kapacitáshiányos intézményrendszer (óvodák, bölcsődék). A kisgyermeknevelést végző intézmények infrastruktúrájának fejlesztése feltétele annak, hogy a foglalkoztatottsági szint növelése érdekében csökkenthetők legyenek a családi terhek, és az életminőséget javító új szolgáltatások induljanak. A projektcsomag megvalósításával a megye hozzá kíván járulni a napközbeni kisgyermekellátás, különösen a bölcsődék, családi napközik és óvodák infrastruktúrájának fejlesztéséhez (meglévő épületek felújítása, korszerűsítése, indokolt esetben új építése), igény szerint kapacitásaik bővítéséhez, eszközbeszerzéséhez.



113


A projektcsomagok összeállítására úgy került sor, hogy a megvalósítandó projektek céljukban és eszközeikben részét képezhessék a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezetében szereplő intézkedéseknek. A gazdaságfejlesztési részprogram projektcsomagjainak és a TOP intézkedéseinek kapcsolódását a következő táblázat mutatja: Illeszkedés a TOP intézkedés-struktúrájához


1.1.2. Térségi szintű foglalkoztatás bővítési célú turizmusfejlesztés

2. Megyei élelmiszerfeldolgozóipar fejlesztési projektcsomag

1.1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés 1.1.3. Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés 1.2.4. Térségi kísérleti fejlesztések


1.1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés 1.2.4. Térségi kísérleti fejlesztések 1.2.5. Megyei alternatív befektetés- és beruházás-ösztönzés, projektelőkészítése, marketing


1.1.3. Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés 6.1.1. A helyi foglalkoztatási szint javítása, megyei és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok 6.1.3. A helyi identitás növelése- az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése

5. Megyei foglalkoztatást segítő és életminőséget javító projektcsomag

6.1.1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával


1.3.6. A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése

A részprogramban kijelölt megyei projektcsomagok intézkedéseinek felsorolása:


Projektcsomag

114

Megyei fejlesztési komponens (projekt)

1.1 Húzó turisztikai ágaztok összehangolt fejlesztése

1.2 Kiemelt turisztikai attrakciófejlesztés és K+F+I tevékenységek ösztönzése

Leírás

Megvalósítás

A támogatás révén megyei jelentőségű turisztikai vonzerőelemekre épülő, koordináló fejlesztések valósulhatnak meg, a tematikus utak vonzerőinek felújításával, élményekkel történő fejlesztésével. A támogatás turisztikai termékcsomagok és kisléptékű tematikus turisztikai fejlesztésekre irányul. Jelen intézkedés a húzó turisztikai ágazatok (egészség-, örökség és kulturális turizmus, vallási turizmus, rendezvények, bor- és gasztronómia, ökoturizmus, kerékpáros, síturizmus, lovas turizmus) infrastrukturális fejlesztéseire, szolgáltatásaik színvonalának és minőségének javítására koncentrál.

A támogatást önkormányzatok és önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek, turisztikai jellegű KKV-k kaphatják meg pályázatok útján. Vissza nem térítendő támogatás Támogatás nagysága: 10-150 millió Ft

A fejlesztések kizárólag olyan unikális attrakciók támogatására irányulnak, melyek önmagukban is piacképesek és nagyobb tömegek mozgatására is alkalmas turisztikai vonzerővel bírnak. Azon komplex, összetett és fenntarthatóan üzemeltethető fejlesztések megvalósítására nyílhat támogatás, amelyek a turisztikai kínálatban nemzetközi versenyelőnyt biztosíthatnak a térség számára. Ezen kívül turisztikai K+F+I tevékenységek támogatására is sor kerül (gyógyhatások kutatása, dokumentálása).

A kiemelt megyei turisztikai attrakciók működtetői integrált turizmusfejlesztési stratégiát dolgoznak ki, melyek támogatható elemeit megyei TOP forrásokból valósítják meg. A nagyobb projektek GINOP-ból kerülnek támogatásra. A támogatást önkormányzatok és önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek, turisztikai jellegű KKV-k kaphatják meg. Vissza nem térítendő támogatás Támogatás nagysága: 100-500 millió Ft

1.3 Szálláshely és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése

Jelen intézkedés az örökségvédelemhez és annak turisztikai hasznosításához közvetlenül kapcsolódó infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztési igényeket kívánja kielégíteni. A projektek során KKV-k által megvalósított kisléptékű szálláshelyminőség-fejlesztésekre is sor kerül elsősorban azokon a településeken illetve térségekben, ahol bizonyítható, valós turisztikai hiány mutatkozik és igény merült fel.

A támogatást önkormányzatok és önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek, turisztikai jellegű KKV-k kaphatják meg pályázatok útján. Vissza nem térítendő támogatás Támogatás nagysága: 5-100 millió Ft

2.1 A megyei élelmiszeripar versenyképességének és piaci stabilitásának növelése

Az élelmiszertermeléshez kapcsolódó ágazatok fejlesztése (gépipar, csomagolóanyag ipar, szolgáltatások stb.) Különleges igényeket kielégítő termékek előállítása. Hatékony technológiai fejlesztések. Új exportképes termékek kifejlesztése.

Komplex programok támogathatók, melyek eredményeként nő a foglalkoztatottak száma. Vissza nem térítendő támogatás Támogatás nagysága: 50-300 millió Ft



115

2.2 A megyei élelmiszeripari foglalkoztatás intenzív fejlesztése

Az élelmiszer - előállítás jelentős, közvetlen és közvetett szerepet játszik a foglalkoztatásban, különösen a vidék lakosságmegtartó képességében. Az élelmiszer – feldolgozó vállalkozások jelentős számú munkahelyet biztosítanak, így fejlődésük ösztönzése fontos feladat. A mezőgazdasági termelésből kiszorult munkaerő számára alternatív lehetőséget biztosíthat a helyi élelmiszer-feldolgozás.

Komplex programok támogathatók, melyek eredményeként nő a foglalkoztatottak száma. Vissza nem térítendő támogatás Támogatás nagysága: 20-300 millió Ft

2.3 Borágazat fejlesztési program

A szőlészet-borászat terén kiemelt célkitűzés a termőterület stabilizációja, a versenyképesség javítása, az árbevétel növelése. Újratelepítés, ültetvénykorszerűsítés, az alkalmazott borászati technológiák folyamatos fejlesztése. Biztosítani kell továbbá az eredetvédelmi és minőségi előírásoknak, garanciáknak való megfelelést, valamint a hagyományos export piacok megőrzése mellett új, fizetőképes piacokat kell találni.

Vissza nem térítendő támogatás Támogatás nagysága: 5-50 millió Ft

3.1 KKV-k munkahely teremtő támogatása

A megyei üzleti infrastruktúra-fejlesztéseket kiegészíthetik a térségben működő helyi érdekű kis- és középvállalkozások célzott, kisösszegű munkahelyteremtő beruházásai, amelynek keretében új munkahelyteremtést célzó KKV beruházások támogatására nyílik lehetőség: KKV szinten megvalósuló infrastrukturális és technológiafejlesztés (pl. üzemcsarnokok kiépítése, technológiafejlesztés), új munkaerő bér és járulék támogatása.

A támogatást a megyében működő KKV-k kaphatják pályázatos kiválasztás útján közvetett támogatás, global grant eljárásrend. Vissza nem térítendő támogatás Támogatás nagysága: 10-100 millió Ft

A vállalkozói infrastruktúra helyi szintű eredményes fejlesztéséhez szükség van a helyi önkormányzatok bevonására is. Az infrastruktúrafejlesztés egyik fontos eszköze az ipari parkok, ipari területek működésének elősegítése, fejlesztése. Az ipari parkok korszerű fizikai infrastruktúrát biztosítanak a területükön működő vállalkozások termelő/szolgáltató tevékenységéhez, továbbá elősegítik a vállalkozások együttműködését és innovációs tevékenységét. Fontos, hogy az önkormányzatok minél több vállalkozást legyenek képesek 3.2 Önkormányzati érdekeltségű a kialakított ipari parkok területére vonzani, valamint ahol vállalkozói igény van rá, segítsék iparterületek fejlesztése az ipari parkok ill. ipari területek kialakítását. Az ipari parkok működésének elősegítése érdekében elengedhetetlen szállítási, raktározási, azaz logisztikai fejlesztések bevezetése. Az ipari parkok számára fontos útszakaszok bővítése, javítása nagyban hozzájárulna a vállalkozások versenyképességének javításához. Mindezek mellett inkubátorházak kialakítása, és fejlesztésük támogatása is nagy segítséget jelentene a kezdő és a fiatal, növekedni vágyó vállalkozások számára.

A támogatást a megye települési önkormányzatai kaphatják, pályázatos kiválasztás útján, közvetlen támogatás keretében Vissza nem térítendő támogatás Támogatás nagysága: 30-200 millió Ft



116


3.4 Innovatív vállalkozói tevékenységek támogatása

3.5 Befektetés- és beruházás ösztönzés segítése

Az intézkedés célja, hogy áthidalja a kutatás és innováció kezdeti szakaszában felmerülő finanszírozási nehézségeket, elősegítve ezáltal az áttörést jelentő innováció és kutatási eredmények gyakorlatba való átültetését és kereskedelmi bevezetését. Az intézkedés olyan KKV-k részére kíván segítséget nyújtani, amelyek konkrét kihívásokra keresnek innovatív megoldásokat, amelynek eredményeként újszerű vállalkozói tevékenységek alapját képező technológia és termékfejlesztések valósulhatnak meg.

Az intézkedés olyan megyei szintű gazdaság-fejlesztési intézményi háttérkapacitás létrehozása, ami hatékonyan képes hozzájárulni a TOP forrásainak KKV-hoz történő eljuttatásához, külső tőkebefektetések ösztönzéséhez, a hatékony térségmarketinghez, a térségi gazdasági célú beruházások ösztönzéséhez, ezáltal a Heves megyei foglalkoztatási helyzet javulásához. Az intézkedés keretében kívánjuk létrehozni azt a nonprofit közvetítő szervezetet, amely global grant típusú eljárásrend alapján képes eljuttatni a forrásokat a megfelelő kkv-khoz. Az intézkedés keretében megvalósul a megyei nonprofit támogatásközvetítő szervezet infrastrukturális hátterének kiépítése (iroda, eszközvásárlás), a működéshez szükséges immateriális javak (pl. szoftverek, adatbázisok, honlap fejlesztés, értékesítési és kommunikációs know-how) beszerzése, a szervezet működési költségének támogatása (bér és dologi költségek).

A támogatást a megyében működő KKV-k kaphatják pályázatos kiválasztás útján - közvetett támogatás, global grant eljárásrend Vissza nem térítendő támogatás Támogatás nagysága: 5-15 millió Ft

Újszerű vállalkozói termékek fejlesztésére adható támogatás pályázatos kiválasztás útján Vissza nem térítendő támogatás Támogatás nagysága: 60-200 millió Ft

A támogatás keretében kerül létrehozásra a megyei gazdaságfejlesztési nonprofit szervezet a KKV-k közvetett támogatásának biztosítására Vissza nem térítendő támogatás Támogatás nagysága: 1.000 millió Ft


3.3 Ipari parkok kisléptékű szolgáltatás fejlesztése

Az intézkedés keretében az ipari parkokban, inkubátorházakban és ipari területeken működő KKV-k közvetve jutnak fejlesztési forrásokhoz, elsősorban a különböző szolgáltatásaik fejlesztéséhez. A szolgáltatásfejlesztések ez esetben kisléptékű, az infrastrukturális beruházásokhoz képest kisebb összegű támogatásokat jelentenek. A minőségi szolgáltatások hozzájárulnak a versenyképesség növeléséhez, ezáltal pedig a KKV-k munkahelyteremtő képességének javításához és a gazdasági súlyuk további növeléséhez.

117

3.6 Piacra jutás segítése

A támogatást a megyében működő kkv-k A vállalkozások versenyképességének javításához és exportpotenciáljuk növekedéséhez is kaphatják pályázatos kiválasztás útján - közvetett egyaránt hozzájárul a marketing tevékenységeik támogatása. A piacra jutás segítése során támogatás, global grant eljárásrend jelen intézkedés keretében a vállalkozások marketing tervének kidolgozása, a marketing Vissza nem térítendő támogatás tervben szereplő tevékenységek megvalósításának támogatására kerül sor. Támogatás nagysága: 1-10 millió Ft

4.1. Helyi termékek piacra jutásának támogatása

Helyi piacok és mintaboltok kialakítása, fejlesztése Helyi márkák kialakítása Mintagazdaságok, tangazdaságok kialakítása Háztáji gazdálkodás támogatása Webáruház létrehozatala a helyi termékek értékesítésére Vásárlói közösségek kialakítása, fogyasztói tudatosság növelése Helyi termékek marketing fejlesztése, rendezvények szervezése Tanácsadási programok Helyi termékminősítő rendszer és nyilvántartás kialakítása Helyi termékek versenyképességét növelő együttműködések támogatása Szociális szövetkezetek létrehozatala A termékek hozzáadott értékének növelését eredményező együttműködések Termelői és értékesítési együttműködések

4.2. A vidék népességmegtartásának javítása a foglalkoztatás és a helyi identitás növelésével

Komplex, helyi kezdeményezések támogathatók. Komplex programok támogatása, melyek növelik a helyben maradó, képzett fiatalok számát Részt vehetnek vállalkozások, önkormányzatok, A helyi identitás növelését elősegítő programok támogatása: rendezvények, túrák, oktatási intézmények, civil szervezetek. versenyek Vissza nem térítendő támogatás A lakosság önfenntartó képességének fejlesztése Támogatás nagysága: 1-50 millió Ft

4.3. Közfoglalkoztatást támogató rendszer

Közfoglalkoztatás hatékonyságát növelő kezdeményezések támogatása

Helyi termékek piacra jutását elősegítő fejlesztések, együttműködések támogathatók Vissza nem térítendő támogatás Támogatás nagysága: 2-300 millió Ft

A támogatásra önkormányzatok pályázhatnak. Vissza nem térítendő támogatás Támogatás nagysága: 1-20 millió Ft



118


5.2. A munkaerő-mobilitás növelése a megyében található cégek, vállalkozások munkaerő ellátásának biztosítása érdekében

Komplex felzárkózási programok, támogató szolgáltatások és képzések elindítása. Új típusú, munkahelyi integrálásra orientált felnőttképzési programok bevezetése a foglalkoztathatóság biztosítása érdekében. A tartósan munkanélküli népesség tagjainak munkaerőpiacon való beintegrálása. Multinacionális cégek, KKV-k gépjármű beszerzése a munkahelyre való oda-vissza utazás megkönnyítése miatt. Azon Heves megyei munkaadók támogatása, amelyek a munkavállalóiknak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldják meg.

A támogatást települési és nemzetiségi önkormányzatok kaphatják foglalkoztatáspolitikai fejlesztések elindítása érdekében. Vissza nem térítendő támogatás. Támogatás nagysága: 1-50 millió Ft A támogatást a megyében működő multinacionális cégek illetve kkv-k kaphatják pályázatos kiválasztás útján. Vissza nem térítendő támogatás. Támogatás nagysága: 1100 millió Ft

6.1. Óvodák fejlesztése

A támogatást óvodát fenntartó szervezetek (pl: önkormányzatok, non-profit szervezetek, Az intézkedés célja a közoktatási intézmények szervezeti keretei között működő óvodai egyházak) nyerhetik el pályázat útján. ellátáshoz való hozzáférés javítása, a feladat ellátási helyek célirányos beruházásainak Indokolt esetben (fenntarthatósági számításokkal (infrastruktúra- és eszközfejlesztés, korszerűsítés) támogatása és férőhelybővítése a és igényfelméréssel alátámasztva) támogatható minőségi nevelés megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében. Az gazdasági szervezet dolgozói számára óvoda intézkedés keretében a kizárólag az energiafelhasználás hatékonyságát növelő fejlesztések kialakítása nem támogathatóak. Vissza nem térítendő támogatás (95-100%) Támogatás nagysága: 20-200 millió Ft

6.2. Bölcsődék fejlesztése

Az intézkedés célja a Gyermekvédelmi törvény által nevesített gyermekjóléti alapellátások közül a közfeladatot ellátó bölcsődei ellátás elérhetővé tétele a szolgáltatáshiányos településeken élők számára, új szolgáltatások infrastruktúrájának megteremtésével, új férőhelyek kialakításával és már működő ellátások infrastrukturális fejlesztésével (meglévő épületek felújítása, korszerűsítése, indokolt esetben új építése) és eszközbeszerzésével. A kizárólag energiahatékonysági korszerűsítést célzó beruházások jelen intézkedés keretében nem támogathatóak.

A támogatást bölcsődét fenntartó szervezetek (pl: önkormányzatok, non-profit szervezetek, egyházak) nyerhetik el pályázat útján. Indokolt esetben (fenntarthatósági számításokkal és igényfelméréssel alátámasztva) támogatható gazdasági szervezet dolgozói számára bölcsőde kialakítása Vissza nem térítendő támogatás (95-100%) Támogatás nagysága: 20-150 millió Ft


5.1. Tartósan munkanélküli aktív korúak munkaerő-piaci esélyeinek, foglalkoztathatóságának javítása

119

A támogatást családi napközit fenntartó szervezetek (pl: önkormányzatok, non-profit Az intézkedés célja a Gyermekvédelmi törvény által nevesített gyermekjóléti alapellátások szervezetek, egyházak) nyerhetik el pályázat közül a családi napközik elérhetővé tétele a szolgáltatáshiányos településeken élők útján. számára, új szolgáltatások infrastruktúrájának megteremtésével, új férőhelyek kialakításával Indokolt esetben (fenntarthatósági számításokkal 6.3. Családi napközik fejlesztése és már működő ellátások infrastrukturális fejlesztésével és eszközbeszerzésével. A és igényfelméréssel alátámasztva) támogatható kizárólag energiahatékonysági korszerűsítést célzó beruházások jelen intézkedés keretében gazdasági szervezet dolgozói számára családi nem támogathatóak. napközi kialakítása Vissza nem térítendő támogatás (95-100%) Támogatás nagysága: 3-25 millió Ft



120


Megyei gazdaságfejlesztési projektcsomagok indikatív forrásallokációja: Projektcsomag:


2. Megyei élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztési projektcsomag

Forrásker et (M Ft):

Intézkedés: 1.1 Húzó turisztikai ágaztok összehangolt fejlesztése 1.2 Kiemelt turisztikai attrakciófejlesztés és K+F+I tevékenységek ösztönzése 1.3 Szálláshely és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése 2.1 A megyei élelmiszeripar versenyképességének és piaci stabilitásának növelése 2.2 A megyei élelmiszeripari foglalkoztatás intenzív fejlesztése

5800

2000

2.3 Borágazat fejlesztési program 3.1 KKV-k munkahely teremtő támogatása


3.2 Önkormányzati érdekeltségű iparterületek fejlesztése 3.3 Ipari parkok kisléptékű szolgáltatás fejlesztése 3.4 Innovatív vállalkozói tevékenységek támogatása 3.5 Befektetés- és beruházás ösztönzés segítése

5700

3.6 Piacra jutás segítése

5. Megyei foglalkoztatást segítő és életminőséget javító projektcsomag 6. A munkaerőpiacra való visszatérést szolgáló fejlesztések a gyermeknevelést végző intézményekben projektcsomag

4.1 Helyi termékek piacra jutásának támogatása 4.2 A vidék népesség-megtartásának javítása a foglalkoztatás és a helyi identitás növelésével

1500

4.3 Közfoglalkoztatást támogató rendszer 5.1 Tartósan munkanélküli aktív korúak munkaerő-piaci esélyeinek, foglalkoztathatóságának javítása 5.2 A munkaerő-mobilitás növelése a megyében található cégek, vállalkozások munkaerő ellátásának biztosítása érdekében 6.1 Óvodák fejlesztése

2000

2951

6.2 Bölcsődék fejlesztése 6.3 Családi napközik fejlesztése Mindösszesen:

19951

Megyei Gazdaságfejlesztési Projektcsomag


121


6.1.1.


Heves megyében kiemelkedő a turizmus jelentősége, mely a természeti, kulturális és épített környezeti adottságainak köszönhető. Alapvetően 3 nagy turisztikai magterület alakult ki: Gyöngyös-Mátra, Eger-Bükk, Tisza-tó. Az elmúlt években mindhárom területen komoly fejlődés ment végbe, amelyet a vendégforgalmi adatok és bevételek egyértelműen igazolnak. Az Észak-magyarországi régióban Heves megye szálláshelyei és attrakciói biztosítják a vendégforgalom jelentős részét (Eger és térsége), a legdinamikusabban a Gyöngyös-Mátra térség turisztikai kínálata fejlődik. A kereskedelmi szálláshely-kapacitások összességében ugyan 2007-hez képest csökkentek, de az utóbbi években növekedés tapasztalható. Átrendeződés figyelhető meg a minőségi szálláshelyek irányába, az árbevételek növekedtek, azaz jól teljesítenek az új és megújuló minőségi 4 csillagos wellness hotelek. A kereskedelmi szállások (hotelek, panziók, ifjúsági szállások, kempingek) férőhely száma az utóbbi öt évben 23,5 %-kal emelkedett Heves megyében. Az Észak-magyarországi kereskedelmi szálláskapacitás 40%-át a megyében található szállások kapacitása adja. A Tisza-tavi turisztikai régió, az ország legkisebb területi idegenforgalmi régiója, mindössze 1,2%-kal részesedik az országos vendégforgalomból. A 2012. év fordulópontnak tekinthető a desztináció életében, tekintettel a kiemelt projektként megvalósuló Tisza-tavi Ökocentrum nyitására. Ennek köszönhetően látványos változás jellemzi a vendégforgalom alakulását, 2012-ben 2,6%-kal növekedett a vendégek száma és 4%-kal bővült a vendégéjszakák száma a turisztikai régió kereskedelmi szálláshelyein. A kereskedelmi és egyéb szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák a 2007-2012-es időszakban szintén növekvő tendenciát mutatnak (+25%). A külföldi vendégéjszakák száma stagnál, míg a vendégforgalom jelentős hányadát biztosító belföldi vendégéjszakák száma 30%-al emelkedett. A falusi szálláshelyek vendégéjszaka számaiban 10,7 % növekmény realizálódott, részaránya 53%. A belföldi kereslet továbbra is meghatározó. A két jól kommunikálható, önálló desztinációként is funkcionáló térség közül Gyöngyös-Mátra termék életgörbéje a vendégéjszakák trendvonalából ítélve továbbra is felfelé ívelő szakaszban van. A pozitívan ívelő tendenciák ellenére a kereskedelmi szálláshelyek tekintetében a tartózkodási idő és a turisták átlagos költése is alacsony. Általánosságban jellemző, hogy az országos és nemzetközi viszonylatban jelentős vonzerővel bíró térségeknél hiányos az ún. superior környezet. A jövőben olyan fejlesztések megvalósítása támogatandó, melyek a megyei tendenciákat képesek lesznek erősíteni. A projektcsomag legfontosabb célja a belföldi és külföldi vendégéjszakák számának növelése, a tartózkodási idő növelése, valamint a magas költéssel rendelkező turisták megcélzása. A turisztikai és rekreációs piacon való eredményes érvényesülés érdekében szükséges a megye változatos és komplex időtöltési lehetőségét maximálisan biztosító (mintegy az ország turisztikai keresztmetszetét leképező) turisztikai vonzerőihez illeszkedő infrastruktúra és a kapcsolódó vendéglátó szolgáltatások rendszerének térségi szinten összehangolt fejlesztése. A megye turizmusának kiemelkedő jelentőségű értéke a termál- és gyógyvízkincs, így az egyik legfontosabb turisztikai vonzerőt, az ezen természeti erőforrásra alapuló fürdők és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások jelentik. A nemzetközi trendek által is jelzett változások közül az egyedi szolgáltatások iránt fokozó igényeknek megfelelő speciális turisztikai termékek fejlesztése jelentheti a legnagyobb lehetőséget. A projektcsomag megvalósításával hozzá kívánunk járulni Heves megye országos szinten is egyedülálló növekedési potenciáljának kiaknázásához, a húzó turisztikai ágazatok (egészség-, örökség és kulturális turizmus, vallási turizmus, rendezvények, bor- és gasztronómia, ökoturizmus, kerékpáros, síturizmus, lovas turizmus) kapacitásainak fejlesztésével pedig a fejlettségi különbségek csökkentéséhez, a harmonikus térségi fejlődés feltételeinek megerősödéséhez. A szektor versenyképességének megőrzése, növelése fontos cél a jövő szempontjából. Mindezek feltétlenül indokolják, hogy a lehetőségekhez mérten támogassuk az önálló turisztikai kutatás-fejlesztési programok ösztönzését, koordinálását, illetve szervezeti kereteinek fejlesztését. A Heves Megyei Önkormányzat jelenlegi legfontosabb feladata a Heves Megyei Területfejlesztési Program (2014-2020) megalkotása. A programozás széles körű megalapozása érdekében a megyei önkormányzat a megye települési önkormányzatai, valamint a társadalmi és gazdasági szereplői körében projektgyűjtést végzett. A projektgyűjtés keretében 44 önkormányzat és 8 szervezet jelezte szándékát turizmusfejlesztésre, mely összességében, több mint 50 milliárd Ft értékű. Az önkormányzatok által beérkezett igények az összérték 65 %át adják. Az igények többnyire szálláshely és kapcsolódó szolgáltatásfejlesztésre, attrakció és infrastruktúrafejlesztésekre irányulnak.


A projektcsomag általános bemutatása

122


A projektcsomag kapcsolódása a releváns Európai Uniós tematikus célkitűzéshez és beruházási prioritáshoz: (3) A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében) és a halászati és az akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása. - 3 (c) a termék és szolgáltatásfejlesztésre irányuló fejlett kapacitás megteremtésének és kiterjesztésének elősegítése (6) Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása (8) A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása - 8 (b) a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése révén, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint a konkrét természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását A projektcsomag illeszkedése a TOP-hoz: 1.1.2 Térségi szintű foglalkoztatás bővítési célú turizmusfejlesztés A projektcsomag illeszkedése egyéb operatív programhoz: GINOP 4. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül A projektcsomag keretében támogatni tervezett projektek tartalmi elemei illeszkednek a TOP-ból finanszírozandó megyei gazdaságfejlesztési részprogramhoz kapcsolódó vonatkozó fejlesztési tématerület beavatkozásaihoz és lehetséges támogatható tevékenységeihez. A projektcsomag keretében megvalósuló projektek vonatkozásában a vállalkozások megye határon átnyúló fejlesztéseket is terveztek.

1.1 Húzó turisztikai ágazatok összehangolt fejlesztése A vonzerőleltár adataiból egyértelműen látható, hogy a megyében a természeti és kulturális – örökségi jellegű vonzerők dominálnak. A kastélyok, várak, kúriák fontos szerepet kapnak a kulturális turizmus részeként, melyekben a megye bővelkedik. A vonzerő-, termék fejlesztés kapcsán kiemelten fontos területek az egészségturizmus, mely az egyik legkiemelkedőbb turisztikai vonzerő, valamint a kulturális és ökoturizmus hangsúlyos elemeit megjelenítő örökségturizmus. Minden fejlesztés esetén kiemelt szempont a gazdasági és környezeti értelemben vett fenntarthatóság biztosítása, valamint a fejlesztések révén további magán beruházások generálása. A turisztikai vonzerők fejlesztésének egyértelmű célja a látogatói létszám növekedése, mely csak akkor realizálható, ha megfelelő minőségű és összetételű fogadókapacitás van az adott térségben. A támogatás révén megyei szintű turisztikai vonzerőelemekre épülő, koordináló fejlesztések valósulnak meg, a tematikus utak vonzerőinek felújításával, élményekkel történő fejlesztésével. A támogatások kisléptékű összehangolt turisztikai fejlesztésekre- attrakció,- szolgáltatás,- infrastruktúrafejlesztésekre - irányulnak, hogy mind a külföldi, mind a belföldi turisták folyamatosan változó és egyre magasabb minőséget támasztó igényeit ki lehessen szolgálni. Az intézkedés a húzó turisztikai ágazatokon belül az örökségvédelemhez és annak turisztikai hasznosításához közvetlenül kapcsolódó infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztési igényeket kívánja kielégíteni, mely az örökségen alapuló vonzerők és attrakciók fejlesztését szolgálja, elsősorban komplex programok, valamint részben egyedi, hálózatba illeszthető projektek támogatásán keresztül. Szükséges a kiemelkedő turisztikai desztinációk és termékek összehangolt, térségi vagy tematikus hálózatba szervezett, minőségre koncentráló fejlesztése; élménylánc fejlesztés (termékfejlesztés, komplexitás és bővítés), tematikus útvonalak kiépítése (vár,


A projektcsomag elemeinek részletes bemutatása:

123


kastélytúrák, bor és gasztronómia utak, termál élménygyűrű létrehozása, valamint kínálatot színesítő egyéb vonzerők fejlesztése (épített örökség turisztikai hasznosítása, gasztro-, lovasturizmus) vonzerőfejlesztés és megye-specifikus komplex termékek kialakítása. A kulturális örökség vonzerőinek fejlesztése, termékké alakítása (attrakciók és szolgáltatások fejlesztése) elsősorban akkor lehet turisztikai szempontból sikeres, ha nem pontszerűen állnak ezek az elemek, hanem egymással szoros kapcsolatot építő tematikus hálózatba szerveződnek. Az intézkedés célja a megyében meghatározó adottságokkal rendelkező természeti örökségi értékek megőrzése és látogathatóvá tétele komplex kínálat fejlesztése révén. A megvalósítandó projektnek kapcsolódnia kell a környezetéhez, tehát más turisztikai attrakciókkal, szolgáltatásokkal, kapcsolódó intézményekkel, szervezetekkel együttműködjön a megvalósítás és a fenntartási időszak során. Kedvezményezettek köre:  Költségvetési szervek  Költségvetési szervek intézménye  Gazdálkodó szervezetek  Non-profit szervezetek  Egyházak Indikátorok:  Támogatott turisztikai attrakciók látogatottsága  Támogatott turisztikai attrakciók látogatottságának növekedése (%)  Látogatott turisztikai attrakciók árbevétel növekedése  Látogató szám  Létrejött új munkahelyek száma Az intézkedéshez kapcsolódó projektötletek bemutatása Az intézkedéshez kapcsolódó projektötletek:

A projektek időbeli ütemezése:

Erdei kerékpárutak kialakítás, valamint településeket összekötő kerékpárutak létesítése turisztikai vonzerő növelése céljából

2014-2020

55,5%-a ötlet szintjén áll; 22,2 %-a kidolgozott koncepcióval rendelkezik, 22,2%-a pedig engedélyes vagy kiviteli tervvel rendelkezik

Strand fejlesztése

2014-2016

Tavak turisztikai célú hasznosítása, meglévők felújítása élményelemekkel történő ellátása Lovaglás időjárástól való függetlenítése Hajtánypálya kialakítása

2014-2020

50 %-a ötlet szintjén áll; 25 %-a kidolgozott koncepcióval rendelkezik, 25 %-a pedig engedélyes vagy kiviteli tervvel rendelkezik Ötlet szintjén áll

2014 2014-2020

Ötlet szintjén áll Ötlet szintjén áll

Erdei és egyéb turistaútvonalak, tematikus tanösvények kialakítása, infrastrukturális fejlesztése Kastélyok felújítása, turisztikai célú hasznosítása

2014

75% -a ötlet szintjén áll, 25 %-a kidolgozott koncepcióval rendelkezik

2014-2020

50%-a ötlet szintjén áll, 50%-a kidolgozott koncepcióval rendelkezik 50 %-a ötlet szintjén áll; 25 %-a kidolgozott koncepcióval rendelkezik, 25 %-a pedig engedélyes vagy kiviteli tervvel rendelkezik

2016

Kúriák és környezetük felújítása, parkok, pihenőövezetek kialakítása

2015

50 %-a ötlet szintjén áll, 50%-a pedig engedélyes vagy kiviteli tervvel rendelkezik


Várak régészeti feltárása, részleges helyreállítása, turisztikai attrakciók létrehozása

Előkészítettség foka:

124


Turisztikai szolgáltatások megközelíthetőségének javítása Pincesorok egységes arculat kialakítása Felvonó és sípálya bővítése és építése

2014-2020

Kulturális programok szervezése Károlyi őspark felújítása

2014-2020 2014

Ökoturisztikai park létrehozása és infrastrukturális fejlesztése

2014

Pihenő park kialakítása aktív és egészséges élethez kapcsolódó közösségi infrastruktúrafejlesztés

2014 2014-2020

Tájházak kialakítása, felújítása

2014-2020

Látogató központok kialakítása

2014-2020

Konferenciaközpont kialakítása Szabadidőközpont kialakítása

2014-2020 2014-2020

50%-aÖtlet szintjén áll, 50%-a pedig kidolgozott koncepcióval rendelkezik 50% -a engedélyes vagy kiviteli tervvel rendelkezik, 50%-a pedig kidolgozott koncepcióval rendelkezik Ötlet szintjén áll kidolgozott koncepcióval rendelkezik

Sakkmúzeum felújítása

2014-2020

Ötlet szintjén áll

Közösségi sporttelep épületének turisztikai hasznosítása Fogászati turizmus feltételeinek megteremtése Mária út turisztikai célú termékfejlesztése

2014-2020


2014-2016 2014-2020

Ötlet szintjén áll kidolgozott koncepcióval rendelkezik

Mátra népszerűsítése meglévő helyi termék kínálatra, aktív turizmusra építve Sportturisztikai tematikus utak és packagek összeállítása, meglévő illetve új sportturisztikai szolgáltatókkal

2014

kidolgozott koncepcióval rendelkezik

2017


Turisztikai látványosságok bemutatása korszerű informatikai eszközökkel (okostelefon, NFC)

2017


Országos kirakodó és állatvásár hagyományoknak megfelelő kialakítása Termál fejlesztés, gyógyvizes kút fúrás

2014-2020


2014-2020

Gyógyvíz adottságokra épülő tematikus út kialakítása

2014-2020

85,7 %-a ötlet szintjén áll, 14,3 % - a engedélyes vagy kiviteli tervvel rendelkezik Ötlet szintjén áll

50%-a Ötlet szintén áll, 50%-a engedélyes vagy kiviteli tervvel rendelkezik Ötlet szintjén áll kidolgozott koncepcióval rendelkezik


2014-2020 2014-2020

50%-a ötlet szintjén áll, 50%-a kidolgozott koncepcióval rendelkezik kidolgozott koncepcióval rendelkezik 50 %-a ötlet szintjén áll; 25 %-a kidolgozott koncepcióval rendelkezik, 25 %-a pedig engedélyes vagy kiviteli tervvel rendelkezik kidolgozott koncepcióval rendelkezik Ötlet szintjén áll

125


1.2 Kiemelt turisztikai attrakciófejlesztés és K+F+I tevékenységek ösztönzése Az attrakció olyan természeti vagy kulturális örökség a látogatás feltételeit megteremtő szolgáltatásokkal együtt, amely a látogatót egy bizonyos helyszín meglátogatására ösztönzi, vagy konkrét, tudatos emberi tevékenység eredményeképpen létrejött létesítmény, amelyet kifejezetten turisztikai céllal, a látogatók szükségleteinek kielégítésére hoztak létre. A turisztikai attrakciók fejlesztése és támogatása az egyes térségekben az eltöltött vendégéjszakák növekedéséhez, megyei és helyi szinten pedig az addicionális költésből származó bevételek növekedéséhez járulnak hozzá. A vonzerők fejlesztésének célja, hogy olyan attrakciók működjenek a megyében, amely az adott desztinációban önállóan is vonzerőt jelent a turisták számára. A kiemelt nemzeti örökség és kulturális értékek turisztikai attrakcióként való bemutatása olyan nemzetközi szinten is egyedi vonzerőt jelent, mely sajátos motivációjú magas fizetőképes keresettel rendelkező turistákat tud megszólítani és utazásra késztetni. A nemzetközi trendek által is jelzett változások közül az egyedi szolgáltatások iránt fokozó igényeknek megfelelő speciális turisztikai termékek fejlesztése képezi a legjobb lehetőséget. A meglévő, jól működő, potenciálisan több látogatót is vonzani képes attrakciók versenyképesebb piacra-vitelére kell koncentrálni. Az új fejlesztések során kizárólag azok az innovatív és unikális, egyedi vonzerőt alkotó attrakciók támogathatók, melyek önmagukban is kiemelkedő nagyságrendű akár a fejlesztés léptéke, illetve nagyobb tömegek mozgatására is alkalmas turisztikai vonzerővel bírnak. A hosszú távú fenntarthatóság, a turizmus fenntartható fejlesztése, nem képzelhető el az ágazat-specifikus kutatásfejlesztés erősítése, a szolgáltatók és a kutatók aktívabb együttműködése, új megközelítésű, innovatív eszközök piacra vitele alkalmazása nélkül. A gyógyvizek és a mofetták piacképessé tételének elengedhetetlen feltétele a bizonyítékokon alapuló orvoslás szabályai szerint elvégzett tudományos vizsgálatok sora, melyek kétséget kizáróan bizonyítják azok hatékonyságát az Európát uraló és eddig szkeptikus angol-szász szakirodalom számára is. Ezáltal a külföldi egészségbiztosítók felé eladhatóvá válnak hazai gyógyvizeinkre épült rehabilitációs kezeléseink. Jelen intézkedés célja a kutatási és technológiai erőforrásait szinergiában alkalmazva komplex, jövőbe mutató, és egyúttal globális piaci kitörési lehetőségeket biztosító megoldások kidolgozásának támogatása. Elképzeléseink szerint az orvosi bizonyítékon alapuló balneológiai célú gyógyvízkutatásokat is támogathatja e konstrukció. A klaszterek átfogják a kutatás-fejlesztés, a termelés, az értékesítés valamennyi fázisát, és integrálják valamennyi, a folyamatban részt vevő szereplőt (kutatóintézetek, termelők/szolgáltatók, önkormányzatok, szakmai és civil szervezetek), így a termál- és gyógy-turisztikai kutatások támogatása érdekében a hálózatosodás előnyt élvez. Az intézkedés keretében létrejövő turisztikai kutatások célja a térségben rejlő turisztikai potenciál kiaknázása és piacképessé tétele, illetve a gyógyturisztikai iparág fejlesztése. Ezen típusú fejlesztések esetén is elvárt, hogy a megvalósítandó projekt kapcsolódjon a környezetéhez, tehát más turisztikai attrakciókkal, szolgáltatásokkal, kapcsolódó intézményekkel együttműködjön a megvalósítás és a fenntartási időszak során.

Indikátorok:  Létrejött turisztikai attrakciók száma  Támogatott turisztikai attrakciók látogatottsága  Támogatott turisztikai attrakciók látogatottságának növekedése (%)  Látogatott turisztikai attrakciók árbevétel növekedése  Létrejött új munkahelyek száma  K+F+I fejlesztések eredményeként létrejött tanulmányok száma


Kedvezményezettek köre:  Költségvetési szervek és intézményeik  Gazdálkodó szervezetek  Non-profit szervezetek  Egyházak

126


Az intézkedéshez kapcsolódó projektötletek bemutatása A projektek időbeli ütemezése:

Ilona völgy turisztikai fejlesztése

2014-2020

Gyógyvizek egészségügyi hatásvizsgálata, egészségturisztikai csomagajánlatok kialakítása Vizek háza az Ybl ivó csarnokokban, Mezítlábas park, Parád - Turistai információs pont és Hegyi Sportok bázisa a volt autóbusz állomás épületében, Kilátó építése, Felnőtt játszótér Galyatető, Birdie Car elektromos buszok beszerzése Termál és élményfürdő létesítése

2014

Előkészítettség foka: Kidolgozott koncepcióval rendelkezik Ötlet szintjén áll

2014-2020

Engedélyes vagy kiviteli tervvel rendelkezik

2014-2020

Kidolgozott koncepcióval rendelkezik Kidolgozott koncepcióval rendelkezik Ötlet szintjén áll

Libegő építése Parádóhutáról Kékes tetőre

2014-2020

Házasságkötéssel kapcsolatos turisztikai desztináció kialakítása „Szerelmesek erdejének kialakítása”

2014-2020

Termográfiás technológia, képfeldolgozás és mesterséges intelligencia alkalmazása az egyes betegségek időben történő felismerésére Gyógyvizek egészségügyi hatásvizsgálata Csillagfalu - Magyarországon élő nemzetiségek, anyaországuk és a határon túli Magyarság, mint külhonban élő Magyar nemzetiség kultúrájának bemutatásával Egészségügyi szolgáltató ház kialakítása

2014-2020

Kidolgozott koncepcióval rendelkezik

2014-2020 2014-2020

Ötlet szintjén áll Kidolgozott koncepcióval, engedélyes tervvel rendelkezik

2014-2020

Kalandpark kialakítása

2014

Kidolgozott koncepcióval rendelkezik Ötlet szintjén áll

1.3 Szálláshely és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése Az eltöltött átlagos vendégéjszakák számának növeléséhez, a húzó turisztikai ágazatok színvonalának és minőségének javítására kell koncentrálni. A turisztikai szállás és szolgáltatásfejlesztés esetében a turisztikai vagy kiegészítő szolgáltatások színvonalának és minőségének javítására irányuló beruházásokat kívánjuk támogatni. Mennyiségi fejlesztések támogatása, mind szálláshely, mind szolgáltatás tekintetében elsősorban a turisztikai vonzerők szempontjából meghatározó településeken illetve térségekben valósítható meg, ahol bizonyítható, valós turisztikai hiány mutatkozik és igény merült fel, figyelembe véve a keresleti igényeket. A kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése esetében cél a jövedelemtermelő képességének javítását elősegítő minőségi fejlesztések támogatása. Minőségi fejlesztésre elsősorban az alacsony kategóriájú kereskedelmi szálláshelyeket - szállodákat, panziókat, ifjúsági szálláshelyeket, falusi szálláshelyeket érintően van szükség.


Az intézkedéshez kapcsolódó projektötletek:

127


Kedvezményezettek köre:  Költségvetési szervek és intézményeik  Gazdálkodó szervezetek  Non-profit szervezetek  Egyházak Indikátorok:  Látogató szám  Létrejött új munkahelyek száma  Idegenforgalmi adóbevétel  Vendégek száma kereskedelmi szálláshelyeken  Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken  Akadálymentesített szálláshelyek/épületek száma  Kialakított parkolóhelyek  Kialakított férőhelyek száma Az intézkedéshez kapcsolódó projektötletek bemutatása Az intézkedéshez kapcsolódó projektötletek:



Ifjúsági szálláshelyek és táborok létesítése, felújítása, korszerűsítése, infrastruktúra fejlesztése Üdülőfalu megvalósítása Vendégházak komplex fejlesztése, vendégfogadók építése Szállodaépítés, gyógyászati részleg kiépítésével Meglévő épületek funkció átalakítása (szálláshely)

2014-2020


2014-2020 2014-2020

Ötlet szintjén áll Ötlet szintjén áll

2014-2020


2014-2020

Károlyi kastély turisztikai célú hasznosítása

2014-2020

Pagoda épületének felújítása, ivócsarnok kialakítása, szálláshely létesítése

2014-2020

50%-a kidolgozott koncepcióval rendelkezik, 50% - a engedélyes vagy kiviteli tervvel rendelkezik Kidolgozott koncepcióval rendelkezik Ötlet szintjén áll

A projektcsomag intézkedései

A projektgyűjtés keretében beérkezett forrásigény (indikatív)

Húzó turisztikai ágazatok összehangolt fejlesztése

16.924.100.000.- Ft

Kiemelt turisztikai attrakciófejlesztés és K+F+I tevékenységek ösztönzése Szálláshely és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése

9.327.000.000.- Ft 9.078.000.000.- Ft


A projektgyűjtés keretében beérkezett forrásigény bemutatása

128


6.1.2.

2. Megyei élelmiszer - feldolgozóipar Fejlesztési projektcsomag

A projektcsomag általános bemutatása Heves megyében kiemelkedően magas a mezőgazdaságban, illetve az élelmiszeriparban foglalkoztatottak aránya, tehát alapjába véve az élelmiszeripar a magas fejlődési potenciált hordozó ágazatok közé tartozik. Az utóbbi években az országos átlagnál nagyobb mértékben esett vissza a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, ami az élelmiszergazdaságra döntő kihatással volt. Különös jelentőséggel bírnak az ágazat fejlődését elősegítő innovációk. A mennyiségileg telített európai élelmiszer piacon, és bizonyos mértékig a hazai piacon is, az innováción alapuló, megkülönböztethető előnyöket nyújtó minőségi, nagyobb hozzáadott értékű, biztonságos, új termékek iránti igény egyre növekszik. Az Észak-Magyarországi Innovációs Stratégiával összhangban a KKV-k K+F+I képességek fejlesztésével, valamint a hazai élelmiszerbiztonsági kutatási tevékenységek összehangolásával és kiterjesztésével a gazdasági szféra szereplői számára is hozzájárulhatunk a hazánkban előállított élelmiszerek versenyképességének növeléséhez. A magyar élelmiszeripar a feldolgozó-ipari ágazatok között a 2. legnagyobb foglalkoztató, bár a foglalkoztatottak létszáma évről - évre csökken. Így a vidéki munkahelyek megőrzésében az ágazatnak nagyon fontos szerepe van. A KKV-ék élelmiszer feldolgozó kapacitásoknak különösen jelentős szerepük van a helyi, megyei ellátásban és a foglalkoztatásban. Az agrártermékek versenyképességének és piaci stabilitásának kiemelkedő tényezője a minél magasabb szintű és minőségű feldolgozottság. A hazai KKV-k valódi kitörési pontja egyrészt a magasabb hozzáadott értékű, különleges igényeket kielégítő termékek előállítása, másrészt a helyi, megyei ellátás biztosítása lehet. Ehhez innovációra, hasznosítható kutatási és fejlesztési eredményekre, hatékony technológia és ismeret transzferre van szükség. A beruházások során a minőséget, fenntarthatóságot, hatékonyságot, élelmiszerbiztonságot biztosító, elérhető legjobb technológiákat kell előnyben részesíteni. Biztosítani kell azoknak a vállalkozásoknak a fennmaradását is, amelyek, bár fejlődni nem képesek, de önmagukat fenntartva fontos szerepet játszanak abban, hogy tulajdonosaik, illetve esetleges alkalmazottaik képesek legyenek maguk számára a szükségleteiket kielégítő jövedelmet megtermelni, különösen a magas munkanélküliséggel sújtott térségekben. A vállalkozási környezet javulásával, a bővülő források segítségével végrehajtott fejlesztésekkel, együttműködéssel és megfelelő marketing munkával versenyképessé váló élelmiszeripar mind a belső piacon, mind a külpiacon növeli részesedését. A bővülő termelés több munkaerőt igényel, és stabil megélhetést biztosít az ipar számára alapanyagot előállító mezőgazdasági termelők számára is. A projektcsomag kapcsolódása a releváns Európai Uniós tematikus célkitűzéshez és beruházási prioritáshoz:

(3) A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása - 3. c) A termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló fejlett kapacitás megteremtésének és kiterjesztésének elősegítése (4.) Az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban - 4.b) A vállalkozásoknál az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése (8) a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése - 8 (b) a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése révén, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint a konkrét természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását


(1) A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése. - 1.b) A vállalatok K+I beruházásának, a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, kereslet-élénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által. A technológiai és alkalmazott kutatás, kísérleti programok, korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és az első gyártás támogatása, az általános célú technológiák terjesztése.

129


A projektcsomag illeszkedése a TOP-hoz: TOP 1.1 Térségi szintű integrált foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés A projektcsomag illeszkedése egyéb operatív programhoz: VP 3. prioritás Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása A projektcsomag elemeinek részletes bemutatása: 2.1. A megyei élelmiszeripar versenyképességének és piaci stabilitásának növelése (a magas hozzáadott értékkel rendelkező, új exportképes termékek fejlesztésének és gyártásának támogatásával, valamint innovációs tevékenységek fokozásával és a meglévő technológiák hatékonyságának növelésével). A magas hozzáadott értékkel rendelkező termékek és szolgáltatások iránt növekvő piaci igény figyelhető meg, melyek kifejlesztése és gyártása hozzájárul az élelmiszeripar költséghatékonyságának, valamint foglalkoztató erejének növekedéséhez. A felfutó élelmiszertermelés pedig magával vonja a kapcsolódó ágazatok (gépipar, csomagolóanyag ipar, szolgáltatások stb.) fejlődését is. Az innovációs szemlélet erősödésének eredményeként az élelmiszeri- feldolgozó vállalkozások megkülönböztethetően jobb minőségű és az értékekkel arányos áru termékeket tudnak előállítani, melynek köszönhetően nő versenyképességük. Valamennyi vállalkozás típusnál a versenyképesség javításában nagy szerepe van az innovációnak. Az élelmiszeripar kitörési pontja egyrészt a magasabb hozzáadott értékű, különleges igényeket kielégítő termékek előállítása, másrészt a regionális, országos piaci pozíciók megerősítése lehet. Ehhez azonban nem csak innovációra, hasznosítható kutatási fejlesztési eredményekre, hanem hatékony technológiai fejlesztésekre is szükség van. Az új exportképes termékek kifejlesztésének támogatásával az élelmiszer innováció és K+F penetrációjának fokozásához járulhatunk hozzá. Mind az alapanyag termelésben, mind a feldolgozóiparban jellemzőek a méretgazdaságossági hátrányok és a technológiai elavultság. Szükséges a hatékony technológiai fejlesztés, az új exportképes termékek előállítása. Az élelmiszertermeléshez kapcsolódó ágazatok fejlesztése (gépipar, csomagolóanyag ipar, szolgáltatások stb.) Különleges igényeket kielégítő termékek előállítása. A közepes méretű élelmiszer-feldolgozó vállalkozások termékeik jelentősebb részét már regionális, országos és a globális keresleti piacokon is értékesítik, versengve a tőkeerős nemzetközi cégekkel. Ugyanakkor az elmúlt években beruházási rátájuk az amortizáció szintje alatt maradt, így a potenciális fejlődési lehetőségeket sem tudják kihasználni. Elő kell segíteni növekedésüket, versenyképességük javítását, első sorban a magasabb minőségű, speciális igényeket kielégítő termékek versenyképes előállítása által. Az intézkedést felépítő projektötletek bemutatása: Legnagyobb igény a vállalkozásoknál az élelmiszer feldolgozás szerkezetátalakítására és piacra jutásának fejlesztésére irányul. A legtöbb helyen ezen felül a technológiai fejlesztésekre van igény.

Előkészítettség foka: A versenyképességének és piaci stabilitásának növelése intézkedésben a vállalkozások nagyobb részt ötlet szintjén állnak, illetve kisebb része rendelkezik kidolgozott koncepcióval. Kedvezményezettek köre:  KKV-k  Önkormányzatok  Önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek Indikátorok:  A támogatott fejlesztések száma.  K+F+I fejlesztések száma.  A fejlesztés eredményeként létrejövő bevétel növekedés mértéke.


A projektek időbeli ütemezése: 2014-2020

130




A támogatások eredményeként betelepült vállalkozások száma

Az intézkedéshez kapcsolódó projektötletek: Telephelyfejlesztés, új technológia, új gépek beszerzése. Gépjárműpark korszerűsítése.



2014-2020

Kidolgozott koncepció.

2014-2020


Re strukturált halhús felhasználásának élelmiszeripari feldolgozása és kutatási projektek.

2014-2020


Exportképes élelmiszer csomagolása.

2014-2020


Új technológia bevezetése, gépbeszerzés.

2014-2020


Technológiafejlesztés.

2014-2020

Ötlet szintjén áll.

Infrastruktúra fejlesztése.

2014-2020


Termékfejlesztés. Versenyképesség fejlesztése.

2014-2020 2014-2020

Ötlet szintjén áll. Ötlet szintjén áll.

Energiahatékonyság fejlesztése.

2014-2020


Környezeti hatások mérséklése.

2014-2020


Információs technológia fejlesztése.

2014-2020


Termék fejlesztés és piacra jutásának támogatása.

2014-2020


Az élelmiszer feldolgozás szerkezetátalakításának és piacra jutásának fejlesztése.

2014-2020


A szőlőmagőrleményekkel készülő sütőipari termékek és DURUM rozs, mint korszerű, új élelmiszeripari alapanyag.

2014-2020


Méhészeti eszközfejlesztés.

2014-2020


Parádi víz felhasználhatóságának, eladhatóságának, forgalmazásának kutatáson alapuló, komplex fejlesztése.

2014-2020


2.2. A megyei élelmiszeripari foglalkoztatás intenzív fejlesztése Az élelmiszer - előállítás közvetlen és közvetett úton is szerepet játszik a foglalkoztatásban, különösen a vidék népességmegtartó képességében. Az élelmiszer – feldolgozó vállalkozások jelentős számú munkahelyet biztosíthatnak, így fejlődésük ösztönzése fontos feladat. A munkaerőpiacról kiszorult munkaképes korú lakosság számára alternatív lehetőséget biztosíthat a helyi élelmiszer-feldolgozásba való bekapcsolódás. A kis- és középméretű élelmiszer feldolgozó kapacitások különösen jelentős szerepet kaphatnak a helyi, megyei ellátásban és a foglalkoztatásban. Jelenleg tőkeszegénységük, technológiai lemaradásuk, piaci és szakmai ismereteik hiánya miatt jelentős részük követő, vagy inkább csak túlélő stratégiát folytat. Felismerve a helyi foglalkoztatásban betöltendő jelentős szerepüket, meg kell teremteni a fejlődésre képes mikro- és kisvállalkozások foglalkoztatás intenzív fejlesztését.


Az intézkedéshez kapcsolódó projektötletek bemutatása

131


A kis - és középvállalkozások egyre magasabb hozzáadott értékű, nagyobb élőmunka igényű termékeket állítanak elő az egyre növekvő fogyasztói elvárások kielégítésére. A helyi élelmiszertermelés közvetlen módon jelentősen hozzájárul a megyei foglalkoztatás növekedéséhez, közvetetten pedig segíti a kapcsolódó tevékenységek (idegenforgalom, vendéglátás) fejlődését. Nem hanyagolható el az ágazat vidéki foglalkoztatásra gyakorolt indirekt hatása sem, mivel a mezőgazdasági termékek legnagyobb felvásárlóiként jelentősen járulhatnak az alapanyag termelők megélhetési biztonságához. Az intézkedés keretében támogatni kívánjuk a vállalkozások foglalkoztatás intenzív fejlesztését megalapozó infrastrukturális beruházásait, eszközbeszerzéseit. Az intézkedést felépítő projektötletek bemutatása: A beérkezett ötletek nagyrészt az újmunkahelyek megvalósításáról szól, amely technológiai fejlesztésekkel egészül ki. A projektek időbeli ütemezése: 2014-2020 Előkészítettség foka: A projektötletek közül egy rendelkezik engedélyes tervvel. A legtöbb projekt ötlet szintjén áll. Kedvezményezettek köre:  KKV-k  Önkormányzatok  Önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek Indikátorok:  Létrejött új munkahelyek száma.  A fejlesztések eredményeként megtartott munkahelyek száma.  A fejlesztés eredményeként létrejövő bevétel növekedés mértéke. Az intézkedéshez kapcsolódó projektötletek bemutatása


Új munkahelyek létrehozása (sajtüzem).

2014-2020

Új munkahelyek létrehozása (ásványvíz palackozó üzem létesítése). Új munkahelyek létrehozása (zöldségfeldolgozó üzem) Új munkahelyek létrehozása (mezőgazdasági termékek feldolgozása) Új munkahelyek létrehozása (sütőipari tevékenység) Új munkahelyek létrehozása (fagyasztott késztermékek) Új munkahelyek létrehozása (tartós, adalékanyag nélküli sütőipari termékek) Új munkahelyek létrehozása (minőségi szint emelése) Munkatermelékenység növelése, új munkahelyek létrehozása. Gyakornokok foglalkoztatása, oktatás, fejlesztés.

Előkészítettség foka: Engedélyezési és kiviteli tervvel rendelkezik.

2014-2020


2014-2020


2014-2020


2014-2020


2014-2020


2014-2020


2014-2020


2014-2020


2014-2020




132


2.3. Borágazat fejlesztési program A térségben található az ország 22 történelmi borvidéke közül kettő, a Bükk hegység déli lankáin elterülő Egri borvidék és a Mátra déli lejtőin, kelet-nyugat irányban a Tarna és a Zagyva folyók által határolt területen a Mátrai borvidék. Mindkét borvidéken ősi hagyományai vannak a szőlészeti-borászati tevékenységnek. A bor azon ritka termékek közé tartozik, mely nevében őrzi azt a helyet ahol szüretelték. Az intézkedés célja a szőlészet - borászat terén a termőterület stabilizációja, a versenyképesség javítása, az árbevétel növelése, melynek eléréséhez többek között erősíteni kell az összefogást, minőségben és gazdaságosságban versenyképes terméket kell előállítani, a termőterület nagyságát stabilizálni, optimalizálni kell. Prioritást kell kapnia az újratelepítésnek, az ültetvénykorszerűsítésnek, az alkalmazott borászati technológiákat folyamatosan fejleszteni kell, biztosítani kell továbbá az eredetvédelmi és minőségi előírásoknak, garanciáknak való megfelelést, valamint a hagyományos export piacok megőrzése mellett új, fizetőképes piacokat kell találni. Cél: Komplex feladatkör a bor termelésétől egész a bor asztalra jutásáig. A versenyképesség javítása, a borászati technológiák fejlesztése. Eszközfejlesztés. Borászati infrastruktúra fejlesztése. Minőség biztosítása. Az intézkedést felépítő projektötletek bemutatása: Nagyrészt komplex ötletekből áll, ami attrakciófejlesztés, termékek exportra történő ismertetése, az export megerősítése, hazai termékek bemutatása, bemutató terem fejlesztése. Borkultúra népszerűsítése, helyi turizmus fejlesztéséből áll. A projektek időbeli ütemezése: 2014-2020 Előkészítettség foka: Kidolgozott koncepció és ötletek alapján. Kedvezményezettek köre:  KKV-k  Önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek Indikátorok:  Árbevétel növekedése.  Foglalkoztatottak létszámának növekedése.  Értékesítés növekedése.  Ültetvényrekonstrukció nagysága.  Új bevont termőterületek nagysága.



A minőségi borok származásának megbízható nyilvántartása (e - Pedigree).

2014-2020


Bortúra- turisztikai fejlesztés.

2014-2020


Ostorosi tájpince felújítása, értékesítési tevékenységbe történő bevonása.

2014-2020


Szőlő- borkultúra, hagyományainak ápolása, falusi turizmus fejlesztése Aldebrőn.

2014-2020





133


A projektgyűjtés keretében beérkezett forrásigény bemutatása Projektcsomag intézkedése 2.1. A megyei élelmiszeripar versenyképességének és piaci stabilitásának növelése 2.2. A mezőgazdasági termelés és feldolgozás jövedelemtermelő képességének javítása 2.3. Borágazat fejlesztési program

6.1.3.

A projektgyűjtés keretében beérkezett forrásigény (indikatív) 3.470.630.000.- Ft 1.018.000.000.- Ft 255.000.000.- Ft


A projektcsomag átfogó célja Heves megye gazdasági életének fellendítése, a térségi és helyi gazdaság fejlődésének, jövedelemtermelő képességének támogatása, valamint a jelenlegi munkahelyek megtartása mellett újabb munkahelyek létrehozásának ösztönzése a vállalkozások innovatív tevékenységének elősegítése és a vállalkozási környezet javítása révén. A területi versenyképesség mérésére leggyakrabban alkalmazott mutató, az egy főre eső GDP alapján a megyék összesített rangsorában Heves a 12. pozíciót foglalja el. Észak-Magyarország hazánk leggyengébben teljesítő régiója, melyen belül Heves megye gazdasági teljesítménye a legjobb, de így sem éri el az országos átlag 70%át. A területi versenyképesség szempontjából meghatározó munkatermelékenység és foglalkoztatottság vonatkozásában a régión belül Heves megye helyzete kedvező, de országos viszonylatban elmaradottnak tekinthető. Mindezek mellett a megyében működő vállalkozások méret szerinti szerkezete sem optimális, hiszen a 8.168 vállalkozás 0,2 százaléka nagy-, 1,4 százaléka közép-, 98,3 százaléka pedig kisvállalkozás. Ez utóbbi döntő hányada, 94,8 %-a mikro vállalkozás. A jelenleg működő vállalkozások munkahelyteremtéssel járó fejlesztési elképzeléseinek közvetett támogatása, valamint az országos viszonylatban alacsonynak számító megyei beruházási kedv ösztönzése érdekében tehát a megyei gazdaságfejlesztésre vonatkozó programcsomag azokat az intézkedéseket foglalja magába, amelyek közvetlen hatást gyakorolhatnak a megyei gazdaság verseny- és jövedelemtermelő képességére, a húzóágazatok letelepedésére és fejlődésére. A projektcsomag két fő irányát a megyei beruházási aktivitás növelése és a foglalkoztatási helyzet javítása jelenti. Ezen projektcsomag keretében támogathatók a vállalkozások újszerű tevékenységéhez kapcsolódó beruházások, hiszen az eredeti ötletek, a sikeres innovációk és a hatékony a kutatás-fejlesztés jelentősen hozzájárulnak egy-egy terület versenyképességének, termelékenységének növeléséhez. A projektcsomag a KKV-k munkahelyteremtő képességének és termelékenységének javítását infrastruktúra-, termék- és technológiafejlesztési beruházások (pl. üzemcsarnokok kiépítése, technológiafejlesztés) támogatásával kívánja ösztönözni. A projektcsomagban helyet kap a vállalkozások piacra jutásának elősegítése, s ezáltal versenyképességük és exportpotenciáljuk növekedése érdekében elengedhetetlenül szükséges marketing tevékenységek támogatása is. Tekintve, hogy Eger, Gyöngyös, Hatvan, ezek agglomerációi, illetve ezek ipari parkjai adják a megyei gazdaság közel 80%-át a megyei gazdaságfejlesztési elképzelések között meghatározó arányt képvisel a megyei ipari parkok és inkubátorházak infrastrukturális fejlesztését célzó projektötletek. A részben vagy egészben önkormányzati érdekeltségű ipari parkok (a Bélapátfalvai, a Hatvani, a Hevesi Ipari Park, illetve az Abasári Technológiai és Innovációs Park) vállalkozói infrastruktúra fejlesztése a helyi



134


önkormányzatok bevonásával, a betelepülni szándékozó vállalkozások ösztönzésével, a város térszerkezeti, gazdasági, civilizációs megújítását, modernizációját hivatott szolgálni. A nem önkormányzati érdekeltségű ipari parkok (Egri Ipari Park Kft., Mátrai Erőmű ZRt., valamint a Siroki Ipari Park Kft.) és a területükön működő KKV-k közvetett fejlesztési forrásokhoz juthatnak, elsősorban kisléptékű infrastrukturális beruházásaikhoz, különböző szolgáltatásaik minőségi fejlesztéséhez munkahelyteremtő képességük javítása és a gazdasági súlyuk további növelése érdekében. A megyei inkubátorházak támogatása jellemzően a fiatal, induló vállalkozások létrehozását, mikro-vállalkozások növekedését célozza, de emellett strukturált üzleti környezet kialakításával megalapozza a már működő vállalkozások továbbfejlődésének lehetőségeit, irányait és előmozdíthatja a vállalkozások közötti együttműködések kialakulását is. A támogatások vállalkozások számára történő eljuttatása várhatóan egy megyei közvetítő nonprofit szervezeten keresztül, az önkormányzatok támogatása pedig közvetlen módon történik majd. A projektcsomag kapcsolódása a releváns Európai Uniós tematikus célkitűzéshez és beruházási prioritáshoz: (1) A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése. - 1.b) A vállalatok K+I beruházásának, a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, kereslet-élénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által. A technológiai és alkalmazott kutatás, kísérleti programok, korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és az első gyártás támogatása, az általános célú technológiák terjesztése. (3) A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása 3. c) A termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló fejlett kapacitás megteremtésének és kiterjesztésének elősegítése (4.) Az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban - 4.b) A vállalkozásoknál az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése A projektcsomag illeszkedése a TOP-hoz: 1.1.1 Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés 1.2.4 Térségi kísérleti fejlesztések 1.2.5 Megyei alternatív befektetés- és beruházás-ösztönzés, projekt-előkészítése, marketing A projektcsomag illeszkedése egyéb operatív programhoz:

A projektcsomag keretében támogatni tervezett projektek tartalmi elemei illeszkednek a TOP-ból finanszírozandó megyei gazdaságfejlesztési részprogramhoz kapcsolódó vonatkozó fejlesztési tématerület beavatkozásaihoz és lehetséges támogatható tevékenységeihez. A projektcsomag elemeinek részletes bemutatása: 3.1. KKV-k munkahely teremtő támogatása A megyei üzleti infrastruktúra-fejlesztéseket kiegészíthetik a térségben működő helyi érdekű kis- és középvállalkozások célzott, kisösszegű munkahelyteremtő beruházásai, amelynek keretében új munkahelyteremtést célzó KKV beruházások támogatására nyílik lehetőség: KKV szinten megvalósuló


GINOP 1. Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése GINOP 2. Tudásgazdaság fejlesztése GINOP 6. Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése

135


infrastrukturális és technológiafejlesztés (pl. üzemcsarnokok kiépítése, technológiafejlesztés), új munkaerő bér és járulék támogatása. Az intézkedés keretében a megyei telephellyel rendelkező KKV-k juthatnak vissza nem térítendő támogatáshoz pályázatos kiválasztás útján. Kedvezményezettek köre:  Megyei szintű gazdaságfejlesztési nonprofit szervezet  A KKV-k közvetetten a szervezeten keresztül juthatnak támogatáshoz. Indikátorok:  Közvetve támogatásban részesülő KKV-k száma  A fejlesztések eredményeként megtartott munkahelyek száma  A fejlesztések eredményeként létrejövő munkahelyek száma  A fejlesztés eredményeként létrejövő bevétel növekedés mértéke

Az intézkedéshez kapcsolódó projektötletek: Bentonitfeldolgozó Üzem építése Pétervásárán Infrastruktúra fejlesztése. (víz, gáz, elektromos hálózat) Gépjárműpark bővítés és korszerűsítés évente Öntött és kovácsolt előgyártmány csiszolóműhely Gépjárművezetői oktatócentrum létrehozása Eszközbeszerzés, technológiafejlesztés Gyártó üzem kialakítása, foglalkoztatás bővítése Makláron Helyi Kft. beruházása révén munkahelyteremtés Bezárt varroda újraindítása, helyi munkaerő foglalkoztatásával Foglalkoztatás-bővítési célú gazdaságfejlesztés


Előkészítettségi foka:

2014.

2014.

Megvalósíthatósági tanulmánnyal vagy üzleti tervvel rendelkezik Kidolgozott koncepcióval rendelkezik Megvalósíthatósági tanulmánnyal vagy üzleti tervvel rendelkezik Kidolgozott koncepcióval rendelkezik Kidolgozott koncepcióval rendelkezik nincs adat

2014.

nincs adat

2014-2020


2014-2020


2014-2020


2014-2015 2014-2020 2014-2016 2018.

3.2. Önkormányzati érdekeltségű iparterületek fejlesztése Az intézkedés célja, hogy gazdaságfejlesztési eszközrendszerével a megye versenyképességének megőrzése szempontjából kiemelt fontossággal bíró vonzó befektetési környezet kialakítását segítse elő, melynek fontos elemei a befektetési környezet infrastrukturális fejlesztése. Az intézkedés keretében támogatható tevékenységek: - A termelő és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó új épület építése, létesítése, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása. - A termelő és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó meglévő épületek átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása. - Alapinfrastruktúra kiépítése, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása ahol az alapinfrastruktúra hiánya, ill. nem megfelelő állapota akadálya a vállalkozások betelepülésének, működésének, illetve továbbfejlődésének.



136


A vállalkozói infrastruktúra helyi szintű eredményes fejlesztéséhez szükség van a helyi önkormányzatok bevonására is. Az infrastruktúrafejlesztés egyik fontos eszköze az ipari parkok, ipari területek működésének elősegítése, fejlesztése. Az ipari parkok korszerű fizikai infrastruktúrát biztosítanak a területükön működő vállalkozások termelő/szolgáltató tevékenységéhez, továbbá elősegítik a vállalkozások együttműködését és innovációs tevékenységét. Fontos, hogy az önkormányzatok minél több vállalkozást legyenek képesek a kialakított ipari parkok területére vonzani, valamint ahol vállalkozói igény van rá, segítsék az ipari parkok ill. ipari területek kialakítását. Az ipari parkok működésének elősegítése érdekében elengedhetetlen szállítási, raktározási, azaz logisztikai fejlesztések bevezetése. Az ipari parkok számára fontos útszakaszok bővítése, javítása nagyban hozzájárulna a vállalkozások versenyképességének javításához. Mindezek mellett inkubátorházak kialakítása, és fejlesztésük támogatása is nagy segítséget jelentene a kezdő és a fiatal, növekedni vágyó vállalkozások számára. A támogatást a megye települési önkormányzatai kaphatják (kivéve Eger MJV) pályázatos kiválasztás útján, közvetlen támogatás keretében. Kedvezményezettek köre:  Heves megye települési önkormányzatai kivéve Eger MJV Indikátorok:  A támogatásban részesülő önkormányzatok száma  A támogatott fejlesztések száma  A támogatások eredményeként betelepült vállalkozások száma

Az intézkedéshez kapcsolódó projektötletek: Ipari terület, ipari park elérhetőségének, megközelítésének javítása Felvásárló telep létrehozása Ipari terület infrastruktúra fejlesztésének elősegítése, szennyvíz hálózat, villamosenergia, úthálózat fejlesztése Ipari park létrehozása, telephelyfejlesztés Üzemcsarnok, vásárlása, építése



2014-2020

nincs adat

2014-2020 2014-2020

Ötlet szintjén áll nincs adat

2014-2020


2014-2020

Gazdaságfejlesztési centrum létrehozása Ipari park területén KKV-k telephelyhez juttatása Kisléptékű környezetkímélő ipar letelepítése Közigazgatási területen lévő ipari létesítmények felújítása

2014-2020

Megvalósíthatósági tanulmánnyal vagy üzleti tervvel rendelkezik Ötlet szintjén áll

2014-2020


2014-2020


2014-2020

3.3. Ipari parkok kisléptékű szolgáltatás fejlesztése Az intézkedés keretében az ipari parkokban, inkubátorházakban és ipari területeken működő KKV-k közvetve jutnak fejlesztési forrásokhoz, elsősorban a különböző szolgáltatásaik fejlesztéséhez. A szolgáltatásfejlesztések ez esetben kisléptékű, az infrastrukturális beruházásokhoz képest kisebb összegű támogatásokat jelentenek. A minőségi szolgáltatások hozzájárulnak a versenyképesség növeléséhez, ezáltal pedig a KKV-k munkahelyteremtő képességének javításához és a gazdasági súlyuk további növeléséhez.



137


Az intézkedés keretében a megyében telephellyel rendelkező KKV-k juthatnak vissza nem térítendő támogatáshoz pályázatos kiválasztás útján. Kedvezményezettek köre:  Megyei szintű gazdaságfejlesztési nonprofit szervezet  A KKV-k közvetetten a szervezeten keresztül juthatnak támogatáshoz Indikátorok:  Közvetve támogatásban részesülő KKV-k száma  A fejlesztések eredményeként megtartott munkahelyek száma  A fejlesztés eredményeként létrejövő bevétel növekedés mértéke Az intézkedéshez kapcsolódó projektötletek bemutatása Az intézkedéshez kapcsolódó projektötletek: Az ipari parkok területén működő KKV-k szolgáltatásainak fejlesztése



2014-2020

nincs adat

3.4. Innovatív vállalkozói tevékenységek támogatása Az innováció szempontjából meghatározó a K+F ráfordítások szerepe. A nagyobb kutatás-fejlesztési ráfordítások hozzájárulnak az innovációs aktivitás növeléséhez. A GDP arányos K+F ráfordítások tekintetében európai viszonylatban Magyarország teljesítménye gyenge. A magyar régiók tekintetében a legjobban teljesítő KözépMagyarország a GDP 1,5%-át, míg Észak-Magyarország csupán 0,63%-át fordította erre a célra 2009-ben. A régión belül a K+F kiadások több mint fele kötődik Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez, Heves megyéhez pedig közel 40 %-a. A megyében a 2005 és 2009 közötti időszakban a K+F-re fordított kiadások emelkedtek, ám a közel 5000 millió Ft-ot elérő 2009-es év után a válságnak is köszönhetően 2010-re alig kétharmadára esett vissza az ilyen irányú ráfordítások értéke, mely alapján a gyengébben teljesítő térségek között van. A K+F ráfordítások jelentős részét a költségek teszik ki, a beruházási célú kiadások még a legkedvezőbb évben, 2008ban is alig érik el a 20%-ot. Az intézkedés célja, hogy áthidalja a kutatás és innováció kezdeti szakaszában felmerülő finanszírozási nehézségeket, elősegítve ezáltal az áttörést jelentő innováció és kutatási eredmények gyakorlatba való átültetését és kereskedelmi bevezetését. Az intézkedés olyan KKV-k részére kíván segítséget nyújtani, amelyek konkrét kihívásokra keresnek innovatív megoldásokat, amelynek eredményeként újszerű vállalkozói tevékenységek alapját képező technológia és termékfejlesztések valósulhatnak meg. Az intézkedés keretében újszerű vállalkozói termékek fejlesztésére adható támogatás közvetett módon, pályázatos kiválasztás útján vissza nem térítendő támogatás formájában.

Indikátorok:  Közvetve támogatásban részesülő KKV-k száma  A fejlesztések eredményeként létrejövő új termékek száma  A fejlesztések eredményeként létrejövő munkahelyek száma


Kedvezményezettek köre:  Megyei szintű gazdaságfejlesztési nonprofit szervezet,  A KKV-k közvetetten a szervezeten keresztül juthatnak támogatáshoz

138


Az intézkedéshez kapcsolódó projektötletek bemutatása Az intézkedéshez kapcsolódó projektötletek: Környezetbarát tisztítószer gyártása bentonitból Bentonitőrlemény gyógyászati célú felhasználása Bentonitőrlemény kozmetikai célú felhasználása Étrendkiegészítő tabletta gyártása, méregtelenítési és vitaminpótlási célokra Nem fémalapú bioanyag ortopédia gyártása Biodegradáló műanyag gyártása



2016.

Megvalósíthatósági tanulmánnyal vagy üzleti tervvel rendelkezik Megvalósíthatósági tanulmánnyal vagy üzleti tervvel rendelkezik Megvalósíthatósági tanulmánnyal vagy üzleti tervvel rendelkezik Megvalósíthatósági tanulmánnyal vagy üzleti tervvel rendelkezik

2018. 2019-2020 2019-2020 2014-2016 2014-2020

Kidolgozott koncepcióval rendelkezik Megvalósíthatósági tanulmánnyal vagy üzleti tervvel rendelkezik

3.5. Befektetés- és beruházás ösztönzés segítése Az intézkedés olyan megyei szintű gazdaság-fejlesztési intézményi háttérkapacitás létrehozása, ami hatékonyan képes hozzájárulni a TOP forrásainak KKV-hoz történő eljuttatásához, külső tőkebefektetések ösztönzéséhez, a hatékony térségmarketinghez, a térségi gazdasági célú beruházások ösztönzéséhez, ezáltal a Heves megyei foglalkoztatási helyzet javulásához. Az intézkedés keretében kívánjuk létrehozni azt a nonprofit közvetítő szervezetet, amely global grant típusú eljárásrend alapján képes eljuttatni a forrásokat a megfelelő kkv-khoz. Az intézkedés keretében megvalósul a megyei nonprofit támogatásközvetítő szervezet infrastrukturális hátterének kiépítése (iroda, eszközvásárlás), a működéshez szükséges immateriális javak (pl. szoftverek, adatbázisok, honlap fejlesztés, értékesítési és kommunikációs know-how) beszerzése, a szervezet működési költségének támogatása (bér és dologi költségek). A támogatás keretében kerül létrehozásra a megyei gazdaságfejlesztési nonprofit társaság a KKV-k közvetlen támogatásának biztosítására. Kedvezményezettek köre:  Megyei szintű gazdaságfejlesztési nonprofit szervezet Indikátorok:  A társaságon keresztül támogatott KKV-k száma  A támogatott fejlesztések száma  A kihelyezett támogatások nagysága

Az intézkedéshez kapcsolódó projektötletek: Megyei nonprofit közvetítő szervezet létrehozása és működtetése



2014-2020


3.6. Piacra jutás segítése A vállalkozások versenyképességének javításához és exportpotenciáljuk növekedéséhez is egyaránt hozzájárul a marketing tevékenységeik támogatása. A piacra jutás segítése során jelen intézkedés keretében a vállalkozások



139


marketing tervének kidolgozása, a marketing tervben szereplő tevékenységek megvalósításának támogatására kerül sor. Az intézkedés keretében a megyei telephellyel rendelkező KKV-k juthatnak vissza nem térítendő támogatáshoz pályázatos kiválasztás útján. Kedvezményezettek köre:  Megyei szintű gazdaságfejlesztési nonprofit szervezet  A KKV-k közvetetten a szervezeten keresztül juthatnak támogatáshoz Indikátorok:  Közvetve támogatásban részesülő KKV-k száma  A fejlesztés eredményeként létrejövő bevétel növekedés mértéke Az intézkedéshez kapcsolódó projektötletek bemutatása Az intézkedéshez kapcsolódó projektötletek: A megyében működő vállalkozások marketing tevékenységének támogatása



2014-2020

nincs adat


Innovatív vállalkozói tevékenységek támogatása KKV-k munkahely teremtő támogatása Befektetés- és beruházás ösztönzés segítése Önkormányzati érdekeltségű iparterületek fejlesztése Ipari parkok kisléptékű szolgáltatás fejlesztése Piacra jutás segítése

A projektgyűjtés keretében beérkezett forrásigény (indikatív) 1.000.000.000.- Ft 1.200.000.000.- Ft n.a. 3.000.000.000.- Ft n.a. n.a.


A projektcsomag intézkedései

140


3.6.1.


A projektcsomag általános bemutatása A projektcsomag fő célja a helyi gazdaság fejlesztése, a helyi termékek versenyképességének javítása és a foglalkoztatottság növelése a vidéki térségekben. A globális gazdasági verseny nagy vesztesei a perifériára szorult, jellemzően falusias jellegű térségek, viszont ezek a térségek jelentős potenciállal rendelkeznek ahhoz, hogy kiaknázzák létfeltételeik biztosításához szükséges helyi erőforrásaikat, ezáltal enyhítsék gazdasági függésüket. Ezek a perifériális területek egyébként fontos láncszemei a globális magtérségek fejlődésének, mint olcsó nyersanyag és munkaerőforrások, de sajnos anélkül kényszerülnek ebbe a szerepbe, hogy bármi érzékelhető haszon realizálódhasson az adott térségben. Ennek oka legfőképpen a torz értékteremtési láncolatban gyökeredzik, - vagyis a termelés, a feldolgozás, és a kereskedelem bevételei részben vagy egészben nem az adott térséget gazdagítják. A helyi termékek egyre szélesebb körben való elterjedésével és fogyasztásával képes fejlődésnek indítani egy gazdaságilag kevésbé aktív térséget és képes növelni a helyi társadalmi-gazdasági kohéziót. Ha elindul ez a fejlődés, egyre nagyobb profit termelődhet és ez további pozitív irányú elmozdulást jelenthet a területnek, ugyanis munkahelyek jöhetnek létre és javulhat a térségben élők életszínvonala, hosszabb távon az életminősége is. Azonban az egyik legfontosabb teendő, hogy tudatosan termékpálya modelleket hozzunk létre, összekapcsolva a termelés, a feldolgozás és a kereskedelem láncszemeit. Nem utolsó sorban növelni kell az élelmiszerbiztonságot és a termékeknél minél nagyobb helyi hozzáadott értéket kell elérnünk. A helyi termékek piacra jutásának támogatása érdekében helyi piacokat, gazdaboltokat, mintaboltokat és webáruházakat szükséges létrehozni. A megfelelő marketingtevékenység nélkülözhetetlen a helyi termékek kedvezőbb értékesítése céljából. Mintagazdaságok és tangazdaságok kialakítása képes tovább fejleszteni a helyi gazdaságot. Valamennyi olyan együttműködés támogatandó, mely a helyi gazdaság versenyképességét képes javítani, mint például a szociális szövetkezetek létrehozatala. A helyi gazdaság fejlesztése a helyi lakosság nélkül nem valósulhat meg, így a helyi identitás növelését elősegítő kezdeményezések szintén támogatást érdemelnek. A gazdaság helyi viszonyainak újraszervezésében alkalmazható a vállalkozásösztönzés, a vállalkozások közötti együttműködés, a lakosság vásárlói tudatosságának erősítése, a közvetlen termelői-fogyasztói kapcsolatok elősegítése, továbbá közösségszervezési akciók, annak tudatosítására, hogy az emberek maguk is sokat tehetnek saját környezetük gazdasági talpra állításáért. Kifejezett cél, hogy az adott gazdasági tevékenység eredményei helyben hasznosuljanak, akár mint megvásárolható termék, elérhető szolgáltatás, vagy mint munkahely és jövedelem. A projektcsomag kapcsolódása a releváns Európai Uniós tematikus célkitűzéshez és beruházási prioritáshoz:

(8) A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése - 8 (b) foglalkoztatás-barát növekedés támogatása a területi stratégiákban foglalt endogén potenciálok fejlesztése által a speciális területeken, beleértve a hanyatló ipari régiók szerkezetváltását, továbbá a különös természeti és kulturális erőforrásokhoz való hozzáférés növelését, valamint ezen erőforrások fejlesztését (9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; - 9 (c) a szociális vállalatok támogatása - 9 (h) a szociális gazdaság és vállalkozások ösztönzése - 9 (i) közösségi szinten irányított helyi fejlesztési stratégiák


(3) A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem - 3 (a) a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével, beleértve az üzleti inkubációt - 3 (c) a termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló korszerű kapacitások támogatás, létrehozása

141


A projektcsomag illeszkedése a TOP-hoz: 1.1.3. Alternatív helyi térségi és hálózati gazdaságfejlesztés 6.1.1. A helyi foglalkoztatási szint javítása, megyei és helyi alternatív foglalkoztatásbővítést célzó programok 6.1.3. A helyi identitás növelése- az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése A projektcsomag illeszkedése egyéb operatív programhoz: VOP 2: A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése VOP 3: Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása VOP 6: A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben A projektcsomag keretében támogatni tervezett projektek tartalmi elemei illeszkednek a TOP-ból finanszírozandó megyei gazdaságfejlesztési részprogramhoz kapcsolódó vonatkozó fejlesztési tématerület beavatkozásaihoz és lehetséges támogatható tevékenységeihez. A megye nem tervez országhatáron átnyúló fejlesztést. A projektcsomag elemeinek részletes bemutatása: 4.1. Helyi termékek piacra jutásának támogatása Az intézkedés célja a helyi gazdaság fejlesztése elsősorban a helyi termékek versenyképességének javítása és piacra jutásának támogatása révén. A helyi termékek versenyképességének növeléséhez helyi kedvezményezésekre, helyi piacok, mintaboltok, akár mintagazdaságok kialakítására van szükség. A helyi termékek értékesítésének növelése jelentős infrastrukturális, informatikai, marketing és egyéb fejlesztéseket igényel, mint például helyi termelői piacok, boltok, webáruházak létrehozatala, az áruk népszerűségét növelő rendezvények szervezése, a fogyasztói tudatosság erősítését elősegítő kezdeményezések. Szociális szövetkezetek működésével tovább javítható a helyi gazdák, vállalkozások és termékeik piaci helyzete. Komoly áttörés a helyi termékek versenyképességének növelése terén kizárólag a helyi szereplők együttműködésével érhető el, ezért támogatni szükséges többek között a termelői és értékesítési együttműködéseket.

Indikátorok:  Újonnan létrehozott helyi piacok száma  Felújított helyi piacok száma  Piacra juttatott helyi termékek száma  Újonnan létrehozott szociális szövetkezetek száma


Kedvezményezettek köre:  Önkormányzatok  Civil szervezetek  Szociális szövetkezetek  Többségi önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek

142





ÖKO Piac megvalósítása

2014-2020

Önkormányzati tulajdonú termőföldterületek hasznosítása

2014-2020

RFID-VINO

2014-2020

Szociális Szövetkezet létrehozása, folyamatos fejlesztése, bővítése, foglalkozatás bővítésével. Szociálisan rászorulóknak munkahelyteremtés a fő cél.

2014-2020

Engedélyes vagy kiviteli tervvel rendelkezik Engedélyes vagy kiviteli tervvel rendelkezik Kidolgozott koncepcióval rendelkezik Kidolgozott koncepcióval rendelkezik

Tangazdaság kialakítása Termelői piac kialakítása, fejlesztése, bővítése Épület felújítása termelő üzem céljából Helyi zöldség termesztés ösztönzése, feldolgozása, értékesítése Biogazdálkodás megvalósítása Mezőgazdasági termékek feldolgozása A háztáji gazdálkodás újjáélesztése növénytermesztési és állattenyésztési termeltetési rendszerre épülő hagyományos kézműves feldolgozási módszerek alkalmazásával és értékesítési tevékenységek segítségével Helyi termékek előállítását, és piacra juttatását célzó támogató programok Helyi termékek a Mátrában Dinnyetermesztés régen és ma Mezőgazdasági termékek térségi értékesítése Háziipar újraindítása Helyi termékek menedzselése Parádi víz felhasználhatóságának, eladhatóságának, forgalmazásának kutatáson alapuló, komplex fejlesztése

2014-2020 2014-2020 2014-2020 2014-2020

Kidolgozott koncepcióval rendelkezik Ötlet szintjén áll Ötlet szintjén áll Ötlet szintjén áll

2014-2020 2014-2020 2014-2020

Ötlet szintjén áll Ötlet szintjén áll Ötlet szintjén áll

2014-2020


2014-2020 2014-2020 2014-2020 2014-2020 2014-2020 2014-2020

Ötlet szintjén áll Ötlet szintjén áll Ötlet szintjén áll Ötlet szintjén áll Ötlet szintjén áll Ötlet szintjén áll

4.2. A vidék népesség-megtartásának javítása a foglalkoztatás és a helyi identitás növelésével Heves megye lakossága az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent. A Heves Megyei Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) Helyzetelemzés, Helyzetértékelés című dokumentum bemutatja, hogy Heves megyében a vándorlási egyenleg – mint a népsűrűségre ható másik tényező – vizsgált időszakra jellemző folyamatait elemezve megállapítható, hogy a vidéki Magyarországon – és ezen belül Heves megyében is – negatív irányú folyamatok zajlottak. A megye ezen a téren a vidéki átlaghoz képest különösen rosszul szerepel, mert míg vidéki viszonylatban 2009-ig – bár negatív tendencia mellett – vándorlási nyereség figyelhető meg, addig a megyében – hasonlóan kedvezőtlen tendencia mentén – az időszak egészében vándorlási veszteség mérhető. A vidéki és a megyei trendet összevetve megállapítható, hogy a megyében kirajzolódott negatív irányú tendencia a vidéki trend mértékének több mint 1,7 szerese, tehát a vizsgált térség tendenciájában is lényegesen a vidéki átlag alatt szerepel. A fölvázolt tendenciával összhangban, a megye 2011-es pozíciója sokkal rosszabb a vidéki átlagnál. Országon belüli összehasonlításban megállapítható, hogy a tendencia alapján a 19 megyéből Heves a 17., a 2011-es adatok alapján pedig a 13. helyen áll. Régión belül tendenciájában a második legkedvezőbb, míg a 2011-es pozícióját illetően a legkedvezőbb helyzetben van.



143


A természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg népsűrűségre gyakorolt együttes hatását elemezve az tapasztalható, hogy a vizsgált időszak egészében mindkét determináló tényező szignifikánsan hatott a népsűrűség időbeli folyamataira, közülük azonban a vándorlási egyenleg hatása volt jelentősebb. 2008-tól a vándorlási egyenleg alakulásában ugyan kedvezőnek tűnő változás kezdődött, ebben az időszakban azonban a természetes szaporodás kezdett meredeken zuhanni. A leírtakból összességében az következik, hogy a kedvezőtlen népsűrűségi folyamatok lassítása, megállítása, illetve megfordítása érdekében rövidtávon a vándorlási folyamatokba, hosszabbtávon pedig a természetes szaporodás folyamataiba is szükséges beavatkozni. Ha a vándorlási egyenleget felbontjuk összetevőire, akkor az tapasztalható, hogy 2007-ig a vándorlási egyenleg alakulását az elvándorlás determinálta, 2007-től viszont a determináló tényező az odavándorlás volt. A leírtakból az következik, hogy pillanatnyilag a megye népesség vonzó képességén kell javítani. Ezzel az odavándorlás csökkenési üteme lassíthatóvá, megállíthatóvá, hosszabb távon megfordíthatóvá válik. A népességvonzó képesség javítása érdekében alkalmazandó eszközök helyes megválasztásával a megye népességmegtartó képessége is javítható, mert bár az elvándorlás pillanatnyilag csökken, ahhoz viszont, hogy ez a tendencia fennmaradjon, a népességmegtartó képesség fokozása is elengedhetetlen. További problémákat okoz, hogy elsősorban a képzett fiatalok hagyják el a megyét. Mindezekből következik, hogy a megye vidéki népességének megtartása fontos célként jelenik meg a 2014-2020 időszakban. A népesség helyben tartásának leghatékonyabb módja a munkahelyek teremtése. Az intézkedés célja a helyi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó egyedi foglalkoztatási célú támogatások megalapozása. A gazdaságfejlesztési intézkedések foglalkoztatási hatásának maximalizálása érdekében szükség van olyan egyedi támogatásokra, amelyek figyelembe veszik az adott beruházás sajátosságait és az érintett megyei, helyi lehetőségeket, igényeket. A helyi lakosság identitásának növelése hosszú távon a civil szféra erősödését eredményezheti, amely jótékony hatással lehet a helyi gazdaság versenyképességére. A helyi emberek identitástudat-javításának egyik megfelelő módja a különböző, lehetőség szerint több korosztályt megmozgató rendezvények szervezése. Kedvezményezettek köre:  Önkormányzatok  Civil szervezetek Indikátorok:  A projektekben résztvevő civil szervezetek száma  Újonnan létrehozott közösségi szolgáltatások száma  Helyi identitást erősítő programok száma




Foglalkoztatásbővítése, Önfenntartó képesség fejlesztése modell rendszerben Megyei Túramozgalmak szervezése (10 féle) Egri Bükk 15,30,.50,80 Teljesítménytúra Kolacskovszky Tájékozódási verseny VIII.Napernyő Kupa Országos Tájékozódási Túraverseny - bajnoki futam Mátra Kupa Országos Tájékozódási Egyéni és Csapat Túraverseny Dr. Lénárt János Emlékverseny Helyi identitás növelése, egyének és lakóhely közötti kapcsolat erősítése

2014-2020


2014-2020


2014-2020 2014-2020 2014-2020

Kidolgozott koncepcióval rendelkezik Kidolgozott koncepcióval rendelkezik Kidolgozott koncepcióval rendelkezik

2014-2020


2014-2020 2014-2020




144


4.3. Közfoglalkoztatást támogató rendszer kialakítása A közfoglalkoztatás napjainkban számos család megélhetését képes biztosítani, azonban a rendszer hatékonyságának fejlesztésével jelentősen növelhető a program sikeressége. A 2014-2020 fejlesztési időszakban támogatást kell biztosítani az olyan kezdeményezések számára, melyek képesek növelni a közfoglalkoztatás hatékonyságát, eredményességét, melynek legfontosabb eszköze lehet a munkaszervezés támogatása. Az intézkedés célja a közfoglalkoztatók hiányzó munkairányító, - szervező, - ellenőrző kapacitásának erősítése, ennek személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása. Kedvezményezettek köre:  Önkormányzatok  Többségi önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek  Egyéb közfoglalkoztatók Indikátorok:  Közfoglalkoztatásban dolgozók száma Az intézkedéshez kapcsolódó projektötletek bemutatása Nem érkezett projektötlet.


Helyi termékek piacra jutásának támogatása A vidék népesség-megtartásának javítása a foglalkoztatás és a helyi identitás növelésével Közfoglalkoztatást támogató rendszer kialakítása

A projektgyűjtés keretében beérkezett forrásigény (indikatív) 2.915.800.000.- Ft 1.843.800.000.- Ft n.a.


Projektcsomag intézkedése

145


4.3.1.

5. Heves Megyei Foglalkoztatást Segítő és Életminőséget Javító Projektcsomag


A projektcsomag fő célja egyrészt a tartósan munkanélküli aktív korúak munkaerő-piaci esélyeinek, foglalkoztathatóságának javítása, másrészt a hátrányos helyzetű fiatalok (főként roma gyermekek) fejlesztése és munkaerő-piaci hátrányainak csökkentése. A projektcsomag keretein belül a gazdaság igényeihez igazodó olyan célzott egyedi támogatások bevezetése is tartozik, amelyek lehetővé teszik, hogy mire a beruházás megvalósul, rendelkezésre álljon a megfelelő mennyiségű és képzettségű munkaerő, valamint hogy az újonnan felvett munkavállalók lehetőség szerint elsősorban a térségben élő nem foglalkoztatottak közül kerüljenek ki. A projektcsomag átfogó célja a megye nem túl kedvező munkaerő-piaci helyzetének javítása. A megye főként északi aprófalvas illetve déli részén különösen jelentősnek mondatóak a foglalkoztatási problémák, amelyek települési szinten már nem kezelhetőek megfelelő hatékonysággal. A projektcsomag révén olyan egyedi, az állami, önkormányzati és vállalkozások fejlesztési igényeire gyorsan reagálni képes projektek valósulnak meg, amelyek révén a tartós munkanélküli népesség átképzéssel, tréningekkel alkalmassá válik majd az új munkahelyek betöltésére. Ezen projektcsomag vonatkozásában támogatható tevékenységek a fentieken túl a munkahelyi (tovább)képzések fejlesztése, a gazdaság- és vállalkozásfejlesztés a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű, munkanélküli népesség foglalkoztatása érdekében. A projektcsomag révén olyan egyedi, az állami,


Az elmúlt két évtizedben komoly problémát jelentett az iskolarendszerű szakképzés gyenge alkalmazkodása a munkaerőpiac gyorsan változó igényeihez, amiben több tényező is fontos szerepet játszott. A demográfiai adatok ismeretében egyértelműen látható, hogy az elkövetkezendő években a szakképző iskolákban tanulók száma tovább csökken, így az intézményi kapacitásokban jelentős többlet keletkezik, ezért a férőhelyek számának felülvizsgálata szükséges. Heves megye területén problémaként jelentkezik a szakképző intézmények és a termelő vállalatok közötti együttműködés alacsony intenzitása, valamint a gyakorlatorientált kurzusok mérsékelt aránya a felsőoktatásban. Tapasztalható az ipari és a mezőgazdasági szakmák többségének alacsony presztízse, a kétkezi munka leértékelődött, egyes ágazatokban (építőipar, gépipar) szakmunkáshiány alakult ki, miközben egyre többen szereztek a munkaerőpiac által nem igényelt szakképesítést. Ezen fiatalok növekvő számban vállalnak munkát a megyén kívül, sőt Nyugat-Európában, ahol elsősorban szakképzettséget nem igénylő munkakörökben helyezkednek el, melyek jövedelmezősége lényegesen magasabb a hazainál. Szintén fontos megemlíteni, hogy a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság által jóváhagyott szakképzés fejlesztési koncepció, illetve a Heves Megyei Kormányhivatal gondozásában elkészülő Szakképzési Tervben leírtak a szakképzés tekintetében megvalósuljanak. A megye területén a szakmai továbbképzési programok erősítésére is szükség van, hiszen ezek minden esetben kiegészítő ismereteket tartalmaznak, markáns szakmai hangsúlyokkal. Ezáltal a programokat sikerrel teljesítők egy "értéknövelt szakmai portfolióval", javuló esélyekkel szerepelnek a munkaerőpiacon. A felnőttképzés kapcsán megállapítható, hogy az alacsony iskolai végzettségűek, a munkanélküliek, az idősebbek és a hátrányos helyzetű kistelepüléseken élők részvétele messze elmarad a szükségestől, tehát akiknek a legnagyobb szükségük lenne a tanulásra, azok nem vesznek részt benne. A fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedésének is általában legfőbb akadálya - állapotuk mellett éppen a megfelelő iskolai végzettség és képzettség hiánya. A társadalmi integráció és a rehabilitáció egyik kulcskérdése, hogy a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci esélyeit tudjuk-e javítani egy magasabb képzettségi szint vagy egy keresettebb szakma megszerzésével. A kulturális különbségek helyi csökkentése, a hátrányos helyzetű településeken élő társadalmi csoportok művelődési esélyeinek növelése, a helyi önbecsülés és összetartozás és a társadalmi befogadás erősítése szintén nagyon fontos a megyében. A kultúra értékeihez való egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét a szocio-kulturális szolgáltatások javításán keresztül célozhatjuk meg, a társadalmi felzárkózást és aktivitást segítő szolgáltatások fejlesztésével pedig hozzájárulhatunk a közösségfejlesztés és oktatás-képzés céljainak megvalósításához is.

146


önkormányzati és vállalkozások fejlesztési igényeire gyorsan reagálni képes projektek valósulnak meg, melynek köszönhetően a tartós munkanélküli népesség átképzéssel, tréningekkel alkalmassá válik majd az új munkahelyek betöltésére. A projektcsomag beavatkozásainál szükséges előnyben részesíteni a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott kistérségeket. Ezek a térségek azok, ahol többek között a regionális átlagnál magasabb a munkanélküliek, illetve az inaktívak aránya, valamint meghatározó a roma lakosság részesedése. A projektcsomag kapcsolódása a releváns Európai Uniós tematikus célkitűzéshez és beruházási prioritáshoz: 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése - 8 (f) - fiatalok – különös tekintettel a munkanélküli és oktatáson kívüliekre – fenntartható munkaerő-piaci integrációja; 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem - 9 (d) – aktív befogadás, különös tekintettel a foglalkoztathatóság javítására 10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás - 10 (b) – a korai iskolaelhagyás megelőzése, a korai iskolaelhagyók számának csökkentése; és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése mind a koragyermekkori nevelésben, mind az alap- és középfokú oktatásban; - 10 (d) – az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása; beleértve a szakoktatás és szakképzés minőségi javítását, valamint a gyakornoki rendszerek és munkaalapú tanulás kialakítását, mint pl. a duális képzési rendszerek; A projektcsomag illeszkedése a TOP-hoz: 6.1.1. - A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával A projektcsomag keretében támogatni tervezett projektek tartalmi elemei illeszkednek a TOP-ból finanszírozandó megyei gazdaságfejlesztési részprogramhoz kapcsolódó vonatkozó fejlesztési tématerület beavatkozásaihoz és lehetséges támogatható tevékenységeihez. A megye nem tervez országhatáron átnyúló fejlesztést.

5.1. Tartósan munkanélküli aktív korúak munkaerő-piaci esélyeinek, foglalkoztathatóságának javítása Az intézkedés fő célja egyrészt a tartósan munkanélküli aktív korúak munkaerő-piaci esélyeinek, foglalkoztathatóságának javítása, másrészt a hátrányos helyzetű fiatalok (főként roma gyermekek) fejlesztése és munkaerő-piaci hátrányainak csökkentése. A projektcsomag keretein belül a gazdaság igényeihez igazodó olyan célzott egyedi támogatások bevezetése is tartozik, amelyek lehetővé teszik, hogy mire a beruházás megvalósul, rendelkezésre álljon a megfelelő mennyiségű és képzettségű munkaerő, valamint hogy az újonnan felvett munkavállalók lehetőség szerint elsősorban a térségben élő nem foglalkoztatottak közül kerüljenek ki. Megyei szinten a foglalkoztatás bővítése rendkívül fontos erővel bír, amelyhez a gazdaságfejlesztés mellett szükséges a munkaerő-kínálat mennyiségi és minőségi növelése. Ehhez az első lépést az aktivitás növelése jelenti, ami mindenekelőtt a foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű, és alacsony munkaerő-piaci részvétellel jellemezhető csoportok (köztük az alacsony iskolai végzettségűek, a fiatalok, az 50 éven felüliek, a romák, a kisgyermekes nők) munkára ösztönzésével, foglalkoztathatóságának javításával, munkába állásának segítésével érhető el. Elengedhetetlen az aktív munkaerő piaci intézkedésekben résztvevők számának növelése,



147


a vállalkozóvá válás segítése, valamint a szociális gazdaságban rejlő lehetőségek jobb kihasználása. Emellett a foglalkoztatás bővítéséhez és a meglévő munkahelyek megtartásához szükséges a munkaerő és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása, az egész életen át tartó tanulás ösztönzése és támogatása, a szak- és felnőttképzés rendszerének a gazdaság igényeivel összhangban történő támogatása. A tartósan munkanélküli aktív korúak munkaerő-piaci esélyeinek, foglalkoztathatóságuk javítása részeként támogatható: - Komplex felzárkózási programok, támogató szolgáltatások és képzések elindításának támogatása. - Új típusú, munkahelyi integrálásra orientált felnőttképzési programok szervezése és indítása a foglalkoztathatóság biztosítása érdekében. - A tartósan munkanélküliek támogatása a munkaerőpiacra való beintegrálás eredményeképp. Kedvezményezettek köre:  Települési önkormányzatok  Nemzetiségi önkormányzatok Indikátorok:  Képzési programok száma  Képzési programokban résztvevő tartósan munkanélküliek száma  Képzettek száma  A programokon résztvevő romák száma  A programokon résztvevő 25 év alattiak száma  A programokon résztvevő 54 év felettiek száma

Az intézkedéshez kapcsolódó projektötletek: Helyi képzések szervezése a munkaerő - piaci hátrányok csökkentése érdekében Mezőtárkány községben Foglalkoztatást elősegítő programok támogatása Poroszló község területén Helyi képzések szervezése a munkaerő - piaci hátrányok csökkentése érdekében Mezőszemere községben Helyi képzések szervezése a munkaerő - piaci hátrányok csökkentése érdekében Egerfarmos községben Oktatás hátrányos helyzetű rétegek számára



2014-2020


2014-2020


2014-2020


2014-2020


2014-2020


5.2. A munkaerő-mobilitás növelése a megyében található cégek, vállalkozások munkaerő ellátásának biztosítása érdekében Jelen intézkedés célja a Heves megyei gazdasági tengely városaiban található cégek, vállalkozások munkaerő ellátásának biztosítása a munkaerő-mobilitás erősítése révén. Minden gazdasási társaság megalakításának legfőbb mozgatórugója a profit. Alapvetően a profitot kétféleképpen lehet növelni: költségcsökkentéssel vagy árbevétel növeléssel. A mai gazdasági körülmények között inkább a költségcsökkentés az, ami könnyebben



148


kivitelezhető. A költségek nagyobb hányadát az „élőmunkához” kapcsolódó kiadások teszik ki. A mobilitás támogatásának ez csak az egyik magyarázata az, hogy azokról a területekről, ahol magas a tartósan munkanélküliek aránya, az onnan érkezőket alacsonyabb bérszínvonalon lehet alkalmazni. A másik mindenképpen az, hogy képzett munkaerőre nem mindig ott és akkorra mennyiségben van szükség, ahol az rendelkezésre áll. A megye területén, főként a gazdasági tengely városainál (Eger, Hatvan, Lőrinci, Gyöngyös, Füzesabony) található vállalkozások jellemzően telephelyük közvetlen közelében (max. 50 km-es vonzáskörzetében) találják meg munkatársaikat. Speciális iparágak (pl.: autóalkatrész gyártás) esetében, illetve kisebb településeken működő gazdálkodók kénytelenek nagyobb távolságban is keresni a megfelelő szakembereket. Nagyobb létszámmal rendelkező vállalkozások, illetve a kisebb településen működő vállalkozások saját buszjáratokat szerveznek (a műszakváltáshoz igazodó menetrenddel), hogy a dolgozók munkába járását megkönnyítsék. Kisebb vállalkozások már a munkavállalók kiválasztásakor szem előtt tartják a lakóhely közelségét, ezzel is csökkentve a bejárási költségeket. A munkaerő-mobilitás növelése a megyében található cégek, vállalkozások munkaerő ellátásának biztosítása érdekében intézkedés részeként támogatható: -

Multinacionális cégek, KKV-k gépjármű beszerzése a munkahelyre való oda-vissza utazás megkönnyítése miatt Azon munkaadók, akik a munkavállalóiknak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldják meg.

Kedvezményezettek köre:  Multinacionális vállalatok  Mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV) Indikátor típusai:  Képzett, szakmával rendelkezők száma  Képzett, diplomával rendelkezők száma Az intézkedéshez kapcsolódó projektötletek bemutatása: Az intézkedéshez kapcsolódó projektötletek:



Projektcsomag intézkedése Tartósan munkanélküli aktív korúak munkaerő-piaci esélyeinek, foglalkoztathatóságának javítása A munkaerő-mobilitás növelése a megyében található cégek, vállalkozások munkaerő ellátásának biztosítása érdekében

A projektgyűjtés keretében beérkezett forrásigény (indikatív) 75.000.000.- Ft n.a.



149


5.1.1.


A projektcsomag általános bemutatása Az országos tendenciával párhuzamosan Heves megyében is megfigyelhető a születések számának folyamatos csökkenése. A jelenlegi romló tendencia megállítása, visszafordítása csak a családok megerősítésével, a gyermekvállalás feltételeinek javításával lehetséges. A kisgyermeknevelést végző intézmények infrastruktúrájának fejlesztése feltétele annak, hogy a foglalkoztatottsági szint növelése érdekében csökkenthetők legyenek a családi terhek, és az életminőséget javító új szolgáltatások induljanak.

A projektcsomag fő célja, a munkába állást és a családokat segítő intézmény- és hálózat-fejlesztése különös tekintettel a kisgyermeket nevelők munkavállalását támogató önkormányzati közösségi, igény esetén munkaadói gyermekmegőrzési lehetőségek kialakítására. Kiemelt cél a napközbeni kisgyermekellátás, különösen a bölcsődék, családi napközik és óvodák kapacitásának és infrastruktúrájának fejlesztése. A jelen projektcsomag támogatásával megvalósuló tevékenységek célja, hogy az esélyegyenlőség elvét szem előtt tartva csökkentse a nevelés-oktatás minőségében meglévő területi különbségeket, megteremtse az egészséges környezet és a hatékony nevelés infrastrukturális feltételeit, biztosítsa a minőségi neveléshez való – kirekesztés nélküli hozzáférést, valamint a megújult tartalmi és módszertani programokhoz illeszkedő integrált, funkcionális intézmények kialakítását, a méltányos nevelési környezet alapkövetelményeinek figyelembe vételével. A népesség elöregedése miatt az országos trendeknek megfelelően a megyében is romlott az óvodák kihasználtsága, ezért gazdaságos fenntartásuk veszélybe került. A gyereklétszám csökkenése ugyanakkor épp az egyes hátrányos helyzetű kistérségekben a legkisebb mértékű a magasabb számú születések miatt. A projektcsomag beavatkozásainál előnyben kell részesíteni a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott kistérségeket. Ezek a térségek azok, ahol többek között a regionális átlagnál magasabb a munkanélküliek, illetve az inaktívak aránya, valamint meghatározó a roma lakosság részesedése. A támogatásoknál továbbá figyelembe kell venni az ellátások területi hatályát, azaz preferálni kell azokat a térségeket, ahol az adott kistérség határain túl élő nagyszámú lakosságot is ellátnak a támogatandó intézmények. Az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények 2013. január 1-jei állami fenntartásba vétele az óvodai feladatot ellátó intézményeket alapvetően nem érintette, ennek ellenére sok intézményben következett be emiatt változás. Azok a többcélú intézmények, amelyek az óvodai feladat mellett más köznevelési feladatot is elláttak, 2013. január 1-jétől már csak az óvodai és az esetleges nem köznevelési feladataikat látják el. Heves megyében 122 köznevelési intézmény, 153 feladat-ellátási helyen lát el óvodai feladatot, az intézmények 90 %-a települési önkormányzatok fenntartásában működik. Három egyházi intézmény egyoldalú nyilatkozat alapján vesz részt az óvodai feladatellátásban, a magánintézmények fenntartói közoktatási megállapodást, illetve köznevelési szerződést az óvodai feladatra vonatkozóan nem kötöttek.


A gyermekvállalás miatt a munkaerőpiacot elhagyó nők jelentős részének korlátozott a lehetősége arra, hogy visszatérjen korábbi munkáltatójához. A munkavállalást hátráltatja a leépült és néhol kapacitáshiányos intézményrendszer (óvodák, bölcsődék), illetve a gyerekintézmények munkaidőtől eltérő nyitvatartási ideje. Annak ellenére, hogy az elmúlt években a Kormány számos családbarát intézkedést hozott, és jelentős fejlesztések történtek a 2007-2013 közötti időszakban is, a jelenleg rendelkezésre álló bölcsőde kevés ahhoz, hogy megkönnyítse a szülés után újra dolgozni akaró anyák helyzetét. A csecsemők és kisgyermekek napközbeni alapellátását biztosító intézmények esetében szükséges a férőhely kapacitás és a szakképzett intézményi dolgozók számának növelése. Nélkülözhetetlen növelni az óvodapedagógusok számát (pl.: logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógytornász stb.). Figyelmet kell fordítani az oktatási-nevelési intézmények épületeinek állagmegóvására, a szükségessé váló felújításokra, eszközbeszerzésekre.

150


A megye 153 óvodai feladat-ellátási helyén 11657 óvodai férőhelyen 10346 gyermek vesz részt óvodai nevelésben. Az integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermek száma minden feladat-ellátási helyen 10 % alatt van. 43 feladat-ellátási helyen a gyermekek több mint fele hátrányos helyzetű, kiemelkedően magas ez a szám a dél-hevesi térség néhány óvodájában (Sarudon a gyermekek 98 %-a hátrányos helyzetű, 76 %-a halmozottan hátrányos helyzetű, Tarnabodon pedig minden óvodás halmozottan hátrányos helyzetű.) Heves megyében az egy pedagógusra jutó átlagos gyermekszám 11 fő, az egy csoportban levő átlagos gyermeklétszám 22,78 fő. Az óvodai helyek kihasználtsága településenként eltérő adatokat mutat, ugyanakkor a megyében az óvodai férőhelyek kihasználtsága átlagosan 85 % körül mozog. A férőhelyek kihasználtsága jelenleg a hevesi kistérségben a legnagyobb (96%). Heves megye 2013-2018-ra vonatkozó „Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terve” alapján az intézményi és demográfiai adatokat vizsgálva egyedül a bélapátfalvi kistérség esetében nem mutatkozik igény férőhelybővítésre, minden más kistérségben vannak olyan települések, melyek kapacitásbővítésre mutatnak igényt, még abban az esetben is, ha a jelenleg hatályos jogszabályok alapján a 7 éves korú gyermekek iskolába kerülnek 2015-től (pl: egri: Andornaktálya, Demjén, Ostoros, Verpelét, Egerbakta, Egerszólát, Feldebrő, Kerecsend, Hevesaranyos Felsőtárkány; füzesabonyi: Kál és Kápolna, gyöngyösi: Atkár, Detk, Domoszló, Gyöngyösoroszi, Halmajugra, Karácsond, Kisnána, Ludas, Nagyfüged, Szűcsi, Vámosgyörk, hatvani: Apc, Boldog, Heréd; hevesi: Átány, Erk, Heves, Kisköre, Kömlő, Tarnaörs, Tiszanána, Tarnazsadány; pétervásárai: Pétervására, Szajla). Heves megyében 2012. december 31-én a bölcsődei férőhelyek száma 706 volt (ebből a 2012-ben létesített új férőhelyek száma 0 db), a családi napközis férőhelyek száma ugyanakkor 251 volt, de ebből 42 férőhely 2012ben újonnan létesült. Az új férőhelyek létesítése ellenére is országosan minden egyes helyre 6 háromévesnél fiatalabb gyermek jut, aki potenciálisan igénybe veheti a napközbeni ellátást. Az országos átlagnál sokkal kedvezőbb a helyzet Budapesten és Csongrád megyében (kb 4 potenciális igénybe vevő jut egy férőhelyre), kiemelkedően alacsony az ellátási kapacitás Nógrád megyében, ahol még 2012-ben is 16 potenciális igénybe vevő jutott egy működő férőhelyre. Heves megyében az átlagnál több, 8,3 fő potenciális igénybe vevő jut egy férőhelyre. A Heves Megyei Önkormányzat által a megyei települési önkormányzatok és egyéb szervezetek körében végzett megyei fejlesztési projektgyűjtés keretében 10 fenntartó szervezet jelezte szándékát bölcsőde és családi napközi fejlesztésre, ezen igények meghaladják az 1 milliárd Ft-ot, míg 51 fenntartó kíván óvodák fejlesztését célzó beruházást megvalósítani közel 3,7 milliárd Ft értékben. A beérkezett projektjavaslatok 50%- csak ötlet szintjén áll, tervek vagy engedélyek nem állnak rendelkezésre, 20% esetében már előrehaladottabb a tervezési munka, míg a projektötletek 30%-a rendelkezik engedélyes vagy kiviteli tervvel.

(8) a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése - 8 (b) a foglalkoztatás barát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése révén, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint a konkrét természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását - 8 (c) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása új munkahelyek teremtése érdekében (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem


A projektcsomag kapcsolódása a releváns Európai Uniós tematikus célkitűzéshez és beruházási prioritáshoz:

151


- 9.(a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése (10) az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás - 10.(a) oktatási és képzési infrastruktúrák fejlesztésével - 10.(b) a korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése mind a koragyermekkori nevelésben, mind a közoktatásban A projektcsomag illeszkedése a TOP-hoz: 1.3.6. A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése A projektcsomag illeszkedése egyéb operatív programhoz: GINOP 5. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése EFOP 3. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében EFOP 4. Gyarapodó tudástőke A projektcsomag keretében támogatni tervezett projektek tartalmi elemei illeszkednek a TOP-ból finanszírozandó megyei gazdaságfejlesztési részprogramhoz kapcsolódó vonatkozó fejlesztési tématerület beavatkozásaihoz és lehetséges támogatható tevékenységeihez. A megye nem tervez országhatáron átnyúló fejlesztést.

6.1. Óvodák fejlesztése A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény értelmében az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Jelen intézkedés célja a közoktatási intézmények szervezeti keretei között működő óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása, a feladat ellátási helyek célirányos beruházásainak (infrastruktúra- és eszközfejlesztés, korszerűsítés) támogatása és férőhelybővítése a minőségi nevelés megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében, ezzel együtt egészséges, motiváló környezet megteremtése az óvodás korú gyermekek számára. A kizárólag energiahatékonysági korszerűsítést célzó beruházások jelen intézkedés keretében nem támogathatóak. Az óvodák infrastrukturális fejlesztése, valamint az eszközbeszerzés részeként támogatható: energiatakarékos és korszerű óvodai intézmények kialakítása, meglévő intézmények akadálymentes felújítása, bővítése, modernizációja, többfunkcióssá és energiatakarékossá tétele; a kapacitások fejlesztése érdekében új intézményegység létrehozásához kapcsolódó új épület/épületrész építése; új tornaterem, tornaszoba építése, az intézmények udvarának akadálymentes felújítása, balesetmentesítése, sportudvar kialakítása, fejlesztése. A halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű gyermekek nevelését felvállaló nevelési intézmények fejlesztéseinek támogatásával a megyén belüli társadalmi kohézió, az egyenlő esélyek és a korszerű nevelés feltételrendszerének megteremtése a megye hosszú távú versenyképességéhez járul hozzá. Az óvodák kapacitásbővítésének célja a települések népességmegtartó képességének, a települések fiatal, képzett munkaerőt megtartó lehetőségeinek növelése, a helyi szükségletekre és településszerkezetre épülő közszolgáltatások racionális és költséghatékony működésének kialakítása. Kedvezményezettek köre:  Települési és nemzetiségi önkormányzatok és ezek társulásaik



152


   

Non-profit szervezetek Egyházak Civil szervetek Indokolt esetben közvetett módon gazdálkodó szervezetek

Indikátorok:  Férőhelyek száma a támogatott óvodákban  Felújított köznevelési intézmények száma  Újonnan beszerzett nagyértékű eszközök száma az oktatási intézményekben Előkészítettségi foka: A beérkezett projektjavaslatok közel 50%- csak ötlet szintjén áll, de tervek vagy engedélyek nem állnak rendelkezésre, 18% esetében már előrehaladottabb a tervezési munka, míg a projektötletek 33%-a rendelkezik engedélyes vagy kiviteli tervvel.




Fűtéskorszerűsítés és tetőszerkezet csere

2014-2020


Óvodai tető felújítása, nyílászárók cseréje, vizesblokkok felújítása

2014-2020


Óvodai szolgáltatás minőségének fejlesztése

2014-2020

Óvoda épület tetőtéri kihasználatlan területének hasznosítása Óvoda külső, belső átalakítása, energetikai korszerűsítése

2014-2020


2014-2020


Óvoda udvar felújítás, eszközbeszerzés

2014-2020


Óvoda tornaszoba kialakítás.

2014-2020


Óvoda akadálymentesítése

2014-2020


Óvodai konyha infrastruktúrájának bővítése és eszköz beszerzés

2014-2020


6.2. Bölcsődék fejlesztése A gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. A bölcsőde, mint intézménytípus hazánkban már 161 éve segíti a kisgyermeket nevelő családok életét. A bölcsődékbe beíratott gyermekek számát alapvetően meghatározza a születések számának alakulása, de hatással van rá a gyermekellátó intézményrendszerben rendelkezésre álló kapacitás, az adott időszak családtámogatási rendszere és a munkaerő-piaci viszonyok, elsősorban a nők foglalkoztatási helyzete is. Az



153


elmúlt évtizedek gazdasági folyamatai és a rendszerváltozás hatására hazánkban a foglalkoztatás visszaesésével, valamint az intézményrendszer zsugorodásával az 1990-es évek elejétől csökkent a bölcsődei ellátás igénybevétele. A nők foglalkoztatási helyzetének, illetve a családtámogatási ellátások melletti munkavégzés lehetőségeinek változásával együtt hullámzott, majd a 2000-es évek elejétől folyamatosan növekedett a bölcsődébe beíratott gyermekek száma és aránya. Jelen intézkedés célja a Gyermekvédelmi törvény által nevesített gyermekjóléti alapellátások közül a közfeladatot ellátó bölcsődei ellátás elérhetővé tétele a szolgáltatáshiányos településeken élők számára, új szolgáltatások infrastruktúrájának megteremtésével, új férőhelyek kialakításával és már működő ellátások infrastrukturális fejlesztésével (meglévő épületek felújítása, korszerűsítése, indokolt esetben új építése) és eszközbeszerzésével. A kizárólag energiahatékonysági korszerűsítést célzó beruházások jelen intézkedés keretében nem támogathatóak. Kedvezményezettek köre:  Települési és nemzetiségi önkormányzatok és ezek társulásai  Non-profit szervezetek  Egyházak  Civil szervetek  Indokolt esetben közvetett módon gazdálkodó szervezetek Indikátorok:     

Felújított, bölcsődei ellátást nyújtó intézménynek helyt adó épületek száma Férőhelyek száma a támogatott bölcsődékben Felújított férőhelyek száma Felújított, épített bölcsődei funkciónak helyt adó épületben ellátott gyermekek száma Újonnan beszerzett nagyértékű eszközök száma

Előkészítettségi foka: A beérkezett projektjavaslatok 40%-a ötlet szintjén áll, de tervek vagy engedélyek nem állnak rendelkezésre, további 40% esetében már előrehaladottabb a tervezési munka, míg a projektötletek 20%-a rendelkezik csak engedélyes vagy kiviteli tervvel.




Bölcsőde fejlesztés

2014-2020


Bölcsöde építése, férőhelyek kialakítása

2014-2020


6.3. Családi napközik fejlesztése A gyermekvédelmi törvény a kisdedek napközbeni gondozását a gyermekjóléti alapellátások körébe sorolja, és a már régóta működtetett bölcsődék mellett a családi napközik létrehozásának és működtetésének lehetőségét is megteremti, a törvény ugyanis minden települési önkormányzat ellátási lehetőségeként fogalmazta meg a napközbeni ellátások közül a családi napközi biztosítását. A gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása. A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. Ezen intézkedés amellett, hogy kiegyenlíti a bölcsődékkel való lefedettség területi különbségeit, alternatív



154


lehetőségeket biztosítanak elsősorban a speciális helyzetek megoldására. A családi napközi alapesetben legfeljebb 5–7 kisgyermek napközbeni ellátását biztosíthatja. Alapvetően abban különbözik minden más gyermekintézménytől, hogy nem hagyományos intézményi formában működik, és szélesebb korosztályt fed le (a 20 hetestől a 14 évesig), így a gyermekeknek a bölcsőde, az óvoda, az iskolai napközi vagy tanulószoba helyett megfelelő nappali felügyeletet biztosít, a statisztikai adatok tanúsága szerint azonban a családi napközit is elsősorban a bölcsődei korosztály veszi igénybe. Ez az Egyesült Királyságból származó intézménytípus közel 20 éve van jelen hazánkban. Elterjedésének ütemére jellemző, hogy a férőhelyek száma 2007 és 2012 között többszörösére nőtt. Míg 2012-ben a bölcsődékben összességében 2 százalékos férőhelybővítést hajtottak végre, a családi napközik férőhelyeit közel 23 százalékkal növelték egy év alatt, ennél az intézménytípusnál minden 4. férőhely új volt. Jelen intézkedés célja a Gyermekvédelmi törvény által nevesített gyermekjóléti alapellátások közül a családi napközik elérhetővé tétele a szolgáltatáshiányos településeken élők számára, új szolgáltatások infrastruktúrájának megteremtésével, új férőhelyek kialakításával és már működő ellátások infrastrukturális fejlesztésével (meglévő épületek felújítása, korszerűsítése) és eszközbeszerzésével. A kizárólag energiahatékonysági korszerűsítést célzó beruházások jelen intézkedés keretében nem támogathatóak. Kedvezményezettek köre:  Települési és nemzetiségi önkormányzatok és ezek társulásai  Non-profit szervezetek  Egyházak  Civil szervetek  Indokolt esetben közvetett módon gazdálkodó szervezetek Indikátorok:  Férőhelyek száma a támogatott családi napközikben  Felújított férőhelyek száma  Új, felújított épületek száma  Újonnan beszerzett nagyértékű eszközök száma Előkészítettségi foka: A beérkezett projektjavaslatok 80%-a csak ötlet szintjén áll, de tervek vagy engedélyek nem állnak rendelkezésre, további 20% esetében már előrehaladottabb a tervezési munka, míg egyetlen projektötletek esetében sem áll rendelkezésre engedélyes vagy kiviteli terv.




Családi Napközi kialakítása

2014-2020

Családi Napközi kialakítása, működtetése

2014-2020


A projektgyűjtés keretében beérkezett forrásigény bemutatása Projektcsomag intézkedése 6.1. Óvodák fejlesztése 6.2. Bölcsődék fejlesztése 6.3. Családi napközik fejlesztése

A projektgyűjtés keretében beérkezett forrásigény (indikatív) 3.725.528.860.- Ft 545.000.000.- Ft 510.000.000.- Ft



155


4.3. Kistérségi részdokumentum Kistérségi projektcsomagok szerkezete A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program intézkedéseiből felépülő kistérségi projektcsomagok kialakításánál a következő elvek kerültek figyelembe vételre: A városoknak kiemelt felelősségük van a térségük fejlesztésében, szolgáltatásokkal történő ellátásában. A fejlettebb városokat a meglévő funkciók fejlesztésében, modernizálásában kell támogatni, Azonban a forrásallokációnál figyelembe kell venni, hogy ezen települések várhatóan a többi Operatív Programból is sikeresebben pályáznak. Az elmaradott térségek városainál a hiányzó funkciók létrehozása illetve a gyenge funkciók erősítése kiemelt feladat. A leszakadt térségek fejlődését az egyes közszolgáltatások, elsősorban az egészségügyi ellátás, oktatás és szociális ellátás elérhetőségének és színvonalának javításával lehet segíteni, Ezzel párhuzamosan kiemelt figyelmet kell fordítani a közösségfejlesztésre. Törekedni kell arra, hogy a fejlesztési források a legrosszabb helyzetű településeket, társadalmi csoportokat is elérjék. A megyei önkormányzatnak saját eszközeivel kiemelten kell segítenie a legkisebb településeket a pályázati forrásokhoz történő hozzájutáshoz. A forrásallokációnál az egyes települések lakosságszámát, gazdasági erejét, térségi szerepkörét, szociális és társadalmi körülményeit figyelembe kell venni. Az egyes intézkedések forrásallokációjánál törekedni kell a gazdaságfejlesztést és a foglalkoztatás bővítést szolgáló intézkedések erősítésére. A projektgyűjtés eredményeit és a fenti elvek figyelembe vételével a kistérségi projektcsomagok indikatív szerkezete a következő: 1. projektcsomag: térségközponti szerepkör erősítése kapcsolódó TOP intézkedések: 2.2.1. A települési környezet integrált és környezettudatos megújítása 3.2.4. Térségi és helyi léptékű energetikai potenciál kiaknázására épülő komplex fejlesztési programok 4.1.3. Térségi és helyi közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúra-fejlesztés 4.3.5. Szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott városrészek rehabilitációja

3. projektcsomag: települési energiahatékonyság növelése kapcsolódó TOP intézkedések: 3.1.1. Alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó stratégiák támogatása 3.2.3. A települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben, önkormányzati tulajdonú, közfeladatokat ellátó intézményekben és az önkormányzati bérlakásokban az energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználás támogatása 3.2.4. Térségi és helyi léptékű energetikai potenciál kiaknázására épülő komplex fejlesztési programok

Megyei Kistérségi Projektcsomag

2. projektcsomag: települési környezet integrált kisléptékű fejlesztése kapcsolódó TOP intézkedések: 2.2.1. A települési környezet integrált és környezettudatos megújítása 2.2.2. Belterületen fekvő barnamezős területek rehabilitációja 2.2.3. Kisléptékű települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések 3.1.2. Kisléptékű közlekedési fejlesztések 4.3.5. Szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott városrészek rehabilitációja

156


4. projektcsomag: önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javítása kapcsolódó TOP intézkedések: 4.1.1. Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése 4.1.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.1.3. Térségi és helyi közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúra-fejlesztés 5. projektcsomag: társadalmi befogadás erősítése és a szegénység elleni helyi kezdeményezések kapcsolódó TOP intézkedések: 6.2.4. Megyei és helyi speciális közösségfejlesztést és társadalmi befogadást támogató fejlesztési programok 6.2.5. A helyi szerveződések elősegítése (civil szervezetek) – a civil szervezetek és a település/térség közintézményei, valamint a helyi lakosok közötti kapcsolat erősítése

1. Térségközponti szerepkör erősítése projektcsomag A projektcsomag célja: Heves megye népességének jelentős részét koncentráló városok és térségeik sokféle kihívással néznek szembe. A várostérségeinknek kiemelkedően kell hozzájárulniuk a megye gazdasági növekedéséhez, olyan megyei jelentőségű célok megvalósításán keresztül, mint a helyi és térségi gazdaság újjászervezése, energiafüggőségének csökkentése, klímavédelmi célkitűzéseink elérése, a foglalkoztatottság növelése, valamint a hazai társadalom egészségi állapotának javítása, továbbá a családok, illetve a helyi közösségek megerősítése. A városoknak kiemelkedő szerepe van a gazdasági élet szervezésében, mely az elmaradott térségekben lévő városoknak különösen fontos feladata. A városok továbbá olyan szolgáltatásokat biztosítanak, amelyek saját lakosaikon túl a térségükben lévő településeket is ellátják, ezért fejlődésüknek, a népesség megtartásuknak elengedhetetlen feltétele azok funkcióinak bővítése, az élhető és egészséges családbarát települési környezet kialakítása. Ennek keretében szükséges olyan települési környezet létrehozása, amely vonzó és biztonságos a kisgyermekek és fiatalok számára, valamint közlekedési és környezet-egészségügyi szempontok alapján javítja a kisgyermekeket nevelő családok kényelemérzetét. A települési környezet fejlesztése terén kiemelkedő jelentőségű a települések felkészítése a klímaváltozási kihívásokra.

Az intézkedés keretében a városok településközpontjai, funkcióhiányos városrészek megújítása kerül támogatásra, ahol előtérbe kerülnek a családok számára vonzó és biztonságos feltételek megteremtése, és a klímaadaptációs szempontok. Az intézkedés keretében a városokban fenntartható köztér-rehabilitáció és közterület-felújítási fejlesztések valósulnak meg. A beavatkozások eredményeként vonzó városi környezet és infrastruktúra alakítható ki. A jobb és biztonságosabb települési környezet hozzájárul a településszerkezet javításához, megteremtődnek a helyi közösségi élet előfeltételei. A városok mikroklímája a globális változások hatásai nélkül is jelentősen eltér a kevésbé városiasodott térségekétől. Mind a klímaváltozás hatásainak mérséklése, mind a városi térségek energiafüggősége szempontjából kiemelt jelentőségűek azok a kisebb léptékű komplex fejlesztési programok, amelyek a térségi energiapotenciál, különösen a megújuló energia-források endogén kiaknázásra irányulnak, ezáltal pedig az autonóm energiaellátás egyéni és kisközösségi szintű megvalósítását teszik lehetővé. Az intézkedés célja a szükséges kisebb léptékű, térségi és települési jelentőségű, települési és településközi koordinációt igénylő, megújuló forrásokból energia termelését és helyi felhasználását célzó megoldások megvalósításának támogatása. A városokban található térségi szintű közintézmények, közszolgáltatások integrált, minőségi fejlesztése, megújítása, valamint a közigazgatási és közszolgáltatási rendszerek egyéb infrastrukturális fejlesztése elengedhetetlen az ügyfélbarát szolgáltatások nyújtásához és a belső munkafolyamatok hatékonyabb


A projektcsomag tartalma:

157


működtetéséhez. Támogatandó továbbá a meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása. Az intézkedés célja városi válság területeken és/vagy leszakadással fenyegetett városrészeken koncentráltan megnyilvánuló társadalmi-fizikai-gazdasági problémák komplex módon való kezelése, az érintett városrészek meglévő funkcióinak figyelembevételével, újabb gazdasági, szociális és közösségi funkciók kialakításával. Az integrált szociális típusú rehabilitáció azokon a városrészeken valósítandó meg elsősorban, ahol a kedvezőtlen demográfiai helyzet, alacsony iskolázottság, alacsony gazdasági aktivitás, a tartós munkanélküliség magas szintje, a szegénység és kirekesztettség magas szintje, a nagyfokú kriminalitás és az erősen leromlott környezet ezt indokolja. Lehetőség nyílik az érintett településrészek lakófunkcióinak bővítésére, komfortfokozatának emelésére, lakások kiváltására, szociális bérlakások vásárlására és építésére, eredetileg más funkciójú önkormányzati tulajdonú épületek átalakítására, valamint életveszélyes lakhatási körülmények megszüntetésére. Szükséges a közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése az érintett lakosság szociális kohéziójának erősítése érdekében. Így a közművelődést szolgáló létesítmények (könyvtárak, közösségi házak, kulturális központok), szabadidős létesítmények, közösségépítést szolgáló egyházi tulajdonú épületek infrastruktúrájának átalakítása, megújítása, továbbfejlesztése és újabbak kialakítása szintén az intézkedés részét képezik. Kedvezményezettek típusai: városi raggal rendelkező helyi önkormányzatok, városok részvételével működő önkormányzati társulások városokban működő önkormányzati és állami intézmények, állami intézményfenntartók egyházak, egyházi és civil szervezetek városokban működő egységei közfinanszírozott szociális és egészségügyi szolgáltatók kizárólag városi rangú településeken Kapcsolódó TOP prioritások:


2.2.1. A települési környezet integrált és környezettudatos megújítása 3.2.4. Térségi és helyi léptékű energetikai potenciál kiaknázására épülő komplex fejlesztési programok 4.1.3. Térségi és helyi közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúra-fejlesztés 4.3.5. Szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott városrészek rehabilitációj

158

2. Települési környezet integrált kisléptékű fejlesztése projektcsomag A projektcsomag célja: A települések fejlődésének, a népesség megtartásának elengedhetetlen feltétele azok funkcióinak bővítése, az élhető és egészséges, családbarát települési környezet kialakítása. A projektcsomag célja a települési környezet minőségi javítása, a települési infrastruktúra családbarát és környezettudatos felújítása, a barnamezős, valamint a szegregáció által sújtott, leromlott területek rehabilitációja, továbbá az egyéb fejlesztésekhez kapcsolódó önkormányzati utak felújítása, építése és a közösségi közlekedés fejlesztése. A projektcsomag tartalma: A projektcsomag keretében a településközpontok, közterületek, funkcióhiányos településrészek megújítása kerül támogatásra, ahol előtérbe kerül a családok számára vonzó és biztonságos feltételek megteremtése, vonzó településkép kialakítása. Heves megyében több helyen találhatóak a település központi részein leromlott állapotú barnamezős, egykori ipari hasznosítású területek. Megvalósul ezen területek rendezése, új közfunkcióval való ellátása, amely jelentősen erősítheti a település szervező erejét. Kiemelten kezelendő az alulhasznosított, vagy használaton kívüli területek újbóli településszerkezetbe illesztése és e területek funkcióváltásának elősegítése környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével.

A projektcsomag kiemelten kezeli a környezetbarát közösségi közlekedés fejlesztését, az utazási körülmények javítását, a települési kapcsolatok javítását célzó új közösségi közlekedési viszonylatok kialakítását a munkaerőpiaci központok megközelíthetősége érdekében, továbbá a munkaerő mobilitásának javításához kapcsolódó belterületi és közútfejlesztéseket. Ide kapcsolódnak még azon vasútfejlesztési projektek, amelyek az üzleti infrastruktúrához kötődő ingatlanhatáron kívüli vasúthálózatba bekapcsoló iparvágány-fejlesztéseket támogatják. Szükséges a helyi, helyközi, hivatásforgalmi és egyéb célú kerékpárutak építése és felújítása, a kerékpáros közlekedési infrastruktúra bővítése, a műszakilag és forgalomtechnikailag nem megfelelő kerékpárutak, balesetveszélyes góc-pontok korrekciója. A projektcsomag célja továbbá a kistelepülési válság területeken és/vagy leszakadással fenyegetett településrészeken koncentráltan megnyilvánuló társadalmi-fizikai-gazdasági problémák komplex módon való kezelése. Az integrált szociális típusú rehabilitáció azokon a településrészeken valósítandó meg elsősorban, ahol a kedvezőtlen demográfiai helyzet, alacsony iskolázottság, alacsony gazdasági aktivitás, a tartós munkanélküliség magas szintje, a szegénység és kirekesztettség magas szintje, a nagyfokú kriminalitás és az erősen leromlott környezet ezt indokolja. Lehetőség nyílik az érintett településrészek lakófunkcióinak bővítésére, komfortfokozatának emelésére, lakások kiváltására, szociális bérlakások vásárlására és építésére, eredetileg más funkciójú önkormányzati tulajdonú épületek átalakítására, valamint életveszélyes lakhatási körülmények megszüntetésére. Fontos a közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése az érintett lakosság szociális kohéziójának erősítése érdekében. Így a közművelődést szolgáló létesítmények (könyvtárak, közösségi házak, kulturális központok), szabadidős létesítmények, közösségépítést szolgáló egyházi tulajdonú épületek infrastruktúrájának átalakítása, megújítása, továbbfejlesztése és újabbak kialakítása szintén az intézkedés részét képezik. Kedvezményezettek típusai: helyi önkormányzatok és társulásaik, valamint szövetségeik, nemzetiségi önkormányzatok, önkormányzati és állami intézmények, állami intézményfenntartók magán- és önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek.


Kisléptékű környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések valósulnak meg Heves megye településein, amelyek kiegészítő jelleggel kapcsolódnak az ágazati fejlesztésekhez. Ennek keretében a projektcsomag támogatja a települési infrastruktúra-fejlesztéseket a hulladékgazdálkodás, a vízgazdálkodás, a talajvédelem vagy a légszennyezettség csökkentése terén.

159

egyházak, egyházi és civil szervezetek az üzleti infrastruktúra-elemek (pl. ipari parkok, telephelyek logisztikai központok, kiemelt növekedési zónák) üzemeltető gazdasági társaságai, VOLÁN társaságok, MÁV Zrt., NIF Zrt. Kapcsolódó TOP prioritások: 2.2.1. A települési környezet integrált és környezettudatos megújítása 2.2.2. Belterületen fekvő barnamezős területek rehabilitációja 2.2.3. Kisléptékű települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések 3.1.2. Kisléptékű közlekedési fejlesztések 4.3.5. Szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott városrészek rehabilitációja

3. Települési energiahatékonyság növelése projektcsomag A projektcsomag célja: Az emberi tevékenység okozta üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, világszintű hatásai egyre nagyobbak. Az éghajlat-változás elkerülése, az abból fakadó hatások minimalizálása érdekében a globális széndioxid-kibocsátást jelentős mértékben csökkenteni kell. Az Európa 2020 Stratégiában megfogalmazott célok között szerepel, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek), a megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni (Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 14,65 %-os arány elérést tűzte ki célul), illetve az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani 2020-ig. Fontos, hogy az ember okozta ÜHG ki-bocsátás csökkentésére tett intézkedéseket minél hamarabb érvényesíteni lehessen. Ezek eléréséhez hivatott hozzájárulni a települési energiahatékonyság növelése elnevezésű projektcsomag. A projektcsomag tartalma: A projektcsomag keretében az alacsony szén-dioxid kibocsátást célzó stratégiák, az önkormányzati létesítményekben megvalósuló energiahatékonyság-növelés illetve megújuló energia felhasználás, továbbá a helyi léptékű komplex energetikai fejlesztések kerülnek támogatásra.

Lényeges fejlesztési szükséglet a települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben, az önkormányzati tulajdonú, közfeladatokat ellátó intézményekben és az önkormányzati bér-lakásokban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása. A beépített környezet számos hatékony, rövidtávon megvalósítható kibocsátás csökkentési lehetőséget kínál, mindenekelőtt az épületek energiateljesítményének javítása révén. Az épületek energetikai tanúsítványának (lakás zöldkártya) kiállítása hazánkban 2012. január 1-től kötelező. Ez az első lépés afelé, hogy 2021-től alapszintű követelmény lehessen az, hogy az új épületek „intelligens", alacsony vagy nulla energiafelhasználásúak legyenek. A felmerülő többletköltségek a tüzelőanyag-megtakarítás révén megtérülnek. A meglévő ingatlanok esetében támogatni szükséges az új követelményeknek való megfelelés folyamatát, az energiafogyasztás csökkentésé-re tett erőfeszítéseket, illetve meg kell teremteni a lehetőséget az alacsony CO2 kibocsátású villamos energia (pl.: hőszivattyúk és hőtárolós kályhák) alkalmazására és a megújuló energiaforrások (pl. napenergiával való fűtés, biogáz, biomassza) felé való elmozdulásra. A projektcsomag


Jelen projektcsomag a CO2-kibocsátás csökkentését alacsony CO2-kibocsátást célzó stratégiák elkészítésének, térségi és helyi energetikai potenciál kiaknázására épülő komplex fejlesztési programok megvalósításának támogatásán, továbbá a megújuló energiaforrások alkalmazásának és az energiahatékonyságra való törekvés támogatásán, illetve a kisléptékű közlekedésfejlesztéseken keresztül kívánja elősegíteni. A CO2-kibocsátás csökkentés elérését hivatott szolgálni az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó stratégiák támogatása. E programok, stratégiák komoly szerepet játszanak a térségi szintű kibocsátás megelőzési (pl. zöld tervezés, képzés) és kezelési intézkedések (pl. a kibocsátások csökkentése és elnyelése) gyakorlatias és hatékony tervezésében, megvalósításában.

160

lényeges eleme a térségi és helyi léptékű energetikai potenciál kiaknázására épülő komplex fejlesztési programok támogatása, amelynek révén többek között az önkormányzati tulajdonú és fenntartású épületek fűtési rendszereinek korszerűsítése, modernizálása, környezettudatos és fenntartható megoldások alkalmazásával történő kiépítése válna lehetővé (pl.: falu-fűtőművek). A projektcsomag keretében cél az önkormányzati tulajdonú, közfeladatokat ellátó intézmények, önkormányzati tulajdonú lakóépületek, középületek energiahatékonyságának javítása, az önkormányzatok rezsiköltségeinek csökkentése. További cél a térségi és helyi léptékű energetikai potenciál kiaknázására épülő komplex fejlesztési programok megvalósítása. A megvalósítás során fontos szempont a megújuló energiaforrások használatának ösztönzése, ezért fontos szerepet töltenek be a fosszilis energiahordozóktól való függés leküzdésében. Kedvezményezettek típusai: helyi önkormányzatok és társulásaik, valamint szövetségeik, nemzetiségi önkormányzatok, önkormányzati és állami intézmények magán- és önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek egyházak, egyházi és civil szervezetek Kapcsolódó TOP prioritások: 3.1.1. Alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó stratégiák támogatása 3.2.3. A települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben, önkormányzati tulajdonú, közfeladatokat ellátó intézményekben és az önkormányzati bérlakásokban az energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználás támogatása 3.2.4. Térségi és helyi léptékű energetikai potenciál kiaknázására épülő komplex fejlesztési programok

4. Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javítása projektcsomag A projektcsomag célja: Heves megyében jelentős területi különbségek vannak a városok és a kisebb települések között, a közszolgáltatások minősége és hozzáférhetősége tekintetében. Különösen a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, többnyire aprófalvas, romák lakta térségekben nem biztosított a megfelelő színvonalú szolgáltatás. Sok esetben a fizikai és info-kommunikációs infrastruktúra teljes hiánya miatt, máshol a leromlott állagú épületek és az elavult felszerelések miatt nincs tényleges lehetőség korszerű, magas színvonalú szolgáltatás nyújtására. A projektcsomag célja, az önkormányzatok számára kötelezően előírt közszolgáltatások infrastruktúra fejlesztése, annak érdekében, hogy a szociális és egészségügyi alapszolgáltatások a lakosság számától függetlenül minden településen biztosítható legyen. További cél a területi közigazgatási és helyi szinten jelentkező közfeladatok ellátásához kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésének elősegítése. A projektcsomag átfogó célja az életesélyek és az életminőség javítása, a területi felzárkóztatás a népességmegtartó képesség szempontjából.

Heves megye lakosságának egészségi állapota kedvezőtlen. A jelenségek mögött szerepet kell tulajdonítani a káros életmódnak, az egészségtelen táplálkozásnak, mozgásszegénységnek, személyi higiéniás mulasztásoknak. Azonban a lakosság egészségi állapotát, illetőleg a megbetegedési-halálozási mutatóit az elérhető egészségügyi szolgáltatások is befolyásolják. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel, a betegségmegelőzés és az egészség-elősegítő rendszerek javításával minden valószínűség szerint csökkenthetők az egészségi állapot terén mutatkozó egyenlőtlenségek. Az egészségügyi alapellátás (háziorvos, házi gyermekorvosi ellátás, a fogászati alapellátást és a védőnői hálózat) fejlesztésének fontosságát az adja, hogy ez a szint képes leginkább elvégezni az alapvető szűrővizsgálatokat és egészségügyi állapotfelméréseket.


A projektcsomag tartalma:

161

Az egészségügyi infrastrukturális fejlesztések a lakosság egészségben eltöltött életéveinek növekedését, a munkaképesség mielőbbi visszaállítását, valamint az erőforrások koncentrálásával a szolgáltatások költséghatékonyságának és minőségének javítását segítik elő. A szociális ellátás területén szükséges annak megfogalmazása, hogy az egészségügyi ellátásnak és a szociális ellátásnak szorosan kapcsolódnia kell egymáshoz az ellátási szükségletek komplex biztosítása érdekében. Ehhez elengedhetetlen a szociális alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás lehetőségének fejlesztése. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése alapfeltétele annak, hogy a társadalmi kirekesztéssel leginkább veszélyeztetett csoportok helyzetének javítására irányuló programok végrehajtásához biztosított legyen a megfelelő szolgáltatási háttér, másrészről a foglalkoztatottsági szint növeléséhez csökkenthetők legyenek a családi terhek, és az életminőséget javító új szolgáltatások induljanak. A projektcsomag keretében szociális területen a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatásokat – étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, az idősek, fogyatékosok nappali ellátását – érintik. A lakosság életminőségét nagyban befolyásolja a megfelelő minőségű közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés. A helyi szintű humán közszolgáltatások megújítása hozzájárul a lakosság foglalkoztathatóságának javításához, az életkörülményekben rejlő területi különbségek mérsékléséhez, illetve a társadalmi kohézió erősítéséhez. A projektcsomag keretében a helyi, önkormányzati közszolgáltatások és a közigazgatás infrastruktúrájának (épület, eszközállomány) minőségi fejlesztésére, megújítására, a szolgáltatások hozzáférhetőségének javítására kerül sor. A fejlesztések során előnyben részesülnek az infrastruktúra fejlesztések során a környezetbarát megoldások, melyek hosszú távon költségmegtakarítást is eredményeznek. Kedvezményezettek típusai: A kedvezményezettek típusai beavatkozásonként változnak. települési önkormányzatok; önkormányzati társulások; többcélú kistérségi társulások, helyi önkormányzatok és önkormányzati társulások által létrehozott nonprofit gazdálkodó szervezetek; fenntartó települési önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, illetve ezek társulásai; szociális intézmények, non-profit szervezetek; egyházak; civil szervezetek; napközbeni ellátást nyújtó intézmények. Kapcsolódó TOP prioritások: 4.1.1 Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg-ellátás infrastrukturális fejlesztése 4.1.2 A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.1.3 Térségi és helyi közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúra-fejlesztés

A projektcsomag célja: A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésének megállítása, az önálló jövedelemszerzésre való képesség kialakítása és fejlesztése Heves megye területén is szükséges. Ehhez elengedhetetlen a társadalom leghátrányosabb helyzetű tagjainak többirányú támogatása, munkaerő piaci beilleszkedésük valamint az általuk képviselt munkaerő piaci részvételi arány növelése illetve tartós „bennmaradásuk” elősegítése. A projektcsomag másik célja a civil szervezetek támogató szerepének erősítése helyi szinten (a civil szervezet, mint „híd” az emberek és köz-intézmények között): a civil szervezetek, mint a közintézményeket támogató szféra fejlesztésének támogatása.


5. Társadalmi befogadás erősítése és a szegénység elleni helyi kezdeményezések projektcsomag

162

A projektcsomag tartalma: A szegénység az egyik legsúlyosabb társadalmi probléma Heves megye tekintetében is. A szegénység szempontjából legmeghatározóbb társadalmi jellemzők a háztartások/családok alacsony munkaerő-piaci aktivitása, az alacsony iskolai végzettség, a roma származás, a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység és nem utolsó sorban a rurális lakókörnyezet. A szegénység gátolja a személyes fejlődést, negatív hatással van a gyermekek egészségére, iskolai végzettségére és általános jóllétére. A szegénységben és kirekesztettségben felnövő gyermekeknél nagyobb a kockázata annak, hogy a társadalom peremére szorult felnőttekké váljanak, és egy olyan ördögi körbe kerüljenek, amely aztán nemzedékről nemzedékre öröklődik. Ahhoz, hogy a gyermekeknek kiutat sikerüljön találni a szegénységből, többoldalú megközelítésre van szükség, amely az alábbiakat foglalja magában: foglalkoztatáspolitika (hogy a szülők munkát találjanak); olyan alapvető fontosságú szolgáltatások biztosítása, mint például a gyermekgondozás; oktatás és a gyermekek jogainak védelme. Hasonlóan döntő fontosságú az esélyegyenlőség és a családpolitika is. A szegénység együtt jár a munkaerőpiacról való kirekesztettséggel. Ez különösen a nők és a fiatalok körében figyelhető meg. Ugyanakkor az alacsony jövedelmek, alacsony képesítések és az alulfoglalkoztatottság az aktív keresők elszegényedéséhez vezethetnek. Az aktív munkakeresők elszegényedése azzal is összefügg, hogy teljes családok egyetlen, munkából származó jövedelemből kénytelenek megélni. Az elszegényedés kockázata a gyermeküket egyedül nevelő szülők és az egy jövedelemből élő családok esetében a legnagyobb. A megfizethető gyermekgondozási szolgáltatások hiánya gátolja őket a munkaerőpiacon való teljes részvételben. A projektcsomag társadalmi kirekesztettséggel érintett csoportjai közül kiemelt figyelmet kap a roma-népesség, tekintettel arra, hogy a szegénység és a munkaerőpiacról való kiszorulás gyakoribb a roma népességhez tartozók körében. A társadalmi és a munkaerő-piaci reintegráció támogatása során törekedni kell a befogadó környezet, az egyenlő esélyek és diszkriminációmentes társadalmi és gazdasági feltételek kialakítására. A projektcsomag keretében a tervezett, az ágazati beavatkozásokat kiegészítő helyi szintű foglalkoztatás ösztönzése és a társadalmi befogadást célzó a helyi célcsoport igényeit figyelembe vevő intézkedések kerülnek támogatásra. Ezáltal várhatóan javulnak majd a kiválasztott célcsoportok munkaerőpiacon történő elhelyezkedési lehetőségei, így az érintettek képesek lesznek harcba szállni a társadalmi kirekesztés és a szegénység kihívásaival szemben. A projektcsomag célja továbbá a kisebb térségi, települési szintű speciális esélyteremtő programok, fejlesztések (pl. ösztöndíj, tehetség programok), másrészt alternatív családi, közösségi, nonprofit, időseket támogató és életvezetési tanácsadói hálózatok, valamint közösségfejlesztési akciók megvalósítása. A projektcsomag lefedi továbbá a térségi, települési szintű közösségi célú fejlesztések, rendezvények, programok, akciók, valamint egészségügyi prevenciós programok, szociokulturális hátrányok felszámolását támogató komplex programok támogatását is.

A közösségfejlesztés elsősorban települések, szomszédságok közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztését, másrészt lokalitástól függetlenül létrejövő értékalapú közösségek építését jelenti. A közösségfejlesztési munka eredménye nemcsak az adott közösségre hat, hanem közvetve a közjót is gyarapítja, kitüntetett szerepe van a társadalmi konfliktusok megoldásában, így a társadalmi kohézió és a társadalmi befogadás biztos alapja. A társadalmi aktivitás megerősítése érdekében a helyi kezdeményezések, civil szervezetek támogatása kiemelten kezelendő. A projektcsomag emiatt a kiemelt jelentőségű területeken működő civil szervezetek


Heves megyében a közösségépítés, a társadalmi aktivitás területén problémák vannak. Kevesebbet járunk össze a barátainkkal, kevésbé vagyunk segítőkészek egymás iránt, kevésbé látogatunk klubokat, civil szervezeteket és kevésbé vagyunk más szervezetek tagjai is. Szükség van a társadalmi bizalom növelésére, ami a fenntartható növekedés egyik legfontosabb társadalmi előfeltétele.

163

programjainak (többek között a településfejlesztés, az örökségvédelem, a kulturális és szociális terület, az egészséges életmód, a fizikai aktivitás és a társadalmi befogadás erősítése) támogatását is megcélozza A projektcsomag révén hozzá kell segíteni a civil szervezeteket a folyamatos teljesítményértékeléshez, a hálózatosodáshoz és a bevált módszerek egymás közti átadás-átvételéhez. Cél, hogy tovább javuljon a civil szerveztek együttműködési kompetenciája az oktatási, egészségügyi, szociális területeken tevékenykedő kormányzati és magánszektorba tartozó intézményekkel.

Kedvezményezettek típusai: helyi önkormányzatok vállalkozások gazdálkodó szervek felnőtt-képzési intézmények non profit szervezetek Kapcsolódó TOP prioritások: 6.2.4. Megyei és helyi speciális közösségfejlesztést és társadalmi befogadást támogató fejlesztési programok 6.2.5. A helyi szerveződések elősegítése (civil szervezetek) – a civil szervezetek és a település/térség közintézményei, valamint a helyi lakosok közötti kapcsolat erősítése

Kistérségi projektcsomagok indikatív forrásallokációja projektcsomag

indikatív forrásnagyság (mFt)

1. térségközponti szerepkör erősítése 2. települési környezet integrált kisléptékű fejlesztése 3. települési energiahatékonyság növelése 4. önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javítása 5. társadalmi befogadás erősítése és a szegénység elleni helyi kezdeményezések

2 661 7 764 2 962 1 132


804

164

4.4. Eger Megyei Jogú Város fejlesztési elképzelései A megyei tervezéssel párhuzamosan Eger Megyei Jogú Város az Integrált Városfejlesztési Stratégiájának felülvizsgálatát végzi. A tervezés során az NTH iránymutatásnak megfelelően elkészült a TOP-hoz illeszkedő fejlesztési projektcsomagok indikatív listája. Az anyag közgyűlési felhatalmazással nem rendelkezik, tájékoztató jelleggel kerül bemutatásra. 1. A TOP-ban megfogalmazott projekt(csomag) megnevezése Komplex gazdaságfejlesztés Eger déli iparterületén 1.1 Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés 3.4 Térségi és helyi léptékű energetikai potenciál kiaknázására épülő komplex fejlesztési programok 6.2 A munkavállalók készségeinek és a helyi gazdaság potenciális igényeinek közelítése

2. Projekt(csomag) célja Beruházások fogadására alkalmas iparterület bővítés (20 ha) Külső infrastruktúra-fejlesztés Geotermikus energiatermelés Potenciális munkavállalók készségfejlesztése

3. Projekt(csomag) rövid tartalma Magántulajdonú és MÁV tulajdonú területek megszerzése, tereprendezés, közmű kiváltások, külső közmű és megközelítés kiépítése telekhatárig, geotermikus potenciál kiaknázása és alkalmazása az iparterületen, beruházás-vezérelt szakképzés fejlesztése a helyi TISZK bevonásával, kooperáció a területen működő vállalkozásokkal (ZF Hungary, ZF Lenksysteme, Bosch-Rexroth)

4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei Kedvezményezett: Eger MJV Önkormányzata

5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye


4,5 Md forint

165

1. A TOP-ban megfogalmazott projekt(csomag) megnevezése Városi közlekedési és parkolási rendszer korszerűsítés, fejlesztése Kisléptékű közlekedési fejlesztések

2. Projekt(csomag) célja Belterületi és üzleti nfrához utak, járdák felújítása, városi körforgalmak kiépítése, É-D-i kerékpárút hiányzó szakaszainak megépítése, parkolóházak létesítése

3. Projekt(csomag) rövid tartalma Városi utak; (Deák, Sas, Baktai, Faiskola, Déli iparterület, Hadnagy-Kertész körforgalom) kerékpárutak; ( ÉD-i, Déli iparterület feltáró, új szalóki út mentén) járdák építése és korszerűsítése összhangban parkolóházak (pl. fürdőkörnyék) építésével. Az intermodalitás csomópont előkészítésének folytatása

4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei Kedvezményezett: 1. Eger MJV Önkormányzata 7 Volán Zrt.



3 Md forint

166

1. A TOP-ban megfogalmazott projekt(csomag) megnevezése Alapfokú nevelési, egészségügyi, szociális alapellátási infrastruktúra program 1.6 Szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése 3.3 A települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben, önkormányzati tulajdonú, közfeladatokat ellátó intézményekben és az önkormányzati bérlakásokban az energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználás támogatása

2. Projekt(csomag) célja Bölcsődék és óvodák átfogó, bővítése. Egészségügyi, szociális alapellátó rendszer racionalizálása. Központi konyha kialakítása 3. Projekt(csomag) rövid tartalma Bölcsődék és óvodák átfogó, bővítéssel és megújuló energia alkalmazásával egybekötött korszerűsítése. Szűkség esetén zöldmezős alsó fokú intézményi épület építése. Egészségügyi, szociális alapellátó rendszer racionalizálásával egybekötött infrastrukturális korszerűsítése. Központi konyha kialakítása 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei Kedvezményezett: Eger MJV Önkormányzata



3 Md forint

167

1. A TOP-ban megfogalmazott projekt(csomag) megnevezése Szegregációk területi rehabilitációja és a szociális felemelkedés feltételeinek javítása 4.4 Szegénység és szegregáció által súlytott, leromlott városrészek rehabilitációja 3.3 A települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben, önkormányzati tulajdonú, közfeladatokat ellátó intézményekben és az önkormányzati bérlakásokban az energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználás támogatása

2. Projekt(csomag) célja Szegregátumok infrastrukturális fejlesztése Felújított bérlakások 3. Projekt(csomag) rövid tartalma A szegregáció megállítása, lakókörnyezetének fejlesztése Önkormányzati bérlakás állomány telepszerű lakókörnyezetének fejlesztése a lakások korszerűsítése 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei Kedvezményezett: Eger MJV Önkormányzata 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye


1 Md forint

168

1. A TOP-ban megfogalmazott projekt(csomag) megnevezése Az Egri Vár építményének állagmegóvása, turisztikai potenciáljának növelése, az elpusztult műemléki értékek helyreállítása, infrastrukturális korszerűsítése 1.2 Térségi szintű, foglalkoztatás-bővítési célú turizmusfejlesztés

2. Projekt(csomag) célja Építészeti, régészeti, restaurációs munkálatok, alap-infrastruktúra korszerűsítés 3. Projekt(csomag) rövid tartalma Az egri Vár állapota folyamatos gondozást igényel a balesetveszély elhárításától a látogatók infrastrukturális kiszolgálásáig 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei Kedvezményezett: Eger MJV Önkormányzata



3 Md forint

169

1. A TOP-ban megfogalmazott projekt(csomag) megnevezése A rehabilitált belvárost körülvevő Barokk övezet tömb-rehabilitációja és infrastruktúra fejlesztése 2.1 A települési környezet integrált és környezettudatos megújítása

2. Projekt(csomag) célja Építészeti, felújítási munkálatok, alap-infrastruktúra korszerűsítés 3. Projekt(csomag) rövid tartalma Belváros II. ütem. Kossuth L. u., Eszterházy tér Barkóczy utca, Csiky S. utcák által határolt terület járdái, sétányai, hídjai, lépcsői, belvárosi többelsők felújítása 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei Kedvezményezett: Eger MJV Önkormányzata



2 Md forint

170

1. A TOP-ban megfogalmazott projekt(csomag) megnevezése Szolgáltató és tudásközpont kialakítása honvédségi épületek felhasználásával 1.1 Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés 2.2 Belterületen fekvő barnamezős területek rehabilitációja 3.1 Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken

2. Projekt(csomag) célja Épületek, infrastruktúra, sportterület felújítása, környezetrendezés 3. Projekt(csomag) rövid tartalma A belváros közeli jelenlegi honvédségi épületegyüttes felhasználásával több irányú új funkció kialakítása. Alkonyipar; Gyógyászati, kiemelten mozgásszervi beavatkozás illetve azok utáni rehabilitáció; és/vagy oktatási és IT szolgáltató központ kialakítása. Alapvető cél a kvalifikált fiatal munkaerő megtartása. A munkahelyteremtés kiegészülhet lakófunkció létrehozásával is. A volumen és funkció gazdaságossá teszi a megújuló energia kiterjedt alkalmazását 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei Kedvezményezett: Eger MJV Önkormányzata



3,5 Md forint

171

1. A TOP-ban megfogalmazott projekt(csomag) megnevezése Egészségügyi alapellátás és szociális alapszolgáltatások rendszerének fejlesztése 4.1 Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2 A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése. 3.3 A települési infrastrukturális létesítményekben – önkormányzati tulajdonú, közfeladatokat ellátó intézményekben és az önkormányzati bérlakásokban – az energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználás támogatása

2. Projekt(csomag) célja Épületek, infrastruktúra és eszközállomány korszerűsítése 3. Projekt(csomag) rövid tartalma Háziorvosi rendelők, fogászatok, hajléktalan szálló korszerűsítése, eszközállomány felújítása, bővítése 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei Kedvezményezett: Eger MJV Önkormányzata



1 Md forint

172

1. A TOP-ban megfogalmazott projekt(csomag) megnevezése Csapadékvíz és belvíz elleni védekezés. 2.4 Kisléptékű települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések

2. Projekt(csomag) célja Zárt és nyílt csapadékcsatorna, árok, áteresz, védmű stb. építés 3. Projekt(csomag) rövid tartalma Az intenzív nagy mennyiségű csapadékhullás Eger domborzati viszonyai között jeletős védekezési feladatokat ró az önkormányzatra. Potenciális beavatkozási területek: Mária utca – Árva köz, Mátyás K. út Vincellériskola u. Pozsonyi u. Sas u. Farkasvölgyi árok II 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei Kedvezményezett: Eger MJV Önkormányzata



1 Md forint

173

HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA ( )

Recommend Documents