Háttérdokumentum Somogy megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához
2014. szeptember
1
Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából...................................................................................... 3
Alapvetés..................................................................................................................................................... 5 2
SWOT elemzés ..................................................................................................................................... 5
Innovációs kezdeményezések ...................................................................................................................... 9 3
Lehetséges megyei jövőkép.................................................................................................................10 a.
Célok ...............................................................................................................................................10
b.
Tervezett fejlesztési irányok ............................................................................................................10
c.
K+F+I irányok, kezdeményezések ....................................................................................................12
d.
Javaslatok........................................................................................................................................13
2
1. Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából A 2014-2020-as tervezési időszak egyik legfontosabb hívószavává az intelligens tervezés és az intelligens szakosodási stratégia vált. Ennek lényege, hogy az egyes fejlesztési területi egységek megtalálják azt a néhány kitörési pontot, amelyek fejlesztésével a terület általános fejlettségi szintjének emelése elérhető. A korábbi tapasztalatokból kiindulva az Európai Bizottság nagyobb hangsúlyt kíván fektetni arra, hogy a területi fejlesztési programok során létrejövő fejlesztések valóban életképesek legyenek, és ne oltsák ki egymás hatását a közelben megvalósuló fejlesztések. Az intelligens szakosodás módszertanának alapját a komparatív előnyök elve jelenti, azaz, hogy minden területi egységnek meg kell találnia, hogy mi az, amiben, arányaiban erősebb a többi főleg szomszédos területnél. Ez nem mindig jelenti azt, hogy az az ágazat vagy fejlesztési irány abszolút értékben a legerősebb a területi egységben, hanem inkább azt, hogy mi az, amiben jobb a területi egység elsősorban szűkebb és másodsorban tágabb környezeténél. Jelen háttéranyag Somogy megye intelligens szakosodási stratégiához (S3) kapcsolódó prioritásainak kialakításához kíván segítséget nyújtani. Somogy megye adottságait és gazdasági adottságait áttekintve megállapítható, hogy a megye a gyenge innováció képességű megyék közé tartozik. Ezt a képet valamelyest árnyalja a Kaposvári Egyetem, amely komoly munkát folytat K+F+I területén a hátrány ledolgozásáért. A megyében működő innovatív vállalkozások és egyéb K+F+I fókuszú intézmények tevékenységüket elsősorban az alábbi húzóágazatokhoz kapcsolódóan végzik:
Mezőgazdaság és állattenyésztés
Élelmiszeripar
Turizmus
Gépipar
Kreatív ipar
Somogy megye intelligens szakosodási irányait a vonzó, érintetlen és országosan egyedi természeti környezeti adottságok és a meglévő, de még nem kellően fejlett iparágak szabják meg. Mivel a megye nem tartozik az innováció és kutatás-fejlesztés területén aktív megyék közé ezért szükséges az innováció lehetséges tereinek a feltérképezése, az innováció fogalmának hétköznapivá tétele az érintettek – kisvállalkozások, lakosok, hivatalok – számára.
3
Fontos irány lehet a mezőgazdaság és élelmiszeripar presztízsének és hatékonyságának növelése, erre adott mind az infrastrukturális, mind a humántőke. Az eddigi tevékenységekhez jól kapcsolhatók innovációs fejlesztések és van is erre megfelelő szakember. A megyének van egy nagy hátránya, amely könnyen előnyére fordítható, ez pedig az, hogy területeinek jó része viszonylag elszigetelt ez azonban azt is jelenti, hogy viszonylag érintetlen, amely vonzerőt is jelenthet. Megfelelő és gondos infrastruktúrafejlesztéssel ez egyrészt megszüntethető, másrészt vigyázni kell, hogy az érintetlenség se szenvedjen nagy csorbát.
4
Alapvetés JELEN DOKUMENTUM AZ S3 FOLYAMAT HÁTTÉRANYAGA, AMELYET KIZÁRÓLAG A NEMZETI SZAKOSODÁSI STRATÉGIA MEGALAPOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SEGÉDLETKÉNT KELL ÉRTELMEZNI. A BENNE TALÁLHATÓ INFORMÁCIÓK NEM HATÁROZNAK MEG SPECIALIZÁCIÓS IRÁNYOKAT, KIZÁRÓLAG A FOLYAMATBAN EDDIG KÉSZÜLT DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSAI. AZ ALÁBBI FEJEZETEK A MEGYÉT ÉRINTŐ REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS STRATÉGIA (2013) VONATKOZÓ FEJEZETEINEK EGYES, RELEVÁNS RÉSZEIT TARTALMAZZÁK.
2. SWOT elemzés A megye természeti adottságait, infrastruktúráját valamint demográfiai és gazdasági helyzetét felmérve a következők állapíthatóak meg: Erősség 1. Balaton parti agglomerációja.
Gyengeség települések
1. Aprófalvak magas száma, öregedő népesség, leszakadó kistérségek, belső és külső perifériák (Balaton és BelsőSomogy közti különbségek), fiatal városok funkcionális gyengesége, fiatalok és képzettek elvándorlása.
2. Versenyképes kutatási eredmények előállítására képes tudományos bázis, amely alkalmas az agrár-innováció erősítésére.(Kaposvári Egyetem)
2. Gyenge és gyengülő gazdaság, alacsony ipari termelés és K + F ráfordítások,
3. Kedvező mezőgazdasági halászati és vadgazdálkodási adottságok. 4. Kaposváron található magyar cukorgyár.
az
3. Alacsony külföldi tőkevonzó képesség
egyetlen
4. Alacsony foglalkoztatottság és magas munkanélküliség; kihasználatlan ipari parkok, gyenge jövedelem-termelő ágazatok magas aránya.
5. Jelentős oktatási súllyal rendelkező kistérségi központok, a mikro-térségi központokban stabil intézményi létszám. 6. Kiterjedt intézményrendszer.
5. Területi egyenlőtlenségek a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén.
szakképzési
6. A középfokú oktatás, szakképzés gyenge
7. Balaton, mint országosan is kiemelt jelentőségű turisztikai magterület, kiépült idegenforgalmi infrastruktúrával és fogadó kapacitással. Jelentős, még kihasználatlan turisztikai adottságok
gyakorlat- és piacorientáltsága 7. Komplex turisztikai termékek hiánya. Egyedi, nemzetközi vonzerővel bíró 5
(gyógy-, kulturális-, lovas-, horgász- és ökoturizmus)
attrakciók színvonala.
alacsony
szolgáltatási
8. Kulturális sokszínűség, több nemzetiség együttélése.
8. A Balaton-parti turizmus térben és
9. Differenciáltan kiépült egészségügyi ellátórendszer.
9. A meglévő kulturális intézmények hiányos, leromlott eszközés infrastrukturális ellátottsága.
időben koncentrált.
alapfokú
10. Országos viszonylatban is magas a megye erdősültsége, ezzel együtt magas a biodiverzitás foka.
10. Az elmaradott kistérségekben nehéz az alapfokú ellátásokhoz való hozzáférés.
11. Megújuló energiaforrások (elsősorban biomassza, geotermikus energia, napenergia).
11. Jelentős mértékű a hátrányos helyzetű népesség csoport szegregációja. 12. Az elaprózott birtokszerkezet és a sok esetben rendezetlen tulajdonosi szerkezet nehezíti a természet közeli területek megőrzésének, szabályozott hasznosításának és a tájgazdálkodás megteremtését
12. A kommunális hulladékok gyűjtési rendszere a megye teljes területén megoldott. 13. Változatos táji és természeti adottságok, gyógy- és termálvíz kincs.
13. Hiányos közlekedési kapcsolatok, regionális repülőtér hiánya (Taszár), felújításra és bővítésre szoruló mellékút hálózat
14. A megindult országos fejlesztések eredményeképpen javult a megye elérhetősége 15. Gazdag történelmi és kulturális örökség.
14. Az ország legkevésbé iparosodott térsége.
16. Somogy megyében a Balaton déli partjának kedvező hatásai érvényesülnek
15. Felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal munkaerő elvándorlása 16. Kevés számú nagyvállalat.
17. Gazdag természeti erőforrások, jó természeti adottságokkal rendelkező agráripar.
17. Innovációs finanszírozási források hiánya. 18. A vállalkozások együttműködésének hiánya a helyi hídképző szervezetekkel és tudásbázisokkal. Azaz az egyetem és a gazdaság kapcsolatának gyengesége.
Lehetőség
Veszély 6
1. Horvátország Uniós csatlakozásával a határ menti kapcsolatok intenzívebbé válnak, pályázati lehetőség: EGTC.
1. A centrumoktól távoli kistelepülések elnéptelenedése, a megyén belüli fejlettségbeli különbségek fokozódása, a gazdasági leszakadás állandósul.
2. A felsőoktatás tudásbázisa és a gazdaság együttműködése, a megye versenyképességének javítása.
2. A versenyképesség romlása következtében az alacsony bérköltségre és a betanított munkára épülő vállalkozások elhagyják a térséget, ami növeli a munkanélküliséget.
3. Nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítása. 4. A megye mezőgazdasági adottságainak és a Kaposvári Egyetem agrárinnovációs potenciáljának hasznosítása az élelmiszer és feldolgozó ipari vállalkozások letelepedésének elősegítésére, munkahelyteremtés, az élőmunka igényes ágazatok erősítése. (zöldség-gyümölcstermelés, állattenyésztés) 5. Piaci igényű felnőttképzés, szakképzés kiterjesztése
3. Külső gazdasági folyamatok negatív hatása a megye versenyképességére 4. A szakképzési rendszer elaprózottsága megmarad, az általános képzés felértékelődése és a szakképzés leértékelődése következtében állandósuló szakemberhiány. 5. Intenzív nemzetközi turisztikai marketing hiányában a külföldi vendégforgalom elkerüli a Balatont és a megyét
és
6. A Balatonhoz kapcsolódó (főként belföldi) turizmus bázisára építve komplex turisztikai szolgáltatás csomagokba szervezéssel a megye belső területeinek attrakciói hatékonyan feltárásra kerülnek, a Balaton nemzetközi jelentőségű rekreációs térséggé válása.
6. A kulturális intézmények tulajdonjogi, üzemeltetői és finanszírozási körülményeiben a stabilitásnak hosszú távon jelen levő hiánya az intézmények megszűnéséhez, ill. a szolgáltatás színvonalának jelentős romlásához vezethet.
7. Az Uniós támogatással megépült, ill. korszerűsített infrastruktúra bázisán magas színvonalú fenntartható közművelődési szolgáltatás szervezhető.
7. Külső és belső folyamatok hatására a szegénységi küszöb alatt élők aránya növekedhet. Bűnözés terjedése. 8. A vízgazdálkodás területén fel kell készülni az egyre nagyobb gyakorisággal és váltakozó jelleggel előforduló vízbőségre, illetve vízhiányra.
8. A szelektív hulladékgyűjtés arányának növekedése mellett a hulladékhasznosító ipar kiépülése.
9. Közösségi közlekedés részarányának visszaszorulása. Elmaradó közlekedési
9. A megújuló energiaforrás bázis hasznosítási arányának jelentős 7
növelése elsősorban a helyi, közösségi energiatermelő- és ellátó rendszerek elterjedésével, kiegészülve a kapcsolódó környezetipari termelő- és szolgáltató kapacitások kiépülésével.
fejlesztések a hátrányos térségek további leszakadását erősítik. 10. Kereslethiányos regionális piac. 11. Bizonytalan innováció innovációs források.
10. Innovációban érdekelt vállalatok száma növekedést mutat.
12. Szakképzett munkaerő elvándorlása.
11. Induló klaszterek megerősödése, K+F+I tevékenységeik beindulása.
13. A globális gazdaságpolitikai tényezők kedvezőtlen alakulása miatt csökken a befektetési hajlandóság, a régió leszakadási folyamatai állandósulnak.
12. Innovációt előtérbe helyező és támogató szervezetek hatékonyabb működése, anyagi hátterük biztosítása. 13. Innovációt ösztönző intézkedések bevezetése.
14. KKV-k innováció iránti igénye nem fokozódik, együttműködési készségük gyengül.
központi
15. A termékfejlesztés elmaradása miatt a KKV-k piaci lehetőségei csökkennek, KKV-kat tartós tőkehiány jellemzi különösen a K+F-re fordítandó források tekintetében.
14. Inkubáció hatékonyabb megvalósítása, technológia platformmal kiegészített inkubátor létrehozása. 15. Felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal munkaerő régión belüli foglalkoztatása 16. Az egyetem és a kapcsolatának dinamizálása
politika,
16. A tartós munkanélküliség és azzal összefüggő
gazdaság
fennmaradnak, halmozottan
17. A monokultúrássá vált agrárgazdaság diverzifikálása, a feldolgozási vertikum újbóli felépítése
szociális
problémák
erősödnek, hátrányos
rétegek integrációja elmarad.
18. A kis-közepes gazdaságok bázisán felépíthető vállalkozási hálózat, az organikus-, bio-termékek, rétegtermékek, ritka növények, minőségi termékek előállítására szakosodása által 19. Látens kutatás-fejlesztési eredmények felkutatása, mentorálása annak érdekében, hogy az ipari hasznosítás
8
a
helyzetű
végül bevételt generáljon a régió szereplői számára
Innovációs kezdeményezések Somogy megyében az elmúlt években elindult néhány innovációs kezdeményezés, és bár ezek még messze elmaradnak az országos átlagtól, már pozitív irányba mutathatnak. Somogyban egyelőre 1 db akkreditált klasztert tartanak számon, a Dél-Dunántúli Regionális Élelmiszer Innovációs Klasztert. A klaszter két fő szervezője a helyi kamara és a Kaposvári Egyetem. A klaszternek összesen 12 tagja van: az egyetem, a helyi kamara és a helyi innovációs ügynökség mellett megtalálhatóak a kalszter tagok között a megyei nagyobb élelmiszeripar vállalkozások (Fino Food Kft., Dráva Tej Kft.) is. A klaszter célja a fogyasztói magatartás trendeknek megfelelően a nagy hozzáadott értékű, ún. stratégiai jelentőségű élelmiszerek (funkcionális, ökológiai, hagyományos) fejlesztése, a fogyasztói igények szerinti termékek előállítása és annak fenntartható módon való kielégítése. A klaszter célja másodsorban a népesség mintegy 60-70%-a által igényelt élelmiszerbiztonsági szempontból nem kifogásolható, alacsonyabb áru, márkázatlan termékek (ún. cheap basic élelmiszerek) fejlesztése, és piaci bevezetése. A Kaposvári Egyetem eddig két egyetemi spin-off vállalkozást hozott létre. A megyében még megtalálható a Takarmánytermesztési Kutatóintézet Iregszemcsén. Ennek szerepe országos jelentősége a takarmánynövények kutatásában és fejlesztésében. A kutatóintézet fontos központja a Somogy megyei kutatás-fejlesztési tevékenységnek. A K+F tevékenység súlya a megye vonatkozásában messze alatta marad a fejlettebb térségek hasonló adatainak. A kutatás-fejlesztés ráfordításai tekintetében érzékelhető leginkább a megye versenyhátránya. A megye részesedése az országos ráfordításokból mindössze 0,67% (2010). A Kaposvári Egyetem szerepe az agrár-innováció és az élelmiszeripar területén kiemelt jelentőséggel bír, ezt egészíti ki a Tolna megyében található iregszemcsei kutatóintézet.
9
3. Lehetséges megyei jövőkép
Somogy megye stratégiájának kitűzött jövőképe az, hogy 2030-ra sokszínű természeti környezettel rendelkező, harmonikus és az ott élők számára jó életminőséget biztosító, versenyképes, innovatív térséggé váljon, ahol szolidáris közösségekre építve, egymást erősítve, egymás értékeire és adottságaira alapozva vannak jelen a szolgáltatásokban erős városok és a kedvező életteret adó vidéki térségek. Innovációs szempontból az az elvárás a legfőbb elvárás az, hogy a megye kikerüljön az alacsony innovációs képességű terület kategóriájából.
a. Célok A jövőképhez illeszkedően a megyei stratégia és a regionális intelligens szakosodási stratégia nyomán többek között a következő specifikus célok állapíthatóak meg: -
piaci igényekre választ adó mikro-, kis- és középvállalkozói szektor erősítése,
-
a K+F+I folyamatok ösztönzése, elsősorban a Kaposvári Egyetem tudásbázisán keresztül és ezen belül is kiemelten a helyi termelést, közösségek önellátását segítő fejlesztések támogatása Az infrastrukturális elemek fejlesztése, kiépítése, a szolgáltatási intézményrendszer megerősítése
Piacképes tudást biztosító képzési struktúra és a lakosság készségeinek fejlesztése
A megye belső erőforrásainak hatékony kiaknázása a fenntarthatóság ökológiai-, társadalmiés gazdasági szempontjainak figyelembe vételével
A megye belső erőforrásainak fenntartható hasznosítása az ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontok figyelembe vételével.
A városok központi-hely szerepének erősítése elérhetőségének javítása
A horvát határ közelségének előnnyé formálása b. Tervezett fejlesztési irányok A fent meghatározott célok alapján a következő fejlesztési irányok kerülhetnek kijelölésre:
P1: A mezőgazdaság és környezetipar K+F orientált fejlesztése 10
A megyében erősíteni kell szükséges többek között a helyi piacokat is kiszolgáló, élőmunka igényes agrárium (elsősorban a zöldség és gyümölcstermesztés, állattenyésztés, haltenyésztés valamint az erdő- és vadgazdálkodás) versenyképességét, illetve az erre épülő élelmiszeripar / feldolgozó ipar (gyümölcsfeldolgozás – pl.: borászat -, állati- és erdei termékek feldolgozása, halfeldolgozás) kapcsán a magasabb hozzáadott értékű, prémium termékek létrehozását. Továbbá az ágazatot szükséges fel kell készíteni a klímaváltozás jelentette kihívásokra, a talajok termőképességének csökkenésére, a vízigényes ágazatok jövőbeni helyzetére. Előtérbe kell helyezni tehát a természetes vízrajzi viszonyokhoz közeli területhasználatokat, illetve művelési módokat, valamint a vízvisszatartás és víztakarékos technológiák alkalmazását. A megye természeti és infrastrukturális adottságaira alapozva a környezetipar szerepének fokozása kiemelkedő jelentőségű lehet, beleértve a kapcsolódó kutatási potenciál növelését: o
az energiaellátásban való függetlenség elérését a helyi szinten elérhető energiaforrások felhasználását, a megújuló energiaforrások (különösen biomassza, biogáz, geotermikus- és napenergia) energiatermelésben való arányának jelentős növelése, gazdasági célú hasznosítását, valamint
o a hidrogénüzemű tüzelőanyag-cellás technológiák továbbfejlesztését, K+F programok megvalósítását: a kommunális járművek, üzemi szállítójárművek, targoncák, kerékpárok és postai triciklik, valamint a balatoni hajózás járműveinek tüzelőanyag-cellás ellátása érdekében. Továbbá a szünetmentes energiaellátás érdekében. o A hulladékkezelési rendszerek újratervezése, a szelektív hulladékgyűjtés arányának növelése, valamint erre építve a hulladékfeldolgozás és hasznosítás
területén
hulladékgazdálkodási
az
logisztikai
innovatív
technológiák
csomópontok
kialakítása
adaptálása, a
lerakók
helyszínéül kijelölt városokban. o
a környezetipar egyes részterületeihez szorosan kapcsolódóan a régió gépés elektronikai, elektrotechnikai iparának, és az ehhez kapcsolódó fémmegmunkálásnak a fejlesztése, térségi beágyazódásának segítése a meglévő innovációs potenciálok kihasználásával. A területhez kötődő, hiánypótló jellegű kutatási infrastruktúrák kialakításával.(Például erőforráshatékony városüzemeltetést szolgáló eszközök kifejlesztése és gyártása)
11
P2: Települések versenyképes fejlesztése Az intelligens városi alkalmazkodás (smart city) regionális feltételeinek megteremtése, kutatási portfóliók kiszélesítése a Smart City Energy / ICT / LCA és Climate területeken, mely magába foglalja az alacsony energia felhasználású, energiahatékony építészeti megoldásokat, CO2 kibocsátás csökkentését, intelligens épületvezérlési megoldásokat, továbbá a városok klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásának elősegítését. Továbbá egyaránt szükséges és prioritásként fejlesztési lehetőségként kezelendő, a fenti technológiák telepítéséhez, üzemeltetéséhez és karbantartásához kapcsolódó szakember bázis számának és kvalifikáltságának a növelése, valamint e képzések infrastrukturális hátterének biztosítása.
P3: Turizmus versenyképes fejlesztése A megye Balaton-parti fejlett turisztikai attrakcióit és infrastruktúráját össze lehet kötni a belső-somogyi erdős területek által kínált pihenési lehetőségekkel és így komplex csomagokat kialakítására nyílna lehetőség. Emellett szükséges lehet az ökoturisztikai attrakciók önálló fejlesztése is.
P4: Kreatív ipari fejlesztése A megye gazdag ipari, kézműves, nemzetiségi és természeti örökségre alapozva a kreatív ipar fejlesztése (pl.: filmipar fejlesztése, design, építészet) van lehetőség a térségben. Szerepe főként a multidiszciplináris jelleg miatt értékelődik fel, hiszen a gazdaság és a kulturális szféra kölcsönösen befolyásolja egymást: a kreatív, széles látókör, a választás szabadságával önállóan élni tudó, „kulturált” munkaerő a gazdasági szektorban is érezteti élénkítő hatását.
c. K+F+I irányok, kezdeményezések Jelentős kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység elsősorban a Kaposvári Egyetemhez kapcsolódóan működik, itt elsősorban élelmiszeripari területen folynak kutatások. Emellett az egyes nagyobb vállalatokon belül folyik a termékek folyamatos fejlesztése a piaci igények alapján. Mindkét irány folytatása kívánatos szükséges, azonban emellett hangsúlyt kell fektetni a kisvállalkozások „hétköznapi” innovációira is, amelyek akár észrevétlenül történnek meg, és nem feltétlenül jelentenek technológiai újítást, mégis növelik a hatékonyságot. Éppen ezért fontos, hogy
12
a helyi gazdálkodók tudatában legyenek az innováció kiterjesztett fogalmának, és hogy megismerjék ezt a gondolkodásmódot.
d. Javaslatok Somogy megye nem tartozik Magyarország legsokoldalúbb területei közé, de van néhány markáns jellemzője, amely az intelligens szakosodás számára kijelölheti az utat. Fontos megjegyezni, hogy a megye viszonylag elmaradott, ezért nem várható el, hogy pár év alatt létrehozott néhány fejlesztés gyors változásokat hozhat. A megye számára fontos, hogy a kitűzött célokért folyamatos legyen a munka és így a fejlődés is fokozatos és állandó lehet. Somogy megye intelligens szakosodási irányait a vonzó, érintetlen és országosan egyedi természeti környezeti adottságok és a meglévő, de még nem kellően fejlett iparágak szabják meg. Mivel a megye nem tartozik az innováció és kutatás-fejlesztés területén aktív megyék közé ezért szükséges az innováció lehetséges tereinek a feltérképezése, az innováció fogalmának hétköznapivá tétele az érintettek – kisvállalkozások, lakosok, hivatalok – számára. Fontos a mezőgazdaság és élelmiszeripar presztízsének és hatékonyságának növelése, erre adott mind az infrastrukturális, mind a humántőke. Az eddigi tevékenységekhez jól kapcsolhatók innovációs fejlesztések és van is erre megfelelő szakember. A megyének van egy nagy hátránya, amely könnyen előnyére fordítható, ez pedig az, hogy területeinek jó része viszonylag elszigetelt ez azonban azt is jelenti, hogy viszonylag érintetlen, amely vonzerőt is jelenthet. Megfelelő és gondos infrastruktúra fejlesztéssel ez egyrészt megszüntethető, másrészt vigyázni kell, hogy az érintetlenség se szenvedjen nagy csorbát. A kitűzött célok eredményességének mérésére fontos néhány, de nem túl sok indikátor megállapítása. Ezek segítéségével folyamatos lehet a fejlesztések monitoringja és a visszacsatolás. Ez lehetővé teszi az intézkedések szükség szerinti módosítását.
13
