Tájékoztató Somogy megye gazdaságának helyzetéről Somogy megye területe alapján Magyarország 5. legnagyobb megyéje (6036 km2), amely az ország dél-nyugati részén helyezkedik el, Baranya és Tolna megyével együtt a Dél-Dunántúli Régióhoz tartozik. Földrajzi elhelyezkedését tekintve természetes határát képezi északon a Balaton, délen a Horvátországtól elválasztó Dráva folyó. Somogy megye aprófalvas településszerkezetére egyrészt a városhálózat, infrastruktúra fejletlensége, másrészt a kistelepülések magas aránya jellemző. A megye városai is jellemzően kisebb lélekszámú települések. 1. Somogy megye gazdasági fejlettsége Magyarország több megyére kiterjedően kialakításra került a tervezési-statisztikai régiók rendszere, amely az országot 7 statisztikai régióra osztja. A társadalmi-gazdasági fejlődés során az ország különböző területei között jelentős különbségek alakultak ki. Az ország legfejlettebb térsége a fővárost is magában foglaló közép-magyarországi régió, a nyugati területek általában fejlettebbek a keleti régióknál, és jól érzékelhető egyfajta észak-déli megosztottság is. Ezek a különbségek tetten érhetők a népességi mutatókban, a gazdasági fejlettségben és az életkörülmények alakulásában. Az gazdaság, az infrastruktúra és a közigazgatás centralizált állapotát tükrözi, hogy az országos GDP közel fele a közép-magyarországi régióból származik. Bruttó hazai termék (GDP) beszerzési áron 2013. (millió Ft) Baranya 744 983 Somogy 599 521 Tolna 533 370 Dél-Dunántúl 1 789 642 Magyarország 29 846 259 1 főre jutó bruttó hazai termék 2013. (ezer Ft) Baranya 1 984 Somogy 1 892 2 329 Tolna Dél-Dunántúl 1 951 Magyarország 3 017
Bruttó hazai termék (GDP) megoszlása régiónként Észak-Alföld 10%
Dél-Alföld 9%
ÉszakMagyarország 7%
KözépMagyarország 48%
Dél-Dunántúl 6%
Forrás: KSH
NyugatDunántúl 10%
KözépDunántúl 10%
Magyarország egy főre jutó GDP adatainak (vásárlóerő paritáson számolva) európai összehasonlítását vizsgálva megállapítható, hogy az Európai Uniót jelenleg alkotó 28 ország átlagához viszonyítva 51%-ot ért el hazánkban. Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk évében, 2004-ben 62%-ot mutatott hazánk egy főre jutó GDP-je az uniós átlaghoz viszonyítva. 2013-ban 66%-ot ért el az egy főre jutó magyar GDP az EU-28 átlagához képest. Az 1995 óta eltelt időszakban tehát az egy főre jutó GDP-nek az EU-28 átlagához viszonyított volumenindexe 15 százalékponttal emelkedett. A Dél-Dunántúli Régió azonban az Európai Unió 20 legszegényebb régióinak egyike.
1
Somogy megye 2013. évi GDP termelése közel 600 milliárd Ft volt, amely az ország GDP-jének 2%-át jelentette. Az egy főre jutó GDP 1.892 ezer Ft volt 2013-ban, amely az országos átlag (3.017 ezer Ft) 62,7%-a. Ez az arányszám az utóbbi tíz évben csökkenést mutat, 2003-ban még az egy főre jutó GDP az országos átlag 69,9%-a volt. Az egy főre jutó GDP alapján Somogy megye a 17. helyen áll – Budapestet is beleértve – a megyék sorrendjében (2003-ban a 14. helyet foglalta el).
Egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag százalékában 85% 80% 75% 70%68,62426277
69,89862356 68,44760518 68,15752985 68,25220718 65,88576965 64,27063371 63,97575528 63,30971275 63,16679355 62,94694115 62,72713142 62,66629747 62,02479922
65% 60%
Baranya
Somogy
Tolna
Dél-Dunántúl
2. Ágazati szerkezet A megye és a régió ágazati szerkezetében az egy főre jutó GDP alapján az országos átlagnál nagyobb szerepet tölt be a mezőgazdaság, és lényegesen alacsonyabb az ipar, ezen belül a feldolgozóipar jelentősége. A mezőgazdaság részesedése közel 12% a megye által megtermelt bruttó hozzáadott értékből, a 4,7%-os országos aránnyal szemben. A kereskedelem, szállítás és a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás együttes teljesítőképessége miatt valamivel magasabb a megye szolgáltatásokból származó GDP részesedése, amely 67% körüli, míg az országos átlag 65%. A szolgáltatások aránya a fővárost is tartalmazó Közép-Magyarországi Régióban a legmagasabb (78%). Egy főre jutó GDP Ágazatcsoportok szerinti megoszlás területenként (ezer Ft) MAGYARORSZÁG Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Somogy Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország ,0 Forrás: KSH
500,0
1000,0
Mezőgazdaság
1500,0 Ipar
2000,0
2500,0
Építőipar
3000,0
3500,0
4000,0
Szolgáltatások
2
3. Feldolgozóipar Somogy megyében az egy lakosra jutó ipari termelés az országos átlagnak 58%-a. A termelés kulcsszereplője a feldolgozóipar, melynek legnagyobb része (73%) számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártásából származik – amely nagyban köszönhető a Somogy megyei székhelyű Flextronics International Kft teljesítményének. A magas arány mellett meghatározó jelentőségű a villamos berendezések gyártása és számottevő a fémfeldolgozás is. A feldolgozóiparon belül második legmagasabb arányt a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó élelmiszeripar jelenti, amely jellemzően a hús- és tejfeldolgozásra, italgyártásra, cukoriparra és sütőiparra épül. Az adatokat némileg torzítja, hogy a statisztika a megyei székhelyű vállalkozásokból származó termelést mutatja, azonban több meghatározó megyei jelentőségű cég székhelye a fővárosban található, amelyek termelése a Somogy megyére vonatkozó adatokban nem szerepelnek.
A Somogy megyei székhelyű feldolgozóipar ágazati megoszlása, 2014 1% 8%
73% Forrás: KSH
13%
1% 0% 4%
élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása villamos berendezés gyártása gép, gépi berendezés gyártása
A megye feldolgozóiparának 2014. évi teljesítményének változását vizsgálva látható, hogy 26%-os termelésbővülés volt tapasztalható az előző évhez képest. Az alágazatok közül az élelmiszeripar mutatott a legjelentősebb, 60%-os emelkedést, itt az alkalmazottak számában is 14%-os bővülés mutatkozott. 28%-kal bővült a számítógép, elektronika alágazat termelése, 13,5%-kal a fémfeldolgozás és 7%-kal a villamos berendezések gyártása. Sajnos a feldolgozóipar területén az alkalmazásban állók száma ezzel párhuzamosan 6%-kal csökkent az előző évhez képest, az élelmiszeripar kivételével minden alágazatban csökkent a létszám a KSH adatai szerint.
3
A feldolgozóipar termelésének változása Somogy megye 2014 (bázisév: 2013) gépgyártás villamos berendezések számítógép, elektronika Fémfeldolgozás fa-, papírtermék, nyomda textílipar, bőr élelmiszeripar Feldolgozóipar összesen ,0 Forrás: KSH
20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 120,0 140,0 160,0 180,0 Alkalmazottak száma
Termelés
A feldolgozóipar értékesítése A Somogy megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató szervezetek statisztikai adataira alapján a feldolgozóiparban az előállított termékek értékesítésének döntő hányada, 85%-a külföldi partnerek felé történik. A belföldi értékesítés aránya az összes értékesítésnek csupán 15%-a. Az export és a belföldi értékesítés aránya Somogy megye, 2014 0,849831856
0%
10%
20%
30%
40%
Export
0,150168144
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Belföldi értékesítés
A feldolgozóiparon belül az összes export értékesítésének legnagyobb része, 83%-a származik a számítógép és elektronika ágazatból, tehát értékét tekintve a megye első számú export termékét ezen termékcsoportok jelentik. Az alágazatot külön vizsgálva látszik, hogy a számítógépes és elektronikai termékeket szinte teljes egészében, közel 97%-ban külföldre gyártják. Ezen kívül jelentős a villamos berendezések és eletrotechnikai termékek kivitele is, amely a megye összes exportjának 8%-át képviseli, és előállított termékei 82%-át értékesíti külföldön.
4
A belföldi értékesítés megoszlása ágazatonként Somogy megye, 2014
Az export értékesítés megoszlása ágazatonként Somogy megye, 2014
1%
élelmiszer textílipar, bőrfeldolgozás
0%
fafeldolgozás, nyomda
1%
fémfeldolgozás
2%
1%
textílipar, bőrfeldolgozás
5%
fafeldolgozás, nyomda
3%
3%
számítógép, elektronika
élelmiszer
83%
fémfeldolgozás
14%
68%
számítógép, elektronika
8%
villamos berendezések
villamos berendezések
11%
gépgyártás
gépgyártás
0% Forrás: KSH
A megye feldolgozóiparában második helyet elfoglaló élelmiszeripar elsősorban belföldre termel, értékesítésének közel 80%-a hazai vásárlókhoz jut el. A megye belföldi értékesítésén belül is az élelmiszeripar képviseli a legnagyobb arányt 67,6%-kal. Második helyen a számítógép és elektronika áll 14%-os, harmadik helyen a villamos berendezések 11%-os részesedéssel. Az export- és belföldi értékesítés aránya ágazatonként (Somogy megye, 2014) ÉLELMISZER TEXTÍLIPAR, BŐRFELDOLGOZÁS FAFELDOLGOZÁS, NYOMDA FÉMFELDOLGOZÁS SZÁMÍTÓGÉP, ELEKTRONIKA VILLAMOS BERENDEZÉSEK GÉPGYÁRTÁS
0
Forrás: KSH
0,2
0,4
Belföldi értékesítés
0,6
0,8
1
1,2
Export
4. Idegenforgalom 2014-ben közel 10%-kal nőtt a megyében a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, a külföldiek 6%-kal, a hazai vendégek 11%-kal több vendégéjszakát töltöttek el, emellett a vendégek száma 9%kal emelkedett. A szálláshely típusát tekintve megállapítható, hogy a panziók kihasználtsága nagyobb mértékben emelkedett, mint a szállodáké. 2015 első félévében visszaesés mutatkozott a vendégéjszakák számában, azonban a harmadik negyedévben ez kiegyenlítődött, így eddig nincs számottevő változás az előző év azonos időszakához képest.
5
5. Innováció A 2014-2020 közötti időszak alapvető kérdése az innováció növelése, amely az Európa2020 stratégia célkitűzései között az első helyen szerepel. A gazdaság fejlődése és a versenyképesség fokozása szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy a fenntarthatóság helyett innovációs működésre ösztönözzük a vállalkozásokat olyan feltételek biztosításával, amelyek elősegítik az innovatív termékek és technológiák alkalmazását. Az EU stratégiájában megfogalmazott célok a magyar gazdaság fejlesztésére is átkonvertálhatók. A likviditási gondokkal küszködő vállalkozások versenyképessé tétele, hatékonyságuk javítása, és a nemzetközi piaci részvételük erősítése fontos szempont. A magyar vállalkozások számára az innovációt előtérbe helyező pályázatok, a kedvezményes hitellehetőségek és az adókedvezmények jelenthetnek ösztönzést a versenyképességük javítására. Az Innovációs Unió 2014. évi rangsora alapján az EU innovációs teljesítménye javult. Hazánk a mérsékelt innovátornak számító országok között található, a térségbeli országok többségével együtt. Magyarország innovációs teljesítménye nemzetközi összehasonlításban
Forrás: Innovation Union Scoreboard, 2014
Magyarországon a GDP arányos K+F ráfordítások 2008 óta 30%-kal nőttek, jelenleg az 1,44%-ot érik el. A vállalati K+F ráfordítások a kilencvenes évek végétől indultak növekedésnek, az utóbbi években bővülésük még intenzívebbé vált, így a K+F ráfordítások majdnem felét adják. Az évtized végére, 2020-ra az 1, 8 % GDP arányos ráfordítás elérése a cél. A GDP arányos K+F ráfordítás területileg egyenlőtlen képet mutat. Budapest, Hajdú-Bihar, Csongrád, Baranya és Veszprém megye teljesítménye haladja meg az országos átlagot, Somogy megye a 15. helyen áll.
6
GDP arányos K+F ráfordítás megyénként
Forrás: KSH adatok alapján NIH KFI Obszervatórium
2014-ben a Dél-Dunántúl 2,7%-kal részesedett (11,8 milliárd Ft) az ország K+F ráfordításaiból. A régión belül Baranya megye 63%-os, Somogy 23%-os, Tolna 14%-os részesedéssel rendelkezik. A különbség nem meglepő annak figyelembe vételével, hogy Pécs az ország felsőoktatásának egyik „fellegvára”, ahol pl. orvosi, jogi, műszaki, közgazdasági, természettudományi, bölcsész képzések találhatók, míg Somogy megyében a felsőfokú képzési és kutatói potenciált elsősorban a Kaposvári Egyetem jelenti. Tolna megyére vetítve ez a részesedés az utóbbi években jelentős emelkedést, Baranyában csökkenést, Somogyban kis mértékű emelkedést mutat. A Dél-Dunántúli Régió K+F ráfordításainak megoszlása megyénként (2005-2014.) 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Baranya Somogy Tolna
Forrás: KSH
Az innováció térhódításában komoly akadályt jelent, hogy a kutatás és az ipari hasznosítás csekély arányban találkozik egymással Magyarországon és Somogy megyében is, amely elsősorban az érdekeltség hiányának és finanszírozási kérdéseknek tudható be. Különböző innovációs szempontokat kell figyelembe venni a globális piaci résztvevők (multinacionális vállalatok), a beszállítói kör, és a helyi vállalkozások esetében. Az innovációs támogatások döntően a beszállítói kör számára kedvezőek, azonban ezek a vállalkozások jelentősen függnek azoktól a nagy cégektől, ahonnan a megrendeléseket kapják. Az erős kisvállalkozói szektor ugyanakkor védelmet jelenthet a globális gazdasági visszaesésekkel szemben.
7
6. Vállalkozások Somogy megyében A vállalkozások, és főként a társas vállalkozások megoszlása szoros összefüggést mutat a GDP területi eloszlásával, ebből következik, hogy bár a vállalkozásokra számukat tekintve valamennyi régióban a KKV szektor dominanciája jellemző, a 250 fő feletti létszámot foglalkoztató szervezetek 70%-a a három legfejlettebb régióra koncentrálódik. Somogy megyében összesen 18 nagyvállalatot regisztráltak. A területi különbségeket a gazdasági ágak és a foglalkoztatottak létszáma mellett tovább árnyalja a vállalkozásokba fektetett külföldi tőke mértéke is. Somogy megyében – az adószámos magánszemélyeket és a mezőgazdasági őstermelőket is beleértve – több mint 55 ezer vállalkozást regisztráltak (2015. I. félév). Több mint 10 ezer a társas vállalkozások és 13 ezer az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezők száma. Az utóbbi két vállalkozói csoportot figyelembe véve az országos összehasonlításban megállapítható, hogy az ország központi részén, Budapesten (77%) és Pest megyében (65%) kiugróan magas a társas vállalkozások aránya, míg Somogy megyében az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezők aránya 56%, a társas vállalkozásoké 44%.
Vállalkozások gazdálkodási forma szerinti megoszlása 2015. június 30.
Forrás: KSH
Pest megye
0,450673755 0,19103629 0,351748071
Budapest
0,578354388 0,177350399 0,230927527
Megyék a főváros és Pest megye nélkül
0,3274579090,1271160970,534345026
Somogy megye
0,3083820830,119518340,560442376 0%
korlátolt felelősségű társaság
10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
részvénytársaság
betéti társaság
szövetkezet
egyéni vállalkozó*
*: egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozások
A vállalkozói tevékenység megoszlása ágazatonként A vállalkozói tevékenységet folytató személyek és szervezetek (beleértve az őstermelőket, adószámos magánszemélyeket stb.) ágazatonkénti megoszlásából látható, hogy a megye jellegéből adódóan a mezőgazdaságban legmagasabb a vállalkozói tevékenységet aránya (36%), amely elsősorban az őstermelői igazolvánnyal rendelkezők magas számára utal. Vállalkozói tevékenységet folytatók* megoszlása gazdasági ág szerint, Somogy megye, 2015. június 30. 3% 4%
36%
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar
11%
Kereskedelem, szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
31%
15%
Szolgáltatások * társas vállalkozások, egyéni vállalkozók, adószámos magánszemélyek, őstermelők stb.
8
Társas vállalkozások esetében ugyanakkor a mezőgazdaság aránya a legalacsonyabb (7%). Meghatározó jelentőségű a szolgáltatói körbe tartozó vállalkozások száma is, amely a társas vállalkozásokon belül a legmagasabb aránnyal, 40%-kal szerepel. A Balaton környékén működő fizető vendéglátói tevékenységet jellemzően adószámos magányszemélyek végzik, ezért a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás körébe tartozó gazdálkodók aránya lényegesen alacsonyabb a társas vállalkozások esetében, mint a vállalkozói tevékenységet végzők teljes létszámánál. Jelentős a kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások aránya (26%), amelybe jelen kimutatásban a hozzá kapcsolódó szállítás és raktározási tevékenység is beletartozik. A társas vállalkozásokon belül az építőiparhoz tartozik a cégek 10%-a, valamennyivel kevesebb, 9% az ipari vállalkozások aránya. Társas vállalkozások megoszlása gazdasági ág szerint, Somogy megye, 2015. június 30. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
10% 9%
Ipar
26%
Építőipar
7%
Kereskedelem, szállítás, raktározás
8%
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
40%
Forrás: KSH
Szolgáltatások
7. Foglalkoztatottság, keresetek A háztartások jövedelmi színvonala alapvetően meghatározza a fogyasztás lehetőségeit, ezáltal befolyásolja a gazdaság fejlődését és az életszínvonal alakulását. Az alkalmazásban állók megoszlása gazdasági ág szerint Somogy megye, 2014 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás, távközlés Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás
Forrás: KSH
0,051977236 0,310987889 0,040099227 0,079395885 0,037968773 0,031504451 0,003604261 0,003925288 0,005063476 0,010681453 0,022180067 0,089420692 0,112432511 0,183379542 0,013147527 0,004260908 0
0,05
0,1
0,15
0,2
0,25
0,3
9
Somogy megyében az alkalmazásban állók száma meghaladja a 68,5 ezer főt, 96%-uk teljes munkaidőben dolgozik. Az alkalmazásban állók legnagyobb számban az iparban helyezkednek el a megyében (31%), minden harmadik alkalmazott e gazdasági ág valamely területén dolgozik. A második legnagyobb foglalkoztató az egészségügyi és szociális ellátáshoz tartozó szolgáltatások köre (18%), amelyet az oktatás követ (11%). A költségvetési szférában alkalmazottak aránya közel 40% Somogyban, de ez a szám és a versenyszférában dolgozók 59%-os aránya is átlagosnak számít országos viszonylatban. Szellemi és fizikai foglalkozású alkalmazottak aránya ágazatonként Somogy megye, 2014 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás, távközlés Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás 0%
Fizikai foglalkozású
20%
40%
60%
80%
100%
Szellemi foglalkozású
Az alkalmazottak közel 60 %-a végez fizikai munkát, 40% szellemi tevékenységet folytat, ami igazodik az ország többi megyéjében tapasztalható értékhez. Egyedül Budapesten fordított az arány, melynek oka abban keresendő, hogy a közigazgatás központi intézményei, a multinacionális cégek és a nagyvállalatok fejlesztő központja jellemzően a fővárosban található. Az ország különböző régióiban jelentős eltérések mutatkoznak a kereseteket illetően. Somogy megyében az alkalmazottak átlagosan 196.600 Ft bruttó fizetést kapnak. A fizikai dolgozók átlagos havi bruttó fizetése 144 ezer Ft, míg Budapesten és az északnyugati megyékben 170-190 ezer forint körül alakul. A szellemi munkát végzőknél még nagyobb a lemaradás, Somogy megyében átlagosan 270 ezer Ft havi fizetéssel szemben a gazdaságilag fejlettebb területeken 300-370 ezer Ft a havi fizetés.
10
Alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete ágazatonként, Somogy megye, 2014 ,0 Ft
100000,0 Ft 200000,0 Ft 300000,0 Ft 400000,0 Ft 500000,0 Ft
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás
Forrás: KSH
Somogy megyei átlag fizikai: 143 948 Ft szellemi: 270 810 Ft Országos átlag fizikai: 162 421 Ft szellemi: 321 945 Ft fizikai
szellemi
Az ágazatokat vizsgálva a megyében a legmagasabb fizetés a szállítás, raktározás, távközlés ágazatban érhető el, ahol a fizikai állomány is a legjobban fizetett. A szellemi foglalkozásúak körében második helyen szerepel az ipar, melyet a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás követ. A fizikai állományban a legalacsonyabb fizetéseket az egészségügyi, szociális ellátás területén dolgozó alkalmazottak viszik haza a KSH adatai szerint.
Kaposvár, 2015. november 19.
Varga József elnök Somogyi kereskedelmi és Iparkamara
11
