Nógrád megye Nógrád megye Nógrád megye Nógrád megye Agrárium - Vidék, Valóság - Lehetőség 2010-20201 (Vitairat v.6. 2011.02.06. – Dr. Hajas Pál) (Projektgyűjtő Lap a tanulmány végén!)
Ez a Vitairat 2011. februárjában immár a 6. módosított, bővített verzióban jelenik meg. Időközben a nógrádi vidék is átélt egy politikai paradigma-váltást, amelyet követett egy hasonló lendületű önkormányzati váltás. A politikai, s remélhetőleg a gazdaságpolitikai megújulás újra előtérbe helyezi a helyi gazdaság fejlesztését, a helyi erőforrások fenntartható hasznosítását a gazdaság és a társadalom valamennyi területén. Napjainkban a vidék gazdaságának újjáélesztését célzó Új Széchenyi Terv (ÚSZT), illetve a maradék erejéből megújuló Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) ad reményt a kis és középvállalkozóknak, a faluközösségeknek és a gazdáknak egyaránt. A következőkben olvasható program immár ennek ismeretében került átdolgozásra.
Az agrárium, a lassan elhomályosodó, parlagosodó sokszínű nógrádi vidék, az erdészet és a vidéki turizmus Nógrádnak gyakran feledésbe hanyatló valósága és egyúttal ennek a vidéknek gyors kibontakozási lehetősége. Hangsúlyozva az ipar, az elhalt, de feléleszthető bányászat és a kereskedelmi szolgáltatások tartalmas hagyományait, nem hanyagolhatjuk el a nógrádi tájon termett kitűnő minőségű gyümölcsöket, a dombok között legelő tejelő teheneket, húsmarhákat, juhokat, s nem feledhetjük el a szemet gyönyörködtető erdőket, mezőket, patakokat, kis tavakat és az élni akaró sok apró palóc falut. A magyar vidék erőforrásait az elmúlt két évtizedben kisajátította az állami központosítás. A vidéki társadalom szellemi és politikai értelemben képviselet nélkül maradt. 1990 után a piaci versenyre hivatkozva, de ténylegesen az állami újraelosztás eszközeivel folyt a mezőgazdasági kisvállalkozások tönkretétele. A magyar vidék erőforrásainak folyamatos elszívása, a helyi közösségek szétverése, a város és vidéke közötti életszerű kapcsolatok ellehetetlenítése, a helyi értékekre támaszkodó gazdaság tönkretétele a jogszabályi, elvonási és támogatási rendszer eszközeivel végzetes csapást mért a magyar vidékre. A táj adottságainak nem megfelelő tájhasználat, a nem fenntartható (monokultúrás) gazdálkodás, az
1
Felhasználás esetén kérjük, hivatkozzon az eredeti műre és szerzőre: Prof. Dr. Hajas Pál, Igazgató, Euragro Agrárfejlesztési és Tanácsadó Kft. (Projekt fejlesztés, projekt menedzsment) Kozárd, e-mail:
[email protected] Projektjavaslatokat a csatolt projektötlet-gyűjtő lapon lehet az EuragroIrodába eljuttatni.
élőhelyek elpusztítása, lebetonozása védtelenné tesz minket a globális ökológiai válsággal szemben. A huszonnegyedik órában vagyunk.2 A rohamos pusztulás okai és okozói Ha az ország és különösen Nógrád agráriuma ellehetetlenülésének, pusztulásának okait keressük, akkor első helyre kerül a szétzilált feldolgozóipar, az eltűnt selypi és hatvani cukorgyárak és a hatvani konzervgyár, a bezárt kisebb-nagyobb konzerv- és szörpüzemek, az idegen kezekbe került termény- és élelmiszer-kereskedelem, az értékükön messze alul privatizált mezőgazdasági nagyüzemek. Ezt tetézi az a tény, hogy a termelő gazdaságok többsége 6-7 éve képtelenné vált a legelemibb műszaki fejlesztésre, a kíméletlen adóprésben felélték tartalékaikat, s kb. 2007 óta a termelés eredményéből már képtelenek visszafizetni a korábban felvett hiteleiket. A külföldi kezekben levő bankrendszer teljes mértékben pusztulásra (lerablásra) ítélte őket. Kritikus helyzetben vannak az ún. agrárhitelekkel tartozók, a svájci frank alapú hitelekkel rendelkezők, akik valami csoda, de legalábbis hitelkonszolidálás bekövetkeztére vártak. Helyette vagyonuk felélése van folyamatban. Lehangoló pusztítást okozott a termény és gyümölcs-zöldség kereskedelem állandó kudarca. A TÉSZ-ek létrejötte, feloszlása, átalakulása kiismerhetetlen folyamatában immár tíz éve nem sikerült érdemi szövetkezést elérni a zöldség-gyümölcs kereskedelem frontján. A térségi nagyáruházak továbbra sem állnak szóba a helyi gazdaságban tevékenykedő termelőkkel, ebben a játszmában egyelőre a multitulajdonú kereskedők és a kétes magatartású alkalmi nagykereskedők a dominánsak. Az ember okozta károkozások mellett ott találjuk a klímaváltozás hatására bekövetkezett aszályos éveket, amelyek között 2008 és 2009 a szárazság, 2010 pedig az irgalmatlan sok eső miatt kiemelkedően rossz hatást gyakorolt a nógrádi gazdákra. Megjelent a klímaváltozás romboló hatása: áprilisi és novemberi jégverések, májusi és szeptemberi felhőszakadások, korábban nem látott viharok, forgószelek. De emlékezhetünk még a 2007. május 5-i pusztító fagyra, amely elvitte a megye gyümölcsének kétharmadát. A természeti katasztrófákat a gazdák szenvedték meg, az állami segítség csak illúzió maradt. Nógrád földje, vize, növénytermesztése, állattenyésztése A nógrádi táj, a varázslatos világ, szép és változatos, de a 2544 km2 terület nagy része nem igazán klasszikus agrárterület. A kedvezőtlen termőhelyi adottságok okozta nehézségeket növelte az 1990. előtti rablógazdálkodás, amelynek során a földek termőereje kimerült, elmaradt a tápanyagutánpótlás. A kárpótlások idején a szétzilált Nógrád főként erdei miatt a spekulánsok célterületévé vált. A táblák nagy része még mindig az osztatlan közös nyűgét hordozza.
2
A „Közösségi kezdeményezések a tájkímélő helyi gazdaság erősítésére Magyarországon” című konferencia ajánlásai, Budapest, 2010. május.
A növénytermelésben 1995-2005 között volt bizonyos bizakodó fellendülés, azóta viszont újra felgyorsult a talajzsaroló, egysíkú gazdálkodás. A vetésszerkezet a kívánatos 25-30 növényről 4-5 főnövényre (búza, árpa, olajrepce, napraforgó, kukorica, esetleg lucerna) szűkült. Nógrád mezőgazdasága lecsúszott a lejtőn. Magára maradt. Kiszívták a vérét a bankok és az off-shore adócsaló zugokba vonult dölyfös integrátorok, a profithajhász, szektoridegen kereskedők és a gazdákra „rárepülő”, aktatáskás földfelvásárló spekulánsok. Míg 20 éve a foglalkoztatottak 11%-a dolgozott a mezőgazdaságban, napjainkra ez kényszerűen 5% alá csökkent. A megye termőterületének nagysága 232 ezer ha. A 2000-ben készült statisztika szerint 37%-a szántó, 15,8%-a gyep, 44,5%-a erdő, a gyümölcs-szőlő részaránya akkor minimális volt. A kedvezőtlen természetföldrajzi adottságok ellenére akkor még elfogadható terméseredmények voltak elérhetők a napraforgó, burgonya és a kenyérgabona esetében, valamint jelentős hagyományai alakultak ki a bogyós gyümölcsűek, illetve gyógynövények termesztésének is. Az állattenyésztés a megye mezőgazdasági termelési értékéből kb. 40%-kal részesedett, elsősorban a szarvasmarha és a juhtenyésztés volt jellemző.
Nos, 2010-re vegetáló, agonizáló szakaszba jutott a megye agrártermelése, elsorvadt, 20%-ot alig elérőre apadt az állattenyésztés és egy 5-6 éves fellendülést követően gyorsan zsugorodó ágazattá vált a gyümölcstermelés. A 2007. május 5-i fagy volt az első nagy kegyelemdöfés, amikor 800 ha bogyós ültetvényt hagytak el gazdáik. A Dél-Cserhátban szép alma és meggyültetvényeket hagytak el gazdáik. 2008-ban és 2009-ben ezer tonna számra maradta a fákon az almatermés, mert a felvásárlók a termelési költségek 20-25%-áért vették csak át a „léalmát”. Kiöregedtek, elfogytak a gyümölcsösökben szorgoskodó kezek. A még termelő és munkaerőt foglalkoztató kis és közepes agrárvállalkozóknak mára nincs hova menekülniük. A késve fizetett óriási adó- és közterhek pár napos elmaradása miatt végrehajtással üldözi őket az adóhivatal. A rozzant gépeik, telepeik műszaki hibái miatt a munkavédelmi felügyelet, az esetleges alkalmi munkavállalóik miatt a munkaügyi felügyelet talál fogást rajtuk. A gázolaj jövedéki adó visszatérítés és a termékdíj miatt a vámhivatal, a helyi termékeket előállító gazdákat pedig a HACCP-mánia miatt sarokba szorítja az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság, a pályázatokat benyújtókat lehetetlenné teszi és gyakran ellenségként kezeli a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. A terményt és a gyümölcsöt, sőt, telepeiket és gépeiket dézsmálják a tolvajok. A közrend állandó kritika tárgya, érdemi javulás 2011 elején sem volt tapasztalható.
Ne is folytassuk. Ez ma a jellemző kép a falvakban, különösen a kis és közepes vállalkozásokban és a családi gazdaságokban. Ezen okok miatt az is befejezi a termelést a határban, akiben még maradt valami földszeretet a vérében és a lelkében. Sajnos a vidék és a gazdák hangja évek óta nem jut el a döntéshozókig, magukra maradtak, magukba roskadtak. Abban bíznak, hogy a megváltást hozza el számukra 2010 áprilisa-májusa. A megye területének 80%-án évekkel ezelőtt tönkrementek a vízgazdálkodási társulások, nagyrészt az 1995-2005 közötti pazarló, felelőtlen gazdálkodásaik miatt. A felszámolásból jó szándékkal visszahozott Zagyvavölgyi vízgazdálkodási társulás például 2006 óta nem végez vízfolyás-karbantartást, ennek ellenére a társulás vezetése üldözi a területén gazdálkodókat az érdekeltségi hozzájárulás behajtása miatt. A megyében évekkel ezelőtt megszűnt a belvízvédelem, az árvízvédelem, leállt a kistérségi víztározók
építése, ezáltal jórészt nullára csökkent a helyi vízhasznosítás. Eközben a felszámoló cégek és a társulások adók módjára behajttották a gazdáktól, az erdészetektől és az önkormányzatoktól az érdekeltségi hozzájárulást, de évek óta semmilyen terepi munkát nem végeznek el. Az nem ennek a tanulmánynak a dolga, hogy kiderítse, milyen fizetésekre, tiszteletdíjakra, szolgálati autókra vándorol a gazdáktól beszedett „adó”!
A hirtelen jött májusi és júniusi esők miatt a Szuha többször is alaposan megöntötte Csécse és Szarvasgede határát, sőt, Ecsegen 160 lakóházat is alaposan eláztatott a víz. De ennek a pataknak a medre immár -10 éve bozóttal, fával benőtt, erodált, nincs takarítva, helyreállítva. Az ilyen árvíz csillapítására pl. a Szuhán oldaltározók, vízgyüjtőjén apró és közepes záportározók kellenek, amelyekkel a tárolt víz turisztikai hasznosításra és öntözésre is használható lesz. Ehhez az ÚSZT regionális programját mindenképpen figyelembe kell venni. Nógrád megye és a szomszédos megyék gazdaságfejlesztésében az agrárgazdaságnak, az erdészetnek és a sokszínű helyi gazdaságnak rendkívül fontos konszolidáló és felemelkedést segítő, lakosság-megtartó szerepe van. A hosszú távú, tudásalapú iparfejlesztési koncepciókkal szemben az olajnövények termelése, az öko- és biogazdálkodás, gyümölcstermesztés, a fűszer- és gyógynövény-termesztés, a biomassza előállítás és annak energetikai hasznosítása, a legeltetéses állattenyésztés visszaállításának szinte azonnali, rövid és középtávú felemelkedést ígérő hatása van. A bio-gazdaságok lassú, de folyamatos létrehozása egyúttal munkahelyet teremt és fiatal gazdálkodókat, telepeseket hozhat a megyébe. Napjainkban fokozott érdeklődés nyilvánul meg fiatal városi lakosok körében, akik szívesen települnének ki Nógrád megyei ökofalvakba. Ez a kísérlet természetesen megoldásokat is kínál, de problémákat is felvet, ezért alapos előkészítést igényel. A falvak portáiról eltűntek a zöldségeskertek, ezer hektár számra találunk elhagyott szőlőket, falvak körüli kipusztult gyümölcsösöket, mementóként ágaskodó kiszáradt cseresznye és diófákat. A 2003 óta tapasztalt agrár- és vidékrombolásban az észak-magyarországi kis- és közepes gazdaságok sokkal többet szenvedtek és vesztettek, mint az Alföld és a Dunántúl sok ezer hektáros nagygazdaságai. A nógrádi gazdáknak gyakorlatilag 6-8 éve nincs esélyük a műszaki fejlesztésre és a szerény termelő alapjaik megtartására. Emiatt ez idő alatt kb. 25,000 hektár termőföld került spekuláns, főként fővárosi nem agráros érdekeltségű vevők kezébe, s mára meghaladja a 20,000 hektárt a parlagon maradt terület. A katasztrófális 2007-2009. évek lepusztulása nyomán 2009. és 2010. őszén a szokásosnál 30-40%-kal kevesebb területet vetettek be a gazdák és a hagyományos őszi szántásnak alig 40%-át tudták elvégezni. Ez annak köszönhető, hogy a bankok és az agrár-integrátorok megszüntették az agrártermelés finanszírozását. Ez utóbbi magatartás arra is utal, hogy a pénzvilág felgyorsítva igyekszik vagyonuk felélésére, földjeik eladására szorítani az egyébként is kiábrándult gazdákat.
A növénytermelés megújításának hangsúlyozott lehetősége az olajnövények (repce, napraforgó) további professzionális termelése mellett a vetőmagtermelés, különös tekintettel az aprómag és pillangós vetőmag termelésének újjáélesztése. A talaj és klimatikus adottságok Nógrád megyében továbbra is kedvezőek a vetőmag-
termelésre, különösen a pillangósok területén. A kis körzetes magtisztítás és tárolás feltételeinek kialakítása beilleszthető a családi gazdaságok és fiatal gazdák farmfejlesztési programjába. A „zöld megye” programban hangsúlyoznunk kell a gyepgazdálkodás újjáélesztését, a legeltetéses állattenyésztést, a kaszálók, rétek újbóli művelésbe vonását. Mindez a tájgazdálkodás alapja. Határozottan jelezni kell az agrár- és vidékfejlesztési kormányzatnak az Agrár- Környezetgazdálkodási Program mielőbbi újraindítását és a hegyvidéki gazdák AKG-pályázati lehetőségeinek megteremtését. Gyümölcsös esélyek Területi és gazdálkodási hagyományait tekintve a nógrádi gazdaság legalább 50 éve rossz irányt követ azzal, hogy kényszerű klasszikus növénytermesztést és tájidegen, intenzív, a legelőgazdálkodást elsorvasztó istállózott állattenyésztést folytat. Ebben csupán „epizód” a napraforgó és repcetermelés 1995-2009 közötti konjunkturális felfutása. A térség ugyanis nem élt azzal az egyedülálló klimatikus és területi adottsággal, amely a sokrétű gyümölcstermesztést hozta volna be a nógrádi tájba. Igaz, a bogyósoknak (málna, ribiszke) is volt legalább két évtizedes fellendülése, amit viszont az elmúlt öt évben drasztikus visszaesés követett.
A visszaesés természetes kiváltója a feldolgozóipar szétzúzása és a megyét is elárasztó, főként külföldi tulajdonban levő és sok esetben silány importra alapozó élelmiszer-áruházak megjelenése volt. Napjainkban egy-két városi piacot kivéve gyakorlatilag nem lehetséges a közvetlen fogyasztásra alkalmas magyar élelmiszerek helyi és regionális értékesítése, amiatt, hogy az áruházláncok központi beszerzést és raktározást-elosztást alkalmaznak. A helyi piacokat az élelmiszerláncbiztonsági és az adózási jogszabályok sorvasztják. A 2010. május 15-től, illetve augusztus 15-től hatályba lépett kistermelői értékesítési rendelet lassan valamelyest segít a mai rossz helyzeten, de sok idő kell még a további finomításokhoz. Ma már azt is látjuk, hogy a menzák, közétkezdék, sőt a vendéglátó éttermek vezetőit, szakácsait is képezni kellene azért, hogy észrevegyék a környezetükben termelő gazdákat és megvegyék tőlük a friss, hazai terményeket, gyümölcsöket, húsokat. A sok kudarc ellenére Nógrád megye gyümölcstermesztésében a csonthéjasokra és a bogyósokra alapozott termelési programot célszerű újra kidolgozni. Ezekben 3-5 és 10-15 ha körüli üzemméreteket javasolt kialakítani, olyan gyümölcsfajokkal és fajtákkal, amelyek egyaránt alkalmasak a friss és a feldolgozott termékek előállítására. Tíz év alatt 5000 – 8000 ha főként csonthéjas (kajszi, szilva, cseresznye, kisebb részben meggy), mandula és dió ültetvény telepítése és hasznosításba vonásba lenne kívánatos, amely 40-60 ezer tonna csonthéjas gyümölcs, dió és mandula termelését tenné lehetővé. Ez a gyümölcsös terület 10-15 milliárd Ft beruházási költséggel már 2015-től évi 4 milliárd, 2020-tól évi 8 milliárd Ft értékű terméket állít elő, kb 15-20 éven át. Az előzőekben jelzett üzemméretek mellett 600-1000 család foglalkoztatását tenné lehetővé, oly módon, hogy 5 ha kajszi szerény nagykereskedelmi áron 3-4 millió Ft, 5 ha szilva kb. 2-3 millió Ft árbevételt ígér. Ha a 600 családi gazdaságot 100 településre osztjuk el, akkor településenként akár 5-10 új családi gazdaság létrehozásával is számolhatunk.
Nógrád megyében ehhez a programhoz szükség van 6-8 olyan körzeti hűtőház és válogató-csomagoló hely létesítésére, amelyek egyenként 200-400 tonna befogadó képességűek. Kiegészítésre és bővítésre szorul az Ecseg határában levő 700 tonnás ULO hűtőház, amelyben most nincs válogató-csomagoló gépsor és építeni kell mellé egy göngyöleg tárolót is. Ugyancsak félkész állapotban van a Varsány határában levő hűtőház, amelyből a hűtő technológia és a csomagoló rendszer hiányzik. A gyümölcsprogramhoz kapcsolódva rendkívül fontos a 15-20 km-en belüli elsődleges feldolgozás megvalósítása. Jelenleg külföldi érdekeltségű léüzemek a termelési költség 20-25%-áért veszik meg a gyümölcslének való 2. osztályú gyümölcsöt. Ez az állapot nem tartható fenn, s megoldást kell találni a kiváló minőségű nógrádi gyümölcs helyi feldolgozására és a kereskedelembe való bejuttatására. A megyében rendelkezésre állnak azok a kisüzemi, manufaktúrás lekvár és aszaló üzemi technológiák, amelyek követni képesek a 60-80 évvel ezelőtti termelési hagyományokat mai modern élelmiszer-technológiai viszonyok között. A 2011-2012. évek során mindenképpen indokolt a térségben 2-3 helyi természetes gyümölcslé üzem telepítése, ezen manufaktúrák termékeinek térségi értékesítése. A helyi termék program kapcsolódásaként meg kell oldani a kistérségi élelmiszerellátást, vissza kell hozni a boltokba és áruházakba a térség ízeit, s vissza kell hozni a házak mellé a zöldséges és gyümölcsös kerteket. Legelőgazdálkodást a határba, helyi terméket az asztalra Az állattenyésztés esélyei az iparszerű, intenzív technológiák helyett a természetes tartású, ökológiai típusú legeltetéses, szabad tartású állattenyésztés irányába kell, hogy elmozduljon. Ebben a folyamatban kiemelt szerepe van az őshonos magyar fajták (mangalica, szürke marha, gyimesi racka, bronzpulyka, magyar baromfifajok) visszatelepítésének, tekintettel arra, hogy az EU nyugati országaiban gyors fogyasztói igényváltás következik be az ipari tartású állati termékek helyett a változatos vidék ökológiai állati termékek irányában. Tanulmányutat kell szervezni Baranyába, ahol a magyar őshonos baromfifajokat újra sikerrel tenyésztik. Természetesen foglalkozni kell a legelőgazdálkodás oly módon való fellendítésével, hogy pl. az UMVP támogatásból a fiatal gazdák körében előnyben kell részesíteni mindazokat, akik legeltetéses állattenyésztésre alapozva készülnek új farmokat létrehozni. Esetükben mindenekelőtt a húsmarha, a tejelő juh, majd a legeltetéses családi tejgazdaságok létesítését célszerű támogatni. 10 éves programmal legalább 5000 ha legeltetésre alkalmas területet kellene újra hasznosításba venni, a legelőket bekeríteni, az ivóvízről és az állatok esővédő karámrendszeréről gondoskodni. Az említett terület 60%-án húsmarhát, 30%-án juhot, 10%-án kecskét lehetne telepíteni. Útjára kell indítani a nógrádi, cserháti, Ipoly-menti, Mátraalji Hungarikum programot. Támogatni kell az öko-gazdálkodáson belül a földrajzi árujelzővel készülő termékeket és segíteni kell ezek jogi regisztrálását a nemzeti és EU nyilvántartásokban. Az évek óta jól működő bokri juhsajt üzem példája alapján mangalica és vadhús-feldolgozó kisüzemeket kell telepíteni a megye 2-3 pontjára. Mangalica és szürkemarha termékek már ma is vannak Ipolyvece és Kozárd térségében, s ezekre a termelő
helyekre célszerű fejlesztési projekteket kidolgozni. Az UMVP források átcsoportosításával meg kell találni a támogatási lehetőségét ezeknek a miniüzemeknek. Meg kell vizsgálni a fejlesztési lehetőségét a szátoki tehénsajt és a nógrádsipeki, terényi és felsőtoldi kecskesajt „háztáji” formán túli manufakturális folyamatos előállításnak. Fel kell karolni a „Palóc Ízek” helyi termék előállítást (100% gyümölcstartalmú lekvárok, gyümölcspürék, szörpök) és helyi, kistérségi kereskedelmet, a piacot a megye városai mellett ki kell terjeszteni Budapestre, a Duna kanyarba és a közeli Felvidékre (Losonc, Fülek, Besztercebánya, Zólyom). A helyi termék programot fel kell karolni a Nógrád Geopark, Cserhát natúrpark, a Zöldút és természetesen a LEADER keretében. Ez utóbbi vidékfejlesztési mozgalomnak kiemelt nemzetközi együttműködési lehetőségei vannak. Erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás A nógrádi erdőgazdálkodás igencsak előnyös tulajdonságokkal bír, tekintettel arra, hogy a megye erdőborítottsága a maga 42-43%-ával az országosan is legjobbak között van. Eközben az erdőművelés korszerűsítése lassú, a kitermelt faanyag hasznosítása pedig hihetetlenül környezetromboló, hiszen az értékes favagyon nagy hányadban erőművek kazánjában végzi, miközben a környezetvédelmi támogatást is külföldi tulajdonú erőművek veszik fel. Az erdeink favagyonának hasznosítására komoly lehetőségként kell kezelni a háztartási tűzifa felhasználás kiterjesztését. Ezáltal a falvakban csökkenthető lesz a gázfüggőség. Ki kell terjeszteni az erdei (és a mezei!) vagyonvédelmet és rendteremtéssel meg kell akadályozni az erdőpusztítást és fatolvajlást. Ehhez biztató körülményeket teremt az új kormány rendteremtési ígérete, amelynek eredményeként remélhetőleg visszaszorul az illegális fakitermelés. Nógrád fajgazdag vadállománya évtizedek óta a megyén kívül hasznosul. Miközben 15,000 körül van az évente elejtett nagyvadak száma, nincs a megyében értéknövelő vadfeldolgozó, s gyakorlatilag a megyei vendéglátóhelyek és turisztikai szolgáltatók sem tudnak vadételeket kínálni vendégeiknek. A nógrádi éttermek többsége újzélandi mélyhűtött szarvashúst használ fel, miközben a helyi friss vadhúst mindenféle élelmiszerbiztonsági akadályok miatt elszállítják idegen vadhús-átvevő cégek. Ezt legalább két kisméretű vadfeldolgozó létesítésével lehet megoldani. A megye erdeinek-mezeinek még mindig kedvező a biológiai sokfélesége. A vadállomány élőhelyének fejlesztésére a megyében sikeres mintaterületek találhatók, amelyek példájára a nagytáblás szántóföldeken sövények, erdősávok telepítésére kerülhet sor. E területeken természetes szaporulatból növelhető a fácán, fogoly és mezei nyúl állomány, ezáltal a vadászturizmusba újabb területek vonhatók be. A vadgazdálkodás és az erdészet nagy lehetőséget kínál az ökoturizmus fejlesztésének. Összefogva a Bükki Nemzeti Parkkal, a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzettel, a Cserhát Natúrparkkal és pl. az Ipoly Erdő Zrt. erdészeteivel az ökoturizmus gyorsan és kis költséggel fejleszthető.
Megújuló energia – Nógrád, mint „zöld megye” Fontosságában ide tartozik a biomassza előállítás és hasznosítás, amely nem csupán az agráriumnak és a gazdáknak nyújt termelésimegélhetési esélyt, hanem megalapozhatja mikrotérségi lokális minierőművek építését, ezáltal a vidéki energiafüggőség csökkentését. A megyében olyan alternatív energia programot célszerű elindítani, amely 2015-től már 10,000 ha-on, 2020-ra pedig 30,000 ha-on állít elő kb. félmillió tonna, elsősorban fásszárú biomassza alapanyagot. Ebben a programban célszerű figyelembe venni a gyümölcsösökből származó nyesedéket is. Nógrád megye kiemelten jó erdősültsége lehetővé tenné a faapríték begyűjtését és lokális tüzelési hasznosítását. Ehhez a programhoz mindössze mobil nyesedékzúzó és szállító gépek kellenek. 1-2-3 falu tüzelőanyag ellátását egy kisvállalkozás meg tudná oldani. Egy ilyen faapríték rendszer 3-4 személyt tud egész éven át foglalkoztatni. Folyamatos munkával begyűjtenék az erdei és gyümölcsös nyesedéket, az elburjánzott út menti bozótosokat és tisztává tennék a környezetet. Ezt a tevékenységet a közmunka program alapvetőelemeként célszerű figyelembe venni. Nógrád megye előtt nyitva áll az a nagy lehetőség, hogy 2010 – 2020 között egy összehangolt program nyomán az ország leginkább önellátó energetikai térségévé váljon. Ehhez rövid időn belül, lehetőleg ROP vagy innovációs pályázat keretében el kell készíteni a megye megújuló és fenntartható energia stratégiáját. A stratégia leglényegesebb elemei: 1. Az erdei favagyon hasznosítását programszinten át kell állítani a háztartási tüzelőként való felhasználásra és az értékes tűzifát fokozatosan ki kell vonni a külföldi tulajdonú és érdekű Mátrai Erőműből. 2. Az erdei nyesedék faaprítékként való hasznosítását kell szorgalmazni az erdészetekben. Ezzel egyidőben be kell gyűjteni a megye gyümölcsöseiben évente termelődő nyesedéket is. 3. Fásszárú cserjékből 10 év alatt nem okoz nehézséget 2000 hektár telepítése. Erre fűz és nyár telepítése kínál legjobb lehetőséget. A gazdaságonként ideális ültetvényméret 50-100 hektár, s a 20-30 gazdaságban termelődő faaprítékot 2-4 gépes szolgáltató célgépekkel, bérmunkában képes lesz betakarítani. 4. A fásszárú cserjeültetvényeket jól kiegészítheti a vizenyősebb talajokon az energianád (Miscanthus ssp.) telepítése. A megyében, különösen folyó és patakmenti ártereken célszerű megvizsgálni az energianád 1000 ha-on való telepítését. 5. A zöld biomasszával táplált kis (0,5 -1,0 MW) települési kis erőművekből 10 év alatt legalább 20 egység telepíthető. Ezen erőműveknek a fermentálandó alapanyagát pl. a nógrádi termőtájon is jól díszlő csicsókával vagy cirokkukoricaszilázs termelésével lehet biztosítani. 6. Széles körű lakossági energiatakarékossági programot kell indítani elsősorban termo-szolár melegvíz-előálító rendszerek telepítésére. 10 éve alatt legalább 10,000 lakóépületre célszerű ilyen napkollektorok felszerelése. Ebben a témában figyelmet kell szentelni a Besztercebánya megyében már működő napelemgyártó kapacitásra.
7. Bemutatásra került a közelmúltban közepes kapacitású, helyi közösségi létesítményeket kiszolgáló, helyi és árutermelő áramtermelő napenergia rendszerek technológiája. Célszerű lenne megyei mintaüzem mielőbbi megvalósításának támogatása (ilyen mintaprojekt előkészítésére Kozárdon lehetőség kínálkozik.) 8. Mielőbbi tanulmányozásra érdemes a Bükkalján tevékenykedő BÜK-MAK LEADER „1 falu – 1 Megawatt” elnevezésű megújuló energiatermelő kezdeményezése. Úgyszintén előremutató gyakorlat a szilárd hulladék energetikai hasznosítása és a napenergia termelő tetőcserép program kidolgozása. 9. Adaptálásra érdemes a gyümölcsösök és erdők faaprítékának elektromos energia előállítására alkalmas magánházi, kisgazdasági és kisközösségi rendszereinek telepítése, illetve ennek a külföldről importálható technológiának a megyében való meghonosítása, ilyen projektekhez pályázati támogatás biztosítása. Környezetünk Az elmúlt 10 év során a természeti és a lakott környezet leromlása ment végbe a szemünk előtt. A vidéken egyébként is gyatra közrendvédelem fokozatos eltűnésével függ össze, hogy a szép Nógrádi tájon átvezető, gyakran turisták tízezreit kiránduló helyeinkre vivő utak mentén elképesztő szeméthalmok, zsákos és ömlesztett szemét, sőt, házi lomtalanításból származó kidobott bútorok, elhagyott háztartási eszközök láthatók. Ezeknek a megakadályozásával és felszámolásával egyaránt nem törődik sem a „Zöld Hatóság”, sem a rendőrség, sem a Közútkezelő szervezet, de hihetetlenül közömbösek az érintett önkormányzatok és a lakosok is. Amíg határozott fellépés nem lesz a szándékosan szemetelők ellen, addig tovább szégyenkezhetünk a hozzánk látogatók előtt a szemétdömping miatt. Nehezen érthető, hogy a haszontalan „közmunkásokat” miért nem irányítják át az arra illetékesek az utcasöprésből a szemétgyűjtésbe. A nagy reményekkel kecsegtető ökoturizmus fejlesztés, a „Cserhátalji Zöldasztal” és a „Cserháti Ökolegyező” programok keretében megvalósuló öko-projekteknek részévé kell tenni az érintett terület szemétmentesítését és ezen állapot fenntarthatóvá tételét (részletek a Turizmus címszó alatt).
Munkát adó értékes apróságok Figyelemre méltó lehetőség az erdei (termesztett) szarvasgomba ültetvények létrehozásának ösztönzése. A megyében bőségesen van természetes termőhely (pl. Buják, Kozárd, Bokor, Kutasó határában), amelyek közelében elsősorban tölgy és mogyoró ültetvényekkel 4-5 év alatt termő szarvasgomba telepek hozhatók létre. Ez a tevékenység aprólékos gondozást és tanfolyamon megszerezhető szakértelmet igényel. A Magyar Szarvasgomba Szövetség a megyében kb 20 helyen tartja alkalmasnak a talaj és környezeti adottságokat átlagosan 2 -3 hektáros ültetvények létesítésének. Ösztönözni kell a foglalkoztatást is növelő erdei termékek, gyümölcsök (kökény, csipkebogyó, húsos som) gyűjtését, kisüzemi feldolgozását. Gyakorlatilag pótlólagos
beruházás nélkül lehet lekvár és pálinka alapanyagot gyűjteni és abból értékes termékeket, Hungarikumokat előállítani. A Mátra és a Cserhát erdeiben értékes, különleges erdei gombák gyűjthetők, amelyeknek a friss, mélyhűtött és szárított feldolgozását családi üzemekben célszerű megoldani. Illóolaj, fűszer- és gyógynövények. A megye agráriumában célszerű az illóolaj- és gyógynövények, illetve fűszernövények termelésének elősegítése. A tevékenység tipikusan 510-15 hektáros kisgazdaságokban családi munkaerő és célgépek igénybevételével folytatható. A gyógynövények, fűszerfélék és illóolajnövények termesztésének növényápolási, betakarítási munkái 1-2 év alatt megtaníthatók olyan családokkal is, akik korábban klasszikus növénytermesztéssel nem foglalkoztak. Az így termesztett alapanyagok feldolgozására, de legalábbis elő-feldolgozására 5-10 km-t meg nem haladó távolságban kisüzemeket célszerű létesíteni. A kisüzemek helyi energia-ellátását ugyanakkor a települési kommunális biomassza mini erőművekre célszerű alapozni. Gyakorló és bemutató gazdaságként a szarvasgedei és a herencsényi farmokat lehet tekinteni. A Vidékfejlesztés és a LEADER A vidékfejlesztés a jelenlegi ciklusban az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programra (UMVP) alapozott tevékenység. Ebben a programban az FVM mint Irányító Hatóság által megszabott olyan rossz intézkedés-sorok vannak, amelyek teljesen figyelmen kívül hagyják a vidék lakosságmegtartó célját és a sokszínű mezőgazdaság és élelmiszerfeldolgozás igényét. Az UMVP Magyarországon a nagy (több ezer hektáros) gazdaságok, a gépforgalmazók előnyére és pártszimpátia alapján került meghatározásra. Sajnos az UMVP forrásainak megközelítőleg 70%-a már lekötött, ezért a mozgástér szerény. Ennek ellenére át kell tekinteni a támogatási tételek olyan racionalizálását, amely esélyt ad a kisebb, családi gazdaságoknak és a fiatal gazdálkodóknak. Elismerésre méltó kormányzati döntés volt az egyébként semmi hasznot nem eredményező helyi vidékfejlesztési irodák (HVI) megszüntetése. Azt viszont nem értik a folyamatot ismerők, hogy a HVI-k eszközeit miért nem adták át a területükön működő LEADER csoportoknak? Az UMVP (EMVA) forrásait a termelés diverzifikálására és a térségi élelmiszertermelésre, feldolgozásra és a regionális kereskedelemre kell átcsoportosítani. Az UMVP felülvizsgálatával és a források átcsoportosításával az előzőekben jelzett elsődleges élelmiszer-feldolgozók, tároló és hűtőházak építését, komplettírozását kell előnyben részesíteni. Az összeurópai sikeres vidékfejlesztést megtestesítő LEADER csoportok megőrzése, politika-mentesítése elengedhetetlen. Napjainkban a LEADER
közösségeknek nincs döntési autonómiája, mindent a központi hatalom (Irányító Hatóság = VM) tart kézben. A döntést szinte kizárólag a program fölött uralkodó kifizető ügynökség (MVH) kezébe adta. Az Európában szokásos 30-60 napos kifizetések Magyarországon min. 150-180 napot vesznek igénybe, s eközben a LEADER csoportok kereskedelmi hitelből kénytelenek gazdálkodni, miközben a kamatok és bankköltségek náluk költségként nem számolhatók el. A LEADER mozgalom hitelének vesztésébe bele tartozik, hogy 2011. elején 1415 hónapja minisztériumi döntésre váró projektek vannak. A jelenlegi ismeretek alapján a LEADER közösségek demokratizálása helyett további erőteljes központosítási törekvések vannak.
Tovább kell erősíteni a LEADER csoportok területén élő vállalkozók, lakosok, civil szervezetek összefogását és erősíteni kell a közösségi célú projektek szerepét. A LEADER tevékenységében határozottan erősíteni kell a térségközi és a nemzetközi együttműködést, a legjobb gyakorlatok megismertetését. Nem mehetünk el szó nélkül a kifizető ügynökség (a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) tévedésekkel, hibákkal és a kedvezményezettekre hátrányos döntésekkel terhelt tevékenységének értékelése mellett. Az MVH ugyanis jelenleg a kedvezményezetteket nem partnernek, hanem a legtöbb esetben olyan problémát okozó ügyfélnek tekinti, amelyeket a problémamegoldó segítés helyett a fejlesztésektől való elriasztással, eltiltással és támogatás-megvonással büntetik. Nagy valószínűséggel ez a magatartás az MVH központi eredetű, alapvetően téves stratégiájából ered, amelyet csak fokoz az a tény, hogy az alkalmazott munkatársak döntő többsége soha életében nem foglalkozott agrár- és vidékfejlesztéssel, nincsenek vidéki élményei.
Az MVH tevékenységnek segítenie kell a kérelmezők, pályázók munkáját, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy az Európai Uniós támogatások mielőbb a gazdaság élénkítésével hasznosuljanak. Innováció és gazdaságfejlesztés Amióta a NORDA kezelésében innovációs projektek léteznek, Nógrád megye messze az utolsók között kullog. Míg a BAZ megyei, Miskolc környéki pályázók egy adott ciklusban 30-40-50 pályázattal veszik ki részüket az innovációs pályázatokból, addig Nógrád vállalkozásai ennek az egy tizedét sem nyújtják be. Ezt a folyamatot sürgősen és irányítva meg kell változtatni. A meglevő gazdasági értelmiséget egy megyei gazdasági és innovációs központba kell toborozni, ehhez nagyszerű munkakörülményeket és alkotó feltételeket kell teremteni. Ilyen projekt körvonalairól már szó volt az elmúlt 2-3 évben, de a kozárdi Innovációs központ fejlesztése forráshiány miatt mindeddig nem indulhatott el. Az ÚSZT pályázatok 2011. évi megjelenésével egyidőben célszerű lesz felmérni a nógrádi vállalkozások innovációs készségét és együttműködési hajlandóságát. Az Észak-Magyarországi régió gazdaságfejlesztési programjában Nógrád megye talán most az eddiginél jobb helyzetbe kerül. A helyzetfelismeréshez és a programozáshoz széles vállalkozói és társadalmi együttgondolkodás kell. Egy innovációs és gazdaságfejlesztő non-profit gazdaságfejlesztési központ 5-10 év alatt 80-100 km sugarú körben a vidéki gazdaság és turizmusfejlesztés motorjává, egyetemi és főiskolai kapcsolatokkal
gazdagítva innovációs tudásbázissá válhat. Egy ilyen Központ például rövid időn belül projekteket és technológiákat generálhatna a Cserháti Palóc Hungarikum Fejlesztési Programból (mellékelve), részt vehetne a régió EU projektjeinek (INTERREG-HUSK határmenti együttműködés, Central Europe, South-East Europe, LEADER transznacionális együttműködési projektek, Visegrádi Alap, Kárpátok Eurorégió projektek, EGTC programok, Európai Együttműködési programok, Európai Szociális Alap, EU Kohéziós Alapok) kidolgozásában és menedzselésben.
A vidéki turizmus fejlesztése Ezen a szakterületen a legfontosabb feladat az attraktív helyszíneken minőségi szálláshelyek, valamint több napot felölelő családi és baráti programcsomagok (termékek) fejlesztése. Mindent meg kell tenni a tömegturizmus elkerülésére, és hangsúlyozottan építeni kell a vidéki, palóc gasztronómia, az öko- agro-, gasztro- és geoturizmus fejlesztésére. Ez utóbbi területen óriási marketing lehetőséget kínál a Novohrad-Nógrád Geopark európai és globális minősítésének megszerzése. A geo-turizmusban világraszóló ritkaság Ipolytarnóc, amelyet sokkal jobban be kell ágyazni a megye turisztikai kínálatába. Ugyancsak fejlesztendő a Bér, Buják, Kozárd, Nógrádmegyer, Kazár és Mátraszőlős határában látható geológiai képződmények sora is. Hasonlóan szorgalmazni kell a már-már túlhangsúlyozott hollókői turisztikai fejlesztések decentralizálását egy kb. 10-15 km sugarú körben, bevonva a társtelepüléseket (Garáb, Alsótold, Kozárd, Buják, Nógrádsipek, Varsány) s e területen javítani kell a minőségi szálláshely, a gasztronómiai és a vendégmarasztaló program-kínálatot. Szorgalmazni kell a hollókői vonzáskörzeten belül pásztói kistérségben, illetve a Kelet-Cserhátban szórakoztató kalandturisztikai és palóc gasztronómiai attrakciók, 23 napos családi programcsomagok feltételeinek kiépítését. Kozárd és Buják határában több alkalmas terület is kínálkozik ilyen projektek elindítására. Megkezdődött a „Cserháti Zöldasztal” és a „Cserháti Ökolegyező” programok leírása, az illeszkedő projekt ötletek gyüjtése. Ennek a két programnak a megvalósításához elengedhetetlen a 21. sz út és a Szécsény-Hollókői út mentén szabadidő-sport létesítmények fejlesztési körülményeinek vizsgálata, amelyben a földsugárzásra épülő energiapark, vizes kalandpálya, madármegfigyelő utak, turisztikai vadaspark, őshonos állatpark, fűszerkert, botanikus kert, fenyő gyűjtemény, esetleg golfpálya létesítése. Kész tervek vannak Ecseg határában egy 20 ha területű víztározó létesítésére, amelyen pl. vízisport tevékenységek is meghonosíthatók lennének. Ugyancsak része lehet ennek a turisztikai parknak Kozárd határában egy szórakoztatva oktató őshonos állatpark és egy szabadtéri agrártörténeti park. Ennek a Nógrádi turisztikai parknak a jelzett kistérségben való elhelyezése azért is megfontolásra érdemes, mert a 2128. sz. út elkészültével Budapesttől 45 percre, a Ferihegyi repülőtértől max. 60 percre lesz a szórakoztató park. A 2128.számú út megépítése legalább 15 perccel hamarabb elérhetővé teszi Hollókőt a budapesti látogatók számára, egyúttal bekapcsolja a turisztikai útvonalba Szarvasgedét, Csécsét, Ecseget és Kozárdot, valamint a nyugati ágon Kisbágyont, Bujákot, Szirákot és Bért.
Egyetértően a Dr. Simonyi Sándor által jegyzett tanulmánnyal támogatandó a nógrádi tájban található földsugárzásra alapozó turisztikai helyszínek fejlesztése (Kozárd, Szurdokpüspöki, Fallóskút), a szlovák határon átnyúló turisztikai
termékfejlesztés (termálvíz, öko és gasztro-turizmus) előnyben részesítése. Ennek jóváhagyásra váró HUSK projektje a Hnusta-Kozárd reciprok információs pontok felállítása, amelyek ideiglenesen betölthetik a TDM szerepét is. A vízgazdálkodás újjáélesztésével megsokszorozódhatnának a kis víztározók, amelyek az árvízvédelmi és öntözési funkcióik mellett horgászturisztikai projektek is lehetnének. A 2010. évi nyári árvizek is arra ösztönöznek, hogy az ÚSZT-ben kiemelt fontosságot adjunk a turisztikailag is hasznosítható záportározóknak. Ezzel egyidőben azonban meg kell szilárdítani a horgásztavak és turisztikai projektek vagyonvédelmét. Megoldást kell találni a négy kistérséget (Balassagyarmat, Szécsény, Pásztó, Bátonyterenye) felölelő, és elemi hibák miatt meghiúsult Ipoly-Mátra-Cserhát TDM újjászervezésére. Együttműködés a magyar szomszédos területekkel és a szlovákiai partnerekkel Az együttműködési igény az élelmiszertermelés, az alternatív energia termelés és a turizmus tekintetében változatos képet mutat. Az élelmiszerek (friss gyümölcs, hús- és tejtermékek) piaca elsősorban Budapest, de figyelembe veendő az északi határon átnyúló kereskedelem. A megújuló energetikai program eléggé lokális, azaz a megyében előállított biomassza alapanyagok energetikai hasznosítására leginkább a megyében van szükség. A harmadik területet jelentő vidéki turizmus a budapesti és az alföldi nagyvárosi közönségre kell, hogy orientálódjon. A 21. sz. út teljes megyei térségét jobb és bal oldalán 15-15 km-es sávban potenciális gazdaságfejlesztési övezetnek kell tekinteni és fel kell tárni a fejlesztésre alkalmas területeket, a rendelkezésre álló munkaerőt és el kell indítani a projektgenerálást. Egy, a Cserhátalja LEADER – Pásztói Kistérség területét érintő tanulmány most készül. Az eddiginél aktívabban és céltudatosabban kell keresni az EU-n belüli regionális kapcsolatokat és a megyei erőforrásokból juttatni kell SEE, INTERREG 4C, ENPI, V4 és hasonló nemzetközi projektekre. Ezeknek a projekteknek a gondozását a Nógrádi Innovációs és Gazdaságfejlesztési Központ portfóliójába kell utalni.
Teendők a 24. órában
1. A megye gazdaságfejlesztési stratégiájának mielőbbi ágazati, majd egységes megvitatása és eljuttatása a nemzeti gazdaságfejlesztéssel foglalkozó stratégáknak. Ebben a folyamatban előnyben kell részesíteni a foglalkoztatást és a gazdaságfejlesztést rövid idő alatt növelő intézkedéseket. Ebben az agrártermelés és a megújuló energiatermelés áll az első helyen.
2. Az agrárgazdaságban, a még esetleg megmaradt élelmiszerfeldolgozásban, az erdőgazdálkodásban és a turizmusban érdekelt Kis- és Közepes Vállalkozások (KKV) helyzetének nagyon gyors felmérése, támogatása, konszolidálása, életkedvük és életképességük helyreállítása. A regionális fejlesztési forrásokat és a LEADER HACS-oknál még megmaradt fejlesztési forrásokat olyan kisprojektekre célszerű felhasználni, amelyek a meglevő termékek, termények értéknövelését biztosítják, esetenként önfoglalkoztatással kombinálva. 3. Az elsődleges feldolgozást és a regionális kereskedelmet mindenképpen a rövid távú feladatok közé kell sorolni. Ennek a programnak a végrehajtását az UMVP és az ÉMOP gazdaság- és turizmusfejlesztési programok adaptálásával lehet elősegíteni. 4. A vidék termelési vérkeringésének beindítására gazdaságösztönző, állami garanciával ellátott középtávú hitelek magyar bank általi folyósításának megoldása szükséges. Javasoljuk a Megye vezetésének, hogy a Kormánynál eszközölje ki a szegény mikrotérségeket felzárkóztató hitelkonstrukciók kidolgozását. 5. Vállalkozó és gazdabarát adózási szabályozórendszer megteremtése elengedhetetlen. Az adóhivatal munkatársai részére vállalkozásokhoz szervezett gyakorlati képzéseket, tanulmányutakat kell szervezni, azért, hogy elemi ismereteik legyenek a vállalkozások életéről, működéséről. 6. A korrupció felszámolása, a termelőket elrettentő, büntetésre alapozott hatósági magatartás megváltoztatása. Konzultációkat, nyílt napokat kell szervezni a megyei hivatalok munkatársaival és szembesíteni őket azzal, hogy a termelő szféra mit vár el tőlük. Meg kell szüntetni a büntetésből élő hivatalokat. Helyette szolgáltató és segítő hivatalokat kell létrehozni. A Megye vezetésének javasoljuk ezen hivatalok vezetői és az érintett vállalkozók részére nyílt napok és véleménycserék szervezését. 7. Olyan szakmai kiválasztási rendszert kell alkalmazni megyei szinten is, amelyben legalább 5-10 év igazolt gyakorlati tapasztalattal foglalhatnak el szakigazgatási, ellenőrzési pozíciókat az oda pályázó személyek. 8. A mezőgazdasági termékek helyben, mikrotérségekben történő feldolgozása és a hozzá kapcsolódó helyi-térségi kereskedelem megteremtése. A jelen tanulmány e tekintetben támogatja a Dr. Simonyi által jegyzett tanulmány javaslatait 9. A foglalkoztatás és különösen a szociális támogatást megcsapoló közmunka programok olyan azonnali átalakítása, amely véget vet az ingyenélő seprűnyélre támaszkodók eltartásának és e helyett becsatornázza ezeket a „dolgozókat” a termelő szférába. Ebbe
bele tartozik a „betanított munkás” képzés, amely néhány óra vagy néhány nap alatt megtanítja ezen embereknek a szükséges tevékenységet. 10. Ki kell közvetíteni a közmunka programot a mezőgazdaságba, az erdőgazdaságba és pl. a vízgazdálkodási létesítmények karbantartására. Egy ennél előrehaladottabb foglalkoztatási forma lehet a gyógynövények, illóolaj-növények termelése, erdei termékek gyűjtése. 11. A milliárdokat eltüntető, napjainkban nagyrészt a gazdaság számára haszontalan foglalkoztatási (OFA) programokat a vállalkozókkal konzultálva kell hasznosítani. 12. Új, gyakorlati szempontokat és valós igények kielégítését célzó megyei-térségi turizmus-fejlesztési koncepciót kell kidolgozni a megyei viszonyokat ismerő szakemberek bevonásával. Ebben a programban építeni kell a Palóc hagyományokra, a folklórra, a gasztronómiára, az öko- és a vadászturizmusra. 13. El kell készíteni a megvalósíthatósági tanulmányát a 21. út és a Szécsény-Hollókői út találkozása környékére javasolt sportszabadidő projektnek. 14. A turizmus nagyprojektjei között fel kell tárni a Bér-Kozárd termálvíz hasznosítást. 15. Szorgalmazni kell a megyei-térségi gazdaságfejlesztő és innovációs központ létrehozását. Ilyen központ létesítésének az előtervei Kozárdon rendelkezésre állnak. (A Központ funkciójának tervezése, személyi állomány, projektmegbízatások, épület tervezés, stb.) 16. A következő oldalon található projektgyüjtő lapon kell eljuttatni a megyei projekt ötleteket az Euragro Irodának az
[email protected] email címen.
Projektötlet adatlap Javaslatot tevő adatai Név: Cím: Telefonszám/E-mail cím: Képviselt szervezet (ha a javaslattevő egy szervezet nevében jár el):
Kistérség, Mikrokörzet, Település megnevezése:
Projekt megnevezése:
Megcélzott Pályázati forrás esély (ÚSZT, EMVA, LEADER, Central Europe, HU-SK, Eurocitizen, V4 stb.)
Projekt rövid leírása (max. 500 karakter) (támogatni kívánt tevékenység leírása, a projekt indokoltsága a helyi igények alapján, támogatásban részesülők köre,)
Projekt becsült forrásigénye
(ezer Ft)
Helyszín:
Dátum:
Név Javaslattevő
Aláírás
