„Király” székhelyek Közép-dunántúli régió (Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye) megoldás
I.
Tesztkérdések
Válasszátok ki a négy megadott lehetőség közül az egyetlen megfelelő megoldást!
1. Megható, hogy harcedzett férfiak milyen gyöngéd szeretettel ragaszkodtak lovaikhoz; igaz, életük és gyakran haláluk is egy volt. A híres, arab telivéreket nevelő magyar ménes csatákban odaveszett áldozataira emlékeztet a településen egy ló szobra, melynek talapzatára azon háborúk és hadjáratok nevét és évszámait vésték, amelyekben a ménes lovai részt vettek. És még egy mondatot. Hogy is szól? „A megkínzott ló szenvedése / embervérért kiált az égre” A leghűségesebb bajtársnak
Együtt egymásért Bábolnai fehér mén
2. 2003-ban „Az Év Európai Múzeuma” címet érdemelte ki az esztergomi Duna Múzeum, ahol a magyar vízgazdálkodás iránt érdeklődők kalandozhatnak az állandó kiállítás izgalmas csodái közt. Az épület lépcsőházában az „Aquamobil” zakatol és locsog: a hagyományos vízimalom gépezetére emlékeztető látványos szerkezet a víz erejének felhasználását mutatja be: a kerekek mellett kalapácsot, fújtatót és pecsétet is mozgat. Vajon túlnyomórészt milyen anyagból készült ez a „Vízimozgó”? vasból fából
alumíniumból PVC-ből
3. Az 1860-as években a hadsereg új, meglehetősen meglepő gyakorlóteret talált a KözépDunántúlon. A terepet a szeszélyes időjárás alakította ki; hol lehetett ez a mindössze néhány évig használt gyakorlótér? a Bakonyban, ahol egy hatalmas vihar több négyzetkilométeren földig tarolt egy tölgyest A Vértes gyomrában, ahová az árvíz idején odamenekülő állatok mutatták az utat
a Velencei-tó - néhány aszályos év után kiszáradt - agyagos, homokos medrében
a komáromi földrengés nyomán kialakult Tatai-hátság területén
4.
A tatabányai Sportcsarnok névadója tizenháromszoros magyar bajnok, tízszeres Európabajnok, ötszörös világbajnok, a müncheni olimpia aranyérmese, a nemzetközi szövetség értékelése alapján „Az évszázad súlyemelője”. A versenyzőként és edzőként klubja és városa mellett mindvégig kitartó kiválóság bekerült a magyar sport legjobb 12, hatvan évnél idősebb, kimagasló eredményt elért sportolókból álló közösségébe, ezáltal Földi Imre… a Halhatatlanok Klubjának tagja a Nemzet Sportolója
az Old Boys Club tagja a Héraklész Kör tagja
5. „Ne vegyétek el az ember meghitt otthonát, / ne kelljen elhagynia édes hazáját! /A hazát, mely jövővel biztatott, / melyben mindnyájunk bölcsője ringatott!” – kérlel és int a második világháború után Környéről kitelepített – azaz egyik napról a másikra nincstelenként Németországba zavart – német nemzetiségű honfitársaink emlékműve. Melyik két műtárgy idézi meg a szörnyűséges elűzetést? vonatkerék és bőrönd bölcső és koporsó
gyökerét vesztett fa és sziklatömb német és magyar zászló
6. „Méltó szolgálattal szerzett birtokából soha senki meg ne fosztassék” – hirdeti a székesfehérvári Csúcsos-hegyen magasodó Aranybulla-emlékmű. Az aranypecséttel hitelesített királyi oklevél méltán kapott emlékművet, de miért éppen ezen a helyen? a török időkig az itt álló kolostorban őrizték az oklevelet
mert 1990-ig egy szovjet tank csúfoskodott a dombtetőn
a domb aljában fakadó, csodatévőnek vélt forrás miatt
II. András ezen a dombon hirdette ki a törvényt
7. Bakonybél a Magas-Bakony tájvédelmi körzet szívében fekvő település. 2012-ig leginkább bencés monostoráról volt nevezetes, azóta Közép-Európában egyedülálló csillagászati élményközpontja, a Pannon Csillagda is érdeklődők sokaságát vonzza e helyre. A látogatóközpont fő elemei a csillagászati távcsőpark, a csillagászati és űrkutatás-történeti kiállítások, valamint a digitális planetárium. Mi a címe a Naprendszerünket, azon belül a Földet bemutató 3D-s előadásnak? Fekete lyukak Milky way
Oázis az űrben A Galaktika titkai
8. A nagy erejű molnárlegény – aki a hagyomány szerint tálcának használt mázsás malomkövön nyújtott át egy pohár italt Mátyás királynak – harcokban mutatott bátorságáért, királyához való hűségéért később a vázsonyi várat kapta birtokába. Bár inkább a sikeres katona szerepében ismerjük Kinizsi Pált, vázsonyi birtokossága 22 esztendejében békebeli értékteremtő
személyisége is kibontakozott. Az alábbi építkezések közül három az ő nevéhez fűződik, egy pedig későbbi korból való. Melyik az az egy? pálos szerzetesek kolostorának megépítése
Szent István templom újjáépítése
Szent Ilona templom megépítése
a vár megerősítése kétemeletes kaputoronnyal
9. 1907-ben, a pozsonyi csatában aratott győzelem ezredik évfordulóján foglalta el helyét a tatabányai Kő-hegyen Európa egyik legnagyobb méretű madárszobra. A turul népünk totemállata. Anonymus szerint Ügyek vezér feleségének „álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva, teherbe ejtette őt”. Emesének álmában úgy tűnt, hogy méhéből forrás fakad, s ágyékából dicső királyok származnak. A gyermek neve ezért Álmos lett. S az ő elsőszülött fiának? Hunor Atilla
Árpád Géza
10. A lenyűgöző látványt nyújtó Tihanyi-félsziget hírnevéhez a visszhang is hozzájárul. A jelenség az apátság 18. századi újjáépítése óta létezik; a Visszhang-domb tetején elkiáltott szavak több száz méter távolságból, az apátság északi falairól verődnek vissza: néhány fős csoport és hangos, ám lassú szövegmondás kell csak hozzá. A nyelvújítás előtt görög szóval még echónak nevezett jelenségnek ki adott szép magyar nevet? Csokonai Vitéz Mihály Kazinczy Ferenc
Baróti Szabó Dávid I. Ferenc osztrák császár és magyar király
11. Szépséges Balatonunkat először Szekrényessy Kálmán úszta át, 1880. augusztus 29-én. A Siófok – Balatonfüred közötti mintegy 12 km-es távolságot 5 óra 52 perc alatt teljesítette a kiváló sportember. Hogy mi célból? A siófoki parton álló szobrán ez olvasható: „Hazafias kötelességemnek tartottam e távúszás által a Balatont ösmertebbé tenni.” A délceg katonatiszt korábban több csatában harcolt, de az azokban elszenvedett két lőtt, egy szúrt, három vágott sebe nem okozott maradandó károsodást, hiszen ünnepelt távúszóvá vált. Melyik úszása révén vált világszerte ismertté? Boszporusz Duna (Budapesttől Belgrádig)
Loch Ness Nílus (az első kataraktáig)
12. 1513-ban a katolikus egyház legbefolyásosabb bíborosainak egyike az esztergomi érsek volt. Ezt az állítást ékesen bizonyítja, hogy II. Gyula pápa halála után az új egyházfő megválasztásáig két másik bíborossal ő kormányozhatta a Pápai Államot és az Egyházat. Vajon e fényes pályát befutó pap édesapja mivel foglalkozott? evangélikus lelkész volt templomszolga volt
szőlőműves jobbágy volt kerékgyártó jobbágy volt
II. Irodalom birodalom Édes anyanyelvünk mutatkozik meg az alábbi feladatban: költők, írók, a nyelvi emlékezet és közkincs képei és szövegei keresik egymást. Kapcsoljátok össze a képeket a hozzájuk tartozó szövegekkel!
„Ülök a hajófödélen. Száll a füst, zúg a kerék. Haladunk vígan, serényen. Fut mögöttem a vidék. Ringatózom e csalképen A keringő táj felett. Hogy sietnek szembe vélem, S tűnnek el fák, ligetek. Így foly egybe mult, jövendő; És a lelkem révedez: Idő, idő, örök idő Nem-e a te képed ez? Hátha nem is az idő múl, Ez csak úgy tetszik nekünk. Örök a lét innen és túl; Elmuló csak életünk? Hátha csak látásunk téved? Az idő áll, mint a nap, S csak a hátán bolyg az élet, Fölszinén a sugarak? Hátha az a mulandóság, Mit mi annak képzelünk, A valódi állandóság? S csak a lét játszik velünk? Hátha úgy van, hátha úgy van... Az idő is, mint a part, Változik, de mozdulatlan... Mi megyünk csak, ő marad?...” Amikor a fiatalember elhatározta, hogy életét legközelebbinek vélt nyelvrokonaink felkutatásának és megismerésének szenteli, csak sejthette, milyen megpróbáltatásokban lesz része. A manysik és a hantik az Oroszországban magasodó Urál hegység északi peremén éltek, ahol - akkor még vasút nem lévén – rénszarvas vontatta szánon vagy gyalogszerrel lehetett közlekedni, hóban, fagyban, ritkábban napsütésben. Az elhivatott férfiú mintegy három év alatt harmincezer kilométert járt be – többnyire a saját lábán, ám betegségektől, pénztelenségtől gyötörve. S eközben feljegyezte hat finnugor nyelv szókészletét, nyelvtani rendszerét, kultikus énekeit – páratlan teljesítmény.
„A régi kor természettudósai beszélnek egy csodaállatról, amelynek neve „krák”. (…) A krák egy töméntelen nagy, tengeri állat, mely lenn a tengerfenéken lakik, s melynek néha-néha eszébe jut a vizek színére felemelkedni. Mikor aztán rengeteg nagy háta felemelkedik a hullámok közül, befedve tengeriszappal, telenőve tengeri fügével, (…) akkor a kormoránok azt gondolják, hogy ez valami új sziget, odatelepednek, ott fészkelnek, rondítanak a hátán; a krák engedi azt békével. (…) A hajósok mindig jobban találják magukat rajta, már kutat is ásnak a hátán, s ugyan örülnek rajta, mikor víz helyett zsírt meregetnek fel a kútból. (…) A hajósok a gazdag szigetre raktárakat építenek, vámot, rendőrséget importálnak rá, talán még részvénytársulatokat is alapítanak föléje. Egyszer aztán, mikor már az eleven húsáig lefúrtak, a krák azt gondolja, hogy de már ennek fele sem tréfa, s visszaszáll a tenger fenekére. Vele együtt madár, ember, hajó, raktár és részvénytársulat. Ilyen napjai voltak a kráknak 1848-i március közepén.” „Az Ur pediglen készitett vala Jónásnak egy hatalmas cethalat s elküldte tátott szájjal hogy benyelné, halat s vizet vederszám nyelve mellé minek sodrán fejjel előre, hosszant Jónás simán s egészben úgy lecsusszant gyomrába hogy fején egy árva haj nem görbült, s ájultából csakhamar fél-ébren pislogott ocsúdva, kába szemmel a lágy, vizes, halszagu éjszakába. És így jutott a szörny-lét belsejébe vak ringások eleven bölcsejébe, és lakozék három nap, három éjjel a cet hasában, hol éjfél a déllel egyforma volt, s csupán a gondolatnak égre-kigyózó lángjai gyuladtak, mint fulladt mélyből pincetűz ha támad. És könyörge Jónás az ő Urának a halból, mondván: "Kiáltok Tehozzád, hallj meg, Isten! Mélységből a magasság felé kiáltok, káromlok, könyörgök, a koporsónak torkából üvöltök.” „A lovasok közt sok a bekötött fejű és a felkötött karú. (…) - Ezek – mondja a vezetőnk, mikor továbblovagolunk – most érkeztek haza a kazár háborúból. - Hát te – kérdem – miért nem mentél velük a háborúba? - Nem engedtek – feleli a hun -, csak a hitványa ment. A javának itthon kellett maradnia, hogy ha az urunk a rómaiakra indul, legyen ember kellő. Erre majdnem kilelt bennünket a hideg. - Hát van ilyen szándéka Átillának? - Nem mondta. De azért tudjuk. Nincs-e sarkunk alatt már mind a világ? Még csak a római birodalom áll. - És azt gondoljátok, hogy megbírtok vele? Nem
olyan kicsiny ám az, mint a kazár nemzetség! A hun vállat vont. - Ha kicsi, ha nagy. Az Isten kardja minálunk van. Embernek a kardja nem győzhet azon. - Micsoda „Isten kardja”? - Nem tudjátok? Az égből vetettek alá egyszer egy kardot. Egy csordásfiú találta meg. Ahányszor nagy háború indul, Átilla azt csatolja fel. - De mi bizonyítja azt, hogy az csakugyan Istennek a kardja? - Mi bizonyítja, hogy nem az? - De hátha nem az? A táltosok jobban tudják. Az a kard olyan szép, aminőt emberi kéz nem alkothat. Kék lángok lobogtak körülötte szüntelen a földben, míg csak a fiú meg nem találta.” „A bakonyi hegyek felől lezúduló északi szél soha nem látott erővel söpört végig a völgyeken. Villámok cikáztak, ömlött a zápor, a forgószél lent a síkságon tornyos porfelhőket kavart az ég felé, s a hegyoldalakban százéves fákat tört derékba.(…) Azon a helyen pedig, ahol az óriás kirántotta a földből a sziklát, borzalmas örvény tátongott, s zúgva, sisteregve tört elő a víz. (…) Napokig áradt, ömlött a víz a föld mélyéből, szakadatlan tartott az égiháború, zúgott a vihar, s a hullámok lassan elborították a hegyek aljában elterülő, teknő alakú síkságot.(…) Aztán amilyen hirtelen jött, úgy véget is ért a fertelmes égiháború. A napsugár bizalmat lopott az emberek szívébe, s lassan előmerészkedtek hegyi otthonaikból. (…) Csendes, szelíd szépségű tó hullámzott a lábuk alatt. Partjai szinte a végtelenbe vesztek. A túlsó parton azonban ott állt lebegve a kétcsúcsú fonyódi hegy. A kristálytiszta kék ég alatt ott pihent a Balaton; a nap sugarát millió apró fénycsillámra bontotta vizében. Mert akik a mesében hisznek, úgy tudják, hogy a tó Balatonról nyerte a nevét, az utolsó óriásról, aki ott pihen a víz mélyén a hatalmas szikla alatt.” „És ha láttál szépen nőtt virágot Elhajolni belső baj miatt, Úgy hajolt el, félvén a világot, Szép Ilonka titkos bú alatt. Társasága lángzó érzemények, Kínos emlék, és kihalt remények. A rövid, de gyötrő élet elfolyt, Szép Ilonka hervadt sír felé; Hervadása liliomhullás volt: ártatlanság képe s bánaté. A király jön s áll a puszta házban: Ők nyugosznak örökös hazában.” „Ismergetjük, tanuljuk egész életünkben anyanyelvünket is, ezt a sokszínű, sokarcú csodát. S minél jobban megismerjük, annál szebbnek, gazdagabbnak, csillogóbbnak látjuk” – fogalmazott a kiváló nyelvművelő, aki itthon és külföldön, rádióban,
tévében, újságban hirdette fáradhatatlanul az anyanyelv elsődleges fontosságát. Keveseknek adatik meg olyan kapcsolattartó képesség, mint az övé volt, s oly természetes otthonosság az akadémián és a falusi művelődési házakban, az amerikai magyar iskolákban és a székely falvakban egyaránt. Évtizedeken keresztül ő jelentette a kisebbségben élő magyaroknak az együvé tartozás és a számon tartás reménységét. Kortársai nem feledik kedves, szerény egyéniségét, makacs, kitartó harcát édes anyanyelvünkért és az azt beszélőkért Majd ezer év csöndjéből hangzik fel az első, magyar szavakkal leírt mondattöredék: FEHERUUARU REA MENEH HODU UTU REA, azaz Fehérvárra menő hadi útra. I. András királyunk latin nyelvű oklevélbe foglalta azon települések és földrajzi egységek magyar neveit, melyeket az általa alapított bencés apátságnak adományozott. BALATIN, TICHON, FUK, SUMIG, HARMU HIG, KUES KUT és a többi, mintegy félszáz ősi magyar szóalakot ma is megérthetjük, mai írásmóddal írt alakjuk java részét megkereshetjük a legfrissebb térképen. A becses nyelvemlékként őrzött oklevél eredetije a pannonhalmi apátságban, másolata pedig e szócikk nagybetűkkel szedett településeinek egyikében, András király sírja mellett tekinthető meg. Mit lehetett tenni az 1500-as években, ha a zötyögő taligára csak egy-két ember fért fel, a szekér rázós volt és fárasztó, a hintó kényelmes ugyan, de hosszú távon tengeribeteggé himbálta az utasokat? A megoldást a Komárom megyei Kocs település mesterembereinek köszönhette a nagyvilág. Ők fejlesztették ki a szekérnek egy olyan, nagy rakterülettel bíró, kényelmes változatát, amely egyesítette a személy- és könnyűáru-szállítás, valamint a gyorsaság követelményeit. Nem sok szavunkat vette át az indogermán-szláv nyelvtenger, de a kocsi sokfelé elgurult: németül kotschi vagy kutsche, franciául coche, olaszul coccio, angolul coach, lengyelül koczi, csehül: koczy, a svédeknél pedig kusk. (Érdekesség, hogy a Kaukázus vidékén és Kis-Ázsiában a hasonló könnyű kis szekereket madzsarnak nevezik.) „Az én szívem játszik, ingemen átlátszik, másik szívvel tündérkedik hajnalhasadásig. Születtem, felnőttem durva gaz-erdőben, virág vagyok, attól félek: csalán lesz belőlem. Szaporodik évem, fényben, égdörgésben, ecetért kell elcserélni minden édességem.”
„Bakony erdő barlangjában, Tizenhat markos betyár van. Vélem együtt tizenheten, Minden zsandár keres engem. Kalapom szememre vágom, A madár is sír az ágon. Híres betyár lesz belőlem, Reszket hét vármegye tőlem. Volt szeretőm, kicsi barna, Vállára hajlott a haja. Megcsalta a betyár szívet, Jaj, de keservesen élek.”
III. Mentés másként Mondják, hogy a legrémisztőbb csapás, ami az embert érheti, ha elfelejti a múltját. Ha Isten képmása nem tudja személyekhez, megtörtént eseményekhez, épületekhez, tárgyakhoz, színekhez, ízekhez, illatokhoz, közös örömökhöz és fájdalmakhoz kötni ide-oda libbenő lényét, élőhalottként bolyong a földi létben. Nincs ez másképp egész nemzetekkel sem. Az alábbi feladatban igyekeztünk olyan értékeket megmutatni, amelyek megismerésével mind több szállal tudunk kötődni édes hazánkhoz. Kössétek egybe a képeken látható, megmentésre érdemes nevezetességeket azok leírásával, s még egy, az adott településen található érdekességgel!
A város kiemelt rendezvénye az a társas összejövetel, amelyet először 1825-ben Szentgyörgyi Horváth János gyermekének névnapjára rendeztek – a kor nagyjainak részvételével. (A leányka ekkor ismerkedett meg későbbi férjével, az 1849-ben Aradon kivégzett vértanúval.) 2012-ben már 187. alkalommal gyűltek össze az ünneplők ország-világból, hogy a nemes hagyományt felelevenítsék. Reformkori környezet, pompás ruhaköltemények, a legszebb női résztvevő kiválasztása, muzsika és tánc hajnalhasadtáig.
Lóczy-barlang
Miért öltöznek büszkén népviseletbe a bajorok, a skótok, az osztrákok? S miért nem vesszük fel mi hasonló természetességgel színpompás, gyönyörűséges magyar öltözeteinket? Az okok keresését hagyjuk másra, s gazdagodjunk most eme gyöngyös, bársonyos, cifra viseletek láttán. A Gerecse szívében fekvő településen évente megrendezik a hagyományt a mába átültető programsorozat, a Századok Öröksége részeként a Magyar Viselet Ünnepét. Hagyomány, mesterség, gasztronómia. Ha valaki – Bartók Béla szavaival élve – csak tiszta forrásból akar meríteni, hát tessék! Az önálló Magyar Honvédség 1848ban, a szabadságharc idején alakult ki és formálódott. E park célja, hogy bemutassa a honvédelem történetének főbb eseményeit, és emléket állítson az elmúlt másfél évszázad hősi helytállásának, a minden korban becsületesen küzdő, gyakran életüket is áldozó magyar honvédoknak. Az 1848as emlékeket, doni kápolnát, 1956-os emlékpontot, a XX. századi háborúkról, a sorkatonaság történetéről, s a békefenntartó magyar katonák tevékenységéről tudósító kiállításokat is találunk a park területén. "Sok győzelmet vívtam életemnek minden rendiben ellenségeim felett, de az én legfényesebb diadalom, mellyel Krisztusnak ártatlan szolgáit az elviselhetetlen terhek alól kiszabadítottam" - ezek voltak de Ruyter holland tengernagy híres szavai, aki az 1674-ben ártatlanul gályarabságra hurcolt magyar protestáns lelkészek közül életben maradtak szabadságát pénzzel megvásárolta. Kocsi Csergő Bálint református tanár és prédikátor szobra azon a településen áll, ahol rettenetes rabsága előtt és után is tanított.
Az Ördöglovas kastélya.
A település határában heverő gránit ingókövek.
Az Esterházy-grófok fényűzően felújított barokk kastélya
A plébánia tövében meghúzódó kántorház a város első iskolája volt, már az 1700-as években tanulták itt a betűvetést a gyermekek. Falai között 1884-ig folyt a népiskolai és elemi iskolai oktatás, később tanítólakás lett, 1982-től iskolamúzeumként működik. A térképek, olvasótáblák, padok mellett jó néhány, napjaink oktatásában már nem használatos tárgy is látható: palatábla, kalamáris, itatós és bizony a mogyoróvessző. Ha érdekel titeket, kérdezzétek meg idős rokonotokat, ismerősötöket, vajon melyiket mire használták?
A város aszfaltja alatt 20 méterrel kialakult barlangrendszer az egyetlen hazánkban, amelyet csónakkal „járhatunk be”.
A település a művészi porcelánkészítés hazai fellegvára. Véleményünket minden bizonnyal hitelesíti, hogy a manufaktúra 1826-os megnyitása óta a világ minden tájáról érkeznek vásárlók a lenyűgözően finom alapanyagból remekelt, kézzel festett étkészletekért, vázákért, ékszerekért, egyéb műtárgyakért. A kezdetekkor Viktória angol királynő és Ferenc József császár tették még keresettebbé vásárlásukkal a vállalkozást, de Lady Diana hercegnő, a Hungaroringen 2005-ben győztes Hamilton, sőt Őszentsége, II. János Pál pápa is birtokosa volt néhány különleges darabnak.
Szent Euszták-templom a világon egyedülálló anyagból és technikával készített, Szent Erzsébetet megelevenítő ablakkal.
A majd’ 2 négyzetkilométer felületű Öreg-tó nemcsak a partján álló, festői szépségű várról híres, hanem a vízimadarak őszi vonulásáról is. A távoli északi költőterületeikről a Kárpát-medencébe érkező vadludak évszázadokkal ezelőtt itt alakították ki egyik pihenőhelyüket. Utódaik tízezrével érkeznek minden év novemberében, hogy a hideg téli hónapokat itt töltsék, aztán februárbanmárciusban visszainduljanak skandináviai, szibériai költőhelyeik felé. A lenyűgöző látványt Vadlúd Sokadalom címmel egész napos rendezvénysorozat teszi még felejthetetlenebbé.
A 40 méter magas kilátótorony az alant húzódó város képének kialakításában nagy szerepet vivő építész, Fellner Jakab nevét viseli.
Milyen felüdítő az újonnan épített, mégis tájba illő lakóház látványa. A képen látható családi ház a Balatonfelvidék paraszti építési mintáit követi. A piros cserepes nyeregtető, a fehérszürkére festett homlokzat a régi vakolathímeket idéző díszítésekkel, a fedett terasz – amely az egykori falusi verandák emlékét eleveníti fel –, a terméskő lábazat mind-mind e vidék hagyományait ápolják. Gondolnátok, hogy az ódonnak tűnő falak (és a lakás) hőmérsékletét a legmodernebb fűtésihűtési technológiával vezérlik? A romterület a középkori Magyarország legfontosabb templomának, a Szűz Mária királyi prépostsági templomnak maradványait őrzi. Az alapító Szent István volt, akinek halála (1038) után 1543-ig, a város török kézre kerüléséig minden magyar királyt itt, az egykori bazilikában koronáztak meg. A templom emellett Szent István király, Szent Imre herceg és még tizennégy magyar király temetkezési helye is volt. A sírhely, a szentté avatott uralkodó testereklyéi, az általa készíttetett és koronázási palásttá alakított miseruha képezték azt a látható Szent István-i örökséget, amelyben a középkor a szent király oltalmazó erejének megtestesítőit látta. 1688-ban, a török hódoltság végén már csak az északi oldalon megmaradt kápolnák emlékeztettek az egykori fényes épületre. XIX. század második felében megindult ásatások feltárták a bazilika jelentős részét és szabadtéri romkertként tették láthatóvá.
Jó szerencsét! – köszöntötték egymást a tanulók és a pedagógusok még az 1970es években is a városban, melynek XVös aknájánál tekinthető meg napjainkban a hazánkban egyedülálló emléktár, a régi bányaüzemet teljes épületegyüttesével bemutató Bányaskanzen. A bányászok embert próbáló munkás hétköznapjait idézi meg az aknatorony, a bányaszellőztető,
A falu közepén álló Diószegi-ház legutolsó átépítési dátuma 1888. Néhány éve az épületet eredeti állapotának megtartásával felújították, a Tájház így most a környék jellegzetes életformáját, emlékeit, tárgyait idézi.
A szecessziós stílusú kupolás épületben 2010ben eredeti szépségében állították helyre a faragott kabinsort, a korabeli díszburkolatokat. Az Árpád-fürdőt a korhű berendezések mellett a legmodernebb technikával szerelték fel.
A város színháza a közeli Ászáron született, legendás magyar színésznő nevét viseli.
a gépház a kasokat mozgató szállítógéppel, a kovácsműhely, az irodák, üzletek, a munkájuk közben hősi halált halt bányászok emlékműve, s a régi bányász lakóház, amelyben a korhűen berendezett lakásokban a századfordulótól az 1940-es évekig követhető nyomon a lakáskultúra alakulása.
„Semmi lázadás. De semmit sem engedni.” A felújított Zichy-kastélyban kapott helyet az országunkat megcsonkító békeszerződés következményeire emlékező és emlékeztető állandó kiállítás. Plakátok, képeslapok, vasúti terepasztalok, turulmadár-fotók, történelmi vármegyék címereit hordozó ólomüvegek, az elszakított területek költőinek emlékszobái, valamint a magyar virtus és hősiesség XX. századi tárgyi emlékei várják a látogatókat. A számtalan szabadidős tevékenységet kínáló (kul)túraútvonal része a püspöki vár és az állatkert is. A város patakvölgyében kialakított csábító útvonalon lombos fák, sétányok ölelésében Árpád-kori műemlékek bújnak meg, apácakolostor, melyben a nővérek - és maga Gizella királyné ezer éve a magyar királyok koronázási palástját hímezték, zárda romjai, ahol egykoron IV. Béla királyleánykája, Margit nevelkedett. A túraútvonal sportos látogatói sziklát mászhatnak, görkorcsolyán, kerékpáron repeszthetnek, a gyerekek pedig a Magyar Népmesék játszókert játékaiba feledkezhetnek bele. Kilátópont, szökőkutak és a természet körös-körül harsogó zöldje teszik a kolostorok és parkok világát újraélni vágyott élménnyé.
A Nemzeti Örökség részét képező vár 600 éves falai közt a település helytörténetét bemutató gyűjtemény mellett a magyar népviseletnek és az egyenruhák történetének is külön állandó kiállítást rendeztek be.
75 éves és már műemlék. Az államalapító királyunkról elnevezett, Magyarország egyik legnagyobb és legszebb vasbeton ívhídja a Séd patak fölött 50 méteres magasságban ível át.
