ELİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE
IKTATÓSZÁM: 2-11/2012.
TÁRGY:
5.
MELLÉKLET: 5 DB
Beszámoló az Országos Ivóvízminıség-javító Program megvalósulásáról az Európai Uniós elıírások figyelembe vételével, a Fejér megyei települések vonatkozásában
ELİTERJESZTİ: Vargha Tamás a közgyőlés elnöke
AZ ELİTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE:
Balsay István területpolitikai tanácsadó Nagy Ivett környezetvédelmi és fejlesztési munkatárs
VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:
KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI FİOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: -
TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA:
Tisztelt Közgyőlés! Az egészséges ivóvíz kiemelt jelentıségére való tekintettel tőzte napirendjére a Közgyőlés a Fejér megyei települések ivóvízminıségének alakulásáról szóló elıterjesztést. Az EU-s és hazai jogszabályi elıírások tekintetében, jelenleg a Fejér megyei települések közel 10 %-án kifogásolt a szolgáltatott ivóvíz minısége. Az érintett települések polgármesterei valamennyien pályáztak az ivóvízminıség-javítás tervezési elıkészítésére, a következı ütemben pedig a beruházások megvalósítása következhet, pályázati támogatás segítségével. Szeptember 20-án került kihirdetésre a Kormány „egészséges ivóvíz biztosításához szükséges intézkedésekrıl” szóló 1379/2012. (IX. 20.) Korm. határozata, valamint „az egyes ivóvízminıség-javító beruházások saját hatáskörben történı megvalósításáról” szóló 1381/2012. (IX. 20.) Korm. határozata. E jogszabályok segítségével jelentısen felgyorsulhatnak az ivóvízminıség-javító beruházások, Fejér megyében Polgárdi-Tekerespuszta ivóvízminıség-javítása az állam saját hatáskörő beruházásaként valósul meg. Az elıterjesztésben bemutatásra kerülnek azok az EU-s, országos és megyei szintő fıbb dokumentumok, jogszabályok, melyek hangsúlyozzák az egészséges ivóvíz jelentıségét. A beszámoló tartalmazza az érintett Fejér megyei települések ivóvízminıségének jelenlegi helyzetét és az ivóvíz minıségének javítása céljából eddig elvégzett, valamint a tervezett tevékenységet (pályázati, tervezési tevékenységek). A beszámoló elkészítéséhez szükséges aktuális adatokat, információkat az érintett települések polgármesterei, a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, a Nemzeti Környezetügyi Intézet KDT Kirendeltsége és a Fejérvíz Zrt. biztosította. Víz Keretirányelv Az Európai Unió új víz- és vízi környezetgazdálkodási politikájának célkitőzése, hogy az Európai Unió egész területén, 2015-ig jó állapotba kerüljön minden felszíni és felszín alatti víz és fenntarthatóvá kell tenni ezt a jó állapotot. A cél elérését a 2000. december 22-én hatályba lépett, 2000/60/EK Víz Keretirányelvvel (VKI) tették kötelezıvé a tagállamokban. A VKI egységes alapokon szabályozza a felszíni, felszín alatti vizek mennyiségi és minıségi védelmét, a pontszerő és diffúz szennyezı-forrásokkal szembeni fellépést, és elıírja a vizek jó állapotának eléréséhez vezetı intézkedések vízgyőjtı szintő összehangolását. Nemzeti Fejlesztés 2020 Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció megalapozását szolgáló „Nemzeti Fejlesztés 2020” címő, 2012. szeptemberi egyeztetési munkaanyag meghatározó stratégiai keretét alkotja többek között a Víz Keretirányelv és a készülı Európai Víz Stratégia.
2
Az anyag rögzíti, hogy hazánkban az egészség környezeti kockázati tényezıi közül az ivóvíz helyenként nem megfelelı minısége nagy szerepet játszik, valamint globális szinten, hosszú távon különösen kritikus terület az ivóvíz, mivel egyre nagyobb mértékben használjuk ki mind a megújuló, mind a fosszilis vízkészleteket. „Magyarország az éghajlatváltozási elırejelzések szerint sérülékeny terület, ahol felmelegedéssel, szélsıséges csapadékeloszlással, az ár- és belvízveszély, valamint az aszályérzékenység növekedésével kell számolni. Az ország ivóvízkészlete meghaladja a jelenlegi és várható fogyasztást, a felszín alatti készleteink jelentıs része azonban sérülékeny.” A Koncepció „Természeti erıforrásaink megırzése jövınk alapja” c. fejezete tartalmazza, hogy „Felszín alatti vízkészletünk európai viszonylatban kiemelkedı jelentıségő, az ivóvízellátás 95 %-a felszín alatti vízbıl történik. Bár a 2000-es években a felszín alatti vízkitermelések országosan stabilizálódtak, általános probléma az engedély nélküli jelentıs vízkivétel. Ez nem csupán komoly mennyiségi problémákat okoz, hanem szennyezési veszélyt is jelent a közepes mélységő vízadók számára. Felszín alatti vizeink (azok megújuló -utánpótlódó készleteinek) kihasználtsága az ország egyes részein már így is igen magas, ami óvatosságra int, hiszen az éghajlatváltozás miatt ezek a készletek tovább csökkenhetnek. Az elıírásoknak megfelelı, egészséges ivóvíz ellátás szintén gondot jelent. A vezetékes vízellátás az ország összes településén elérhetı, azonban az EU csatlakozással szigorodó vízminıségi elvárásokat már számos eddig használt kút nem képes teljesíteni. Az ország lakosságának hatoda nem jut minden szempontból (például bór-, arzén-, vas-, mangán, nitrát-tartalom szempontjából) kifogástalan ivóvízhez. Mindez költséges és elhúzódó fejlesztéseket igényel a közeljövıben is.” A Koncepció fokozott nemzetgazdasági kockázatként jelöli a vízgazdálkodásra is jelentısen kiható klímaváltozást: „a klímaváltozás hazánkat is érintı negatív hatásai (szárazodás, extrém idıjárási események gyakoribbá válása, hıhullámok, árvizek stb.) veszélyeztetik a nemzetgazdaság kiemelkedı fontosságú erıforrásait, így a termıföldet az élelmiszer-termelést; az egészséges ivóvízellátást, vagyontárgyakat, esetenként az emberi életet is.” Az anyag rövid távon megoldandó környezetstratégiai feladatként rögzíti többek között az integrált, a vízkészlet megırzését és fenntarthatóságát szolgáló vízgazdálkodást valamint a klímaadaptációt. „Környezethasználati fordulatot biztosító környezetstratégiai területek”-ként jelöli a vízgazdálkodási szemléletváltást, ill. a vízmegtartás és -elvezetés komplex, a gazdálkodással, tájszerkezettel összhangban történı mőködtetését.” A Koncepcióban felvázolt nemzeti jövıkép egyik kiemelt pontja a vízvédelem: „meglevı szakmai tudásunk alapján a vizeinkkel való okszerő, de kreatív gazdálkodás az agrárium és a klímavédelem legerısebb támogatója, egyben exportlehetıségek megalapozója is, Magyarország virágzó vízország”. A Koncepció stratégiai célkitőzései között szerepel a stratégiai erıforrások nemzeti megırzése, fenntartható használata, ezen belül a vízbázisok védelme, ivóvízminıség javítása. Az anyag a középtávú fejlesztéspolitikai feladatok (2014-2020) között rögzíti többek között az alábbi vízgazdálkodási célokat:
3
-
A Víz Keretirányelv szerint 2015-ig a vizek „jó állapotának” elérése. A vízkészletek mennyiségi és minıségi védelme (az ésszerő és takarékos vízhasználat elterjesztése, a vizek terhelésének csökkentése). A vízgazdálkodáson belül a vízvisszatartás, -tározás feladatán túlmenıen az árvízvédelmi védıképesség megtartása. Az árvizek és aszályok hatásának mérséklése.
Fejér Megye Területfejlesztési Koncepciója Fejér Megye Területfejlesztési Koncepciójának 2012. szeptember 15-én közzétett feltáró – értékelı vizsgálata az alábbi, felszín alatti vizekkel kapcsolatos információkat tartalmazza: „Fejér megyében a legtöbb felszín alatti víztest a vízmérlegek és kihasználtság alapján jó állapotú. A közvetlen vízkivételek elsısorban az ivóvíz-szolgáltatás igényeinek kielégítését szolgálják. A vízellátás vonatkozásában Fejér megye területén ma már nem a mennyiségi ellátás, hanem a megfelelı ivóvíz minıség biztosítása kerül elıtérbe. A vízfolyások vízminıségét elsısorban a mezıgazdasági területekrıl származó vegyszerfelhasználás miatti, illetve a települési diffúz terhelések befolyásolják. 30 település nem rendelkezik csatorna-hálózattal, és a 78 ellátott településbıl 31-ben 70% alatti a rákötési arány. Ugyanezek a terhelések hatnak a felszín alatti víztestek minıségére, ám ez utóbbiak minıségének javulása csak évtizedekkel a megszőnı hatás után várható. A megye felszín alatti víztesteinek mennyiségi állapota A megye területén fekvı 27 felszín alatti víztest közül, 4 hegyvidéki, 5 hideg karszt, 4 termálkarszt, 4 porózus, 2 porózus termál, 4 sekély hegyvidéki víztest és 4 sekély porózus víztest típusba sorolható. A felszíni alatti víztestek mennyiségi állapota a megye területén többnyire jónak mondható. Bizonytalan az állapotértékelés 2 víztest esetében: - A Séd-Nádor-Sárvíz-vízgyőjtı sekély porózus víztest a szárazföldi felszín alatti vizektıl függı ökoszisztémákra vonatkozó teszt eredménye bizonytalan. - Vértes déli források vízgyőjtıje karszt víztest vízmérlege szintén bizonytalan. Említést érdemel, hogy a karsztvíztesten belül Veszprém térségében az utánpótlódás és a vízkivétel közel azonos mértékő. Így a vízkivétel ebben a térségben tovább jelentısen nem növelhetı. A Várpalota, Balinka és Kincsesbánya térségi bányászathoz kapcsolódó vízemelés megszőnése következtében a karsztvízszint emelkedés jelentıs ütemben folytatódik További, felszín alatti víztesthez köthetı mennyiségi korlátozó tényezı: - Szabadbattyáni termálkarszt víztest korlátozott után pótlódással rendelkezik. Ezt jelzi az a tény, hogy a termálvíztestbıl kitermelt, jelenleg mintegy 500-600 m3/nap vízmennyiség 2 m-es vízszintsüllyedést okozott az utóbbi 4-5 évben. Mindenképpen szükséges a Velencei-tó déli partján jelentkezı fejlesztési igények újragondolása, hiszen a fejlesztéshez társuló vízigény növekmény nem elégíthetı ki a termálvízkészletbıl a víztest mennyiségi károsodása nélkül.”
4
A Nemzeti Környezetügyi Intézet a Szabadbattyáni termálkarszt víztesttel kapcsolatban ismertette, hogy a „vízgyőjtı-gazdálkodási terv (2009) elkészítése és elfogadása óta eltel idıszakban elkészült az a tanulmány 20011 évben, ami a gárdonyi térségben a víztestbıl kivezethetı vízkészlet mennyiségének megállapítására irányul. A tervdokumentáció alapját képezi a gárdonyi és velencei fürdık vízigény növeléséhez kapcsolódó elvi vízjogi és környezeti hatásvizsgálati engedélyezésének, mely jelenleg folyamatban van a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıségen. A víztest mennyiségi szempontból jelenleg egyensúlyi állapotot mutat.” A vízmérlegek és kihasználtság alapján a megyében a legtöbb víztest jó állapotú, a mennyiségi kihasználtság (vízkivétel/hasznosítható vízkészlet) 2-41 % között mozog, kivéve a fenti 3 vízgyőjtıt (a Vértes déli források vízgyőjtıjének kihasználtsága 96%os, azaz bizonytalan). A megye felszín alatti víztesteinek minıségi állapota A vizsgált 27 felszín alatti víztestbıl 7 nem éri el a jó kémiai minıségi állapotot (pl. Velencei-hegység: szennyezett felszíni víz; Sárvíz, Sió-vízgyőjtı: diffúz nitrát; SédNádor-Sárvíz-vízgyőjtı: diffúz nitrát, szennyezett felszíni víz, Duna jobb parti vízgyőjtı, Budapest-Paks: diffúz nitrát; Dunántúli-középhegység- Veszprém, Várpalota, Vértes déli források vízgyőjtıje: szennyezett termelıkút, szennyezett vízbázis védıterület, diffúz nitrát;). A szennyezı hatások a talajvízben már megjelentek, többnyire nitrát, ammónium-ion formájában. Okai a csatornázatlan településeken a szikkasztás, háztáji állattartásból származó trágya, a nem megfelelı mezıgazdasági gyakorlat a trágyázásban, mőtrágyázásban, az állattartó telepekrıl származó hígtrágya, trágya szakszerőtlen elhelyezése, valamint az ipartelepekrıl származó szennyezés (leggyakoribbak a nitrát, szulfát, klorid, nehézfémek, különbözı szénhidrogének). A már elszennyezett talajvíz minıségének javulása lassú folyamat, csak évtizedekkel a szennyezı hatás megszőnte után várható a jó állapot. Nitrát és ammóniumszennyezésekkel kapcsolatos problémák: Vízminıségi problémák elsı sorban a sekély víztesteken mutatkoznak nitrát szennyezés formájában, melyek fıbb oka a településekrıl, a mezıgazdasági területekrıl és az állattartó telepekrıl származó diffúz szennyezés, sıt iparterületrıl származó szennyezéssel is számolni kell. A településekrıl származó szennyezés fıként a szennyvízcsatornázás hiányából és a már csatornázott területeken a rákötések hiányából adódik. A Veszprémtıl a Vértes déli lábáig húzódó Dunántúli-középhegység - Veszprém, Várpalota, Vértes déli források karsztos víztest minısége, különösen annak nyílt, vagy alig fedett területein mezıgazdasági, települési és ipari eredető szennyezıdések hatását mutatja, különös tekintettel a nitrát szennyezésre. Szennyezése miatt vízminıség romlás (nitrátosodás) tapasztalható a csákvári vízmőkutak vízében is.
5
A Séd-Nádor-Sárvíz vízgyőjtı nevő porózus víztest egyes részein (Tác, Csısz, Soponya, Káloz térsége) az engedély nélküli, szakszerőtlen kútfúrások a víztest minıségét, fıleg nitrátosodás formájában rontják. Az emberi tevékenységtıl függetlenül, Aba, Sárbogárd, Lepsény térségében a szulfát-, és klorid-ion koncentráció határérték felett is elıfordul. Ivóvízellátás Fejér megyében Fejér megye területén a települések vízellátását általában regionális és kistérségi rendszerrıl biztosítják, vagy önálló saját vízmőrıl oldják meg. Néhány település önállóan oldja meg vízellátását vagy az Önkormányzat által üzemeltetett vízmőrıl, vagy létrehozott helyi szervezeten keresztül. A jellemzıen vidékies kistelepüléseken a vízigényeket a vezetékes vízellátáson kívül engedélyezett, vagy sok esetben engedély nélküli fúrt kutakból biztosítják. Így ezeken a területeken a felszín alatti vizek szennyezéssel való veszélyeztetettsége nagyobb, ugyanakkor fokozott az igény a helyben elérhetı egészséges felszín alatti víz iránt. A vezetékes vízhálózaton keresztül a megyében 2010-ben 19 980 ezer m3 vizet szolgáltattak. Így az egy fıre jutó vízfogyasztás éves szinten átlagosan 38.5 m3 körüli. Az átlag feletti vízfogyasztás a nagy ipari központokra (Székesfehérvár, Dunaújváros), a Velence-tó körüli üdülıterületekre (Velence, Gárdony), illetve azokra a településekre jellemzı, ahol egy-egy nagyobb vízigényő, ipari, mezıgazdasági üzem található (pl.: Csabdi, Pusztavám). Az összes szolgáltatott vízbıl, 14 411 ezer m3, átlagosan 72% a háztartások számára szolgáltatott víz. A megye lakásállományának 96%-ában az ivóvíz szolgáltatás elérhetı. Alacsony az ivóvíz ellátottsága (80 % alatti) Daruszentmiklós (54%), Alsószentiván (63%), Elıszállás településeken. Vízfogyasztás Fejér megyében Az egy fıre jutó napi vízfogyasztás megyei átlaga 86 liter/fı/nap, ami az országos átlag (100 l/fı/nap) alatt van. Az országos átlag feletti a napi vízfogyasztás a nagyvárosokban és agglomerációs településeiken (Székesfehérvár, Dunaújváros), illetve a Velencei-tó körüli településeken (Sukoró, Velence, Gárdony, Nadap). (Kiugróan magas Sukorón az egy fıre jutó napi vízfogyasztás 190 liter, Mátyásdomb pedig 202 l/fı/nap) A megye 64 településén az egy fıre jutó napi vízfogyasztás a megyei átlag alatt marad, a legalacsonyabb Igar (38 l/fı/nap), illetve Daruszentmiklós (47,5 l/fı/nap).” Fejér Megyei Területrendezési Terv A Fejér Megyei Közgyőlés 12/2009. (II.13.) K.r.sz. rendeletével elfogadott Fejér Megyei Területrendezési Terv, valamint a 27/2044. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján Fejér megye jelentıs része kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület övezetébe tartozik (különösen a karsztos területek), ezért kiemelten fontos feladat a megye vízkészleteinek hosszú távú megóvása.
6
Jogszabályok az ivóvíz minıségi követelményeirıl és a szükséges intézkedésekrıl - Az emberi fogyasztásra szánt víz minıségérıl szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelv az ivóvíz minıségi követelményeirıl és az ellenırzés rendjérıl szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet - Az Európai Bizottság C (2012) 3686 sz. határozata a Magyarország által az emberi fogyasztásra szánt víz minıségérıl szóló 98/83. EK tanácsi irányelv alapján kért eltérésrıl - az Ivóvízminıség-javító Program felgyorsításáról szóló 1224/2011. (VI. 29.) Korm. határozat - A Kormány 1379/2012. (IX. 20.) Korm. határozata az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges intézkedésekrıl Ivóvízminıség-javító Program Magyarországon az emberi fogyasztásra szánt víz minıségérıl szóló 98/83/EK számú tanácsi Irányelvben foglaltakkal összhangban kidolgozásra került Országos Ivóvízminıség-javító Program. A Programhoz kapcsolódó jogszabály: „az ivóvíz minıségi követelményeirıl és az ellenırzés rendjérıl szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet”. Az ivóvízminıség-javító beruházások végrehajtását 2007-tıl a Környezet és Energia Operatív Program pályázati konstrukciója segíti. A beruházások jellemzıen társfinanszírozásúak, a saját forrás mellett EU támogatásokból, és központi költségvetési forrásból tevıdnek össze. Az Ivóvízminıség-javító Program felgyorsítása A Kormány az 1224/2011. (VI. 29.) Korm. határozatával rendelkezett az Ivóvízminıség-javító Program felgyorsításáról, melynek egyik lényeges eleme az önkormányzati önerı 100%-os állami biztosítása. Az ivóvízminıség-javítás pénzügyi forrását a KEOP pályázati konstrukció biztosítja. Az ivóvízminıség-javítási beruházások elıkészítésére a KEOP-7.1.0/11 Derogációs víziközmő projektek elıkészítése konstrukcióban, megvalósítására a KEOP-1.3.0/09-11 Ivóvízminıségjavítás konstrukcióban lehetett pályázni. A KEOP – 7.1.0/11 kódszámú pályázati konstrukció elıírása alapján a pályázatban megjelölt elszámolható költségek ÁFÁ-t nem tartalmazhatnak. A pályázati konstrukció elıírása alapján az ÁFA elszámolására nincs lehetıség, a Képviselı-testületeknek határozatban kell nyilatkozni arról, hogy az ÁFA összegét az Önkormányzat biztosítja.” Szeptember 20-án került kihirdetésre a Kormány „egészséges ivóvíz biztosításához szükséges intézkedésekrıl” szóló 1379/2012. (IX. 20.) Korm. határozata, valamint „az egyes ivóvízminıség-javító beruházások saját hatáskörben történı megvalósításáról” szóló 1381/2012. (IX. 20.) Korm. határozata. E jogszabályok segítségével jelentısen felgyorsulhatnak az ivóvízminıség-javító beruházások, Fejér megyében Polgárdi-Tekerespuszta ivóvízminıség-javítása az állam saját hatáskörő beruházásaként valósul meg. A Kormány a megvalósítással kapcsolatos feladatok ellátására az Országos Vízügyi Fıigazgatóságot jelölte ki.
7
Az ivóvíz minıségének ellenırzése A jelenleg hatályos vonatkozó jogszabályok szerint, a közüzemi ivóvíz szolgáltatók „az ivóvíz minıségi követelményeirıl és az ellenırzés rendjérıl szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben” meghatározott „megfelelı ivóvíz” minıséget a fogyasztók felé az átadási pontig (vízóráig) kötelesek biztosítani. A végpontokon történı ivóvíz laboratóriumi ellenırzését a jogszabály nem írja elı. A fentiek alapján elıfordulhat, hogy a fogyasztás helyén, a „helyi” ivóvízhálózat sajátosságainak, állagának, és a fogyasztási szokásoknak köszönhetıen az ivóvíz minısége eltér az átadási ponton, hálózaton mért paraméterekhez képest. A takarékos vízfelhasználás környezetvédelmi szempontból fontos feladat, a vízkészletek hosszú távú megırzése érdekében, különösen a klímaváltozással együtt járó aszályos idıszakok gyakorisága miatt. Közegészségügyi szempontból azonban kockázatot jelenthetnek a használaton kívüli vízvezetékek, melyekben összegyőlı pangó vízben baktériumtúlszaporodás, káros kémiai folyamatok jelentkezhetnek. A fogyasztóknak van lehetıségük az ivóvíz minıségének laboratóriumi ellenıriztetésére és az eredménytıl függıen a belsı hálózaton kialakuló szennyezıdés megszüntetéséhez szükséges mőszaki beavatkozást is a fogyasztónak kell elvégeztetnie. Az ivóvíz minısége Fejér megyében Az ivóvíz minıségi követelményeirıl és az ellenırzés rendjérıl szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 6. számú melléklete alapján a szolgáltatott ivóvíz vonatkozásában nyilvántartott minıségi kifogással érintett Fejér megyei települések listája (hatályos: 2009. IV. 1-tıl) Nitrit (>0,5 Arzén Bór Fluorid Nitrát Vas Mangán és Ammónium Település Lakosszám (>1,0 (>1,5 (>50 (>0,01 (>0,2 (>0,05 0,1 (>0,5 mg/l) mg/l) mg/l) mg/l) mg/l) mg/l) mg mg/l) Aba 4654 X X Csısz 1050 X Hantos 973 X X X Igar 713 X Káloz 2525 X X Lovasberény 2734 X X X Pátka 1659 X X Sárbogárd270 X X X Sárhatvan Az Európai Bizottság C (2012) 3686 sz. határozata értelmében a Magyarország által az emberi fogyasztásra szánt víz minıségérıl szóló 98/83. EK tanácsi irányelv alapján kért eltérés alapján 2012. december 25-ig érvényben levı ideiglenes ivóvízminıségi határértékek: arzén esetében 20 µg/l, a bór esetében 5 mg/l, míg a fluorid esetében 1,7 mg/l.
8
Az érintett Fejér megyei településeken szolgáltatott ivóvíz minısége és a vízminıség-javító pályázatok helyzete (a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve és az ivóvíz-szolgáltató – Fejérvíz Zrt. - által közölt aktuális adatok alapján) 1. Aba A jogszabály értelmében Aba településen a fluorid és az ammónia komponensek tekintetében nem felel meg a szolgáltatott ivóvíz minısége. A Szolgáltató mérései a hálózaton, fluorid tekintetében valamennyi esetben határérték alattiak voltak, így intézkedésre nem került sor. A nyersvíz magas ammónia tartalma miatt a hálózaton nitrit-képzıdéssel kell számolni, a nitrifikáció következtében. A nitrit koncentrációjának csökkentésére rendszeresen elvégzi a Szolgáltató a hálózat szivacsos csıtisztítását, valamint Twinoxid nevő, por alapú klórdioxid vegyszert adagol. Ennek hatására a nitrit-képzıdés csökkent, de nem szőnt meg teljesen. A hálózaton az eddig kritikus helyeken már csak határérték közeli nitrit tartalmat szoktak mérni. A megfelelı ivóvízminıség biztosításához pályázati támogatás segítségével megvalósítandó mőszaki beruházás indokolt. A település részt vesz a KEOP 7.1.0. vízminıség-javító pályázaton, Sárkeresztúr és Sárszentágota településekkel közösen, melyhez megkapták az Országos Közegészségügyi Intézet támogató szakvéleményét. A település 14,8 + 2,6 millió Ft támogatást nyert az ivóvízminıség-javító beruházás elıkészítésére (tervek, tanulmányok készítése, vizsgálatok elvégzése). A vízminıség javítására vonatkozó tervkészítés folyamatban van, a megvalósíthatósági tanulmány elkészítését követıen, 2013-ban pályázik a település a kivitelezés támogatására. Aba települési önkormányzata által kitőzött vízgazdálkodási célok (az FMÖ által 2012-ben kezdeményezett települési önkormányzati adatszolgáltatás alapján): • ivóvízminıség-javító és vízbázis-védı program • Kistérségi Fenntartható Vízgazdálkodás (tavak, tározók kialakítása) • Aba és térsége szennyvízberuházás, Belsıbáránd szennyvízelvezetése Az önkormányzat által már megvalósított cél: - Bodakajtor ivóvízellátása, szennyvízhálózat, belvízelvezetı rendszer kiépítése 2. Csısz A jogszabály alapján Csısz községben a szolgáltatott ivóvíz minısége az ammónium tekintetében nem felel meg a határértékeknek. A magas ammóniumtartalom miatti nitrifikáció következtében a hálózati minták egy részében a nitrit is határérték feletti, ezért a Szolgáltató Twinoxid nevő, por alapú klórdioxid vegyszert adagol. Végleges megoldáshoz pályázati támogatás segítségével megvalósítandó mőszaki beruházás szükséges, melyhez az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) támogató szakvéleményt biztosított. „Az csıszi vízmő vízminıség-javítására a következı változatok mőszaki, gazdasági vizsgálata indokolt:
9
A változat: A községi vízmő által termelt rétegvíz kezelése a meglevı vízmőtelep fejlesztésével a következık szerint: törésponti klórozás vas és mangántalanítással (oxidáció, koaguláció, flokkuláció, adszorpció, fázisszétválasztás gyorsszőrın, aktívszén szőrés, utóklórozás). A telep kapacitása: 10 m3/h. Az elosztóhálózaton szükséges beavatkozások: az elosztóhálózat mechanikai tisztítását lehetıvé tevı mosató helyek kialakítása, ágvezetékek összekötése. B változat: A meglévı és új vízbázisok vizsgálata és a meglévı technológia használata. Az elosztóhálózaton szükséges beavatkozások: az elosztóhálózat mechanikai tisztítását lehetıvé tevı mosató helyek kialakítása, ágvezetékek összekötése.A pályázat kapcsán a KEOP – 7.1.0/11 kódszámú pályázati konstrukció útmutatója alapján elkészült árkalkuláció alapján a pályázat maximum elszámolható nettó összes költsége ötmillió-háromszázötvenezer forint lesz.” Adatforrás: Csısz Község Önkormányzata. 3. Hantos Hantos településen a jogszabály alapján a szolgáltatott ivóvíz arzén, vas és mangán komponenseinek határérték-túllépése fordul elı. A jelenlegi arzéntartalom 10-20 µg/l közötti (az I. sz. kút arzén tartalma 23,1 µg/l, ezért ez a kút nem üzemel, a II. sz. kút arzén tartalma 11,5 µg/l, jelenleg ez a kút üzemel). A Szolgáltató kiiktatta a magasabb arzén koncentrációjú kutat az üzemeltetésbıl, így csökkent a hálózaton az arzén tartalom, valamint a hálózaton vízkormányzást hajt végre, melynek segítségével a település központjában az arzén tartalom határérték körüli. 2011 óta van folyamatban Hantos ivóvízének arzénmentesítése, ennek elıkészítı szakasza folyik most. A település részt vesz a KEOP vízminıség javító pályázaton. Már korábban is szeretett volna pályázni, azonban a vízmő tulajdonjogát mostanra sikerült csak rendezni. A település célkitőzése egy új ivóvízkút fúrása. Az Önkormányzat a beruházás elıkészítésre 4,547 millió Ft támogatást nyert, önrésze 2,140 millió Ft. Hantos Községi Önkormányzat Képviselı-testülete várhatóan a napokban (a 2012. szeptember 20-i ülésén) dönt a tervezık kiválasztásáról. 4. Igar Igar településen a szolgáltatott ivóvíz ammónia tartalma határérték feletti. A vízszolgáltatás jelenleg a glóbusz kiiktatásával, kútra szerelt frekvenciaváltóval üzemel. Ennél az üzemállapotnál az elıírt tőzivíz mennyisége nem biztosítható. Üzemeltetıi tapasztalatok alapján nem indul be a hálózaton a nitritfikáció, ezért nem okoz gondot az ammónia határérték túllépése. A település szeretne részt venni a KEOP vízminıség-javító pályázaton, azonban mivel kizárólag az ammónia miatt kifogásolt a vízminıség, nem kapta meg a település a pályázat benyújtásához szükséges támogató szakvéleményt az Országos Közegészségügyi Intézettıl.
10
5. Káloz A településen szolgáltatott ivóvíz ammónia és vas tartalma határérték feletti. Az ivóvízben eredetileg elindult a nitrit-képzıdés, de az adagolt Twinoxid vegyszer megoldja ezt a problémát. Végleges megoldáshoz pályázati forrás segítségével megvalósítandó mőszaki beruházás szükséges. A település részt vesz a KEOP vízminıség javító pályázaton, melyhez megkapta az Országos Közegészségügyi Intézet támogató szakvéleményét. 6. Lovasberény Lovasberényben a szolgáltatott ivóvízben arzén, vas és mangán fordul elı határérték felett. A település részt vett a KEOP 1-3-0 pályázatban, amelyen elnyert 250 millió forint támogatást. A beruházás elindulása folyamatban van. (2012. júliusban szakhatósági állásfoglalást adott a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének Kistérségi Intézete az ivóvízminıség és vízellátás javítás vízjogi létesítési engedélyének kiadásához.) A településen jelenleg a legjobb minıségő ivóvíz-kutat használják, valamint az óvoda konyhájába az Önkormányzat arzénmentesítı kisberendezést helyezett üzembe. Lovasberény polgármesterének legfrissebb (2012. szeptember 20-i) tájékoztatása alapján: jelenleg az elıkészítı szakasz projektzárása folyik (az elıkészítı szakaszra elnyert támogatás 11.950.000 Ft.). Az engedélyes terv elkészült, vízjogi engedélyeztetése folyamatban van (beadásra került). Az eljárás jelenleg áll, mert a szolgalmi jogok megszerzése késlelteti a folyamatot. Várhatóan október 15.-ig megtörténik. Az Önkormányzat elindította a projekt második szakaszát: pályázott az ivóvízminıség-javító beruházás megvalósítására, melynek várható költsége 290-300 millió forint (az engedély esetleges elıírásaitól függıen). 6. Pátka Pátka településen határérték feletti a szolgáltatott ivóvíz arzén és vas tartalma. A Szolgáltató mérései alapján az ivóvízhálózaton jelenleg nem fordul elı határértéket meghaladó arzén, mert a mőködı vastalanító technika éppen határérték alá tudja csökkenteni a víz arzén tartalmát. Az I. sz. kútban 10,6 µg/l, a II. sz. kútban 9,9 µg/l az ivóvíz arzén tartalma. A vízminıség javítására 2005-ben vízjogi engedély került kiadásra. A település eltökélt az ivóvíz problémák megoldásában, a szükséges intézkedések folyamatban vannak. Az önkormányzat ivóvízminıség-javító pályázatához az Országos Közegészségügyi Intézet támogató szakvéleményt biztosított. A KEOP 7.1.0. vízminıség javító pályázaton a település támogatást nyert az elıkészítési feladatok elvégzésére, jelenleg az önerı-kiegészítı pályázatuk EU Önerı Alapból történı támogatásának eredményét várják. A tervezési feladatok folyamatban vannak, a szerzıdéskötések megtörténtek. A település változatelemzése elkészült, az eddigiek alapján a székesfehérvári vízbázisra épülı távvezeték kiépítése tőnik a legbiztosabbnak. Amennyiben jóváhagyásra kerül a Közremőködı Szervezet részérıl a koncepció, akkor még 20121-ben beadásra kerül a vízjogi létesítési engedélyezésre elıkészített tervdokumentáció.
11
Az elsı pályázat elszámolása után következı második ütem keretében várhatóan 2013. év elején kerül benyújtásra a beruházás megvalósítására irányuló pályázat, majd a közbeszerzési eljárás következhet. Nyertes pályázat esetén a megvalósítás 2013 második felében megkezdıdhet. A település polgármestere kihangsúlyozta, hogy „a pályázatuk sikeres megvalósulása az állami szervek közremőködése nélkül nem képzelhetı el, így végsı soron a hatóságok, a Közremőködı Szervezet, Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt, a Magyar Államvasutak Zrt, a Magyar Közút Nonprofit Zrt, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ és a kulturális örökségvédelem létrejövı új intézményrendszere a határidık betartásának nagyon fontos elemei.” 7. Sárbogárd-Sárhatvan A Sárbogárd-Sárhatvan településrészen szolgáltatott ivóvízben a bór, ammónia és vas komponensek haladják meg a határértéket. Az üzemeltetı véleménye és mérései alapján a településen a bór nem haladja meg a határértéket. Az ammónia tartalom miatt nitritképzıdés jellemzı a hálózaton, amelyet a Twinoxid vegyszer idıszakos adagolásával igyekeznek kiküszöbölni. Végleges megoldáshoz pályázati forrás segítségével megvalósítandó mőszaki beruházás szükséges. A település részt vesz a KEOP vízminıség javító pályázaton, melyhez megkapta az Országos Közegészségügyi Intézet támogató szakvéleményét. A Sárbogárd-Pusztaegres településrészen szolgáltatott ivóvízben az ammónia határérték feletti koncentrációja miatt idınként (kiszámíthatatlan idıközökben) megindul a nitrit képzıdés, melynek értéke akár 1-1,5 mg/l is lehet. Jelenleg Twinoxid vegyszert adagol az üzemeltetı, mellyel az esetek nagy részében határérték alatt tudják tartani a nitrit tartalmat. A település részt vesz a KEOP vízminıség javító pályázaton, melyhez megkapta az Országos Közegészségügyi Intézet támogató szakvéleményét. Sárbogárd Város Önkormányzata eddig 6.843.750 Ft támogatást nyert el (2011) a Pusztaegres és Sárhatvan településrészek ivóvízellátás biztonságának javítására. 8. Nagyvenyim-Mélykútpuszta A Nagyvenyim-Mélykútpuszta településrészen szolgáltatott ivóvíz arzén tartalma határérték feletti, jelenleg 10-20 µg/l közötti. A településrész ivóvíz-ellátását a Pálhalmai OBV biztosítja, jelenleg fokozott monitoring van érvényben. Most terveznek pályázni az ivóvíz minıségének javítására. 9. Polgárdi-Tekerespuszta A Fejér Megyei lntézményfenntartó Központ fenntartásában levı Fejér Megyei Integrált Szociális Intézmény Polgárdi-Tekerespuszta telephelyő intézménynél mőködı, 205 fı ivóvízellátását biztosító ivóvízkút arzén tartalma jelentıs, 46 µg/l. Az ivóvízkút arzénmentesítése érdekében, „derogációs víziközmő projekt elıkészítése” témában, 2011. november 23-án pályázat került benyújtásra a Fejér Megyei Önkormányzat által, azonban a pályázat iktatását felfüggesztették (mert közös adószámmal rendelkezett az önkormányzat és hivatala). 2012. januártól átkerült az intézmény a Fejér Megyei lntézményfenntartó Központhoz, mely nem jogosult a pályázat benyújtására, csak Polgárdi Város Önkormányzata. 12
Polgárdi képviselı-testülete 2012. május 14-én döntött arról, hogy pályázatot nyújt be a KEOP-7.1.0/11 számú „Derogációs víziközmő projektek elıkészítésére” címő pályázati felhívásra, a Fejér Megyei Integrált Szociális Intézmény PolgárdiTekerespusztai telephelyének ivóvízminıség javítása céljából. A pályázat összköltsége 1.962.000.-Ft, a pályázat keretében igényelt támogatás 1.667.700.-Ft, a pályázathoz szükséges önerı 294.300.-Ft, amelynek fedezeteként a képviselıtestület az EU Önerı Alapot jelölte meg. A Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nkft. 2012. szeptemberi tájékoztatása szerint a projektet az igényelt mértékő támogatásban részesül. A beruházás a települési önkormányzati megvalósítása több szempontból is problémát jelent Polgárdi Város Önkormányzata számára (az igényelhetı támogatás mértéke nem biztosít fedezetet az elıkészítéshez, a projekt összköltsége a tervek elkészítésére nem fog fedezetet biztosítani, nagyobb mértékő támogatás igénylésére azonban nem volt lehetıség. További probléma az önerı kérdése, melyhez az önkormányzat szintén nem rendelkezik fedezettel). Az Önkormányzat számára megnyugtató lenne, ha a projekt az állam beruházásában bonyolódna vagy ha a szükséges többletköltségek finanszírozását az állam biztosítaná. 2012. szeptember 20-án került kihirdetésre a Kormány egyes ivóvízminıség-javító beruházások saját hatáskörben történı megvalósításáról szóló 1381/2012. (IX. 20.) Korm. határozata, mely szerint Polgárdi-Tekerespuszta ivóvízminıség-javítása állami beruházásként valósul meg. Egyéb jellegő, települési önkormányzat szolgáltatási problémák Fejér megyében:
által
jelzett,
települési
ivóvíz-
Bakonykúti: a község nincs csatlakoztatva a regionális ivóvíz hálózathoz, hanem saját vízmővel rendelkezik, amely mindössze egyetlen kútból látja el a lakosságot ivóvízzel. A vízmő és a kiépített rendszer, valamint a gépészeti berendezések (tartályok, kompresszorok) több, mint ötven évesek, ezért gyakoriak a meghibásodások. A tartályok rendkívül rossz állapota azzal is fenyeget, hogy a jelenlegi rendszer nem tudja az ellátást biztosítani és megszőnik a település egészén a vezetékes ivóvíz szolgáltatás. A probléma megoldásán, az üzemeltetı DRV Zrt.-vel együttmőködve már hosszabb ideje dolgozik a település, de anyagi forrás és pályázati lehetıség híján eddig megnyugtató megoldást nem sikerült találni. A legoptimálisabb, hosszú távra is biztonságot nyújtó, ugyanakkor költséget csökkentı megoldás a regionális hálózathoz való csatlakozás lenne, de ennek beruházási költsége az önkormányzat egész éves költségvetését is meghaladja. Ilyen jellegő pályázati lehetıség nincs, mivel csak a vízminıség javítását célzó beruházások tartoznak a támogatandó körbe, ez pedig nem annak minısül. Jelenleg a Fejér Megyei Önkormányzat Pénzügyi Kerete kamatmentes kölcsönének igénybe vételével, saját forrásból megkezdték az üzemeltetı DRV Zrt. által javasolt legkisebb költségő, de csak szükségmegoldást jelentı korszerősítés megvalósítását, amely nem oldja meg véglegesen a problémát. Megvalósult ivóvízminıség-javító beruházások (a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben nem szereplı településeken)
13
2012. szeptemberi befejezéssel vízminıség javító fejlesztéseket végzett a Dunántúli Regionális Vízmő Zrt. Adonyban. A 65 millió forintos beruházásnak köszönhetıen a jövıben zavartalan lesz Adony és Pusztaszabolcs vízellátása. A beruházás a vízben lévı vas és mangántartalom kiszőrése érdekében vált szükségessé, amit homokszőrık beépítése és utófertıtlenítés segítségével biztosítanak. A két szőrıberendezés képes a kétezer köbméter napi maximális vízigény kiszolgálására, emellett a berendezések után új nyomásfokozó állomások is biztosítják Adony és Pusztaszabolcs zavartalan vízellátását. A beruházáshoz szükséges területet az adonyi önkormányzat biztosította, a teljes költséget pedig a DRV Zrt. finanszírozta. A kivitelezést a társaság leányvállalata, a DRV Mélyépítı Kft. végezte. A beruházás mőszaki átadása már lezajlott, jelenleg az egyhónapos próbaüzem zajlik.
Határozati javaslat Fejér Megye Közgyőlése megtárgyalta a ”Beszámoló az Országos Ivóvízminıségjavító Program megvalósulásáról az Európai Uniós elıírások figyelembe vételével, a Fejér megyei települések vonatkozásában” c. elıterjesztést és az abban foglaltakkal egyetért. A Közgyőlés kiemelten fontosnak tartja az egészséges, elıírásoknak megfelelı minıségő ivóvíz biztosítását Fejér megye teljes területén, melynek mielıbbi teljesülése érdekében fontos és indokolt az Ivóvízminıség-javító Program keretében megvalósuló beruházások állam általi átvétele és megvalósítása valamennyi érintett Fejér megyei település esetében.
Székesfehérvár, 2012. szeptember 27. Vargha Tamás
14
1. sz. Melléklet A Kormány 1379/2012. (IX. 20.) Korm. határozata az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges intézkedésekrıl 1. A Kormány az Ivóvízminıség-javító Program keretében megvalósuló beruházások (a továbbiakban: beruházások) gyorsítása érdekében felhívja 1.1. a nemzeti fejlesztési minisztert és a belügyminisztert, hogy a) vizsgálják felül a projektek ütemtervét és ennek keretében aa) a kedvezményezett részérıl tapasztalható inaktivitás esetében a jelenlegi egy év türelmi idıt csökkentsék maximum hat hónapra, valamint ab) tárják fel az egyéb gyorsítási lehetıségeket, b) a projektek alakulását a fı projektmegvalósító lépéseket nyomon követı és a projekt státuszát jelzı, a szükséges beavatkozások, tanácsadói és hatósági lépések azonosítását és tervezését megkönnyítı webes felület létrehozásával kísérjék figyelemmel, és nehézségek észlelése esetén a probléma típusának megfelelıen avatkozzanak be, vagy tegyenek javaslatot a szükséges intézkedések meghozatalára; Felelıs: nemzeti fejlesztési miniszter, belügyminiszter Határidı: folyamatosan az a) pont ab) alpontja vonatkozásában három hónapon belül 1.2. a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a) a beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárások tipikus problémáit tárja fel, b) a belügyminiszterrel együttmőködve állítson össze módszertani segédletet és könnyen használható és értelmezhetı, a közbeszerzési eljárások lebonyolítását segítı útmutatót; Felelıs: nemzeti fejlesztési miniszter, belügyminiszter Határidı: az a) pont vonatkozásában folyamatosan a b) pont vonatkozásában 2012. szeptember 30. 1.3. a nemzeti fejlesztési minisztert és a belügyminisztert, hogy a Kormány által saját hatáskörbe vont beruházások átvételérıl gondoskodjon; Felelıs: nemzeti fejlesztési miniszter, belügyminiszter Határidı: 2012. október 15. 1.4. a beruházásokkal kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban eljáró hatóságokat irányító minisztereket, hogy – az érintett megyei kormányhivatalok kormánymegbízottjainak útján – kísérjék kiemelt figyelemmel a hatósági eljárásokat és tegyenek meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy az egyes eljárások ügyintézési határidın belül, soron kívül lezáruljanak. Felelıs: közigazgatási és igazságügyi miniszter, emberi erıforrások minisztere, nemzeti fejlesztési miniszter, vidékfejlesztési miniszter, belügyminiszter Határidı: azonnal 2. A Kormány egyetért a beruházások befejezıdéséig az érintett településeken az egészséges ivóvízellátás biztosításával.
15
2.1. A Kormány ennek érdekében felhívja a honvédelmi minisztert, hogy a) a Honvédelmi Minisztérium rendelkezésére álló lajtos kocsikkal gondoskodjon az ivóvízellátásról azokon a településeken, ahol egyéb megoldás nem valósul meg; Felelıs: honvédelmi miniszter Határidı: 2013. január 1-jétõl folyamatosan b) az átmeneti ivóvízellátás kiszállítással történı biztosításának kiváltásához szükséges konténeres szőrıberendezések gyártását és telepítését készítse elı, illetve arról gondoskodjon. Felelıs: honvédelmi miniszter Határidı: folyamatosan 2.2. A Kormány a) egyetért azzal, hogy a 2.1. pont a) alpontjában megjelölt feladat végrehajtásához szükséges, 2013. év végén utólag kimutatható – legfeljebb 150 millió forint – költség fedezete biztosításra kerüljön; Felelıs: honvédelmi miniszter, nemzetgazdasági miniszter Határidı: 2013. november 30. b) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 152. § (5) bekezdésében biztosított jogkörében a 2.1. pont b) alpontjában megjelölt feladat végrehajtására a 2011. évi kötelezettségvállalással nem terhelt elıirányzat-maradványok további intézkedésig fel nem használható összegébıl 2 850,0 millió forint felhasználását engedélyezi, és az 1. melléklet szerinti átcsoportosítását rendeli el a Magyarország 2012. évi központi költségvetésérıl szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 1. melléklet XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. Magyar Honvédség cím, 2. MH ÖHP és alárendelt szervezetei alcím javára; Felelıs: nemzetgazdasági miniszter, honvédelmi miniszter Határidı: az átcsoportosításra: azonnal c) egyetért azzal, hogy a 2.1. pont b) alpontjában megjelölt feladat 2013-ban esedékessé váló részének végrehajtása érdekében legfeljebb 2850,0 millió forint költség fedezete biztosításra kerüljön. Felelıs: honvédelmi miniszter, nemzetgazdasági miniszter Határidı: 2013. június 30. 2.3. A Kormány egyetért azzal, hogy a 2.1. pont b) alpont szerinti átmeneti ivóvízellátáshoz szükséges berendezések üzemeltetésének önköltségi áron számított kiadásait a víziközmő tulajdonosa viselje. 2.4. A Kormány felhívja a belügyminisztert, hogy az érintett önkormányzatok polgármestereinek közremőködésével az Európai Bizottság 2012. május 30-án kelt a Magyarország által az emberi fogyasztásra szánt víz minıségérıl szóló 98/83/EK tanácsi irányelv alapján kért eltérésrıl szóló határozatában elıírt éves jelentési és a derogációval érintett lakosság tekintetében meghatározott tájékoztatási kötelezettségnek tegyen eleget. Felelıs: belügyminiszter Határidı: az Európai Bizottság határozatának megfelelıen
16
2.5. A Kormány felhívja az emberi erıforrások miniszterét, hogy a tartálykocsis ivóvízellátás kötelezı ellátási normájának 3 liter/fı/napra történı egységesítése és a vízvételezési hely 300 méteren belül történı biztosításával kapcsolatos rendelkezés hatályon kívül helyezése érdekében a szükséges jogszabály-módosítást készítse elı és terjessze a Kormány elé. Felelıs: emberi erıforrások minisztere Határidı: azonnal
17
2. sz. melléklet A Kormány 1381/2012. (IX. 20.) Korm. határozata egyes ivóvízminıség-javító beruházások saját hatáskörben történı megvalósításáról A Kormány a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 16. §-a és az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettséggel összefüggı beruházás megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekrıl szóló 170/2012. (VII. 23.) Korm. rendelet alapján a következı ivóvízminıség-javító beruházások megvalósításáról saját hatáskörben gondoskodik: …… „23. KEOP-7.1.0/11-2012-0030 Polgárdi Város Önkormányzata, Polgárdi, Tekerespuszta” Az érintett helyi önkormányzatok kötelesek a beruházás megvalósításához szükséges, tulajdonukat érintı intézkedések tőrésére. A Kormány a megvalósítással kapcsolatos feladatok ellátására az Országos Vízügyi Fıigazgatóságot jelöli ki. A Kormány e határozatának bírósági felülvizsgálatát az érintett önkormányzat képviselı-testülete a Fıvárosi Törvényszéknél kérheti. A perben felperesként az önkormányzat képviselı-testülete, alperesként a Kormány vesz részt. A Kormányt a belügyminiszter képviseli. A keresetlevelet a belügyminiszternél a felülvizsgálni kért határozat közzétételétıl számított tizenöt napon belül kell benyújtani. INDOKOLÁS Az emberi fogyasztásra szánt víz minıségérıl szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) 1. melléklete határozza meg azokat a követelményeket, amelyeknek az emberi fogyasztásra szánt víznek meg kell felelnie. Az irányelv az arzén tekintetében a 10 µg/l, a bór esetében a 1 mg/l, míg a fluorid esetében az 1,5 mg/l határértéknek való megfelelést írja elı. Magyarországon 2011. november hónapban az Európai Unió Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) részére megküldött halasztási kérelem és mellékletei alapján 365 település(rész)en ezen elemek paramétereinek valamelyike, vagy egyszerre többnek a vonatkozásában a mért határértékek meghaladja az irányelv szerinti engedélyezhetı szintet. Az érintett települések túlnyomó része indult az ivóvízminıség javítását szolgáló Környezet és Energia Operatív Program (a továbbiakban: KEOP) által finanszírozott pályázatokon, melynek záró elszámolási határideje 2015. június 30-án jár le. A szükséges uniós források a KEOP keretein belül rendelkezésre állnak, az Ivóvízminıség-javító Program felgyorsításáról szóló 1224/2011. (VI. 29.) Korm. határozat szerint a saját erıt a Belügyminisztérium által kezelt EU Önerı Alap támogatásának keretébıl 100%-ban pályázhatják az önkormányzatok. Erre figyelemmel Magyarország átmeneti mentesítési kérelemmel fordult a Bizottsághoz. A Bizottság 2012. május 30-i keltezéső, a Magyarország által az emberi fogyasztásra szánt víz minıségérıl szóló 98/83/EK tanácsi irányelv alapján kért eltérésrıl szóló C(2012) 3686 határozata alapján Magyarország 2012. december 25-ig átmeneti mentességben részesül, így eddig az idıpontig fıszabályként az arzén tekintetében 18
a 20 µg/l, a bór esetében a 3 mg/l, míg a fluorid esetében az 1,7 mg/l határértéknek kell megfelelni. 2012. december 26-tól az irányelv mellékletében meghatározott szigorúbb követelményeket kell a teljes népesség tekintetében teljesíteni. A döntésre figyelemmel minden rendelkezésre álló eszközzel fel kell gyorsítani a KEOP pályázati rendszerben elfogadott beruházások megvalósítását. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 16. §-a alapján ha az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettség kapcsán a határidıben történı teljesítés elmaradásának reális veszélye fennáll, a Kormány a kötelezettséggel összefüggı beruházás megvalósításáról saját hatáskörben gondoskodhat, melyrıl határozatot hoz. Az ezzel összefüggı döntéshozatali folyamatot az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettséggel összefüggı beruházás megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekrıl szóló 170/2012. (VII. 23.) Korm. rendelet szabályozza. Az e kormányhatározattal a Kormány saját hatáskörébe vont ivóvízminıség-javító beruházások esetében az érintett projektek még az elıkészítı tevékenységeknél tartanak, ezt a fázist fejezik be 2013-ban, és csak ez után kezdıdhet a megvalósítási szakasz. Beavatkozás nélkül 2014/2015-re prognosztizálható a befejezésük, ezért megállapítható, hogy a projektek 2012. december 25-ig történı befejezése a jelenlegi elırehaladásra figyelemmel nem reális. Erre figyelemmel a Kormány – a törvényben biztosított lehetıségével élve – a beruházások saját hatáskörben történı megvalósításáról döntött.
19
3. sz. melléklet Az Ivóvízminıséggel kapcsolatos hatósági és egyéb feladatok ellátása Fejér megyében - Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-Dunántúli Kirendeltsége (Székesfehérvár, Balatoni út 6.) (statisztikai adatgyőjtés, adatfeldolgozás - Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (Székesfehérvár, Mátyás király krt. 13.), - a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Kistérségi Népegészségügyi Intézetei: • Székesfehérvári, Abai, Enyingi, Gárdonyi Kistérségi Népegészségügyi Intézet (Székesfehérvár, Mátyás király krt. 13.) • Dunaújvárosi, Adonyi, Ercsi, Sárbogárdi Kistérségi Népegészségügyi Intézet, (Dunaújváros, Városház tér 1.) • Dunaújvárosi, Adonyi, Ercsi, Sárbogárdi Kistérségi Népegészségügyi Intézet Sárbogárdi Kirendeltsége (Sárbogárd, Ady Endre út 164.) • Móri, Bicskei Kistérségi Népegészségügyi Intézete (Mór, Szent I. tér 2.) • Móri, Bicskei Kistérségi Népegészségügyi Intézete Bicskei Kirendeltség (Bicske, Ady E. u. 28.) - Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség (Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1.) (Felszín alatti vízvédelmi kötelezés és nyilvántartás kapcsán)
20
4. sz. Melléklet A hazai ivóvíz minıségi határértékek teljesítési határideje módosításának kérvényezése (adatforrás: „Jelentés a Kormány részére az emberi fogyasztásra szánt víz minıségérıl szóló 98/83/EK tanácsi irányelvnek való megfelelés egyes kérdéseirıl, 2012. június”)
„Magyarország kérte az Európai Bizottságot, hogy 2015. június 30-áig engedélyezze, hogy az arzén esetében 20 µg/l, a bór esetében 5 mg/l, míg a fluorid esetében 1,7 mg/l határértékig eltérhessen az irányelvben elıírtaktól. A végsı határidıt annak ismeretében állapították meg, hogy ez az Országos Ivóvízminıség-javító Program befejezésének várható idıpontja. Az Európai Bizottság véleménye szerint a 2011. november 10-én benyújtott kérelem mindhárom paraméter tekintetében az irányelv 9. cikk (2) bekezdése szerinti harmadik átmeneti eltérésre vonatkozó kérelemnek tekintendı, és amelynek az irányelvben lefektetett három éves ciklusok miatt a legvégsı határideje 2012. december 25-e. Az átmeneti mentesség tehát a kérelemhez képest rövidebb idıre került megadásra, ezáltal 2012. december 26-ától Magyarország jogi értelemben kötelezettségszegést valósít meg, de ez nem jelenti azt feltétlenül, hogy az Európai Bizottság el is indítja az eljárást (ez ugyanis a Bizottság diszkrecionális joga). A Bizottság döntése a következı konkrét határértékeket és feltételek szabja: - Az arzén esetében az Európai Bizottság elfogadta a 20 µg/l határértékig az eltérést és a fluorid esetében a 1,7 mg/l határértéket, míg a bór esetében az általunk kért határértéknél alacsonyabb, 3 mg/l határértéket tartott elfogadhatónak. - Az Európai Bizottság emellett jelezte, hogy az eltérést csak akkor engedélyezi – tehát akkor nem valósít meg Magyarország kötelezettségszegést -, ha már az eltérés engedélyezett idıtartama alatt is a 0-6 éves korú gyermekeknek és a magyar hatóságok kockázatelemzése szerint érzékeny csoportoknak garantálja a megfelelı minıségő ivóvizet. - A Bizottság meghatározta, hogy Magyarországnak • tájékoztatnia kell a fogyasztókat az ivóvízhez kapcsolódó kockázatokról és azok csökkentésének módjairól, • rendszeresen ellenıriznie kell a határértéket, • végre kell hajtania az irányelv IV. melléklet szerinti korrekciós intézkedési terveket, • éves jelentést kell benyújtania a korrekciós intézkedésekrıl, amely jelentés tartalmazza az eltérés által érintett értékek ellenırzésének összefoglalóját, a fogyasztóknak nyújtott tanácsadásról szóló áttekintést, illetve a fogyasztók rendelkezésére bocsátott palackozott ivóvíz mennyiségére vonatkozó tájékoztatást.
21
A fejlesztéshez szükséges források a Környezet és Energia Operatív Program keretein belül állnak rendelkezésre, mely források 2015. június 30-ig biztosítanak lehetıséget a szükséges fejlesztések végrehajtására és azok pénzügyi elszámolására. A Kormány által elfogadott 2011-2013. évi akcióterv szerint a jelen idıszakban ivóvízminıség-javításra 141,17 milliárd forint áll rendelkezésre, A rendelkezésre álló, még le nem kötött keretösszeg így a további fejlesztések megvalósítására a jelenlegi idıpontban 11,24 milliárd forint.”
22
5. sz. Melléklet Az „Ivóvízminıség-javító Program” felgyorsításáról szóló 1224/2011. (VI. 29.) Korm. határozat „A Kormány az Ivóvízminıség-javító Program végrehajtásának felgyorsítása érdekében a Környezet és Energia Operatív Program Ivóvízminıség-javítás pályázati konstrukcióra jogosult települések esetében a következı határozatot hozza: 1. A Kormány az Ivóvízminıség-javító Program végrehajtására benyújtott projektek esetében felhívja a felelıs minisztereket, hogy a Környezet és Energia Operatív Programban biztosított támogatás feletti önerınek az EU Önerı Alapból történı teljes mértékő finanszírozását biztosítsák az érintett önkormányzatok számára. 2. A Kormány felhívja a felelıs minisztereket az arzénmentesítı technológiai eszközbeszerzések központosított közbeszerzési eljárásba vonásának vizsgálatára. 3. A Kormány felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert – a vidékfejlesztési miniszter bevonásával – az ivóvízminıség-javításra vonatkozó pályázati eljárások egyszerősítésére és gyorsítására, továbbá felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert a projektek elırehaladásáról szóló beszámoló készítésére. 4. A Kormány felhívja a felelıs minisztereket annak vizsgálatára, hogy milyen indokolt korlátozások alkalmazhatóak – az önkormányzati autonómiára figyelemmel – azon önkormányzatokkal szemben, amelyek az államtól kapott támogatások mellett az Ivóvízminıség-javító Programmal kapcsolatos kötelezettségeiket nem teljesítik. 5. A Kormány felhívja a felelıs minisztereket az Ivóvízminıség-javító Program teljes körő végrehajtása érdekében annak vizsgálatára, hogy a pályázati lehetıségekkel nem élı és a közüzemi egészséges ivóvízellátást nem biztosító önkormányzatok esetében mely jogszabályok módosítása szükséges annak érdekében, hogy 2012. január 1-jétıl az átmeneti vízellátás biztosítása kötelezı legyen. Az átmeneti vízellátás költségviselése tekintetében az ivóvíz minıségi követelményeirıl és az ellenırzés rendjérıl szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben rögzítettek az irányadóak. 6. A Kormány felhívja a) a felelıs minisztereket, hogy hajtsák végre azoknak az Ivóvízminıség-javító Programban érintett önkormányzatoknak az automatikus elıkészítési támogatását, amelyek a projekt elıkészítésére pályázatot nem nyújtottak be és más módon sem teljesítették erre irányuló kötelezettségüket; b) a vidékfejlesztési minisztert, hogy jelölje ki a végrehajtó szervezetet, amely elıkészíti az érintett településekre vonatkozó projekteket annak érdekében, hogy az érintett önkormányzatok hozzájárulásával 2011. év végéig benyújtható legyen az elıkészítésre, ezt követıen az Ivóvízminıség-javító Program megvalósításra vonatkozó pályázat.”
23
