Ezer Székely Leány Napja július 3., szombat. Havonta megjelenő ingyenes programmagazin VI. évfolyam 7. szám, július

2010. VI. évfolyam 7. szám, július I S S N 2 0 6 6 - 6 3 49

Havonta megjelenő ingyenes programmagazin

E

zer Székely Leány Napja 2010. július 3., szombat

2010-ben is annyiért, mint 2008-ban! Külső borító Egy lapszám: 200 € Három lapszám: 600 €

1 belső oldal Egy lapszám: 80 € Három lapszám: 240 €

20%

20%

480 €

Belső borító Egy lapszám: 130 € Három lapszám: 390 €

20%

312 €

192 €

½ belső oldal Egy lapszám: 50 € Három lapszám: 150 €

20%

120 €

BEKÖSZÖNTŐ tartalom

Kedves Olvasó!

PROGRAMON – JÚLIUS

Vidékünk időjárására nem jellemző, igazi kánikula köszöntött be Medárd napján. Bízva, hogy a júniusi meleg nyár júliusban is megmarad, és a nyári időjárásnak megfelelően élvezhetik a többségében szabadtérre tervezett rendezvényeket, programokat. A hónapot a Második Mini Jazzfesztivál nyitja, amelynek ebben az évben is a Mikó-vár udvartere a helyszíne. A háromnapos rendezvény blues-nappal indul június 30-án, amelyet két dzsessz zenei nap követ, olyan fellépőkkel mint: Micheller Myrtill, Ioan Gyuri Pascu & The Blue Workers, Grencsó Realtime Kollektíva, és ismét színpadon láthatjuk a Frankie Lato Quartetet, a rendezvény házigazdáját. A hónap első szombatját a néphagyomány kedvelői figyelmébe ajánljuk, hisz hagyományosan ezen a napon, idén 3-án szervezik meg a Csíksomlyói Nyeregben az Ezer Székely Leány Napját. Az 1931-ben elindított rendezvényt harmadik alkalommal szervezi Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, amelynek programjáról szintén ízelítőt talál kiadványunkban. Július 8-tól Csíkszeredai Régizene Fesztivál, amely ebben az évben jubileumi évfordulót ünnepel. Fennállásának 30. évfordulóját a számos európai régizenei előadók mellett az alapító Barozda együttessel ünnepli. Július 25-ig még megtekinthető a Barabás, Munkácsy, Szinyei és kortársaik – Remekművek a 19. századi magyar festészetből című kiállítás a Csíki Székely Múzeumban. Sportnaptárunk kiemelt nyári sportrendezvénye a Székelyföld Kerékpáros Körversenye, amely új időpontban, július 22–25. között jelentkezik, és bővített szakasszal zajlik Hargita és Kovászna megyében. Bízva abban, hogy minden érdeklődő talál kedvérevalót programajánlókban, tartalmas kikapcsolódást, kellemes nyarat kívánok szerkesztőségünk nevében.

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM Remekművek a 19. századi magyar festészetből / 4 Múzeumpedagógiai foglalkozás / 6

ESEMÉNY / RENDEZVÉNY Csata Jenő festő-grafikus kiállítása / 8 Második Mini Jazzfesztivál, Csíkszereda / 10 Ezer Székely Leány Napja / 12 Csíkszeredai Régizene Fesztivál / 18

SPORTNAPTÁR III. Ferences biciklitúra / 24 Székelyföld Kerékpáros Körversenye / 25

KÖNYVKOSÁR A Corvina Könyvesház ajánlója / 29 A Pallas-Akadémia Könyvkiadó ajánlója / 31 A Csíkszereda Kiadóhivatal kiadványai / 32

HELYTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓK / 33

CSÍK-INFO-SAROK / 34

Mihály Réka

szereda.Origo Havonta megjelenő ingyenes programmagazin. Megjelenik 4000 példányban. Kiadja: a Csíkszereda Kiadóhivatal, Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának kiadója. 530110 Csíkszereda, Vár tér 1. sz., tel.: +40 266 371 464 E-mail: [email protected]; www.szereda.ro A kiadásért felelős: Antal Attila alpolgármester

Felelős szerkesztő: Mihály Réka Szerkesztőbizottság: Ady András, György Piroska, Ferenczy Krisztina, Prigye Kinga Korrektúra: Prigye Kinga Gazdasági ügyintéző: Főcze Mária Franciska Lapterv, nyomdai előkészítés: Gutenberg Grafikai Műhely és Nyomda, www.gutenberg-art.ro Nyomda: Alutus Rt. 

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM

Csíkszereda, Vár tér 2. sz., tel./fax: +40 266 311 727, +40 266 372 024, www.csikimuzeum.ro

Barabás, Munkácsy, Szinyei és kortársaik REMEKMŰVEK A 19. SZÁZADI MAGYAR FESTÉSZETBŐL 2010. május 1. − július 25. / Csíki Székely Múzeum

A Csíki Székely Múzeum folytatja nagykiállításainak sorozatát – ezúttal visszatér egy közkedvelt témához: a magyar festészethez. A magyar nemzeti festészet a hoszszú 19. században bontakozik ki a maga teljességében, és ekkor válik az európai művészet szerves részévé. Erről az időszakról, a romantika, a realizmus, az impresszionizmus által meghatározott 19. századi festészetről nyújt átfogó képet a kiállítás. A magyar portré-, táj- és történelmi festészet kiemelkedő egyéniségeinek emblematikus munkáit kronológiai sorrendben, tematikus blokkok keretében mutatják be. Olyan festőóriások alkotásai érkeztek Csíkszeredába, mint Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Paál László, Mednyánszky László, Barabás Miklós, Székely Bertalan, Benczúr Gyula. A kiállítás megrendezésében nagy szerepet játszott a Csíki Székely Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) hagyományosan jó szakmai kapcsolata, hiszen a kiállítási anyag java részét, ötven műtárgyat a budapesti intézmény gyűjteményéből válogatták ki. A reprezentatív válogatást tovább gazdagítja a Budapesti Történeti Múzeumtól (BTM) kölcsön-



zött tizenkét festmény. Az európai színvonalú kiállítást Bakó Zsuzsa, az MNG festészeti osztályának vezetője, valamint Basics Beatrix, a BTM főigazgató-helyettese rendezte. G. Dávid Biborka

Fotók: Nagy Gyöngyvér

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM

Csíkszereda, Vár tér 2. sz., tel./fax: +40 266 311 727, +40 266 372 024, www.csikimuzeum.ro

REMEKMŰVEK A 19. SZÁZADI MAGYAR FESTÉSZETBŐL Barabás, Munkácsy, Szinyei és kortársaik Csíki Székely Múzeum

2010. május 1. − július 25.

LÁTOGATÁSI INFORMÁCIÓK NYITVA TARTÁS

Kedd−vasárnap: 9.00−18.00 óra RENDKÍVÜLI NYITVA TARTÁS Ezer Székely Leány Napja (július 3., szombat) 9.00−20.00 óra Csoportok érkezését, a tárlatvezetési igényt kérjük előzetesen jelezni!

DÍJSZABÁSOK Teljes árú belépő: 10 lej Kedvezményes belépő: 5 lej diákok, nyugdíjasok (igazolvánnyal), csoportok (15−25 személy) / fő Családi belépő: 22 lej 2 felnőtt + legalább 1 személy 18 év alatt. Ingyenes: 7 éven aluli gyermekek csoportokat kísérő pedagógusok (max. 2 személy); újságírók, muzeológusok Tárlatvezetés: Magyar és román nyelven: 30 lej Múzeumpedagógiai foglalkozások (csoportoknak): 30 lej A kiállítási termekben kérjük mellőzni a fényképezőgép és a mobiltelefon használatát! 

CsíKI sZÉKElY MÚZEUM

Csíkszereda, Vár tér 2. sz., tel./fax: +40 266 311 727, +40 266 372 024, www.csikimuzeum.ro

MÚZEUMPEdaGóGIaI FoGlalKoZÁs a kiállításon a gyerekek az aktuális témához kapcsolódóan játékos formában, beszélgetés közben ismerkednek a műtárgyakkal. a műhelymunka során különböző anyagokkal és technikákkal alkotnak, illetve drámajátékkal dolgozzák fel aznapi élményeiket. a hétvégi foglalkozások sorozata minden vasárnap más-más festő munkáival ismerteti meg a gyermekeket. Összesen tizenkét alkalommal tartunk hétvégi foglalkozást, vasárnaponként 10.00 és 15.00 óra között. Egy tevékenység időtartama 50 perc. a foglalkozások egész órákban indulnak, órarend: 10.00–10.50, 11.00–11.50, 12.00–12.50, 13.00–13.50, 14.00–14.50. Egy vasárnap egy foglalkozás ismétlődik öt alkalommal. a belépőjegyet váltott gyermekek, diákok és kísérőik számára a foglalkozások ingyenesek. a foglalkozások közötti 10 perces szünetekre a foglalkozás helyszínét kérjük szabaddá tenni. Csoportos látogatás esetén a 14 év alatti gyerekeket hétköznapokon 9.00 és 18.00 óra között várjuk az időszakos kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozásra,

melyet a tárlatvezetés helyett ajánlunk (díja szintén 30 lej, akárcsak a tárlatvezetésé). a foglalkozás időtartama 60 perc. a foglalkozásra kérjük, előzetesen jelentkezzenek be a csoportok a múzeum titkárságán: a 0266 372 024-es telefonszámon vagy az [email protected] e-mail címen. Július 4. – „Nincs nevem, szolgáló vagyok, csak egy vödör vízért küldtek, s még ez a festő is itt lábatlankodik” – foglalkozás Munkácsy Mihály művei alapján; Július 11. – „Hány féle színe van a hónak? Photoshop nélkül mesterfokon” – foglalkozás Mednyánszky lászló művei alapján; Július 14. – „Kitennéd-e a desktopodra?” – foglalkozás a kiállításon látható tájképek alapján; Július 25. – „Játékszalon” – játékok, vetélkedők a kiállítás egészéhez kapcsolódóan. Kádár Kincső, múzeumpedagógus

CSÍKSZEREDA Brassói út 67. szám, tel.: 0266 315 288, mobil: 0752 240 337 SEPSISZENTGYÖRGY Sugás áruház, IV. emelet, tel.: 0267 316 913, mobil: 0752 240 335 SZÉKELYUDVARHELY Nicolae Bălcescu utca 2. szám, mobil: 0752 240 336 MAROSVÁSÁRHELY Dózsa György utca 177. szám, (a Prodcomplex mellett) mobil: 0752 240 338

6

AVE ART GALÉRIA

Csíkszereda, Szív u. 2/A/1

CSATA JENŐ FESTŐ-GRAFIKUS KIÁLLITÁSA 2010. július 2. / péntek / 18.00 óra / Ave Art Galéria

Képen: Csata Jenő

Csata Jenő 1963. július 9-én született Gyergyócsomafalván. Iskoláit szülőfalujában, majd Csíkszeredában végezte, ahol 1991–1994 között a Művészeti Népiskola keretén belül fejlesztette készségeit. Ezáltal újabb dinamikát nyert alkotói munkássága. Művészi hitvallásának lényege, hogy vidékünk tájainak szépségét és ízét-zamatát megörökítse, a Székelyföld egykori falusi környezetét saját képi eszközeivel kortársainak bemutassa, és az utókor számára is lehetővé tegye annak megismerését. Tájképeiről a székelyföldi hegyvidék köszönt vissza ránk, festményei azonban nem fényképszerű másolatai a látottaknak és épp



ezért nem is unalmasak, az alkotó szoros természet-kötődése érződik rajtuk. Magabiztos vonalvezetés jellemző grafikáira, olykor csak sejtetett jelképek tűnnek föl tekintetet megvezető ellenpontként, néhány markáns színfolt társaságában. Az improvizáció eszközéhez közel álló vegyes technikával készült képein sem bízza a véletlenre mondanivalóját, képeiből sugárzik az erő és az érzékenység. Talán nem kell már sokat várnunk arra, hogy megtekinthessünk egy reprezentatív válogatást az utóbbi két évtized alatt készült munkáiból. Bács Béla János

MINI JAZZFESZTIVÁL EGYESÜLET Csíkszereda, Piac u., 1. sz., +40 740 321 026

MÁSODIK MINI JAZZFESZTIVÁL, CSÍKSZEREDA 2010. június 30. – július 2.

Képen: a szervezők: Daradics Róbert és Karina, Szilágyi Nóra

A szervezők, múlt évi ígéretüket szentül betartva, három napra dzsessz-várossá varázsolják megyeszékhelyünket. A „Kicsi a bors, de erős!” alapigazságnak eleget téve a Mini Jazzfesztivál programjában mindaz megtalálható, ami az értőket érdekelheti, a nem értőket vonzhatja. Lapunk a fesztivál szervező-ötletgazdáját, Szilágy Nórát, majd a dzsessz-eseménysorozat tiszteletbeli házigazdáját, az ismert és elismert magyarországi gipsy-swing muzsikust, Látó Ferencet (Frankie Lato) kérdezte. (A továbbiakban megtalálhatják a stílus angolos – jazz, valamint magyar-honosításos – dzsessz változatát is. Ugyanez vonatkozik a gipsy-swing, illetve a magyaros – szving esetére is. Szerk. megj.) A második Jazzfesztivál miben új, miként más, mint az elmúlt évi? Szilágy Nóra: A második fesztiválunk még mindig „mini” lesz, hiszen igyekszünk kicsi, családias hangulatú rendezvényben gondolkodni, ahol otthonosan érzi magát a néző is, a fellépő is. A szervezéssel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy a fesztivált tulajdonképpen hárman szervezzük: társaimmal, barátaimmal, Daradics Karinával és Daradics Róberttel, akikkel létrehoztunk erre a célra egy egyesületet Mini Jazzfesztivál Egyesület néven. Mindhármunknak megvan a maga területe: enyém a zenei rész és a média, övék a színpad, a design és adminisztrációs feladatok ellátása, de tulajdonképpen szinte mindent együtt csinálunk, kitalálva 10

egymás gondolatát, ezért is működik igazán a csapatmunka. Meg kell jegyeznem, hogy a fesztivál szervezésében idén úgy érzem, szinte az egész város részt vesz, hiszen mindenki fontosnak tartja ezt a rendezvényt, rengetegen mellénk álltak, és mindenki azzal segít, amivel tud. A koncepció terén az idén úgy döntöttünk, hogy megtoldjuk a fesztivál programját egy blues-nappal (ezzel változtatva kicsit az alapelképzelésen), mivel sokan hiányolták tavaly a blues-muzsikát. Nem akartuk viszont a két műfajt összekeverni, hogy mindenki kedve szerint válogathasson, melyik napra jön el. Abban bízunk egyébként, hogy aki eljön az első napra, annak annyira megtetszik majd a hangulat, hogy tovább is marad. Az idei fesztivál újabb különlegessége az, hogy az idén a gyerekeknek ingyenes a belépés (természetesen csak szülői felügyelettel). Ennek a döntésnek a magyarázata, hogy a tavalyi fesztiválon a gyerekek nagyon jól érezték magukat, megmutatták, hogy igenis lehet a dzsessz-muzsikára táncolni, és ugyanakkor nem árt, ha már gyerekként találkoznak élőben ezzel a műfajjal, mert akkor biztos megszeretik, és felnőtt korban tudni fogják, hogy ez egy érték. (A fesztivál programja és további információk megtalálhatók a www.jazzfestival.ro honlapon.) Hogyan határozná meg az olvasóink számára a gipsy-swing stílust? Frankie Lato: A gipsy-swing alapvetően Stéphane Grapelli és Jean „Django” Reinhardt hagyatéka. Ők francia dzsesszzenészek voltak, akik az 1920-as, 30-as évektől kezdődően kialakították ezt a fajta szving-zenét Európában. Zenéjük alapvetően a francia romák jellegzetes gitár- és a szvingelő

Képen: Frankie Lato

MINI JAZZFESZTIVÁL EGYESÜLET

Csíkszereda, Piac u., 1. sz., +40 740 321 026

Képen: Fuente de Vida, Gilberto Acen Ortega

hegedűjátékának ötvözete. Mi Magyarországon próbáljuk ezt a stílust továbbvinni és egyúttal megismertetni azt a keleteurópai zenekedvelőkkel is. Várhatjuk, hogy a szving révén „élőben közvetít” legalább pár dal erejéig Csíkszeredából Párizsba? Frankie Lato: Én mindenképpen élő közvetítőnek számítok, hiszen 1989 óta folyamatosan próbálom átadni, továbbadni azt, hogy igenis Magyarországon és magyar dzsessz-zenészek között is élnek olyan európai, sőt világszínvonalú muzsikusok, akik a magyar szvinget vagy a cigányzenét megpróbálták átvinni a dzsesszbe, és úgy gondolom, hogy az a fajta üzenet mindenképpen eljutott már Franciaországba (de Németországba is), ahol egyfajta népzenének számít a gipsy-swing. Mi átvettük mindezt, és próbáltuk a saját magunk arculatára alakítani (játékunkban természetesen érződik az amerikai dzsesszkultúra hatása is), szóval ezt a sajátos, érdekes keveréket próbáljuk közvetíteni Európa felé, jelezve, hogy igencsak színvonalas zenészeink vannak ezen a téren. Hangsúlyoznám, hogy büszke vagyok arra, hogy a nevemmel fémjelzik a csíkszeredai dzsesszfesztivált. Az ilyen irányú figyelmességet rendszerint úgy próbálom viszonozni, hogy mindenképpen igyekszem részt venni. Bár Stéphane Grapelli után szinte szentségtörésnek hangzik, mégis megkérdezem. Hegedű és dzsessz, prima-vista furcsa zenei „kentaurnak” hat. Még mindig kis, füstös klubok mélyén megbújó pikáns különlegesség, vagy ez a kapcsolat már maga a dzsessz? Frankie Lato: Ha a dzsessz-hegedülést nézzük, akkor már a múlt század elejétől fogva szerepel ez a hangszer a dzsessz-

Képen: Marcian Petrescu – Trenul de noapte

zenében, bizton állítom tehát, hogy ez a hangszer beleépült a műfajba. Kérdésére válaszolva: mind a két kapcsolat igaz és élő, a hegedű a kis dzsesszkluboktól a nagy fesztiválokig – az érdeklődésből ítélve – mindenhol megállja helyét. Kérdezett: Ady András

Képen: Micheller Myrtill, a fesztivál sztárvendége

11

CSÍKSZEREDA MEGYEI JOGÚ VÁROS

Csíkszereda, Vár tér 1. sz., tel.: +40 266 371 464, www.szereda.ro

EZER SZÉKELY LEÁNY NAPJA 2010. július 3. / szombat / Csíksomlyói Nyereg legnépesebb települést két faragott esketőszékkel. Különös színfoltja a rendezvénynek a közös fotó készítése. A színes fotó színes látványa kiváló bizonyítéka, hogy milyen sokan vagyunk, hogy a hagyományaink nem pusztultak el, hanem szemünk láttára alakulnak, és képesek beépülni a modern életünkbe. Ebben az évben a társszervezők között találjuk Hargita és Kovászna Megye Önkormányzatát, valamint a támogatók között a Székelyföldi Kézműves Egyesületet, a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztériumot, a Communitas Alapítványt, a Tusnád Ásványvíz Rt.-t és a Csíksomlyói Közbirtokosságot. A rendezvényről Ráduly Róbert Kálmánt, Csíkszereda polgármesterét és András Mihályt, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vezetőjét, valamint az ünnepi szentmise szónokát, Timár Sándor Asztrik ferences atyát, a csíksomlyói kegytemplom igazgatóját kérdeztük.

Képen: Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere

Immár hagyományosan július első szombatján tartják az Ezer Székely Leány Napja rendezvényt Csíksomlyón. Az egynapos rendezvényt harmadik éve szervezi Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány. A rendezvény programja magába foglalja a hagyományőrző csoportok, a települések képviseleteinek székely ruhába öltözött lovas és fogatos felvonulását a városban, a székely történelmi zászlósor ünnepélyes bemutatását a Szabadság téren, majd az ünnepi szentmisét és egész napos műsort a csíksomlyói Nyeregben, amelyet kézműves vásár és népi mesterség-bemutató is színesít. A szervezők ebben az évben is igény szerint tűzhelyet biztosítanak a csoportok számára. Díjazzák a rendezvényen népviseletben részt vevő 12

1991-től ismét minden évben megszervezik az Ezer Székely Leány Napja rendezvényt, amelynek főtámogatója Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, 2008-tól szervezője is. Miért tartják fontosnak ilyen mértékben támogatni, részt venni a rendezvény létrehozásában? Ráduly Róbert Kálmán: Ha csak az esemény történetének utóbbi 20 évére tekintünk vissza, akkor azt tapasztaljuk, hogy nagyon változatos volt a műsor, ám helyenként – a programba illesztett kiegészítő elemek (rockoperák, lovas versenyek) eltértek az eredeti missziótól. Három évvel ezelőtt ugyanakkor úgy tűnt, hogy a civil szférabeli partnerek belefáradtak, belefásultak a szervezésbe. Ez volt az a pillanat, amikor az ezer székely leány szó szerinti idecsalogatását célul tűzve, a város a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttessel, valamint az Ezer Székely Leány Napja Alapítvánnyal közösen arra vállalkozott, hogy az eseményt ismét a népdal és a népzene, a népviselet és a néptánc ünnepévé varázsolja. A hagyományos termékek vására olyan kiegészítő elem, amely teljessé teszi az eseményt. Milyennek látja az Ezer Székely Leány Napja rendezvényét? Milyen üzenete van ma? Ráduly Róbert Kálmán: 1931-ben a rendezvényt a székely népviselet és hagyományok megőrzésnek szándéka hívta

CSÍKSZEREDA MEGYEI JOGÚ VÁROS

Csíkszereda, Vár tér 1. sz., tel.: +40 266 371 464, www.szereda.ro életre. Domokos Pál Péter kezdeményező azt tapasztalta, hogy az emberek elindultak a hagyományoktól való elfordulás útján. A világi ruhák egyre inkább átvették a hagyományos viselet helyét. Ma nehéz felfogni, de 80 évvel ezelőtt a székely emberek népviseletben jártak a hétköznapokon is, és 30 évvel ezelőtt a vasárnapi szentmisére székely ruhába jártak a fiatalok. Azóta még inkább aktuálissá vált az az ügy, ami 79 évvel ezelőtt életre hívta az Ezer Székely Leány Napja eseményt. Napjainkban ugyanis nagyon sokan életükben csupán kétszer-háromszor öltik magukra a hagyományos viseletet: elsőáldozáskor, bérmáláskor és ballagáskor. Ezeket a stációkat egészíti ki még egy éves rendszerességgel visszatérő alkalommal az Ezer Székely Leány Napja ünnepség, amikor ki-ki újra felöltheti a székely népviseletet. Senki nem hiszi azt, hogy könnyű gúnya a székely ruha, de nem könnyű az eseményt sem megszervezni, és még a boldog időkben sem sikerült senkinek ezer székely leányt felsorakoztatni. De jó úton vagyunk, hogy ez megtörténjen. A Hargita Nemzeti Székely Nép Együttes immár három éve, hogy szakmai gondozását látja el az Ezer Székely Leány Napja rendezvénynek. Milyen nehézségekkel, kihívásokkal kellett megküzdeniük a színpadi program összeállítása során? András Mihály: Az időkeret, a szervezési bonyodalmak, a technikai feladatokon túl, az a kihívás, hogy élvezhető színpadi műsort, közös játékot és táncot, estére jó táncházat és kevés esővel járó napot sikerüljön megszervezni. Milyen színpadi programmal készül a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes? András Mihály: Idén is, ahogy előző években, ifjúsági néptánccsoportok és adatközlők lépnek színpadra. Az együttes idén legújabb, Örökség – Dalok és táncok Csík vármegyéből című műsorát mutatja be a találkozó gálaműsoraként. A Csík vármegye táncait és dalait felelevenítő előadás koreográfusa Varga Zoltán, zenei szerkesztője Kelemen László, dramaturg Lőrincz Beáta, szólisták Györfi Erzsébet m.v. és András Orsolya m.v. A történelmi Csík vármegye fellelt hagyományaiból összeállított műsorban egy ember életén és sorsán keresztül egy-egy közösség hagyományai bontakoznak ki – énekben, zenében, táncban és prózában. Ezúttal az új műsorban fellépnek a társulat tagjainak tanítványai is.

Képen: András Mihály, a HNSZNE vezetője

Milyennek látja a rendezvény jövőjét? András Mihály: Nyilvánvalóan még több székely leányt szeretnénk látni a találkozón, kik, ha vidámak és táncos kedvűek, még több székely legény virtuskodik körülöttük. Ez az életkedv jövőt és megújulást ígér, még több székely leánykát, székely legénykét. És nemcsak többeknek, hanem jobbaknak is kell lennünk évről évre önmagunkhoz képest. Abban bízok, hogy mindannyiunk igénye, ízlése, tudása fejlődik, így egyre színvonalasabb lesz az, amit hoznak a bemutatkozó csoportok, a zenészek, kézművesek. Nem szeretném, hogy show-műsorok, megaprodukciók színhelyévé váljon a találkozó, sokkal inkább az a cél, hogy egy barátságos, jó hangulatú találkozóhelye legyen a székelyeknek, ahol nem más idegenségre, hanem egymásra figyelünk, és tánccal ünnepelhetünk a székelyek szent helyén. Sohasem szabad megfeledkezni a hely szentségéről, a tánc és zene rituális jelentőségéről, valamint az első találkozó életre hívóinak felvállalt feladatairól, mely összhangban van a Salvator-kápolna előtti kőkereszten olvasható kéréssel: „ISTEN! TARTS MEG MINKET ŐSEINK SZENT HITÉBEN ÉS ERÉNYEIBEN.” Az Ezer Székely Leány Napjáról P. Boros Fortunát Csíksomlyó, a kegyhely (Kolozsvár, 1943) kiadványban így ír: „Akárkik rendezik, akárhová hívják össze ifjúságunkat, csak a csíksomlyói tűznél melegedhetnek, s ennek a tűznek kialudnia nem szabad, amint arról sem szabad elfeledkezni, hogy ezt a tüzet a csíksomlyói ferencesek gyújtották ki.” Mit gondol, milyen üzenete van, lehet ma P. Boros Fortunát gondolatának? 13

CsíKsZErEda MEGYEI JoGÚ VÁros

Csíkszereda, Vár tér 1. sz., tel.: +40 266 371 464, www.szereda.ro

Fotó: Ádám Gyula

timár sándor asztrik: az idézett mondat P. boros Fortunát befejező gondolatai az Ezer székely leány Napról, de a bevezetőben azt írja – és én is csak ezt tudom mondani vele együtt –: „a katolikus székely ifjúságnak a csíksomlyói tűztől eltávolodnia nem szabad. Figyelmeztetni kell az ifjúságot

Képen: timár sándor asztrik, a kegytemplom igazgatója

14

arra az örökségre, amelyet akkor nyertek, mikor István pappal Gyergyóból először ide zarándokoltak, hogy hitüket megvédjék.” tény, hogy népünk nagy része távolodik a keresztény elvektől. És ezekben a zavaros időkben kell megmaradni igazi kereszténynek, tanúbizonyságot tenni Krisztus evangéliumának igazáról, értékéről és szépségéről. a rendezvényt a székely népviselet és a katolikus vallás megőrzésnek a szándéka hívta életre. Hogyan látja, mit lehet, mit kell tenni azért, hogy elindítóinak szándékát életben lehessen tartani? timár sándor asztrik: a rendezvény elindítóinak szándékát P. takács Gábor akkori ferences házfőnök ifjúsághoz intézett beszéde adja meg ma is: „tudjátok, ez a ruha nemcsak rokolyából, ujjasból és mellénykéből áll. Van annak még egy szükséges tartozéka is, ami nélkül nem teljes ez a ruha. Ez az imakönyv és a rózsafüzér s mindaz, amit ezek képviselnek: a finomlelkűség, a gyengédség és a vallásosság. Ezek nélkül nem ősi viselet a szőttes ruha, csak csúfolkodás elődeinkkel, akik mélységesen vallásosak és finomlelkűek voltak.” Mindebből következik a helyes, alapvető, keresztény magatartás: Jézus életpéldáját követve, vele együttműködve, egyre jobban kialakítani magunkból a krisztusibb embert. Ez a mi fő feladatunk, ez a mi célunk! Kérdezett: Mihály réka

CsíKsZErEda MEGYEI JoGÚ VÁros

Csíkszereda, Vár tér 1. sz., tel.: +40 266 371 464, www.szereda.ro

a székely történelmi zászlósor ünnepélyes bemutatása Hargita Megye tanácsának támogatásával 2009 tavaszán létrejött székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport a 2010 áprilisában bemutatott Címer és pecsét a székelyföldön című kiállítást követően, 2010. július 3-án, az Ezer székely leány Napja rendezvény programjához illeszkedve, a székely történelmi zászlósort mutatja be. a kutatócsoport – dr. Pál-antal sándor, Zepeczaner Jenő, szekeres attila István, Mihály János – olyan zászlókat kutatott fel, amelyek különböző korokban a székelységnek és intézményeinek hadi- vagy polgári zászlai lehettek, így rajtuk megtalálhatók a székely szimbólumok, jelek is. a székely zászlókollekció felállításának ötletét a magyarországi Hadtörténeti Intézetben őrzött magyar történelmi zászlósor adta. az a történelmi zászlósor, amely már negyedszázada, hogy részese a magyar katonai és állami ünnepségeknek, és amelynek felvonultatása mindig felemelő látvány. a zászlósor, amely a XV–XX. század közötti időszakot öleli fel, jelenleg 17 zászlóból áll, de a folyamatos kutatások során minden bizonnyal tovább fog bővülni. a székely történelmi zászlósor ünnepélyes bemutatására az Ezer székely leány Napja alkalmából a szabadság téren szervezett ünnepség keretében kerül sor. az Ezer székely leány Napján bemutatásra kerülő székely történelmi zászlósor időrendi sorrendben: 1. a székely ispán zászlaja a XV. századból 2. székelyvásárhely Mátyás király korabeli zászlaja

székely Mózes kornétája

3. a székely nemzet zászlaja a XVI. század elejéről 4. székelyudvarhely zászlaja 1601-ből 5. székely Mózes kornétája 6. székely gyalogsági zászló 1601-ből 7. székely lovassági zászló 1601-ből 8. székely gyalogsági zászló az Erdélyi Fejedelemség korából 9. Csíkszék zászlaja az Erdélyi Fejedelemség korából 10. Udvarhelyszék zászlaja az Erdélyi Fejedelemség korából 11. sepsiszentgyörgy zászlója 1848-ból 12. 1848-as városfalvi nemzetőr zászló 13. 1848-as oklándi toborzózászló 14. a székely Kossuth szabadcsapat zászlaja 15. Udvarhely vármegye zászlója 1907-ből 16. a székely Hadosztály zászlaja 1919-ből 17. Gyergyószentmiklós zászlaja 1941-ből

székely lovassági zászló 1601-ből

15

CSÍKSZEREDA MEGYEI JOGÚ VÁROS

Csíkszereda, Vár tér 1. sz., tel.: +40 266 371 464, www.szereda.ro

FELHÍVÁS

Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, valamint az Ezer Székely Leány Alapítvány a hagyományokhoz híven, évente megszervezi július hó első szombatján – 2010. július 3-án, szombaton – az Ezer Székely Leány Napja ünnepséget. Szeretettel kérjük, fiatalokat és időseket, falun és városon élőket egyaránt, hogy július 3-án találkozzunk a csíksomlyói Nyeregben, és együtt vigadjunk a tánc, a dal és a zene legnagyobb székelyföldi ünnepén! A program szervezői az ünnepi műsort úgy állítják össze, hogy a színpadi szereplésre felkért csoportokon kívül minden résztvevő

bekapcsolódhasson a közös táncba, az együtt ünneplésbe. Megszervezésre kerül az immár hagyományos kézműves vásár, számos népi mesterség-bemutatót és gyermekfoglalkozásokat is szervezünk népi gyermekjátékokkal. A szervezetten érkező és bejelentkező csoportoknak tűzhelyet biztosítunk, ahol elkészíthetik az aznapi ételüket. Felhívással fordulunk minden székelyföldi hagyományápoló közösséghez, székely ruhával rendelkező fiatalhoz és lélekben fiatalhoz, vegyenek részt az Ezer Székely Leány Napján, jelenlétükkel, viseletükkel járuljanak hozzá a rendezvény célkitűzésének megvalósulásához! A szervezők

Fotók: Dobos Árpád

16

HarGIta MEGYEI KUltUrÁlIs KÖZPoNt Csíkszereda, temesvári sgt. 4. sz., www.ccenter.ro

30 ÉVEs a CsíKsZErEdaI rÉGIZENE FEsZtIVÁl 2010. július 8-11. régizene fesztivál volt, sokáig voltak nálunk vendégek, és a citera is lekerült a falról. bensőséges, otthonos és ünnepies emlékeim vannak erről az időszakról. Ma pedig azon fáradozunk, hogy azt, amit örököltünk, egyszerre tartsuk meg és egyszerre vigyük tovább az újabb kihívásoknak megfelelve. azt látom, hogy ez a fesztivál a térség egyik legszínvonalasabb, kiemelkedő eseménye. de nem elegendő az, hogy színvonalas legyen. több annál, és ez a nyolcvanas évekbeli indításnak is köszönhető. lelke van, és ez teszi különlegessé, és ezért van az, hogy büszkék vagyunk a MI régizene Fesztiválunkra. Képen: Ferencz angéla, a HMKK vezetője

Idén 30. éve annak, hogy az egykori barozda, illetve Kájoni együttes útjára indította városunkban a régizene Fesztivált. a 2010-es fesztivál programját a visszatekintés, az ünneplés tölti ki, és ahogy az eddigi években is, a hazai és nemzetközi hírnevű együttesek színvonalas koncertjei, mesterkurzusok, előadások és gyermekprogramok teszik teljessé. a rendezvényről Ferencz angélát, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetőjét, Péter boglárka programfelelőst és Pávai István egykori alapítót, a barozda együttes tagját kérdeztük. 2010 a fesztiválok éve... és a Csíkszeredai régizene Fesztivál éppen 30 éves. Kapcsolódik rendezvényük a meghirdetett eseménysorozathoz? Ferencz angéla: 2008-ban reneszánsz Évet ültünk, a Csíkszeredai régizene Fesztivál témája szorosan kapcsolódott a reneszánszhoz. Idén pedig, ha a Fesztiválok Évét hirdették meg (Magyarországon), ilyen értelemben a Fesztiválok Fesztiválját szervezzük, hiszen az ez évi kiadást a 30 éves jubileum, a visszatekintés és összegzés gondolata szövi át. a 30 éve alatt bizonyára sokat alakult, változott a fesztivál. Milyennek látja ma a Csíkszeredai régizene Fesztivált? Ferencz angéla: ahhoz a korosztályhoz tartozom, akit személyes élmények kötnek a fesztiválhoz. Kislány koromban plakettet és virágot adtam át a fellépőknek, még most is emlékszem arra az izgalomra, ahogy a műsor után színpadra léptem, vagy ahogy az eső elől a múzeum szép szőke munkatársnője bemenekített az épületbe, hárászkendőbe bugyolált, hogy ne fázzak. Emlékszem a vásárhelyi rádiósokra, barátokra, zenészekre, és arra, ha 18

Meséljen a kezdetekről… Hogyan indult, milyen volt az első régizene Fesztivál? Pávai István: Próbálom röviden mesélni ezt a nem rövid történetet. (részletesebben lásd a barozda-honlapon: http://barozda. pavai.hu) Kezdetben volt a barozda. Vagyis simó Jóska barátommal – akivel már korábban rockzenéltünk együtt a kolozsvári diákházban és az udvarhelyi siculus fesztiválon – a zeneakadémia elvégzése után, 1976 őszén együtt kaptunk kinevezést Csíkszeredába. Már korábban szerettünk volna hagyományos mintán alapuló népzenei együttest alakítani. Itt végre lehetőségünk nyílt erre, miután megismerkedtünk bokor Imrével, aki Zerkula Jánostól, a híres gyimesi prímástól tanult gyerekkorában hegedülni, és Györfi Erzsikével, akinek a szülei még hegedűgardonos zenére tartották a lakodalmukat Csíkmadarason. Hogy mennyire szoros kapcsolatot jelent ez a népzenei örökség a korábbi korok művelt zenéjével, az akkor még nem volt köztudott. de 1990-ben, amikor végre jöhettek ide nyugatiak, egy sor fiatal angol régizenész keresett fel, hogy vigyem őket Gyimesbe, mert úgy hallották, hogy ott még élő formában tanulmányozható a barokk kori hangszeres játékmód. Nos, 1976 őszén megalakult a barozda. aztán 1978-ban Miklóssy Vári Vilmos muzeológus egy csíkszeredai ex libris kiállítás alkalmából felkért, hogy a Kájonikódex táncdallamaiból szólaltassunk meg néhányat. Pár hónap múlva a kiállítás székelyudvarhelyi megnyitóján is ugyanezzel a műsorral léptünk fel. a következő év őszén Csíkszeredában, a Mikó-vár udvarán került sor egy emlékhangversenyre, amelyre Kájoni János születésének 350. évfordulója adott alkalmat. Ezen a barozda mellett az Erdővidéki Camerata is játszott, s a műsort boros Zoltán, a bukaresti tévé magyar adásának szerkesztője prezentálta. Miklóssy már régóta szerette volna a várudvart koncertek helyszínévé tenni, így magától adódott az ötlet, hogy legyen

HARGITA MEGYEI KULTURÁLIS KÖZPONT Csíkszereda, Temesvári sgt. 4. sz., www.ccenter.ro

Milyennek látja a fesztivál jövőjét? Pávai István: Az idei évforduló lehetőséget ad arra, hogy egy kicsit visszahozzuk a fesztiválba a kezdetek hangulatát, több hazai régizenével, régizene-népzene kapcsolatok bemutatásával. A szervezőknek azt tanácsolnám, hogy a következő években a rangos nyugati régizenészek felvonultatása mellett nyissanak a kelet-európai régizene irányába is. Ebben ismét sok a népzenei vonatkozás, fiatal népzenei együtteseket is be lehetne vonni, amikből szerencsére, ma sincs hiány a Székelyföldön. Ezzel a kezdeti célokhoz kerülne közelebb a fesztivál, hiszen a mai generációk számára ugyancsak nehezen hozzáférhető a szülőföld és tágabb környezetének zenei múltja, ennek megismertetéséért ma is kell dolgozni. S ugyanakkor egy nyugati régizenész számára is izgalmas lenne olyan környezetben szerepelni meghívottként, ahol kissé más régizenei-népzenei világ tárul elé, mint amit Nyugat-Európában megszokott. Képen: Pávai István, Barozda együttes

folytatás. Pontosabban legyen egy régizene fesztivál, amihez Boros Zoli révén a tévé támogatását is megnyertük. Meghívtuk az országban akkor működő amatőr és profi régizenészeket, s ezzel most 30 éve létre is jött az első fesztivál. A Barozda tagokra alapozva létrehoztuk a Kájoni együttest, amely repertoárjában főleg erdélyi vonatkozású, népzenei kapcsolatokkal is rendelkező régizenét játszott. A fesztiválnak kettős célja volt: megismertetni szűkebb hazánk zenei múltjával a nagyközönséget, s kitekintést nyújtani az európai régizenei irányzatokra. Elérte mára a Csíkszeredai Régizene Fesztivál az elindítói által megfogalmazott célokat? Pávai István: Én 1981 őszétől Marosvásárhelyre költöztem. Attól kezdve a Barozda és Kájoni együtteseket Simó Jóska irányította, a fesztiválok szervezését, zenei rendezését is ő végezte, a kezdeti célokat évről évre egyre jobban kiteljesítve. Egy hanglemezt is előkészített akkoriban, de a megjelenését a cenzúra nem engedélyezte, most az évforduló alkalmából fog megjelenni. A fesztivál 1985-ig működött, 1986-ban a már kiplakátolt 7. fesztivál megtartását a hatóságok letiltották. Az ellehetetlenült helyzetben a Barozda akkori három tagja Svédországba távozott, ahol folytatta tevékenységét. Így 1990-ben a fesztivál újraindulásakor a kezdeti csapat már nem volt jelen. Felületes tájékozódás után csak annyit tudok, hogy a fesztivál utóbbi 20 éves történetében a nyugat-európai típusú régizenélés került túlsúlyba, ami kissé eltér az eredeti céloktól, de önmagában nézve merész és nagyszabású megvalósítás.

Milyen programmal, újdonságokkal készülnek a jubileumi évforduló megünneplésére? Péter Boglárka: Ebben a jubileumi évben a teljes fesztiválszervezést az emlékek felelevenítése határozta meg. Létrehoztuk az intézményben a fesztivál archívumát, a fesztivállal kapcsolatos fotók, dokumentumok, sajtómegjelenések adattárát. Egy jubileumi kiadványt jelentet meg intézményünk a fesztiválra, emlékeket sorakoztatva fel a kezdetekről: a hajdani résztvevők és kezdeményezők visszaemlékezéseit, sajtókivágásokat a 80-as évek fesztiváljairól és egy 25 évvel ezelőtt betiltott Barozda-lemezt tárva a közönség elé. Az évfordulót a Barozda együttes jelenlétével ünnepeljük, koncertjük a fesztivál záróeseménye lesz, július 11-én vasárnap este. Szervezünk egy beszélgetést is a fesztivál kezdeteiről, melyet az együttes tagjai közül Simó József és Pávai István moderálnak. Koncertezni fog a fesztivál kezdeti időszakának két meghatározó szereplője: Györfi Erzsébet és Elekes Emőke. Jelen lesznek azok a hazai együttesek, akiket a csíkszeredai közönség már sokszor értékelt, és pályájuk így összefonódik a fesztivál múltjával: a baróti Kájoni Consort, a nagykárolyi Collegium együttes, a bukaresti Lyceum Consort, a kolozsvári Flauto Dolce és a sepsiszentgyörgyi–csíkszeredai Codex együttes. A fesztivál vendége lesz az osztrák Unicorn együttes, akik az európai régizenélés elismert képviselői. A fesztivál történetének kulcsfigurája volt, főleg az újraindítás utáni évektől, Kobzos Kiss Tamás, aki idén húszadszorra fog a csíkszeredai közönség előtt zenélni. Koncertje kiemelten ünnepi esemény lesz, hiszen Kobzos Kiss Tamás idén tölti 60. életévét. Ez alkalomból a szombat esti koncertjének meghívottja a Musica Historica együttes és Erdal Şalikoglu török muzsikus. 19

HARGITA MEGYEI KULTURÁLIS KÖZPONT Csíkszereda, Temesvári sgt. 4. sz., www.ccenter.ro

A visszatekintés a fesztivál közelmúltjába életre hívott egy különleges kezdeményezést Barokk Fesztiválzenekar néven. A zenekar kimondottan a fesztivál idejére jött létre barokk hangszereken játszó, hazai zeneszékből, akik közül néhányan külföldön tevékenykednek. Célja, hogy összefogja a különböző kamaraegyüttesekben tevékenykedő hangszereseket. A koncert művészeti vezetője Ulrike Titze. A 30 év alatt bizonyára sok emlékezetes pillanata volt a fesztiválnak. Kiemelne néhányat... Péter Boglárka: A 80-as évek eseményeit többnyire az akkori szereplők visszaemlékezéseiből ismerem, de úgy látom, hogy a fesztiválnak az évek során sikerült a résztvevők és a közönség számára nemcsak színvonalas koncerteket, hanem meghitt közösségi élményeket is nyújtania. Azokról a fesztiválokról, amelyekben én közreműködtem, számomra azok az emlékezetes pillanatok, amikor a közönség örömmel kapcsolódott be a rendezvényekbe, és a jelen lévő régizenészek, zenész-diákok, közreműködők között barátságok születtek, szakmai kapcsolatok jöttek létre. Emlékezetes volt, amikor a közönség a tavalyi fesztiválon perceken keresztül állva tapsolta meg a Hortus Musicust vagy az Ensemble

20

Képen: Péter Boglárka programfelelős

Renaissance-t, vagy azok a koncertek, amelyek több muzsikus közreműködésével jöttek létre, és az elmúlt két évből a Nyári Egyetem zárókoncertjei, ahol a fiatal kurzushallgatók friss tudásukat teszik mérlegre, és játékuk mutatója lehet az elmúlt fesztiválnapok hatékonyságának. Kérdezett: Mihály Réka

„Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott.” (Ter 1,31)

GYERE

négynapos program

VELÜNK!

biztonságos kíséret csomagszállítás 185 kilométer az úton

Időpont: 2010. július 14–18.

előadás a természetről megemlékezés Assisi Szent Ferencről közös imádságok esti vidámság élő zene/tábortűz

–G Y

IM

Jelentkezni lehet: 17 esztendős kortól

ES

FE LSŐ LOK

Í K S O M LY Ó – CS

FO TÓ ÉS GRA FIKA : GU LYÁ S L ÁS Z LÓ

YERGYÓSZENTMIK S Z OVÁTA – G LÓS – CSÍKS ZENT a r ú t i l k ci i b MIH s e c n e ÁLY II I. fer

Jelentkezési határidő: 2010. június 20.

Érdeklődni, jelentkezni lehet: fr. Főcze I. Bonaventura ofm

Tel.: 0741940171 E-mail: [email protected]

www.ferbit.5mp.eu

SPORTNAPTÁR

NÉGY NAP, NÉGY VERSENYSZAKASZ – negyedik kiírásához érkezett Székelyföld Kerékpáros Körversenye – interjú Ráduly Róbert Kálmán polgármesterrel, a nemzetközi sportesemény versenymenedzserével

Fotók: Halmágyi Zsolt

A tavalyi kiírás sikerén felbuzdulva, idén újabb versenynappal, illetve egy újabb szakasszal bővül a körverseny, mely a Gyimeseket is érinti. Miért éppen erre a vidékre esett a választás? Mindeddig hiányzott egy olyan etap, amely hegyi befutóval végződik, így az új szakasz beiktatásával azt mondhatjuk, hogy Székelyföld Kerékpáros Körversenye minden tekintetben kiteljesedett. Az eredeti terv az volt, hogy az ezeréves határtól indulunk, és a Pongrácz-tetőn lesz az érkezés. Az útviszonyok, illetve a sorompók miatt végül úgy döntöttünk, hogy Gyimesközéplokról fogunk elrajtolni a 2010-es idényben, majd a Hargitán át Zetelaka és Gyergyóújfalu érintésével a Pongrácz-tetőn lesz a befutó. Sajnos, az utak, különösképpen az országutak helyenként minősíthetetlen állapotban vannak. Ez talán a leggyengébb pontja Székelyföld Kerékpáros Körversenyének. Ma már elmondhatjuk, hogy városainkban az utcák és térségünkben a megyei utak összességében jobb állapotban vannak, mint az országutak, és ez a román állam szégyene. Milyen mezőny körvonalazódik? Erősebb mezőnyre számítok, mint a tavaly. Arról álmodom, hogy ezúttal is százon felüli versenyző fog rajthoz állni. Nagy örömünkre, idén is itt lesznek azok a

csapatok, amelyek kezdettől fogva elkötelezték magukat a Székely Kör mellett: a magyarországi Betonexpress és az ukrán Mirage, valamint a Dinamo Bukarest. Emellett számos országból érkeznek kontinentális csapatok vagy nemzeti válogatottak. Tavaly is időnként hihetetlen volt a színvonal, a hajtás, de azt gondolom, hogy az idei verseny még jobb lesz. Milyen helyezést vár a Tusnad Cycling Team versenyzőitől? Sikerülhet a címvédés csapatversenyben? 2009-ben is egyfajta csoda volt, hogy a Tusnad Cycling Team (TCT) megnyerte a csapatversenyt. Ez jelentős mértékben annak köszönhető, hogy az eseményre leigazolták Aurelién Passeron francia kerékpárost. Tavaly óta csapatként lett jobb a TCT, hisz olyan versenyzők erősítik a gárdát, mint a két olasz kerékpározó: Andrea Pinos és Bruno Rizzi, a moldáv Szergej Cvetkov vagy a cseh nemzetiségű paralimpikon, Jiri Jezek. A Román Körön csapatversenyben megszerzett igen előkelő második hely is azt mutatja, hogy erősebb a csapat. Van esély a címvédésre, de nehezebb lesz, mint tavaly. Előreláthatólag több kontinentális csapat és nemzeti válogatott érkezik az idei kiírásra, mint korábban bármikor. Többek között itt lesz az ukrán Kolss és az ISD Donetsk, a szerb Par 25

SPORTNAPTÁR lesz az amatőrverseny, ugyanis Sepsiszentgyörgy is kérte, vonjuk őket is be, így szombaton Háromszék fővárosában, míg vasárnap Csíkszeredában állnak rajthoz a kerékpározók. Ugyanakkor egy nyílt versenyt is szervezünk, mivel azt tapasztalom, hogy egyre többen kerékpároznak a városban, a térségben. Mindenki számára lehetőséget teremtünk, hogy a profiknak kijelölt pályán kipróbálja magát. Hogyan buzdítaná a csíkszeredaiakat, hogy minél többen kilátogassanak a versenyekre? Azt tapasztaltam évről évre, hogy egyre nagyobb a támogatottsága és elfogadottsága ennek a versenynek. Az külön öröm, hogy egyre több kerékpározó embert látni Csíkszereda utcáin. A verseny kapcsán emberként, kerékpárosként, szurkolóként tolerancia és sportszeretet tekintetében egyaránt vizsgázunk. Gépkocsivezetőként úgy, ha képesek leszünk abban az időszakban oly módon szervezni az életünket, hogy ne vegyük igénybe a gépkocsit. Jó székely emberként úgy, ha eltűrjük mindazt, ami a városban történik, még ha nem is tetszik teljes mértékben. A többség számára azonban egy rangos sportesemény, egy olyan örömünnep, amellyel jó ügyet szolgálunk. tizan Srbija, a görög Tableware, a dán Forsikring. Ígéret van arra is, hogy jön a japán Nippo és az orosz Katyusha csapata, ami nem teszi könnyűvé a TCT feladatát. Ebben az évben is lehetőségük nyílik a kerékpársport kedvelőinek, hogy a tévé-képernyők előtt követhessék a versenyetapokat? A tavaly annyira jól sikerült a közvetítés, hogy folytatást követel, sőt továbblépést is. Közel 5 órával több felvétel fog idén képernyőre kerülni, mint egy évvel korábban. Ennek az egyik oka természetesen az, hogy újabb szakasszal bővültünk. De ugyanakkor nagyon eltökéltek vagyunk, hogy élőben közvetítsük az utolsó napot. A tavaly premiernek számított, hogy több órán át képernyőre került a kerékpársport, és az egy újabb áttörés lehetne, ha élőben tudnánk közvetíteni a befejező fél-szakaszokat. Előreláthatóan négy országban lesz követhető a verseny, a romániai mellett a magyarországi, a szerbiai és a lengyelországi Sportklub tv is műsorra tűzi majd. Az előző években meghonosított amatőr versenyt is továbbgondolták a szervezők, a körverseny programjában ugyanis nyílt verseny is szerepel. 2008-tól szervezünk amatőr versenyt, amióta az UCI versenynaptárában is szerepel a Székely Kör. Idén kétnapos 26

Kérdezett: Ferenczy Krisztina

KÖNYVKOSÁR

A CORVINA KÖNYVESHÁZ AJÁNLÓJA Esterházy Péter: EGY KÉKHARISNYA FÖLJEGYZÉSEIBŐL Kötött, 432 oldal, 22 cm, ára: 59 lej A kötet az 1991 és 1994 tavasza közt született Esterházy-írásokat tartalmazza, mindazt, ami nem regény és nincs Kertész Imrének ajánlva. A szerző némiképpen önkényesen csoportosította a szövegeket, meghagyva egyben és időrendben az Élet és Irodalom-beli „kékharisnyákat”, melyek így talán a (velünk) múló időt is mutatják. Az önismétléseket se nagyon gyomlálta ki, mutassák csak, hogy így dolgozik: rakosgat. Coelho, Paulo: BRIDA Kötött, 248 oldal, 20 cm, ára: 49 lej

Képes lennél mindent feláldozni életed párjáért? Brida, a fiatal és gyönyörű ír nő az élet értelmét és az univerzum titkait kutatja. Találkozik egy bölcs férfival, aki megtanítja, hogyan győzze le a félelmeit, és egy érett nővel, aki megmutatja neki, hogyan táncoljon a világ rejtett dallamára. Mindketten meglátják a Bridában rejtőző különleges képességeket, de hagyják, hogy egyedül induljon felfedezőútjára. Brida igyekszik megismerni a sorsát, keresve a kényes egyensúlyt szerelmi kapcsolata és új, egyre inkább átlényegülő önmaga között. A Brida gyönyörű és misztikus történet szerelemről és bátorságról, ami felfedi az Erósz spirituális és a spiritualitás erotikus oldalát is. Müller, Herta: A RÓKA VOLT A VADÁSZ Kötött, 276 oldal, 20 cm, ára: 44 lej A 2009-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Herta Müller fiatalon szembesült a Ceauşescu-rezsim elnyomásával. Mivel nem volt hajlandó a Securitate ügynökeként dolgozni, állásából elbocsátották, a titkosszolgálat folyamatosan zaklatta. Már első műveiben keményen bírálta a diktatúrát, Romániában nem is publikálhatott, könyvei cenzúrázatlan formában csak Németországban jelenhettek meg, miután 1987-ben Berlinbe emigrált, ahol azóta is él. A róka volt a vadász című regény a Ceauşescu-diktatúra utolsó hónapjainak krónikája, és Temesváron játszódik. Mégis attól megrendítő igazán, hogy a történetet végigolvasva tudatosul bennünk: ami a rendszerváltás előtt a szovjet blokk országaiban megtörténhetett, az a világ bármely szegletében újra visszatérhet. A mag a gonosz termékeny talajából egy szép napon ismét szárba szökkenhet, mert az emberek nem változnak, mert megvan a fogadókészség, mert az emberek a fenyegetettség árnyékában, ha kell, mindig és mindenhol megvásárolhatók, mert készen állnak, hogy elárulják egymást és önmagukat. Gavalda, Anna: KIS KIRUCCANÁS Kötött, 156 oldal, 20 cm, ára: 40 lej Simon egy vidéki esküvőre indul a feleségével, aki nem felhőtlenül boldog, hogy a férje testvérei is velük utaznak. A két lány, Garance és Lola, teljesen mások, mint ő, és mindent meg is tesznek azért, hogy érezze, sosem léphet be közös titkos világukba. Ám az ezt követő eseményt még álmában sem feltételezné... Amikor megérkeznek és megtudják, hogy a negyedik testvér, Vincent nem vesz részt az unalmasnak ígérkező szertartáson, köszönés nélkül faképnél hagyják a násznépet és Simon feleségét, hogy hármasban abba a kastélyba ruccanjanak, ahol Vincent dolgozik. Életük fordulópontja lesz ez a kaland. Mind a négy testvér érzi, hogy ez a lopott alkalom az utolsó nagy találkozás, mely lezárja a fiatalkorukat. A „Kis kiruccanás” Anna Gavalda elbűvölő stílusában mesél a gyermekkori kötelékekről, melyek egész életünket meghatározzák.

www.corvina.ro [email protected]

Corvina Könyvesház, Csíkszereda, Kossuth Lajos u. 32., tel.: 0266 372 018 Corvina Kuckó, Csíkszereda, Petőfi Sándor u. 20., tel.: 0266 312 535 Corvina Könyvesház, Székelyudvarhely, Vár utca 2., tel.: 0266 217 637 Corvina Könyvesház, Sepsiszentgyörgy, Csíki utca 1., tel.: 0267 313 067 29

A családi költségvetésben üzemanyag spórlást tervez vagy netán parkolási gondjai vannak? Ajánljuk a megoldást:

közlekedjen autóbusszal! A város bármelyik pontjára biztonságosan, időben, kényelmesen elszállítjuk. Szállítási diszpécser-szolgálat: 0266 311 322

Szerkesztőség: Csíkszereda, Petőfi Sándor u. 38. sz. Tel.: 0266–371100, 0266–372360, 0266 –372370.

KÖNYVKOSÁR

A PALLAS-AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ AJÁNLÓJA Kemény János: KÁKOC KIS MIHÁLY. Regény Forma: 125x190 mm, terjedelem: 100 oldal, kivitelezés: kötött, ára: 16 lej Korunk sajátosságai közé tartozik, hogy a sorokon átütő politikum nagyobb kelendőséget és figyelmet biztosít, mint a mívesebb, de halkabb hang. Amilyen a költői lelkületű Kemény Jánosé. Az erdélyi magyar költők és írók többsége az irodalomtörténészek értékítéletei alapján már elfoglalhatta az őt megillető helyét a Parnasszuson, az olvasók szívében. Mindehhez alapvető módon járult hozzá életműsorozatuk kiadása. Ezt a célt szolgálja a Pallas-Akadémia Könyvkiadó is, Kemény János életműsorozata közreadásával. Murádin Jenő: MÁGORI VARGA BÉLA. Művészalbum Forma: 200x230 mm, terjedelem: 40 oldal+20 oldal színes illusztráció, kivitelezés: kötött, ára: 25 lej Bár tájainkon jóformán ismeretlen a neve a 101 éves korában Brazíliában, Sao Pauló-i magányában elhunyt festő, Mágori Varga Bélának (1897–1998), művészeti lexikonok számon tartják életútját és alkotásait. (A magyar műkereskedelemben kétmilliós forintértéken felül kelt el legutóbb egy tájképe.) Ám a szülőföldön jószerint újra föl kell fedeznünk a festőt, pályájának hozzánk fűződő részét és egyben értéktartó művészetét. Ez egyúttal kötelességünk is, mivel pályakezdésének háromszéki és csíki helyszínein maradtak meg korai, „európai” korszakának szerencsésen egyben tartott és talán legjellemzőbb művei. Sas Péter: KÓS KÁROLY. Képeskönyv. Művészalbum Forma: 195x275 mm, terjedelem: 224 oldal + 80 oldal színes illusztráció, kivitelezés: kötött, ára: 85 lej Kós Károly művészetének, „művészeteinek” titka talán abban rejlik, hogy majd minden művészeti ágban alkotott, és ami nem művészeti jellegű feladat volt, azt is művészi szinten oldotta meg. Életművének legfőbb jellemzője, hogy rátalált népére, rátalált önmagára, megtalálta célját és értelmét az életben: népe és szülőhazája, közössége szolgálatát. Irodalmi alkotásaiban, épületeiben, rajzaiban, színpadképeiben, faragásaiban adta tovább, közvetítette „Erdély sohasem hazudó köveinek” hangtalan mondandóját – őt idézve: „ahogy tudtam és ahogy lehetett”. Balázs Lajos: AMIKOR AZ EMBER NINCS ES EZEN A VILÁGON. Paraszti nemi kultúra és nemi erkölcs Csíkszentdomokoson Forma: 165x235 mm, terjedelem: 736 oldal, kivitelezés: kötött, ára: 75 lej Kutatásaim talán legszebb szakmai és erkölcsi tanulsága az, hogy a paraszti nemi kultúra – titokzatos kultúra – tulajdonképpen nem más, mint az élet élésének-zajlásának, az élet folytonosságának sajátos kultúrája – vallja csíkszentdomokosi szokásmonográfia-sorozatának negyedik kötete fülszövegében a szerző, dr. Balázs Lajos. A könyv szervesen kiegészíti az emberi élet nagy átmeneteit – születés, a házasságkötés, elhalálozás – bemutató műveket. A könyvek megvásárolhatók a Pallas-Akadémia Könyvkiadó üzleteiben, illetve megrendelhetők postai utánvéttel a következő címen: 530210 Miercurea Ciuc, str. Petőfi nr. 4., Pf. 140, jud. Harghita, tel. /fax: 0266 371 036, mobil: 0745 005 544, e-mail: [email protected] Folyószámlaszám: BCR – RO46RNCB0152007505270001

GYERMEKKÖNYV- 30�-os árkedvezmény a kiadó minden gyermekkönyvére VÁSÁR a Pallas-Akadémia üzleteiben vagy postai rendelésnél 2010 júniusában. Ha gyorsan és olcsón szeretne a Pallas-Akadémia Könyvkiadó könyveiből vásárolni, rendeljen postán!

25� kedvezmény •  0–30 lej vásárlás esetében a postaköltség 12 lej 

•  30–150 lej vásárlás estében a postaköltség 8 lej  •  150 lej vásárlás fölött a szállítás költségét a kiadó vállalja A megrendelés beérkezésétől számított 2 napra eljuttatjuk Önhöz a könyveket. Teljes könyvkészlet a honlapon: www.pallasakademia.ro. Postai rendelésnél kérjük, küldje el a személyi számát (CNP) és telefonszámát is. 31

KÖNYVKosÁr

a CsíKsZErEda KIadóHIVatal KIadVÁNYaI Murádin Jenő – sümegi György – Zombori István: MÁrtoN FErENC Ára: 70 lej.

a MI NaGY IMrÉNK Válogatás Zsögödi Nagy Imre festőművész műveiből Ára: 25 lej.

banner Zoltán: GaÁl aNdrÁs Művészalbum Ára: 65 lej.

szabó andrás: a bőFÉNY ForrÁsa Ára: 65 lej.

túros Eszter: tUrCZa lÁsZló Művészalbum Ára: 50 lej.

Vofkori György: CsíKsZErEda És CsíKsoMlYó KÉPEs tÖrtÉNEtE Ára: 120 lej, illetve 10 példány fölött 100 lej.

Kocsis lajos: a CsíKI MaGÁNJaVaK tÖrtÉNEtE 1869–1923 Ára: 20 lej. CsíKsZErEda KIadóHIVatal Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Vár tér 1. sz. / 131-es iroda, tel.: 0266 371 464 E-mail: [email protected] 32

NEVEs CsíKIaK ÉVFordUló

HElYtÖrtÉNEtI ÉVFordUlóK – daczó Katalin összeállítása HEtVENÖt ÉVEs MÚlt a VÁrosI ParK Csíkszereda városi parkja létrejöttének pontos dátumát nem ismerjük, de az bizonyos, hogy 1935-ben még kezdeti stádiumban volt. Ekkor a Csíki lapok 26-os, július 29-i száma Újabb állomás a város fejlődésében címmel közölt cikkében a következőket olvashatjuk: „az évről-évre fokozódó város fejlesztési program során Faroga polgármester kezdeményezésére megvalósult a még kezdeti stádiumban lévő park, mely pormentes fekvésével máris sokunknak kedvenc séta- és pihenőhelyévé vált.” Faroga Victor polgármestersége idején, andory-aladics Zoltán erdőmérnök tanácsára ültették be a tófenéknek nevezett mocsaras központi részt a nagy víz-elszívó képességgel rendelkező kanadai nyárfafajtával (Populus pyramidalis), és ezzel alapvetően megváltozott Csíkszereda központi övezete. a park közepén valamikor a zöldre festett filagória állt, vasárnaponként a fúvósok térzenével szórakoztatták a sétálókat. a városi park rendbetartása kezdetektől a polgármesteri hivatal feladata volt. Érdekesség, hogy az ötvenes években Csiha Kálmán későbbi református püspök

Képen: a városi park

édesapja, Csiha sándor kitelepített földbirtokos volt a városi kertész, és mint ilyen a park gondozója. a park a hatvanas években nyerte el mai kiterjedését, 1967-ben bontották le a szélén álló Hajnód-féle házat, a hetvenes évek elején szélesítették ki a sétányokat. a városi park mai kiterjedése sétányaival együtt 34 420 négyzetméter, ebből 23 682 négyzetméter a tulajdonképpeni zöldövezet.

sZÁZHUsZoNÖt ÉVE sZülEtEtt GÁl JóZsEF százhuszonöt éve, 1885. július 7-én született Csíkszeredában Gál József tiszti főügyész, a Csíki Hírlap egyik alapítója. Gimnáziumba Csíksomlyón, Kalocsán és brassóban járt, brassóban érettségizett 1903-ban. Egyetemi tanulmányait budapesten és Kolozsváron végezte 1903–1907 között, 1908-ban doktorált. Végleges ügyvédi vizsgáját Marosvásárhelyen tette le 1910-ben, 1911 elején nyitott magán ügyvédi irodát, amit megtartott 1944. szeptember 1-ig. 1912-ben városi tiszti főügyésszé választották. 1916 végén, mint városi köztisztviselő az elsők között tért haza a menekülésből. Ekkor megbízatást kapott a főispántól, mint helyettes polgármester, a város vezetésére, míg a címzetes polgármester haza nem tért. a román bevonulás utáni károk felmérését személyesen vezette. 1918-ban ügyvédi esküjét letette, de hűségesküjét nem, így a közigazgatásból visszahívták és nyugdíjazták. 1940. szeptember közepe és 1944. szeptember 1. között megyei tiszti főügyész. „ügyésze” volt a vármegyei magánjavaknak, a közjóléti szövetkezetnek, képviselte a megye és az összes községek pereit. Mint megyei tiszti főügyész véleményeznie kellett és ellenjegyeznie az összes árvaszék által hozott határozatokat. 1946. május közepén tér haza a menekülésből, és úgy, mint az első menekülés után, most is lakását kifosztva és elfoglalva találja. több hónapi várakozás után kapott vissza

Képen: dr. Gál József tiszti főügyész

házában egy szoba-konyhát, ahonnan 1951-ben városi tanácsi határozattal kilakoltatták (1949-ben kuláknak minősítették). Csak hosszas, 1956 őszéig tartó pereskedés után tudott visszaköltözni saját házába (egy szoba-konyhába). 1946. után ügyvédi praxisát nem folytatta, földjeinek megmunkálásával foglalkozott 1962-ig. 1976. november 1-jén halt meg Csíkszeredában, a taplocai temetőben nyugszik. (Gál bence közlése) 33

csík-info

HASZNOS INFÓK

CSÍK-INFO-SAROK Csík-Info – Turisztikai információs iroda Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Csíkszereda, Vár tér 1 szám, 120-as iroda, tel./fax: 0266–317 007 E-mail: [email protected], www.szereda.ro

KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK

ÖT KUTYA / Jégpálya u. 1., tel.: 0744–575 124

MIKÓ-VÁR, CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM / Vár tér 2., tel.: 0266–372 024, tel./fax: 0266–311 727 @: [email protected], www.csikimuzeum.ro

ROYAL / Testvériség sgt. 1. , tel: 0266–310 050

CSÍKI JÁTÉKSZÍN / Temesvári sgt. 6, tel.: 0266–310 670, @: [email protected], www.csikijatekszin.ro HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES / Temesvári sgt. 6., tel.: 0266–371 362, @: [email protected], www.hargitatanc.ro

KORONA / Márton Áron u. 38., tel.: 0266–310 993 GAMBRINUSZ CSÁRDA / Bolyai u. 7., tel.: 0266–371 123 LA JUPÂNU / Zöld Péter u. 1., tel.: 0751–862 399 SALVATOR HOTEL ÉS ÉTTEREM / Jakab Antal Tanulmányi Ház Szék útja 147. sz., tel.: 0266–313 452, 372 126 VÁRDOMB, Nagymező u. 50. sz., tel.: 0742–141 280

SZAKSZERVEZETEK MŰVELŐDÉSI HÁZA / Szabadság tér 16., tel.: 0266–372 182, 0266–311 295, @: [email protected]

JULIU’S / Brassói u. 123/B, tel.: 0266–311 160

HARGITA MEGYEI KULTURÁLIS KÖZPONT / Temesvári sgt. 4. , tel.: 0266–372 044, fax: 0266–315 891, @: [email protected], www.ccenter.ro

PIZZÁZÓK

GALÉRIÁK AVE ART GALLERY / Szív u. 2/A/1 KRITERION KIÁLLÍTÓTEREM / Petőfi Sándor u. 4. NAGY IMRE KÉPTÁR / Zsögödi Nagy Imre u. 175. tel.: 0266–313 963, @: [email protected] SZÉKELYFÖLD GALÉRIA / Tudor Vladimirescu 5. tel.: 0266–311 775, fax: 0266–311 026, @: [email protected]

ÉTTERMEK ALZO / Petőfi Sándor u. 16., tel.: 0266–371 682

BANDIDO’S RESTAURANT & PIZZA / Petőfi Sándor u. 25., tel.: 0266–314 749 RENEGADE PUB & PIZZA / Petőfi Sándor u. 3., tel.: 0266–372 700 SAN GENNARO / Petőfi Sándor u. 15., tel.: 0266–206 500 MAMMA MIA / Testvériség sgt. 14., tel.: 0266–310 672 TOSCA / Majláth Gusztáv Károly tér 1., tel.: 0266–311 112

BÁROK ÉS SZÓRAKOZÓHELYEK NÉGY BÖLCS SINTÉR / Piac u. 1. MEDITERRÁN KÁVÉZÓ / Petőfi Sándor u. 9., tel.: 0745–628 202 SEVEN CAFÉ / Temesvári sgt., tel.: 0745–181 887 CAFÉ INTERNATIONAL / Márton Áron u. 56. EXTASY CLUB / Petőfi Sándor u. 6.

ARANYKAPCA / Petőfi Sándor u. 13., tel.: 0744–477 015

PALERMO KÁVÉHÁZ / Petőfi Sándor u. 20.

FENYŐ / Nicolae Bălcescu u. 11., tel.: 0266–311 493

BACK STAGE / Petőfi Sándor u. 33.

HOCKEY KLUB / Petőfi Sándor u. 4., tel.: 0266–371 095

BLACK & WHITE / Márton Áron u. 77.

PARK / Szék útja 58/A, tel.: 0266–313 833

CARLEONE / Petőfi Sándor u. 31.

JÓTEVŐ CSÁRDA / Hargita u. 74., tel.: 0266–371 583

GRAND CAFFE / Kossuth Lajos u. 26.

MERKÚR / Mérleg u. 1., tel.: 0266–316 829

CUBA / Gál Sándor u. 6.

METEOR / Gál Sándor u. 16/A, tel.: 0266–312 308

OBSESSION PUB / Petőfi Sándor u. 11., tel.: 0745–152 151

34

csík-info

Hasznos Infók OPIUM / Petőfi Sándor u. 43/B, tel.: 0745–818 398

PONTOS IDŐ: 1958

DOKK CAFÉ / Testvériség sgt. 9., tel.: 0740–173 233

S.O.S. TELEFONOS LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT – naponta 19.00–24.00 óra között 0 800 800 808 zöldszám, Romtelecom-hálózat 0754–800 808 Orange-hálózat 0723–800 808 Vodafone-hálózat

CUKRÁSZDÁK BAKÓ CUKRÁSZDA / Liviu Rebreanu u. 38., tel.: 0266–315 768 Kossuth Lajos u. 11–13., tel.: 0751–285 641 MARIENN PRESSO / Petőfi Sándor u. 34. tel.: 0266–371 866, 0722–457 556 NAGYMAMA KÁVÉZÓ ÉS CUKRÁSZDA / Szabadság tér 13., tel.: 0745–843 943, Kossuth Lajos u. 21. NÁRCISZ CUKRÁSZDA / Decemberi Forradalom u. 11. tel.: 0266–315 768

SPORT VÁKÁR LAJOS MŰJÉGPÁLYA / Nicolae Bălcescu u. 9 sz. tel.: 0266–371 457 CSÍKSZEREDAI SPORTCSARNOK / Stadion u. sz.n. tel.: 0751–101 229

TAXIK CITY TAXI / tel.: 0754–372 111, 0745–585 656, 0721–741 082 CSÍKI TAXI / tel.: 0266–314 444, 0266–315 555, 0266–023 333, 0745–765 169 RADIO TAXI / tel.: 0266–324 300, 0266–372 777, 0721–510 048, 0740–652 426 MILLENNIUM TAXI / tel.: 0266–310 888, 0742–224 224, 0722–424 427, 0788–262 144

SÜRGŐSSÉGI HÍVÓSZÁMOK EGYSÉGES SÜRGŐSSÉGI HÍVÓSZÁM: 112 RENDŐRSÉG: 0266–205 000 – megyei, 0266–311 283 – városi

MENTŐSZOLGÁLAT: 0266–310 229, 0266–310 562, 0266–371 229 GOSCOM Rt. (állandó hibaelhárító): 0266–324 835 0747–270 080 ÁRAMSZOLGÁLTATÓ – HIBABEJELENTÉS: 0266–314 376 GÁZSZOLGÁLTATÓ – HIBABEJELENTÉS: 0266–928 FOGYASZTÓVÉDELEM: 0266–982

HASZNOS TELEFONSZÁMOK MEGYEI TÁVHÍVÓSZÁM: 0266 CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA / Vár tér 1. tel.: 0266–315 120, fax: 0266–371 165, [email protected], www.szereda.ro HARGITA MEGYE TANÁCSA / Szabadság tér 5. tel.: 0266–207 700, fax: 0266–207 703, www.hargitamegye.ro PREFEKTUSI HIVATAL / Szabadság tér 5. / tel./fax: 0266–371 114, 0266–372 061, 0266–372 080 www.prefecturahr.ro MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FŐKONZULÁTUSA CSÍKSZEREDA Petőfi Sándor u. 45., tel.: 0266–207 330, fax: 0266–207 338 SAPIENTIA – ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM CSÍKSZEREDAI KAROK Szabadság tér 1., www.csik.sapientia.ro GAZDASÁG- ÉS HUMÁNTUDOMÁNYOK KAR tel.: 0266–314 657 e-mail: [email protected] MŰSZAKI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KAR tel.: 0266–317 121 e-mail: [email protected] VASÚTI JEGYIRODA / Kossuth Lajos u. 12., tel.: 0266–311 924, www.cfr.ro VASÚTÁLLOMÁS / Brassói u. 11., tel.: 0266–315 102 MEGYEI KÓRHÁZ / tel.: 0266–324 193 TÁVOLSÁGI BUSZÁLLOMÁS / Brassói u. 1., tel.: 0266–324 334, 0266–371 282 POSTA I. / Kossuth Lajos u. 2., tel.: 0266–372 531 ÚTLEVÉL-KIBOCSÁTÓ KÖZSZOLGÁLAT Márton Áron u. 56. sz., tel.: 0266–310 653 www.prefecturaharghita.ro 35

CSÍKSZEREDA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEI

CSÍKSZEREDA ÖNKORMÁNYZATI SZÍNHÁZA

HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES

530102 Csíkszereda Temesvári sgt. 6. sz. Tel.: +40 266 310 670 E-mail: [email protected] www.csikijatekszin.ro

530102 Csíkszereda Temesvári sgt. 6. sz. Tel./fax: +40 266 371 362 E-mail: [email protected] www.hargitatanc.ro

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM MIKÓVÁR

CSÍKINFO  TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS IRODA

530132 Csíkszereda, Vár tér 2. sz. Tel.: +40 266 372 024 Fax: +40 266 311 727 E-mail: [email protected] www.csikimuzeum.ro

530132 Csíkszereda Vár tér 1. sz. Tel./fax: +40 266 317 007 E-mail: [email protected] www.szereda.ro

CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL

CSÍKI SPORTEGYLET

Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Csíkszereda, Vár tér 1. sz. Tel.: +40 266 371 464 E-mail: [email protected]

Csíkszeredai Sportcsarnok Csíkszereda, Stadion u. sz. n. Tel.: +40 751 101 229