Bidló Bidló András: András:
A Kárpát-medence természeti földrajza
Endogén és exogén dinamika Földtörténeti korok Kristálytan Ásványtan Kőzettan Kárpát-medence geológiai felépítése Tájföldrajz Bidló A.: Földtan
A világegyetem keletkezése
Mintegy 15 milliárd éve „Ősrobbanás” - nagy bumm Három lehetséges kimenet: nyílt
(örökké tágul) zárt (nagy Reccs) kritikus (ez a határ)
Bidló A.: Földtan
Hol lehet élet?
Túl gyors tágulás - nincsenek csillagok, bolygók Túl lassú tágulás - összeomlás Rövid az a szakasz, ahol élet lehet Bidló A.: Földtan
És korábban ?
Oszcilláló Világegyetem azonos
szakaszok egyre hosszabb szakaszok állandó állapotú Világegyetem
Bidló A.: Földtan
Látható Világegyetem jelenleg
Méret: 3 x 1027 cm (ebből jön a fény) Kor alapján túl nagy 10-35 mp-ben 3 mm átmérő Fény csak 10-25 cm utat tudott megtenni Bidló A.: Földtan
Gyors tágulási szakasz
10-35 és 10-33 mp-ig felfúvódás
Bidló A.: Földtan
A Föld története (az idők) Földtörté ne ti óra (millió é v) 66 340
184
600
Azoikum (ős kor) P rekambrium (hajnalkor) P aleozoikum (ókor) Mezozoikum (középkor) Kainozoikum (újkor)
3410
Beosztás egységei: idő (erathem) ⇒ időszak (rendszer) ⇒ kor (sorozat) Bidló A.: Földtan
Földtörténeti óra
Bidló A.: Földtan
Azoikum (őskor, Archeozoikum)
kb. 4600 és 4000 millió év között kialakul a Föld, mint önálló égitest Föld felszínén vékony réteg, amely még nem tekinthető kontinensnek Elsődleges légkör: H2, CH4 - tartalmú Korszak végén elkezd a földkéreg megszilárdulni
Bidló A.: Földtan
Hajnalkor (Prekambrium)
4000 - 590 millió évvel ezelőtt Részei (időszakok): Archaikum Proterozoikum
Bidló A.: Földtan
Archaikum I.
4000 - 2500 millió éve a Föld legősibb képződményei, kontinensei keletkeznek (Kanadai- és Fennoskandináviai pajzs) Heves vulkáni tevékenység A Föld útitársa lesz a Hold (kialakul) Másodlagos légkör: H2O, CO2, N2, SO2 - reduktív Bidló A.: Földtan
Archaikum II.
Légkör változásai: 1.
élet megjelenése 2. fotoszintézis 3. légzés megjelenése 4. eukarióta sejtek 5. ivaros szaporodás 6. soksejtűek 7. gerinchúr 8. edényes növények 9. melegvérű állatok 10. virágos növények Bidló A.: Földtan 11. ember
Proterozoikum I.
2500 - 590 millió éve Földi légkör először éri a 0o C-ot, jégtakaró megjelenése (2,4 milliárd éve) ősi tengervíz sótlan (sótartalom majd a szárazföldek kőzeteinek kémiai mállásából) 2 milliárd éve első vörös üledékek (oxidatív környezet megjelenése) 1,5 milliárd éve - első egysejtű állatok Bidló A.: Földtan megjelenése
Proterozoikum II.
ivaros szaporodás megjelenése létrejönnek az első kőolaj telepek 900 millió éve - második jégkorszak, soksejtű állatok és a mészváz megjelenése 800 millió éve - ízeltlábúak megjelenése 700 millió éve - Pasteur szint (0,01 O2 tartalom) állatvilág fejlődése rohamos lesz, (makroevolució) Bidló A.: Földtan
Ókor (Paleozoikum)
590 - 250 millió éve Ebben az időszakban, mintegy 20000 m vastag rétegcsoport keletkezet Hat időszakra osszuk: kambrium,
ordovicium, szilur, devon, karbon, perm
Bidló A.: Földtan
Kambrium
590 - 500 millió éve sekélytengeri kőzetek (konglomerátum, homokkő, agyagpala) képződnek nyugalmasabb időszak (vulkánok, stb.) állatvilág fejlődésnek indul, megjelennek a szilárd vázzal rendelkező tengeri állatok első gerinchúrosok megjelenése Bidló A.: Földtan
Ordovicium
500 - 440 millió éve első valódi gerincesek megjelenése hazánk első életmaradványai végén nagy kipusztulás 1/10-es oxigén szint, tüdős halak kimásznak a szárazföldre (pocsolya lakók) Bidló A.: Földtan
Szilur
440 - 410 millió éve tengerek előtörnek, sok sekélytengeri, meszes üledék végén nagy hegységképződés (permig tart) növények között az algák dominálnak első szárazföldi ősharasztok megjelenése végén újabb jégkorszak - pusztulás Bidló A.: Földtan
Devon I.
410 - 360 millió éve név angol tartományról porcos halak (cápák) és csontos halak együtt első kétéltűek megjelennek rovarok fejlődnek szárazföldön, feltalálják a repülést növényvilág: zsurlók, harasztok („páfrányok, halak kora”) Bidló A.: Földtan
Devon II.
első magvas növények megjelenése növények elkezdik a szárazföldeket betelepíteni édesvízi halak megjelenése, páncélos halak fejlődésük csúcsán kőszéntelepek és olaj, földgáz telepek képződnek Bidló A.: Földtan
Karbon I.
360 - 290 millió éve hüllők tüdővel lélegeznek repülő hüllők bogarak elterjednek Gondwana (Dél-Amerika, Afrika, Ausztrália, Antarktisz és India) elindul északnak, és felgyűri a Variszkuszi hegységrendszert Bidló A.: Földtan
fa méretű harasztok - nagy kőszéntelepek képződése gyors süllyedés - nagy üledékes területek, lerakódott rétegek vtg. 6000 m is lehet, jelentős klíma változások (CO2 szint változás miatt) megjelennek az első tűlevelű fák (tobzosok)
ősfa rekonstruált képe Bidló A.:fenyők Földtan előfutára
Perm I.
290 - 250 millió éve elején a növény és állatcsaládok 30 %-a elpusztul (pl. tüskésbőrűek, lábasfejűek) kihalás oka: új földrészek létrejötte tengervíz sótartalma jelentősen csökken hüllők átveszik a hatalmat a kétéltűek felett Bidló A.: Földtan
Perm II.
A Pangea kialakulása a permben Bidló A.: Földtan
kialakul a Pangea felgyűrődik az Ural-hegység igen élénk a vulkáni tevékenység
Paleozoikum - növényvilág fejlődése
az egyes növény csoportok fejlődése szaggatott vonalak a kapcsolatok oszlopok szélessége - egyes csoportok szélessége Bidló A.: Földtan
A halak és a kétéltűek fejlődéstörténete
Bidló A.: Földtan
Középkor (mezozoikum)
250 - 66 millió éve Részei (időszakok): triász
(250 - 210 millió év) jura (210 - 140 millió év) kréta (140 - 66 millió év)
Bidló A.: Földtan
Triász
250 - 210 millió éve Neve. Három osztatú (németországi üledékek alapján) megindul az alpi hegységképződés, nagy mészkő és dolomit felhalmozódás Németországban hatalmas kősó és gipsz telepek képződnek elterjednek a tengeri zöldalgák, kagylók, ammoniták Bidló A.: Földtan
Pangea a triász kezdetén
Triász alatt a Pangea változatlan marad Bidló A.: Földtan
Néhány ma is élő növény a triász korszakból
Bidló A.: Földtan
„élő kövületek” a növényvilágban triászban jelennek meg a nyitvatermők (Gingko-félék)
Triász kori őshüllők
Bidló A.: Földtan
Jelentős őshüllők első igazi repülő hüllők a tengert meghódítják a halgyíkok
Pangea feldarabolódása a triász végén
Bidló A.: Földtan
Jura
210 - 140 millió éve tengervízben: barna moszatok és kovamoszatok (diatóma) sugárállatkák és az ammoniták itt érik el fejlődésük csúcsát meghódítják a szárazföldet a tüdős csigák
Bidló A.: Földtan
India leválása a Godwanáról
Megindul a Pangea felbomlása, tengerek befolyása egyre erőteljesebb Bidló A.: Földtan
Legnagyobb jura időszaki dinoszauruszok
Hatalmas őshüllők élnek (a legnagyobbak a sekély vízben: 50 m hosszú, 100 tonnás ezek növényevők ragadozó hüllők kisebbek (egyes hüllők, lehet, hogy melegvérűek voltak) Megjelennek a békák
Bidló A.: Földtan
Ősmadár
Bidló A.: Földtan
Megjelenik az elő ősmadár: Archaeopteryx - jura korszakból, tollas és fogas volt Szárazföldön elsősorban nyitvatermők és páfrányok, időszak végén megjelennek a zárvatermők és a rovarbeporzás (koevolució ?)
Kréta I.
140 - 66 millió éve neve: egy tengeri mészkőfajtáról kapta Hőmérséklet jelentősen csökken (nagy ingások) (Európában szubtrópusi) Növénytársulások: első igazi lombos erdők (fűz, tölgy, nyár), megjelennek a pázsitfüvek (rétek) Zárvatermők meghódítják a vizet Megjelennek a kígyók Bidló A.: Földtan
Atlanti-óceán déli medencéjének kialakulása a kréta végén
Bidló A.: Földtan India sebesen sodródik észak felé, Európában bauxit üledékek
Kréta II.
Ekkor élnek a legnagyobb őshüllők, de az időszak végére kihalnak Megjelennek a valódi madarak Emlősök között apró cickányok (tojásevők) Legnagyobb ammoniták fordulnak elő (akár 2 m-es) Kréta végén jelentős kihalás (tengeri állatok 26 %), oka: légköri változás, időjárás hirtelen romlása, világméretű katasztrófák, kis bolygó becsapódása
Bidló A.: Földtan
Újkor (kainozoikum)
66 millió évtől Harmadidőszak
(66 - 1,7 millió év Negyedidőszak (1,7 millió évtől)
A Föld képe a mai állapothoz hasonló Kialakul a mai növénytakaró
Bidló A.: Földtan
Gerincesek fejlődése
Bidló A.: Földtan
Kialakul a mai állatvilág, megjelenik az ember
Harmadidőszak
66 - 1,7 millió éve Részei (kor): Paleocén
(66 - 55 millió év) Eocén (55 - 36 millió év) Oligocén (36 - 24 millió év) Miocén (24 - 5 millió év) Pliocén (5 - 1,7 millió év)
Bidló A.: Földtan
Paleocén
66 - 55 millió éve néhány dinoszaurusz él még emlősök 15 rendje ismert (majmok is) Megjelennek a denevérek
Bidló A.: Földtan
Eocén
55 - 36 millió éve numuliteszek néhány mm-től 12 cm-ig (egysejtűek) megszakad a kapcsolat Észak-Amerika és Európa között, Ausztrália elválik az Antarktisztől, ahol jegesedés lép fel Alpi-Kárpáti hegységképződés Borostyánkövek ebből az időből Bidló A.: Földtan
Oligocén
36 és 24 millió éve Megjelenek plakton evő bálnák és az első ormányosok (elefántok) Elkülönülnek az széles (új világi) és a keskeny (óvilági) majmok eljegesedés - tengerszint csökken India összeütközik Ázsiával - Himalája Bidló A.: Földtan
Miocén
24 és 5 millió éve Thetys tenger összezsugorodik, létrejön a Földközi-tenger Afrika nyomja Európát - felgyűrődik az Alpok Ausztrália elkülönül (állatvilág) Emberszabású majmok Szubtrópusi éghajlat Bidló A.: Földtan
Pliocén
5 és 1,7 millió éve Utolsó tenger előrenyomulás (Pontusi-tenger) Észak és Dél-Amerika összenyomódik Nagy eljegesedés (3 millió éve) 2,1 - 2,4 millió éve Alpokban gleccserek Dél-Afrika - déli majmok 3 millió éve Homo habilis (ügyes ember) eszközhasználat, hús evés Bidló A.: Földtan
Észak-amerikai Nagy-medence klímájának és növényzetének változása
Bidló A.: Földtan
Negyedidőszak (kvarter)
1,7 millió évtől Részei (korok): Pleisztocén
(1,7 millió és 10 ezer
év között) Holocén (10 ezer évtől)
Ember megjelenése Eljegesedés Anglia elszakad Európától Bidló A.: Földtan
Pleisztocén tagolása
Tagolása jégkorszakok alapján Würm Riss Mindel Günz Dunai / Bicher
Bidló A.: Földtan
A tengerszint változásai a Földközi tengeren
Bidló A.: Földtan
Európa klíma- és növényövei a würmben
Bidló A.: Földtan
1. jégkorszaki partvonalak 2 belföldi jégtakaró 3. sarki erdőhatár 4. fagyott tundra 5. lösztundra 6. cserje és erdőstundra 7. lösz-sztyepp 8. lösz, erdős sztyepp 9. lösz nélküli sztyepp 10. sark körüli erdő 11. vegyes lombhullató erdő 12. mediterrán vegetáció
Főemlősök fejlődése
Főemlősök ekkor érik el csúcsukat Mai állatvilág kialakulása
Bidló A.: Földtan
Alsópleisztocén
1,7 - 0,72 millió éve többször erős eljegesedés gleccserek alakítják a Föld felszínét Sztyeppek és tundrák (hideget tűrő növények és állatok (Dryas-flóra)
Bidló A.: Földtan
Felsőpleisztocén
720 és 10 ezer éve Ismételt eljegesedések, amelyek hatására több faj kipusztul Megjelenik a Homo neanderthalensis, Homo erectus és a Homo sapiens Gerincek állatok között megjelenik az óriás növés Bidló A.: Földtan
Holocén
10 ezer évtől a Föld sok vidékén műkődnek vulkánok folytatódik az óceáni medencék szétnyílása Homo sapiens elszaporodik és benépesíti a Földet
Bidló A.: Földtan
A késői jégkorszak és a holocén tagolódása
Bidló A.: Földtan
A nagyalföldi pleisztocén végi és holocén képződmények
Bidló A.: Földtan
