Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258
Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1986. 638285
GYULA Műemlékek
Gyula Budapesttől 220 km-re az ország délkeleti határszélén fekszik, s a várostól néhány száz méternyire már határátkelőhelyen túl visz az út Kelet-Európába és a Balkánra. Múltja azonos az Alföld történetével. Az emberi élet első jelei i.e. mintegy 6 ezer évvel jelennek meg a környéken az újkőkor (neolitikum) idején. Ettől kezdve a város határának kiemelkedő helyein mindig megtalálhatók az emberi település nyomai. Az újkőkori ember eredetét nem ismervén, legkorábbi szakaszát legfontosabb lelőhelyeiről épp Körös-kultúrának nevezik a régészek. A folytonosságot a rézkori és vaskori leletek bizonyítják. A népvándorlás idején különböző népek éltek a területen: a vandálok után a gótok és gepidák gazdag leletei épp Gyuláról kerültek elő. Őket a hunok igázták le. A honfoglalás előtt az avarokat találjuk e tájon, az ő idejükben hosszú nyugalmi időszak következett be. A honfoglalást Anonymus írja le Gestájában s a leírás részletessége azt bizonyítja, hogy jól ismerte a vidéket. Az Árpád-házi királyok idejében Békés megye központja még Békés város volt. Gyulát viszonylag későn említik az iratok. Első hiteles adata 1313-ból való, Károly Róbert ekkor két oklevelet állít ki Gyulamonostorán. Minden bizonnyal Károly Róbert szervezte meg a gyulai uradalmat, amely mint gazdasági központ később nagy szerepet játszott a kis település felemelkedésében. Az uradalom 1387-ben Losonczi László erdélyi vajda kezébe került, majd 1403-ban Maróthi János macsói bánnak adományozta Zsigmond király. Maróthi sokat tett a város és az uradalom felemelése érdekében. Az ő idejében épült a gyulai vár. A várossá fejlődés már az Anjouk idejében megindult: ekkor kapta első kiváltságait, amelyet Zsigmond és Mátyás király és fia, Corvin János is megerősített, illetve bővített. A 15. századi város polgárosodottságát mutatja, hogy 1415-1449 között 13 gyulai ifjú tanult a bécsi és 1436-1439 között 5 a krakkói egyetemen. A gyulai iparosok 12 céhbe tömörültek, amely az ipar fejlettségét bizonyítja. Dürer Albert nagyapja is Gyulán tanulta az ötvösmesterséget, s innen indult vándorútjára Németországba Dürer édesapja is. 1525-ben Gyulának mintegy 3 ezer lakosa volt, tehát jelentős város lehetett, amelyet a legújabban feltárt törökzugi templom monumentális nagysága is bizonyít. Kiváló iskolája volt, neves tanulói Szerémi György és a két Szikszai Fabricius testvér, közülük Balázs sárospataki, Demeter pedig gyulai tanár lett. Szegedi Kiss István is Gyulán tanult és tanított. A mohácsi csatavesztés után bekövetkezett kettős királyválasztással Gyula Ferdinánd és Zápolyai János viaskodásának egyik színterévé vált. 1552-ben Temesvár eleste után a várat csere útján átadták Ferdinándnak, s végvárrá lett. A török 1566-ban foglalta el, s 1695 januárjáig tartott a török hódoltság időszaka. A török idejében Gyula szandzsákság színhelye lett, élén a gyulai béggel. A város és a vár török kori leírását Evlia Cselebi török világutazó leírásából ismerjük. A Körös ágaitól átszabdalt városról így ír: „Különös látvány az, hogy egyik házból a másikba, egyik kertből a másikba, a malomba, barátjának vagy ismerőseinek látogatására mindenki csónakon megy.” A török kiűzése után 1720-ban Békés megye — vele Gyula is — Harruckern János György udvari hadiszállító kezébe került. Az új földesúr az elvadult területet igyekezett benépesíteni, így jöttek Gyulára 1724-ben az első német telepesek, akik 10 év múlva külön várost alapítottak, s ettől kezdve Német-Gyula és Magyar-Gyula egymás mellett külön városként élt 1857-ben történt egyesítésükig. A 18. század végére Gyula jelentős településsé vált mintegy 7 ezer lakossal. E korból megmaradt épületei elsősorban középületek, ma műemlékek. Az iparosodást a megalakult 17 céh jelzi. A reformkori Gyula olyan kiválóságot adott a magyar közéletnek, mint Erkel Ferenc és Pálffy Albert. A 19. század második felében híresek voltak a gyulai vásárok, amelyre nemegyszer 80-100 000 sertést s 30 000 lovat hajtottak fel. A tőkés fejlődés hatása a városképen is meglátszott. Amíg a barokk korból csupán néhány épületet tudunk felsorolni, a klasszicizmus idején, a század végén és a 20. század elején épült középületek és polgárházak sora már megadja egy-egy utcakép jellegét. Gyula gazdasági életében döntő változást hozott, hogy a vasútvonalak kiépítésével
Békéscsaba lett vasúti csomópont. Gazdasági fejlődése ettől kezdve lelassul, majd a trianoni békeszerződéssel végképp elveszti gazdasági hátterét, az Erdély felé eső községeket. A város tisztviselőváros lett. Gyula 1944. október 6-án szabadult fel, 1949-ig maradt megyeszékhely. A megyeszékhelyét elvesztő Gyula kereste a fejlődés útját. Az ipar és mezőgazdaság nagyüzemi fejlődése mellett — iparból él a város lakosságának 41 %-a, mezőgazdaságból 23 %-a — megtalálta új arculatát a gyógyfürdő megépítésében, az idegenforgalomban. Történelmi levegője, számos műemléki épülete, kulturális igénye és rendezvényei, szépen fásított, parkosított utcái rangot adnak a városnak. Gyógyfürdővé lett Várfürdője olyan környezetben épült fel, amely méltán váltja ki a Gyulán megforduló vendégek elismerését, teszik emlékezetessé az itt töltött napokat.
Séták Gyulán Gyulán három műemléki hidat találunk. Az első kettőt mindjárt utunk elején. A Békéscsabáról érkező vendégek a Bárdos-éren át jutnak a városba, amely fölött 1807-1808ban készült el a hortobágyi hídhoz hasonló, de annál idősebb, négynyílású, kőből épült Bárdos-híd. A központi tér végén szomorúfüzekkel övezett Körös-csatornát az úgynevezett Kapus-híd íveli át, amely 1816-ra készült el. Kétnyílású, téglaboltozatos híd. Mindkettőt gyulai mérnökök tervezték.
Erkel Ferenc szülőháza
Németváros Az egykori Német-Gyula főterének közepén áll a németvárosi római katolikus templom. 1862-1866 között épült Nuszbeck József helybeli építőmester tervei szerint. Klasszicista stílusa barokk és romantikus elemekkel keveredik. A bejáratot erőteljes, timpanonba záródó dór oszlopok uralják. A templomhajó bal oldalán Szűz Mária kápolna kis Mária-szobrát a hagyomány szerint még a betelepülő németek hozták magukkal. A hajóban felhívjuk a figyelmet néhány szép barokk szoborra, valamint a templom Szent Józsefet ábrázoló oltárképére, készítője Hirt József Antal. (A templomról részletesen TKM kiadványban olvashatunk.) A templom mögötti sarokház Erkel Ferenc szülőháza, 1795-ben kántorlaknak épült. Erkelék 1806-ban érkeztek Gyulára. Édesapja németvárosi tanító volt, s ennek a háznak
sarokszobájában született Erkel Ferenc 1810-ben. Az épületet 1985-ben restaurálták, és új állandó kiállítást rendeztek be, amely Erkel Ferenc és művészgyermekeinek életét és munkásságát mutatja be. (Az emlékházról az Erkel Emlékház c. kiadvány tájékoztat.) Az épület oldalán Dürer Albertre emlékező táblát találunk. A teret még néhány műemléki épület övezi.
A belvárosi plébániatemplom
A városközpont A Városház és Megyeház utca, valamint a közöttük lévő három tér műemléki együttese Gyula egyik legértékesebb része. A Városház utca 13. számú épület a volt városháza, 1859-61 között épült, tervezője Nuszbeck József gyulai építőmester. A romantikus stílusú egyemeletes épület műemléki értékű. 1950-ig ez volt a gyulai városháza, majd az ország első román tannyelvű gimnáziuma. Az új gimnázium felépülése után a városi könyvtár kap helyet az épületben. A Szabadság téren áll a belvárosi római katolikus templom. Helyén már a középkorban is templom volt, amelyet a törökök dzsámivá alakítottak át. (,,Ali bég dzsámija”) A török kiűzése után ismét a katolikusok használták. 1744-ben azonban a szűknek bizonyult
templomot a minarettel és a türbével együtt a földesúr lebontatta, és egy nagyobb templomot emeltetett hívei számára. Ez sem bizonyult véglegesnek, s végül 1775-1777 között báró Harruckern Ferenc földesúr, mint a város kegyura megépíttette a mai templomot. Linck János Károly uradalmi építész tervezte. A templom az 1801-i tűzvész alkalmával leégett. A későbbi felújítások alkalmával copf és klasszicista részletek is kerültek a barokk templomra. A bejárat fölötti timpanonban az építtető Harruckern Ferenc és felesége Dirling Antónia címerei láthatók. A templom egyhajós, végén félkörív lezáródású szentéllyel. A főoltár és a mellékoltár terveit Franz Anton Hillebrandt (1719-1797), a kor neves, a magyar kamara vezető építésze tervezte. Az oltárképet Maurer Hubert osztrák festő festette 1778-ban. A hajó jobb oldali falán, a szentély mellett áll Harruckern Ferenc síremléke, mely 1777-ben készült. Martin Schmidt és Martin Fischer bécsi szobrászművészek alkotása. A templomhajó két oldalát körmeneti zászlók díszítik. Szépek a templom festett, aranyozott faszobrai, valamint az ónémet stílusú stációképek. A nádi Boldogasszony oltárkép különlegessége, hogy tiszteletét már az Árpád-korban említik. A templom melletti plébániaépület 1751-ben épült, 1804-ben megújították. A Szabadság tér a plébániatemplom mögött az Erkel térben folytatódik. Közepén Erkel Ferencnek 1896-ban felavatott szobra Kallós Ede alkotása. A tér sarkán a 18. század végén épült egyemeletes épület műemléki értékű, s a megye legrégibb polgári lakóépületei közé tartozik. Az épületben találjuk a megye legrégibb cukrászdáját. A ,,Százéves cukrászda” legalább 150 éves. Eredetileg tulajdonosáról Reinhardt cukrászdának nevezték, s berendezése védett. 1984-86-ban újították fel.
A Százéves cukrászda, mögötte a Ladics-ház
Az épület melletti földszintes polgárház, az ún. Ladics-ház. 1848 óta lakott itt a jól szituált gyulai család. Értékes család- és várostörténeti gyűjteményét a város megvásárolta, s múzeumnak rendezik be, amelyben egy 19. századi gyulai polgárcsalád életét mutatják be a látogatóknak.
Iskola és kántorlak 1735-ből
Az Erkel-téren szerényen húzódik meg az 1735-ben épült alacsony kántorlak és iskola, a megye legrégibb iskolaépülete. Mellette a 2. sz. Általános Iskola egyemeletes tömbje. A templom felé eső földszinti szárnya már 1518-ban szerepel mint fürdőház. A török is fürdőháznak használta, rituális fürdőt rendezett be benne. A török kiűzése után előbb a letelepedett reformátusok temploma volt, majd a reformkor idején iskola céljára alakították át. Mai klasszicista stílusát ekkor kapta a műemlék jellegű épület. Ebbe az iskolába járt 1819-20ban Erkel Ferenc, és itt tanult Pálffy Albert is. 1849 februárjától május 2-ig Damjanich tábornok hadikórházának egy részlege működött benne. Az iskola már a Petőfi térre néz. Ferenczy Béni neves Petőfi-szobra a tér közepén áll. Északi oldalán a puritán egyszerűségű református templom 1791-1795 között épült. Barokk stílusa klasszicizáló és eklektikus elemekkel keveredett. A templom mellett találjuk a Városi Tanács épületét, a volt vármegyeházát. Eredeti tömbje 1793-ból való. Száz év múlva 1876-1877-ben átépítették, akkor kapta mai arculatát. A századfordulón oldalszárnyakkal nagyobbították az épületet, majd 1927-ben a Megyeház u. 2. szám alatt újabb szárnnyal bővítették. A többszöri átépítés miatt barokk, klasszicista, romantikus és eklektikus részletek figyelhetők meg a műemlék jellegű, összhatásában eklektikus stílusú épületen.
A II. sz. Általános Iskola
Az utcai homlokzat ion pilaszteres és füzérdíszekkel ékes középrésze mögött van a díszes tanácsterem. Fölötte arabeszk díszítésű timpanonban Békés megye régi címerét láthatjuk. A főkapun belépve klasszicista oszlopos folyosóra juthatunk. A folyosó két oldalán még megtalálható az egykori klasszicista vörösmárvány lépcső egy-egy részlete. Igen szép az épület udvari árkádsora. Az épület udvari szárnyában volt a megyei börtön 1899-ig. A vármegyeháza sok nevezetes eseménynek volt a színhelye. A helyi hagyomány szerint 1849 júliusában itt mondta el utolsó politikai beszédét Petőfi Sándor.
A miklósvárosi görögkeleti templom ikonosztáza
A vár és környéke A Kossuth Lajos utca ívjében, a Groza-park fái mögött húzódik meg a miklósvárosi görögkeleti templom, mely 1802-1824 között épült. (Tornya 1854-re készült el.) A később barokk stílusú templom műemléki értékű. Belső tagolása az ortodox templomok hármasságát követi. Díszesen faragott ikonosztázionjának szobrászati munkája ismeretlen művész alkotása, képeit Arsa Theodorovics (1768?-1826) szerb festő festette 1824-ben, a művész utolsó művei közé tartoznak. A Groza-park szoborsétányán Ady Endre, Dürer Albert, Bartók Béla, Munkácsy Mihály
mellszobrai mellett haladunk tovább. Balra a Kossuth Lajos u. 26. sz. szép arányú, emeletes épület a Pálffy Albert középiskolás fiúkollégium, tervezője Ybl Miklós volt. A park végén az 1802-ben épült műemléki hídon juthatunk a Várkertbe. Az egynyílású barokk kőhíd Czigler Antal gyulai építész alkotása. Mellette a kapusház a 19. század második felében épült.
Az egykori árvaház, ma középiskolai fiúkollégium
A kapusházon túl elénk tárul a gyulai vár hatalmas tömbje. Amíg a magyarországi várak magjai általában a tatárjárás után épültek, a gyulai vár későbbi eredetű. Építési idejét 14051445 közé teszik, építtetője Maróthi János macsói bán volt. A török megjelenéséig a vár építésében három periódust különböztetünk meg. Az első szakaszban épült meg a belső vár ma is látható hatalmas tömbje, valamint az ezt kövülvevő derékvár. Az enyhe trapéz alakú belsővár hossza 60 méter, nagyobbik szélessége 27, kisebbik 23 méter. A torony magassága 21 méter, a fal magassága 14 méter. A derékvár falai általában 1 méter szélesek, a belsővár fala néha eléri a 3 méter vastagságot is. A vár építésének különlegessége, hogy mivel mocsaras területre épült, mintegy 5 méter mélyen cölöpöket vertek a földbe, és erre 2 méter vastag terméskőréteget helyeztek és csak a harmadik réteg a helyszínen látható téglafal. Az építkezés második periódusában készültek el a belső gazdasági és lakóépületek a 15. század közepére, s végül a század végén vagy a 16 század elején fejezték be a bejárattal szemben a lovagterem megépítését. A vár harmadik része, az úgynevezett huszárvár a derékvár mellett a mai kastély területét is magában foglalta. Bejárata, az ún. huszártorony a kastély Kossuth utcai szárnyában ma is áll. A vár hadászati fontossága akkor vált jelentőssé, amikor Temesvár eleste után Gyula védte Erdély és Észak-Magyarország felé az országot. 1552 után került sor a vár átépítésére, amelyet kapitánya, Kerecsényi László hat vármegye robotjával végeztetett. A vár katonasága — hasonlóan a többiekhez — évekig nem kapott zsoldot, így kénytelen volt portyázásokkal szerezni élelmet, pénzt magának. Egy ilyen, bugaci pusztáig jutó portya emlékét idézi fel a Szép ének a vitézekről c. históriásének, amely a középkor legszebb históriásénekei közé tartozik. A vár sorsa 1566-ban dőlt el. A világhódító Szolimán szultán ekkor vezette Magyarországra harmadik hadjáratát. Két célja volt: az egyik Szigetvár, a másik Gyula elfoglalása. Szigetvár alá maga ment, ide unokaöccsét, Pertaf basát, ruméliai beglerbéget küldte, egyesek szerint 40, mások szerint 80 000 emberrel. Július 2-től szeptember 2-ig, 9 hétig tartott a vár ostroma, amelynek végén a magára maradt, járványtól megtizedelt őrség megadta magát. A kivonuló őrséget és a várba szorult lakosokat a török kifosztotta, lemészárolta vagy fogságba ejtette.
129 évi török uralom után a török 1695 januárjában adta fel a várat. Utolsó hadi eseménye a Rákóczi szabadságharc idején 1705 júniusában, amikor Károlyi Sándor Rákóczi megbízásából próbálta elfoglalni a labancoktól védett várat — sikertelenül. A vár körüli árkokat a 19. sz. elején feltöltötték, az erődítmény-rendszert császári parancsra lerombolták. A megmaradókat gazdasági épületnek és cselédlakásnak használták 1905-ig. A várat 1954-1961 között restaurálták.
Gótikus ajtókeret a várban
Tekintsünk szét a várban! A kaputorony eredeti kőbejárata megmaradt, a bejárat fölött és oldalt a falon látható fehér folt még a középkorból maradt meszelés, rajta törökkori rajzokkal. Az egykori bolthajtásos, szintekkel tagolt tornyot ma gerendamennyezetekkel választották el, s 84 lépcsőt megmászva jutunk a tetőre, ahol elénk tárul Gyula és környékének szépsége. Jó időben az erdélyi hegyekig elláthatunk.
A régi huszárvár megmaradt bejárata, a huszártorony
A kaputoronyból falépcsőn ereszkedhetünk le az udvarra. A torony mellett balra a várkápolnát találjuk. Gótikus ablaka bemélyül a vastag falba. Az udvaron a vár középkori kútját találták meg a régészek. A vár délnyugati falán a Kerecsényi-kapu a vár másik bejárata, amelyről úgy gondolták, hogy Kerecsényi idejében utólag képezték ki. Az ásatások bebizonyították, hogy egyidős a várral. A vár földszinti termei valószínűleg gazdasági célokat szolgáltak. Az északkeleti rész teljesen romokban állt és a restaurálás során 1961-ben építették újjá. A palotaszárny mellett a restauráláskor készült betonlépcsőn juthatunk fel az emeletre. A Kerecsényi-kapu fölött a kápolnáig megmaradt a külső folyosó. Az északnyugati részen 6 helyiséget találunk benne a vármúzeum állandó kiállítását. Az első teremben eredeti szépségében maradt meg a késő gótikus ajtókeret. Az ablakok kereteit a restaurálás alkalmával kiemelték, helyükre a korábbival azonos stílusú műkőkereteket építettek be. Az első teremben, valamint más teremben is rekonstruálták a régi kandallókat is. A negyedik teremben, a földszinttől az emeletig érő hatalmas kemence a Wenckheimek idejében készült a 19. században. Elérve a vár északkeleti szárnyát ismét kijövünk a külső folyosóra, s így juthatunk be a vár legnagyobb termébe, az úgynevezett lovagterembe. A régi huszárvár területén építették meg a 18. században a kastélyt, mely 1801-ben leégett, de néhány éven belül újjáépítették. Az „U”-alaprajzú épület többszöri átépítéssel nyerte mai formáját. Főhomlokzata a vár felé néz. Bal szárnya az ún. huszártoronyhoz csatlakozik, jobb szárnya földszintes gazdasági épületekben folytatódik. A barokk stílusú, copf jegyekkel
átszőtt, manzárdtetős kastély műemlék. A középrizalit enyhén kiugrik a falsíkból. Üvegezett előterét később poroszsüveg boltozatú kocsibejáróval bővítették. Fölötte balluszteres emeleti terraszt képeztek ki. A középrizalit felett vörösrézzel fedett kupola emelkedik. A főépület déli homlokzatát csak a Várfürdő területéről szemlélhetjük meg, építészetileg gazdagabb, mint az udvari szárny. A homlokzat közepén lévő erkély lépcsőzetét mintegy négy évtizede lebontották. A kastély udvarán fegyverezték le az oroszok 1849. augusztus 22-én a Világosról Gyulára hozott 1300 honvéd tisztet, közöttük az aradi 13 vértanú közül kilencet, s másnap átadták őket az osztrákoknak. Gyakran volt a kastély vendége Erkel Ferenc, 1860-61-ben a fiatal Munkácsy rajzolgatott itt mestere mellett.
Az egykori Almássy-kastély, ma csecsemőotthon
Egykor a kastélyhoz, ma a Várfürdőhöz tartozik az 1833-ban Czigler Antal által épített klasszicista stílusú lovarda. A téglány alaprajzú épület rövidebb, háromtengelyes homlokzatával néz a vár felé. Hosszanti fala a Várfürdő területére nyúlik. A 24 ha-os kastélyparkban épült ki 1959 óta a Várfürdő, amely évenként 1 millió vendégnek nyújt gyógyulást, üdülést, pihenést. Dr. Czeglédi Imre
A lovarda, ma fedett uszoda
IRODALOM Karácsonyi János: Békés vármegye története 1. 2. k. 1986. Scherer Ferenc: Gyula város története 1-2. k. 1938. Parádi Sándor: A gyulai vár ásatásának építéstörténeti eredményei. Magyar műemlékvédelem 1961-62. Bp. 1966. Kiss Anikó: A gyulai vár. 1977. Sisa Béla: Békés megye műemlékei. 1-2. k. 1981.
Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 258. szám Kiadja a TKM Egyesület a Gyulai Városi Tanács megbízásából 1986-ban, 10 000 példányban Felelős kiadó: Éri István Szerkesztette: Dercsényi Balázs A sorozatot tervezte: Köböl Vera A belívet tervezte: Kulcsár Ágnes Fényképek: Ilovszky Béla, Nagy Imre, Puy László Fedél: Kartográfiai Vállalat, Budapest Belív: 86 61921 Pannon Nyomda, Veszprém Felelős vezető: Danóczy Balázs igazgató ISBN: 963 555 396 X ISSN: 0139-245X
A VÁR ALAPRAJZA
A CÍMLAPON: A gyulai vár XV. századi tömbje A HÁ TLAPON: Az egykori megyeháza, ma a Városi Tanács épülete
