Tájak Korok Múzeumok kiskönyvtára 62
SZABADKÍGYÓS Kastélypark
Ki gondolná, hogy Békés megye – mely fában, erdőben – hazánk egyik legszegényebb területe, országos jelentőségű növényritkaságokat rejteget parkjaiban, botanikus kertjeiben. Elég, ha csak a híres szarvasi arborétumra, a gerlai, dobozi öreg tölgyekre, a kétegyházi szürkenyárakra, vagy a szabadkígyósi tölgyekre, platánokra, vadgesztenyékre gondolunk. Békés megye kastélyparkjai sokat megőriztek eredeti szépségükből, indokolt tehát, hogy bekapcsolva az idegenforgalomba egyre többet megismerjünk közülük. Kerttörténeti és műemléki értékét tekintve legjelentősebb a szabadkígyósi kastély és park együttese. A park 1954 óta természetvédelmi terület és az 1977-ben létrejött Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet része. A park szabadon látogatható reggel 8-tól napnyugtáig. A Békéscsabától 15, Gyulától 20 km-re fekvő Szabadkígyós - régi nevén „Kígyós” - kisebbnagyobb megszakításokkal a rézkortól lakott település. Néhány gödörsíros (Jamnaja kultúra), szarmata kori és X. századi feltárt temető bizonyítja, hogy többé-kevésbé a honfoglalás koráig folyamatosan lakott a település. A török megszállás után ez a terület is elnéptelenedett. Mint Békés megye nagy része, így Kígyós is a Harruckern család birtokába került. Az új tulajdonos részben magyar, részben szlovák és német telepesekkel népesítette be birtokát. A „Kígyósi uradalom” beházasodása útján került a Wenckheim család birtokába. Gróf Wenckheim József Antal alapította Újkígyós községet 100 Torontál megyei dohánykertészcsalád letelepítésével. A mai szabadkígyósi majorban - régi nevén Ókígyós - állt az uradalmi kastély és angolkert, az 1844-ben fölszentelt kápolna, alatta a családi kriptával. Wenckheim József Antalnak második felesége Feith Anna 1846-ban elhunyt. A hagyomány szerint az ekkor már 65 éves grófnak birtokára szemet vetett unokaöccse. Egyenes ági leszármazott híján ő volt az uradalom várományos örököse. Az idős gróf – „mérgében” – hogy birtokát megtarthassa, megházasodott. 1847-ben elvette kulcsárnőjének 22 éves lányát, Serz Krisztinát. Megszületett Krisztina nevű leányuk, aki 1872-ben feleségül ment az „unokaöcshöz”, a gerlai ágból származó Wenckheim Frigyeshez. (A történet meglepően hasonlít Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán című regényéhez. Az irodalomtörténeti kutatások két családot is megneveztek, kikről a könyv íródott. Az egyik a fenn említett Wenckheim család.)
A kastély főhomlokzata
Krisztina és Frigyes kezdték építeni a jelenlegi kastélyt Ybl Miklós tervei alapján. A kastély annak idején nagy tetszést aratott. A korabeli újságok és monográfiák elismeréssel
és csodálattal írtak róla. A park kialakítását az építkezéssel egyidőben kezdték. Az eredeti park területe 44 kat. hold volt, melynek jelentős részét erdő borította. A jelenleg is látható tölgyek és platánok egy része már az építkezés idejében is kifejlett szép példányok lehettek. Sétáljunk be a parkba az aszfaltburkolatú úton a kastélyig, s itt megállva ismerkedjünk meg először az épülettel. A kastély 1875-79 között épült romantikus, neoreneszánsz stílusban. Erősen tagolt homlokzatú, kéttornyú, kéttömegű épület. A főépületet nyitott folyosó kapcsolja a melléképülethez. A főépület K-i szárnyán találjuk a kápolnát. Mellette üvegház állott, melynek ma már csak az alapjait láthatjuk. A kastély nagy földszinti helyiségei: a mennyezetig faborítású ebédlő és könyvtár, a kis- és a nagyszalon, a kerek torony alsó szintjén a dohányzó ... Az emeleten, lakosztályok, vendégszobák sorakoztak. A melléképületben volt a konyha, az emeleten a vasaló- és cselédszobák ...
A kastély északi homlokzata az átjáróval
Hintóval a jelenlegi bejárati úton hajtottak be egész a folyosó alá. Itt kiszállva a lépcsőházba értek, míg a kocsi egyenesen továbbhajtva beállhatott az istállóba. Az istálló és a kocsiszín – két egymással szemben álló épület – ma is látható, csak közéje egy modern zárt folyosó épült. Az épület körül egykoron gázlámpák világítottak. Egy régi öntöttvas kandeláber még ma is a kastély É-i oldalán áll. A világítógázt az ún. „gázházban” fejlesztették a konyha épülete mögött. Az egész kastély alápincézett. A téglából boltozatosan készült pincében „lóré” vasúton szállították ide a kertészetből a tárolásra szánt élelmiszert. Az építkezés során az alapokból kikerülő földmennyiségből óriási teraszt építettek a kastély főhomlokzata elé, mely szép vonalvezetésű támfallal néz a franciakertre. A franciakert vagy „pleasure ground” Az épületet nyírott buxussövény és nyírott tiszafák szegélyezik. Az egykori játékos buxusgirlandok felújítása folyamatban van, lassan visszanyerik eredeti formájukat, szépségüket. A kápolna oldalán egykor kör alakú medencében álló tálból csordogált a víz, benne aranyhalak úszkáltak. A támfal vaskorlátját alulról nyírott tiszafasövény kísérte, a kőoszlopokon virágtartó edényben egynyári kiültetés díszlett.
A kápolna
A teraszról levezető széles lépcső mindkét oldalán óriási rózsaágy illatozott. A támfal mellett magas törzzsel nevelt rózsákat, majd a kert felé haladva alacsonyabbakat, az út mentén pedig törpe növekedésűeket ültettek. A színpompás látványt a sötét tiszafasövény keretezte. Ha lesétálunk a lépcsőn, mind jobb, mind bal kéz felől óriási, földig ágas vadgesztenyét találunk. Az egyiknek lehajló ágai még le is gyökeresedtek, ami egyedülálló ritkaságnak számít. Virágzás idején, szinte földig borítják a gyertyához hasonló sárgásfehér virágzatok, ezért is néhol „bokréta”-fának nevezik a vadgesztenyét. Gyönyörű, hússzínű változatát találjuk ugyanennek a fának a terasz nyugati – istálló felé néző – végén. Gesztenyevirágzás idején még két különleges nemesített vadgesztenyét találunk erős piros virágzattal (egyet a bevezető út mentén, másikat a kastély Ny-i homlokzata előtt). Ez után a kis kitérő után térjünk vissza az ún. „franciakerthez”. Az épület tengelyében a széles díszlépcső előtt nagy, ellipszis alakú, szimmetrikus, nyírott buxusból gazdagon díszített terület látható. Ez a tájképi kerteknek ebben az időben tipikus alkotórésze. Ezzel kívánták az épület előtti kertrész szépségét fokozni. Közepén barokkos vonalvezetésű szökőkútmedencét találunk, melybe fehér márványtálból csordogál a víz. Az eredeti vízrendszeréről még ma is feltölthető a medence.
Nyugati homlokzat
A nyírott buxus pleasure ground a századforduló hazai kerttörténeti alkotásainak egyik legépenmaradottabb emléke. Karbantartása, szakszerű felújítása fontos feladat. A pleasure groundot a nagy tisztástól alacsony kis kerítés választotta el, melynek egy öntött, bimbófejes vasoszlopa még ma is látható.
Az angol vagy tájképi kert: A Wenckheim család birtokainak egy része Békés megyében: Tarhos, Póstelek, Doboz, Gerla ..., egy része Erdélyben: Borossebes, Kisjenő, Székudvar ... terült el. A kastély építésével egyidőben innen -- Borossebesről -- hozták a nagy, földlabdás tölgyeket. A fákat ősszel, földlabdával együtt emelték ki, gyökerüket szalmafonattal védték a kiszáradás ellen. A „csizmaszár” törzsvastagságú fákat a tél folyamán alacsony építésű szekereken szállították a parkba, ahol azonnal elültették. Így a helyszínen található idős növényállománnyá együtt a kastély építésének befejezésekor már a park jelentős része is készen állott. Az egykori kastélypark két részre osztható: - az épületek környezete, az utak, terek gondosan kialakított együttese, a tulajdonképpeni „parkosított” terület, - valamint a bokros, csalitos, vadregényesebb része, mely egyben átmenetet képez a szabad természetbe. A kastélypark egy főtengelyre épült. Ez a tengely kissé megtörik - két oldala nem szimmetrikus, amit valószínűleg az építés idejében már meglévő idős faállomány indokolt. A főtengely kifutott a szabad pusztákra, a kitekintést semmi sem akadályozta. A XIX. században létesült parkok gyűjteményes jellege itt kevésbé érvényesül. Bár ide is hozattak egzotikus, a természetes tájtól idegen fa- és cserjeféléket, zömmel az őshonos fajokból találjuk a legszebb példányokat (pl. kocsányos tölgyek).
A kertre néző terasz kővázákkal
Az egykori angolpark legromantikusabb részlete a tó és környéke, melyből ma már csak következtetni tudunk az egykori állapotra. A tó mesterséges kotrással készült. Jelenlegi vízfelülete cca 0,3 ha. Két híd ível át rajta - az egyik egy kis szigetre, a másik félszigetre vezet. Ez utóbbi kecses, légies vonalvezetése figyelmet érdemel. A kis szigeten található szobortalapzat egykor egy cupido alakját tartotta. A tó partját 1 m szélességben téglaburkolat szegélyezi. Fölötte egykoron terméskövek közé
vízparti növényeket ültettek. A tó vizén tavirózsa virított, benne halakat neveltek. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy az egykori elbeszélések szerint itt fogták az egyik korabeli fotón látható 13 kg-os harcsát. A vízen kacsák, hattyúk úszkáltak. Romantikus, nádfedeles etetőjük a parton állott. A tavat egy csőrendszeren keresztül a parkban fakadó források táplálták, vizét egy zsilipen keresztül a major felé lehet ma is elvezetni. A források időközben elapadtak. Ma fúrt kutak vizét nyomják a csőrendszeren keresztül a tóba. Amikor a tó medrét tisztították, halállományát egy másik kis tóba telepítették, mely a jelenlegi kézilabdapálya nyugati oldalán egy nagy tölgyfa tövénél vaditatóként szolgált.
Lehajló ágaival legyökeresedő vadgesztenye
A tóparton körbesétálva még érdekes dolgokat figyelhetünk meg. A kis szigetről távolabb tekintve házikót pillanthatunk meg. Ez az ún. „babaház” a Wenckheim család gyermekeinek készült, akik nyolcan voltak testvérek. A parasztházat utánzó tornácos, búbos kemencés házikó hangos lehetett a gyermekzsivajtól. Ugyancsak a tópartról már látható a borostyánnal benőtt úszómedence maradványa. A 2 m mély medencét a volt gázház mellett - egy szomorúfűz tövénél fakadó - meleg vizű forrásból töltötték fel. A medence mellett kabinok, távolabb kis tisztáson tornaszerek – gyűrű, nyújtó, hinta – állott. A sportolásra számtalan lehetőség kínálkozott. Az istálló mellett kör alakú homokpályán lovagolni lehetett tanulni. A haladók akadályokkal teletűzdelt lovaspályán tehették próbára ügyességüket. Ünnepi eseménynek számítottak a kastély előtti nagy tisztáson rendezett lovaspólójátékok. A jelenleg kerítéssel övezett kút helyén teniszpálya, a fiúkollégium környékén pedig hangár épült a sportrepülőgép számára. Innen délnyugati irányba indult a kifutópálya lucernával bevetve, erdősávval szegélyezve. A technika fejlődésével a család szokásai is módosultak. A ló mint kizárólagos közlekedési eszköz lassan átadta helyét az automobilnak, a kerékpárnak. Az autó számára nem volt megfelelő a bogárhátúra kiképzett földút, ezért külön út készült vastag salakborítással. A kocsiszínben jól megfértek egymás mellett a hintók és a gépkocsi. A lovaspólójátékok is átváltoztak lassan biciklipólóra, melyet a kápolna előtti nagy tisztáson játszottak.
Romantikus tórészlet
A tavon karcsú híd ível át
A park növényvilága A kastélyparkot az itt található őshonos erdőspusztai növénytársulásra alapozták. A máig megmaradt kocsányostölgy matuzsálemek, a szürkenyár, mezei juhar, platán idős egyedei a legszebb díszei a parknak. Az ültetett fafajok közül — a már említett vadgesztenyéken kívül — szép idős példányokat találunk: mocsárciprusból — a tavon átívelő híd mindkét oldalán; jegenyetölgyből — a nagy tisztás szegélyén; mocsári tölgyből - a volt teniszpálya mellett; török mogyoróból - a gázház mellett, vérbükkből - a franciakert mellett. Az öreg platánhoz közel, de ugyanitt pompázik egy hatalmas páfrányfenyő is, Jeanne kisasszony útján haladva — aki több mint 60 esztendeig volt a Wenckheim család gyermekeinek nevelőnője — óriási lucokban, simafenyőkben gyönyörködhetünk; különlegességnek számítanak a francia Riviéráról hozatott, szabdalt levelű hársak a tóhoz vezető út mentén, valamint a teljesen szabályos koronájú gyertyán a bevezető út K-i oldalán. Sajnos ezek az idős példányok lassan-lassan elpusztulnak. Egy-egy erősebb szélvihar
kidönti, megcsonkítja őket. A kápolna mellett álló öreg tölgy megcsonkított ágai is az elhalás jelei. A tövénél kettérepedt idős török mogyorót sem lehet már megóvni a pusztulástól. Erősen a fa törzsébe mélyed az a vaspánt, amellyel még a gróf próbálta megmenteni a kápolnával szemben álló óriási tölgyet - sikerrel. Meg kell őrizni a parkot az elöregedéstől, időben ki kell szabadítani, ápolni, ültetni kell azokat a fákat, melyek 50-100 év múlva a mai matuzsálemeket pótolni fogják.
Idős szomorúfűz
A parkban az utakat mindenütt cserjeszegély kísérte, és egyben megakadályozta a betekintést a zárt állományba. A kísérő cserjeszegély fajtaösszetételét úgy határozták meg, hogy egy-egy utat, egy-egy kiválasztott szín jellemezzen. Így jöhettek létre fehér-, rózsaszín-, sárga-, pirosutak természetesen csak a virágzás idejében. Nagy tömegben használták az orgonát és fajtáit, a jezsáment, a galagonyát. Talajtakaróként óriási területeket borított a mahónia. A kastély körül a cserjéket sövény vagy kúp formájúra nyírták, illetve szabályos, oszlopos növekedésűeket telepítettek. Ugyanitt helyezték el a nagy díszítőértékkel rendelkező, vagy ritkaságszámba menő növényeket. Fehér, rózsaszín, lila virágú magnólia bokrok, telt virágú gyöngyvirágcserje, piros virágú öreg galagonya, nagy foltban labdarózsa, cserjenövésű vadgesztenye, amerikai fűszercserje — pompázik és illatozik kora tavasztól. Az évelők legnagyobb számban a kastély körül pompáztak. A teraszon és előtte hatalmas rózsaágyakat szegélyezett egynyári kiültetés. A lépcsőket és a terasz korlátját kővázába ültetett egynyáriak díszítették. A télen üvegházban nevelt pálmákat nyáron kitették a szabadba, még hangulatosabbá téve a teraszt és a kastélyhoz vezető főutat. A fő- és melléképület között vezető út kétoldalán alacsonyra nyírt, kettős buxussövény közé magas növésű egynyárit ültettek. A gondosan nyírt sövények, a pázsit, a gereblyézett utak - óriási élőmunka-ráfordítással mindig a legnagyobb rendet mutatták. 3—4 szakképzett kertész mellett 30 kertészfiú és kertészlány dolgozott. Ők a park gondozásán kívül ellátták az üvegházakban és a kertészetben adódó feladatokat is.
Öreg platán
A tópartot a már említett vízparti növények szegélyezték. Ma is látható még foltokban a japán keserűfű, a tűzliliom, beljebb az erdő fái alatt nagy foltokban a gyöngyvirág, a „babaház” körül a pirosló és fekete hunyor; a leánykökörcsin ... A tó vizét leeresztő zsilip mellett kicsi mesterséges dombon szaletli állott, körülötte sziklakert. A ma már mindent elborító borostyán helyett, az árnyas utakat páfrány, a napos tisztásokat pünkösdi rózsa szegélyezte.
A földig ágas vadgesztenye
A futónövények számára virágrácsot építettek. Ilyen vasvázra kapaszkodott fel a lilaakác a kastély „kerek” tornya előtt. A futórózsák számára különös építményt készítettek. Egy 3-4 m magas faoszlop tetejére kereket erősítettek, küllőihez vashuzalokat vezettek. Az oszlop tövéhez ültetett növény ezen felkapaszkodhatott. Így készült a „rózsafa”.
Állatvilág A kastélypark állatvilága rendkívül gazdag volt. A vadon élő rengeteg madár mellett vadkacsát, hattyút, pávát tartottak, a tóba csukát, harcsát, pontyot telepítettek, a medencékben
aranyhalak úszkáltak, a park távolabbi erdős, csalitos része pedig bővelkedett apróvadban. A csikókat is gyakran szabadon engedték a nagy tisztáson. Terv készült egy vadvédelmi kerítés felállításával szarvas és vaddisznó tartására, ez azonban már nem valósult meg.
Mocsárciprus
A kastély és a park jelenlegi használata, funkciója Az épületben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szakiskola működik. A kastély földszintjén irodákat, tanári szobákat, könyvtárat, tornatermet találunk. Az emeleten leánykollégiumot, a melléképületben tantermeket, laboratóriumot helyeztek el. A volt kocsiszínt és az istállót átalakították, jelenleg konyha, illetve ebédlő, a gázház autóbuszgarázs. A hangár helyén fiúkollégium épült. A nagy tisztáson futballpálya, körülötte salakos futópálya található. Az iskola nagy gondot fordít a park tisztán tartására. A gyerekek társadalmi munkában szedik össze egy-egy forgalmasabb hétvége után a szétszórt szemetet. Kérjük ezért a látogatókat, őrizzék meg a park tisztaságát, óvják, kíméljék a növényzetet, ne zavarják a park gazdag madárvilágának életét. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal padok, szemétgyűjtők kihelyezésével segíti a kulturált látogathatóságot. Terv készült a park, és készül a kastély rekonstrukciójára, felújítására.
Páfrányfenyő
A környék nevezetességei Szabadkígyós községtől D-re található: a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet. A 3785 ha-os terület a szikes puszták ősi növény- és állatvilágának maradványait őrzi. A mozaikszerűen megmaradt ősgyepmaradványokon értékes, ritka fajok élnek. Az itt megfigyelt 178 madárfajból mintegy 90 itt fészkelő — ezek közül számos Európa-szerte ritka — ragadozó madár talál itt háborítatlan táplálkozási adottságokat. A kígyósi majorban - a parktól nem messze - látható a szintén Ybl Miklós tervei alapján készült magtár épülete, valamint a dombon álló, műemléki jellegű klasszicista templom, alatta a Wenckheim család kriptájával. Lövey Ilona
Szabályos koronájú gyertyán
IDEGENFORGALMI TUDNIVALÓK Megközelítés: - autóval - Békéscsabától 15 km, Gyulától 20 km Újkígyós irányában. - Békéscsabáról autóbusszal, mely a vasútállomásról indul. Látogathatóság: - mindennap reggel 8-tól napnyugtáig szabadon látogatható, - csoportok szakvezetést kérhetnek, ha az iskolánál előre bejelentik látogatásukat, - a kastély belülről csak vezetővel látogatható, az iskola zavartalan működése érdekében. Szállás: Békéscsabán: Csaba Hotel II. István király tér 2. tel.: 12-242, Körös Hotel II. Kossuth tér 2. tel.: 11-641 Gyulán: Komló Hotel, Béke, Sugár út 6. tel.: 41, Park Hotel Part u. 15. tel.: 374, Camping Vadaskert u. tel.: 374 Vendéglátás: Újkígyós és Szabadkígyós községekben bisztró, cukrászda és ABC- üzlet áll a vásárlók rendelkezésére. Újkígyóson az Aranykalász Termelőszövetkezet, kezelésében Vincellérház és a közelében lévő Gesztenyésnél szalonnasütőhely található.
IRODALOM Csorna Antal: Körös vidéki kastélykertek. Műemlékvédelem 1971. XV. évf. 4. sz. Gál Imréné: Békés megyei kastélyparkok. Békés megyei természetvédelmi évkönyv 2. 1977. Lövey Ilona: Javaslat a szabadkígyósi Wenckheim-kastély újrahasznosítására és parkjának rekonstrukciós terve. Szakdolgozat. Kézirat 1979. Őrsi Károly: A magyar történelmi kertekről. Műemlékvédelem 1968. XII. évf. 2. Őrsi Károly: A természetvédelem, erdészet és műemlékvédelem kapcsolatai. Műemlékvédelem 1970. XIV. évf. 2. sz. Réthy Zsigmond: A szabadkígyósi puszta és környékének értékei. Békés megyei természetvédelmi évkönyv 1. 1977. Dr. Sterbetz István: Békés megye tájvédelme. Békés megyei természetvédelmi évkönyv 2. 1977. Szikra Éva: Kastélyparkok funkcióváltozása. Szakdolgozat. Kézirat. 1973.
Készítette a Tájak-Korok-Múzeumok Szervező Bizottsága az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal megbízásából 1981-ben, 10 000 példányban Felelős kiadó: Éri István Szerkesztette: Temesi Ida Tervezte: Köböl Vera Fényképek: Lövey Ilona, Őrsi Károly Fedél: Kartográfiai Vállalat, Budapest, 63-8035 Belív: Veszprémi Nyomda, Veszprém, 80/81 3854 ISBN. 963-555-059 0 ISSN:0139-245X
SZABADKÍGYÓSI KASTÉLYPARK
3 4
Eredeti és jelenlegi rendeltetés Kastély főépülete Iskola, kollégium Kastély Tantermek, melléképülete laboratóriumok Kápolna Kápolna Kocsiszín Konyha
5
Istálló
6 7
Gázház jégverem) „Babaház”
8 9
Kapusház -
1 2
Ebédlő (majd Autóbuszgarázs Lakás Fiúkollégium
A CÍMLAPON: SZÖKŐKÚT A HÁTLAPON: Parter
Eredeti és jelenlegi rendeltetés 10 Főbejárat 11 Francia-kert Francia-kert 12 „Kilátó” 13 Természetes forrás 14 Hideg-meleg források 15 Úszómedence
Nagy-tisztás Mesterséges forrás Elapadt források Rom
16 Jeanne kisasszony Sétaút útja 17 Hangár, kifutópálya 18 Lovaspálya Tervezett sportpálya
