Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 243
Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1986. 638273
GYULA Szent Józseftemplom
A török kiűzése után igen lassú volt a visszavándorlás a megyébe: még 20 év múlva, 1715ben is csak 9 falut írtak össze 344 családdal. Békés megye 1720-ban a Habsburg udvarban tett szolgálataiért Harruckern János György császári élelmezési biztos birtoka lett (Gyula 1723ban), akink első intézkedései közé tartozott az uradalom benépesítése. Az első német telepesek 1723-ban jelentkeztek a földesúrnál, s 1724 elején újabb telepesek követték őket, akik a Fehér-Körös ágaitól körülvett, szigetként kiemelkedő, ma is jól elkülöníthető területet kapták meg. (Ezt a területet egy 1722-i térképen még dinnyéskertnek és kukoricaföldnek ábrázolják.) A gyulai németek 1734-ben külön bírót választottak, közigazgatásilag függetlenedtek Gyulától, s ettől kezdve Német-Gyula és Magyar-Gyula külön városként szerepelt 1857-ben történt egyesülésükig. Német-Gyulából Németváros lett, de nevezik Józsefvárosnak is a városrészt a templom védőszentjéről. A katolikus németek 1736-ban már említik első kápolnájukat a terület legmagasabb pontján, a mai templom helyén. A kis kőkápolna hamarosan szűknek bizonyult, és 1754-55-ben újabb kápolnát építettek helyére, amelyet egészen 1862-ig használtak. 1798-ig évente csak 9 alkalommal miséztek benne a 9 védőszent ünnepnapján, a naponkénti („alle Tage”) misézésre csak 1799-ben kértek engedélyt. Az 1738-ban dúló borzasztó pestis felére csökkentette a lakosságot, de 1746-ban már ismét 175 német családot írnak össze, amely újabb betelepülésből származhatott. A pestis lehetett az oka, hogy Szent József mellett többek között korábban Szent Rókus és Szent Sebestyén is védőszentjei voltak a kápolnának. Később egyedül Szent József lett a város és a templom védőszentje. A második kápolna a 19. sz. elejére szűknek bizonyult. Többszöri kísérlet után végre a megfelelő pénzalapot összegyűjtve 1862-ben engedélyezték a templom építését. A terveket Nuszbeck József gyulai építész készítette, s ő is építette 1863-1866 között 32 571 Ft-nyi költséggel, ebből 10 000 Ft Loeffler János gyulai származású nagyváradi kanonok hagyatékából származott. A templomot nem a földesúr s nem valamelyik szerzetesrend emeltette, hanem a polgárság a donátorok segítségével, berendezésére rányomta bélyegét a korabeli németek életmódja, vallásos gyakorlata. A járványtól, víztől, tűztől sokat szenvedett lakosság földművelésből, állattartásból, szőlőművelésből élt, de jelentős volt iparossága is, különösen az építőiparban. Az elemi csapások elleni védekezés, a földműves-iparos munkához való segélykérés is meghatározta a képeken, szobrokon ábrázolt szentek megválasztását.
A Szent József templom főhomlokzata
A műemléki templom a Németváros (vagy Józsefváros) központját alkotó Apor Vilmos tér közepén áll. Uralkodó stílusa a klasszicizmus, de találunk benne még késő barokk és már romantikus elemeket is. A templom belső berendezését befolyásolta a plébániatemplommal való kapcsolata is. Az egyhajós templom déli oldalán álló torony homlokzatát erőteljes két-két, timpanonba záródó dór oszlop uralja három ugyancsak klasszicista jellegű ablakkal. A timpanon a második szinten megismétlődik, a második emeleti pilaszter ion fejezetben végződik. A templomhajót a toronnyal a barokkra emlékeztető íves falfelület köti össze. A párnatagos toronysisakot az 1905-i felújításkor fedték át vörösrézzel. A templomba lépve a bejárattól balra ráccsal elválasztott Szűz Mária kápolna áll, amelynek szobrát (Szűz Mária, karján a kis Jézussal) a hagyomány szerint a betelepülő németek hozták magukkal Németországból.
Szűz Mária szobor
Az előteret a templomhajótól elválasztó vasrácsot Geiszt György neves gyulai kovácsmester készítette, a rácsok fölött a készíttetők neve látható. (A templom belső berendezésén nemegyszer találkozunk a költségeket vállaló családok neveivel — oltárképek alján, szószéken — természetesen németül.) A templomban látható szentképek, szobrok körmeneti zászlók szimbólumai a gyulai németek életét, hitvilágát tükrözik. Balra az első a Szent Anna oltár (Szent Anna, Jézus nagyanyja tanítja a kis Máriát) többek között a ,,Szentatyafiság” (Bálint Sándor — BG), a nagy családok patrónája. Az oltár egyik oldalán áll Szent Sebestyén fából készült barokk szobra a 18. század első feléből. Tántoríthatatlan hitével, feddhetetlen életével a keresztény férfi mintaképe. (A gall származású Sebestyén Diocletianus idején a császári testőrség parancsnoka volt, titokban keresztény hitre tért, s mivel nem volt hajlandó megtagadni hitét, a császár egy fához állítva katonáival agyonnyilaztatta.) Jobbra látható Szent Antal faszobra ferences ruhában a kis Jézussal.
A Földésztársulat zászlaja
Az oltár fölött a zászlótartóban függ a német-gyulai Földésztársulat 1887-ben készült körmeneti zászlója német és magyar nyelvű felirattal. A falon körben helyezték el a német feliratú 14 stációképet. A szószék hátsó falán Szent Márton képe látható, a püspöksüveggel és pásztorbottal. A pannon (dunántúli) származású püspök a lovagkor egyik legnépszerűbb védőszentje, később az állattartók patrónusa. A szószék mellett Szent Vendel oltára: a lábánál koronával ábrázolt, remeteéletet élő ír királyfi a pásztorok védőszentje. Mellette üvegszekrényben a prágai kis Jézus szobra, tisztelete különösen nemzetiségeknél szokásos. A szobrocska érdekessége, hogy ruháját liturgikus színenként váltogatják fehérre, zöldre, lilára, rózsaszínre és pirosra. Mellette a lourdes-i Szűz Anyát ábrázoló szobor a kis Bernadettel, akinek 1858-ban 14 éves korában megjelent. A szobor felett világoszöld alapú zászló, a korábban már megismert Földésztársulat zászlójának 1928-ban kis változtatással készült másolata.
Szent József főoltárkép
A főoltár Szent Józsefet ábrázolja a kis Jézussal. Szegedi Hirt Antal gyulai származású festő műve 1866-ból. Az új, szembenéző oltár bolgár vratza fehér és süttői vörös márványból készült 1975-ben, mellette azonos anyagokból az ambó (prédikálóhely). A liturgikus tér jobb oldalán behajló zászló a németgyulai kőművesek, ácsok körmeneti zászlója 1889-ből. Alatta Jézus szíve szobor, 19. századi alkotás. A Szent Flórián oltáron a zászló és a sisak római tiszti múltját szimbolizálja, a korsó a tüzek ellen védő szent jelképe. Az oltár jobb oldalán a 18. század első feléből származó ragyogóan szép faszoborban ismétlődik meg Szent Flórián alakja, s azonos korú a bal oldalon álló Szent Orbán (népiesen Urbán) a szőlőművesek, kádárok, korcsmárosok patrónusa, az elszászi, rajnavidéki szőlőtermő vidék elterjedt védőszentje. A bejárathoz közel a Szűz Mária oltár zárja az oltárok sorát. Az alatta levő Szűz Mária szobor eredetileg körmeneti, szobor volt. Az oltár két oldalán ismét két barokk szobor: balról Hunyadi János keresztes hadának pápai küldötte, Kapisztrán Szent János szobra, kezében a keresztes háborúk zászlajával, a 18. század első feléből. Kapisztrán Szent János a török hódoltság utáni, a ferences káplánok és a ferencesek által fenntartott Máriaradna búcsújáróhely hatására emlékeztet. Jobbról Szent Rókus szobrán a seb, éppúgy mint Szent Sebestyén sebei az 1738-i pestisjárványt juttatják eszünkbe. Az oltár előtt a kőműves, ács társulat körmeneti zászlója 1908-ból. A zászló sarkán a céh jelképes szerszámai, alul gyalupadon dolgozó férfi. A templom színes üvegablakai 1927-ben készültek. A Szent Anna oltár fölött a tízparancsolat kőtáblái, a kehely és ebből kiinduló kereszt a szentmisére emlékeztet, a könyv a hétpecsétes könyv, Isten titkait tartalmazza, János jelenések könyvéből. Az ajtó fölött Jézus szentséges szíve különleges ábrázolásban: a tövisek közé ugyanis rózsákat helyezett el a művész, a lángok a szeretet lángjai. A Szent Vendel oltár fölött a kehely és az ostya a szentmise jelképe, az ostyán az IHS Krisztus monogramja. Különösen szépek a liturgikus tér színes ablakai. Balról a ritkán szereplő bencés szerzetes, Szent Reinhard fekete reverendás alakja. (Gyulán ez élő családnév.) Az ökörszemablak alatt szoborcsoport: az Atya (fején háromszög, kezében földgömb és kereszt), a Fiú Jézus Krisztus, kezében kereszttel s a Szentlélek (galamb) jelképével. A jobb oldali ablakon Szent Ágnes színekben pompázó ruhában, báránnyal, kezében a vértanúság pálmaága. A Szent Flórián oltár fölötti ablakon az Oltáriszentség látható a szentségtartóban. Az ajtó fölötti ablakon Jézus szíve, eredeti szimbólummal (tövisekkel) ábrázolva, a Mária oltár fölött középen ismét Jézus szíve, balról kereszt, jobbról horog a remény jelképe, alatta a lelki győzelem pálmaágával. A templom mennyezetét négy csehsüvegboltozat alkotja. Mindegyik boltozaton egy-egy 40 m2-es secco. Az oltár fölött a Szentháromságot láthatjuk, Ramold Lajos alkotása 1924-ből. (Restaurálta Nagy István 1984-ben.) A templomhajó másik három seccoja 1984-85-ben készült. Az első a „Kétszázhatvan év hálája”: a németvárosi egyház történetében szereplő egyházi és világi személyeknek állít emléket. Balról a szabadságharc bátor plébánosa, Rázel József, mellette fehér szakállal Mogyoróssy János múzeum- és könyvtáralapító, aki felkutatta a Nádi Boldogasszony tiszteletének történetét. Elöl a gyulai születésű Karácsonyi János c. püspök, történetíró, kezében az általa irt Magyar egyháztörténettel, mögötte Lindenberger János, a nagyváradi egyházmegye németvárosi származású apostoli kormányzója, majd Göndöcs Benedek, a múlt század utolsó felének polihisztor apátplébánosa, sok maradandó alkotás elindítója. Fehér karingben Apor Vilmos gyulai plébános, majd győri püspök, az üldözöttek védője, előtte Udvardy József jelenlegi megyés püspök, majd P. Szőke János püspöki helynök, donátor alakja.
Szent Rókus szobor
A jobb oldalon a világiak foglalnak helyet: báró Harruckern János György, a németek letelepítője az alapítólevéllel, elöl Erkel Ferenc, a város neves szülötte a Himnusz kottájával, mögötte piros köntösben Munkácsy Mihály, akinek sorsa városunkban dőlt el, innen indult el festőpályája. Még néhány németvárosi arc alkotja a világiak sorát. Középen háttal Mária és a kis Jézus előtt térdeplő idős asszony a mindenkori németvárosi idős generációt jelképezi. A secco Patay László főiskolai tanár, festőművész alkotása.
"Kétszázhatvan év hálája" secco
A középső, „Angyali üdvözlet” című seccot Székelyhidi Attila és Balogh Gyula, a gyulai művésztelep alkotói festették. (A képen szereplő kút az első gyulai artézi kút mai formája.) Az utolsó mennyezetkép alkotója Marosvári György festőművész, szintén a művésztelep tagja. Két témát font össze: Mária mennybevételét, valamint Szent István felajánlja a magyar koronát Máriának. Az utóbbi két secco különlegessége a dús növényzet alkalmazása. A mennyezeti képek ornamentikáján páronként szimmetrikusan elhelyezett latin nyelvű
feliratok Szent Józsefet dicsőítik: - Szűz Mária tisztaságos jegyese, ill. Igaz férfiú. - A kézművesek példaképe — Isten hűséges szolgája. - A házasélet dísze — Az anyaszentegyház patrónusa. - Jézus gondviselő oltalmazója — A haldoklók pártfogója. A téren a templom két oldalán szimmetrikusan elhelyezve az 1880-as években készült szoborfülkékben két szobor. Balról Szűz Mária szobor, melyet az 1882. március 25-i nagy tűzvész után a józsefvárosi asszonyok fogadalmi szoborként emeltek. (Városképi jelentőségű.) A jobb oldalon Nepumuki Szent János szobra műemlékjellegű. A gyónási pecsét megőrzése miatt a Moldva folyóba dobott cseh szent, az utak és folyók védőszentjének szobrát 1730-ban Csik Péter vármegyei jegyző állíttatta fel a Német- és Magyar-Gyulát elválasztó Szent János árka hídfőjénél. (Ma Béke sugárút — Jókai utca találkozása.) A két város egyesítése (1857) és az árok betemetése után a németvárosi templom környékén helyezték el, 1883-ban került mai helyére.
Nepomuki Szent János szobor
Szentháromság kápolna Az egykori belső vásártér sarkán, modern környezetben emlékezik a múltra a kis kápolna. Az 1738-i nagy pestisnek 1059 áldozata volt a városban, a járványt túlélő gyulaiak fogadalomból építették a kápolnát. 1741-re készült el, de 1752-ben már új, nagyobb kápolna épült a helyébe. 1772-től 1795-ig környékét temetőként is használták. A kápolna bejáratán belül rálépünk Tomcsányi alispán 1773-ban eltemetett édesapjának sírfedőkövére.
Szentháromság kápolna
A kápolna mai alakját az 1815-1817-i átépítéskor nyerte, a barokk mag klasszicista elemekkel bővült. Ekkor építették erőteljes tornyát, a kórust és szerezték be az első orgonát. A súlyos torony mellett szinte eltörpül a templomhajó, amely síkmennyezetes, szentélye sokszögben záródik. Sekrestyéje a jobb oldalon építészetileg is elkülönül, külön kapcsolódik a templomhajóhoz. A kápolnán érezhető a többszöri átépítés, a kórust pl. úgy toldották meg, hogy részben takarja a hajó első ablakait.
Szent Flórián szobor
A Szentháromságot ábrázoló oltárképen az 1839-es szám olvasható. Az üvegszekrényben
elhelyezett szép barokk, Mária szobor a 18. századból való. A kápolnában Szentháromság és Szent Donát napján miséztek sokáig, utóbbit „az egész városnak jég ellen fogadott ünnepén tartották”. A műemlékjellegű kápolna a város egyik legrégibb építészeti emléke.
Bielek Gábor — dr. Czeglédi Imre
"Angyali üdvözlet" secco
Sankt JosephsKirche Durch die 150 Jahre lang währende Türkenherrschaft sowie den mit der Türkenvertreibung verbundenen, langanhaltenden Krieg wurde das Tiefland (Alföld) weitgehend entvölkert. Die Bevölkerung wurde teils ausgerottet, teils flüchtete sie sich in geschütztere Teile des Landes. Die Bevölkerungsrückwanderung nach der Vertreibung der Türken ging nur sehr langsam vor sich, so wurden noch 20 Jahre später, 1715, nur 9 Dörfer mit insgesamt 344 Einwohnern zusammengeschrieben. Das Komitat Békés wurde 1720 für seine dem Hof der Habsburger geleisteten Dienste Besitz des kaiserlichen Proviantkommissars Hans Georg Harruckern (1723 Gyula), zu dessen ersten Schritten die Besiedlung seines Landbesitzes gehörte. Ein 1723 herausgegebenes Gesetz ermöglichte die Einsiedlung von Deutschen. Auf der Basis dieses Gesetzes kamen 1724 die ersten Siedler aus den überbesiedelten Gebieten Deutschlands nach Gyula, 10 Jahre später, 1734 wählten sie sich einen eigenen Richter, und seitdem zählten Deutsch-Gyula und Ungarisch-Gyula bis zu ihrer Vereinigung 1857 als gesonderte Siedlungen. Aus dem einstigen Deutschgyula wurde die heutige Deutschstadt (Németváros).
"Mária mennybemenetele" secco
1736 wurde die erste deutsche Kapelle erwähnt, 1755 wird eine grössere gebaut, und an deren Stelle wurde 1863-66 die heutige Sankt Josephs-Kirche nach den Plänen des Baumeisters Joseph Nussbeck aus Deutsch-Gyula gebaut. Der Eingang der einschiffigen, fronttürmigen Kirche wird von jeweils zwei dorischen Säulen beherrscht. Der grundsätzlich klassizistische Stil wird von Barock- und romantischen Elementen ergänzt. Die Kirche wurde aus der Sammlung der Bevölkerung und aus dem Nachlass des Stifters Hans (János) Loeffler, Kanonikus von Nagyvárad finanziert, die Inneneinrichtungen Hessen reichere Familien aus der Deutschstadt (Németváros) anfertigen. (Auf diesem oder jenem Altarbild bzw. Kanzel sind auch die Namen der Spender zu lesen.) Die Altarbilder, Skulpturen und Standbilder darunter 6 Barock-Skulpturen aus der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts —, die Symbole der Prozessionsfahnen spiegeln das Leben der Bevölkerung wider. Dies darum, weil die angesiedelte Anwohnerschaft Schutz erwartete gegen die Pest (St. Rochus, St. Sebastian, St. Rosalia), gegen die Feuersbrunst (St. Florian), gegen das Hochwasser (St. Hans von Nepomuk), gegen Blitzschlag und Hagelschlag (St. Donatus), sowie auch Beschirmung ihrer Arbeit, beim Ackerbau, bei der Viehzucht (St. Vendel, St. Martin), beim Weinbau (St. Donatus, St. Urban), beim Handwerk (St. Joseph). Bei den Deutschen ist der Respekt vor den Alten stark ausgeprägt (St. Anna), und die Familie, die Kirche (St. Joseph) hält ihre Gemeinde fest zusammen.
Szűz Mária szobor
Die neben dem Kircheingang befindliche Maria-Statue in der Kapelle der Jungfrau Maria haben die Siedler, gemäss der Tradition, noch aus Deutschland mitgebracht. Auf der linken Seite des Kirchenschiffes können wir neben dem Altar die Skulpturen des St. Sebastian und St. Anton aus dem Barock sehen, über der Kanzel befindet sich die Figur des St. Martin. Neben der Kanzel finden wir die die Heilige Mutter von Lourdes darstellende Skulptur mit der kleinen Bernadette. Das Altarbild stellt den Hlg. Joseph mit dem kleinen Jesus dar. Neben dem rechten St. Florian Altar wiederholt sich seine strahlend schöne Barockskulptur, auf der anderen Seite ist die Skulptur des St. Urban. Über dem Tabernakel des neben dem Eingang befindlichen Marienaltars ist die Prozessionsfigur der Maria mit dem kleinen Jesus, daneben sehen wir die Skulpturen des St. Rochus und des päpstlichen Helfers des Türkenbesiegers Janos Hunyadi, St. János Kapisztrán. Von den Prozessionsfahnen sind auf der linken Seite des Kirchenschiffs die Fahnen der Feldbauerngemeinschaft, auf der rechten die Fahnen der Maurer und Zimmersleute vom Ende des 19. und Anfang des 20. Jahrhunderts erhalten. Die bunten Fenster der Kirche entstanden 1927, besonders schön sind die Fenster des Chors. Von den Deckenbildern stammt das Secce (Die Heilige Dreifaltigkeit) über dem Altarbild von 1924, die drei anderen entstanden bei der umfassenden Gesamtrestaurierung 1984-85. Auf dem ersten sind die im Leben der Stadt eine Rolle spielenden geistlichen und weltlichen Personen dargestellt, so unter den letzteren auch der die Deutschen ansiedelnde Hans Georg Harruckern, der Komponist Ferenc Erkel und der Maler Mihály Munkácsy. Die beiden weiteren Secco (Begrüssung des Engels und Maria Himmelfahrt) sind wegen der dargestellten dichten Vegetation eine Besonderheit. Die schön geschnitzten Holzleuchter zitieren den Stil des vorigen Jahrhunderts.
Auf dem Platz neben der Kirche finden wir auf zwei Seiten Marienstatuen in Skulpturnischen. (Diese hatten die Frauen von Deutsch-Gyula nach der Feuersbrunst von 1882 anfertigen lassen). Auf der rechten Seite finden wir eine barocke Statue des Hlg. János von Nepomuk, welche von 1730 bis 1856 an der Grenze von Deutsch-Gyula und UngarischGyula gestanden hatte. Gábor Bielek — Dr. Imre Czeglédi
Irodalom Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium 1-2. k. 1977. Karácsonyi János: Békés vármegye története 1-2. köt. 1896. Scherer Ferenc: Gyula város története 1-2. köt. 1938. Sisa Béla: Békés megye műemlékei 1-2. köt. 1981. Steib János: A gyulai Józsefváros története. 1924. A gyulai római katolikus plébánia Historia domusa.
Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 243. szám Kiadja a TKM Egyesület 1986-ban 10000 példányban Felelős kiadó: Éri István Szerkesztette: Dercsényi Balázs A sorozatot tervezte: Köböl Vera A belívet tervezte: Kulcsár Ágnes Fényképek: Puy László, Szilágyi Ferenc Fedél: Kartográfiai Vállalat, Budapest Belív: 61310 Pannon Nyomda, Veszprém Felelős vezető: Danóczy Balázs igazgató ISBN: 963 555 380 3 ISSN: 0139-245 X
A templom alaprajza
Mennyezetfreskók I Szentháromság II „Kétszázhatvan év hálája” III Angyali üdvözlet IV Mária mennybevétele és István felajánlja a koronát 1 2 3 4 5 6 7 8 9
Szűz Mária-kápolna Szent Anna-oltár Szószék Szent Vendel-oltár Oratórium Szent József-oltár Sekrestye Szent Flórián-oltár Szűz Mária-oltár
A címlapon: A Szent József templom belseje a szentély felé A hátlapon: A Szentháromság kápolna főhomlokzata
