Ásvány- és k zettan Történeti áttekintés Kristálytan Ásványtan K zettan Magyarország ásványai, k zetei
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Ásványok
Ásványok fogalma Az ásvány a földkéreg (a Hold és más égitestek) szilárd, homogén, természetes eredet része kb. 4000 ásványt ismerünk szilárdak (kivétel: víz, higany) homogén - vegyi összetételük állandó kristályosak általában szervetlenek természetes eredet ek Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Ásványok fizikai tulajdonságai Keménység Hasadás, elválás, törés Ásványok fénye Ásványok színe, porszíne és átlátszósága Optikai tulajdonságok
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Keménység fogalma Keménység alatt értjük az ásványnak azt a tulajdonságát, hogy ellenállást fejt ki a meghatározott lapokon és irányban a mechanikai szétforgácsolódás ellen Keménység kifejezése: Mohs-féle keménységi skála
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Keménység (Mohs-féle skála) K Ásvány Meghatározási mód 1. talk, körömmel könnyen karcolható grafit 2. gipsz, körömmel még karcolható k só 3. kalcit körömmel nem, t vel könnyen karcolható
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Mohs-féle keménységi skála II. K Ásvány 4. fluorit 5. apatit 6. földpát
Meghatározási mód t vel nehezen, késsel könnyen karcolható t vel nem, késsel nehezen kar-colható, reszel könnyen fogja reszel vel karcolható
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Mohs-féle keménységi skála III. K 7.
Ásvány Meghatározási mód kvarc üveget karcolja, acéllal szikrázik 8. topáz acéllal szikrázik 9. korund acéllal szikrázik 10. gyémánt acéllal szikrázik Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Hasadás A kristálynak a nyomás, ütés hatására sík lap mentén történ elválását hasadásnak nevezzük. Hasadás síkja a kristály legterheltebb és legkiegyenlítettebb rácssíkjával párhuzamos
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Hasadás, elválás, törés Típusai: kit n v. tökéletes - jó hasadási lap, elválási sík sima, tükröz felület jó - hasadási lap könnyen létrehozható, sima és gyengén tükröz tökéletlen v. rossz - elválási sík egyenetlen és nem tükröz nem hasad Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Törés Törésnek nevezzük azt a jelenséget, ha a kristály mechanikai hatásra nem határozott felület mentén válik el. Törés lehet: kagylós sima egyenetlen Földes Szilánkos, stb. Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Transzláció Mechanikai hatásra – esetenként a kristály maradandó alakváltozáson mehet át, miközben az egyes rácssíkok szabályszer en elmozdulnak
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Ásványok fénye fényvisszaver képességük alapján fém-, félig fémes, gyémánt-, üveg-, zsír-, gyöngyház-, selyem-, szurok és gyantafény , valamint fénytelen ásványok
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Ásványok színe, porszíne és átlátszósága Ásványok színe - változatos, saját szín-e ? Porszín: karcolási szín A saját szín ásványok esetén a porszín megegyezik az ásvány színével
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Ásványok optikai sajátságai Egyik legrészletesebben tanulmányozott tulajdonságuk Csoportosítás (0,02 mm-es vastag lemezeik mennyire engedik át a fényt) átlátszó, teljesen átengedi áttetsz , csak részben engedi át át nem látszó (opak), nem engedi át a fényt
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Kett störés fogalma Izlandi kalcitkristályt vizsgálva megállapították, hogy a kristályok - a szabályos rendszerben kristályosodok kivételével - a rajtuk áthaladó fénysugarat két sugárra bontják, ez a jelenség a kett störés
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Ásványok csoportosítása Alapja: Kémiai összetétel (anionok elhelyezkedése és típusai) Szerkezet (szilikátoknál) Rendszer megalkotója: Strunz (1957, 1978)
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Ásványosztályok 1. Termésemelek 2. Szulfidok 3. Halogenidek 4. Oxidok és hidroxidok 5. Nitrátok, karbonátok, borátok 6. Szulfátok, kromátok, molibdenátok, wolframátok 7. Foszfátok, arzenátok, vanadátok 8. Szilikátok 9. Szerves ásványok Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Terméselemek Csak egy elemet tartalmaznak Csoportosításuk Nem fémesek Félfémesek Fémesek
El fordulásuk: ritkák
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Gyémánt (C) Kristályrácsa: két egymásba helyezett hexaéder Keménysége (K): 10 Nagy keménység oka: bels szerkezet
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Grafit (C) Keménység: 1 Grafit síkrácsos Gyémánt: térrácsos
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Terméskén(S) Bipiramisos felépítés , rombos rendszerben kristályosodik Vulkáni utóm ködés során keletkezik
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Félfémesek Arzén (As) Antimon (Sb) Bizmut (Bi)
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Termésarany (Au) Négyzetesen kristályosodik Általában kvarccal, pirittel és arzénnel található együtt Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Termésezüst (Ag)
Négyzetes, oszlopos formája van (rombododekaéderes, kocka, oktaéderes)
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Termésréz (Cu) Rombododekaéderes, kocka, oktaéderes Nevét Ciprusról kapta - ókorban fontos rézlel hely volt Eredeti színét leveg n gyorsan elveszti (templomtornyok) Bidló A.: Ásvány- és k zettan
További fémes terméselemek Ólom (Pb) Termésplatina (Pt) Termésvas (Fe) Higany (Hg) - folyadék
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Ásványosztályok 1. Termésemelek 2. Szulfidok 3. Halogenidek 4. Oxidok és hidroxidok 5. Nitrátok, karbonátok, borátok 6. Szulfátok, kromátok, molibdenátok, wolframátok 7. Foszfátok, arzenátok, vanadátok 8. Szilikátok 9. Szerves ásványok Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Szulfidok és arzenidek Általában ércek Opakok, vagy nagy a fényt résük Jellegzetes a karcszín k Fémek kénnel alkotott vegyületei Osztályozásuk a fém / kén arány alapján Keletkezésük: legtöbbször hidrotermális úton
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Fémes szulfidok I. Fém : kén arány > 1 : 1 Ide tartoznak: Chalkosin (Cu2S) Bornit (Cu5FeS4) Argenit és Alanthit (Ag2S) Pentlandit ((Ni, Fe)9S8)
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Fémes szulfidok és arzenidek II. Fém : kén arány = 1 : 1
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Galenit (PbS)
Keménysége: 2 Szabályos kristályrendszerbe tartozik (hexaéderek, oktaéderekkel tompítva) Színe: ólomszürke Hazánkban: Mátrában Hidrotermálisan keletkezik Legfontosabb ólomérc
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Szfalerit (ZnS) Keménysége 3,4 - 4 Szabályos (hexaéderek, vagy ritkán tetraéderek) Sárga, szürkésbarna, vörös, néha fekete Kit n en hasad Hidrotermálisan keletkezik Legfontosabb cinkérc
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Kalkopirit (CuFeS2) K = 3,5 - 4 Tetragonális Zöldessárga, aranysárga Utómagmás és üledékes folyamatokban Rudabányán els dleges rézérc (réztartalma 34,5 %) Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Pirrhotin (FeS)
Keménysége 4 Hexagonális Sárga (aranyszín ), bronzbarna - gyorsan megsötétedik Neve: görög t zszín szóból Ritka kristályai magmás eredet ek
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Fémes szulfidok, szullfidarzenidek és arzenidek III. Fém : kén arány = 1 : 1
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Pirit (FeS2) Kett s kénatommal K = 6 - 6,5 Szabályos (hexaéder, oktaéder, petagondodekaéder) Aranysárga, fémfény Legelterjedtebb szulfidásvány
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Pirit Talajokban is el fordul. Nagy jelent sége lehet a talajsavanyodásban Rideg (t zk nek) Karca fekete
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Markazit (FeS2) K = 6-6,5 Rombos (dipiramisos) Zöldes sárga, fémes szín Neve - arab eredet Könnyebben bomlik, mint a pirit Üledékes k zetekben
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Komplex szulfidok, szolfosók
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Enargit (Cu3AsS4) K = 3,5 Rombos Szürkésfekete, vasfekete Hidrotermálisan keletkezik Legfontosabb rézércünk (Recsk)
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Nem fémes szulfidok Realgár (As4S4) Auripigment (As2S3)
Bidló A.: Ásvány- és k zettan
Felhasznált és ajánlott irodalom: Kiss János: Ásványtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, ELTE Matthes, Siegfried: Mineralogie, Springer Verlag, 2001
Bidló A.: Ásvány- és k zettan