VERTEBRATA MUSE! Tom. VIII.
HUNGARICA
HISTORICO - NATURALIS 1966.
HUNGARICI
Fasc 1-2.
Angaben über die Verbreitung des Feuersalamanders (Salamandra salamandra L ) im Karpatenbecken Von O. G . Dely Zoologisehe Abteilung des Ungarischen Naturwissenschaftlichen Museums, Budapest
KEHELY schilderte Zusammenfassend in den Abschnitten Reptilia und Amphibia (1917) des FAUNA REGNI HUNGÁRIÁÉ (im weiteren: FRH.) die Verbreitung der Feuersalamander (Salamandra salamandra L.) des Karpatenbeckens.Er leitete in dieser Arbeit die Aufzählung der Fundorte der genannten Art mit folgenden Worten ein: „Nascitur quamquam disperse locis altioribus et in silvis regionum clivosarum". Fünfundzwanzig Jahre später, in 1943, gibt Frau FEJÉRVÁRY in ihrer Arbeit „Beiträge und Berichtigtingen zum Amphibien-Teil des ungarischen Faunenkataloges", die neue Zusammenfassung der bis dahin bekanntgewordenen Angaben über die Verbreitung von Salamandra salamandra L. In Ihrer Liste kommen in erster Reihe jene Ortsnamen vor, welche sich auf Exemplare beziehen, die in die verbrannte herpetologische Sammlung des Naturwissenschaftlichen Museums gerieten, in zweiter Linie aber jene Daten, die schon in früheren Publikationen (vor allem in der FRH., 1917, FEJÉRVÁRY, LÁNGH, A. M., 1925, WERNER, 1935) bekanntgegeben wurden. Während den seit den verstrichenen mehr als zwanzig Jahren wurden zoologische Sammlungen in verschiedenen Gebieten durchgeführt, wodurch immer wieder neue Fundstellen der
Lurche und Kriechtiere bekannt wurden und so selbstverständlich auch die Verbreitungsdaten
des
Feuersalamanders
auch
bedeutend vermehrt werden konnten. Ich halte es ebendeswegen für angebracht, die neuerlich entdeckten
bzw. früher aufgefundenen Fundstellen
fassend bekanntzugeben,
zusammen-
um die genauere Umgrenzung der Ver-
breitung der genannten Art in unserer Heimat
bzw.
im Karpa-
tenbecken geben zu können. Nachstehend
teile ich
also
die ausführlichen Verbrei-
tungsdaten der in unserer Heimat sowie der in den zoogeographisch
mit
dem Karpatenbecken eng verknüpften Ländern (Kar-
paten-Ukraine,
Rumänien,
Jugoslawien,
Tschechoslowakei
und
Österreich) lebenden Salamandra salamandra mit. Diese stellte ich
einerseits
ten Exemplare,
an Hand der seit 1956 neuerlich gesammel-
anderseits
auf
Grand der Register-Kartonen^-
des verbrannten Kateriales, sowie der betreffenden Literatur zusammen. Es soll dabei hervorgehoben werden, dass jene, aus der Literatur bekannten Daten, der in
unserer
Publikation
Sammlung
neuere
von welchen das Material we-
vorzufinden war, noch
Beweisexemplare
seit
gefunden wurden,
ihrer in die
Liste bzw. in die Verbreitungskarte nicht aufgenommen wurden.2 In dieser Hinsicht bilden nur die Fundstellen Budapest, Abhang des Keserühegy Vértes-Gebirge
eine
im
Pilis-Gebirge
und
Ausnahme, welche wir,
in der Literatur vorfinden.
der
das Fani-Tal im - wie bekannt, -
Die Fundstelle Budapest erwähnt
Wie ich das in meinen vorherigen Arbeiten bereits andeutete , - sind die Duplikate der Fundort-Kartonen des im Jahre 1956 verbrannten Materiales übriggeblieben, - da sie in einem anderen, unversehrt gebliebenen Saal aufbewahrt wurden. 2 Solche Angaben stammen hauptsächlich aus den, die Tierwelt der einzelnen Komitate schildernden Kapiteln der Serie „Magyarország vármegyéi és városai" („Die Komitate und Städte Ungarns"), welche Bekanntmachungen, - da diese hauptsächlich nicht von Fachleuten stammen, - auf irrtümlichen Bestimmungen gründen.
zum erstenmal MÍEELY in der FRH. (1917), Frau FEJÉRVÁRY
ohne
aufgenommen wurde.
welche Angabe
eine besondere Bemerkung
in
von
ihre Liste
Liese Angabe kann aber, - trotzdem, dass
unter den Duplikaten
der
im Jahre 1956 verbrannten Fundort-
Sartonen eines die Aufschrift
„Budapest" trägt^, - nicht als
vollgültig betrachtet werden,
weil
machung
und
mehrfache
bestätigten.
Sammlungen
Ebenso
wurden
seit der ersten BekanntUntersuchungen
keine weiteren
das
vom Abhang des Keserühegy im Pilis-Gebirge gefunden, in diesem Gebirge
selbst
überhaupt nicht,
nicht
Beweisexemplare sowie
-
aber
auch nicht
von dem Fáni-Tal bzw. dem Vértes-Gebirge^. Ebendeswegen wurden die Fundorte Budapest, Pilis-Gebirge, sowie Vertes-Gebirge in meine Liste nur bedingt aufgenommen
und
auf der Karte
von anderen verschieden markiert. Ich reihe nicht einmal unter die Ausnahmen und nehme in meine Liste nicht Gebirge
bzw.
einmal ausnahmsweise
den
die Umgebung des Balatons auf,
Fundort Bakonybis von diesen
Gebieten gesammeltes Material uns nicht zur Verfügung steht.
^ Laut des Kartons ist als Datum der Sammlung des Salamandra salamandra L. VIII.1931, als Sammler BARTKÓ angegeben. Da die Art aus der Umgebung von Budapest auch seitdem nicht hervorkam und in früheren Zeiten MARGÓ (1879), ja sogar später auch GEDULY (1931) den Mangel am Feuersalamander in diesen Gebiet erwähnt, kann in diesem Falle nur daran gedacht v/erden, dass BARTKÓ auf ein solches Exemplar stiess, welches ein unverantwortlicher Terrarist, - solche gibt es auch heute noch, - in einem unserer Gebirgen fang und dessen überdrüssig geworden, es in der Umgebung von Budapest freigelassen hatte. ^ Die Fundstelle Abhang des Keserühegy, Pilis-Gebirge, wurde von SZABÓ (1956) an Hand der Ansage von VAJDA L. bedingt aufgenommen und diese machte ich selbst (DELY, 1967) im Magyarország Állatvilága, Kétéltűek - Amphibia (Ungarns Tierwelt - Lurche) nur bedingt bekannt, - ebenso, wie den Fundort Vértes-Gebirge, wo Dr. P. AGÓCSY am 30.IV. 1961 ein Tier erwerben konnte. Im Falle nachfolgende Sammlungen an den genannten Fundstellen nicht neuere Beweisexemplare ergeben, so können wir auch nur, - ähnlich dem Falle von BARTKÓ -, an von Terraristen ausgesetzte Tiere denken.
Diese Angabe teilte MÉHELY (1897) nämlich, - wie es aus seiner Arbeit hervorgeht,
-
nicht
auf
Grund
eines
Materiales
mit, sondern sie wurde nur an Hand der umfangreichen Wassernasse des Balaton-Sees und
der wechselreichen Umgebung des-
selben hypothetisch aufgenommen. Nachstehend teile ich die aus dem Karpatenbecken, aus Ungarn und den te des
angrenzenden
Feuersalamanders,
gesamt
also
Ländern stammenden Fundormit
den
Literaturangaben
mit. In der Aufzählung wird neben der Fundstelle in Klammern angegeben, aus welcher Quelle die entsprechenden Daten stammen
(so zB. verbranntes Material = VM., neuerlich gesammel-
tes Material = NM., jenen Fällen, bzw. in
Paläontologisches Material =
einer früher schon
finden ist,
PM.).
In
wo eine Angabe der Literatur entnommen wurde, erschienenen Publikation vorzu-
weise ich mit einer Nummer nach dem Fundort auf
das betreffende Zitat des Literaturverzeichnisses.
Nach den
der „FAUNA REGNI HUNGÁRIÁÉ" entnommenen Ortsnamen aber, wird die übliche Verkürzung (FRH. ), nach den aus der FAUNA REPUBLICII POPULÄRE ROMINE entnommenen Ortsnamen aber zung FRPR. angewandt.
die Abkür-
Die einzelnen Fundorte habe ich
auf eine Karte aufgetragen (siehe Karte), wo
sich die
zelnen Nummern auf die der laufenden Nummer nach
auch ein-
geordneten
Ortsnamen beziehen.
Die Verbreitung des Feuersalamanders (Salamanda salamandra L.) Im Karpatenbecken und in den angrenzenden Ländern MAGYARORSZÁG (UNGARN).
Győr-Sopron megye: 1. Sopron és
környéke (NM., 74, 77); l/a. Harkai erdő (23, 82); l/b. Kecske-patak alsó folyása (NM., 74, 76);
l/c. Kecske-patak völ-
gye és Ferenc-forrás (NM.); l/d. Tatsi árok (VM.). - 2. Soproni hegység (16).
Vas megye: 3. Borostyánkő (VM., 23).
-
4. Kőszeg (VM.,
NM*, 23). - 5. Kőszegi hegység (16). Fejér megye:
6. Felsőszentiván (VM., 23). -
7. Vértes
hegység, Fáni völgy (NM., 16). Pest megye: -
9. Budapest
8. Pilis hegység, Keserühegy (16, 73, 75). (VM., FRH., 16, 23, 26, 47).
-
10. Gödöllő
(FRH., 22, 23, 47). Nógrád megye:
11.
Börzsöny hegység
76, 77); ll/a. Bodosházi kut (NM.);
(NM., 16, 23, 74,
ll/b. Csóványos és kör-
nyéke (VM., 23, 75); 11/c. Kisinóci-forrás (KM.). rianosztra, névtelen forrás (NM.).
-
12. Má-
13. Kismaros, Csömöle
völgy (VM., 74, 75). - 14. Drégelypalánk, Alsó és Felső-Riadó-tó (NM., 74, 75); 14/a. Riadó-forrás (NM., 74, 75); 14/h. Szedres-kut (NM., 74, 75).
-
15. Diósjenő (VM., 23); 15/a.
Bárány"bérc-gerinc (NM., 75); 15/b. Szalatna, Cseresznyés-patak felső folyása (NM., 74, 75); 15/d.
Fekete-kut (75, 77);
15/c.
15/e. Fekete-kut és Hamuház kö-
zötti névtelen forrás (NM., 75); (NM.);
Fekete-völgy (NM.);
15/g. Kemence (75);
15/f. Fekete-kut medencéje
15/h.
Kemence-patak (VM., NM.,
23); 15/i. Kemence-patak völgye (VM., 74, 75); 15/j. Királybérc (NM., 74, 75); 15/k. Mese-forrás (74); 15/1. Mese-patak és oldalága (NM., 75); 15/m. Morgó-völgy (75); 15/n. öregkapás Ény. Névtelen forrás (75);
15/o. őzberek (NM., 74, 75);
15/p. Rákászó-patak (HM., 74, 75); 15/r. Somoskut (NM., 75); 15/s. Kámor,
Szunyog-kut
(NM., 74, 75);
15/t.
Királyháza
(VM., 75); 15/u. Király-kut (NM., 74, 75); 15/v. Kroslák-kut (NM., 75);
15/z.
Kurucbérc alatti névtelen forrás és Kuruc
alatti Nagyrét, Kis-kut (NM., 75); 15/x. Lóhegy-patak völgy, névtelen forrás és Malom-völgy (NM.,75). - 16.Kóspallag (VM.); 16/a.
Csömöle völgy (NM.);
rás (VM.);
16/b. Csömöle völgy,Rizner-for-
16/c. Nagy völgy, Oszlai árok (NM.);
kettyés-patak
(HM.);
16/e.
Sáji kut
(NM. ) ;
16/d. "6/f.
ReSzép-
völgy, névtelen forrás (NM.). - 17. Cserhát hegység (16). 18. Cserhátszentiván (VM.). - 19. Salgótarján, Kercseg hegy, Cseberna-patak (VM.). - 20. Karancs (75).
Heves megye: 21. Mátra hegység, Mátra (VM., NM., FRH., 16, 23, 47, 74, 75); 2l/a. Falló-kut (VM.); 2l/h. Farkasbükk (NM.); 21/c. Kalibica (23, 87); 2l/d. Kékes (VM., 23); 2l/e. Kubica-forrás (650 m.)(VM. ); hegy, Sáfár-kut (NM.). -
2l/f. Felsőtárkány,
Vasbánya
22. Mátrafüred, Kalló-völgy (VM.).
- 23. Mátraháza, Szt.László-forrás, 700 m. (VM., NM.); 23/a. Mátraháza, Szt.László-forrás patakja (NM.). - 24. Gyöngyössólymos (NM. ). Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 25. Bükk hegység (FRH., 16. 23, 45, 47, 74, 75, 76, 77, 80); 25/a. Andó-kut (NM.); 25/b. i'.ndó-kut, Béka-tó (74);
25/c. Jávorkút,Bolhás-patak
25/d. Bolhás! csemete-kert (NM.);
25/e.
25/f. Disznós-patak környéke (NM.); (VM.);
25/h. Hárs-kut (NM.);
25/j. Lencse-forrás (NM.); Vadász-völgy (NM.); 25/n.
25/g.
Háromkuti szikla
25/i. Istállóskő alatt (NM.);
25/k. Szinva-völgy (NM.);
25/1.
25/m. Peskő II., Petényi Barlang
(15);
Solymos, Kishegy (VM.).
23, 80);
(NM.);
Csipkés-kut (VM.);
-
26. Lillafüred (VM., NK.,
26/a. Venősi forrás (VM.).
(= Görömbölytapolca) (45, 74). Rejteki kőfülke (PM.).
-
-
-
27. Miskolc-Tapolca
28. Répáshuta (30); 28/a.
29- Nagyvisnyó, Elza-lak környéke
(NM.). - 30. Szelcepuszta (65). - 31. Sátor hegység (= Zempléni hegység) (NM., 16, 74, 75, 76, 77). Senyővölgy, névtelen forrás (NM.).
-
-
32. Nagybózsva,
33- Telkibánya, ősva-
patak (NM., 77). - 34. Sátoraljaújhely (VM., FRH., 22, 23). -
35. Kőkapu, Kemence-patak környéke (NM.);
35/a. Kemence-
völgy (NM.); 35/b. Ördögárok (NM.); 35/c. Ördög-patak völgye (NM.);
35/d. Ördögvölgy (NM.);
István-patak
forrásmedence
35/e. Rostalló (NM.); 35/f.
(NM.);
felső folyás (NM., 74); 3 5 A «
35/g.
Istvánkuti patak,
István-kut környéke (NM.).
KÁRPÁTUKRAJNA (KARPATEN-UKRAINE). 36. Uzsok (KM.). - 3 7 . Pipityke (FRH.,23). - 38. Dermő.Pipityke lábánál (43). - 39. Dolcha-Kukhavas (VM.). - 40. Alsó-Kalocsa (VM., 23).
-
41.
Felsőszinevér (VM., 23). - 42. Tatár-hágó (= Jablonica) (VM., 23). - 43. Kőrösmező (VM., 23); m. (VM., 23).
43/a. Lopusanka völgye, 760
ROMÁNIA (RUMÄNIEN). 44. Kissikárló (= Blrgäu)(FRPR.). 45- Nagybánya (= Baia Mare) (FRPR.). -
46. Réz-hegység (11,
23). - 47. Szilágysomlyó (VM., FRH., 23). ség
48. Bihar hegy-
(= M^i Bihorului) (FRH., FRPR., 2, 23, 37, 72).
-
49-
Nagyvárad (= Oradea) (FRH., FRPR., 22, 23, 36, 37, 58). - 50. Ki s fehéregyház (= Albeçtii-Biçtri"Çei) (FRPR. ) . - 51. Jád-völgye (= Valea Jadului) (FRPR.).
-
52. Topánfalva (= Címpeni)
(FRPR.). - 53- Vládeasa (FRPR.); 53/a. Vládeasai
menedékház
(= Cabana Vládeasa) (72). - 54- Arad (FRH., FRPR., 23) • - 55. Világos (67). - 56. Aranyág (67). - 57- Kladova (67). - 58. Radna (FRPR.). (67).
-
(67). -
-
59. Solymos (67). -
60. igris, Bot völgy
61. Kisindia (= Kiszindia) (67). 63. Halmágy (67). -
62. Nadalbesty
64. Fehér Körös és a Maros kö-
zött (35). - 65. Zsombolya (78). -
66. Kikinda (78). - 67-
Alsó-Temes (= Timiçul-de-Jos) (FRPR.); 67/a. Temes-vÖlgy (in váile Timiqului)(FRPR.). - 68. Temesvár (= Timi§oara)(78). 69. Lokva hegység, Zlatica (VM., 23, 54). - 70. Oravica (78). - 71. Anina (78). - 72. Resica (78). - 73. Lúgos (78). - 74. Orsova (FRH., FRPR., 11, 19, 23, 59) ; 74/a. Vírciorova (FRPR .). - 75. Gura vâi (FRPR.). - 76. Herkulesfürdő (= Bâile Herculane) (FRPR., 11, 23, 72). - 77. Mehádia (20, 78). - 78. TisRetyezát, Nuksorai völgy (79);
79/a.
Úrik völgy, 9OO m. (79). - 80. Hátszegi hegység (2);
mana (FRPR.).
-
79.
80/a.
Hátszeg (= Ha-feg) (FRH., FRPR., 11, 23). (= Hunedoara) (11, 23).
-
-
81. Vajdahunyad
82. Dos völgye (= valea Dosului)
(FRPR.). - 83. Gyulafehérvár, Intregáld erdeiben (13). - 84. Búzás, Búzamező (= Buzáului)(FRPR. ). - 85- Szarvaskend (VM., FRH., 23, 51). - 86. Kolozsvár (= Klausenburg, Cluj) (72). 87. Szamosfalva (= Somejeni) (FRPR., 72). - 88. Radnai havasok (= M$i Rodnei) (FRH., FRPR., 2, 11, 23). hegység (= Blrgäu) (FRH., FRPR., 2, 23). vasok (VM., 23);
90.
89.
Borgói
Kelemen ha-
90/a. Kelemen hegység, Secu torok (VM.). -
91.Gödemesterháza (VM., 24).
-
92. Ratosnya
(= Raçtoli-Ça)
(VM., FRPR., 23) ; 92/a. Ratosnya-patak (VM.,23). - 93. Szászrégen (= Reghin) (FRPR.). -
94. Szováta (= Sovata) (FRPR.);
94/a. Szovátafürdő (VK.,24). - 95. Erdélyi Érchegység (= Metalici)(FRH., FRPR., 2, 23); 95/a. Erdélyi havasok (35, 47). 96,
Segesvár (= Sighigoara) (FRPR., 11, 23).
-
97.
Cibin
hegység (= Mfi Cibin) (FRH., FRPR., 2); 97/a. Cibin hegység, Sánta (2); 97/b. Bálványhegy (= Götzenberg)(2); 97/c. Präsbe (2). - 98. Cisnadie (FRPR.). - 99- Szebeni hegység (11, 23). - 100. Nagydisznód (11, 23).
-
101.
Nagyszeben
(= Sibiu)
(FRPR., 11, 23). - 102. Fogarasi hegység (= Hfi Fogaraçului) (FRH., FRPR., 2, 11, 23). - 103. Fogaras (= Fogara^)(FRPR.). - 104. Argesi-völgy (= Valea Arge§) (FRPR.). -
105. Albeçti
(FRPR.). - 106. Tészla (Bodzái hegység)(FRH., 23, 82). - 107. Tészla,
ósánci szoros
(23, 50, 82).
-
108.
Barcarozsnyó
(= Rosenau) (FRH., 11, 23, 82). - 109- Barcasági hegység (FRH., 2,11, 23). - 110. Niskov völgy (= valea Niçcovului) (FRPR.). -
111. Bucsecs hegység (= Mfi Bucegi) (FRH., FRPR., 23, 50,
72); 11l/a. Cota
Bucegi (72); lll/b. Cserba völgy (= va-
lea Cerbului) (50). - 112. Prahova völgy (= Valea Prahovei) (FRPR.);
112/a.
Riçnov (FRPR.); 112/d.
Nagybiszka (= Bisca Mare) (FRPR.); 112/c.
Zajzoni völgy
Zajzon
112/b.
(= Zizin) (FRH., FRPR.,23);
(= váile Zizinului)
(FRPR., 50, 82);
112/e. Teleajen völgy (= valea Teleajenului) (FRPR.). -
113.
Brassó (= Kronstadt, Oraçul Stalin) (FRPR., 2, 11, 20, 23, 27, 51, 82); 113/a. Ördögszikla (= Teufelspitze)(VM.,20). - 114. Sinaia és környéke (FRPR., 20, 38, 39, 49). (FRPR., 38, 39);
115/a.
-
115. Buçteni
Clábucet hegység (38, 39).
115/b.
Neanrju (20, 49); 115/c. Ocnilja-Vílcea, Govora (FRPR. ).-116. Tönös (82);
116/a. Tömösi szoros (50);
116/b.
Tönös-völgy
(11, 23, 50, 82); 116/c. Felső-Tömös (FRH., 23). - 117. Persányi hegység (= K\i
Pergani) (FRPR., 82);
117/a.
hegység, Krizba, Várhegy (FRH., 23, 50, 82). hegység (FRH. ). - 119.Buzási hegység (= -
120.
Poiana (50, 82);
120/a.
-
Persányi
118. Bodzái
Buzaului (FRPR.).
Poiana Rozsnyó felé (50);
120/b. Ragadó-patak (50); 120/c. Ragadó-völgy (= Ragadó-Tal) (VM., FRH., 11, 20, 23, 50, 82);
120/d.
Rakodó-völgy (50);
120/e. Csukás (BH.). - 121. Criçbav (FRPR.). - 122. Homoród
(FRPR. ). - 1 2 3 . Homoródfürdő (VK. , 24). - 124. Bálványosfüred (VM., 24). - 125. Bálványoshegy (714.). Weitere Fundorte
die wir noch in der Literatur antref-
fen, sind die folgenden: 72),
Erdély (= Siebenbürgen, Ardeal) (20,
Központi Kárpátok (35),
Furaica hegység
(38, 39),
(FRPR. ) , Vodi^ei (FRPR.),
Hegyes Drócsa
Arapoi-völgy
(TH., 23, 35),
(= valea Ampoiului)
Cîndeçti (FRPR., 38, 39),
TazlSu
(FRPR. , 20, 38, 39, 49), Rareu, 1520 m. (72), Bukovinai Kárpátok (72). JUGOSZLÁVIA (JUGOSLAWIEN). 126. Versec (78). - 127.Avala, Belgrád mellett (63). 129.
Macva (63).
-
-
128. Belgrád környéke (62).
130. Fruska Gora (63).
-
131. Bellye
(= Bilje) (FRH.,23, 59). - 132. Duna-Dráva szöglet (19, 59). - 1 3 3 . Dárda (= Darda) (FRH. ,23,59 ). - 134. Jankovác (= Jankovic) (23, 34, 60). - 135. Jablanic (6). - 136. Velika Morava alsó része (63). -
137- Trnava Slav. Brod (60). - 138. Mak-
simir (NM.). - 139. Zágráb (= Zagreb) (23, 34, 60); Zagreb okol (60). (60).
-
-
140.
139/a.
Kalnick Gora (= Crni zdenac pod)
141. Krapniske Toplice (60).
-
142. Krapina (23,
34). - 143. Samobor (NT-T.). - 144. Zapec (60). - 145-Vrbovsko (60). -
146. Károlyváros (= Karlovac) (23, 34, 60). - 147-
Svetica (= Svetice) (23, 34); 147/a. Svetice kod ozlja (60). -
148. Karszt (23).
- 149- Lopazza-i nedves erdők (48).
-
150. Fiume (= Rijeka) (VM., FRH., 66). - 151. Bakar (= Buccari) (23, 34, 60).
-
Fuzine (VM., 23, 60).
152. Delnice, Vodenjak (60). -
154.
-
153-
Jasenak, Vrelza forrás (VM. ,
23, 55, 56). - 155. Kapela (14, 19, 23, 34, 55, 56). -
156.
Otes (23, 34, 60); 156/a. Plitvice (60). - 157- Lika-Babiwapatak (82). - 158. Gospic (23, 34, 60). - 159. Velebit (Baske Ostarija) (NM.). - 160. Zavalje (23, 34, 60). Weitere Fundorte
die wir noch in der Literatur antref-
fen, sind die folgenden: Horvátország (= Kroatien)(20), Dalmácia (= Dalmatien)(20), Bua sziget (82), Spizza (82), Sutumorska planina (82),
Bosznia
(= Bosnien) (20), Andrijevica
(Zlorijecica völgy)(6,7), Avtovac (14, 66), Cermenica Fojni-
ca mellett, 800 m. (7, 9), karszt (63),
Crnogorsko albansko (7),
Dinara hegység, Satovska Jezero
(NM.),
Dinári Drina
mentén (63), Dudin Hrid (7), Gornja Stubica, Hizakovec (60), Gostovic, Dolina Stranskog patak, 704 m. (7),
Gostovic (Le-
mescak)(7), Hritzko (Hridskog) planina, Alme tó (6,7), Hrvatin (7),
Klekovacka Dinara
(NM., 81, 82),
Leli ja
hegység
(9),Mostar (20),0strelj (7), Prenj hegység (l4,66),Rama (7), Samarica (60), Sarajevo (6, 7, 10, 66), (7, 10),
Sarajevo (Mahala) (7),
Sarajevo, Lapisnica
Sinj (60),
Stambulcic (7,
10), Svetozarevo (63), Tajan planina (7), Timok mentén (63), Treskavica planina (7), Travnik (81, 82), Trnovica (60), Zavidovic (5, 7),
Zavidovic,
Sadjevica-völgy,
700 m.
(6, 7,
10), Zelena Gora (7). CSEHSZLOVÁKIA (TSCHECHOSLOWAKEI). 161. Kassa (= Kosice) (VM., 23, 35); I6l/a. Kassa, Bankó (VM., PRH., 23, 31) î 161/h. Kassa, Bankó, Csermely (VM., PRH.). - 162. Szedikert (PRH., 23). - 163. Lubló (VM., 21, 23). -
164. Lőcse (PRH., 23). -
165. Igló (VM.,23). - 166. Matlárháza (= Matlarenau), 900 m. (33). - 167. Felsőpokorágy (4,23). - 168. Kokova (VM., PRH., 23). - 169. Tiszolc (VM., 4, 23). - 170. Rimóca
(4,23).-171.
Losonc és környéke (FRH., 23, 46). - 172. Selmecbánya (FRH., 23,61.) - 173. Garamberzence (VM.). - 174. Körmöcbánya (VM., 23);
174/a. Körmöcbánya, Kőedénygáyr mellett (VM.);
174/b.
Körmöcbánya, Szkalkai ut (VM.). - 175. Koritnyica (VM., 23). -
176. Tátraháza (33). - 177. Tátra (1, 3, 19, 23, 28).
-
178. Árvaváralja (VM., 23, 51). - 179. Árva vára (41). - 180. Bisztric-patak (23). - 181. Pozsony (= Bratislava)(FRH., 19, 2 7 ). - 182. Bartos, Állomási ut (VM.). - 183. Kemence (VM.). (Kárpátok, 1, 19, 82). AUSZTRIA (ÖSTERREICH). 184. Lajta hegység (= Leitha Geb.) (70).
-
185. Mattersburg (68, 69).
-
186. Oberpullendorf
(69). - 187. Lockenhaus (68). - 188. Irottkő (= Geschriebenstein) 883 m. (68). - 189. Oberwart (69). - 190. Németujvár (= Güssing)(69)• - 191. Jennersdorf (69). - 192. Rax (82). 193. Schneeberg (82).
-
194. Purkersdorf (82). - 195. Bécs
(= Wien) környéke, Wienervald környéke, Hütteldorf, Tullnerbach (82). - 196. Schwertberg (82).
-
197.
Linz (Diessen-
leiten) (85). Weitere Fundorte die wir noch fen, sind (85),
in der Literatur antref-
die Folgenden: Ischl (82),
Mondsee (82),
St. Eisenau a Traunsee mellett (86),
Urfahr
Alm-völgy (85).
Die auf der Karte angegebenen Verbreitungsdaten betrachtend und diese aus zoogeographischen Standpunkt wertend (siehe die Karte), kann behauptet werden, dass die Fundorte des Feuersalamanders beinahe ausnahmslos auf die Gebiete der Berge und der höheren Hügel beschränkt sina und sich recht wenige auf der Tiefebene befinden. Eben deswegen müssen wir die letztgenannten, in tieferen Niveaus liegenden und bis jetzt meist nicht genügend erforschten Fundstellen, wie z.B. Felsőszentiván, mit Vorbehalt betrachten, trotzdem, dass diese Fundstelle im Katalog von Frau FEJÉRV ÍRY (1943) angegeben ist, sowie das Dreieck Donau-Drau, bzw. die Gemeinden Bellye und Dárda welche Daten annehmbar an Hand der Arbeit vom MOJSISOVTCS (1888) von DÜRIGEN (1897) und HÉHELT (I917) publiziert wurden. Das selbe bezieht sich auch auf die problematischen schon früher erwähnten Daten aus der Umgebung von Budapest, aus dem Pilis und Vértes—Gebirge. Als einwandfreie Fundorte aus Ungarn sollen also ausschliesslich die Gebirge von Sopron, Kőszeg, Börzsöny, Cserhát, Karancs, Mátra, Bükk und Zemplén sowie das Karstgebiet von Torna, - bzw. die einzelnen genannten Fundorte aus diesen Gebieten gelten.
Adatok a foltos szalamandra ( S a l a m a n d r e salamandra L ) kérpátmedencel elterjedéséhez Irta: Daly Olivér György T f é w l f d — i é a y i Múxaaw, Budapest
Szerző dolgozatában a foltos szalamandra (Salamandra salamandra L. ) ujabban felfedezett magyarországi és a Kárpátmedencében ill. a környező államokban korábban felkutatott lelőhelyeit összesitve adja közre. A térképen feltüntetett elterjedési adatok értékeléséből megállapitja, hogy azok majdnem kivétel nélkül a hegyi és a magasabb dombvidéki tájakra esnek s alig akad közöttük néhány olyan, amelyik alacsonyabban fekvő területeken vagy alföldi ill. sikvidéken található. Éppen ezért a szerző felhívja a figyelmet arra, hogy ez utóbbi, alacsonyabb szinttájakon fekvő lelőhelyeket (amelyeket dolgozatában is felemiit) a foltos szalamandra állatföldrajzi elterjedésének megállapításakor, fenntartással kell kezelni mindaddig, amig a problematikus lelőhelyekről a kérdéses faj jelenlétét ujabb gyűjtések eredményei meg nem erősitik.
Literatur - Irodalom
1. BAIGER, J. A.: Die Reptilien und Amphibien Galiziens mit Berücksichtigung ihrer geographischen Verbreitung
(Kos-
mos, Lwow, 34, 1909, p.263-285). - 2. BIELZ, E. A.: Die Fauna der Wirbelthiere Siebenbürgens
(Hermannstadt, 1888,
pp.
106, spec. p.92-99). - 3. BOETTGER, 0.: Studien an paleark-
tischen Reptilien und Amphibien. I. Zur Fauna des Tatra-Gebietes. 21.
(Ber. Offenb. Ver. f. Naturk., 1877-1880, p.81-
82). - 4. BOLKAY, I.: Adatok Gömör-Kishont-vármegye herpetológiájához (illatt. Köziem., 6, 1907, p.161-176). -
5. BOL-
KAY, I.: Herpetoldgiai megfigyelések Boszniában, Herczegovinában és déli Dalmácziában (illatt.Közlem., 10, 3, 1911, 133-137).
-
p.
6. BOLKAY, I.: Prinosi herpetologiji zapadnoga
dijela balkanskog poluostrava. (Additions to the Herpetology of the Western Balkan Peninsula) (Glasnik Zern. Mus. Bosn. Hercegovini, Sarajevo, 31,-1, 1919, p. 1-39). I.:
-
i
7. BOLKAY,
A List of the Amphibians and Reptiles, preserved in the
Bosnian-Hero ego vinian Land-Museum, with
morphological Notes
(Mem. of Serbian Roy. Acad., 61, 1924-, p. 1-37). - 8. BOLKAY, I.: Die Wirbeltiere der Hochgebirge von Bosnien und Hercegovina (Blätter für Aquar. u. Terrar., 37, H.7, 1926, p. 1-2). - 9. BOLKAY, I.:
Die Schädel der Salamandrinen mit besonde-
rer Rücksicht auf ihre systematische Bedeutung (Zeitschr. f. Anat. u. Etwgesch., 86, 1928, p. 259-319). - 10. BOLKAY, I.: Die Amphibien und Reptilien von Sarajevo und Umgebung (Glasn. Zern. Muz. u. Bosni i Hercegovin!, 41, 1, 1929, p. 57-78). II. CALINESCU, R. I.:
Contribu-Çiuni sistematice
^i
zoogeo- »
grafice la studiul Amphibelor çi Reptilelor din Romínia (Mem. Sect. §ti. Acad. Romíné, Bucuregti, 7, No. 7, 1931,
p. 119-
291). - 12. CSATÓ, I.: Alsófehér-vármegye növény- és állatvilága (in: Alsófehér-vármegye monográfiája) 1896, p.278-322).
(Nagyenyed, I,
- 13. CSERNY, B. : Gyulafehérvár környéké-
nek faunája (Az alsófehérmegyei történelmi,régészeti és természettudományi Társulat első Évkönyve, Kolozsvár, 1888,
p.
73-104, spec. p.85-86). - 14. CYRÉN, 0.: Beitrag zur Herpetologie der Balkanhalbinsel (Mitt. Kgl. naturwiss. Inst. Sophia, 14, 1941, p. 36-152).
-
15. DELY, 0. G. : Angaben zur
postglazialen und holozänen Herpetofauna der Salamon Petényi (Peskő II.) Höhle (Komitat Borsod) (Ann, hist.-nat. Mus. Nat. Hung., 8, Ser. Nova, 1957, p. 413-419). - 16. DELY, 0. GY. : Kétéltűek-Amphibia (in: Magyarország Állatvilága. Fauna Hun-
gariae, 20, 3) (Budapest, 1967, p. 1-80). Abauj-Tornavármegye állatvilága
-
17. DEZSŐ, B.:
(in: Magyarország vármegyéi
és városai. I. Abauj-Toraa Vármegye és Kassa)(Budapest, 1896, p. 433-435, spec. p. 433).
-
18. DUDICH, E.:
Faunisztikai
jegyzetek (Állatt. Közlem., 23, 1926, p. 87-97). - 19- DÜRIGEN, B.ï Deutschland Amphibien und Reptilien (Magdeburg,1897, pp. 676).
-
20. EISELT, J. : Der Feuersalamander Salamandra
salamandra L. Beiträge zu einer taxonomischen Synthese handl. u. Berichte für Naturkunde und Vorgeschichte,
(AbNo. 6,
1958, p. 77-150). - 21. FEJÉRVÁRY, LÁNGH, A.M.: Beiträge zur Herpetologie Nord-Ungarns
(Ann. hist.-nat. Mus. Hung.,
15,
1917, p. 283-291). - 22. FEJÉRVÁRY, LÁNGH, A.M.: Kétéltűek Amphibia (in: Szilády, Z.: Nagy-Alföldünk állatvilága) (Debreceni Tisza István tud. társ. honism. bizotts. közlem., 1925, p. 138-144).
-
lind Berichtigungen
zum
1,
23. FEJÉRVÁRY, LÁNGH, A. M.: Beiträge Amphibien-Teils des ungarischen Fau-
nenkataloges (Fragm. Faun. Hung., 6, 1943, p. 42-58). -
24.
FEJÉRVÁRY, LÁNGH, A.M.: Adatok Erdély herpetológiájához (in: Resultates Explorationum Faunae Hungaricae) (Ann. hist.-nat. Mus. Hung., 1, 1944, p. 88-96). - 25. FUHN, J. E. : Amphibia (in: Fauna R.P.R., 14, l) (Bucure^ti, I960, pp. 288). GEDULY, 0.:
Budapest környékének
(A Természet, 10, 9, Zur Kenntnis
1914,
hüllő- és kétéltű-faunája
p. 97-105).
der Nordgrenzen
26.
-
27-
mitteleuropäischen
HECHT, G.: Reptilien
(Mitt. zool. Mus. Berlin, 14, 1929, p.501-596). - 28. HECHT, G.:
Zur Geographie und Ökologie des Feuersalamanders (Mitt. Berlin, 19, 1933, p. 166-187). - 29. JABLONOWSZ-
zool. Mus. KI, J.
CHERNEL, J.: Vasvármegye állatvilága (in: Magyaror-
szág vármegyéi és városai. III. Vasvármegye)(Budapest, 1898, p.
485-496).
-
30. JÁNOSSY, D.: Die Altpleistozäne Wirbel-
tierfauna von Kövesvárad bei Répáshuta (Bükk-Gebirge) hist.-nat. Mus. Nat. Hung.,
55, 1963, p. 109-141,
(Ann.
spec. p.
111). - 31. JEITTELES, L. H.: Prodromus Faunae Vertebratorum Hungáriáé
Superioris.
Beiträge
zur
näheren Kenntniss
der
Wirbelthiere Ungarn's (Verhandl. d. k. k. zoolog. botan. Ges.
in Wien, 12, 1862, p. 245-314).
-
32. JURINAC, .: Ein Bei-
trag zur Kenntnis der Fauna des Kroatischen Karstes und seiner unterirdischen Höhlen. p. 3-32).
-
(Inaug. Dissert., München, 1888,
33- KAMMERER, P.:
der hohen Tátra
Die Reptilien und Amphibien
(Mitt. d. Sect. f. Naturkunde des Ö. T. C.,
11, No. 6-7, 1899, p. 46-50). zur Herpetologie von
-
34. KARAMAN, ST.: Beiträge
Jugoslavien
(Glasnik d. kroat. natur-
wiss. Ges., Zagreb, 33, 1921, p. 193-209). - 35. KÁR0LI, J.: Magyarország Amphibiái. I. rend: Farkos Amphibiák.
Amphibia
Caudata (Természetrajzi Füzetek, 2, 1878, p.3-9). - 36. KERTÉSZ, M.: Nagyváradnak és vidékének állatvilága tay, J.: Nagyvárad természetrajza) 245).
-
37. KERTÉSZ, M.:
(in: Bunyi-
(Budapest, 1890, p. 135-
Bihar vármegye természetrajza. A
jászóvári prém. kanonokrend nagyváradi főgymnáziumának 1901. évi értesitŐje (Nagyvárad, 1901, pp. 106). - 38. KIRITZESCÜ, C.:
Contributions
à
la Faune
des
Batraciens
de
Roumanie
(Bull. Soc. de Sei., Bucureçti, 12, 1903, p. 243-265). - 39KIRITZESCÜ, C.: mâniei p. 88).
Cercetàri asupra Faunei herpetologice a Ro-
(Cartea Romaneascá, Bucureçti, 1930, pp. 117, -
spec,
40. KNAUER, FR.: Die periodische Häutung der Am-
phibien und Reptilien (Zool. Anz., Leipzig, 2, 1879, p. 496499). - 41. K0CZYÍN, A.: Az árvái várban őrzött állatgyüjtemény tárgymutatója (Alsó-Kubin, 1889, p. 1-57). HUBER, G. A.: Pozsony és környéke.
42. K0RN-
- A magyar orv. és term,
vizsgálók 1865-ben Pozsonyban tartott XI. nagygyűlése alkalmából kiadott emlékkönyv (Pozsony, 1865). - 43. KRIESCH, J . Í 111attani utazási jelentések az 1870 és 1872-ik évről (Mathemat. és Természettud. Közlem., 10, 1873, p. 201-220). -
44.
LEHOCZKY, T.: Beregvármegye monográfiája. Beregmegye növényzeti és állattani viszonyai (Ungvár, 2, 1881, pp. 501, spec, p. 485-501). - 45. LUKÁCS,. D.: Adatok a Bükk-hegység kétéltüinek és hüllőinek állatföldrajzához (Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 2, 1956, p. 622-629). Losoncz környékének
-
46. MALESEVICS, E.î
Reptiliái és Amphibiái.
A losonczi ál-
lamfőgimn. 1887/88. évi Értesítőjében (Losoncz, 1888, p. 3-
35). -
47. MARGÓ, T.: Budapest és környéke állattani tekin-
tetben (Budapest, 1879, pp. 140, spec. p. 40). - 48. MATISZ, J.Î
A Karszt-lejtő és a tengerpart állatvilága
ország vármegyéi és
városai.
(in: Magyar-
Fiume és a Magyar-Horvát ten-
gerpart) (Budapest, 1900, p. 401-419, spec. p. 405). MERTENS, R . Ï
Beiträge zur Herpetologie Rumäniens
bergiana, 5/6, 1923, p. 207-227). ság herpetológiai viszonyai.
-
49.
(Sencken-
- 50. MÉHELY, L.ï BarczaBrassó
sz. kir. város
monographiájához (Brassó, 1892, p. 1-80). -
Adatok
51. MÉHELY, L.:
A magyarországi farkos kétéltűek álczái
(Larvae amphibiorum
urodelorum Hungáriáé) (Die Larven der Salamandrinen Ungarns) (Természetrajzi Fűz., 18, 3-4, 1895, p. 149-165, 270-288). 52. MÉHELY, L.: Kétéltűek és csúszómászók. Amphibia - Reptilia (in: A Balaton tud. tanúim, eredményei) (Budapest, 2, I. rész, A Balaton faunája, 1897, p.213-218). - 53. MÉHELY, L.: Lurche und Kriechtiere (Amphibia 4 Reptilia)
(in: Resultate
der wissenschaftlichen Erforschungen des Balatonsees) (Wien, 2, Teil l.s Die Fauna des Balatonsees, 1897, p. 233-238). 54. MÉHELY, L . Ï
Adatok a delibláti homokpuszta
hegység faunájához 55- MEHELY, L . Ï
(Állatt. Közlem., 2, 1903, p. 93-105). -
A Mecsek-hegység
és a Kapela herpetológiai
viszonyai (illatt. Közlem., 3, 1904, p. 241-289). HELY, L.:
-
és a Lokva-
Die herpetologischen Verhältnisse
birges und der Kapela
des
56. MÉ-
Mecsek-Ge-
(Ann. hist.-nat. Mus. Hung., 3, 1905,
p.256-316). - 57. MÉHELY, L.: FRH. Reptilia et Amphibia (in: A Magyar Birodalom illatvilága. Fauna Regni Hungáriáé)(Budapest, 6, 1917, p. 1-12). - 58. M0CSÍRY, S.: Adatok Biharvármegye
faunájához
(Mathemat. és Természettud. Közlem.,
10,
1872, p. 163-200, spec. p. 172). - 59. MOJSISOVICS, A.: Zoogeographische Notizen 1888. Dárda"
über
Süd-Ungarn aus
Zugleich ein III. Nachtrag
zur
den Jahren 1886-
„Fauna von Béllye und
(Mittheil. d. Nat. wiss. Ver. für
Steinmark,
Graz,
Jhrg. 1888, Graz, 1889, p. 233-250). - 60. PAVLETIC, J.: Amphibia i Reptilia zbirke Hrvatskog Narodnog Zooloskog Muzeja u Zagrebu
(Hrvatski Narodni Zooloski Muzej, Zagreb,
No. 4,
1964, pp. 35). -
61. PETRICSKÓ, J.: Selme czbánya vidéke
ál-
lattani tekintetben. Selmeczbánya monográfiája. Természettudományi rész II. füzet (Selmeczbánya, 1892, p. 1-132). - 62. RADOVANOVIC, M. : 1951, pp. 249).
Vodozemci i Gmizavci Nase Zemlje (Beograd, -
63. RADOVANOVIC, M. : Die Verbreitung der
Amphibien und Reptilien in Jugoslavien (Senck. biol., 45, H. 3/5, 1964, p. 553-561). - 6 4 . ROWLAND, V.î Verzeichniss der im herrschaftlichen Museum am chen ausgestopften Thiere könyve, 1874). -
Schlosse Árva
befindliÉv-
65. SÁMUEL, N. : A foltos szalamandra szel-
cepusztai előfordulása (szóbeli közlés) ülései)
sich
(Magyarországi Kárpátegylet
( Állat t.
Közlem.,
47,
3-4,
(in: Szakosztályunk 160,
p.222). -
66.
SCHREIBER,E.: fíerpetologia europaea (Jena, 2, 1912, pp.960). 67«
SIMONKAI, L. :
Arad vármegye
és Arad sz. kir. város
természetrajzi leirása (in: Jancsó,B.: Arad vármegye és Arad sz. kir. város monographiája) (Arad, 1893, p. 77-79). SOCHUREK, E.:
Eisenstadt, 16, ( 4 ) ,
(Burgenländische Heimatblätter, p. 159-166).
68.
Grundzüge einer Herpetofauna des Burgenlandes -
1954,
69. SOCHUREK, E. : Die Verteilung der Lurche
und Kriechtiere auf die politischen Bezirke des Burgenlandes (Burgenländische Heimatblätter, 19, (l), 1957, p. 44-47).
-
7 0 . SOCHUREK, E.Ï Zur Verbreitung der Lurche und Kriechtiere im Burgenland
(Burgenländische Heimatblätter,
Eisenstadt, 1958, p. 149-150). velnici a plazi zemi ceskijch vyzkum Cech, Praha,
-
20, Jg. H.3,
7 1 . STEPANEK, 0.: Obojzi-
(Archiv, pro
1949, 1» pp. 122).
-
prirodovedeckij 72. STUGREN, B.:
Note faunistice Herpetologice (Çtudii fi cercetäri gtii.ser. II.
§tlin-Çe biol. agricol. si medic.,
1-2, 6, 1955, p. 79-
89). - 73. SZABÓ, I.r Adatok a Szentendre-Visegrád-Esztergomi Dunazug hegység
herpetofaunájához
3-4, 1956, p. I23-I3I).
-
74.
(Állatt. Közlem., 45,
SZABÓ, I.s
Contributions à
l'oecologie de la Salamandre tachetée (Salamandra salamandra L.)
(Vertebr. Hung., 1, 1959, p. 35-48).
-
75.
SZABÓ, I . S
Adatok a Börzsöny hegység herpetofaunájához (Vertebr. Hung., 2, fasc. 2, I960, p. 199-216).
-
76.
SZABÓ, I.; Ein neuer
Saugwurm Fröl.)
der ungarischen Fauna (Brachyocoelium
salamandrae
aus dem Dünndarm der Salamandra salamandra L.
hist.-nat* Mus. Nat. Hungo, SZABÓ, I.: lamanders
53, 1961,
p. 299-304).
(Ann. -
77-
Nahrungswahl und Nahrung des gefleckten Feuersa(Salamandra salamandra L.)
fasc. 3-4, 1962, p.459-477). - 7 8 .
(Acta Zool. Hung., 8,
SZALKAY, GY.: Adatok Dél-
magyarország állatvilágához. Természettud. Füzetek (A
Dél,-
magyarország term. tud. társ. közlönye, 6,3, 1882, p.113-117). 79.
SZILÁDY, Z.: Gerinces-fauna adatok
a
Retyezátról
(Állatt. Közlem., 31,1934, p.21l). - 80. VÁSÁRHELYI, I.: Adatok a borsodi Bükk gerinces-faunájához (Erdészeti Lapok,2-5, 1942, p. 1-31). - 81. WERNER, FR.: Zur Herpetologie von Bosnien (Zool. Anz., 16, 1893, p.421-426).
-
82. WERNER, FR.:
Die Reptilien und Amphibien Österreichs-Ungams
und
cupât ionsländer (Wien, 1897, pp. 160).
WERNER, FR.:
Amphibien und Reptilien 1, 1927, p. 21-50).
-
beltierfauna
der
Mus., Wien,
42, 1928,
-
83.
der Oc-
(in: Die Tierwelt Mitteleuropas, 7, 84. WETTSTEIN, 0.: Beiträge zur Wir-
koratischen Gebirge p. 1-45).
-
(Ann. Mus. Naturhist«85- WETTSTEIN, 0.: Die
Lurche und Kriechtiere des Linzer Gebietes und einiger anderer oberösterreichischer gegenden
(Naturkundliches Jahrbuch
d. Stadt. Linz, 1956, p. 221-233).
- 86. WETTSTEIN, 0.: Die
Lurche und Kriechtiere des Linzer Gebietes und einiger anderer Oberösterreichischer gegenden
(Naturkundliches Jahrbuch
der Stadt Linz, 1957, p.177-182). - 87. Zoológiai hirek (Á1latt. Köziem., 22, 1925, p. 86).
Erklärungen :
árok = Graben barlang = Höhle csemetekert = Baumschule erdő = Wald folyása (alsó, felső) = (unterer, oberer) Lauf forrás (névtelen) = Quelle (ohne Benennung) gerinc (hegy) = Kamm havas/ok/ = Alpen hegy/ek/ = Berg/e/ hegység = Gebirge környék = Umgebung kui; = Brunnen megye = Komitat menedékház = Schutzhaus oldalág/a/ = Seitenarm patak = Bach szoros = Pass tó (tavak) = See, Teich torok = Rachen völgy = Tal.
in den angrenzenden Ländern
Die Verbreitung des Feuersalamanders im Karpatenbecken und
